2019. november 12., kedd

KITÉPTÉK A KARJAIMBÓL, ÉS BETETTÉK EGY AUTÓBA – AZ A JÓ NEVELŐSZÜLŐ, AKI NEM SZÓL VISSZA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.11.12.


Huszonöt gyerek – összesen ennyi fordult meg a negyvenes éveinek végén járó Zitánál, aki 14 év alatt ennyi gyermek életét próbálta segíteni nevelőszülőként azzal, hogy az örökbefogadásukig átmenetileg szerető otthont, biztonságot, törődést biztosított számukra.

Most négy gyermek van nála, két testvérpár, fél évestől 11 évesig. Zita – akinek nem ez a valódi neve, mert okkal tart attól, hogy az állami rendszer szereplői bosszút állnak rajta, ha kitálal a nevelőszülők helyzetéről – egy vidéki nagyvárosban él vállalkozó férjével. „A gyerekekkel fognak minket”, mondja, s valóban: azonnal elvennék a nála lévőket, ha kitudódna, hogy szóba állt a sajtóval. De valójában egymás közt is nehéz őszintének lenni, mert „egyik nevelőszülő simán beköpi a másikat”.

– Egy kis faluban nőttem fel. Természetes volt, hogy segítek a körülöttünk élő időseknek szatyrot cipelni és a ház körüli munkákban. A segíteni nyújtás szándéka felnőttként is bennem maradt. Nem véletlen, hogy ápolónőnek tanultam – meséli Zita, aki akkor határozta el, hogy nevelőszülő lesz, amikor a saját gyerekei már nagyobbacskák lettek. Úgy érezte, ezzel sokat adhat az állami gondoskodásba került gyerekeknek. Először egy újszülöttet kapott, a kórházból már eleve hozzá került a kisbaba.

– Erre a feladatra születni kell, akárki nem tudja csinálni – mondja. Valóban nem könnyű nevelőszülővé válni, hiszen kezdetben van egy tanfolyam, amit el kell végezni, s van egy pszichológiai vizsgálat is, majd mindenféle úton-módon ellenőrzik az alkalmasságot. Megkérdeznek mindenkit, teljes körű felmérést végeznek: beszélnek a jelölt gyerekeinek pedagógusaival, a szomszédjaikkal, még a férj főnökével is (ami amúgy helyes protokoll).

Zita most, 14 év után, felhagy ezzel a hivatással. Torkig van keserűséggel, s fogadkozik, hogy ha a „gyerekei örökbe mennek”, vagyis örökbe fogadják őket, végleg abbahagyja. Hiába érzi magában azt a lelki erőt, ami ehhez a munkához kell, a rendszer a mindennapokban már elviselhetetlen akadályokat gördít elé. – Folyamatosan megaláznak. Az a jó nevelőszülő, aki nem szól vissza. Aki lemond arról, hogy a gyerek érdekeit képviselve konfliktusba kerüljön a feletteseivel – összegzi.

És még van tovább is:

– 2014 január elseje óta a nevelőszülők többé már nem gyámok. Ezt a feladatot az állam látja el egy gyermekvédelmi gyám kinevezésével, akihez 20–50, de akár ennél sokkal több gyerek is tartozhat, pedig a jogszabály maximum harmincat engedélyez. Neki elvileg naprakésznek kellene lennie minden egyes gyerekről, de ez képtelenség. Igazából olyan ez, mintha mi, nevelőszülők is gyámság alá kerültünk volna: nincs jogunk aláírni semmit az óvodában, az iskolában, még egy szülői értekezletre sem mehetnénk el, ha betű szerint néznénk a szabályokat. Nincs jogunk a kórházból elvinni a ránk bízott gyereket, miközben az én háztartásomban él, én etetem, én gyógyszerezem. A gyám mindenbe beleszól, és akkor jön ellenőrizni minket, amikor csak akar, akár az éj kellős közepén is. Bejelentés nélkül.

S valóban, éjszaka is joga van a gyámnak vagy a nevelőszülői tanácsadónak szúrópróbaszerűen ellenőrizni, mi van a hűtőben, van-e pizsama a gyereken. – Volt, hogy a gatyától a szandálig mindent ki kellett pakolnom a szekrényből, azt bizonyítva a tanácsadónak, hogy mindent megveszek a gyerekeknek – illusztrálja Zita. Igaz, nem lehet általánosítani: nem minden nevelőszülői hálózatnál élnek az ilyen lehetőségekkel a tanácsadók, illetve a gyámok. Akad néhány, szakmailag is magas színvonalú munkát végző hálózat, de az általunk megkérdezett nevelőszülők szerint ez a szűk kisebbség.

A rendszer Magyarországon – akárcsak másutt – úgy épül föl, hogy ha a gyámhivatal olyan súlyúnak ítéli egy gyerek veszélyeztetettségét, hogy a saját családjából ki kell emelni, akkor bekerül a gyermekvédelmi szakellátásba. Vagyis nevelőszülőhöz vagy gyerekotthonokba. A törvény szerint a gondozási hely meghatározásánál a gyermekotthonokkal szemben inkább a nevelőszülői elhelyezés élvez elsőbbséget. 2014-ben változás történt: jogszabályi tiltást vezettek be a 12 év alattiak intézeti elhelyezésére...

BETEGES LÉTSZÁMSTOP A KÓRHÁZAKBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2019.11.12.


Miközben egyre nagyobb az orvos- és ápolóhiány, nem vehetnek fel új embereket az igazgatók a fenntartó utasítása alapján. A vezetők hitetlenkednek, az illetékesek hallgatnak.

Komoly izgalmat keltett a kórházigazgatók körében az állami fenntartó múlt pénteki, lapunkhoz is eljutott levele, amelyben arról értesítette őket, hogy gyakorlatilag létszámstop lépett életbe az egészségügyben. A levél szerint november hatodika után visszavonásig csak megbízási szerződést köthetnek, de nem lehet új jogviszonyt létesíteni, így nem vehetnek fel orvosokat, nővéreket sem. Ez különösen azért rázta meg az intézményvezetőket mert a betegágyak mellett így is alig van ember. A szakdolgozói kamara tavalyi felmérése szerint 15-20 százalékos nővér- és egyéb szakember hiánnyal küzdenek az ellátók. Az állami intézményekben gyógyító 17 ezer orvosból 4-5 ezren nyugdíj mellett dolgoznak. A kórházak honlapjain számtalan hirdetésben keresnek gyógyítókat, ápolókat, műszaki és gazdasági szakembereket. 

A kórházigazgatók először nem is hitték, hogy a levél valódi. Az elektronikus posta bélyegzője szerint ugyanis az utasítást pénteken, a hivatali munkaidő után egy perccel küldték ki, és a levélben egy olyan „négyezres besorolású” kormányhatározatra hivatkozva rendelte el az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) főigazgatója a létszámstopot, amely hivatalos jogforrásokban nem jelent meg. Ez az intézményvezetőket is elbizonytalanította, ám az egyik érintett érdeklődőnek Gondos Miklós főigazgató nevében a titkárságvezetője azt válaszolta: a létszámstopot elrendelő kormányhatározat nem nyilvános így az érintetteknek be kell érniük a fenntartó interpretációjával. 

– Gyakorlatilag megbénulhat az ellátás, az egyéb kellemetlenségekről nem is szólva – kommentálta a döntést az egyik vidéki kórházvezető. 

Lapunk már vasárnap este megkereste az ÁEEK-t, de hétfő estig sem válaszoltak kérdéseinkre.

Információink szerint a Magyar Kórházszövetség hétfőn a létszámstopra magyarázatot kérő levelet írt a kórházfenntartónak, az államtitkárságnak, a miniszternek és a miniszterelnökségnek is. A helyzet abszurditását jelzi az is, hogy épp a napokban született döntés a kórházvezetői pályázatokról, így az utasítás szerint hiába nyerte el valaki az állást, őt sem lehetne kinevezni. Jelenleg legalább öt kórház esetében azért is tisztázatlan, hogy ki az igazgató, mert ugyan az ÁEEK a vezetői pályázatokat lebonyolította, és továbbította a nyertesek nevét is a tárcához, Kásler Miklós miniszter még nem írta alá a kinevezési okmányokat. Például a Veszprém megyei kórház főigazgatói székét Lippai Norbert nyerte, erről tájékoztatták is a megbízott főigazgatót, ám az új vezetőt azóta sem nevezték ki, miközben a réginek már lejárt a megbízatása október 31-én. De baj az is, hogy egy nagyobb intézményben csak a természetes fluktuáció miatt havonta 100-150 ember cserélődik. Most a távozók ugyan kiléphetnek, de oda ahová indultak, már nem vehetik fel őket, legfeljebb vállalkozói szerződés keretében lenne lehetőség a foglalkoztatásukra...

MEGTALÁLTÁK, MI MAGYARORSZÁG CSODASZERE A NÉMET ÖSSZEOMLÁS ELLEN

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2019.11.12.


Hónapok óta arról hallani, hogy a német gazdaság a recesszió szélén táncol, a héten megjelenő harmadik negyedéves adatok akár technikai recessziót is mutathatnak. Közben a magyar gazdaság esetében az a kérdés, hogy a 4,5 vagy az 5 százalékhoz lesz-e közelebb az idei növekedésünk. Tényleg ennyire elszakadtunk Németországtól? 

