2021. február 27., szombat

MINDEGYIK JOBB, MINT A VÍRUS

BENDERIK ELMÉLKEDIK
Szerző: Benderik
2021.02.27.


Új mantra ez -- mindegyik jobb, mint a vírus.

És ez persze szinte biztosan így is van.

Inkább azért érdekes, mert kíváncsi voltam már nagyon, hogy oldja fel majd az orvostársadalom képernyőre kerülő felelős krémje a dilemmát, hogy ajánlani kell az oltásokat a népnek, ez közérdek, de egy félig meg egy teljesen ellenőrizetlen szert is közöttük, hogy hagyja mindenki bátran magába fecskendezni őket. Egyiküket legalább valamelyest vizsgálták, de a másik úgy került a rendszerbe, ahogy minden kuruzslásüldöző orvos és magára adó tudós fennen hirdeti, hogy na ilyet aztán soha senki be ne vegyen, de még csak közel se engedjen magához -- olyan terméket, amit a megfelelő hatóságok még csak nem is láttak.
***
Feloldhatatlan dilemma ez egy magára adó orvosnak-tudósnak. És akkor valakinek fejéből kipattant, és boldogan kapaszkodik bele mind, hogy igen, ez így végülis vállalható, hisz' tényleg, a vírusnál, a lélegeztetőgépen járó halálnál minden jobb, hát háborús helyzet van, most tényleg nem érünk rá esetleges távoli ködbe vesző mellékhatásokkal foglalkozni, hisz' a legrosszabb mellékhatásnál is rosszabb a halál.
***
Csak hát mégis. Ha a veszélyeztetetteket beoltották ellenőrzött szerekkel, akkor annyira már talán kordában tartható a járvány, hogy kivárhassuk, amíg mindenkire jut ilyen. Akár enyhülő korlátozások mellett is. Sietős persze, de tényleg nincs határa, mennyire? Tényleg nincs egy szint, ami alá azért nem megyünk?
***
Többmilió embert beoltottak már vele persze, ez igaz.

A puding próbája az evés, így ezek a milliónyi bátrak örvendetesen növelik a megbízhatóságot.

De hadd kérdezzem meg mély tisztelettel: mi is van most ezzel a többmillió emberrel?
...

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI: AZT IS SZÁMON KÉRIK MAJD, AMI A KERETTANTERVBEN ÉS A TÖRTÉNELEMKÖNYVEKBEN SINCS BENNE?

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.02.27.


Repárszky Ildikó, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerint az új, 2024-től érvényes történelem érettségi vizsgakövetelmény nagyon sok plusz fogalmat, évszámot, adatot kér számon az emelt szinten érettségizőktől. Ez az egész négy éves gimnáziumi oktatás folyamatát befolyásolja. Ráadásul az emelt szintű érettségin plusz olyan adatok kellenek, amiket csak az érettségi szabályzatból lehet kiolvasni, sőt, egy részük mint témakör sem jelenik meg a kerettantervben. Hogy fogják tanítani, ha a tankönyvben sincs benne? Így ahelyett, hogy szöveghez értő, kritikusan gondolkodó, forráskritikát ismerő, nem mindent lenyelő, hanem igenis alternatívákban gondolkodó, vitázó diákokat nevelnének, a fiatalok adatokat biflázzanak?


Kiszivárogtak a történelem érettségi vizsgakövetelményei, mi a benyomása róluk?

– Alapvetően már az önmagában probléma, hogy nem kaptuk meg egyeztetésre, és nem értjük, hogy miért nincs erről szakmai egyeztetés. Ezért nem is tudjuk, hogy ez a változat a készítés milyen fázisát mutatja. Így, ránézésre, elég részletes, és szerkezetében úgy néz ki, mint a régi. Mintha kész lenne. A tartalmi részében a legnagyobb és legérthetetlenebb változás, hogy eddig a kerettantervi fogalmak, adatok egyaránt vonatkoztak a közép- és az emelt szintű érettségire. Magyarul csak azokat lehetett kérdezni az írásbeli rövid feladatainál. Ezzel ez az érettségi vizsgakövetelmény szakít, és azt mondja, hogy az emelt szintű érettségin plusz olyan adatok kellenek, amiket csak az érettségi szabályzatból lehet kiolvasni. Telerakja elég nagy mennyiségű adattal, szépen összeszedve, külön a személyeket, külön a fogalmakat, kronológiát meg topográfiát, amit minden egyes érettségi témakörhöz hozzárendel. Eddig ilyen nem volt...

KREKÓ PÉTER: "A HARC, AMIT A KORMÁNY FOLYTAT, SZINTE ÖRÖKRE FENNTARTHATÓ"

FÜLKE / A HVG PODCASTJA
Szerző: WINDISCH JUDIT
2021.02.27.


Hogyan épült le a jogállamiság az elmúlt 11 évben? Maradt-e még szabad, elfoglalható terület? Mi az igazsága a kormánynak abban, hogy alaptalanul vádolja a külföld? Ezekről beszélgettünk Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával a hvg.hu közéleti podcastjában, a Fülkében.

RÁADÁS: FEKETE PÉTER - 1964 - MILOŠ FORMAN

VIDEA.HU / YOUTUBE
Rendező: MILOŠ FORMAN
1964


A kamasz Petr felelősségteljes nyári munkát kap: egy önkiszolgáló boltban figyelheti, nem lopnak-e a vásárlók. Érthető: a hatvanas évek első felében járunk, és még nem elég fejlett az emberek öntudata. Lopnak. Miloš Forman első nagyjátékfilmje természetesen nem a cukorkák fizetés nélküli eltulajdonításának drámáját vizsgálja. Furcsa kis groteszk, amelyben mégis szinte minden megvan, ami a csehszlovák új hullámot jellemzi: amatőr szereplők (a Petr apját alakító Jan Vostrčil valóban egy rezesbanda tagja volt), a forgatás során állandóan változó forgatókönyv, eredeti helyszínek. Esetlen és esetleges. Lelki rokona a francia és a brit új hullámos filmeknek, mégis egészen más. Mert a vasfüggöny innenső oldalán játszódik, ahol az ártatlan és természetes nemzedéki ellentéteket is átjárja valami zavarodottság. Mert az apák generációja határozottan úgy véli, a fiataloknak követniük kellene őket. Igaz, az idősebbek sem tudják, merre is tartanak.

