2019. december 16., hétfő

RÁADÁS: TÜNTETÉS A SZABAD SZÍNHÁZAKÉRT, A KULTÚRA FÜGGETLENSÉGÉÉRT - RENDKÍVÜLI PARTIZÁN ADÁS

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2019.12.09.



A kormány által készített törvényjavaslat
súlyosan sérti a színházi szakma
autonómiáját. A javaslat többek között
beszántaná a Nemzeti Kulturális Alapot,
megszüntetné a független színházak
működési támogatását és az önkormányzati
fenntartású színházakban a kormány kezébe
adná az igazgató kinevezési jogát. Erről sem
a színházi szakmával, sem a fővárossal nem
egyeztetett senki. A magyar kultúra sokszínűségét eddig a
művészet szabadsága biztosította. A politika
nem szólhat bele a színházi életbe! A
színházigazgató kinevezési joga nem lehet hatalmi játszmák eszköze. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a színházainkat! Ne engedjük, hogy a színházi szakma szabadságát kiszolgáltassák a politikai kinevezetteknek!
...

ORBÁN JÓL TESZI, HA CEAUȘESCU SORSÁT SZEM ELŐTT TARTJA - ORBÁN HAZUG ÍGÉRETEKKEL PRÓBÁLJA FASISZTA RENDSZERE MELLÉ ÁLLÍTANI A TÉRSÉGET, DE ENNEK UGYANAZ LEHET CSAK A VÉGE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.12.16.



A román diktatúra összeomlását ünnepelte a magyar diktátor, amikor Temesváron részt vett a harminc évvel ezelőtti forradalom kitörésének évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A diktátorok kisebb százaléka végzi ágyban, párnák közt, a gyűlölt diktátorok, különösen Kelet-Európában, ahol félázsiai népek laknak, legtöbbször erőszakos halált halnak. Ennek egyik leglátványosabb példája volt Ceaușescu kivégzése.

Azt csak pszichológusok tudnák megfejteni, vagy a skizofrén paranoiásokat jól ismerő pszichiáterek, hogy Orbán csak cinikusan köszönti a szabadság ünnepeit és a forradalmak évfordulóit, leplezi magát, esetleg a figyelmet tereli el, vagy az agyérelmeszesedés olyan súlyos állapotában van, hogy nem veszi észre, hogy ő a világ egyik legaljasabb és legsunyibb diktátora? Vagy csak képmutató? Mindenesetre Orbán nagyon sok mindenben hasonlít Ceaușescu barátjára, mind a hazudozást, az önteltséget és a gátlástalanságot illetően, még futballstadiont és kamu falusi futballcsapatot is Ceaușescu épített rajta kívül magának. Reméljük, hogy a felcsúti mocsokstadion is úgy végzi, ahogy Ceaușescu stadionja: az utálat és az enyészet helye.

Mivel a rendszerek között is nagy különbség van, amit nem képes teljes mértékben leplezni az, hogy Orbán nem alkalmaz erőszakot és titkosrendőrséget, mindent a propaganda és a tömegkommunikáció eszközével helyettesít, Orbán számíthat arra, hogy vele hasonlóképpen a népharag végez. Márcsak azért is, mert bármennyire igyekszik annyi levegőt adni a bűnszervezetén kívül állóknak, hogy azok ne lázadjanak fel, ez idővel elkerülhetetlen lesz. Az emberi természet tiltakozik minden elnyomás, zsarnokság és kifosztás ellen. Mivel Orbán a jogállamot felszámolta, leváltani nem lehet, nem képes artikulált formában kifejezésre jutni az elégedetlenség és a szabad akarat. Ezért Orbán nem teszi lehetővé, hogy őt valaha békés úton el lehessen távolítani, ezért az Orbán-rendszer vége csak forradalom lehet.

Arra kevésbé nagy összegben mernénk csak fogadni, hogy egy forradalom kellőképpen udvarias és megértő lesz vele és azokkal a mocsok haverjaival, akik ennek a szemét rendszernek a haszonélvezői, akiknek feleségei, babái ugyanúgy járnak Párizsba és Dubajba vásárolni és fodrászhoz, mint Ceaușescu felesége. Orbán a beszédében egyetlen igazságot mondott, ami úgy szólt: a nyugati hatalmaktól hiába várják mindig az itteni népek, hogy elhozzák a szabadságot számukra, mert ez most sem történik meg, Orbán Viktor aljas rendszerétől sem szabadítja meg a magyarokat senki. Pedig ez lenne az egyetlen biztos garancia arra, hogy Orbán nem úgy végzi, mint Ceaușescu vagy nagy elődje, Mussolini.


ORBÁN FOLYTATJA A BALKÁNI HÓDÍTÁST. BARÁTAINAK KEDVES CÉGEK VISZIK TOVÁBB A KERESKEDŐHÁZAKAT

DIREKT36
Szerzők: ZÖLDI BLANKA, SZABÓ ANDRÁS
2019.12.16. 


...A kereskedőház-hálózat kiépítését 2012-ben kezdte el a magyar kormány azzal a céllal, hogy magyar kis-és középvállalkozások exporttevékenységét segítsék. Ennek érdekében magánvállalatokat bíztak meg azzal, hogy állami forrásokból kereskedőházakat üzemeltessenek külföldön. A rendszer működését azonban súlyos anyagi veszteség és botrányok árnyékolták be. A kormány tavaly nyáron úgy döntött, hogy jelentősen átalakítja a rendszert, és a korábbi kereskedőházak helyett csak néhány, nagyobb régiókat lefedő exportfejlesztési partneriroda fog működni.

Hiába volt elégedetlen a rendszerrel a kormány, a balkáni régióra kiírt pályázaton november végén újra ugyanazok a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek nyertek, amelyek korábban is működtették a kereskedőházakat. Ráadásul a balkáni csoport most több pénzből gazdálkodhat majd: amíg korábban összesen havi 4,2 millió forintot kaptak erre a munkára, most már havi 12,6 millió forintból fogják működtetni az irodákat.

A szerbiai Invictus mellett magyar közpénzhez fog jutni a montenegrói Comp Comerc nevű cég is. A vállalkozás résztulajdonosa és ügyvezetője a montenegrói kormánypárt tisztviselője. A pártot a magyar miniszterelnökkel is jó kapcsolatot ápoló montenegrói elnök vezeti. A nyertes konzorcium tagja az észak-macedóniai Eko Club nevű cég is, amelynek többségi tulajdonosa Magyarország macedóniai tiszteletbeli konzulja.

A közbeszerzéssel kapcsolatban megkerestük a hálózatot felügyelő Külgazdasági és Külügyminisztériumot és a tenderen győztes cégeket is, de egyik helyről sem kaptunk választ a kérdéseinkre...

A KORMÁNY BELÁTTA: TÚL KEVESET SZÁMOLT AZ OKTATÁSRA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2019.12.16.


Tízmilliárdokkal emelték meg a köznevelési előirányzatot, ki nem fizetett túlórákra, a tankerületek tartozásaira mehet a pénz.

Hozzájárult a kormány a 2019-es költségvetésben szereplő köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás legfeljebb 32 milliárd 556 millió forinttal történő túllépéséhez – szúrta ki a december 10-i Magyar Közlönyben a Napi.hu. A portál emlékeztet: az eredeti összeg 230,3 milliárd forint volt, ez léphető most túl további 32,5 milliárddal. A vonatkozó rendelet azonban nem tér ki arra, mi indokolta a túllépést, illetve mire fordítható ez az összeg. 

– A kormány ezzel lényegében elismerte, hogy az idei költségvetésben is alultervezte az oktatásra fordítható összegeket – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás szerint az emeléssel a ki nem fizetett túlórákat, pótlékokat és a tankerületek más adósságait rendezhetik. Felhívta a figyelmet arra, a 2020-as költségvetéssel is gondok lesznek: bár abban a köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatást 251 milliárdra emelték, az idei évi túllépés is alátámasztja, hogy jövőre ez sem lesz elegendő...

MILYEN LENNE A SZABAD EMBEREK ÁLLAMA?

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.12.16.


Az állam vonatkozásában helyeselhető konzervatív hozzáállás a minimalizmus. Nincs érv, amivel igazolható lenne az államok elterpeszkedése az emberi életek fölött, annál is kevésbé, mert a túlterjeszkedő állam óhatatlanul -- nem beszélve a gyakori szándékosságról -- irtja az alternatív szervezőelveket, mikro erőközpontokat, a kollektív cselekvési problémák lokális megoldásait, az erkölcsi autonómiákat.

