2018. január 12., péntek

VAJON MI KELL AHHOZ, HOGY BRÜSSZEL VÉGRE LEÁLLJON AZ ORBÁN-REZSIM TÁMOGATÁSÁVAL?

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2018.01.12. 


Brüsszel nagyon szeretheti Orbán Viktort és a Fideszt, mert – egyelőre legalábbis úgy néz ki – miniszterelnökünk nem tud olyat elkövetni, ami tett úgy isten igazából kihúzná a gyufát:
- indíthat totális leszámolást az ellenzéki pártokkal szemben,

- módosíttathatja úgy a választási szabályokat , hogy a Fidesz a maratont a 30. kilométerrel kezdhesse,

- a demokratikus intézményeket lépésről lépésre megszüntethette (lásd bíróságok, választási szervek, állami ellenőrzésre hivatott intézmények, ügyészség, stb.), a vezetőket talpnyaló, gumigerincű csinovnyikokká degradálhatta,

- a sajtószabadságot megszüntethette, a teljes magyar sajtó cirka 95%-át az államtól és az Uniótól lenyúlt forintokból felvásárolhatta,

- elvbarátja nyíltan kijelenthette, hogy a magyar gazdaságpolitika maga a korrupció (mint a hazai új burzsoázia létrehozásának bombabiztos eszköze),
- behozhatott új egymillió (részben kamu) friss, ropogós magyar állampolgárt az Unió területére,
- bármilyen nemzetiségű, vallású, szélsőséges nézetű pénzes bűnözőt, terrorista támogató pénzmosót beengedhetett az országba, csak annyi kellett hozzá, hogy az bevásároljon 
olyan letelepedési kötvényből, amely ellenértéke offshore számlákon landol,
haveri céghálókon keresztül eltüntethette az uniós támogatások jelentős hányadát (akár 50%-át) úgy, hogy közben adóforintokból finanszírozott, sok-sok milliárdos reklámkampányokat menedzselt Brüsszel lejáratására,
- bármikor bármelyik uniós diplomatának, kormányfőnek a képébe hazudhatott,
bátran dicsekedhetett a konyhaablakból a kilátást rontó, közpénzből épült házistadionnal, ahol az arra érdemesek művészethez tartozó futballt művelik tao-milliárdokból,
- és mindezek tetejében látványosan pacsizhat olyan politikusokkal (és nemcsak pacsizik, hanem még az országot is eladja nekik), akiknek nem titkolt szándéka az Unió bomlasztása.

Brüsszelnek láthatóan mindez kevés ahhoz, hogy végre az asztalra csapjanak, elég legyen. Sőt, nyugodtan, szemrebbenés nélkül bele lehet vágni a politikusok (meg a multik képviselői) képébe, kérem, ha Berlin nem ad pénzt, majd kérünk Kínától meg Moszkvától. Mi ez, ha nem óvodás szintű zsarolás, ha nem leszel a barátom és nem adod oda az uzsonnád, akkor majd a Józsival barátkozom, aztán meglásd, majd ketten együtt jól leromboljuk a homokváradat? Ha nem táncolsz úgy, ahogy én bazseválok, akkor majd beengedem a farkasokat az akolba, oszt jól megnézheted magad? Eközben persze a kormányközeli vállalkozók ezerrel közpénztelenítik a közpénzt, nem véletlen, hogy az elszámoltatástól (vagy leszámolástól?) gatyát összerondító fideszesek már a demokrácia látszatára sem ügyelve igyekszenek mindenkit eltiporni, akit csak egy kicsit is veszélyes lehet a hatalmukra. Plusz az utolsó cseppeket is kisajtolni az uniós pályázatokból...

ÚGY TŰNIK AZ ORBÁN-KORMÁNY TITOKBAN ELKEZDTE VÉGREHAJTANI A SOROS-TERVET

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.01.12.


Egészen abszurd fordulatot vett a migránshiszti Magyarországon, hiszen a kormány lényegében elkezdte végrehajtani azt a betelepítési programot, amelynek kifundálásával Soros Györgyöt vádolja. Kiderült ugyanis, hogy titokban 1300 menekültet fogadott be az ország annak ellenére, hogy hivatalosan a végsőkig ellenáll az EU menekültkvótájának. Ha ez a fordulat nem következett volna be, akkor is egyértelmű lenne, hogy a magyar kormány bort iszik és vizet prédikál, hiszen a letelepedési kötvénybiznisz révén már 20 ezer migráns szerzett már magyar útlevelet.

Csak most kezdődik az igazi választási kampány, de máris hatalmas aduásszal ajándékozta meg az ellenzéket az Orbán-kormány. A külügyminisztérium helyettes államtitkára ugyanis a Times of Malta című lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy Magyarország 1300 menekültet befogadott, és ezt azért kezelte titkosan, hogy megvédje az érintetteket. Altusz Kristóf nyilatkozata egyrészt azt sugallja, a kormány tisztában van azzal, hogy olyan migránsellenes hangulatot szított az országban, ami szinte példátlan az európai államok körében, másrészt pedig a kormány érzi, kell egy gesztust tennie a többi unós ország felé, mert végletesen elszigetelődik merev menekültellenes álláspontja miatt.

Ennél azonban többről van szó ebben az esetben. Ha igaz, hogy a letelepedési kötvények segítségével ide érkező mintegy 20 ezer migránson kívül más csatornákon keresztül is érkeztek hivatalosan Magyarországra menekültek, akkor szinte használhatatlan lesz az a kommunikációs stratégia a kampányban, amit évek óta építget közpénzből a kormány. Korábban ugyanis azt nyilatkozták a kormány illetékesei, hogy azért nem fogadják be azt a mintegy másfélezer menekültet, amennyit előír a menekültkvóta, mert az egy elvi kérdés, hogy egy ilyen ügyben az országok maguk dönthessenek, ám ezt az elvet most nyíltan szembeköpték... 

BOKROS LAJOS KITÁLAL

VÁROSI KURÍR - VOKS2018
Szerző: Városi Kurír
2018.01.12.


Kirekesztés, ezzel az egyetlen szóval jellemezhető a két, magát még nagynak képzelő baloldali párt, az MSZP és a DK magatartása a demokratikus ellenzéki szövetség tárgyában – állítja Bokros Lajos, a MoMa elnöke.

Tegnap lehullt az álarc

Négy hónapi hitegetés, sőt, hazudozás után a DK elnöke végre bevallotta: nem akarnak megállapodni a Modern Magyarország Mozgalommal – állítja a MoMa elnöke

Szeptember elsején, a Közös Ország Mozgalom rendezvényén, még Gyurcsány sürgette annak azonnali bejelentését, hogy a DK és a MoMa szövetséget köt a parlamenti választásokra.

Mi változott azóta? Semmi. Szándéka hamis volt, átvert bennünket – hangoztatja az elnök

Kirajzolódik végre, hogy mit akarnak és mit nem akarnak a baloldal magukat nagynak képzelő pártjai.:

Mit akarnak:
  1. Lekaszálni a kisebb pártokat. Erről szól az Együtt kirekesztése, de főleg az, ahogyan az MSZP maga kezdeményezte – aztán a Fidesz örömmel megszavazta –, hogy az 1%-ot el nem érő pártok fizessék vissza a kampánytámogatást. Hallatlan gonoszság.
  2. Pénzt. A megélhetési politikusok túlélési stratégiájának ez elengedhetetlen része. Ha nem ülnek a parlamentben, akkor ugyanis munkanélküliek lesznek.
Mit nem akarnak?

