ORBÁN SAKKTÁBLÁJÁN EGYRE KEVÉSBÉ SZÁMÍT A SZAKMAISÁG – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.29.

Marad-e a veterán igazságügyisnek számító Répássy Róbert?

Tuzson Bence miniszterjelölti meghallgatása pluszmunkát jelenthet a július 7-én a már így is rendkívülire nyúlt ülésszakát zárni kívánó Országgyűlés szakbizottságai számára, de legalább kiderül majd, hogy az új tárcavezető mit tervez, kikkel kíván együtt dolgozni.

Bárándy Péter Varga Juditról

Egy katona volt, a miniszteri poszthoz elvárható mentalitás nélkül.

“A miniszternek annyi a harci tudása, ami a Call of Duty-ból lejött neki”

Egy zászlóalj harccsoportot sem tudna kiállítani a Magyar Honvédség a képzett katonák hiánya miatt – állította Varga Csaba István, a Magyar Honvédség volt hivatásos őrnagya a Partizán szerdán publikált interjújában.

A Fidesz Lomnici Zoltánból és Patyi Andrásból is alkotmánybírót csinál

Szeptember elsejével az Alkotmánybíróság négy tagjának jár le a mandátuma, és a pártok most megtették a jelölésüket a megüresedő helyekre.

Az Alkotmánybíróság elutasította Iványi Gáborék panaszát

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kifogásolta, hogy a Kúria jóváhagyásával elesett az igényelt állami támogatástól.

Menesztették az OGYÉI főigazgatóját, Müller Cecília kaphatja a gyógyszerfelügyeletet is

Az oka hivatalosan egyelőre nem ismert.

Mindeközben az oroszoknál:

Eltűnt egy orosz tábornok a Wagner-puccs óta

Medvegyev sem tért még vissza Ománból…

Letartóztathatták Armageddon tábornokot a Moscow Times szerint

Szurovikint szombat óta nem látták, tehát azóta, hogy a Jevgenyij Prigozsin vezette lázadás meghiúsult.

Vissza Magyarországra:

Tiborcz István cége bevásárolta magát a Hatvanpuszta melletti golfklubba

A miniszterelnök veje így Mészáros Lőrinc üzlettársa lett a golfklubban.

Így foglalta be a NER a leggazdagabb magyarok listájának elejét

A száz leggazdagabb összvagyonának majdnem felét a lista első tíz helyezettje birtokolja.

Médiatulajdonos lett a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László építőipari nagyvállalkozó

Az állami útépítésekből meggazdagodott nagyvállalkozó az Index kormányközelivé tételében is szerepet játszó Oltyán József üzlettársa lett.

Közel másfél milliárdot fizettek ki tavaly szakértőknek a szociális lakásalapnál

Az MR Közösségi Lakásalap fő feladata a nehéz lakhatási helyzetben lévők segítése…

A dadi alpolgármester cége építheti 1 milliárdért a falu új tornacsarnokát

Dad népessége ezer fő.

Összeomlás a magyar boltokban

Fogyóban a “vevők ereje“.

Teljes illúzió, hogy működni fog Orbán Viktorék legújabb terve

Óriási felháborodást okozott az, hogy a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hamarosan már szinte elérhetetlenné válik a 30 éven felüli nők számára a babaváró hitel. A kormány ettől a lépéstől azt várja, hogy a nők fiatalabban szülnek majd, ennek realitását azonban nem igazolják a statisztikai adatok.

Megkérdezték, hogy lehetett ott a börtönre ítélt Kocsis az atomtalálkozókon

Csak.

A fideszesek is fellázadtak Rogán Antal ellen

Leszavazták a soroksári vegyianyag-elosztó tervét. A laphoz eljuttatott iratok szerint az „Európa – Kína Vegyianyag Kereskedelem és Duális HUB Rendszer” néven futó projekt lényege az, hogy Kínában és Európában is kialakítanak egy központot a vegyianyag-kereskedelemre, és ezeket vasúton kötnék össze.