A kis állam melletti érveim nem piaci, hanem erkölcsi érvek; a szabadság nem piaci elvű -- a haszonszerzés logikáján alapuló -- szabadság, hanem autonómia, amelynek az előbbi legfeljebb csak egyik összetevője, még inkább eszköze. Az autonómiára -- önrendelkezésre -- fel kell készíteni a polgárokat: ez az állam elsődleges feladata. A szabad társadalmakat szabad emberek üzemeltetik produktív együttműködésben, ami jóval többet feltételez a képességeikről, mint a negatív szabadság (a "mindent szabad ami másnak nem árt") antropológiai redukcionizmusa. Autonómmá válni és ekként létezni mindenekelőtt erkölcsi feladat, nem a fejlődésből visszamaradt esetlegesség, mint a negatív szabadság. Ez utóbbira bárki képes, éppen ezért -- mert nem társul hozzá erkölcsi cél -- a körülményeinek és feltételeinek alakítása kiesik az egyes ember kezéből. Autonóm emberek produktív együttműködését fenntartani ezen túl pedig olyan kompetenciákat feltételez -- illetve hoz létre --, amelyek egy társadalmat egyszerre tesznek boldogabbá és versenyképesebbé.

Az autonómia, amely egyszerre szabadság és képesség a reflexív, jó életre, nem jön a megszületéssel. Szabadnak se születünk, de autonómiára különösen nem. Ehhez olyan (politikai) közösséget kell üzemeltetni olyan hagyománnyal, amilyenben ez lehetővé válik. Egy ilyen közösségben az autonómiák -- logikusan -- kooperációban élnek, ez a kooperáció teszi magától értetődővé az autonómiákat, és egy ilyen közösségben az államnak csak nagyon korlátozott helye lehet: konkrétan az autonómiák kialakításának egyik ágense a család, a kultúra, a különböző közösségek, az önkormányzatiság, a piac stb. mellett. Amint az állam túlterjeszkedik azon a rendeltetésén, hogy az autonómiák egyik nevelője (keltetője) legyen, azaz lemond arról, hogy önmaga folyamatos kritikusa, végső soron felszámolója legyen, (csupán ezzel) rögtön nyilvánvalóvá teszi, hogy olyan emberek kezébe került, akik az önös érdekeiket szolgálják a közösség érdeke helyett...

ÚGY TŰNIK, EGYRE KEVESEBB A BIZALOM A FIDESZ IRÁNT, DE A PÁVATÁNC ENNEK ELLENÉRE FOLYTATÓDIK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.12.16.


A szédületes pávatáncnak van egy káros mellékhatása. Amikor ugyanis, valaki túlságosan beleéli magát mások átverésébe, olyan siralmas bizalmi indexet produkál néhány év alatt, amire már nem lehet építeni semmilyen politikát. A Fidesz megítélését ma már külföldön és belföldön egyaránt az a tudat határozza meg, hogy ennek a pártnak a politikusai csakis a széljárást figyelik, amikor megnyilatkoznak egy-egy ügyben, aztán pedig - ha érdekeik úgy diktálták - épp az ellenkezőjét teszik annak, mint amit ígértek.

Különösen a szokásos évzáró törvényelfogadási dömpingben lehet ezt a jelenséget érzékelni, amikor először a kétharmados többségben lakozó erejét villantotta meg a kormánypárt, aztán minden gond nélkül áttolt a törvényhozáson olyan jogszabályokat, melyek borzolják a választók idegeit. A Fidesz korábban se vacakolt sokat azzal, hogy részletesen elmagyarázza a választóknak, a törvényeket milyen szükségszerűségek alapján módosítgatják, bővítik, szűkítik, vagy írják át teljesen, de amit most csinálnak, az a cinizmus hegyláncának csúcsaira emeli őket.

A múlt is tele van ilyen átverésekkel. Gondoljunk csak a magánnyugdíj-pénztárak einstandolására, amikor Selmeczi Gabriella azzal hülyítette a népet, hogy a pénztárak eltőzsdézték a pénzüket. Utólag ugyan kiderült, hogy egészből semmi sem igaz, de akkor már államosították az egész rendszert, így – ahogy a sláger mondja – „utólag már sopánkodni kár” lenne. Így van ez most az újra felizzott kultúrharccal, és az alapítványi iskolákra vonatkozó jogszabály-módosítással is, hiszen azt mondják, érdemben semmi sem fog változni, ugyanakkor az érintettek láttak már karón varjút, vagyis attól tartanak, hogy a kormány sokadszorra akarja átverni őket.

A bizalom nem csupán kicsi országunkban rendült meg a kormányzó erőben, külföldön se veszik készpénznek azt, amit a Fidesz mond. Ott van például az Európai Néppárt által folytatott vizsgálat a pártcsaládba tartozó, ám annak elveire és értékeire látványosan fittyet hányó magyar kormánypárt ügyében. Jól látszik ugyanis, hogy a Fidesznek esze ágában sincs változtatni az álláspontján a jogállamisággal kapcsolatban, ugyanakkor politikusai nyilatkozataikban lebegtetik, hogy maradnának, vagy mennének a kereszténydemokrata pártok közösségéből. Ezzel azt a látszatot keltik, hogy ők fogják eldönteni, van-e értelme ebben a pártcsaládban maradni, vagy nincs...

SÚLYOS POLITIKAI HIBA, HA AZ ELLENZÉK NEM KÜZD A TB-TÖRVÉNY ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER MAGÁNOSÍTÁSA ELLEN

MÉRCE
Szerző: SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR
2019.12.16.


Egy év telt el a rabszolgatörvény elfogadása és az ellene indult tiltakozások kezdete óta. A megmozdulásokról akkor úgy gondoltam, új korszakot hoztak az Orbán-rezsim elleni küzdelem történetében.

Bizonyára sokak számára – elsősorban a baloldalon – így is volt, még ha közülük sokan úgy is tekintenek a történtekre, mint egy alapvetően félresiklott vállalkozásra, amelyben a pártok hamarosan „meghekkelték”, és új irányba (szó szerint: a Kunigunda utca, képletesen: a fehér sapkás tiltakozások felé) terelték az eseményeket. Ha úgy vesszük, ez se kevés: akkor kezdtek az ellenzéki pártok először úgy viselkedni, mint akik megértették a választók 2018 április utáni érzéseit, és egy többé-kevésbé egységes antiorbánista ellenzékként, nem pedig egymással rivalizáló klikkekként léptek fel.

Ha tetszik, a rabszolgatörvény elleni tiltakozás volt a főpróba a rezsimet kellemetlenül meglepő EP-választáshoz, majd a rezsim hívei szemében már – némiképp túlzóan – vereségnek tűnő önkormányzati választásokhoz. Érthető az is, miért történt ez így.

Kiderült, hogy a rezsim potenciális ellenzékén belül a pártok még mindig a legszervezettebb, legcéltudatosabb politikai aktorok, és ha az egyetlen, velük többé-kevésbé összemérhető szervezettségű csoportnak, a szakszervezeteknek nincsenek hosszabb távú kormányellenes céljai, akkor az emberek megunják majd, és hazamennek, és egyedül az ellenzéki pártok maradnak a színtéren. (Egyébként a szakszervezeteknek elvben lehetnének ilyen, „NER-ellenes” céljai, de érthető, miért nincsenek: mert meglehetősen gyakorlatias, tranzakcionista logikát követnek, nem valamilyen átfogó ideológiai víziót, ezért a kézzelfogható apró eredmények és a státusuk megőrzése fontosabb számukra, mint nagyon sok minden más.)

Igaz, a pártok így is kényszerpályára kerültek, hogy a választók érdeklődését fenntartsák maguk iránt, de azért annyit elértek, hogy a közvélemény figyelmét a pártok számára érdekesebb témák, mindenekelőtt a választási koordináció felé fordítsák.

Érdekes kérdés, hogy mit jelentenek ezek a fejlemények a baloldal számára. Biztosan jelentett valamit a szerveződésük szempontjából, és egy markánsan baloldali program, baloldali jelszavak és baloldali identitás nyílt felvállalása szempontjából. De ezzel együtt sincs Magyarországon külső megfigyelő számára érzékelhető méretű, demokratikus szocialista vagy egyéb markánsan baloldali pártszerveződés, pláne nem tömegmozgalom.