SÚLYOS SZABÁLYTALANSÁGOKAT TALÁLT TIBORCZ KÖZBESZERZÉSEINÉL AZ EU CSALÁS ELLENI HIVATALA

444.HU
Szerző: haszanz
2018.01.12.


Kétéves nyomozás után az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala súlyos szabálytalanságokat tárt fel azokban a közbeszerzésekben, amiket 2011 és 2015 között nyert meg az Elios Innovatív Zrt., Tiborcz István akkori cége. A hírt a Wall Street Journal tudta meg, itthon az Index szemlézte

Az Elios volt az, amelyik rengeteg megbízást kapott magyarországi települések világításának korszerűsítésére. A pályázatok többségét eleve úgy írták ki, hogy az Elioson kívül vagy senki másnak,, vagy legfeljebb egy-két cégnek lett volna esélye indulni a munkáért, de egyeztettek már a kiírás előtt is a munkákról. Az Elios aztán brutális áron számlázott le lámpákat. Az külön szép, és ez az OLAF-nak is feltűnt, hogy Hamar Endre, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade úgy vett vett részt egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, hogy Hamar közben az Eliosban is tulajdonos volt...

OROSZBARÁTSÁGA MIATT MEGBUKOTT KONGRESSZUSI ALKALMAZOTT EGYENGETI A MAGYAROK ÚTJÁT WASHINGTONBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2018.01.11.


A magyar kormány embereinek is segített Washingtonban az az amerikai kongresszusi alkalmazott, akinek a külügyi bizottságban betöltött posztjáról gyanús oroszországi kapcsolatai miatt kellett távoznia. Paul Behrends a sokak által Putyin emberének tartott amerikai képviselő, Dana Rohrabacher közeli munkatársa. A Politico cikke szerint ő a magyar kormány egyik legfontosabb kapcsolata az amerikai képviselőházban. Nyilvános amerikai adatbázisok szerint Behrends főnökével többször is járt Magyarországon, egy ízben közvetlenül Moszkvából érkeztek. Ez pont az a legvitatottabb oroszországi útjuk volt, ami kiverte a biztosítékot Washingtonban.

Az amerikai lap szerint Behrends rendszeresen egyengette orosz lobbisták útját az amerikai törvényhozás folyosóin, ám emellett a magyaroknak is sokat segít. A 2016-os elnökválasztási kampány hevében Behrends volt az, aki összehozott egy találkozót Megyesi Jenőnek, Orbán Viktor amerika-ügyi tanácsadójának a dúsgazdag republikánus üzletemberrel, Peter Thiel-lel. A találkozóra a republikánus elnökjelölő konvenció alatt került sor, amikor Thiel épp Ohióban volt a közelben.

Tavaly júniusban is nagy szolgálatot tett Megyesinek Behrends: amikor a képviselőházban beterjesztettek egy a magyar kormányt keményen elítélő határozatot, akkor Behrends volt az, aki segített Megyesinek összehozni találkozókat képviselőkkel, és így sikerült megtorpedózni, hogy a képviselőház végül elfogadja a javaslatot. A szöveg a migránsokkal való bánásmód, az ellenzék elnyomása, a sajtó- és gyülekezési szabadság korlátozása, az egyetemek és a civilek, illetve független kutatóintézetek elleni támadásokat is említette.

December közepe óta többször kerestük Megyesi Jenőt telefonon, irodájában és emailben is, ám nem sikerült elérnünk. Második emailes megkeresésünkre annyit válaszolt: vakációzik. Amint elérjük, közöljük reagálását. A magyarokkal való kapcsolatáról érdeklődve Paul Behrendset, illetve főnöke sajtósát is többször kerestük az elmúlt egy hónapban, ám választ egyelőre nem kaptunk...

MILYEN HATALOM AZ, AMELYIK POLGÁRAINAK TÍZEZREIT KÜLDI A HALÁLBA?

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: JUSZT LÁSZLÓ
2018.01.12.


"A doni katasztrófa 75. évfordulója alkalmából az országban több helyen tartanak megemlékezéseket. Pákozdon a Don-kanyar-emlékkápolna felépítésének 25. évfordulója alkalmából Spányi Antal megyés püspök emlékezik a hősi halált halt katonákra."

Minden részvétem az elesettek utódainak, de megkérdezem a hírt generálókat: mi a hősiesség abban, hogy nevetséges eszközökkel - ruházat, fegyverzet - megtámadunk egy nekünk békét ajánló országot? És "hódítóként" több ezer kilométerre hatolunk be a földjére? Milyen hatalom az, amelyik polgárainak tízezreit küldi a halálba?

Ha a magyar történelem e rettenetes eseményére mindenképpen emlékezni kell (?) akkor emlékezzünk azokra is, akik felelős politikusként ezt előidézték! Annak az u.n. polgári magyarországnak a vezetőire, akik halálba küldték százezer honfitársukat.

És most ugorjunk egyet a történelemben, s gondolkodjunk el azon, hogy ez a mai rezsim szellemi elődeinek azokat tartja...

HOMMAGE Á F.E. 2.

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.11.


Azt tetszik kérdezni az előző bejegyzés olvastán, hogy én úgy gondolom, ebben az országban vagy a pórnép tesz valamit, vagy nem történik semmi?

A válaszom az, hogy igen, úgy gondolom. Sőt, nemcsak úgy gondolom, tényként kezelem, bizonyítható valóságként. A jelenség szabályszerű, kivétel nincs. Legalábbis nekem semmi sem jut eszembe, ami kivételként gyengítené a szabályt.
A 48-as "forradalmat" legalább elkezdték a tojásfejűek (egyetemisták és egyéb értelmiségiek), aztán hamar hazatakarodtak. 56-ban ugyanaz, csütörtöktől fogva (23. kedd volt) a legmagasabb intellektus, akivel találkoztam, egy vasbetonszerelő volt, bizonyos Angyal István (nála okosabbat különben nem sokat ismertem) meg néhány politikus (nahiszen), és egy katona, bizonyos Maléter Pál, akinek a "segédtisztje" (ő nevezett így) lettem, azaz a küldönce, aki el mert menni a postával az Országházig és vissza (nem félsz? - kérdezte, miért félnék, nincs kit és nincs mit elvesztenem, ezért lehettem én a "segédtiszt"). Azt tetszik kérdezni, hol voltak az iskolások? Nem tudom, én a két Cé fivérrel találkoztam, akik korábban kimaradtak a Horváth Mihály térről, egyikükre a Futó utca sarkán ásott "társas" sírba öntöttem némi oltott meszet, a fiatalabbnak valahol a Baross utcában mondtam meg, hogy a bátyja meghalt.
Elmondtam már többször, prolik és cigányok csinálták 56-ot, miután a sok okos feltüzelte és a biztos halálba zavarta őket. Ezzel együtt, sokkal kisebb méretű aljasság volt, mint a 48-as, amit egy Kossuth nevű gazember tett az alacsony sorból származók vérfürdőjévé, és akiknek ez a nemzet nagyja, a lánglelkű azt tanácsolta, mielőtt végleg elszökött a felelősség elől, hogy gyújtsák fel a házaikat, ne maradjon semmi az ellenségnek.
A paraszt és a proli vívja a "szabadságharcainkat" vagy senki - azért olyanok ezek tragikusan ostoba hadakozások. Ezt a csúti brigantit sem fogja más kipusztítani innen, csak még hiányzik a tojásfejű felbujtó, aki majd a megfelelő pillanatban eloldalog, hadd dögöljön meg egyedül a buta csóró, miért nem tanult inkább...
Keserű dolgok ezek. Szeretném, ha nem volna igazam.

