2020. január 20., hétfő

ORBÁN A LEGSÖTÉTEBB (MAGYAR) HAGYOMÁNYOKRA ÉPÍT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.01.20.


„Megint olyan védtelen csoportok kerülnek áldozati szerepbe – mint a magyar társadalom szemében a bűnelkövetőkhöz közel álló romák –, akik ellen fel lehet korbácsolni az indulatokat... Lehet, hogy sokan nem látják, de már ott vannak a jelek a falon – például horogkeresztek a villamosmegállókban –, s tudjuk, hogy ezek a politikai üzenetek megtalálják a közönségüket” – szögezte le Fleck Zoltán jogszociológus. Hozzátette: elviselhetetlen következménye lenne a ’minél rosszabb annál jobb elvének’. A gyöngyöspatai kártérítés és a börtönkörülmények miatti perek kapcsán bekövetkezett legfrissebb orbáni lépésekről kérdeztük.

Az elmúlt egy-két hét legnagyobb felzúdulását és felháborodását kiváltó két ügye volt Orbánnak a gyöngyöspatai szegregáció miatt az azt elszenvedő diákoknak jogerősen megítélt kártérítés kifizetésének megakadályozása, illetve a támadása a hazai börtönviszonyok miatt jogerős strasbourgi emberi jogi bírósági ítéletek ellen, azok végrehajtásának megtagadásának kommunikálása.

Milyen üzenetet közvetítenek ezek a lépések a szélesebb társadalom felé? – kérdeztük Fleck Zoltántól. „Nagyon rosszakat” – szögezte le sommásan a jogszociológus, majd rámutatott: ez az üzenet a magyar jogállami kultúra, a demokratikus kultúra legsötétebb oldalára építenek, azaz annak a kirekesztő, a rasszista társadalmi csoportok egymással szemben állító intoleranciájára. Emellett olyan alsó társadalmi csoportokat érint, mint a romák, a bűnözők, az általában is jogfosztottak...

HOGYAN LEHETNE IGAZSÁGOSABB A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER?

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2020.01.19.


Hajjaj! Parazsat gyűjtök a fejemre – de nem először. Kering Magyarországon egy népszavazási kezdeményezés négy kérdéssel – és egyik kérdéssel se értek egyet. A magyarországi nyugdíjrendszerről lenne szó. De olyan kérdésekkel, amik felérnek a 2008-as, hátsó szándékkal elkövetett „szociális népszavazás” hamisságával a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról.

Nézzük sorban. (A megszólított alany nyilvánvalóan a jelenlegi kormány.)

Hozza létre az Idősek Jogainak Biztosa intézményét;”

Erről nekem Murphy törvénye jut eszembe, miszerint – ha nem tudsz, vagy nem akarsz megoldani egy problémát, hozzál létre egy testületet. Arról nem is beszélve, sokféle idősügyi szervezet működik – a kormány mellett az Idősügyi Tanács, de van Nyugdíjas parlament stb. Egy ombudsmannak sincs hatósági jogköre – pusztán észrevételezhet, tanácsolhat. Szerintem fölösleges – különben is: akkor miért nincs ”fiatalügyi” ombudsman, esetleg tinikori jogvédő? Ne komolytalankodjunk!

Bővítse ki a kiegészítő szolgálati idő beszámíthatóságának lehetőségét;

Itt arról van szó, hogy ha valaki a főállása mellett kiegészítő munkát vállalt, (pl. egyéni vállalkozóként), és abból is vonták a járulékot, be kell-e számítani a nyugdíj összegébe? A 97-es nyugdíjtörvény alapján csak egy jogviszonyból származhat járadék, és ez szerintem a nálunk működő felosztó-kirovó rendszerben rendben van, és méltányos. A magyar nyugdíjrendszer NEM BIZTOSÍTÁS ALAPÚ, bár társadalombiztosításnak hívják...

CSAK RÉSZSIKER A KÖZSZOLGÁK BÉREMELÉSE, A KORMÁNY AJÁNLATA EGYMÁS ELLEN FORDÍTHATJA A DOLGOZÓKAT

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.01.20.


Bár részsikerként értékelték a kiharcolt béremelést, továbbra sem elégedett a kormány ajánlatával a közszolgálati dolgozók szakszervezete – írja a Népszava.

Szombaton mi is beszámoltunk arról, hogy a kormány 32 milliárd forintból emeli a területi közigazgatásban dolgozók bérét idén. A megemelt fizetést áprilistól, 2020. január 1-ig visszamenőleg kapják majd meg fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok ügyintézői és tisztviselői, illetve ismét bevezetik a cafeteria-rendszert.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közigazgatásban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szombaton már jelezte: örülünk az elért eredménynek, de továbbra is hagy kívánni valót maga után a béremelés.

Boros Péterné, a szakszervezet elnöke hétfőn a Népszavának nyilatkozva kifejtette, hogy az ördög ismét a bér emelés részleteiben rejlik. A fő probléma az, hogy más-más mértékben emelik meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok tisztviselőinek bérét. A szakszervezet szerint az eltérő mérce hatalmas különbségeket és ellentéteket szülhet, hiszen a KSH adatai szerint tavaly a szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban bruttó 542 ezer forint volt, míg Békésben csak 327 ezer forint.

A kormányzati logika szerint így az egyébként is hátrányos megyékben élő tisztviselőknek ennek megfelelően kisebb, 10 százalék körüli emelés jár, de a budapesti kormányhivatalokban akár 35 százalékkal is többet kaphatnak, hogy ne álljanak tovább egy jobban fizető piaci munkahelyre...

KEMÉNY IDŐK JÖNNEK - MI VÁR MAGYARORSZÁGRA?

NAPI.HU
Szerző: SZABÓ ZSUZSANNA
2020.01.20.


Bár a globális gazdaság stabilizációdik, még nem lehet hátradőlni: a növekedés továbbra is visszafogott marad. A kockázatok ugyan enyhültek, de még mindig a romlástól kell tartani, a fordulópontnak pedig még nincsenek világos jelei - derül ki az IMF legfrissebb globális előrejelzéséből.

A világgazdasági növekedés idén várhatóan 3,3 százalékra gyorsul a 2019-es 2,9 százalék után. A lendület 2021-ben is kitarthat, amikorra 3,4 százalékos GDP-bővülést vár a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A friss Világgazdasági kilátások (WEO) című kiadvány a 2019-es és 2020-as adatoknál 0,1 százalékponttal alacsonyabb növekedéssel számol, mint az októberi prognózis, míg a 2021-es adat 0,2 százalékponttal lett kisebb.

Több feltörekvő gazdaság is negatív meglepetésekkel szolgált. Itt különösen Indiára utal a Valutaalap: az ország növekedési kilátásait ugyanis a következő két évre felül kellett vizsgálni, miután a gazdaság jelentősen lassult a nem banki pénzügyi ágazatban jelentkező gondok, illetve a vidéki jövedelmek gyenge növekedése miatt. Néhány más esetben a felülvizsgált adatok a fokozódott társadalmi feszültségekre vezethetők vissza és az ennek következtében visszaeső belső keresletre - áll a WEO legfrissebb kiadványában.

Így a globális növekedés prognosztizált erősödése is bizonytalan, miután az továbbra is a nyomás alatt lévő és alulteljesítő fejlődő és feltörekvő piacok fellendülésétől függ, miközben a fejlett gazdaságok bővülési üteme a jelenlegi szintek közelében stabilizálódhatnak - véli Gita Gopinath, az IMF gazdasági tanácsadója és a Valutaalap kutatási részlegének vezetője a gazdasági jelentéshez fűzött kommentárjában...

ORBÁN VIKTORNAK ZAKÓT SINCS IDEJE CSERÉLNI, MIKÖZBEN PÁRTJA VÁLASZTÓKERÜLETI ELNÖKEIVEL TÁRGYAL ÉJT NAPPALLÁ TÉVE A MINISZTERELNÖKSÉGEN

444.HU
Szerző: haszanz
2020.01.20.


