PONTOSAN AZ LESZ, AMIT MEGJÓSOLTUNK: JÖN EGY KIS EU-S PÉNZ JÖVŐRE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.11.23.

920 millió euró kifizetését javasolja az Európai Bizottság Magyarországnak az energetikai rendszer zöldítésére. Ezt ugyan még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, de minden valószínűség szerint megtörik a jég, és először juthat a magyar kormány EU-s forráshoz a 2021-ben kezdődött pénzügyi ciklusban. Pontosan úgy és pontosan azért ráadásul, ahogyan azt a Válasz Online két hete előre jelezte.

Ahogy azt november 8-án megjelent cikkünkben előre jeleztük, az Európai Bizottság talált egy konstrukciót, amin keresztül Magyarország és Lengyelország úgy is hozzájuthat némi EU-s támogatáshoz, hogy közben jogállamisági problémák miatt mindkét kormányt elzárták az összes uniós forrástól 2021 eleje óta.

A konstrukció szerint a magyar kormány 2024-ben 920 millió euróhoz férhet hozzá, amelynek 80 százaléka kedvezményes hitel, 20 százaléka vissza nem térítendő támogatás, és a pénzt energetikai célokra lehet elkölteni: okosórákra, megújulókra és azok beillesztésére az elektromos hálózatba, takarékosságra (például szigetelés), szakemberek oktatására...

A 920 millió nem sok pénz ahhoz képest, hogy mintegy 30 milliárd eurótól zárták el különböző intézkedésekkel a magyar kormányt a 2028-ig tartó pénzügyi ciklusban jogállamisági problémák miatt, de komoly fejlemény onnan nézve, hogy a két éve tartó, az EU-ban eddig példátlan mértékű szankción először lazítanak valamennyit. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy

ha a magyar kormány nem tudja rendezni a viták jelentős részét, és nem teljesít huszonhét feltételt (úgynevezett szupermérföldkövet) 2026 augusztusáig, akkor ezt a 920 milliót vissza kell fizetni...

ITT OLVASHATÓ 

ORBÁN "KRAMPUSZA" IS AZT JELZI, HOGY A KVÁZI-PARLAMENTARIZMUS ÉS A LÁTSZAT-VÁLASZTÁS DÍSZLETEI KÖZÖTT KIÉPÜLT A „POSZTMODERN UTÁNI” DIKTATÚRA

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.11.22.

Posztmodern után

Még párat kell aludni a Mikulásig, de a Fidesz-KDNP már most sietett elhozni szeretett népének a Mikulást és a Mikulás-csomagot.

Litván György Mérei Ferenc nyomán a politikai rendőrség kódolására a „krampusz” fogalmát használta. A krampusz elnevezés Rákosi Mikulás kisegítőjeként, fegyelmezőjeként és fenyítőjeként vonult be a politikai folklórba. Azt javaslom, hogy ezt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett, születési nevén valamikor Államvédelmi Hivatalként (ÁVH) dédelgetett ajándékot hívjuk mostantól mi is krampusznak, Orbán Mikulás kisegítőjének, fegyelmezőjének és fenyítőjének.

Ha eddig ment is a folyamatos vita arról, hogy minek nevezzük ezt a rendszert: diktatúrának, autokráciának, önkénynek, illiberális berendezkedésnek, hibrid rezsimnek stb., mostantól a vitát szépen lezárhatjuk, s megállapodhatunk végre az Orbán-rezsim becses elnevezésében: diktatúra. Nem XX. századi, nem az észak-koreai, nem a posztszovjet sztánok zsarnoksága, vagy az iszlamista államok teokratikus totalitarianizmusa, hanem a XXI. századi információs társadalom korszerű, a kvázi-parlamentarizmus és a látszat-választás díszletei és kulisszái közé bebútorozott „posztmodern utáni” diktatúra.

Sokszor volt már szó arról, hogy az ellenzéki pártoknak fel kellene állni és kivonulni a parlamentből. Tudom, jövőre választás, pénzek, egzisztenciák, miegyéb, de innentől kezdve már aligha tagadható: egy diktatúra parlamentjében ülnek, ami nagyjából 13 évig volt látszatparlament, ám már nem az.

Hanem a rendszer nagyon is valóságos, gusztustalan, szutykos paravánja, amelynek takarásában épül-szépül a diktatúra.

ITT OLVASHATÓ 

A VALÓTLANUL-FILMRŐL 🎞️ | ÁCS DÁNIEL ÉS PLANKÓ GERGELY A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.11.22.

A Reggeli személy 2023. november 22-i adásában Para-Kovács Imre beszélgetőtársai Ács Dániel, a 444.hu újságírója és Plankó Gergely, a lap főszerkesztő-helyettese volt.