ELŐSZÖR A FEJEKBEN KELL RENDET TENNI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.01.12.


Nagyon érdekes, fordulatokkal teli Frankfeca története, nem is lőném le a poént, csak annyit árulok el előre, hogy egy londoni kiköltözéssel kezdődik, mint oly sok magyarnak. A folytatás aztán kissé talán másként alakul.

„Időközönként szoktam olvasgatni a blogot, s korábban is felmerült már bennem, hogy elmesélem, az én szemszögömből milyen külföldön, vagy milyen hazaköltözni – csak nagy vonalakban, persze.

Hat évet éltem Londonban, amiről mindenki sok jót és sok rosszat hallott már, én is megéltem mindkettőt. Annak idején, 24 évesen, izgalommal telve keltem útra életemben először repülővel. Tele voltam bizonytalansággal.

Sosem felejtem el az első napomat, amikor hidegzuhanyként szembesültem azzal, hogy 8 emberrel élek egy négyszobás lakásban. Nem értem, mit mondanak, és csak két ember ismerek közülük.

Az első döbbenet

Sokk volt. Ezt a munkába állás feledtette. A rendszeres kereset. A színes forgatag, ami a londoni élet. Szerettem, élveztem az ott eltöltött éveket. Lelkemben persze sokat rágódtam; vágytam haza.

Nekem a nagyvárosi élet túl sok volt, a folytonos nyüzsgés, az emberek… másra vágytam. De érthetetlen módon nehéz kiszállni onnan. A város beszippant, elnyel.

A hazaköltözés

Aztán 2015-ben hazaköltöztem. Nagy elhatározás volt, és érdekes módon ugyanazt a bizonytalanságot éreztem, amikor hazatértem, mint amikor elindultam.

Milyen volt? Nyilván felemelő érzés. Éveken át vágyni haza, szövögetni az álmaimat, és várni türelemmel. Míg végre eljött a nap. A lelkem repesett.

Persze a hat év alatt négyszer jártam otthon, elszoktam Magyarországtól, a szülővárosom ugyanúgy idegenné vált, hiába ismertem. Kényelmetlen volt az utazás, az emberek hidegsége, butasága, a hétköznapok. Fura volt minden.

Sokáig nem találtam a helyemet, hiába volt a munka, a család, a barátok. Valami hiányzott...

MAGÁNNYUGDÍJ: HATALMAS NYERESÉGET HOZTAK A TAGOKNAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.01.12.


Évről-évre nagy megelégedéssel figyelhetik a hozamok alakulását azok a tagok, akik kitartottak a magánnyugdíjpénztárak mellett. A többségnek tavaly 7-11 százalékkal hízott a vagyona, miközben soha nem látott mélységbe süllyedő pénzpiaci hozamok sokkolták 2017-ben a megtakarítókat. Hat év alatt pedig 10 százalékos infláció mellett átlagosan 70 százalékkal nőtt a megtakarítás.

Miközben 2017-ben soha nem látott mélységbe zuhantak külföldön is és itthon is a pénzpiaci hozamok, a magánnyugdíjpénztárban maradottak vagyona tavaly átlagosan 7-11 százalékos hozammal növekedett – számította ki az Azénpénzem.hu a piaci árfolyamokból. Egy átlagos tagnak 2016 végén mintegy 4 millió forintja volt. A legtöbb, 11,56 százalékos hozamot a Horizont növekedési portfóliójában érhette el, neki 462 ezer forinttal lett több pénze 2017 végére.

Hasonló nagyságrendben hozott a Budapest növekedési portfóliója is , és mint a táblázatunkból kiderül, a Szövetség 10,66, míg az MKB 9,40 százalékos hozamot tudott elérni ugyancsak a növekedési portfólióban. A kiegyensúlyozott portfóliókra sem lehet panasz, hiszen mindegyik 7 százalék felett hozott, van, amelyik a 9 százalékot közelítette.

Egyedül a klasszikus portfóliónál okozott nehézséget a szabad szemmel látható hozamok fenntartása, de többségében itt is hozták vagy közelítették a várható inflációt. Egyedül a Szövetség klasszikus portfóliójának hozama nem tudta a pénz értékét tartani 0,17 százalékos hozamával...

A DEMOKRÁCIA ÜNNEPE

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: PINTÉR BENCE
2018.01.12.



Április nyolcadika: választásra készülődik Magyarország. A demokrácia ünnepére, ahogy mondják. A küzdelem egyenlőtlennek tűnik, és az is. Az egyik oldalon a politikai élet minden fórumát – az intézményeket, a sajtót, a parlamentet – uraló, állammal egybenőtt monolit tömb, a másik oldalon – valójában nem egy oldal ez, persze – az egymással marakodó, a hatalom által minden lehetséges módon gáncsolt ellenzék. Április nyolcadika: 1990-ben. És 2018-ban. Huszonnyolc évvel az első szabad választás második fordulója után ismét urnákhoz járul a magyar, a választás tétje pedig ugyanúgy történelmi, de éppenséggel fordított: a kérdés ugyanis az, hogy végleg visszatérünk-e a rendszerváltás előtti állapotokhoz, konfirmálva az elmúlt nyolc év (igen, ismét elmúlt nyolc) ámokfutását...

ORBÁN GÁTOLJA A MEGÚJULÁST

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HAJDU NÓRA
2018.01.12.


...Orbán a jelek szerint vállat von, amikor a nemzetközi sajtó – valószínűleg megbízható forrásokra támaszkodva – figyelmeztet: a különleges magyar-orosz kapcsolat mára megingatta Magyarország szövetségeseinek bizalmát a katonai és titkosszolgálati együttműködés, tehát az ország biztonságának legfontosabb garanciái területén.

Magyarország 2017-18 fordulóján, egy láthatóan veszélyesebb világban, Orbán Viktor közel nyolc éves kormányzása után nincs nagyobb biztonságban, mint 2010-ben volt. Ellenkezőleg: szövetségesei nagy részének bizalmát elvesztette, és a szövetségi rendszerben súlyos konfliktusokat okoz.

Az ezévi parlamenti választásokra készülve nem feledhetjük: a 2010-es választások előtt Orbán letagadta, hogy új alkotmány vagy a NER létrehozására készülne. Ezeket azután lelkiismeretfurdalás nélkül megvalósította. Egy ilyen, igazoltan közbizalomra méltatlan politikus minden fogadkozása arról, hogy a magyar EU tagság fenntartása nem képezheti vita tárgyát – hiteltelen.

Jól gondolja ezért meg mindenki, hogy kire, mire szavaz 2018 áprilisában.

GERÉB-ÜGY: A BÜNTETŐELJÁRÁS NEM ALKALMAS ESZKÖZ

MÉRCE
Szerző: BODROGI BEA
2018.01.12.


...A kérdés tehát az, hogy a szüléshez kapcsolódó otthoni és kórházi szülések milyen felelősségi rendszerben kerülnek kivizsgálásra.

Miért érezzük sokan, hogy valóban létezik kettős mérce a kórházi és esetek és az otthonszülés elbírálása között? És mégis miért csúszik félre ez a vita?

Az egyik tény ezzel kapcsolatban az, hogy az otthonszülés hazai bevezetése óta, pontosan 25 éve kizárólag büntetőeljárás keretében történik ezeknek az ügyeknek a kivizsgálása. Melyik szakma az, ahol a legapróbb szakmai problémák és kérdések kivizsgálása a büntetőjog rendszerén belül történik? És „ezen ügyek alatt” nem csak halálesetet kell érteni, hanem minden, otthonszülés során felmerülő problémás esetet (szülés utáni vérzés stb.), amikor a bábák, kompetenciájuk határait- felismerve, szakmai segítséget vettek igénybe, azaz hívták a mentőt. A mentővel pedig jött a rendőrség (A szabályozás után ez a gyakorlat megszűnt szerencsére).

