2020. április 14., kedd

RÁADÁS: ESTERHÁZY PÉTER DIGITALIZÁLT MŰVEI

PIM.HU / DIA
Szerző: ESTERHÁZY PÉTER
2020.04.14.



  Esterházy Péter művei

  Esterházy Péter kötetei

  A Szerző művei lista tételesen,    

  ábécérendben felsorolja a szerző összes,   
  a DIA adatbázisában elérhető önálló 
  alkotását (valamennyi műfajban, a 
  regénytől a versig). A művek címe mögött 
  eredeti megjelenésük helye és évszáma 
  olvasható.

  A Szerző kötetei nézet az eredeti 

  könyvmegjelenés szerint csoportosítja a  
  feldolgozott és új, digitalizált változatban    
közzétett műveket.
.
Tematikus keresés
.
Esterházy Péter esszéi

A tematikus keresés cím szerinti ábécérendben adja meg a találatok listáját.

.

„MINDENÜTT OTT VAN, CSAK ITT NINCS” – 70 ÉVES LENNE ESTERHÁZY PÉTER

24.HU
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2020.04.14.



Hetven évvel ezelőtt, 1950. április 14-én született Esterházy Péter. A 24.hu körkérdésére Esterházy barátai, kollégái, tisztelői válaszoltak.

Április 14-én lenne 70 éves Esterházy Péter. A 2016-ban elhunyt íróra emlékezve körkérdést intéztünk kollégáihoz, barátaihoz – olyanokhoz, akikről tudtuk, hogy Esterházy fontos volt nekik.

Mindenkinek ugyanazt a két kérdést küldtük el:


- Esterházy mely műve, művei a legfontosabbak önnek? Miért?
- Mit jelentett önnek Esterházy ismeretsége, barátsága? Van olyan közös emlékük, amelyre különösen élesen emlékszik?

A válaszadók:
Bán Zoltán András író, kritikus,
Dés László zeneszerző,
Grecsó Krisztián író,
Gryllus Dorka színésznő,
Kukorelly Endre költő,
Lázár Kati színésznő,
Mácsai Pál színész, rendező, az Örkény Színház igazgatója,
Márton László író,
Nádasdy Ádám költő, nyelvész,
Parti Nagy Lajos költő,
Pogány Judit színésznő,
Selyem Zsuzsa irodalomtörténész, író,
Tarr Béla filmrendező...

VALAMI NEM STIMMEL, VALAMI NAGYON NEM STIMMEL...

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.04.14.


...Azt kizárhatjuk, hogy „ott fönt” nem látják a kialakult helyzetet, hogy többszázezer ember egzisztenciája roppan meg a munka elvesztésével, és mert nincsenek tartalékaik. Parragh László – Orbán Viktor magyar hangja az ATV-ben – elszólása után azt kell mondanunk, hogy nem akarják látni, nem akarnak tudomást venni róla. Miért?

Valószínű, mert Orbán Viktor ezt adta ki. Orbán el kezdte védeni a költségvetés hitelfelvételét akkor, amikor az Európai Bizottság megengedte a lazítást. De ő láthatóan nem akar lazítani egyfelől, mert valószínűsíthetően akkor 2021-2022-ben, a választások előtt szigorítania kellene. Másfelől a megemelkedett államadósság finanszírozásába minden bizonnyal a külföldet is be kellene vonnia. Ő pedig magyar megoldást akar – mint ahogy ezt meg is mondta. Azaz nem akar további külföldi függést a nyakába venni - ettől mindig is szenvedett -, mert az ellenőrzését, korlátozását jelenthetné. Vagyis abból, ami ma látszik, amilyen költségvetési döntéseket a pandémia ideje alatt is hozott, az olvasható ki, hogy Orbán nem az országot, az országlakókat védi, hanem a saját és elvbarátai pozícióját.

Hatalmának megtartása érdekében milliók életét teszi kockára, amikor a „munka alapú társadalom” fedőnevére hivatkozva a legnagyobb szigorral fogja vissza a költségvetést, megtagadva mindazok megsegítését, akik a világjárvány okán padlóra kerültek.


ITT OLVASHATÓ

BIZTOSAN NEM FOGJA MEGMENTENI A VÁLLALATOKAT, AMIT A KORMÁNY KITALÁLT

G7.HU
Szerző: RESZEGI LÁSZLÓ
2020.04.14.


Sokáig semmi konkrétumot nem lehetett tudni a kormány által bejelentett, csökkentett munkaidős foglalkoztatás – németül Kurzarbeit – támogatásáról, legfeljebb esetenként ellentmondásos politikusi nyilatkozatokat figyelve lehetett készülni. Végül nagypéntek éjjelén jelent meg a sok vállalkozó által várt kormányrendelet, „A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról” címmel.

Érdemes először megnézni, hogy mi is van ebben a jogszabályban.

A rendelet szerint a vállalatok akkor pályázhatnak, ha az árbevételük jelentősen csökken, és ha a dolgozókkal, vagy azok egy részével külön-külön megállapodást kötöttek a maximum napi 4 órával csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásra, továbbá megfelelnek a törvény egyéb feltételeinek is. Többek között a vállalkozó „hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.”*

A vállalat akkor kaphat támogatást, ha az illetékes Kormányhivatal elfogadja kérelmet. A kieső időre jutó nettó bér 70 százalékát az állam közvetlenül a dolgozónak fizeti ki. Ennek a maximuma 75 ezer forint, ami akkor kapható meg, ha 4 óra a munkaidő csökkenés, és a dolgozó jövedelme elérte a bruttó 322 ezer forintot, ami nettó 214 ezer forintnak felel meg. A 322 ezer forint fölötti bruttó fizetéseknél, vagyis a magyarországi 367,8 ezer forintos 2019. évi átlagfizetésnél is csak ez a támogatás jár, vagyis a támogatás aránya csökken.* A 322 ezernél kisebb bérnél és a 4 óránál kevesebb munkaidő csökkenésnél arányosan kisebb a támogatás.

Sok vagy kevés ez a támogatás? Elsőre nagyvonalúnak, szociálisan méltányosnak tűnhet a kormány. Mégis, egy vállalkozó – akinek piaca több mint 50 százalékot csökkent – így kommentálta a rendeletet, miután elolvasta:

ez olyan, mintha a süllyedő Titanicon A4-es papírlapokat osztogattak volna, hogy tessék, mindenki hajtogasson belőle mentőcsónakot.”

A kérdés az, hogy ezzel a konstrukcióval tudnak-e élni a magyar vállalkozások, remélhetnek-e ettől könnyítést, segítséget. A rendszer akkor segít érdemben, ha javítani tudja az érintett vállalatok helyzetét. Elvileg azok a cégek, ahol kisebb a visszaesés 50 százaléknál, élhetnek a megoldással, már ha racionális számukra.

Ezt próbáljuk modellezni az összes érintett, tehát a vállalkozások, a munkavállalók és a költségvetés szempontjából. Modellünkben feltételeztük a maximálisan igénybe vehető támogatás elérését, ezért a dolgozók 322 ezer forint bruttó keresettel rendelkeznek, és a vállalat csak négy órában tudja a dolgozókat foglalkoztatni. (Minden más esetben csökken a támogatás, és ennél jobban csökken a dolgozói jövedelem, és nagyobb lesz a vállalati költség.) Emellett azt is feltételeztük, hogy a vállalat a kieső munkaidő 30 százalékára képzést szervez a dolgozónak, amire arányos bért fizet, de a képzésnek nincs költsége.

A rendeletben van egy hallgatólagos feltételezés az időhorizontra vonatkozóan: a támogatást három hónapig folyósítják, s négy hónapig kell foglalkoztatni a munkavállalót. 4 hónap után visszatérünk a normál működéshez, ha nem akkor újra a kiinduló ponton vagyunk. Vagy kap a vállalkozás további támogatást, vagy a mai döntési szituáció tér vissza. A modellünk ezért négy hónapos időszakot vizsgál a vállalat, a dolgozók és az állami költségvetés szempontjából.

