2020. december 10., csütörtök

A GONDOSKODÁS PIACOSÍTÁSA ÉS A GONDOZÁSI MIGRÁCIÓ LÁTHATATLAN SZEREPLŐI

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.12.09.



A gondoskodási munkák többnyire láthatatlan, alulbecsült és alulfizetett tevékenységek, amelyek túlnyomórészt nőkre hárulnak a társadalomban. A nyugat-európai országok gazdaságának stabilitása jelentős mértékben múlik azon, hogy közép-kelet-európai országokból bevándorló gondozók végzik el családoknál vagy az ellátórendszer intézményeiben az idősek, gyerekek, betegek ápolását. A járványidőszak súlyosbította és nyilvánvalóvá tette a gondoskodási szféra problémáit és a nemzetek közötti gondozási migráció érintettjeinek kiszolgáltatottságát. 

Az európai gondozási migrációról szóló, 2020 novemberében megjelent tanulmánykötet szerkesztőivel, Katona Noémivel és Melegh Attilával beszélgetünk a műsorban.

MIÉRT ÖNT ESZEVESZETT PÉNZEKET A KORMÁNY A MATHIAS CORVINUS COLLEGIUMBA?

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.12.08.



Mai vendégünk, Szalai Zoltán két olyan szervezetnek is az igazgatója, amely bár ezer szállal kötődik a NER-hez, mégis attól függetlennek tartja magát: a Mandinernek és a Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC). Az MCC idén tavasszal megkapta a Richter és a MOL részvényeinek 10%-át, sorra kapják hozzá az impozáns ingatlanokat, valamint a nyáron még hozzájuk vágtak 36 milliárdot a Gazdaságvédelmi Alapból. 

Na de mi az az MCC, és miért pont ők kapták a közpénz-milliárdokat? Mire fogják költeni? Miért bízza az állam egy alapítványra az eddig elhanyagolt kötelességeit? És mégis hogyan tud független lenni egy olyan intézmény, amelynek elnöke Orbán Balázs, miniszterhelyettes, rendszeres vendégei között pedig hemzsegnek a Fidesz-közeli emberek?

AKÁR VÉTÓ LESZ, AKÁR ALKU, ITT VAN MINDEN, AMIT ERRŐL AZ EGÉSZRŐL TUDNI ÉRDEMES

JELEN VIDEÓ
Szerző: KUCZOGI JAKAB
2020.12.10.



Úgy tűnik, megszületett az alku a magyar és lengyel vétó elkerülése érdekében, bár ezt még a többi tagországnak is el kell fogadnia. A háttérben folyó alkudozás a jogállami feltételekről, nem a pénzről szól. Pontosabban nagyon is arról, mert az EU-tól érkező források nélkül Orbán Viktor rendszere pillanatok alatt semmivé foszlana. Mivel azonban Magyarország most éppen nincs annyira rászorulva a vírus okozta válság miatti mentőcsomagra, ennek – és a költségvetés – vétójával hatékonyan lehet zsarolni az uniót, hogy a NER és az ahhoz kapcsolódó költekezés zavartalanul folytatódhasson, legalább a 2022-es választásig...

EGY BUKÁS ANATÓMIÁJA - A HVG HETI LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE
Szerző: KOCSIS GYÖRGYI
2020.12.10.


Orbán Viktor szívesen lehajol minden apró hazugságmorzsáért, amit az Európai Unió ellen folytatott „szabadságharcában” célszerűnek vél felhasználni. A minap például rámutatott: Nagy-Britanniában azért kezdhetik meg a koronavírus elleni oltást előbb, mint az EU-ban, mert a szigetország távozik az integrációból. A miniszterelnök csak azt nem tette hozzá, hogy hasonló korai engedélyezésre Magyarországnak is lehetősége volna, ráadásul a britek az EU szívében, Belgiumban lévő gyártótól vásárolják a vakcinát, és már vészforgatókönyveket készítenek arra az esetre, ha a finisben lévő Brexit-tárgyalások kudarca miatt jövőre akadozna a szállítás.

Az effajta füllentések sorozata miatt nem csoda, hogy – mint Magyarország rovatunk írása részletezi – a járvánnyal kapcsolatos szinte minden kormányzati kijelentés, bejelentés, adat és statisztika hiteltelenné vált mára a magyar állampolgárok szemében. Aminek akár az eddiginél is tragikusabb következményei lehetnek, ha az emberek rettegnek majd oltásra jelentkezni, mert nem tudhatják, mit kapnak, és igazat mondanak-e nekik a vakcina biztonságosságáról.

Angolosan kívánna lelépni az Európai Néppárt parlamenti frakciójából is a Fidesz, annyiban legalábbis, hogy a brit konzervatívok valamikori laza – kint is vagyok, bent is vagyok – kapcsolódásának mintájára próbálná megőrizni befolyásának maradékait az európai törvényhozás legerősebb csoportjában.

A Néppárt azonban nem csak a brit példából tanult, immár átlát a Fidesz-szitán is: a lapunknak adott interjúban Othmar Karas, a Néppárt egyik vezető osztrák figurája megüzente: szimplán kiteszik a hidegre a magyar kormánypártot, ha a jogállamiság-feltétel ürügyén megvétózza az EU következő hétéves költségvetését és a járvány miatt – Magyarország számára is – nélkülözhetetlen helyreállítási alapot.

Szájer József látványosan lebukott egy karanténszegő, drogozós brüsszeli szexpartin, címlapsztorink e kínos botrány várható utóéletét boncolgatja, kényelmetlen betekintést nyújtva abba a szoros családi-kapcsolati-gazdasági-politikai szövevénybe, amely a Fidesz-alapítók egykori fülledt kollégiumi szobájából kinőve telepedett rá a mai Magyarországra. Persze Orbán Viktort is meg lehet érteni: az ő helyében ki ne aggódna amiatt, hogy az EU meghosszabbította a jogállamiság számonkérését Bicskéig? Lám, mi folyik Szlovákiában, ahol – mint Világ rovatunk tudósít róla – a korrupciós mocsárba tavasszal belefulladt kormány és holdudvara tagjait most tucatjával viszi el a rendőrség, ráadásul az aktákban olyan Orbán-közeli oligarcha is felbukkan, aki a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem kivégzőosztagában vállalt másodállást.

Karácsony közeledtével helyénvaló az ünnepi menüre gondolni. Lapunk ehhez is ad egy kis muníciót, igaz, az ötleteket érdemes eltenni néhány évvel későbbre, amikor már elérhetők lesznek – mármint a bioreaktorokban gyártott, állati eredetű műhúsok és laborburgerek, amelyekről a Gazdaság rovat tálal olvasnivalót. Nem kell rá éveket várni, már most kapható viszont Barack Obama memoárja: Szellem rovatunk ajánlja egy valóban hiteles és intelligens politikus könyvét a Nemzeti Hazugság Rendszerébe belefáradt olvasó figyelmébe. Olvasás közben ejthetünk pár könnycseppet is, no nem Trump elnökért, hanem John Lennonért: 40 évvel ezelőtt ölték meg.

VÉTÓÜGY: "MINTHA MÁSIK MŰSORT NÉZNE AZ ELLENZÉK EGY RÉSZE"

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2020.12.10.


Várhatóan 2022 második feléig, de inkább 2023-ig nem lesznek olyan eszközök az EU kezében, amellyel meg tudja állítani a korrupt kormányokat – mondta a Transparency International ügyvezető igazgatója. Martin József Péter szerint ezért érhetetlen, hogy az ellenzék egy része miért nevezi a német soros elnökség, valamint a magyarok és a lengyelek közötti alkut Orbán Viktor teljes vereségének, hiszen valójában a miniszterelnök időhúzó taktikája sikerre vezetett.


A korrupcióellenes világnaphoz kapcsolódóan kérdeztük Martin József Pétert, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját. Elmondta, nagyszabású online, hibrid konferenciával ünnepelték ezt a napot (amely, ahogy műsorvezetőnk mejegyezte, a korrupcióelleneseknek ünnep, a korruptakat meg úgyse érdekli) a Közép-Európai Egyetemen, beszélgettek az Európai Ügyészségről, előadást tartott Tölgyessy Péter és Hadházy Ákos, és a GRECO elnöke is bejelentkezett.

