2022. március 7., hétfő

ORBÁN ÉS PUTYIN LÓDÍT: VILÁGPIACI ÁRON JÖN AZ OROSZ GÁZ IS

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ JÓZSEF
2022.03.07.


Kéthavi csúszással tavaly novemberig még a tőzsdei árnál is többet vasalt be rajtunk Moszkva a fűtőanyagért - számítottuk ki. A „rezsicsökkentést” a költségvetés finanszírozza.


Egyre kevésbé valószínű, hogy Vlagyimir Putyin igazat állított, amikor Orbán Viktorral közös, február eleji találkozóján úgy fogalmazott, Magyarország a "piaci árnál" ötször olcsóbban kapja a gázt. Pedig a kijelentés köré azóta a Fidesz-propaganda még politikai reklámkampányt is szervezett. Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Gulyás Gergely és a többi fideszes kormánytag emellett következetesen úgy nyilatkozik, hogy az októberben újrakötött hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási szerződés jóval kedvezőbb az azt megelőző, 1996 óta érvényes megállapodásnál, illetve "biztosítja a rezsicsökkentés fenntartását". Az állítások ellenőrizhetősége elől ugyanakkor rendre azzal siklanak ki, hogy fájdalom, a tételes tarifa és képlet titok. Ettől még Orbán, Putyin és a többiek is egyre vérmesebb, ténynek látszó állításokat tesznek a gázárról. Ezzel e látszólag gazdasági kérdést is politikai bizalmi síkra terelik, amennyiben a hallgatóság eldönti, szerinte politikusai hazug fakenews-terjesztők-e. A KSH - nemrég a decemberi adatokkal frissített - külkereskedelmi nyilvántartása alapján végzett számításaink szerint a válasz mindenesetre igen. Azaz Magyarország orosz gázára általában egy centtel sem olcsóbb a tőzsdei szintnél, csupán azt az orosz fél két hónapos késéssel érvényesíti.

Lapunk immár rendszeresen összeveti az - elvileg titkos - orosz gázárról szóló politikai üzeneteket a statisztikai hivatalnál vezetett magyar-orosz elszámolási adatokkal. Utóbbiakból szakértők szerint teljes biztonsággal kiszámolható a magyar gáznagykereskedő, vagyis az MVM által az adott hónapban az orosz Gazpromnak fizetett tarifa...

OROSZ FEKETEHUMOR: HUMANITÁRIUS FOLYOSÓT NYITNÁNAK OROSZORSZÁGBA ÉS BELARUSZBA; VESZÉLYBEN AZ INTERNET UKRAJNÁBAN

TELEX
Szerző: Telex
2022.03.07.


- Hétfőn folytatják az evakuálást a Kijevtől 30 km-re fekvő Irpinyben, ahol nyolc áldozata volt vasárnap egy támadásnak a polgármester szerint.

-Volodimir Zelenszkij szerint nem fogják elfelejteni és nem fogják megbocsátani, hogy menekülő civilekre támadtak – Irpiny mellett Mariupolban is. Az ukrán elnök szerint csak a sírban lesz nyugtuk az elkövetőknek.

-Megrongálódott a Donyeck és Mariupol közötti gázvezeték, emiatt több mint 750 ezer ember maradhat fűtés nélkül az ország délkeleti részében.

- Oroszország megerősítette, hogy hétfőn folytatódnak a béketárgyalások, a helyszínt viszont még nem közölték.

- Eközben Oroszország-szerte háborúellenes tüntetéseket tartottak: eddig közel ötezer embert vettek őrizetbe, és több mint 50 városban voltak megmozdulások.

- Amerikai források szerint Moszkva utcai harcokban jártas szíriaiakat toboroz, hogy bevessék őket Ukrajnában, és hogy megsemmisítő csapást mérjenek a kijevi kormányra.

Az előző napi percről percre tudósításunkat itt találja...


UNIÓS BEFEKTETÉSEK HÍJÁN TŐKÉHEZ ÉS TECHNOLÓGIÁHOZ SEM JUT AZ ELSZEGÉNYEDŐ OROSZ GAZDASÁG

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.03.07.


Oroszország a fejlett EU tagországokhoz képest ugyan szegény, de elképesztő mennyiségű bevételre tett szert a kőolaj és földgáz értékesítéséből. 2021-ben például 120 milliárd dollárnyi bevétele volt ezekből az energiahordozókból, de összehasonlításul: ez a magyar éves GDP kétharmada. Lenne tehát mit befektetni, de mégsem tudják ezt a helyi gazdaság fejlesztésére fordítani.

Az ehhez hasonló nagy nyersanyag-exportáló országok egyik fő problémája az, hogy a jelentős devizabevételeket nem lehet egykönnyen helyi pénznemre váltani, másrészt a fejletlenebb országokban nincs mibe fektetni ezeket az óriási összegeket. A szakirodalomban „petrodollár újrahasznosítás” néven ismert ez a jelenség.

Hazai lehetőségek híján ezek az országok jellemzően külföldön – általában épp a nyersanyagukat megvásárló fejlett országokban – fektetik be a bevételeiket. Ennek tipikus példái az Öböl-menti országok, különösen Szaúd-Arábia, de Oroszország is ebbe a kategóriába tartozik. Ennek oka kettős: egyrészt hiányzik a befektetésekhez a megfelelő gazdasági környezet, a megtérülést biztosító szaktudás, másrészt nincs megfelelő intézményrendszer, ami a befektetéseket hatékonyan kezelné.

