2019. november 9., szombat

A ROBBANÁS ELMARADT, A KÁOSZ FOLYTATÓDIK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: HEGYI GYULA
2019.11.09.



Október utolsó napjával egy újabb olyan „kilépési céldátum” múlt el, amely után az Egyesült Királyság továbbra is az Európai Unió tagja maradt. London ismét kapott három hónapot arra, hogy eldöntse, elfogadható-e számára a Brexit Brüsszellel kialkudott feltételrendszere. A patthelyzet feloldása, a döntés elősegítése érdekében újramérik az erőviszonyokat: az Európai Unió decemberi csúcstalálkozójának napján idő előtti parlamenti választásokat tartanak Nagy-Britanniában és Észak-Írországban.

A kilépéspártiak valóságos apokalipszist jósoltak arra az esetre, ha ismét elmarad az általuk annyira várt Brexit nagy pillanata. Boris Johnson miniszterelnök azt mondta, inkább meghal egy árokban, mintsem újabb halasztást kérjen az unió vezetőitől a kilépés meghosszabbítására. Aztán mégsem feküdt be az árokba meghalni, hanem helyette újabb halasztást kért Brüsszeltől. Mark Francois, az egyik legszélsőségesebb Brexit-párti konzervatív képviselő nyilvánosan azt jövendölte, hogy ha október 31-én az Egyesült Királyság az EU tagja marad, akkor másnap „felrobban” az ország. Más konzervatívok civil elégedetlenséggel, lázadással, anarchiával fenyegetőztek november elsejére. Másnap aztán mindez kabaréba fordult, a közösségi médiában ezerszám jelentek meg a szatirikus kommentek, karikatúrák, gif-ek a „totális anarchia” napjáról. Egy fotó azt a borzalmat ábrázolta, hogy a konyhai evőeszköztartóban egy villa a kések közé került, a másik pedig Britannia végső pusztulásának jeleként a buszon egymással szóba álló idegeneket mutatott...


PLAGIBÁ, MEGMONDOM ÉN MAGÁNAK, MIBEN ÁLL AZ EGÉSZSÉGES HAZASZERETET

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.11.09.


A nemzet smittelője élére állt az amiatti aggódásnak, hogy mégsem lesz (ma még Budapestnek hívott) fővárosunkban atlétikai VB, miután annyi eseményt olyan sikeresen megrendezett ország, város. Nos, lássuk, tényleg annyira kell-e ez nekünk, mint a falat kenyér, vagy annál azért kevésbé.

A hírhedt úszó VB költségét 24,5 milliádra taksálta a szervezői propaganda (Gyárfás eredetileg 8 milliárdra!), ma már tudjuk, hogy inkább 120-130 milliárdba került (ha nem számítjuk Hosszú kisasszony azóta is közpénzen fizetett bizniszét a tetők alatt). A Puskás stadion: 35 milliárd forintról indult, ma meg örülhetünk, ha 190-ből megússzuk. Az inkriminált atlétikai aréna árára ma 100 milliárd feletti összeget jósolnak a híresen pontos kormányzati "szakemberek". Szerényen alkalmazva az analógiát vélhetően lesz az 200 milliárd is.

Ezzel -- mondjuk, bármelyikkel -- szemben a magyar felsőoktatás éves költségvetése 185 milliárd forint körül mozog, melyet 27 állami intézmény használ fel. Az MTA most elkonfiskált kutatóintézeti hálózata 40 milliárdos költségvetési támogatást kap, miközben ezt meghaladó saját bevételei is vannak annak bizonyítékául, hogy a magyar sportolok többségével szemben megél a világpiacon is. (Itt kivétel pl. a már említett Hosszú, aki ugyan nem átall közpénzt is igénybe venni az üzletéhez, de híresen megállja a helyét a profik között.)...

A KORMÁNY ELVETT 1,8 MILLIÁRDOT AZ ISKOLÁK FELÚJÍTÁSÁTÓL, A PÉNZT KIEMELT BERUHÁZÁSOKRA KÖLTIK

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.11.09.


Összesen 7 milliárd forintnál is többet csoportosítottak át erre a célra, pénzt vontak el tanuszoda-fejlesztési programtól is.

A Magyar Közlönyben megjelent határozatok értelmében a kormány négy területről összesen 7,2 milliárd forintot vett el és csoportosított át a kiemelt kormányzati beruházások körébe. Az átcsoportosítás a költségvetés Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeten belül történt.

A négy terület a következő:
- nevelési, oktatási intézmények felújítása, beruházása - 1 milliárd 858 millió,
- tornaterem-építési program - 1 milliárd 66 millió
- tanuszoda-fejlesztési program - 1 milliárd 66 millió
- Honvédelmi Sportközpontok fejlesztése - 3 milliárd 263 millió forint.

Ez összesen 7 milliárd 254 millió forint, ezek mind bekerültek a kiemelt kormányzati magasépítési beruházásokkal kapcsolatos kiadások tartalékának körébe...

RATATA KIRÁLY BÉKÉS ÁLMA

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: V.Z.
2019.11.09.


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, Agyamentisztánia. Volt egy királya is, kit Autok Ratatának hívtak. Ratata király az elmúlt 10 évben alaposan tanulmányozta, majd minden lehetséges eszközt bevetve hazájában és azon túl is azon dolgozott, hogy összeugrassza a népeket, békétlenséget és gyűlöletet szítson. Gondosan kiválogatott maga mellé más, hasonló gondolkodású uralkodókat, és szisztematikusan megkezdték a béke lerombolását.

Meg is lett a gyümölcse áldástalan munkájuknak, hiszen hol egy baltával csaptak agyon valakit nemzeti hovatartozása miatt, hol egy repülőt lőttek le az égből, hol tömegmészárlásokat hajtottak végre, hol éheztették és megkínozták az embereket, hol machétával ugrottak egymásnak a népek, hol békés tüntetéseket vertek szét brutálisan, máshol meg kimondottan fegyveres háború robbant ki. Mindegy volt neki és társainak, hogy a világ melyik részén eszkalálódik a téboly, a lényeg az volt, öljék egymást az emberek, és eközben ők a zavarosban halászgatva megsüthetik a sokadik pecsenyéjüket.