Egy hete fogadja Orbán Viktor pártelnök a Miniszterelnökségnek pártja választókerületi elnökeit. Azóta majdnem 30 helyi erős ember osztotta meg a tartalmas beszélgetéseket dokumentáló, változatosabbnál változatosabb fotókat. (Egy a zászló előtt, egy vagy kettő az asztalnál, az egyik kamerába nézős, a másik egyeztetős. A teraszhoz sajnos hideg van most.)

Nem könnyű követni, hogy ki mikor járt a Várban pártja ügyeiben, mert többen egyáltalán nem árulják el az időpontot. Lezsák Sándor volt az első, aki posztolt, ő még pedánsan megjelölte, mikor járt az egykori Karmelita kolostorban...

FELMÉRÉS: A KÖZÉPISKOLÁSOK 87 SZÁZALÉKA KÜLFÖLDÖN SZERETNE DOLGOZNI

168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA
2020.01.20.


A Logiscool programozó iskola országos felmérést készített 2500 középiskolás bevonásával a fiatalok jövőképét, döntési preferenciáit és a programozásról kialakított képét vizsgálva. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy tévhit-e, miszerint a 14 és 18 év közötti diákok többsége nem tudja, hogy merre menjen tovább, vagy milyen munkát szeretne magának. Azt is vizsgálták, hogy a környezeti és társadalmi problémák hogyan hatnak a fiatalok gondolkodására – derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből.

Eszerint sok középiskolás a problémamegoldó képességet, az idegen nyelvek ismeretét és a folyamatos önfejlesztést tartja a jövő zálogának. Az eredmények arra is rámutattak, hogy a válaszadó fiatalok 40 százaléka pontosan tudja, hogy milyen munkát szeretne vállalni felnőttként. Arról is van elképzelésük, hogy hol. Sokan külföldön.

A nem reprezentatív elemzés alapján a válaszadó középiskolás diákok 40 százaléka tudja, milyen területen szeretne dolgozni a jövőben, 52 százalékuk még útkereső, 10 százalékuk pedig tanácstalan...

A NYUGAT IS KELLETT A MAGYARHOZ HASONLÓ ÚJ HIBRID REZSIMEKHEZ

24.HU
Szerző: HAJDU NÓRA
2020.01.20.


Talán amiatt is, hogy ellenzéki győzelmeket hozott az ősz, kissé alábbhagytak itthon a rezsimviták lendületei. Tudományos konszenzus nem volt azt illetően, hogy Magyarország hibrid rezsim lenne, de ha akként gondoljuk is el, ami az október 13-ai önkormányzati választáson történt, lehetséges az ilyen rendszerekben is.

Mint az a magyar olvasóknak ismert, ha le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a kompetitív autokrácia mint (önálló) rezsimtípus a hidegháború végét követően a demokrácia és a diktatúra között létrejövő szisztéma. Ebben a rendszerben hiába működnek formális értelemben a demokratikus intézmények, a hatalom birtokosai annyira masszívan sértik meg a demokratikus „játékszabályokat”, hogy nem beszélhetünk működő demokráciáról. E jelenséget járta körül 2010-ben megjelent könyvében (Competitive authoritarianism: hybrid regimes after the Cold War) a Steven Levitsky–Lucan Way szerzőpáros, munkájuk később alapját képezte a Magyarországról szóló gondolkodásnak is. A szerzők a nemzetközi fejleményekkel párhuzamosan új tanulmánnyal jelentkeztek The New Competitive Authoritarianism címmel, ami a tekintélyes Journal of Democracy 2020. januári számában olvasható.

Tíz éve megjelent kötetükben 35 kompetitív autokráciát soroltak fel, ezek közül
- 15 azóta működő demokráciává vált.
- Hat államban volt kísérlet a demokratizálódásra, majd visszatértek a kompetitív autokráciák közé,
- négy ország tiszta autokráciává vált.
Tíz állam a teljes vizsgált időszakban kompetitív autokrácia maradt.

Van tehát mozgás, bizonyos államokban megszűnt a kompetitív autokrácia, máshol létrejött e rezsimtípus. Autokráciából kompetitív autokráciává vált Kirgizisztán és Uganda, eközben

működő demokráciából kompetitív autokráciává változott Bolívia, a Fülöp-szigetek, Törökország és Magyarország is.

Míg a korábban vizsgált időszak kezdetén, 1990 és 1995 között 35 ország tartozott e kategóriába, 2019-re 32 országot sorolnak ide. Kelet-Közép-Európából Magyarország mellett Montenegrót, Szerbiát és Macedóniát teszik a harminckettő közé. A legtöbb ilyen típusú országot az egyébként is „gyenge államként” aposztrofált szubszaharai térség államai adják...

FOCISTA FIZETÉSEK: 3,3 MILLIÓ FORINT AZ ÁTLAG MAGYARORSZÁGON

MFOR
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2020.01.20.


Az elmúlt néhány évben olyan ütemben növekedtek a focista fizetések idehaza, hogy azok megfelelnek a régiós szintnek. Sőt, könnyen előfordulhat, hogy 2019-ben már a top20 európai klubok táborát fogja gyarapítani Magyarország a bérkiadások alapján.

Átlagosan egy magyar focicsapat a 2018-as évben 5,3 millió eurót költött el fizetésekre, vagyis az akkori év végi árfolyamon számolva 1,7 milliárd forintot - derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég kiadott üzleti jelentéséből. A dokumentumból kiderül még, hogy a vizsgált évben a korábbinál kissé lassabb ütemben emelkedtek idehaza a bérjellegű kiadások, amivel mégis több helyet sikerült feljebb lépnünk a ranglistán.

A 2018-as 16 százalékos növekedésnek köszönhetően az európai ligák rangsorában a 21. helyet szerezte meg Magyarország az előző évi 23. után

A fejlődés az elmúlt néhány év viszonylatában megkérdőjelezhetetlen:
- 2015-ben a ranglista 24. helyén szerepelt hazánk,
- az akkori 42 millió euró után 2018-ban már 64 milliót költött az élvonal fizetésekre,
- az egy klubra vetített átlagos bérköltség 3,5 millió euróról 5,3-ra növekedett...

TIZENKÉT MAGYAR TÁRSADALOMTUDÓS MAGYARÁZZA EL, HOGYAN PUSZTÍTJA AZ „ILLIBERÁLIS INTERNACIONÁLÉ” AZ EURÓPAI EGYSÉGET

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2020.01.20.


„A populista szereplő hangsúlyosan egy homogén nemzet egyetlen hiteles képviselőjének tekinti magát (...). A nép egyetlen igazi képviselőjeként ráadásul nem kötik oly mértékben a szabályok, mint aki csupán a választók egy részétől kap felhatalmazást, hisz a nép akaratán nem lehet sem külső, sem belső korlát. Ennek alapján a populista politikus hatalomra kerülve a fékek és ellensúlyok lebontásáért is küzd” – írja Győrffy Dóra politológus-közgazdász az európai pénzügyi válság tanulságairól szóló tanulmányában, amely a tavaly november 28-án megjelent Közel Európa távol című, Kovács Lajos Péter szerkesztette tanulmánygyűjteményben olvasható. 

A tanulmánykötetben tucatnyi társadalomtudós ír több mint 350 oldalon arról, mennyire nevezhető sikeresnek az Európai Unió, gazdasági értelemben van-e alternatívája az európai közösségnek – különösen Magyarország számára –, illetve milyen erők igyekeznek szétfeszíteni a ma még 28 európai országot tömörítő szövetséget.