Hangsúlyozta: a járvány kitörése óta új sebességbe kapcsolt a magyarországi haveri kapitalizmus, a statisztikák azt mutatják, hogy sok tízmilliárdot, sőt, a stadionépítéseket is nézve 150 milliárdot fordított arra a kormány, hogy kistafírozza a haveri köröket. Ürügyként használja a járványkezelést és azt, hogy érthető módon mindenki az egészségével van elfoglalva, arra, hogy pénzeket folyasson ki a hozzá közel állóknak, és ennek megteremtse a feltételeit - tette hozzá...

„ORBÁN DIKTÁTOR, GYURCSÁNY EGY OKOS SENKI” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAGYAR HANG
2020.12.10.


A TARTALOMBÓL:

– Szájer-ügy: tragédia vagy képmutatás? – Zárug Péter Farkas politológus a brüsszeli ereszről, járványkezelésről és 2022-ről. Interjú

– Orbán diktátor, Gyurcsány egy okos senki – Harminc–negyven év, mire kiheverjük a NER pusztítását – véli Moldova György. Az író szerint az összeomlás keserves lesz, és míg Kádár Jánosnak tíz-húsz, Orbán Viktornak egyetlen szobrot sem állít majd az utókor. Interjú

– „Nem vették komolyan az emberek az előírásokat, én sem” – Ingázás, kenyérharc és a maszkviselés hiánya. Északkelet-Magyarországon berobbant a koronavírus-járvány

 „A kezelések miatt a kicsi örökkén sír” – A hétgyermekes cecei család számára a benzinpénz előteremtése is nehézséget jelent, márpedig a hároméves, leukémiában szenvedő Izabellát hetente háromszor kell orvoshoz hordani Budapestre. Riport

– „Áramütés, égés, halál, ez mind benne van a pakliban” – Huszonöt rákötéses áramlopást számoltak fel Gyöngyösön. Alig hogy levágták, kötötték is vissza. Riport

– Adóstop: újabb csapás az önkormányzatokra – Jövőre a válság miatt a nagyobb városokban jelentősen csökkenhet az adóbevétel

– Távozik Mészáros Lőrinc egykori üzlettársa – Szinte megmelegedni sem tudott a külügyminisztérium háttérintézményénél Kővári Ágnes

– Sárba’, vízbe’, hóba’ – Horváth Lajos gyermekei kétszer melegednek: egyszer, mikor összeszedik a fát, egyszer pedig, amikor begyújtanak vele

– Lecsapott a tisztítótűz a szlovák elitre – Betartotta választási ígéretét Igor Matovic szlovák kormányfő, hiszen megkezdődött a korrupcióellenes hadjárat az országban

– Nehéz évek várnak a „szultánra” – Nincs könnyű helyzetben Recep Tayyip Erdogan

– Búcsú egy korszaktól – Valéry Giscard d’Estaing egykori francia elnök halálával a nagy európai politikus nemzedék talán utolsó tagja távozott közülünk

– Megérte-e Orbánnak 19-re lapot húzni? – Az már most látszik, hogy ez a játszma alaposan próbára tette a közép-európai együttműködés

– Saját magával sem ért egyet a magyar kormány – Olyan uniós programot igyekszik a magyar kormány migrációs veszélynek beállítani, amelynek beindítását korábban támogatták

– Graffiti a barlang falán – Lackfi János Soós Nóra kiállításáról

– Sok téves sztereotípia – Nemrég jelent meg Bezsenyi Tamás és Böcskei Balázs beszélgetőkönyve, A szocializmus bűnbarlangjai. Raboltak-e ’56-ban? Hogyan működött a légfrissítő-maffia? Stadler József a kapitalizmus, vagy még a szocializmus nyertese volt?

– Az éghajlat miatt lehetett olyan durva a spanyolnátha – Egyre több vizsgálat igazolja, hogy a klimatikus hatásoknak óriási szerepe lehet a történelem menetében

– Karantén két vizsga között – Magyar pszichológusok kiderítették, hogy meglepő módon az általában a gondtalansággal, felszabadultsággal társított fiatal felnőttek sínylették meg legjobban a tavaszi karantént

– A tavaszi és az őszi járványhullámnak semmi köze egymáshoz – Ari Eszterrel, a SARS-CoV-2 vírust kutató egyik genetikussal beszélgettünk

– Otthon is idegenben – A járvány miatt veszélybe kerülhet a jubileumi, 12 városnak adott foci-Eb

Karácsonyra, jó szívvel – Ha jó könyvet keres, és még tanácstalan, segítünk: összegyűjtöttünk néhány friss kiadványt
– Darabnyi hiteles történelem – Tatár Imre: Fogságból fogságba – Utam a Baross utcától a Blaha Lujza térig
– Sötétség ellen – Trine Hahnemann: Skandináv karácsony
– Elmúlt karácsonyok szellemei – Charles Dickens: Karácsonyi történetek
– Bergman nyomán – Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utca gyalog
– Leplezetlen rajongással – Ian Nathan: Quentin Tarantino, Hollywood brigantija
– „Elkap a nagy világkerék” – Erdélyi Ágnes: Arckép szavakból – Összegyűjtött írások
– Stílusbravúr thrillerbe ágyazva – J. D. Barker: Szíve helyén sötétség
– Fölösleges munkatársak – David Graeber: Bullshit-munkák
– Főzésről, nem csak középiskolás fokon – Dragomán György: Főzőskönyv – Írások főzésről és evésről
– Túl a végtelenen – Giles Sparrow: Milyen alakú a világűr?
– Ilyenek voltunk – Sal Endre: Mi, magyarok a századelőn – 51 szenvedélyes történet
– Szétágazó családtörténetek – Péntek Orsolya: Hóesés Rómában
– +3 tipp a léleknek

– ÁTLÁTSZÓ-melléklet, 4 oldalon

Publicisztika:
– Puzsér Róbert: Nyílt levél Kubatov Gábornak
– Dévényi István: Hajdú Péter – vallomás
– Lányi András: A legnagyobb hazugság
– Szerető Szabolcs: Tudósok kérték – Álláspont
– Szabó Antal: Nagy durranás
– Fábri Ferenc: Oktatás: 2022-re terv kell
– Pápay György: Vállalhatónak látszó botrányhősök – Több a zászló
– Ficsor Benedek: Gyerekek és katonák
– Híd Jenő rajzol: Az magyar krónika 2020
– Haklik Norbert: Sándor keblei, avagy: óvatosan a névadással
– Wekerle Szabolcs: Tutáliber – Újbeszél
– Gazda Albert: Zene nélkül mit érek én
– Ficsor Benedek: Az esélytelenek nyugtalansága – Szotyola
– Gulyás Balázs: Mitől botrány „Jóska” botránya? – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Marabu: HitelvesztésKritika

Kritika:
– Így (nem) bukik meg egy korrupt politikus – Roadkill – HBO
– Szabadság egy korongon – Bahorka társulat: Pletykázó asszonyok

ITT OLVASHATÓ

FEL BRÜSSZELRE, AVAGY A NYUNYÓKÁK ÜNNEPRE KÉSZÜLNEK

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.12.10.


...Magyarország nem azt ünnepli, hogy -- mondjuk -- űrrakétát küldött az univerzum szélei felé. Még csak nem is azt, hogy feltalálta a COVID-vakcinát. Nem azt, hogy az oktatási rendszere világhírű és az 5-10 elitiskolán kívül is minden magyar gyermeket jól fizetett, autonóm, hozzértő tanárok tanítanak jól felszerelt oktatási intézményekben és három egyetemünk is benn van a világ legjobb százában. Nem a tőkekivitelünket ünnepeljük, ami a magyar technológiát és tudást kamatoztatja a világ 200 országában. De még csak nem is azt, hogy tíz év alatt minden régióinkat kimenekítettük legalább az EU legszegényebbjei közül, vagy hogy a nyugdíjasaink viszonylagos létbiztonságban élhetik az utolsó évtizedeiket (ezt már csak a születéskor várható élettartamuk miatt sem). Nem ilyen földi hívságokat, ó, nem. Mi nem ilyen sorosbitang mérce szerint élünk! (Jó, explicit nemzeti -- azaz xenofób, passzív-agresszív mintájú -- kultúra se nagyon kél Demeter Szilárd körmei alatt, de azért várjuk ki! A liberálisoknak is volt rá száz évük és akkor még Kun Bélát és Rákosit nem is számoltam. Csak Sorost.)