A büntetőeljárás rendszere korlátozott és nem is alkalmas (vagy csak nagyon szűk körben) az ilyen ügyek kivizsgálására. Ebben a rendszerben nem vette bizonyítékként figyelembe a bíróság öt neves nemzetközi szakértő – a hazai szakemberektől eltérő, Geréb felelősségét cáfoló – szakvéleményét, mivel nem szerepeltek a hivatalos igazságügyi szakértői listán. Statisztikai adatokat és a témához szorosan kapcsolódó szakirodalmat sem vett figyelembe a bíróság, mondván, nem kapcsolódik szűken a konkrét esethez. És itt azért fontos megjegyezni, a statisztikai adatok, mint bizonyítékok egészen komoly szerepet tudnak játszani számos fontos társadalmi ügyet feszegető perek kapcsán, itt erre sem tudott sor kerülni.

Geréb Ágnes és a többi bába ügyei mindig és kizárólag kriminalizált környezetben kerültek kivizsgálásra, aminek az eredménye sajnos kódolva volt (figyelembe véve azt a sok egyéb szempontot – hatalom, pénz, nők – amelynek részleteire itt nem térek ki).

És itt csúszik félre a vita, hiszen nem véletlenül merül fel az a kérdés, hogy az ismert magas halálozási kórházi statisztikával párhuzamosan miért nincsen magas statisztikája a kórházi orvosok ellen indult büntetőeljárásoknak? (Csak zárójelbe teszem, polgári eljárás keretében magas a szülészeti műhiba perek száma, de ebbe az irányba most nem megyek, ott ugyanis nem az orvos, hanem a kórház áll perben, ellentétben a büntetőeljárási pozíciókkal).

Bár értem és megértem a kérdés mögött rejlő igazságtalanságot és felháborodást, mégis azt gondolom, hogy borzalmas lenne ez az irány.

Amiről beszélgetnünk és vitatkoznunk kell inkább, az a transzparens és az adott szakmát – széleskörűen – bevonó felelősségi rendszer az egészségügyben, ami jelenleg nem létezik, vagy létezik, csak rossz alapokon.

És aminek áldozata lett Geréb Ágnes, anélkül, hogy a mai napig lenne valós képünk arról, hogy pontosan mi és hogyan történt, szakmailag hibázott vagy nem hibázott. Ítélkezni könnyebb.

IDEGÖSSZEOMLÁST KAPOTT A SIKEREI MIATT KIRÚGOTT IGAZGATÓ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AN
2018.01.11.


A 24.hu számolt be egy olyan történetről, melyből sajnos egyre több lesz, hiába verjük félre a harangot jó ideje.

Most a somlóvásárhelyi általános iskola igazgatóját távolították el, akire nem hogy semmi panasz nem volt, hanem kifejezetten sikeresen működött.

A négydiplomás Martonné Vathy Hedvig több mint harminc éve dolgozott a somlóvásárhelyi iskolában, melyet 10 éve ő vezetett.

Irányítása alatt sikeres volt az intézmény a pályázatok terén is: egy pályázatíró cég segítségével az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) három pályázatán is nyertek összesen 160 millió forintot – az eredményt szeptemberben hirdették ki.

Tantestületi forrás szerint azonban két hónap múlva váratlanul megjelent nála a helyi iskolát felügyelő pápai tankerület vezetője, Egyházi Andrea, aki – miután órákig faggatta Martonnét a pályázatok megírásának körülményeiről, majd dicséret helyett megalázó körülmények között egyik napról a másikra eltávolította az igazgatót.

Egyházi Andrea az igazgatónőt hatodmagával támadta le, és zárt ajtók mögött tárgyaltak vele. Martonné néhány óra múlva aláírta a lemondó nyilatkozatát, valamint az áthelyezési dokumentumot – ugyanis mesterpedagógusi minősítése ellenére a tankerületi igazgató egy pápai általános iskola alsó tagozatába helyezte őt át.

A 24.hu úgy tudja, hogy a megtámadott igazgatónő nap végére idegösszeomlást kapott a történtek miatt...

AZ EMBEREK NEM KAPZSIK, KEDVES PÉTER, HANEM ÉHESEK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.01.11.


Harrach Péter, a mindig komoly kereszténydemokrata politikus ma délelőtt igét hirdetett. Miután a gyermekéhezést és a szegénységet úgy nagy általánosságban sikerült megszüntetni – az új KSH számítási módszernek köszönhetően – úgy Harrach véleménye szerint minden társadalmi réteg helyzete javult Magyarországon. Kész, ha ezt maga a KDNP frakcióvezető mondja, akkor biztosan igaz, mert hát eddig sem hazudtak soha, hisz ők mélykeresztények. Lássuk mit is mondott pontosan.

"Minden társadalmi réteg helyzete javult az elmúlt években Magyarországon – mondta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus kiemelte: a szegénység kockázata csökkent, és egy nemzetközi felmérés szerint a magyarok 84 százaléka optimistán tekint 2018-ra. Ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben van Magyarország mint Franciaország, Olaszország vagy Belgium" – jegyezte meg.

Abban már rögtön az elején egyet kell értsek vele, hogy volt olyan társadalmi réteg, melynek helyzete valóban sokat javult az elmúlt években. Ez a társadalmi réteg pedig a felső tízezer, a magyarországi oligarcha réteg, mely az elmúlt években, a magyarok adóforintjait ellopva vált milliárdossá. Ez az a társadalmi réteg, melynek szinte a teljes politikai “elit” a tagja. Ők azok, akik VIP páholyokból nézik, ahogy a több milliárd adóforintból kitömött Felcsút sokadszorra is vereséget szenved minden arra tévedő vendégcsapattól.

Hogy ezen kívül melyik másik társadalmi rétegre gondolhatott a keresztényi szeretet szószólója, az számomra rejtély, hisz elég csak a KSH adatait megnézni ahhoz, hogy lássuk, ez mennyire nem igaz. A nyugdíjasok, a középkorúak, de még a gyermekek is rosszabb helyzetben vannak, mint voltak évekkel ezelőtt. A szegénység továbbra is százak, ezrek életét követeli évről évre. Idősek fagynak meg saját otthonaikban, mert nyugdíjuk már arra sem elég, hogy befűtsék a lakásukat. Családok, ahol szülőknek dönteniük kell, megveszik-e a szükséges gyógyszereket az elhatalmasodó rákkal szemben, vagy pedig meleg ételt adnak a gyermekeiknek.

Péter, kurvára nem javult idehaza a helyzet, akármit is hiszel te. A te hited ugyanis nem segít azokon, akik továbbra is képtelenek kitörni a szegénységből, mert a legközelebbi munkahely 100 km-es távolságban van. Sem azokon, akik az ünnepek alkalmával családostul mennek a Blaha Lujza térre, na nem turistáskodni, hanem meleg ételért. Az általatok oly nagy elánnal osztogatott tojást, krumplit és tűzifát sem véletlenül kapkodják el percek alatt. Az emberek nem kapzsik, kedves Péter, hanem éhesek...

ÖSSZEÁLLT A MAGYAR FOLTOZOTT UTCÁK ELIT CSOPORTJA

INDEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2018.01.12.