Miért tud a magyar gazdaság úgy is száguldani, hogy a felvevőpiacunk gyengélkedik?

AZOKON SEGÍT, AKIKNEK CSUPÁN ÁLOM EGY SAJÁT BICIKLI

ABCÚG BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2019.11.12.


Rácz Kálmán munkaidejének húsz százalékát jótékonyságra fordítja, hétfőnként adománybicikliket újít fel rászorulóknak. Az elmúlt három évben több mint ötszáz kerékpárt juttatott el nehéz anyagi helyzetben lévő nagycsaládosoknak, egyetemistáknak és gyermekotthonoknak. Az adományozásnak azonban vannak árnyoldalai is, hamar megtalálták a tisztességtelen szándékú emberek, akik csak egy ingyen biciklit akarnak, a kerékpárszerelést pedig továbbra is magányos farkasként űzi, mert nem talált magának megfelelő segítőtársat.

Rácz Kálmán adománybicikliket javít, hogy azokat rászorulóknak adhassa tovább. A most negyvenéves kerékpárszerelővel a RideKálmán bringaboltocska előtt találkozunk Budapesten, a Kazinczy utcában. Az ajtón egy tábla emlékeztet arra, hogy az egyébként fizetős szervíz minden hétfőn szünetel, mert a tulaj ezt a napot – tehát a munkaidejének húsz százalékát –, jótékonyságra fordítja. Mi az 514. bicikli átadásának lehetünk szemtanúi, érkezésünkkor egy egyetemista lány viszi el egy próbakörre az új biciklijét. A 18 éves lány mindkét szülője rokkantnyugdíjas, a tanulás mellett pedig bébiszitterként dolgozik. Nagy segítséget jelent neki a kerékpár, amivel egy BKK bérlet árát tudja majd megspórolni.

A végén adtam neki egy kis lakatot, amin nagyon meghatódott, láttam a szemében, hogy emiatt az apróság miatt is mennyire hálás volt. Sokan kérdezik tőlem, hogy honnan tudom, hogy ki az, aki érdemes arra, hogy adománybiciklit kapjon. Aki rászoruló, és szeretne valahogy kilábalni a bajból, az bármilyen apróságot is kap, hihetetlenül hálás és alázatos lesz. Egyszer basztak át, azok viszont azt hitték, ők az atyaúristenek, miközben éjjel-nappal az ingyen elvihető rovatot nézik, és rárabolnak az összes lehetőségre
– mondja Rácz Kálmán...

EZ NEM SIKER, INKÁBB SZÉGYEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
-  NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.11.12.


...Ezen adatok megtekintését követően elég nehéz nem azt a következtetést levonni, hogy az újra munkába álló nyugdjjasok többsége vélhetően nem munkájuk iránti szeretetből, hanem kényszerből kezdett újra dolgozni. A magyar nyugdíjasok egy része – legalább 1 millió ember – szinte nyomorog. Százezreknek még arra sem telik, hogy a rezsi befizetése mellett – már ha ezt meg tudják oldani egyáltalán – még a felírt gyógyszereket is kifizessék. Sokan egyszerűen nyomorognak, rosszabb esetben pedig éheznek és fagyoskodnak a saját lakásuk, vagy házuk sötétjében. Minden évben idősek tucatjai fagynak meg saját otthonaikban, hiszen ahelyett, hogy megemelnék a minimálnyugdíjat – aminek összege immár 10 éve 28 500 forint – utalványokat osztanak és tüzelővel kenyerezik le a szavazókat.

Tényleges segítségnyújtás helyett még csak látszat-intézkedéseket sem hoznak. Egyszerűen eseti döntések következményeként évente 1-2 alkalommal „megajándékozzák” őket, amivel egy centit sem javítanak a valós helyzetükön. Az idősek életkörülményeinek javítása nem célja a Fidesznek. Sokszor leírtuk már mi is azt, hogy az idős generáció már csak pénzt visz el, viszont nem hoz semmit a kiépített maffiarendszernek. Nem véletlen tehát az sem, hogy hagyják az egészségügyi rendszert is lezülleni, ami elsősorban az idős, beteg emberek halálos ítéletét jelenti. Akiket ma a Fidesz valóban segíteni akar, az a középosztály, akiket ajándékok tucatjával halmoz el, hogy szüljenek már végre gyermekeket, ezzel is segítve a munkaerőhiány visszaszorítását.

De mivel ez még évek, évtizedek kérdése – azt ne gondoljuk hogy Orbán és csapata nem gondolkozik ennyire előre – ezért hát a kormány előállt azzal, hogy az időseket újra munkára fogja. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy noha igen kevesen szeretnének újra dolgozni, sokan mégis kénytelenk azért, hogy ne haljanak éhen. Az unokázás és kertészkedés helyett ezeknek az embereknek marad a McDonald’s konyhája, vagy a Spar, esetleg Tesco pénztárosi állása. Félreértés ne essék, nincs azzal semmi baj, ha egy nyugdíjas korú ember a munka szeretete miatt ismét munkába áll. Ez becsülendő. Azonban azzal már igenis gondok vannak, ha ezek az emberek a szükség miatt fognak újra lapátot, vagy éttermi tálcát.

Egyetlen év alatt 40 ezer fővel nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma, ami a kormány szerint siker, ezért azt gondolhatnánk, hogy hasonló számokkal kalkuláltak. Igen ám, de 2017 nyarán – azután, hogy bejelentették a nyugdíjas szövetkezetek megalapítására irányuló terveiket – Harrach Péter KDNP-s politikus előbb 800-820 ezer nyugdíjasról állította, hogy érdeklődik az új konstrukció iránt, majd nem sokkal később Kósa Lajos ezt a számot is megfejelve 1 000 000 ilyen emberről beszélt. Hogy ennyien valóban rászorulnának egy kis nyugdíj-kiegészítésre, az persze nem kérdés, azonban ezen emberek többsége vagy túl idős már ahhoz, hogy újra dolgozzon, vagy túl beteg.

Ezek az emberek még ha akarnának, sem tudnának újra munkába állni, a kormány mégis ezt szeretné. A munkaerőhiány ugyanis egyre nagyobb problémát okoz a gazdaságnak, hiszen annak folyamatos növekedéséhez újabb beruházásokra van szükség. Ezeket azonban nehéz biztosítani, ha már hálóval sem találnak embert a munkára. A fiatalok igen szép számmal elhagyták az országot, az otthon maradottak pedig egyre inkább európai béreket követelnek. Mert ugyan valóban emelkedésnek indultak a bérek, mégis le vagyunk maradva még a saját régiónktól is, nem beszélve az uniós bérekről. Ezek után nem csoda, hogy egyszerűen alig akad olyan, aki még elvállalja az alulfizetett, sokszor stresszes munkákat.

A nyugdíjasoknak azonban többnyire nincs lehetőségük választani. Ők nem költözhetnek úgy el, mint a fiatalok, ők kénytelenek meghozni a döntést, miszerint megpróbálnak újra munkába állni – annak ellenére is, hogy már lehet 75-80 évesek és átdolgozták az egész életüket – és talán ki tudják fizetni a rezsitartozásukat, vagy pedig inkább megpróbálják beosztani a nevetségesen alacsony nyugdíjukat, még ha a tél igen hosszúnak is ígérkezik. Közel 1 millió idős ember ma a nélkülözés és az erőn felüli munka között kénytelen választani. Ennek kellene örülni?

RADNÓTI RABBI: SLOMÓ, MINDEN ZSIDÓ FELELŐS MINDEN ZSIDÓ BŰNÉÉRT? - ALIGHANEM

24.HU
Szerző: RADNÓTI ZOLTÁN
2019.11.12.


...Ha a Horthy-korszak nyelvén beszélünk a vörösterrorról, hiába nem mondjuk ki a zsidó szót, hiába hangsúlyozzuk és gondoljuk is komolyan, hogy távol áll tőlünk az antiszemitizmus: elfogadjuk ezt a beszédmódot. Ami veszélyes.

Köves rabbi óvatlan volt, azt hiszem.

Szeretném tényként leírni: reálisan gondolkodó ember pontosan ismeri a terrorok mibenlétét, gyilkos hajlamát.

A vörösterror az volt, ami: terror, relatív tömeggyilkosság. (Bár Auschwitz után már másként bánunk ezzel a szóval.)

A proletárdiktatúra gyilkolt zsidókat is, jelentős számban fogott le zsidó polgárokat.

Rendkívül ellenséges volt – rövid fennállása alatt – az egyházakkal szemben. Áldozataira emlékezni nagyon is indokolt.

A kérdés az, hogy miért a Horthy-rendszer emlékezetpolitikáját, értékrendjét idézve, folytatni megkísérelve emlékezünk?

Miért a Horthy-kor szimbólumai és gesztusai helyreállítását erőltetjük? Miért emlékezünk kizárólag, vagy legalábbis elsősorban a vörösterror áldozataira, miért felejtjük el a fehérterrort, amely azt követte?

