2020. november 2., hétfő

EGY MÉG MEGOSZTOTTABB ÉS BIZONYTALANABB VILÁG FELÉ TARTHATUNK

24.HU
Szerző: DÖMÖS ZSUZSANNA
2020.11.02.


Az elmúlt évtizedek alapján úgy tűnhet, hogy a technológia összezsugorította, mégis nyitottabbá és egyenlőbbé tette a világot. Ám ez egy meglehetősen leegyszerűsített gondolat. A koronavírus-világjárvány alatt még inkább körvonalazódik, hogy az USA és a Kína közti technológiai verseny minden korábbinál élesebb, ami hatással van más országokra is.


Az Egyesült Államok és Kína közti feszültség kapcsán is látható, az országok versenyt futnak egymással, hogy befolyást és dominanciát szerezhessenek olyan fejlesztési és kutatási területeken, melyek stratégiai előnyt jelenthetnek számukra – legyen szó kommunikációs technológiákról, energiáról, mesterséges intelligenciáról, mezőgazdasági vagy katonai fejlesztésekről, az új koronavírusos világjárvánnyal pedig ebbe a sorba becsatlakozott a gyógyszergyártás is.

Miután idén nyáron az Egyesült Királyságban a digitális fejlesztésért felelős minisztérium bejelentette, hogy a brit távközlési vállalatok 2021-től nem vásárolhatnak berendezéseket a nagy-britanniai 5G mobilhálózat kiépítéséhez a kínai Huawei technológiai óriáscégtől, Paul Evans, a British Columbia professzora egy gazdasági fórumon azt találta mondani, hogy a Huawei 5G-s ügye „csak a jéghegy csúcsa a techno-nacionalizmus hideg vizében”. Ezzel utalva arra, hogy a kínaiakat kizáró intézkedések mögött egy sokkal szélesebb körű törekvés áll...


TRUMP SZERINT A VILÁG

TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2020.11.02.


Donald Trump nemcsak az amerikai szélsőjobboldal évtizedek óta leginspirálóbb alakjává vált, de elnöki ciklusa alatt minden más globális vezetőnél nagyobb hatása volt a világpolitikára. Trump sikerrel tért ki a háborúval fenyegető konfliktusok elől, és az általa kavart káoszból néha valódi külpolitikai eredmények is kikeveredtek. Közben azonban baljós konfliktusba keveredett Kínával, és szétzilálta a nemzetközi intézményeket.


Akárhogy is szerepel Donald Trump a keddi amerikai elnökválasztáson, ha újraválasztják, vagy ha kikap demokrata kihívójától, a felmérésekben vezető Joe Bidentől, az már biztos, hogy négy (sőt, valójában öt) év alatt is mély nyomot hagyott a világpolitikán. Nyomait azonban nem elsősorban a klasszikus történelmi tettek formálják, sokkal inkább maga a Trump-jelenség, mely Brazíliától a Fülöp-szigetekig számos jobboldali populista mozgalmat inspirált a maga ellenséggyártásával, a politikai közösségek hívek és árulók mentén történő élveboncolásával és a modern értelemben vett igazsággal szemben tanúsított kihívó közönyével.

A trumpizmus erejét mutatja, hogy még olyan veterán jobboldaliakat is uszályába vont, mint Orbán Viktor vagy Benjámin Netanjahu. És azt sem szabad elfeledni, hogy Trump történelmi hatása nemcsak követőinek vagy másolóinak számában és sokszínűségében érhető tetten, hanem abban is, hogy korunk centrista és baloldali erői is a vele azonosított jobboldali populizmussal szemben határozzák meg magukat...

HOGYAN GYŐZHET MÉGIS DONALD TRUMP?

AZONNALI
Szerző: ANTAL RÓBERT-ISTVÁN
2020.11.02.


Habár szinte az összes közvélemény-kutatásban a demokrata Joe Biden vezet a republikánus Donald Trump előtt, az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt akár 2016 is megismétlődhet. A demokrata jelöltre akár milliókkal többen is szavazhatnak, ha az Elektori Kollégium végül a republikánus jelöltet választja meg.

Miután szinte mindegyik közvélemény-kutatás a demokrata Joe Biden győzelmét vetíti előre a republikánus Donald Trumppal szemben, a FiveThirtyEight portál pontokba szedve mutatta be, hogyan győzhet mégis Donald Trump a november 3-án kedden tartott amerikai elnökválasztáson...


ÖSSZEFOGLALÓ: A TOLVAJLÁS ÉS A KORMÁNYZATI DILETTANTIZMUS MÉRLEGE

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.11.01.


Az EU-pénzek túlárazott improduktív beruházásokba öntésének olajozott gyakorlata, amelynek során -- hogy, hogy nem -- feltűnően sok "hazai" követ kell felhasználni és aminek magas hányadát a notóriusan rosszul átlátható építőipari cégeknek egy szűk csoportja végzi, ismert az ország lakossága előtt, beleértve a fideszeseket is. Tudott dolog Orbán családjának, vélhető strómanjainak és ismert barátainak exponenciális (ez azt jelenti, hogy az egyenletesnél, azaz a minden évben ugyanannyival növekvőnél) gyorsabb gazdagodása csaknem kizárólag olyan közpénzekből, amelyek a nyugati adófizetőktől Magyarország versenyképességének, felzárkóztatásának, modernizálásának érdekében vesznek el a saját államaik. Ismert korábbról a Rogán által bonyolított letelepedési kötvénybiznisz, legújabban az öt-tízszeres áron beszerzett lélegeztetőgépek köré szervezett fideszes vircsaft, amelyen a mostani eladásuk után -- mivel a fenének van szüksége ennyire -- csak a tiszta hasznon marad meg a beszerzőknél, mindkét esetben több tízmilliárdos nagyságrendben. Tolvajlás -- ideértve a sok egyedibb, több iparágra kiterjedő esetet is -- kipipálva. A magyar népet ért veszteség óriási, kezdve a közmorál romlásától az anyagi kárig és az elmaradt haszonig, ami utóbbit a meg nem valósult értelmes beruházások hiányában szenvedünk el.

A politikai bűnözői osztály eközben egyre nyilvánvalóbb kormányzati dilettantizmusról is tanúságot tesz. Az euró árfolyama a 2010-es 265 Ft-ról ma egyre makacsabbul felzárkózik a 370 köré (amit a fideszesek szavazók tekintélyes hányada -- lásd az iskolázottsági összetételüket -- diadalként él meg, ez meg ugyanaz a hányad, amelynek közben természetesen fogalma sincs az ennek nyomán őket is érő, halmozódó kárról). Az ország nagyrészt nyugati finanszírozású GDP-növekedését gyakorlatilag stagnáló államháztartási hiány (miről is volt szó a 2010-14-es magabiztosság korában, hol kéne ma lennünk, 50%-on?) és újra növekvő háztartási eladósodás mellett az egy főre jutó fogyasztás mélyrepülése (a szegénység és az ország praktikusan alsó felének leszakadása), a medián fogyasztásnak a GDP-növekedéshez mért, a régiónkban -- nemhogy Európa boldogabb felén -- is ismeretlen ütemű romlása követi. A különbség oka az orbánista kleptokrácia, az alacsony hozzáadott értékű gazdaság és a perverz közteherviselés rendszereinek kombinációja, mindösszesen az ún. társadalmi hatékonyság romlása...

A VALLÁS HASZNÁRÓL ÉS KÁRÁRÓL – CZOPF ÁRON KONTRA KOVÁCS TIBOR

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2020.11.02.


Következetlen materialista valláskritikának látja Czopf Áron eszmetörténész Kovács Tibor lapunkban megjelent cikkét. A kormánypárti sajtó megmondóembere (korábban a Mandiner, most a Kommentár munkatársa) Marxtól Feuerbachon át Habermasig egy sor filozófust bevet, hogy cáfolja Kovács állításait. A címzett viszonválaszában közli, szerinte miért nem sikerült ez Czopfnak mégsem. Vita...

„EGYRE VÉKONYABB A JÉG, REPEDEZIK, DE MÉG CSINÁLJUK”

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.11.02.


- A kórházi covid-osztályokról mindenkinek intenzív ágyak és lélegeztetőgépek jutnak eszébe.

- Pedig az orvosok és ápolók éppen azon dolgoznak, hogy minél kevesebben kerüljenek súlyos, intenzív ellátást igénylő állapotba.

- Minél több a beteg, annál nehezebb ezt teljesíteni. Fogorvosokat, szemészeket és pszichiátereket is kénytelenek bevonni az ellátásba, akiknek nincs tapasztalatuk fertőző betegekkel. Ez növeli a kockázatot.

- A Magyar Orvosi Kamara Borsod megyei vezetője, Csilek András infektológus szerint egyelőre tartható a helyzet, de vékony a jég, és már repedezik. Azt mondja, fel kellene függeszteni a halasztható műtéteket.

4417 koronavírusos beteget ápolnak a magyarországi kórházakban, 1800-zal többet, mint múlt hétfőn. A helyzet gyorsan romlik, egy héttel korábban fele ekkora sem volt a növekedés.

Orbán Viktor szeptemberben azt mondta a parlamentben, hogy a matematikusok és orvosok szerint - akiknek „ízlés kérdése, ki mennyire hisz” - legrosszabb esetben 200 ezren fognak egyszerre megfertőződni, ami 16 ezer kórházi ápoltat és 800 lélegeztetőgépre szoruló beteget jelentene.

„(...) én a biztonság kedvéért azért ennek a kétszeresével számolok, tehát azt mondom, hogy a magyar egészségügynek ki kell bírnia azt, ha egyszerre 400 ezer ember fertőződik meg, ha nem 16, hanem 32 ezer ágyra van szükségünk, és azt is, ha nem 800, hanem akár többszöröse kell lélegeztetőkészülékből.”...

FOGY AZ IDŐ

FACEBOOK
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2020.11.02.