Itt élnek közöttünk, kezükhöz forró aszfalt tapad. Személyes sorstragédiájuk, hogy bár szívüket-lelküket beleöntik az anyagba, senki sem hajlandó ezt észrevenni, mindenki csak szidja őket. Ebben a cikkben összeszedtük legművészibb megnyilvánulásaikat, mielőtt ideiglenes alkotásaikat (remélhetően minél előbb) elnyeli az aszfaltkaparó.

A napokban írtunk a rákospalotai Mogyoród útjáról, amelynek egy szakasza annyira foltos a sok kátyúzástól, hogy beférne a Guinness Rekordok Könyvébe. Mint kiderült, az utca felújítása azért nem történt meg 20 év óta, mert az alá tervezett főgyűjtő szennyvízcsatorna lefektetésére várnak – évről évre hiába.

A cikkben felhívást tettünk közzé, hogy aki ismer hasonlóan agyonfoltozott utat, küldje el nekünk. A beküldött levelek alapján összeállt a Magyar Foltozott Utcák elit csoportja.

Lehet, hogy fel se kellene újítani őket, hiszen felületük már-már egy-egy kihelyezett ipari múzeumi tárlat, aszfalt-intarziáikon művészi szintre emelődik a kátyúzás földhözragadt kétkezisége.

Nem így gondolják ezt természetesen a helyben lakók, ezért ígéretünkhöz híven levelet küldtünk az agyonfoltozott utakat üzemeltető önkormányzatoknak, hogy mikor szíveskednek tenni a dolgukat, és felújítani ezeket az utcákat. Amint a válaszok beérkeznek, közöljük őket.

De nézzük az elitcsoport versenyzőit!:...

A TANÉV KÖZEPÉN IS DÖBBENETES MÉRTÉKŰ A TANÁRHIÁNY

24.HU
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2018.01.12.


Több mint 300 aktív álláshirdetést találtunk, csak Budapesten nyolcvannál több betöltetlen tanári állás van jelenleg.

Miután tavaly szeptemberben Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, a pedagógushiány nem országos, hanem helyi jelenség, utánanéztünk, hány magyar települést sújt a lokálisnak mondott probléma. Megrendítő eredményre jutottunk: a tanév kezdete után közel egy hónappal több mint 180 olyan települést találtunk, ahol tanítót vagy szakos tanárt kerestek.

Azóta közel négy hónap eltelt, kíváncsiak voltunk, javult-e a helyzet. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ugyanis néhány nappal ezelőtt mindenkit megnyugtatott, mondván:

"megszűntek a problémák a köznevelésben".

A tárcavezető szerint vége van az átmenet nehézségeinek, megszűntek a működési problémák, bejáratott rendszerben folyik a tanítás, a köznevelés átalakításával jelentős terhet vettek le az önkormányzatok válláról.

Ám nem sokkal az első félév vége előtt nem érzékelhető jelentős javulás a tanárhiányban. A kormány által létrehozott Közszolgálati Állásportálon, a Közigálláson található álláshirdetések listáját átnézve kiderült, a tanév kezdete után hónapokkal is

147 olyan település van Magyarországon, ahol tanítókat, illetve szakos tanárokat keresnek.

Az eredményt ismét térképen is mutatjuk:...

MÉG MINDIG HÜLYE VAGY, EU - GYERE MÁR IDE, TE BAROM, VAGY KÉRDEZZ MEG VALAKIT!

SZTÁRKLIKK
Szerző: CEGLÉDI ZOLTÁN
2018.01.12.


A furfangos-leleményes magyar ügyeskedésre büszkén, összekacsintva osztogatják már napok óta a nyugotszenterzsébeti buszmegállóról szóló cikket, merthogy az EU ugye buszmegálló építését nem támogatja, kilátóét még igen, hát baranyai barátaink az uniós pénzből építettek egy "kilátót", ahova be lehet állni, ha esik az eső, és pont ott áll meg a busz.

Félretéve, hogy ugyanezt az ügyeskedést antiszemita polgártársaink a zsidóságnál vádként, a magyaroknál meg erényként szokták azonosítani, szögezzünk le két dolgot: egyrészt, és ez mindenki számára egyértelmű, itt épp arra vagyunk büszkék, hogy átvertük az EU-t. Nagy fel! Másrészt viszont az Európai Unió, és ezt muszáj félévente leírni, egy ignoráns barom.

Azt ugyanis tényleg nehéz vitatni, hogy az EU-s pályázatok kiírói pont úgy tekintenek Magyarországra, mint egy átlagosan hegedűszsuzsoid újlipótvárosi bármire a "Budapest pirossal áthúzva" tábla után. Ott a vidék, a Kert-Magyarország, termeljék meg a mini-háztájiban a kilokalóriát, nekem is van balkonparadicsomom a Pozsonyi úton, hát meg a kilátó, hogy nééééézéééék, néééézééék a szíp tájat! 
Anyádat.

És nem tanulnak semmiből. Jó kilenc éve lett botrány abból, hogy 40 centis kilátót építettek 40 milliós uniós forrásból Bodrogkeresztúron. Sebaj. Tyukodon 2013 óta 11 (tizenegy!) kilátó épült, jó részüket a gaztól meg se lehet közelíteni, de 264 milliós uniós pénzt el lehetett rá költeni. Most meg itt van Nyugotszenterzsébet, ahol, adjuk meg, egy hasznos dolog, buszmegálló épült, de megint csak: kilátónak álcázva...

ORBÁN HODZSA UTAT MUTAT

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.01.11.


Ismét mondott egy jópofát.
Úgy látszik, humor dolgában nem kell kölcsönkérni senkitől, de kár, hogy anyagiak tekintetében ezt nem mondhatjuk el...
Alcsút Géniusza Berlinben úgy ráijesztett a brüsszelitákra, hogy mindegyik csurom könnyesre sírta a zsebkendőjét és rettegésük okán egy zabszemet gőzkalapáccsal sem lehetne már az ánuszukba verni .
Az ijesztgetés oka az volt, hogy az Unió 2020-tól a következé hétéves tervezési ciklusra csökkenti a támogatásokat, Orbán pedig ezt nehezen viseli.
Így aztán odanyilatkozott, hogy rettenetesen sok feladat áll még előttünk az infrastruktúra fejlesztése terén, és ha az Unió nem ad erre pénzt, hát majd kérünk Kínától.
Egyébként is, 2030-ra utolérjük a nyugati országokat, nettó befizetővé válunk és Németország és a visegrádi államok fogják nagyrészt finanszírozni az Uniót.
Hiába, fejlődés ide, fejlődés oda, a gyógyszeripar sem mindenható, és vannak pszichiátriai betegségek, melyek az idő előrehaladtával nemhogy javulnának, inkább egyre romlanak, mégha lapáttal töltik is a bogyót a páciensbe - Q.E.D.

