2022. május 29., vasárnap

VÉGÁLLOMÁS: ORBÁNIA – ÁLLATFARM

HÍRKLIKK
Szerző: GUSZTOS ISTVÁN
2022.05.29.



Azt hiszem, „megérkeztünk": a Fidesz nagyjából elérte célját. Szabadon feldúlhatja az országot, ettől csak népszerűbb lesz. Minőségi változás már nemigen várható, a „családi rablógazdasághoz" régen hozzászokott az ország, sokan élvezik is: „legalább nem Sorosék, meg a cigányok".

Az önkényuralmak, diktatúrák alaptermészetüket illetően mind hasonlítanak egymásra. Orwell például az Állatfarmban a sztálini „kommunizmus" szatíráját alkotta meg, zseniálisan – ám nem meglepő, hogy valójában minden önkényuralom természetét írta le. Aki megnézi a darabot, s eljut a végéig, ahol a disznók klikkje az asztalon táncol – „sose halunk meg!" – annak alighanem egyet kell értenie velem:

„Orbánia – Állatfarm, végállomás"! Nincs kiszállás

ÁTLÁTHATÓBB ÖNKORMÁNYZATOK? SZÁMONKÉRTÜK AZ ÍGÉRETEKET

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2022.05.27.


A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország Ez a Minimum! néven átláthatósági programot hirdetett meg, amely hat témában foglalta össze a helyi döntéshozatal átláthatóságának alapkövetelményeit. A kampányban a program mellett elköteleződő jelöltek azt ígérték: megválasztásuk esetén a ciklus végéig megvalósítják a programot saját településükön. Az önkormányzati ciklus feléhez érkezve a kezdeményezők átvizsgálták, mi teljesült ebből a gyakorlatban: elérhetőek-e az önkormányzat legfontosabb dokumentumai (jegyzőkönyvek, szerződések, közbeszerzési adatok, költségvetések, vagyonnyilatkozatok stb.) a helyi honlapokon kereshető, feldolgozható formában?


A választások után több önkormányzat napirendjére tűzte az átláthatóság ügyét. Néhány helyen az új SZMSZ-ben tűntek fel a minimumprogram (a hatályos törvényi szabályozásnál részletesebb) szempontjai, máshol, mint az egyhangúlag megszavazott budapesti döntésnél az önkormányzatok határozatban köteleződtek el a nyitottság mellett, és lefektették a szabályozási feladatok ütemtervét. A szabályozás folyamatát a kezdeményezők kiindulási alapként szolgáló mintarendelettel is segítették...

KÖZGYŰLÉS AZ ORBÁN MŰVEKBEN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GADÓ GÁBOR
2022.05.27.


A Fidesz–KDNP-pártszövetség idén tavasszal sem tért el az elmúlt tizenkét év gyakorlatától: sem a választások előtt, sem azt követően nem hozta nyilvánosságra programját. Egyedül annak közlésére szorítkozott, hogy az Ukrajna függetlensége ellen indított orosz támadás közben sem feledkezik meg Magyarország „békéjéről és biztonságáról”. És persze azt szintén megígérte, hogy nem enged a brüsszeli nyomásnak: a Kárpát-medencében továbbra is az Alaptörvény írja elő, hogy „az anya nő, az apa férfi”. Így aztán amikor az újraválasztott miniszterelnök május 16-án az Országgyűlés üléstermében elmondta beiktatási beszédét, sokan bíztak benne, végre tájékoztatást kapnak arról, mi vár rájuk a következő négy évben. Ám a reménykedőknek csalódniuk kellett, a kormányfő csak a valóság téves érzékelésén alapuló hibás következtetéseit osztotta meg hallgatóságával.

A ránk váró „háborús évtized” kockázatát ugyanis – Orbán szerint – „a nyugati világ meg-megújuló öngyilkossági hullámai” jelentik, melyeknek részét képezi az a „nagy európai lakosságcsere”, ami „(...) a hiányzó európai keresztény gyerekeket más civilizációkból [sic!] érkező felnőttekkel, migránsokkal akarja pótolni”. A negyedszer is kétharmados parlamenti többséget szerző politikus tiltakozik amiatt, hogy a magyarokat visszatérően igaztalan vádak érik: „Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával, és csupa olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz, és tőlünk idegen.” A brüsszeli támadások erejét az sem mérsékli, hogy kormánya már eddig is „toleranciaajánlatokat” tett az Európai Bizottság felé „a migráció, a gender és most legutóbb az olajembargó ügyében is”. A kormányfő föltehetően ilyen „toleranciaajánlatként” értékelte a menekültek határátlépését megszüntető „országkerítés” felépítését, az ún. gyermekvédelmi törvény ügyében rendezett népszavazást vagy éppen az Oroszország elleni „olajembargó” miatt emelt politikai vétót. A miniszterelnök a kedvezőtlen előjelek ellenére bizakodó: az „egész Európában vágtató infláció” ismeretében is azt jósolja, hogy kormányának „árszabályozó intézkedései” nyomán „[a]z eredmények már szeptemberben látszani fognak”. A pártelnöki prognózis sem feledtetheti azonban, hogy a polgárok szinte semmit se tudnak arról, hogy Orbán Viktor miért döntött úgy, hogy a mostani parlamenti ciklusban a korábbitól eltérő hatáskörű minisztériumokra van szükség. Beszédében mindössze azt közölte, hogy „(...) a kormánygépezetet alkatrészeire kellett bontani, és az új feladatok logikája szerint kellett újra összeszerelni”. De vajon miben áll az „új feladatok logikája”?


