2016. december 13., kedd

EZT TAPASZTALNÁ ORBÁN VIKTOR, HA ÁLRUHÁBAN JÁRNÁ A VIDÉKET

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: Trombitás Alfréd
2016.12.13.


A miniszterelnök rendkívül visszafogottan már-már Mátyás királyéhoz hasonlította saját országlását. Ám a népmesékből tudjuk, hogy két dologban biztosan biztos különbözik egymástól a magyar történelem e két meghatározó figurája. Amíg ugyanis Mátyásnak az orra volt nagy, addig Viktornak a pocakjáról mondhatjuk ezt el, és míg az igazságos király álruhában járta az országot, hogy valós képet kapjon népe életéről, addig a miniszterelnök felköltözik a várba, hogy minél távolabb legyen az alattvalóitól. Most azonban játsszunk el a gondolattal, mi lenne akkor, hogy Orbán Viktor mégis álruhát öltene, és megnézné magának a valódi Magyarországot.
 
Kezdhetne mindjárt az első aluljáróban, ahol kéregetők és hajléktalanok sorfalában közelíthetne a 3-as metró megállójához. Morogna egy kicsit a (ál)bajsza alatt, hogy Tarlós mégsem tudta kipucolni ezeket a szerencsétleneket innen, de aztán jönne a szerelvény, és a meglepetése még mindig az az ütött-kopott szovjet metró kocsik gördülnének be az állomásra, amelyeken a 80-as évek végén, egyetemistaként utazott. Aztán beszállna a szerelvénybe, és látná, hogy pestiek sem élnek olyan jól, ahogy azt a Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiolvasható. No, de a vidék a miénk – gondolná a miniszterelnök, és úgy döntene, hogy irány a Keleti pályaudvar, ahonnan majd célba veszi valamelyik vidéki várost.
 
Teljesen mindegy, hogy a szolnoki, a hatvani, a sátoraljaújhelyi vagy a békéscsabai vonatra száll fel, a kocsiban mindenképpen megdöbben, hogy még mindig ugyanazok a szerelvények szállítják az utasokat, mint amikor még ő utazott haza a fővárosból joghallgató korában. Igaz, azóta otthon már van egy vadonatúj kisvasút, ám az véletlenül sem hasonlít ehhez a több évtizede szolgálatban lévő, elhanyagolt szerelvényre. Leülne egy idősebb pár mellé, akik Magyar Nemzetet olvasnak. Ez a Simicska még itt is kísért engem - gondolja magában az álruhás miniszterelnök, aztán megnyugtatja magát azzal a gondolattal, hogy ha hazaérnek ezek a jóemberek, otthon majd krumplit hámoznak az újság lapjaira, vagy gyújtóst csinálnak belőle... 
 

BÁRMIT JOBBAN ELVISELEK, MINT AZT A TUDATOT, HOGY EBBEN A PILLANATBAN IS ÉHEZTETNEK, VAGY HALÁLRA VERNEK VALAKIT A SZÜLEI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2016.12.13.


Most van az, hogy fel kellene háborodnom és jól beszólni Selmeczi Gabriellának, a kormánynak és mindenkinek, mert az egyes gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek biztonságának és védelmének fokozása érdekében történő módosításáról szóló T/12477. számú törvényjavaslatot ma tárgyalja a parlament. Ez az a törvényjavaslat, amiről pár kósza cikk jelent meg, hogy majd most elveszik a gyereket azoktól a szülőktől, akik elfelejtenek elmenni egy szülőértekezletre. Őszintén szólva nem ástam bele magam túlságosan a témába, egészen tegnap estig, amikor egy szülői jogvédő szervezet egy tagja meg nem találta vele a Szalonnát. Hogy írjunk róla, azonnal, mert itt a világ vége és ez borzalmas.

Nekem jutott a feladat, hogy kiderítsem, pontosan miről is van szó. Nem szokásunk egyoldalú információk alapján cikket írni. Sem kérésre, sem megrendelésre, sem sehogy. Csak arról és csak úgy, amit fontosnak érzünk és amit igaznak érzünk. Ha szembe megy a divattal, vagy az ellenzéki véleményekkel, akkor is. Ez egységesen vonatkozik a szerkesztőségre és egyenként a szerzőkre is. Olyan is előfordul, hogy nem értünk egyet bizonyos kérdésekben, de ez nem akadályoz meg egyikünket sem abban, hogy a saját cikkét a saját meggyőződése alapján írja meg mindenki. Ezt teszem én is.

Elolvastam a kérdéses törvényjavaslatot, a javaslat
kiegészítését és minden, ezzel összefüggő és elérhető anyagot. Az kétségtelen, hogy minden törvény annyit ér, amennyit abból be tud tartatni a törvényalkotó, vagy a törvény végrehajtó szervei. Számtalan olyan törvény, jogszabály és egyéb intézkedés van jelenleg is, amivel elvben egyetértek. Például én is azt vallom, hogy sokkal jobb akár közmunkásként is pénzt keresni, mint segélyt kapni. Azt is gondolom, hogy aki alkalmas lenne a munkavégzésre, de helyette inkább a társadalom nyakán óhajt élősködni álrokkantként, azt ki kell dobni az ellátásból. Ez az elmélet. A gyakorlat azonban az, hogy egy csomó piaci munkahely szűnt meg azért, hogy a munkáltató (és itt bőven vannak állami vállalatok is a bűnösök között) a sokkal olcsóbb közmunkásokat alkalmazza a kirúgott dolgozók helyett. Az is tény, hogy a közmunkából minimális az esély a munkaerőpiacra való visszatérésre. És abban sem lehet vita, hogy a közmunkásbérből nem lehet megélni. Tehát az elv jó, a kivitelezés gyalázatos.

Ez a helyzet a rokkantellátással is. Számtalan munkaképtelen, valóban beteg, sérült, munkát vállalni a legjobb indulattal sem képes ember veszítette el az emberi életnek a lehetőségét is azzal, hogy kiesett az ellátásból. Ez történelmi bűne a kormánynak...


ITT OLVASHATÓ

NE HASZNÁLJUK A NEMI ERŐSZAK ÁLDOZATAIT KATTINTÁSGENERÁLÁSRA!

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: POSFAI ORSI
2016.12.13.


Múlt héten valószínűleg sokakat sokkolt a hír, hogy Bernardo Bertolucci egyik leghíresebb filmjében, Az utolsó tangó Párizsban egyik jelenetében a női főszereplőt, Maria Schneidert valódi nemi erőszak érte. Ezt a színésznő már évekkel korábban nyilvánosságra hozta, mégis, a sajtó csak most, Bertolucci egy 2013-as interjúja nyomán kapta fel a hírt, ami már önmagában elkeserítő. (Csak akkor válik az erőszak valódivá, amikor a férfi beismeri tettét?) De volt a történetnek egy másik felkavaró vetülete is: az, ahogy a sajtó ezt az ügyet  kezelte.

Nekem nem maga a hír volt sokkoló, amikor szembejött a Facebook falamon egy 444-es cikk formájában. Persze, borzalmas történet. A híres és elismert színész (Marlon Brando) és a híres és elismert rendező (Bernardo Bertolucci) megbeszélte, hogy nem árulják el a fiatal és aránylag ismeretlen színésznőnek (Maria Schneidernek), hogy egy szexjelenetben Brando eljátssza, hogy brutális anális erőszakot követ el ellene. Mert, ahogy Bertolucci mondta, azt akarta, hogy Maria ne csak eljátssza a gyűlöletet és a megaláztatást, hanem érezze is ezeket - a lány megaláztatását akarta látni, nem a színésznő játékát. Borzalmas történet, de az volt akkor is, amikor Maria korábban nyilvánosságra hozta. Az, hogy most előkerült egy régi interjú a rendezővel, legalább azt a hatást talán eléri, hogy ezentúl nem lesz az eset az asztal alá söpörve, és talán ezentúl nem lesz se Brando, se Bertolucci, sem Az utolsó tangó Párizsban az egekig magasztalva.