Ami magát az ötletet illeti, nehéz vele vitatkozni - egy bomlott elme terméke ez, remélhetőleg utolsó erekciói egyike, miközben kezd szorulni nyakán a hurok.
Tulajdonképpen csak azt támasztja alá, hogy ez az ember képtelen felismerni a világban végbemenő folyamatokat, még kevésbé képes alkalmazkodni azokhoz, ő a kert végében gugoló törpe, aki rettenetes erőlködések közepette fújja a passzátszelet, erőlködésének terméke pedig alatta látható.
Enver Hodzsa volt ilyen, mikor a Szovjetunió nem az általa elvárt módon támogatta, de ma már nincs Szovjetunió, és Kína sem ugyanaz, mint volt a múlt század hatvanas éveiben. Mindössze Magyarország kerülhet olyan helyzetbe, mint Albánia volt 1961 körül.
A szkipetárok népe számára akkor a napi betevő is luxuséletmódot jelentett, a diktatúra is más volt, mint napjainkban Európa közepén, így aztán nem biztos, hogy Orbán délceg férfiassága ellensúlyozni tudná például az ellátás hiányosságait, az éhes ember pedig hamar idegessé válik.
A szocializmus vérgőzös esztendeiben Albánián magyarember legfeljebb röhögött, mikor az albán légvédelem helyzetén poénkodott, öklét rázva az ég felé.
Most Orbán rázza az öklét az Unió felé, gondolom, ezzel arra serkenti a brüsszeli döntéshozókat, hogy a következő költségvetési ciklus tervezése során velünk kapcsolatban a jóindulatú támogatási változat kerüljön alkalmazásra.
Emellett alkalmat ad arra, hogy ismét eltöprengjenek az Unió és Magyarország viszonyán.
Megszívjuk még ezeket a hülyeségeket nagyon, a stadionjaink pedig ugyanarra a sorsra fognal jutni, mint Enver Hodzsa szeretett vasbeton bunkerei...

A PRÓBÁLKOZÁSOK FOLYTATÁSA (KISEBBSÉGI STRATÉGIÁK)

ÉLET ÉS IRODALOM / FEUILLETON
Szerző: MARKÓ BÉLA
2018.01.12.


Trianon után szétesett egy közös magyar világ, és külön-külön keverékvilágok lettek belőle, Erdélyben a román nyelv, kultúra, mentalitás nyomai tapadtak hozzánk leválaszthatatlanul, a Vajdaságban a szerb nyelv, kultúra, mentalitás hatott az ottani magyarokra. Ennek ellenére ugyanarról a világról van szó, közös maradt a küszködés is, az identitásért folytatott küzdelem az egymást követő ideológiák – fasizmus, kommunizmus – fertőzése, és az ezekből való részleges kigyógyulás is. A Nagybecskereken magyar iskolát alapító zsidó Messinger Karolin már-már hősies és mindeképpen drámai történetének helyszíne igazán lehetne mondjuk Dicsőszentmárton vagy Szászrégen is. Minden mindennel behelyettesíthető, és majdnem minden megtörténhetett volna vagy meg is történt egy másik trianoni mozaikpadlón, Felvidék, Kárpátalja vagy Erdély földjén is.

Ha lehet, máig kerülöm azt a kifejezést, hogy „nemzeti kisebbség”. Tapasztalatom szerint így vannak ezzel általában az erdélyi, vajdasági, felvidéki vagy kárpátaljai magyar értelmiségiek. Pedig a nemzetközi jogban ez a státusunk, és a különböző európai irányelvek vagy egyezmények is így beszélnek rólunk. Viszont Romániában például a kommunizmusban nem használták a „nemzeti kisebbség” meghatározást, hanem „nemzetiségként” emlegettek minket, aminek nyilván megvoltak a politikai, sőt, esetleg jogi okai is. Egyébként igazság szerint ez a hagyományos, tizenkilencedik századi terminus tehnicus, Eötvös József sem kisebbségi, hanem nemzetiségi törvényjavaslatot írt. Így hát, miközben gyűlölettel kell visszagondolnom a Román Kommunista Párt kisebbségpolitikájára, egy fokkal könnyebben viselem mégis azt a címkét, hogy nemzetiségi, mint azt, hogy kisebbségi, de nem hagyományőrzés végett természetesen, hanem többek közt azért is, mert kevesebben vagyunk ugyan, de ettől még nem akarjuk kisebbnek is tekinteni magunkat. Nemcsak a magyar nyelvben lehetséges ez az értelmezés, hanem több más nyelvben is szintén a „kicsi”, „kiskorú”, „jelentéktelen” szótőből származik a (hirtelen magyarítva) minoritás,franciául „minorité”, szemben azzal, hogy „majorité”, ami a „nagy”, „nagykorú”, „jelentős” szótőhöz kapcsolódik. A Ceaușescu-diktatúra bukása után kénytelen-kelletlen használni kezdtük ezt a terminológiát, mivel igazodni kellett a nemzetközi dokumentumokhoz, ha számítani akartunk valamilyen külső segítségre, de megszokni sohasem szoktuk meg. A kilencvenes évek elején voltak is – részben érzelmi, részben pragmatikus – vitáink a fogalomhasználatról. Az olyan botfülűbbnél botfülűbb javaslatok mellett, mint például a „számbeli kisebbség”, végül is a „nemzeti közösségnél” állapodtunk meg, politikai programjainkban ez a kifejezés szerepel, kivéve a Brüsszelnek vagy Washingtonnak szánt nyilatkozatokat, azokban továbbra is nemzeti kisebbségként emlegetjük a romániai magyarokat. De miért ez a szőrszálhasogatás? Nyilván azért, mert egyáltalán nem mindegy, hogyan pozicionáljuk a saját közösségünket, amikor róla beszélünk. Igaz, hogy kevesebben vagyunk, mint a románok, de nem vagyunk kisebbek. Azt is mondhatnám, hogy a román–magyar viszony Romániában nem „nagykorú” románok és „kiskorú” magyarok viszonya, sem értékteremtésben, sem társadalmi viszonyokban ilyen egyenlőtlenséget elfogadni nem lehet. Tudom, nem a szavakat kell megváltoztatni, hanem a tényeket. Ezért tartottam nevetségesnek, amikor ugyancsak a kilencvenes években – úgy tűnik, minden fontos döntés a kilencvenes években született – a cigányokat romákra keresztelték, eladdig, hogy nálunk tulajdonképpen ma is szentségtörés cigánynak nevezni őket. A sokszor félreértett politikai korrektség torzszüleményének véltem ezt akkor is, hiszen jósolhatóan akárhányszor elnevezést lehet változtatni, ha közben a valóság ugyanaz marad. Mint ahogy gyakorlatilag ugyanaz maradt mindmáig.

Viszont ez a „nemzeti kisebbségezés” valószínűleg nemcsak a román–magyar viszony jellemzésére nem alkalmas, hanem különös módon a magyar–magyar kapcsolatokra is hatással volt, egymás megismerését is akadályozta valamiképpen. Nomen est omen! Aki kisebbségi, attól elvárható, hogy a magyar nemzeten belül is kisebb legyen. Jelentéktelenebb. Kisszerűbb. Néha talán ősibb, hagyományai­ban színesebb, de amit tesz, alapjában véve nem lehet monumentális, nem lehet világraszóló. Tudunk ugyan egymásról, mi több, állítólag szeretjük is egymást, de Trianon óta nemcsak a megmaradt Magyaroszág csonka, hanem mi, kívülrekedtek is kicsinek látszunk egymás szemében. Amikor – már 1989 után – először jártam Szabadkán, azt hittem, egy jelentéktelen kisvárosba érkezem, és mi tagadás, meglepődve és szégyenkezve fedeztem fel „régi dicsőségünk” beszédes bizonyítékait. Tudnom kellett volna, de nem tudtam, hogy a tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején Szabadka Budapest után Magyarország legnépesebb városa, valamivel nagyobb volt Debrecennél is, már akkor százezres nagyságrendű, amikor Marosvásárhelyen még alig huszonötezren éltek. Mint ahogy a szecessziós központ is talán grandiózusabb, mint Kecskemét vagy Marosvásárhely korabeli, többnyire ugyanazokat az építészeket dicsérő szecessziója. Úgy látszik, szinte észrevétlenül én is elfogadtam egy rossz hierarchiát, miszerint Magyarországhoz képest Erdély provinciális, és mivel a vajdasági magyarok kevesebben vannak, mint mi, ők még provinciálisabbak. Kisebbségben minden kisebb úgymond, a művészet is. Nagyobb közösség nagyobb kultúra, kisebb közösség kisebb kultúra. Ebben talán még valamennyi igazság is van, ha az intézményes lehetőségekre gondolok – amikor az intézmények foghíjasak, attól alkotni még lehet, de a kulturális élet sorvadni kezd –, viszont legalább a mögöttünk levő történelmet ismerni kellene, hogy lássuk, nem sorvadoztunk mindig. Nemcsak a nosztalgiá­zás végett kell szétnézni a múltban, hanem mert kiderülhet, hogy ma is lennének alternatívák, ma is elképzelhetők különféle kulturális stratégiák Kolozsvártól Dunaszerdahelyig, Beregszásztól Zentáig...