Hanem ünnepeljük, hogy sikerül újabb ezermilliárdokat kiverni, kiügyeskedni, kizsarolni -- a nyugati adófizetőkből. A magyaros furfangot. Fogalmam sincs, hogyan, de bevetettük és megint meghozandó(nak látszik) a megérdemelt gyümölcsöt (ide Vörösmarty illik). A furfang jegyében a magyar fideszes öntudatos kullancsként ássa bele a fejét mások bőre alá és gajdol és sivalkodik perverz teljesítményének sikere láttán. Az ország tehát mostantól még inkább nyugati tőkéből és nyugati közpénzekből él, meglehet a fideszes észjárás szerint ez jogos ellentételezése az innen elvitt (tkp. kilopott) nyugati profitnak, ergo győztünk
...

JANUÁRBAN SOK KÁRTYÁST ÉRHET MEGLEPETÉS - AKÁR TÖMEGÉVEL IS LEHETNEK VISSZAUTASÍTOTT TRANZAKCIÓK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.12.10.


Már eddig is meglehetősen nagyot változott az online bankkártyás fizetés, de az ilyet használóknak érdemes tájékozódni bankjuknál, jövőre ugyanis további módosítás léphet életbe. Akad pénzintézet, ahol jelentős hátrányba kerül ezen a téren, akinek nincs okostelefonja.


Már októberben sorra indították tájékoztatási kampányaikat a bankok arról, hogy megváltozik az online kártyás fizetés. Uniós előírásra ugyanis végső határidőként 2021. január elsejétől elvárás az úgynevezett erős ügyfél-hitelesítés. Ennek következménye lehet, hogy a neten kártyával azok fizethetnek könnyedébben, akik mobilbankot is használnak.

Nem minden pénzintézetnél azonosak az eljárások, és az is változó, hogy szilveszter után jön-e még egy módosítási menet. Akik már azt hiszik, mindenen túl vannak, alighanem tévednek. Több bank ugyanis igazán rigorózusan 2021. január 1-jétől veszi komolyan az új előírásokat (akkortól kezdve amúgy nincs is más választásuk). Ezen a téren is akad kivétel, az OTP már jó ideje elkészült (ügyfeleik teendőiről részleteket itt olvashat), az Unicreditnél pedig tegnap élesítették az új rendszert. A többiek sem feltétlenül várják órára meg az új évet...

VALÓJÁBAN EGYETLEN ENGEDMÉNYT KAPOTT ORBÁN A VÉTÓÉRT CSERÉBE

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.12.10.


„Orbán vétóval fenyegetett – elállt tőle. Azt mondta, hogy ne legyen jogállami mechanizmus – az megmaradt. Megpróbált suttyomban véget vetetni a Magyarország ellen folyó 7. cikk szerinti eljárásnak – nem sikerült. Látva a túlerőt, Orbán nagyon nagy engedményt volt kénytelen tenni. Ez a válaszom a kérdésére, hogy akkor most ki győzött, ki veszített” – mondta portálunknak Balázs Péter. Hozzátette: tény, hogy Orbánnak nem igazán az volt a fontos, hogy általában és örök időre megszabaduljon a jogállamisági mechanizmustól, hanem az, hogy a 2022-es magyarországi választási kampányban tehesse, amit akar, s felkészülhessen egy újabb győzelemre, s „erre van esélye, bár azért ne vegyük készpénznek, hogy ténylegesen két évig is eltart a bírósági eljárás”. A volt külügyminiszter, uniós biztos emlékeztetett arra is, hogy a dráma folytatódik, hiszen még csak két felvonáson vagyunk túl, a harmadik még bármit hozhat
.

Némi túlzással, fél Magyarországot tegnap óta egy kérdés foglalkoztatja: a németekkel kötött magyar-lengyel paktumnak valójában ki a győztese. Pontosabban, nem is az, hogy a ki a győztes, hanem az, hogy konkrétan Orbán Viktor győzött vagy veszített. Pro és kontra lehet hallani, olvasni érveket, azok cáfolatát a zömmel az egyik vagy másik választ árnyalatok nélkül megfogalmazóktól. A Hírklikk indulatmentes, tényszerű értelmezést kért Balázs Pétertől.

„Nem érdemes túlságosan előreszaladni, hiszen egyelőre az alku a német elnökség és a magyar-lengyel páros között született csak meg, még át kell mennie két fő intézményen: a Tanácson és az Európai Parlamenten” – mutatott rá Balázs Péter. Aki ez utóbbit nem találja olyan nehéznek, mert lényegében az általuk elfogadott szöveg érintetlen maradt. Igaz – ismerte el –, abba bele lehet kötni, hogy mennyiben érinti ez az alkalmazhatóságot, hiszen például a 7. cikkely szerinti eljárás esetében is láthatjuk: csak az eljárás közben derül ki, hogy hol tud megakadni...

SZIVÁRGÓ TRIANON-NARRATÍVÁK

PC BLOG
Szerző: POLITICAL CAPITAL
2020.12.10.


Ha létezik egyáltalán olyan gondolat az idén 100 éve aláírt trianoni békeszerződéssel kapcsolatban, amellyel minden magyar egyet tud érteni, az az, hogy a közéleti megosztottságunk részben itt gyökerezik. Bár a kerek évforduló okán a kormány 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánította, nem lehetnénk ettől távolabb.

„Minél jobbra, minél jobban” – A magyar (szélső)jobb 100 évvel Trianon után című tanulmányunk egyik kutatási hipotézise az volt, hogy a szélsőjobboldali témákat és üzeneteket egyre nagyobb mértékben veszi át a kormánypárt. Trianon centenáriumának évében adta magát, hogy ezt a békeszerződéssel kapcsolatos narratívákon keresztül vizsgáljuk meg. A következőkre jutottunk...

M3-AS METRÓ: A VÁROSVEZETÉS GONDOLKODIK A BÜNTETŐFELJELENTÉSBEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZALAI ANNA
2020.12.10.


Budapest vezetése a BKV felügyelőbizottságának döntése ellenére fontolóra vette, hogy büntetőfeljelentést tegyen az M3-as metróvonalon futó kocsik felújítása miatt.


Az elmúlt évek legvitatottabb fővárosi ügye az M3-as metróvonalon futó orosz metrókocsik vitatható színvonalú felújítása. A kormány 2014-es döntése, miszerint csak a meglévő kocsik felújítását támogatja, kijelölte az orosz cég tendergyőzelméhez, illetve a jelenlegi szolgáltatási színvonalhoz vezető utat. Ennek eredményeként utazhatnak alacsony kényelmi szinten, klíma nélküli, tűz- és balesetveszélyes szerelvényeken a hármas metró utasai – mondta Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes mai sajtótájékoztatóján. Egyúttal bejelentette, hogy az átláthatóság és a közpénzek felelős felhasználásának jegyében mindenki számára elérhetővé teszik a hármas metró kocsijainak felújításáról szóló vizsgálati jelentést. 

Kerpel-Fronius kiemelte: erős kétség merült fel abban a tekintetben, hogy a visszakapott járművek valóban korszerűnek tekinthetőek-e. A főpolgármester-helyettes szerint ki kell deríteni, kit terhel a felelősség azért, hogy például „szigetelőszalaggal összekötött vezetékek” vannak a felújított metrókocsikon. De az is kérdéses, hogy az előző városvezetés miért nem tiltakozott a kormány döntése ellen? Ezekre a kérdésekre a Fővárosi Közgyűlés által idén felállított vizsgálóbizottság adhat választ. A bizottság elnöke Havasi Gábor a vizsgálandó kérdések között a kormány 2014-es döntését megalapozó adatokat is megemlítette. Havasi ezért meghallgatná Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, a BKV vezérigazgatóját, akkori igazgatósági és felügyelőbizottsági elnökét. A pontos listáról a bizottság dönt majd. 

A főváros azonban még a vizsgálóbizottsági jelentés elkészülte előtt dönthet arról, hogy büntetőfeljelentést tesznek-e az ügyben. Kerpel-Fronius ugyanakkor nem adott választ a Népszava azon kérdésére, hogy miként értékelik a jelentés nyilvánosságra hozatalának több hónapos halogatását...