Miért építünk őszinte emlékezés helyett önigazoló elbeszélést arra, hogy ellenfeleink gyilkosok szellemi utódai, mi pedig az áldozatok örökösei vagyunk? Miért véssük kőbe ezt?

Miért használjuk, manipuláljuk az emléküket, miután előzetesen kiválogattuk, melyik áldozat érdemel emlékezést? Miért kell egybemosni az őszirózsás forradalom időszakát a Tanácsköztársasággal, a vörösterrorral, csak azért, hogy elmondhassuk, mind ugyanolyanok voltak, akkor is és ma is, az ellenfeleink?

Persze, a politika ilyen. Bizonyára. De a hit, sem a keresztény, sem a zsidó, nem ilyen.

Akkor miért kell zsidó vallási vezetőként mindezt jelenléttel, beszéddel támogatni?

Természetesen lehet. Nem tiltanám meg – ha tehetném, akkor sem.

Csak minek, mire jó, hogyan illeszkedik a munkánkba az ilyesmi?

Általában sem tartom ezt helyes szerepértelmezésnek, de a Horthy-korszak rehabilitációját rabbiként akár némiképp is támogatni különösen nem szerencsés döntés, sem a fehérterror, sem a harmincas évek második felétől erősödő német orientáció miatt, mely, tudjuk, hová vezetett.

Egy ennyire megosztó emlékmű restaurációja és felállítása nem tud és nem is akar sebeket begyógyítani, vétkeket jóvátenni, hanem más célja van:
- az emlékezetpolitikai gyakorlatok újradefiniálása
- az új példaképek köztudatba emelése
- és a példaként állított időszakok magasztalása.

És mindezt összefogja az a nem is titkolt nagy cél, hogy újabb árkokat kell ásni a kollektív emlékezetben.

Divide et impera – oszd meg és uralkodj, mondja a latin. Évezredek óta az uralkodó rendszerek lételeme a közéletet átszövő konfliktusok folyamatos ébrentartása, élezése.

Ebbe a játékba gyakran a zsidókat is belerángatták. Most is ez történik.

Ha értően nézzük a történelmi tényeket, meglátjuk, miért volt történelmi hiba elfogadni egy ilyen meghívást. Áldást adni, majd egy beszédben politikai állásfoglalást kinyilvánítani egy olyan performanszon, mely egy 1934-es ünnepség remake-je 85 esztendő elteltével...

MÁR EGYMÁST BÍRSÁGOLJÁK AZ ÁLLAMI SZERVEK, CSAK AZÉRT, NEHOGY MEGTUDJUK, HOVA LETT 30 MILLIÁRD FORINT

444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2019.11.12.


Három éve indítottunk egy pert a Magyar Állam tulajdonában álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz az MNV ellen, közérdekű adatokat szerettünk volna megismerni arról, mi lett a sorsa kicsit több mint 30 milliárd forintnyi közpénznek. Az ilyen perek első fokon néhány hónap alatt le szoktak zárulni, a miénkben mégsem született ítélet már 3 éve, és úgy állnak a dolgok, hogy jó darabig még nem is fog, a kormány ugyanis minden lehetséges eszközzel akadályozza az eljárást. A Miniszterelnöki Kormányiroda ezért az akadályozásért már kapott is 300 ezer forint bírságot, de ez az összeg semmiképp sem fogja két vállra fektetni a költségvetést, és ha még három évig kihúzzák, hogy ne kelljen kiadniuk a kért információkat, akkor megússzák azt is, hogy tiltott állami támogatás miatt vizsgálódni kezdjen az Európai Bizottság a Mészáros-birodalomhoz közeli Takarék-csoport körül.

Az ügy a 2016 márciusában publikált Máig titok, milyen pénzből segítették ki az egyik leggazdagabb magyar bankárt című cikkünkkel kezdődött. Ez a cikk az akkoriban még Spéder Zoltán irányítása alatt és résztulajdonában álló FHB-ről szólt, egészen pontosan arról, hogy a bank 2012-re pénzszűkébe került, és kiadott egy kb. 30 milliárd forint értékű alárendelt kölcsöntőkekötvényt. Ez egy speciális értékpapír, ha egy banknak sikerül ilyet eladnia, akkor a papírért kapott pénzt azonnal beleszámíthatja az alaptőkéjébe. Azért hívják alárendeltnek, mert egy esetleges bankcsőd esetén nincs biztosítva, ezért aki lejegyzi ezt a kötvényt, komoly rizikót vállal. A nagyobb kockázatot általában magas kamattal honorálja a kötvény kibocsátója...

TÖLGYESSY PÉTER: CSAK ÚJABB RENDSZERVÁLTÁS HOZHATJA EGYENESBE AZ ORBÁN-KORSZAKOT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2019.11.12.


Orbán Viktor nevét ma a világban többen ismerik, mint egykor Puskás Ferencét – így foglalja össze Tölgyessy Péter az Orbán-rendszer lényegét, illetve a rendszer Nyugathoz való viszonyát. Ugyanis Orbán személye „a Nyugat régi rendje elleni kihívás egyik legerőteljesebb szimbóluma”.

A magyarországi rendszerváltás harmincadik évfordulójára Tölgyessy Péter alkotmányjogász interjút adott az Ellensúly című folyóiratnak, amit az Ökopolisz Alapítvány, az LMP pártalapítványa ad ki. A terjedelmes interjúban Tölgyessy Péter a harminc éve tartó Nyugat felé tartó út jelen állapotáról azt mondta:

"Magyarország közeledése a Nyugat civilizációjához ismét elakadt. Válaszul újfent előjöttek az elérhetetlen mintát vágyakozva gyűlölő, évszázados szenvedélyek."

A 2002-ben érkező MSZP–SZDSZ-kormányzásról azt mondta az alkotmányjogász az interjúban, hogy akkor a honi parlamentarizmus problémamegoldó képessége tovább gyengült, az új magyar többpártrendszer „hamarosan rossz, önmaga alapjai ellen forduló demokrácia lett”.

A 2010-es változásokkal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: akkor a 89-es nyugatos konszenzust többé vagy kevésbé tagadó pártok jutottak be az Országgyűlésbe. „A kétharmados győztes pedig belevágott az eleve nem szeretett, gazdasági felzárkózást nemigen hozó, zavaros demokráciát leváltó második rendszerváltoztatása végrehajtásába, a 89-es nyugatos intézményeitől nyíltan elforduló Orbán-rendszer módszeres felépítésébe.”...

MEGJELENT A 2018-AS KÓRHÁZI FERTŐZÉSEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉS

24.HU
Szerző: VASKOR MÁTÉ
2019.11.12.


Hétfőn megjelent a kórházi fertőzésekről szóló 2018-as összefoglaló jelentés – vette észre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédő szervezet szerint a jelentés valamelyest érthetőbb, mint a korábbi években, de az még mindig a szakmának, és nem a nagyközönségnek készült. Az adatok összességében romló tendenciát mutatnak.

November 11-én, a tavaly kitolt határidőhöz képest is tíznapos csúszással, de megjelent a 2018-as kórházi fertőzésekről szóló összefoglaló jelentés. A tájékoztató a korábbi évekhez képest áttekinthetőbb: több magyarázó ábra, táblázat, grafikon kapott benne helyet, amit a TASZ évek óta hiányolt. Ugyanakkor a tartalma alapján egyértelmű, hogy ez még mindig a hozzáértőknek, nem pedig az érdeklődő laikusoknak készült.

"Nem a szakmai jelentés létjogosultságát vitatjuk, hanem a közérthető, világos tájékoztatást hiányoljuk" – mondta Asbóth Márton, a TASZ jogásza.

Romló mutatók

A jelentésből ennek megfelelően szakértő segítség nélkül nem könnyű következtetéseket levonni. Az azonban még így is látszik, hogy a legfontosabb mutatókban romlott a helyzet 2018-ban a korábbi évekhez képest.

Az úgynevezett multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma meredeken emelkedik. Míg 2013-ban 10.000 betegre 19,3 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés jutott, addig 2018-ban 28,1, vagyis az arány nagyot romlott. Összesen 5442 eset fordult elő, ez 500-zal több, mint 2017-ben. 2018-ban 206 haláleset történt, a fertőzést leggyakrabban katéter használatával idézik elő.

A clostridium difficile nevű kórokozó által kiváltott bélfertőzés aránya pár évvel ezelőtt csökkenő tendenciát mutatott, de 2016-tól már újra emelkedik. 2017-ben 27,4, 2018-ban 28,1 eset jutott 10.000 betegre. 2018-ban 5549 esetet diagnosztizáltak, ez mintegy százzal több, mint 2017-ben, de mivel itt is kevesebb beteget láttak el 2018-ban, mint 2017-ben, ezért az arány ebben az esetben is rosszabb. 249 esetben erősítették meg, hogy a halált a clostridium okozta.

Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések (vérmérgezések) aránya óriásit ugrott: míg 2017-ben 18,2 jutott 10.000 betegre, addig 2018-ban 21,2. Ez összesen 4060 fertőzést jelent. 86 esetben erősítették meg, hogy a halált a vérmérgezés okozta.