Oroszországban ezért nagy szükség lenne külföldi befektetésekre. Egy 2016-os tudományos cikk már az akkori, a maiakhoz képest alig észrevehetőnek tűnő szankciók kapcsán is kiemelte, hogy az ország az atomreaktorok és turbinák kivételével minden területen külföldi technológiára szorul. Ezt vagy importálják, vagy a külföldi cégek közvetlen tőkebefektetéseivel hozzák létre helyben...

MENEKÜLTEK

NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.03.06.


Azt hiszem, az integráció/inklúzió fontos eleme lenne a szocializációs minták közelítése egymáshoz. Mert minden társadalomban megvannak azok az elfogadott írott, vagy íratlan szabályok, amelyek mentén szerveződik az élet, és a konfliktusok mindig abból adódnak, ha valaki ezektől erőteljesen eltér.


Lehet ez kommunikációban, konfliktuskezelésben, a nárcisztikus dolgok kezelésében, a környezethez való viszonyulásban, az életstratégiák etikai elveiben, stb. Világosan látszik az is, hogy ez folyamatosan változik, hiszen annyi minden befolyásolja, de mégis, van benne egy meghatározó vonás, ami a megszokottból, elfogadottból ered. Írtam már egyszer, vagy talán többször is, hogy mikor belekezdtem ebbe az egészbe, akkor azt gondoltam, van egy ilyen elfogadott társadalmi szint, ami nagyon sok tényezős, és nekem abban kell segítenem, hogy ezt elérjék azok is, akik önerőből már képtelenek erre. Aztán azt tapasztaltam, hogy ez a bizonyos szint, amit én érzékeltem, viharos gyorsasággal süllyedni kezdett… és ugyan a munkánk eredményeképp vannak már elmozdulások, mégis az a benyomásom, érzésem, hogy nem úgy alakul, ahogy elképzeltem. Mert sok mindenben óriási a különbség, de egyre több, meghatározó területen meg nem.

Mondhatnám itt a jogkövető magatartást, amit talán a legtöbbször hánynak a szemére a generációs szegénységben élőknek, miközben egy olyan társadalmi átalakulás részesei lettünk, ahol a korrupció sosem látott mértéket öltött. De mondhatnám a gazdagság mutogatását is, a “fux”, a drága autó értelmezését, de a magamutogató, pozícionáló megerősítés már rég nem ezé a társadalmi csoporté, elég, ha egy kicsit belenézünk a közösségi médiába, vagy a hírekbe. Jó, persze, van különbség az ujjnyi vastag aranylánc és a milliós karóra között, de nem üzenetében. Abban ugyanis semmi. Mindenhol erről szól a dolog: “az vagy, amid van. Mutasd, tedd ki, mennyivel több van neked, mint másnak, mert ez mutatja, hogy milyen értékes ember vagy.”

Az eltérő szocializáció gondja nálunk is itt van, megoldatlanul, de a migráns kérdés is behozta a témát, más megközelítésben ugyan, de mégiscsak volt egy határozott kísérlet arra, hogy elkülönítsék a háborúk elől menekülőket és a gazdasági bevándorlókat. Elég erős riogató képet építettek erről, amitől meg kell védeni magunkat, Európát.

Most itt van újra a téma, de megint van egy csavar a történetben. Mert akik az ukrán háború elől menekülnek, ők (persze nem kizárólag) magyarok is. Segítenünk kell, mindenki érzi, egyrészt a háború miatt, amit itt, a közvetlen környezetünkben azért nem úgy érzékel az ember, mint amikor más kontinensen van, és az ember nem ilyen közelről tapasztalja meg.

Köztük is vannak mindenfélék, éppúgy, mint köztünk. Vannak, akiknek a történeteit nem lehet könnyek nélkül végighallgatni, pl. a határon átadott kisgyerek, akit az apja egyedül nevel, és neki mennie kellett katonának, így rábízza másra, és lehet, soha többé nem látja.

De vannak mások is, akik pl. bevásárolnak a nagy üzletlánc egyik helyén, majd a pénztárnál közlik, hogy nem fizetnek, mert ők menekültek. És jöttek olyanok is, akik még nagyobb szegénységből érkeztek, mint ahogy nálunk a szegregátumokban élnek családok, és az ő generációs szegénységben rögzült szocializációs mintáik még messzebb vannak attól, ami nálunk is gátolja az integrációt.

Olyan helyzetekkel szembesülnek sokan az őket csoportosan befogadó önkormányzatok, szervezetek közül, amivel nem tudnak mit kezdeni. Mert ők segíteni szeretnének, és azt gondolják, ebben a traumatizált helyzetben, amiből a háború miatt érkeznek, lesz alkalmazkodás a menekülők részéről, talán egy kis hála is feléjük, hogy kapnak szállást, ellátást. És van, hogy azt tapasztalják, nem így van. Mert nem elégedettek azzal, amit kapnak, és ennek hangot is adnak. Néha egészen durván, követelőzve. Miközben a befogadó oldal nem kis áldozattal próbál segíteni, nincs felkészülve arra, hogy nem lesz megfelelő a “három az egyben” kávé, amit adnak.

Az egésznek az oka pedig az, hogy másféle szocializációval bírnak, nekik más az elvárt, a természetes, mint amivel ez a befogadó közeg bír. Más szokások vannak pl. a testi higiéniával, vagy a wc használattal kapcsolatban is.

A befogadók pedig rémültek: mi van, ha kihangosodik? Akkor azt fogják gondolni róluk, hogy nem szolidárisak, nem akarnak segíteni a menekülő magyarokon. Pedig ők akarnak…de nem ezt várták. És növekednek az előítéletek, melyekre eddig is megvolt az “igény”, de most megerősítést kap, nem is akármilyet.