Fogy az idő. A piaci árnál olcsóbban foghatna Budapest zöld járműfejlesztésbe. Közel 70 milliárd forintos fejlesztésről beszélünk. Azonban közeleg a határidő, a lehetőséggel november végéig élhetünk. A jogszabályok alapján kormányzati jóváhagyásra van szükségünk az Európai Beruházási Bankkal kötött megállapodáshoz. A kormány ezt nem akarja megadni. Fürjes államtitkár mellébeszél, Vitézy Dávid és Gulyás miniszter hallgat.

A közel 70 milliárd forintos fejlesztésből 36 milliárd forintért vennénk új, alacsonypadlós, légkondicionált villamosokat. 21. századi villamosok érkeznének Angyalföldre és Újpestre a 14-es vonalon, Újpalotára a 69-es vonalon, Kőbányára a 28-as vonalon, Józsefvárosba és Ferencvárosba a 24-es villamoson, Kispestre a 42-es villamoson, Pesterzsébetre a 52-es és az 51-es villamoson és Újbudára a 41-es villamoson. Csak a villamos projekt 1 millió 300 ezer ember közlekedését segítené közvetlenül az érintett kerületekben.

Budapest egyik legfontosabb fejlesztése lenne ez a zöld járműbeszerzés. Egy aláírás semmi más, ennyi kell a kormánytól. Ez a fejlesztés nem a kormányról, nem az ellenzékről, hanem a fővárosiakról kellene, hogy szóljon. Ha mind a budapestiek érdekét szolgáljuk, akkor mire várunk?

VÁLTOZATOK VÍRUSTAGADÁSRA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: PÁVEL MELINDA
2020.11.02.


Az országnak működnie kell, főleg a gazdaság nem állhat le, és nincs az a veszélyhelyzet, ami ettől eltántoríthatná a lakosságot. Végül is egy szavunk se lehet, állítólag mi döntöttünk így, a kormány csak ennek megfelelően cselekszik, ez garantálja, hogy megállítsuk a koronavírus garázdálkodását és folytassuk a korábbi eredmények elérését, sőt, javuljanak is a számok. Ki tudja, talán még a forint is befejezi szédítő zuhanását és mégse lesz néhány hónapon belül négyszáz forint egy euró. A vírus mellett most kétféle ellenség létezik, részben azok, akik tagadják a létezését is és elbagatellizálják a veszedelmet, mondván, ugyanúgy kellene élnünk, mint bármikor, akik meghalnak a járvány következtében, azok úgy jártak, miért nem szedtek elég C-vitamint, a másik típust pedig azok alkotják, akik eltúlozzák a kockázatot és mindenféle szigorításokat követelnek, több tesztelést, iskolabezárásokat, stadionok elnéptelenítését, miegyebet.

Tény, hogy az általános maszkhasználatot leszámítva nincs nyoma különösebb óvatosságnak. Míg tavasszal az elővigyázatosság szinte már indokolatlannak tűnt, tekintettel arra, hogy alig volt fertőzött, most tömegesen dőlnek ki emberek a sorból, drámaian megnőtt a kórházban ápoltak száma és a halálos áldozatok is napról napra többen vannak. Orvoshoz fordulni ráadásul szinte lehetetlen, csak akkor van erre mód, ha előtte időpontot kér, aki szeretné ezt megtenni, és ez az első akadály, mert a telefonok, amelyeket föl kellene hívni ez ügyben, többnyire foglaltak. A gyakorlatban ez úgy fest, hogy több napi kitartó próbálkozásra van szükség, mire esetleg sikerül egy időpontot szerezni, a szerencsés a rendelő épülete előtt hosszú sort talál, amelynek a végére kénytelen beállni, és reménykedhet, hogy végül bejut az orvosához...

„CINIKUS KERESZTÉNYSÉG” ORBÁN MAGYARORSZÁGÁN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.11.02.


Hétfői lapszemlénkben főleg elemzések találhatók, amelyek közül több is foglalkozik legalább érintőlegesen a magyarországi keresztény demokráciával, amelyet Orbán Viktor az illiberális állam helyébe állított. A Der Standard és az amerikai Salon cikke is említi a cinizmust a magyar kormányfő kereszténynek nevezett politikájával kapcsolatban. A Los Angeles Times a putyini mintáról ír, és elemzőkre hivatkozva arról, hogy Orbánt nem valamiféle ideológia vezérli, hanem az államtól privát számlákra kicsatornázható pénz lehetősége. A BBC a pandémia által súlyosan érintett országok között említi hazánkat. Csernyánszky Judit összeállítása...

MÉG A VÁLASZTÁS UTÁN IS TARTANI KELL A BEAVATKOZÁSTÓL

TELEX
Szerző. TELEX.HU
2020.11.02.


Mindenki a keddi amerikai elnökválasztásra készül: a külföldi hekkerek fogást keresnek a rendszeren, a trollfarmok pörgetik a félrevezető tartalmakat a közösségi oldalakon, a hatóságok pedig a techcégekkel karöltve igyekeznek őket kordában tartani, és minden beavatkozási kísérletet elhárítani. A négy évvel ezelőtti választás emléke még ma is kísért, de az oroszok ezúttal visszafogottabbnak tűnnek, amire meg is lehet az okuk. A kínaiak és az irániak viszont aktívabbak, mint valaha. A választási informatikai rendszerek egyelőre megúszták, pedig továbbra sincsenek igazán jó állapotban.


A 2016-os amerikai elnökválasztás vízválasztó volt az idegen beavatkozási kísérletek megítélésében. Maga a jelenség, hogy külföldi hatalmak próbálják befolyásolni egy ország választásának eredményét, szép múltra tekint vissza, és épp az Egyesült Államok ennek a hagyománynak az egyik legjelesebb gyakorlója. A négy évvel ezelőtti kampányban azonban ez a téma minden addiginál nagyobb figyelmet kapott, és még Donald Trump győzelme után is hosszú hónapokra tematizálta a közbeszédet: minden a szavazóurnák körül ólálkodó oroszoktól és a megvadult hekkereket láncon vezető Vlagyimir Putyintól volt hangos (még ha az orosz machinációk hatása nem is teljesen világos máig sem).

Nem csoda hát, hogy az idei kampányban is visszatérő témát jelentenek az orosz destabilizációs törekvések – például a négy évvel ezelőtt történtek tendenciózus felhánytorgatásával. Sőt nem is csak az orosz, hanem a kínai és az iráni hekkerek ténykedése is rendre felbukkan a választási hírekben. Önmagában ez sem újdonság, de a Kínával kereskedelmi háborúba bonyolódó, Iránnal pedig előbb az atomalku felmondása, majd a Szulejmáni-merénylet miatt egyre kiélezettebb viszonyba sodródó Trump elnöksége ezt a vonalat is felerősítette.

Ezért érdemes az elnökválasztás előtti utolsó hajrában összefoglalni, hogyan próbáltak a hatóságok és a techcégek felkészülni a választásra, hogy elkerüljék a négy évvel ezelőtti helyzetet, milyen beavatkozási kísérletekről tudunk, és ezúttal milyen szerep juthat ezeknek a választás alakulásában...

DONALD TRUMP NÉGY ÉVE KILENC ADATBAN

HVG
Szerző: hvg.hu
2020.11.02.


Ha nem lett volna járvány, Donald Trump arra építette volna fel a kampányát, hogy egész jól működött az amerikai gazdaság – igaz, a társadalmi különbségek nem csökkentek az ő elnöksége alatt. Trump most úgy várhatja a választás napját, hogy, ahogy négy éve, úgy most is meglepetés volna az ő győzelme, csak 2016-tal ellentétben most már többen tudják, mit jelent az, hogy a közvélemény-kutatók statisztikai hibahatárral dolgoznak. Az elmúlt négy év teljesítményének értékeléséhez gyűjtöttünk adatokat...

AMERIKAI SZAKÉRTŐK A PORTFOLIO-NAK: EURÓPA FELLÉLEGEZHET, HA BIDEN LESZ AZ AMERIKAI ELNÖK

PORTFOLIO
Szerző: ZSOLDOS ÁKOS
2020.11.02.


Mind gazdaságilag, mind diplomáciailag előrelépés lenne az európai-amerikai kapcsolatokban, ha Joe Biden nyerné meg az amerikai elnökválasztást - derül ki a Portfolio által megkérdezett Amerikában tevékenykedő szakértőktől. A multilaterális együttműködésekben Európa fontos szerepet játszana az Egyesült Államok mellett, de a korábbi szabadkereskedelmi tárgyalások újraindulására kevés esélyt látnak a szakértők. A válaszból az is látszik, hogy az Egyesült Államok számára Kína jelenti a legfőbb kihívást, így attól függetlenül, hogy ki lesz az elnök, Kína elsőrendű szerepet játszik majd az amerikai külpolitika fókuszában. Az amerikai elemzők viszont úgy vélik, hogy Kelet-Közép-Európa is Biden megválasztásával járna jól...

JÓZSEFVÁROSI KÉPVISELŐ, ROMA EMBERI JOGI AKTIVISTA VOLT A 28 ÉVES FÉRFI, AKI MEGHALT KORONAVÍRUSBAN

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.11.02.


28 éves korában koronavírus következtében elhunyt a közismert roma folklórzenész, emberi jogi aktivista és VIII. kerületi önkormányzati képviselő, Balogh Lajos Paci – adta hírül a Roma Sajtóközpont, emlékeztetve arra, hogy a tavaly októberben az ellenzéki pártok színeiben képviselővé választott férfi néhány nappal ezelőtt a Facebook-oldalán osztotta meg a követőivel, hogy kórházba került Covid-fertőzéssel.

Később arról szóltak a hírek, hogy állapota súlyosbodott, lélegeztetőgépre került. A fiatalember halálát a rokonai erősítették meg a Roma Sajtóközpontnak, érdeklődésünkre pedig a józsefvárosi önkormányzat is megerősítette a halálhírt.

A kormányzati honlapon nem szerepel alapbetegség a 28 éves férfi elhunyt mellett, hanem csak annyi olvasható, hogy „adat feltöltés alatt”.

Pikó András, a VIII. kerület ugyancsak ellenzéki polgármesterét is kórházban kezelik koronavírus-fertőzés miatt.