A kórházi fertőzések elleni védekezésről jó képet ad, hogy mennyi alkoholos kézfertőtlenítőt használnak. Bár ez a szám folyamatosan emelkedik, még mindig messze elmarad az EU átlagától: 2017-ben 8,39, 2018-ban pedig 9,51 litert használtak 10.000 ápolási napra vetítve. Az EU-ban ugyanez a mutató már 2015-ben is 24 liter volt...

SZABAD SZEMMEL: EURÓPÁBAN ÚJJÁÉLED A 30-AS ÉVEK, SAJNOS MAGYARORSZÁG AZ EGYIK LEGJOBB PÉLDA ERRE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.12.


Spiegel 

Karácsony Gergely kirakatdemokráciának tekinti azt, ami jelenleg Magyarországon van. Vagyis látszatra érvényesül a jogállam, ám igazából már nem lehetséges a politikai verseny. Az új főpolgármester a lapnak adott interjúban kifejtette: azért tudott nyerni, mert az ellenzéki pártok összefogtak és az előválasztásokkal meggyőzték az embereket, hogy azoknak igenis van beleszólásuk a dolgokba. De nem csak Budapesten, hanem a lengyeleknél, a cseheknél és a szlovákoknál is ellenmozgalom formálódik a demokratikus normáktól egyre inkább eltávolodó nacionalista kormányok, a szabályszerű vezérkultusz ellen. Idesorolja Isztambult is. A lényeg, hogy a hatalom elfoglalta a kulcsintézményeket, ezért a vele szemben álló erőknek ellenmérget kellett kifejleszteniük. Európában egyetlen nagy párt sem sodródott annyira jobbra, mint a Fidesz – emelte ki Karácsony. Ezért nem érti, miként tűrheti meg még mindig a soraiban az Európai Néppárt, benne a CDU-val. Arra is kitért, hogy a budapestiek a kormánypolitika veszteseinek számítanak, de a maga részéről nem gondolja, hogy Orbán keresztezni tudná a terveit, mert azzal a saját híveinek is kárt okozna. A kormánypárt gyengéjét ott látja, hogy támadni lehet az önkény miatt. Egy csomó presztízsberuházásba vágott bele, ám elhanyagolt olyan területeket, amelyek nagyon fontosak az átlagemberek számára. Hogy a korrupciós ügyek nem kavarnak nagy vihart, annak okát abban látja, hogy az ilyen ügyek régi hagyománynak számítanak. Magas a toleranciaküszöb, ráadásul a kormányközeli sajtó agyonhallgatja ezeket a botrányokat. De azért a mutyik aláássák a hatalmat.

Washington Post 

A szerkesztőségi állásfoglalás megállapítja, hogy Kelet-Európában még mindig divatban van a 30-as évek politikája. A berlini fal leomlása után nem sokkal újra megjelentek a régi irányzatok, mintha csak hosszú álom után ébredtek volna. Magyarország ismét felfedezte a háború előtti nacionalizmust, amikor ellentétei támadtak Romániával. És most ugyanott tartunk. A lengyeleknél tekintélyelvű, jobboldali kormány az úr, szoros szövetségben a reakciós katolikus egyházzal. A magyaroknál a jobbos, autoriter Horthy-rezsim után a büszkén illiberális Orbán tartja kézben a dolgokat. Próbálja rehabilitálni az egykori erős ember kormányzót. Ezek a pártok túlhaladták a 20. századi elődöket, tekintélyelvűek és szociálisan reakciósok, de jelen van bennük a régi irredentizmus és antiszemitizmus is. Erről elég megkérdezni Soros Györgyöt. Emellett meglepő, milyen mértékben marad fenn a kommunista idők politikája. Ennek oka alighanem az, hogy ezek az elemek nagyon is összeférnek az erősödő illiberalizmussal. Ilyen pl. hogy pártcélokra használják a köztévét. Orbán már ott tart, hogy állami forrásokból, illetve baráti üzletemberek segítségével jóformán felszámolta a független sajtót. További áthúzódó hagyomány az állami szintű korrupció, ma is igen sokan igyekeznek törvénytelenül meggazdagodni a rendszerből. Lásd a lap közelmúltban megjelent oknyomozó írását arról, miként tömik tele a zsebüket a magyar miniszterelnök rokonai és régi barátai az uniós agrárszubvenciókból. De a legalávalóbb kommunista hagyaték alighanem az, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják a történelmet. A lengyelek törvénnyel büntetik, ha bárki megvádolná őket a holokauszt kapcsán. Persze a térség egy csomó mindenben jobban áll, mint 30 éve. De alighanem alábecsültük a szovjet rezsim által teremtett kultúra tartósságát és annak a veszélyét, hogy visszatér a történelem.

Washington Post 

Kelet-Európa demográfiai válság felé tart, úgy hogy most már az a kérdés, vajon nem a vég felé közelít-e a térség - mutat rá a szerkesztőségi véleménycikk. Elismeri, hogy ez persze túlzás, de azért van benne igazság, hiszen ha azt nézzük, hogy mely országokban fogy leggyorsabban a népesség, akkor közülük 15 egykori szocialista ország, beleértve több szovjet utódköztársaságot. A régió a populizmus melegágya, Magyarországot az illiberális demokrácia önmaga által felkent bajnoka, Orbán Viktor irányítja, de a lakosság száma minden évben negyed százalékkal csökken. Nem véletlen azonban az összefüggés a szélsőséges politika és aközött, hányan élnek az adott rendszerben. Ám ennek erős hatása lesz mint a földrész, mind pedig az USA politikai jövőjére nézve. A rendszerváltás után milliók vándoroltak nyugatra dolgozni, amit csak tetézett az alacsony születésszám. Ezért egy sor faluban már csak a nyugdíjasok maradtak, miközben a gazdaságnak egyre több munkaerőre lenne szüksége. Az pedig biztonsági bajt jelent, hogy nem lehet hatékony NATO-szövetséges az az állam, ahol mind kevesebb a hadra fogható ember. Emellett lélektanilag visszaveti például Magyarországot és Lengyelországot, amely többször élt át megszállást, illetve darabolódott fel külső erők hatására. Ily módon sokan az új rendszer áldozatának tekintik magukat, és ennél semmi sem jobban gerjeszti jobban a populizmust. Ehhez járul még a kölcsönhatás az elszegényedő vidéki lakosság és a város jóléte között. Ezt különben már a Brexitnél is meg lehetett figyelni, de igaz arra is, hogy Trumpot alig lakott körzetekben pártolják a legtöbben. A demográfiai hanyatlást igen nehéz megfordítani. A bevándorlás megfelelő eszköz volna, de az is erőt ad a demagógiának, legalábbis a jobboldali változatnak. Hiszen hivatkozhat a lakosságcserére. Így Európában a kettő a jelek szerint még sokáig megmarad, mint 1989 hosszú, macskajajos öröksége.

Bloomberg

A hírügynökség azt kérdi, miért is kell az uniónak alig 125 ezer gazda részére milliárdokat adnia, amikor egyértelmű, hogy a közös agrárpolitika reformra szorul. Évente összesen 58 milliárd euróról van szó, és az ügy már jó ideje homokzsákként szolgál az euroszkeptikusok számára. A brit kilépés nagy lyukat üt a közös költségvetésen és a németeknek nincs kedvük állni a számlát a mezőgazdaság esetében. Mások, főként a franciák, a szubvenciók legnagyobb kedvezményezettjeiként ellenállnak minden változtatási kísérletnek, sőt többet szeretnének kapni. Ráadásul roppant igazságtalan az elosztás: a gazdák 20 százaléka kapja a segítség 80százalékát. A New York Times nemrégiben leplezte le, hogy mekkora pénzeket markolnak fel ezekből a forrásokból az olyanok, mint Orbán a haveroknak átjátszott állami földek révén. Ennek alapja az, hogy a tulajdon után fizetik ki a pénzeket, ezért a beavatottak és a patronáltak jeleskednek a termőterületek felvásárlásában. Nagyobb elszámoltatásra és átláthatóságra volna szükség, mint ahogy az is sokat segítene, ha a támogatásokat a jogállam és a demokrácia tiszteletben tartásához kötnék. De a tagállamoknak megvan az a rossz szokásuk, hogy felvizezik a javaslatokat, ha azok nem kedveznek nekik. És az EU ugyan fel tudja tárni a csalások útját, de bűnüldöző kapacitása véges...

MINTHA ELTOMPULNA AZ ORSZÁG – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAGYAR HANG
2019.11.08.