Saját tűzoltóságuk lesz az épülő akkumulátorgyáraknak

Elcsábítják a tűzoltókat: jobb fizetést és munkakörülményeket kínálnak, miközben országosan tűzoltóhiány van.

Hab a tortán:

Az országgyűlés alelnöke kimondta: az ellenzék nem része a nemzetnek

Lezsák Sándor egyetért Kövér László 2020-as, a Magyar Demokratában megjelent nyilatkozatával.

ITT OLVASHATÓ

ÍGY FOGLALTA BE A NER A LEGGAZDAGABB MAGYAROK LISTÁJÁNAK ELEJÉT

SZABAD EURÓPA
Szerzők: NÉMETH DÓRA, KELLER-ALÁNT ÁKOS
2023.06.29.

Mára szinte teljesen elfoglalták a hatalomhoz közel állók a száz leggazdagabb magyar listájának elejét. A leggazdagabbak között kevés az innovátor és még kevesebb a nő, de az igazán nagy vagyonnal rendelkezőknek akkor is kedvez az orbáni gazdaságpolitika, ha nem állnak közel a hatalomhoz.

Májusban jelent meg a 100 leggazdagabb magyart bemutató lista 2023-as kiadása Szakonyi Péter szerkesztésében. A listáról itt írtunk korábban, most azt néztük meg, hogy

- a leggazdagabb magyarok milyen erős szálakkal kötődnek a hatalomhoz,

- kik a nagy hiányzók,

- milyen ágazatból származnak a vagyonok,

- és hogy kiknek kedvez a gazdaságpolitika.

A gazdagok listáján többségben vannak azok, akiknek nincs vagy csak gyenge a kötődésük a NER-hez; egynegyedüknél találtunk erős kötődést a Orbán-kormány holdudvarához. Náluk is kevesebben vannak azok, akik kizárólag a hatalomhoz való közelségből, 2010 után szerezték azt a vagyont, amivel a leggazdagabbak közé kerültek.

Fontos azonban, hogy azok, akiknek erős NER-es kötődésük van, jellemzően a lista első felében szerepelnek. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a száz leggazdagabb összvagyonának majdnem felét a lista első tíz helyezettje birtokolja...

ITT OLVASHATÓ

GKI: JELENTŐS FORINTGYENGÜLÉS JÖN - NAGYOT UGRIK A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA, IDÉN NEM LESZ UNIÓS PÉNZ

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2023.06.28.

A GKI továbbra is a magyar gazdaság 0,5 százalékos visszaesésére számít 2023-ban, sőt az ennél nagyobb csökkenést is elképzelhetőnek tartja. A gazdaságkutató szerint a forint gyengülni fog az év második felében, az uniós pénzek idei beérkezésére pedig nem nagyon lát esélyt.

Továbbra is a magyar gazdaság 0,5 százalékos visszaesésére számít 2023-ban a GKI Gazdaságkutató, sőt legfrissebb előrejelzésében úgy látja, hogy az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg – adta hírül a gazdaságkutató.

A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése abban tért el a többségi állásponttól, hogy gazdasági visszaesést várt 2023-ra, az infláció lassabb csökkenését várta, és az uniós pénzekhez való hozzáférést is későbbre tolta. Ezeket továbbra is fenntartja.

Folytatódó recesszió

Magyarországon 2023 első negyedévében folytatódott a recesszió, a GDP az előző negyedévhez viszonyítva harmadik negyedéve csökkent (0,2 százalékkal), sőt immár az előző év azonos időszakához viszonyítva is visszaesés volt (0,9 százalékkal). Az első négy hónapban az ipari termelés 3,2 százalékkal, az építőipari 7,7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 10,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.

