2018. december 5., szerda

RÁADÁS: MEGJELENT AZ ÚJ ÍRÁS ÚJ FOLYAMA A NETEN

ÚJ ÍRÁS 
/ IRODALOM, MŰVÉSZET, TÁRSADALOM
2018.



Farkas László: Miért éppen Új Írás? 

Nem csupán a babérjaiért, a máig világító fényéért választottuk ennek az 1991-ben elhunyt, harmincegy évet élt folyóiratnak a nevét. Tudtuk, hogy az az irodalmi lét visszahozhatatlan. Változtak a körülmények, a korlátozó eszközök. Alábbhagyott az értéket becsülő olvasási láz, maguk az értékek is megváltoztak, s ma már nem a régi erők diktálnak a művészetnek. Ötven éve öt irodalmi lapot olvastunk, ma ötvenben lehet megtalálni a havi remekműveket.

Hát akkor miért Új Írás? (tovább)


*****

TARTALOMJEGYZÉK:

.
Aforizmák
.
.
Cikkek
Zöldi László – Said
.
Egyéb
.
Emlékezés
.
Képek
.
.
Próza
. 
Tanulmányok
Vallomás
. 
Versek
.

EJH, DÖNTSD A TŐKÉT, NE SIRÁNKOZZ

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.12.05.


Barátaimmal beszélgettünk, hogy számba kellene venni, milyen módszerekkel lehetne véget vetni ennek a megalázó helyzetnek, melybe a magyar baloldal és a magyar liberálisok kerültek, nevezetesen, hogy egy maffiózó pofozóbábuivá küzdötték le magukat.
Lehet persze ezt a helyzetet világpolitikai konstellációba helyezni, csak azt nem szabad elfelejteni, hogy a helyzet egyrészt világpolitikailag is ugyanazoknak az okoknak köszönhető, másrészt meg, hogy ennek azért helyileg mi vagyunk felelősei, értem ezen a magyar ellenzék azon részét, mely nem Orbán seggéből bújt elő, mely utóbbit a mai napig Orbán kutyái instruálnak.
Azt nem ismerte fel a progresszív oldal, hogy a háború ma két dologért folyik - egyrészt a gazdasági hatalomért, másrészt a lelkekért.

A gazdasági hatalomért folyó harc módszere ma az, hogy először törvényt hoznak, melyben a kiszemelt vagyontárgyakat, pénzt, paripát fegyvert saját maguk számára könnyen hozzáférhetővé teszik, utána pedig törvényesen lopnak mindent, mi szem-szájnak ingere, termőföldeket, erdőket, vizeket, jogokat, a föld kincseit meg mindent, amire szemet vetettek.
Ha háborogsz, akkor a pofádba röhögnek, és nem csak a tiedbe, hanem az Európai Unió összes magasztos testületének pofájába is, hiszen őket te választottad meg Istenbarma, hát akkor most ne siránkozz.
Ellenben túlórázgass ingyen, kapard az árkot éhbérért, gazsulálj a Döbrögi-stílusú helyi kiskirálynak, vagy szedd a sátorfádat és indulj bele a bizonytalanságba!
A nácik saját áldozataikkal ásatták ki a gödröt, melybe belelőtték őket.
Ma és itt még a golyóval is spórolnak, de ha mégsem, akkor abban biztos lehetsz, hogy a lőszergyár tulajdonosai között ott lesz a Legfőbb Hadúr - Mészáros Lőrinc néven...

TŰZSZÜNETET KÖTÖTT AZ USA ÉS KÍNA A VILÁG LEGNAGYOBB KERESKEDELMI KONFLIKTUSÁBAN

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2018.12.05.


Több mint egy év után ismét személyesen találkozott egymással a kínai és az amerikai elnök, és működött köztük a kémia. A befektetők egy időre megkönnyebbülhetnek, de ma még hiba lenne azt mondani, hogy véget ért a háború a két nagyhatalom között.

A Fehér Ház történelmi sikerként kommunikálja Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kjnai elnök múlt szombati esti munkavacsoráját, mondván: a megbeszélés nagy változásokat jelez előre a riválisok kapcsolatában. Azt azonban a jelek szerint senki sem tudja pontosan, hogy miben állapodott meg az USA és Kína első embere, és mi ennek a valódi jelentősége.

Annyi biztos, hogy a G20 csúcs után Buenos Airesben tartott beszélgetésen fegyverszünetet kötött a két fél, akik a két ország közötti kereskedelmi háború kirobbanása óta először találkoztak személyesen. A megbeszélés a tervezettnél hosszabbra, két és fél órásra nyúlt.

A felek megállapodtak, hogy január 1-jével Amerika mégsem növeli 10 százalékról 25 százalékra a Kínából érkező termékek vámját, legalábbis 90 nap haladékot ad egyeztetésekre az intézkedés bevezetéséig. Ha ennyi idő alatt nem sikerül megegyezésre jutni, a tarifát 25 százalékra emelik. A bejelentés elég nagy fordulatot jelez: Trump még a G20 csúcs előtt, november 27-én is a vámok jelentős növelésével fenyegetett...

HA SZERENCSÉD VAN, AZ UTCÁN VERNEK MEG, ÉS NEM OTTHON

MÉRCE
Szerző: DÉS FANNI
2018.12.04.


A cikksorozat bevezető cikkében már szó volt az intézményi árulás[1] fogalmáról, arról a jelenségről, amikor a nők elleni erőszak áldozatai abban a reményben fordulnak a hatóságokhoz, intézményekhez, hogy azok majd elítélik a megtörtént erőszakot, igazságot szolgáltatnak. Azonban ehelyett a túlélőknek az élményeik folyamatos megkérdőjelezésével és azzal kell szembesülniük, hogy az ellenük elkövetett erőszaknak nagyon gyakran nincs következménye...


2018 tavaszán, a Patent Egyesülettel végzett kutatásunkban többek között a hatóságok, állami intézmények attitűdjeit, az információszolgáltatás és támogatás hatékonyságát vizsgáltuk, nők elleni erőszak ügyekben. A nők elleni erőszak és a jogrendszer kapcsolatáról szóló szakirodalom kiemeli, hogy a joggyakorlat nem veszi figyelembe a nők valóságát, a középosztálybeli férfit tekinti alanyának, még ha jogok szintjén a nők és férfiak elviekben egyenlőek is Magyarországon.

Tehát a nők valósága, társadalmi hátrányai, elnyomása, nincsenek tekintetbe véve még a nők elleni erőszak ügyek esetében sem, miközben olyan társadalmi problémáról beszélünk, amelynek léte nyilvánvalóan a nők társadalmi hátrányain, elnyomásán alapszik.

A kutatás a következőkre jutott: az ügyek iszonyatos mértékben elhúzódnak, miközben a túlélők biztonsága egyáltalán nincs garantálva a folyamat során. Tehát a legtöbb esetben az elkövető semmilyen módon nincs akadályoztatva abban, hogy újabb erőszakot, bűncselekményt kövessen el a sértett ellen.

Még ha el is rendelik a távoltartást az ügyben (tehát a rendőrség, bíróság megtiltja, hogy az elkövető az áldozat közelébe menjen), az nem működik hatékonyan, és rövid időre szól. Miközben pontosan tudható, hogy az elkövetők sokszor akkor válnak a legveszélyesebbé, amikor az áldozatuk ott hagyja őket. Sok olyan üggyel találkoztunk, amely 2015-ben kezdődött, és 2018 tavaszán még mindig folyamatban volt.