A TARTALOMBÓL:

Frei Tamás: Mintha eltompulna az ország – Az ismert tévés újságíró a szellemi zsongás eltűnéséről, a teljesítménytől függetlenül leosztott lapokról, a tájékozatlanságról és a társadalmi feszültségek ellenére megőrzendő optimizmus fontosságáról. Interjú

Veres Pál: Bérlakás-program, magasabb fizetések, folytatódó beruházások Miskolcon – Akár az ingatlanok önkormányzati felvásárlása is szóba jöhet a Miskolc egyik szégyenfoltjának tartott Lyukóvölgyben, hogy megkezdődhessen az ottani állapotok jobbá tétel. Interjú

Az informális pártvezetésért is megy a harc a Jobbikban – Kiszorítósdi állhat a tisztújítás elhalasztása mögött. Kérdés, a párt mennyit veszít az időhúzással

Úsznak az adósságban a kórházak – Év végéig elérheti a 80 milliárd forintot az egészségügyi intézmények tartozása

Őrjöngenek az emberek, ha feltörik az utat – Szakember- és kapacitáshiány, szervezési gondok miatt csúsznak az útépítések

Majd belejön a fiatal is – Hiába a sok fejlesztés, ha nem beszélget a helyi vezetés a lakosokkal. Avagy egy ifjú humánökológus tanulságos győzelme Kóspallagon. Riport

Mészáros Lőrinc csendes társa – Milliárdokat kaszál, hol egyedül, hol az egykori felcsúti polgármesterrel összefogva

Csendrendelet késeléssel – Újra polgármestert választanak Jászberényben, ahol a Fidesz érvel a gazdasági bevándorlók mellett

Nem mint a mesebeli herceg, hanem mint Horthy – A helyiek szerint oligarcha csap össze hűbérúrral a megismételt litéri választáson

Zöld mezőről a rács mögé – A természeti értékek védelme az Audi-gyár bővítése ügyében csatát vesztett az autóiparral szemben.

Lebontható-e bojkottal az illiberalizmus? Választásra készül Szerbia

Amerika az olajért ment Szíriába – Donald Trump nem is titkolja, hogy Washington rátenné a kezét a lelőhelyekre

Katasztrófához vezetett a neoliberális recept Latin-Amerikában – Nincsenek könnyű helyzetben azok a dél-amerikai országok, amelyek az elmúlt években a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tanácsaira hallgattak

Még több világkonferencia, még több szén-dioxid – Klímaváltozás: a technológiai civilizáció olyan könnyen összeomolhat, mint a kártyavár

Kádár János a senkiföldjén – Szellemi-lelki fejlődésében meghatározó, logikailag szorosan összetartozó az a három eseménysor, amelynek nyomán belsőleg legalábbis meghasonlott a kommunista mozgalommal vagy annak moszkvai irányítóival

Ötvenhat tiszta forradalom volt – Eörsi Lászlóval a forradalmat kiváltó momentumokról, a forradalom miniszterelnökéről, Nagy Imréről beszélgettünk, és az is szóba került, vajon mennyire bánik méltó módon az utókor 1956 hőseivel, a forradalom eszmei örökségével. Interjú

Modern hangya: nagyon sikeres társaság – Felejtsük el mindazt, amit a népszerű mesék tanítottak nekünk a szorgos hangyák világáról

„El tudom képzelni, hogy én is rohanjak a moziba Nándorfehérvárért” – Ilyen (volt) kommunistát még nem látott a világ: Fábián Béla vért szív, kerüli a napfényt, ráadásul míg egykori elvtársai sorra öregszenek meg, ő ugyanolyan fiatal marad. Mindez Bodzsár Márk legújabb fekete komédiájában, a Drakulics elvtársban, amelyben még Bödőcs Tibor és Térey János is felbukkan. A rendezőt kérdeztük arról is, hogyan látja a Magyar Nemzeti Filmalap jövőjét. Interjú

Püspökfalat és egy korty újbor – Úgy tartják, aki Márton-napon nem eszik libát, az egész évben koplalni fog. De mégis mi köze Szent Mártonnak a libákhoz?

Kempelen egy blöffel nyűgözte le Európát – Gárdos Péterrel a történelmi analógiákról és az időtlen manipulációs technikákról beszélgettünk

– „Még úgy tűnne, elismerem Izraelt” – Főleg muszlim országok versenyzői bojkottálják a zsidó sportolók elleni küzdelmet

Publicisztika:
Puzsér Róbert: Alternatívaképzés radikalizmus nélkül
Gulyás Balázs: A polgi szalad, de a vagyon marad, a vagyon marad?
Szerető Szabolcs: Politikai cinizmus, avagy a növekvő jólét veszélyei
Farkas Melinda: A „jóságos” rabló
Szurdok Krisztina: Édes november
L. D.: Identitásvesztés, avagy az egyéni körzetes rendszer bukása
Pápay György: Lemenni vidékre
Egedy Gergely: Pártválasztás vagy népszavazás? Brexit, december 12.
Stier Gábor: Miért jött Putyin?
Koltai Arnold: Stuka a mélyben – Helyzet-Kép
Kontra Ferenc: A fenyő alatt
Híd Jenő rajzol: Leleplezés
Haklik Norbert: Wroclawi törpék és óriások
Pethő Tibor: Mama, fogjál nekem békát! – Ószleng
Gazda Albert: Kiteljesedés
Ficsor Benedek: Egyenlő pályák – Szotyola
Dévényi István: Kelj fel, és jaj?
Marabu: Vendégjárás

Kritika:
– Akiket agyonnyomott az ütköző – Ütköző, Kossuth rádió, 2019. október 25.
– Verseny az élet – és szeretjük – Dag O. Hessen–Thomas Hylland Eriksen: A versengés paradoxonjai
– Bűnös magyar nemzet? – Veszprémy László Bernát: Gyilkos irodák. A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt
– Amikor a poénok vérre mennek – Drakulics elvtárs


ITT OLVASHATÓ

NEM HOZHATNÁ A POSTÁS A NYUGDÍJAKAT - AUTÓT, LAKÁST, DE DRÁGA BÚTORT SEM LEHETNE KÁPÉÉRT VENNI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.11.12.


A következő évben nyugdíjba vonulók már nem választhassák ellátmányuk postai kézbesítését, 2023-tól pedig minden nyugdíjasnak kötelező legyen a bankszámla – javasolja a Magyar Bankszövetség. Emellett szeretnék elérni még, hogy félmillió forint feletti összeget csak utalni lehessen.

Meglehetősen sokrétű javaslatcsomagot dolgozott ki a bankszövetség a pokoli méretűre duzzadt készpénzállomány csökkentése érdekében. (A teljes anyagot itt nézheti meg.) Amennyiben a kormány elfogadja, akkor a jövőben autót, lakást, de akár drága bútort sem lehetne kápéért venni. Jelenleg a vállalkozások 1,5 millió feletti tranzakciójára van korlát, a jövőben viszont mindenkire (magánszemélyekre is) kiterjedően erős szankciókkal jogszabály tiltaná a készpénzhasználatot 500 ezer forint felett...

TÍZ DOLOG, AMIRE AUSZTRÁLIA TANÍT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.11.12.


Down Under, Oz… bárminek is hívjuk, Ausztráliáról a legtöbb embernek az óceánpart, a szörfözés, Sydney, a kenguruk és esetleg még a hatalmas távolságok jutnak az eszébe. Pedig a kontinensnyi ország ennél sokkal több. Lássunk tíz dolgot, amire Ausztrália megtanítja az ott élő határátkelőket! (A Tíz dolog-sorozat korábbi posztjait itt olvashatod.)

#1 A méret igenis lényeg

Ausztrália hatalmas, olyannyira, hogyha a térképen ráterítenénk Európára, akkor nagyjából az egész kontinenst lefedné. Emiatt bármilyen nagyobb kirándulás, autós túra komoly szervezést igényel, például mert az ország belseje meglehetősen sivatagos.

Egy Perth-Brisbane út annyi, mintha Madridból Moszkvába mennénk, jó eséllyel el is tart annyi ideig. Szóval 6 óra vezetés után kis túlzással olyan, mintha meg sem mozdult volna az ember a térképen.

#2 Nem árt, ha jó vagy matekból

Mivel Európából nézve Ausztrália a világ másik végén van, a kommunikáció a kezdetekkor komoly fejszámolást igényel. Sydney és Budapest között például 10 óra a különbség (az ausztrál város ennyivel van előrébb), Perth és Budapest között 7, egyiket nem olyan vészesen bonyolult kiszámolni, azt azonban nem árt mielőbb megszokni, hogy emiatt meglehetősen lerövidül az az időintervallum, amikor az otthoniakkal beszélni lehet.

#3 Megtanulod a különbséget az aussie és a kiwi akcentus között

Messziről nézve nincs különbség a kettő között, a brit vagy amerikai angolhoz szokott fülnek mindkettő jórészt érthetetlen. (Némi túlzással, persze.) Így aztán annak, hogy aussie vagy kiwi kiejtéssel beszél valaki, semmilyen jelentősége nincs. Pár hónap után azonban az ember szép lassan elkezdi megkülönböztetni az ausztrálok és az új-zélandiak akcentusát, a szlenget, az intonációt.

#4 Rövidítések mindenhol

Gyakorlatilag minden szó lerövidíthető azzal, ha félbevágod és a végére egy „o”-t vagy egy „y”-t illesztesz. Egyébként is a helyiek rémes rövidítésekkel dolgoznak, ott van elrettentő példának a ’Straya (ez Ausztrália akar lenni), az arvo (afternoon - délután), exxy (expensive - drága), avo (avokádó), choccybiccy (chocolate biscuit – csokis keksz), servo (service station - benzinkút), mozzie (moszkitó), és még sorolhatnánk hosszan, de inkább megkímélünk mindenkit

#5 Rengeteget kávé

Talán meglepő, de az ausztrálok kifejezetten kávés nemzet. Az első eszpresszó gép csak az 1950-es években jelent meg Melbourne-ben, ám azóta nincs megállás. Minden nagyobb városban találunk nagyszerű kávét és isszák is, mintha nem lenne holnap...

