2021. szeptember 14., kedd

RÁADÁS: LISZT FERENC NEMZETKÖZI ZONGORAVERSENY 2021 - 1. FORDULÓ / 2. NAP

LISZT FERENC ZENEAKADÉMIA
Szerző: FILHARMÓNIA MAGYARORSZÁG ÉS LFZE
2021.09.14.



Nagy hagyományokkal rendelkező Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyét a Filharmónia Magyarország 2021. szeptember 12–19. között rendezi Budapesten. Magyarország zenei életének egyik legjelentősebb helyszínén a versenyzők rangos nemzetközi zsűri előtt bizonyíthatják tehetségüket. Olyan külföldi világsztárokat köszönthetünk a zsűritagok között, mint Olga Kern (Oroszország), Wu Ying (Kína), Boaz Sharon (USA), Olli Mustonen (Finnország), Cyprien Katsaris (Franciaország), Magyarországot pedig három kivételes művész, Balázs János, Farkas Gábor és Vásáry Tamás fogja képviselni. Liszt Ferenc munkásságának ikonikus művei alkotják a verseny repertoárjának gerincét, de átiratok is helyet kaptak a programban – többek között a 100 éve született Cziffra György Liszt-műre reflektáló kompozíciója. Újdonság, hogy az európai zenei kultúra stílusismeretéhez elengedhetetlenül szükséges Bach- és Haydn-művek is bekerültek az előválogató anyagába. A díjat nyert versenyzőknek a fellépési lehetőségek mellett pénzjutalom is jár, a fődíj 30 000 euró. 

További Információ: www.lisztcompetition.hu

RÁADÁS: LISZT FERENC NEMZETKÖZI ZONGORAVERSENY 2021 - 1. FORDULÓ / 1. NAP - DÉLUTÁN

LISZT FERENC ZENEAKADÉMIA
Szerzők: FILHARMÓNIA MAGYARORSZÁG ÉS LFZE
2021.09.13.



Nagy hagyományokkal rendelkező Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyét a Filharmónia Magyarország 2021. szeptember 12–19. között rendezi Budapesten. Magyarország zenei életének egyik legjelentősebb helyszínén a versenyzők rangos nemzetközi zsűri előtt bizonyíthatják tehetségüket. Olyan külföldi világsztárokat köszönthetünk a zsűritagok között, mint Olga Kern (Oroszország), Wu Ying (Kína), Boaz Sharon (USA), Olli Mustonen (Finnország), Cyprien Katsaris (Franciaország), Magyarországot pedig három kivételes művész, Balázs János, Farkas Gábor és Vásáry Tamás fogja képviselni. Liszt Ferenc munkásságának ikonikus művei alkotják a verseny repertoárjának gerincét, de átiratok is helyet kaptak a programban – többek között a 100 éve született Cziffra György Liszt-műre reflektáló kompozíciója. Újdonság, hogy az európai zenei kultúra stílusismeretéhez elengedhetetlenül szükséges Bach- és Haydn-művek is bekerültek az előválogató anyagába. A díjat nyert versenyzőknek a fellépési lehetőségek mellett pénzjutalom is jár, a fődíj 30 000 euró. További Információ: www.lisztcompetition.hu

RÁADÁS: LISZT NEMZETKÖZI ZONGORAVERSENY ELSŐ FORDULÓ 1. NAP

LISZT FERENC ZENEAKADÉMIA
Szerző: FILHARMÓNIA MAGYARORSZÁG ÉS LFZE
2021.09.13.



A nagy hagyományokkal rendelkező Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt a Filharmónia Magyarország és a Zeneakadémi közös szervezésében, 5 év után 2021. szeptember 12-19. között kerül megrendezésre.
Tehetséges fiatal versenyzők, nemzetközi zsűri, színes repertoár és kivételes koncertek várják Önt a virtuális koncerttermünkben. Élvezze a Liszt és Cziffra művek csodálatos dallamait a verseny kiemelt koncertjein, szorítson a versenyzőknek fordulókon és szerezzen felejthetetlen élményeket egy nemzetközi versenyen. A közvetítés megtekintése díjtalan Az első forduló versenyzői: https://bit.ly/3BUERxw Délután: Clément Cailier Kevin Chen Ivana Damjanov Ilic

AMERIKÁBÓL MAGYARORSZÁGRA – EGY NYÁR TÖRTÉNETE

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Susan
2021.09.14.


Noha sokáig kérdéses volt (és még így sem lett egyszerű), de azért idén nyáron csak sikerült Susanéknak ellátogatni Magyarországra. És megérte, mert nagyon kellemes emlékekkel gazdagodtak és még az is kiderült, hogy (mint írja), „amikor már nem „lebegünk” két világ között, amikor már el tudjuk engedni a múltat, akkor tudjuk igazán értékelni és élvezni azt, amit a régi otthonunk (Magyarország) tud nyújtani”.


„Amikor ennek a posztnak az ötlete megszületett, még nem tudtam, hogy a Határátkelő blog életében nagy változás lesz. A hir, hogy ezentúl megszűnnek a napi rendszerességű posztok, sokunkat elszomoritott, hiszen szinte része lett az életünknek, hogy időnként benéztünk ide, többünk személyes barátságokat is kötött a blognak köszönhetően, és olvashattunk sok-sok érdekes történetet.

Szerencsére azért nem kell végleg búcsút mondanunk, hiszen a blog platformja most is lehetőséget ad, hogy a gondolatainkat megosszuk egymással. Így most következzen egy élményekkel teli magyarországi nyaralás története egy amerikai-magyar vegyespáros szemüvegén keresztül.

Az idei vakációnk sok szempontból rendhagyó volt. Nemcsak a COVID-helyzet miatt, hanem azért is, mert ezúttal a férjem is utazott velünk (általában ő marad otthon „házőrzőnek”, amiért végtelenül hálás vagyok neki). Idén viszont úgy gondoltuk, ő is megérdemli a pihenést velünk együtt. :)

Az út logisztikai előkészitése és a programok megtervezése – mint mindig – most is az én feladatom volt. Optimista számitásaim alapján arra jutottam, hogy a járványhelyzet augusztusra már biztos javulni fog, és egyébként is szeretnénk látni az aug. 20-i tüzijátékot, igy a nyaralás idejét ehhez igazitottam.

Az élet – és a politika - úgy hozta, hogy a korlátozások csak részben szűntek meg, és a különböző rendelkezések szinte az utazásunk előtti hónapig többször is változtak...

A KÉRETLEN FAROKFOTÓKNÁL IS VAN KIAKASZTÓBB EBBEN A FILMBEN

TELEX
Szerző: JANECSKÓ KATA
2021.09.14.



2021-ben már valószínűleg nem sokakat lep meg, hogy szexuális ragadozók leselkednek a gyerekekre az interneten, de hogy milyen sokan vannak és mennyire pofátlanul elbizakodottak, az mellbe vágja az embert, ha megnézi a magyar mozikba most kerülő, Csapda a neten című cseh dokumentumfilmet. A 12 évesnek látszó színésznőkkel végrehajtott kísérlet annyi undorító kérdést, zsarolást, perverziót, hízelgést, hazudozást és fenyegetést hoz ki a fényre, hogy a film második felétől már a Skype jellegzetes hívásjelző csöngése is görcsbe ugrasztja a gyomrot.


Nem a világ legeredetibb ötlete gyereknek álcázott felnőttekkel pedofilokra vadászni, amivel a Csapda a neten készítői, a cseh dokumentumfilmes Vít Klusák és alkotótársa, Barbora Chalupová előálltak pár éve. Viszont a filmjüket, amit szeptember 16-tól vetítenek a magyar mozik, akkor is érdemes megnézni – a legjobb talán éhgyomorra –, ha az ember azt gondolja, hogy pontosan tudja, mire számíthat.

Kezdetnek létrehoztak egy tiszta alaphelyzetet világos szabályokkal, olyat, amibe nehéz belekötni. Talán az olyan elődök hibáiból tanultak, mint az amerikai, sokat bírált To Catch a Predator, Klusákék mindenesetre igyekeztek bebiztosítani magukat a kísérletük megtervezésekor, hogy később ne lehessen szándékos provokálással, manipulálással vádolni őket.

Először is kerestek három fiatal, de nagykorú (19, 21 és 23 évesek) színésznőt, akiket a külsejük alapján simán 12 éves kislánynak lehet nézni, és tettek róla, hogy a forgatás idejére a megjelenésükben nyoma se legyen semminek, amire rá lehetne fogni, hogy kihívó vagy szexualizálná őket. Sehol még csak egy kifestett szempilla, egy kivágott felső vagy egy rövid nadrág sincs: a lányok kapucnis pulcsiban, bő pólóban, állatos plüsspapucsban, kiskamaszos görnyedtséggel csoszognak a stúdióban felépített álgyerekszobákban rajzok, babaházak, tinikönyvek és játékmackók között.