KÖZTERÜLETEN TILTOTTÁK A FOTÓZÁST DEBRECENBEN, MASSZÍV CSENDHÁBORÍTÁS KAPOSVÁRON - AZ ÁTLÁTSZÓ VIDÉKI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2022.05.29.


Debreciner: Tiltották, megírtuk, s már nem tiltják a debreceni városházi építkezés környéki fotózását

Közterületen végzik egy középület felújítási munkálatait közpénzből, mégis táblák hirdették, hogy fényképezni szigorúan tilos a debreceni városháza mögött. A Debreciner azért készített fotókat, majd ezeket megosztotta a Facebookon. A posztra rengetegen reagáltak felháborodva. Másnapra eltűntek a táblák.

SzabadPécs.hu: Orbán Viktor döntött: már nem Mikes Éva, és nem is baranyai a Dél-Dunántúl kormánybiztosa

Új koncepció szerint választott Orbán Viktor területfejlesztési kormánybiztosokat, így gyakorlatilag a Dél-Dunántúl fejlesztési stratégiájáért eddig felelős Mikes Évát leváltották. Ahogyan a másik három korábbi kormánybiztos sem folytatja. A Dél-Dunántúl fejlesztését Móring József kapta meg, aki Somogy megyei, azon belül is Marcali és térségéért felelős országgyűlési képviselő – írja a SzabadPécs.

Nyugat.hu: Cégpapírok sorakoztak több kilométer hosszan a Vas megyei árokparton

A lap egyik olvasója hívta fel a figyelmet, hogy Tanakajd és Vasszécseny között céges papírokat szórtak szét mintegy hat kilométer hosszan. A dokumentumok, amelyek jó néhány évvel ezelőtti dátumozásúak, egy szakértő szerint nem tartalmaztak érzékeny pénzügyi adatokat vagy céginformációkat. A cég a lap megkeresésére elmondta, az iratokat egyik telephelyről vitték a másikra, amikor elvesztették azokat.

Kecsup.hu: Eladták az önkormányzati telket, most a Bajza utcai kiserdő helyére építenék a bölcsődét

A Széchenyivárosban, a Bajza József utcában május eleje óta nem csitulnak a kedélyek, amióta Engert Jakabné (Fidesz) alpolgármester a helyi lakosokat azzal szembesítette, hogy a sorház előtti kiserdőt kivágják és a helyére zöldítéssel együtt négycsoportos bölcsődét építenek. A helyi lakosok nem a bölcsődeépítés ellen, hanem a helyszín kiválasztása ellen tiltakoznak, ami szerintük a jobban megközelíthető Irinyi utca Bolyai Gimnáziummal szembeni sarki építési területen lenne a megfelelőbb. Ha azt nem értékesítette volna az önkormányzat – írja a KecsUP.hu.

KaposT.hu: Érik a botrány: kaposváriak ezrei töltötték ébren az éjszakát a Városligetben bömbölő tuc-tuc zene miatt

Úgy tűnik, nem sikerült túl fényesre az új felállású „kulturális” programszervezés Kaposváron: a Rippl-Rónainak nevezett fesztivál első napján olyan hangos zene töltötte meg a hét domb övezte Kapos-völgyet, hogy a város legtávolabbi pontjain is tisztán kivehető volt, mit mond a szpíker. Mindez hétköznap éjjel, iskola- és munkaidőben hajnali négyig. Rendőrségi körökből származó információink szerint nagyon ritkán fordul elő, hogy ennyi, csendháborításról szóló bejelentés érkezzen az ügyeletükre. Szita Károly polgármester elismerte, hogy a szervezők felelőssége volt a csendháborítás, és megígérte, hogy ezek után csupán éjfélig fognak tartani a rendezvények.

MA MÁR A BAJOR NYUGDÍJAS IS TUDJA, HOGY MAGYARORSZÁGON A PÉNZÉT ELLOPJÁK

JELEN.MEDIA
Szerző: VÁRADI BALÁZS:
2022.05.29.