Az üzleti várakozások nem utalnak gyors kilábalásra, júniusban a szolgáltató bizalmi index 5, az ipari 7, az építőipari és a kereskedelmi pedig egyenesen 38-38 havi mélypontjára süllyedt. A mezőgazdasági GDP viszont a tavalyi brutális visszaesés után a prognosztizáltnál is gyorsabban bővülhet. A GKI idén már nem számít ipari növekedésre (sőt némi csökkenést is lehetségesnek tart), s 10 százalékra, illetve 4 százalékra emelte az építőipari, illetve a kiskereskedelmi visszaesés várható mértékét. Idén a tavalyinál közel 20 százalékkal kevesebb, 16-17 ezer lakás átadása várható. Több szolgáltató ágazatban – például pénzügy, szállítás, turizmus, telekom – viszont szerény növekedés valószínű. A foglalkoztatás idén várhatóan minimálisan, de emelkedik, a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,6 százalékról csak kissé, 3,9 százalékkal nő.

Csökkenő reálkereset

A GKI 3 százalékról 2,5 százalékra a csökkentette a fogyasztás várható idei visszaesését, mivel az első negyedévben a természetbeni juttatások volumene meglepő mértékben, 4,7 százalékkal emelkedett. A vásárolt fogyasztás esetében viszont 3,5 százalékos visszaesésre számít. Áprilisban a vállalkozási szektorban 16,4 százalékkal, a költségvetésiben 13,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami (24 százalékos) áremelkedés mellett 6,2 százalékos, illetve 8,5 százalékos, átlagosan közel 7 százalékos áprilisi reálkereset-csökkenést jelentett. A GKI az év egészében 16 százalékos körüli keresetemelkedést valószínűsít, de ennél magasabbat is elképzelhetőnek tart a költségvetési szektor minimális működőképességének fenntartása, illetve a megígért béremelések teljesítése, az üzleti szféra prosperáló részében a munkavállalói követelések teljesítése következtében.

A 16 százalékos keresetemelkedés éves átlagban (19 százalékos infláció esetén) 2,5 százalékos reálkereset-csökkenést jelentene (a vállalkozói szektorban stagnálást, de a költségvetési szektorban 6 százalék körüli veszteséget). 2023 végén azonban már nőhet a keresetek reálértéke. A nyugdíjak reálértékének megőrzését törvény garantálja, de a gyakorlatban némi csökkenést fog jelenteni, hogy idén nincs esély nyugdíjprémium kifizetésére. A reáljövedelmek – a magas bázis, például a tavalyi szja-visszatérítések következtében – a reálkereseteknél jelentősebben, 3-3,5 százalékkal csökkennek.

Nem lesz fellendülés a vállalkozások beruházásaiban

Az állami beruházások befagyasztása és átütemezése már 2022 nyarán megkezdődött, tavaly ősszel lista jelent meg többszáz - jelentős részben infrastrukturális jellegű – felfüggesztett fejlesztésről. Idén májusban ezek nagy részének támogatási szerződését a kormány meg is szüntette. A magyarázat nyilvánvalóan a költségvetési – ezen belül EU-források – hiánya. A kormányzat a vállalkozói beruházások fellendülésétől reméli ennek legalább részleges ellensúlyozását. A háború közelsége, a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a fejlesztésekre fordítható vállalati források csökkenése, a hitelek drágasága, a költségvetés korlátozott teherviselő képessége, valamint a bizonytalan bel- és külföldi kereslet miatt azonban valószínűtlen, hogy ez bekövetkezik. Az újabb és újabb akkumulátorgyárak létesítésének bejelentése egyelőre ehhez kevés. A GKI változatlanul az állóeszköz-felhalmozás 4 százalék körüli idei visszaesésére számít.

Megugrik a költségvetési hiány

A módosított 2023. évi költségvetés már elfogadásakor elszakadt a valós folyamatoktól. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya ugyanis már 2023 első négy hónapjában csaknem elérte, majd május végére meghaladta az éves előirányzat 80 százalékát (81,3 százalék). Ennek magyarázata egyrészt a túl optimista növekedési előrejelzésben – például fogyasztásbővülésben –, másrészt az előirányzott EU-transzferek elmaradásában rejlik. Miközben az alultervezett infláció a költségvetés bevételei szempontjából (legalábbis rövidtávon) kedvező hatású, a kiadási oldalon pótlólagos feszültségek és kockázatok forrása. Különösen aggasztó az adósságszolgálat emelkedése. A GKI szerint nagy – mindenekelőtt az EU-transzferek beérkezésétől és az ezek terhére megelőlegezett kiadásoktól függő – bizonytalanság mellett, egyensúlyjavító intézkedések nélkül a GDP 1,5 százalékát is elérő deficit-túllépés is bekövetkezhetne.