Néha úgy érezzük, dokumentumfilmet látunk, cinéma véritét, ahol a kamera ugyanúgy kukkol, mint Petr, a botcsinálta biztonsági őr. Csakhogy a dokumentaristának ható epizódok mögött meghúzódnak egy fiatalember felnőtté válásának bonyodalmai is. És temérdek kérdés: miért is van az, hogy korosodó dalnokok énekelnek a fiatalok érzéseiről, hogy a papa felvilágosító füzetéből kellene megtudni, mi is a teendő a lányokkal, s hogy a felmenők megingathatatlan esztétikai döntései alapján kellene megítélni a konyhában függő szentképet és Giorgione Alvó Vénuszát. 

(Réz András)

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS (GYEREKEKNEK): HALÁSZ JUDIT - CSIGAVÉR

YOUTUBE
Előadó: HALÁSZ JUDIT
?



Halász Judit: Csigavér (Élő koncert a Vígszínházban) 

Nézd meg Halász Judit Csigavér koncertjét, melyet a Vígszínházban adott a közönségnek. 

RÁADÁS (GYEREKEKNEK): HALÁSZ JUDIT - CSIRIBIRI

OBJEKTÍV FILMSTÚDIÓ / YOUTUBE
Előadó: HALÁSZ JUDIT
2015.



Halász Judit: Csiribiri koncert (gyerekdalok, koncert gyerekeknek, teljes film magyarul) Teljes koncertfelvétel nem csak a kicsi gyerekek számára! 1. Csiribiri (Bródy János/Weöres Sándor) -
02:30 2. A dal ugyanaz marad (Bródy János) - 04:15 3. Itt a tél (Móricz Mihály/Gazdag Erzsi) - 07:08 4. Táltos mese (Tolcsvay László/Veress Miklós) - 11:00 5. Károgás (Anti Tamás/Simkó Tibor) - 13:58 6. Bújócska (Anti Tamás/Gyárfás Endre) - 16:48 7. Ne legyen többé testvérháború (Bródy János) - 19:23 8. Marci öltözik (Bódi László/Tóth Kriszta) - 24:09 9. Boldog Születésnapot (Bródy János) - 26:45 10. Testvérek között (Bródy János) - 29:40 11. Ákom-bákom (Szörényi Szabolcs/Zelk Zoltán) - 32:45 12. Pandamaci dal (Bródy János) - 34:26 13. Hívd a nagymamát (Bródy János) - 37:32 14. Lalálelélóluli (Bódi László) - 41:27 15. A hegyi tolvaj (Anti Tamás/Simkó Tibor) - 44:31 16. Bóbita (Tolcsvay László/Weöres Sándor) - 45:45 17. Csudálatos Mary (Szörényi Szabolcs/ Bródy János) - 47:15 18. Szitakötő tánca (Bódi László/Kányádi Sándor) - 50:06 19. Füstbe ment terv (Tolcsvay László/Petőfi Sándor) - 53:11 20. Sehallselát Dömötör (Bródy János/Weöres Sándor) - 54:41 21. Vannak még rossz gyerekek (Bródy János) - 55:54 22. Állatkerti útmutató (Bródy János/Devecseri Gábor) - 59:12 23. Micimackó (Bródy János/Milne - Karinthy) - 1:01:50 24. Játsszunk együtt (Bródy János) - 1:05:48 25. Minden felnőtt volt egyszer gyerek (Bródy János) - 1:07:57

ÍGY HÓDOL BE AZ ORBÁN-KORMÁNY A KÍNAI DIKTATÚRÁNAK

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.02.26.



Horroráron, több mint 300 milliárdért vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépet a Külügyminisztérium a koronavírus-járvány kirobbanása után, noha mindössze 2-3 ezer intenzíves betegágyra elegendő szakember van az országban, ráadásul Orbán Viktor áprilisban még úgy nyilatkozott, hogy a legrosszabb esetben is legfeljebb 8 ezer gépre lesz szükség. A legdrágább üzletet amúgy egy maláj gumigyártó vállalattal kötötték Szíjjártóék, és egy rizskereskedelemmel foglalkozó szingapúri cég, valamint egy kínai, az Új Selyemút-projekthez kötődő vállalat bankszámlájára utalták a pénzt...

NEM A RENDSZERVÁLTÁS, HANEM A 19. SZÁZAD ÓTA NEM TUDUNK FELZÁRKÓZNI NYUGAT-EURÓPÁHOZ

G7 PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.02.27.


Ha Észak- és Nyugat-Európa hagyományosan legfejlettebb régióit vesszük alapul, akkor hozzájuk képest Kelet-Európa és a régió legtöbb országa nagyjából hasonló fejlettségi szintet mutat a 19. század végén, a két világháború között, vagy napjainkban – mondta Vonyó Tamás az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Olyan sikeres konvergenciára, mint amilyen például Dél-Európában volt megfigyelhető a II. világháború utáni négy évtizedben, vagy amit Japán és a kelet-ázsiai kistigrisek hajtottak végre, Kelet-Európában nem volt példa. A mai napig nincsen olyan kelet-európai ország, amely azt mondhatja, hogy Németországhoz, Ausztriához, a Benelux-államokhoz, vagy Nagy-Britanniához fel tudott volna zárkózni bármilyen lényeges gazdasági fejlettségi mutatóban.

Nemrég jelent meg a “The Economic History of Central, East and South-East Europe” című tanulmánykötet, amely az összes kelet-európai régiót egyben vizsgálva, 22 ország gazdaságtörténetét mutatja be 1800-tól a közelmúltig. A kötet különlegessége, hogy a térség gazdaságtörténetét a régió kutatói és nyugati-európai kutatók közösen mutatják be, egymással összehasonlítható empirikus adatok alapján. A kötetről Vonyó Tamással, a Bocconi Egyetem docensével, a kötet két tanulmányának szerzőjével beszélgettünk...

POLITIKAI BEFOLYÁSSZERZÉSRE HASZNÁLJÁK ORBÁNÉK A KÜLHONI MAGYAROK ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.02.26.


A magyar állami finanszírozású Bethlen Gábor Alap döntéseit megvizsgálva tárta fel egy nemzetközi újságírócsapat, hogy 2011 óta mennyi magyar közpénzt juttatott a Fidesz-kormány a szomszédos országokba. A horvát, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és romániai adományokat összegezve elmondható, hogy a magyar állami támogatások főként a médiába, a fociba és egyházakhoz mentek, céljuk pedig leginkább a magyar kormánypárt és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának növelése volt a határon túli magyarok körében.


“A Bethlen Gábor Alap elkülönített állami pénzalap, amelynek célja a Magyar Kormány nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó célok megvalósulásának elősegítése. Kiemelt feladata a külhoni magyarság szülőföldjén történő egyéni és közösségi boldogulásának, anyagi, szellemi gyarapodásának elősegítése és kultúrájának megőrzése érdekében támogatások nyújtása.” – olvasható a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) honlapján.