A német, holland, dán vagy francia politikusokat a saját állampolgáraik kérik számon, hogy miért nem lépnek fel a magyar kormánnyal szemben. Váradi Balázs közgazdász, egyetemi oktató, a Budapest Intézet vezető kutatója szerint, ha lassan is, de közeledik az a pont, amikor az Európai Bizottság és az Európai Tanács úgy dönt: inkább érdemes konfliktusba kerülni a magyar kormánnyal, mint az Orbán-kritikus európai szavazók millióival.


Egyre többen adnak hangot annak a sejtésüknek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból. Reális ez a félelem?

Engem nagyon meglepne, ha Orbán Viktornak ez valóban célja volna. Egyrészt, ezt nagyon nehéz lenne elfogadtatni politikailag, másrészt, a rezsim legfontosabb támasza, hogy rettenetesen sok pénzt kap az ország a többi európai adófizetőtől. Ez utóbbi adja a kormányzatnak a szabadságot az osztogatáshoz. Nem hiszem, hogy ezt fel akarnák adni...

A FA ÉS AZ ERDŐ

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: MARKÓ BÉLA
2022.05.28.


Ezelőtt bő másfél esztendővel, amikor Donald Trumpnak nem sikerült újabb mandátumot szereznie, sokan fellélegeztünk, hogy rövid kitérő után minden visszatér a rendes kerékvágásba. A Capitolium ostroma elgondolkoztatott ugyan, de lehetett ezt is úgy értelmezni, hogy az amerikai demokrácia kiállta a próbát. Sőt, azt reméltük, hogy a televíziós kamerák előtt nevetséges jelmezekben hőzöngő trumpisták látványa azoknak a többségét is kijózanította, akik változást remélve beleszédültek a néhány éve egyre erősödő fundamentalizmusba. Legszívesebben konzervatív forradalomnak nevezném ezt a világjelenséget, de én még abban a hiszemben éltem és élek, hogy a forradalom értelemszerűen csakis a modernizációt szolgálhatja. Szóval azzal nyugtattuk magunkat, valljuk be, hogy csak valami furcsa történelmi baleset következményeit kellett a világ leghatalmasabb államának egy elnöki mandátum idejére elszenvednie, és ami a Capitoliumnál a választások után lezajlott, ennek az utórezgése. Joe Bidennél talán jobb lett volna egy energikusabb demokrata elnök, neki viszont az az előnye, hogy van elegendő külpolitikai tapasztalata, és nem most szembesül először a globalizáció kihívásaival. A baleset nyomait el kell takarítani, a roncsokat le kell vinni az úttestről, a sebesülteket el kell látni, a vétkeseket meg kell büntetni, és mehetünk tovább ugyanazon az úton. Donald Trump pedig dicstelenül távozik a színről, ahogy az a bukott politikusokkal történni szokott.

Nos, gondoljunk csak bele, mi is volt ebben a másfél évben körülöttünk, és hányszor kellett rájönnünk, hogy az a társadalmi berendezkedés, amelyben mi is olyan lelkesen bíztunk 1989 után, már nem térhet vissza ugyanabban a formában. Az egymást követő politikai balesetek arra figyelmeztetnek, hogy ideje lenne felülvizsgálni, mit is tekintünk normalitásnak. Most nem a liberális demokrácia alapvető értékeiről beszélek természetesen, mert azok, legalábbis számomra, változatlanul fontosak, a véleményszabadságtól a magánélethez való jogig. Viszont nem vagyok biztos benne, hogy a mostani történelmi pillanat prioritásai tényleg azok, amiket a mostanában defenzívában levő baloldali politikusok annak tartanak. Ha sorra vesszük az elmúlt időszak fiaskóit Amerikában, Európában, többek közt Magyarországon vagy Romániában, könnyen kiderülhet, hogy a választások valójában nem arról szólnak, amiről a hagyományos demokrácia hívei beszélnek, és hogy retorikájukkal gyakran ők maguk erősítik azokat, akiket le szeretnének váltani...

TÖKÉLETES VIHAR ALAKUL A LAKÁSPIACON - NEM LESZ LAKÁS, DE LEGALÁBB AZ IS DRÁGA LESZ

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.05.28.


Sokat foglalkoztunk mostanában a lakásárak alakulásával, elsősorban a lakásárindexek alapján összefoglalva, hogy mi szól a további áremelkedés mellett és ellen. Az árak kérdésén túl azonban érdemes átfogóbban is megvizsgálni a lakáspiacot, beleértve az ágazatra ható gazdasági hatásokat, a kereslet-kínálat alakulását és természetesen az építőipar aktuális helyzetét, ami elsősorban a piacra kerülő új építésű lakások számát befolyásolja. Ez utóbbi mutatóban már tavaly is jelentős visszaesést láttunk, és egyelőre úgy tűnik, az előttünk álló időszakban sem számíthatunk növekedésre.