Aztán Ratata király gondolt egy nagyot és merészet. Egyik hű alattvalójával megalapíttatott egy kis cégecskét, össz-vissz 3 millió garasért. Aztán a kis vállalkozás Ratata király egyik kufárjától kapott 14 milliárd garas kölcsönt, aminek a visszafizetésére személyesen Ratata király vállalt garanciát az államkincstárból. Nem a saját vagyonából, hanem a közéből! Na ez a kis üzletecske ebből a tengernyi pénzből vett egy fegyvergyárat. Az újdonsült üzemben gyártották ám a fegyvert nagyhamarjában. Nem ám a legmodernebbeket, hanem azokat, amikből jó sokat el lehet adni a népeknek. Csak semmi lovagi páncél, meg nyílpuska. Jó sok kés kell, meg lándzsa, machéte, bunkósbot. Ezeket mindenki meg tudja venni, és sokat el lehet adni, mert mindenkinek kell belőle, attól függetlenül, hogy melyik oldalon harcol.

Persze tulajdonképpen Ratata királyt ez nem is érdekelte. Mármint a harc ideológiai okai. Számára a vérontás volt a lényeg, hiszen ezáltal mindenkit ki tudott szolgálni. Ratata király rájött, amig ő fenn tudja tartani a rettegést, a terrort, és a háborús fenyegetettséget, addig veszik tőle a fegyvert, mint a cukrot. A garasok meg csak dőlnek a hű pribékhez, azaz közvetetten hozzá. Ratata király udvari komornyikja mondta a minap, hogy ma már arról vizionál az uralkodó, hogy az egyik elvbarát király, bizonyos rettegett Vlad Imir, titkos fegyverüzleteit is képes lesz majd ez a kis cégecske levezényelni, és akkor legközelebb nem keveredik nemzetközi bonyodalomba, mikor is Vlad király letartóztatott fegyverkufárjait Vlad királynak adja ki, és nem a másik elvbarátjának, Trampli királynak. Mert hisz Trampli király messze lakik, és hát emiatt Trampli király fegyverüzleteiből számára sohase csurranna-cseppenne semmi sem...

HULLARABLÓK

HÍRKLIKK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2019.11.09.


Tényleg hullarablók! Most olvasom Rajk Judit nyílt levelét, amelyből kiderül, hogy levelet kapott Schmidt Máriától, a rendszerváltás 30. évfordulójának méltó megünneplésére kinevezett kormánybiztostól, hogy néhány hete elhunyt férje, Rajk László, mint a „rendszerváltoztatásban aktív és meghatározó szerepet vállaló közéleti személy, azon kiválogatottak, szűk körébe tartozik, akik kiállásukkal, áldozatvállalásukkal járultak hozzá közös identitásunknak legnemesebb hagyományainak erősítéséhez”, és ezért arcmását egy a Magyar Posta által kibocsátott bélyegen kívánja a magyar állam megörökíteni." Erről pedig a kizárólag NER kompatibilis bizottság (Kövér, Rogán, Boross Péter, Szijjártó és társaik) tagjai döntöttek, akik örömmel (sic!) és hatalmas megtiszteltetésként élték meg döntésüket”.

Túl azon, hogy mindaz, amit a NER képvisel a meggyalázása Laci gondolkodásának, életfilozófiájának, életművének, az elmúlt 9 évben bőven lett volna alkalma Schmidt Máriának és bandájának, hogy nagyrabecsülését kifejezze. Ehelyett Lacinak végig kellett asszisztálnia azt a megalázó és aljas tortúrát, amit Veszprém fideszes polgármestere és a kormánypárti képviselőtestület rótt rá.

A pályázaton elnyert, általa tervezett, és a városban felállított 56-os emlékművét, az önkormányzat, amint átvette a hatalmat lebontatta és a szeméttelepre szállíttatta...

ORBÁN KRISZTIÁN: HÚSZ ÉVIG LEHÜLYÉZTEK MINDENKIT, AKI NEM ÉRTETT EGYET VELÜK, MOST NEHÉZ HINNI NEKIK

G7.HU
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2019.11.09.


"Elveszítjük azt a csodálatos érzést, hogy van egy varázsgömbünk, amivel mindenre tudjuk a választ. Ehelyett a világ újra nagyon bonyolult lesz"

– mondta Orbán Krisztán a G7 Podcast első élő felvételén, ahol elsősorban arról beszélt, miért van nehéz dolga az elméleti iránytűjét vesztett elitnek, ha továbbra is releváns célokat szeretne kijelölni a társadalom számára. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket.

A rendezvényt „tökéletes” időzítéssel arra az órára szerveztük a Nyitott Műhelybe, amikor Erdogan török elnök látogatása teljesen megbénította Budapestet. A terv szerint jövőre havonta lesz egy ilyen rendezvényünk, érdemes eljönni. A beszélgetést meg lehet hallgatni podcastként, de a vendégünk és a közönség kérdés-válaszait csak élőben.

Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere szerint most már komolyabb vitákban nem lehet érv az, hogy „amit mondasz, az nem piaci”. Az a gondolkodási keret, amely a nyolcvanas évektől az USA-ban és Nyugat-Európában, majd a kilencvenes évektől Kelet-Közép-Európában meghatározta a közpolitikát, mostanra elvesztette legitimitását. Mostanra nem marad semmi helyette, ami lehetővé tenné, hogy egyszerű és koherens gondolkodásunk legyen a közpolitikában.

Emögött a közgazdaságtan dogmarendszerének válsága van. Ugyan komoly közgazdász tudósok sosem állították azt, amit a neoliberális iskola alaptételei között szoktak emlegetni – „a piacnak mindig igaza van”, „a szabadkereskedelem mindig jó” -, mégsem szólaltak fel az így érvelő politikusokkal szemben. Ennek részben az volt az oka, hogy maguk is politizáltak, és úgy látták, mindig a több piac mellett kell érvelniük. Az akkoriban uralkodó szemlélet szerint a jó kormányzás arról szólt, hogy minél több helyen kell bevezetni a piaci koordinációt, és ez önmagában elég lesz a jó kimenetelhez.

Az érték kifejeződik az árban, mert az ár sűríti a legjobban az összes információt. Ez egy forradalmi gondolat volt, amikor Hayek a zászlójára tűzte. Ha az ár tényleg tartalmaz minden információt, akkor az állam feladata, hogy mindenhol piaci viszonyokat teremtsen.