A túlélők, amikor feljelentést szeretnének tenni az ellenük elkövetett bűncselekmény miatt, sokszor kénytelenek többször visszamenni a rendőrségre, hogy ezt megtehessék, és az is gyakran előfordul, hogy megpróbálják őket lebeszélni a feljelentésről – sokszor épp annak tudatában, hiszen ezzel a rendőrségen is sokszor tisztában vannak, hogy a bírósági eljárás hosszú, megterhelő és sokszor újratraumatizáló folyamat, ellenben a nők elleni erőszak ügyeknek sokszor nincs következménye. Emellett problémát okozhat az erőszakot igazoló bizonyítékok elfogadása is: hiába nagyon egyértelmű sokszor a bizonyíték az erőszakra, azt gyakran mégsem fogadják el az ügyek során.

Az állam, jogrendszer, de az állami intézmények, hatóságok működésének is elviekben fontos alapja a pártatlanság. A pártatlanság fogalma legitimálja többek között a bürokráciáinkat, a hierarchizált döntéshozatalt, amely elvileg megalapozza, hogy semmiképpen se egyetlen (vagy több) ember szubjektív attitűdjének következményei legyenek a fontos döntések – hanem objektívek, és a „köz” érdekeit szolgálják.

A pártatlanság lényege az lenne, hogy a bíróságok, hatóságok, állami intézmények (egyéni) elfogultság nélkül döntenek adott helyzetekben, például érdekellentétek, konfliktusok és bűncselekmények kapcsán. Mindez szép gondolat, azonban illúzió: hiszen a társadalom, amiben élünk, egyenlőtlen struktúrák mentén épül fel, és a domináns társadalmi csoportok érdekeit helyezi középpontba...

TARLÓS MÁRIS BEHÓDOLT ORBÁNNAK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2018.12.05.


Nem feltétlenül korrekt egy olyan műsort kritizálni, amelyben e sorok szerzője is ott ült, hisz ha baja volt a riportalany válaszaival, miért nem ott fejtette ki, vagy vonta kérdőre a válaszadót. Csak hát egy ilyen műsor lehetőségei korlátozottak – az atv Egyenes Beszéd című programjáról van szó – és persze nem is illik a kereteket szétfeszíteni. Ezért most nézzék el nekem, hogy utólag fogalmazok meg kérdéseket, bírálatokat, egyszerűen azért, mert – szakmai etikett ide, szakmai etikett oda – nem lehet mellettük szó nélkül elmenni.

Az említett adás vendége Tarlós István főpolgármester volt, aki a Kontra című betét alanyaként kellett, hogy válaszoljon a három riporter kérdéseire. Az előzetes megállapodás, a hívás alapja a BKK-nál kirobbant botrány lett volna, ám időközben – hétfőn – bejelentették, hogy a CEU elhagyja a magyar fővárost, és Bécsbe költözik. Az osztrák főváros főpolgármestere kedden meleg szavakkal üdvözölte az egyetem bécsi megjelenését, mondván: jó dolog, hogy ők lehetnek az intézmény házigazdái. Erre reagált Tarlós Úgy, hogy a bécsi kolléga még új a posztján, így aztán nem tudja, hogy mi a dolga.

Tarlós ezzel arra akart utalni, amit aztán ki is mondott: neki – épp úgy, mint osztrák társának – semmi köze a CEU-hoz, érzelmileg pedig csak a családjához, meg a barátaihoz van kötődése. Vagyis, ezek szerint, bármennyire is ő felel, hivatalosan legalább is – Budapestért, amit a törvény nem rá testált, azzal nem is hajlandó foglalkozni...

VISSZALÖKHETI A FEUDALIZMUSBA A VIDÉKET A FIDESZ

HVG ONLINE
Szerző: SZALVKOVITS RITA
2018.12.05.



Az agrárkamara felügyelete alá vonná a földek adásvételét egy új törvénymódosítás, a szervezet még a földárakba is beavatkozhatna. Vannak, akik szerint a változás a versenyképességnek jót tenne, de így is akad hátránya. A bírálók úgy látják, a kormányhoz közeli agrárvállalkozók járnak jól.

"Katasztrófa"

Ezzel az egyetlen szóval válaszolt a földforgalmi törvény módosításával kapcsolatban feltett kérdésünkre egy karádi gazda. Nagy László és családja szőlészettel foglalkozik Somogy megyében. Korábban a helyi földbizottsággal is meggyűlt a falubeliek baja, amikor abban az uniós pénzből épített vendégházáról is elhíresült izsáki polgármester, Mondok József családjának érdekeit látták érvényesülni. „Karádon körül háromezer hektár föld van, ennek harmada az izsáki polgármester családjáé, ötszázat bérelnek, így már a földek felén ők gazdálkodnak” – magyarázta Nagy. „Tudja, annak idején privatizálták a helyi szövetkezetet, majd eléggé lerongyolódott állapotban, ezt a céget vették meg az izsáki polgármester fiai, apránként felvásárolták Karád földjeit.”

Később vadászházat is építettek ide is, majd a helyi agrárbizottság elnöki posztját is megszerezték. Akkor arra hivatkozva ültették az elnöki székbe Mondokot, hogy neki legalább van számítógépe, intézheti az ügyeket, ezt akkor elfogadták, de akkor még nem volt arról szó, hogy a földek eladásába is beleszólhatnak. Ez 2013-ban történt, és valahogy csak úgy alakult, hogy minden helyi ügyet elrendezett ez a bizottság, illetve a megyei agrárkamara, a helyiek legtöbbször csak utólag értesültek mindenről. Majd 2018 tavaszán, amikor ezeknek a bizottságoknak lejárt a mandátuma, fellázadtak a gazdák, és – mint arról a Magyar Narancs is beszámolt az év elején – a helyi földtulajdonosok érdekeivel ellentétes döntések miatt indult tiltakozás eredményeképpen sikerült egy olyan bizottságot felállítaniuk, amelyben a helyi akarat érvényesülhetett.

Ennek azonban vége lehet, ha megszavazzák a földforgalmi törvény módosítását, amely a múlt héten került a parlament elé. A hatályos jogszabály szerint a földek adásvételét ki kell függeszteni 60 napra, ez idő alatt más is jelentkezhet a területre, ha a törvényben maghatározott feltételeknek megfelel. Ha az ajánlatot az illetékes földhivatal is jogszerűnek ítéli, és azt a helyi földbizottság is véleményezte, akkor létrejöhet az ügylet. Ha az így meghozott döntés ellen valaki kifogást emel, azt a helyi jegyzőhöz kell benyújtani, és döntenek arról, hogy elfogadják, esetleg elutasítják a kifogást. Ezt követően is bírósághoz lehet fordulni az érintetteknek...


KATASZTRÓFATURISTÁK VAGYUNK A SAJÁT HAZÁNKBAN - "A FIDESZNEK MÁR HÁROMMILLIÓ TÁMOGATÓJA VAN" - MIÉRT ENNYIT HAZUDTAK CSAK?

VÁROSI KURÍR
Szerző: VARGA ZOLTÁN
2018.12.05.