Néha arra gondolok, a rabszolgatörvény elleni tiltakozás utótörténete akkora frusztrációt okozott sokak számára ebben a körben, hogy erre visszahatásként elkerülhetetlenül meg fog születni valami, ami több lehet végre, mint egy tipikus magyar kispárt – egy tagság nélküli értelmiségi szerveződés: csupa tábornok, közkatonák nélkül, az ellenségekről és árulókról összeállított hosszú képzeletbeli listákkal, a trú és a fék baloldaliság megkülönböztetésére kifejlesztett csalhatatlan tesztekkel. De most még biztosan nem tartanak itt az események...

ITT OLVASHATÓ

NEM TUDTA TOVÁBB NÉZNI, HOGY JÓESZŰ CIGÁNY GYEREKEK KALLÓDNAK EL

ABCÚG BLOG
Szerzők: PIVARNYIK BALÁZS, ZSILÁK SZILVIA
2019.12.16.


Elekné Román Katalin két évtizede segíti a cigányok beilleszkedését a kerecsendi roma közösségben. Mióta visszatért a Heves megyei, fele részben cigány lakosságú szülőfalujába, szüntelenül az egyre inkább mélyülő társadalmi szakadék áthidalásán dolgozik. Önkéntesen végzett munkájával támogatja a kerecsendi szegregátumban élő cigány gyerekeket, akik fele annyi eséllyel sem indulnak az életben, mint a nem roma társaik. A gyerekeknek ingyenes nyári tábort, önkéntes tanulókört, koncerteket, vetítéseket és színházlátogatást szervez az egyre növekvő önkéntes csapattal, mely mára Világítani Fogok néven egyesületté szerveződött. Elekné Román Katalin szerint ezeknek a gyerekeknek fokozott figyelemre van szükségük, a fejlesztéseket pedig már hároméves koruk előtt el kell kezdeni. A rádiós munkáját a rég megálmodott Biztos Kezdet Gyerekház miatt adta fel, ami végül teljes állásba szólította. Az önkéntesen végzett szociális munkájáért 2018-ban Jószolgálat-díjjal jutalmazták...

AZ ÉSZ MÉG NEM, A SZÍV MÁR LEVÁLTANÁ ORBÁNT

24.HU
Szerző: FARKAS GYÖRGY
2019.12.16.


Stumpf István szerint egyelőre nem értelmi, csak érzelmi a lázadás a kormány ellen.

A 168 Órában Stumpf István felidézi a Fidesz megalakítását, amelynél ott volt ugyan, de a Bibó szakkollégium igazgatójaként nem lépett be, mert felelős volt az egyetemistákért, akiket féltett.

Senki nem látta, hogy a rendszerváltás merre fog kifutni, a Grósz- vagy a Pozsgay-vonal győz-e.

A négyigenes népszavazás kérdéseit álságosnak nevezi, a valós cél azt volt, hogy Pozsgay Imre, akit ő sokra tartott, ne lehessen köztársasági elnök. Nem örült annak, hogy a Fidesz és az SZDSZ nem akart posztkommunista államfőt, méltatlannak tartotta azok után, amit Pozsgay a civilekért, a rendszerváltoztatás szellemi előkészítéséért tett. Azért vállalta a miniszterséget Orbán Viktor mellett, mert segíteni akarta a generációt, amely kinevelésében, szocializációjában személyesen is részt vett. Úgy véli, a Fidesz nem köpönyegforgató,

valójában módszeresen belenőtt abba a szerepbe, amelyben most van: keresztény konzervatív párt, nemzeti elkötelezettséggel. (…) A Fidesz generációs gerillapártból szép lassan a néppárttá válás útjára lépett...

STUMPF ISTVÁN: ORBÁN VIKTOR SEM BÍRJA MÁR A HARCOT, A TÖBBSÉG MORÁLIS ÉRTELEMBEN INKÁBB KORMÁNYVÁLTÁST AKAR

168 ÓRA ONLINE
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2019.12.16.


Vészcsengő a Fidesz-kormányzat számára az önkormányzati választások kimenetele – nyilatkozott lapunknak Stumpf István volt alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter. Bár az elmúlt években kevesebbet foglalkozott a társadalomszerkezet változásaival, most úgy látja, hogy szociális okokból a többség nem akar kormányváltást – lehet azonban, hogy morális értelemben igen. Szerinte ha az érzelmi tiltakozás mellett a szociális tiltakozás is megjelenik, az komolyan veszélyezteti a kormány talpon maradását.

Mi vette rá arra a nyolcvanas években, hogy ne csak tanulmányozza a politikát, hanem cselekvőként be is kapcsolódjon?

– Úgy értékelem a nyolcvanas éveket, mint a magyarországi civil társadalom újjászületését. Az egyetemi ifjúság számára 1981 vízválasztó év volt: többen, így Szilvásy György, Nagy Imre, Gyurcsány Ferenc a KISZ-reform irányába mozdultak. Még hittek abban, hogy lehet változtatni, bár Kádár nagyon félt az ifjúságtól, tehát kevés volt a mozgástér. A többiek, okulva a független ifjúsági érdekvédő szervezet megalakítási kísérletének a leveréséből, alternatív irányt vettek, voltak, akik a Dialógus, mások a szakkollégiumok felé. Nyolcvanháromban alakítottuk meg a jogász társadalomtudományi szakkollégiumot, amely csak öt évvel később vehette fel a Bibó nevet. A kollégiumi szocializációnak volt köszönhető a Fidesz intellektuális előkészítése. Ott voltam a Fidesz megalakulásakor, mint kollégiumigazgató, de nem léptem be. Féltettem azokat az egyetemistákat, felelősséget kellett értük viselnem. Senki nem látta, hogy a rendszerváltás merre fog kifutni, a Grósz- vagy a Pozsgay-vonal győz-e...

MÁCSAI PÁL: MOST FÉLELEMKELTÉS VAN, HOGY TUDD, HOL A HELYED

HVG ONLINE
Szerzők: CZEGLÉDI FANNI, BALLA ISTVÁN
2019.12.16.


A múlt heti tüntetésig egyáltalán nem hitt a szakmai szolidaritásban, csak az egyéni akciókban. A szakmai összefogást ma már kicsit másképp látja, és a színházak kiállása megerősítette abban, hogy ki kell mondani, hol a határ. Mácsai Pál újabb öt évig vezeti az Örkény Színházat, a pozícióját nem félti, a színházat viszont nagyon is. Mint ahogy a függetleneket is, akiknek egy szolidaritási akció keretében gyűjtenek pénzt. A Gothár-ügy mélyen megrázta, de állítja: a színházi szakma a legerkölcsösebbek egyike. Interjú.

hvg.hu: Nemrég elfogadták a színháztörvényt, amely az első verzióhoz képest sokat módosult, kikerültek például a legnagyobb tiltakozást kiváltó részek: az NKA megszűnése, illetve a függetlenek támogatásának tilalma. Ön szerint minek köszönhető a gyors átsatírozás?

Mácsai Pál: Világos, hogy a törvény rapid felpuhítása a közös kiállásnak köszönhető. Ne veszítsük el a józan eszünket: ha tiszta fejjel nézzük ezt a színdarabot, az nem is abszurd, hanem nonszensz. Első felvonás: valakik, valahol, titokban kidolgoznak egy, a teljes magyar előadóművészeti szférát strukturálisan átalakító törvényt, azzal, hogy majd 48 óra alatt átnyomják a Parlamenten. Második felvonás: ezt a törvénytervezetet másvalaki, akit kihagytak a klubból, a beterjesztés előtt pár nappal kiszivárogtatja. Harmadik felvonás: a szövegen és a titokban való munkálódáson felháborodik az előadóművészeti szakma egy nagy része, és nyilatkozni kezd, tüntetést szervez, erre a hatalom és propagandája megpróbálja összemosni a törvényt egy zaklatási üggyel. Erre még nagyobb lesz a felháborodás. Negyedik felvonás: valahol valakik megértik, hogy a felháborodás nem röpke libsi hiszti, ahogy addig magukban nevezik, ezért megint csak titokban egy délelőtt alatt újraírják a törvényszöveget, látszólag szelídebbre, hogy hülyének állíthassák be a tiltakozókat. Ötödik felvonás: a tüntetés sikeres, finálé: a törvényt beterjesztik és elfogadják. Ha a tartalmával nem foglalkozunk is, ez a jelenetsor magában is tragikomédia. Ez ellen tiltakozni szakmai és lelkiismereti kötelesség...