ITT NÉZHETŐ MEG

A szóban forgó film itt nézhető meg:

VALÓTLANUL: Fekete kampányok az Orbán-rendszerben (Magyar Jeti Film)

A NER-NEK TULAJDONKÉPPEN MÁR VÉGE! – A MAGYAR VÍRUSRÓL A KULTÚRTÁJBAN

MAGYAR HANG / VIDEÓ
Műsorvezető: WEKERLE SZABOLCS
2023.11.22.

Magyar vírus címen jelent meg a Magyar Hang-könyvek legújabb kötete (https://bit.ly/40RWewx). A hat novellát és egy elbeszélést tartalmazó könyv a futballról szól – de korántsem csak arról, mert a Moldova Györgyöt idéző történetek a Nemzeti Együttműködés Rendszerének is éles látleletét adják. Moldova a szocializmus és a futball kapcsolatát karikírozta. Tudható, hogy ő a rendszerért aggódott, ez rólam nem mondható el. Nálam is van társadalom- és rendszerkritika, de a könyv írásai nem csak a NER-ről szólnak, hanem általában azokról a rendszerekről, amelyeket felülről irányítanak, és amelyek oligarchákra támaszkodva működnek – mondja a Kultúrtájban a szerző, aki arra is kitér, miért véli úgy, hogy ma már voltaképpen a poszt-NER korában élünk.

A „civilben” az Európai Bizottság tisztviselőjeként dolgozó Albert Leventével beszélgettünk arról is, hol követ el hibákat a magyar külpolitika, miért nem a stadionok építésével kell kezdeni egy ország labdarúgásának felvirágoztatását, mivel lehetne meggyőzni a Fidesz szavazóit arról, hogy másra szavazzanak és a nyugat-európai bevándorlók hány százaléka megy el iszlamista irányba. A könyvről itt olvashat bővebben és meg is vásárolhatja: https://bit.ly/40RWewx

...

ITT NÉZHETŐ MEG

JÖN PÉNZ AZ EU-TÓL, DE NEM MOST, ÉS NEM AZ EGÉSZ

TELEX
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2023.11.23.

Az Európai Bizottság csütörtökön javasolta a magyar helyreállítási terv módosításának jóváhagyását. Ezzel hosszú idő, gyakorlatilag tavaly december óta az első hivatalos zöld jelzést kapta meg a magyar kormány valamilyen blokkolt uniós pénzforrással kapcsolatban, és megnyílik egy kerülőút egy közel egymilliárd eurós előleghez.

A terv az egyszeri, uniós költségvetésen felüli helyreállítási alap elköltéséről szól, a megváltoztatását augusztus végén kezdeményezte a kormány. Két oka is volt rá:

- az alap már tavaly igényelt, 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő része mellé a választható hitelre is bejelentkezett (arról itt írtunk, hogy milyen kacskaringós út vezetett a korábban lesajnált és lesorosozott kölcsönhöz, a tervezett fejlesztésekről pedig itt írtunk bővebben);

- maga az Európai Bizottság kérte, hogy a tagállamok adjanak az orosz energiafüggőség csökkentésére egy-egy új fejezetet a helyreállítási terveikhez a REPowerEU nevű kezdeményezés részeként. (Erről bővebben itt írtunk.)

A 4,6 milliárd eurós módosításból 3,9 milliárd euró a hitel, 700 millió euró plusz vissza nem térítendő támogatás, ami a REPowerEU miatt áll rendelkezésre, így a helyreállítási alapból Magyarországnak járó rész összesen 10,4 milliárd euróra nő.

A tagállamok nagy része a decemberi határidő környékén adta be a módosításait, az Európai Bizottság kedd óta már számos ország tervezetére bólintott rá.

A döntés nem jelenti, hogy a kormány rögtön pénzt is lát az alapból, amelyből még egy eurócentet sem kapott. Ettől nagyrészt továbbra is 27 „szupermérföldkő” választja el, ami szinte teljesen lefed egy többféle forrást érintő, nagyjából harminc elemből álló feltételrendszert, köztük az igazságügyi reformot. A mostani döntés nem jelenti, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek tekintené a feltételeket.

A módosítás jóváhagyásáról a bizottsági javaslat alapján hivatalosan a tagállamoknak kell még dönteniük, bár ez várhatóan csak formaság lesz. A pénzügyminiszterek legközelebb december 8-án ülnek össze.

Megnyílhat a kerülőút az előleghez

Lényeges viszont, hogy a bizottsági javaslat megnyit egy kerülőutat is, amivel

már pár hónapon belül nagyjából 460 millió euróhoz (kb. 175 milliárd forinthoz) juthat a kormány.

A módosítással jár egy legfeljebb húszszázalékos előleg, amit a kormány nyomatékosan kért is, és ezt a szabályok alapján nem blokkolják a szupermérföldkövek, bár ebben kezdetben volt némi bizonytalanság. Bóka János EU-ügyi miniszter szeptemberben még arról beszélt, hogy az előlegről nem egyeztettek az Európai Bizottsággal, majd akkor lenne érdemes, ha elfogadják a helyreállítási terv módosítását.