A vállalat a kereslet, a rendelések visszaesését látva ezekben a napokban azt vizsgálja, hogy leépítsen, vagy pályázzon az állami támogatásért. Az alternatíva, tehát ha megtartok egy főt, és elbocsátom a másodikat, vagy megtartva a dolgozókat csak négy óra munkát kérek tőlük. E két alternatívának a gazdasági hatásait foglaltuk össze a következő táblázatban...

POLITIKAI ÉS RENDÉSZETI MEGFONTOLÁSOK IRÁNYÍTJÁK A JÁRVÁNY KEZELÉSÉT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.04.14.


„150 ezer igazolt fertőzött kellene ahhoz, hogy ennyi ágyra legyen valóban szükség” – szögezte le portálunknak Pusztai Erzsébet volt egészségügyi államtitkár, aki egymástól nagyon eltérő számításokat látott már, de olyat még nem, amely a csúcson több tízezer kórházi ellátást igénylő beteget feltételezne. A szakértő azonban a legborzasztóbbnak azt mondja, hogy semmire sincs válasz. „Pedig egy ilyen súlyos járványügyi helyzet kezelésénél egészen alapvető dolog, hogy meg kell teremteni a legszélesebb összefogást, aminek feltétele, hogy mindenkit korrekt módon tájékoztatok. Minél nehezebb a helyzet, annál 
pontosabb tájékoztatásra van szükség”.

Nincsenek megalapozott prognózisaik? S biztos, ami biztos, ürítik ki az ágyakat?

Nem tudom. Normálisan ezt úgy szokták, hogy készítenek egy tervet, ami tartalmazza az ágyak felszabadítását lépésről-lépésre, ahogy szükség van rá. Ha a számítások azt mutatják, hogy majd adott idő múlva, a tízszeresére nő a kórházi kezelést igénylő fertőzöttek száma, akkor már március közepén kidolgozom a kiürítési és átalakítási tervet, hogy legyen idő a felkészülésre, arra, hogy el lehessen helyezni a betegeket, akik addig az ágyakat foglalták. Mindezt időben tervezem meg, elegendő időt hagyok a felkészülésre, s arra, hogy minden szükséges átalakítást el lehessen végezni, s hogy a fekvő betegeket át tudjam helyezni, az ő sorsukat is meg tudjam tervezni. Fokozatosan bővítem az ágyak számát, hogy ne fordulhasson elő a mai helyzet, amikor ott állnak az üres ágyak, miközben rengeteg ember nem kap kezelést...


ITT OLVASHATÓ

KORONÁTLAN HALOTT NEM SZÁMÍT

HVG ONLINE / ÉLET+STÍLUS
Szerző: RÉVÉSZ SÁNDOR
2020.04.14.


2010 után évente majdnem kétharmadával nőtt az élősdiek okozta és a fertőző betegségekben elhunytak száma. A magyar állapotok veszélyesebbek, mint a koronavírus.

Húsvét hétfő reggelén tájékozódom a koronás halálozás állásáról. Tízen haltak meg tegnap óta. Ennyi az új koronás halottak száma. A koronátlanoké nem érdekel senkit.

Az éves adatokat ismerjük (utolsóként a 2018-ast látjuk a KSH honlapján). Aszerint egy átlagos napon 360 honfitársunk halálozik el. Azóta sem váltották meg a magyar egészségügyet, ha jól látjuk, tehát egy koronás halottra harmincöt koronátlan jut. Ha abból a harmincötből csak kettő hunyt el annak következtében, hogy az egészségügyi ellátást totálisan a koronásokra koncentrálták, akkor máris kétszer annyian halnak bele vírus elleni védekezésbe, mint a vírusba.

Ezt persze nem lehet így nézni. Egyrészt azért nem, mert a járvány nagyja még csak ezután jön, és ezután szedi majd áldozatainak többségét. Másrészt pedig majd csak a jövőben vesztik el az egyetlen életüket azok a nem koronás áldozatok, akik azért halnak meg szükségtelenül vagy időnek előtte, mert a vírus elleni védekezés miatt nem kapták meg idejében a szükséges kezelést, nem végezték el rajtuk azokat a vizsgálatokat, műtéteket, amelyeket kellett volna, mert több tízezer sorstársukkal együtt egyik napról a másikra kidobták őket a kórházakból.

A KSH honlapjáról azt is megtudjuk, hányan haltak meg egy-egy évben fertőző és élősdiek okozta betegségekben. Nos, a második Orbán-kormány színrelépését megelőző nyolc évben, 2003–2010 között 3839-en. Évente átlagosan 480-an. 2011–2018 között 6355-en. Évente 794-en. Évente 314 plusz halott. Majdnem kétharmadával több. Csak az évi többlet háromszorosan meghaladja a koronavírus eddigi áldozatainak a számát. Nagyon reméljük, hogy a járvány végén sem lesz több áldozat, mondjuk, kétévi többletnél.

Amikor Garai István Levente MSZP-s képviselő az Országgyűlésben feltette a kérdést, mitől nőtt a kétszeresére a halálos kórházi fertőzések száma 2010 és 2012 között, azt a választ kapta az emberügyi minisztérium államtitkárától, hogy nem a helyzet rossz, hanem az adatok. És akkor az adatokat egy időre el is tüntették a szakhatóság oldalairól. Az ÁNTSZ törvénytelenül tagadja meg a nyilvánosságtól a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatokat, s amikor a TASZ több éves procedúrával kiperelte ezeket tőlük, akkor értelmezhetetlen adattömeget kapott.

Különböző orvoscsoportok éveken át írogatták a leveleiket, miszerint a kórházi fertőzések jóval több áldozatot követelnek, mint a közlekedési balesetek, hogy ez ellen sikerrel csak azokban az országokban tudnak küzdeni, ahol a növekvő veszéllyel nyíltan és nyilvánosan szembenéznek. Vannak olyan kórházak, ahol a sterilizáló leállt, ahol a WC-t nem lehet lehúzni, a fertőző beteget nem lehet elkülöníteni, nem jut elég tiszta pelenka, sok helyen nincs klíma, és még a takarításra sem jut elég pénz.

Sok éves késlekedés után 2018-ban hoztak egy rendeletet, amely tartalmazott bizonyos előírásokat a kórházi fertőzések visszaszorítására. Az egyik éppen az volt, hogy a gépi lélegeztetés szükségességét minden betegnél naponta felül kell vizsgálni. Foglalkozik valaki azzal, hogy miként növeli a kórházi fertőzések veszélyét az, hogy a járvány miatt a gépi lélegeztetések száma a többszörösére nő?

Az OECD 34 tagállama közül Magyarországon a legrosszabb a rákosok halálozási aránya. A méhnyakrák okozta halálozás is iszonyúan magas, nagyjából az uniós átlag háromszorosa. Többszörös a különbség más keringési és daganatos betegségek esetében is, és a különbség nő...

SENKI NEM TUD SEMMIT

NÉPSZAVA
Szerző: HASKÓ LÁSZLÓ
2020.04.14.


...Az ilyen országos kijárási korlátozás csak más intézkedésekkel együtt szolgálhatja az esetleges járvány következményinek mérséklését. Ha nincs közben érdemi cselekvés, akkor csak deprimál - egyént és társadalmat egyaránt. 

Márpedig az operatív törzs érdemi cselekvésre mindmáig nem szánta el magát. Ha esetleg vannak terveik, azt nem kötik az orrunkra. Pedig itt a tájékoztatás hitelessége lenne a legfontosabb, ha összefogást, együttműködést akarnak a lakossággal. Nekünk - a lakosságnak - nagyon nehéz olyasvalakivel barátkozni, akinek egyik szava agyonüti a másikat, és adatokat, tényeket, terveket nem közöl a potenciális partnerekkel.
Az országra egységesen vonatkozó karantén arra lett volna jó, hogy a teljesen felkészületlen (lényegében szélnek eresztett) járványügy összekaphassa magát, és mind elméleti, mind gyakorlati szempontból rendeződjenek a sorok. A két hét alatt fel lehetett volna térképezni a fertőzés gócait. Ezzel szemben nemzetünknek és az operatív törzsnek a vezetője a „magyar egészségügy” ötven éves elmaradását tervezte két hét alatt pótolni 6-7 ezer lélegeztetőgép beszerzésével. Tragikus. Állítólag védőfelszerelések is érkeztek, csak azt nem tudjuk, hova. Akiknek kell, azoknál biztosan nincs. A vezénylő tábornok (és gorillái) a Nagycsütörtök délelőtti rajtaütésszerű kórházellenőrzés során hófehér pandamacinak öltözve pózolt(ak) a véletlenül ott lévő kamerák előtt. Cuki volt. A kórházi orvosoknak sajnos nem jutott a pandamaci mundérból, ők sebészi maszkot viseltek. 