...Most, alig néhányszáz kilométerrel idébb, újabb egysejtű versenyző, újabb minidúcse vágja maga alatt a fát, manipulálja a népet, álmodik magának birodalmat, stadiont, kastélyokat, repülőt, kisvasutat, gyártatja a szervilis, gerinctelen hiénahaddal az újabb győzelmi jelentéseket, hamisít történelmet, híreket, statisztikákat, foglal el médiát, ipart, mezőgazdaságot, mindent.

És még csak azt sem hiszem, hogy az a hárommillió –miért nem hat, vagy hét? Miért ennyit hazudtak csak? – ne hinné, hogy a Kedves Vezető maga a messiás. Hiszik! Úgy nyalják be az unalomig ismert, hol kommunista, hol náci propagandát, mint a németek, románok tették.

És? Daninak igaza van! KI NEM SZARJA LE? Ettől még a hazugság hazugság marad, az őrültség sem lesz igazodási elv, és a gazemberség sem válik etikává.

Mert a történelem a legnagyobb demokrata. A rossz legfeljebb csatát nyerhet, de háborút soha!
A Kedves Vezető ugyanazon az úton jár, ahol a többi bukott előd. Ugyanúgy fog bukni is!
Az a hárommillió –miért nem hat, vagy hét? Miért ennyit hazudtak csak? – pedig fel fog ébredni. Így volt ez a németeknél, így a románoknál is.
Így lesz ez nálunk is!

A BÉREKET KELLENE EMELNI, NEM A MUNKAIDŐT! - VÁLASZ ISZTIN PÉTERNEK

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2018.12.04.


Isztin Péter, az azonnali.hu publicistája „Tényleg rabszolgákat csinál belőlünk a»rabszolgatörvény«?” címmel közölt cikkében minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy a kapitalizmus történetét tekintve nulla ismerettel rendelkezik, nincs tisztában a Kósáék által beadott módosító tartalmával, nem tájékozódik a munkavállalói érdekképviseletek aggályaival kapcsolatban – vagy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja ezen témákat érintő ismereteit.

Vagy totálisan érzéketlen, a tőke érdekeit kiszolgáló propagandista.

Az egy dolog ugyanis, hogy mikor felteszi a „Mi éri meg jobban, a túlórapénz, vagy a munka utáni közös sörözés?” kérdést, eszébe sem jut, hogy a túlórapénz esetleg azért éri meg a munkásnak, mert alul van fizetve, így a kikapcsolódásra szánt idejében is kénytelen áruba bocsátani munkaerejét, ahelyett hogy maga rendelkezzen fölötte – azonban ír ennél súlyosabb dőreségeket is. Nézzük őket szépen sorjában.

A munkapiaci szabályozással kapcsolatban az emberek hajlamosak azt feltételezni, hogy a munkáltató tulajdonképpen azt csinál a munkavállalóval, amit akar, kivéve persze, ha az állam ebbe be nem avatkozik.

Az emberek több okból is hajlamosak ezt feltételezni, amit szemléletes történelmi tapasztalatok is alátámasztanak. Például a dicsőséges kapitalizmus alapelveire támaszkodva a civilizált

Nagy-Britanniában egész addig lehetséges volt gyerekeket napi tizensok órában bányákban dolgoztatni, míg ezen a kétségkívül profitábilis gyakorlat ellen szabályozásokat nem hoztak.

Hasonlóképpen, a periféria- és félperifériaországokban napjainkig virágzik a tőkés elnyomás kismillió formája, gyerekmunkától életveszélyes munkakörülményekig. A tőkés termelési módba tagozódva.

Emellett Isztin az „alapvető közgazdaságtani logikára” hivatkozva azt állítja, ha egy munkást nem fizetnek meg eléggé, vagy elégedetlen a munkakörülményeivel akkor átmehet egy másik vállalathoz dolgozni, amennyiben az jobb feltételeket ajánl. Konjunktúrában, munkaerőhiány esetén, esetleg. Ahogy azt is felveti, amennyiben csupán egy munkáltató van a környéken, ahhoz se mennek el mindenképp dolgozni a munkások, ha túlságosan alacsony bért kínál, miközben tényként kezeli, hogy „a munkások a hozzáadott értéküknek megfelelő bért kapnak.”

Ezzel a szemlélettel több probléma is akad.

A gyakorlat tanúsága szerint egyrészt a munkáltatók kartellbe tömörülhetnek a bérek mértékének tekintetében, recesszióban pedig a logika szerint addig csökkenthetik a béreket, míg a munkások éhen nem halnak. Másrészt fontos megjegyezni, a munkás nem a munkájával hozzáadott értéknek megfelelő mennyiségű bért kap, hanem annyit, amennyi az aktuális piaci folyamatok és szabályozások mellett a lehető legkevesebb. Recesszió idején, állami szabályozás híján annyit, amennyi mellett még nem fordul ki a csavarkulcs a kezéből...

HOGYAN OLVASSUNK EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ MAGYAR KORMÁNYPROPAGANDÁT?

INDEX
Szerző: KUGYELA TAMÁS, MÁRTON BALÁZS
2018.12.05.



Ugye már mindenki tudja, hogy Brüsszel „migránsvízumot” akar bevezetni, amellyel meg akarja könnyíteni, sőt, meg akarja szervezni a bevándorlást? Arról is hallottak már, hogy Brüsszel elvenne egymilliárd eurót a közép-európai országoktól, és a Soros-szervezeteknek adná? Méghozzá azért, hogy a migrációs politikája miatt büntesse Magyarországot?

Igazán udvariatlan lenne nem tudni ezekről az ügyekről, elvégre nem a semmiért beszélnek róluk szinte minden nap kormánytagok és fideszes politikusok, akár a hétvégéjüket sem kímélve. A Magyar Távirati Iroda sem viccből költi a közpénzt, egy sajtótájékoztatóról akár többször, külön gyors rövidhírrel megemlékezve.

1. Migránsvízummal juttatnák a bevándorlókat Magyarországra

Kampányüzenet: Egy brüsszeli javaslat szerint EU-n kívüli külképviseleteken gyorsított és egyszerűsített eljárásban kapnának vízumot az EU-ba igyekvő bevándorlók, anélkül, hogy megvizsgálnák a hátterüket és identitásukat. Kikerülnék a határvédelmet, és a nemzeti hatóságoknak azt a jogát, hogy bevándorlási, menekültügyi kérdésekben döntést hozzanak. Ugyanaz a célja, mint a „migránskártyának”: minél több bevándorlót minél gyorsabban bejuttatni az Európai Unió területére.

Tények: Ez egy európai parlamenti kezdeményezés, amelyből valószínűleg nem lesz törvény. A javaslat kifejezetten előírja, hogy vizsgálják meg a menedékkérők hátterét, és a nemzeti hatóságokra bízná ezt a feladatot.

A humanitárius vízum bevezetését az Európai Parlamentben (EP) kezdeményezte egy spanyol szocialista EP-képviselő, Juan Fernando López Aguilar. A lényege, hogy menedékkérelmeket az EU-n kívül is be lehessen adni, a tagállamok külföldi nagykövetségein. A nagykövetségen ideiglenes úti okmányt állíthatnának ki, amivel elutazhat a menedékkérő az uniós országba, a kérelme elbírálásához.