Ezek a külhoni támogatások sokfélék, ám átnézve a 2011-től 2020 végéig született pozitív döntéseket és kifizetéseket, egy nemzetközi újságírócsapat feltárta, hogy nagyon sok hasonlóságot mutatnak. A Horvátországba, Szerbiába, Szlovéniába, Szlovákiába és Romániába áramlott magyar közpénzeket követve a tényfeltárók arra jutottak, hogy a magyar kormány támogatásai mindenhol főként a médiába és a fociba mentek, és a céljuk az volt, hogy a magyar kormánypárt és Orbán Viktor miniszterelnök népszerűségét és politikai befolyását növeljék a határon túli magyarok körében.

A cikkek a hungarianmoney.eu honlapon érhetők el angol nyelven.

A többhónapos kutatómunkát az IJ4EU (Investigative Journalism for Europe) támogatta, a projekt résztvevője Szerbiából a CINS, Szlovéniából és Horvátországból az Oštro, Szlovákiából az ICJK, Romániából az Átlátszó Erdély, Magyarországról pedig az Átlátszó volt...

CSUJA IMRE: HA EGY HATALOM ELDÖNT VALAMIT, AKKOR ÚGYIS AZ LESZ

TELEX
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2021.02.27.


Én most zavarban vagyok az Istennel kapcsolatban. Zavarban vagyok, hogy hogy is vagyunk mi. Bizonyos kérdésekre nincs válasz, még tőle sincs. Tőle főleg nincs. Ezt az embernek fel kell dolgoznia magában


- mondja Csuja Imre Veiszer Alinda legújabb műsorában, viszonylag az elején a beszélgetésnek. Nem mondja ki sem ő, sem a műsorvezető, mintha tabu lenne a szó, a név, vagyis a nevek. Aki ismeri a Jászai Mari-díjas színművész életét, tragédiáit, az persze tudja, kihallja a kimondatlanból is, a be nem fejezett mondatokból, a levegővételekből is, hogy itt a két elhunyt fiáról van szó, úgy is, hogy nincs szó róluk.

„Munkával dolgozom fel, sok mindent ki tudok játszani magamból a színpadon, szomorúságot, meg a dühömet” – mondja nem sokkal később. A beszélgetés ezután így folytatódik:

- Segíts! Én, a néző hol, miben láthatom ezt meg?
- A Tótékban van egy pillanat, amikor megláthatod, nem is egy...
- Abban mit láthatok, dühöt?
- Nem, nem. A gyerek iránti szeretetet meg féltést. Amikor mondja a nagy monológját, hogy hogy kell állni a tűzoltósapkájának, és akkor elhangzik, hogy

„Mariska tekintetéből mintha a szeretett fiú szeme nézett volna vissza rá”. Mindig ilyen nagy csöndben hangzik el ez a mondat, és áll a levegő a nézőtéren. Itt ki tudok játszani bizonyos dolgot a személyes életemből. Ez nagyon belülről jön...



AZ EGYETEMI MODELLVÁLTÁSRÓL – AZ MTA ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
Szerző: MTA ELNÖKSÉGE
2021.02.23.


A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az egyetemi átalakításokkal kapcsolatosan az alábbi nyilatkozatot teszi:


1. A Magyar Tudományos Akadémia a teljes hazai kutatási és felsőoktatási szféra erőteljes és harmonikus fejlesztésére, kiválóságának, verseny- és vonzóképességének növelésére törekszik.

2. A tudományos szabadság és az egyetemi autonómia az európai kulturális örökség egyik sarokköve. A tudományművelés és tudásátadás egyetemi modelljének létjogosultságát és sikerességét a tudományos, technikai és társadalmi fejlődés egyértelműen igazolja.

3. Ma szinte kizárólag az egyetemek biztosítják a társadalom, a gazdaság és az állam számára a vezető szakembereket, és tudásuk szinten tartásában is meghatározó az egyetemek szerepe. A korszerű egyetemek az emberiséget fenyegető veszélyek elhárítását, az emberiség jóllétét szolgáló tudományos és technológiai fejlődés meghatározó intézményei is. A magyar egyetemek fejlődése nemzeti érdek.

4. A felsőoktatás világszerte jellemző tömegesedése, gyorsütemű és nagyarányú expanziója nem járt együtt az egyetemi intézmények párhuzamos fejlesztésével, nem álltak rendelkezésre komplex fejlesztési programok és források sem. Az elmaradások pótlása mind sürgetőbb. Ahhoz, hogy a felsőoktatás és a kutatás továbbra is betöltse feladatát és megőrizze központi szerepét a társadalomban, át kell tekinteniük jelenlegi működésük előnyeit és hátrányait, és ezek alapján kell kialakítaniuk jövőképüket.

5. Az „alapvető felsőoktatási értékek” magukban foglalják az oktatás és kutatás szabadságát, az intézményi autonómiát, az elszámoltathatóságot, az egyenlő hozzáférést és a társadalmi felelősséget. Ezeket együttesen érvényre juttató egyetemi szabályozásra és működési modellekre van szükség.

6. Az elmúlt évtizedekben számos kísérlet történt a hazai egyetemek helyzetének javítására, de áttörést eredményező megoldás nem született. A most napirendre került átalakítás – melynek modellje a Magyar Rektori Konferencián belül is már évek óta konzultáció tárgya – előnyei és hátrányai a különböző oktatási és kutatási profilú egyetemek, karok esetében még vizsgálatra szorulnak. Az új formák egyik pillére kell legyen, hogy az új fenntartóknak nem lehet több joguk, mint jelenleg az államnak. Továbbá az egyetemekre vonatkozó szabályozásnak az alábbiak érvényesülését kell törvényi szinten garantálniuk:

a. A fenntartó (állam vagy alapítványi kuratórium) hatásköre nem terjedhet ki oktatási és kutatási döntések befolyásolására, szakok, karok létesítésére, megszüntetésére, az egyetemi vezetők, professzorok kinevezésére, habilitációs eljárásokra.

b. A fenntartó (állam vagy alapítványi kuratórium) vagy az egyetem tulajdonában lévő vagy oda kerülő, az egyetemek használatában álló ingatlan és ingó vagyon, valamint a vagyongazdálkodásból származó jövedelem kizárólag az egyetem oktatási és kutatási feladatainak ellátását szolgálhatja, amihez meg kell teremteni a hatékonyság és a külső ellenőrzés garanciáit. Az egyetemi vagyon harmadik fél számára el nem idegeníthető, végső soron a tulajdonjog kerüljön vissza az államhoz.

c. Az alapítványi kuratóriumok esetén biztosítani kell a szakpolitika, a gazdaság, az oktatás és a kutatás arányos képviseletét és a tagok rotációjának a lehetőségét.