Az általános statáriumnak két következménye van: megbénulóban a gazdaság, és pánikbetegségben szenved az ország lakosainak az a nagyobbik fele, amely nem hisz abban, hogy Orbán igazat mond, illetve abban, hogy a lakosok nagyobbik felének a sorsa, az ország sorsa egyáltalán érdekli a vezért. Nem csodálkozhatunk majd azon, ha a lakosok többsége saját kezébe veszi sorsának irányítását, ami legalább annyira veszélyes, mint a hozzá nem értő, félrevezető vezetés.
A nemzetközi tanulságokból egyébként nagyon nehéz rossz következtetésre jutni. Ráadásul tudós kormányfőnknek saját kísérleti laboratóriuma is van, Ausztriának hívják. Ő mondta, és azt is, hogy fürkészei ott vannak minden osztrák kilométerkőnél. A magyar operatív törzsnek sem a finanszírozásra, sem a szervezésre nincs képessége. Sajnos, mint 2010 óta minden, a mostani helyzet kezelése is politikai-hatalmi szempontból történik. Így van az, hogy az operatív törzsben senki nem tud semmit, csak a törzsfőnök utasításait várja. Az ő hozzáértése és önzetlensége vitán felül áll. 

A kéthetes karantén után eredményes járvány-megállítás, illetve mérséklés csak a tömeges teszteléstől várható. Azzal elérhető lenne a fertőzöttek utca, házszám, emelet, ajtó szerinti azonosítása és elkülönítése, illetve kezelése. Továbbá a nem fertőzöttek részére a karantén (a kijárási korlátozás) feloldása. Mindehhez úgy kellene hozzákezdeni, hogy a mintavétel technikáját elsajátítani tudókat (nagyon egyszerű dologról van szó, végszükség esetén katona, rendőr is megtanulhatja) tesztelni kell, és azután mehet a munka. 

Ehhez persze pénz kell, és nem lehet központilag, a budai Várból intézni. Önkormányzatok, szakrendelések és háziorvosok képesek a feladatot koordinálni és ellátni. Erre még a megcsonkított magyar egészségügy is bőven képes lenne, persze védőfelszerelésben és tisztes fizetésért, legalább az alkalmi plusz munka idejére. A legrosszabb dolog, ami történhetett volna – és ami maszkviselés ügyben is megtörtént –, hogy „széleskörű társadalmi vita” nyílik arról, eredményes-e a tesztelés, s ha igen, akkor miért nem, és melyik teszt miért nem tökéletes.
Lapzártakor a vita már folyik - a tesztelés nem.

A JÁRVÁNY OKOZTA ELLÁTÁSI ZAVAROKNAK TÖBB HALÁLOS ÁLDOZATA LEHET, MINT A KORONAVÍRUSNAK

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.04.14.


Kevés beszámoló jelenik meg ezekben a napokban a járvánnyal vívott küzdelem frontvonalából, a kórházakból. Az egészségügyi dolgozók hivatalosan nem nyilatkozhatnak, elvben az operatív törzs tartja a kapcsolatot a sajtóval. Amikor a járvány elérte Magyarországot, eljutott hozzánk is számos panasz kórházi dolgozóktól, hogy kevés a védőfelszerelés, és nincs elég teszt. 

Az operatív törzs beszámolói szerint a kórházak ellátás megfelelő, és a hivatalos statisztikák alapján a járvány ugyan országszerte okozott megbetegedéseket, de számos európai országhoz képest nincs drámaian sok fertőzött, a kijárási korlátozásokat fenntartják ugyan, de nem is szigorítottak rajta. Ugyanakkor az EMMI előírta, hogy a kórházi férőhelyek 60 százalékát, 36 ezer ágyat fel kell szabadítani, ami arra utal, hogy a mostaninál jóval több megbetegedésre számít a kormány. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan élik meg a kórházak dolgozói ezeket a napokat, mit tapasztalnak munkájuk során.

Kedd reggel hosszabban beszélgettünk egy magyarországi kórház egyik vezető orvosával, akinek tapasztalatai ugyan országos szinten nem általánosíthatók, de beszámolója egy nagy intézményben átélt helyzeten alapszik, és sok hír eljutott hozzá máshonnan is, kollégákon keresztül.

Meglátása szerint fennáll a veszélye, hogy a járvány okozta ellátási zavaroknak több halálos áldozata lehet, mint amennyien közvetlenül belehalnak a koronavírusba.Egy egyébként is súlyos kapacitáshiánnyal küzdő rendszert sújtottak a mostani kórházi átszervezések, a covid-osztállyá átalakított részlegek, vagy éppen a karantén miatt kiesett személyzet hiánya. Így a nem koronavírusos betegek közül most sokan nem jutnak megfelelő ellátáshoz. Az EMMI által előírt 36 ezer kórházi ágy felszabadítása brutális teher a kórházaknak, sok beteg embert haza kell küldeniük.

A félbemaradt kezelések, például a rákbetegek esetében, a szakember meglátása szerint végzetesek lehetnek. Az elmaradó műtétek és terápiák is rontják sok beteg túlélési esélyeit, vagy egy jobb életminőség reményét.

A 444-nek nyilatkozó orvos szerint a belgyógyászatokon, kórházaktól függően, 20 és 50 százalék között lehet azoknak a betegeknek az aránya, akiknek az otthoni ellátása ugyan megterhelheti a családtagokat, de elégséges, a beteg állapotának megfelelő lehet.

Vagyis az a központi igény, hogy valamennyi ágyat szabadítsanak fel, nem önmagában irreális, csak a fűnyíró-elv nem jó. „Nem tesznek különbséget a vénás fájdalomcsillapítást igénylő beteg, és mondjuk a demensek között. Előbbinek kórházi kezelés kell, utóbbit talán csak a család akarta lerakni a kórházba, azzal a tünettel, hogy »kicsit zavartabb a szokottnál is«." Illetve a mérték, az ágyak 60 százalékának felszabadítása nehezen érthető, annak tudatában, hogy eddig elég kevés, ezres nagyságrendű koronavírusos megbetegedést regisztráltak...

BORZASZTÓ PUSZTÍTÁS LESZ, HA A VÍRUS A LEGSZEGÉNYEBBEK KÖZÖTT KEZD EL TAROLNI

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.14.


Ha a koronavírus-járvány berobban, akkor szinte akadály nélküli pusztíthat majd a több tíz-vagy százezernyi – szegregátumban élő – cigány körében. A telepekre nem jut maszk, vagy csak nagyon kevés, alig van fertőtlenítő, kevés az orvos, és a lakások többségében még csak hideg víz sincs, azt is a kútról kell hozni. A halmozott hátrányok leküzdésében igyekszik segíteni Bódis Kriszta, az általa létrehozott és vezetett „Van helyed alapítvány” segítségével, amely 53 család helyzetén érdemben tud változtatni. Az ismert írót, pszichológust arra kértük, hogy a 16 ózdi szegregátumban kialakult helyzetet ismertesse meg a Hírklikk olvasóival.

A roma telepek eléggé összezárt közösségek. A járvány elleni védőfelszerelések, a fertőtlenítők és maszkok eljutnak oda?

Igen, az általunk működtetett Stúdiókban 89 növendékkel foglalkozunk. Ez 53 családot, 300 főt jelent. Nekik támogatóink révén, tudunk gyógyszereket, tisztálkodó szereket, maszkot adni.

Alapvetően nem ez a fókuszunk, de a járvány idején, krízist kezelünk, élelmiszer-adományt is osztunk. A szegregátumokban több ezer ember él. Sajnos, azt a mennyiséget, amelyre folyamatosan szükség lenne, nem tudjuk biztosítani.