Mert a fővárosból, az íróasztalok mögül ezt nagyon könnyű kimondani, hogy segíteni kell, vagy, mint legutóbb, meg kell oldani a menekült gyerekek iskoláztatását. Ott, ahol településenként egy-két jobb társadalmi státuszú család érkezett, akit vagy rokonok, vagy jóérzésű emberek befogadtak, ott nem lesz gond, ha holnap megjelennek az iskolában. Az, hogy mit és hogyan tanulnak majd, persze kérdéses, nem hiszem, hogy a pedagógusok van bármi tudása azokról a tananyagokról, könyvekről, amiből Ukrajnában tanultak, de egy-két gyerekkel még biztosan meg lehet próbálni valamit.

De mi lesz ott, ahol 30-50 gyerek van településenként? Olyanok, akik az iskolai lemorzsolódás kockázatának éppúgy kitettek Ukrajnában, mint nálunk… Mi van, ha a településen szegregált iskola van, ahol a pedagógusok eszköztelenek a saját tanítványaik problémájával szemben is, és most kapnak még többet, még problémásabbakat.

Oldják meg az iskolák… de hogyan? Mikor? Iskolaidőben, vagy után? És mi van akkor, ha mondjuk nem akarnak részt venni a tanulásban? Velük szemben nincs tankötelezettség…vagy igen? Vagy az oltások kérdése. Mi van, ha nem akarják felvenni azokat a nálunk kötelező védőoltásokat, amiket ők nem kaptak meg, mert Ukrajnában nem kell annyi?

Megannyi kérdés, amire nincs válasz. Segíteni kell nyilván. De a szándék és a “meddig megyünk el?” közötti kockázatokkal időben kellene foglalkoznunk. Félreértés ne essék: mind nélkülözhetetlen, de mind mást igényel.

Mert adományt adni, pénzt, ruhákat, tartós élelmet, gyógyszert, az a legegyszerűbb. Ennek a logisztikájában dolgozni, még mindig egy olyan terület, amiben pozitívan élik meg az egészet, akik így segítenek. Akik a szállításban segítenek, ők a következő fokozat. Aki szállást és ellátást ad, az már benne van a sűrűjében. Már ennyi idő után is vannak helyek, ahol konfliktusok vannak. Persze vannak, akik nem maradnak, mennek máshova, ahol nekik megfelelőbb ellátásban reménykednek, a helyükre jönnek újak, de közben körvonalazódik egy nagy probléma.

Mi lesz azokkal, akik a magyar viszonyokhoz képest is nagyobb nyomorúságból érkeztek, és nem akarnak majd hazamenni, mert itt úgy vélik, jobb életet élhetnek? Persze lehet udvariasan hallgatni erről, és csak arról kommunikálni, micsoda csodálatos összefogás van (ami van is), és mennyire jól kezeljük ezt a helyzetet, de közben egy nagyon nagy problémáról nem beszélünk, amivel már az első héten sok helyen szembesültek.

Nem tudjuk, meddig fog tartani. Sem azt, hogy mi lesz utána. Mindenki segíteni szeretne, és jól segíteni. De most a saját bőrünkön tapasztalhatunk meg sok mindent, amit eddig más elvekkel próbáltunk véleményezni, kezelni. Félek, mire eljutunk oda, hogy szembenézzünk ezzel, már a nyakunkba vettük egy másik ország társadalmi leszakadásának megoldatlan problémáit is. És itt nem lehet egy vonalat húzni, hogy lesznek, akiket befogadunk, másokat meg nem annyira szeretnénk. Pedig ezt már érzékelni lehet…

Ha pedig mindenkit befogadunk, és nyilván nem lehet más a döntés, azt hiszem, újra kell tervezni azokat a programokat, melyeket most a hazai társadalmi leszakadás mérséklésére szerveznek. Amivel ugye még nem sikerült megbirkóznunk…de most nehezítő tényezőkkel is szembe kell nézni. Tömegesedéssel, és másfajta szocializációval, olyan kérdésekkel, amin mi már túl vagyunk.

Mert ott is, a háborútól sújtott övezetekben, ott is sokféle ember él, sokféle viszonyulással, épp úgy, mint nálunk. És mindenhol a világon. Ezzel pedig számolni kellene valahogy…mert akik szembesülnek azzal, hogy a társadalmi leszakadás összes problémája is bevonódik az elvárt segítségnyújtásba, nos, ők nem fogják sokáig bírni.

„EZ NEM STRATÉGIAI NYUGALOM, HANEM TÖRTÉNELMI ZSÁKUTCA” – MÁRKI-ZAY ÉS MÁS ELLENZÉKI SZÓNOKOK A HÁBORÚRÓL

24.HU / VIDEÓ
Szerzők: BICSÁK BOGLÁRKA, BÁNSZEGI REBEKA
2022.03.07.



Az MTVA óbudai székháza elé szervezett tüntetést vasárnap késő délutánra az Egységben Magyarországért, amiért szerintük az állami média oroszpárti narratívát közvetít a háborúról. A megmozduláson pár ezren vettek részt. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttől és a többi felszólaló ellenzéki politikustól azt kérdeztük, mit gondolnak az Orbán Viktor miniszterelnök által felvázolt „stratégiai nyugalomról”...

HIÁNYZIK A TÁMASZ A FORINTNAK - A GRAFIKON, AMI MAGÁÉRT BESZÉL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LENKEI GÁBOR
2022.03.07.