7. Az egyetemek működési formájának megváltoztatása nagy horderejű döntés, ami évtizedekre meghatározza Magyarország jövőjét, ezért kellő időt kell szánni a kidolgozására. A döntéseket előkészítő vitákba be kell vonni az érintetteket, a döntések során és azokat követően is tiszteletben kell tartani az egyetemi autonómiát. Tájékoztatni kell a nyilvánosságot és biztosítani a társadalmi kontrollt. Nem érheti hátrány azokat a magas színvonalon működő egyetemeket, amelyek tartózkodnak az átalakulástól.

8. Az Akadémia nyilvános párbeszéd kezdeményezésével kívánja elősegíteni az oktatói-kutatói közösség és a társadalom megfelelő tájékozódását a változásokról és a várható következményekről. A párbeszéd során arra kell törekedni, hogy a tudományos közösség kiérlelt javaslatokkal segítse az egyetemi oktatás és kutatás színvonalának és feltételeinek javítását célzó erőfeszítéseket.

9. Az átalakítás eredményét három év elteltével értékelni kell a hatóságok, az érintett egyetemek, az Akadémia és független külföldi szaktekintélyek bevonásával. Ennek eredményét nyilvánosságra kell hozni.

KÉSEI SIRATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: Dr. KULKA JANINA
2021.02.26.


Magyar orvos vagyok, közel 40 év állami egészségügyi ellátásban eltöltött évvel a hátam mögött. Ezek alatt az évek alatt nem közvetlenül a betegágynál, hanem legnagyobb igyekezetem és legjobb tudásom szerint korrekt szövettani diagnózisokkal segítettem a betegek gyógyulását mint patológus szakorvos, és oktattam orvostanhallgatók, valamint szakorvosjelöltek generációit mint egyetemi tanár.


Akkoriban, 1982-ben, amikor elvégeztem az egyetemet, szakterületet és munkahelyet választottam, nem repkedtek olyan hangzatos szavak, mint „életpályamodell”, „centralizáció”, „egészségügyi szolgálati jogviszony” – közalkalmazottként egyetemi polgár lettem sok társammal együtt, immár a katedra másik oldalán. Akkoriban a levegőben más kihívásokat éreztünk: előttünk álltak a példaképek, akikhez egyszer majd fel kell nőnünk, éreztük, szinte felfoghatatlan mennyiségű tudást kell megszereznünk, hogy a példaképeinkhez méltóan tudjuk folytatni az általuk kijelölt utat. Mindemellett előttünk, akik egyetemi intézetben kezdtünk dolgozni, felcsillant a tudományos kutatás lehetősége is, és annak az ígérete, hogy ha kitartóan és eredményesen dolgozunk, külföldi kongresszusokra juthatunk el, és külföldi ösztöndíjat is kaphatunk. Ez volt az én generációm életpályamodellje, kimondatlanul. Egész jól elvoltunk vele mostanáig.

Olvasom az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szövegeket és szövegértelmezéseket. Nem tetszik. Az az érzésem, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki felteszi a kérdést: hol van ebben a folyamatos önképzés inspirációja? Hol van az a biztosíték, hogy a nehéz, emberpróbáló szakmák – mint amilyen például az intenzív terápia, a sürgősségi ellátás, a traumatológia – nem fognak kiürülni utánpótlás híján? Hol van ebben az ambíció támogatása? Hol van ebben a tudományos fokozat értéke? Hol van ebben az átalakításban az évek óta emlegetett életpályamodell?

Őszintén szólva rosszabb pillanataimban úgy érzem, hogy kilóra megvesznek minket – csak mert mára ez sok területen bevált gyakorlat ebben az országban? Valakik azt hiszik, hogy elég sok pénzzel be lehet fogni az emberek száját, és valóban „szolgává”, „szolgálóvá” lehet minket, egészségügyi dolgozókat tenni szolgáltató helyett? Az, amit az egészségügyi szolgálati jogviszony ígér, valóban elég sok pénz. Csakhogy a pénz nem minden és nem boldogít, mint tudjuk. Sokunkban, akik egyetemi berkeken belül éltük le a szakmai életünket, és az utánunk jövő generációknak az ambíciót, a tanulás és a tanítás igényét, a tapasztalatok szintézisének igényét próbáltuk átadni, kétségek merülnek fel: hova lettek ezek az általunk annyira fontosnak tartott „sarokkövek” az új jogviszony sarokkövei közül?

Az új jogviszony érdekes abból a szempontból is, hogy jogokat főleg a munkáltatónak ad, kötelezettségeket szinte kizárólag a munkavállalónak...


A SZÉPSÉG VÉDELMÉBEN, AVAGY JÓKAI ESETE TÓTH KRISZTINÁVAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.02.26.


Nincs igazuk azoknak, akik rögtön háborognak, ha szent, nemzeti értékeinket, szerzőinket vagy teheneinket bírálat éri. És nincs igazuk azoknak sem, akik kitennék a kánonból azokat a régi műveket, amelyek nem felelnek meg a mai progresszívek politikai programjának és erkölcsi mércéjének. A két állítás egyszerre igaz és együtt lényeges – csak épp elsikkadni látszik a Tóth Krisztina Jókai-ügyi megszólalását követő őrült hangzavarban. Most, ha halkan is, de hangot adunk neki. Vélemény...


HÉTVÉGI OLVASNIVALÓ AZ ARANY EMBERTŐL EGY FEJLETTEBB IDEGEN CIVILIZÁCIÓIG

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.02.27.


Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.

Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.


JÁRVÁNY ÉS VAKCINA

Itt a dél-afrikai variáns, melyik vakcina véd tőle jobban? – AstraZeneca kevésbé, Johnson & Johnson inkább, Pfizer és Moderna valószínűleg, a többit meglátjuk. De legalább a súlyos megbetegedést elkerülhetjük.Az európai járvány illetékesei.

Az európai katasztrófa egy éve – A kis, demokratikus Új-Zélandtól a nagy, diktatórikus Kínáig jó válaszokat adtak azokra a kérdésekre, amiket a járványban feltenni sem voltak képesek az európai politikusok és társadalmak. Mit szeretnénk? Milyen árat vagyunk hajlandóak fizetni érte? Vagy csak homokba dugott fejjel megnyerjük a globális halálozási versenyt?