2021-ben az EU-tagországok között Magyarországon emelkedtek a lakásépítési költségek a legnagyobb mértékben, közel 16 százalékkal – derül ki az MNB legújabb, Lakáspiaci Jelentéséből. A háború következtében ismét emelkedni kezdtek a nyersanyag- és energiaárak, valamint az ellátási láncokat érintő problémák is fokozódtak, ami a vállalati költségek növekedését eredményezik. Előretekintve további áremelkedés várható, és a háború miatti bizonytalanság következtében az építőipari kereslet is mérséklődhet...

EXTRAPROFIT, VESZÉLYHELYZETI KÁVÉZÁS ÉS VÉRES OLAJ

MÉRCE
Szerző: MÉRCE 
2022.05.29.


Szubjektív összeállítás az elmúlt hét általunk legfontosabbnak tartott közéleti megnyilvánulásairól, a Mérce újságíróinak reakcióival.

HOL VANNAK A CIGÁNY BENZEMÁK? | TELEPJÁRÓ #17

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2022.05.28.



Míg Nyugat-Európában kitörési lehetőséget látnak a szegények és a kisebbségi származású gyerekek a fociban, addig Magyarországon úgy tűnik, egyre inkább a középosztály sportjává válik a labdarúgás. Hazánkban kirívóan kevés roma fiatal tud bekerülni a futball akadémiákra, és még kevesebb tud a sikeres hazai vagy nemzetközi karriert befutni. 

Az adás vendégei: 

- Pisont István, a magyar labdarúgó-válogatott egykori tagja 
- Ádám Ferenc labdarúgó 
- Farkas Csaba szülő 
- Militár Iván edző

VIDEÓAJÁNLÓ: MITŐL MÉRGEZETT A FÖLD?

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2022.05.29.



Erdőirtás, erózió, elsavanyodás, szikesedés, betonozás, égetés – az USA agrárminisztériuma kitűnő sorozatban mutatja be, milyen megpróbáltatások érik manapság a talajt, és néhány éve egy nagyszerű magyar dokumentumfilm és készült a témában.


Mit?

A földkéreg talajnak nevezett legfelső, laza, termékeny rétege szerves és ásványi anyagok, élő és élettelen komponensek keveréke, amely élteti a növényeket és a gombákat, ezzel állatok tömegét táplálja, ráadásul a szárazföldi fauna 40 százalékának menedékül is szolgál életciklusuk valamelyik szakaszában.

Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO által két éve közzétett nemzetközi talajökológiai jelentés szerint az elmúlt évtizedek kutatásai rendkívül sokféle és összetett funkciójú, gazdag biodiverzitású ökoszisztémát azonosítottak a legkülönfélébb talajokban. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy a talajlakó mikroorganizmusok annyira elterjedtek az egész világon, hogy a mezőgazdálkodás és az urbanizáció sem árthat nekik. Csakhogy épp ennek az ellenkezője az igaz: a talaj-ökoszisztémák nagyon is sérülékenyek. A jelentés több mint egy tucat olyan emberi tevékenységet sorol fel, amely jelentősen és visszafordíthatatlanul károsítja a talajorganizmusokat. Ide tartozik az erdőirtás, a túlhasználó talajművelés miatti tömörödés, illetve erózió, az intenzív mezőgazdálkodás során használt kemikáliák okozta elsavanyodás, a nem megfelelő öntözésből és talajvíz-gazdálkodásból fakadó szikesedés, a leginkább betonozást jelentő felületi lezárás, valamint az égetés...

MAGYARORSZÁGI BENZINTURIZMUS: RENDKÍVÜLI HELYZETBE NYÚLT BELE A KORMÁNY

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.05.29.


Literenként 30-60 eurócenttel, tehát 115-230 forinttal volt drágább e hét hétfőn a szomszédos uniós országok benzinára a magyarországi hatósági árnál, a gázolajé pedig 25-40 centtel, azaz 95-153 forinttal. Ez volt az a jelentős árkülönbség, ami a komoly üzemanyagturizmust okozhatta Magyarországon, és a jelek szerint ezt akarta felszámolni a kormány a csütörtöki bejelentésével azzal együtt is, hogy 

a rendelet számos technikai és jogi kihívást is okozott.

A csütörtöki Kormányinfón bejelentett döntés (a külföldiek péntektől a piaci áron vehetik az üzemanyagot, ha nem magyar a rendszámuk, vagy a forgalmi engedélyük) komoly technikai nehézségeket hozott a benzinkutaknak, amelyeket aznap este még utoljára sok helyen megrohantak a külföldiek a 480 forintos magyarországi hatósági ár kihasználása érdekében. Péntektől ugyanis már csak magyar rendszám/forgalmi engedély mellett érhető el a hatósági üzemanyagár. A roham miatt egyes kutakon üzemanyaghiány is fellépett, illetve továbbra is lehetnek technikai nehézségek az új rendelet betartásában. Ezekről bővebben alábbi cikkeinkben írtunk:...

OLYAN VILÁGRA KELL FELKÉSZÍTENI A GYEREKEKET, AMIT MÉG NEM IS ISMERÜNK

G7.HU / PODCAST
Szerző: HOLTZER PÉTER
2022.05.29.