Csakhogy azóta kiderült, hogy ez nem áll meg teljesen. Orbán Krisztián szerint kisebb szegletekben – például az árupiacon, hogy „mennyibe kerül a kávé” – nem lehet vitatni a hayeki értékelmélet helyességét. De az egészségügy, az oktatás, a környezet vagy más ügyekben már egyáltalán nem ilyen releváns az a medián tudás, ami az árakban tükröződik.

Ennek a meghaladása nem egyszerű. Meg lehet próbálni bevonni más tudományterületek képviselőit, amikor a célokat próbáljuk meghatározni. A közgazdászoknak pedig marad a kisebb kérdések megoldása.

Az elit legitimációvesztése viszont súlyos probléma marad, és Orbán Krisztián szerint a tekintélyelvű politika újjáéledése előtt is az elit dogmatizmusának bukása nyitotta meg az utat. Hiba volt például azt sulykolni húsz éven át, hogy a globalizáció mindenki számára előnyös – hiszen amikor kiderült, hogy ez nincs feltétlenül így, nemcsak a gondolat, hanem az ezt hirdető elit is elvesztette hitelességét...

MÁTÉ GÁBOR: NEM EGÉSZSÉGES, HOGY MA MÁR MINDENNEL KAPCSOLATBAN FÉKET TARTUNK MAGUNK ELŐTT

24.HU
Szerző: LÁSZLÓ PÁL
2019.11.09.


Egy hatvanéves karmestert alakít Máté Gábor, Nagy Zoltán Szép csendben című filmjében, amelyben a karmester intim kapcsolatba kerül egy tizennégy éves csellista lánnyal. Vagy inkább erőszakot követ el. Interjú a félelmeinkről, korlátainkról, alkotásról és persze politikáról is.

Utoljára a #metoo közepén beszélgettünk, akkor jelent meg a naplója, és viszonylag gyorsan kiderült, hogy másoknál árnyaltabban gondolkodik a témáról. A Szép csendben című film forgatása közben volt bármi, ami átértékelődött önben?


Amikor egy szerepet játszom, akkor azzal foglalkozom, hogy a maximumot hozzam ki a karakterből, a személyes véleményt félre kell tenni. Nem nézheted a saját szereped kritikával, holott alapvetően egy ilyen szituációban ez elengedhetetlen lenne.

Azért egy ilyen súlyos szerep biztosan hatással van önre.

Persze hogy hatással van, főleg, hogy a forgatáson rengeteg problémám volt. A filmben szereplő lány ugyanannyi idős, mint a karaktere. Ilyenkor nem egy kollégával dolgozol, hanem egy serdülő lánnyal. Akármit is csinálsz, folyton attól tartasz, nehogy bajt okozz neki. Minden gesztus vagy szó jelentheti ugyanazt, amit a filmben is. Hogyan lehetnél jóban egy gyerekkel, aki azt érzi, már elhagyta a gyerekkort és felnőttnek érzi magát? Az embernek muszáj meghúznia egy bizonyos határt.

De ez mennyiben korlátozta önt?

Egy kollégával lehet viccelődni, de egy gyakorlatilag ismeretlennel nem. A szerep miatt pláne nem is akarsz hozzá közel kerülni. A valódi probléma, hogy ebben az érzékeny helyzetben felelősnek kell lenned egy kamasz lányért, akihez igazából valódi közöd nincsen...

AHOL A KURD ÁLMOK VÉGET ÉRNEK, AVAGY KINEK AZ ÉRDEKE ERDOGAN HÁBORÚJA?

ÁTLÁTSZÓ / VILÁGTÉRKÉP
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2019.11.07.


A független Kurdisztán megalakulásának napjainkban nincs esélye, de a helyi szintű kurd autonóm területek működőképesek lehetnek. Ez az elmúlt évek legfontosabb tanulsága a lángba borult Közel-Keleten, amit most Erdogan török elnök a Szíriában indított háborújával és etnikai tisztogatással akadályozna meg – Orbán Viktor magyar miniszterelnök támogatásával.


Nem Magyarország volt az egyetlen, amely az első világháború után katonákkal próbált védekezni az ország területi egységére nézve várhatóan kedvezőtlen döntés ellen. Törökország a sévres-i béke (1920) ellen – amely megfosztotta az Oszmán Birodalmat területe háromnegyedétől és a kurdok számára független Kurdisztánt ígért – indított függetlenségi háborút. A magyar Tanácsköztársaság katonailag elbukott (1919), a török függetlenségi háború győzött.

Képzeljük el, hogy a Tanácsköztársaság honvédő háborúja győz, és Erdély Magyarországhoz kerül a trianoni béke után, hatalmas román kisebbséggel. Hasonló sors jutott a valóságban a törökországi kurdoknak, amikor a lausanne-i béke (1923) értelmében Törökország megtarthatta kis-ázsiai (anatóliai) területeit, ahol nagy számban kurdok éltek. Az elképzelt Kurdisztán területét a kurd lakossággal együtt négy állam – Törökország, Szíria, Irak, Irán – között osztották fel.

A korabeli közvélemény egy része nem volt jó véleménnyel a békéről. Németország volt amerikai nagykövete szerint „a keresztény civilizációt keresztre feszítették Lausanne-ban, az amerikai zászlót sárban vonják le az olajspekulánsok egy csoportja érdekében.” Azóta a kurdok többször fellázadtak az elmúlt évtizedekben Irakban, Törökországban, Szíriában és Iránban is. Minden alkalommal leverték függetlenségi törekvéseiket.

Mindenki ismeri napjaink közhellyé koptatott definícióját, miszerint a kurd a legnagyobb önálló államiság nélkül létező nemzet. A becslések szerint 30-40 millió kurd él egy viszonylag kompakt területen, amely elméletileg elképzelhető lenne egyetlen területi egységként is. Ezt a dél-kelet Törökországból Észak-Szírián át Észak-Irakig tartó több mint ezer kilométeres utat autóval tíz nap alatt lehet megtenni.

Cikkemben ezt a hivatalosan el nem képzelt nemzeti területet járom be és a különböző kurd csoportok bemutatásával kritikai vizsgálat alá vetem az egységes Kurdisztánt. Kiindulópontom az aktuális török-(szíriai) kurd háború és annak okainak bemutatása, amely segíthet megérteni a jelenlegi hivatalos magyar kormányzati álláspont tarthatatlanságát is...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN VESZÉLYES VIZEKRE EVEZ -A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.09.