Fiatalok mindenféle alapbetegség nélkül kapnak oltást – 26-35 év közötti fiatalok is felkerülnek idő előtt az oltandók listájára, és van, aki valóban meg is kapja a vakcinát háziorvosától. Mindenki csak találgat, hogy a NEAK rendszere mi alapján sorolta őket előrébb.

Ilyen még nem volt: Orbán Viktor tanácstalan vírusügyben és ezt nyíltan be is vallja – Nyitás vagy nem nyitás? Plakátra emeltek egy olyan zavarosan egyrészt-másrésztező miniszterelnöki mondatot, amihez képest Török Gábor a tökös megmondóember. Szokatlan a kommunikációs zűrzavar.

KÉT ERŐS FILM

„Nem akarnék meghalni még” – Amit Magyarországon nem engednek látni: megrázó film a dunaszerdahelyi kórház Covid-osztályáról.

Láthatatlan ellenségeink! Járványügyi tájékoztató film a Rákosi-korszakból – Ötéves tervünk Közép-Európa egyik legkorszerűbb oltóanyagtermelő intézetét valósította meg.

BÁRMI MEGTÖRTÉNHET

Az 'Oumuamuáról készült illusztráció: úgy is mint, fényvitorla, és úgy is, mint hosszúkás tárgy, ahogy elsőnek hivatkoztak rá

Szerénységre taníthatná az emberiséget, ha ráakadnánk egy fejlettebb idegen civilizáció nyomaira – 2017-ben észlelte az emberiség az első csillagközi égitestet, és máig sok a rejtély az ‘Oumuamua körül. Hogy miért lehetett ez egy földönkívüli civilizáció terméke, és miért fogadják el ezt a felvetést annyira nehezen a világ tudósai, arról Avi Loeb, a Harvard asztrofizikusa beszélt nekünk.Fotó: botost/444.hu

Néhány éve szavaink sem voltak rá, de az áldozatok Magyarországon is megtörték a hallgatást – Nem volt olyan régen, amikor a gyerekmolesztálási ügyekkel kapcsolatban a teljes tagadás volt nálunk az egyházi álláspont. Mostanra egyre több sztoriról tudunk, és egy áldozat arccal és névvel is előállt. Podcast Urfi Péterrel, aki évek óta ír egy cikksorozatot a témában.

HARC ÉS KULTÚRA

Tóth Krisztina és a magyar politikapornó – Nagyon fontos lenne, hogy feltegyük végre ezeket az ijesztő kérdéseket, úgy mint: jó vers-e a Himnusz? Jó könyv-e az Egri csillagok? Kell-e nekünk Az arany ember? - írta vendégcikkében Szabó Borbála.

Jó lenne megtudni, zaklatta-e Woody Allen a lányát, de ebből a sorozatból nem fogjuk – Dylan Farrow évtizedek óta állítja, hogy a rendező gyerekkorában molesztálta, de vádemelésig sosem jutott az ügy. Az Allen v. Farrow minisorozat újra nekifut a történetnek, de úgy tűnik, elég egyoldalúan.

BALAVÁNY: EZ ITT A ZOMBIAPOKALIPSZIS, ÉS TÉNYLEG VÉGÜNK VAN, HA A VÍRUS HELYETT EGYMÁST PUSZTÍTJUK

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2021.02.27.


A járvány megöli a róla szóló diskurzust, a verbális polgárháborúnak csak vesztesei lehetnek. Be kéne ismerni, hogy sokkal kevesebbet tudunk, mint amennyit beszélünk, és föl kéne ismerni, hogy mindannyiunk érdeke ugyanaz.


Még mindig keveset tudunk a járványról, de az megfigyelhető, hogy gyorsan pusztítja a róla szóló értelmes párbeszédet. A lockdown-radikálisok és a covid-szkeptikusok közt már most durvább az egymásra fenekedés, mint amit a #metoo, az állatvédelem, a klímaváltozás, valamint a magyar belpolitika együttvéve gerjeszt. Úgynevezett vitaműsorokat nézve, Facebook-posztok alatt hozzászólásokat böngészve rémülten konstatálom: kitört a polgárháború, csak ezt egyelőre dühposztok sorozatvetőivel, inszinuációk gyújtóbombáival, rágalmazások, fenyegetések és bannolások nehéztüzérségével vívják. A kapcsolati hálók új és kétes mintázatokba szövődnek; barátságok, rokoni szálak és persze szívek szakadnak meg, korábbi ellenfelek viszont egyprojektes szövetségeket kötnek mások lejáratására, pillanatnyi igazságuk érvényesítésére. Mintha nem lenne elég a járvány képében jelentkező civilizációs válság, a verbális polgárháború felfalja gyermekeit...

UPOR LÁSZLÓ: A HATALOM SZELLENT ÉS KÖRBENÉZ….

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.02.27.


„Teljesen nyilvánvaló volt, hogy a hatalom így is, úgy is „orrol ránk”, másrészt a nagybetűs hatalom, illetve az azt alacsonyabb szinten képviselő kinevezettek, kezdettől úgy viselkednek, mint aki jó társaságban nagyot szellent, aztán gyanakvó szemmel körbenéz, hogy ki lehetett az. Folyamatosan olyasmivel vádoltak bennünket, amiket ők máris megtettek ellenünk, vagy éppen készültek ellenünk megtenni. Ez tipikus és alacsonyrendű, övön aluli harci technika” – így nyilatkozott – többek között – Upor László az SZFE volt megbízott rektora a Hírklikknek. Azt is elmondta: sok-sok ember szimpátiája és támogatása kíséri őket az útjukon, a harcukat a nyers hatalommal szemben...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A FIDESSZEL VAN TELE A VILÁGSAJTÓ - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.02.27.


Az Európai Néppárt frakciója egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy kizárja a nagyobbik magyar kormánypártot: jelenleg ott tart, hogy elszigetelje a párt törvényhozóit.


Politico

Az Európai Néppárt frakciója egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy kizárja a Fideszt: jelenleg ott tart, hogy elszigetelje a magyar kormánypárt törvényhozóit. A rendkívüli elnökségi ülésen jóváhagyott szabályozás értelmében a jövőben lehetséges lesz kollektíve, egy egész delegáció, és nem csupán egyes képviselők jogait felfüggeszteni. A döntést várhatóan jövő szerdán szentesítik, kétharmad kell hozzá. Ha ez megvan, akkor több kereszténydemokrata illetékes, illetve EP-honatya is bízik abban, hogy hamar megejtik a szavazást a 11 magyar törvényhozó sorsáról, bár időpontot még nem tűztek ki.