ESZENYINÉL IS ELJÖTT A BESZARÁS IDEJE

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.12.16.


Tüntettek a hétvégén Eszenyi Enikő ellen; a Vígszínház igazgatója, színész-rendező azzal váltott ki tiltakozást, hogy azt ATV-nek nyilatkozva, nem volt elég bátor, mi több: egyenesen azt mondta, hogy lényegében nem ért egyet azzal a demonstrációval, amelyre több mint tízezer ember ment el, hogy hangot adjon annak: elfogadhatatlan a kormány – azóta elfogadott – törvénytervezete. Az Eszenyi-ellenes tüntetés persze nem volt tömeges, egy előadás végén emeltek fel tiltakozó táblát a nézőtéren. Ezzel együtt, nagyon-nagyon sokan vélik úgy: jobban tette volna a művésznő, ha meg sem szólal. Már az is éppen elég nagy felháborodást keltett, hogy a Vígszínház nem vett részt a tüntetésen, egy olyan demonstráción, amelyen azért mégis csak a szakma érdekeit igyekeztek képviselni, kifejezni azt, hogy a hatalom nem szólhat bele a színházi világ tartami kérdéseibe.

Fogalmazhatnék úgy is, ahogy Alföldi Róbert tette: eljött a beszarás ideje, Eszenyinél is, tenném hozzá. De nem lenne igazam, mert a direktor asszony eddig sem volt e téren túlságosan bátor. Most pedig különösen nem volt az, amikor a történteket szakmai vitaként írta le, mondta el, vagyis azért nem ment tüntetni a Víg, mert az politikai térbe helyezte a vitákat.

Szeretném hinni, hogy Eszenyi pusztán naivitásból hiszi azt, hogy itt valóban szakmai nézetkülönbségek vannak a színházak és a kormány között, de ennél azért többre tartom őt. Ha így lenne, akkor nem tartana ott, ahova érkezett, nem lehetne igazgató, nem rendezhetne, de talán nem is játszhatna. Ezek a funkciók ugyanis eleve feltételezik, hogy az illető képes összetetten gondolkodni, látni a világot, felfedezni a valódi szándékokat...

"EMBERÉLETEKBE KERÜLHET" - KOPORSÓT VITT ÁDER JÁNOSNAK A PÁRBESZÉD (VIDEÓ)

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2019.12.16.


A tb-törvény módosítása miatt minden kilencedik magyar kihullhat az egészségügyi védőhálóból – figyelmeztet az ellenzéki párt.

Koporsóval tiltakozott a Párbeszéd a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény szigorítása ellen hétfőn a köztársasági elnök hivatala előtt. 

Tordai Bence, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője arra szólította fel Áder János államfőt, hogy ne írja alá, hanem küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a múlt héten elfogadott jogszabályt, mert az "emberéletekbe kerülhet" – idézi szavait az MTI. 

Tordai gyalázatosnak és embertelennek nevezte a törvénymódosítást, ami szerinte azt jelenti, hogy akár több mint egy millió magyar állampolgár kieshet az ingyenes egészségügyi ellátás köréből: minden kilencedik magyar állampolgárt az a veszély fenyegeti, hogy nem lesz jogosult a sürgősségi ellátáson kívül semmilyen egészségügyi kezelésre, csak akkor ha előre kifizeti annak árát...

ORBÁN MINT RÁKOSI ÉS MINT MÁS - A KULTÚRPOLITIKA A RÁKOSI-KORSZAKÉRA HAJAZ, DE EGY JELENTŐS TÉNYEZŐ ELVÁLASZTJA ATTÓL..

HVG ONLINE
Szerző: RÉVÉSZ SÁNDOR
2019.12.16.


...Az 1963-ban született Orbán Viktor számára ez nem adatott meg. Rákosi sem lehetett volna Rákosi, ha 1963-ban születik.

Hogy mennyiben vélhető potenciális Rákosi Mátyásnak Orbán Viktor (s mennyiben nem), erről most már többet mondhatunk, mint pár hónappal ezelőtt.

Függetlenül attól, hogy a kultúrdiktatúra kiépítésére irányuló elképzelésekből mit valósítanak meg most, és miről kényszerülnek lemondani (legalábbis egyelőre), érvényben marad a cél, amelyre hivatkoznak mint magától értetődő dologra.

A cél az, hogy a művészetben a kormány elképzelései és a kormány által megjelölt és nemzetinek kinevezett érdekek érvényesüljenek. Ez a cél mindenhol megjelent, ahol a hatalom a maga tudását a művészi tudás fölé helyezte, és csak az őt szolgáló művészetet tekintette értéknek. Ahol és amennyire ez a cél érvényesül, ott a művészet megsemmisül. Ahol a hatalom meghatározhatja, hogy Köpe Bálint politikai fejlődésének mi a helyes útja, ott a Felelet című regény mint műalkotás nem születhet meg, és Déri Tibornak mint írónak el kell tűnnie Déri Tibor engedelmességre kényszerített alattvaló mögött.

A művészet kritikai viszonyulás az élethez. A hiányérzet, az elégedetlenség, az emberi világ tökéletlenségének a fájdalma hozza létre a műalkotást a népdaltól a katedrálisig, s a műalkotás akkor műalkotás, ha olyasvalami jön vele létre, ami addig nem létezett. A művészet tehát lényegileg előírhatatlan és kihívás minden és mindenki számára annyira, amennyire a világ tökéletlenségéhez köze van. A hatalomnak pedig ehhez a tökéletlenséghez mindig kiemelt köze van.

Rákosiék sem tudták, hogy a művészet megsemmisítésére törnek, de tették. Ahogy és amennyire tudták.

Ezek a hatalmi törekvések sohasem lehetnek teljesen sikeresek, de az értékpusztításban jelentős eredményt érhetnek el.

A konszolidált Kádár-korszakban ez a Rákosi Mátyás és Orbán Viktor rezsimjére egyaránt jellemző törekvés már csak szerényebb mértékben érvényesült, mert ellensúlyozta azt egy másik szempont: az a törekvés, hogy az emberek egy normális társadalomban véljék élni az életüket, amelyben a jelenkori társadalmi lét összetevői rendelkezésre állnak tűrhető színvonalon. Ennek megfelelően létezik művészeti élet, amelyben érvényesül egy belső értékrend, kánon, s amelyből e kánon szerint jelentős művészek és jelentős művek nagyobb számban nem szorulnak ki.

A Rákosi-korszak művészetpolitikája offenzív volt, a Kádár-korszaké alapvetően deffenzív.

Az elmúlt hónapokban látványosan kibontakozott kultúrpolitikai offenzíva célpontjai a magyar művészeti élet értékrendjének csúcsán álló művészek és intézmények lettek és velük együtt maga ez az értékrend.

Ez a kultúrpolitika tehát a Rákosi-korszakéra hajaz, de egy jelentős tényező elválasztja attól.

Mégpedig az, hogy annak volt ideológiai bázisa. Állt mögötte egy elképzelés az egész nép, az egész emberiség számára sokkal jobb világról, amelyhez az általuk proletárnak keresztelt diktatúrán át, többek között a művészet feletti diktatúrán át vezet az út. Ebben e diktatúra ágenseinek jelentős része hitt, s a történelmi közjó szolgálatának hitében gyakorolta a diktatúrát. E jelentős rész (bal)hitének komolyságát és mélységét igazolja, hogy börtönt, üldöztetést, száműzetést, temérdek veszélyt és egzisztenciális hátrányt vállaltak érte akkor, amikor ennek kompenzációja igen távolinak és bizonytalannak látszott; továbbá az ekkori hívők másik jelentős része minden hatalmi előnyt feladott és ugyancsak üldöztetést, száműzetést, börtönt stb. vállalt az 1956-os forradalom után az akkori meggyőződéséért.