Tehát nagyjából ugyanaz az eljárás szerepel benne, amit a magyar hatóságok alkalmaztak Nikola Gruevszki menedékkérelménél, aki Magyarország albániai nagykövetségén jelezte, hogy menedékkérelmet szeretne beadni, majd a magyar állam kiállított neki egy ideiglenes úti okmányt, amivel Magyarországra érkezett a kérelme elbírálásához.

A különbség az, hogy az európai parlamenti javaslat például sehol nem mondja ki, hogy az adott ország diplomáciai kara is segítse az utazásban az illetőt...


A CEU ELŰZÉSE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2018.12.04.


Jegyezzük meg a dátumot! 2018. december 3-a. Ezen a napon győzött Magyarországon a sötétség, a pitiáner bosszú, a gyűlölet, az ostobaság. Másfél éves kitartó hadjárat után a vezérlő tábornok, a felcsúti nemzetvezető sikeresen elüldözte a 27 éve Budapesten eredményesen működő, nemzetközi hírnevet szerző Central European Universityt (CEU-t), a Közép-Európai Egyetemet, melynek legfőbb bűne alapítójának személye Soros György volt, aki elkövette azt a hibát évtizedekkel ezelőtt, hogy ösztöndíjat biztosított az egykor fiatal és ígéretes diáknak, a mai felcsúti nemzetvezetőnek. A Felcsútról jött hajdani diák ezt sosem bocsátja meg neki. Reméljük, Soros György is levonta a megfelelő konzekvenciát: jó tett helyébe jót ne várj.

A felcsúti nemzetvezető jól fizetett sorkatonáival tavaly tavasszal megszavaztatott egy törvényt, melyben nevetséges és képtelen feltételeket szabtak a CEU-nak. Sajnos sokan – köztük az egyetem vezetése és oktatói – nem látták be, nem értették meg, hogy a törvény egyetlen és kizárólagos célja a CEU lehetetlenné tétele volt. Belementek a játékba, igyekeztek megfelelni, tűrték a megaláztatást. Ádáz viták folytak a Facebookon is; az egyetem néhány oktatója elképzelhetetlennek tartotta, hogy tönkre tegyék vagy elkényszerítsék az egyetemet, s jómagunknak sem sikerült meggyőznünk a professzorokat, dékánokat a törvény – előbb említett – valódi céljáról, ezért végső érvként a professzorok, dékánok minket tiltottak le a Facebookról. Nem örülünk, hogy nekünk lett igazunk. Ennél is szomorúbb, hogy nem tudják, hol élnek, kik vezetik Magyarországot, ezért a rektorukat sem tudták időben felvilágosítani.

Az amerikai akkreditációt adó egyetemet semmi és senki sem volt képes megvédeni. Az USA magyarországi nagykövete – aki félévvel ezelőtti Budapestre érkezésekor főfeladatának az egyetem melletti kiállást tartotta, – kiadott egy semmitmondó, sajnálkozását kifejező, lagymatag közleményt.

Miközben Párizsban többszázezres – sokszor erőszakba torkolló – tüntetés zajlik, az üzemanyag 60%-os adótartalmának tervezett emelése miatt (Magyarországon a francia jövedelmek töredékéért dolgozó átlagautós szó nélkül, mintegy 80% adót fizet a benzin árában.), a CEU melletti kiállás, időnkénti tiltakozás sosem tudott néhány ezer embernél többet megmozgatni. Igaz, hogy a meghirdetett demonstrációk napján vagy zuhogott az eső, vagy jeges szél fújt, vagy tűzött a nap és túl nagy volt a hőség.

Az egyik mikroszkopikus ellenzéki párt által szervezett tegnapi (december 3-i) gyászszertartáson a tudósítások szerint mintegy negyvenen vettek részt, akikből tíz újságíró volt. Bár meglehet, alulbecsülték a tömeget, és valójában negyvenketten voltak. A Bazilika előtti karácsonyi kolbászsütők ennél jóval nagyobb forgalmat bonyolítottak...

KIDERÜLT, KINEK ADTÁK SOKMILLIÁRDOS VAGYONUKAT A NER-OLIGARCHÁK

24.HU
Szerző: BAKSA ROLAND, VITÉZ F. IBOLYA
2018.12.05.


Rendkívül nagyvonalú üzletemberek játszanak a kormányzati térfélen: úgy ajánlották fel a kormányzati kiadók tulajdonosai az összesen több tízmilliárd forintra tehető cégeikben megtestesülő vagyont a nemrég létrejött médiabirodalomnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, hogy egy fityinget sem kaptak, ráadásul semmilyen jog nem illeti meg őket cserébe. 

Ez derül ki az alapítvány alapító okiratából, amelyet a 24.hu a Kaposvári Törvényszéken átnézett. Az iratanyag azért Kaposváron lelhető fel, mert az alapítvány székhelye a Somogy megyei Balatonföldváron, a médiabirodalom központi figurájának tekintett Liszkay Gábor nyaralójában van.

Az alapítvány nyitott, ezért „ahhoz belföldi és külföldi természetes személyek egyaránt csatlakozhatnak”, mégpedig a vagyon felajánlásával. Ez történt meg a múlt héten bejelentett felajánlások alkalmával. Az utóbb csatlakozó-adományozó az idevágó jogszabály alapján kaphatna alapítói jogot, ám a dokumentum ezt kizárja: „A csatlakozó az alapítói vagy egyéb jogok gyakorlására nem jogosult.”

Az alapító okirat szerint „az Alapító és a csatlakozó az Alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó az Alapítvány és a csatlakozó jogutódjára is.”

Az is bizonyos, hogy Liszkaynak főszerepet szántak, és már hónapokkal korábban kigondolták, hogyan gyúrják egybe az addig több kézen levő médiaportfoliót. Az alapítvány alapítója a Liszkay kizárólagos tulajdonában álló, július közepén létrehozott cég, a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. Ez a cég alapította meg a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítványt. Ehhez

elég volt 20 millió forintot befizetnie. Aztán pár hét múlva jött még több tízmilliárdnyi vagyon a nagylelkű adományozóktól...

DŐLT AZ UNIÓS PÉNZ, LASSULT A MENTŐSZOLGÁLAT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.12.04.


Pest megyében a hívások feléhez sem érkezik meg 15 percen belül a mentő.

Meglepő adatok derülnek ki a mentők nemrég közzé tett 2017-es költségvetési beszámolójából, a szolgálat fürgeségét jelző 15 percen belüli kiérkezések aránya tavaly már csak 64,9 százalék volt. Pedig a kormány hozzávetőleg 15 milliárd forint uniós pénzt költött el az előző ciklusban arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékánál negyedórán belül megérkezzen a segítség. 

A mentőszolgálat adatai szerint 2014-ben még a sürgős hívások 72,5 százalékában odaértek a betegért 15 percen belül, egy évvel később már 68-69 százalékra romlott ez a mutató. Lapunknak 2016-ról nincs adata. Most pedig az OMSZ 2017-es költségvetési beszámolója szerint 100 sürgős hívásból már csak 64-65 esetben érnek ki 15 percen belül a sürgősségi ellátásra szorulóért. További negyedükhöz félórán belül érkezett meg a mentő, és a segélykérők 9 százalékának fél óránál is többet kellett várnia. Az utóbbi, félórán túli várakozok aránya két éve még csak hét százalék volt. 