Az előleg két részletben érkezhet. Az első fele, az említett 460 millió euró februárban futhat be (két hónappal azután, hogy aláírták a pénzügyi és kölcsönszerződéseket, aminek a tagállami jóváhagyás után, év végéig kell megtörténnie), a második pedig jövő decemberben...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

FORDULAT A FIZETÉSEKNÉL – TAVALY AUGUSZTUS ÓTA NEM VOLT ILYEN

24.HU
Szerző: 24.HU
2023.11.23.

A KSH legfrissebb jelentésében azt írja, 2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók

- bruttó átlagkeresete 557 900,

- a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolva pedig

 384 900 forint volt.

- A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal emelkedett, míg

- a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, 12,2 százalékos éves (szeptembertől szeptemberig) inflációt figyelembe véve.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkeresetet 537 000 forintra becsülték, ami 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 

- A rendszeres bruttó átlagkereseta vállalkozásoknál 540 400 forint volt (15,4 százalékos emelkedés éves szinten),

- a költségvetésben 518 800 forint volt (12,6 százalékos emelkedés éves szinten)

- a nonprofit szektorban pedig 554 400 forintot tett ki (15,8 százalékkal emelkedett egy év alatt).

Az átlagot jobban kifejező bruttó mediánkereset (aminél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint ahányan többet) 450 000 forint volt,

14,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311 100 forintot ért el, 13,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit...

ITT OLVASHATÓ

AZ ORBÁN-RENDSZER A PÉNZ IMÁDATÁRÓL SZÓL, ORSZÁGOT, ELVET IS FÖL LEHET ÁLDOZNI ÉRTE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.22.

A kormány újra nyitotta a letelepedési kötvényprogramot. Antal Attila politológus szerint arról van szó, hogy a tehetős gazdasági bevándorló, akinek gazdasági érdekei vannak Európában, tulajdonképpen uniós állampolgárságot vásárolhat azáltal, hogy befektet Magyarországon. Ez mindenféleképpen nagyon jelentős szuverenitási, morális és szakpolitikai problémákat vet fel. Polónyi István oktatáskutató szerint az nem biztos, hogy az itt letelepedni szándékozó egymillió eurójával a modellváltó egyetem rosszul jár, de az biztos, hogy az ország igen. Úgy véli, azért csak a modellváltó egyetemek kapják, mert ott olyan emberek ülnek a vezetői székben, akik tudják, hogy ebből a pénzből kinek kell leadni a sápot. Szerinte az Orbán-rendszer a pénz imádatáról szól, arról, hogy a pénzért hogyan lehet mindent, az országot, elvet feláldozni.

Hat évvel azután, hogy a kormány kivezette a korrupciógyanús és kevéssé sikeres letelepedési kötvényprogramot, most újra megnyitja a harmadik országból érkező tehetős befektetők előtt, hogy magyar papírokhoz jussanak. Sőt, egy új engedély is megjelent, kifejezetten vendégbefektetőknek. Nemzetgazdaságilag fontos befektetés esetén tartózkodási jogot kaphatnak, ami többszöri beutazásra, 90 napot meghaladó tartózkodásra, és a schengeni övezeten belüli szabad mozgásra ad lehetőséget. Igényelhető a vendégbefektetői tartózkodási engedély is, amely maximum 20 évre szólhat.

A befektetések pedig akkor minősülnek nemzetgazdasági érdeknek, ha azzal az MNB által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 ezer euró összegű befektetési jegyet szereznek meg, vagy minimum 500 ezer euró összegnek megfelelő értékű magyarországi, per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban tulajdont szereznek. Nemzetgazdasági érdekű befektetésnek minősül az is, ha legalább egymillió euró értékben oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó tevékenység támogatása céljából pénzbeli adományt nyújtanak valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) által fenntartott felsőoktatási intézménynek (vagyis modellváltó egyetemeknek). A kérdés az, jól járnak-e vele...

ITT OLVASHATÓ

ALFÖLDI RÓBERT: MILYEN TÁRSADALOM AZ, AHOL A POLITIKAI MEGGYŐZŐDÉS FELÜLÍRJA A CSALÁDI KÖTELÉKET?

24.HU / KULTÚRA
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2023.11.23.

Amíg az a szabály, hogy aki mást gondol valamiről, az egyből hazaáruló, zsidó, buzi, cigány, migráns vagy mindez egyszerre, addig nehéz arról beszélgetni, hogy kinek milyen történelmi tapasztalatok formálták a nézeteit – mondja interjúnkban Alföldi Róbert, aki szerint Magyarország régi problémája, hogy hiányzik a tényekkel való szembenézés és az őszinte kommunikáció. Hogy ez nemcsak nálunk van így, az kiderül a 3tél című előadásból is, amely egy zágrábi család nyolcvan évén és négy generációján keresztül szemlélteti a történelem viharait, és amelyet a Radnóti Színházban rendezett Alföldi Tena Štivičić darabjából. De milyen érzés látni, hogy egy horvát család ebédlőasztala mellett is ugyanazok a veszekedések zajlanak, mint itthon? Miért akarjuk újra és újra eltörölni a múltat? Miben változott meg a háborús hírekhez való viszonyunk? Van-e még értelme közéleti kérdésekbe beleállni? És mit gondol a Nemzeti Színházban történt baleset kezeléséről?