A GKI azt feltételezi, hogy a kormányzat e többletdeficit mintegy felét kiigazítás, másik felét a hiány elengedése formájában fogja kezelni. Vagyis az előirányzott 3,9 százalékos GDP-arányos deficittel szemben 4,7 százalék körüli hiányra számít. A GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, lehetséges az adósságráta 69 százalék körülire csökkentése.

19 százalékos éves infláció lesz

Az év egészében 19 százalék körüli áremelkedés várható. (Az MNB szerint legfeljebb 18,5 százalékos.) A magas ütem részben az áthúzódó hatások következménye, például az energiaárak szeptemberig, az üzemanyagárak decemberig emelik az idei árszínvonalat. Ugyanakkor ennek a bázishatásnak a kifutása az előző év azonos időszakához képest gyors árcsökkenést vetít előre. A további havi áremelések legkeményebb akadálya a vásárlóerő csökkenése. Az év végére megvalósulhat az egyszámjegyű áremelkedés elérése. A fogyasztói áremelkedésnél magasabb maginfláció, az energiaárak várható emelkedése, a költségvetés nehéz helyzete, az ársapkák megszüntetése, a keresetnövekedés esetleges gyorsulása, s nem utolsó sorban a forint jelentős gyengülésének lehetősége azonban fékezheti, sőt meg is akadályozhatja ennek elérését.

Nagyot gyengül majd a forint

A GKI éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 390 forint körüli euróval, vagyis az első öthavi 383 és június utolsó előtti hetének 370 forintos árfolyamához képest a második félévben jelentősen gyengülő forinttal számol. A forint idei eddigi erősödésében ugyanis meghatározó szerepe volt a kiugróan magas magyar irányadó kamatnak, ami spekulációs pénzt is vonzott az országba. Bár a forint jól bírta a kamatcsökkentési periódus megkezdését, a folytatódó magyar kamatcsökkentési ciklus ezt a pénzáramlást fokozatosan megfordíthatja. Ráadásul a nagy központi bankok inkább kamatemelésen gondolkodnak, ami tovább csökkenti a magyar kamatelőnyt.

Emellett elúszóban van az a forint erősödéséhez a háttérben igencsak hozzájáruló remény is, hogy hamar sikerül megállapodni az EU-val jelentős összegű, viszonylag gyorsan és ténylegesen felhasználható transzferekről. Kedvezőtlen hatású az államháztartás magas finanszírozási igénye, s csökkentik a befektetői bizalmat az állam folytatódó, piacidegen beavatkozásai, továbbá az EU-val és az USA-val konfrontatív, Oroszországgal megértő magyar kül- és gazdaságpolitika is. Mindez akkor is gyengítheti a forintot, ha a hitelminősítők egyelőre még kivárnak. Például a Fitch júniusban nem változtatott a magyar besoroláson, így a lehetséges leminősítésre utaló negatív kilátásokon sem...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MAGYAR NARANCS
2023.06.29.

A SZERK.

A SZERK.
Kicsekkolt, visszatér

„Nagyon becsületes mérlegelést követően ma tudom, hogy nem lenne elegendő erőm egy következő mandátumhoz. Befejezem tehát mandátumom utolsó évét, és ebben a tisztségben való szolgálatom véget ér” – közölte a múlt hét elején Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök. Tudja az isten, hogy jó időpontot választott-e ehhez.

A SZERK.
A késleltetési szakasz

Jevgenyij Prigozsinnak a közelmúltban számos szakmai és emberi kifogása merült fel az ukrajnai „különleges hadműveletet” ex officio irányító orosz katonai vezetéssel szemben.