Balogh Lajostól Pikó András és Karácsony Gergely főpolgármester is a Facebook-oldalán búcsúzott.

Alig hiszem el, alig találom a szavakat a megrendültségtől. 28 évesen vitte el a vírus ezt a nagyszerű fiatalembert, a…

Közzétette: Karácsony Gergely2020. november 2., hétfő

ELGONDOLÁSOK A BÉRLAKÁS -, KÜLÖNÖSEN AZ ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁS ÁLLOMÁNY ÉREZHETŐ MÉRTÉKŰ NÖVELÉSÉR

KEREKASZTAL-MP.HU
Szerző: KARDOS PÉTER
2020.11.02.


A bérlakás állomány gyarapítása –néhány kísérlettől eltekintve- mindeddig nem járt érezhető eredménnyel, holott kedvező hatása lenne, mivel többek között

- jelentősen segíti a mobilitást, pl. a munkahelyváltás miatti lakhelyváltoztatás lehetőségét,

- növeli, különösen a fiatalok esetében, az első önálló lakáshasználat elérésének lehetőségét, mivel a magántulajdonú lakásvásárlással ellentétben a beköltözéshez nincs szükség komoly előtakarékosságra,

- lehetővé teszi a változó életkörülményekhez igazodó lakásméretben való élés megvalósítását (Az élet különböző szakaszaiban: pl. önálló életkezdés, a gyerekek miatti igénynövekedés, időskorú igények különböző méretű lakásokra van szükség),

- növelheti a szociális- és rászorultsági alapú lakások biztosítását,

- mérséklően hathat az albérleti árakra.

A leírt előnyök ellenére a kormányok elsősorban a tulajdonszerzést támogatták és támogatják, a lakásbérlést (a szociális bérlakások kivételével) nem, így egy torz lakás-struktúra alakult Magyarországon.

A bérlakás állomány növelhető lenne mind az önkormányzati tulajdonú, mind a hosszú távú bérbeadási célú magántulajdonú „bérlakások” ösztönzésével. Az ösztönzés megvalósulhatna a bérlakás céllal épülő új lakások, valamint a meglevő, de felújítandó lakások felújításának építési támogatásával és/vagy a bérlők által fizetendő bérleti díjak támogatása révén. A továbbiakban a teljesség igény nélkül néhány ezzel kapcsolatos javaslatot fogalmazok meg a továbbgondolás szándékával és a megvalósítás reményében.

1. Javaslat az önkormányzati tulajdonú bérlakás állomány növelésére

Az önkormányzati tulajdonú lakások száma drasztikusan csökkent. Ismereteim szerint az önkormányzati tulajdonú lakások száma ma kb. 100-110 ezer, ami a lakásállománynak mindössze 2.5%-át teszi ki, és csak mintegy 1/7-e az 1990 évinek. Növelése szerintem fontos társadalom- és gazdaságpolitikai követelmény.

- Az új önkormányzati bérlakások építésének, ill. meglévő önkormányzati lakások bérlakás célú felújításának állami támogatása.

A javaslat lényeges eleme, hogy önmagában nem a szociális bérlakásokra, hanem az önkormányzati bérlakásokra koncentrál, ezért jelentősebb változást hozhat a lakásgazdálkodás egészében is, miközben integrálja a szociális bérlakást is.

Az állami források odaítélése pályázati rendszerben történik, és mind új lakás építésére, mind meglevő, önkormányzati lakások felújítására igénybe vehető. Kedvezményezettjei a települési önkormányzatok...

„TERRORTESZT”: ÉLESBEN NÉZTÜK MEG, HOGYAN MŰKÖDIK A SZLOVÁKOK JÁRVÁNYÜGYI CSODAFEGYVERE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.11.02.


Szlovákia olyasmit tett, amit még egyetlen ország sem: hétvégén teljes népessége számára ingyenes tesztlehetőséget kínált. Riporterünk a helyszínen nézte végig a folyamatot, közelről láttuk tehát, hogyan tudtak tesztelni milliószámra. Miért érezték ezt sokan terrortesztelésnek? Miért támadta a kormányfőt saját járványügye? Mi következik abból, ha egy fertőzöttnek hitt országról kiderül, csupán a lakosság egy százaléka hordozza a vírust? Riportunkból kiderül...

ORBÁN ÁLKERESZTÉNYSÉGÉNEK VALÓS CÉLJAI

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.11.02.


„Az európai politika és a vallási jog szakértőiként úgy látjuk, hogy Orbán a vallás felkarolását arra használta fel, hogy megszilárdítsa a hatalmát mások, az ellenfelei felett, és hogy elzárja a magyarokat az Európai Unióból a jogállamiság aláásása miatt érkező bírálatoktól” – állapítják meg az „Orbán Viktor megmutatja, hogyan lehet a vallást a demokrácia aláásására felhasználni” címmel közölt cikkükben a washingtoni American University nemzetközi karának professzorai. Az írás – a saját meghatározása szerint – elsősorban mobil kommunikációval foglalkozó német Tekk online portálon jelent meg, amely azt a The Conversation című, tudósok írásait terjesztő, nonprofit cikkszolgálattól vette át.

Orbán a nyolcvanas évek végén ateistaként kezdte politikai karrierjét, ma azonban már a kereszténység megmentőjének tekinti magát – emlékeztetnek a Tekk-ben megjelent írás szerzői, akik felidézték Orbán 2014-ben elhangzott beszédét, amelyben meghirdette az „illiberális államot”, amelyről akkor azt állította, hogy az alkalmasabb más koncepcióknál a magyar nemzeti érdekek védelmére és a magyar összetartás megőrzésére. Négy évvel később azonban Magyarország már „keresztény demokrácia” lett.

Ideológiai fordulatok Orbán pályájában:

ORGAZMUS GOMBNYOMÁSRA

QUBIT
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2020.11.02.


Szeretünk úgy gondolni magunkra, mi, emberek, mint a felfedezés vágyától fűtött, nyughatatlanul kíváncsi és hallatlanul értelmes fajra, ami folyamatosan törekszik saját maga és a világ jobbá tételére. Ugyanakkor azt sem érdemes elhallgatni, hogy ha egy új élőlénnyel, tárggyal vagy fogalommal szembesülünk, általában azt kezdjük el firtatni, hogy ezt az izét meg lehet-e enni, meg lehet-e ölni, lehet-e vele ölni, és hogy meg lehet-e dugni.

Sorolhatnánk a példákat napestig. Charles Darwin nemcsak a természettudós, hanem az ínyenc szakács szemszögéből is megvizsgálta az általa tanulmányozott állatokat; a rakétatechnológia fejlesztése nemcsak az űrkutatás miatt volt fontos, hanem azért is, hogy erődemonstrációt tartsanak vele a hidegháború alatt, és ahol felütötte a fejét a technológia, ott rögtön megjelent a szex is...

KÍNA MÁS IDŐSÍKBA KERÜLT, DE MÉG NEM VILÁGOS, HOGY EZ A MÚLT VAGY A JÖVŐ

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2020.11.02.


2020 őszén Kína mintha más idősíkba került volna a világ többi részéhez képest. Míg Nyugat-Európában a koronavírus-járvány második, az Egyesült Államokban a harmadik hullámával küzdenek inkább kevesebb, mint több sikerrel, az ázsiai országban nagy rendezvényeket tartanak, százmilliók utazgatnak a nemzeti ünnepeken, dübörög az ipari termelés, a gazdaság pedig növekszik.

Az időutazás azonban a gazdaság szerkezetén is meglátszik. Az utóbbi két negyedév adatai azt a benyomást keltik, mintha valahol 2008 környékén járnánk: a növekedés forrását nem a fogyasztás vagy az innováció adja, hanem az államilag serkentett beruházások és a feldolgozóipar exportrekordjai.

Ez két szempontból is kellemetlen a világ többi részére számára. Egyrészt arra enged következtetni, hogy a koronavírus-járvány esetleges leküzdése esetén sem áll helyre egy csapásra a fogyasztás, már ha a kínaiak magatartása irányadó.

Másrészt Kína súlyos exporttöbblete alapján abban sem lehet bízni, hogy a talpra álló ázsiai ország magával húzza a világgazdaságot. Pont ellenkezőleg, a jelek szerint a relatíve gyors kínai kilábalás részben pont annak köszönhető, hogy át tudták venni a máshol a járvány miatt kieső ipari termelést.

A jövőbeli kilátásokat az sem segíti, hogy a kínai vezetés az amerikai kereskedelmi-gazdasági háborúra válaszul egy önellátóbb gazdasági rendszer kialakítását pedzegeti. Mindez pedig ismét táptalajt ad egy tágabb, évtizedes teoretikus vitának a kínai növekedés fenntarthatóságáról...

KORONAVÍRUSOS LETT A MAGYAR MUNKAERŐPIAC - MINDENKI ÚGY BOLDOGULJON, AHOGY TUD?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.11.02.


Rengetegen dolgoznak még csökkentett munkaidőben – derül ki a KSH friss elemzéséből. A most megismert és a részmunkaidősökről korábban közzétett pénzügyminisztériumi számok sem mutatnak éppen rózsás képet, de több tényező szerint a helyzet még ennél is sokkal kedvezőtlenebb lehet. Kormányzati oldalról közben mintha mosnák kezüket.


Míg az idén januárban 682 ezer ember volt részmunkaidős, számuk augusztusra 918 ezerre nőtt – hívta fel a figyelmet Varga Mihály pénzügyminiszter. A vállalkozások egy része abba a formába menti át munkavállalóját, amelyről azt gondolja, hogy van tartaléka finanszírozni, és a munkavállaló számára is elfogadható, ha 6 vagy 4 órás részmunkaidős állásba helyezik át – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

A szaktárca számai ugyan nem látszanak visszaköszönni a KSH csökkentett munkaidőben dolgozókról közzétett friss elemzésében, de azt a statisztikusok is elismerik, hogy sokan ragadhattak bele ebbe a szituációba. Míg 2019-ben – olvasható az elemzésben – havi átlagban 7,2 ezer álláshely esetében jelentették a munkáltatók a megállapodás szerinti munkaidő csökkentését, addig a járvány hazai megjelenését követően ugrásszerűen megemelkedett az ilyen bejelentések gyakorisága.