Mégis, a hír fizikai hatással volt rám. De az émelygés, ami elfogott, nem a cikk tartalmának szólt, hiszen addig rá se kattintottam, amíg le nem ültem megírni ezt a cikket. Úgyis tudtam, mi lesz benne összefoglalva. Nem, ami engem mélységesen felkavart, az a cikkhez választott kép volt. Ugyanis a kérdéses jelenet egyik képkockáját választották hozzá illusztrációnak. Vagyis egy olyan jelenet egyik képét, amiről most már kétséget kizáróan lehet tudni, hogy egy nő valós megerőszakolását ábrázolja. A színésznő kétségbeesett arca és letolt nadrágjának képe még napokig fel-felbukkant az emlékezetemben, és nem hagyott nyugodni...

ITT OLVASHATÓ

5 KORMÁNYPÁRTI POLITIKUS AZ OKTATÁSRÓL

ÁTLÁTSZÓ - VASTAGBŐR BLOG
Szerző: laspalmas
2016.12.13.


Jobbnál-jobb megszólalások 2016-ból oktatási témában.
Balog Zoltán, január:

“De azért azt el kell mondani, hogy változik a világ. Tehát ha versenyképesek akarunk maradni, akkor nemcsak többet kell dolgozni, mint eddig dolgoztunk, mindenkinek, nem csak a tanároknak, hanem a diákoknak is bizony többet kell tanulni, és itt meg kell találni a megfelelő arányt.”

De sikerült?
Orbán Viktor, február:

“Arra a kérdésre, hogy mit vár a magyar oktatástól, a miniszterelnök azt mondta: hogy segítsen a szülőknek abban, hogy a gyerekek jó erőben lévő, jó lelki erőben lévő, nemzetközileg versenyképesek legyenek. (…) Az is kiderült, mondta, hogy a gyerekeink egyre kevésbé állnak helyt a nemzetközi versenyben. Tehát az oktatási rendszerünk pénzügyileg és szakmailag megbukott. A felelősséget nem szeretné porciózni, de mindegy is, az egészet meg kellett változtatni – állítja Orbán, aki szerint jó irányban indultak el.”

De sikerült?
Palkovics László, szeptember:

“a diákokkal meg kell szerettetni a tanulást, és el kell érni, hogy tudják alkalmazni az ismereteket a változó világban is.”


De sikerült?
...
ITT OLVASHATÓ

AZ ERASMUS KÓRKÉP

MÉDIAVADÁSZ BLOG
Szerző: Média Vadász
2016.12.13.


Gondolatok az Erasmus elnevezésű nemzetközi cserediák programról, amely a tanulás leple alatt multikulturalizmusra neveli a fiatalokat. A rövid felvetések nem azok ellen szólnak, akik már részt vettek ilyenben, hanem az ellen a mögöttes ideológia ellen, ami a programot életre hívta.
 
Jelszava: Határtalan élmények! Légy mobilis! Logója: A szivárvány minden színében pompázó puzzle, melyek szorosan összekapcsolódnak. A színek ne tévesszenek meg senkit! Nem a diákok vagy a szervezet sokszínűségére utal, sokkal inkább a bőrszínre vagy a buzeranciára, melynek köztudott, hogy a szivárvány a jelképe, és hogy a fajkeverés propagálása mellett kiemelt hadoszlopa a multikulturalista hadviselésnek. Ez a liberális tömegszenzáció évek alatt utat tört magának az európai egyetemeken. Keveredj össze, akivel csak tudsz, úgysem lesz következménye!
*
Aki a nyelvtanulás miatt választja, az hazudik! Ez ma egyszerűen divat lett, és ilyen buliból egyetlen csordalelkű ember sem szeretne kimaradni. Valakit egyenesen a szülei buzdítanak, hogy vegyen részt ezen a hasznosnak jó indulattal sem nevezhető kis kiruccanáson. Ezek az emberek valójában egy sötét, ködös lélekvesztőben bolyonganak, ahol a gyökerek elvesztése miatt teljesen kiszolgáltatottjává válnak az őket érő sötét ideológiáknak és a különböző kaotikus erőknek.
 
Az Erasmusok között (merthogy önmagukat így nevezik) tök ciki az, aki ezer kilométernél rövidebb távon utazik el országunktól. Az Erasmusosok között gyakori az, aki hazatérve fintorog, kesereg, szitkozódik és legszívesebben leköpné Magyarországot, hiszen szerinte külföldön szinte bárhol az ember csak jobban érezheti magát, mint ebben a szürke koszfészekben.
 
Számára nyolc-tíz különböző nemzetiségű félrészeg, nagypofájú fiatal egy ebédlőasztalnál szebb látványt nyújt, mint egy-két értelmes baráti arc.
*
Elég szomorú, hogy aki élete nagy részében nem lelt itthon igaz barátságra saját honfitársai között, az szinte már a kiutazása első pár napjában életre szóló barátságot köt egy gyakorlatilag idegen külföldivel, amit büszkén újságol. Szerintem elhamarkodottan döntenek azok a diákok, akik rövid ismeretségük alatt már testvéreknek hívják egymást. A testvériség nem itt mutatkozik meg! Gondoljunk bele egy pillanatra, mi lesz azzal a húsz év körüli személlyel, aki éli itthon a szürke, semmitmondó kis diákéletét. Életét a tanulásnak szenteli, és egyszer csak Európa valamelyik metropoliszában, nyolcadmagával összezárva találja magát, ahol kiderül, hogy ő még soha nem rúgott be életében. Egy ilyen sötét lélekvesztőben aztán a túlnyomó többség – akik igen tapasztaltak az alkoholfogyasztás terén – addig nem hagyják békén, amíg le nem csavar négy-öt vodkát...
 

SEGÍTSÉG! BETEG A GYEREK!

BEZZEGANYA BLOGJA
Szerző: TÜNDE
2016.12.13.


Itt van a tél, és sajnos ez nem (csak) arról szól, hogy nagy pelyhekben hull a hó, tükörsimára fagy a tó, és a bágyadt napsugár fényében melegednek a cinkék a tuja tetején. Ahogy bejött a hideg, nyirkos idő, sok gyerek bekap valamilyen vírust, és az iskolában tanulás helyett aléltan fekszik a nappaliban a kanapén. Lázas, köhög, fáj a torka, és már legalább fél csomag százas zsepit elhasznált. A szülők ilyenkor mindent megtesznek, hogy a kicsik fájdalmát és lázát csökkentsék. Jó megoldás erre a Nurofen termékcsalád, mely három hónapos kortól bármilyen korú gyermeknél alkalmazható.
 
A betegség jelei
 
Általában torokfájással kezdődik, amely 1-2 napig tart. Ezután, vagy ezzel párhuzamosan kezdődik az orrfolyás, orrdugulás, és a száraz köhögés, amely rendszerint a negyedik-ötödik napon lép fel, és gyerekeknél akár 2-3 hétig is eltarthat. Kísérő tünet lehet még az általános levertség, gyengeség, tüsszögés, égő érzés a torokban, az orrban, és a fülfájás is.
 