Ha sikerül venni mindkét akadályt, az jelentős állomás lesz a pártcsalád és a Fidesz kapcsolatában, amely már jó ideje viharos, tekintve, hogy magyar tisztségviselők az EPP vezetőit és politikáját támadják, azon kívül aggályos a magyar jogállam helyzete. Ám a két fél Strasbourgban idáig összetartott.

Christophe Hansen, a luxemburgi tagpárt tagja úgy nyilatkozott: jó úton járnak, hogy a fideszes képviselők ne gyakorolhassák jogaikat a csoporton belül. A magyarok persze megpróbálkozhatnak módosításokkal, de a javaslatot alighanem lesöprik az asztalról a többiek, így ezzel nem kísérletezne a helyükben – tette hozzá. Az utolsó csepp egyébként az volt a pohárban, amikor Deutsch Tamás Gestapo- és NKVD-módszerekkel vádolta meg Webert, a frakció első emberét. Sok képviselőnek ekkor lett végleg elege a magyar provokációkból.

Egyes pártok már korábban is nekifutottak, hogy kitegyék a Fideszt a Néppártból, vagy legalábbis ideiglenesen a frakcióból, de lepattantak a német uniópártokról.

Handelsblatt

A CDU egyik EP-képviselője biztosra veszi, hogy az EPP strasbourgi csoportjában hatályba lép a kollektív felfüggesztés intézménye, és hogy azt bevetik a Fidesz-küldöttség tagjai ellen. Daniel Caspary, aki a nagyobbik német kormánypárt delegációját vezeti, tanácsosnak tartaná, ha a pártcsalád vezetői sürgősen leülnének Orbán Viktorral, és tisztáznák vele, hogy akar-e egyáltalán még az EPP-ben maradni, és ha igen, akkor kész-e ennek megfelelően változtatni politikáján. Hozzáfűzte: ezt a gesztust a magyar félnek egy erős, baráti, kinyújtott kézként kellene értelmeznie.

A jelentés megjegyzi: értesülések szerint nagy többség támogatja a frakción belül, hogy a jövőben akár egy tagpárt összes képviselőjét ki lehessen rakni.

Politico

A portál már a tegnapi tanácskozás előtt biztosra vette, hogy jókora válság tört ki az Európai Néppártban, miután a frakcióelnökség ülését péntek délutánra tették, mert az időpont a brüsszeli gyakorlatban teljesen szokatlan. Ám egy nappal korábban több képviselő megmakacsolta magát, köztük németek is, mondván, hogy nem lehet tovább halogatni a döntést.

Az előzmény az a mulatságos fejlemény volt, hogy Trócsányi László egy előkészítő tanácskozáson azzal vádolta meg a Néppártot: az Európai Bíróság előtt kell felelnie, ha jóváhagyja az új szabályozást, mivel a lépés sérti a jogállami elveket. Amit a Fidesz eddig művelt a pártcsaládban, az sem volt éppen piskóta, és erre most csak rátett egy lapáttal.

Süddeutsche Zeitung

Valami bűzlik Ausztriában, mert már látszik, hogy nem csupán a szélsőjobbos FPÖ, hanem a nagyobbik kormánypárt is erősen hajlik a korrupcióra – írja a legolvasottabb német lap munkatársa, aki korábban a bécsi liberális Der Standard főszerkesztője volt. Hiszen az mégiscsak szokatlan, hogy az államügyészség házkutatást tart a konzervatív pénzügyminiszternél, majd az igazságügyi tárca korábbi vezetőjénél, végül felfüggesztik a minisztérium legbefolyásosabb hivatalnokát. Továbbá mobiltelefonokat és laptopokat foglalnak le.

Hogy mi rejlik emögött? A korrupció, ami mögött a fontos személyes kapcsolatok mellett sok pénz húzódik meg és vesztegetésekben, illetve hivatali hatalommal való visszaélésekben nyilvánul meg. Működik a haveri kapitalizmus rendszere, főleg, amikor baj van. Mert jön egy adóvizsgálat, vagy a hatóságok hűtlen kezelés miatt szimatolnak. Vagy netán fontos gazdasági információra van szükség. Míg csak az igazságszolgáltatás bele nem köp a levesbe, mert teszi a dolgát.

Nagy fogásnak számít a kancellár igen jó barátja, Thomas Schmid, a Pénzügyminisztérium korábbi kabinetfőnöke, akinek a mobilján 323 ezer, igen érdekes SMS-t tudtak helyreállítani a nyomozók. Ezek után jelentek meg a pénzügyminiszter otthonában. Úgy hogy most a kormányfőtől lefelé mindenki azt kérdezi: ki lesz a következő?

Az Osztrák Néppárt minderre úgy reagál, hogy szétverné a korrupcióval foglalkozó ügyészséget, az oknyomozó újságírásra pedig szájkosarat rakna. A kormányfő támadásba ment át, ám a megfélemlítés aláássa a jogállamba vetett bizalmat. Ez a módszer idáig Magyarországon és Lengyelországban volt bevett. Ott bírákat helyzetek nyomás alá, sőt bocsátottak el, ha nem paríroztak.

De az ÖVP az Alkotmánybíróságot is célba vette, miután az eltörölt több kormányzati rendelkezést is. Ám azért van remény, mert az igazságügynél egy tisztviselő hét éven át szívósan kutakodott a tárca volt vezetőjének viselt dolgait illetően. És hiába fenyegették még a közvetlen főnökei is, ő csak ment előre, rendületlenül. A vége a lett, hogy Grassert – nem jogerősen – 8 évre ítélték. Szóval valami azért mozdul Ausztriában.

Euronews

12 évet kapott Észak-Macedóniában a titkos szolgálat volt főnöke abban a lehallgatási botrányban, amely 6 éve az akkori kormány bukásához vezetett. Mijalkov, aki az akkori miniszterelnök, Gruevszki unokatestvére irányította politikusok, újságírók és civil aktivisták megfigyelését, 10 éven át. A visszaéléseket a jelenlegi miniszterelnök leplezte le.

A perben hivatali hatalommal való visszaélés címén a korábbi belügyminiszter asszonyra 4 évet szabtak ki, amiért engedélyezte, hogy a lebukás után megsemmisítsék a lehallgató berendezéseket. Akik elhelyezték a poloskákat, azokra egyenként 15 évet szabtak ki, de távollétükben. A bíróság az indoklásban kimondta, hogy senki sem érinthetetlen, és ha a tisztségviselők ilyen szinten szegik meg a törvényt, akkor azzal az állam alapjait rombolják le.