ITT OLVASHATÓ

EGY ÉVE AKARTÁK BEFEJEZNI, MOST ÚJABB KÖZPÉNZ-MILLIÁRDOKAT KAPOTT A FELCSÚTI SPORTSZÁLLÓ

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.12.10.


Az éppen épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA). Mindez azért érdekes, mert a szálló már három éve is szerepelt az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt alapítvány fejlesztési programjában. Az akkori tervek szerint pedig 2019 végére el is készült volna.

Másfél milliárdról indult, 11 milliárdnál tart

Úgy tűnik azonban, hogy nem készült, és a folyamatos újabb támogatás-igénylések miatt most már azt sem könnyű összesíteni, mennyi közpénz épül bele a sportszállóba. Igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy időközben a szabályozáson is módosítottak, így

elvileg már önrészt sem kell fizetnie a felcsúti alapítványnak...

NAGYON SZERETEM AZ ÉLETET

KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: RÉVAY ANDRÁS
2020.12.10.


Árulja el magáról a szerző, mindjárt a bevezetőben, és az olvasónak a könyv végén sincs oka ezt megkérdőjelezni. Szinetár Miklós nyolcadik könyve, a 88, nem összefoglaló, nem egy nyolcvannyolc éves ember életútjának summázása. Sokkal inkább tárháza gazdag tapasztalatoknak. Az életévek számával egyező apró fejezetekből áll, megadva azt a lehetőséget, hogy részletekben, kedvünk szerint megszakítva, bele-belelapozgatva olvasgassuk.

A recenziót író ragaszkodjon a könyv témájához, nem illik vitatkoznia a szerzővel. Ezúttal megszegem ezt a szabályt. Igaz, hogy 88 rövid, számozott történet, anekdota alkotja ezt a könyvet, de az már nem, hogy ezek összevisszák, zagyvák lennének, amint az a 15. oldalon áll. Van benne két lényeges gondolat, vezérfonal. Az egyik, az arányok! Meghatározó Szinetár Miklós életében és ebben a könyvben is. A másik a „hic et nunc”, az itt és most, ami a szemléletet, gondolkodást koronként erősen befolyásolhatja. 

E két elv gyakorlati megvalósulását példázza Sztálin, Buharin, Ceaușescu, Svoboda életének egy-egy epizódja a könyvben, melynek fontos erénye, hogy a szerző az értő olvasót közel engedi magához. Így az érzékeny művész és a sokat tapasztalt színházi ember kettős szemüvegén át nézhetjük a világot. A gondolkodását meghatározta még egy szó: az is, és hogy minden rosszban van valami jó vagy eredményez valami jót. Mindannyiunknak van szerepe, amit mindenki a körülményeitől már készen és kötelezően kapott, de ezt nem szabad összetéveszteni a szerepkörrel, hogy a társadalom mire tartja őt alkalmasnak – és lehet egyszerre több szerepet is játszani, csak nagyon fontosak az arányok! Van a magyar nyelvben egy gyönyörű szó: együgyű. Sokak szerint ő a gyagyás, pedig inkább csak 1 ügye van, de az betölti az egész életét. Az ilyenek között százból tíz; próféta, hős, zseni, de 70 inkább szerencsétlen, beugratott áldozat és bizony húsz az agresszív, tömeggyilkos, kártevő. E három típus aránya egész generációk életét határozhatja meg. Az ember legyen inkább arányosan sokügyű! Bár ez túl általános, Szinetár Miklós – rengeteg ifjú színész tanára – nem riad vissza határozottabb megfogalmazástól sem, amikor a tehetség mibenlétéről, a szorgalom és a szerencse szerepéről szól. Nem nagyon lehet vele vitatkozni – ma is sűrűn tapasztaljuk – hogy sokféle megalkuvásra „van az a pénz”, és ha valaki, hát ő tudja: a tehetséget nem lehet tanítani! De a tanításban nélkülözhetetlen az érdeklődés és a tolerancia...

PARTRASZÁLLÁS

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.12.10.


Nagyurunk megegyezett Merkellel.
A jogállamiság követelménye marad, de a történetre került még egy-két vitézkötés, meg bírósági eljárás, miegyéb, és ez elég arra, hogy minden fideszes szájból és éppen használaton kívüli seggből győzelmi induló harsogjon.
Megvédtük a magyar emberek pénzét, kiáltják, jóllehet csak haladékot kaptak:
Persze ez is eredmény, hiszen még másfél évig lehet orrba-szájba lopni, utána meg ki tudja, ki lesz kormányon - lehet, még jól is jöhet, ha a majdani koalíciós kormányt lehet vádolni a jogállam lebontásával is.
Olyan szánalmas ez az egész.
Ha magyarembert akárcsak érintőlegesen is érdekelné a külpolitika, akkor beárazhatná ezt a hatalmas győzelmet, akkor talán megértené, hogy ez olyan gesztus, mint amikor a halálraítéltet addig nem végzik ki, míg a törött lábán gipsz van, továbbá bejelentheti igényét, hogy mit kér enni a villamosszék kipróbálása előtt.
Nem kell renénykednünk, errefelé elég, ha kihirdetjük a nemzet győzelmét az elnyomó brüsszelita maffia felett, a többit meg elrendezik majd a jogászok.
Ezzel együtt a demokratikus oldal csalódott, nem rúgták szaros bakanccsal pofán szeretett vezérünket, és ez azért fáj egy kicsit, talán érthető módon...

A szörnyű az, hogy tulajdonképpen indokolt a csalódás, bár tudjuk, hogy az államok vezetői is elsősorban a saját országuk érdekeit helyezik előtérbe, és a németek nem tartanák szépnek, ha éppen a német uniós elnökség alatt kerülne sor kenyértörésre Lengyelországgal, ahol egyébként is felettébb utálják a németeket, meg Magyarországgal, ahol a német autógyáraknak egymásba ér a kipufogójuk.
És akkor még itt van Merkel közeli visszavonulása, akinek nem mutatna jól az életrajzán pályafutásának egy viszonylag viharosabb lezárása.
Persze meg lehetett volna kicsit mogyorózni a Zsírmalacot és lengyel kollegáját is, de nem érte volna meg - verekedésbe nem jó keveredni, vagy le kell ütni az ellenfelet és mentőt hívni hozzá, vagy egérutat kell adni neki, de ne sározódjon be a nadrág, mert az nem túl elegáns.
Emellett a németek megtanulták, hogy egyszerre egy fronton érdemes harcolni, először le kell zárni a Brexitet, aztán ki kell alakítani valamiféle elfogadható viszonyt a Biden adminisztrációval, utána jöhetnek sorra a renitensek.
Hogy mit összeröhögtünk Ceausescun, a Világ Eszén, és lám, nekünk is jutott egy példány a fajtájából, a gigantomániás szociopatából, nagyobb szégyen, hogy megadóan tűrjük a kártékonykodását...

ORWELL BORZONGATÓAN AZT ÍRTA MEG, AMIT MOST MI IS LÁTUNK-HALLUNK

24.HU
Szerző: L. HORVÁTH KATALIN
2020.12.10.


Brutálisan alánk forgott a történelem – mondja Horgas Ádám, aki a Szegedi Nemzeti Színházban állította színpadra George Orwell kultikus regényéből, az 1984-ből készült darabját, és megdöbbentette, hogy egyes mondatok milyen plusztartalmakat kaptak akár csak az utóbbi egy évben. Ugyan novemberben a színházaknak is be kellett zárniuk, de a világpremier óta addig megtartott előadások revelációs, sőt szinte revolúciós erővel hatottak a nézőkre. De vajon miért bólintottak rá az Orwell-örökösök a magyar előadásra? Mi köze a libernyákozásnak az újbeszélhez? És megváltoztathatja-e a színház az emberek életét? Interjú Horgas Ádámmal, aki a rendezés mellett a szövegkönyvet és a színpadi zenét is jegyzi.

Mióta foglalkoztatja az 1984?