Hogy történt a fertőzés?
 
A kórokozók leginkább cseppfertőzéssel – vagyis tüsszentés vagy köhögés útján – terjednek a levegőbe kerülve. De kézfogással, esetleg a beteg gyerek által érintett tárgyak (játékok, evőeszközök, kilincsek) közös használatával is tovább adhatók, főleg ha nincs rendszeres kézmosás beiktatva a napi rutinba.
 
Lázcsillapítással kapcsolatos teendők
  • gondoskodj a megfelelő folyadékbevitelről, figyelj a kiszáradás jeleire (száraz száj, lepedékesnyelv, kevesebb vizelet, beesett kutacs, aláárkolt szemek, könnyek hiánya)
  • ne adj a gyereknek nehezen emészthető ételeket, helyettük például az alábbiak javasoltak: levesek, pürék, turmixolt ételek vagy párolt zöldségek
  • ne öltöztesd alul/túl, ruházata könnyen szellőző legyen, és ne izzadjon be
  • indokolatlanul, orvosi utasítás nélkül ne adj neki antibiotikumot – vírusok okozta megbetegedések ellen nem hatásosak és rontják a bélflóra működését
  • ne vidd közösségbe
Mivel?
 

A MOSOLYHOZ TARTOZÓ ARC ALAPOSAN MEGÖREGEDETT

444.HU
Szerző: Neuberger Eszter
2016.12.12.


Alsószentmárton a 70-es évek végén, mint az ország első “cigányfaluja” került a szociológusok és néprajztudósok figyelmének középpontjába, de gazdagon dokumentálták képben és írásban a falubeliek életét, társadalmi-gazdasági környezetét még a 90-es években is. A horvát-magyar határ mentén fekvő településen megtaláltuk egy 1977-ben készült képriport néhány szereplőjét: azt mondják, sosem hagyták, és már sosem fogják elhagyni Alsószentmártont, de gyerekeiknek azért nem ezt kívánják. Közben visszasírják az időt, amikor még volt munka, és nem kellett szívgyógyszerekre vagyont költeni, vagy háromnaponta dialízisre járni.   “Akkor és most” riport egy 70-es évek végi alsószentmártoni fotóriport szereplőivel.
Ma már csak néhány sokác család él a községben. A cigányok azt mondják: “elzavartuk őket…” A józanabbja helyesbít: “megvettük a házaikat…” Tulajdonképpen egyre megy, az eredmény a fontos: Alsószentmárton cigányfaluvá vált, kisebbségbe kerültek a sokácok. A kocsmában már cigány kocsmáros fogad. – írja 1977-ben Tamás Ervin újságíró a dél-baranyai Alsószentmártonról készített riportjában, a “Búcsú a cigányteleptől” című, Révész Tamás fotográfussal jegyzett riportkötete egyik fejezetében.

Alsószentmárton 1200 lelkes település a horvát-magyar határ mentén, a siklósi járásban, és ahogy Tamás Ervin is írja a 70-es évek végén vált “cigányfaluvá”, azóta is szinte száz százalékban romák lakják. Mindez úgy alakult, hogy a mezőgazdálkodással felhagyó sokácok (lényegében magyarországi horvátok), a városokba beköltözve maguk mögött hagyták a már akkor a település határában élő beás cigányokat.

Az utolsó sokác, azaz magyarországi horvát nemzetiségi család 1979-ben költözött el a faluból, az alsószentmártoni cigányok egy részének pedig ekkorra sikerült annyira felemelkednie, hogy kedvező OTP-hitelből képesek voltak megvásárolni a sokácok hátrahagyott, faluközpontban álló parasztházait – derül ki már Radó Péter és Tarján G. Gábor 1990-ben megjelent könyvéből, hogy alakult ki a falu máig jellemző arculata:
 
ITT OLVASHATÓ

AZ INTÉZMÉNYEK TISZTÁBAN VANNAK AZZAL, HOGY ÉN NEM VAGYOK ODA VALÓ!

A VÁROS MINDENKIÉ BLOG
Szerző: AVM
2016.12.13.


Tisztelt Kocsis Máté polgármester úr és tisztelt Sára Botond alpolgármester úr!

A Város Mindenkié csoport rendszeresen kritizálja a Józsefvárosi Önkormányzatot
szegény bérlőire nézve hátrányos, pazarló lakásgazdálkodásáért, és tiltakozik a józsefvárosi szegények kerületből való módszeres kiszorítása ellen. Danó Andrásné Gizella, „jóhiszemű jogcím nélküli” bérlő tervezett kilakoltatását csoportunk nyomásgyakorlásának hatására a Józsefvárosi Önkormányzat végül utolsó pillanatban leállította, Gizellának azonban továbbra sem megoldott a lakhatása. Gizella, aki azóta csoportunk aktív tagja, nyílt levélben fordul Józsefváros vezetéséhez.

2016 júliusában nem sokon múlott, hogy nem kerültem utcára. Akkor csoportom, A Város Mindenkié felhívta az Önkormányzat figyelmét arra, hogy én csalás áldozata lettem, és így fordulhatott elő, hogy bérlakásban élek, a bérleti díjat kétszer is kifizettem, egyszer a csalóknak, egyszer az önkormányzatnak, és mégis a kilakoltatás szélére jutottam. Akkor végül a lakásomban maradhattam, de Önök később azt a döntést hozták, hogy engem hamarosan idősek otthonában helyeznének el.

Kérem, hogy bírálják felül elhelyezésemmel kapcsolatos döntésüket, ugyanis nem vagyok rászorulva a gondozásra, és az ottani élet pszichésen nagyon rosszul hatna rám. Háztartást vezetek, főzök, mosok, ellátom magam. Az intézmények is tisztában vannak azzal, hogy én nem vagyok oda való! Eddig három idősek otthonával vette fel a családsegítő a kapcsolatot, mindegyik helyről elutasítottak, azért, mert nem indokolt az idősotthoni elhelyezésem. Azt mondják, ami igaz is, hogy nem szorulok folyamatos ellátásra. Én azt gondolom, hogy ezekben az intézményekben olyan embereket kellene ellássanak, akik tényleg rászorulnak erre, és sok ilyen ember van!

Pedig a családsegítő azzal biztatott, hogy elhelyezésem érdekében tegyem azt, hogy nagyot hallok, nem látok jól, hogy csak ülve tudok főzni, nem bírok járni. Így ugyanis sok pontot szereznék az idősgondozó intézménynél, és könnyen felvennének. De ezek az állítások valótlanok lennének, és számomra elfogadhatatlan, hogy valakit félrevezessek. Ugyanígy vezettek félre az önkormányzat dolgozói engem az Őr utcában, amikor gyönyörű Lujza utcai bérlakásomból rendőrlakásokat csináltak, engem pedig kiköltöztettek, és azt mondták, hogy keressek magamnak egy cserelakást. Arról már nem tájékoztattak, hogy ha elfogadom az önkormányzattól a pénzt, amiből lakást vásárolni lehetetlen lett volna, szociális lakásra már nem leszek jogosult.