ÉS-KVARTETT – ZÁVADA PÁL HAJÓ A KÖDBEN CÍMŰ REGÉNYÉRŐL

ÉLET ÉS IRODALOM / KRITIKA
Szerző: ÉS
2019.11.08.


Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett 2019. október 30-án, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb november 27-én, szerdán Berta Ádám Nem attól vizes a hal című regényéről lesz szó.

Károlyi Csaba: – Ez a 77. kvartett. A 12. sorozat első beszélgetése. Deczki Sarolta Szép Ernő Lila ákác című regényére adna 10 pontot, Szolláth Dávid Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényére, Visy Beatrix Hajnóczy Péter A halál kilovagolt Perzsiából című regényére, én pedig most Kassák Lajos A ló meghal, a madarak kirepülnek című prózaversére. Deczki Sarolta adott már korábbi évadokban 10 pontot Nádas Párhuzamos történetekjére és Tar Sándor A mi utcánk című novellafüzérére, Visy Beatrix pedig Bodor Sinistra körzetére és Nádas Családregényére, én meg már az Iskolára, a Sorstalanságra, Déryre és Kosztolányira, Mészöly, Nádas, Mándy, Esterházy műveire. Kérem a közönséget, aki akar, adjon egy pontszámot a Hajó a ködbenre, a végén megmondom a közönségpontok átlagát. (Az ÉS-ben megjelent kritika róla: Radnóti Sándor: Az alku, ÉS, 2019. 25., június 21.) Hamarosan elárulom, mi hány pontot adtunk Závada regényére, ez kritikai beszélgetés, tehát nem bemutatjuk a művet, hanem megbíráljuk. Előtte azonban szokás szerint, hisz ebben a felállásban ez az első alkalom, kérem, mindenki beszéljen kicsit a választott 10 pontos műről!

Deczki Sarolta: – Szép Ernőt méltatlanul elfeledték sokáig, csupán az utóbbi évtizedekben kezdtek érdemben foglalkozni vele. A Lila ákác címet, gondolom, mindenki ismeri, filmek készültek a műből, színdarabok is. Nagyon szabálytalan regényről van szó, széttartó szerkezetű, több különböző nyelvi réteget megszólaltató szöveg. Nincs benne túl sok dráma, tragédia, nincsen kifutása, egy életérzés fogalmazódik meg, az első világháború előtti Budapest mindennapjairól, éjszakai életéről. Hogyan élte meg akkoriban egy nem túl gazdag, feltörekvő zsidó fiatalember a saját zsidóságát. Mindez impresszionista hangulatokban, nagyon jó városleírásokban, a korabeli Budapest összes társadalmi rétegét fölsorakoztatva jelenik meg.

Szolláth Dávid: – Olyan 10 pontos művet kerestem, amely érzésem szerint föladja a leckét a mai magyar prózának, azoknak a műveknek is, amelyeket itt most tárgyalni fogunk. A Párhuzamos történetek szerintem mérhetően tágította a magyar irodalmi nyelv határait, a mondhatóság határait, egészen új, eredeti reflexiót hozott abban a gondolkodásban, hogy mi az, hogy regény. Csupa superlativust tudnék róla mondani, de már elmondták ezeket sokszor. Történetesen Závada regényének is föladja a leckét. A közép-európai, magyar–német múlt többszólamú feldolgozása zajlik mindkét regényben. Rendszeresen újraolvasom Nádas művét, és nagyon nagyra tartom.

Visy Beatrix: – Hajnóczy Péter A halál kilovagolt Perzsiából című kisregényét választottam ebben az évadban. Lenyűgözött benne az az összetettség, ami ezt a művet jellemzi. Egy férfi a lerészegedés folyamatát írja meg, de közben mégis kettős történet ez, két idősíkot mozgat, ebbe dolgozza bele a súlyos alkoholbetegség rettenetét. Azért fontos ez a mű, mert újabb és újabb összefüggések, rétegek bukkannak föl benne. Olyan, mint egy kincsesbánya, a végtelenségig lehetne értelmezni. Az is nagyon megragadó benne, hogy a lerészegedésnek a folyamatát hogyan bontja szét a narráció, hogyan jelenik meg a próza felületén az alkohol tudatmódosító szerepe. Az elbeszélésbe rémképek, víziók, félelmek épülnek bele, amelyek mindenféle vizuális elemet próbálnak megformálni, leírni. Miközben szórakoztató, humorral teli, mégis a rettegés és a biztos haláltudat az, ami irányítja a beszédet. Ahogyan az esztétikai minőségek keverednek, egészen különleges hatást keltenek. Ez a kisregény némileg elfeledett műve a magyar irodalomnak, holott ott toporog a magyar prózafordulatnak a határán, elején, és abszolút illeszkedik Esterházy, Nádas, Lengyel Péter és a többiek ’70-es évek végi műveihez.

K. Cs.: – Az én merész választásom Kassák Lajos A ló meghal, a madarak kirepülnek című, 1922-ben írt prózaverse. Mint költő, Kassákot tartom mesteremnek, Esterházyval szólva, és talán tudják, nem vagyok költő. Az a radikális avantgárd hang, nyelv, amely ebben a műben megjelenik, megtermékenyíthette volna az elmúlt száz év magyar prózáját is, persze a költészetét is jobban. Ez nem nagyon történt meg. Bár Déry Tibor vagy Esterházy művészetében van nyoma, meg Nádas Szirénénekében, az Emlékiratok könyve Egy antik faliképre című fejezetének végén, sőt máshol is. Mellesleg, ahol legkevésbé látom nyomát, az éppen Kassák prózája. Nagyon izgalmas volna, ha ez a radikális költői nyelv erősebben jelen lenne a magyar szépprózában. A magyar próza kicsit földközeli, bár az a helyzet, hogy abban meg elég jó, Móricztól Závadáig. Például Darvasi, Kosztolányi kicsit légiesebb.

De térjünk rá Závada Pál új regényére! A mostani pontjaink nagyon érdekesen alakultak:

Deczki Sarolta: 7 pont,

Szolláth Dávid: 7 pont,

Visy Beatrix: 7 pont,

Károlyi Csaba: 7 pont.

Összesen 28 pont, az átlagot könnyű kiszámolni: 7. Szerintem azért valószínűleg nem ugyanannyit ér egyikünknek és másikunknak a 7 pontja, de majd kiderül.

Kérem a pontok indoklását!

KULTÚRIZÉ

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.11.12.


Napsugaras jó reggelt! Ami most nincs ugyan, de ha igaz, pénteken itt a tavasz. Addig már fél lábon is kibírjuk.
Napok óta megy megint a felvételihez szükséges nyelvvizsga bizonyítvány, ami mégsem szükséges, de majd az lesz, mert ártunk és ormányunk elszánt ebben az ügyben. Is. Hallom az érveket pro és kontra. Mert kell az, legyen már feltétel, elvégre Európában élünk és persze ezzel szemben áll az, hogy a nem elitiskolában tanuló gyerekek szülei nem tudják megfizetni a magántanárt, anélkül pedig nem megy. Arról nem beszélve, hogy a vizsga is pénzbe kerül. Egy dologról nem esik szó soha, vagy csak én maradtam le róla.
Mi van az idegennyelvi érettségivel? Az miért nem felel meg? Azt mondja az állam, hogy olyan szar a nyelvoktatás, ami nem éri el a szükséges szintet? Ha kell külön nyelvvizsga, miért nem kell külön magyar, matek, akármilyen vizsga is? Külön-külön vizsgahelyeken, pénzért. Sőt, akkor már el lehetne törölni az érettségit is, mert mi a fenének? Nem?

AZ ILLIBERÁLIS ÁLLAM KÖVETKEZŐ ÖT ÉVE

MÉRCE
Szerző: KIS MIKLÓS
2019.11.12.


Nyáron jelentette be Orbán Viktor, hogy Magyarországon létrejött az illiberális állam, majd rá pár hónapra az ellenzék váratlanul áttörést ért el az önkormányzati választásokon. Korszakhatárhoz érkeztünk, történelemformáló hatása lesz, hogy az orbáni ideológiával szemben milyen eszmék jutnak most főszerephez az ellenzéki oldalon.

A kormányfő 2019. július 27-én Tusnádfürdőn úgy értékelte, hogy 

„…létrejött egy illiberális állam és egy valódi államelméleti, politikaelméleti modell, egy sajátos, kereszténydemokrata állam”.

A miniszterelnök öt évvel korábban, 2014-ben ugyanitt közölte: „az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam”. Vagyis Orbán idén úgy értékelte: mindössze öt év alatt sikerült felépítenie Magyarországon az illiberális államot. Vajon hogy alakítaná tovább ennek kereteit a jövőben, s mit tud ezzel kezdeni a hirtelen erőre kapott ellenzék?
...