Szóval segítenek, de valójában nem az egészségügyi támogatás a „Van helyed” alapítvány fő profilja?
A mi alapítványunk egymásra épülő oktatási intézmények, stúdiók segítségével gondozza a különböző élethelyzetben lévő családokat. Bejárnak hozzánk kismamák, s mi később, a megszülető csecsemőt egészen a felnőtt korig elkísérjük, patronáljuk. Fő célunk, hogy a minőségi oktatásba bejuttassuk őket. De a szükség törvényt bont, segítünk a járvány leküzdésében is. Főleg, mert azt nem látom, hogy a nagyobb tömegben élők biztonságban lennének...

FURCSÁKAT ÁLMODSZ A KARANTÉNBAN? KUTATÓK SZERINT VAN MAGYARÁZAT, ÉS VAN MEGOLDÁS IS

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2020.04.14.



Nagyon úgy tűnik, hogy a fizikai valóságon túl már tudat alatt is fertőz a koronavírus. A közösségi médiában egyre többen számolnak be gyakori, szokatlan álomképekről, a „miért álmodok furcsákat mostanában” kérdés (legalábbis angolul) pedig egy hét alatt megnégyszereződött a Google keresési trendjei között.

Ennek megfelelően az álommal kapcsolatos tudományágak (idegtudomány, neuropszichológia) kutatói igyekeznek megválaszolni a felmerülő kérdéséket: miért erősödtek fel a szokatlan álmok az elmúlt időszakban, és mit lehet tenni ellenük?

Az álomkutatás nem éppen egzakt tudomány, hiszen az álmok elemzése közben meglehetősen nagy mennyiségű hiányos információval dolgoznak a szakemberek. Az álmok körülbelül másfél óránként jelentkeznek az alvás REM fázisában, vagyis abban a szakaszban, amelyet gyors szemmozgás, fokozott szívritmus és megnövekedett agyi aktivitás jellemez. Mivel a REM fázisok hossza az alvási ciklus során fokozatosan nő, általánosságban elmondható, hogy aki többet alszik, az többet álmodik, és az álmaik nemcsak hosszabbak, hanem élénkebbek is.

Mivel karanténban az emberek napi rutinja könnyen felborulhat, ez az időérzékelést is érinti, a távmunka és távoktatás hatására pedig – akár csak az ingázással töltött idő kiesése miatt – az alvási szokások is változnak: egy-egy kialvatlan nap után sokan akár több mint 10 órás alvási maratonokkal igyekeznek helyreállítani bioritmusukat...


KISZÁMOLTUK A HITELMORATÓRIUM HATÁSÁT KÜLÖNBÖZŐ ÉLETHELYZETEKRE ÉS HITELEKRE

NAPI.HU
Szerző: bankmonitor.hu
2020.04.14.



Teljesen eltérő a törlesztési moratórium hatása egy hitel teljes visszafizetésére attól függően, hogy mennyi a hitel kamata, hátralévő futamideje és a fennálló tartozás összege. Természetesen ezek az eltérések nagymértékben befolyásolják, hogy miként érdemes egy adósnak döntenie. Argyelán József, a Bankmonitor pénzügyi elemzője néhány példán, élethelyzeten keresztül mutatja be a fizetési moratórium pénzügyi következményeit.

A kormány 2020. március 18-án kiadott rendelete értelmében minden hitel-, kölcsön- és lízingszerződés fizetési kötelezettsége alól mentesülnek az ügyfelek 2020. december végéig. (A moratórium vonatkozik például a csokos hitelekre, a Babaváró hitelekre, a lakáshitelekre, a személyi kölcsönökre és az autóhitelekre egyaránt.

Vagyis 2020. március 19-től semmit nem kell fizetni a hitelre az év végéig. A törlesztési moratórium, azaz a fizetés szüneteltetése azonban nem jelenti a tartozás elengedését vagy kamatmentességet. A felhalmozott kamatot a moratórium lejártát követően a futamidő alatt egyenlő részletekben vissza kell fizetni.

Az új, havi teljes törlesztőrészlet - mely tartalmazza az eredeti hitelre fizetendő összeget és a felhalmozott kamat havi részleteit is - azonban nem haladhatja meg az moratóriumot megelőző fizetési kötelezettség nagyságát. Ennek érdekében a kölcsön futamidejét ki kell tolni, vagyis hosszabb ideig kell fizetni a havi részleteket.

A futamidő kitolása miatt a teljes visszafizetendő összeg is megemelkedhet, és bizony egyáltalán nem mindegy, valaki mennyit fizet vissza összességében a banknak. A döntés előtt tehát nagyon fontos megvizsgálni a moratórium pénzügyi hatását a konkrét hitelre.

Fontos kihangsúlyozni, hogy aki nem tudja törleszteni a hitelét - például mert elveszítette az állását, csökkentették a fizetését, esetleg fizetés nélküli szabadságra küldték -, annak a törlesztési moratórium mindenképpen egy jó megoldás. A fizetési moratórium pénzügyi hatásait csak azoknak az adósoknak érdemes külön vizsgálniuk, akiknek nem okozna komoly gondot a havi törlesztőrészletek megfizetése...


KÍNAI KUTATÁS MUTATJA, HOGY A JÁRVÁNY TETŐPONTJA UTÁNI, DE OLTÁS ELŐTTI IDŐSZAK IS NEHÉZ LESZ

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.04.14.


Az optimista előrejelzések szerint 12-18 hónapra, a kevésbé optimisták szerint legalább két évre lesz szükség ahhoz, hogy a koronavírus ellen tömeges mennyiségben elérhetővé váljon egy vagy több vakcina. Ezen kutatók és cégek sora dolgozik, de ma még azt sem tudjuk, hogy a sok lehetséges módszer közül melyik lesz a befutó.

Minden valószínűség szerint lesz az életünkben egy viszonylag hosszú időszak, amikor a járvány legnehezebb szakaszán már túljutottunk, de a lakosságot még nem lehet széleskörűen védeni, azaz beoltani. Bár Európában még nem látjuk, hogy mikor kezdődik el ez a szakasz, mert pillanatnyilag minden erőforrást a járványgörbe laposítása emészt fel, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy az ebből a szempontból sokkal előrébb tartó Kínában mi a helyzet.

Ezt azért is érdekes megnézni, mert sokat segíthet annak a stratégiának a kidolgozásában, amely az európai országokban is utat mutathat a gazdaság újraindításához.

A koronavírus-fertőzés kimutatásáról korábban mi is részletesen írtunk. Akkor csak jeleztük, hogy a most használt tesztek elsöprő többsége a vírus jelenlétét mutatja ki valamilyen (jellemzően orrból vagy szájüregből vett) váladékból, de van egy ettől alapvetően különböző tesztelési eljárás is: ez általában vérmintából mutatja ki az antitestek meglétét (vagy hiányát).

A megfelelő antitestek megléte elsősorban arról ad információt, hogy a páciens átesett-e már a fertőzésen. Ennek meghatározása azért lehet különösen fontos, mert sok beteg tünetmentesen, vagy csak enyhe tünetekkel vészeli át a betegséget, és közülük szinte senki sem lehet biztos abban, hogy képes-e a szervezete immunválaszra vagy nem (esetleg sima megfázása, vagy influenzája volt, amit lábon kihordott). Ha képes, és erről teljes bizonyossággal meg lehet győződni, akkor viszont aktív szerepet vállalhat a gazdaság újraindításában, visszatérhet a munkájához, vagy segíthet ott, ahol szükség van rá.

Ezeknek a (szerológiai) teszteknek egyszerre több fontos követelményt is teljesíteniük kell, megbízható eredményt kell hozniuk, nagy mennyiségben és lehetőleg olcsón kell előállítani őket, illetve a legjobb az lenne, ha egy terhességi tesztnél nem lennének bonyolultabbak, azaz sokan otthon maguknak is elvégezhetnék...

19 ÉVE NEM JELENTKEZTEK ILYEN KEVESEN EGYETEMRE: NEM LEHET CSAK DEMOGRÁFIAI OKOKKAL MAGYARÁZNI

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.04.14.