Adtak nekik három telefont szelfizésre, három számítógépet, és létrehozták a nyilvános kamuprofiljaikat, megszórva a saját, ténylegesen 12 éves kori önmagukról készült fotóikkal. A kísérlet elsődleges terepének egy cseh csetoldalt választottak a filmesek. Alapszabály volt, hogy a lányok maguktól nem írnak rá senkire, csak válaszolnak. Nem próbálhattak flörtölni, csábítóan viselkedni, a nyíltan szexuális tartalmú kérdések alól igyekezniük kellett azzal az előre megbeszélt mondattal kitérni, hogy „nem tudom, szégyenlős vagyok”. És ami különösen fontos: újra meg újra emlékeztetniük kellett arra a másikat, akivel épp beszéltek, hogy ők csak 12 évesek...


MIKÉNT A LÁNCHÍD LÁNCAI, ÚGY MI SEM FESZÜLHETÜNK EGYMÁSNAK – EZT IS ÜZENTE FERENC PÁPA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.09.14.


Miközben Ferenc pápa budapesti villámlátogatása alatt legalább három döbbenetes erejű megnyilvánulása, beszéde volt, „amelyeket – a legnagyobb sajnálatomra – sem a politikai vezetés, sem a püspöki kar nem akart érteni, vagy igyekezett elfelejteni”, maga a körítés, a magyar szervezők által a Hősök terén összegründolt „szégyenteljes és gyalázatos” rendezvény „az augusztus 20-i giccsparádé folytatása volt, amit a vurstli hepajjal falunapi rendezvénnyé degradáltak a teljes ízlésficamról és kvalitáshiányról tanúbizonyságot tett rendezők” – adott gyors véleményt a Hírklikk megkeresésére Gábor György. A vallásfilozófus a szentmise homíliájában, a pápa püspököknek elmondott beszédében és a magyar zsidóság képviselőivel tartott találkozóján elhangzott üzeneteket emelte ki. Mint szavaiból kiderült: a maga részéről nem lepődött meg, a feszültség kódolva volt a pápa, a magyar vezetők és a püspökök között – ennek okai nem újkeletűek.

Mint portálunk is beszámolt róla, Ferenc pápa vasárnapi budapesti villámlátogatásáról rózsaszín ködben született a hivatalos magyar beszámoló. „Több százezren vettek részt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) budapesti zárómiséjén...a kongresszus programjait felszabadult hangulat uralta...öröm volt látni a pápa mosolygós arcát”.

Valóban ennyire felhőtlen és örömteli volt a látogatás? Mi a valós üzenete? Vajon Ferenc pápát hozzá illő módon fogadta a magyar állam és egyház? A kérdéseinkkel Gábor Györgyöt kerestük meg...


ÚJABB ÜDÜLÉSI JOGOS ÁTVERÉS BUKKANT FEL - A KREDITEK BEVÁLTÁSAKOR IS JÖHET MEGLEPETÉS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.09.14.


Az üdülési joguktól megszabadulni vágyók félrevezetése és kihasználása újabb lendületet vett – figyelmeztet a hozzá érkezett jelzések alapján a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A becsapottak százezrekért silány és túlárazott termékekre költhető krediteket kapnak, az üdülési jog pedig továbbra is 
a nyakukon marad.

A 2010-es évek második felének visszatérő versenyhatósági ügyei közé tartoztak az úgynevezett üdülési jogos esetek, amelyekben a vállalkozások megtévesztő tájékoztatásokkal ígértek segítséget a fogyasztóknak a meglévő, ki nem használt üdülési jogaik értékesítésében. A GVH az idén arról számolt be, hogy két cég ellen is hatékonyan perelt.

Röpke három évet kellett csak várni – értesülésünk szerint sajnos akad lépre csalt, aki ezt már nem élhette meg –, és legalább ezeknek a cégeknek az ügyfelei előtt valós lehetőségként tűnhet fel a kártérítés. Annyira azért nem egyszerű a dolog. A becsapottaknak ugyanis szintén pert kell indítaniuk, és úgy kérni vissza pénzüket. Az azért egyértelmű könnyebbség, hogy a GVH eredményes eljárása után a jogsértés ténye bizonyítottnak tekintendő, így a fogyasztóknak a bírósági eljárások során elég csupán bemutatniuk a cégekkel kötött szerződésüket...

JÖN A KÖTELEZŐ OLTÁS? NEHÉZ IDŐK VÁRNAK AZ OLTATLANOKRA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2021.09.14.


A múlt héten jóval kevesebb fertőzés történt, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor, viszont kétszer annyi ember halt meg koronavírusban most, mint 2020 szeptemberének második hetében. Kijózanító számok, pedig nálunk még be sem lobbant a járvány újabb hulláma. A világ számos országában úgy próbálják megfékezni a vírus terjedését, hogy a korlátozásokat csak az oltatlanokra terjesztik ki, vagy egyszerűen kötelezővé teszik az oltást, mint az Egyesült Államokban és Olaszországban tervezik. Mi miért nem gondolkodunk ebben? Van elég vakcina, miért nem védjük meg vele a lakosságot? Öt érv a kötelező oltás mellett – és öt ellene.

Tavaly szeptember második hetében 3922 új fertőzött volt Magyarországon, akkor egy hét alatt 60 százalékkal nőtt az új esetek száma. Idén kevesebb az új eset, múlt héten 1917 új koronavírusost regisztráltak, a növekedés 31 százalékos az előző héthez képest. Az oltások működnek, a számok azt jelzik: a delta variáns egyelőre nem robbant be nálunk és a visegrádi országokban sem.

Ám ha közelebbről nézzük az adatokat, más következtetésre jutunk. Tavaly ilyenkor 13 ember halt meg egy hét alatt a koronavírussal összefüggésben, ezen a héten viszont 28. Egy éve ilyenkor egy hét alatt összesen 1374 napot töltöttek magyarok kórházban, idén 1651-et a vírus miatt. (A Nemzeti Népegészségügyi Központ naponta hozza nyilvánosságra a kórházban és lélegeztetőgépen levők számát, ezt összesítjük.) Tehát idén kevesebb igazolt esetből több a súlyos állapotú beteg. Tavaly egy hét alatt 87 napot töltöttek lélegeztetőgépen a koronavírussal összefüggésben, idén 208-at. Közel két és félszer annyit. Ám tavaly egyetlen ember sem volt beoltva, idén viszont közel a lakosság 70 százaléka már kapott legalább egy oltást. Hogyan halhatnak meg mégis többen most?

A magyarázat egyetlen szó: delta...

MÁRIS GYENGÜLHET AZ OLTÁS HATÁSA? MEGÉRI BEADATNI A HARMADIK ADAGOT? ÉS HA IGEN, KINEK?

HVG / ITTHON
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2021.09.14.


Egy hónap alatt majdnem félmillióan döntöttek úgy Magyarországon, hogy kérik a koronavírus elleni vakcina harmadik adagját. A nemzetközi tudományos élet egyelőre nem tud pontos választ adni arra, kinek és mikor javasolják az újabb dózist, a mintaként szolgáló izraeli adatok azonban biztatóak. A hatvan év felettiek esetében az emlékeztető oltás gyakorlatilag visszaállította a Pfizer-vakcina kezdeti hatékonyságát még úgy is, hogy ott nem másik típusú vakcinával oltottak, mint itthon.


Úttörőnek számító megoldást választott a magyar kormány augusztus elsején, amikor úgy döntött, engedélyezi a harmadik koronavírus elleni oltás beadását annak, aki ezt igényli. A kormányzati kommunikáció azt is büszkén hirdette, hogy az Európai Unión belül ezt mi léptük meg először, azt viszont már nem hangsúlyozta, hogy erre valószínűleg a kínai Sinopharm körüli bizonytalanságok miatt volt szükség – a vakcinát, amelynek a hatásossága a 60 év felettieknél nem maximális, Magyarországon kívül sehol nem adtak a lakosságnak az EU-ban.

Miközben az oltási program most már csigalassúsággal folyik – a magyarországi átoltottság alacsonyabb, mint az uniós átlag – a harmadik dózist meglehetősen sokan adatták be maguknak az elmúlt hónapban. A kormányzati tájékoztató oldal szerint hétfőn 512 ezren voltak, és naponta 20-23 ezerrel nő a számuk. Ehhez képest a második vagy az első dózist naponta mindössze néhány ezer ember kapja meg (a számokat csak az iskolai kampányoltás pörgette fel valamennyire)...