A rövidített munkaidőben dolgozó munkavállalók száma a 25. héten tetőzött, ekkor 261,1 ezer fő volt, ami a 40. hétre 138 ezer fővel mérséklődött. Akkor a rövidített munkaidőbe kényszerülők több mint 61 százalékának – 76 ezer főnek – legalább felére csökkent a heti munkaideje. (További részleteket itt találhat.)...

GYEREKKEL A FORRADALOMBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.11.01.


Forradalmi helyzetbe keveredni nem feltétlenül szívderítő helyzet, pláne nem az külföldön és különösen nem, ha az ember másfél éves gyerekével van. Tegyük hozzá, hogy mindez ráadásul Chilében történt
.

A Mirador párosának másfél éve született meg gyermeke, Barangó. Első közös útjuk Chilébe vezetett. Aztán rögtön érkezésük napján sikerült belecsúszniuk a „lábos forradalomba”, kövekkel dobálták őket, vízágyúval lőttek rájuk.

„Úgy gondoltuk, Chile, lévén fejlett ország, tökéletes akklimatizáció lesz Dél-Amerikához Barangónak. Eri mindent elolvasott arról, milyen az ország egy kisgyerekkel.

Betéve tudja az összes játszóteret, hol milyen gyümölcspép kapható, még magyar kapcsolatokat is felgöngyölített, hogyha túravezetéseim okán egyedül maradnának, legyen kihez fordulni.

Október 18-án pár perccel éjfél után szállunk fel Budapestről, hogy az időeltolódást kihasználva még aznap délután kettőkor megérkezzünk Santiagóba.

Ahogy mindenki ilyen helyzetben, úgy mi is rettegtünk a repülőúttól. Hogy fogja bírni Barangó a 14 órás Párizs-Santiago utat? Hogy fogjuk mi bírni ölünkben a gyerekkel, mit szólnak majd a mellettünk ülő utasok? Számtalan olyan kérdés, amire nincs válasz, mert minden gyerek, minden repülés más, így lehetetlen az ilyesmire előre felkészülni.

Mázlink van. Barangó úgy viselkedik, mint egy kisangyal. Nem hiába mantráztuk már hónapokkal az utazás előtt, hogy minden rendben lesz. Az út jó részét átalussza, s bár a mesefilmek még nem kötik le, észrevétlenül hozza le a Föld egyik leghosszabb repülőútját.

Chile drága. Ezt már akkor is tudtuk, mikor eldöntöttük, hogy Eri és Barangó itt várnak meg engem, amíg én Patagóniában masírozok majd egy csapattal. Drága országban az ember pedig nem szórja a pénzt, spórol, ahol tud.

A leszállás után vagyunk annyira fittek, hogy nem pattanunk taxiba, hanem buszra szállunk, úgy jutunk be Santiago belvárosába. Nem állítom, hogy könnyű mutatvány, mert a szokásos nagy zsák + kis zsák kombó mellett van velünk egy pelenkázótáska, egy kajás szatyor és egy babakocsi is.

Mindössze hét sarkot kell sétáljunk az előre lefoglalt szállásunkig (ilyet se sűrűn csináltunk eddig), de az azonnal nyilvánvalóvá válik, túl sok a motyó, ebben a felállásban nagy túrákat nem fogunk tudni tenni.

Lecuccolás után keresünk egy közeli éttermet, ahol bedobunk egy méregdrága chorillanát, mikor a fejünk feletti erkélyről kolompoló lábosok hangjára leszünk figyelmesek.

Pár másodperc múlva a szomszédos lakás ablakából is hasonló hang szűrődik ki, alig öt perc elteltével az egész utcát bezengi a monoton kolompolás. A pincér és a környező boltok alkalmazottai kiszaladnak az utcára, ők sem értik, mi ez és mi történik. Barangónak tetszik a dolog, vadul tapsikol, miközben próbáljuk beléerőltetni a tömény chilei street foodot...

BIDEN HŰ ÖNMAGÁHOZ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: AVAR JÁNOS
2020.10.30.


Ha a való világ ütközik a virtuálissal, akkor stílszerű, hogy az utóbbi showman bajnokával a lehető „leghétköznapibb” politikus szálljon szembe. Igen, akár mindenki nagypapája. A félszázaddal ezelőtti gyerekeknek szóló népszerű tévésorozat Miszter Rogerse. Az izgató (és ritkán születő) karizmatikus helyett az unalmas decens. Aki senkit sem fenyeget, s ezért őt is hiába fenyegetik, vádolják, minden lepereg róla, akár hajdan a „Mr. Teflon” Reaganről. Bármennyi piszkos trükköt vetettek is be ellene, Biden ma népszerűbb, mint volt tavaly ilyenkor. Neje szerint elnöksége azt ígéri az amerikaiaknak, hogy dühroham veszélye nélkül olvashatnak majd újságot. Ő maga az ósdinak ható tételt hirdeti: minden amerikai elnöke óhajt lenni, nemcsak a rá szavazóké, mint a Fehér Ház mostani lakója. Miszter Rogers, a gyerekek kedves szomszédja felvette kardigánját, és azzal búcsúzott, hogy légy bátran önmagad, az emberek így fognak elfogadni. Az amerikaiak egyszer már megválasztottak (a Watergate-botrány után) egy kardigánost elnöknek, Cartert. Biden hamletian hű önmagához, fő – és nyerőnek tűnő – üzenete, hogy a teljes ellentéte, antitézise Trumpnak, a trumpizmusnak.

Ezért céltalan feszegetni, hogy miért egy „aggastyánt” indított a Demokrata Párt. Túl azon, hogy (lévén Bidennél négy évvel idősebb) erre érthetően felkapom a fejem, s mert nem látom a sokat emlegetett „hanyatlását”, leépülését (beszédbotlásai évtizedekkel ezelőtt is előfordultak, gyerekkori dadogásából következően). Az ilyen idős korban kormányzó Adenauer vagy Churchill példáján túl említhetném a Bidennél két évvel idősebb Pelosit, aki házelnökként pompásan manőverezett a republikánus szenátusi többséggel és persze a Fehér Házzal; persze fiatalabb koromban én is csak véneket láttam. Legfeljebb nyugtázom, hogy hat ellenfelei makacs propagandája, ám főleg Amerikán kívül. Viszont az amerikai vakhitűek (és a magyar kormánypárti média) körein kívül nem hatnak a hasonlóan – és a választás napjának közeledtével egyre kétségbeesettebben – felkapott új meg új korrupciós vádak...


MAGYARORSZÁGON A NŐVERÉS IS A HATALOM MEGTARTÁSÁRÓL SZÓL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.11.02.


Magyarországon minden a hatalomról szól. Ez a hatalom pedig nőgyűlölő, buta, undorító, macsó dumákat is megenged magának, csak azért, hogy uralkodhasson. A női egyenjogúság korában felnőtt, korábbi generáció nőtagjai – még ha föl is szólalnak ellene – eltűrik, a most felnövő generáció azonban már nem fogja, mert annál sokkal öntudatosabb. Minderről Vásárhelyi Mária szociológussal beszélgettünk.


Az elmúlt héten sorra érkeztek a nőket semmibe vevő hírek: Lengyelországban az abortuszt szigorító alkotmánybírósági döntés ellen tüntetőket, közöttük a nőket is megtámadta a feketeruhás „B közép”. Magyarország abortuszellenes nyilatkozatot írt alá mintegy harminc másik országgal együtt. Kövér László házelnök Cégénydányádon a Tisza István szobor avatása apropóján a családvállalásról azt tudta mondani: „megfellebbezhetetlen igazság, hogy a világ azoké, akik teleszülik.” Női mivoltomban arculcsapás volt mindegyik, és elképesztett az is, hogy milyen kevés, ímmel-ámmal hümmögő reakciót váltottak ki.

Vásárhelyi Máriát nem csak azért hívtam fel, mert egy Facebook-bejegyzésben – nem sokadmagával – a kövéri megjegyzésre elítélően reagált, hanem azért is, mert kíváncsi voltam, szociológusként hogyan látja, miként változott meg a hangnem a nőkkel szemben, miért egyre durvább a nőkkel szembeni erőszak?

AZ ELNÖKVÁLASZTÁS NEM OLDJA MEG AZ USA LEGNAGYOBB PROBLÉMÁJÁT

444.HU
Szerző: MIKLÓSI GÁBOR
2020.11.02.


- A 90-es évek óta mindkét nagy amerikai párt folyamatosan, bár különböző mértékben radikalizálódik. Az ideológiai különbség alapjai faji és kulturális jellegűek, a szakadék mára áthidalhatatlan, a bizalmatlanság totális.

- A republikánusoknak jó okuk van félni, mert a státuszvesztéstől aggódó, zömmel vidéki, fehér szavazótáboruk már nem tudja kiegyenlíteni a fiatalabb, városi, az előző generációknál liberálisabb és etnikailag vegyesebb szavazók súlyának növekedését, valamint a mérsékelt konzervatívok elpártolását.

- A demokraták választási eredményei előbb-utóbb politikai hatalommá fognak konvertálódni, és első lépéseik egyike lesz a választójog gyakorlásának megkönnyítése, amivel generációkra megpecsételhetik a Republikánus Párt jövőjét.

- Trump elnöksége megmutatta, hogy a saját ultrakonzervatív szélsősége túszává váló Republikánus Párt képtelen a politikai irányváltásra. Hogy a demokraták térnyerését akadályozzák, a republikánusok az intézményrendszer aszimmetrikus működését igyekeznek bebetonozni, hogy megőrizhessék a hatalmi pozícióikat.