A pedagógia jelentős része az, amit a civil szervezetek, egyetemek, iskolák beletesznek, és amivel ezek a szereplők életképessé tudják tenni, annak ellenére is, hogy esetleg vannak elhibázott kormányzati intézkedések. Azt gondolom, hogy van bennünk egy olyan erő, amivel képesek vagyunk pozitív irányba befolyásolni ezeket a folyamatokat – mondta Lehmann Miklós, az ELTE Tanító- és Óvóképző (TÓK) dékánhelyettese a 28. óra 8. részében.


Mi azzal foglalkozunk, hogy hogyan lehet a jövőben fontos tudások és kompetenciák világát elhozni a mai gondolkodásba. Ennek jegyében kutatunk fel olyan iskolán túli innovatív módszereket alkalmazó szervezeteket, akik erre fókuszálnak. Jelenleg 186 gyerekeket fejlesztő szervezet van az Edison platform esernyője alatt, Magyarország 300 településéről. Mi őket segítjük – mondta Veres Rita, az Edisonplatform vezetője.

Az oktatási témájú podcastsorozatunk évadzáró adásában arról volt szó, hogy hogyan tud a 12 évesnél fiatalabb gyerekek számára pedagógusokat képző felsőoktatás alkalmazkodni a változásokhoz, és ebben milyen szerepe lehet a civil kezdeményezésekkel való együttműködéseknek.

A Világgazdasági Fórum jelentése szerint a mostani kisiskolások 65 százaléka olyan munkakörökben fog dolgozni, ami ma még nem létezik. A kutatók a konkrét arányokat vitatják, de Veres Rita szerint a lényeg, hogy egy ilyen változó világban milyen tudással lehet helytállni. „Amikor nézzük ezeket a trendeket, azt látjuk, hogy kompetenciák felértékelődése a fontos, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, az alkalmazkodóképesség, a társadalmi és szociális nyitottság, a vezetés képessége” – mondta.

„Amennyiben változik a környezet, a gyerekek kognitív, érzelmi képességei ehhez adaptálódnak. Szokták mondani pesszimista módon, hogy a mai fiatalok ilyenek, meg olyanok. Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy mikorról származik vajon az első ilyen mondás. Az idézet egyébként Szókratésztól származik, fél évezreddel az időszámításunk előttről” – mondta Lehmann Miklós...

ADÓZÁSI KAVARÁS MIATT SZÁZMILLIÓKKAL LÓGHAT PAKSNAK A ROSZATOM

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2022.05.29.


Bírósági szintre jutott jogvita zajlik Paks városa és az atomerőmű új blokkjait kivitelező orosz cég között. A Roszatom nagyvonalúan tízmilliárdokkal csökkentette az adóalapját olyan tételekkel, amelyekkel nem biztos, hogy a magyar jogszabályok szerint lehetett volna. Így a város kasszájába nem folyt be egy csomó helyi iparűzési adó. A cég magyarországi leányvállalata a Telex kérdésére azt írta: a felek között a kérdés elvi jogi alapjaiban van vita. A most első fokra visszaküldött ügy végén kiderül: vagy a cég, vagy a város jár jól, de a Telexnek nyilatkozó adójogászok szerint furcsa lenne, ha a Roszatomnak végül nem kellene fizetnie.


Május közepén megjelent a Kúria online fellelhető végzései között egy érdekes, de mostanáig nyilvánosságot nem kapott ügyben hozott döntés. A dokumentumot ugyan az általános gyakorlatnak megfelelően anonimizálták, így a peres felek neve nem látszik, az esetleírásból kiderül, hogy a felperes az ASE AO nevű Roszatom-leánycég magyarországi fióktelepe, az alperes pedig a Paks körzetében illetékes kormányhivatal. Az is világos, hogy miről szól az ügy:

a kormányhivatal szerint a Paksi Atomerőmű új blokkjait építő orosz cég az elmúlt években nem fizetett be sok száz millió forintnyi helyi iparűzési adót a paksi önkormányzatnak.

A Kúria friss végzése nyomán az ügy nincs lefutva, eljárási hibák miatt visszaküldték az egészet az elsőfokú bíróság szintjére, ahol új eljárást kell lefolytatni. A téma azonban ettől függetlenül érdekes, hiszen nem kis összeg befizetését spórolta meg magának a Roszatom azzal, hogy minden évben milliárdokkal csökkentette fióktelepe adóalapját. A kérdés az, hogy a törvények alapján ezt megtehette volna-e, vagy nem.

Ha a megismételt eljárásban bizonyítást nyer, amit az önkormányzat (és nyomában a kormányhivatal) állít, hogy a cég nem csökkenthette volna az adóalapját ezekkel a tételekkel, akkor visszamenőleg nagy summa folyik be a paksi költségvetésbe. (A fióktelep és az időközben létrejött helyi Roszatom-leányvállalat ugyan Budapestre van bejegyezve, ilyen esetekben a telephelyül szolgáló településnek is kell fizetni.)...