Nemcsak az európai országok egysége kérdőjeleződött meg, a kötet bemutatóján az a kérdés is felmerült, hogy „a borítón kívül mi köti össze ezeket a tanulmányokat”. Legalábbis az esszégyűjtemény méltatásakor az akadémia kistermében ezzel viccelődött Balázs Péter közgazdászprofesszor, aki szerint „Európa kétségtelenül megjelenik benne, számomra a közös nevező az volt, hogy ismert szerzők kedvenc témái szerepelnek”. Az európai integrációt különböző témakörök felől megközelítő tanulmányokban azonban más közös pontok is felfedezhetők. Több szerző foglalkozik például Győrffyhez hasonlóan azzal, hogy milyen kapcsolat van Magyarország uniós szereplése, gazdasági helyzete és populista kormányfője között...

NÖVELI BENNE A RÉSZÉT A KORMÁNY, KÉMBANKÉNT EMLEGETIK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.01.20.


10 millió euróval növelte tőkearányos részesedését a magyar kormány a Budapestre nemrég költözött orosz Nemzetközi Befektetési Bankban – adta hírül az orosz nyelvű Banki.ru portál a megnevezett bank, az IIIB hivatalos közleményére alapozva. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar tulajdonhányad 17,16 százalékra nőtt, ami 60 millió eurós kapitalizációnak felel meg a bank 350 millió eurós alaptőkéjéhez viszonyítva. Az 1970-ben alapított Nemzetközi Befektetési Bank részvényesei között – hazánkon és természetesen az oroszokon kívül – ott találjuk Bulgáriát, Vietnámot, Kubát, Mongóliát, Romániát, Szlovákiát és Csehországot.

Az orosz dominanciájú, 2019-ben Budapesten letelepedett IIB-t gyakran vádolják azzal, hogy tulajdonképpen egy titkosszolgálati kötődésű stábbal dolgozó kémbank. Amerikai szenátorok tavaly levélben szólították fel az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, hogy lépjen közbe, nehogy szerint diplomáciai mentességet kapjanak Magyarországon a bank dolgozói és vendégei. Az IIB azonban tagadja, hogy tevékenysége orosz titkosszolgálati érdekeket követne. Az intézmény részéről azt állítják, olyanok, mint sok más nemzetközi fejlesztési bank, például az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank).
Ukrán- magyar hírszerzési egyezség

Ukrajna és Magyarország a katonai hírszerzés régiós együttműködéséről írt alá megállapodást, a magyar fél részéről Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója volt jelen – erről számolt be az angol nyelvű ukrán portál, a 112.international. Az egyezségről annyi tudható, hogy a két ország közös elemző részleget állít fel a térségben tapasztalható új nemzetbiztonsági fenyegetésekkel szembesülve, illetve az elhárítás terén is közös akciókra készülnek, valamint az együttműködést kiterjesztik a NATO biztonsági struktúrájára vonatkozó információcserére is. 

Akik átmentették a zsidó identitást

A magyar zsidó közösség megemlékezett a pesti gettó szovjetek által történt felszabadításának 75. évfordulójáról a Dohány utcai zsinagógában – adott tudósítást az eseményről az amerikai AP hírügynökség. Az eseményről Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának mondatait idézi, amelyben a bántó fájdalomról ugyanakkor az élet ünnepéről is beszélt ambivalens érzéseit hangsúlyozva. Az új izraeli nagykövet, Yakov Hadas-Handelsman beszédében az itthon maradt zsidók hősiességéről beszélt, akik nem az emigrációt választották, holott a holokauszt után a kommunizmus kemény évei következtek. Ők azok, akik a zsidó identitást átmentették a következő generációknak, így ma újra virágzó zsidó élet van Magyarországon. De ma sem nyugodhatunk meg, hiszen az “ördög nem alszik” és az antiszemitizmus újra és újra felüti a fejét a világ különböző pontjain...

KI VÁLTJA LE POLT PÉTERT?

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.01.20.


Egy normális világban – Istenem, de sokszor leírtam már ezt az elmúlt tíz évben – az egész magyar belpolitikai életet, a hatalmi struktúrát megrengetne egy olyan nyilatkozat, mint amit Ihász Sándor adott a Hírklikknek. Ihász az ügyészi hierarchia talán harmadik lépcsőfokán állt fellebbviteli főügyészként, korábban majd egy évtizedig fővárosi főügyész volt, egy ideig aspiráns Polt Péter helyére is (lehet, hogy innen származnak a bajok). Karrierje hosszú ideig felfelé ívelt, a fellebbviteli főügyészség, noha kiemelkedő szerepkörnek mutatja magát, valójában már egyfajta lefokozása volt. A Gyárfás-ügyben történt meggyanúsítása, a bűnpártolás vádja, és a szervezetből való eltávolítása, illetve annak módja azonban így is váratlan és brutális volt, egyszerűen leszámoltak vele.

Az említett interjúból ez pontosan kivehető, és – állítom - sehol sem maradhatna következmények nélkül. Csak emlékeztetőül néhány mondat: „Az ügyészség eljárása példátlan, alaptalan és szándékosan rosszindulatú, a nyilvánvaló célja a bosszúból való teljes kivéreztetésem, a totális egzisztenciális, mentális megalázás és az ellehetetlenítés. Lényegében egy ilyen eljárás az ügyészség diszkrecionális monopolhelyzetének kihasználásával történő joggal való visszaélés, ami bárkivel szemben tökéletesen alkalmas arra, hogy pszichésen, magánéletileg és a munkavégzést illetően is tönkretegyék.”

Nyilván elintézhető lenne egy kézlegyintéssel is, amit Ihász mond, hiszen egyértelmű vesztese, kárvallottja a Gyárfás Tamás elleni eljárásnak, következésképp elfogult, ráadásul a leváltása óta eltelt hosszú idő minden egyes napja csak növelte a benne bujkáló frusztráltságot, amely egy ilyen interjú során, természetes módon tört fel belőle, és vádolta vádlóit igazságtalanul. Mondom, le lehetne söpörni az állításokat így, és sajnos valójában ez is történik. Pedig itt nem egy egyszerű munkahelyi belviszály torz, külvilági megjelenéséről van szó, hanem a hazai bűnüldözés egyik, ha nem a legfontosabb szervezetéről. Nem mellesleg arról a szervezetről, amely Polt Péter irányítása alatt sokszor bizonyította, hogy elfogult, politikai kérdésekben erőteljesen érződik a legfőbb ügyész érzelmi - hajdani formális - kötődése a Fideszhez, Orbán Viktorhoz, és akit nemrégiben újabb kilenc évre megválasztottak az ügyészség vezetőjének...

ELLEPTÉK AZ ADÓCSALÓ SZÁLLÁSOK BUDAPESTET, A FIDESZES ZUGHOTEL CSAK A JÉGHEGY CSÚCSA

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2020.01.20.


Számos olyan belvárosi szálláshelyet találtunk, amely minden jel szerint engedély nélkül működik. A jelenség komoly, tízmilliós adókieséssel járhat a belső kerületekben.

December közepén írtunk a Nógrád megyei fideszes országgyűlési képviselő, Becsó Zsolt Nagymező utcában található szálláskomplexumáról, amely bár hotelként hirdette magát, a helyi önkormányzattól korábban még csak engedélyt sem kért az üzleti tevékenységhez. (Becsó cikkünk megjelenése után kilépett a szállást üzemeltető cégből.) Azóta több szállásadóval és szakmabelivel beszéltünk, és ezt némi utánajárással kiegészítve arra jutottunk, hogy a Nagymező utcai zughotel egyáltalán nem elszigetelt jelenség.

Némi kereséssel ugyanis több tucat hasonló, azaz be nem jelentett apartmant, hostelt, illetve lakást találtunk a Nagykörút által érintett kerületekben, amelyek a fideszes politikus cégéhez hasonlóan megspórolhatták a regisztrációt. Ez pedig nemcsak adminisztratív okokból kifogásolható, hanem azért is, mert ezek a vállalkozások a négyszázalékos idegenforgalmi adót (ifa) bizonyosan nem fizetik be az önkormányzatnak. Amelyek így összességében minimum tízmilliós nagyságrendű, jogos bevételüktől esnek el az adócsaló ügyeskedők miatt, miközben az idegenforgalmi adó csak egy lehet az elbliccelt kötelességek közül...