PUBLICISZTIKA

LÁSZLÓ CSABA
Bekerítve
Zsákutcában a kormány gazdaságpolitikája

A kormány és a jegybank elmúlt 12 évben elkövetett kül- és gazdaságpolitikai hibáinak következményei most egymásra halmozódnak, és szinte megoldhatatlan helyzet elé állítják az ország gazdaságáért felelős két intézményt. Mintha minden összeesküdött volna ellenük – miközben e hibák terheit az ország lakói viselik.

EÖRSI MÁTYÁS
Vétók és vétkek
Orbán botja és az EU küllõi

A magyar kormány hosszú évek óta, rendszeresen vétó emelésével fenyegeti meg az Európai Unió döntéshozatali folyamatait. Legutóbb például az Oroszország elleni 11. szankciós csomag támogatásának a feltételeként azt szabta meg, hogy az ukrán kormány vegye le az általa vezetett, a háború nemzetközi szponzorait tartalmazó listáról az OTP Bankot. Ám Magyarország végül megszavazta a 11. szankciós csomagot is, és az OTP maradt az ukrán kormány listáján.

KÜLPOL

INTERJÚ
„A civilek példátlan szolidaritással reagáltak”
Marius Nistor szakszervezeti vezető a romániai pedagógussztrájk sikeréről

Ami Magyarországon a pedagógusoknak nem sikerült, azt a hazainál határozottabb fellépéssel román kollégáik elérték. Marius Nistorral, a legnagyobb román pedagagógus érdek­védelmi szervezet, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnökével nemcsak ennek okairól, hanem a változatlanul fennálló gondokról is beszélgettünk.

INTERJÚ
„Az ellenállás: teremtés”
Behrouz Boochani író, újságíró, menekültjogi aktivista

Kurd újságíróként el kellett menekülnie Iránból. Hét évet töltött ausztrál menekülttáborokban, nagy részét börtönkörülmények között. Az onnan küldött szöveges üzeneteiből áll a Nincs barátunk, csak a hegyek című könyve, amelynek fontos szerepe volt az ott kialakult illegális és erőszakos rendszer leleplezésében.

BELPOL

ORBÁN AZ ÁSZ-SZAL LEHETETLENÍTENÉ EL AZ ELLENZÉKET
Senki pénze, mindenki büntetése

Hárommilliárd forintnál is többre büntetheti az ellenzéki pártokat az Állami Számvevőszék tiltott kampánytámogatás miatt. Ezzel végleg agyagba döngölnék a jövő évi választások előtt az amúgy is nagy bajban lévő ellenzéket, amely egy dologban ért egyet: mindent jól csináltak, semmiről nem tudtak.

SZÉLHÁMOSOK AJÁNLOTTAK „SEGÍTSÉGET” BAJBA JUTOTT VÁLLALKOZÓKNAK
A két K. elintézi

A nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozóknak hazudva magukat, egy bűnbanda tagjai olyan vállalkozóknak ígértek segítséget, akiknek a cégeivel szemben eljárások folytak. Büntetőperük nemrég kezdődött a Gyulai Törvényszéken. Minden ízében magyar történet következik.

AZ AGRÁRTÁMOGATÁSOK SORSA MAGYARORSZÁGON
Mindig a régi barázda

Ezermilliárd forint körüli összegben fizettek ki agrártámogatásokat tavaly is Magyarországon, ennek több mint 70 százaléka származott uniós forrásokból. A pénz javát szokás szerint a rezsimkompatibilis nagyvállalkozói kör nyelte le.

LÁZÁR JÁNOS FENYEGETI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYET
Lesz kapsz, nem lesz kapsz

Tűrhetetlen, hogy egy hivatalban lévő miniszter a politikai fenyegetés, zsarolás hangnemében szólaljon meg: ezt nem most mondta Lázár Jánosról, hanem 2006-ban Veres János pénzügyminiszterről a fideszes Deutsch-Für Tamás. Vajon még most is tűrhetetlen?