KLUBRÁDIÓ: HÁROM AZ IGAZSÁG

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.05.23.


Három az igazság!

Miről vitatkoznak a magyarok? Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak. Aki mást mond, tényleg téved, hazudik, vagy áruló? Merjünk nagyot álmodni, nem egy, de három igazságról.

Téma: Az orosz birodalmi öntudat és az orosz társadalom

Három ember, három nézőpont a műsorban: Spiró György, Kéri László és Szénási Sándor. 

ITT HALLGATHATÓ MEG 

+

Előző heti adás 

Téma: Hogyan ítéli meg a magyar társadalom az ukrán-orosz háborút, és miért úgy?


TÉNYLEG MINDENT MÉRCÉZNI, TERELNI ÉS IRÁNYÍTGATNI KELL EBBEN AZ ORSZÁGBAN?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.05.29.


Egy ismerősöm küldött el egy cikket, benne egy bizonyos Szabó Lászlóval, akiről - bizonyára az én nagy hiányosságom - eddig még nem hallottam, de aki biztosan fontos személyiség, mert itt is, ott is felbukkan a neve, valamilyen kormánypárti kultúrharcos lehet, ha jól sikerült beazonosítanom, s mindenhol azt a mondatot idézik tőle, amit egy rövid interjúban többször is elmondott. Ez pedig nem más, mint amit a kultúrpolitika világos és egyértelmű mércéjének tekint: “A világ legjobb dolga magyarnak lenni.”
A kultúrpolitika mércéje!
Először arra gondoltam, hogy ha már kultúra és kultúrpolitika, vajon elképzelte-e ez a kultúrpolitikai hiperaktívitástól sújtott Szabó László, hogyan hangzott volna ugyanez a mondat a balfi táborban agyonvert író, az Auschwitzba tartó tehervagonban elpusztult magyar festőművész, vagy az Abda határában agyonlőtt magyar költő szájából? Csak azért, mert nekem kicsiny a kultúrpolitikai fantáziám ahhoz, hogy ezt elképzeljem.
De most a legfőbb gondolatom mégsem ez, hanem leginkább az, hogy ha a kultúra művelésének egyik lényege a szabadság, az elme, a lélek és a fantázia autonómiája, akkor miért kell az amúgy is elborzasztó hangzású és rendeltetésű spártai-bizáncias-harmadik birodalmi-szocreálos kultúrpolitikának “világos és egyértelmű mércét” ostorcsattogtatnia idehaza és külföldön, s harsogni ezt a viselkedésbeli, érzelmi, motorikus és pszichedelikus ukázt, rendeletet, dekrétumot és diktátumot.
Hogyan is képzeli Szabó László, hogy egy kultúrpolitikailag kiötölt mérce alapján lesz irányítható a művész, aki hogy elnyerje a kultúrpolitika kegyes jóindulatát, azt szedi hexameterbe, azt zenésíti meg, azt festi le, azt faragja márványba, azt forgatja le, azt állítja színpadra, azt hegedüli és zongorázza el, azt pengeti a húrokon, azt szavalja és azt énekli, hogy a világ legjobb dolga magyarnak lenni. Miért hiszi Szabó László, hogy kell lennie egy kultúrpolitikai instanciának, aki írásba adja a mércét, mert úgy gondolja, hogy a csetlő-botló művészkének, a kis butulinkónak távvezérelt mércére van szüksége, hisz enélkül egy tiszta hangot nem lenne képes kiadni, egy egyenes vonalat meghúzni, vagy egy mondatot leírni. Milyen fertelmes önteltség, bődületes és kínos nagyképűség, hübrisz és politikailag teljesen elhülyült ostobaság kell ahhoz a tévképzethez, hogy ő majd kultúrpolitikai forgalomirányító rendőrként igazítja útba az eltévedt, utat vesztett, rettentő ködben botorkáló művészt? És miért gondolja, hogy az ő karlendítését követné mindenki, nem csak az unalomig megszokott, jól ismert giccsőrök, valamint a tiszteletdíj- és álláshalmozók? Milyen pszichózisból fakadhat az a kompenzációs szándék, amely abból a tévhitből táplálkozik, hogy Szabó László maga lenne a főszakács a kultúra boszorkánykonyháján?
És egyáltalán: miért képzeli, hogy mércéket kell adni a kultúrának,mert mérce nélkül nem is lenne kultúra, csak megannyi krikszkraksz, rossz intonáció és kínrím?
Tényleg mindent mércézni, terelni és irányítgatni kell ebben az országban?
Amúgy pedig, ha már a világ legjobb dolga magyarnak lenni, én a nagy Szabóval ellentétben inkább Kosztolányinak adok igazat, még akkor is, ha ő nem mércének szánta: “…lenni vagy nem lenni? Hát igenis lenni, lenni: elsősorban embernek és emberiesnek lenni, jó európainak lenni és jó magyarnak lenni…”

MEGÉRKEZETT A TÉNYELLENŐRZÉS MAGYARORSZÁGRA, S MÁRIS A NÁCIK LEGNAGYOBB ELLENSÉGE LETT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.05.28.