TOVÁBBRA SEM EGYEZTETNEK VELÜNK AZ UKRÁNOK EGY FÉLBEHAGYOTT ATOMERŐMŰ BEFEJEZÉSÉRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2020.01.20.



Ahogy júliusban részletesen beszámoltunk róla, az ukrajnai Hmelnickij-ben olyan atomreaktorokat akarnak üzembe helyezni, amelyeket még 1985-ben kezdtek el, de aztán a csernobili katasztrófa hatására félbehagytak. Azóta ott rozsdásodnak, vetemednek a félkész szerkezetek esőben, hóban, szélben, fagyban. Ez a magyar határtól csak 500 km-re van. A terjedési modellek szerint egy Csernobil-szintű baleset esetén Magyarország is nagyot kaphatna a sugárdózisból, attól függően, hogy éppen milyen akkor az időjárás. Azaz kicsit sem mindegy nekünk, mi épül Hmelnickij-ben, viszont egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy erről fogalmunk sincs. A jelek szerint az ENSZ sem kap kielégítő tájékoztatást Ukrajnától.

Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében tájékoztatnia kell a projektről és a beruházás lehetséges környezeti hatásairól a potenciálisan érintett országokat. Vagyis környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatnia: ebben azt vizsgálják a hatóságok, hogy a felépítésük és üzemeltetésük során milyen hatással lehetnek a környezetre a nukleáris blokkok. Mivel egy atomerőmű esetében ezek a hatások az adott ország határain is túlnyúlhatnak, ezért ebben az eljárásban más országok is részt vehetnek.

Ez úgy zajlik, hogy a beruházást végző ország (jelen esetben Ukrajna) értesíti az eljárás megindításáról a potenciálisan érintett országokat, akik jelzik, hogy részt kívánnak-e venni az eljárásban. Ha igen, akkor megkapják a vizsgálati anyagokat, ami alapján kérdéseket tehetnek fel, állást foglalhatnak, vagy adott esetben jogi lépéseket is tehetnek. A lakosság pedig közmeghallgatás keretében kap tájékoztatást a projektről, és szintén kérdezhet, véleményt nyilváníthat.

Az ENSZ a földi halandók számára egy átláthatatlan konglomerátum, rengeteg egyezménnyel, protokollal és bizottsággal. Az egyik ilyen az UNECE, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (van ilyenje Afrikának, Ázsiának stb. is). Tevékenysége laikusok szintjén ugyancsak nehezen követhető: az UNECE a statisztikától az erdőgazdálkodásig mindenfélével foglalkozik. Környezetvédelemmel, környezeti politikával is. Ezen belül több fontos nemzetközi egyezményt is tető alá hoztak, cikkünk szempontjából az Espoo-i Egyezményt kell megemlíteni.

Az 1997-ben életbe lépett Egyezmény arról szól, hogy hogyan kell lefolytatni a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásokat. Emellett azt is előírja az aláíró országok számára, hogy nagyobb beruházások tervezésekor értesítik egymást, és konzultálnak az esetleges nemzetközi hatásokról. Ha ez nem teljesül, akkor az UNECE-hez lehet fordulni – ezzel a lehetőséggel környezet- és jogvédő szervezetek előszeretettel szoktak is élni. Ilyenkor az UNECE vizsgálatot indít, és indokolt esetben felszólítja a renitens országokat a megfelelő viselkedésre és a jog betartására. Egy-egy ilyen vizsgálat évekig is el tud húzódni, és valójában nem jár szankciókkal a jogsértés.

A Hmelnickij-i atomerőmű esetében komoly zavarok mutatkoznak ebben a folyamatban, és egyelőre úgy tűnik, hogy senki nem érti igazán, mi történik ebben a projektben. Azt a legutóbbi cikkünkben is megírtuk, hogy az illetékes agrárminisztérium állítása szerint Magyarország évek óta nem kap semmilyen információt az ukrán féltől. Az ukránok ugyanakkor informális keretek között állítólag azt mondták, hogy Magyarország elmulasztott valamilyen határidőt. Az Agrárminisztérium ezt tagadta. Ezzel szemben Ausztriában viszont annak rendje-módja szerint lezajlott az egyeztetési folyamat, közmeghallgatással meg mindennel...


KÜLFÖLDI CÉGEK TÉRNYERÉSÉTŐL TARTANAK - VONZÓ LETT A HAZAI ÉPÍTÉSI PIAC, MIUTÁN AZ ELMÚLT ÉVEKBEN JELENTŐS ÁREMELÉSEK TÖRTÉNTEK

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: PINTÉR BALÁZS
2020.01.20.


Minden bizonnyal nem lesz már olyan áremelés az építőiparban és az anyagárak sem nőnek olyan mértékben, mint az elmúlt években. Az ágazati szakszövetség szerint a hazai vállalkozásoknak is érdemes lenne önmérsékletet tanúsítaniuk, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a közbeszerzésekhez hasonlóan a nagyobb piaci beruházásoknál is olyan verseny alakulhasson ki, amelyen a hazai vállalkozások nyerési esélye nagyobb a külföldiekkel szemben. A magas vállalási árak miatt külhoni cégeknek is egyre inkább megéri hazánkban dolgozni, olyannyira, hogy terjed az az iparági pletyka, miszerint a BMW debreceni gyárberuházásának fővállalkozója jó eséllyel egy török nagyvállalat lehet...

NEM ORVOSOLTÁK A PAPHIÁNYT AZ IMASZÖVETSÉGEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.01.20.


A korábbi évek csökkenése után tavaly emelkedett ugyan az aktív katolikus lelkipásztorok száma a hazai egyházmegyékben, de mindössze egyetlen fővel. Az utánpótlás helyzete kevés jóval kecsegtet.

A Magyar Katolikus Püspök Konferencia titkársága a Népszava megkeresésére kimutatást készített arról, hogy az elmúlt öt évben hogyan alakult a papság létszáma Magyarországon. A püspöki kar sajtószolgálata egyházmegyénként kérte be, majd összesítette az adatokat.
A lapunknak elküldött statisztikából az látszik, hogy 2015-ről 2016-ra néhány fővel emelkedett, majd csökkenésnek indult az aktív egyházmegyés papok száma. 2019-ben újra megállt a csökkenés, ám trendfordulóról túlzás lenne beszélni: a katolikus lelkipásztorok száma tavaly csupán egy fővel nőtt. Idehaza – a nyugdíjasokat nem számítva – 1436-an teljesítenek egyházmegyés papi szolgálatot.

Lapunk kérésének megfelelően a püspöki kar kimutatásában külön kategóriaként szerepelnek a szerzetes papok. Számuk 256-ról 223-ra fogyott öt év során, és hasonló mértékű apadás tapasztalható a papi hivatásra készülő papnövendékek esetében is. Ebből arra lehet lehet következtetni, hogy az utánpótlással szintén bajok vannak. (Lásd a cikkünkhöz mellékelt részletes adatokat.)

Az egyházmegyés és a szerzetes papok száma együttesen – a 295 nyugdíjas papot is hozzávéve – a mai Magyarországon 1954. Összevetésül: tizenöt évvel ezelőtt, 2005-ben a szerzetesrendeket is beleértve a papok száma 2576, a papnak tanuló növendékeké – a mostani 216-ot lényegesen meghaladó módon – 356 volt. A paphiány mértékét akkor 25-30 százalékosra becsülték. A helyzet azóta láthatóan tovább romlott...

VASMAROK

HÍRKLIKK
Szerző: SZOLGA BÁLINT
2020.01.19.