Süddeutsche Zeitung 

A német kancellár úgy gondolja, hogy bizonyos kérdésekben akár ötven évig, vagy még tovább is eltarthat, amíg végbemegy a kiegyenlítődés Európa két fele között. Angela Merkel szerint ebben közrejátszik, hogy világszerte erősödnek a nacionalista, bezárkózó irányzatok, úgy hogy ismét előtérbe került a nemzeti megközelítés. Mára a fal leomlásának évfordulóján tartandó ünnepségre Berlinbe hivatalosak a Visegrádi Csoport államfői. A meghívással a házigazdák azokat az érdemeket igyekeznek kiemelni, amelyet ez a négy ország a békés forradalomban szerzett. A cikk kitér arra, hogy annak idején nagy volt a félelem: túl nagy befolyáshoz jut a földrészen az egyesült Németország, ma viszont egyre inkább a vezető német szerep erősítését sürgetik sokan. Kívülről sokkal természetesebbnek tartják a 80 milliós államot, mint belülről. Merkel szerint azonban nem kizárt, hogy azon múlik ez: eltelt 30 év.

A francia elnök megismételte, hogy Európa végveszélyben van. Emmanuel Macron ezt ugyanabban az interjúban fejtette ki, amelyben az agyhalott NATO-ról beszélt. Eszerint egy sor hatalmas veszély leselkedik rá, miközben jó pár országot törékeny koalíciók irányítanak. Strasbourgban ugyan stabilak az erőviszonyok 2022-ig, de minden államot sújt a szociális válság. Kivéve azokat a kormányokat, amelyek hátat fordítottak a liberális demokráciának és úgy döntöttek , hogy sokkal keményebb eszközökhöz nyúlnak. Lehet azt mondani, hogy ily módon Budapest és Varsó megóvta magát a bajoktól, de azért a magyaroknál vannak figyelmeztető jelek – fűzte hozzá.

NZZ 

Orbán Viktort 6 éve stratégia partnerség fűzi Törökországhoz, ám a kapcsolatot bőven fűszerezik ellentmondások. A fő összekötő elem a menekültkérdés és az energia, miközben a magyar vezető a keresztény napnyugat megmentőjeként, Recep Tayyip Erdogan pedig az oszmán birodalom szellemi örököseként lép fel. Barátságuk igen szoros, a két politikus bírja egymást. A magyar kormányfő nem is titkolja csodálatát az elnök iránt. A jó viszony azonban meglepő, ha azt vesszük, hogy a magyar vezetés Európa fenyegető iszlamizálódásával indokolja kemény migrációs politikáját, és ebbe beletartozik az is, hogy a történelem során a nemzeti identitás kialakulására hatott a török hódítók elleni harc is. Az orbáni nacionalizmus azonban kellőképpen rugalmas, hogy dialektikusan fel tudja oldani az ilyen ellentmondásokat. Az eredmény mindazonáltal olykor-olykor kalandos. Például amikor a magyar fél megvétózta az EU nyilatkozatát a Szíria elleni török invázió ügyében. Orbán joggal hivatkozik arra, milyen fontos szerepe van Ankarának az európai menedékpolitikában, őszintébben nyilvánul meg a török zsarolási potenciál kapcsán, mint más tagállamok. Mégis fura, hogy a magyar politikus elhallgatja a Törökországnak folyósított Brüsszeli milliárdokat, és Erdogan áldozati mítoszát szajkózza. De érvei stratégiailag vagy ellentmondásosak, vagy félrevezetőek. Hiszen a katonai megszállás egy eddig nyugodt körzetet dúlt fel Szíriában és újabb 200 ezres menekülthullámot váltott ki. De a vétó azt is szolgálta, hogy maximalizálja Orbán súlyát az EU rovására. A politikus ugyanis nem szeretné, a Brüsszel miatt kisebb lenne a diplomáciai mozgástere. Egyenlő távolságra törekszik a regionális hatalmakkal. Ezt mutatja, hogy Erdogan előtt Vlagyimir Putyinnal, illetve a német külügyminiszterrel találkozott Budapesten. Viszont hogy orosz gázzal töltötték fel a magyar tárolókat, az azt mutatja, hogy nem több szemforgatásnál az amerikaiaknak tett ígéret a beszerzések diverzifikálására. Ám Putyinhoz és a török államfőhöz fűződő férfibarátság előbb vezethet fulladást okozó szorításhoz, mint ahogyan azt Orbán szeretné.

Orbán és Erdogan úgy jelent meg Budapesten, mint két haver, aki zsarolja az uniót, de igazából már évek óta pontosan ez a helyzet. A magyar politikus szívesen zsebre vágja a brüsszeli pénzeket, ám egységes európai politikáról nem kíván tudni. A minap megakadályozta, hogy az EU élesen elítélje a török katonai offenzíván Szíria északi részén. Ő nem osztja a túlnyomó többség erkölcsi aggályait. Számára a szervezet sima pénzbeszerzési forrás, semmi több. Akkor sem tanúsított semmiféle ellenvetést, amikor a török vendég újból azzal fenyegetett, hogy Európába irányítja a jó 3,5 millió szír menekültet. Ám azok bizonyosan nem jönnek Magyarországra, erről Orbán gondoskodni fog. A duó pimaszul kihasználja a rendszer gyenge pontjait. Senki sem dobhatja ki a magyarokat az unióból, ezt pontosan tudja a miniszterelnök. És senki sem mondhatja fel a törökök NATO-tagságát. Ezzel meg Ankara van tisztában.