ÚJ EGYENSÚLYT KERES VON DER LEYEN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS / KLUBRÁDIÓ
2019.11.12.



Az Európai Parlament visszautasított több biztosjelöltet, a magyart is, így hát az Ursula von der Leyen által gondosan kimunkált egyensúly megbillent. Mit tehet ezután?

...Ami a magyar jelöltet illeti, a Politico szerint a Várhelyivel kapcsolatos kifogások megmutatkoztak például annak kapcsán, hogy Magyarország közreműködött a Törökország elleni szankciók meghozatalának a késleltetésében. Várhelyi jelölése körül „harc lesz” - idéz a Politico egy néppárti EP-képviselőt, aki névtelenséget kért. Von der Leyen egyik munkatársa ezt azzal toldotta meg, hogy a biztosok uniós tisztségviselők, az uniót szolgálják, és a testület egyetlen tagjának sem szabad nemzeti politikai irányvonalat követnie. „Nem létezik olyan, hogy Magyarország kapja a bővítési tárcát. Aki azt gondolja, hogy bármilyen nemzetiségű biztos egyszerűen nemzeti politikát valósíthat meg, az figyelmen kívül hagyja a politikai realitásokat” - fogalmazott a bizottsági elnök mellett dolgozó tisztségviselő.

A magyar származású Piri Kati, aki a holland szociáldemokraták színeiben tevékenykedik EP-képviselőként, a Politicónak nyilatkozva súlyos aggályának adott hangot Várhelyi Olivérnek a bővítési és szomszédságpolitikai területre történt jelölése miatt. „A magyar kormány a jogállamiság súlyos megsértéséért visel felelősséget, és a szomszédos országokkal kapcsolatos hozzáállása semmilyen módon nem tükrözi az EU értékeit és elveit” - mondta Piri Kati. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország ellen hivatalos fegyelmi eljárás folyik az EU alapértékeinek aláásása miatt, hogy Orbán Viktor menedéket nyújtott az igazságszolgáltatás elől menekülő Nikola Gruevszkinek, Észak-Macedónia volt miniszterelnökének, hogy támogatólag nyilatkozott a Szíriába történt török katonai betörésről, valamint hogy túlontúl meghitt viszony fűzi Putyinhoz. „Ha Várhelyi biztosjelölt a meghallgatása során nem határolódik el egyértelmű szavakkal Orbán Viktortól és kormánya magatartásától, akkor erőteljes ellenállásba fog ütközni a szociáldemokrata képviselőcsoport részéről” - fogalmazott Piri Kati a Politicónak nyilatkozva.

Tanja Fajon szlovén szociáldemokrata EP-képviselő szintén kételyeinek adott hangot Várhelyi kapcsán, aki szerinte még annál is problémásabb jelölt a bővítési posztra, mint amilyen a jogi bizottságban elutasított Trócsányi László volt. Fajon szerint von der Leyennek, hogy ne futtassa zátonyra leendő bizottságát, kevésbé ellentmondásos jelöltet kellett volna kérnie Magyarországtól. Úgy véli, sok EP-képviselőnek „nehézséget okoz majd, hogy igennel szavazzon Várhelyire”.

Cseh Katalin, a Momentum politikusa – az Újítsuk meg Európát liberális EP-képviselőcsoport tagja - az amerikai lapnak nyilatkozva szintén rossz döntésnek nevezte, hogy Orbán jelöltjének a bővítési portfóliót szánják. Magyarországot jogállamiság szempontjából az unió leggyengébb láncszemének mondta, és úgy vélekedett: ekként nem tudja hiteles módon biztosítani, hogy a csatlakozó országok tiszteletben tartsák az európai értékeket.

A Politico megjegyzi: ha a három pótjelölt bármelyikét elutasítják, akkor fennáll a kockázata annak, hogy a jövő év elejéig kitolódik az új Európai Bizottság hivatalba lépése, hiszen a karácsonyi ünnepek közeledtével az Európai Parlamentben beszűkül az újabb biztosjelöltek meghallgatásának a lehetősége.


MINDEN MAGYAR LEGALÁBB 50 EZER FORINTOT BUKIK ORBÁNÉK KORRUPCIÓJÁN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2019.11.12.


Több mint 500 – különösen kedvezőtlen esetben akár 700 – milliárd forintot is veszíthet Magyarország az uniós támogatási keretből a rendszerszintű kormányzati korrupció miatt. A szabálytalan pénzfelhasználás az összes uniós operatív programot érinti, és a kormány maga ismerte be a csalásokat, hogy a leállított brüsszeli kifizetések újrainduljanak.

Az irdatlan mértékű (akár a tervezett paksi bővítés árának egynegyedét elérő) büntetésre Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője bukkant az EP költségvetési ellenőrző bizottságának küldött kérdésekre adott válaszok között. A pénzelvonásnak nem a ténye, hanem a minden eddigi becslést felülmúló mértéke az újdonság. Mint Jávor a blogján beszámolt róla, a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklust érintő korrupció miatt évek óta vizsgálódik a Bizottság, és már tavaly tudható volt, hogy sokba fog kerülni Magyarországnak az Orbán Viktor közvetlen környezetéig, Tiborcz Istvánig és Mészáros Lőrincig érő csalások sora. 2018 őszén a szakértők 300 milliárd forintra saccolták a Bizottság által kiszabandó büntetést, Jávor Benedek idén tavasszal egy magasabb, 4-500 milliárdos becslést tett közzé. A költségvetési bizottság által összeállított válaszok szerint a valóság az utóbbihoz lesz közelebb, sőt akár azt is jelentősen túllépheti. 

A kedvezőtlen forgatókönyvet két hete a 24.hu is megjósolta, jelezve, hogy a kormány sosem látott mértékű büntetést vállalt a korrupció miatt befagyasztott operatív programok pénzeinek kiolvasztása érdekében. Az ehhez vezető költségvetési mentesítési eljárás keretében a Bizottság egy közel 100 oldalas dokumentumban válaszolta meg az EP-képviselők (nem kizárólag a magyar ügyre vonatkozó, de a hazai kormányzati korrupciót is körbejáró) kérdéseit, és az anyag egyértelművé teszi, hogy az Orbán-kormány ezen a téren uniós és régiós összehasonlításban is gyászosan teljesít. „A 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 operatív program esetében voltak intézkedések, ezek közül 6 Franciaországban, és 8 Magyarországon. A többi 13 országnál egy, vagy ritkán két operatív programot érintettek az intézkedések" – írja a válaszokat idézve Jávor, kiemelve: Magyarország egymaga felelős (darabszámban) a kiosztott büntetések negyedéért. 

A bizottsági válaszok szerint az összes, vagyis mind a hét tematikus operatív program esetében a közbeszerzéseket érintő rendszerszintű szabálytalanságokat találtak, és olyan sok beruházás esetében merült fel a korrupció, hogy az összes projektre kiterjedően általános, 10 százalékos büntetést (a Magyarországnak járó pénzből ilyen irányú visszatartást) alkalmaztak. -Ha a kormány tudta volna igazolni, hogy tiszta volt a pályáztatás, kérhette volna az egyenkénti vizsgálatot, de erre kísérletet sem tett, inkább vállalta a 10 százalékos büntetési átalányt, ami felér egy beismeréssel – szögezte le Jávor Benedek. 

A büntetések az alábbi operatív programokat illetve keretösszegeket érintették:

- Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2 718,5 milliárd forint
- Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1 157 milliárd forint
- Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint
- Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint
- Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1 117,8 milliárd forint
- Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1 034,2 milliárd forint
- Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint

Mindösszesen 7 480,2 milliárd forintnyi uniós támogatást használt fel szabálytalanul
, a korrupció lehetőségét meghagyva a kormány. Mivel az odaítélt és leszerződött támogatások aránya eléri a 75 százalékot, körülbelül 5600 milliárd forintnak a 10 százalékát veszítjük most el a büntetés miatt (nem kizárva, hogy később lesznek még további szabálytalanságok illetve pénzlevonások is)...

KÁLMÁN OLGA POLITIKUSKÉNT FOLYTATJA, DE A FÜGGETLEN ÚJSÁGÍRÁSÉRT IS DOLGOZIK

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2019.11.12.


A szabad, független és tárgyilagos tájékoztatás megteremtésén dolgozik a fővárosban Kálmán Olga. Az egykori televíziós személyiség Budapest kulturális tanácsnoka lett, s azt is szeretné elérni, hogy a kultúra támogatására a beruházási költségek 1 százalékát fordítsák...

...a televíziós riporter úgy érezte, hogy az emberek már az európai parlamenti választás idején is a változás hívei lettek, de erre igazából csak az önkormányzati választás adott komoly lehetőséget. Komolyan felpezsdült a politikai élet, s az ellenzék soraiban is felcsillant a győzelem esélye. Az ellenzéki összefogásban kereste a saját helyét, s azt érzékelte, hogy a munkája sok szavazót megmozgat, és sokak számára reményt adna indulása. Ezért döntött úgy, hogy beszáll a kampányba, s részt vesz a főpolgármester-választásban.