Orbán-táborában ilyen jövőkép, ilyen világnézeti alap nem létezik. Ha létezne, nem tekintenék folyamatosnak azt a bő három évtizedes politikai jelenlétet, amelyben minden alapvető ügyben az ellenkezőjére fordították az álláspontjukat, mindig úgy, hogy korábbi (jelenlegi felfogásuk szerint nemzetáruló, keresztényellenes, szélsőségesen liberális, globalista és sorosista) önmagukat nem ítélték el, s mindig úgy alakítják az álláspontjukat, ahogy az a hatalmi törekvéseiknek megfelelt. Ebben a tekintetben tehát, a szándéketika felől nézve Orbánék kultúrpolitikai törekvései morálisan még kevésbé igazolhatók, mint Rákosiéké voltak. De ez véletlenül sem jelenti azt, hogy „a helyzet rosszabb, mint az ötvenes években”. Egyrészt azért nem jelenti azt, mert a kultúrpolitikai diktatúra kialakításának külső és belső feltételei sokkal rosszabbak, mint az ötvenes években voltak, másrészt pedig – a cinizmus rugalmasabb alkalmazkodásra képes, mint a fanatizmus.

BORKAI-GYEREK

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Róza néni
2019.12.15.


Ha már ismét szóba jött a minap a Borkai família, pontosabban a zseniális, teljesítmény nékül is jól teljesítő Borkai-gyerek, kutakodtam egy kicsit annak a cégnek a vagyoni helyzetében, ahol ő havi egy milliót keresett minimum 3 éven át. 

Okosabbak, ügyesebbek már felderítették és megírták, hogy a Rákosfalvy ügyvéd-haver címén bejegyzett Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. egy luxemburgi székhelyű, hasonló nevű céghez köthető, ami mögött vélhetően Rákosfalvy Zoltán áll. Ugyanis ez a luxemburgi cég az alapítója és egyben 100 %-os tulajdonosa a Borkai Ádám “vezette” Rákosfalvy-székhelyű Akonia Kft.-nek.

Ez a magyarországi cég 2013. márciusában alakult 500 ezer forintos jegyzett tőkével és ingatlanügynöki főtevékenységgel. E mellett bejegyzésre került még az alábbi három tevékenység: légi személyszállítás, légi szállítást kiegészítő szolgáltatás és légi szállítóeszköz kölcsönzése. Jó, nem? No de lássuk, hogy is működött ez a cég a kezdetektől. Megpróbálom röviden és egyszerűen felvázolni, éves bontásban. Tehát…

NEÍRDALÁJÁNOS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.12.16.


...Örvendezzünk honfitársaim! Miután megvettük (mindannyian, közösen, mindenki adójából) közel 1,5 milliárd forintért Budán az Ybl-villát, most odaajándékozzuk (egyelőre nem örökbe, csak használatra) a Türk Tanácsnak. Megmég fizettjük a fenntartást, de még az alkalmazottak bérét is mi finanszírozzuk az adónkból. Remélem, mindenki rohadtul örül. Mióta Orbán Viktor meglelte magában – vagy a fasz tudja kiben – a kipcsak vért, azóta nincs megállás. Hurcolja be az Unióba a haverjait ész nélkül, ráadásul a mi bőrünkre és a mi zsebünkre. Pöpec.

A szakszervezetek arra kérik Áder Jánost, hogy ne írja alá a TB törvényt. Hány ilyen kérés volt már? Ne írd alá János! János aláírta? Jóhogy alá. Pont leszarja ő az egész országot, egyik szélétől a másikig. Teszi, amiért fizetik (a mi pénzünkből), ezzel ő már biztosította a saját és a felesége anyagi jólétét életük végéig. Pont. Az ugyan miért érdekelné, hogy a törvény embertelen? Hol érdekli őt, hogy emberek fognak nyomorult módon meghalni, de ami szörnyűbb: előtte hosszasan, kínok között szenvedni? Ő akkor is vidáman horgászik majd, amikor Kovács anyuka vagy Kovács apuka ordítva könyörög a kegyes halálért.

Miközben a magyar kormány szekértolói és fáklyavivői nagy erőkkel örvendeznek Johnson győzelmének és a Brexitnek, Skócia mindeközben ki akar válni. De nem az Európai Unióból, hanem az Egyesült Királyságból. Ahogy most kinéz, Nagy-Britannia éppen elveszíti a nagy jelzőt, mert bizonyára nem fog megállni a folyamat a skótoknál. Gondolom, erről is a migránsok és Soros György tehet. Esetleg még a libsik és természetesen a Gyurcsány-szál is ott húzódik valahol a háttérben...

NAGYOT UGROTT A NETES CSOMAGOK ÁRA - TÚL SOKAT FIZETNEK A MAGYAROK A TELEKOMMUNIKÁCIÓÉRT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.12.16.


A magyaroknak (sok más országgal ellentétben) manapság többet kell fizetnie a netért és a mobilozásért jelenleg, mint 2007-ben. Ősszel kifejezetten megugrottak az árak, miközben hazánk az egyik legjobb infrastruktúrával rendelkezik a telekommunikációs szolgáltatások terén.

Az elmúlt hónapokban a mobiltelefon és internet szolgáltatások árai kiugró mértékben növekedtek – állapította meg az inflációt meghatározó ágazati sajátosságokat elemezve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint hangsúlyozták, a „jelenség nincs összhangban a nemzetközi trendekkel, ráadásul a hazai digitális infrastruktúra alapvetően jónak mondható, ami újabb kérdéseket vet fel az áremelések megalapozottságával kapcsolatban”. (A teljes írás itt olvasható.)

A jegybanki szakértők szerint a 2007 óta eltelt több mint egy évtizedben a hazai telekommunikációs és internet árak többnyire emelkedtek. Hazánk így azon kevés országok egyike, ahol a fogyasztói árak – az adóváltozások hatásait is kiszűrve – jelenleg magasabbak, mint amit 2007-ben regisztráltak. Az eurózónában, a környező országokban az árak közben a kibontakozó digitalizációs forradalommal összhangban számottevően csökkentek. A költségek az elmúlt hónapokban is változatlanul visszafogottan alakultak. Szemben a magyar folyamatokkal...


HÉT SEBÉSZBŐL HAT FELMONDOTT A JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZBAN

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.12.16.


A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház hét sebész szakorvosa közül hatan benyújtották felmondásukat, értesült az Index. Úgy tudjuk, az orvosok azért döntöttek így, mert a terhelésünkhöz képest aránytalanul alacsonynak tartják az ügyeleti díjakat. A tárgyalások eddig nem vezettek eredményre. 

Értesüléseket a kórház nem cáfolta. A Ralovich Zsolt főigazgatónak küldött kérdésünkre ezt a választ kaptuk:

Sebészeti Osztályunk több orvosa valóban benyújtotta felmondását. Intézményünk vezetése azonban tovább folytatja az egyeztetéseket a Sebészeti Osztály orvosaival, biztosítva egyúttal a feladatuk ellátásához szükséges anyagi- és tárgyi feltételeket, de a munkakörülmények javítása érdekében tett intézkedések sorozatát és a felajánlott ügyeleti díjemelést nem fogadták el.

A kórház azt írta: az orvosok felmondása nem gátolja a kórházban a folyamatos és magas színvonalú betegellátást...

KÉT HÉT EGY JAPÁN KÓRHÁZBAN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.12.16.


Kórházba kerülni sehol sem jó, de azért talán van, ahol kicsit jobb, mint máshol. Példának okáért az ember úgy képzeli, ha már muszáj, akkor Japánban biztosan jobb élmény a kórház, mint teszem azt Magyarországon. De hogy milyen is, arról Tshabee számol be saját (pontosabban családi) élmények alapján (a képekért külön köszönet!).

Mindenesetre ezzel most némi bepillantást nyertem a világhírű japán egészségügybe, úgyhogy mesélek róla egy picit.

Minden részlete viszont sajnos nem férne bele egyetlen posztba, úgyhogy ezúttal a kórházak világára szorítkozom...

Kezdve azzal, hogy a japánok rögtön kórházba mennek, bármi bajuk van. Még akár egy sima megfázással is. (Kivéve talán a feleségem családját...) Ez persze nem teljesen az ő hibájuk, itt ugyanis a legegyszerűbb orvosi rendelőtől felfelé mindent kórháznak hívnak.

A kórházi tápláléklánc

Azt hiszem, nagyjából 4 szintet lehet megkülönböztetni: a legelső az egyszerű orvosi rendelő, ami kb. olyan, mint otthon az sztk. Aztán jönnek a pici kórházak, ahol már van fekvőbeteg-ellátás is. (A feleségem is egy ilyenben szállt meg itt a környéken.)...

SAJTÓMUNKÁSOK LII.

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2019.12.13.