Ami betegségem van, amiatt kaptam, amin sajnos keresztül kellett mennem. Hatodik éve élek bizonytalanságban, elutasítások érnek egymás után. Minden fórumon, ahová fordultam, azt a választ kaptam, hogy az Önök hatásköre, csak Önök dönthetnek úgy, hogy méltányosságból maradhassak, vagy másik lakásba költözhessek. Mivel bűncselekmény áldozata vagyok, és sajnos a díler, aki áldozatokat keresett magának a vagyonkezelő irodájában, engem is megtalált, ahogyan másokat is. 2011-ben, amikor rájöttem, hogy átvertek, Kovács Ottó úrhoz fordultam, a lakásosztály igazgatójához, hogy bérleti szerződést köthessünk. Ő akkor elküldött a rendőrségre, hogy jelentsem a bűncselekményt.
Elmondta még, hogy ő sem tudta eddig kitiltani ezt a bizonyos dílert, akiről tudta, hogy bejárása van az Őr utcába. Ezeket az állításokat megtalálják, ha elolvassák az ügyem iratait.

Miután beköltöztem ebbe a lakásba, a saját erőmből, megtakarításomból és családom segítségével komfortosítottam. Új ajtót, ablakot, járólapot szereltem be. Ezért sem tudnám elképzelni, hogy máshol élni tudjak.

Szeretném Önöket embertársaim nevében is megszólítani! Kérem, hogy többet gondoljanak a szegény emberekre, törődjenek az elesettekkel! Egyre nagyobb ugyanis a szegénység, egyre több az elkeseredett ember. A lakhatás mindenkinek jár, ha valaki szociálisan rászorul, akkor Önöknek azt kellene lehetővé tenniük, hogy amennyit tud fizetni, annyiért tudjon lakni. Ráadásul ezek a szociális lakások a mi számunkra lettek felújítva, nem azért, hogy eladják, vagy gazdagabbaknak adják ki, több pénzért.

Jó lenne, ha az önkormányzati lakásokat úgy használnák, hogy a rászorulók gondjait enyhítsék vele, nem pedig úgy, ahogy velem és Lujza utcai lakótársaimmal történt: a lakásokat elvették tőlünk és jobb helyzetben lévő embereknek, rendőröknek adták őket! A szomszéd családokat megfosztották a megszokott életüktől, a családok szétmentek, az emberek belebetegedtek, hogy nem tudtak már többet megfelelő körülmények között lakni.
Ahogy nekem se, senkinek nem adtak elegendő pénzt, és rossz minőségű cserelakásokat ajánlottak fel.

Tisztelettel arra kérem Önöket, hogy mutassanak megértést, emberséget, jó szándékot irányomba, és mások irányába is! A megértésükön az életem függ, ezért arra kérem Önöket, ne keressenek kifogásokat, tegyék lehetővé, hogy lakásomra bérleti szerződést kössek, vagy amennyiben ez lehetetlen, akkor azt, hogy másik lakásban élhessek, de ne kényszerítsenek utcára, vagy idősgondozóba!

Tisztelettel és köszönettel veszem megértésüket,

Danó Andrásné Gizella
 

HOGYAN LEGYÜNK KÉSŐBB HŐSÖK

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2016.12.13.


Fidesz szimpatizánsnak lenni ma nem éppen kellemes szabadidős tevékenység. Oda lett a csillogó szemű büszkeség, meg a Forradalmi Néppárt. Utóbbi átment jól jövedelmező vállalkozásba.
 
A ma is lenépszerűbb magyarországi pártot rengetegen utálják, megvetik, így sokan már csak rejtőzködve szeretgethetik kedvenceiket. Akik ezt nem rút anyagi megfontolásból teszik, csupán megszokásból, hatalom iránti tiszteletből, makacsságból, mások bosszantása miatt, múló rosszullétből, illetve figyelmetlenségből, azok magánéletük intim részének tekinthetik ezen magatartásukat. Valami olyasmi furcsa, bizarr kedvtelésnek, mint a BDSM-et (kötözés-fegyelmezés, dominancia-alávetettség, szadizmus-mazochizmus).
 
Lelkesedésükkel egy korrupt, hazug, gátlástalan, mindent uralni vágyó rendszert tartanak ugyan fent, de valakiknek ezt a mocskos munkát is el kell végeznie. Ha nem így lenne, már rég túl lennénk a csúfos bukáson és egész más politikusok irányába lennénk kénytelenek „bizalmatlanok lenni”, ami mifelénk sajnos még nem túlságosan bevett szokás.
 
Akik azonban bőségesen részesednek az elorzott javakból, besöprik a rengeteg mindenféle
nyalánkságot, elismerést, magas pozíciókba kerültek, ahol minimális befektetéssel maximális haszonra tesznek szert, kénytelenek lesznek majd megmagyarázni a jelenüket.
 
Anyagilag nem lesz problémájuk. Száműzetés, tömlöc, vagyonelkobzás nem vár rájuk, a megvetés pedig lepereg róluk. Schmitt Pál, Stefka István, Kovács Ákos és más hasonló semmirekellők száz százalékos önérzete lehetetlenné teszi azt, hogy sötét lelkükbe egy kis megbánás, kétkedés is begyömöszölje magát. Céltudatosak, önzőek, számítóak, könnyen megvehetőek. A hatalom számára kedves, hasznos teremtmények. Minden rendszer kitermeli a maga kis házi kedvenceit, akiket aztán alaposan degeszre töm, a jól kifejezhető háláért cserébe...
 

OKTATÁSÜGY: NEM PISA, HANEM RÓMA AZ IRÁNY

KARD BLOG
Szerző: Carnivore
2016.12.13.


A legutóbbi PISA-jelentés a kormány számára nemhogy sokkoló nem lehetett, de épp ellenkezőleg: elvárt eredmény, az elmúlt hat esztendő sikerének visszaigazolása. És ne a népbutítási célokra gondoljunk most elsősorban.
 
Természetesen ismerjük ezt az oldalát is a dolognak: lezülleszteni az oktatást, drasztikusan visszanyesni a komplexebb folyamatokat átlátó és politikailag is aktívabb rétegeket. Igen, az elmúlt 6 év oktatáspolitikája mintegy takitikai csapássorozat volt, ahol már annyi pusztítás és lőtt seb bizonyítja, hogy a cél a "márpedig összeszerelő üzem leszünk és más semmi" lesz, hogy ezt már tényleg nem lehet kidumálni.
 
De van itt valami más is, amit látnunk kell. Nem értelmetlen pusztításról van szó csupán. A Fidesz-KDNP-hadtest ugyanis nem megsemmisíteni kívánja a teljes oktatási rendszert, hanem taktikai csapásokat mér rá a kijelölt pontokon, hogy aztán olyan elemeket építsen be, amelyek hosszú távon szolgálják érdekeit. Nem iskolabezárás vagy leépítés a cél, hanem új elvek és új gondolkodásmód helyzetbe hozása.
 
Miért? Azért, mert haszonelvűen gondolkodik. Ha "csak" javítja az oktatás színvonalát, az nem feltétlenül jövedelmező üzlet számára. (Bár ezzel az álláspontjával tudnánk vitatkozni.) Ha viszont az egyébként régóta barát/szövetséges egyházak kezére tud játszani minél több közoktatási intézményt, azzal nemcsak gesztust gyakorol feléjük, hanem saját jövőjét építi: értelmiségi/döntéshozó keresztény fiatalokat neveltet, akiknek nem nehéz kitalálni, döntő hányada milyen politikai attitűdökkel rendelkezik majd.
 
És még valami: amíg az egyház kapujának kulcsa az ő kezében van, addig sem juthat be oda más - így a másik jobboldali konkurenciapárt sem. Hiszen ne feledjük: ők is régóta próbálkoznak azzal, hogy a maguk oldalára állítsák a keresztény egyházi vezetőket, ez azonban eddig csak mérsékelt sikerrel járt...
 