2019. november 30-án tanártüntetést tartottak a Kossuth téren. Ezen az eseményen magam is felszólaltam, igyekeztem tolmácsolni a diákok véleményét az oktatási rendszerről. Ezen a bizonyos demonstráción hangzott el a kijelentés, miszerint ha a kormány nem reagál a pedagógusok által benyújtott petíció(k)ra, akkor bizony januárban – 2016-hoz hasonlóan – sztrájkba fognak lépni. A kocka el lett vetve, a bejelentés megtörtént. A labda a kormány oldalán kezdett pattogni, akik úgy döntöttek, hogy hagyják, hadd pattogjon.

A sztrájkbizottságban már előbb, júniusban benyújtották a szükséges papírokat, ám a kormány nem reagált. Miután az utolsó tárgyalási fordulóban sem született megállapodás, a Pedagógusok Szakszervezete úgy döntött, hogy bírósági úton csikarják ki valahogyan a jogszerű sztrájkot. Állításuk szerint, amint a kezükbe kerül a jogerős ítélet, azonnal meghirdetik a sztrájkot.

Azonban felmerül egy kérdés: mégis, mi indokolja a kormány időhúzó taktikáját, mikor 2016-ban még nagyobb huzavona nélkül engedélyezték a tanároknak a munkabeszüntetést? Hogy erre a kérdésre választ találjunk, picit bele kell másznunk a számokba. 2016-ban még kezdeti állapotban volt a tanárhiány, érkeztek a cikkek arról, hogy idősödnek a tanárok, azonban komoly probléma még nem állt fenn. Most, 2020-ban, odáig jutottunk, hogy az egész egy ördögi körként funkcionál, a fiatalok letérnek a pályáról a fizetés és megbecsülés mértéke miatt, az idősek nyugdíjba vonulnak, eközben pedig rengeteg, a társadalom számára destruktív tanár tarthatja meg az állását...

A JÖVŐ EMBERE A BÖLCSÉSZ

HETI VÁLASZ
Szerző: PR (támogatott tartalom)
2020.01.20.


Szakma, gondolkodásmód, életforma? Vagy még ennél is több? Mi a bölcsész lét 21. századi magyar valósága? Interjú Prof. Dr. Heidl Györggyel, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánjával.

Hogyan találkozik a hagyomány és a 21. század a klasszikus bölcsészettudományok kapcsán?

– Aki olvasta például Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkáját, aki valamelyest ismeri a klasszikus görög és római történelmet, vagy akár az európai parlamentarizmus történetét, azt a legkevésbé sem lepik meg az aktuális közéleti, világpolitikai események, hiszen a múlt ismerete hihetetlen mértékben segíti a jelen megértését és a jövőre való felkészülést. Ha az ember intellektuális, szellemi jólétét nem biztosítjuk, akkor megbetegszik. Ha az egyes ember beteg lesz, akkor beteg lesz az egész társadalom. Az egészséges társadalom létrejöttéhez és fenntartásához a 21. században is alapvető szükség van a klasszikus bölcsészet szempontjaira, hogy az embernek azokat a képességeit fejlesszük, amelyek igazán emberré teszik. A jóléti GDP előállításához a bölcsészet- és társadalomtudományok, a művészetek, a kultúra különböző területei sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá, mint a pl. a traktorgyártás vagy a repülőgépgyártás, pedig ez utóbbiak társadalmi hasznosságát – érdekes módon – senki sem vitatja. Azt is pontosan tudjuk, hogy a diplomások vagy felsőfokú tanulmányokat végzettek sokkal nagyobb eséllyel indulnak egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb élet irányába, a klasszikus bölcsészet pedig egyfajta értelmiségi életmód. Ilyen értelemben a diploma nem garantál semmit, csak jobb lehetőségeket biztosít.

A gondolat, a gondolkodás szabadsága meghatározó attribútuma a bölcsészlétnek. Mit jelent bölcsésznek lenni 2020-ban?

– Életformát, gondolkodásmódot, jó ízlést, kritikai attitűdöt, elemző és szintetizáló gondolkodást biztosan, de mivel a bölcsészet is folyamatosan alakul, nincsenek kész válaszok. Tanúja voltam annak, hogy a klasszikus bölcsész diszciplínák hogyan szorultak háttérbe, hogyan kerültek művelőik olyan helyzetbe, hogy védekezniük kelljen, meg kelljen magyarázniuk azt, amiről addig nem gondolták, hogy indoklásra szorul. Ez nem magyar sajátosság, nem is csak európai, hiszen az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában is lejátszódott ugyanez a folyamat, és szüntelenül arra sarkallja a bölcsészet- és társadalomtudományok képviselőit, hogy reflektáljanak a saját helyzetükre. Mindig felvetődik a kérdés, hogy milyen társadalmi haszna van ezeknek a tudományterületeknek. Számunkra, bölcsészek számára evidens, hogy pl. a klasszika filológia, a néprajz, a művészettörténet, a filozófia, az esztétika, etika miért fontos, miközben a köztudatban teljesen téves – és statisztikai adatokkal cáfolható – elgondolások vannak azzal kapcsolatban, hogy az említett szakokon végzetteknek milyen esélyeik vannak a munkaerőpiacon. A bölcsészeknek nem azzal a nehézséggel kell szembenézniük, hogy nem lesz munkájuk, mert lesz, hanem azzal, hogy a társadalom nem úgy honorálja a teljesítményüket, ahogyan illene. Lehet, hogy némely fizetési összehasonlításból kedvezőtlenül kerülünk ki, de pl. egy programozó, egy menedzser vagy egy jól kereső bolti pénztáros soha nem rendelkezik azzal a szabadsággal, amire nekünk lehetőségeink nyílnak. Meglehet, egy multicég gyakornoka már az első hónapban többet keres egy egyetemi tanársegédnél, de az előbbi valójában rabszolga, amíg az utóbbi szabad ember. Sokan későn ébrednek rá arra, van fontosabb annál, mint hogy pillanatnyilag mennyit keresünk...

JOGOSAN VAN KIAKADVA A KORMÁNY A GAZDASÁGKUTATÓKRA?

G7.HU
Szerzők: STUBNYA BENCE, HAJDU MIKLÓS
2020.01.20.


2019 második felében a magyar gazdaságpolitika egyik jelentős kérdése volt, hogy az eurózóna gyengélkedése okoz-e lassulást, visszaesést a magyar gazdaságban, és ha igen, akkor mekkorát. Orbán Viktor év eleji sajtótájékoztatóján egyértelműen amellett foglalt állást, hogy ha az eurózónában 2020-ban stagnálás lesz, akkor Magyarország sem úszhatja meg a gazdasági növekedés lassulása nélkül. A kormány ezért gazdaságvédelmi akciótervet dolgoz ki. Az, hogy ez mire lesz elég, sőt, hogy egyáltalán szükség lesz-e rá, a következő hónapokban fog kiderülni.

A gazdaság szereplőinek, gazdaságpolitikusoknak azonban az ilyen helyzetekben is kell valamilyen elképzeléssel rendelkezniük arról, hogy mire lehet számítani. Ilyenkor jönnek képbe a különféle elemzőintézetek, nemzetközi szervezetek, amelyek rendelkeznek előrejelzéssel a következő évi gazdasági növekedés mértékére vonatkozóan is.

De mennyire lehet ezekben az előrejelzésekben megbízni? Mely elemzők a legpontosabbak, és ha hibáznak, akkor inkább alul- vagy felülbecslik az eredményeket? Mi igaz a politikai elfogultsággal kapcsolatos vádakból? Például a kormánypártiak közül azokból, miszerint a nemzetközi szervezetek nem hisznek a magyar gazdaságban. Mennyire van alapja a KDNP-s Hollik István (akkor még kormányszóvivő) pár hónappal ezelőtti kifakadásának, ami szerint a GKI az utóbbi években mindig csak riogat? És az ellenzéki hitetlenkedésnek a Pénzügyminisztérium és az MNB elmúlt években kiadott előrejelzéseivel kapcsolatban? A 2004 és 2018 között eltelt 15 évre vonatkozó előrejelzéseket elemezve próbáltunk meg ezekre a kérdésekre válaszolni...