BÁRMIKOR KIDURRANHATNAK A FIDESZES LUFIK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.01.12.


A kormány látványos sikerként könyveli el a magyar gazdaság tavalyi évét, az ideiről pedig azt mondja: kiegyensúlyozott és fenntartható pálya mentén dinamikusan bővülhet, s látóhatáron belülre kerülhet a teljes foglalkoztatottság. Bod Péter Ákos és Csaba László közgazdászprofesszorok azonban úgy látják, bár valóban vannak olyan gazdasági mutatók, amelyek a folyamatok együtthatásából kiemelve, önmagukban kommunikálva kifejezetten jól mutatnak, és az is igaz, hogy sok magyar erőn felül teljesít, már idén is vannak kockázatai a növekedésnek. Hosszabb távon pedig a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági pálya inkább csak remény, mintsem megalapozott várakozás. A nagy hitelminősítőknél Magyarország adósbesorolása azon a szinten van, ahol Horn Gyula miniszterelnöksége idején volt, amikor még sem NATO-, sem EU-tagok nem voltunk. Ami önmagában beszédes.

Diadalmenetbe kapcsolt az elmúlt napokban a kormányzat: annyira elégedett az ország és a saját teljesítményével, mintha egyenesen gazdasági csodát sikerült volna megvalósítani. Számíthattunk erre, hiszen Matolcsy György jegybankelnök tavaly év végén kijelentette, hogy Magyarország az elmúlt időszakban tizenkét nagy fordulatot hajtott végre, és elindította a tizenharmadikat is, ami a versenyképességgel kapcsolatos. Az országban gazdaságtörténeti léptékű változások mentek végbe, a reformok egyszerre stabilizálták a gazdaságot és segítették a növekedést – Matolcsy szerint.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az elmúlt napokban picit szerényebben úgy fogalmazott, hogy a tavalyi utolsó negyedéves GDP-adatok fényében kimondható, sikerül teljesíteni a 2017-re kitűzött 4,1 százalékos gazdasági növekedést, ami nemzetközi kitekintésben is jó eredmény, hiszen az uniós átlag fölött van. Szerinte a jó GDP-adathoz szinte minden szektor hozzájárult, hajtóereje pedig a beruházások 20 százalék fölötti bővülése volt. Utóbbiak közül kiemelte a lakásépítéseket és az otthonteremtési programot, amelyben eddig 64 ezer igénylést fogadtak be a pénzintézetek. A miniszter arra számít, hogy idén tovább javul az ország teljesítménye, az emelkedő béreknek köszönhetően nő a fogyasztás, továbbá a turizmus és az építőipar is erősödik.

Nem kíván változtatni idén a kormány a pénzügypolitika irányán sem, jövőre két százalék körüli költségvetési hiánnyal számol. Az államadósság az Eximbankkal együtt – amelyet az EU döntése miatt kellett bevenni az adósságszámításba, és kétszázalékos növekedést okozott – tavaly év végén 74,5 százalékon állt, a szakminiszter szerint 2018-ban tovább csökken...

NAGY PORNÓKUTATÁS: HÖLGYEKÉ AZ ELSŐBBSÉG

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.01.11.


- Évről évre több nő néz pornót

- Maga a műfaj viszont eddig a férfiakra fókuszált
- 2017 lehet a váltás éve?



Hogy máshogy kezdődhetne az év, mint a világ legnézettebb pornóoldalának értékelésével?

A Pornhub évek óta számok, adatok tömkelegét ömleszti egybe, hogy lássuk: mit néztek az emberek (mármint természetesen a természetfilmeken és a komolyzenei koncereken kívül) az előző évben.

Kezdésnek lássunk néhány impozáns adatot 2017-ből:
- 28,5 milliárd néző
- Naponta átlagosan 81 millió kattintás
- 4 millió új videó
- Összesen 68 évnyi(!!) egyhuzamban nézhető tartalom (egész pontosan 595.482 órányi)
- Másodpercenként 800 keresés
- 3732 petabyte adatforgalom (ha ez így nem mond semmit: 1 petabyte 1024 terabyte, 1 terabyte meg 1024 gigabyte, egy teljesen átlagos laptop memória mérete meg 4 gigabyte…)
- És egy egészen szórakoztató adat: többen voksoltak az egyes videók alatt, mint az amerikai elnökválasztáson (ami annyit tesz, hogy összesen 120 millióan értékelték összesen a videókat, és bár persze itt mindenki annyiszor szavaz, ahányszor akar, cserébe viszont a szavazatok 80 százaléka pozitív értékelést adott a megtekintett kisfilmekről)

Szóval maradjunk annyiban, hogy a pornó népszerűbb, mint a világ összes természetfilmje és koncertfelvétele együttvéve..

KORRUPCIÓINFÓ: ÉRTELMETLEN ÉS TÚLÁRAZOTT A KELEBIA SZUPERVASÚT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.01.11.


A környező országokban a töredékéért épülnek hasonló vasútpályák, mint amibe kínai-magyar joint venture Kelebia-Budapest vonal újjáépítése kerül majd. Hasonló, kicsit magasabb kilométerárakkal Németországban, illetve Kínában dolgoztak, sokkal nehezebb terepen, mint az Alföld. Egyebek mellett ez derült ki Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos korrupcióinfóján, amit a politikus ezúttal Jeszenszky Géza volt külügyminiszter-nagykövettel közösen tartott.

Semmiféle gazdasági realitása nincs, hogy a Kína-Európa kereskedelmi forgalom a Belgrád-Budapest vasutat használná, ráadásul a Pireusz-Belgrád vonal szintén rémes állapotban van, és annak a szakasznak a felújításáról azonban egyelőre nincsenek hírek. Sőt, a klímaváltozás hatására a tengeri forgalom egy része átterelődhet az Északi-tengerre. Már ami nem végig vasúton halad, elkerülve a pireuszi kikötőt, és a Belgrád-Budapest szakaszt is.

Ezzel szemben a hasonló hosszúságú Budapest-Kolozsvár vasút átépítése gazdaságilag indokolt, nemzetpolitikai szempontból pedig elengedhetetlen lenne. Hiszen szomorú vicc, hogy ezen a vonalon a huszadik század tízes éveiben gyorsabban lehetett haladni, mint most. Mindez Jeszenszky Géza prezentációjából derült ki.

Hadházy Ákos a beruházás becsült árait vetette össze más vasútépítésekkel, s arra jutott a magyar szakaszt extrémen túlárazzák. A részletes adatok Google-drive-on megtekinthetők.