A legjobb esélyei a Győr-Moson-Sopron megyeiknek van a jó ellátásra, ott a hívások 79,3 százalékában 15 percen belül ott van a segítség, a legkritikusabb helyzetben a Pest-megyeik vannak, itt a hívások felében sem sikerül odaérni negyedóra alatt a beteghez. 

A lassulás okairól lapunknak mentősök azt mondták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni. A szakember hiánnyal kapcsolatban a költségvetési beszámolói készítői is elismerik, hogy a legtöbb üres álláshelyük a mentőtiszti, az ápoló és a gépkocsi vezetői posztokon van. Megjegyzik azt is, hogy ezeken a munkahelyeken jelentős a fluktuáció. S mindez a legkritikusabb helyzetet a Közép-Magyarországi Régióban okozza. 

A romlás annak fényében különösen meglepő, hogy a kormányzat uniós forrásokból hozzávetőleg 15 milliárd forintot költött el arra, hogy a mentők tíz esetből legalább kilencszer negyedórán belül odaérjenek a segítségre szorulókhoz...

ÁLDOZATHIBÁZTATÁS, MÍTOSZOK, #METOO - FACEBOOK-VITÁINK TANULSÁGAI

MÉRCE
Szerző: NAGY ZSÓFIA
2018.12.05.


- Miért szállt be az autóba?
- Miért nem szállt ki az autóból?
- Miért hallgatott az esetről húsz éven át?
- Miért szólalt meg most?
- Miért ment egyáltalán színésznőnek?

Valamivel több mint egy évvel ezelőtt robbant be a köztudatba az a zaklatási ügy, amely Marton László színházi rendező által évtizedek során elkövetett hatalmi visszaélések sorára derített fényt, elsősorban Schilling Árpád felesége, Sárosdi Lilla saját története alapján.

Az alábbi írásnak nem célja feleleveníteni a tavalyi vita fontosabb sarokpontjait. Magától értetődőnek tartom, hogy az elmesélt történet, a többi áldozat előállása, a rendező bocsánatkérése egyértelművé teszi, hogy Marton évtizedeken keresztül élt vissza hatalmával. Ahogyan azt is, hogy az eset – a többi hasonló üggyel együtt olvasva – egyértelművé teszi, hogy a felszínre került problémák korántsem egyedi esetek lenyomatai, hanem társadalmi gyakorlatok napvilágra került példái.

Véleménycikktől némileg szokatlan módon az alábbi írásnak az sem célja, hogy válaszokat fogalmazzon meg ezekkel a társadalmi gyakorlatokkal kapcsolatban. Sokkal inkább néhány olyan kérdés feltevése, amelyek a vitára önreflektíven tekintenek, és azt vizsgálják, hogy az esetet követő közönség hogyan értelmezte a kialakult helyzetet, hogyan fogalmazott meg érveket és kérdéseket a maga számára.

A #metoo-kampány célja a magántörténetek társadalmivá, a nagyközönség számára ismeretlen, részben elhallgatott történetek láthatóvá tétele volt. Éppen ezért az ilyen ügyek többet jelentenek az áldozat-elkövető szembenállásnál; szólnak arról a közönségről is, amely értelmezi azokat.

A szexuális zaklatás társadalmon belüli előfordulásának gyakorisága és a napvilágra kerülő történetek száma között hatalmas űr tátong – a különböző feminista mozgalmak évtizedek óta törekszenek ennek a szakadéknak a betemetésére, ezt szolgálták a hetvenes évek speakoutjai, ahogyan a tavalyi #metoo-kampány is.

Az áldozatok „hallgatása” nem azt jelenti, hogy közeli hozzátartozókkal vagy barátokkal ne osztanák meg történeteiket. Az erőszak, a zaklatások nyilvánosságra hozása azonban az esetek jelentős többségében elmarad. A hallgatás hálója ezekben az esetekben szövevényesebb, mint gondolnánk...

EGY FOGADÁS, AMIT ELVESZÍTETT ORBÁN VIKTOR

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.12.04.


Magyarország miniszterelnöke mára annyira magabiztos lett, hogy hajlandó már akár maga ellen is fogadni. November 9-én ugyanis nem kis cinizmussal azt mondta szokásos péntek reggeli rádiós monológjában a Közép-európai Egyetem körüli bizonytalanságról, hogy: "Merek nagy tétekben fogadni, hogy fogjuk még őket látni Budapesten." Nyilván már akkor is tudta, hogy el fogják üldözni a CEU-t Budapestről, de ezzel a hazárdjátékos félmondattal azt is megüzente, hogy bármit mondhat, és az ellenkezőjét is, az ő hatalma semmit nem érez meg ebből.

A magyar választók jelentős része csak az események után kullog annak köszönhetően, hogy még most sem hajlandó elfogadni azt a tényt, miszerint minden úgy történik Magyarországon, ahogy azt Orbán Viktor eltervezte. Sem a szükségszerűség, sem az ésszerűség, sem a valószínűség kritériumai nem szabnak korlátokat azoknak a történéseknek, melyek a kormányfő akaratából ebben az országban bekövetkeznek.

Sokan nem hitték el, hogy a CEU-nak valóban el kell hagynia az országot, mert csak egy kicsinyes politikai játszma részének tekintették az egyetem körüli botrányt, ám azoknak lett igazuk, akik érteni vélték Orbán igazi szándékát. Ő az erejét akarja ugyanis demonstrálni minden általa gerjesztett ügyben, és ezt a törekvését nem tudta volna érvényesíteni abban az esetben, ha az amerikai-magyar egyetem Budapesten marad.

Mintha csak a naiv polgárok masszív tömegét akarta volna megtréfálni szűk egy hónappal azelőtt, hogy a CEU kapitulált. Dobott egy képzeletbeli mentőövet a fuldoklónak, de mielőtt az elérte volna azt, gyorsan elrántotta előle. Az, hogy önmagával szemben elvesztette a fogadást nem azt jelenti, hogy ezúttal nem számította ki helyesen a dolgok menetét, hanem azt, hogy a politikai cinizmus tekintetében egy újabb szintet lépett. Azt demonstrálta ugyanis, hogy ma már bármit mondhat, és annak az ellenkezőjét is, az ő hatalma ezektől függetlenül szilárd marad.

Azért fontos üzenet ez, mert innentől semmit sem szabad készpénznek venni, amit a kormányfő mond. A pávatáncos kommunikáció elért egy olyan szintre, amikor már egyetlen szónak sincs súlya, akár demagóg, akár pragmatikus céllal fogalmaz meg gondolatokat, később senki sem kérheti azokat számon, mert egyszerűen semmi jelentőségük sincs. Orbán csak a saját szavazói felé kommunikál, ők pedig nem igénylik a koherens gondolatmeneteket, a következetes megfogalmazásokat, a logikus magyarázatokat...

Ezért nincs Magyarországon a demokráciákra oly jellemző vitakultúra, ezért szorítják be a nyilvánosság minden területét a lehető legkisebb sarokba. A vita, az érvek ütköztetése mutatna rá ugyanis arra a tényre, hogy az önmagával beszélgető kormányfő rengeteget árt a saját országának...

A KUSSOLÁS JOGA

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2018.12.05.