Ismét bebizonyosodott, hogy a kormányzat által olyan gyakran dicsért monetáris függetlenség egy akkora gazdaság számára, mint a magyar, inkább kiszolgáltatottságot jelent. Azok a nemzeti devizák, amelyek már (akár csak valamilyen módon) az euróhoz „előszobáznak”, megúszták a zuhanást.


Alaposan megzavarta a térségbeli devizapiacokat az Ukrajna elleni orosz támadás. Kivételt jelent a bolgár leva és a horvát kuna, amelyek árfolyama csak minimális mozgást mutatott az euróval szemben, a háborús cselekmények megindulása óta is csak kis mértékben változott Ez korántsem véletlen: a két deviza a csatlakozás előkészítéseként már tagja az euró „előszobájaként” emlegetett ERM-2 rendszernek. Ebben két évet kell eltölteni a közös valuta tényleges bevezetése előtt.

A horvát kormány múlt csütörtökön már be is terjesztette a Szabornak, a zágrábi parlamentnek a törvényjavaslatot, amely az euró majdani bevezetésének részleteit szabályozza. A román lej mozgása is minimális volt. Délkeleti szomszédunk nemrég, decemberben jelentette ki, hogy 2029-től csatlakozni kíván az euróövezethez, és úgy tűnik, már a szándék határozott kinyilvánítása is biztosított némi védelmet devizája számára...

ÖRDÖG NÓRA: NEM VOLT KORREKT, AHOGY AZ RTL KLUB BÁNT VELEM A TERHESSÉGEMKOR | PÉNTEK ESTI PARTIZÁN

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.03.05.



Ördög Nóra a Kölyökklub Nórijaként jelent meg először az RTL Klub képernyőjén, néhány évvel később viszont - ekkor már Nóraként - ő lett a csatorna legnagyobb showműsorainak házigazdája a Szombat Esti Láztól kezdve egészen az X-Faktorig. 2014 óta a rivális TV2-nél dolgozik, valamint egy kifejezetten sikeres vlog-csatornát is üzemeltet férjével, Nánási Pállal. 

A Péntek Esti Partizán legújabb adásában - amit az orosz-ukrán háború kitörése miatt kivételesen vasárnap publikálunk - Ördög Nórával beszélgetünk szülővárosáról, Mórahalomról, az RTL-től való távozásának körülményeiről, valamint arról is, hogy milyen dilemákkal szembesül egy szülő, aki gyermekeit is szerepelteti az általa készített videós tartalmakban. Az interjú után pedig a Partizán Sessionsben fellép egy szál gitárral Barkóczi Noémi. 

Az adás eredetileg február 25-én jelent volna meg, de az orosz-ukrán háború kitörése miatt átütemeztük a publikációt.

A HATALOM SZÁRNYAKAT AD, CSAK AZ A BAJ, HOGY A BIRTOKOSA KÖNNYEN ELSZÁLLHAT

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.03.07.


Nyugaton egyre többen találgatják, vajon megbomlott-e az elméje a világot a harmadik világháború felé sodró, fél Ukrajnát romba döntő Vlagyimir Putyinnak, miközben az orosz elnök tettei a maga szemszögéből, még ha racionálisak nem is, logikusak azért még lehetnek
.

Az amerikai hírszerzés Vlagyimir Putyin orosz elnök mentális egészségéért aggódik: az Ukrajna ellen indított katonai offenzíva, a váratlan kezdeti megtorpanás ellenére is folytatott, egyre véresebb háború vagy épp a több méter hosszú tárgyalóasztalok, amelyeknek már nemcsak az Oroszország vendégszeretetét élvező államfők, hanem az elnök legközelebbi tanácsadói is csak a távoli végére ülhetnek, nem feltétlenül utalnak ép elmére. Pedig akad profánabb magyarázat is: a hatalom pszichológiáját kutató szakemberek szerint minél hosszabb ideig élvez valaki jóformán korlátlan hatalmat, annál vonzóbbak számára az összetett, kitartást igénylő és kockázatos feladatok. Márpedig mi lehetne kockázatosabb és összetettebb egy háborúnál?

A nagy hatalommal bíró államfők, álljanak akár demokratikus, akár autokratikus társadalmak élén, a szociálpszichológiai kutatások szerint nem az átlagember szemével látják a világot, így az sem biztos, hogy az átlagember viselkedésének elemzésére felállított mércék alkalmasak tetteik megítélésére. A Columbia Egyetem szociálpszichológia-professzora, Heidi Grant Halvorson szerint a hatalom, kivált, ha hosszú távon megtartja valaki, számos olyan képességgel ruházza fel a birtokosát, amelyek semleges körülmények között kifejezetten pozitívnak hatnak:

- az átlagembernél sokkal jobban tudnak összpontosítani,

- nem vesznek el a részletekben, a nagy egészre koncentrálnak,

- jeleskednek érzelmeik kordában tartásában,

- többnyire jobban teljesítenek az átlagembernél, főleg az összetett feladatok megoldásában,

- jóval magasabb a stressztűrő képességük,

- a végsőkig célorientáltak...

MI TESZI CIGÁNYELLENESSÉ A MAGYAR TÁRSADALMAT?

MÉRCE
Szerző: BOGDÁN ERIK
2022.03.07.


Honnan ered, és milyen társadalmi és egyéni problémákat okoz a romaellenesség? Mi tartja fenn? Lehet-e bármit tenni ellene, és hogyan, kinek lenne ebben felelőssége? Ezekre a kérdésekre kereste a választ 1 Magyarország Kezdeményezés beszélgetés-sorozatának első darabja, amelyet múlt kedden a Mérce Facebook-oldalán közvetítettünk.