Van olyan intézmény, ahol felére csökkent a felvételizők száma. A pedagógusképzésben hatalmas a visszaesés – összegezhető a napokban közzétett adatok alapján.

Idén összesen 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. A jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is: 2001 óta egyszer sem voltak olyan kevesen, mint most. 

A nagyobb felsőoktatási intézmények körében a jelentkezők számának csökkenése az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érintette legkevésbé: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamelyik karára. De például a Budapesti Műszaki Egyetemre mintegy ezerrel, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-al, a Pécsi Tudományegyetemre 1600-al, a Szegedi tudományegyetemre 1800-al, a Debreceni Egyetemre pedig háromezerrel kevesebb hallgató jelentkezett idén. Mindez 10-20 százalék közötti visszaesést jelent az ELTE-t kivéve. Az államiból alapítványi magánintézménnyé váló Budapesti Corvinus Egyetemre mintegy 33 százalékkal kevesebben – kicsivel több mint hétezren – jelentkeztek, mint tavaly. 

A felvételizők számának csökkenése a kisebb egyetemeknek nagyobb veszteséget jelent. Például a Miskolci Egyetemre 4294-en jelentkeztek idén, 21 százalékkal kevesebben, mint tavaly. A Pannon Egyetemre 25 százalékkal, a Kaposvári Egyetemre 31 százalékkal, a Széchenyi István Egyetemre 34 százalékkal, a Szent István Egyetemre 36 százalékkal, a Neumann János Egyetemre pedig 47 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint 2019-ben. 

A kormányzat mindezt előre láthatta, amit az is alátámaszt, hogy tavaly novemberben – míg korábban erről hallani sem akartak – mégis úgy döntöttek, hogy 2020-tól nem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Palkovics László innovációs miniszter a Népszavának adott januári interjújában azzal indokolta a döntést: ha a kormány kitart a kötelező nyelvvizsga mellett, elsősorban a kisebb, vidéki egyetemeken „erőteljesen” csökkent volna a hallgatók létszáma. 

Bódis József felsőoktatásért is felelős államtitkár pedig két hete jelentette be: augusztustól az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara, a Pannon Egyetem Georgikon Kara, valamint a teljes Kaposvári Egyetem a Szent István Egyetembe olvad. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara pedig a Károli Gáspár Református Egyetem szervezetéhez fog tartozni. 

– A jelentkezők számának ilyen mértékű csökkenését biztos, hogy nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni – vélekedett Nahalka István oktatáskutató. Szerinte több tényező állhat a háttérben: egyrészt tovább növekedhetett a külföldi egyetemre jelentkezők aránya, másrészt pedig csökkenhetett azoknak a száma, akik nem rögtön érettségi után tanulnak tovább (egy évben átlagosan 70 ezer középiskolás érettségizik, vagyis az egyetemre jelentkezők között sokan vannak, akik korábban érettségiztek). De befolyásoló tényező az állami férőhelyek központi meghatározása, illetve a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányú kiszorulása is az oktatási rendszerből...

KÖZEL A SZAKADÉKHOZ - KÖNYVAJÁNLÓ JESSICA KOCH: KÖZEL A SZAKADÉKHOZ

KULTÚRPARA BLOG
Szerző: Arthur Arthurus
2020.04.14.


Hogyan menekülhet meg egy tízéves fiú a családját belülről szétszakító erőszaktól, az alkoholista apjától? Hogyan lehet belőle felnőttként kiegyensúlyozott, jó ember?

„Újra és újra ugyanazokat a történeket meséljük magunknak, amíg el nem felejtjük, hogy hazugságok…”
Ha alaposan a mélyére nézünk egyes emberek családi mintáinak, gyerekkori tapasztalatainak, a közegnek, környezetnek, amelyben felnőtt, a felnőttkori reakciói, viselkedési mintájának a lenyomatait és okait megtalálhatjuk bármiféle szakképzettség nélkül is. Mégis vannak szép számmal, akik - akár ebbe, akár abba az irányba - kitörnek ebből a családi mintából. Mert teljesen különbözőek vagyunk, és különféleképpen reagálunk. Egy alkoholista, erőszakos apa gyermekeinél van rá példa, hogy a gyerek erősen alkoholellenes lesz, aki sosem iszik, és megveti a szórakozás efféle oldalát. De ehhez erős jellem, és később stabil háttér kell. Ha egy gyengébb jellemű, folyamatos kudarcokat átélő gyerek, akkor valószínűleg csak idő kérdése, hogy továbbvigye az apja szép példáját...

Jessica Koch, a német szerzőnő életében, amit megosztott a férjével a fiatalkorából, volt egy nagy "lyuk". 2010-ben ismerkedett meg a férfival, ez a történet pedig - számára - 1999-ben kezdődött. Persze feltűnt a férjének is, hogy van valami a felesége múltjában, de nem kérdezett rá sosem. Egyszer végül Jessica elszólta magát, majd elmesélte első nagy szerelmének, Dannynek a tragikus történetét. Erről szól - a megismerkedésükről és a fiú haláláról - az első kötet. A második kötetben pedig megismerjük Danny gyerekkorát, az okot, amiért az apa visszatért a mérgező mintához, az erőszakhoz, egy fiatal gyerekszerelmet, ami mégis életet ment, és látjuk, hogyan válik Dannyből az a fiatal, akit megismertünk a Közel a horizonthoz c. kötetben.

A kötet hihetetlenül megrázó, megviseli az olvasót, különösen az a tudat, hogy valós alapokon nyugszik. Sokan nem szeretnek fizikai és lelki erőszakról olvasni, mert elég sok az erőszak a világban. Lehet járni persze csukott szemmel. Lehet azt mondani, hogy "én ezt nem bírom". Nem bírod? Akkor nagyon szerencsés vagy, mert sokakkal ellentétben sosem tapasztaltál, sosem láttál ilyet. El sem hiszed, hogy sokkal több ember van körülötted, aki már átélte az erőszak valamely, akár visszatérő formáját is életében. Azt meg aztán főleg, hogy te magad is ismersz olyan embert, aki tett már hasonlót. Aki bántott már másokat, szánt szándékkal...

MEDDIG TŰRJÜK, TŰRITEK EMBEREK?

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.14.


Meddig tűrjük, tűritek, hogy az autonóm emberek és testületek által vezetett intézményeket teljes mértékben leépítik? – kérdezte Facebook-bejegyzésében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Orbán-kormány egykori oktatási minisztere.

A konzervatív politika mellett nyíltan kiálló Pálinkás József amiatt háborodott fel, mert – mint írja – ismét eltávolítottak egy hiteles, a munkatársai, és a betegei által elismert orvost. Pálinkás utalt Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója, illetve Dénes Zoltán kórházigazgató váratlan és drasztikus eltávolítására.

Mint ismeretes, Cserháti Péter mellett spontán tüntetésen kiálltak egykori kollégái, betegei. Néhányan a szabadidejükben mentek az intézmény főépülete elé. Az eseményen ott volt Cserháti doktor. Mint elmondta, megrázta az ügy. A tüntetésen megjelentek egyébként azzal magyarázták az igazgató kirúgását, hogy szakmai vitába keveredett az egészségügy tárcavezetőjével, Kásler Miklóssal, aki a szakmai szóváltást adminisztratív eszközökkel kívánta lezárni...


ITT OLVASHATÓ

KORONAVÍRUS-VÁLSÁG: SÜRGŐSEN KI KELL TALÁLNI VALAMI ÚJAT, KÜLÖNBEN ÖSSZEOMLIK A GAZDASÁG

PORTFOLIO
Szerző: MADÁR ISTVÁN
2020.04.14.


Az utóbbi napok adatai alapján erősödik a bizalom, hogy ha lassan is, de kezdenek beérni a korlátozó intézkedések a világban: a koronavírus terjedése gyorsulásból egyenletessé kezd válni. Ez lehet az előjele annak, hogy a lassuló szakaszba érkezünk. Már a fenti helyzetleírás sugallja, hogy a koronavírus-járványnak még nem ma lesz vége, de sok közgazdász már a jövőre gondol – és nem lesznek tőle boldogok. Provokatív gondolatok a közeljövőről.