ZENE

NAPOZÓ - NAGY NYÁRI MELLÉKLET
„Megőriztem azt, aki vagyok”
Würtz Klára zongoraművész

A Hollandiában élő zongoraművész most Schubert-műsorával látogat haza, a Fesztivál Akadémia meghívására. Gyökerekről, zenei hatásokról és erős művészeti örökségéről is beszélgettünk vele.

NAPOZÓ - NAGY NYÁRI MELLÉKLET
„Már nem tudjuk, miből lesz sláger”
Álvaro Soler énekes-dalszerző

A harminckét éves zenész közös dalt énekelt Jennifer Lopezzel, legismertebb slágere, a Sofia dallamát pedig az is ismeri, aki csak a szomszédból hallgat rádiót.

NAPOZÓ - NAGY NYÁRI MELLÉKLET
„Menj a hosszabb úton”
Joyce El-Khoury énekesnő

A libanoni származású kanadai énekesnő júliusban Carmen szerepét énekeli a burgenlandi Szentmargitbányán sorra kerülő előadásokon, de októberben eljön Budapestre is, egy egészen más szerepben.

INTERJÚ
„Nem tervezek mást csinálni”
Juhász Zoli zenész

A veszprémi dalszerző-frontember még hisz a rockban, de a gitárszólókban nem annyira. Nemrégiben a Kispál és a Borz előtt melegített a Budapest Parkban, és nem jött zavarba a színpad méreteitől.

MI A KOTTA?
Normális géniusz

Klasszikus zenei programajánló a 2023/26. hétre

KÖNYV

NAPOZÓ - NAGY NYÁRI MELLÉKLET
Queer Erasure
Hová tűntek a melegek a magyar irodalomból?

Nem volt múltunk. Megsemmisítették, el­égették, cenzúrázták, miután a szereplőit némaságra és bujkálásra kényszerítették.

RÉS A PRÉSEN
„Késésben vagyok”

Lugosi Viktória író

KÉPZŐMŰVÉSZET

NAPOZÓ - NAGY NYÁRI MELLÉKLET - KIÁLLÍTÁS
Lelkiismereti okokból
Boris Lurie & Wolf Vostell - Művészet a soá után

„Van itt egy kimondhatatlanul súlyos ellentmondás: a holocaustról, erről a felfoghatatlan és áttekinthetetlen valóságról egyedül az esztétikai képzelet segítségével alkothatunk valóságos elképzelést. Viszont a holocaust elgondolása önmagában véve olyan roppant vállalkozás, olyan vállakat roskasztó szellemi feladat, hogy többnyire meghaladja a vele küszködők teherbíró képességét” – mondta Kertész Imre 1991-ben, a Hosszú, sötét árnyék című előadásán.

NAPOZÓ - NAGY NYÁRI MELLÉKLET - KIÁLLÍTÁS
Nők, akiket kiírtak
Ki a raktárból! 2.

Sok nőt egyszerűen kihagytak a művészettörténetből. Mintha sosem léteztek volna, nem kerültek be a művészeti lexikonokba sem. A Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum kiállításán elfeledett 20. századi művészek munkáit mutatják be.

INTERAKTÍV

NAPOZÓ
Nagy Nyári Snoblesse Oblige 2023

Kulturális programajánló

Egy hét kultúra 2023/26.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2023/26.

Rövid hírek: pestis, féreg, villám...

Snoblesse Oblige 2023/26.

Heti kulturális programajánló

Szüret 2023/26.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

KRITIKA

KÖNYV
„Nem is ilyennek képzeltem az angyalokat”
Kácsor Zsolt: Pokoljárás Bipoláriában

Mindannyian ismerünk rémtörténeteket bipoláris zavarban szenvedőkről – hogyan adta át X. egyhavi fizetését a taxisofőrnek, Y. hogyan kergette meg késsel a gyerekeit, mert a hang azt mondta, áldozza fel őket, vagy az agyongyógyszerezett Z. hogyan hirdette magáról, hogy ő egy robot.

LEMEZ
Tripla vagy semmi
The Smashing Pumpkins: ATUM: A Rock Opera in Three Acts

Van, akit már a rockopera szó hallatán kiráz a hideg, pedig a múltban akadtak érdekes, izgalmas művek a műfajban, még ha sok klasszikust nem is tudunk felsorolni.