MÉSZÁROS LŐRINC KÜLÖNÖS ÜZLETE AZ ÁLLAMMAL: A NAGY MÁTRAI-CSEL

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.01.20.


A magyar állam tulajdonában álló MVM-csoport megvásárolja a Mátrai Erőmű és a körülötte működő cégcsoport többségét, amely korábban Mészáros Lőrincék főtulajdonában állt. A tranzakció körül jó nagy ramazúri keletkezett, de vajon mi volt Mészárosék logikája, és mi az államé? Jó-e az nekünk, adófizetőknek, hogy mindenféle befektető rendre elvitt egy kis pénzt az erőműből, de a végső bezárás nehézségei és költségei az államra várnak?

Ahhoz nem kell túl nagy üzleti szakértelem, hogy kiszámoljuk, ha Mészáros Lőrinc a semmiből pár év alatt az ország leggazdagabb emberévé vált, gyakran köthetett mostanában jó üzleteket.

Bár biztosan sokan szurkolnak a magyar üzletemberek gyarapodásának, de azért nekünk, magyar adófizetőknek az ilyen vagyonosodás leginkább akkor örömteli, ha az nem a magyar adófizetők rovására történik.

A Mátrai Erőmű esete

Természetesen éppen a bevezető gondolatok logikája miatt különösen nagy figyelem hárult arra a tranzakciósorozatra is, amelyben Mészáros Lőrinc érdekeltségei előbb megvásárolták a visontai Mátrai Erőmű, az ország második legfontosabb (Paks után) áramtermelő cégének a többségét, majd elég hamar el is adták azt a magyar államnak.

Maga a deal elsőre nem tűnhet az évszázad bizniszének, hiszen a szenes (lignittüzelésű) Mátrai, illetve a hozzá kapcsolódó hulladékfeldolgozó (Geosol), a bányák és az ipari park kívülről nézve nem voltak annyira sikeresek az elmúlt években...

EGY HÉT ALATT LETT PORTÁBÓL MAJORSÁG AZ ORBÁN-CSALÁD BIRTOKÁNAK ÉPÍTMÉNYE - NEM GYŐZZÜK KAPKODNI A FEJÜNKET.

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2020.01.20.


Hadházy Ákos független parlamenti képviselő nyomozásának köszönhetően újabb hírek érkeztek az Orbán-család hatvanpusztai birtokán épülő portáról.

Az új hír az, hogy a porta nem porta, hanem majorság.

Óriási a különbség a kormányhivatal két különböző osztálya által kiadott két tájékoztatás között, már ami a becslésre ezer négyzetméter körüli, részben föld alatti építményt illeti. Hadházy mindezt most is Facebook-bejegyzésben tudatta a nagyérdeművel, posztjában azt is fejtegeti, mit jelent a majorság: "mezőgazdasági gazdálkodási központ, egy nagyobb gazdaság, mezőgazdasági üzem, rendszerint a településen kívül, a hozzá tartozó földekkel, ahol gazdasági épületek (istállók, magtárak) és más építmények, esetleg lakóházak vannak".

A független képviselő a definíció szerinti "hozzátartozó földek" miatt kitért arra is, hogy az épületegyüttes körüli 10 ezer hektár (közte a Hatvanpusztát körülvevő földek) nem az Orbán-, hanem nagyobbrészt a Mészáros-családé...

DOBREV KLÁRA: AZ ORBÁNI DIKTATÚRÁT ITT AKARJUK ELKAPNI

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2020.01.20.



A költségvetésről szóló viták idején különösen kínos látni, ahogy Orbán Viktor téblábol a tanácsüléseken, mert senki nem szívesen áll vele szóba - mondta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője.

Egy diktatúra európai parlamenti (EP) képviselőjével beszélgetek? Ön azt mondta, a magyar miniszterelnök „meghirdette a diktatúrát” azzal, hogy a kormány felfüggesztette a fogvatartottaknak megítélt kárpótlások kifizetését. 


Igen, egy diktatúra ellenzékének EP-képviselőjével beszél.

Az diktatúra, ahol az ellenzék hónapok óta győzelmet ünnepel, és a miniszterelnök megbuktatására készül 2022-ben? 

Vannak diktatúrák, amelyek fenn akarják tartani a demokrácia látszatát. Ez egyébként a gyenge pontjuk is, az orbáni diktatúrát is itt akarjuk elkapni és demokratikus eszközökkel legyőzni. 

A Magyarországgal szemben folyó uniós eljárás ebben segíthet? 

Sokak szerint csak a miniszterelnök malmára hajtja a vizet. Minden segít, ami megmutatja, hogy nincs arra út, amerre Orbán megy. Meg kell mutatni a magyar embereknek, hogy az Európai Unió vigyáz rájuk, akár ilyen eljárásokkal is. Azt a pénzt, amit az iskolákra, kórházakra ad, nem lehet Tokaj-Hegyaljára, a Balatonra, az Orbán család gazdagodására költeni. Nagy lépés lenne, ha a kormány szankciókkal nézne szembe Brüsszelben. 

Hónapok óta tárgyalnak arról, hogy a városok közvetlenül kaphassanak uniós forrást. Milyen eredményeket ért el? 

Rengeteg konkrét javaslatot tettünk. Az idei év a következő hétéves költségvetés tervezéséről szól, ennyi időnk van az új szabályok felállítására. Bővíteni kell az önkormányzatok által közvetlenül pályázható támogatások körét, valamint azt is el kell érni, hogyha az Orbán-kormányt azzal büntetik, hogy nem férhet hozzá a forrásokhoz, akkor ezek a pénzek más módon érkezzenek meg önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez. 

Mi kell ahhoz, hogy ebből valóság legyen? 

Uniós jogszabály és költségvetés. 

Az új költségvetésről az az Európai Tanács mondja ki a végső szót, amelyben Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is helyet foglal. Ők biztosan megakadályoznák egy ilyen szabály elfogadását

A költségvetéshez valóban egyhangú döntés kell, de például a támogatások lehívásának szabályaihoz már elég a minősített többség is. Ez pedig meglesz nélkülük...

PÁLINKÁS JÓZSEF: ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT TÁRGYALUNK EGY ÚJ JOBBOLDALI PÁRTRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.01.19.


„Jobb hely lenne Magyarország, ha egymást nem ellenségként kezelő politikai csoportok, hanem a versengő, de együttműködő pártok koalícióban kormányoznák az országot” – nyilatkozta portálunknak Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke szerint, hazánk akkor lesz jobb hely, ha a politikai elit megteremti a békés politikai váltógazdálkodás feltételeit.

Itt beszélgetünk a Magyar Tudományos Akadémián. Professzor úr, örülök, hogy beengedik egykori munkahelyére. Gondolja, hogy az új elnök sem rendelkezik majd másként?

Annyira azért nem rossz a helyzet. Azért sem, mert nem csak elnöke voltam hat évig az akadémiának, de atomfizikusként rendes tag is vagyok...

AGYRÉM, PROPAGANDA, HÁNYINGER

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.01.20.


A minap magam is belefutottam (nehéz is lett volna kikerülni…) abba a történetbe, melynek keretében egy Kanadából hazatért magyar nő az észak-amerikai országban dúló borzalmas állapotokat ecsetelte, egészen apokaliptikus helyzetet lefestve tudtukon kívül nemváltoztatás alá vetett óvodásokkal és egyéb bornírt baromságokkal. Úgyhogy igencsak megörültem, amikor a Kanadában élő Ákos elküldte alábbi írását.

“Erősen csodálkoztam, amikor Timka megemlítette, hogy nagyot megy a Facebookon az a sztori, amiben egy korábban Kanadában élő magyar nő azt állítja, hogy Kanadában a gyerekeket hormonokkal tömik, hogy megváltoztassák a nemüket.