A hónap elején jelent meg hat nemzetközi médiaszervezet állásfoglalása a magyar sajtóviszonyokról, amely túl sok újdonságot nem tartalmaz: ismét megállapítja, hogy Magyarországon lerombolták a média függetlenségét és sokszínűségét. 2010 óta ez napi élmény, legföljebb ünnepélyes pillanatai vannak: a kormány összes intézkedése a korlátozást és a neki nem szimpatikus sajtó ellehetetlenítését célozza. Lassan a feledés homályába merül L. Simon László 2011-es nyilatkozata, ami szerint az akkor épp elfogadott médiatörvény indoklásaként megnyugtatta az újságírókat, idézem: „Aki tisztességes, annak nem kell félnie.” Az ember kényelmetlenül érezte magát, mert ilyet utoljára a nyolcvanas évek L. Simonja, Lakatos Ernő, az MSZMP agitációs és propagandafőnöke mondott, de mire ezt mélyebben átgondoltuk volna, a hazai sajtóirányítás és propaganda új figurái új képtelenségekkel jöttek elő, mígnem aztán színre toppant Kovács Zoltán. Ő a kormány multifunkcionális embere, kommunikációs szabómester. Mindent vállal. Komplett öltönyt hozott anyagból is, átalakítást, reverigazítást, ami a sajtóban azt jelenti, hogy közép-afrikai kormánymegbízottak lelkesedésével fogalmaz propagandaszövegeket világlapokba, általában is védi kormányát amúgy vállalhatatlan ügyekben, legutóbb médiaelméleti kérdésekbe bonyolódva kijelentette: „A média feladata nem a hatalom ellenőrzése.”

Az államtitkár a már említett jelentésre reagált, amely megállapítja, hogy a kormány 2010 óta szisztematikusan felszámolta a média függetlenségét, intézkedéseivel eltorzította a médiapiacot és megosztotta az újságíró-közösséget, ilyenformán a világ civilizált országaihoz képest erős médiakontrollt ért el, amely példa nélküli. A szervezetek munkatársai november végén vizsgálódtak Magyarországon újságírókkal, civil szervezetek munkatársaival, tudományos kutatókkal és politikusokkal beszélgetve a sajtó helyzetéről – írja a 24.hu. Megállapítják, hogy ugyan nem börtönöznek be vagy nem bántalmaznak újságírókat Magyarországon, de a kormány stratégiája a kritikus sajtó elnémítására így is világos: a független szerkesztőségeket bezárják vagy megvásárolják. Az újságírók legitimitását elveszik azzal, hogy magyargyűlölőnek, hazaárulónak, idegen érdekek kiszolgálóinak vagy politikai aktivistáknak állítják be őket...


KASAR PEYNIR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.12.16.


Midőn Kovács 123 Béla a reggeli feles után elmajszolja a száraz kiflicsücskét némi avas szalonnával, buszra száll, hogy beérjen a gyárba Chaplinként rángatózva összeszerelni, vagy Kovács 124 Béla tisztességben megkopaszodván és nyugdíjba térvén a rezsiutalványát nézegeti, felesége, Mária néni pedig krumplit pucol, amit valami KDNP-s adott neki, hogy rá szavazzon, kiolvasztja a farhátat, göbös ujjait aztán imára kulcsolja hálaként, hogy ma még nem döglenek éhen az urával, Krisztushoz, az ő apukájához és anyukájához fohászkodik, akkor mindeközben a nagy és bűnös Budapesten, a pompás Ybl-villában reggelihöz terítenek, éspedig a Kovács – mindenféle számú – Bélák, az összes Mária néni, számos unokájuk és dédunokájuk – akik őket majd gyászolják – pénzén, és Allah hogyléte felől ábrándoznak.

Ezekben a dolgokban ontológiai, hitéleti, etikai és gasztronómiai ellentmondások lapulnak, valamint egy forradalom csírája is benne nyugszik, így elnézve a történetet vélhetően örökre, mert a Kovács – mindenféle számú – Bélák, az összes Mária néni és számos unokájuk meg még több dédunokájuk málén nézik, ahogyan hülyét csinálnak belőlük. Mi több, hálásak azért, hogy hülyék lehetnek, örülnek neki, hogy nem vezetik be az arab számokat, nem erőszakolják meg őket, és tobzódnak a keresztény kultúrájukban, hogy Orbán Viktor Mihály megvédi azt, sőt, a szent szánkókat is óvja, csak az Ybl-villát adja türkök – muszlimok – kezére, türbéket igazgat, meg muszlim iskolákat pátyolgat, és jóváhagyja a kurdok irtását. Cukipofa ez az Orbán Viktor Mihály, legalább annyira, mint Joker, Batman bácsi nagy ellenfele. Olyasmik is az erkölcsei, mint annak.

Hogy annak idején a pöttyös seggű Matolcsy cége mért vette meg kurva sok pénzért az Ybl-villát, senki nem tudta, csak most derült ki. Hogy migráncsokat telepítsenek bele, azért. Hogy Orbánban kipcsak vérek vannak, azt az azeri baltás gyilkos elengedésekor sem tudtuk, azt hittük akkor nagy naivan, hogy csak pármillió dollár az oka, amit érte fizettek, de most már úgy tűnik, ennek a dolognak megvan a maga íve, és rendszerré áll össze, olyan káosszá, amihez képest a tomboló entrópia kutyafasza, s leginkább zavarosnak nevezhető, amiben oly jó halászni. Az Ybl-villában a Türk Tanács muszlimjai csücsülnek majd, Mária néni és sorstársai fizetik a kosztot és a kvártélyt nekik, és emberfia oda be nem teheti a lábát, annyi terrorista migráncs tevékenykedhet ott háborítatlanul, amennyit Erdogan nem szégyell...

HAVI 66 EZER FORINTBÓL ÉLNEK A SZEGÉNYEK

MFOR.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2019.12.16.


Már önmagában is megdöbbentő, mennyire kevés a szegények átlagos jövedelme, a helyzetet azonban csak súlyosbítja, hogy a leszakadás a társadalom egészéhez mérve fokozódott. Egyre távolabb kerül ugyanis a felzárkózás lehetősége.

2010 óta nagyot csökkent a szegénység Magyarországon, már egymillióra tehető azok száma, akik kikerültek a szegénysorból - ezzel hozakodik elő időnként a kormány. A számok hangzatosak, és azok mégcsak nem is valótlanok vagy túlzóak. A sikerek mögött azonban több ponton mutatkoznak repedések, melyek arra világítanak rá, hogy akadnak Magyarországon szép számmal olyanok, akiket a kormány az út szélén hagy. Pedig nagy mellénnyel azt ígérték még évekkel ezelőtt, hogy ez nem fog megtörténni. Az egyre több szegénysorba sodródó nyugdíjas mellett egy sokkal általánosabb problémára is rávilágítanak a legfrissebb adatok.

A leszakadó nyugdíjasok mellett egy másik súlyos problémára is rávilágít a Központi Statisztikai Hivatal háztartások életszínvonalára vonatkozó adatsora: egyre nagyobb ütemben mélyül a szegénység Magyarországon, akik pedig ide tartoznak, azok egyre távolabb kerülnek attól a lehetőségtől, hogy valamikor fel tudjanak emelkedni a szegénysorból, javuljon az életszínvonaluk.

2018-ban a szegénységi rés már 28,9 százalékos volt az előző évi 24,1 után, miközben 2010-ben még 18,2 százalék...

ORBÁN CSAK MANIPULÁLT, NEM ZÁRT BE SENKIT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.12.16.


A valódi demokráciát kedvelők köreiben rosszul csengő nevek sorában említi egy amerikai cikk a magyar miniszterelnököt, máshol arról írnak, Orbán Viktor sikeres manipulátorként, hogyan tudta újságírók börtönbe zárása nélkül is megszerezni a magyar sajtó nagyrészét. Más hangvételben van szó külföldön a magyar avantgárd művészetről, amelynek alkotásai egyre keresettebbek a műkincspiacon. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

A Washington Post gőzerővel nyomoz Donald Trump „impeachmentje” kapcsán, a lap legutóbb az amerikai elnök külföldi vezetőkkel folytatott egyeztetéseivel, találkozóival foglalkozott, amelyeknek a cikk szerint jelentősége lehet az elnök ellen indított alkotmányos vádeljárás ügyében is. Az írás sorra vette azokat a külföldi vezetőket, köztük Orbán Viktor magyar kormányfőt is, akik eljutottak a Fehér Házba egy kis baráti beszélgetésre, miközben kiemelik, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek ez mind a mai napig nem adatott meg, holott az oroszok elleni harcban igencsak szüksége lett volna Trump támogatására. Vajon miért nem?