ORBÁN GYŰLÖLETTEL TEKINTETT FERENC PÁPÁRA, MERT HITELTELENÍTI RENDSZERÉNEK KERESZTÉNY JELLEGÉT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.09.14.


Van egy zseniális fotó, amely elkapta Orbán tekintetét, amikor Ferenc pápa Áderhez fordult, és nem látta Orbán pillantását. Ebben a nézésben minden benne van, hogy Orbánt mennyire zavarja ez az ember, aki a világegyház feje. Európában trónol, és nem hitelesíti, hanem minden szavával kétségbe vonja Orbán rendszerének keresztény jellegét. Orbán azt akarja elhitetni, hogy azért támadja a jogállami Európai Unió az ő fasiszta rendszerét, mert keresztény, ő maga pedig a kereszténység védelmezője és helyreállítója. A katolikus egyház feje pedig ezt kerek-perec tagadja és elutasítja.

Orbánnak könnyű dolga lenne egy olyan régi vágású, középkori nézeteket valló pápával, mint amilyen Benedek volt. Ha a római pápa hitelesítené azt a hazugságot, hogy ő Európa kereszténységét védi, hogy amit ő képvisel, az maga a kereszténység, akkor Orbán könnyen fogalmazhatna meg olyan igényt, hogy az Európai Uniót és egész Európát olyan fasiszta rendszerré alakítsák át, mint az övé. Erre jön ez a mostani pápa, aki bebizonyítja, hogy Jézus Krisztus tökéletes ellentéte Orbán Viktornak, ennélfogva Orbán egy antikrisztusi figura és még csak nem is keresztény.

Ferenc pápa néhány mondatban felvázolta Isten és a Krisztus természetét, az emberekhez való viszonyát, és néhány mondattal romba döntötte Orbán minden hazugságát. Krisztus természetének fényében Orbán egy sötét, sátáni figura, mindennek az ellentéte, mint amit a kereszténység jelent. És ezt a legnagyobb egyház feje mutatja ki róla, Budapest egyik legnagyobb terén százezres tömeg előtt. De már ezt megelőzően is mindenben ellentmondott az orbáni propagandának: Orbán és talpnyalói hazudnak a családról, a gyerekvédelemről, a keresztény értékekről, mindenről.

Ebben a hűvös, megvető, hideg, gyilkos pillantásban benne van a diktátor minden frusztrációja, gyűlölete. Itt van egy ember, aki keresztülhúzza európai számításait, s egy olyan egyház élén, amely évszázadokon át azt a sötét elnyomást képviselte, amit ő. De nem tud tenni ellene semmit, mert a Vatikán világhatalom. Nem tudja a pápát sem megzsarolni, sem megfenyegetni, sem befolyásolni, sem megbüntetni. Nem tud ellene tenni semmit. Márpedig egy diktátor nem tűri, hogy neki ellentmondjanak. Ő mégis kénytelen eltűrni, hogy nem kap hitelesítést onnan, ahonnan kell...

SZALÁMITAKTIKA - EGYKOR ÉS NAPJAINKBAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.09.14.


A szalámitaktika lehetséges ellenszere a vörös vonal meghúzása, annak
kimondása, hogy eddig, és ne tovább. Ez nem csupán kommunikáció a másik fél irányába, hanem egyben kötelezettségvállalás is az ellenlépésre a vörös vonal átlépése esetén - és ha ezt nem váltják valóra, akkor az visszaüt.

Szlovák pápai üzenetek

A szlovákiai pápalátogatás tegnapi eseményeiről szóló Reuters-tudósítás szerint Ferenc egyebek közt arról beszélt, hogy Európában az egyre erősödő integrációs folyamat szükségessé teszi a testvériességet. Az egyházfő - írja a hírügynökség - visszatért arra a témára, amelyet már vasárnap, útja magyarországi állomásán is érintett - arra, hogy a nemzeteknek el kellene kerülniük az önző, védekező mentalitást.

„Ezekben az országokban mindössze néhány évtizeddel ezelőtt egyetlen gondolati rendszer fojtotta el a szabadságot” - utalt a pápa a kommunizmusra, majd úgy folytatta: „ma egy másik egyetlen gondolati rendszer üresíti ki az értelem szabadságát, szűkíti le a haladást a profitra, a jogokat pedig az egyéni igényekre”. Tudósításában a Reuters megjegyzi: a kontinens keleti részén az Európai Unióba történt integrálódás közben nacionalista ellenhatás is jelentkezik, a nagyrészt közel-keleti, illetve afganisztáni muszlimok megnövekedett illegális bevándorlásával szemben. A római katolikus egyházfő gyakran emelt szót a migránsválság európai megoldása érdekében, és bírálta azokat a kormányokat, így a magyart, amelyek egyoldalú, elzárkózó módon kezelik a helyzetet - emlékeztetett a londoni székhelyű világhírügynökség.

Késnek az Európai Uniótól várt források

Magyarország kötvénykibocsátási tervei arra utalnak, hogy elhúzódik az országnak az EU-val kialakult vitája - írja a Bloomberg. Az amerikai pénzügyi hírügynökség beszámol arról, hogy módosítják az idei finanszírozási tervet, és az eddigi 644 milliárd forintról 4 és félmilliárd euróra növelik a kötvénykibocsátás formájában történő hitelfelvétel felső határát. A két említett összeg dollárban kifejezve azt jelenti, hogy 2,2 milliárdról 5,3 milliárd dollárra - tehát több mint a kétszeresére - emelik a Magyarország által idén felvehető kötvényhitel plafonját. A Bloomberg megírja, hogy a magyarok különböző futamidejű dollár- és eurokötvények kibocsátását egyaránt tervbe vették, és hogy ennek az az oka, hogy késnek az Európai Uniótól várt források, mégpedig a demokratikus értékek ügyében kibontakozott viszály miatt.

Néha a szalámi nem hagyja, hogy felszeleteljék

A szalámitaktikáról értekezik Peter Coy a New York Timesban. Felidézi, hogy a lap 1956. március 19-én interjút közölt Rákosi Mátyással, Magyarország úgymond ereje teljében levő - legalábbis az amerikai riporter számára akkor ereje teljében levőnek látszó - kommunista nagyfőnökével. Az interjúban szóba került a szalámitaktika, aminek az alkalmazását, vagyis az ellenfél vékony szeletekben történő elfogyasztását Rákosi nem is tagadta. A metafóra magyar eredetű, de az évtizedek során a Duna-partról bekerült a politikusok, katonai tervezők és vezércikkírók szótárába - olyan sajátosságok mellett, hogy Kínában például - Peter Coy szerint - a selyemhernyó-darabolás kifejezést használják.

Ezen terminológiatörténeti érdekességeken túl maga a cikk nagyrészt Kínáról, illetve még pontosabban az amerikai politika következetlenségéről szól. Idézi a Global Times nevű angol nyelvű lapot, amely a Kínai Kommunista Párt felügyelete alatt jelenik meg, és amely a múlt hónapban azzal vádolta a Biden-kormányt, hogy fokozatosan szorosabbra fűzi kapcsolatait Tajvannal, ami Peking szerint szintén egyfajta szalámitaktika, vagy ha úgy tetszik, selyemhernyó-darabolás. Ugyanakkor magát Kínát is vádolják ugyanezzel a taktikával, ahogyan lopakodó módon nyomul a Tajvan körüli vizeken, a Dél-kínai tengeren, illetve a Himalájában, az indiai határvidéken. A stratégia lényege, hogy mindig csak olyan kis mértékben szabad elvenni valamit az ellenféltől, hogy az ne váltson ki érdemi ellenlépést.

Itt jut el a szerző a tényleges mondandójához. A szalámitaktika lehetséges ellenszereként említi a vörös vonal meghúzását, annak kimondását, hogy eddig, és ne tovább. Ez nem csupán kommunikáció a másik fél irányába, hanem egyben kötelezettségvállalás is az ellenlépésre a vörös vonal átlépése esetén - és ha ezt nem váltják valóra, akkor az visszaüt. Így például Barack Obama 2012-ben azt mondta, hogy ha Bassár el-Aszad szíriai elnök vegyi fegyver alkalmazásához folyamodik, akkor azzal vörös vonalat lép át. Obama csak blöffölt, és Aszad még mindig hatalmon van.