Hamis illúzió

A koronavírus-járvány elleni küzdelem a vírus okozta betegség sajátossága (az intenzív kórházi kezelést igénylők magas aránya) miatt főként arra koncentrál, hogy a terjedést lassítsa olyan szintre, hogy a betegszám ne haladja meg az egészségügyi ellátó rendszer kapacitásait...

VÁLSÁG ÉS FELHATALMAZÁS - A TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK TÜKRÉBEN

NÉPSZAVA
Szerző: VONYÓ JÓZSEF
2020.04.12.


Az Országgyűlés március 30-án elfogadta a felhatalmazási törvényt, mely lehetőséget biztosít a kormánynak arra, hogy – a törvény szövege szerint kizárólag a Covit-19 vírussal szembeni védekezéssel összefüggő kérdésekben, a járvány idején – parlamenti hozzájárulás nélkül meghozza a szükséges intézkedéseket. Időkorlát a még aznap kihirdetett, s már másnap hatályba lépett jogszabályban nem szerepel, így a kormány dönthet arról is, meddig gyakorolhatja a kapott jogosítványokat. Ez a kezdeményezés és megvalósítása máig tartó heves vitákat váltott ki. A reagálók egy része Hitler hatalom-kisajátítási módszereit idézte fel, és hasonló veszélyre figyelmeztetett. Egyesek odáig mentek, hogy a lépést fasiszta kísérletnek minősítették. Az eseményeket érdemes ebből a szempontból is vizsgálni, ami azonban kérdéseket és kételyeket vet fel. Indokolt-e és helyes-e ilyen párhuzamokat vonni? Nem gyengítik-e ezek a példázatok az akut tervekkel szemben – nem ok nélkül – megfogalmazott ellenérveket, ahelyett, hogy erősítenék azokat?
***
Történészként csak azt mondhatom, hogy mai események korábbi történeti fejleményekkel történő azonosítása minden esetben hibás. Téves azért, mert egymástól sok évtizedes eltéréssel és más-más országokban lezajlott eseteket, intézkedéseket, illetve azokat kezdeményező, megvalósító politikusokat hoz egy nevezőre. Az eltérő viszonyok – a történelmi szituáció, az adott társadalom állapota, a korszak által meghatározott lehetőségek stb. – miatt nem azonos problémákat kellett megoldani a mindenkori hatalomnak, szükségszerűen más eszközökkel. A célok és módszerek tekintetében azonban valóban felfedezhetők hasonlóságok – de nem elhanyagolható eltérések is. Ezért a múltbéli esetek és azok negatív/pozitív elemeinek tanulságait hasznos lehet figyelembe venni, mert valóban szolgálhatnak intő példaként a velünk történő események minősítése során. 

Hitlernél maradva, a hivatkozás nem egészen alaptalan. A hasonítás azonban – egyes hasonló vonások ellenére – oktalan. A náci párt (NSDAP) vezére az 1929-ben kirobbant gazdasági válság nyomán Németországban kialakult helyzetnek és parlamenti választásokon érvényesített jelentős tömegtámogatásának köszönhetően, törvényes úton lett kancellár 1933 januárjában. Társadalmi bázisát a weimari demokrácia gyengeségeit és a válság keltette társadalmi feszültségeket kihasználva építette ki. Ebben épp úgy szerepe volt a bűnbakképzésnek (zsidóellenesség), a lakosság jelentős részét megtévesztő, szisztematikus és tudatosan hazug propagandának, mint az SA fegyveres osztagai által alkalmazott, egyre durvább erőszaknak. Hatalomra kerülve előbb legveszélyesebb politikai ellenfeleit (a kommunista és a szociáldemokrata pártot) számolta fel, majd a többi pártot – koalíciós partnereit is beleértve – kényszerítette önfeloszlatásra. Így – az NSDAP által uralt parlamenttől kapott felhatalmazással élve, a törvényhozást kikapcsolva – már a Hitler vezérelte egypárti kormány alkothatta a törvényeket. E fejlemények után, 1933 nyarán jelentette ki hazug módon Hitler: „Én nem vagyok, és nem is leszek diktátor.” („Ich bin kein Diktator und werde nie ein Diktator sein.”) Aztán decemberben a kormány meghozta a párt és az állam egységét deklaráló törvényt, majd 1934-ban, Hindenburg elnök halála után Hitler a maga személyében egyesítette a pártvezéri, kormány- és államfői tisztet, s lett a Harmadik Birodalom Führere, teljhatalmú ura. Végül a parlament de facto megszüntetésére is sor került. Mindez ilyen módon csak a korabeli Németországban történhetett meg. Ezzel együtt a történet ma is figyelmeztető a tekintetben, hogy a korlátlan felhatalmazás olyan – akár az adott politikai rendszer felszámolását eredményező – döntések meghozatalát is lehetővé teszi egy kormánynak, melyekre ekkor kapott jogosítványai nem vonatkoznak...

ÁGYFELSZABADÍTÁS SÚLYOS ÁLDOZATOKKAL - MENESZTETT KÓRHÁZIGAZGATÓK, TÜNTETŐ EGÉSZSÉGÜGYIEK, ELKÜLDÖTT BETEGEK – ÍGY KÉSZÜL A JÁRVÁNYCSÚCSRA A KORMÁNY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.04.14.


„Tisztáldozatot hozni, még a sakkban is kockázatos, háborús időkben meg roppant veszélyes.” Így kommentálta lapunk érdeklődésére Rácz Jenő egykori egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség korábbi vezetője azt, hogy Kásler Miklós, a humántárca vezetője súlyos járvány idején – amikor már száz fölé nőtt a vírus hazai áldozatainak száma – egyetlen hétvége alatt két kórházigazgatót is menesztett. Ráadásul mindkét váltás kérdések sokaságát veti fel. 

A Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatójának a tárca szerint súlyos mulasztás miatt kellett távoznia, az érintett Csernavölgyi István viszont úgy látja, csak egy kisebb adminisztrációs hiba, megkésett adatközlés történt, ezért jogorvoslatot keres. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetét (OORI) vezetőjének, Cserháti Péternek a menesztése tüntetéshez is vezetett: kollégái hétfőn kiálltak mellette, és nyílt levelet írtak érdekében a miniszterelnöknek. Cserháti Péter méltánytalannak és igazságtalannak tartja azt, ami vele történt. Neki azért kellett mennie, mert nem tett eleget elég gyorsan a kórházak kiürítését elrendelő utasításának. 

Mint azt a Népszava elsőként megírta, nyolc nap alatt, április 15-ig a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani a koronavírusos betegek számára. A rehabilitációs intézetből ehhez még legalább 40-50 pácienst kell hazaküldeni. Úgy tudjuk, lesz olyan betege az OORI-nak, akit szociális otthonba, vagy másik kórházba visznek át, de nagy többségükről a családjaiknak kell gondoskodniuk. Ezt a hírt mindössze néhány hozzátartozó fogadta zokszó nélkül. A hozzátartozókra forrásaink szerint azzal „ijesztettek rá”, hogy akit nem visznek haza, azok további elhelyezéséről a katonák döntenek.

Az, hogy a kórházaknak miniszteri utasításra kell betegektől „megszabadulniuk” másutt is feszült helyzetet teremt.

Mindenki tisztában van azzal, hogy a családok kerülnek lehetetlen helyzetbe – mondta lapunknak az ágyak azonnali felszabadításáról egy kórházi vezető. A családok ugyanis még fölkészülni sem tudtak: lakásaikat nem alakíthatták át néhány nap alatt egy mozgásában erősen korlátozott, vagy éppen baleseti agysérülést szenvedett, és még nem teljesen gyógyult hozzátartozójuk ellátására. Nemcsak az OORI-ban, másutt is feszült a helyzet. Vasárnap a 24.hu számolt be arról, hogy a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályáról nagypénteken sorra hívták a hozzátartozókat: keddig haza kell vinniük a javarészt idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat. A lapnak az egyik hozzátartozó úgy nyilatkozott: „Iszonyatosan feldühít ez az embertelen hozzáállás. Az, hogy a járványra hivatkozva ezt a rengeteg embert utcára teszik. Kirakják az öreg embereket meghalni.”...