A neves lap fotókkal illusztrálja, kik ülhettek be abba a bizonyos, kandalló előtti, rikító sárga fotelbe Trump mellé az ovális irodában. A május 13-i dátumnál Trump és Orbán fotóját közlik. A magyar kormányfőt a cikk a kétes hírű vezetők között említi Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Szergej Lavrov az orosz külügymniszterrel egy kategóriában. Utóbbi megjelenése azért keltett nagy feltűnést egyébként, mert épp aznap tette tiszteletét a múlt héten a Fehér Házban, amikor szavazásra bocsátották az elnök elmozdítását célzó határozatot a kongresszus igazságügyi bizottságában.
Nem kellett ide fizikai erőszak

Különösebb harc nélkül elnémította Orbán Viktor a magyar médiát címmel a Die Presse a hetes cikkely szerinti eljárás megindításához vezető indokokat veszi sorra, ezek közül kiemelve a nagyrészt állami irányítás alá került sajtó helyzetét. Merthogy a lap szerint precedens nélküli az Európai Unióban, amit Orbán csinált, vagyis hogy fokozatosan szűkítette a sajtószabadságot és számolta fel a médiapluralizmust. S eközben nem zárt egyetlen újságírót sem börtönbe, és fizikai erőszaknak sem volt senki kitéve. Célját piaci manipulációval sikerült elérnie, aminek következtében a sajtóorgánumok 80 százalékát megkaparintotta, de úgy, hogy nem állíthatjuk: teljes kontroll alatt tartaná őket...

FERGE ZSUZSA: A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR KÖRLEVELÉHEZ

MÉRCE
Szerző: FERGE ZSUZSA
2019.12.15.


Örömmel olvastam a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) legújabb körlevelét. Noha magam nem vagyok hívő, minden szavával egyetértek. Tisztelem magasztos, emelkedett stílusát. Fontos mozzanat az előzőekhez képest, hogy nem egyetlen kérdésre koncentrál, hanem korunk négy valóban jelentős problémáját állítja középpontba. Ezek a népesedési krízis, a nevelés-oktatás helyzete, a szegénység és a népmozgások által felvetett kérdések. Ezen túlmenően is foglalkozik egy sor globális fenyegetéssel. Mindezeket a hit fényében tekinti át és így keres lehetséges válaszokat.

Köszönöm, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy néhány megjegyzést fűzzek a körlevélhez. Sajnálom, hogy nem tudom követni az emelkedett hangvételt, hiszen igencsak hétköznapi ügyekről szólok, igencsak hétköznapi nyelven.

A Körlevél rámutat azon problémákra, amelyek rendszerváltást követően borítottak és borítanak fel életeket, mint a tömeges, bár ma csökkenő munkanélküliség, a hajléktalanság, a nyomorúság új formái, erkölcsi bizonytalanságok.

Kiemel egy eddig kevésbé érintett kérdést, az egyenlőtlenségek parttalan, a társadalmat torzító növekedését, aminek még az elvándorlásban, és így a népesség csökkenésében is szerepe van.

Az alábbiakban két témához szeretnék megjegyzéseket fűzni.

Az első kérdéskör az, hogy tehetne-e valamit az Egyház a családok helyzetének javításáért?

A második az, hogy tehet-e valamit az Egyház a társadalom jobb összetartozásáért?
...

BÜSZKESÉGBŐL NEM KAPCSOLJÁK LE A PUSKÁS ARÉNA KIVILÁGÍTÁSÁT AKKOR SEM, HA NINCS BENNE RENDEZVÉNY

INDEX
Szerző: BIROM
2019.12.15.


Stummer János jobbikos képviselő fordult írásbeli kérdéssel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, miután kiderült, nemcsak a mérkőzések idejére, hanem minden éjszakára fényárban úszik a nemrégiben felavatott Puskás Aréna.

Gulyás helyett Orbán Balázs államtitkár válaszolt, méghozzá a következőt:...

MIÉRT IJESZTGET-TEK?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.12.16.


Az MTI, amely a Magyarország és világ majdnem minden fontos eseményéről beszámol – a TEK közlése alapján – most azt az információt tette közkinccsé, hogy a TEK a korábbi évekhez hasonlóan, technikai, jármű és személyi állománnyal és felszereléssel lesz jelen az V. kerületi Vörösmarty téri és a budapesti Szent István Bazilikánál rendezendő karácsonyi vásáron. Mint a közleményből kiderül, „a TEK továbbra is azért dolgozik, hogy Magyarország mindennapjai, a karácsonyi ünnepet megelőző és az ünnepi időszak biztonságban teljenek".

Jó érzés, hogy megint tankok állnak a Bazilikánál és a Vörösmarty téren. Lehet majd mellettük fotózkodni, szelfiket készíteni és elküldeni az ismerősöknek. Nagyjából ennyi értelme van a tankok kiállításának, mert a TEK is tudja, hogy Magyarországon a terroristák nem akarnak merényletet elkövetni. Nem mintha jobban szeretnének bennünket, mint más nációkat, hanem, mert nem látnak ebben üzletet. Európa több nagyvárosában – Londonban. Párizsban, Brüsszelben – ugyanis egy merénylet nagyobbat szól, mint az Orbán Viktor által túszul ejtett Magyarország fővárosában.

Tudja ezt a TEK is, és nem azért teszi ki közszemlére a harckocsikat, hogy elriassza a terroristákat. Sokkal inkább, hogy bennünket, magyar választókat riogasson. Mert a TEK páncélozott járművei láttán, nem az jut az eszünkbe, hogy nekünk nem eshet bántódásunk, hanem éppen ellenkezőleg: az, hogy fenyegetve vagyunk, és meg kell védeni bennünket...

SZABAD SZEMMEL: TAKTIKAI MANŐVER, AMIKOR A FIDESZ A NÉPAKARATRA MUTOGAT A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.16.



Die Welt 

A Bundestag elnöke bízik abban, hogy az európai értékek és hagyományok segítségével továbbra is sikerül érvényt szerezni a liberális meggyőződésnek, még ha nem is lehet minden gondot megoldani annak alapján. Wolfgang Schäuble a CDU egyik legfőbb vezetőjeként gyorsan hozzáteszi az interjúban, hogy jelenleg nagyobb szükség van a képviseleti demokráciára, mint bármikor korábban. A parttalan, közvetlen demokrácia ugyanis nem visz sehová. Viszont ha a képviseleti demokrácia nem hozza az eredményeket, akkor veszélybe sodorja magát, hiszen jönnek fel a populista mozgalmak. Annak a végén pedig a zsarnokság vár, ám azt senki sem akarja. Arra is kitért, hogy számot kell vetni Európában a keleti nacionalizmussal. Brüsszel, vagyis a Nyugat folyton megpróbálja megmagyarázni a cseheknek, lengyeleknek, magyaroknak, hogy mit kell tenniük, illetve mit kell megengedniük. Ám azok az önrendelkezésre hivatkoznak, hogy most joggal vagy sem, az más kérdés. De ügyelni kell arra, hogy az integráció összhangban legyen a nemzeti igényekkel, különben bajba kerül az európai gondolat. Ehhez Schäuble szükségesnek tartja, hogy Németország túllépjen a mostani enerváltságán és az eddiginél nagyobb szerepet játsszon a földrészen. Emellett az is igen fontos, hogy a kontinens visszanyerje korábbi helyét a világban, mi több, önálló szerepet töltsön be. Ám nem biztos, hogy ez utóbbit el tudja érni, de legalább meg kell próbálni. Egy nyitottabb, felgyorsultabb nemzetközi környezetben kell helytállni, amihez ismét meg kell tanulni a hatalom nyelvét, persze anélkül, hogy Európa feladná erkölcsi alaptételeit. A politikus főként a németek számára tartja ezt fontosnak, de természetesen, csakis a többi európai nemzettel együtt. E tekintetben sok mindenben egyetért azzal, amit Emmanuel Macron francia elnök javasol az EU számára. Ideértve a védelmi közösség megteremtését, bár megjegyzi, hogy a NATO még sokáig nélkülözhetetlen marad. Az értékeket össze kell kapcsolni kül- és biztonságpolitikával. Ez esetben ugyanis a szabályozó funkció nem csupán költségekkel, hanem erkölcsi hozadékkal is jár.