A cikk végén Peter Coy visszatér Rákosihoz. Mint írja, a sztálinista vezető azt hitte, hogy apránként kiolthatja az ellenállást, de tévedett. Négy hónappal az interjú után lemondásra és a Szovjetunióba távozásra kényszerült, majd újabb három hónap múlva kirobbant a felkelés. Néha a szalámi nem hagyja, hogy felszeleteljék - zárul a New York Times eszmefuttatása.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PRÁGAI ÉS PESTI ŐSZ, AVAGY A MAGYAR LABDARÚGÁS LEJTŐRE KERÜLÉSE

NÉPSZAVA
Szerző: HEGYI IVÁN
2021.09.14.


Ötvenkét éve Prágában, a csehszlovákok elleni döntetlennel indult el a lejtőn a magyar labdarúgás, a folyamat azóta is tart.


Szeptember 14. számomra a magyar futball alászállásának kezdete. A csehszlovákok vendégei voltunk 1969-ben, a vb-selejtezőn, és mindent megtettünk, hogy 3:1 után 3:3-ra kikapjunk Prágában. (Bizony, így a döntetlen vereséggel ért fel.) A sporthivatal azzal, hogy elnökhelyettese 1967 végén érthetetlenül kifúrta a szövetségi kapitányi posztról a lehengerlően sikeres Illovszky Rudolfot, és helyére az NDK-ból hazarendelte labdarúgó-történetünk legbizarrabb figuráinak egyikét, Sós Károlyt. Sós meg azzal, hogy előbb – a csapatkapitány Göröcs János kérésére – a zuhany alól visszahívta a szünetben lecserélt Mészöly Kálmánt, majd a második félidő tizedik percében mégis csak felváltotta az angyalföldi extraklasszist. Aztán Fazekas Lászlót, a harmadik magyar gól szerzőjét is lehívta, és az utolsó negyedórára beküldte Puskás Lajost, aki a csatárok közül egyedül képviselte a Vasast, miután Sós kihagyta a piros-kékek másik világhírű labdarúgóját, Farkas Jánost. Ellenben öt újpesti támadó játékos – Fazekas, Göröcs, Bene Ferenc, Dunai Antal, Zámbó Sándor – mellé a keretbe invitálta a válogatottban addig sosem látott, a Megyeri úton is csupán tartalék Nagy Lászlót. A sziporkázó magyar csapat ezzel együtt is két góllal vezetett, de mestere manőverei miatt eltékozolta a győzelmet. A csehszlovák lapok így írtak a mérkőzésről: „Örülhet a csehszlovák labdarúgás, hogy megmaradtak az esélyei a mexikói világbajnokságra” (Rudé Právo); „A magyarok jobb futballt játszottak, Bene és Dunai öt csatárnak is dicséretére váló támadást vezetett” (Ceskoslovensky Sport); „A magyarok harmadik gólja után jóformán levegőt sem kaptunk” (Práce); „A közönség egy órán át a lappangó infarktus állapotába került. Olyan mérkőzés volt, amelyre évtizedek múlva is érdemes lesz emlékezni” (Svobodne Slovo). Az utóbbi újság a jövőbe látott, mert tényleg nem merült feledésbe a találkozó; lám, még most is azt idézem fel...

FELJELENTEM A TELEVÍZIÓT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.09.14.


Noha eddigi életem során – sajnos nem rövid – egyetlen feljelentést sem tettem, most azonban muszáj vagyok. Nem vagyok jogász, ezért lehetséges, hogy nem a megfelelő jogi kifejezéseket használom, de ennek itt és most nincs jelentősége. Fogják érteni, mire gondolok.


Lassan tizenkét éve, hogy a Fidesz hatalomra jutott, és látjuk, mire használta a párt és annak Vezére ezt az időt. A legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy kifordítsa a demokrácia intézményeit, mindazon szerveket, amelyek arra szolgálnának, hogy a kormány ne jusson túlzott hatalomhoz, éppen hogy olyan irányba fordította, hogy egyik se tudja akadályozni a működésében. Mégpedig az olyan működésében, amely akadálytalanul szerzi meg a közvagyont, amely kisajátíthat mindent, amire csak szemet vet, amely zárójelbe teheti a politikai ellenzéket és a társadalom tagjait védő-kiszolgáló civil szervezeteket, maga alá rendelje a törvényeket, ehhez asszisztáló Alkotmánybíróságot alakítson ki, és még sorolhatnám. És sorolom is: tökéletesen kisajátította a nyilvánosságot. Természetesen nem a saját pénzéből – az nincs neki –, hanem a közösből. Úgy veszi ki a kasszánkból a leghatalmasabb összegeket is, és fordítja a nem-tájékoztatásra, mintha az a legtermészetesebb dolog volna; dezinformál, vagy egyszerűen elhallgat. És elhallgattat.

Ma Magyarországot van aki, demokráciának csúfolja. Márpedig, ha az lenne, akkor a politikai vezetői, a Vezér és környezete már rég a bíróság előtt állnának. De nem állnak, mert nincs olyan bűnüldöző szerv, amely perbe fogná őket, és lassan olyan szerv sem lesz, amely adott esetben elítélné. Ez a demokrácia, azonban még az ő szabályaik szerint sem az, hiszen az emberek többségének esélye sincs arra, hogy tájékozódjon, hogy hozzájusson sokoldalú információkhoz, noha ezt még az alaptörvény szerint is biztosítani kellene.

Ezért teszek feljelentést...

VANNAK ÁPOLÓK, AKIK A TÍZNAPOS AJÁNDÉKSZABADSÁGOT SEM TUDTÁK KIVENNI

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2021.09.14.


Az alulfizetettség miatt létszámgondok vannak az egészségügyi szakdolgozóknál, akiknek július végi több ezres nagygyűlése egyelőre kevés hatással bírt. Hogy a Covid-oltás megtagadása miatt hányan esnek ki a munkából, azt a kamara nem tudja, a kórházi főigazgatóság pedig egyelőre nem árulja el.


Miniszterelnök úr, a munkát mi elvégeztük!

– hangzott el az Orbán Viktornak címzett mondat július 31-én a Hősök terén, ahol több ezer egészségügyi szakdolgozó tiltakozott az orvosokéhoz képest alacsony bérezés és a szolgálati jogviszony ellen. Bár a szervező, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) politikamentes nagygyűlésnek titulálta a rendezvényt, a több ezres tömeg a gyűlés egy pontján Kásler Miklós szakminiszter lemondását követelte, és a felszólalásokból is kitűnt: a szakdolgozók finoman szólva sem elégedettek a kormány döntéseivel vagy éppen azok hiányával...

STOP MUNKÁSSZÁLLÓ! JÖJJENEK, VAGY NE JÖJJENEK INDIAI VENDÉGMUNKÁSOK JÁSZBERÉNYBE?

MAGYAR NARANCS
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2021.09.14.


Fellángoltak az indulatok Jászberényben, miután futótűzként terjedt el a városban, hogy egy jelentős helyi cég állítólag 600 indiai vendégmunkást kíván alkalmazni.


Aláírásgyűjtésbe kezd egy, a jelek szerint a Fideszhez erősen kötődő jászberényi "civil". Akcióját hétfőn jelentette be egy fideszes propagandát terjesztő Facebook-oldalon. A kezdeményezés célja, hogy ne épülhessen a Budai Lóránt jobbikos polgármester vezette városban újabb munkásszálló, ahol állítólag indiai vendégmunkások laknának. A városban úgy tudják, a Jász-Plasztik Kft. alkalmazná a vendégmunkásokat.

A helyi vállalkozás azért érdekes, mert a Forbes által összeállított, legértékesebb családi cégeket tartalmazó listán az ötödik helyen áll. Az üzleti lap cikke szerint a 169,3 milliárd forintra becsült értékű jászberényi cég közel ötmilliárd forintos támogatáshoz jutott a magyar kormány nagyvállalati beruházástámogatási programjából. A műanyag-feldolgozással, szerszámtervezéssel, akkumulátorgyártással, élelmiszeripari csomagolóanyagok gyártásával és autóeladással is foglalkozó vállalat konszolidált árbevétele 113 milliárd forint volt 2020-ban. Idén áprilisban a Jász-Plasztik és a kormány stratégiai megállapodást kötött, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kasza Lajos, a családi vállalkozás kereskedelmi és műszaki igazgatója írt alá.

A Jász-Plasztik nemcsak a megye gazdaságának egyik motorja, hanem Jászberény jelentős, kiemelt adófizetője. A munkahelybővítés az állítólagos indiaiakkal olcsó munkaerővel járna, ami egy összeszerelésre szakosodott, hatalmas összegeket helyben adózó cégnél általános.