Orbán Viktor veszélyes vizekre evez, amikor külön utakon jár és támogatni akarja Erdogan tervét Szíriában a biztonsági övezetek megteremtésére. A jobboldali-populista vezető szívesen áll össze autokratákkal és önkényurakkal. A múlt héten Budapesten járt Putyin, előtte a miniszterelnök egy asztalnál ült a türk nemzetek államfőivel, köztük Erdogannál, akit most a Várban üdvözölt. Amióta beköltözött az egykori karmelita kolostorba, előszeretettel mutogatja az erkélyről a gyönyörű kilátást. Közben lent, a városban forrong a köznép a rengeteg útlezárás miatt, amelyek azért kellenek, hogy a despoták ide-oda tudjanak furikázni. És ez a gyanús férfibarátságnak még viszonylag ártatlan kísérőjelensége. Mert annak az ára általában nagyobb szokott lenni, mint a kivételes panoráma megtekintése. Időnként a barátok szívességet kérnek egymástól. Egyedül ez magyarázza, hogy Orbán egyetlen uniós kormányfőként feltétel nélkül támogatja Erdogan rettenetes katonai kalandját a többségében kurdok lakta Észak-Szíriában. De két napja még ennél is továbbment egy lépéssel. Azt közölte, hogy országa közre fog működni az ún. biztonsági zóna újjáépítésében. Iskolák, templomok emeléséről van szó, ám ez már csak azért is illuzórikus, mivel a török hadsereg által előreküldött arab szabadcsapatok keményen iszlamisták, akik bizonyosan nem tűrnek meg egyetlen keresztényt sem új birtokaikon. Rendkívül cinikus az egész, mert Orbán állandóan azt nyomatja, hogy az üldözött keresztényeket védelmezi. Ám a populistáktól nem szabad várni, hogy be is váltsák az ígéreteiket. És amit a magyar vezető művel, az ez esetben azért is különösen veszedelmes, mert a térségben illetékes amerikai külön megbízott megállapította: a biztonsági övezet terve lehetővé teszi háborús bűnök elkövetését és az etnikai tisztogatást. Aki ebben segédkezet nyújt Erdogannak, akár a legcsekélyebb módon is, az maga is kiveszi részét a bűnből...

ERŐDEMONSTRÁCIÓ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2019.11.08.


Komoly dolog egy idegen ország első emberét fogadni, s minél kevésbé demokratikus országból érkezik, annál nagyobb biztonsági intézkedéseket kell foganatosítani a személyi védelme érdekében. Jómagunk láttuk már elnökök, miniszterelnökök, királyok és királynők hivatalos érkezését különböző európai országokban. Tény, a konvojuk mozgása okoz némi fennakadást a vendéglátó város életében, a rendőrség esetleg 15-20 percre megállítja a forgalmat, amíg az autóoszlop elhalad, majd utána visszaengedi a közlekedőket, és az élet megy tovább a megszokott kerékvágásban.

Láttuk már a világ egyik legvédettebb személyének, az amerikai elnöknek hivatalos látogatását egy közel-keleti országban. Ilyenkor előreküldik a páncélozott, golyóálló és számos technikai eszközzel felszerelt elnöki autóját, elkísérik saját biztonsági emberei és a biztosítási feladatokban részt vesz a fogadó ország biztonsági szolgálata is. Arra minden normális országban ügyelnek, hogy aránytalanul ne nehezítsék a városlakók életét a hivatalos látogatás miatt. A fontos ember aktuális tartózkodási helyétől pár száz méterre már nem is érzékelhető, hogy éppen jelentős esemény folyik. A budai Várat újonnan elfoglaló – nem török –, hanem felcsúti nemzetvezető, azonban úgy gondolta: a budapestiek érezzék minden porcikájukban, milyen kulcsfontosságú találkozó zajlik.

2019. november 7-én, Magyarországon, már kevesen tudnak a Téli Palota ostromáról, és nem ünnep a Nagy Októberi Forradalom. Az egykori jeles nap új értelmet nyert: a felcsúti nemzetvezető egyik legkedvesebb barátját, az önpuccsot rendező, értelmiséget bebörtönző, újságírókat üldöző, genocídiummal vádolt és a saját népe ellen vegyi fegyvert bevető török diktátort látta vendégül Budapesten.

A vizitet óriási előkészület és készültség előzte meg. Már előző nap kiürítették az érintett kerületeket (!), a repülőtérről bevezető utat, a belvárosban autók sem parkolhattak, az Andrássy út olyan kihalt volt, mintha kijárási tilalom lett volna, még egy hangyának sem volt esélye besétálni és veszélybe sodorni a török zsarnok életét. A szemetesládákat leszerelték, a csatornafedeleket lehegesztették, a tömegközlekedés gyakorlatilag leállt a város nagy részében, s bár a metró használatára buzdítottak, volt olyan megálló, ahonnan nem engedték fel az utasokat az utcára...

PÁRIZS FIGYELMEZTET: SZIGETEKRE SZAKADT, HÁBORÚZÓ TÁRSADALOM JÖHET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2019.11.08.


A kereszténység és a baloldali mozgalmak társadalomszervező erejének csökkenésével párhuzamosan nő az összeesküvés-elméletekben hívők és az oltásellenesek aránya, a keresztnevek pedig egy ország etnikai összetételének átalakulásáról is tanúskodnak. Jérôme Fourquet francia politológus hazájában nagy sikert aratott könyvben hétköznapi jelenségeken keresztül mutatja be, hogyan individualizálódik egy társadalom és miként lesz egyre kisebb az átjárás a különböző csoportok között. Mi a közös magyarok és franciák vallásgyakorlatában? Hogyan tribalizálódik a politika? Nagykép Párizsból...

BERLIN, 1989-2019: KŐFAL MÁR RÉG NINCS, DE ITT VANNAK A SZAKADÉKOK

HVG ONLINE
Szerző: NÉMETH ANDRÁS
2019.11.09.


Kereken három évtizeddel a berlini fal ledöntése után Németország nyugati és keleti felében is helyeslik a második világháború után kettészakított ország újraegyesítését, ám hiába telt el harminc év az NDK összeomlása óta, a kulturális, gazdasági és egyéb különbségek jó része még mindig érezhető maradt.

Lassan, de biztosan gyógyulnak a sebek - ez a fő következtetése a Pew Research nevű kutatóintézet Németországban végzett átfogó felmérésének. A kutatók 1991 és 2009 után idén tavasszal is megkérdezték a németeket arról, hogy egy tízes skálán mennyire elégedettek az életükkel, majd összeadták a hetest, illetve annál többet adók számát. Keleten 1991-ben 15 százalékos volt az elégedettek aránya, ez mostanra 59-re ugrott. És bár a volt NDK-ban hatalmas volt a javulás, a nyugatiak még mindig elégedettebbek, ott 64 százalékos a hetes, illetve az annál jobb értékelést adók aránya.