Aztán csak szembejött a hír nekem is, amikor az Index és a 444 is lehozott egy-egy összefoglalót erról a HírTV műsorról, amiben Szakállas Katalin meredek dolgokat állít a kanadai oktatási rendszerről és a kanadai életről.

A műsor profin felépített propaganda, ahol leültetnek egy lelkészt, akinek ugye illik elhinni amit mond, meg egy “messziről jött embert”, aki állítólag saját tapasztalatát mondja el, erős szavakat használ, sokkoló dolgokat mond és ez így erősen hat az érzelmekre.

A műsor célja kb. fél óra múlva válik egyértelművé, amikor Katalin elmondja, hogy ha rosszul szavazunk, ahogy azt a kanadai szülők tették, akkor jönnek a liberálisok és a kanadai pokol vár a gyerekeinkre.

De mire ide eljutunk, addig nagyon meredek állításokat kell meghallgatnunk. Mint például:
...

TÁLLAI: AZ OTTHONI PÁLINKAFŐZÉS RÉSZE AZ IDENTITÁSUNKNAK

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: narancs.hu
2020.01.20.


A kormány tovább harcol az adómentes pálinkáért.

Teljesen ingyenesség tenné az otthoni pálinkafőzést a kormány - fejtegette a kormánypárti Magyar Nemzetnek Tállai András pénzügyminiszter-helyettes.

Hiába tette ugyanis 2010 után adómentessé az otthoni pálinkafőzést a kormány, az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított, ezért jelenleg literenként 700 forintos adójegyet kell venni, ha valaki otthon akar pálinkát készíteni.

Tállai szerint


az adómentes párlatkészítés lehetősége az Európai Unióban mindenkit megillethetne,

sőt, hamarosan napirendre is kerülhet egy ilyen kezdeményezés. "Az ilyen felvetéseket a magyar kormány mindig támogatja, a hagyományainkhoz ugyanis ragaszkodnunk kell" – jelentette ki Tállai András.

A miniszterhelyettes kifejtette azt is, hogy a pálinkafőzés gyakorlatilag a magyarok identitásának része...

AZ ÉN HETEM: PÉTERFY GERGELY A BÖRTÖNNÉ LETT ORSZÁGRÓL

HVG360
Szerző: PÉTERFY GERGELY
2020.01.19.


Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Egy megkötésünk volt csupán: adunk öt kulcsszót, ezeknek valahol fel kell bukkanniuk ebben a szubjektív visszatekintésben. Ezen a héten Péterfy Gergelynek a következő szavakból kellett ihletet merítenie: centi, börtön, sorcsere, káosz, ártatlanság.


Kulcsszavak

Centi (Egy centire voltunk attól, hogy kilépjünk a Néppártból – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjúban. Csütörtökön az Európai Parlamentben ugyanis a néppárti képviselők többsége is megszavazta a Magyarország ellen indított hetes cikk szerinti eljárásról szóló határozatot.)

Börtön (Felfüggesztik az elítélteknek a rossz börtönkörülmények miatt megítélt kártérítések kifizetését. Közben kiderült, hogy titokban vonult börtönbe a volt fideszes országgyűlési képviselő, Mengyi Roland, akit szeptemberben négy év letöltendőre ítélt a bíróság. A hírek szerint a kecskeméti börtönt, aki megkezdte büntetése letöltését, egyesek egyenesen „szanatóriumnak” nevezik.)

Sorcsere (Vlagyimir Putyin évértékelő beszéde után lemondott a teljes orosz kormány. Az új miniszterelnök az adóhivatal volt vezetője. Azt mondják róla, ő már az új generáció tagja. Lemondott a héten az ukrán kormányfő is.)

Káosz (Totális a zavar az Emberi Erőforrások Minisztériumának környékén az új (vagy nem új) nemzeti alaptanterv bevezetésével kapcsolatban. A hvg.hu információi szerint most legalább hat esélyes NAT-szövegváltozat vár jóváhagyásra. Ez nem hat egymással versengő szöveget jelent, hanem azt, hogy az anyag néhány vitás része többféle szakmai megközelítésben készült el és a kormánynak kell eldöntenie, melyik legyen a végleges.)

Ártatlanság (Elkezdődött Simonka György fideszes politikus és 32 vádlottársának pere. Az előkészítő ülésen az ügyész arról beszélt, Simonka György volt a hálózat irányítója, olyan hálózatot hozott létre, mellyel uniós és hazai költségvetési pénzzel éltek vissza. A vád szerint 1,4 milliárdos kárt okoztak. A vádlottak padján ül Simonka felesége is. A politikus ártatlannak tartja magát.)
...
Nem is tudom, láttam-e már ilyen szürke januárt. A kertünket a saját kandallónk füstje tölti meg szmoggal, jó kis archaikus, fafűtésű szmog, mint egy középkori városban egy Brueghel-képen ott hátul fent, a bal sarokban. Soha nem volt még ilyen mozdulatlan a levegő a kisoroszi kertben. A két folyóág közötti szigetspiccen tényleg mindig fúj a szél, a fák is mind nyugatról keletre dőlnek, a fő szélirány szerint. Most meg semmi, egy centit sem mozdul a levegő...

MI AZ, AMIT EDDIG A KELET-EURÓPAI RENDSZERVÁLTÁSRÓL ROSSZUL TUDTUNK, ÉS MI AZ, AMIT ELFELEJTETTÜNK?

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2020.01.20.


Immár mögöttünk jár az 1989-es emlékév Magyarországon is, amely során Orbán Viktor rendszere ismét megpróbálkozott a rendszerváltás körüli mítoszainak szélesebb körben való elfogadtatásával. Egy 2019-ben kiadott brit tudományos munka éppen ezeket a nemzeti mítoszokat kérdőjelezi meg, miközben rámutat arra is, léteztek alternatívák a neoliberális rendszerváltásra. Másik fontos állítása, hogy a ma „illiberálisnak” nevezett tendenciák már a hetvenes-nyolcvanas években is jelen voltak a térségben, sőt: alábecsüljük 1989 globális jelentőségét.

Mi az, amit eddig a kelet-európai rendszerváltásról rosszul tudtunk, és mi az, amit elfelejtettünk? Az 1989 – A Global History of Eastern Europe egyik szerzőjével, James Markkal, az angliai Exeteri Egyetem történészével még tavaly október végén, Varsóban, az Európai Szolidaritási és Emlékezet Hálózat 1989-es konferenciáján (Genealogies of Memory 9.) beszélgettünk erről.

Mérce: A könyvetek sok történelmi fogalmat megpróbál újraértelmezni. Például ma elterjedt gondolat, hogy a jelenleg „illiberális fordulatnak” nevezett korszak Közép-Kelet-Európában nem más, mint politikai reakció 1989-re. E narratívában a rendszerváltás kifejezetten liberális jellegű volt, és a mostani kor ahhoz képest „visszafejlődésként” értelmeződik. A könyvetekben viszont arról olvashatunk, hogy ez egyáltalán nem így volt.

James Mark: Valójában ez a helyzet, meg nem is. Természetesen igaz, hogy a jelenlegi populista hullám kifejezetten a liberális korszak bizonyos vívmányainak visszavonását tűzte ki célul, és ez igaz azokra a civilizációs hierarchiákra is, amelyek valamilyen módon kimondatlanul is részei voltak az európai integrációnak a kilencvenes-kétezres években, például az, hogy kinek van joga a nemzetről, Európáról állításokat megfogalmaznia. Ebben az értelemben a mostani jobboldali rezsim egyértelműen reakció 1989-re.

Az 1990 utáni rendszer gazdasági alapjának kritikáját, amit akár a neoliberalizmus kritikájának, de akár a tágabb integrációs projekt bírálatának is hívhatunk, ennek válsága – tehát leginkább 2008 után – a legnagyobb mértékben a jobboldal csatornázta be, és a térségben ők faragtak ebből teljes értékű beszédmódot.