A LEGFONTOSABB KÜLÖNBSÉG FIDEL CASTRO ELITJE ÉS A MAGYAR KÖZÖTT

24.HU - POSZ ITT
Szerző: Farkas Attila Márton
2016.12.12.


Fidel Castro története semmiben nem különbözik más forradalmárból lett diktátorokétól. Ez a sztori tipikus, még ha az USA közelsége miatt ő fontosabb történeti szereplő is, mint más hasonló figurák a periférián és félperiférián, s emiatt, na meg matuzsálemi korának köszönhetően szimbolikus alakká vált.

Mielőtt bárki teli szájjal kommunistázna a Castro név hallatán, nézzen utána, mi volt Kubában a forradalom előtt, és képzelje abba az állapotba saját hazáját. Kuba az Egyesült Államok legalja söpredékének volt a szabad prédája, a nemzetgazdaság pedig kb. azt jelentette, hogy a koncból valamit a karibi ország saját legalja söpredéke is megkapott. Ha beszélhetünk gyarmati imperialista maffiakapitalizmusról, akkor Battista rendszere ennek tankönyvbe illő, szinte didaktikus példája. Itt az ún. „befektető”, az üzletember, nem átvitt értelemben volt maffiózó. Kuba Lucky Luciano és a hasonszőrűek „gazdasági fejlesztéseinek” védtelen territóriuma volt. Aki nem tud, vagy nem akar erről olvasni, annak ajánlom Coppola Keresztapa c halhatatlan trilógiájának második részét.


Elég csak Magyarországra gondolni

Ezt az állapotot – talán ha nem is ilyen kendőzetlen formában -, de minden fejletlen, gazdaságilag függő, s ezért kiszolgáltatott kis ország ismeri. Elég a rendszerváltás utáni Kelet-Európára gondolni, ezen belül Magyarországra, hogy mit is jelentett nálunk a valami okból liberalizmusnak meg szabad piacnak és hasonlóknak nevezett akármi. Amit persze az azon élősködő komprádorelit maradéka visszasír, mint „demokráciát”. Csak ők nem Miamiban hőzöngenek, mint a kubai emigránsok, hanem a pesti kávéházakban.

Kubában annak idején, az üzlettől elesett gazemberek és pribékjeinek kivételével nem nagyon volt olyan ember, aki ne szimpatizált volna a Battista rezsimjét megdöntő mozgalommal, aminek Castro volt a vezetője. Ahogy minden ilyen helyzetben lévő országban hasonló hangulat uralja a többséget, és nem is feltétlenül csak az éhezők többségét.

Castro harca tehát valóban felszabadító mozgalom volt, ha úgy tetszik: szabadságharc.

De aztán mi lett a szabadságharcból? Ugyanaz, ami mindenhol: önkény, zsarnokság, rothadás, hanyatlás...


ITT OLVASHATÓ

KARÁCSONYOZIK A MOZAIKCSALÁD

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Czecz Fruzsina
2016.12.13.


"Hagyományosék"-nál könnyű a karácsony. Illetve dehogy könnyű, mert ezerfelé rohangálnak, költekeznek, összevesznek a fa befaragásán, az a nyamvadt pulyka is kiszáradt, a bejgli szétrepedt, és idén sem sikerült a nyakkendőnél kreatívabb ajándékot kitalálni. De legalább a forgatókönyv és a logisztika egyszerű: papa, mama, gyerekek (csupa szív, szeretet...), szerencsés esetben a nagyszülők is együtt ünnepelnek.

Világosak a szerepek.

"Mozaikék"-nál ugyanez már bonyolultabb. A fafaragást és a sütirepedést tetézi, hogy meg kell szervezni, ki, hol, mikor, kivel találkozik. Ráadásul úgy, hogy a lehető legkevesebb sértődéssel ússzák meg a szent ünnepet.


Új anyu, régi anyu, új apu, régi apu, gyerekek, nagyszülők, sőt, talán még az új nagyik is bekerülnek a körbe. Micsoda csapat!

Egy friss mozaik-anyuka kért tanácsot, hogyan szervezzék az idei karácsonyt. Ez lesz az első ilyen alkalom az átalakult életformában. Két saját fiával, új párjával és annak kislányával tervezi az ünnepi napokat
...

ITT OLVASHATÓ 

A SZEXUÁLIS ERŐSZAKTÓL ÉS A MAGÁNYTÓL FÉLNEK LEGINKÁBB A MAGYAR KAMASZOK

ADDICTUS BLOG
Szerző: Papp Éva Mária
2016.12.12.


A középiskolások legalapvetőbb félelme, hogy család nélkül maradnak, az elvált szülők gyerekei és az állami gondozottak pedig még náluk is jobban szoronganak.

A középiskolások nagy része retteg a szexuális erőszaktól. 


Az SOS Gyermekfalvak több mint 1000 középiskolás fiatalt kérdezett országszerte arról, milyen félelmeik, vágyaik vannak.

Minden második gyerek bevallása szerint szorong valami miatt (56,6 %) és nem bízik magában (41,3 %), majdnem minden harmadik középiskolás pedig úgy gondolja, hogy szülei nem elégedettek vele.

Az is kiderült, hogy a szorongás az elvált szülők gyerekei és a gyermekvédelmi gondoskodásban élők között 7 százalékkal magasabb.

Az SOS megkérdezte azt is, mitől félnek leginkább a fiatalok. A családtagok halálától, az árvaságtól és a családtagok megbetegedésétől való félelem állt az első helyen, de az egzisztenciális problémák is erősen jelen vannak már: a negyedik legerősebb félelem, hogy felnőttként nem találnak munkát.

A család nagyon fontos támpont nekik, hiszen nemcsak az elvesztésétől félnek, de minden második-harmadik attól is, hogy felnőttként nem lesz saját családja, illetve szinte ugyanennyien attól, hogy elszakítják testvérétől (35,8 %). A szülők válásától is minden harmadik fiatal tart (29,5 %).

Az SOS felméréséből kiderül az is, hogy megdöbbentően magas azoknak a középiskolásoknak az aránya, akik fokozottan félnek a szexuális erőszaktól. A lányok közül minden második, míg a fiúk 18 %-a nagyon tart ettől. „A médiában az elmúlt időszakban nagyobb teret kapnak a szexuális abúzusok, a gólyabáltól egészen az uszodai erőszakig, ami még közelebb hozza a lányokhoz a szexuális erőszak veszélyét, úgy érezhetik, szinte a mindennapok részévé vált. Eközben az iskola és a szülők is hadilábon állnak a szexuális felvilágosítással. Teljesen természetes, hogy mostanra ez odáig fajult, hogy a fiatalok félnek, hiszen rengeteg a fenyegető hír, miközben nincsenek önvédelmi eszközeik, információik, és nem tudják, hova forduljanak, ha bántják őket”- mondta Szlankó Viola, az SOS Gyerekfalvak pszichológusa...


ITT OLVASHATÓ

A SAJTÓSZABADSÁG FELLEGVÁRÁBAN ARRÓL ÍR A SZABAD SAJTÓ, AMIRŐL SZABAD...

CSEPELIEK ÚJSÁGA BLOG
Szerző: csú / Somfai Péter
2016.12.13.


...Nálunk vitathatatlanul szabad a sajtó. Az igaz, hogy kap a pofájába az újságíró, aki az ország házában meg meri szólítani a szabad mozgásra kijelölt 10-20 négyzetméteren belül a parlament elnökét, mert ő hozzá csak akkor szabad szólni, ha ő akarja, és annak, akinek ő megengedi.