Naponta magyarázunk, tipródunk, keressük az összefüggéseket, igyekszünk megtalálni a legalább bizonyos mértékig megnyugtató miérteket arra, ami körülöttünk történik. Hogy mitől vált természetessé az, amitől 10 éve talán még ökölbe szorult a kezünk. Hogy miként jutottunk el oda, hogy karba tett kézzel szemléljük (némelyek még csettintenek és toppantgatnak is örömükben), hogy miközben a felcsúti illetőségű antropológiai zsákutca és erkölcsi torprongy két dakota közmondással való öblögetés között elzavarja az értelmiséget a pusztuló Nyugatra, valójában sem ötlete, sem terve nincs az országgal. Kivéve, hogy a lopott vagyon mellé hogyan lehetne még többet lopni, azt hogyan kell eltüntetni és megvédeni.

Nos, úgy vélem, megvilágosodtam. A 30 milliárdos, egyesített propagandagyár egyik legundorítóbb felületén – bár egyre nehezebb minőségi különbségeket keresni ott, ahol a szolgai egyengeciség hajlítja a valóságot és a gerincet -, ugyanott, ahol a hét legjobb híreként ünnepelték a CEU Bécsbe menekülését, az alábbi véleményt dobta az arcomba a tájékozódási kényszerem.

Idézni vagyok kénytelen bizonyos háromnevű NER-szolga épületes irományából, amely remekül megvilágítja azt, amiben élünk. Ahol egy örökösen frusztrált kisember megfogta az Isten lábát és azóta sem bírja elengedni az érzést, és ahol egy egészen felfoghatatlan nagyságú cselédmentalitású alattvaló hadsereg rágja szájba naponta, hogy az Istennek az a dolga, hogy Istent játsszon és elégtételt vegyen egy egész országon azért, mert a bántalmazó apja nem csak ünnepnapokon kergette a megterített asztal körül:

"… mára valamiféle megfoghatatlan tulajdonosi szemlélettel mindenki birtokosnak érzi magát az állam minden ügyében. Autópálya, kórház, stadion épül? Ne ott építsék, inkább itt, sőt, egyáltalán ne építsék, hiszen az én adóforintjaimból készül, majd én megmondom, hova menjen a pénz!

Pedig dehogy mondod meg. Nem mondasz te meg semmit.

Közvetlenül nem te döntesz arról, hogy mire fordítják a befizetett összeget. (…) Fontos szabály, hogy mindig el kell fogadnod a többség akaratát, ami nem azt jelenti, hogy kisebbségi szószólóként konkrétan le vagy szarva, de egy picit mégis.

Nos, itt vannak a te adóforintjaid. Az imádott közpénzed, amit állandóan fetisizálsz és magadnak tulajdonítasz. A többség által megválasztott képviselők döntenek arról, hogy mire fordítsák, mire nem. Ha nem tetszik, vársz pár évet, és máris befolyásolhatod az eseményeket a választásokon.

Egyet nem tehetsz. Nem kérdőjelezheted meg egy háromszor egymás után kétharmaddal megválasztott kormány döntéseit, amelyek a többségi akaratot képviselik.

Ha másképp gondolod, vagy lennének javaslataid, akkor a megfelelő formában tárd elő, nem pedig méltatlankodva, ordítva, hőzöngve. Te ugyanis a kisebbséghez tartozol. Míg arról beszélsz, hogy a rendszer korrupt, így szar, meg úgy szar minden, hogy „lopnak”, addig az emberek döntő többsége ezt másképp látja. Nekik tökéletesen megfelel a jelenlegi irány, nyilván ezért is alakít újra és újra kormányt Orbán Viktor. Nem hangerőre adják a politikai többséget, igazán észrevehetted volna már.

Ha demokratikus érzésű, felelős polgár vagy, akkor szépen, méltósággal elviseled az ellenvéleményeket. (…) senkit nem érdekel, hogy te, Mr. Ego, miért óbégatsz a közpénzekről, miért vannak pompás ötleteid, amelyek mögé viszont nem tudsz többségi akaratot állítani.

Mellesleg fizetsz adót? Persze, csak félve kérdem. Mert ha nem, akkor végképp legyél szerény. (…) Az olyan ember, aki nem adózik, de közösségi ügyekben másoknak osztja az igét, minimum farizeus..."


Azt hiszem, ezt itt nem igazán lehet félreérteni. Tiszta, világos, érthető. Ezt üzeni nekünk az eliten kívüli falusi gátlástalanság ideáltípusa, a széles nyilvánosság elől hermeneutikusan elzárt stúdiókba gyáván bemenekülő néptribun, aki rühelli az értelmiségieket, de mindig kéznél van egy lejárt szavatosságában is örökzöld dakota szellemesség, amivel a nép egyszerű gyermeke kompenzálni próbálja, hogy valójában egy ócska akarnok, akinek a hatalom nem eszköz, hanem pusztán önmagában vett megélhetési cél.

Ez itt az április 8-a óta tartó folyamatos elégtétel elvétele azoktól, akik szerint az általa épített nemzeti poszkommunizmus nem minden világok legjobbika, akik a közpénzkurvának állt szócsöveivel ellentétben nem úgy érzik, hogy ez egy igazságosan és zökkenőmentesen működő jogállam.

Ez Orbán Viktor kormányprogramja a harmadik kétharmad birtokában, csak annyira nem bátor ő, hogy a Kossuth rádió mikrofonállványába bele merje ásítani, hogy aki nem rá szavazott, az kussoljon négy évig. Ez itt a közpénzből milliárdokkal megtámogatott nemzeti szájbarágó azoknak, akiknek kétségeik vannak, és azoknak is, akiknek már régen nincsenek kétségeik, akik lehajtott fejjel, esetenként büszkén és hálatelt szívvel veszik tudomásul, hogy ennél jobb nekik úgysem lehetne. Igaz, hogy az unokákat csak képről ismerik, igaz, hogy a gyerekek egyre ritkábban jönnek haza a migránsok miatt élhetetlenné vált nyugatról, igaz, hogy elmartak maguktól mindenkit, aki nem imádja a Viktorukat, de ugyan már, hol nem lopnak, ki nem lop ebben a világban? Legalább nem a tudjukkik viszik a szajrét, ugye...

HA BETEG GYEREKEKRE HIVATKOZVA TRÜKKÖZNÉNEK AZ 1 SZÁZALÉKOS ADÓVAL, AZ PONT ÍGY NÉZNE KI

444
Szerző: haszanz
2018.12.04.


- Van három, egymással szorosan összefonódó alapítvány, ami elképesztően sikeresen gyűjti az egyszázalékos felajánlásokat, beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal kampányolva. 

- Annyira hatékony volt az ezen a területen először használt agresszív, az adományokból finanszírozott online kampányuk, hogy félretoltak mindenkit a pályáról.
- Ezt segítette az is, hogy a nevük megtévesztésig hasonlít bevált, valóban beteg gyerekekkel és állatmentéssel foglalozó szervezetekéhez.
- Az alapítványbirodalom összesen 2,5 milliárd forintot gyűjtött eddig csak egyszázalékos adókból, és még több százmillió forintot egyéb adományokból, támogatásokból.
 Csakhogy a tevékenységük messze nem az, amit a nevük alapján sejtene az adományozó.

Hány állat van most itt?
Ja, itt nincsen most egy sem.


A meglepő párbeszéd Csobánkán, az egyszázalékos adófelajánlásokat óriási sikerrel gyűjtő Országos Állatmentő Alapítvány székhelyén hangzott el. A faházban kuksoló munkatárssal beszélgettünk, aki a csengetésre nem, de az érdeklődő kiabalásunkra kijött a faházból.

A Muskátli utca 1. nemcsak az alapítvány székhelye, de itt működik a szervezet Ideiglenes Befogadó és Rehabilitációs Központja is. Alighanem ez az, amiről így írnak:

„AZ ÖNÖK ÖSSZEFOGÁSÁVAL MEGTUDJUK VALÓSÍTANI A CÉLUNKAT, HOGY EGY EURÓPAI SZINTŰ ÁLLATMENHELYET NYITHASSUNK! KÉRJÜK JÁRULJANAK ADÓ 1%-UKKAL HOZZÁ, HOGY AZ ORSZÁGOS ÁLLATMENTŐ ALAPÍTVÁNY, MINÉL TÖBB ÁLLATKÁNAK ADHASSON AZ ÉLETHEZ EGY ÚJ ESÉLYT!”

Az ingatlan a sajátjuk, az adófizetők felajánlásaiból vették két éve 9,3 millió forintért.

Még októberben jártunk ott, lehet, hogy éppen akkor, amikor már minden állatot megmentettek. Előzetesen nem arra számítottunk, hogy egyetlen macskát vagy kutyát sem találunk itt, hiszen tavaly - ugyancsak az egyszázalékokból - a szomszédos telket is megvette az alapítvány, ahol a beszámolójuk szerint „a szintén kiépítésre került kennelek a gyógykezelés alatt álló állatok ideiglenes elhelyezését szolgálják”...

TELE VAN CSÚSZTATÁSSAL A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE A BALLIBERÁLIS MÉDIATÚLSÚLYRÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó / BÁTORFY ATTILA
2018.12.05.


..nézzük, mit-mivel hasonlít össze a Nézőpont. Az elején kapunk egy mintát a vizsgált médiumokból, eszerint a Nézőpont A KESMA esetében minden közéleti médiafelületet vizsgált, és ehhez hozzásorolták a vállaltan kormánybarát Demokrata, pestisrácok.hu és Magyar Hírlap újságokat továbbá a TV2 és a Super TV2 legnézettebb hírműsorait. A kormánykritikus médiumok között az RTL Klub és az RTL II, valamint az ATV híradóit, a Klubrádiót, számos hetilapot (168 óra, HVG, Magyar Narancs, stb.), a Népszavát, valamint nagyon sok magas olvasottságú online híroldalt (hvg.hu, index.hu, 444.hu, atv.hu, 24.hu, napi.hu, stb.) vették figyelembe. Első kérdésként mindjárt ott van, hogy a nyíltan kormánypárti közmédia hírműsorai, felületei miért nem kerültek bele a vizsgálatba? Nem tudjuk, hogy a KESMA és a hozzácsapott kormánybarát médiumok esetében egészen pontosan mely elemeket vizsgálták, illetve ahogy az ATV/ATV.hu esetében tették, úgy belevették-e a Magyar Idők vagy a Magyar Hírlap online felületeit?

De nézzük médiatípusokra bontva!

A televízióknál kormánypártinak vették az EchoTV-t, a HírTV-t, a TV2 valamint a Super TV2 műsorait, és bár nem derül ki, de feltételezzük, hogy kormánykritikusként az RTL Klub, RTL II valamint az ATV hírműsorait azonosították. Így hozzák ki, hogy a telezíviós piacon a hírműsorok tekintetében 54 százalékos a balliberális médiatúlsúly. A konkrét adatokat nem osztották meg. Viszont nem vették számításba az elviselhetetlenül kormánypárti közmédia, tehát az M1, M2 és a Duna hírműsorainak nézettségét.

A rádiók esetében kormánypártinak a KarcFM-et és a Gongot vették, ezekkel szemben antagonistaként a Klubrádiót nevezték meg, így kijött, hogy a Klubrádió 53 százalékkal veri a kormánypárti rádiókat. A Nézőpont nagyvonalúan nem említi az Andy Vajna tulajdonában lévő Rádió1 hálózatot, amelynek van hírszolgáltatási kötelezettsége és ahogy a legtöbben, ők is az MTI híranyagait olvassák fel. Továbbá szintén nem számolják bele a kormánypártiba a közszolgálati Kossuth rádiót és Petőfi Rádiót sem.

A nyomtatott sajtó esetében azt választotta a Médianéző, hogy egy kalap alá vette a napilapokat, hetilapokat és az ingyenesen elérhető Lokált, továbbá a kormánypárti lapok 991207-es összesített példányszáma (nyomtatott példány? Terjesztett? Aktívan vásárolt?) arra enged következtetni, hogy a megyei napilapokat is ide vették. Ebben az egy halmazban 72 százalékos a kormánypárti fölény a Nézőpont számítása szerint. Ha azonban az ingyenesen terjesztett napilapokat nézzük, akkor 100 százalékos, a vidéki napilapszegmensben szintén 100 százalékos lenne a kormánypárti fölény, miközben a hetilapoknál inkább kormánykritikus lenne. Ez azért is fontos különbségtétel, mert a vidéki Magyarország médiafogyasztási szokásai merőben eltérnek akár a városi, akár a fővárosi médiafogyasztási szokásoktól, így érdemes lett volna ezeket különválasztani.

A hírportálok esetében – ahogy ez amúgy sem lett volna meglepetés – valóban kormánykritikus túlsúly van. Itt konkrétan 71 százalékos lett a kormánykritikus médiafölény a Nézőpont szerint, ez a mi számításaink szerint már tavaly is kevesebb volt (63 százalék), de ettől még itt valóban többségben vannak a kormánykritikus médiumok.

Ezt az adathalmazt szépen összeadva végül a Médianéző arra a következtetésre jut, hogy a KESMA vs. kormánykritikus médiumok elérése 33 és 67 százalékos, az egyéb kormánypárti médiumokkal kiegészült KESMA elérése pedig 41 százalékra nő, szemben a kormánykritikusok 59 százalékával. Majd mellékelték hozzá ezt az adatvizualizációs szempontból is pazar diagrampárt...

TÖBB MILLIÁRD FORINTOT BUKOTT A FŐVÁROS A BEDŐLT ELEKTRONIKUS JEGYRENDSZEREN

444
Szerző: 444.hu
2018.12.05.


Hiába bontott szerződést a kivitelezővel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), 2020-ra lesz Budapesten elektronikus jegyrendszer (egyéb nevein: Rigó, AFC), a fővárost pedig kár nem érte.

Nagyjából ezt kommunikálja Tarlós István főpolgármester múlt hét csütörtök óta, mióta tudható, november végén a BKK felmondta a német fővállalkozóval kötött elektronikus jegyrendszer szerződését, és ezzel az utóbbi évek egyik legfontosabb, legdrágább budapesti beruházása bedőlt.

A főpolgármester és helyettese azt is kommunikálta, hogy semmit sem tudtak arról, hogy a BKK évek óta csúszó projektje veszélyben van, de Tarlós az álláspontját végül pénteken kénytelen volt az Echo Tv-ben módosítani - pár órával azután, hogy a 444 megírta, elképzelhetetlen, hogy a főpolgármestert ne tájékoztatták volna havonta a fejleményekről, és elismerte, hogy mégiscsak tudott arról, hogy köhigcsél a projekt.

A továbbikban a főpolgármesternek azt az állítását igyekszünk tételesen cáfolni, hogy a fővárost nem érte kár. Már hogyne érte volna!

Mivel az LMP-s Gál József októberben kikérte az elektronikus jegyrendszer aktualizált költségeit a BKK-tól (pdf, pptx), a 2018. október 24-ei állapotról tudunk biztosat mondani.

Pontos vagy közel pontos összegű károk
- A fővárosi közeledési cég, a BKK 4,9 milliárd forintot fizetett ki a német fővállalkozó, Scheidt&Bachmannak teljesítésre a hitelkeretből.
- További 1,3 milliárdot előlegként szintén a hitelkeretből.

- További 80 millió forintot saját zsebből fizetett a BKK a Scheidt&Bachmannak.
- A BKK saját fejlesztési keretéből 2018 elejéig kifizetett 1,28 milliárd forintot különféle szerződések ellenösszegeként.

- A bankgarancia le nem hívása 2,2 milliárd forintot tesz ki.

- A nem működő rendszer üzemeltetésére a BKK kifizetett 1,47 milliárd forintot.

- Az EBRD-hitel a csúszások miatt és ellenére ketyeg, a hiteltörlesztés többletköltsége kb. 600 millió forint.

Összesen: 11,83 milliárd forint

Jelenleg csak becsülhető károk
- Elmaradt haszon három év alatt: 15 milliárd forint.

- Pereskedés a kivitelezővel: néhány száz millió forinttól a több milliárd forintig, felbecsülhetetlen egyelőre.

- Új kivitelező bevonásának többletköltsége: felbecsülhetetlen egyelőre.

- Az EBRD-hitel fenntartása, átütemezése miatt felmerülő pluszkültségek: felbecsülhetetlen egyelőre...

MÁR FEJRE ÁLLT VOLNA MAGYARORSZÁG EU-PÉNZEK NÉLKÜL?

PORTFOLIO
Szerző: WEINHARDT ATTILA
2018.12.05.


A címben feltett erősen provokatív kérdésre a rövid válasz természetesen az, hogy nem, a bővebb szakmai válasz pedig az, hogy csak azért nem, mert egészen más gazdaságpolitikai döntéssorozatot kellett volna végrehajtania az országnak az elmúlt 15 évben EU-pénzek nélkül. A sok-sok állami és magánberuházás mellett például nem lett volna elég pénz a devizahitelek forintosítására sem, hiszen utóbbi lépéssel a jegybanki tartalékok már negatív tartományba buktak volna és könnyen lehet, hogy az "IMF" kiebrudalása sem (2010-ben) történt volna meg. A teljesség igénye nélkül most csak néhány ábrát villantunk fel, ami azt érzékelteti: mennyi mindent köszönhet az ország az elmúlt években az EU-pénzek beözönlésének. 

A 2004-es uniós csatlakozásunktól idén június végéig mintegy 42 milliárd eurónyi nettó EU-transzfer érkezett Magyarországra a jegybank fizetési mérleg adatai szerint, ami a pénzek hatását is tartalmazó kumulált magyar GDP-nek kb. 2,9%-át teszi ki. Ha viszont az idei becsült éves GDP-hez viszonyítunk, immár 33% körüli arányt kapunk és ez is érzékelteti, hogy tényleg rengeteg pénzről van szó...

BARÁTOCSKÁM, TE NEM IS MIGRÁNS VAGY, HANEM CIGÁNY

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.12.05.


„Ez a mi országunk, és mi nem akarunk itt migránsokat! Érted? Hordjátok el magatokat Magyarországról!” Így förmedt rá egy jól öltözött hölgy Similyre, a CEU Indiából érkezett PhD-hallgatójára egy bevásárlóközpontban. Ez különösen fájdalmas volt számára, mert a nővel már többször barátságosan elbeszélgettek. Most azonban Simily hordta a kitűzőjét, amely hirdette: a CEU-val vagyok. Hogyan tudja kezelni a helyzetet? „Ezt nekem nem kell kezelnem. Ez egy aljas politikai játszma, amihez nekem nincs semmi közöm.” Ezt mondta a fiatal tudós a 168 Órának a Hate Speech Monologues esten, az egyetem gyűlöletbeszédről szóló rendezvényén.

Tamer, a palesztin fiatalember leült Tali, az Argentínából érkezett zsidó lány mellé. A még könnyes szemű vietnami lány, Linh, aki korábban arról beszélt, hogyan veszítette el a szerelmét, átölelte Brunót, a meleg albán fiút, aki egyébként elég szerencsétlenül nézett ki a fél szakállával. A fiatalember ugyanis nem akarta húzni a szűk százfőnyi közönség idejét, ezért nem fejezte be a borotválkozást, amelyet coming outjával kötött össze. Így ért véget a gyűlöletbeszédről szóló rendezvény, a Hate Speech Monolugues első része.

A gyűlölködésről szóló vallomások, majd az ezek kapcsán kialakuló viták hagyománya a CEU-n a 2012–13-as tanévben kezdődött. Molnár Péter, a Közpolitikai Tanszék valamikori Fidesz-alelnökből lett elkeseredetten liberális oktatója ekkor tartott kurzust a gyűlöletbeszédről. Ki-ki elmondta a legfájdalmasabb esetét, és együtt találták ki, milyen választ lehet ilyenkor adni. Egyre többen jöttek, és azóta az egyetemen már hagyománnyá váltak a Hate Speech Monologues estek, tanévenként két-három alkalommal. Érthető: a CEU 1500 diákja 117 országból érkezett. Ezek a találkozások jó alkalmat adnak nemcsak arra, hogy a diákok megtanulják elfogadni egymást, de arra is, hogy még nagyobb méltósággal vállalhassák kultúrájukat...

ÚJRA MEGJELENTEK A HITELZSONGLŐRÖK - EGYRE TÖBB A SÉRÜLÉKENY ADÓS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.12.05.


Az összes fogyasztásihitel-adós közel fele a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint az átlagosnál lényegesen alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. Egy potenciális sokk bekövetkeztekor ők komoly pénzügyi nehézségekbe kerülhetnek.

A személyi kölcsönök állománya két év alatt majdnem kétszeresére nőtt. Az MNB frissen közzétett adatai szerint az idén októberben már majdnem 670 milliárd forint személyi kölcsönt törlesztettek a háztartások, ami a két évvel korábbi értéket 177 százalékkal haladja meg. Ezeknek a hiteleknek a 65 százaléka ráadásul 5 éven túli lejáratú. Jól látszik, hogy a bankok, újabb és újabb ügyfeleket igyekezve bevonni, elsősorban ezen a téren versenyeznek egymással.

A háztartási hitelpiaccal kapcsolatos elemzések középpontjában – állapította meg legutóbbi Stabilitási jelentésében a jegybank – elsősorban a lakáscélú hitelek állnak. Ennek oka az MNB szerint az, hogy a fogyasztási hitelek jellemzően kisebb összegűek, és rövidebb futamidőre folyósítják őket. Emiatt gyorsabban cserélődik a hitelállomány, és összességében kisebb a sokkok hatása, mint egy jelzáloghitelnél. A jelzáloghitelekkel szemben ráadásul a fogyasztási hitelek nagy részét, mintegy harmadát pénzügyi vállalkozások kezelik, így ezek a szerződések egy negatív szcenárió esetén sem gyakorolnak drasztikus hatást a bankok mérlegére...