A szomszédos államokban a magyarországi, kilométerenként 2,5-4,5 milliárd forintos árak töredékkért, 200-900 millióért építenek hasonló paraméterű pályákat. A tervezett kelebiai vonal jelenleg becsülhető ára a kínai (4,2-6,8 milliárd forint) és a német (5,9 milliárd), sokkal nehezebb terepen futó, ráadásul gyorsabb szupervasutakéval vetekszik.

A közelmúltban átadott Berlin-München ICE vonal 623 km hosszú, 11,8 milliárd euróba került. Ez kilométerenként, forintra átszámolva mintegy 5,9 milliárd forintot tesz ki, miközben a vonalon több mint 20 alagút, 300 vasúti és 170 közúti híd található. A német szupervasút 300 km/h-s sebességre alkalmas. Ezzel szemben a Budapest-Belgrád teljesen sík terepen futna, a sebessége pedig 160km/órás...

ORBÁN-NYÚL MAGYAROKAT HÜLYÍT, MAJD FŰ ALATT MENEKÜLTEKET FOGAD BE

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: MÁTRAI ANNA
2018.01.12.


Megvan a kép ahogy Orbán a hátizsákjában 2 millió levelet cügöl és vértjében ballag az Európai Parlament épületébe, harci üvöltések közepette köpködi a társaságot, ahová tartozunk? Ez felejtős! Csak duma.

Orbán piszoksága

Mialatt Orbán és csapata gőzerővel teszik gyűlölködővé, paranoiássá az arra fogékonyakat, azalatt sumákban Magyarország 1300 menekültet fogadott be a külügyi helyettes államtitkár szerint. Hitte volna, hogy a fejjel falnak rohanó magyar miniszterelnök csak itthon nagylegény, hősies szabadságharcos, a magyarok nemzeti jótevője?
Nem valószínű, hogy magába szállt és rájött, hogy embertelen amit csinál és a Budapest – Brüsszel járaton odafelé emberré lett. Egyszerűen mindenhol azt kommunikálja, amit hallani akarnak. Hiszen hazafelé ugyan azon a járaton Brüsszeltől Budapestig újraértelmezve Orbánizmusát, magyar földre lépve újra ugyanaz, aki volt a kiruccanása előtt. Újult erővel rombolja itthon a lelkeket.

Történt ugyanis, hogy Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár a Times of Malta című lapnak adott interjújában azt mondta, a betelepített menekültek biztonsága érdekében nem hozták nyilvánosságra a döntést a befogadásról...

MAGYARORSZÁG, VÉGÁLLOMÁS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.01.12.


Ott álltak, ácsorogtak a ködökben, szúró napsütésben, esőzuhogásban a bozontos ég alatt, tikkadt szöcskenyájak peremén a jó nyugodtszenterzsébetiek, és várták a buszt. Mindig csak várták, nézve a messzeséget, falujuk oldalát, így merevedtek bele az időbe az árok peremén, és az egyik helyi Estragon fölsóhajtott az ő szívéből: ”Semmi sem történik, senki sem jön, senki sem megy el – borzalmas.”

És vágyak támadtak bennük, hogy kellene egy buszmegálló, a várást intenzívebbé teendő, irodalommá emelve mintegy, és hogy ne ázzanak cafatokra, azért is. De ilyenre pénzük nekik nem volt, miért is lett volna, ha semmire sincs, csak távoli földek templomaira, kisdedóvóira, valamint a kiskutya csavaros faszára. De erre nem.

Milyen leleményes is ez a mi népünk – mondta volt Virág elvtárs kezében hajában sült krumplit szorongatva és forgatva azt, mielőtt a rohadt stanicli durranása okán szétlőtték Pelikán elvtárs hagyamszagú konyháját. És a mi falunk polgármestere is az, hiszen eszébe ötlött, hogy megállóra ugyan nem, de kilátóra adnak pénzt a hatalmasok.

Így született meg a gondolat, amelyet tett is követett, és szárba szökkent a kilátóba ojtott megálló, a hibrid, a kettőben az egy, hogy csak megmossák a hajukat és indulnak is. Kicsi is, kilátni sincs semmire, de az övék. Lett öröm, alunni se tuttak az éjjel, kínálták erősen káposztalevéllel. Azóta ott várják Godot-t, és néha a toronyba mászva olyik elmélázik azon, hogy eljátszották a jogaikat...

MÁR A KONZERVATÍV WALL STREET JOURNALNAK IS ELEGE VAN IS AZ ORBÁNI ANTIDEMOKRÁCIÁBÓL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SATÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD 
Szerző: SZELESTEY
2018.01.12.


- Az ellenzéknek csak úgy van esélye, ha mindenki összefog, beleértve a Jobbikot

- New York Times: Putyin meggyengítette a demokráciát Magyarországon, amely ily módon közelebb került az orosz keringési pályához

- A bolgár miniszterelnök lebeszéli az EU-t, hogy az a szavazásig vigye a kérdést a Lengyelország elleni szankciókról

Wall Street Journal

A konzervatív lap szerkesztőségi állásfoglalásban mutat rá, hogy Magyarország a demokrácia próbaköve Európa számára, az EU eltűri, hogy a szervezet kellős közepén támadják a demokráciát. A választás sem ígérkezik a szabadság mintgaképének. Orbán Viktor és a Fidesz azzal töltötték az elmúlt hónapokat, hogy még inkább a maguk felé billentsék a pályát, miközben Brüsszel meg sem nyikkant. A miniszterelnök igyekszik kétharmadot szerezni, hogy módosíthassa az alaptörvényt. A közvélemény kutatások azt támasztják alá, hogy sikerrel jár. Veszedelmesen nagy hatalom kerül a kezébe, lásd eddigi alapvető intézkedéseit. Hogy az ellenőrző intézmények megszállása milyen veszélyekkel jár, azt igazolja, hogy a saját emberekkel teletűzdelt Számvevőszék átszámítva 2,5 millió dolláros büntetést szabott ki a Jobbikra. Célba vette a civil csoportokat is, amelyek bírálják, a CEU meg egyenesen kiemelkedik a célpontok közül. Az újabb minősített többség felhatalmazást adna a kormánynak, hogy akár rögtönítélő bíráskodást vezessen be a bizonytalanul meghatározott terrorfenyegetés miatt.

A szavazók úgy érezheti, hogy nemigen van más választásuk, mint hogy a veszély ellenére támogassák a Fideszt. A Jobbik szintén aggasztóan szélsőjobbos, a közép felé tett fordulata nem meggyőző. Nagy rejtély, hogy az unió miért ilyen gyengekezű, amikor Orbán a demokráciát ostromolja. Brüsszel most kisebb jogsértésekért próbálja megbüntetni a lengyel kormányt, Budapestnek azonban elnézi, hogy súlyosan rombolja a szólásszabadságot és más demokratikus normákat. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a Fidesz uniós ügyekben a többi nagy középjobb párt mellé áll, ideértve a CDU-t. Csak éppen a menlevél aláássa a demokrácia ígéretét, amit az EU annak idején tett az új tagoknak, köztük Magyarországnak. A választás lehetőséget kínál, hogy a Bizottság felszólaljon az igazi demokrácia érdekében. Orbán ugyan szavakban Brüsszel ellen fordulna, de pontosan tudja, országa milyen mértékben függ a közösség pénzétől. Szóval a szervezetnek van eszköz a kezében. Még ha megkésve is, de emlékeztetheti a magyarokat, hogy ugyan a Fidesz uralja a hazai pályát, de az általa elkövetett jogsértések nem tartoznak bele az egészséges demokráciába.
ITT OLVASHATÓ