Szabad a sajtó, de érthető, ha az egészségügyi intézmények felügyeletével megbízott hatóság egyszerűen lakatot parancsol minden alá tartozó intézmény vezetőjének és munkatársának szájára. Ne üssük olyasmibe az orrunkat, amihez semmi közünk. A gyermekkórházba a Mikulás a kis betegekhez jön, nem az újságírókhoz; a kórházi vécében jobblétre szenderült „látogatóról” is maradjanak csendben, az a kórház halottja, ha nem nyilatkozik senki, akkor az eset sem kavar botrányt...

Ha meggondoljuk, nemhogy Európában, az egész világon nincs a mienknél szabadabb sajtó
.

ITT OLVASHATÓ

MATOLCSY TENYÉRBEMÁSZÓ ÁLDÁSA

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Pálmai Tamás
2016.12.13.


...Egy szó, mint száz: Matolcsy és a hozzá hasonlók bármit megtehetnek jelenleg Magyarországon, és mivel gyerekszobájuk, na az nem volt, így nem várhatjuk tőlük, hogy az erkölcsi érzékük tartsa őket vissza az ilyen, és ehhez hasonló viselkedéstől. Ahogy a kül- és belpolitikájukból, úgy minden megnyilvánulásukból hiányzik a korrektség.
 
Minden napra jut egy-egy pikírt, lekezelő, mindannyiunkat semmibe vevő megszólalás az Orbán-droidoktól, és nekünk mégsem megy fel a pumpa. Belénk törölhetik a lábukat, elsikkaszthatják gyermekeink jövőjét, kérdésessé tehetik öregjeink megélhetését, hülyét csinálhatnak belőlünk minden európaian gondolkodó külföldi ismerősünk, barátunk előtt, és ez a magára – kizárólag szólamokban – oly sokat adó nép, mosolyogva dugja bele a fejét a cinikus mosollyal oda tartott hurokba.
 
Miért hagyjuk bárgyún, hogy táncoljanak a hátunkon, és miért hivatkozik velünk együtt a szintén csak vergődő ellenzék arra, hogy az a kizárólagos baj, hogy „nincs média, amelyik elmagyarázná” nekünk, hogy mi is történik a fejünk fölött?
 
Egyrészt van, csak oda kellene figyelni a szavára, másrészt  felnőtt emberek lakják az országot, büszkén állítjuk magunkról, hogy tudunk írni-olvasni, tehát kutyakötelességünk a saját és a jövő generációk érdekében tájékozódni, beszélgetni, vitatkozni, kétkedni.
 
Felháborodásunknak hangot kell adnunk, hiszen nincs olyan ember ebben a honban, – kivéve az Orbán-vallás hályoglepte szemű híveit – akit ne háborítana fel, hogy mit művel a mindent jobban tudó Mészáros-Pénztáros Gázszerelő Lőrincen, Garancsy Felhőkarcoló Istvánon és a többi dróton rángatott marionettbábún keresztül Orbán és egészen szűk köre.
 
Persze, nagy úr a hit, és hinni manapság divat. Na de Istenben – kinek melyik az igazi –, és nem egy felkapaszkodott politikai szédelgőben!

KULINAK MÉSZ KI, NEM FŐNÖKNEK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2016.12.13.


Rengeteg szó esik arról, milyen válságot jelent a magyar építőiparban az, hogy a benne dolgozók külföldön vállalnak munkát. Ma első kézből olvashatjátok, milyen is egy Ausztriába hetente ingázó villanyszerelő élete. Ütvefúró ugyanis így él és dolgozik. Tanulságos poszt következik.
 
„Villanyszerelő-segédként mentem ki Ausztriába egy fillér nélkül. Nem részletezem, itthon mi van, tudja úgy is mindenki, a többszörös fizetésért megyünk ki.
 
Temporär büro intézte, szállást fizetik, 1600 nettó kézbe. Svájctól nem messze vagyunk.
Ugye úgy tudtuk, hogy Linz környékén leszünk, majd a szerződés aláírása után derült ki, hogy 300 km-el arrébb lesz a munka egy 4 csillagos hotel kivitelezése villanyászatilag a feladat. Ami azért nem mindegy.
 
Pár szót az árakról. Lidlben, Aldiban vagy Empreiss-ban kell vásárolni. Zsömle 10 darab 1 euro, sütőolaj literje egy euró. Fölvágott 150 g 1 euró, darálthús 0,5 kg 3,5 euró. Sör 0,87-től a csillagos égig...
 
Kaját én otthonról vittem + konzerv 350-550 Ft / darab otthon bárhol veszed.  Tehát én csak zsömlét veszek kint, meg vizet. Semmi extra. Hazajárás hetente busszal Münchenből 30 euró Budapest Keletiig, vissza ugyanannyi.
 
Úgyhogy mese habbal, hogy nem lehet hazajárni hetente. Havonta egy kiló megy el ön fenntartására, a többi megmarad.
 
Minden aljamunkát te csinálsz
 
A munkára visszatérve: kulinak mész ki, nem főnöknek. Tehát minden aljamunkát te csinálsz, amit a német / osztrák kollegák nem csinálnak meg.
 
Első nap tisztázni kell, mikor van a munkaidő vége, mert különben úgy jársz, mint én: délben szólnak, hogy 5-ig leszünk, 5-kor pedig hogy 7-ig, utána megemlítik, hogy maradj még egy fél órát. Ezután tudod mondani, hogy a góréval megegyeztünk, 18.00-kor lépek. Utána mindegyik tudja, hol a helye.
 
Ilyen helyre vagy villanyszerelő zseni menjen, legalábbis olyan, aki tényleg benne van a témában, és van kézügyessége, vagy olyan, aki jól beszél németül.
 
Előbbi esetben majd rámutogatnak, hogy mit kell csinálni, az elvégzett munkára meg Perfekt vagy Passt mondanak. Utóbbi esetben, ha valamit nem tudsz, megmutatják, hogyan kell, de utána neked kell csinálni.
 
Kérdezz meg valamit háromszor, mert úgyis mindent újraszereltetnek, ha nem tetszik a végeredmény..."
 
 
 

HOSSZÚ MÉG AZ ÚT A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉGHEZ

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: Ténytár
2016.12.13.


A nők és férfiak közötti egyenlőtlenség még mindig jelentős mértékben él a társadalomban. A legújabb felmérések szerint ez különösen kicsúcsosodik a munkaerőpiacon, a karrierépítésben, az anyagi helyzetben és a nőket érintő családon belüli erőszak, a munkahelyi zaklatás gyakoriságában is.

Mindenkiben él az a kép, hogy a férfi a kereső, a családfenntartó, míg a nő anyaszerepben az otthoni munkákban veszi ki a részét. A férfi a domináns, hozzá képest pedig a nő valamelyest alsóbbrendű. Az még a „jobbik eset”, ha ez a különbségtétel a munka világában, a vezetői pozíciókkal kapcsolatos diszkriminációként jelenik meg. Ha azonban ez a dominancia már erőszakkal is párosul, családon belüli erőszak vagy munkahelyi zaklatás formájában, az már nem hagyható szó nélkül.

