SZABAD EURÓPASzerző: KERÉNYI GYÖRGY2023.12.15.
A Fidesz-propaganda kiszolgálója, választási kampányszerv, amely ugyanakkor bárkit bármilyen ürüggyel vizsgálhat – nagyjából ez a konszenzusos értékelés a napokban elfogadott törvény alapján felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepéről. De hogyan kapcsolódik mindez a titkosszolgálatok hatalompolitikai célú és nem szakmai alapú felhasználásához, aminek eddig is voltak jelei, különösen a Fidesz kormányzása alatt? Hogyan veheti át ebben a Fidesz megrendelői szerepét a hivatal? Ki kinek a tartótisztje: a hivatal a szolgálatoké, vagy fordítva? Vagy ez valójában egy: a Párt?„A Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége a belügyminiszter lemondását követeli, mert állítása szerint az állambiztonsági szolgálat mind a mai napig adatokat gyűjt az ellenzéki pártokról és szervezetekről (…) A Fidesz és az SZDSZ a fővárosi főügyészségnél feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen hivatali visszaélés, a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények miatt. Egyúttal panaszt emeltek amiatt, hogy a BM tevékenysége sérti az Alkotmányban és a törvényekben védett alapvető polgári és személyiségi jogokat, valamint a politikai pártok szabad működésének alapelvét.”
Ez volt az úgynevezett Dunagate-ügy. 1989. október 23-án kikiáltották a köztársaságot, hatályba lépett a demokratikus alkotmány, de közben az állambiztonság belső elhárítási osztálya titkos eszközök segítségével továbbra is megfigyelte az ellenzéki pártokat, ami az új Alkotmány alapján már alkotmánysértő volt. Egy titkosszolgálati munkatárs azt is segített filmre venni, hogy a szabad választásokra készülő Belügyminisztériumban folyik a titkosszolgálati iratok megsemmisítése.
A botrány nyomán Horváth István belügyminiszter 1990. január végén lemondott. Kormányhatározat kötelezte a belügyminisztert és a honvédelmi minisztert arra, hogy helyezzék hatályon kívül az állambiztonsági szervekkel kapcsolatos belső utasításokat. (De markáns az a vélemény is, miszerint a Dunagate-ügy csak arra szolgált, hogy az úgynevezett III/III-as, a belső elhárítással foglalkozó állambiztonsági szervezet látványos beáldozásával, felszámolásával érintetlenül át lehessen menteni a rendszerváltás utánra a többi állambiztonsági szervezetet, hálózataikat, és a nyilvánosság elől elzárva tartani iratanyagaikat.)
2021. július 18-án jelent meg a Direkt36 cikke a Telexen arról, hogy a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyelték meg az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is. A Pegasus-megfigyelések lelepleződése után az Orbán-kormány először tagadott, majd hallgatott, végül elismerte, hogy használták a kémszoftvert. Több feljelentés nyomán az ügyészség titkos információgyűjtés gyanújával indított nyomozást, amelyet 2022 júniusában bűncselekmény hiányával indokolva lezárt: szerintük a megfigyelések törvényesek voltak.
Ugyanerre jutott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata. Ennek teljes anyaga 2051-ig nem nyilvános, de 2022 elején a főbb megállapításokat ismertette Péterfalvi Attila NAIH-elnök. Szerinte a megfigyelések indokaként nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak a megrendelők.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy 2022. októberi ítéletében kimondta, hogy Magyarországon nincs független, külső kontroll a megfigyelések ellenőrzése felett, és arra a NAIH is alkalmatlan.
2023. június közepén az Európai Parlament elfogadta a Pegasus-botrány nyomán felállt vizsgálóbizottság jelentését, és egy jogilag nem kötelező erejű állásfoglalást is. Ez felszólította Magyarországot, hogy a kémszoftverek használata előtt minden esetben független bíróság engedélyezze az igazságügyminiszter helyett, a magyar hatóságok hitelesen vizsgálják ki a visszaélések gyanúját, illetve garantáljanak érdemi jogorvoslati lehetőségeket. A magyar kormány ezt visszautasította, mondván, a nemzetbiztonság szabályozása nemzeti, nem uniós hatáskör.
2023 novemberében a magyar parlament elfogadott egy törvényt az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) felállításáról. Ez a hivatal az általa a magyar állam szuverenitását sértőnek vélt cselekmények és szereplők esetében a titkosszolgálattól is kérhet/kaphat adatokat a vizsgálatához.
A törvényt mi is több cikkben elemeztük. Minden értékelés említi, hogy a hivatal bárki ellen felléphet, és ehhez felhasználhatja a titkosszolgálatokat. A pártállam úgynevezett demokratikus ellenzékének prominens képviselője, Haraszti Miklós viszont egyenesen új titkosszolgálati törvénynek nevezte a szuverenitásvédelmi törvényt. „A hivatal teljesen hivatalosan és totális szabadsággal a titkosszolgálatokkal dolgozhat bárki ellen – mondta lapunknak a rendszerváltás után egy parlamenti cikluson át SZDSZ-es képviselő, később az EBESZ sajtószabadság-referense. – A titkosszolgálati vonal újra beállt” – tette hozzá Haraszti, aki a pártállami állambiztonság megfigyeléseinek egyik kiemelt célszemélye volt...
ITT OLVASHATÓ