Kalifornia félelmetes példája

A 2000-es évek közepére 15 év terméketlen politikai hadakozás után Kalifornia patthelyzetbe került. A kormány és a törvényhozás bénázott, a nagyjából azonos súlyú, egymást váltogató demokrata és republikánus többségek a bemerevedett ideológiai frontok mögül szidták egymást. Az elharapódzó politikai és költségvetési válság miatt 2003-ban a demokrata kormányzót pár hónappal az újraválasztása után visszahívták. Republikánus utóda (Arnold Schwarzenegger) két évvel később szintén majdnem megbukott, amikor konzervatív kezdeményezéseit egy népszavazáson csúnyán leszavazták. De Schwarzenegger kapcsolt, elkezdett együttműködni a demokrata törvényhozással, a lobbicsoportok és az ókonzervatív, vakhitű mozgalmárok által uralt helyi republikánus politika pedig megindult a lejtőn.

A reformok szelét érzékelő kaliforniaiak 2010-ben demokrata kormányzót választottak. 2012-ben a demokraták a törvényhozás mindkét házában kétharmados többséget szereztek. A recept sikeresnek bizonyult: a korábban bukdácsoló gazdaság a járvány kitöréséig hosszú éveken át szufficites volt, az állam a klímavédelmi intézkedések és a technológiai innováció fellegvárává vált. Rég a demokratáké Kalifornia mindkét szövetségi szenátusi posztja, és az 53 washingtoni képviselői hely közül jelenleg 45. Az összes kulcspozícióban demokraták által választott vagy kinevezett tisztviselő ül.

A progresszív kaliforniai ideált osztó külső, republikánus vetélytárs híján a politikai pozíciókért merészebb és visszafogottabb demokrata jelöltek küzdenek egymással...

„UGYAN MIT NEM TUD MÉG ENNEK A RENDSZERNEK A LÉNYEGÉRŐL EGY ÉRTELMES EMBER?“ – EXKLUZÍV INTERJÚ FRIDERIKUSZ SÁNDORRAL

HVG360
Szerző: M. KISS CSABA
2020.11.02.


Ahogy ígérte, 4–6 évente visszatér a képernyőre: tegnap indult új sorozata, az Életünk története az RTL Klubon. Friderikusz Sándor M. Kiss Csabának beszél arról, hogy itt akart-e tartani 62 évesen, mit gondol a NER-médiába beálló kollégákról, akik közben "kibeszélik és szidják a gazdáikat", tervez-e még tényfeltáró riportokat és milyen új nyilvános megjelenésre készül jövő februárban.


HVG: Eddig elég látványos és impozáns a pályafutása. Mire a legbüszkébb belőle?

Friderikusz Sándor: Az én oldalamról nézve ez kicsit más fénytörésben látszik: egy szaktársam egyszer azt írta az egyik könyvem előszavában, hogy nekem nem is utam volt, amit bejártam, hanem csupa göröngyöm. És akkor még csak a pályám első harmadának a végén tartottam, lehettem 28-30 éves. Úgyhogy inkább azt mondanám, magyar viszonyok között rengeteg akadály leküzdése árán tartok ott, ahol tartok, de őszintén szólva nem vagyok elájulva magamtól, miközben természetesen néhány műsorom talán némi elégedettséggel tölt el. De azt hiszem, a hiányérzet azért mégis csak nagyobb bennem.

HVG: Kb. 30 éve beszéltünk utoljára. Én akkor kezdő tévés voltam, és ön többek között arról beszélt nekem, hogy az embernek tudatosan meg kell terveznie a karrierjét. Most ott és úgy van, ahogyan tervezte, hogy 62 éves korában lesz? Az előző válaszból úgy sejtem, nem egészen.


F. S.: Nem teljesen, két dolog ugyanis elmaradt: a televíziós világkarrier, amit akkor 45 éves korom utánra prognosztizáltam, persze, inkább csak viccből, továbbá nem lettem pápa sem, mert jött Ferenc (Jorge Bergoglio), és őt első ránézésére is – mi tagadás – magamnál sokkal alkalmasabbnak találtam, és az elmúlt hét és fél évben be is bizonyította, hogy mindenkinél ezerszer rátermettebb az isteni küldetésre.

HVG: Ha lehetek személyesebb: Ferenc pápát mint a közélet egyik prominens szereplőjét követi, vagy úgy is, mint hívő?

F. S.: Nem mint hívő, hanem mint erős szimpatizáns, aki szeret mindent elolvasni Ferenc pápáról is. Nagyon tisztelem ezt a nagyszerű és példaértékű embert, sok egyéb mellett azért, mert a figyelme az egyetemes horizontra irányul. Ennyi. ... Na, például attól még lendületbe tudnék jönni és talán sok mindent meg is tennék annak érdekében, hogy vele interjút készítsek. Azt, hogy miben különbözne ez a Ferenc pápával készült többi beszélgetéstől, nem tudom, de a velem együtt idősödő becsvágyamnak jót tenne, azt hiszem...

MI A BAJ A KORMÁNY LAKÁSTÁMOGATÁSI TERVEIVEL, ÉS HOGYAN LEHETNE EZT A PÉNZT JOBBAN ELKÖLTENI?

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2020.11.02.


Magyarország kormánya a koronavírus-járvány okozta válságra többféle gazdasági eszközzel is reagált, melyek a gazdasági szereplők és a társadalom különböző részeit célozták. Ezek egyik csoportját alkotják a lakhatási jellegű támogatások, melyek jellemzően egyszersmind az építőipar pörgetését is szolgálják.

A lakhatási támogatások egyik formáját, a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK) a kormány évekkel ezelőtt vezette be, és eseti kiadásokhoz nyújt segítséget az igénylő családoknak többféle formában. Van városi, falusi, felújításra és építésre felhasználható formája. A közös ezekben, hogy a CSOK az építőipar teljesítményét is növeli hosszabb távon, míg egyes formáinak bevezetése után rövid távon árfelhajtó hatással számolhatunk.

További, családtámogatásként is kommunikált intézkedése a kormánynak, hogy az új lakások ÁFA-terhelését újból 5%-ra csökkentették, ami jelentős keresletélénkítő hatással járhat, ráadásul januártól a CSOK igénybevételével épített új lakások után ez az öt százalék ÁFA is visszaigényelhető.

Mindazonáltal az intézkedések kritikusai ki szokták emelni, hogy alapvetően a tehetősebb rétegek tudják őket igénybe venni, így a társadalom jelentős része nem.

A lakhatással foglalkozó Periféria Központ alapító munkatársával, a társadalomföldrajzzal foglalkozó Czirfusz Mártonnal beszélgettünk arról, hogy a most bevezetett támogatási formák miben különböznek az eddigiektől, és az ÁFA-csökkentés, valamint a kormány lakhatási célú támogatásai hogyan csapódnak le a társadalomban...

RÖHEJORSZÁG

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.11.02.


Ha távolról nézhetnénk Magyarországot, röhögnénk rajta, miközben sajnálnánk az ott lakókat, mint ahogy szánjuk azokat a szerencsétleneket, akiknek Észak-Koreában kell élniük, vagy valamelyik ázsiai despota elnyomása alatt. Persze, nem tudjuk kívülről nézni, mert mi akkor is mindig vagyunk, ez a föld az otthonunk, a hazánk. Itt születtünk, s ha néha lábunkhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is…

Ismerjük az összes fontos verset, legyünk bármily messze a szülőföldünktől, ha akarnánk, sem tudnánk kívülállók lenni. Ezért nem tudunk röhögni azon, ami itt van, mert itt minden velünk történik. Szomorúak vagyunk és dühösek, és nem értjük, miért hagytuk, hogy így legyen. Hogy a miniszterelnök túszul ejtette az országot, barátai és üzletfelei lenyúlják a javainkat, olyan hűbéri rendszer épült ki, amelyben csak a csókosok járnak jól, és azok, akiknek valamennyi pénzzel befogják a szájukat.

A többieknek annyi. Szegények, hajléktalanok, másképp gondolkodók, ne számítsatok semmi jóra. Idősek, fiatalok, kismamák, nagymamák. Ne számítsatok semmire, mert a hatalom urai sem számolnak veletek...

STADIONOK ÁRÁBÓL BÉRLAKÁSOK?

MAGYAR HANG
Szerző: VÁRKONYI ANDRÁS
2020.11.01.


Nekünk, egyszerű embereknek, akik nem állunk a NER aranyeső-zuhataga alatt, szinte felfoghatatlan az a 150 milliárdos összeg, amelybe a csepeli szigetcsúcshoz tervezett atlétikai stadion fog kerülni. Persze a közpénz ismét „jó helyre” megy: egyrészt végre újra lesz a magyar atlétikai sportnak egy világszínvonalú központja, amilyen egykor a nemrég porig rombolt Népstadion volt, másrészt a megvalósítás a megbízható, az építésről szóló döntést meghozó miniszterelnökhöz oly közel álló felcsúti gázszerelőre vár, mint annyi más hasonló nagyságrendű központi beruházás.

De vajon valóban szükségük van-e a magyarok millióinak ebben a vírusos-válságos időben egy újabb sport-presztízsberuházásra, vagy lehetne-e az árát valami fontosabbra, hasznosabbra is fordítani? Én az utóbbira szavaznék, bármi legyen is az! A nem is olyan nagyon „régi szép időkben” a közösség számára felesleges dolgokra elpocsékolt milliók-milliárdok nagyságának érzékeltetésére megvolt a jól bevált mértékegység: hány lélegeztetőgépet lehetne venni belőle? Most viszont már – hál’ istennek! – van belőle épp elég, talán még kicsit több is (néhány tízezerrel), mint amennyi feltétlenül kellene, úgyhogy jobb, ha ezt hagyjuk. Keressünk valami más, jól megfogható, mindenki számára értelmezhető mértékegységet!

Nyerhetnek a válságon a bérlakásban élők

150 milliárd forintból lehetne építeni tízezer szociális bérlakást! Egy 50 négyzetméter körüli alapterületű, telepszerű, többemeletes tömbökben lévő lakás négyzetmétere (a rá eső közösségi terekkel, mint lépcsőház, közlekedő-folyosó, babakocsi-, kerékpár-, kukatároló stb. is kalkulálva) átlagosan 300 ezer forintból kihozható lenne, azaz egyátlagos lakás 15 millióba kerülne. A tervezett stadion árából kerek tízezret lehetne építeni belőle...

NAPI HÁROMSZÁZ TEHERAUTÓVAL ÉRKEZHET A NER A FERTŐ TÓ PARTJÁRA

24.HU
Szerzők: KÁLMÁN ATTILA, MOHOS MÁRTON
2020.11.02.


Állami pénzből épülhet négycsillagos szálloda, kikötő és 16 teniszpálya a Fertő tó partjára. A nemzeti park területén Mészáros Lőrinc cége vezényli a beruházást, amely ellen hiába tiltakoztak a helyiek. A közpénzből pörgő gigaprojekt a világörökségi védettségben szerepet játszó cölöpházakat sem kíméli. A beruházást egy 2017-es tűzvész is megkönnyíti.


Testes, bakancsos biztonsági őr jön felénk: „Ti drónoztok? Na menjetek a picsába innen!” Nem hatja meg az érvünk, hogy semmi illegálisat nem csinálunk, látszik rajta, hogy parancsot kapott, aminek a végrehajtásán az állása múlhat:

"Nem érdekel, hogy ezt szabad-e. Amit a Kárpáti úr kitalál, az van!"

– dobja be a főnöke nevét, akit az egész környék hasonlóan, urazva emleget. Hiába állunk egy nemzeti park területén, itt két éve így zajlik az élet, a partot sorompó és őrbódé zárja el. Nem véletlenül: sok milliárdos állami projektet terveznek a Fertő tó mellé, a tóparti nádas csendjét hamarosan munkagépek moraja váltja fel...

FELHANGOSODOTT A HAZA SZÓVAL VALÓ VISSZAÉLÉS - MONDJA TOMPA ANDREA ÍRÓ

NÉPSZAVA
Szerző: BALOGH GYULA
2020.11.02.


A szögesdrótok sokkal élesebbek lettek, egyrészt a járvány, másrészt a kirekesztőbeszédmód miatt. Ez az egész retorika mára miden irányba metsző és sebeket ejtő pengévé vált - mondja Tompa Andrea, író, kritikus. Szerinte nagyon kétségesek azok az életművek, ahol az alkotók behódoltak bizonyos mérgező ideológiáknak és a hatalom szolgálatába álltak.


A Haza című új regényének egyik kulcsa a visszatérés. 
Az a visszatérés, amit a hősöm él meg, nagyon lassú, araszoló, bizonytalan. Arra keresi a választ, hogy mi is az az irracionális vonzalom, amit ezzel a meghatározhatatlan hazával szemben él meg. Meg szeretné érteni a saját sorsát. A könyv két fogalmat ír át, a hazaszeretet hazaszerelemmé válik, a honvágy pedig hazabetegséggé, az angol homesick tükrében. Ennek a két szónak a felfedezése jelenti az ő visszavezető útját. 

Miért jött 1990-ben Magyarországra Kolozsvárról? 
Akkoriban egy elzárt világból léptem ki, ahonnan még kitekinteni is nehéz volt. Kíváncsi voltam mi van a szögesdróton túl, ez aztán összekapcsolódott az egyetemi felvételivel, majd az egyetemre járással. És ez az új világ, ha nem is gördülékenyen és akadályok nélkül, de befogadott. 

És otthonra is lelt itt? 
Abszolút, otthon is érzem magam. Amikor úgymond hazaküldenek, az nem a határon túliságomnak szól, hanem annak inkább, hogy kritikus vagyok a fennálló renddel kapcsolatban. 

Ennek a kritikus attitűdnek vannak határai? 
Leginkább írónak tartom magam, akinek a szövegeire, a művekre kell elsősorban koncentrálnia. Szeretnék normális, családos magánember maradni. De azokhoz az ügyekhez, amelyek felháborítanak, és ha úgy érzem, hogy elgaloppírozza magát a közbeszéd, akkor igyekszem megszólalni, valami újat behozni a beszédbe. 

Hát, mi az, hogy haza, teszi fel a kérdést Vilmos Noémi végzős rendező hallgató pécsi Bánk bánja. Most miután írt egy művet ebben a témában, hogy válaszolna a felvetésre? 
Ha most fejezném be a könyvet, biztos, hogy jobban beszüremkedne az a világ, amelyben élünk. Az a szorongató helyzet például, hogy nem lehet utazni, én például január óta nem jártam a szülővárosomban, Kolozsváron, ahová nem csak látogatóként szoktam menni, hanem a munkám is odaköt, mivel az egyetemen tanítok. Megjelent az elszakítottság, miközben az én regénybeli hősöm szabadon utazgat a régi és új, meg nem nevezett hazája között. Ez most komoly akadályokba ütközne. Másrészt az elmúlt hónapokban valahogy felhangosodott a haza szóval való visszaélés...


HALOTTAINK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.11.01.


Amikor belekezdtünk ebbe a munkába, és megterveztük, hogy az élet minden területét átfogó hatásrendszerrel dolgozunk, még nem is számoltunk azzal, hogy az élet végén is jelen kell lennünk. Mert segítség ott is kell, akkor, hogy az emberi méltóság ne vesszen el…akkor sem, ha az életében ebből nagyon kevés maradt.

Fájdalmas emlékek törnek fel ilyenkor, halottak napja környékén az emberben, hiszen a közösséggel együtt emlékezünk a halottakra is.

A legnehezebb persze mindig a gyerekek halálát feldolgozni, talán nem is lehet ezt. Jutott ebből is nekünk, betegséget végigkövetve is, és tragikus körülmények között elveszítve őket. A tehetetlenség érzése, hogy nem tudunk visszafordítani történeteket, ma is erősen él bennem. És erőt is ad, hogy folyton figyelmeztessek, vigyázzunk rájuk, a gyerekekre, mindenben, hogy ne maradjunk a végén eszköztelenül, összetörve, nélkülük. Annyi veszélyhelyzet teremtődik körülöttük. Míg kicsik, azért kell rájuk vigyázni, mert ők nem tudnak magukra…mikor pedig nagyobbak, a felnőtteknek kell megvédeni azoktól a hatásoktól, melyeket gyakran saját maguktól sem tudnak távol tartani.

Annyira nagy a szülői felelősség, és olyan gyakran tapasztalom, hogy ez nem alapozódott meg megfelelően bennük, mert nem volt minta rá… és ezt olyan nehéz felnőtteknél kialakítani. Anya, aki otthagyja a gyerekét a kábítószerre rászokott apánál. Már van egy éve is, hogy jeleztük, baj lesz így, ám a rendszerből nem igazolták vissza a megtapasztalásunkat. Talán most elindulhat valami, mert az óvoda is érzi. Őrület ez a kivárás, hogy mikor jutunk el arra a pontra, hogy valami előrelépés történjen. A gyerek érdekében.

A kábítószer eljutása a szegénység sújtotta térségekbe, a kis falvakba olyan akadályt gördített ebbe az amúgy is nehéz problémába, amivel nem tudunk megbirkózni . Az orrunk előtt mennek tönkre emberek, gyerekek, és nem tudunk mit tenni. Mert nincs már erőnk ezeket az új harcokat is megvívni. A kis falvakban pedig nincsenek támogató csoportok, ezeket vezető szakemberek, és főleg nincs perspektíva, ami miatt megérné letenni a herbált…és másban örömöt, vigasztalódást találni. Rettegek attól, mikor kezdődnek el az ehhez kötődő halálesetek itt is.

A halottak között, akikre emlékezünk, a felnőttek vannak többen, idősek is. Nem hiszem, hogy bármiben mások az okok itt, mint máshol, korunk betegségei tarolnak a szegénységben is, volt nálunk is szívroham, és rák miatt elhunyt beteg is. Talán csak abban más, hogy itt a betegséggel nem küzdenek sokáig, mintha hamarabb feladnák, elfogadnák a végét. Volt, hogy határozottan éreztük, nem is akar már élni, hagyjuk békén, nem kell étel sem, nem kell semmi….és pár nap alatt meg is halt az illető. Valahogy mintha a reménytelenség, amiben éltek, lenyomná őket a végén is. Nincs miért reménykedni, nincs miben hinni, nincs miért maradni ebben a világban.

Nagyon megráztak mindig az egyedül maradtak halálai. Mikor tudjuk, volt párja, gyereke, tartozott valakikhez, és mégis, a sírnál nem áll ott az ő leélt életéből senki. Végignéztünk öregeket, akikre nem nézett rá a gyerekük, még akkor sem, mikor jeleztük neki, nagy baj van.
Sokat gondolkodom rajta, hogy ez vajon szintén a szocializációból fakad? Hogy ennyire tudnak gyűlölni, ennyire nem tudnak megbocsátani, még ekkor sem? Vajon ez is a szociális készségek fejletlenségére vezethető vissza? Vagy tényleg úgy éltek, hogy senkiben semmilyen nyomot nem hagytak?

Most végignéztem én is több temetőt, a szokásos utunk során. Sok elhagyott sír, síremlék, amelyen látszik, hogy évek óta nem nézett rá senki. Túl sok van belőlük….és biztosan nem a szociális helyzetből adódik, hogy valamelyiknél emlékeznek-e vagy sem. Vagy ez így természetes?

Halottaink vannak tehát azok között is, akikkel dolgozunk, akiken segíteni szeretnénk. De akadnak a fejlesztők oldaláról is. Feldolgozhatatlanul fájó a hiánya Bodóczky Istvánnak, akit nemrég veszítettünk el. A kiállítására készült, aminek azt a címet adta: Játsszuk azt, hogy meghalunk…és stroke-ot kapott. A kiállításán egy videót vetítettek, amiben Tanár úr beszélt az életéről, céljairól, művészetéről. De a halálának tudatában ez olyan búcsúbeszéd volt… mintha tudta volna előre, hogy ez történik majd….és ezzel búcsúzik.

Az alapítványnál mindannyiunkat nagyon megrázott a halála. És nagyon sok visszajelzést kaptam azoktól is, akiket tanított, Toldon, az asszonyoktól, akiknek az ikonfestést mutatta, vagy kézművesfoglalkozást tartott nekik. Egyikük azt írta nekem a messengeren, hogy szeretnék a tiszteletüket kifejezni azzal, hogy egy sírcsokrot küldenek. Ők, Toldról. Tanár úr most biztosan örülne… mert ritkán, még mindig túl ritkán fogalmazódnak meg emberi gesztusok egymás iránt. Tanár úr, aki dolgozott velük, biztosan tudná, hogy ez mekkora dolog.

Szóval, nekem a halottak napja mindig a szereteté és a tiszteletadásé. Tisztelet az embereknek, akik éltek, szerettek, hatottak, és nyomot hagytak. Mert meggyőződésem, hogy nincsenek nyom nélküli emberek. Vannak szerencsések, akikre generációkon keresztül emlékszünk majd. Vannak, akikre csak a mostani generáció. De kell, minden elhunytnak kijár ilyenkor egy perc, egy gyertya, egy főhajtás, egy emlékezés azoktól, akik ismerték, szerették, közük volt hozzá.

Talán ebben már megvalósulhatna könnyedén az esélyegyenlőség. Mert ilyenkor már annyira mindegy, mekkora a síremlék. Az emlék sokkal fontosabb, azt hiszem.

AZ OLTAKOZÁS DISZKRÉT VÁGYA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző Rezeda
2020.11.02.


Az az érdekes helyzet állott elő, hogy Igor Matovič, szlovák nagyfőnök, miután keresztben kinyalta magyar haverja – tehát Orbán – elterülő, zsíros és fényes valagát, miszerint köszönjük Viktor, bajban ismerszik meg a barát, értékelte országos és általános tesztelésének elsődleges tapasztalatait. Kis színesként megemlítette azt is, hogy a határ mentén magyari honból is átugrottak hozzájuk a népek egy kis potya tesztelésre, mert ingyenben van, sőt, ami delikátabb, egyáltalán van. Hogy el ne feledjük, ez a Matovič azért hálálkodott, mert kért ötven egészségügyist a nagy tesztelő akcióhoz, de kétszázat kapott.

Minálunk ugyanis nem akad efféle feladat, csak lógázza a lábát, trécsel és bagózgat a sok egészségügyis, a covidosok meg vígan fütyörésznek. Viszont hullunk már, mint a legyek. Naponta ötvenesével, hatvanasával, pedig mindenkit meggyógyítunk emlékeim szerint, vagy nem. A tavasz óta történtek arra utalnak, hogy ez az egész járványhelyzet Orbánnak látványos cirkuszi parádé. Szkafanderben rohangál, kamuoltásokat adat be magának, osztogatja a mi pénzünkön beszerzett lélegeztetőgépeket, és most már az egészségügyi személyzetet is.

Mindezt azért, hogy aztán a szeánszon elmondhassa, nálunk a helyzet istenes, de szerte Európában kupleráj van. Két oka lehet ennek, nem képes kezelni a helyzetet, tehát alkalmatlan, illetve gonosz nyerészkedő még a vész napjaiban is, és akkor szintén nem felel meg a miniszterelnöki feladatra, méltatlan a magas hivatalra. Jobbára azonban mindkét kizáró tényező egyidejűleg áll a manusra, megvert tehát vele az Isten, illetve mi vertük meg magunkat. Mert a génjeinkben van, hogy mindent a lehető legalaposabban elcsesszünk, de leginkább a saját életünket...

SZABAD SZEMMEL: AZ ORBÁN-FÉLÉK FOKOZATOSAN FOJTJÁK MEG - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.02.


A járvány sújtotta Európában a gépgyártás, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, valamint a kiskereskedelem mindenképp pórul jár, az autóipar sorsa még kérdés, de vannak jó hírek is.


New York Times

Az Orbán- és Erdogan-féle illiberális populisták fokozatosan fojtják meg a demokráciát, gondosan követve a tekintélyuralmi forgatókönyvet: először is engedelmes bírákat neveznek ki, így magukhoz vonják az igazságszolgáltatás ellenőrzését. Azután a tulajdonosok megvesztegetésével vagy megfenyegetésével megszerzik a független sajtót. Nyomással ráveszik az üzletembereket, hogy azok ne támogassák az ellenzéket. Terrorizálják a civil társadalmat és egyszemélyi irányítást vezetnek be a bűnüldöző hatóságoknál, valamint a titkosszolgálatoknál. Így foglalja össze az utóbbi idők magyar és török fejleményeit Larry Diamond, a neves amerikai politikai szociológus, a Hoover Intézet munkatársa, aki Stanfordon is tanít.

Hozzátesz azonban, hogy Trump még nem jutott messzire ezen az úton, így egyelőre nem igazi autokrata. De nagy lépést tehet előre ebben az irányban, ha holnap újraválasztják. Merthogy az amerikai demokrácia bizony, kicsit már öregecske, ezért nem felel meg a mai kívánalmaknak. Ráadásul azzal fenyeget, hogy a mostani választások után simán összeomlik, bár idáig az államapparátus és az igazságszolgáltatás ellenállt a Fehér Ház rohamainak.

Azt azonban mindenképpen kedvezőnek tartja a szakértő, hogy átvészelte a trumpi négy évet a tengerentúli demokrácia két pillére: a szabadság és a jogállam, bár azért az elnök ténykedése mindkettőt megviselte. Viszont nagy bajban van a harmadik tartóoszlop, a szabad és tisztességes választás. Részben a Covid-19, részben minden idők legantidemokratikusabb amerikai elnöke miatt.

Hiszen ha a politikus kedd éjjel szoros arányban vezet, bejelentheti győzelmét, noha a levélben leadott voksok még megfordíthatják a mérleget Biden javára. De az még rosszabb, hogy ráveheti a csatatér államok törvényhozóit: adják neki elektori támogatásukat, még akkor is, ha a rivális nyerne az adott helyen. Akkor a bíróságok és a Kongresszus dolga volna nyertest hirdetni. Márpedig ez őrületesen megosztó húzás volna. Az elnök kénköves esővel fenyegetőzik arra az esetre, ha veszít. És akkor már cseppet sem biztos, hogy a fenekükön maradnának az erőszakos szélsőjobbos csoportok. Az pedig riasztó volna.

A demokrácia végét jelentené, ha Trumpot úgy nyilvánítanák befutónak, hogy nem kapja meg az Elektori Testület támogatását, ám renegát elektorok mégis rá szavaznának. A gond az, hogy ilyen problémák kezelésére nem alkalmas az amerikai alkotmányos rendszer. Ezért meg kellene újítani, hogy el tudja hárítani az efféle katasztrófákat. Amihez érdemes volna tanulni más demokráciáktól, hogy Amerika ismét a remény világító tornya legyen a világ szemében.
New York Times

Paul Krugman nem hiszi, hogy Trump veresége esetén helyreállnak a normális állapotok az Egyesült Államokban, de még súlyosabb következményektől tart a nemzetközi politikában. A Nobel-díjas közgazdász szerint Amerika holnapután is pont annyira megosztott lesz, mint eddig, tele őrült összeesküvés elméletekkel, amit csak tetéz, hogy alighanem felbukkan a szélsőjobbos terrorizmus. De az igazság az, hogy az ország már jó ideje ezen az úton halad. Ezzel együtt, ha a demokraták nagy győzelmet aratnak, akkor jó pár területen módosul a politika.

A szerző azonban úgy véli, hogy az elnök tartós öröksége a világszínpadon mutatkozik majd meg, mivel nemigen látszik, hogy az USA miként szerezhetné vissza szerepkörét az államközi kapcsolatok őreként, habár az évtizedek során jó maga is elkövetett jó pár kőkemény dolgot. Pl. amikor diktátorokat támogatott, vagy aláásta a demokráciát, Chilétől Iránig. Meg azért rendesen patronálta a multikat is.

De mindent egybevéve az ország tartotta magát adott szavához, vagyis hogy a nemzetközi együttműködésben meg kell őrizni a szabályokat. Továbbá kiállt a szövetségesek mellett. Trump azonban mindezt semmibe vette. És mennyire lehet támaszkodni Amerikára, amikor annak elnöke jelzi, hogy adott esetben nem védi meg az európai partnereket, mert azok keveset költenek katonai célokra?

Vagy mennyire lehet az USÁ-t a szabad világ vezetőjének tekinteni, amikor legfőbb méltóságai a jelek szerint barátságosabbak olyan államokkal, mint Magyarország, ahol gyakorlatilag bedőlt a demokrácia, vagy éppen a Szaúd-Arábiához hasonló gyilkos autokráciák, mint régi, bevált szövetségeseivel?

Ha Biden kerekedik felül, feltehetőleg mindent megtesz, hogy visszaszerezze a korábbi amerikai pozíciókat. Csakhogy a dolgokat már nem lehet visszalapátolni a lóba. Hiszen mindenki emlékezni fog, hogy Amerika 2016-ban Trumpot választotta elnöknek és dönthet akár ismét ugyanígy. Nagyon hosszú idő alatt lehet csak újra elnyerni a bizalmat.

Persze a világ először fellélegzik, ha holnap a demokrata jelölt bizonyul jobbnak. Ám a kórokozó már elszabadult: ha Washington átléphetett a normákon, akkor mások is úgy vélhetik, hogy ez nekik is jogukban áll. Több jelentős hatalom is igyekszik majd megfélemlíteni kisebb szomszédjait és még formálisan demokratikus államokban is elszaporodhatnak a választási csalások.

Vagyis még ha Trump kénytelen is venni a kalapját, a világ veszélyesebb és kevésbé tisztességes lesz, mert mindenki aggódik: nem lett-e az USA olyan ország, amelyben ilyen dolgok bármikor megismétlődhetnek.

Financial Times

A belarusz ellenzék vezetője arra szólította fel az EU-t, hogy ne legyen már olyan nehézkes és haladéktalanul lépjen közbe, mert kormányellenes erőknek most kell a segítség. Tyihanovszkaja a litvániai emigrációból nyilatkozott, és szankciókat sürgetett Lukasenko ellen. Üdvözölte, hogy az unió már utazási tilalmat rendelt el a rezsim kb. 40 magas rangú tisztségviselője ellen. De mint mondta, további politikusokat, illetve cégeket kell célkeresztbe venni, miután azok támogatják az államfőt, aki brutális eszközöket vet be a hónapok óta tartó tömegtiltakozások elfojtására.