Három évvel ezelőtt vetődött fel, hogy szívesen megcsinálnám színházban. Nagy lelkesedéssel, vakon nekiugrottam az adaptációjának, és már elkészültem vele, amikor kiderült, hogy kizárólagossági jog van egy angol változaton. Ez katasztrofálisan érintett. Elolvastam az angol verziót, el is mentem New Yorkba megnézni előadásként, és egyáltalán nem tetszett, nagyon sok problémám volt vele. Fel sem merült bennem, hogy azt rendezzem meg. Utolsó elkeseredésemben lefordíttattam angolra az enyémet, és kiküldtük az Orwell-örökösöknek, hátha látnak benne fantáziát. Visszaírtak egy kérdéssort, gyakorlatilag egy dolgozatot kértek tőlem, amiben megindokolom, hogy mit miért úgy adaptáltam, ahogy. Megírtam az esszét, és körülbelül három hét múlva jött az álomszerű válasz: leveszik a kizárólagossági jogot az angol változatról, illetve az enyémre is ráteszik. Ez óriási sikerélmény volt. Most a világon ezt a két adaptációt engedélyezik, annyi kötöttség van, hogy egy országon belül csak az egyik vagy csak a másik mehet. A szegedi bemutató tulajdonképpen világpremier volt...

A VÉTÓPAKTUM MIATT SZÓLALKOZOTT ÖSSZE DONÁTH ANNA ÉS PUZSÉR RÓBERT

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2020.12.10.


A vétó ügyében tegnap született megállapodás kapcsán szólalkozott össze Donáth Anna, momentumos Európai Parlamenti képviselő és Puzsér Róbert (ex-főpolgármester jelölt) publicista, Puzsér Facebook-oldalán.

Puzsér Róbert egy posztban reagált Donáth Anna azon közleményeire, amiben az EP képviselő a tegnapi megállapodást győzelemként könyveli el. A publicista a képviselőnek címzett posztjában úgy fogalmaz:

„Nem az a baj, hogy vereséget szenvedsz az uniós pénzek és a jogállami kritériumok frontján. Orbán Viktort eddig is mindig megmentette Angela Merkel meg a német nagytőke, és ez nyilván a jövőben is így lesz.”

Puzsér szerint a baj az, hogy Donáth győzelmet hazudik ott, ahol „semmi más nincs, csak a vállalás csődje”, illetve győzelemnek állítja be, a jogállam fogalmának leszűkítését az uniós pénzek jogszerűségére.

„Mi lett a médiaviszonyokkal, mi lett a pártfinanszírozással, mi lett az agyonmanipulált választási törvénnyel, Anna?”

Puzsér szerint azonban még van lehetősége a momentumos képviselőnek fordítania a helyzeten, hiszen a vétó nem csak Orbán Viktor, hanem az Európai Parlament kezében is ott van, ehhez azonban szerinte Donáthnak most a hamis ünneplés helyett szövetségeseket kéne keresnie.

Szerinte ez az alku nevetségessé teszi az Európai Uniót, az Európai Parlamentet, benne Donáthtal, mivel „egy korrupt, autoriter önkényúr azt tesz, amit akar, ha kellő profitot biztosít a német cégeknek”...

VÉTÓTÓL AZ ÖSSZEBORULÁSIG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.12.10.


Namármeg. Csak esély van rá? Egészen idáig azt hittem, hogy már győzve van a Fidesz. Vagy a kormány. Vagy hát a NER. Amúgy tényleg végtelenül nagy öröm, hogy sikerült megállapodni a németekkel, de rajtuk – és persze mimagyarokon és őlengyeleken kívül – van még 24 tagállam, akinek lehet beleszólása a dologba. Ha egyhangúlag elfogadják, és ezt már így előre lehet tudni, akkor minek kell a szavazásos bohóckodás? Nem lenne egyszerűbb, ha lezsíroznák egymás között a dolgot, ahogy általában is szokták? Mindenki megkapja, amit akar, Merkel és Orbán kéz a kézben besétálnak a történelemkönyvekbe, az összeszerelőüzemek zökkenőmentesen működnek tovább, a német befektetők elégedettek. Talán – nem biztos, csak úgy eszembe jutott valamiért -, a Magyarországon működő üzlethálózatokat sem zargatja Lázár János. A mai világban sok érdekes dolog meg tud történni, ha nem úgy vannak a számok.

Amúgy cukika ez a vernyákolás a bevándorlókról, merthogy egy percig sem róluk szólt a dolog. Hanem arról, hogy nem lehet korlátlanul kirabolni a kasszát, az uniós adófizetők pénzéből nem a pereputtyot kell zabáltatni, hanem azt arra kell fordítani, amire minden normális országban fordítják. A szépésokos miniszterelnök úrnak – akit a jóisten áldjon meg az összes kezével – vannak fontos elvárásai. Ezek így néznek ki: senki nem ugathat bele, mit csinál az ország pénzével. Akár uniós forrás, akár saját erő. Ha akar, stadiont épít, ha akar, templomot, és ha úgy tartja kedve, a maradékon vásárolgat ezt-azt. Aztán fontos még, hogy senki nem is ellenőrizheti és nem is vizsgálhatja a NER működését. Akkorára tömi ki a pártmédát, amekkorára akarja, annyit hazudik az ő szerető népének, amennyit akar, annyi szavazatot vásárol, ahányat szükséges. Az volt ennek az egész cirkusznak a lényege, hogy a választásig hátralévő időben azt csinálhasson, amit csak akar, és ehhez legyen elegendő pénze. Pont. Ha igazat beszél Gulyás Gergely, akkor most erre kapott garanciát Orbán Merkeltől...

PRIEVARA TIBOR: OTT ÜLNEK A GYEREKEK A ZOOM-ÓRÁKON LEOLVADT AGGYAL, ZOOMBIKÉNT A GÉP ELŐTT

HVG / ÉLET+STÍLUS
Szerző: BALLA ISTVÁN
2020.12.10.


Ha egy diáknak megtartanak hat órát egy nap, és ő egyszer sem szólal meg, akkor feltételezhetjük, hogy nem sok mindet tanult – mondja Prievara Tibor tanár, digitálisoktatás-szakértő, aki ezeket a diákokat el is nevezte zoombiknak. Úgy véli, nem sokat tanultunk a tavaszi karanténoktatásból, mára elvált a digitális tanítás a digitális tanulástól, az iskolának az lett a lényeg, hogy papíron letudják az oktatást, hogy az milyen hatékony, kevéssé számít.


hvg.hu: A középiskolák néhány hete újra átálltak az online oktatásra. Mennyivel volt felkészültebb a rendszer a tavaszi időszak után? Mi volt a tapasztalat, mennyire volt sikeres a márciusban elrendelt tantermen kívüli digitális tanrend?


Prievara Tibor: Nézőpont kérdése, hogy a tavaszi tantermen kívüli digitális rend jól sikerült-e. Azt halljuk, hogy kevesebben buktak, jobbak lettek a jegyek, az érettségi eredmények nem romlottak. Adminisztratív szempontból tehát elmondhatjuk, hogy ez egy sikertörténet volt. De azért lehetett más hangokat is hallani. Többek között Csapó Benő professzor hívta fel többször a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem mindenkinek tett jót az az időszak, különösen az alsó tagozatban, főleg 1-2. osztályokban nagyon nagy lemaradásokat okozott a karanténoktatás. A hátrányos helyzetű diákoknak pedig kifejezetten káros volt, hiszen ők nem is tudtak sokszor kapcsolódni az online oktatáshoz, és ez a diákok akár 15–20 százalékát is jelentheti. De ezek mellett is érdemes a számok mögé nézni: mit jelent a kevesebb bukás, a több jegy? Azt gondolom, hogy

tavasszal volt egy olyan kegyelmi állapot, amikor mindenki nagyon jó fej volt a másikkal.

Amellett, hogy hatalmas ijedtség volt, kialakult azért egy hősies, bajtársias, egymással-egymásért munka. A tanárok felé megértőbbek voltak a diákok, ha esetleg bénák voltak, nem ment minden flottul nekik, és a tanárok is megértőbbek voltak a diákokkal szemben az új helyzet miatt...

SE POPULIZMUS, SE HIBRID RENDSZER: BEMUTATJUK AZ „ORBÁN-REZSIM” LEGÚJABB MEGFEJTÉSÉT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.12.09.