A JÓLÉT CSAPDÁJA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.04.14.


Noha az Egyesült Államokban mai napig él az a mítosz, hogy nincsenek osztályok és mindenki a saját képességeinek, tehetségének és munkájának megfelelően boldogul, azért ez meglehetősen messze áll a valóságtól. Legalábbis ez derül ki Steve posztjából, ami voltaképpen egy Egyesült Államokba költözött brit író cikkének összefoglalása és elég jól kiviláglik belőle a brit és az amerikai osztályrendszer és az azok közti különbség.

„Gyerekkoromban olykor előfordult, hogy édesanyám bátyámat és jómagamat ékesszólás-leckékkel fenyegetett meg. Nem titok, nagyon is számít, hogy hogyan beszélsz az osztálytudatos Nagy-Britanniában.

Folyamatosan változó szülővárosunk, Peterborough elég jómódú volt, de nem előkelő. Tíz lakója közül hat a Brexitre szavazott – egy hasznos fordított „jómód” mutató.

Anyánk, aki vidéki és munkásszármazású volt, azt akarta, hogy a nem megfelelő kiejtésünk ne akadályozzon minket az osztálylétra megmászásában. Az ékesszólás leckékből végül is nem lett semmi, de szombat délelőttönként táncórákat kellett vennünk. Nem akarta, hogy kétballábasak legyünk.

Úgy történt, hogy bátyám és én eredményesek és sikeresek lettünk, nem kis részben a szerető, nyugodt középosztályba illő otthonunknak köszönhetően, ahol felnőttünk.

A munkásosztályra utaló kiejtésem maradandó nyomait az Oxfordban töltött három év eltüntette. Feleségem szerint, ha iszom, újra előjön, de neki fogalma sincs, miről beszél - ő amerikai...

A NER, AZ ÁLLAMPOLGÁR, A MINDENNAPI ÉLET

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2020.04.09.


Az európai jognak, Szent Ágoston óta biztosan tudjuk ezt, morális alapokon kell(ene) nyugodnia, azaz morálisan igazolhatónak kell lennie az egyének és a közösségei számára is. Továbbá a jogállamban minden jogkorlátozást, autonómiaelvonást nem csupán a jogrendszer szintjén mintegy áttételesen, hanem konkrétan a jogkorlátozó szabály tekintetében is igazolni kell. (Van továbbá néhány fogalmilag korlátozhatatlan jogunk is. Az alapvető jogok pedig rendesen csak alapvető jog, kivételesen alkotmányos érték érvényesülése érdekében és csak a korlátozás céljához viszonyított arányos mértékben korlátozhatóak.)

Ezekkel a megfontolásokkal szemben az autoriter állam joga – hacsak nem vesszük általános igazolásnak a nemzeti öncélúságra hivatkozást, a teokratikus alapú jog esetén az egyetlen igaz hit szolgálatát vagy éppen az osztályuralmat hirdető, ugyancsak hamis kollektivista érveket – rendszerint nem formál a jogállamhoz hasonló igényt morális igazolásra, alapvetően a hatalom vagy az uralom puszta eszközeként, a felsőbbségtől kapott parancsként követeli meg a jog címzettjétől a normakövetést.

Az autoriter rendszerekben, ugyanúgy, mint a demokráciában, értékelni kell a jognak a személyközi viszonyokra kifejtett hatását, amely az autoriter rendszerlogikával szemben sem korlátlan. A társadalom és a benne élő egyének életére formális és informális szabályok sokasága hat, nem utolsósorban személyes élmények által is színezetten, több-kevesebb befolyással, hatékonysággal. A jogszabályok is formálják az emberek attitűdjét, de ezek hatása soha nem abszolút. Az emberi autonómia számos formája a történelem tanúsága szerint még a totális rendszerekben is elpusztíthatatlan. Ha valaki például az emberi méltóság híveként – esetleg nem elvi meggyőződésből, hanem például meleg családtagja, barátja hatására – elutasítja a homofóbiát, nagy valószínűséggel nem lesz akkor sem homofób, ha az állami irányítású médiában rendszeresen találkozik az autoriter élő jog által elfogadott homofób tartalmakkal. Az ilyen polgár akkor sem adja fel meggyőződését, legfeljebb nem hangoztatja, amikor azt látja, hogy a népszuverenitást képviselő (!) magyar parlament elnöke személy szerint is kétségbe vonja a szexuális kisebbségek egyenjogúságát. Ám ugyanezek a szavak az előítéletességre hajló, de bizonytalan meggyőződésű ember esetében előítéletességének megerősítését okozhatják.

Az olyan társadalomban, amelyben előrehaladott a szekularizáció, az elsősorban rítusokat követő külsődleges vallásosság állami ösztönzése és a korábban világnézetileg semleges iskolák tömeges egyházi kezelésbe adása, az egyházi fenntartásúak többsége által közvetített, a hatalommal szemben kritikátlan viselkedésminták hozhatnak társadalmi szinten érzékelhető magatartásbeli változást. Hatásuk azonban az egyházak társadalmi befolyására ellentmondásos is. Ezek a politikai döntések a szekularizációt érdemben nem csökkentik, és a történelmi egyházak evangelizációs törekvéseit éppen hogy nem segítik. A vallásos élményeket megélő polgárok közül pedig sokakat hitük gyakorlását egyéni, az államhatalomtól független autonóm kisközösségi formák felé fordíthatnak. A nagyobb hírű, saját humanista hagyományaikat elszántan őrző egyházi iskoláktól pedig – erre Magyarországon is akadnak felemelő példák – gyakran általában is kifejezetten távol áll a napi politikai igények kiszolgálása, különösen pedig a behódolás az állami gyűlöletkampányoknak.

Mindazonáltal a jog szerepét a személyközi viszonyokban jelentősnek, a polgárok és a közhatalom közötti kapcsolatokban pedig gyakran meghatározónak kell látnunk. Az alábbiakban az autoriter rendszer mindennapjaihoz köthető három hatalomgyakorlási technikát és az itt hivatkozható számosból három szabályozási területet mutatok meg...


BENZIN: LITERENKÉNT MÁR 100 FORINT FELETTI AZ ÁRKÜLÖNBSÉG A MAGYAR KUTAKON - HIÁBA A MEGÁLLAPODÁS, NEM DRÁGULT AZ OLAJ A NEMZETKÖZI PIACOKON

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.04.14.


Február óta folyamatosan zuhan az üzemanyag ára a magyar kutakon. A benzin 2010 óta nem volt annyira olcsó, mint mostanában. Közben a benzinkutak által alkalmazott árak között történelmi nagyságúra nőhetett a különbség.

Lényegében nem reagált a nemzetközi olajpiac arra, hogy másfél havi huzavona után a világ olajtermelőinek sikerült megállapodniuk kitermelésük eddig legnagyobb csökkentésében. Tegnap az északi-tengeri Brenttel hordónként ugyanúgy 31-33 dollár körüli áron, a nyugati féltekén irányadó texasi középnehéz olajjal pedig 22-24 dollár táján folyt a kereskedés, mint az előző hét végén.

A megállapodást egy héten keresztül tartó telefonsorozatot, négynapos videókonferenciát követően, a hétfői piacnyitás (a piac nem pihent tegnap sem) előtt négy órával sikerült tető alá hozni. Eszerint az olajtermelők május elején napi 9,7 millió hordóval csökkentik a termelésüket. Ez a világtermelés 10 százalékát jelenti. A visszafogásból csak Oroszország 2,5 millió hordót vállalt, ötször annyit, mint amennyire március elején még nem volt hajlandó. Akkor főleg emiatt hiúsult meg a megállapodás, és kezdődött szabályos árháború az olajpiacon.

A mostani korlátozások két évig tartanak, és az OPEC tervei szerint fokozatosan egyre kisebbek lesznek. Június után a 9,70 millió hordós csökkentés napi 7,6 millió lesz az év végéig, majd 2022-ig 5,6 millió.

Trump erős nyomást gyakorolt a résztvevőkre

A mindenkinek egyformán súlyos károkat okozó árháború befejezésében jelentős szerepe volt Trump elnöknek. Ő többször tárgyalt telefonon személyesen Putyin orosz elnökkel, emellett pedig olajdíjak kivetésével és egyéb intézkedésekkel fenyegette meg az OPEC-et vezető Szaúd-Arábiát, ha nem oldja meg a piaci túlkínálat problémáját. Az alacsony árak ugyanis az USA olajiparát is súlyos veszélybe sodorták. Mexikót is Trump győzte meg, kompenzációt ígérve a napi 100 000 hordós termeléscsökkentésért. Az USA déli szomszédjának ellenállása miatt az utolsó pillanatban ugyanis majdnem meghiúsult a megállapodás.

Kérdés azonban, hogy a világtermelés 10 százalékos csökkentése elegendő lesz-e az árak növeléséhez, miközben a koronavírus-járvány okozta gazdasági lassulás miatt az olajigény 30 százalékkal is alacsonyabb lett. A megállapodás körvonalainak múlt csütörtöki előzetes bejelentése után a New York-i olajárak több mint 9 százalékkal estek, mivel a kereskedők kevesellték a visszafogásokat. A Goldman Sachs és az UBS bank elemzői a múlt héten szintén további esést jeleztek előre, amikor közölték, hogy a Brent árát hordónként 20 dollárra várják. Mindazonáltal a Citi elemzői a Brent harmadik és negyedik negyedévére vonatkozó előrejelzéseiket a megállapodás után hordónként 35 dollárra, illetve 45 dollárra, a Morgan Stanley elemzői 30-35 dollárra emelték...

MINDIG NÁRCISZTIKUS VEZETŐKET VÁLASZTUNK, PEDIG A SZERÉNYEK TEHETNÉK JOBB HELLYÉ A VILÁGOT

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG / HVG
Szerző: JUHÁSZ EDINA
2020.04.14.


Valószínűleg nincs olyan pszichológus, aki azt mondaná, hogy a kiváló vezetői kvalitások közé tartozik a nárcizmus - ennek ellenére az emberek többsége ragaszkodik ahhoz a romantikus elképzeléshez, hogy egy vezető mindig határozott, tudja mit akar, azonnal cselekszik, és karizmatikus. Pedig ennek az elképzelésnek megvannak az árnyoldalai is.


Milyen egy jó vezető?

A kutatások eredményei a témában egyértelműek: a jó vezető alázatos és szerény. Ha ilyen embereket választanánk az országok, intézmények, szervezetek élére, akkor a világ jobb hely lenne.

Egy ilyen személyiségű vezető mellett mindenki sikeresebb lehet, és a teljes csapat teljesítménye jobb lesz, mivel együttműködőbb környezetet teremtenek. Pontosan tisztában vannak azzal, hogy mik az erősségeik és a gyengeségeik, és ezt másokról is meg tudják állapítani. Ráadásul nyitottak az új ötletekre és visszajelzésekre, miközben segítenek abban, hogy a csapat többi tagjának is nagyobb legyen az önbizalma. Mindez rávilágít arra, hogy az egyéni erőfeszítések a csoport érdekeit szolgálják, a siker pedig közös.

Egy tanulmány 105 kis- és közepes vállalkozást vizsgált, amelyek számítógépes szoftvereket és hardvereket gyártanak az Egyesült Államokban. A vizsgálatok szerint ott, ahol a vezérigazgató szerény, sokkal jobb volt a cégen belüli kommunikáció, a felső vezetői csapat együttműködőbb, és összességében jobban működött a cég.

Egy másik kutatásból az derült ki, hogy a vezető alázatossága terjed a beosztottak között is, vagyis szerényebb lesz a hozzáállásuk a közös munkához. Itt 161 céget vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy ideális vezető alatt a beosztottak hajlandóak beismerni ha hibáznak, jobban ismerik a saját korlátaikat, sőt a cégben megosztják egymással a sikereiket és a dicséretet, ha abban másnak is része volt. Nyitottabbak a beosztottak is az új ötletekre, tanácsokra és visszajelzésekre.

De mi nem ezeket a vezetőket keressük

Hiába, hogy a lelke mélyén most mindenki azt gondolja, hogy jó lenne egy olyan cégnél dolgozni vagy olyan országban élni, ahol a fentiek jellemzőek a vezetőre, mégis jellemzően azokról hisszük el, hogy jó vezetői kvalitásokkal bírnak, akik karizmatikusak, sőt, akik saját maguk hangoztatják, hogy ők jó vezetők. A német szociológus, Max Weber a karizmát úgy határozta meg, mint “isteni eredetű vagy példaértékű”, és ezen tulajdonságokon alapulva a karizmatikus egyén vezetői képességű.

A karizmatikus vezetők mellett azt szokták felhozni, hogy energetikusak, magával ragadók, különlegesen tudnak gondolkozni, a megszokottól eltérő a viselkedésük, és hősiesek. Ezek akár még jól is hangozhatnának, de Jay Conger és Rabindra Kanungo azt írja, hogy a karizmatikus vezetők hajlamosabbak a nárcizmusra, ez segíti őket a grandiózus terveik elérésében.

AMIK SOKSZOR LEGINKÁBB SAJÁT MAGUKRÓL SZÓLNAK.

Amikor a karizma és a nárcizmus egyszerre van jelen, akkor egy klinikai tanulmány szerint a vezetők hajlamosabbak visszaélni a hatalmukkal, és kihasználják azokat, akik a hierarchiában alattuk helyezkedek el. Egy másik tanulmány arra jutott, hogy a nárcisztikus vezetők merészebb jövőképekben gondolkodnak, és pont emiatt tűnhetnek egyszerre karizmatikusnak is...

„HA NEM TUDJUK HAZAKÜLDENI A BETEGET, TEGYÜK LE A KAPU ELÉ, AZ UTCÁRA?”

MAGYAR NARANCS
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2020.04.14.


A közfinanszírozott kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani a koronavírus fertőzöttöknek, így krónikus belgyógyászati osztályokat is kiürítenek. De hová teszik az idős, ágyban fekvő betegeket?

„Csütörtökön délben tudtuk meg, hogy keddig nálunk is ki kell üríteni az osztályt, ahogy sok más budapesti kórháznak is – mondta érdeklődésünkre egy fővárosi krónikus belgyógyászaton dolgozó forrásunk. – Az, hogy hogyan oldjuk meg, mindegy, a kórházé a felelősség, megkaptuk az utasítást, véghez kell vinni. Ez embertelenség és beláthatatlan, mi lesz ennek a vége.”

Ahogy arról hétfőn mi is beszámoltunk a 24.hu cikke nyomán, a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászatát is kiürítik a járványhelyzet miatt. Az ott ápolt betegek hozzátartozóinak nagypénteken telefonáltak az intézményből, hogy keddig haza kell vinniük a rokonaikat. Néhány napja a Népszava írt arról, hogy a fekvőbetegeket fogadó összes hazai gyógyító intézményben a közfinanszírozott ágyak minimum 60 százalékát alkalmassá kell tenni az új koronavírussal fertőzöttek ellátására. Ezt az intézkedést húsvét alatt kell végrehajtaniuk a kórházaknak, összesen 36 ezer ágyat kell felszabadítaniuk.

Úgy tűnik, ez alól a krónikus belgyógyászati osztályok sem kivételek, ahol azonban a betegek állandó, szaktudást igénylő ápolásra szorulnak, többen közülük demensek, és sok esetben nem is oldható az ápolásuk otthon.

Eddig a széltől is óvni kellett az idős betegeket

Ezt erősítette meg forrásunk is. „Mi is felhívtuk a hozzátartozókat, de csak olyan betegek esetében, akik fel tudnak kelni és például járókerettel tudnak járni. Aki ágyban fekvő beteg, ott már nem is próbálkoztunk a hozzátartozóknál, hiszen nem tudnák őket otthon ellátni” – mondja és hozzáteszi, kiürítési tervek egy kórházban olyan esetekre vannak, ha például tűz üt ki és ideiglenesen kell megoldani a betegek elhelyezését. De ilyen esetre, mint amilyen most állt elő, nincs...