TÉVÉSOROZAT
Nem dalol
Az idol

Nehéz Az idol című tévésorozatról írni a nagy médiazaj közepette.

FILM

INTERJÚ
„Kóbor macskaként jártunk”
Lola Doillon rendező

Tévésorozatként folytatódik a 2000-es évek nagy sikerű európai vígjátéka, a Lakótársat keresünk. A Görögsaláta francia rendezőjével Európáról és az európai fiatalokról beszélgettünk, és persze arról, hogy mi minden változott meg a film bemutatása óta eltelt két évtizedben.

TÉVÉSMACI
Érte sülnek a malacok

Amikor Sztupa és Troché az erdőn motoroztak, erdei motrozókként beszéltek magukról.

VISSZHANG

VISSZHANG: KÖNYV
Piros orr mesék – Nevetésben a remény

Zoli, a bohóc elmeséli, hogyan került a cirkuszból a kórházba, és közben azt is megtudjuk róla, hogy ő valóban piros orral született.

VISSZHANG: FILM
Flamin’ Hot

Richard Mon–tañez szegény mexikói bevándorlók gyermeke.

VISSZHANG: SZÍNHÁZ
Kizárólag az utókor számára

Az előadás Janikovszky Éva 1938-tól 1944-ig, azaz 12 és 18 éves kora között vezetett naplóin alapul.

VISSZHANG: ANIMÁCIÓS FILM
Elemi

Az ellentétek vonzzák egymást – állítja romantikus komédiák sora a Párducbébin át a Harry és Sallyn keresztül a Csaj nem jár egyedülig.

VISSZHANG: LEMEZ
Juan Wauters: Wandering Rebel

Az uruguayi születésű, de Amerikában élő Juan Wauters nagyjából tíz évvel ezelőtt oszlatta fel The Beets nevű zenekarát, hogy szólókarrierbe kezdjen.

VISSZHANG: DOKUMENTUMFILM
Vigyázzatok Mayára!

Egy 10 éves kislány megbetegszik. Ritka betegségét az orvosok zöme nem ismeri.

VISSZHANG: KONCERT
Kevin Morby

Először akkor hallottunk róla, amikor az előző évtized elején jó kis indie-folk lemezeket adott ki brooklyni csapatával, a Woodsszal.

VISSZHANG: LEMEZ
Eric Whitacre: Home / Voces8

A kortárs kóruszene szőke hercegének bársonypárnás kompozíciói nálunk is számos rajongót vonzanak.

LÉLEK

A TÚLSÚLY ÁLDOZATAI
„Nem az étellel, az élettel van bajunk”

A fejlett világban évtizedek óta egyre nagyobb gond az elhízás – a szakemberek szerint olyan tempóban romlik a helyzet, amit képtelenség megfogni. A közvélekedés még mindig az, hogy a súlytöbblettel élő emberek egyszerűen akaratgyengék, holott a túlevés sokaknál genetikus meghatározottságú, vagy súlyos lelki betegségből adódó függőség.

TUDOMÁNY

MI MARAD A HÁBORÚ EMLÉKEIBŐL SZÁZ ÉV MÚLVA?
Szétlőtt, kivágott, felszentelt eperfa

A kisember szenvedése felé forduló történettudomány sok újat tár fel az I. világháborúról, és vannak, akiket ez meg is érint. Például az ukrajnai Bohrivka falu lakói sütöttek-főztek, vacsorával várták a magyar kutatódelegációt a száz évvel ezelőtti harctéren.

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
Érik a meggy

Húsgombóc tárkonyos meggymártással

LOKÁL

HELYRAJZI SZÁM
Sztár

Az új üdítőital 1969-ben jelent meg az Országos Szeszipari Vállalat termékcsaládjaként.

ITT OLVASHATÓ

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA, A MUNKA ÉS A TÁRSADALOM JÖVŐJE: SZÁMÍTSUNK A VÁRATLANRA

QUBIT
Szerző: PINTÉR RÓBERT
2023.06.29.