Elárulta, hogy listát juttattak el Brüsszelbe azokról, akik szerepet vállaltak a népellenes erőszakban. Szerinte nagy személyes csapás volna Lukasenko számára, ha megtorló intézkedéseket hoznának az általa irányított Fehérorosz Olimpiai Bizottság ellen. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy a beloruszok vízummentesen utazhassanak az unióba, mert akkor a rezsim még kevésbé tudna hatni az emberekre.

A Tyihanovszkaja által múlt héten bejelentett nagy sztrájkhullám ugyan elmaradt, de a demonstrációk augusztus óta nem csillapodnak. A múlt hét végén 200 ezren vonultak fel Minszkben. Tegnap a karhatalom hanggránátokat vetett be és riasztólövéseket adott le. Az ellenzéki vezető azonban úgy gondolja, hogy Lukasenko fél, mert attól tart, hogy elárulja a legbelső köre.

Financial Times

Az ukrán elnök a lapban megjelentetett cikkben figyelmeztet arra, hogy országa támadás alatt áll, és nem csak a határain, hanem azokon belül is, mert sorra születnek olyan bírósági ítéletek, amelyek gyengítik a jogállamot, a társadalmat és a gazdaságot, továbbá meg akarják torpedózni az EU-ba, illetve a NATO-ba vezető csatlakozási folyamatot. A célpontot a demokratikus intézmények jelentik, de Zelenszkij azt ígéri, hogy a hatalom visszaveri ezeket a próbálkozásokat.

Mint írja, a múlt héten az Alkotmánybíróság döntése a korrupcióelleni harc eredményeit igyekezett semmissé tenni, mert kimondta, hogy az illetékes hatóság nem tekinthet bele a köztisztviselők vagyonnyilatkozatába, továbbá nem számít bűncselekménynek, ha valaki hamis bevallást ad be. Módszeresen zajlik tehát a hadjárat a demokratikus normák ellen. Erre utal egy sor hasonló kereset, amelyet orosz nemzetiségű képviselők, illetve oligarchák pártfogoltjai nyújtottak be, hasonló célokkal.

Ám az államfő fogadkozik, hogy ellenáll a sötét erőknek, ezért ellenakciót kezdett a törvényhozásban. Emellett kezdeményezte, hogy a parlament módosítsa az Alkotmánybíróság összetételét, miután a testület elvesztette hitelét. Az elnöke pl. eljárás alatt áll, mert két éve birtokot vásárolt a megszállt Krím-félszigeten. De ezt eltitkolta. Mellesleg több bíró is suskusba keveredett.

A helyzet az alacsonyabb fokú bíróságokon sem jobb, ezért a kormány reformokba kezd. Zelenszkij egyben kéri hozzá a civil társadalom, illetve a politika támogatását. A külföldi partnerektől pedig segítséget vár azok ellen, akik próbálják kisiklatni az együttműködést.

Die Presse

A leendő liberális bécsi alpolgármester azt mondja, hogy miközben Európában tekintélyelvű irányzatok jelentkeznek Orbán és Erdogan miatt, feljövőben van a liberalizmus. A 30 éves Christoph Wiederkehr, aki 56-os menekült apja révén félig magyar származású, anyja pedig francia, az irányzat lényegét úgy határozza meg, hogy az az egyén jogát állítja a középpontba és esélyt nyújt az embereknek. Egyébiránt éppen az apja sorsa miatt különösen a szívén viseli a menekültek segítését.

Amúgy unikumnak számít a politikusok között, mert kifogástalan a stílusa. Senkire sem mond rosszat. Ezt azzal magyarázza, hogy modortalan vezetőből és populistából van éppen elég, ő azok ellenmodellje kíván lenni. 5 éve került be a bécsi tartományi törvényhozásba, két éve pedig az ottani liberális frakciót vezeti. Bécsben a közelmúltban tartott helyi választás után jött létre helyi szinten az ország első, szociáldemokrata-liberális koalíciója. Wiederkehr vállalja meggyőződését, noha mint mondja, Ausztriában semmiféle hagyománya nincs a liberalizmusnak, sőt a liberális, de még inkább az illiberális kifejezés jóformán szitokszónak számít. A politikus egyébként jogot és politológiát tanult és évekig dolgozott az Alkotmánybíróságon.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az Orbán-kormány nem kívánja tudomásul venni, hogy a Budapest Airport gazdái nem kívánnak lemondani a repülőtér 2080-ig szóló működtetési jogáról, hiába környékezte meg őket az állam. Az elutasítást a hármas konzorcium vezető tényezője, az AviAlliance egyrészt levélben közölte, másrészt személyesen is tájékoztatta arról az illetékes minisztert, Palkovics Lászlót. Vagyis a tulajdonosok, a kanadai PSP nyugdíjalap, valamint egy ugyancsak tőkeerős szingapúri és kanadai befektető társaság simán lesöpörte az asztalról a kezdeményezést.

Ennek ellenére Jellinek Dániel, az ajánlattevő Orbán-kabinet, a MOL, valamint az általa irányított Indotek ingatlancsoport nevében megismételte, hogy ragaszkodnak a működtetői jogok visszaszerzéséhez. De annak várhatóan kemény következményei lesznek, ha átgázolnak a másik félen, hiszen a kártérítés sok száz millió eurót tehet ki. Mellesleg Európában ilyen erőszakos fellépésre mostanság nem is lehet példát találni.

Ugyanakkor nem tudni, az AviAlliance meddig képes ellenállni a nyomásnak, bár a trió nem hiszi, hogy a magyar kormány ilyesmire vetemedne. Arról nem beszélve, hogy az eltelt 12 évben hozzávetőleg 500 millió euróból korszerűsítette a repülőteret. Magyar hivatalosságok ennek ellenére sorozatosan kifogásokat találtak a létesítményben, a működtetők terveit sorra gáncsolták el, illetve akadályozták.

Ám annak működése tavaly már 84 millió eurós nyereséget produkált. Csakhogy beütött a válság, ezért a kormány még a tavaly megadott 3 milliárdos árat is lejjebb akarja nyomni. A másik oldal 5-6 milliárd euróra becsüli a tényleges értéket. Különben Jellinek már odáig ment, ellenállás ide vagy oda, hogy felvetette: ha nem képesek zöldágra vergődni a vételár kapcsán, akkor tanácsadó közreműködését kell igénybe venni. Máris ilyen Klaus Mangold, akit Oroszország fogadott prókátorának tekintenek Németországban.

A jobboldali lap megjegyzi, hogy Orbán Viktor köztudottan használ politikai célokra, valamint állami beszerzések céljaira „közeli” nagyvállalkozókat. A többi közt az építőiparban és a médiában.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A világ egyik legnagyobb üzleti tanácsadó cégének vezérigazgatója azt jósolja, hogy a német gazdaság nagyobb megrázkódtatás nélkül fogja átvészelni a válságot. Stefan Schaible, a Magyarországon is működő Roland Berger első embere szerint a vállalatok most jobban felkészültek a járványra, mint az első hullámban, így nem kell majd gyárakat bezárni. Emellett azonban rendkívül fontos, hogy ne változzon lényegesen a fogyasztás jelenlegi szintje, amihez megfelelő tájékoztató munkára van szükség a kormányzat részéről. De a közvéleménynek is kedvező hozzáállást kell tanúsítania, hogy ne uralkodjon el a borúlátás. Ettől függetlenül azonban bizonyos ágazatokban súlyos helyzet áll majd elő.

A kórházak a jelek szerint állják a rohamot, de azért megérezné az ország, ha az eddig ismertnél keményebb leállás jönne. A cégek nyeresége már így is csökkent, adósságuk viszont emelkedett. Ezért nem szabad még tovább korlátozni a termelő szférát, annál is kevésbé, mivel a munkahelyeken nem terjed a betegség, legfeljebb egy-két helyen.

Mindenképpen pórul jár a gépgyártás, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, valamint a kiskereskedelem. Hogy az autógyártás miként alakul, az függ a folyamatban lévő átalakulástól, illetve magától a válságtól. Ugyanakkor stabil az építőipar helyzete, az IT-szektor eredményei még javulnak is. A nyertesek közé tartozik a gyógyszergyártás, valamint a kereskedelem is, amennyiben utóbbi át tudott nyergelni az internetes értékesítésre.

A szakember megállapította, hogy a járvány csak ráerősített a vállalati reformok szükségességére. A járműgyártásban pl. felgyorsította az átállást az elektromos kocsik előállítására. Kérdés persze, hogy a termelés mekkora része marad német földön. De meg fogják csinálni. Állami támogatást viszont csak olyan vállalkozásoknak szabad adni, amelyek képesek helytállni a piacon. Úgy hogy a válság egyfajta tisztítótűzként működik: az életképtelen egységek elhullnak.

A helyzet komoly, mert gyorsan nyélbe kell ütni a reformokat, át kell gondolni az egész üzleti koncepciót és javítani kell a nyereségességen. Ha sikerül, annak nagyfokú korszerűsödés lesz a vége. Megcsontosodott rendszerek hullnak porba. Emellett azonban az eddiginél sokkal több csőd valószínű. A gazdaság legkorábban jövőre éri el a válság előtti szintet. De ha nincs elég megrendelés, akkor hiábavaló a takarékoskodás, és a baj előbb-utóbb az összes gazdasági szereplőnél jelentkezik. A bankokkal ugyanakkor nincs gond, akad náluk elég pénz.

Ám a vendéglátásra mindenképpen kemény idők várnak, hiába téríti meg a Merkel-kormány a kieső bevételek 75 %-át. Nemigen vannak tartalékok, így sok étterem kénytelen lesz lehúzni a rolót.

Viszont ha túljutunk a megpróbáltatásokon, akkor előreláthatólag új lendületre kap a fogyasztás és az idegenforgalom. Ismét népszerűek lesznek a távoli utak. De addig bizonyosan emelkedik a munkanélküliek száma, bár nem szakítja át a plafont.