A választási kampányra időzített szakpolitikai beszélgetések a romákat érintő legfontosabb politikai dilemmákat járják majd körül. Az első epizódban Hunyadi Bulcsú, a Political Capital kutatója és Márton Joci, az Ame Panzh egyik alapítója vett részt. Az eseményt Szegedi Dezső, az 1 Magyarország Kezdeményezés aktivistája moderálta.

Senki sem születik rasszistának

Velünk született tulajdonság a romaellenesség vagy az idegengyűlölet? Vagy nevelésünk, szocializációnk során sajátítjuk el? Ha a sztereotípiák, előítéletek felől vizsgáljuk a kérdést, akkor fontos kiemelni, hogy egy sztereotípia nem feltétlenül negatív tartalmú. Az előítéletek, az általánosítások a gondolkozásunk alapvető elemeit képezik, segítenek minket a társadalomban és a világban való gyors tájékozódásban, a jelenségek értelmezésében.

Az a kérdés, hogy hogyan bánunk ezekkel, fogalmazott Hunyadi Bulcsú, akinek fő kutatási területe a szélsőjobboldal, a radikális politikai csoportosulások, a zsidó- és romaellenesség. Szerinte probléma akkor keletkezik, ha a sztereotípiákat nem vagyunk képesek tudatosan kezelni, ha nem ismerjük fel azt, hogy ezek nagyon sokszor nem a valóságot képezik le, hanem a saját benyomásainkat, értelmezésünket, percepciónkat. A szocializáció során ránk rakódott, a média által is megerősített normákból alakulhatnak ki az előítéletek , melyek lehetnek pozitívak vagy negatívak.

A legnagyobb probléma a nem megkérdőjelezett sztereotípiákkal az, hogy negatív „keretbe” helyezhetnek egész társadalmi csoportokat, ami a cigányság esetében elítéléshez és kirekesztéshez vezet...

MI AZ UKRAJNAI HÁBORÚ CÉLJA?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2022.03.04.


Kedden, amikor ezt a cikket írom, hatvanöt kilométer hosszú orosz hadoszlop tart északról Kijev felé. A Kreml újabb, eszközökben egyre kevéssé válogató kísérletet tesz arra, hogy elfoglalja az ukrán fővárost, vagy ha nem sikerül, elfogja Ukrajna legitim elnökét és politikai környezetét, azt remélve ettől, hogy az ukránok ellenállása megtörik, és a háborúnak gyorsan vége szakad. Nem tudom, nem tudhatom, hogy pénteken, amikor megjelenik ez a cikk, mi lesz a helyzet. Tartja-e még magát Kijev, vagy az óriási túlerő következtében már elesett? Bármi lesz a helyzet, az ukránok megmutatták, hogy készek az egyenlőtlen küzdelemben hősiesen ellenállni, mert ők másképp akarnak élni, mint ahogy a putyini Oroszország él.


Már a háború első napjai bizonyították, hogy a Kreml nagyon elszámította magát, s ezen az sem tudna változtatni, ha Kijev időközben elesne. Az orosz vezetés annak ellenére tévedett, hogy sejteni lehetett, egy Ukrajna ellen indított nyílt és átfogó támadás nem lesz sétagalopp, ez nem Szíria, ahol az ellenfelek nem tudnak visszalőni a levegőből támadó oroszokra. Itt komolyan harcolni kell, mert az ukránok ellenállás nélkül nem adják át területeiket, és az inváziónak – túl a közvetlen katonai veszteségeken – Oroszországra nézve katasztrofális következményei lesznek. Az utóbbiak egy része már most is látszik. A rubel árfolyama pillanatok alatt beszakadt, a legnagyobb orosz kereskedelmi és egyben legnagyobb lakossági bank, a Szberbank értéke már a háború első napján negyven százalékot zuhant, miközben európai leánybankjai pár nap alatt csődközeli helyzetbe kerültek. Az orosz légitársaságok járatait kitiltották Európa légteréből, miközben e cégek többnyire lízingelt gépei ezentúl nem jutnak pótalkatrészekhez. Úgyhogy rövid időn belül egy 17 millió négyzetkilométer területű országban nem lesz repülőforgalom. Egy teljes iparág omlik össze hamarosan.

Azzal pedig, hogy a „kollektív Nyugat” gyakorlatilag elzárta Moszkvát a jegybank történelmi csúcson lévő nemzetközi tartalékainak nagy részétől, aminek összértéke 643 milliárd dollár, olyan súlyos csapást mért az orosz gazdaságra és a kormányzat lehetőségeire, amilyenre leglidércesebb álmaiban sem számította a Kreml. Nyilván abból indultak ki, hogy jegybanki tartalékaikhoz – amelyek jelentős részét amerikai kincstárjegyekben, illetve külföldi bankok számláin tartották – senki nem mer nyúlni, ahogy nem nyúltak 2014-ben, a Krím félsziget annektálását követően sem. De tévedtek...


AZ ÉS 2022/9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

"NEM LEHET AZT MONDANI, HOGY KIMARADUNK EBBŐL A HÁBORÚBÓL"

HVG360
Szerző: WINDISCH JUDIT
2022.03.07.