A Válasz Online megjelenés előtt ismerteti a 2010 óta tartó hatalomgyakorlás talán legátfogóbb tudományos elemzését. Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila a héten debütáló,
Az Orbán-rezsim című könyve leszámol a rendszer több mítoszával: nincs orbáni „mesterterv”, a közpolitika tele van kapkodással, az unortodox gazdasági vezetés sok szempontból neoliberális és igenis van „néppel szembeni kormányzás”. A lapunknak nyilatkozó politikatudósok ugyanakkor állítják: sem a hibrid rezsim tézise, sem a mantraszerű populistázás nem visz sokkal előrébb, hogy megértsük az Orbán Viktor-féle vezérdemokráciát. Nagy, páros interjú Körösényi Andrással és Gyulai Attilával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudósaival...

EZ EGY ILYEN KORMÁNY, SAJÁT TÁMOGATÓIRA, SZÉLTOLÓIRA PAZAROLJA A PÉNZT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.12.10.


A kormány a járvány negatív hatásainak enyhítésére létrehozott gazdaságvédelmi alapból, a rendkívüli kormányzati tartalékból, valamint a központi maradványelszámolási alapból a veszélyhelyzet bevezetése óta, a sportra 140,2 milliárd forintot, az egyházakra 103, milliárdot, a szó szoros értelmében is élet-halál harcot vívó egészségügyre csak 50,7 milliárd forintot csoportosított át. Közgazdászokat és egészségügyi szakembereket kérdeztünk arról, milyen kormány az, amelyik ezt megteszi?

MI AZ ISTENRE TUDOTT MÉG 2,4 MILLIÁRD FORINT TAO-TÁMOGATÁST KÉRNI ORBÁN FELCSÚTI FOCIAKADÉMIÁJA?

444.HU
Szerző: JÁVOR BENCE
2020.12.10.


A Magyar Labdarúgó Szövetség 2,4 milliárd forint támogatást hagyott jóvá Orbán Viktor felcsúti fociakadémiájának legújabb, 2020-as tao-programjára. Egyelőre nem tudni, hogy mire kérték és kapták a miniszterelnök úrék ezt a pénzt, a felcsúti honlapon eddig csak az MLSZ november 30-án kelt határozatát tették közzé, amiben a 70 százalékos intenzitással támogatott 3,4 milliárdos beruházás meghatározásaként mindössze ennyi szerepel: „egyéb épület”.

Fontos információ, hogy ez a pénz nem tartalmazza a Felcsút működési költségekre vonatkozó támogatását. Az idei évtől ugyanis a csapatoknak két külön programot kellett benyújtaniuk, egyet a működési költségekre, egyet pedig az ingatlanberuházásokra és tárgyi eszközök beszerzésére. A Felcsút az utóbbi programjára kapott 2 396 286 392 forintot, míg az előbbiekre benyújtott programja egyelőre feldolgozás alatt áll.

Azt se feledjük, hogy az előző három év tao-programjának 2020 tavaszán jóváhagyott, 3,3 milliárdos módosításával együtt idén már összesen 5,7 milliárd forint taót szavazott meg Orbánéknak az MLSZ, az eddig megítélt tao-támogatásaik összértéke pedig valahol 34,4 milliárd környékén jár, míg a nekik jutó pénzek teljes összege magabiztosan átlépte a 70 milliárd forintot.

Ebből mindeddig egyetlen európai topbajnokságban játszó labdarúgót sikerült kinevelnie a 13 éve működő intézménynek, a jelenleg a német élvonalban a kiesés ellen küzdő Freiburgban futballozó Sallai Roland személyében. (Az annak idején szintén a Bundesligában próbálkozó, de annak legrosszabb csapatától is idejekorán hazazavart Kleinheislert inkább hagyjuk.)

Hetvenpár milliárd forintból kitermelni egy idén 9 bajnoki mérkőzésen 1 gólig jutó, és jelenleg a Bundesliga 220. legértékesebb játékosának számító fiatalembert nem tűnik különösebben jó ár-érték aránynak. Valószínű gazdaságosabb lett volna, ha ennyi pénzért importálunk még néhány Willi Orbant és Loic Negót. Vagy adunk belőle egy kicsit többet másoknak, például az európai futball 8. legnagyobb tehetségének választott Szoboszlai Dominik nevelőegyesületének, a fehérvári Főnix SE-nek, akiknek 2011 óta összesen 500 milló forint támogatást ítéltek meg, a felcsúti tao egyhetvenednyi részét...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁNT A LENGYELEK MENTETTÉK MEG A SZÉGYENTELJES BUKÁSTÓL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.10.


Noha a magyar kormányfő szerint a magyar gazdaság saját erejéből is ki tud keveredni a koronaválságból, a rendszer alapvetően az uniós forrásokra épül.


Politico

Az EU futni hagyta Magyarországot és Lengyelországot – egyelőre. A két kormánynak e pillanatban nem kell tartania attól, hogy a jogállami normák megszegése miatt kénytelen lesz uniós pénzekről lemondani. Ugyanakkor bár a mechanizmus felpuhult, egyes tagok, illetve EP-képviselők szemében mégis a fő eszközt jelenti, illetve jelképes gesztus, hogy a szervezet harcol a demokratikus visszalépés feltartóztatásáért.

De csak akkor lép életbe, ha előbb helybenhagyja az Európai Bíróság és csak a következő pénzügyi időszakban utalandó szubvenciókra vonatkozik. Tehát azokra nem, amelyek még a mostani keretek között járnak.

Látszólag ily módon a magyar és a lengyel vezetés nyert, és ez annyiban igaz, hogy hónapig, sőt évekig semmi sem változik a mostani állapothoz képest. Valójában azonban Budapest és Varsó hoppon maradt több alapvető követelésésvel. Maradt a jogállam eredeti megfogalmazása, csupán a tervezetthez képest később szembesül a két állam a tényleges következményekkel.

Az térítette őket jobb belátásra, hogy Merkel odahatott, no meg, hogy ha nincs új költségvetés, akkor szükség üzemmódba ment volna át a finanszírozás, ez esetben viszont leálltak volna a támogatások. A francia elnöki hivatal egyik illetékese szerint a végén a pénz győzte meg őket.

A tegnap délutáni nagyköveti értekezleten a többség nagyon kedvezően nyilatkozott, bár több északi országnak azért még vannak kérdései. De az általános megközelítés konstruktív volt. Egy-két EP-képviselő azonban háborog. Moritz Körner a német FDP-től nagy hátránynak tartja, hogy 1,5-2 éves késedelmet szenved a mechanizmus, mert így Orbán 2022-ben megnyerheti a választást.

De mivel a járvány miatt nagyon kell a pénz a súlyos helyzetben lévő országoknak, Strasbourg aligha vállalja, hogy beleköp a levesbe. Még a német zöld Daniel Freund is azt mondta, noha ő aztán nem nagy barátja a magyar vezetőnek, hogy a Parlament elfogadja a kompromisszumot. Bár ő maga is úgy véli, hogy Orbán ily módon változatlanul felmarkolhatja újraválasztásához az uniós alapokat.

Washington Post

A Magyarországgal és Lengyelországgal kialakult jogállami vitában meghatározó értékekből vizsgázik az unió. Merkelre nyomás nehezedett, hogy győzze meg a két populista vezetőt: dobják sutba a vétót és a ma kezdődő csúcsértekezletig tegyék szabaddá az utat a költségvetés, illetve a gazdasági mentőcsomag számára. A civakodás pont akkor fordult igen keményre, amikor a demokrácia hívei azon tanakodtak, mitévők legyenek az olyan tagállamokkal, amelyek eltávolodtak a közös értékektől. Ha Brüsszel és Berlin túl sok engedményt tesz, akkor az felhívás lehet a táncra, mármint hogy bejöhet ez a nyomulós taktika.

Heather Grabbe, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet igazgatónője azt mondja, a küzdelem az EU lelkéért zajlik. A magyar és a lengyel kormány évek óta gyengíti az igazságszolgáltatás függetlenségét, bővíti saját hatalmát, az ellenzék rovására. Az uniós pénzek csak rásegítettek erre a folyamatra. A közösségi alapokat a politikai szövetségesek jutalmazására használták. A tenger sok támogatás folyik, noha Orbán és Kaczynski egyre többet bírálja Brüsszelt. Ezt azonban sok más helyen megelégelték, mert az adófizetőknek elegük van abból, hogy befizetéseikből mind inkább antidemokratikusra váltó hatalmakat segítsenek.