Jászberényben az okozott felháborodást, hogy elterjedt, a város főépítésze – a cég kérésének megfelelően – a településrendezési tervre vonatkozó olyan módosítást terjesztett elő, ami a már Jász-Plasztik tulajdonát képező telek egy részét építési területté nyilvánította volna. A városban azt beszélték, itt épült volna az indiai vendégmunkások elhelyezésére szolgáló munkásszálló. Jászberényt egyébként megosztja a külföldi munkaerő kérdése. Lapunknak sokan úgy nyilatkoztak, elegük van a szerb, de leginkább az ukrán vendégmunkásokból, míg mások úgy vélik, bármennyi aláírás is gyűlik össze, akkor sem lesz semmi foganatja, mert a jászberényi nagyvállalkozóknak kell az olcsó munkaerő. Szerintük ugyanaz történik nálunk, mint amikor a magyarok mennek Ausztriába, Németországba, vagy Angliába...


ORBÁN GYÓNÁSA, GABI VALLOMÁSA, GUMIGYÁR ÉS KAMPÁNYHIMNUSZ

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.09.14.



Orbán gyónása, Gabi vallomása, gumigyár és kampányhimnusz...

ZUGLÓI NAGYCIRKUSZ

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2021.09.14.



Elmaradt a 2021. szeptember 13-ra tervezett Tóth Csaba – Hadházy Ákos képviselőjelölti vita, mivel Tóth Csaba hétfőn délelőtt jelezte, hogy a vitára készen áll, de Gulyás Márton fórumára (Partizán) nem megy el, sőt, fel is jelentette az aktivistát. Tóth Csaba a Momentum által indított Hadházy Ákost más fórumon, más körülmények között pénteken a Zugló TV-ben várja vitára. Bevallom férfiasan, rosszak az előérzeteim, hiszen lakóhelyemen nem előremutató előválasztás, hanem egy kegyetlen ketrecharc körvonalai vannak kibontakozóban. Szomorú vagyok, tehetetlen és aggodalmas.


1. Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a Tóth – Hadházy összecsapás valamennyi kínos/kellemetlen mozzanata a Fidesz esélyeit javítja. Nem csak a kerületben, hanem országos szinten is. Az egymásnak feszülő riválisok ugyanis elsősorban nem Zugló jövőjével foglalkoznak, hanem egymással. Budapest XIV. kerülete az ország tizedik legnagyobb városa, polgárai igazán megérdemelnék, hogy az itt induló ellenzéki jelöltek higgadt polémia keretében beszéljék meg a választókörzet ügyes-bajos dolgait, és ne megveszekedett ellenségként üzengessenek egymásnak. Az eltérő nézetek összevetésére, az álláspontok tisztázására, a programpontok ismertetésére vágyunk és nem durva ökölharcra.

2. A hétfő esti rendezvény agendája úgy módosult, hogy Hadházy – állítása szerint szomorúan, de – egyedül is elment a Gulyás Márton-féle rendezvényre. Ez szép dolog, csak azt nem tudom, hogy versenytárs híján kivel beszélgetett? A műsorvezető-moderátor Gulyás Mártonnal? Oké, ez is lehet izgalmas, csak nem helyettesíti a képviselő-jelölti találkozót. Ezért aztán meg sem néztem a hétfő esti fórumot, hiszen az „egyszemélyes” igehirdetés számomra nem nagyon érdekfeszítő, mivel nem kínál összehasonlítási alapot. Pillanatnyilag az sem tudható, hogy Hadházy elmegy-e a szeptember 17-i (Zugló TV) fórumra, tehát lehet, hogy az is féloldalas lesz, csak másként. Néhány órával ezelőtt a Momentum elnöke is beszállt a partiba, és így nyilatkozott: „Tóth Csaba elmenekült a Partizán-vita és végtelenül tisztességes ellenfele, Hadházy Ákos elől. Amelyik ellenzéki képviselőjelölt egy másik ellenzékivel sem mer kiállni, attól semmit nem lehet várni akkor, amikor a Fideszszel kellene megküzdeni. Akkor is csak üzletelne velük.” Ez a megjegyzés sem igazán „békepárti”, nem segíti a konfliktusba keveredett felek szembenállásának tompítását, nem hozza közelebb egy értelmes vitaest megrendezésének lehetőségét...

„ITT NEM LEHETETT HOME OFFICE-BAN PAKOLNI A TÉGLÁT ÉS SZEDNI A PARADICSOMOT” - INTERJÚ ROSTÁS ARANKÁVAL, BAKSI KÖZÖSSÉGI PROGRAMSZERVEZŐVEL ÉS AKTIVISTÁVAL

MÉRCE
Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2021.09.14.


Rostás Aranka a Csongrád megyei Bakson közösségi programszervezőként dolgozik. Az 1 Magyarország Kezdeményezés aktivistája egy nemrégiben szervezett konferencián szenvedélyesen beszélt arról, hogy a magyarországi áramszegénység miként hat ki a szegénységben élő közösségekre. Arról kérdeztük, hogy a roma közösséget miként érintette a koronavírus-járvány, de szót váltottunk arról is, hogy mit jelent ma roma embernek lenni Magyarországon. A beszélgetésünk idején éppen táborozáson vett részt, így a kérdéseinkre telefonon keresztül és e-mailben válaszolt.


Mérce: Mesélne arról, milyen táboroztatásban vett részt?

Rostás Aranka:
Komplex telepprogramban dolgozok, és nyári táboroztatás zajlott a szociális munka mellett. Általában 6- 18 év közötti gyermekek vesznek részt a táboroztatásban, ahol minden tábor egy tematikára épül fel. Tavaly is volt, és remek hangulatban telt el, ahogy az eddigiek is így telnek. Fontos számunkra, hogy a gyermekek tartalmasan töltsék el a nyarat, és a táborok maradandó élmények legyenek nekik, amikből később tudnak építkezni.

Mérce: Miként érintette a baksi roma közösséget a koronavírus-járvány? A K-Monitor által kikért adatok szerint január 1-jéig Baks mintegy 2000 fős lakosságából 5-en vesztették el az életüket a járvány következtében. A tavasszal zajlott 3. hullámot miként vészelte át a közösség?

Rostás Aranka: Sajnos a halálesetek nagyon megviselték a helyieket. Mondhatni a mi közösségünk az áldozatokért egy szívvel és lélekkel imádkozott. Aztán sok olyan család elvesztette a munkahelyét, akik a mindennapi kenyérért dolgoztak. Ezt úgy kell érteni, hogy napszámba vagy kubikos munkába jártak, és napi 7-8 ezer forintért dolgoztak. Amikor a nap végén megkapták a bérüket, azzal a lendülettel a helyi boltban el is költötték vacsorára, és a másnapi ennivalóra. Gondoljunk csak abba bele, hogy hogyan is tartalékolnak ezek a mélyszegény családok? Hát sehogy!

Itt nem lehetett az a variáció, hogy most home office-ban pakolom a téglát, szedem a káposztát vagy a paradicsomot. Ráadásul többgyermekes nagycsaládokról van szó, akiknek meg kellett oldaniuk, hogy ha már a számlát nem tudják fizetni, akkor a létfenntartásához teremtsék elő az ennivalót. Mindenki óriás szűkösség árán, ahogyan már többször is jártak, járvány ide vagy oda, vészelték át a járványt. Sokan megbetegedtek, és a szövődményeket még most is szenvedik. Vannak olyanok, akiknek nincs társadalombiztosítási támogatásuk, mert semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek, így nem jogosultak rá. Ezek az emberek nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy havonta tudjanak 8000 forintos tb-t fizetni, tehát hogy is gyógyulnak ők? Hogyan veszik meg a méregdrága gyógyszereket és vitaminokat. Sehogy!

A negyedik hullámot meg ne is említsük. Az első hullámban az 1 Magyarország Kezdeményezés, és a baksi polgármester úr segítségével és összefogásával tudtunk szárazáru élelmiszert adni Bakson 200 rászorult családnak. Most, 2021 augusztusában ismét sikerült a Fényhozók Alapítvány és az 1 Magyarország kezdeményezés segítségével szárazáru élelmiszert osztanunk Bakson, Kisteleken, Szegeden és Hódmezővásárhely településeken összesen 400 családnak...

A MAGYAR INFLÁCIÓ ÚGY IS GYORS MARADHAT, HA A NÖVEKEDÉS LEÁLL

G7.HU
Szerző: TÖRÖK ZOLTÁN
2021.09.13.