A jövő megítélésével kapcsolatban nagyobb az eltérés, nyugaton a megkérdezettek 61 százaléka véli úgy, jó irányba mennek a dolgok, míg keleten csak minden második ember optimista a jövőt illetően. Komoly különbségek vannak a demokrácia állapotának, illetve az EU helyzetének megítélésében is, nyugaton például a megkérdezettek 72 százaléka tartja sikeresnek az uniót, míg keleten csak a válaszolók 59 százaléka van ezen a véleményen...

BALTÁVAL FARAGJÁK AZ ÖNTELT GYÖKEREKET, ÉS NEM FÉLNEK MAJD A TÖRÖK TANKOKTÓL SE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mkes Mirtill
2019.11.08.


Tárgy: Tükör

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Lapítson kend. Észre ne vegye a szultán, mert beszippantja kendet a delegációba. Nem hiányzik kendnek a celebség. Főleg ilyen változékony időjárás mellett nem kendnek való már a közös ima a Trottyossal a teraszon. De ami igazán félő, hogy kendnek is megsimikázza a derekát, és akkor szivárványos híre kelhet kendnek. Sőt elkaphatja a ragályos gyökérséget.

Amúgy rövid leszek, mert hasadás van. Tudatilag. Ezt kend képtelen lenne feldolgozni. Nem ehhez szokott kend. Nyugi. Mink még normálisak vagyunk. De tényleg. Nem hurcolászunk és nem is avatunk szobrokat. Pesten, a várbeli különítményesei antul inkább. És visszanézik videón, mert annyira tetszenek maguknak. És elrévednek. De annyira ám, hogy az egyik eszement nézi magát, ahogy ott tépi a száját a zsinóros kiskosztümben és azt mondja a szája, hogy „A Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben…”, és nem veszi észre, hogy maga magát látja. Csak ugye álcaruhában, Prónay lajbiba öltözve. Szamuely sapka és motoros szemüveg nélkül, hátha nem ismerjük fel, mert az értelmünkön van a Takaró...

„HIHETETLEN ROKONSZENVVEL FOGADTAK”

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.11.09. 


Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után közel 200 ezer magyar menekült Nyugatra. Köztük volt Pallai Péter is, aki később a BBC Magyar Adásának munkatársa lett, és akivel a menekültlét mellett arról is beszélgettem, miként dolgozta fel a brit közszolgálati adó a forradalom után történteket, hogyan emlékezett meg róla 10-20-30 évvel később.

"Friss menekült voltam Angliában és emlékszem a brit közvélemény akkori hangulatára. Hihetetlen rokonszenvvel fogadtak bennünket és rendkívül segítőkészek voltak. Ezt az érzést a BBC tudta tükrözni” – emlékezett vissza Pallai Péter, aki szerint a Magyar Adás mély megrendüléssel dolgozta fel a helyzetet.

Szerte a szigetországban voltak spontánul szerveződő tömeggyűlések, melyeken a magyar forradalom leverése fölött érzett felháborodásuknak adtak hangot az emberek - ezekről beszámolt a BBC.

A brit közvélemény mellett a közszolgálati adó is kényes helyzetben volt, hiszen részben a szuezi beavatkozás vitte el a figyelmet a magyar forradalomról.

(A szuezi válság ugye a Szuezi-csatorna államosítása miatt tört ki, a két ellenérdekelt fél Egyiptom és a közös izraeli-brit-francia koalíció volt. A válság 1956. október 29. és november 7. között tartott, ami jórészt lefedte a magyar forradalmat. Hogy a forradalomról miként számolt be a BBC, arról ebben a posztban olvashattatok.)...

HOGYAN OKOZHATOTT EKKORA KÁOSZT EGY DELEGÁCIÓ?

INDEX
Szerző: MUNK VERONIKA, DEZSŐ ANDRÁS
2019.11.08.


Csütörtök délután, Erdoğan török elnök hivatalos látogatása miatt több helyen útlezárások és tüntetések is voltak Budapesten, de a tüntetéseknél és lezárásoknál az utóbbi időben szokásos rendezett hatósági fellépés helyett őrületes káosz uralkodott órákig Dél-Budán kora este, a legnagyobb csúcsforgalomban. De vajon hogyan fordulhatott elő, hogy megbénult Budapest jelentős része csak azért, 
mert a török elnök idejött?

Helyszíni tudósítóink és olvasóink jelzései alapján az alábbi szokatlan történések zajlottak csütörtök délután és kora este, Recep Tayyip Erdoğan török elnök budapesti látogatása idején:

Körbezártak kb. 1500 embert a Margit hídnál a rendőrök, a tömeg tagjai semerre sem tudtak továbbmenni (például a tüntetésre vagy haza vagy a gyerekeikért sem az iskolába), a környező mellékutcákba is beragadtak pár százan.

- A Batthyány téren nem engedték ki az embereket a metróállomásról, visszatereltek mindenkit a föld alá, hatalmas tumultus alakult ki.
- A Széll Kálmán térnél a tüntetők összekeveredtek a munkából hazaérőkkel, olvasóink szerint nem volt biztosítva megfelelően a Széll Kálmán közlekedési csomópont...

MÁR AZ IDŐPONTKÉRÉSHEZ IS IDŐPONT KELL SOK BUDAPESTI SZAKRENDELŐBEN

444.HU
Szerző: BOROS JULI
2019.11.08.


Már csak jövőre adnak ultrahang időpontot sok budapesti szakrendelőben. Ráadásul több helyen először nem is vizsgálati időpontot adnak, hanem egy olyan időpontot, amikor lehet időpontot kérni a vizsgálatra. Az RTL Klub Híradójának riportjából az is kiderül, hogy van, ahol először várólistára veszik a betegeket. Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál azt írták, jövőre elkészül egy nyilvántartási rendszer, amivel csökkenhetnek a várólisták a szakrendelőkben.

KAPART, JUTOTT

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2019.11.08.


Soha nem érdekelt, kinek mennyi van a bukszájában, az sem, honnét és hogyan szerezte. Az már igen, ki miket beszél, és hogy ez a beszéd összhangban van‑e azzal, amit csinál. Hogy például Bayer Zsolt, foglalkozását tekintve mini Szabó Dezső, a Várnegyedben lakik, és egy 49 négyzetméteres önkormányzati lakás bérleti díjaként 32 ezer forintot fizet, az elgondolkodtató, de fölháborító akkor lesz igazán, amikor ez az ember igazságosságról és becsületről beszél.