Az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodájának vezetője azt mondja, Lengyelország azért adta be a derekát, mert felismerte, hogy számára kezd veszélyessé válni a helyzet. Viszont ha az EU enged túl sokat, az jelzés, hogy brutális politikával a külön utas kormányok elérhetik, amit akarnak. Egyes elemzők úgy vélik, hogy a mostani megállapodástól függetlenül itt az idő frontálisan megütközni a makacskodó országokkal. Grabbe szerint azonban a nagy dilemma az, Merkel hajlandó-e megküzdeni Orbánnal.

FAZ

Brüsszel meglehetősen visszafogottan reagált a jogállami egyezség hírére: egy diplomata mindössze annyit közölt, hogy várják a végleges megerősítést. De nem cáfolta az értesülést. Mindenesetre az egyik oldalon van a jogállami mechanizmus, és az változatlanul azt tartalmazza, hogy jogsértés esetén meg lehet vonni a támogatásokat a vétkes kormányoktól. Ezt emelte ki Merkel tegnap délelőtt a Bundestagban mondott beszédben is. Ha azt vesszük, hogy korábban Budapest és Varsó hallani sem akart a szabályozásról, akkor ez nagy siker.

De konstrukció olyan, hogy Orbán és Morawiecki saját győzelmeként ünnepelheti, hogy adott esetben az állam- és kormányfőkhöz fordulhat, ha nem ért egyet a készülő szankciókkal. Ez az az ún. megerősített vészfék. Vétót azonban nem tesz lehetővé. De fontosabb, hogy a büntető intézkedéseket csak akkor lehet elrendelni, ha előbb az Európai Bíróság rábólint az egész mechanizmusra. Az meg még 12-18 hónap.

Viszont a korábbi tervezethez képest szűkítést jelent, hogy a rendszert csak akkor lehet majd mozgásba hozni, ha az adott ügy sérti az EU anyagi érdekeit. Egy német szabaddemokrata EP-képviselő szerint a deal-ben az a jó Orbánnak, hogy ki tudja bekkelni a választásig hátralévő időt. Az meg hab a tortán, hogy Brüsszel várhatóan a jövő év első felében véget vet a 7-es paragrafus alapján folyamatban lévő eljárásnak. A folytatáshoz valószínűleg úgysem lenne meg a többség.

Ugyanakkor még nem tudni, miként állnak a dologhoz a hollandok, de úgy tudni, hogy a németek egyeztettek Ruttéval. A Bizottság mindenesetre már így is megúszott egy blamát, mert a következő meghallgatás tegnapelőtt lett volna a fegyelmi eljárás során, de a német elnökség lemondta. Arra hivatkozva, hogy a fertőzés miatt nem lehet találkozót szervezni. Igazából azonban nem akarta kockáztatni a kialakuló kompromisszumot.

Csak éppen a Bizottság és az EP nehezen tudná lenyelni a békát, bár tudják, hogy az nem vezet sehová sem. Még a mostani felpuhított formában is erősebb fegyvernek látszik a jogállami mechanizmus. Viszont még nem tudni, miként hatnak a fejlemények a Néppártra. Deutsch Tamás ügyében a frakcióvezető kijelentette, hogy ami sok, az sok. Meg kell határozni a magatartási szabályokat. Weber ezzel együtt sem akar szavazást a kérdésben a jövő héten. A pártcsalád liberális szervezetei ezzel szemben úgy vélik: azt kell tisztázni, van-e még a Fidesznek bármi keresnivalója az EPP-ben.

Bloomberg

A kelet-európai lázadókkal vívott csata tartós károkat okoz az EU-nak. Jelen pillanatban nem sok minden támasztja alá, hogy Magyarország vagy Lengyelország követné a brit példát, de a két állam olyan folyamatokat indított be, amik korábban elképzelhetetlenek lettek volna. A nagy kérdés az, hogy Budapest és Varsó netán elszámolta magát és ennek az árát megfizeti-e majd – politikai értelemben. De persze eleve nem könnyű visszakozni onnan, ahová eljutottak az évek során, hiszen rátették a kezüket a bíróságokra, korlátozták a meleg jogokat és a sajtó szabadságát. Orbán el is árulta a Die Zeit-nek adott interjúban: politikai öngyilkosság volna számára, ha teljesítené, amit Merkel kér tőle.

A két kormány felbátorodott az évek során, mert a brüsszeli fenyegetéseket nemigen követték tettek. De továbbra is élvezik az unió nagyvonalúságát és egyik sem engedheti meg magának, hogy kilépjen. Közben azonban már Orbán egy-két régi munkatársa is berzenkedett, mert úgy érezte, hogy a politikus túl sokat enged meg magának, mondja egy bennfentes. A miniszterelnök módszere az, hogy bedönti a demokratikus intézményeket, szóban viszont eleget tesz az EU kívánságainak. Ám a pávatáncból a bátorságpróba lett (angolul: game of chicken, azaz csirkejáték, amikor két autó robog egymás felé és az veszít, amelyiknek a vezetője előbb rántja félre a kormányt), mert a szervezetben egyre többen követelték, hogy szabják meg a segítség árát.

Orbán már a választásra készül, és tudja, hogy kemény lesz, mert a járvány megmutatta az egészségügy súlyos hiányosságait, azon kívül megingott a gazdasági növekedés, amit a hatalma megerősítésére szolgáló unió szubvenciók gerjesztettek. 

NZZ

Orbán ugyan arra esküszik, hogy magyar- lengyel győzelem született a jogállami viszályban, de sok minden arra utal, hogy igazából kompromisszumról van szó. És úgy néz ki, hogy főként a lengyel gazdaság nyomása hatott. A lengyel nagyvállalatok állnak ugyanis a koalíció mérsékelt szárnyához tartozó Gowin miniszterelnök-helyettes mögött és ő a kompromisszumot szorgalmazta, míg a keményvonalas Ziobro, az igazságügyi tárca gazdája a vétó mellett kardoskodott. Nélküle pedig nincs meg a többség a parlamentben, így nem volt könnyű helyzetben Kaczynski. De az GDP kétharmadát előállító cégek szövetsége nyilatkozatban sürgette, hogy adják fel a blokádot, mert az nemzeti katasztrófába vezet.

De sok pénz ment volna veszendőbe Magyarország számára is, noha Orbán szerint a magyar gazdaság saját erejéből is ki tud keveredni a koronaválságból. Csak éppen erősen emelkedik az államadósság, és a rendszer alapvetően az uniós forrásokra épül. De Magyarországon a hatalom alapvetően központosított, így a tiltakozás is gyengébb volt a vétó miatt. Ezzel együtt Berlin a színfalak mögött alighanem igen határozottan a megegyezés felé terelte a politikust, tekintettel a szoros gazdasági kapcsolatokra.

Szóval ha hinni lehet a sajtójelentéseknek, akkor tipikus európai kompromisszumról van szó és nem arról, hogy a magyarok és a lengyelek fényes sikert arattak az egész vonalon.

NZZ

A gyakorlatias megfontolások kerekedtek felül a magyaroknál és a lengyeleknél a nacionalista elvekkel szemben. Így a két ország megpróbálja majd saját sikerének beállítani az eredményt, már ha a többiek elfogadják azt. Varsóban viszont még várhatóak bonyodalmak. Az eltelt hetekben a két kormány drámai módon azt hangoztatta, hogy „vétó vagy halál”, illetve hogy a nemzeti szuverenitást védi ezerrel, utolsó bástyaként Európában. Aztán a végén csak belement a kompromisszumba, amihez mindkét részről engedmények kellettek.

A többiek nem kívánták büntetni a konzervatív társadalompolitikát, bármennyire az ellenkezőjét hangoztatta Orbán. Viszont a szabályozás gyors bevezetésének hívei várhatnak, mert legalább két évig tart, amíg az Európai Bíróság megállapítja, hogy a mechanizmus összhangban van-e az uniós joggal. Addig változatlanul utalják a pénzeket, viszont lemennek a magyar választások.