Arról nem beszélt a Klubrádiónak adott nyilatkozatában Kálmán Olga, hogy miután a Demokratikus Koalíció színeiben indult a főpolgármesteri címért, lényegében elvesztette az oly sok munkával kivívott függetlenségét. Ráadásul nemcsak a jelölést fogadta el Gyurcsány Ferenc pártjától, hanem miután (vagy mielőtt) kulturális főtanácsnok lett Gy. Németh Erzsébet mellett, be is lépett a DK tagjainak sorába. Pedig Kálmán Olga bevallotta, hogy még KISZ tag sem volt, de a rendszerváltás után nem kötelezte el magát soha, egyetlen politikai közösséghez sem csatlakozott. Úgy érezte, az újságírásnak ez a legalapvetőbb etikai szabálya.

Miután a nyár közepén elfogadta a Demokratikus Koalíció támogatását, és elindult a főpolgármesteri címért, már ezzel a döntéssel is óhatatlanul belépett a politika világába. Mint elmondta, ez a döntés komoly felelősség, ami nem csupán három hétre, vagy három hónapra szól. Bár az előválasztáson alulmaradt, úgy érezte, szerepe volt az önkormányzati választás ellenzéki sikerében, s ezt a munkát akarja folytatni.

Az interjúból az is kiderült, hogy szabad, független sajtó létrehozásán is dolgozik majd, de semmiképp sem az ellenzéki lakájmédia meghonosítása a cél. Sokkal inkább a kivéreztetett médiumok támogatása, a főváros lakóinak színvonalas, sokoldalú tájékoztatása. Ennek érdekében a szabad médiumok körét bővíteni kell. Az egykori televíziós a kulturális életben nem híve a tisztogatásnak, arra törekszik, hogy a fővárosban minden kulturális igényt kielégítsenek, a nép-nemzetit épp úgy, mint az alternatív irányzatokat is.

Arra a felvetésre, hogy a TAO elvonás miatt elsorvadó színházak támogatására lesz-e elég pénze a fővárosnak, Kálmán Olga azt nyilatkozta, hogy szándékai szerint a fővárosi beruházások költségének 1 százalékát kötelezően a budapesti kultúrára fordíthatnák. Ez egyébként nagyon jelentős összeg lehet. A javaslatot a tervek szerint rövidesen a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa elé viszik. Ezen kívül szükség van a kulturális terek kihasználására, benépesítésére, illetve megfelelő színvonalú fesztiválok, kiállítások megszervezésére, ami a tanácsnok szerint nem elsősorban pénz, hanem szándék kérdése.

A FIDESZ-LERAKAT KABINETFŐNÖKE SZART LEGELŐ CSORDÁHOZ HASONLÍTOTTA A VÁLASZTÓPOLGÁROKAT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.11.11. 


...Arra is jó volt az őszi önkormányzati választás, hogy sok fideszes a vereség után még mindig úgy pörög fájdalmában, mint a hányós leányka a körhintán. Arra is jó volt a választás, hogy az Orbán-majmokból kitört a soha nem volt kulturáltság. Bunkóságukat nem bírják leküzdeni, benne van már a vérükben. Gondoljanak bele, ilyen kultúrlények irányítottak egy-egy települést vagy város-, falurészt. Mert az nem úgy van, hogy ha hatalmam van, akkor rózsaszín csipkés angyalka vagyok, aztán amikor az emberek lelöknek onnan, akkor meg ócska jellemű senkiházi. Nem, azért normális ember nem szokott ilyen hamar jellemet változtatni. Csakhogy ezek a hatalomhoz hozzászokott kövér-féle intelligenciával, meg kommunikációval bíró asszonyságok meg urak rájöttek, hogy ezután a vízcsapból nekik is víz folyik, úgy, mint másnak. Nix közlé!

Szekszárdon különösen ócska választási kampány volt. Mi is írtunk róla, hogy Bomba Gábor ellenzéki polgármesterjelöltet egy plakát miatt hogyan akarták kicsinálni. Dedós és röhejes indokkal. Bomba ugyan nem lett polgármester, de a vasárnapi választáson aratott az ellenzék. Nagyobb csapást mértek a fideszesekre, mint október 13-án.

- Haag Éva eddigi fideszes alpolgármester 83 szavazattal kapott ki Csötönyi Lászlótól, az ÉSZ jelöltjétől (októberben csak 16 voks volt a különbség),
- Szegedi Attila (Fidesz) pedig 76–tal kapott kevesebb szavazatot az ellenzéki Faragó Zsoltnál, miközben egy hónappal ezelőtt még csak 14 voks döntött Faragó javára.

A rohadt életbe, ez csak a Soros meg a Gyurcsány műve lehet! A tolnai megyeszékhelyen ellenzéki többség lesz a közgyűlésben, a 6 fideszes képviselő a szintén fideszes polgármester szavazatával megtoldva sem tudja leszavazni a 8 ellenzéki képviselőt.

A gratuláció különös módját választotta, mert a pofont nem bírta elviselni Böröcz Máté, a szekszárdi fideszes polgármester kabinetvezetője. Böröcz a Fidesz-lerakat álom munkatársa, ez igen, polgármester úr, csak így tovább az intelligencia rögös útján!

„A mai nap margójára: Aki a csorda után megy, mindig szaros füvet legel!” Szóltam, most szóltam!

– ezt írta ki a Facebookra a vasárnapi megismételt választás után ez a Böröcz Máté, ráadásul nem volt elég friss a saját véleménye törlésével, megmaradt az örökkévalóságnak. Kis szerencsétlen. Legeljenek szaros füvet azok, akik nem rájuk szavaztak. Így sértegeti a választópolgárokat a kis nyikhaj: ja, mert a Fideszben tiszta füvet lehet szippantani egy jachton, mégis csak előkelőbb hely egy bukott polgármester számára...

KIHISZTIZETT FIDESZ-VERESÉG JÁSZBERÉNYBEN, ELLENZÉKI TÖBBSÉG SZOLNOKON – ÍGY SZAVAZOTT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: Átlátszó
2019.11.11.


Öngólt lőtt Jászberényben a 14 szavazattal alulmaradt fideszes polgármesterjelölt, aki megtámadta az október 13-i választás eredményét. A november 10-én megismételt polgármester-választáson már 3756 szavazattal verte Budai Lóránt (62,9 %) a Közösen Jászberényért Egyesület összellenzéki, jobbikos politikus jelöltje a fideszes dr. Szabó Tamás (34,51 %) volt polgármestert. A részvételi arány is mutatta, hogy az ellenzék példátlanul mozgósított. Soha ennyien (13 325-en, ami 62 %-os részvétel) nem szavaztak még polgármesterre a városban.

Sokan olyanok is voksoltak, megerősítve, hogy nem kérnek a korábbi vezetésből, akik október 13-án nem mentek el szavazni, hiszen akkor csupán 43 %-os volt a részvétel a Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik ipari fellegvárának számító városban. Az új polgármesternek nem lesz könnyű dolga, mert a képviselők választása szoros eredményt hozott. Hét fideszes mellett a Közösen Jászberényért Egyesület néven induló ellenzék hat jelöltje, továbbá a Mi Hazánk egy képviselője került be a testületbe.

A polgármester-választás eredményének megsemmisítését és az új választás kiírását a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság (TVB) azzal indokolta, súlyos jogsértések történtek, amelyek alkalmasak arra, hogy befolyásolják a választópolgárok akaratát és az érvényes szavazatok közötti csekély különbség miatt a választás eredményét is döntően befolyásolhatták. A határozat indoklása szerint idegenek mentek be a szavazókörökbe, a szavazatszámláló bizottsági tagok „kontrollálatlanul” mozogtak, továbbá a szavazási szándékot torzító pénzfelajánlások történtek – olvasható az indoklásban.

Elsősorban az Idősek Otthonában történteket vette alapul a TVB és határozott a megismételt választásról. Az ellenzék, különösen a Jobbik, roppant elégedett az eredménnyel, parlamenti felszólalásában Jakab Péter, a párt frakcióvezetője azt mondta, a fidesz által „kihisztizett, megismételt önkormányzati választáson” a jászberényiek példát mutattak az országnak tisztességből, bátorságból és becsületből. „Ezen a választáson önök nagyon kikaptak, az ellenzék pedig nagyon nyert” – közölte Jakab Péter.

Jász-Nagykun-Szolnok megye nyertese ugyan a FIDESZ-KDNP lett, de igazi meglepetések is születtek az október 13-i önkormányzati választásokon. A megyei közgyűlés 18 mandátumából 11 a kormányzó pártoké, és a megyeszékhely Szolnok polgármesteri székét is sikerült megtartania a kormánypárti Szalay Ferencnek. Ugyanakkor a szolnoki képviselő testületben többségbe került az ellenzéki összefogás. Beigazolódott kampányszlogenjük, hogy ők a „szolnoki többség” képviselői. A Momentum, DK, LMP, Jobbik, MSZP, Mindenki Magyarország közös listája 17 mandátumból 9-et nyert. Az is meglepetést keltett, hogy Farkas Flórián mozgalma épp ebben a megyében bukott nagyot, mégpedig a szintén kormányszimpatizáns FIROSZ győzte le...