Az idei év egyik nagy meglepetése a korábban vártnál gyorsabb helyreállás a világgazdaság nagy centrumaiban, a másik pedig az előrejelzéseket jócskán meghaladó infláció – a kettő között erős kapcsolat van. De vajon mit hozhat 2022? Valóban csak átmeneti jelenség az árak meglódulása, vagy tartósan magas marad az infláció? Ezt a kérdést sokan teszik fel maguknak Amerikában és Európában egyaránt, és közülük egyre többen gondolják úgy, hogy a gyors áremelkedés velünk marad. Ha igen, akkor miért történhet így, és ez milyen következményekkel járhat? Van-e reális esélye a stagflációnak, annak, hogy a növekedés leáll, de a magas infláció megmarad?

A tavalyi nagy lezárásokat követően a gazdaságok újraindulásával az árak is meglódultak, és ez a folyamat idén vált igazán látványossá. Az USA-ban hónapról hónapra újabb rekordra ugró inflációs adatokat látunk, immáron 4 százalék fölé kúszó inflációs számokat. Az euróövezetben augusztusban 3 százalékra szökött a fogyasztói árak éves emelkedési üteme. Magyarországon a nyár eleji 5 százalék fölötti után augusztusban 4,9 százalék volt az infláció, de az őszi hónapokban ismét 5 százalék fölé lendülő inflációs számokra kell számítanunk.

A miértekről számos elemzés látott napvilágot: az árak elszabadulásáért alapvetően a gazdaságok gyors helyreállása miatti keresletbővülés, illetve a kínálati oldalon tapasztalható beszállítói problémák, a különböző területeken jelentkező kapacitásszűke (például szállítás, alkatrészek, munkaerő) okozza. Természetesen a háttérben ott munkálkodnak a válságkezelést szolgáló és elképesztő méretű jegybanki és kormányzati csomagok, amelyek egyébként a több mint egy évtizede tartó pénznyomtatási programokat követték. Az idei magasabb inflációs számokat részben a bázishatásnak is köszönhetjük, vagyis annak, hogy a válság kirobbanásakor a kereslet összeroppanása számos esetben hirtelen gyors árzuhanást okozott – gondoljunk csak az olajár összeomlására 2020 tavaszán. Az infláció kapcsán sokan megemlítik a szaporodó természeti katasztrófák és általában a klímaváltozás árfelhajtó hatásait is. A magyarázó tényezők egy részét előre lehetett látni, egy másik része azonban váratlan volt, legalábbis a közgazdászok többsége számára.

Hogy mennyire nem számítottak a gazdaságpolitikai döntéshozók az infláció ilyen jelentős megugrására, azt jól szemléltetik a jegybanki inflációs várakozások döbbenetes és konzisztens eltérése a valóságtól. Tavaly márciusban az Európai Központi Bank (EKB) idénre 1,4 százalékos inflációt jelzett előre, júniusban 1,2-t, szeptemberben már csak 1-et, decemberben pedig 0,9-et. Ehhez képest augusztusban az euróövezeti infláció 3 százalék volt, az év egészében az átlagos inflációs ráta pedig alighanem 2 százalék fölötti lesz majd. Az amerikai Fed tavaly név végén 1,8 százalékos inflációt jelzett előre idénre, a valóságban ez jóval 3 százalék fölött lesz. A Magyar Nemzeti Bank nagyjából 3,5 százalékos inflációs előrejelzése (márciusban 3,4-3,5, júniusban 3,2-3,3, szeptemberben 3,4-3,6, decemberben pedig 3,5-3,6 százalék szerepelt az 2021-es inflációs várakozás rubrikában) helyett közel 5 százalékos lehet az átlagos infláció idén. Jó egy százalékpontos tévedéssel becsülték meg tehát a jegybankok az idei inflációt...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN ÉS FERENC PÁPA TALÁLKOZÓJA OLYAN VOLT, MINT A HIDEGHÁBORÚ LEGFESZÜLTEBB PILLANATA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.14.


A katolikus egyházfő budapesti látogatásának időtartamát olyan rövidre szabták, hogy az arculcsapással ér fel a magyar kormányfő számára.


Spiegel

A pápa tartotta a három lépés távolságot Orbán Viktorral, de egyben erkölcsi prédikációt tartott neki, miközben az – finoman szólva – nem tartozik a legnagyobb csodálói közé. A Szentatya nem hivatalában kereste fel az autokrata vezetőt, nem is a nunciatúrán fogadta azt, noha ez bevett szokásnak számítana. Semleges területen, zárt ajtók mögött találkozott vele. A beszédekről, üdvözlő szavakról semmi sem szivárgott ki, csupán egy fénykép jelent meg, amely olyan, mintha a hidegháború idején készült volna: a két küldöttség között jókora távolság húzódott a Szépművészeti Múzeumban, láthatólag nem sok mondanivalójuk volt egymás számára.

A látogatás időtartamát pedig olyan rövidre szabták, hogy az arculcsapással ér fel Orbán számára. Hogy a vendég mennyire nem becsüli a magyar vezetőt, az kiderült abból, amit az út előtt egy spanyol rádiónak elmesélt, hogy nem is tudja, egyáltalán találkozik-e a miniszterelnökkel. Ennél jobban már aligha lehet kimutatni az érdektelenséget. De a távolságtartás nem új keletű. A magyar politikus többször járt Rómában, de soha nem adatott meg neki az állami vezetőknek általában kijáró magánkihallgatás.

Viszont a pápa a menekültválság csúcsán elment Lampedusa szigetére és a menekültekért imádkozott, Orbán ezzel szemben az iszlám veszélyről érkezett és négy méter magas kerítést emelt, mivel országa állítólag ostrom alatt áll. Azt állította, hogy Európában zajlik a nagy lakosságcsere. De Ferenc pápánál nem sokra megy ezzel a retorikával. Annak érzékelhetően egyetlen célja volt a villámút során: el Budapestről, amilyen gyorsan csak lehet.

Orbán tudatosan használja a vallást, hogy magát a kereszténység védőjének állítsa be. Pedig a katolikus egyház nem játszik különösebb szerepet az országban. Ám a pápai látogatás nagyon jól beleillett volna a politikájába, csak ne képviselne az egyházfő egészen más értékeket és nem csupán a migráció kapcsán. Lásd az LMBT-jogokat és Európa jövőjét.

Heisler András arról beszélt a lapnak, hogy a Mazsihisz számára igen fontosak a Ferenc által hirdetett értékek a nyílt társadalomról. Bonyolultként jellemezte Orbán és az egyházfő viszonyát. A kormány ellenfelei ugyanakkor elutasítják, hogy a hatalom a maga idegenellenes, konzervatív politikai céljaira vesse be a kereszténységet.

A pápa üzenete a jelek szerint nagyon is tudatosan a kormányfőt vette célba, hogy ti. a másikban nem ellenséget, hanem barátot kell látni. Nagyon úgy tűnik, hogy az erkölcsi intelem a magyar autokratának, az idegenellenes vonalnak szólt.

Reuters

Közép-európai útja 2. állomásán a pápa arra figyelmeztette a földrész országait, hogy ne magukra összpontosítsanak, ne az egyéni jogokért küzdjenek, hagyják a kulturális háborúskodást, inkább a közjót nézzék. Ferenc pápa akkor beszélt minderről Pozsonyban az elnöki palota kertjében, amikor a kontinens keleti felében erősödnek a nacionalista és bevándorlás-ellenes érzelmek. Visszatért arra, amit már a rövid budapesti tartózkodása során is érintett, hogy a nemzeteknek fel kell adniuk az önző, begubózó magatartást.

A történelmet idézve emlékeztetett arra, hogy ezekben az államokban a kommunizmus megfojtotta a szabadságot. Ma viszont egy másik, ugyancsak kizárólagosságra törekvő gondolati rendszer kiüresíti a szabadságot. A haladás egyetlen mércéjének a profitot tekinti és a jogokat csakis aszerint nézi, hogy azok mennyire felelnek meg a személyes igényeknek. Ám mint mondta, a szolidaritás nélkülözhetetlen az EU jövője érdekében.

Az egyházfő gyakran sürgeti, hogy közös megoldást kell találni a migránsválságra és bírált olyan kormányokat, mint pl. a magyar, amelyek egyoldalú és bezárkózó módszerekkel próbálkoznak. Két napja a Hősök terén, nyilvánvalóan Orbán Viktornak üzent, amikor arról beszélt, hogy a keresztény örökség megőrzése nem zárja ki a bajban lévők befogadását. Merthogy a keresztény szemléletmód a másokat nem tekintheti tehernek vagy gondnak. Testvéreknek kell venni őket, akiket segíteni és védeni kell – fejtette ki a szlovák fővárosban.