A nácizmus és a propaganda elválaszthatatlan egymástól, mert a nácizmus a tömeglélektan erejével a hazugságra épül. A nácizmus mindig valamilyen összeesküvéselméletre alapozódik, és erejét a hazugság ereje adja. Ezért a nácizmus legnagyobb ellenségei a tények, és azok, akik a hazug propaganda állításaival szemben a tényeket megmutatják. Önmagában ez nem mindig segít, mert akiket egy összeesküvéselmélet már megfertőzött, azokat a tények sok esetben nem érdeklik, a tényellenőrzést is beépítik az összeesküvéselméleteikbe. Ahogy a közvéleménykutatással is tették.

A “fact check” a szabad sajtó legerősebb és legfontosabb fegyvere a szélsőjobboldallal szemben. A nácizmus nem véletlenül tartotta legfontosab fegyverének a propagandát (a goebbelsi propaganda elmélete ma is minden propaganda alapja, amit a marketingszakmában is felhasználnak), mert ahol a tényeket és az információkat megosztó szabad sajtót korlátozni tudják és a propaganda döntő befolyást szerez, ott belátható időn belül megdöntik az alkotmányos liberális demokráciákat, és fasiszta, náci rendszereket hoznak létre, nevezzék azt akárhogyan.

Nem véletlen, hogy még az orbáni fasiszta rendszer által létrehozott médiatörvényben is megmaradtak olyan foszlányok a sajtószabadságot biztosító törvényekből, mint az információhoz való jutás szabadsága, ami az alapja a demokráciának, az emberek szabad választásának. Ahol ezt korlátozzák, ott szabad választásról sem lehet beszélni, mert a választók nincsenek birtokában a szabad és felelős választáshoz szükséges információknak, és az azokból levonható következtetéseknek. Nem véletlen, hogy minden fasiszta rendszer, így az Orbán-rendszer is, a sajtószabadságot számolja fel először.

Nyugat-Európában és Amerikában ezért a szélsőjobboldal erősödésével párhuzamosan erősödött a “fact check”, a tényellenőrzés. Amikor Amerikában egy fasiszta lett az elnök, miután Donald Trump nyerte meg a választást, mégpedig nem kis mértékben éppen a hazug populista propagandájának köszönhetően, a tényellenőrzés a szabad sajtó első vonalába került, amely kimutatta, hogy Trump a kormányzása négy évében átlagban kétpercenként hazudott. Ezt tényekkel bizonyították.


Ahhoz képest, hogy Magyarországon már korábban hatalomra került egy fasiszta rendszer, amely az első perctől kezdve Mussolini és Hitler logikája és államfelfogása alapján építette ki a NER-t, a tényellenőrzés nagyon nagy késéssel érkezett meg. Talán ennek köszönhető, hogy Orbán ilyen könnyen és ilyen gyorsan épített fel egy totális hatalommal rendelkező diktatúrát. Az Orbán által tudatosan meghagyott félig szabad és viszonylag független, korlátozott hatókörű és/vagy álellenzéki sajtó rendkívül óvatos volt a NER elmúlt 12 éve alatt. Nem töltötte be a sajtó funkcióját.

Részben azért is, mert féltette és óvta az Orbán által megengedett státuszát, s ezért betartotta az Orbán által tudatosan meghúzott határokat (amivel közvetve szintén a rendszer legitimációját adta, eleve meg sem kérdőjelezve az alkotmányos rend megdöntésével, az államellenes bűncselekménnyel létrehozott rendszer törvényes és legitim voltát). Bosszantó és felháborító volt az is, hogy az Orbán által a demokrácia és a sajtószabadság fügefalevelének meghagyott félig szabad sajtó minden kontroll, tényellenőrzés és cáfolat nélkül tette közzé a rendszer képviselőinek hazugságait.

A “fact check”, a tényellenőrzés, nagyon nagy késéssel, az Orbán-rendszer létrejötte után tíz évvel jelent meg Magyarországon. Az egyetlen ezzel foglalkozó tematikus szerkesztőség a Lakmusz, mely legalább a műfaj magyarországi megjelenését és létjogosultságát demonstrálja, s a körülményekhez képest nem végzi rosszul a dolgát, csak nyilván több pénzre, több emberre, nagyobb bátorságra és határozottabb szókimondásra lenne szükség. Az amerikai tényellenőrök számára nem probléma nagy betűkkel leírni címben, hogy “Trump elnök hazudott”. Az “Orbán hazudott” címre várni kell...