Az igazság – mi jut eszébe először, ha meghallja ezt a kifejezést?

Hogy röhögnöm kell.

Miért?

Mert annyiszor kiforgatták már. De ez nyilván csak a frappáns válasz egy nehéz és bonyolult kérdésre. Valójában úgy gondolom, hogy az „igazság” ma egy kétségbeejtő fogalom, amit elhanyagoltunk, így teljesen leértékelődött, miközben alapügynek kellene lennie. Ezért kissé zavarban is vagyok a válasszal, mert számomra ez nem egy különálló, elvont kérdés, amiről értekezni tudok, hanem minden beszélgetés alapja kellene, hogy legyen...

ITT OLVASHATÓ

RAJONGÁS ÉS GYŰLÖLET, PRESZTÍZS ÉS POLITIKA: FUTBALL-MÉLYELEMZÉS ABLONCZY BÁLINTTAL ÉS BORBÁS BARNÁVAL

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerzők: BORBÁS BARNA, STUMPF ANDRÁS
2023.11.23.

Ha szereti a futballt, azért, ha életében egy meccset se látott, akkor azért – itt a HetiVálasz podcast nagy focimegfejtő műsora a magyar Eb-kijutás alkalmából! Miért ez „a legfontosabb a világ lényegtelen dolgai közül”? Aki a jelenkor futballját értelmezi: Ablonczy Bálint. A hőskort és a jelenség múltját megidézi: az Első gól című kötetünk szerzője, Borbás Barna. A műsorvezető, aki csak érteni akarja ezt az egészet: Stumpf András.

Részletek a műsorból:

A magyar labdarúgó-válogatott 3-1-re nyert a Montenegró elleni mérkőzésen vasárnap az Európa-bajnoki selejtezők tizedik, utolsó fordulójában, így csoportelsőként jutott ki a jövő évi németországi Eb-re. Ablonczy Bálint érzelmektől sem mentes fociértelmező bejegyzést írt ezek után, mely rendkívül népszerű írás lett, de az alatta levő kommentmezőben nagy vita alakult ki a foci értelméről is. Miért született egyáltalán a bejegyzés?

Ablonczy Bálint: Az volt az alapvető állításom – ellépve minden sportszakmától, Szoboszlai Dominik cselezési képességétől, Dibusz Dénes reflexeitől és a magyar válogatott taktikai felállásától –, hogy a futball ennek a nagyon töredezett, nagyon sok szempontból egymásnak feszülő világnak az utolsó nagy közös nyelve. Olyan globális nyelv, amit mindenki beszél, amihez mindenki viszonyul valahogy. Talán még a Pető Péter is valami hasonlót fogalmazott meg a 24.hu-n, hogy ugye nincsen magyar globális könnyűzenész, teniszező, filmalkotó, akit mindenki ismerne, és most éppen felnövőben van egy olyan futballistánk, Szoboszlai Dominik, akin keresztül a magyar futball és ezzel együtt a magyar sportteljesítmény ismét ott van a világ térképén. Ez volt az első állításom, a második állításom pedig az, hogy minden emberi közösséghez, nemzeti együttéléshez kell összetartozás. És ebben az egyébként szintén nagyon töredezett, egymásnak feszülő magyar világban a kevés utolsó nagy összetartó érzések egyike a futball, ami egyébként átlép csomószor politikai határokon, jövedelmi viszonyokon is.

Honnan ered a futballőrület és maga a jelenség, ami képes azt létrehozni, amiről Bálint beszélt?

Borbás Barna: Vissza kell menni 100-120 évvel ezelőttig, a magyar futball hőskoráig és kezdetéig, hogy ezt megérthessük. Ebben a korszakban futballozott a dédapám, Borbás Gáspár, a magyar válogatott első gólszerzője, akiről tavasszal könyvet jelentettünk meg. […] Már 120 évvel ezelőtt leírták, hogy az „kölcsönzi a futball érdekességét”, hogy „ember küzd ember ellen, nem az egyéni, hanem a csapat, a város vagy a nemzet dicsőségéért”. Figyeljük meg, hogy hívták kezdetben a válogatottat: reprezentatívok. Kit „reprezentálnak”? A nemzetet, a magyarságot, a tágabb közösséget. Vagyis nagyon érdekes, hogy már ott, a futball hajnalán önmagán túlmutató jelentőséget kapott. Nem véletlenül mondta a híres olasz edző, Carlo Ancelotti: „A futball a legfontosabb a világ lényegtelen dolgai közül.”

De miért pont a futballból lett az, ami, miért nem más csapatsportból?

Borbás Barna: Valóban léteztek más csapatsportok, például a krikett, a rögbi vagy a méta, de a focihoz a „belépési küszöb” alacsonyabban volt és van. Hogy ha van egy labdád és tudsz ácsolni két kaput, akkor játszhatod. A többi sporthoz ütő kell, bonyolultabb felállás kell, a szabályok sem biztos, hogy elsőre egyértelműek. Nagyon érdekes, hogy az 1800-as évek végén, amikor megrendezték Magyarországon az első szabályos futballmeccseket, akkor feljegyezték, hogy azok az emberek is értik, hogy itt mi történik, akiknek erről előtte egy szót se szóltak. Ránézel, és érted, hogy mi a cél, mit kell csinálni.

Hol tart ma a magyar futball?

Ablonczy Bálint: Emlékszem még olyan Észtország elleni válogatott meccsre 2003-ból, ahol 457 fizető néző volt. Tehát azért mélyről indultunk. Előrelépés történt a férfi válogatott tornára való kijutásában, a regisztrált játékosok számában. Az MLSZ friss tanulmánya szerint nincs viszont előrelépés abban, hogy nem valósult meg a korábban kitűzött cél, hogy évente kettő magyar klubcsapat legyen főtáblás nemzetközi kupában. A klubfutballunkkal tehát gond van. Baj van az utánpótlással is: cél volt, hogy az utánpótlás-válogatottak közül négyévente egy legalább legyen dobogós valamelyik nemzetközi tornán – ez nem sikerült, maga Csányi Sándor is elmondja, hogy komoly gond van ezzel. A legfontosabb, hogy nem történt előrelépés, hogy fenntarthatóan működjön a klubfutball, ami hosszú távon is lehetővé teszi a labdarúgás eredményességét. Az MLSZ-körkép megnézi, hogy milyen bevételekből működik a magyar klubfutball, és még a közép-európai szomszédainkhoz képest is nagyon alacsony a jegybevétel meg a merchandising. Persze senki nem abból él, hogy mezeket ad el, de azért nem mindegy, hogy hol áll ez a klub költségvetésben. Az a helyzet, hogy a magyar klubok nagyon jelentős részben állami és önkormányzati forrásból élnek. És ez baj, ez hosszú távon nem jó...

ITT HALLGAHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

A DRÁGA ÉLET ÉS A SILÁNY EGÉSZSÉGÜGY AGGASZTJA A LEGTÖBB MAGYART

TELEX
Szerző: NÁDOR ANDRÁS
2023.11.23.

A megélhetés magas költségei és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala a magyarok két legfőbb problémája – többek között ez derül ki a Policy Solutions Politikai Elemző Intézet Mit kíván a magyar nemzet? – Problémák és remények Magyarországon 2023-ban címmel csütörtökön publikált kutatásából. A megélhetéshez és az egészségügyhöz képest viszont az oktatás helyzete, az orosz befolyás és az LMBTQ-propaganda lényegesen kevesebb embert érdekel. A csütörtökön megjelent kutatás pártpreferencia alapján is vizsgálja a magyarok félelmeit és vágyait.

Az elemzés alapját egy 2023. szeptember 8-18. között végzett közvélemény-kutatás adta, aminek elvégzésében a Závecz Research segített a Policy Solutionsnek. Személyes megkérdezéssel készítettek felmérést 1000 fős mintán, ami reprezentálja a magyar felnőtt lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján.

A kutatás célja idén is az volt, hogy megvizsgálja, milyen problémák és remények határozzák meg a magyarok gondolkodását, ha a személyes jövőjükről, Magyarország hosszútávú kilátásairól és a világ előtt álló legfontosabb kihívásokról van szó. Az elemzés arra is rámutat, hogy a politikusokkal, önkormányzatokkal szemben milyen alapvető elvárásai vannak a magyaroknak.

Megélhetés vs. LMBTQ-propaganda

Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest az élen nincs változás: a legtöbben idén is a megélhetés magas költségeit nevezték meg problémaként. Utóbbit 2022-ben és 2023-ban is a válaszadók 43 százaléka sorolta a három legfontosabb probléma közé.

Második helyen az egészségügyi ellátás alacsony színvonala áll, ezt a kutatási alanyok 31 százaléka nevezte meg kimagasló problémaként. Az alacsony fizetések a válaszadók 30 százalékát aggasztják.

Érdekes viszont, hogy egyes, a közéletben gyakran tematizált kérdések mennyire hidegen hagyják az ország lakóit. A kutatás alapján a magyarok tizede (12 százaléka) tartja csak kiemelt problémának a közoktatás helyzetét, az orosz befolyást és az LMBTQ-propagandát pedig a népesség mindössze 8, illetve 7 százaléka gondolja fontosnak...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL A GESTAPO ÉS AZ ÁVH MEGFELELŐJE, POLITIKAI TITKOSRENDŐRSÉG LESZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.11.22.

A közvélemény figyelmét túlságosan a külföldi támogatások tiltása köti le, miután a Fidesz propagandája a „dollárbaloldalról” szóló hazugságot helyezte a középpontba, és a külföldi beavatkozással szembeni magyar reflexekkel igyekszik elleplezni a lényeget: a hatóságot, amely „Magyarország szuverenitása” fölött őrködik. Ebbe a fogalomba minden belefér.

A „rendszerellenesség” is ebbe a kategóriába fog tartozni, mert az Orbán-rendszer azonos lesz az alkotmányos renddel. Ha valaki meg akarja változtatni az Orbán-rendszert, ne adj’ Isten, el akarja törölni Orbán fasiszta diktatúráját, az már sérteni fogja „Magyarország szuverenitását”. Az már feltételezi, hogy valamilyen külső befolyás áll a törekvés mögött, ami a szuverenitásvédelem és a Szuverenitásvédelmi Hatóság kompetenciájába tartozik.

Ebből és az új Szuverenitásvédelmi Hatóság feladatköréből és jogaiból következik, hogy a „szuverenitásvédelmi törvénycsomag” lényege a „Szuverenitásvédelmi Hatóság” lesz, amit villámgyorsan, február 1-vel már fel is állítanak. Az ünnepeket leszámítva, egy hónap alatt. Nem véletlen a sietség, Orbánnak ez lesz a legfontosabb szervezete, amelynek a szerepe azonos a Gestapo és az ÁVH funkciójával, egyfajta titkos politikai államrendőrség lesz.

A „szuverenitásvédelem” az államvédelemnek felel meg, Orbán csak a nevet változtatta, de a funkciót nem. A Szuverenitásvédelmi Hatóság felette áll a titkosszolgálatnak, a belügyi szerveknek, egy államvédelmi szuperhatóság lesz nyomozati jogkörrel, amely a törvény szerint mindent kikérhet, mindenbe belenézhet, mindent kutathat, megfigyelhet, egy klasszikus államvédelmi titkosrendőrség feladatát látja el, a „szuverenitás” jelszó alatt.

Nem véletlen, hogy az új államvédelmi hatóság nem a Parlament ellenőrzése alatt, hanem Orbán kontrollja alatt működik majd, és politikai megrendeléseket teljesít. A Parlament és a parlamenti ellenőrzés az Orbán-rendszerben már amúgy is kiüresített, nem létező tartalmú fogalmak. Eljött a megfigyelők, a besúgók, az ügynökök, a politikai titkosrendőrség ideje. Magyarország most veszíti el teljes mértékben a szuverenitását. Régi III/III-asok riadó.

Ez minőségi fordulat a NER-ben. Az Orbán-rendszer eddigi puha diktatúrája megváltozik, a „szuverenitásvédelem” a nyílt diktatúra időszakának kezdetét jelenti, az államvédelem, a Gestapo és ÁVH funkcióját tölti be, a politikai titkosrendőrség jogosítványaival rendelkezik. Ez lesz a szerepe, és Orbánt ismerve fokozatosan, de egyre gyorsuló ütemben jelennek meg a nyílt diktatúra intézkedései. A szervezet felállítása ezt jelenti.

Ne tévesszen meg senkit, hogy február 1-e után nem cikáznak a feketeautók hajnalban, a Gestapo fegyveresei nem törnek be a szerkesztőségekbe, mert a NER és Orbán stílusában ez lépésről lépésre történik majd, hozzászoktatva az embereket az újabb fokozatokhoz. Ez azt jelenti, hogy elkezdődnek a titkos nyomozások, megfigyelések, adatbázisok kiépítése, a szuverenitásvédelmi hisztéria állandósul. A szervezet pedig „dolgozni” kezd.

A hisztéria a migránsellenes kampányokhoz hasonlóan odáig fokozódhat, hogy az emberek vidéken szuverenitást veszélyeztető embereket vélnek látni, feljelentik egymást, gyanúsak lesznek a külföldi utak és kapcsolatok. A Szuverenitásvédelmi Hatóság (SZH) hálózatot és besúgórendszert építhet ki, lehallgathat embereket, és előbb-utóbb megkezdődhetnek már a várva-várt szuverenitásvédelmi razziák. Vágni lehet majd a szorongást és a félelmet.

Akiknek eddig hiányzott a fasizmus és a diktatúra több külső formája, az elnyomás, a fizikai erőszak, a terror, most megnyugodhat, már nem kell sokáig várnia. A Gestapo és az ÁVH itt van, megérkezett a Szuverenitásvédelmi Hatóság (reméljük, SZH lesz majd a rövidítése) formájában. Ne lepődjön meg senki, hogy ha Magyarország szuverenitásának védelme azt követeli meg, hogy ki kell lépni a szuverenitást veszélyeztető EU-ból, le kell zárni a határt.

Orbán új korszakot nyitott ezzel, ahogy ezt be is jelentette. 15 év lesz a puha diktatúrából a totális diktatúrába való átmenet, amelyet a legfejlettebb szuverén demokráciának hívnak majd. Nem lesz ebben senkinek bántódása, mindenki szabadon működhet, aki nem zavarja és veszélyezteti Magyarország szuverenitását és államrendjét, értsd: Orbán diktatúráját. De aki a szuverenitást veszélyezteti, az vessen magára és a cellatársára...

ITT OLVASHATÓ

EGÉSZSÉGES ÉLETRŐL, BOLDOG CSALÁDRÓL ÉS BIZTONSÁGRÓL ÁLMODNAK A MAGYAROK, A RELATÍV TÖBBSÉG SZERINT AZ ORBÁN-KORMÁNY A FŐ AKADÁLY

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.11.23.

Az idén tapasztalt megélhetési válság még szélesebb kört érintett, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek – erre a következtetésre jutott a Policy Solutions vizsgálata. Mindössze 3 százaléknyian számítanak az anyagi helyzetük javulására.

A magyarok leginkább attól félnek, hogy a szeretteiknek valamilyen baja esik (63 százalék), egészségük megromlik és ezért kórházba kerülnek (57 százalék), az anyagi helyzetük bizonytalan lesz (54 százalék) – mutatta ki a Policy Solutions reprezentatív felmérése. A megkérdezettek fele (51 százalék) tart attól, hogy kiszolgáltatottá válik más emberek számára.

A kormánypárti és az ellenzéki szavazók hasonlók miatt aggódnak, egyedül a migrációval kapcsolatban tapasztalható érdemi eltérés a két oldal között: a kormánypártiak közül 12 százalékponttal többen tartanak attól, hogy a közelükbe bevándorlók költöznek.

A megkérdezettek fele nem tapasztalt változást anyagi helyzetében az elmúlt egy évben, míg a társadalom közel azonos része (46 százalék) romlást érzékelt. Anyagi helyzete javulásáról csupán a válaszadók 3 százaléka számolt be. A kormánypárti szavazók bő harmada is romlást tapasztalt (36 százalék). Ugyanilyen szám jött ki a Momentum szavazói esetében is, de körükben a legmagasabb azok aránya, akiket az elmúlt év recessziója nem érintett (62 százalék). A többi párt szavazótáborában jóval magasabban alakult a negatív változást tapasztalók aránya (DK 47, Mi Hazánk 48, kétfarkú kutyapárt 49, Jobbik 51, MSZP 55 százalék). A 2023-as megélhetési válság még szélesebb körben érintette a társadalmat, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek – hangsúlyozta a Policy Solutions kutatása.

A gazdasági kilátások terén sem optimisták a magyarok: mindössze 3 százalék számít anyagi helyzetének javulására. Nagyjából a megkérdezettek fele nem vár változást (49 százalék), a kutatás résztvevőinek több mint harmada pesszimista (36 százalék). A válaszadók 12 százaléka bizonytalan anyagi helyzetének várható alakulását illetően. A Fidesz-KDNP szavazói látják a legkevésbé negatívan a jövőt (27 százalék), tízből hat kormánypárti nem vár változást...

ITT OLVASHATÓ

PUTYIN ELTELTEN MOSOLYOG

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.23.

Édes volt, ahogyan Orbán meghívatta magát Svájcba, hogy ott új szintet lépjen az őrülete, amely abban manifesztálódott, hogy szerte Európában üldözik a konzervatív gondolkodást. És a kereszténységet is, hogy el ne feledjük, csak ez most épp nem említődött. Túl azon, hogy Orbánnak és eszméinek ma már (de lehet, hogy sohasem) az ég egy világon semmi köze nincsen a konzervativizmushoz, el kell fogadnunk, illetve és jobban mondva be kell látnunk, hogy a fasiszták manapság így nevezik magukat. Sőt, akkor is, amikor már kezdenek megnáculni. Ez egy ilyen eufemisztikus és ostoba világ.

Ezen az alapvetésen kívül nem is a világnézetek meghatározása az igazán fontos, hanem a fenyegetettség hangsúlyozása, ami védekezést kíván. De harcot minimum. Magyarországra a konzervativizmus üldözése úgy szivárog be az elmélet szerint, hogy a magyar ellenzéket, civileket, illetve most már azt is, aki csak úgy a bajusza alatt morog, külföldről pénzelik, s ha ezt nem is, de onnan irányítják és utasítgatják Orbán hatalmának (a szent konzervativizmusnak) megdöntésére, aki így megtámadva magát védekezni kényszerül. Erre szolgál a szuverenitásvédelmi törvény, illetve az ilyen névvel felállítani óhajtott hivatal is.