Sokan úgy vélik, hogy felvizezik a jogállam fogalmát, de a meghatározás olyan, hogy immár sem Budapest, sem Varsó nem vádolhatja önkényességgel a brüsszeli „eurokratákat”. Ugyanakkor nekik maguknak meg kell magyarázniuk odahaza, hogy miért mentek bele a megállapodásba. Orbán számára ez nem olyan nagy gond, mert ő a politikai cirkusz porondmestere, aki a pragmatizmust mindig is az elvek felé helyezte, ha úgy hozta az érdeke.

Lengyelországban viszont még a koalíció is rámehet. Ziobro számára megaláztatás, hogy a kompromisszum hírét mérsékelt szövetségese, Gowin tette közzé. Egyben mutatja, mekkora a befolyása a legfelső berkekben Morawieckinek.

FAZ

A gyorskommentár úgy látja, hogy happy enddel végződik a paláver a magyarokkal és a lengyelekkel. Elérte célját a német ultimátum, miután mindkét kormányt milliárdok elvesztése fenyegette. És ez jól van így. Bár az nem világos, hogy Berlin milyen mértékben ment elébe a másik kettő kívánságainak. Az viszont egyértelmű, hogy érvénybe lép a mechanizmus és ez jó hír azoknak, akik erős eszközt sürgettek a jogállam megsértőivel szemben. Meg azoknak is, akik véget akartak venni a korrupciónak, az uniós pénzek elsikkasztásának. Ha az állam- és kormányfők is belemennek a kompromisszumba, akkor még egy piros pontot kap a német elnökség.

FAZ

A végén a pénz beszélt, így Magyarország és Lengyelország engedett – állapítja meg az elemzés. Hogy a két ország feladta ellenkezését, az az igazság pillanatát jelentette az unió számára. A magyar-lengyel duónak akkor remegett meg a térde, amikor a 25-ök belengették, hogy létrehozzák a koronaalapot akár nélkülük is.

Főleg a magyar kormány tépte a száját az utóbbi hetekben. Aztán a tigris ágy előtti szőnyegként végezte, de ugyanez lett a lengyel vezetés sorsa is. Brüsszel nem ad fel semmit sem. Csak a végrehajtás csúszik valamennyit. De ez jogos, mert nem férhet kétség a mechanizmus törvényességéhez. A szabályozás jelentőségét amúgy sem az adja, hogy hány eljárás indul majd ilyen alapon, hanem hogy mekkora lesz a megelőző, illetve elriasztó hatása.

Az EU számára a legfőbb tanulság, hogy a pénznél erősebb eszköz nincs. Magyarország nem szerette volna elpackázni a milliárdokat. Sikeresen zárul a német elnökség, szabad az út a segélyprogramhoz, amely példátlan a szervezet történetében.

Die Welt

A legnagyobb engedmény az az unió részéről, hogy a magyar és a lengyel vezetés késleltetheti a mechanizmus indulását. És mivel az Európai Bíróság az ügyben várhatóan csak egy-két év alatt határoz, Orbánnak nem kell attól tartania, hogy már a választás előtt pénzt vonnak meg tőle. Ennek megfelelően Varga Judit győzelmet twitterezett szét, meg hogy az ország megakadályozta a politikai zsarolást. Hasonló húrokat pengetett Szíjjártó Péter is. Viszont nem világos, miként áll a kérdéshez a többi ország. Egy uniós diplomata szerint a többség egyetért vele. A hollandoknak, dánoknak és belgáknak azonban még vannak fenntartásaik.

FAZ

Az uniós pénzek nélkül Magyarország nagyjából ott tartana, mint Moldova. Az ország rengeteg pénzt kap Brüsszeltől, ám a támogatások javarészt a kormány vazallusainak jutnak. A Szentantalfáról keltezett tudósítás arról számol be, hogy sok földtulajdonos csak a szubvenciókat kasszírozza be, de egy kapavágás nem történik a területén. Az ennek megfelelően is néz ki a birtok. Az egyik helyi gazda, aki tagja a még régről megmaradt termelő közösségnek, azt mondja, hogy a földalapú támogatás csak ellustítja a kedvezményezetteket. Sokkal inkább a szövetkezeteket mögé kellene odaállni, hogy azok korszerű berendezésekhez jussanak az EU jóvoltából.

De az szakember azt mondja, az unió nélkül a magyar gazdaság nem sokra jutna, szegényház volna Európában. Ezért Orbánnak nincs igaza a Brüsszel elleni hadjárattal. Csakhogy – teszi hozzá az újságíró – az unió az alapokkal akaratlanul a tekintélyelvű rendszert finanszírozza. A mezőgazdaságban nem kevesen a miniszterelnök kegyenceiként részesülnek a jóból. Merthogy ők, illetve rokonaik szerezték meg az egykor állami kézben lévő földek jelentős részét – potom áron, ahogy Raskó György meséli. A beruházási támogatásokról a kormányszervek döntenek, ott meg a Fidesz mondja meg a frankót. Azaz elsősorban a klientúra zsebeli be a hasznot. Ezt a földtulajdon kataszterek is megerősítik.

Raskó azt mondja, hogy az mezőgazdaságban a feudalizmus felé tartanak a dolgok. A fejlesztés extenzív alapon megy, sok munkahely megszűnt, húsból és tejból viszont az ország már nem tudja ellátni önmagát. Rosszul használták fel az uniós segítséget, és ez vonatkozik a területi felzárkózatásra is. A Transparency International azt állapította meg, hogy az állami megbízások, illetve állások odaítélésénél az uralkodó osztály barátai és családjai eleve hatalmas helyzetelőnyben vannak.

Independent

Szelényi Zsuzsa arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államoknak oda kell figyelnie arra, ami Magyarországon történt, és egyáltalán nem veheti biztosra a demokrácia jövőjét. Hiszen Orbán Viktor példája mutatja, hogy a populisták győzedelmesen vissza tudnak térni a vereség után, sőt utána tartósan berendezkedhetnek a hatalomban. A volt képviselő, aki jelenleg a Robert Bosch Akadémián tanít, rámutat, hogy Trump veszedelmes útra vitte az USÁ-t, mivel teljesen megosztotta. Ráadásul kiderült, hogy törékeny az amerikai demokrácia, és veszélyben van. Hasonló helyzetet használt ki annak idején Orbán, aki azóta foglyul ejtette az államot.

Neki is szüksége van ellenségre, ez lehet Soros, a roma közösség, vagy éppen az EU. Bűnbakként, hogy leplezze a kormányfő kudarcait. De most már kétséges, hogy a politikust le lehet-e váltani demokratikusan. Egy évtized alatt jutottak idáig a dolgok és ez mutatja, milyen könnyű alvajáróként beletámolyogni a tekintélyelvű rendszerbe. Trump viselt dolgai azonban remélhetőleg felnyitják a demokraták szemét, és a jobb- és baloldal kész lesz szembeszállni az autokratákkal.

A demokrácia jövője forog kockán, a tengerentúlon és Európában is. A politikusoknak, a független sajtónak és a civil szervezeteknek rá kell döbbenniük, hogy a demokratikus intézmények, a fékek és ellensúlyok meginoghatnak, hacsak az említett tényezők nem hajlandóak közösen megvédeni őket.

Spiegel

A lengyel kormány a magyar módszerrel igyekszik kezébe kaparintani a független sajtót. Varsó már betagolta a közmédiát, most pedig a nemzeti olajtársaság segítségével megszerzi az egyik legnagyobb kiadócsoportot, amely a regionális lapok területén piacvezető. Az ellenzék attól tart, hogy most az érintett szerkesztőségekből is hivatalos szócső lesz. Ám megfigyelők szerint ez csupán a „visszalengyelesítés” kezdete. Orbán ugyanezt csinálta, lásd az Indexet. De ő – szakértők szerint – más a sajtó 90 %-át ellenőrzése alatt tartja. Ezért most kényelmesebb helyzetben van, mint lengyel cimborái. Nem kell annyi macerával megküzdenie a jogállam ügyében, mint a lengyel vezetésnek.

A lengyeleknél pont azoknak az újságoknak a tulajdonjoga változott, amelyek képesek elérni a PiS törzsszavazóit. A szerkesztőségekben viszont attól félnek a újságírók, hogy mostantól kezdve vagy beállnak a sorba, vagy kereshetnek maguknak másik állást.