"A FIDESZ MÁR TŐLE BALRA IS ELKEZDETT POLITIKAI SZERVEZETEKET GYÁRTANI” – INTERJÚ ANTAL ATTILA POLITOLÓGUSSAL

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2022.05.29.



A választási vereség után a baloldal csak úgy tud életképes szereplő maradni a politikai életben, ha kritikusan közelít a tőke működéséhez, a liberális demokráciához, és elutasítja a neoliberalizmust. Ezt vallja Antal Attila jogász, politológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa, aki Chicago a Dimitrov téren című könyvében feltárja, hogy a neoliberalizmus már a Kádár-korszakban megjelent Magyarországon. A rendszerváltás után szabad utat kapott, az autoriter Orbán-rezsim pedig hatványozottan képviseli
.

Egyetért azzal, hogy nincs ma igazi baloldali párt Magyarországon?

– Ma mindegyik politikai erő a maga ak­tuá­lis pozíciójából sorolja erre vagy arra az oldalra a többi résztvevőt. A Fidesz szerint például van baloldal, hiszen azt állítja, azzal áll szemben, az fogott össze ellene. Az ellenzék pedig azon kesereg, hogy a kampány során elfedte baloldaliságát, ezért vesztett. Mindenesetre az Orbán-rendszer kezdettől fogva érzi, hogy egy tőkekritikus, markáns szociál­politikát hirdető baloldal nagyon komoly ellenfél lenne számára. Ezért szerintem már jó ideje nemcsak a tőle jobbra lévő politikai térbe gyárt le szervezeteket, hanem elkezdte ugyanezt a másik oldalon is.

Mit jelent a „legyártás”?

– A lényeg, hogy azt a neoliberális gazdaságpolitikát, amelyet a Fidesz-kormány képvisel, koherens baloldali nézőpontból, és annak megfelelő alternatívát kínálva ne tudja kritizálni senki. Tudják, hogy ha Gyurcsány Ferencet vagy akár Karácsony Gergelyt engedik a „baloldali” centrumba, nem kell félniük ilyen kritikától. Amikor Gyurcsány a választások éjszakáján azt mondja, mi baloldaliak vagyunk, amit jó lett volna kidomborítani, csak Márki-Zay Péter nem hagyta, ez álságos kijelentés. Lehetne igazi baloldal Magyarországon, de ehhez két veszélyt el kéne kerülni: az egyik, hogy a jelenlegi neoliberális, neokonzervatív ellenzéki valami hirtelen rájön, hogy amúgy baloldali, a másik pedig, hogy a Fidesz elkezd legyártani egy mérsékelt, szociáldemokrata jegyeket is felvillantó baloldalt, amely NER-kompatibilis...

GYEREKNAPI FECSEGŐ FELSZÍN, HALLGATÓ MÉLY

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.05.29.


Bár a gyereknap előtt leginkább a programokról és a szülők, nagyszülők ajándékvásárlásról szóltak főleg a hírek, azért a helyzet korántsem olyan derűs, mint ahogy igyekeztek fölfesteni. „Nincs aki gyógyítsa, nincs aki tanítsa” címmel foglalta össze 2021-es gyermekvédelmi jelentését a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. Ebből többek közt kiderül, 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma, és a 2020/21-es tanévben tízezerrel több elsőst, ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban.


A gyereknap alkalmából ingyen nézhetünk magyar rajzfilmklasszikusokat vasárnap estig a Nemzeti Filmintézet (NFI) streamingplatformján, a Filmión. A Közlekedési Múzeum egész napos családi programokkal készül, gyereknapi programok lesznek a Vasúttörténeti Parkban, ingyenes gyereknapi kínálattal indul a Várkert Bazár nyári programsorozata, ahogy a Gyermekvasút is színes programokkal várja a családokat ezen a napon. Még a Hűvösvölgybe is ki lehet utazni száz évesnél régebbi villamossal. Az is nyilvánvaló, országszerte lesznek hasonló programok. Egyre több helyen jelent meg az a hír, hogy a magyar szülők és nagyszülők átlagosan 11 800 forintért vásároltak online, és 7 600 forintért választottak gyereknapi ajándékot az áruházakban a család legfiatalabb tagjának. Vagyis látszólag jó dolog gyereknek lenni Magyarországon 2022-ben, csupa derű és kacagás az életük.

Ám, hogy a valóságban milyen is, azzal leginkább a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány legújabb, 2021-es gyermekjogi jelentése szembesít mindannyiunkat. A „Nincs aki gyógyítsa, nincs aki tanítsa” összefoglaló címet viselő jelentés sok mindent elárul a gyerekek valós helyzetéről. Többek közt azt, hogy 2021-ben húsz krízisközpont, 21 félutas-szolgáltatás, nyolc titkos menedékház és hét kríziskezelő ambulancia működött az országban, 162 985 gyereket tartottak veszélyeztetettként nyilván. A gyerekek 21,7 százalékát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztés...