Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.06.23.
Már minden harmadik egészségügyre költött forintunk a magánszolgáltatókhoz, és nem a tb-finanszírozott klasszikus intézményekhez jut. A privát szférában egyre több ismert befektető is megjelenik, a jobb kínálat építi a keresletet, de sokan kényszerből is átszoktak a Covid miatt leterhelt állami intézmények helyett. Mégis úgy tűnik, hogy a Fidesz ebben a négy évben sem fut neki nagyobb egészségügyi reformoknak, például a köz- és a magánellátás jobb együttműködése elősegítésének.
A magyar lakosság egyre többet költ magánegészségügyre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján már évi 950 milliárd forintot fizetnek erre a magyarok (vagyis fejenként évi 100 ezer forint megy magánegészségügyre) – mondta Molnár Csaba, a Political Capital munkatársa egy minap megjelent átfogó tanulmány bemutatóján. Mindez már harmada a teljes magyar egészségügyi költésnek, és a magánszféra elsősorban a járóbeteg-ellátásban jelent meg, de kezd erősödni a fekvőbeteg-ellátásban is.
Hol keressük a magánt?
A szakemberek azt is pontosan látják, hogy mely területeken használjuk leginkább a magánszférát.
A top3 szakág a fogászat, a nőgyógyászat, illetve a bőrgyógyászat, de egyre jobban terjed a laborvizsgálatokban, az egynapos sebészetben, a belgyógyászatban, illetve a gyerekgyógyászatban is.
Molnár Csaba a jelen mellett a jövőt is kutató tanulmányban a kilátásokról is beszélt. A 2010 óta regnáló Fidesz-kormányoknak ugyanis mindig is erős felhatalmazásuk volt, de mégsem volt igazán kiemelt az egészségügy megreformálása (ahogy az oktatásé sem).
Ezt bizonyítja az egészségügyi kiadások alacsony, ráadásul csökkenő aránya a magyar GDP-ből, de erre utal az is, hogy a kormányzati struktúrában miként kezelik az ágazatot (mint tudjuk, mostantól eléggé unikális megoldásként a belügyminiszter alá tartozik a szakterület)...