Mint emlékezetes, Gruevszki, akinek egy másik ügyben meg kellett volna kezdenie kétéves szabadságvesztés letöltését, a magyar kormány segítségével Budapestre szökött és menedéket kapott.

Süddeutsche Zeitung

Az EU azt tervezi, hogy három hónapon belül működőképes lesz a vakcina igazolások digitális nyilvántartásának kontinentális rendszere, de azért addig még jó pár akadályt le kell gyűrni. Von der Leyen pont arra figyelmeztetett a döntést kimondó uniós csúcstalálkozó után, hogy igencsak iparkodni kell, ha eredményt akarnak felmutatni még a turistaszezon beindulása előtt.

Mindenesekre ha sikerül, az nagy könnyebbség lenne a beoltottaknak, illetve azoknak, akik a fertőzés folytán már védettnek számítanak, de azoknak az országoknak is, amelyek nagy mértékben az idegenforgalomból élnek, mint Spanyolország vagy Görögország.

Csak éppen nem lesz könnyű létrehozni az átfogó rendszert. Hiszen ahhoz az kell, hogy az orvosok feltölthessék az oltás, vagy a negatív teszt tényét és azt utána bárhol le lehessen hívni. Repülőtereken, szállodákban, a határokon, oltóközpontokban stb. Ehhez a nemzeti adatbankoknak kommunikálniuk kell egymással.

Ám az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen tervek csak igen nehézkesen jutnak előbbre. Nem csak technikai, hanem gazdasági és politikai okok miatt is. Pl. nem lehet tudni, hogy meddig nyújtanak immunitást az egyes szerek és hogy az oltás ellenére nem fertőznek-e mégis az érintettek.

Azon kívül mi van a Szputnyikkal? Magyarország soron kívül engedélyezte a forgalomba hozatalát, de az oroszok nem folyamodtak jóváhagyásért az illetékes európai hatósághoz. A magyarok azonban oltanak vele és akkor ezt fel kell majd tüntetni az adatbankban. Ám fogadják el a többiek, noha az EMA nem bólintott rá?

Der Standard

Orbán Viktor ugyan félreértésről beszélt, amikor a minap a Visegrádi Csoport fennállásának 30. évfordulóján átadta lengyel kollégájának II. Zsigmond Ágoston lengyel király díszes gyerekkori páncélját, jóllehet 82 éve ismeretes a tény, hogy a kincs nem kerülhetett volna Magyarországhoz a Monarchia felbomlása után. Hiába beszélt a miniszter Krakkóban arról, hogy nehéz volt eldönteni, kinek is jár a felszerelés. Hát, ami azt illeti, sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak.

A gondot az okozta, hogy amikor Ausztria-Magyarország szétvált, a magyarok visszakövetelték a páncélt, mondván, hogy az II. Lajosé volt. Csakhogy azóta már régen bebizonyosodott, hogy ez tévedés, mert igazából egykor I. Ferdinánd császár készíttette Innsbruckban – valóban az akkor 13 éves II. Zsigmondnak, merthogy az a két család egyezsége folytán eljegyezte az osztrák uralkodó négy éves lányát. („Te csak házasodj, Ausztria, avagy a Habsburgok keleti politikája.)

Ám a lengyel kirány hamar kinőtte a felszerelést, a frigyből pedig nem született utód, ezért a páncél a feleség korai halála után visszatért az osztrák fegyvertárba. Ám amikor vagy négyszáz évvel később a leltár készült, az akkori szakemberek tévedésből úgy sorolták be, hogy az a Csele-patakos II. Lajos tulajdona volt. Ha ez nincs, még most is Bécsben van.

AZ ÖTÖDIK HADOSZLOP

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.02.26.


A kifejezés a spanyol polgárháborúból származik, a Köztársaság ellen törő falangista - ez a fasiszta, spanyol dialektusban - Franco tábornok nevezte így a köztársaságiak hátországában tevékenykedő ügynökeit, kémeket, diverzánsokat, orvlövészeket és szabotőröket, akik segítették őt céljai elérésében.
Daliás idők voltak, akkortájt még az embereknek voltak elveik, azokat védték, nem a lopott vagyont.
A kifejezést érdemes megtartani, hiszen katonás esztendőket élünk, vannak már príma harckocsijaink, repülőgépgyárunk, aknavető-gyártó manufaktúránk és majdnem minden harcjárműre akad egyfőnyi személyzet is, persze e tekintetben még van hova fejlődnünk, hiszen Voronyezsnél is többen voltunk kicsit.
Odafelé.

Csapataink harcban állnak, a kormány és a miniszterelnök egyelőre még nincs a helyén, de ne legyünk türelmetlenek - az úton végig kell menni, miként Marosán György mondotta volt hajdan.
Majd akkor kerül a helyére, ha leveleit a Karmelita kolostornak becézett színház helyett a fertőrákosi kőfejtőbe kell kézbesíteni, ahol az újraindított termelésben tölt be vezető pozíciót, egy csille vezetőjeként.
Hazai pályán lesz, emlékiratait valószínűleg "A kőbölcsőtől a kőgazdagságig" címmel fogják kiadni, nosztalgikusan emlékezve napjaink történéseire, harcostársai könnybelábadt szemekkel olvassák majd a sikertörténetet, a lapok szélén jelölve a szabadulásukig hátralevő hónapok számát.
Ma viszont még folyik a harc és bár fegyverek és eszközök tekintetében nyomasztó a kormányzati fölény, de tudja ő is és mi is tudjuk, hogy a fegyver esetében nem az a meghatározó, hogy hányat lehet lőni vele, hanem az, hogy merrefelé fordul a csöve.
Orbán hadseregének védelme nem egy hevenyészett védelem, hanem jól kiépített állásokból veheti fel a harcot a gaz libernyákokkal, akiknek egy része a tetejében még buznyák is, veszélyes népek, olyanok, mint a mindzsók, vagy a nindzsák, vagy hogy is híjják őket...

AZ OLTÓKAMPÁNY ÉS A PRAXISKÖZÖSSÉG EGYSZERRE ZÚDUL A HÁZIORVOSOKRA – INTERJÚ AZ ORSZÁGOS SZAKMAI VEZETŐVEL, BÉKÁSSY SZABOLCCSAL

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2021.02.27.


Az oltási kampány és a praxisközösségek létrehozása egyszerre teszi próbára most háziorvosokat – mondta Békássy Szabolcs országos kollegiális háziorvosi szakmai vezető.


Amikor beléptünk az ajtón, éppen telefonon beszélt valakivel a kínai vakcináról. Ön is aggódik?