Nők a munkaerőpiacon

A Világgazdasági Fórum jelentése szerint a nők többek között a munka világában is alulmaradnak a férfiakhoz képest. Habár az előrelépésnek tekinthető, hogy az elmúlt tíz évben közel negyedmilliárd nő belépett a munkaerőpiacra, azonban ez mégsem hozta meg a kellő egyensúlyt, hiszen a nemek közötti gazdasági egyenlőtlenség tovább nőtt. A jelentés számításai szerint akár 170 évbe is telhet, míg ez kiegyenlítődik. Az egyensúlyprobléma okozójának a fizetség nélküli munkát vélik: a nők ugyanis 34 százalékkal kevesebb fizetett munkát végeznek, mint a férfiak - a házimunkát, a gyermeknevelést vagy az idős családtagok ellátását nem is számolva. Mindent egybevetve azonban napi 50 perc, azaz évi 39 nap a nők előnye – ennyivel dolgoznak többet a férfiakhoz képest, amely jelentős részéért a nők nem kapnak fizetséget.

Az átlagfizetések is alacsonyabbak

A Randstad Workmonitor is a munka világát vizsgálja - a 34 országra kiterjedő felmérésben elsősorban a munkavállalói attitűdöket vették górcső alá. Ez a felmérés azt támasztotta alá, hogy nemcsak a karrierépítés, hanem az átlagfizetés terén is hátrányban vannak a nők a férfiakhoz képest – különösen igaz ez a vezető pozíciók tekintetében. A vizsgált alkalmazottak közül négyből egy munkavállaló – elsősorban a hölgyek – úgy látják, hogy még az azonos pozícióban lévő női és férfi kollégák bére sincs egyensúlyban. Ezt a Világgazdasági fórum jelentése is alátámasztja: kiemelkedően rossz a nemek közti béregyenlőség, ebben 130. helyen vagyunk (144 listázott ország közül), ami azt jelenti, hogy a nők sokkal kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. A bérolló a vezető pozíciókban, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében még jobban kinyílik, ráadásul háromból két válaszadó – még a hölgyek közül is – inkább férfit választana közvetlen főnökének, és mindössze egy dolgozna szívesebben női irányítás mellett...

ITT OLVASHATÓ

VISSZAKÜLDÖM, TÖRÖLD KI VELE A SEGGED!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2016.12.13.


Drága Viktor!

Most kaptam meg a leveledet. Én még úgy tanultam Rózsika nénitől iskolás koromban, hogy a levélre válaszolni illik, ha ajándékot kap az ember, azt meg kell köszönni. Mivel levelet is írtál nekem, ajándékot is küldtél, ezért hát most tollat ragadok – vagyis hát ceruzát, mert a toll drága dolog és kifogy mindjárt, a ceruzát jobban be tudom osztani -, az unokám meg majd belegépeli az internetbe, mert azt mondja, hogy mostanság így szokás levelezni. Kértem, hogy mutassa meg a gépén, hol jön ki belőle a levél, de nem tudta megmutatni. Szóval nem vagyok biztos benne, hogy megkapod ezt az írást, de azért én megírom.

Biztosan emlékszel rám, én vagyok Imre bácsi. Kertszomszédok voltunk, mikor te még süldő legényke voltál. Én voltam apád főnöke a bányában. Azok voltak csak a szép idők! A feleségem volt a tanítónőd – isten nyugtassa – sokat mesélt otthon rólad. Azt mondta, soha, semmi nem lesz belőled, mert lusta vagy és makacs. Soha nem olvastad el a kötelező könyveket, a leckét sem csináltad meg rendre, helyette csavarogtál, bandáztál meg fociztál. Amikor kérdezte tőled az asszony, hogy mi lesz így belőled, Viktorka, rávágtad, hogy te leszel a Szovjetúnió vezetője. Tudod, akkor még volt Szovjetúnió. Most meg már nincs, te meg nem lettél a vezetője.

Bizony, nagyot változott a világ! Apád sem kockaladával jár már, hanem nagy, fekete luxusautóval. Igaz ugyan, hogy most is melegítőben szeret lenni, csak már nem a felesége veszi a lengyel piacon, biztosan valami drágább mackónadrágot hord. De pont olyan könnyen elönti a pulykaméreg, mint fiatalabb korában. Mármint apádat. A múltkor is majdnem nekiment a Gyulának. Tudod, Gyula a harmadik szomszédotok volt balkézről. Aztán a vasárnapi misére menet pont a templomajtóban futott össze apáddal – nem mondom, volt már a fejében egy kevés a Gyulának – és ráköszönt az öregre: szép napot, párttitkár elvtárs! Látnod kellett volna apád képét! Tiszta vörös lett, azt hittük, ott üti meg a guta.

Pedig nincs azon mit szégyellni, hogy régebben a pártgyűlésekre járt, most meg templomba. Változnak az idők, nem igaz? Régebben még te is csóró kölök voltál. Hogy örültél, amikor a feleségem megkínált egy kis diós süteménnyel. Azelőtt sose láttál olyat. Most bezzeg jó sok diós süteményt eszel, ahogy elnézem a formádat. Megemberesedtél, na.

Közben mi elköltöztünk a szomszédotokból, bár ezt biztosan te is tudod. A feleséged vette meg a házunkat, meg a Gyuláét is. Nem mondom, jól keres az asszonyka. Úgy tudom, övé a fél falu, meg a Mészárosé, de azt suttogják, hogy a tiéd itt minden, akár a feleséged nevén van, akár a Lőrincén. Én nem tudom, csak mondom, amit hallottam. Azt is beszélik – tudod, milyenek ezek a falusiak – hogy nagy terveid vannak neked. A nagyobbik lányod nevelését elbasztátok amúgy, olyan fenn hordja az orrát, hogy még a köszönésünket se fogadja. Az még törekvőbb lesz, mint te voltál az ő korában, de hát ő már beleszületett a jóba, neked ennyi idősen a csóré segged lógott ki a gatyából. Vagy hogy már nem, mert akkor már mi fizettünk, csak előtte még kitaníttattunk az egyetemen. Emlékszem, anyád sokszor mondogatta, milyen jó ez a szocializmus, hogy az ilyen senki-gyerekei is diplomát szerezhetnek. De ez régen volt.

Azt beszélik a faluban, a fiad is beszállt a családi üzletbe. Állítólag kiment Afrikába és úgy jött vissza (a rossz nyelvek szerint te hozattad haza erővel), hogy megtalálta Istent. Ezért ugyan kár volt neki olyan messzire menni, de mindegy. Szóval azt suttogják itt a népek, hogy azóta hittérítő lett és az egyetemista fiatalokat akarja maga köré gyűjteni, mert a szavazóitok már nagyon elöregedtek. Ez mondjuk való igaz, megöregedtünk. Bevallom őszintén, én soha nem szavaztam rád, mert ismerlek süvölvény korodból és azt vallom: aki fiatal korában nem jó ember, az később csak romlani fog, ahogy vénül. Igazam is lett...


ITT OLVASHATÓ

SZILVAY GERGELY, RAJCSÁNYI GELLÉRT ÉS BÁNHALMI NORBERT VÁLASZAI LÁZÁR GYÖRGY CIKKÉRE

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: Lázár György
2016.12.12.


A magyar sajtóban manapság ritkán fordul elő hogy az eltérő nézeteket vallók vitázzanak, meghallgassák egymást.  Észak-Amerikában általában úgy szocializálódunk, hogy tudunk kommunikálni egymással akkor is, ha alapvetően nem értünk egyet vitapartnerünk nézeteivel.  Ezért érdemel dícséretet Szilvay Gergely, a Mandiner újságírója, Rajcsányi Gellért a Mandiner főszerkesztője, és Bánhalmi Norbert fotóművész akik kommentálták Szilvay Gergely – Mandineres újságíró Kőrösi Csoma ösztöndíjasnak álcázva New York-ban című írásomat:

ITT OLVASHATÓ

A PISA ESETE A MAGYAR VALÓSÁGGAL

MANDINER BLOG
Szerző: Rajcsányi Gellért (ergé)
2016.12.13.