Le Monde


Az újság azt emeli ki a pápa budapesti beszédéből, hogy a magyaroknak nem szabad félniük a multikulturális társadalomból. A Szentatya a pedagógia módszerét választotta, amikor Orbán Viktorral találkozott. Arról igyekezett meggyőzni a magyar vezetőt és rajta keresztül a magyar népet, hogy fogadják el a sokszínűség bizonyos szintjét mind a vallásban, mind a kultúrában, mert abban nem veszélyt kell látni az identitás számára. Hanem lehetőséget, hogy még nagyobb legyen a testvériség.

Nem meglepő azonban, hogy felhívása süket fülekre talált a kormányfőnél, de Ferenc nem is miatta ment el Magyarországra. Sőt, mindent megtett annak érdekében, nehogy bárki is hivatalos állami látogatásnak tekintse az utat, hiszen a miniszterelnök a kereszténység védelmezőjének állítja be magát, de a politikája nagyban különbözik attól, amit Ferenc ajánl. Elutasítja a migránsok befogadását, az ország, illetve Európa vallási identitásának megóvására hivatkozva.

Persze hogy mi hangzott el a zárt ajtók mögött tartott találkozón, azt pontosan nem tudni, viszont a pápa annál egyértelműbben foglalt állást, amikor a magyar püspökök előtt beszélt. Közülük sokan jó néven veszik a keresztény közösségnek nyújtott állami támogatást. Arra bátorította őket, hogy ne húzzák be fülüket-farkukat az Európában zajló nagy változások láttán.

Süddeutsche Zeitung

A glossza szerint ha minden igaz, a pápa azt mondta Budapesten: a teremtés első napján az Isten egészen pontosan magyarul sürgette, hogy „Legyen világosság”. Tehát nem németül, angolul vagy olaszul. Azért magyarul beszélt, mert a magyar a Mennyország nyelve. Ezt a Szentatya Ferihegyen említette Habsburg Eduárdnek, a vatikáni magyar nagykövetnek. Persze csak viccelt, amikor kijelentette, hogy az égiek azért használják a magyar nyelvet, mert egy örökkévalóságig tart megtanulni.

Ezt természetesen az Istenre nem vonatkozik, mert ő az egyik örökkévalóságtól a másikig jelen van, tehát folyékonyan tud magyarul. Ám azt igazából senki földi halandó nem tudja, odafönt milyen nyelvet használnak. Egyesek úgy képzelik, hogy nagy tolmácsszolgálat működik, akárcsak a Pokolban – nagyjából az EU mintájára. Tehát ha valaki megérkezik Szent Péter birodalmába, a két szárnyon kívül azonnal kap egy mikrofonos fejhallgatót is.

Ha tényleg a magyar volt annak idején használatban Ádám és Éva idején, akkor ez nagyjából Bábel tornyának megépítéséig tartott. Utána szétszóródtak az emberek és egyesek a Kárpát-medencébe kerültek. Ott a mai napig magyarul beszélnek. Csak egyedül a jó isten érti őket.

FT

A vezércikk üdvözli, hogy a Bizottság az erélytelenség és az értelmetlen tárgyalások évei után immár keményen lép fel a lengyel kormány ellen és így befagyasztja Varsó számára az gazdasági segélyalapot. De hát Lengyelország folyamatosan számolja fel a fékeket és ellensúlyokat, amire bizonyíték a mostani vita tárgya, hogy ti. nem hajlandó végrehajtani az Európai Bíróság ítéleté és egyelőre nem számolja fel a Fegyelmi Kamarát, pedig az arra jó csak, hogy a politika megzabolázza általa az engedetlen bírákat.

Úgy hogy most a PiS hiába várja a 35 milliárd eurót, de ugyanez a helyzet Magyarországgal is. Brüsszel teker egyet a hüvelykszorítón, bár már előbb kellett volna cselekednie. Most ott tart, hogy akár napi egymillió eurós pénzbüntetést javasol az EUB-nál, ha Kaczynski és kompániája továbbra is ellenkezik, ideértve, hogy ki akarja mondatni a varsói Alkotmánybírósággal: a nemzeti jog felülírja a közösségi szabályokat.

Az teljesen új, hogy az EU anyagi eszközzel él, még akkor is, ha netán az lesz a következménye, hogy tovább éleződnek az ellentétek egynémely közép-kelet-európai hatalommal. Egyúttal még inkább felpaprikázhatja a lengyel euroszkeptikusokat, bár azok továbbra sincsenek sokan. Nem kérdéses ugyanakkor, hogy mi lesz a varsói reakció: az unió bünteti a nemzetet, jóllehet igazából a kormánypárt veszi tűz alá az ország demokratikus intézményeit és alaptörvényét.

A Bizottság hibázott, amikor nem jött rá, hogy a támadás módszeres, ám amikor végre lépett, akkor a lengyelek rátettek egy lapáttal, és már az uniós jog elsőbbségét is vitatják. Ám az unió nem tehet engedményeket, a szerződések őreként érvényt kell szereznie követeléseinek. De még utána is résen kell lennie, hogy szükség esetén felfüggessze a pénzek folyósítást. Nehogy bármi suskus legyen a szubvenciók elköltése körül.

Ha az unió megmagyarázza a lengyeleknek, hogy a tét az ország tagsága, valamint az összes, abból következő előny, akkor a szavazópolgárok mérlegelhetik, hogy kell-e nekik egy ilyen hajthatatlan vezetés.

FT

A világ méltatlanul elfeledkezett arról, hogy Kelet-Európa felemelkedése mekkora gazdasági siker. Erre figyelmeztet a Morgen Stanley befektetési üzletágának fő stratégája, Merthogy a Nyugat csak a politikai visszalépést figyeli, bírálja a reakciós populizmus szárba szökkenését, főleg Magyarországon és Lengyelországban. Ám a termelőszektor lendíti előre a térséget és ez még csak érdekesebbé teszi a dolgot. .

A Valutaalap 195 gazdaságot követ nyomon és arra jutott, hogy a 2. világháború óta csupán 18 nemzet volt képes a legfelső osztályba lépni, a következő jelölt azonban éppen Európa keleti fele. Csehország, Szlovákia, Szlovénia és a 3 balti köztársaság. A nemzeti jövedelmük meghaladja a 17 ezer dollárt. De zárkóznak fel hozzájuk a lengyelek (jó 15 ezer dolláros GDP-vel), valamint a magyarok, csaknem 16 ezer dolláros mutatóval.

A titok nyitja a folyamatos növekedés. Éspedig akkor is, amikor a világban lelassul a kereskedelem, illetve a tőke áramlása. Sőt, ezek az országok kiemelkednek a mezőnyből, köszönhetően a termelő szektornak. Merthogy az exportjövedelmet hoz létre, azt újra be lehet fektetni új üzemekbe és utakba, vagyis a gyártás a növekedés önfenntartó motorja lehet. Pedig az ipari termelés csupán 15-25 %-ban veszi ki részét a GDP előállításából, viszont 60 %-ban részesedik a kivitelből.

Nagyon sok, igen fejlett technikát képviselő német autó magyar és román földön készül. A lengyelek élenjárnak a digitális technológiában. Ezek az országok megszabadultak a szovjet uralomtól, cserében ömlik hozzájuk az uniós támogatás. De végül is mindegy, mikor lépnek be a világ gazdasági elitjének klubjába, a fejlődésükkel a legnagyobb sikersztorit szolgáltatták a kelet-ázsiai gazdasági csoda óta.

New York Times


A szalámitaktika a magyar nyelvből került át a világ politikai szótárába. Amikor a New York Times 56 márciusában megkérdezte Rákosit, az nem tagadta, hogy igenis alkalmazza ellenfeleivel szemben ezt a módszert, azaz szeletenként számolja fel az ellenzéket. Arra hivatkozott, hogy minden jó politikai pártnak ez a dolga.

De napjainkban Kínát is azzal vádolják, hogy szintén alkalmazza a környező térségben. Csak kínaiul úgy hívják: ’can shi’, azaz szép lassan rágcsálni, mint egy selyemhernyó. Főként a játékelmélet sűrűn foglalkozik a szalámi taktikával. Külön kiemeli, hogy apránként morzsolja fel az ellenséget. Úgy, hogy az egymást követő lépések nem provokálnak válaszintézkedést.