Nem teljesen alaptalan az orosz-ukrán háborút összehasonlítani a II. világháborúval, most nagyjából 1938-ban „vagyunk”, mikor Hitler a müncheni szerződéssel jogot kapott Csehszlovákia feldarabolására, ami nem elégítette ki terjeszkedési vágyait - mondta a hvg360-nak adott interjúban Mitrovits Miklós történész. Most Putyin várta volna el a Nyugattól, hogy nézze el Ukrajna megcsonkítását és egy bábkormány felállítását. Szemben a harmincas évek végével most sokkal gyorsabbak az események. Mik a lehetséges forgatókönyvek? Mit számít, ha nem küld Magyarország fegyvert?


hvg360: Sorra írják a kommentárokat a szakértők arról, hogy „megkezdődött a vég Putyin számára”, „politikailag megbukott”, de közben folyamatosak a támadások Ukrajna ellen, pénteken épp Európa legnagyobb atomerőművét foglalták el az oroszok. Ez a kettő hogyan fér meg egymás mellett?

Mitrovits Miklós: Putyin katonailag egyelőre nem nyerte meg a háborút. Az igaz, hogy ha ránézünk a térképre, látjuk, hogy az orosz hadsereg egyre nagyobb területet ural Kelet-Ukrajnában és Dél-Keleten, az Azovi-tenger partján. Ugyanakkor súlyos kudarcnak minősíthető, hogy mindössze tíz nap alatt hozzávetőleg 11 ezer katonát vesztettek (ez a halottak és a sebesültek összlétszáma). Vessük ezt össze azzal, hogy Afganisztánban tíz év alatt 26 ezer szovjet katona halt meg és mintegy 30 ezer sebesült meg.

Másfelől az ukrán hadsereg is sikeres a védekezésben: az oroszok másfél hét alatt mindössze Herszont tudták elfoglalni, de a hírek szerint nem sikerült egy újabb szakadár köztársaság kikiáltása, Harkivot vagy Mariupolt tíz napja ostromolják, és még mindig nem tudják bevenni, Kijevhez pedig még hozzá sem kezdtek igazából. Az ukránok klasszikus partizánháborút vívnak. Nem ütköznek meg a fő erőkkel, hogy a területet az ellenőrzése alatt tarthassák, mert úgy elég hamar felmorzsolódnának, hanem a nagyobb városokba csoportosítják erőiket vagy az oroszok hátába kerülve próbálják támadni az utánpótlásvonalat.

Putyin tehát katonailag sem nyert meg semmit, de kétségtelen, hogy egyre több civil áldozata lesz a háborúnak.

hvg360: Itt azért a „még”-en van a hangsúly, nem? Hiszen olvasni azt is, hogy ez még csak az eleje, mivel ők arra számítottak, hogy az ukránok megfutamodnak, Zelenszkij elmenekül, így ehhez kalibrálhatták a csapatot. Attól lehet tartani, hogy ennél jöhetnek sokkal erősebb csapások is...

MÁRKI-ZAY PÉTER: A FIDESZES TÁBORBAN IS NAGYON SOKAN TARTJÁK ORBÁN VIKTORT HAZAÁRULÓNAK

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2022.03.07.


A vidéken élőket jobban érdekli a menekültek megsegítése, mint Paks II. jövője, de tudják, mi a tét a választáson: a Putyin-barát magyar kormányfő kínálta elszegényedés, vagy a szabadságot és jólétet kínáló európai modell – mondta lapunknak Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje.


A kormányoldal állítja, az ellenzék bele akar keveredni az orosz-ukrán háborúba. Van ennek alapja?

Mi már jóval a Fidesz előtt azt mondtuk, hogy Magyarországot a NATO és az Európai Unió védheti meg attól, hogy belesodródjon a háborúba, de azt is hozzátesszük, hogy azonnal megengednénk NATO csapatok magyarországi tartózkodását is, amit ma Orbán Viktor Vlagyimir Putyin parancsára akadályoz. Mi ebben látjuk a biztonságot...

„NE ÍRD MEG SEMMILYEN FORMÁBAN, KÖSZI” – ÍGY HALLGATJA EL A KORMÁNYNAK KÍNOS HÍREKET AZ ÁLLAMI HÍRÜGYNÖKSÉG

TELEX / DIREKT36
Szerző: WIRTH ZSUZSANNA
2022.03.07.


...A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok alapján ...az elmúlt években

- a koronavírussal kapcsolatos hírek egy részét cenzúrázták és manipulálták. Nem jelenhetett meg több, az orosz vagy kínai vakcinák hatékonyságát megkérdőjelező információ;

- Putyin karanténba vonulásával és Paks-2 orosz hitelével kapcsolatos híreket is megszűrték;

- kötelező volt az MTI felső vezetésével egyeztetni a jogállamisági vitákkal, a gyermekvédelmi törvénnyel, a migrációval, egyházakkal kapcsolatos híreket;

- sokszor tilos volt a külföldi sajtó magyar kormányt bíráló cikkeit szemlézni, nem lehetett írni a magyar sajtószabadság egyre romló helyzetéről, emberi jogi szervezetekről;

- tilos volt a „szélsőjobboldali” jelző, az ellenzéki összefogás helyett „baloldalit” kellett írni;
hetekig nem lehetett elismerni, hogy Donald Trump elveszítette az amerikai elnökválasztást;

- a hírügynökség munkatársait többször is egyértelműen a szakmai alapszabályokkal ellenkező hírek kiadására utasították.

Az MTVA-nak részletes kérdéssort küldtünk a cikkben megfogalmazott állításokról, de válasz nem érkezett tőlük. Korábbi cikkünk állításaira is csak annyit reagáltak, hogy a belső levelezés közzététele üzleti titoksértésnek minősül, ezért felszólították a Direkt36-ot, hogy ne hozza nyilvánosságra azokat, különben a közmédia bírósági úton követel majd elégtételt...


VALÓBAN OROSZORSZÁG MUTATJA A SZEBB JÖVŐT MAGYARORSZÁGNAK?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2022.03.05.


Az orosz-ukrán háború komoly ideológiai zűrzavart okozott a Fidesz táborán belül, Orbán Viktor pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy hívei számára a kérdőjelek kiegyenesedjenek. A fő problémát az jelenti, hogy lassan egy évtizede mást se hallanak a Fidesz szavazói a kormányfőtől, minthogy Nyugat hanyatlóban van, Kelet pedig fokozatosan felemelkedik. Még ha így is lenne, nehéz alátámasztani ész érvekkel azt a brutalitást, ahogy Oroszország rátámadt egy olyan országra, amelynek legfőbb bűne, hogy ugyanahhoz a két szövetségi tömbhöz szeretne tartozni, amelyeknek tagja Magyarország is.


Pedig érdemes alaposan szemügyre venni Vlagyimir Putyin elnöki tevékenységét az utóbbi húsz évben. Olyan autokrata hatalmat épített ki magának, mely nem sokban különbözik az egykori cárok vagy pártfőtitkárok gyakorlatától, ugyanakkor épp úgy leválthatatlannak tűnik, mint nagy hatalmú elődei. A körülötte sertepertélő oligarchák nem sokban különböznek az egykori bojároktól, és ha egy-két főnemes veszi a bátorságot, hogy ellent mondjon neki, épp olyan kíméletlenül lecsap rájuk az ország vezetője, mint egykoron Rettegett Iván.

Putyin hatalmát az a féligazság stabilizálta, hogy úgymond rendet csinált ebben a hatalmas, szétesőben lévő országban. Az elnök nem csak megállította a gazdasági hanyatlást, de fokozatosan visszaszerezte azoknak a területeknek egy részét, melyek a Szovjetunió szétesése után önállósodtak. A véres csecsen háborúktól kezdve a grúzok megleckéztetésén át a fehérorosz elnök vazallusi sorba süllyesztéséig terjed azoknak a lépéseknek a sora, melyek Oroszország nagyhatalmi státuszának visszaszerzésére irányultak...

KGBÉLA OROSZ PROPAGANDAOLDALON, MOSZKVÁBÓL ELEMZI A MAGYAR HELYZETET - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁSZKY JUDIT
2022.03.07.


Aktivizálták Kovács Bélát, egykori jobbikos képviselőt, elítélt orosz kémet az orosz sajtóban. Az orosz többségi tulajdonban lévő Nemzetközi Befektetési Bank Putyin trójai falova, az orosz titkosszolgálat meghosszabbított kezének tartják, de Gulyás Gergely megvédte. Egyre több és több orosz tiltakozik a háború ellen: őket meg kellene különböztetni a többiektől a szankcionálásnál? Miért kerül Szijjártó veszprémi interjúja az orosz fősodratú sajtóba? Nemzetközi lapszemle.

Regnum orosz portálon Kovács Béla, akit leginkább KGBélaként ismerhetünk itthon, írt cikket, amelyben a Budapesten akkreditált ukrán nagykövetasszony, Ljubov Nepop csípős megjegyzéseit idézi egy Budapesten tartott konferenciáról: „Stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz” – mondta Nepop Orbán Viktor kijelentésére utalva. Nepop azt is mondta: „Nektek fontosabb a rezsicsökkentés, mint az emberi életek?” Kovács Béla arra is figyelmeztet hogy a nagykövetasszony tudomása szerint a kárpátaljai magyarok is harcolnak az oroszok ellen.

A Regnum portál orosz háborús propagandát terjeszt, a lapszemle készítésekor megjelent legfrisseb hír címe az volt: Az ukrán nácik nem engedik ki a menekülőket Harkivból, Szumiból és Mariupolból. Az egyetlen orosz független rádiót, az orosz Klubrádiót, az Echo Moszkvit olyannyira felszámolta a tulajdonos, a Gazprom, hogy még az online megjelenést is ellehetetlenítette. Az elmúlt 3 évtizedben az Echo Moszkvit Putyinnal szembeni kritikus álláspontja ellenére megtűrték az éterben.

A még létező Lenta orosz portál a zaporizsjai atomerőmű kigyulladt hivatali épületéről írja meg, hogy az ukrán rendszerkarbantartók szerint minden normának megfelel a rádióaktivitási és a sugárzásvédelmi szint, azonban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel azt is közölték, hogy bármilyen intézkedést, vagy az üzemeltetési változtatást vagy változást először az orosz hatóságokkal kell egyeztetni – amit a TASZSZ orosz hírügynökség oldalán is olvashatunk. A hat reaktorból jelenleg csak kettő működik. A többit részben leállították és megfigyelés alatt tartják. Az egyik atomenergetikai alapítványi szakértő megnyugtatott mindenkit, a zaporizsjai atomerőmű még azt is kibírná, ha egy Boeing rázuhanna.

Magyarország kiáll az orosz kémbank mellett – írja az Euractive, noha Gulyás Gergely jelezte azt is, hogy a rendkívüli körülmények befolyásolhatják a bank további sorsát. Az orosz többségi tulajdonban lévő Nemzetközi Befektetési Bankot már 2019-ben Putyin trójai falovának nevezte az amerikai elnökválasztáson indult Bernie Sanders szenátor, aki ez alkalomból levelet is küldött a kormánynak, nevén nevezte a pénzintézetet, miszerint ő azt az orosz titkosszolgálat meghosszabbított kezének tartja. A bankban kisebbségi részvénnyel rendelkező csehek, bolgárok, szlovákok és románok az orosz bankok ellen bevezetett nemzetközi szankciók bejelentésekor jelezték, kivonulnak a bankból. Gulyás Gergely viszont megvédte a bankot, mert magyar cégek számára nyújt hiteleket, ezért Magyarország érdeke, hogy ekképpen bebiztosítsa a további fejlesztéseket.

Washington Post Olenat mutatja be, aki a putyini diktatúra elől menekült el hat évvel ezelőtt Ukrajnába, ahol a Donbasz környékén élő nőknek és gyerekeknek segített különféle alapítványokon keresztül. Most onnan is el kellett menekülnie, és a retorzióktól félve teljes nevét nem akarta megadni. Panaszkodott, hogy az orosz bankok elleni szankciók miatt nem férhet hozzá a pénzéhez sem, így most se otthona, se pénze. Mint mondja, érti ő, hogy attól tart a Nyugat, hogy ezekből a pénzekből finanszírozza Putyin a háborúját, de miért kell az egyszerű állampolgárt büntetni azért, mert neki éppen orosz útlevele van. Biztos abban is, hogy egyre több és több orosz tiltakozik a háború ellen, őket valahogy mégiscsak meg kellene különböztetni a többiektől.

TASZSZ orosz hírügynökség Szijjártó Péternek a Veszprémi Naplóban megjelent interjújából kiemeli, hogy nem kívánja Magyarország felbontani az orosz gázszerződéseit. Hazánk 80%-ban függ az orosz gázimporttól. Európa átlagosan 40%-ban. Szijjártó bírálta az ellenzéket, hogy szerinte a gázszállítások leállítását követelte, de a külügyminiszter szerint akkor előállna az a helyzet, hogy se fűtés, se ipari termelés nem lenne és munkahelyek szűnnének meg. Arra is hivatkozott, hogy a Gazprom nincs a szankciós listán, ahogy a Gazprom Bank sem. Tavaly szeptemberben 15 évre hosszabbította meg a magyar kormány az oroszokkal a kifutó gázszerződéseket.

Az Egypt Independent arról írt, hogy március 11-ig napi két gépet indítanak Magyarországról, hogy az Ukrajnából érkezett egyiptomiakat a hazájukba szállítsák. Az egyiptomi nagykövetség azonban nem közölte, hogy hány személyről lehet szó, viszont részletes útmutatást adott a hivatali papírok elintézéséhez.

ITT OLVASHATÓ 

CSÜTÖRTÖK ESTE 8 ÓRÁRA HÍVTA ÖSSZE KÖVÉR AZ ORSZÁGGYŰLÉST UKRAJNA MIATT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.03.07.


Nincs itt semmi sietni való…

Az ellenzék azt szeretné, ha elfogadnának egy határozati javaslatot is. ők is tudják, mi is tudjuk, mi lesz.

Mit akarhat Putyin?

Paranoid, ráadásul kezd beszorulni a sarokba, lehetetlen megmondani, mit fog tenni, mondja 
„Nincs szabad választás, ahol agymosás folyik 12 éve”

Az egyesült ellenzék az MTVA gyártóbázisa előtt tiltakozott a magyar közmédia által terjesztett orosz propaganda ellen.

Egész Oroszországban tüntetnek a háború ellen

A rendőrség brutális. A sajátjaikat verik, a sajátjaikat lövik.

Újabb pofont adott az Anonymus Putyin rezsimjének

A háborús hadszíntérről származó, valódi képsorokat mutattak be az orosz nézőknek. Ha igazak az interneten terjedő hírek, hamarosan minden információtól elzárják az orosz lakosságot.

Már menekülnek az oroszok is

Naponta ezrek kelnek útra Szentpétervárról Helsinki felé.

Ukrajnában mindössze 35 százalékos az átoltottság

Magyarországon ma kitört a maszkot le.

Elismerte a rendőrség: meghalt egy ukrán menekült Magyarországon

A magyar hatóságok órákon át nem engedtek be Magyarország területére egy ukrán menekültekkel teli autóbuszt arra hivatkozva, hogy három gyermeknek nem volt biometrikus útlevele.

Így próbálják megmenteni Ukrajna kulturális kincseit az orosz barbárság elől

Az ikonosztázoktól a Lenin-szobrokig mindent igyekeznek biztonságba helyezni.

Az Eximbank vezetőinek csak a felelősségbiztosításuk 25 millió

Az állami tulajdonú Eximbank honlapján közzétette, hogy az év első két hónapjában milyen szerződéseket kötött. Ezúttal nem szerepel a listán az a győri templom, ahová manapság is imádkozni jár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ahol a politikusnak élete első nyilvános szereplése is volt és amely az utóbbi években tízmilliókat kapott a Szijjártó felügyelte banktól.

A Gleichschalt-állomás

A fanatikus hívőkön és a nyerészkedőkön kívül mindenki láthatja a gleichschaltolás menetét: az MTA szétverését, az önkormányzatok és a helyi közoktatás lebombázását, vagy éppen a legfrissebb részintézkedéseket (a pedagógus-szakszervezetek lejáratását sztrájkügyben, az Árpád-kori székesfehérvári kiállítás botrányát és egyebeket). Így kerülhetett a totális államot kiépíteni igyekvő Orbán-stratégia célkeresztjébe a két autonóm szakmai szervezet, valamint a Pszichológusok nevű privát Fb-csoport, amely e cikk írásának pillanatában 6581 taggal rendelkezik.