Érdekes kérdés persze, hogy a baloldal miért nem tudta ugyanezt az elégedetlenséget becsatornázni. Ennek a története valójában a baloldal deradikalizációjának a története, ami természetesen szerves része 1989 történetének, közelebbről Magyarországénak is, ahol a volt állampárt tulajdonképpen blairista párttá változott. Ezért azután nem volt lehetősége arra a gazdasági válság után, hogy elfoglalhassa az elégedetlenség terepét úgy, ahogyan a jobboldal azt megtehette. Ebben az értelemben ez igenis egy válaszreakció volt az 1989-ben történtekre...

DRÁGA A KINTI SÍELÉS? EZ NEM VÉLETLEN! - JELENLEG IS NAGYOK AZ ELTÉRÉSEK, DE ÉRDEMES HOSSZABB TÁVOT IS NÉZNI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.20.


Sokan panaszolják, hogy mennyire megdrágult a külföldi síelés. Ennek oka részben valóban az lehet, hogy a bérletek, felszerelések és egyebek ára is megy felfelé, de leginkább a gyenge forint lehet a ludas. Tíz év alatt előfordult, hogy az euróért 75 forinttal kellett többet adni. A tendencia sajnos elég egyértelmű.

Bár sokan még mindig azt hiszik, hogy a kártyás külföldi költés olcsóbb, mintha pénzváltónál szerezné be valaki az eurót, ez a tranzakciós illeték bevezetése óta nincs így. Az Azénpénzem.hu legfrissebb felmérése szerint (ennek részleteiről itt tájékozódhat) a valutaváltók legjobb átlagos árfolyama és a kártyánál alkalmazott legrosszabb konverziós árfolyam között eurónként több mint 9 forint a különbség.

A rosszul megválasztott bank és a jobb valutaváltók között a múlt pénteken eurónként közel 14 forintot lehetett veszteni, illetve nyerni. A kártyázók pedig félmillió forintos kinti költésnél körülbelül 30 euróról mondanak le, ha a legkedvezőbb helyett a legdrágább bankot választják. (Megjegyezzük, az eltérés még nagyobb lehet az Angliából hazaküldött pénz elszámolásakor.)...

RÁLÁTÁS A HALÁLRA - A MASLOW-LÉPCSŐK TETEJÉRŐL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2020.01.17.


...A történelmi fejlődés itt Európában váltott „sebességfokozatot”. Kontinensünk – sokat idézett – megkülönböztető jellegzetességét így foglalta össze a tudós: „Európát a törvény kormányozza, Ázsiát a hagyomány vezeti, Afrikát a szeszély irányítja” (K. Linne). Az európai sikermodellt több, egymásra épülő intézmény – a törvények hatalma, a magántulajdonon alapuló gazdaság, a piac által szabályozott kereskedelem, a liberális demokrácia és az egyének szélesülő jogai – rendszere alkotta. Ennek hatására lendült neki és ívelt meredeken felfelé az európai civilizáció életgörbéje. Világunk fokozatosan biztonságosabb és kényelmesebb lett. Egyre több ember előtt nyílt meg az út felfelé. A felemelkedés „lépcsőit” a XX. században Maslow „piramismodellje” tette jól láthatóvá (Maslow, A.: A Theory of Human Motivation, 1943).

Maslow az emberi szükségletek hierarchikus rendszerét rajzolta fel. Legalul az alapvető fiziológiai szükségletek helyezkednek el, ezek fölött a biztonság szükséglete van, erre a szeretet szükséglete épül, majd az elismerés szükséglete következik, és végül legfelül – a piramis tetején – az önmegvalósítás szükséglete található. A lépcsőfokokat a gazdasági és a társadalmi fejlődés fokozatosan formálta ki. A biztonság szükségletét a letelepedés, a földművelés és az állam létrejötte elégítette ki. Az élet ekkortól vált kiszámíthatóbbá, bár a biztonság még évszázadokig törékeny volt. A társas szükségletet eredetileg a család biztosította, ám az egyén fokozatosan egyre több társulás – iskola, munkahely, gyülekezet, politikai csoport és baráti társaság – tagjává vált. Életének nélkülözhetetlen feltétele lett, hogy a közös munkába bevonják, a csoportban szerepet kapjon, a kocsmában odainvitálják, a gyülekezetben helyet szorítsanak neki. Az elismerés az egyénnek azt az elvárását fejezte ki, hogy a sokféle közösség ne csupán tagjává fogadja, de teljesítményét, személyiségének értékeit elismerve, feljebb léptesse a társadalmi hierarchiában, és magasabb státusszal, vezető pozícióval jutalmazza.

Az életgörbe gyorsan emelkedő szakasza által kínált perspektíva először a fejlett társadalmakban – mindenekelőtt az USA-ban – vált az átlagemberek számára is elérhetővé. A polgárok az „amerikai álom” bűvöletében el is kezdtek felkapaszkodni a szükségletlépcsőkön. A státuszpreferencia – belső „iránytűként” – ösztökélte az egyént: kövesse vágyait, és váljon mindenki által elismert személlyé. A Maslow-lépcsők pedig szinte mozgólépcsőként emelték az egyént mind magasabbra. Az elmúlt század fejlett társadalmaiban az egymást követő nemzedékek mindegyike jobban élt, mint szülei, fogyasztása kifinomultabb, élete pedig kellemesebb lett. A XX. század utolsó évtizedeiben azután – a biztonság növekedése, a fogyasztás bővülése és az életminőség emelkedése miatt – a társadalom többsége bebocsátást nyert a fogyasztói paradicsomba. A boldogságjavak kínálata áttekinthetetlenné szélesedett, és ez olyan várakozást alakított ki az egyénben: bármely szükséglete, bármely pillanatban kielégíthető, és ragaszkodjon is ehhez.

Az üzlet felismerve a kifinomult kényelem igényét és az elismerés leküzdhetetlen vágyát, egyre magasabb presztízsértékűnek feltüntetett márkákat kínált föl. A fogyasztó viselkedését már nem valóságos szükséglete, hanem az elismerés iránti vágya vezérelte. Azért vásárolta meg és aggatta magára a megfelelő szimbólumokkal ellátott dolgokat, mert így tekintélyes személynek látszott, aki elvárhatta az elismerést. Ám a XX. század vége felé az életfeltételek évszázados javulásának trendje váratlanul megtört. A termelékenység növekedése ellenére a jövedelem stagnálni, az egyenlőtlenség pedig újra növekedni kezdett. A fogyasztásnövekedés előidézte boldogságnövekedés fokozatosan csökkent, és a 90-es évektől a „határboldogság” gyakorlatilag nullává vált. Az üzlet sikerrel terelte el a polgár figyelmét az önmegvalósítás szintjéről, aki „letáborozott”a negyedik lépcsőfokon, és életét a fogyasztás egyre őrültebb divatjai követésének szentelte.

Ez az oka, hogy a XXI. századba érkezve – annak ellenére, hogy a fenntarthatóság a túlélés feltétele – az életgörbe mégsem simult bele a növekedés nélküli, stabil pályába, hanem „túllőtt”. Ez összeomlások és ezek kiigazításának váltakozó kríziseit vetíti elénk. Csak remény, hogy ezek csillapodásával ránk köszönt a stabilitás. Az életgörbe szakaszváltásának küszöbére érkezve ugyanis a társadalom gyökeresen felbolydult. A komfortzóna bősége és biztonsága „szétfeszítette”a – korábban végső menedéket jelentő – családot. A házasságok gyengülnek, a gyermekek elvándorolnak, és a család tagjai egyre lazábban kötődnek egymáshoz. Az individualizmus ellenállhatatlanul terjed. Az Y- és a Z-generációk a self-partnerség (Emma Watson) életstratégiáját kezdik követni. Ám az interneten őket „követő” számtalan ismerős ellenére a legtöbben mégis „társas magányban” élik életüket.

Ebben a helyzetben alapvetően új jelentést kapott az elmúlás...