Az a módszer ellene, hogy meg kell vonni a vörös vonalat: eddig és ne tovább. De az nem jó, ha ez szájtépésben merül ki. Hiszen Obama pl. azzal fenyegetőzött, hogy a szír elnök megnézheti magát, ha vegyi fegyvert vet be a polgárháborúban, aztán mégsem történt semmi, amikor meglépte.

Az elriasztáshoz az is jó, ha valakiről az a hír járja, hogy egy kissé őrült és hajlamos túlregálni a dolgokat. Ez visszavisz Magyarországra, ahol Rákosi négy hónappal a már említett interjú után kénytelen volt lemondani és a Szovjetunióba távozni. Majd kirobbant a forradalom. Időként a szalámi nem kér abból, hogy felszeleteljék.

FÉL ÉV A NÉPPÁRT NÉLKÜL: JOBBOLDALI FORRADALOM HELYETT A SENKIFÖLDJÉN RAGADT A FIDESZ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.09.13.


Mélyfúrást végeztünk: Orbán Viktor leendő európai partnerei közül hét pártot kérdeztük körbe, miért nem látszik semmi a beígért nagy jobboldali egységből.

Fél éve nincs pártcsaládja a Fidesznek, holott a hivatalos narratíva márciusban győzelemként tálalta az Európai Néppártból való távozást. Mivel ez itthon azóta sem változott, a Válasz Online mélyfúrást végzett: Orbán Viktor leendő partnerei közül hét ország pártjainak politikusait kérdeztük körbe, miért késlekedik az igazi jobboldali erők egy zászló alá terelése, s hol van a Fidesz helye a két (szélső)jobbos pártcsalád egyenletében. Ami biztos: az Oroszországhoz fűződő viszony továbbra is talán a legkényesebb kérdés, s bár a Fideszt mindkét helyen szívesen látnák, a magyar miniszterelnök legkorábban a német választások eredményének tudatában dönthet a folytatásról.

Kevesen irigyelték márciusban a kormánypárti elemzőket, akiknek a Fidesz Európai Néppártból való távozását kellett az M1 nézőinek elmagyarázni. Ha ugyanis a narratíva az, hogy a világ Orbán Viktor körül forog, aki akárhogy dönt, győz, a valóság könnyen szembejöhet. Például a Fidesz uniós pozíciójával kapcsolatban.

Márciusban ugyanis az volt a szöveg, hogy Orbánék kilépése szinte azonnal katalizálja az európai „konzervatív” pártok egyesülését – egyszersmind, a langyibangyi néppárti–szocdem–liberális-tengely ellenpólusaként létrejön az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója –, magyar kormánypárt az elmúlt fél évet mégis légüres térben töltötte. A Fidesz tizenkét fős EP-delegációja a kilépés óta a pártnélküliek közt ül, így elveszett például a – jópár kormánypártot felvonultató – néppárti egyeztetésből vagy a parlamenti bizottsági tagságokból származó befolyás.

Márciusban már felvillantottuk, hogy bár a (szél)jobbos frakciók, az Identitás és Demokrácia (ID), illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) egyesítése kockás papíron jól mutat, az azokban ülő pártok világnézete olykor szükségképpen kibékíthetetlen. Hogy működjön együtt például

- az oroszfóbiás lengyel kormánypárt a Putyin-rajongó francia radikálisokkal,

- a spanyol egységet propagálók a vállaltan szeparatista flamandokkal, netán

- a menekülteket Kelet-Európába kiebrudalni akaró olaszok a Fidesszel?

Mivel fél év telt el azóta, hogy a magyar kormánypárt hivatalosan is otthagyta az úgymond balra tolódó mérsékelt jobboldalt, adódik a kérdés, hogy haladt-e valamit a nagy patrióta összeborulás. Módszertanunk egyszerű volt: megnéztük, hogy a Fideszen kívül melyik tizenöt párt írta alá a júliusban kiadott, masszív brüsszelezéssel teli Közös nyilatkozat az Európai Unió jövőjéről elnevezésű dokumentumot, és egytől egyig megkerestük őket. A magyar kormányszervek válaszadási kedvén szocializálódva minket is meglepett, hogy próbálkozásunk nem maradt eredménytelen: a tizenöt pártból heten reagáltak, és nem is akárkik, a többi között franciák, lengyelek, olaszok, spanyolok. Hogy a válaszok mennyisége kezelhető maradjon, körkérdéssorral dolgozunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy
milyen nehézségek állnak a két jobboldali EP-frakció egyesítése, illetve a Fidesz bevonása előtt,

- szövetségesnek tekintik-e a Fideszt, és ha igen, kivel tartják a kapcsolatot, valamint

- van-e olyan párt a nemzeti oldalon, amelyikkel ab ovo kizárják az együttműködést?

Előrebocsátjuk: azt, hogy a Fidesz azonnal új pártcsaládra talál, talán csak a fideszes beszélő fejek hitték el...

DÍJNYERTES MEGFUTAMODÁS - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB HÍRE MA REGGEL

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2021.09.14.


Jó reggelt! Még két nap van hátra a nyárias időből.

4 legfontosabb hírünk most




HOLLIK, EGÓ, SZUPEREGÓ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.09.14.


Hollik igazgatót minden bizonnyal ki kellene találnunk, ha nem volna. Ámde van. Orbán levette a mázsás terhet a vállunkról azzal, hogy kommunikációs igazgatót csinált belőle, és Hollik kommunikál is, ahogyan az tőle telik. Bár meg kellene kérdezni a kommunikáció szót, mit szól ahhoz, amit Hollik igazgató tesz vele, de nagy valószínűséggel elakadt a lélegzete. Jó ez az antropomorfizálás, kifejezőbbek tőle a dolgok, és minden bizonnyal Hollik igazgatóra is ráférne ugyanez, hogy emberi alakot ölthessen, mert momentán paca kinézete van. Vagy papucs orrán pamutbojt. Ez a manus nem magában valóan érdekes, hanem az egyesben megbúvó általánosként mint alapvető esztétikai kategória, másképp, mint a Fidesz-agy leszedált arcehtípusa.

Innen is kitetszik, nem a húscsomó Hollik a baj, hanem a benne megbúvó Orbán ősvalami. Másképp Ősvalami, Freudi terminológiával, a hömbölgő tudattalan, vagy Id, de, hogy a keresztény Hollik igazgató is értse, az őskáosz, magyarul tohuvabohu. És most, hogy megismertük Hollik igazgatót mint hömbölgő ködöket, lássuk ennek megnyilvánulási formáját, manifesztálódását mintegy, ami maga Gyurcsány. Minden mindegy, hogy mi történik, nap süt vagy homályló északi fény borong, Hollik tartalmaiban ott bolyong az örökkévalóság: Gyurcsány. Minderre a következtetésre az sarkallt, hogy láttam direktor elvtárs szösszenetét a miniszterelnök-jelölti vitáról, ahol a résztvevők karjaikat, kezeiket Ferenc fején nyugtatják.

Nem egy Michelangelo Sixtusban. Egyáltalán, azon túl, hogy Gyurcsány, az üzenetet sem igazán értjük, csak annyi látszik belőle, hogy Holliknak erre telik, erre futja mintegy a képességeiből és készségeiből, ami középső csoportban az oviban elmegy, habos kakaót azonban ott sem adnak érte. Így nem igazán értjük, mi is ez. Ám, ha már megidéztük Zsiga bácsi szellemét az iddel, egóval és szuperegóval, amely szintek a tudat más más állapotját mutatják a tudattalantól a tudatosig és tovább, Hollik műalkotása a pszichiáternek azt mutatja, hogy ezek összemosódtak. Hollik feje egy öblös fazék, amelyben Orbán kavargatja a félelmeit, ezt azonban kommunikációnak nevezni delikát, s mint említettem, maga a lexika is tiltakozik ellene.

Visszatérve magára a műre, Lukács György zenéről adott definíciója tolul fel, miszerint az „meghatározatlan tárgyiasság” volna, lefordítva, hogy keletkeznek bennünk képzetek a zene hallatán, mégsem látjuk a virágos rétet Vivaldi muzsikájára, hanem annak csupán égi mását érezzük birizgálni a zsigereinkben. Holliknak ilyen zene Gyurcsány. A hangalak, annak kimondása, a képe, s ha volna szaga, az is, meghatározhatatlan tárgyiasságként pánikot kelt, amitől viszont egészen materiálisan Hollik igazgató beszarik. És mint valami totemista vallás képviselője, elkezdi a képmását gyártani azzal a fals hittel, hogy attól hatalma lesz felette. Téves álláspont, hogy ez bekövetkezzék, Gyurcsány még dobogó szívébe kell harapnia...