Annyi szó esett a napokban a PISA-tesztről − hát fogtam magam és kitöltöttem egyet, életemben először, hogy lássam, van-e még annyi sütnivalóm, mint egy 15 évesnek. A feladatot sikerrel abszolváltam, 100 százalékos eredménnyel. Erre nem büszkülök – egy komolyabb matek érettségi feladatban például most már valószínűleg elakadnék –, de ezt a PISA-tesztet valószínűleg 15 évesen is hibátlanul kitöltöttem volna.

Mert ez nem egy magyarországi érettségi szintje, nem is valami kisérettségi. Rendkívül egyszerű, kis gondolkodási, elvonatkoztatási képességet, minimális logikus gondolkodást és szövegértést feltételező feladatokról van szó. Ha ebben a magyar diákok egyre rosszabbul teljesítenek, akkor nagy baj van.

Persze a PISA-tesztet ne gondoljuk az oktatási minőség egyetlen, alapvető mércéjének. De egy mutatónak mindenképp jó és hasznos – különösen, hogy ugyanazzal a mércével mérhetjük meg vele a magyar diákok és más, világ körüli országok diákjainak képességeit.

A mostani, gyengülő eredményekkel egyébként Izrael, Izland és Luxemburg diákjainak szintjén vagyunk – ez azért nem olyan rossz csoport, benne a világ leggazdagabb, legjólétibb, illetve amúgy komoly oktatással rendelkező országaival. De ne másokra mutogassunk, legyünk csak mi magunk a saját mércénk: a PISA-tesztekben tényszerűen rosszabbul teljesítünk, mint pár éve. És még egyszer: nem atomfizikáról vagy biokémiáról van szó, hanem egyszerű szövegértési, logikai feladatokról.

Ha ez nem megy nekünk elég jól, mire is akarjuk a magasabb tudást alapozni? Mert a 21. századot, a jövőt megnyerni iszonyú nehéz feladat a világ országai, társadalmai számára. Rohamosan haladunk világszinten és az egyes nemzeti társadalmak szintjén is a radikális szétválás felé: lesz egy képzett, versenyképes, vagyonos, kompetens elit és lesz egy leszakadó, elmaradó többség, akinek a kompetenciái nem lesznek alkalmasak a fokozódó versenyben való részvételre.

Lehet itt az általános klasszikus műveltséget siratni (én is siratom). De 2016-ot és nem 1916-ot írunk, és egy kaposvári szolgáltató cégnél, egy sarkadi műhelyben, a kecskeméti autógyárban vagy a Váci úti könyvvizsgálóknál nem a sztoikus filozófiáról vallott nézeteidről fognak faggatni. Ugyanakkor senki nem akadályoz meg persze, hogy szabadidődben ápolgasd az áhított műveltségedet.

Sajnos az új magyar PISA-teszt eredmények nyomán a legrosszabb magyar reflexiók hagyományait is tovább ápolták egyesek. A fejek homokba dugását, a magyar glóbuszba zárkózást, a patópálságot, a magyar ugar további ugaroltatását...
 

ÚJABB 1 MILLIÁRD FORINT AZ OLIMPIAI PÁLYÁZATRA, MI LESZ, HA MEG IS NYERJÜK?

ÁTLÁTSZÓ - MUTYIMONDÓ BLOG
Szerző: Katona Fruzsina
2016.12.13


Ezekről ne maradj le!

Kastélyok, villák, székházak – így gyarapodott a miniszterelnöki vő környezete az elmúlt évben (Átlátszó)A kormány határozná meg a köztéri reklámok méreteit (MNO)Milliárdos vagyon mozog az Erzsébet-program ködében (Index)


Ha van 3 perced:

Kastélyok, villák, székházak – így gyarapodott a miniszterelnöki vő környezete az elmúlt évbenUniós milliárdok állnak rendelkezésre a kastélyprogramra és egy új törvény jelentős adókedvezményt is bevezetett a műemlékek felújítására. Micsoda véletlen, hogy Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor vejének neve mostanában merült fel olyan cégekkel kapcsolatban, amelyek éppen ilyen ingatlanok vásárlására adták a fejüket. (Átlátszó)

A kormány határozná meg a köztéri reklámok méreteitEgy friss, Lázár János által jegyzett törvénymódosítás szerint a kormány szabná meg ezentúl, hogy közterületeken milyen reklámok helyezhetők el. Hiába lenne magánterületen a reklám, ha közterületről látható, a törvény által megszabott méretűnek és formájúnak kellene lennie, a jogsértéseket az önkormányzatok helyett egy külön hatóság büntetné – áll a javaslatban. A módosítást akár már kedden megszavazhatja a parlament, kivételes eljárásban. (MNO)

Milliárdos vagyon mozog az Erzsébet-program ködébenHamarosan több olyan értékes ingatlant adhat el az állam, amelyek egy része kihasználatlan, másik része viszont az Erzsébet-program része volt. Ez azért érthetetlen lépés, mert korábban még az üdülők felújítására készült a kormány, és ennek előkészületeire el is költöttek 700 millió forint uniós támogatást. Az ingatlanok között ott van a balatonőszödi komplexum és a siófoki Aranyparton található Erzsébet-szálloda. (Index)

Az ember, aki nélkül nem lenne TrumpVillámgyorsan lett az amerikai jobboldal meghatározó médiája a Breitbart, amelynek névadója, Andrew Breitbart már nem érhette meg a garázsból elindított weboldal sikerét. A Breitbarton keveredik a valós tényfeltáró munka az összeesküvés-elméletekkel, gyűlölködéssel és felháborodás korbácsolásával. Ez a kombináció pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Donald Trumpot 2016-ban az Amerikai Egyesült Államok elnökévé választották. (444)

Ha van még két perced:

Hat milliárdos pénzégetés ellenére újabb országokban nyit irodát a Magyar Nemzeti Kereskedőház, például a kommunista Vietnamban. (Index)

Bővülő portfólió: a Printimus Kft.-n keresztül a reklámügynökségi piacra is belép a Mészáros Lőrinchez köthető, tucatnyi napilapot felvásárló Opimus Zrt. (Átlátszó)

Hadat üzen a Nemzetgazdasági Minisztérium az offshore lovagoknak, a NAV 2017 szeptemberétől több mint 70 országban vizsgálódhat elrejtett pénzek után. (Index)

Karácsonyi ajándék: újabb 1 milliárdot forintot ad a kormány az olimpiai pályázatra még idén, de a Budai Vigadó felújítására is jut plusz pénz. (HVG)

Csak Komárom-Esztergom megyében járt jutalom az Erzsébet-utalványok ki nem szállításáért, a máshol dolgozó kormányhivatalnokok nem voltak ilyen szerencsések. (444)

Nem indítja újra a Népszabadságot az Opimus Zrt., mert annak sem racionális lehetősége, sem gazdasági megalapozottsága nincs. (Portfolio)

Befejezte a rendőrség a nyomozást Lagzi Lajcsi ügyében, akinek birtokán többek között áramlopás nyomaira bukkantak, most az ügyészségnek kell majd döntenie a vádemelésről. (Blikk)

Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosítja a 3-as metrókocsik állapotát a kormány, bár azzal nyugtatnak, hogy legfeljebb 30 év múlva minden kiderül. (HVG)

ITT OLVASHATÓ