Aggódni nem aggódom, de szeretnék szakmailag megalapozott döntéseket hozni, ezért beszéltem Mészner Zsófia, infektológussal, a védőoltásokról talán a legtöbbet tudó hazai szakemberrel, az ő véleményében maximálisan megbízom. Egyértelműen azt mondta, hogy oltsunk, és tegyük félre az egyéb szempontokat, hiszen napi több mint 100 honfitársunk halála van a mérleg egyik serpenyőjében, a kínai vakcinával kapcsolatos bizonytalanságok pedig a másikban.

Mint háziorvosnak nem zavaró, hogy olyan oltást kell beadnia a pácienseinek, amelynek hatásosságra nincsenek nyilvánosan elérhető tudományos bizonyítékok?

De, ezért hívtam Mészner Zsófiát, illetve több infektológus kollégát. Többen elismerték ugyan, hogy – más egyéb koronavírus elleni kezelési és megelőzési módokhoz hasonlatosan – ezen a téren is sok a kérdőjel, ám most az a legfontosabb, hogy valamilyen mértékű védelemben részesítsük a legveszélyeztetettebb korcsoportba tartozó betegeket. Még mindig ez a jobb verzió, mintha nem adnánk nekik semmit és sokan, súlyos állapotban kerülnének kórházba covid-fertőzéssel. Ha van is kérdőjel, olyan nagy baj azért nem lehet, hiszen ez a vakcina is az influenzaoltással megegyező technológiával készül, logisztikailag pedig könnyen kezelhető a háziorvosi praxisokban is. Abban is biztosak lehetünk, hogy ez az oltás kivált immunválaszt. Hogy ez ötven, hetven, nyolcvan vagy kilencven százalék, talán ebben a helyzetben a járvány jelenlegi szakában nem is releváns. A lényeg, hogy védjen.

És a páciensek kérik? Nagy a betegek nyomása a rendelőn
?


A páciensek túlnyomó többsége kéri, és vannak néhányan, akik nem. Véleményem szerint rengeteg múlik a háziorvos kommunikációs készségén, és szakmai meggyőződésén a vakcina alkalmazását illetően. Ha ez a két szempont a helyén van, akkor a páciensek is könnyebben meggyőzhetők. Van egy-két telefonon érdeklődő páciens, de ezt nagy nyomásnak nem nevezném. Természetesen a legtöbbeket az foglalkoztatja, hogy ő mikor kerül sorra. Jó-e az éppen számára felajánlott vakcina, vagy van-e helyette másik. Tagadhatatlan, hogy a lakossági védőoltással kapcsolatos feladatok nagy próbatétel elé állították a praxisokat. Nagyon feszes, szoros határidőkkel érkeznek a különféle utasítások. Nem mindig az a vakcina, és nem annyi érkezik, mint amire készültünk. Gyakran kell újratervezni egy-egy terminust. De a kusza körülmények ellenére is a háziorvosok elképesztő lelkesedéssel álltak, állnak a feladathoz. Itt-ott van morgolódás, de a praxisok több mint 90 százaléka tökéletesen szervezi páciensei oltását. A megyei védelmi bizottságokban végre ott ülnek gyakorló háziorvosok is, a megyei kollegiális vezetők. Folyamatosan gyűjtik, gyűjtjük az oltással kapcsolatos problémákat, és tolmácsoljuk azokat a döntéshozóknak.

Az ön praxisában ki rohangál be a kormányhivatalba, hogy elhozza az oltóanyagot?

Senki, nekünk kiszállítják. Azt viszont a kollégáktól tudom, hogy másutt nem így van és elég heterogén a gyakorlat. Azt is próbáljuk a megyei védelmi bizottságokon keresztül elérni, hogy a járási hivatalok lehetőség szerint vigyék ki a vakcinákat a háziorvosokhoz. Remélem, hogy egypár napon belül eljutunk ide...


BOROSS ROSSZ TÉVÉI ÉS A ROMLATLAN VIDÉK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.02.27.


Boross Péter aggódik. Ez onnan derült ki, hogy a Magyar Nemzet interjút készített vele, ám, hogy mi alkalomból, az nem tudható, csak sejthető. Hogy aggódhasson, nyilván azért. Aggódása viszont összetett, többrétű gyomorfájás, amit úgy foglal össze a vendéglátós: új helyzet adódott. Az új helyzetet a rossz tévék és az internet okozza. Ezek fertőzik a romlatlan magyarságot, pumpálják beléjük a felforgató eszméket, amely Budapesten kulminálódott, ahol a vendéglátós szavaival „az emberek képesek voltak egy hozzáértő, komoly szakember helyett egy amatőr pozőrt választani főpolgármesternek”. Ha Tarlós a hozzáértő és komoly szaki, akkor értjük, hogy a vendéglátóst miért emlegetik hóbagoly néven.

Boross mint hóbagoly, annak összes bölcsességével és intellektusával látja a világot, horizontja az, hogy keresi a pockokat a mezőn. Különösen kedvelem azokat az interjúkat, amelyek azért születnek, mert valaki valamikor véletlenül volt valaki. A hülye zsurnaliszta ettől azt hiszi, a szava attól fogva örökre érvényes, amit mond, az röhögés helyett megfontolandó, hivatkozási alap, amire újabb újabb meséket lehet építeni. Ilyen az, amikor vélemények tégláiból épülnek légvárak, amiknek aztán semmi közük a valósághoz. Innen nézvést már értjük, miért kell hóbaglyokkal interjút készíteni. Miniszterelnök úr is megmondta. A Magyar Nemzet ebben a kontextusban a szomszéd Józsi, aki tegnap is padlóra küldött, mert hallgatta a Kossuthot.

Az Orbán Viktor mondta, hivatkozott valami ökörségre, így látszott, hogy innentől fogva az szentírás, és ha a saját szemével látja az ellenkezőjét, azt akkor sem hiszi el. A Kossuth innen nézvést – hóbagolyi kontextusban – jó rádió, a Klub pedig rossz volt. Mert azt mondta a vendéglátós, hogy ma „sokkal nagyobb a kommunikáció – különösen a televíziók és a közösségi média – szerepe és befolyása.” Éleslátó a vendéglátós, akárha Varga Jucus – illetve most már egyre többen –, akik szintén azért hisztiznek, hogy a Facebook bántja őket. Totális a rémület, hogy erre nincs befolyásuk, nincs fölötte hatalmuk, meg is akarják szerezni tehát egy új törvénnyel, hogy kordában tarthassák. Nem esik jól, ha némely igazságok ellenőrizetlenül napvilágot látnak...