Nincs kétségem, hogy Bayer jogszerűen jutott a lakáshoz, engem inkább a végeredmény érdekel: amikor a fővárosban lakhatási válság van, hogy érzi magát a közíró, amikor ő maga bagóért kapja azt, amit mások sokkal több pénzért sem. Amikor egyetemisták legföljebb ötször annyiért kapnak ilyen-olyan albérleteket, akkor ő mit érthet azon, hogy ez a helyzet rendben van, de ha ezt érzi is, hogy jön ahhoz, hogy tévéstúdiók mélyén méltányosságról prédikáljon. Blogján amúgy azt írja: „Az egész ügylet során az ingatlanközvetítő és az ügyvédek útmutatásai alapján, a hatályos jogszabályokat teljes mértékben betartva jártam el. A budavári önkormányzatot semmilyen hátrány nem érte, ellenkezőleg, az önkormányzati vagyon az általam elvégzett felújítási, állagmegőrzési munkák után tízmillió forinttal nőtt. Az önkormányzati lakásért ugyanazt a bérleti díjat fizetem, mint bárki más, politikai hovatartozásától függetlenül.”

A lakástörvény szerint az önkormányzati lakások bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető. Miután a 24.hu megírta, hogy milyen olcsó bérleti díjat fizet Bayer, a publicista szűk körű sajtótájékoztatót hívott össze az Úri utcai ingatlan elé. Itt az agglomerációban lévő csereingatlan értékét 26 millióra saccolta, és hozzátette, hogy az Úri utcai ingatlan felújítása 5–10 millió forint körül lehet. Miután igen bátor emberről van szó, azonnal be is takarózott másokkal: listát állított össze, kik laknak még a Várban. Eszerint Baráth Etele egykori miniszter, egy állítólag Horn Gábor köréhez tartozó nő, egy újságíró és az OSA egyik korábbi munkatársa. Biztosan nem annyira ismert emberek, mint akiket Bayer lehagyott, például Nagy Gábor Tamás polgármester szülei és számos, a Fideszhez közeli fontos ember. Köztük Lázár János vadásztársa, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, valamint a Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke is olcsón bérel önkormányzati lakást a Várban. Mint ahogyan Palkovics László innovációs miniszter is meglehetősen olcsó bérleti díjat fizet önkormányzati lakásáért a Várban, aki, mint kifejtette, szeretett volna a szüleihez közel lakni...


SENKIT NEM ÍTÉLNEK EL ORVOSI MŰHIBA MIATT

24.HU
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2019.11.09.


Állítólag egyre többen halnak meg orvosi műhibák következtében. De hogy valóban így van-e, nem tudni, mert jogi értelemben nem létezik az orvosi műhiba fogalma, sem a polgári, sem a büntetőjogban. De akkor miként folyhatnak perek százai évente orvosi műhibák miatt?


Az orvosi műhiba kifejezés első értelmezését egy német kórboncnoknak, Rudolf Virchownak tulajdonítják, aki 1870-ben így írta le a fogalmat: „azok a gyakorlati tevékenységükben engedélyezett gyógyító személyek, akik hivatásuk gyakorlása során a szükséges figyelmesség vagy óvatosság hiánya folytán a gyógyítás általánosan elismert szabályai ellenében cselekvésükkel vagy mulasztásukkal a kezelésükre bízott személy egészségét megkárosítják, büntetendőek.” Ma már ennél jóval szélesebb körben használjuk a kifejezést. A számtalan műhibaperben a sértetteket képviselő néhai Ádám György jogászprofesszor szerint egy gyűjtőfogalomról van szó, ami „büntetőjogi, polgári jog, államigazgatási jogi, fegyelmi eljárási és etikai bizottsági eljárásra vonatkozik, és amelynek tárgya az orvos által gyógyítás közben okozott hiba”.

De vajon a gyakorlatban mit jelent az orvosi műhiba, egyfelől a polgári, másfelől a büntetőjogban?

Nagy port kavart fel a közelmúltban annak az agárdi kisfiúnak a halála, akinek az ügyében a szülei és a nagyszülei mellett egy természetgyógyászt és egy házi gyermekorvost is elítéltek. A sajtóban az eset „fényevőperként” vált ismertté. A szülők és a nagyszülők súlyos – 9 és 12 év közti – szabadságvesztés büntetést kaptak mulasztással elkövetett emberölés bűntette miatt. Ám a mi témánk szempontjából az ügy ötöd- és hatodrendű vádlottja, vagyis a gyermekorvos és a természetgyógyász – „bioenergetikus” – tettének jogi megítélése a lényeges...

ORBÁN ERDOGAN IRÁNTI VONZALMÁNAK SZEMÉLYES OKAI

HÍRKLIKK
Szerző: vazsu
2019.11.09.



Orbán Viktor remekül megérti magát Recep Tayyip Erdogannal, most is fogadta Budapesten, és ezzel tüntetőleg szembehelyezkedett az EU-val – írta a Der Spiegel. Orbán Erdogan iránti vonzalma mögött személyes okok is vannak: a magyar miniszterelnöknek régi barátja Adnan Polat török milliárdos, a Gakatasaray volt tulajdonosa, aki Tiborcz Istvánnal is üzletelt, felújította a Gül baba türbét, és több százmillió eurót szándékozik befektetni Magyarországon a megújítható energiák területén.

Míg Orbán Putyinhoz fűződő kapcsolatát partneri pragmatizmus határozza meg, Erdoganhoz szívélyes, már-már haveri kapcsolat fűzi: őszintén csodálja a török államfőt politikai stílusáért – állapítja meg a német politikai hetilap rámutat, amely felhívja a figyelmet arra is, hogy a török elnök látogatásának az időpontja kényes, az EU és Törökország közötti kapcsolat ugyanis újabb mélypontra ért.

Törökország Európa és az USA figyelmeztetése ellenére bevonult Szíriába, és az EU tervezett figyelmeztető közleménye Orbán vétója miatt megbukott. Orbán az EU-ban folytatott „egy mindenki ellen” típusú politikáját azzal veszi védelmébe, hogy Törökország az EU legfontosabb stratégiai partnere a menekültválságban, és segíteni kell, különben beváltja ígéretét, hogy milliónyi menekültet enged Európára. Orbán azt is mondta, hogy országa már ezer éve mozog a berlini, moszkvai és isztambuli hatalmi központok között, ezért az ezekhez fűződő kapcsolatokat különösen körültekintően kell ápolni – írta a szerző a közvetlenül Erdogan érkezése előtt közzétett cikkben, és felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán kijelentései ellenére a Berlinnel fenntartott kapcsolat az utóbbi időben egyre hűvösebbé vált...