Budapesten találkozik ma a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák főváros ellenzéki polgármestere, hogy egyezményt írjon alá a szabad városok nevében és így, közösen szálljon szembe a maga populista kormányával. Céljuk az, hogy erősítsék a demokráciát, támogassák a tisztább és átlátható helyi közigazgatást, illetve, hogy Brüsszelben közösen lépjenek fel érdekeik érvényesítéséért. Karácsony Gergely azt javasolja, hogy az uniós támogatások elosztásába ne vonják be az állami apparátust, hanem az önkormányzatok közvetlenül jussanak hozzá az EU-s pénzekhez.

FAZ 

Az egyik neves nemzetközi civil szervezet vezetője arra figyelmeztet, hogy rossz a populizmus közhasználatban lévő meghatározása, és ez megnehezíti a demokrácia védelmét. Michael Meyer-Rosende, a Democracy Reporting International igazgatója szerint ugyanis az még nem sokat árul el a lényegről, ha az ilyen pártokat úgy jellemzik, hogy bonyolult összefüggéseket egyszerűsítenek le, a félelemmel operálnak és azt állítják, hogy csakis ők képviselik az igazi népet a korrupt elittel szemben. A gond ott van, hogy ez a keretezés semmit sem árul el arról, miként viszonyul a populizmus a demokráciához. Az egyik fő szakértő, Cas Mudde a Georgia-i Egyetemről különbséget tesz a hatalmi ágak megosztását és a kisebbségeket védelmező liberális demokrácia, illetve az illiberális választási demokrácia között. Utóbbiban a többség dönt és utána a törvényhozás, illetve a kormány azt csinál, amit csak akar. Ám ily módon a definíció az ideológia szintjére emel egy taktikai érvet és amögé el tudnak bújni a demokrácia ellenfelei. A populisták ugyanis csak akkor hivatkoznak a többségre, ha abból hasznuk származik. Amikor Orbán 2010-ben rohamtempóban íratta át az alaptörvényt, nem tartott róla népszavazást. Minek is kockáztatott volna a kétharmad birtokában. Ugyanez vonatkozik az igazságszolgáltatásra: a bíróságokat a demagógok nem számolják fel, hanem a saját embereikkel töltik fel azokat. A Fidesz egy sor sarkalatos törvényt hozott, amit nem lehet egyszerű többséggel megváltoztatni. A párt részéről taktikai manőver, amikor a népakaratra mutogat. Ám ha netán veszít a választásokon, akkor a törvényekre és az általa kinevezett bírákra fog hivatkozni. A jogállamot emlegeti majd, amire az új hatalom a többség óhajával riposztozik. A populizmus kutatói számára a párt egy csapásra liberális lenne, míg ellenfeleit demagógoknak titulálnák. Nem jó az az elmélet, amit a választási eredmény fejre tud állítani, mert háttérbe szorítja a vitát, hogy egy párt antidemokratikus vagy alkotmányellenes-e. Ilyenkor mindig azt kell nézni, hogy egy párt programja szembemegy-e a jogállammal. Ha igen, akkor tekintélyelvűnek kell nevezni. Ez Németországban egyszerű, mert ott az Alkotmányvédelem elvégzi ezt a besorolást. De mindenképpen egyértelműen meg kell mondani, hol vannak a demokratikus vitakultúra határai, és egyes vélemények hol lépik át az alkotmányosság kereteit.

Az amerikai elnök ugyan aláírta a rendeletet, amellyel száműzni kívánja az antiszemitizmust és az Izrael-ellenességet az egyetemekről, csakhogy az új nacionalizmus, a megkeményedő identitások korában ez nem is olyan egyszerű. Nem világos ugyanis, hogy a jogszabály minek tekinti a zsidókat. Az identitás kérdése egyébként is igen fontos az egész populista hullám számára, ideértve a szélsőjobbos pártok felemelkedését Európában, valamint a fehér nacionalizmust az USA-ban. Ám a nemzeti identitás tele van problémákkal és ellentmondásokkal. Az alig kétszáz éves fogalom úgy indult, hogy a közös nyelven, etnikai gyökereken és hazán alapult, de a kisebbségeket és bevándorlókat másodosztályú polgároknak minősítette, sőt belső fenyegetésnek. A faji tisztaságot a nemzeti túlélés feltételévé tette. A világ a legrosszabb irányzatok kezelésére kitalálta a kulturális sokszínűséget, a nemzetközi összefogást, valamint a kisebbségek és a bevándorlók védelmét. De nem oldotta fel a nemzeti identitás körüli ellentéteket, sőt valójában ellencsapáshoz vezetett. Az olyanok, mint Orbán, a vér és rög-elméletet ötvözik azzal, hogy megígérik: szétverik a multikultit és nemzetközi egyesülést, mert az a szemükben ugyanolyan fenyegetést jelent a nemzeti identitásra nézve, mint bármelyik kisebbség vagy migráns. A zsidók azonban érzékenyek arra, hogy esetükben a vallás egyben nemzetiséget is jelentene. Messze nem mindegyikük fogadja el, hogy Izrael a közös haza. Az erősödő fehér nacionalizmus viszont egyre inkább nemszeretem idegeneknek tekinti őket. Az összeesküvés elméletek időnként bekerülnek még a politika fő áramába is, és hazátlan kozmopolitáknak állítják be őket, aki azon dolgoznak, hogy aláássák a nyugati államok faji tisztaságát. Trump döntése nyomán újra felvetődik, hogy akkor most a nemzeti identitás védelmet vagy veszélyt jelent a zsidóknak. Itt az a gond a rendelettel, hogy az korlátozza Izrael bírálatát, miközben a zsidó állam kizárja a nemzeti identitásból a palesztinokat. Hogy a világ mekkorát változott, az kiderül abból, hogy az új nacionalisták, Orbántól az indiai államfőig, felsorakoztak Netanjahu mögé. Szövetségesnek és modellnek tekintik. Mind a hárman régi etnikai örökséghez nyúlnak vissza, hogy korszerű formában tartsák ellenőrzés alatt a vallási kisebbségeket. De az egész ügy lényege jelenleg az, hogy akkor most a kemény, nemzeti alapú identitás a megoldást jelenti-e, vagy pedig maga a probléma?

Szerbiában házi őrizet alá helyezték a Krusik nevű állami fegyverkereskedő cég egyik korábbi alkalmazottját, miután az kényes értesüléseket hozott nyilvánosságra a legfelső köröket is érintő, roppant kínos ügyletekről. A 40 éves Aleksandar Obradovic az ország egyik legnagyobb fegyverkereskedelmi botrányát leplezte le, amikor nem kis személyes kockázatot vállalva feltárta, hogy kormánykörök bátorításával folyik a korrupció és a szervezett bűnözés, miközben Aleksandar Vucsics elnök úgy tünteti fel, hogy az ország a reformok mintadiákja a térségben. A lényeg az, hogy a vállalkozás igen olcsón értékesítette az általa gyártott tüzérségi gránátokat, aknákat és rakétákat egy magáncégnek, az pedig jókora haszonnal adta azokat tovább. Utóbbi vállalkozásnál a személyi szálak egészen a belügyminiszterig vezetnek. A veszteség milliós, ráadásul a fegyvereket nem egyszer olyan térségekbe szállították, ahová nem lett volna szabad, pl. szaúdi közvetítéssel a háborútól sújtott Jemenbe. Szerbia már Milosevics alatt is az illegális fegyverkereskedelem egyik központjának számított és ez ma is így van. Márpedig ily módon biztonsági kockázatot jelent az EU számára. Obradovicsot nemrégiben ismeretlenek megfenyegették, ő azonban nem fél, mert úgy érzi, hogy a közvélemény rokonszenve – jelenleg legalábbis – védelmet nyújt számára. Merthogy gondosan dokumentálta a minden bizonnyal az elnökig elérő visszaéléseket, ezért sokak szemében az állami maffiával szembeni ellenállás jelképének számít. Ám mint mondja, sok ilyen ügy van, ahol a kormánypárt emberei a köz rovására gazdagodnak meg. De aki ezt nyilvánosságra hozza, az nagy kockázatnak teszi ki magát, legyen az oknyomozó újságíró vagy ellenzéki politikus. Obradovics ügyvédje azt mondja, Szerbia nem jog-, nem tekintélyelvű állam. Vucsis szétverte a fékeket és ellensúlyokat, ennek ellenére élvezi Brüsszel támogatását.