Amikor ezt az egészet kitalálták, még konkrétan a rajtuk kívül álló sajtó és az ellenzéki pártok megfélemlítése és kordában tartása volt a terv, most viszont már, amilyen formában megszavazni óhajtják, jóval szélesebb körű, kis túlzással már egy Facebook-kommentet is vizsgálhatnak, hogy az mennyire születhetett külföldi befolyásolásból. Ez esetben már arról sincs szó, hogy a vizsgált bejegyzésért kapott-e pénzt a delikvens, elég annyi is, ha a szellemiségében fölfedezik az idegen (nem „konzervatív” és nem „keresztény”) eszméket, és máris indulhat az eljárás, a végén esetleg börtön.

Három év, hogy el ne feledjük. És miközben ezeket írjuk, látjuk ám, ahogyan Putyin eltelten mosolyog, milyen hasznos példát mutatott kis tanítványának, akit úgy hívnak, hogy Orbán Viktor. Mindemellett ez már egyáltalán nem tréfadolog, mert például külföldi befolyásolásnak minősül az EU támogatása is, annak ellenére, hogy az ország formailag még benne van, de innen is látszik, lényegileg már egyáltalán nem, s ha ezt a törvény így és ebben a formában elfogadják, akkor nagy valószínűséggel újabb eljárást indítanak kies hazánk ellen. De ezzel eddig is kitörölhettük az arschunkat, Orbán pedig vigyorgott...

ITT OLVASHATÓ

SZINTE BÁRKIRE VONATKOZHAT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.11.23.

Jó reggelt, jó szuverenitást!

4 cikk:

- Itthon már Szoboszlai a hős, nem Messi

- Szuverenitásvédelmi törvény: azon csattan, akin a kormány akarja

- Origo-munkatárs a kormánymédiában szó szerint ismétlődő üzenetekről: Vannak kötelezettségeink, ebben nem látok problémát

- Az iskolai gyilkosságok után Vučić hatalma a tét Szerbiában

„Önkényvédelmi törvény”

A nap jelentős része a szuverenitásvédelmi törvény értelmezésével telt, ami egyáltalán nem könnyű feladat, de ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat. Szakértők szerint a törvény úgy van megfogalmazva, hogy az szinte bárkire vonatkozhat, jogvédők szerint pedig alkalmas lehet a megfélemlítésre is. A pontos tartalom homályos, az viszont világosan látszik: szintlépésről van szó.

Négy ellenzéki párt „valódi” szuverenitásvédelmi csomagot nyújt be, mert szerintük Magyarország szuverenitása „megér egy sokkal komolyabb kísérletet is”. Azt mondják: „a biztonsági kockázatot Orbán Viktor és kormánya jelenti”. Jövő héten rendkívüli parlamenti ülést tartanak a törvényjavaslatról.

És még ez a nemzeti konzultáció is

Elkezdték átragasztani a frissen kiragasztott konzultációs óriásplakátokat, az újakról eltüntetik Alex Soros kézfejét. Hogy miért, arra tippjeink nekünk is voltak, de olvasóinkhoz fordultunk, és milyen jól tettük: hamarosan jönnek a mieinknél jobb megfejtések.

Sorosék reakciója az új konzultációs óriásplakátokra: „Antiszemitizmussal bemocskolt propaganda”.

És még egy kis orbánizmus

A magyar kormányfő Zürichben egy populista lap rendezvényén elmondta, mit irigyelnek a magyarok a svájciaktól. Nem az életszínvonalat említette.

A 444 Valótlanul című filmje volt a téma az ATV vitaműsorában. A kormánymédia munkatársai megkapták a kérdést, hogy nem szégyellték-e magukat, miközben nézték. Huth Gergely pedig arról győzködte Vona Gábort, hogy ő maga utalt homoszexuális kapcsolataira a könyvében. Apropó: uniós szinten a magyarok bíznak legkevésbé a közmédiában.

- Humorbonbon: Tiborcz István reméli, hogy apósa, Orbán Viktor nélkül is ugyanott tartana, ahol most:)))))

Szerbiában

A postások sztrájkolnak, a gazdák utakat és olajfinomítót vesznek blokád alá, a széttöredezett baloldali ellenzék a 2022-es bojkott után közös listán indul. A fogyatkozó magyarok nem felejtenek Gyurcsánynak, így feltétlen hívei a Fidesznek, a VMSZ-nek és egyre inkább Vučićnak is.

Foci, hoki

Nagyot lendíthetnek az utánpótláson a magyar válogatott sikerei, és hosszú idő után először van reális esélyünk arra, hogy tényleg komoly eredményt érjünk el egy futballtornán. Minek köszönhetők a válogatott sikerei? Erről beszélgetnek a kedves kollégák, Gazda Albert, Haszán Zoltán és Tóth-Szenesi Attila, valamint Fórizs Mátyás podcastfelelős.

Góbé módra szerződtetett szerződésszegő szövetségi kapitány ügye borzolja a kedélyeket a magyar hokiban.

Hírleveleinkre akár itt is fel lehet iratkozni.

ITT OLVASHATÓ