ÜRES KASSZÁK, DRÁGA ITALOK, NAGY ADÓSSÁGOK - HULLANAK A CSONTVÁZAK A FIDESZES ÖNKORMÁNYZATOK SZEKRÉNYÉBŐL

NÉPSZAVA ONLINE 
Szerző: DOROS JUDIT, VAS ANDRÁS
2019.11.09.


Milliárdos hitelek, összeomló városi közlekedés, pezsgőkről és koktélalapanyagokról szóló milliós számlák – ezt örökölték elődeiktől a most hivatalba lépett vidéki ellenzéki polgármesterek.

Noha a kormánypárti propaganda rendre arról szól, milyen pompás anyagi kondíciókkal, és rendbe tett költségvetéssel adják át a stafétabotot utódaiknak a fideszes vezetésű önkormányzatok, a valóság épp ennek ellenkezőjét tükrözi. Azt már korábban megírtuk, hogy Budapestnek óriási adóssága van, és kiderült mára, több kerület gazdálkodása sem olyan makulátlan, mint ahogyan azt a Fidesz feltüntette, és a helyzet vidéken sem más. Az általunk megkérdezett, ellenzéki vezetésű települések polgármesterei szerint sorra hullanak ki a csontvázak a szekrényből, s megkönnyebbülhet, aki „csak” százmilliós, s nem milliárdos hiányokat talál. 

– Dunaújvárosban még tartanak a tételes vizsgálatok, de első ránézésre máris akadt egy 400 milliós adósság – mondta megkeresésünkre Pintér Tamás, Dunaújváros új polgármestere. Az önkormányzati cégeket is átvilágítják, és az előzmények ismeretében további súlyos problémáktól tart: a városi vagyonkezelő cégnél például több millió forintnyi számlát találtak röviditalokról, pezsgőkről és koktélalapanyagokról. A polgármester szavai szerint próbálják kideríteni, hogy ezeket milyen önkormányzati rendezvényeken használták fel. 

Úgy tűnik, a kormány által sikerként kommunikált Modern Városok Program is feladhatja a leckét az új vezetőknek. Dunaújvárosban olyan vállalásokat találtak e program keretében az előző városvezetés részéről, melyekre nincs fedezet. Érden a korábbi fideszes városvezető, T. Mészáros András a Facebook-oldalán azt állította: soha nem volt még ilyen kedvező helyzetben a város, hisz 40,5 milliárd forint fejlesztésekre fordítható forrás és mintegy 500 millió forint működésre fordítandó keret van a város kasszájában. Csőzik László, Érd ellenzéki polgármestere szerint azonban több sebtől vérzik ez az állítás: az amúgy 39 milliárdos fejlesztési forrásból 37 milliárd a Modern Városok Program kerete, ami csak átfolyik az önkormányzaton, a projekteket ugyanis a Mészáros Lőrinc-féle Fejér-B. Á. L. nyerte el, vagyis ez a pénz érdemben nem áll az önkormányzat rendelkezésére. Az idei költségvetésben pedig szerepel egy 1,9 milliárdos lyuk, amit működési célú támogatással akartak betömni, vagyis abban bíztak, hogy az állam majd kifizeti ezt a pénzt. Az összeg amúgy a napi működésre kellene, ám szeptemberben csak 700 milliót kapott Érd, és aligha is számíthatnak többre. Vagyis 1,2 milliárd a működési hiány. Ezt egyebek között olyan tételek generálták, mint a 137 millió forintos tanácsadói szerződések: ez az idei költségvetés 10-15 százaléka. – Fájni fog, ha a hiányt nekünk kell kigazdálkodnunk, de felkészülve a legrosszabbra, próbálunk összeállítani egy tervezetet, hol és mennyit lehet lefaragni a költségekből. És persze reménykedünk, hogy a kormány is segít, hiszen Orbán Viktor azt ígérte, együtt fognak működni az ellenzéki önkormányzatokkal – fogalmazott Csőzik...

A HAL ÉJI ÉNEKE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.11.09.


Áder Máraival kurválkodott, miközben kitüntetést adott át, és az ég kegyes volt hozzá, miszerint nem szakadt rá. Idézgetett, szövegösszefüggésből ragadott ki, pofán köpte Márait úgymond, és, ami a leginkább elborzasztó az egész históriában, minderről halovány fingja sem volt. Áder ezzel odakerült, ahol a helye van, a traktorista, zoknis-szandálos párttitkárok és tanácselnökök közé, ám azok naiv világra csodálkozása nélkül, végtelen romlottan, mert neki módja lenne másképp élni, ámde nem akar.

A fiúk szeretnek költőkkel, írókkal takarózni. Idézgetnek ha kell, ha nem, folytatják a hagyományt, miszerint, ha beleszövik a mondandóba, az “ahogy a költő mondja” varázsigét, azzal igazuk növekszik, szépségük gyarapszik, sőt, olybá tűnik a bávatag hallgatóság előtt, hogy az előadó okos, járatos az irodalomban, azzal kel és fekszik. Orbán is Szabó Lőrincezett, a tanácselnökök József Attilára esküdtek, gimnazisták Adyra, a párttitkárok arra, amit eléjük raktak a papíron. Ezek olyan merényletek az irodalom ellen, amit az soha nem hever ki.

Áder viszont túlment ezen, ő a gondolat ellen követett el támadást ezeknek jól van így is elképzeléssel. Nincsen jól egyáltalán, mégpedig azért, mert az alaphelyzet, amit meg én rakok ide szíves fogyasztásra Ádernek meg az összes többi nerhuszárnak az a közkeletű Márai idézet, miszerint: “És ha eltűnnek a kommunisták, jönnek majd a félművelt sunyi parasztok.” – S lám, máris itt áll előttünk Áder maga Orbánnal karöltve, s ami a leginkább örömteli, a szemünk előtt szúrja tökön magát, mert más dolgom nincsen, mint én is Márait idézzek, ha már szóba került...