Az MI érdekli az embereket idehaza, de még a leginkább érintett fejlesztőket sem igazán foglalkoztatják a társadalmi és etikai kérdések. A kutatások egy várakozó állásponton levő, a jelenlegi technológiai megoldásokból kiinduló, részben naiv elképzelésekkel rendelkező társadalmi közeg képét mutatják. Ez derül ki a Corvinus Egyetem Kutatási Hetén, június közepén tartott előadásokból, amelyek az „Expect the unexpected: AI and the future of work and society” (Számíts a váratlanra: az MI és a munka és a társadalom jövője) című szekcióban hangzottak el,

Az előadásokat két dolog kapcsolta össze: egyrészt a mesterséges intelligencia társadalomtudományi vizsgálata, másrészt Vicsek Lilla személye, akinek vezetésével évek óta folynak az OTKA támogatásával a Corvinus Egyetemen kutatások a témában. Ezek az OTK-projektek a mesterséges intelligencia társadalmi beágyazódásáról, a jövőképek jelenre gyakorolt hatásairól szólnak. A mesterséges intelligenciát ugyanis jelentős részben meghatározza, hogy milyen várakozások tapadnak hozzá, amik egyaránt hatással vannak a gondolkodásunkra, jelenbeli döntéseinkre és a terület fejlesztésére. Erős nyomás van a társadalomtudósokon, hogy arról beszéljenek, mi lesz az MI hatása a társadalomra. A két projekt azonban nem azt mondja meg milyenek lesznek ezek a hatások, hanem a jövővel kapcsolatos várakozásokat, jövőképeket, ezek szerepét és hatását elemzi.

Vicsek kiindulási pontja az MI-vel kapcsolatos projekciók dekonstruálása: hitvallása, hogy meg kell kérdőjelezni azt az álláspontot, ami a jövő kapcsán csak azt kérdezi meg, hogy mi lesz az MI hatása. Ugyanis nem csak ezt lehet kérdezni, sőt, az a legfontosabb, hogy mit kérdezünk meg és hogyan tesszük fel a kérdéseinket, mert ezek döntő hatással vannak a jövőnkre.

A két OTKA-projektben folyó munka ötvözi a szociológiai és jövőkutatási módszertanokat. A kutatásokban alkalmazott módszer, a sociology of expectations (SoE, az elvárások szociológiája) szerint azért fontos a jövőbeli várakozásokat vizsgálni, mert nagy hatásuk van a jelenbeli viselkedésre, ami különösen fontos a technológiai innovációknál, hiszen ezeknél nincs még készen a termék és az, hogy milyen lesz, nagyban ezeken a várakozásokon múlik. Ezért is különösen problematikus a technológiai determinizmus, az a nézet, hogy csak a technológia hat a társadalomra, és nincs fordított irányú hatás. A technológiával kapcsolatos várakozások fiktívek: nem hazugságok, csak felépítenek egy hihető jövőbeli valóságot, például megmondják, hogy egy munka hány százaléka lesz automatizálható. Ezzel marginalizálhatnak bizonyos diskurzusokat és cselekvési lehetőségeket, míg másokat erőltethetnek és az előtérbe helyezhetnek.

Az egyének találkoznak az MI-re vonatkozó „jóslatokkal”, elvárásokkal, és ennek alapján alakítják ki a véleményüket. Nagyon sok előrejelzés olvasható például a jövő munkaerőpiacáról – akadémiai elemzések, nemzetközi szervezetek és globális cégek anyagai is. Az MI és a munka jövőjéről folyó diskurzusoknak két alapvető ideáltípusa létezik:

az első szerint az MI negatív hatással lesz a munkaerőpiacra és a társadalomra – ezt nevezhetjük a „this time is different” (ez most más lesz) iskolának; ennek feltevése, hogy az ipari forradalomtól eltérően ezúttal nem fogunk tudni adaptálódni, a technológiai forradalom nem hoz létre annyi munkahelyet, mint amennyit elvesz, és az emberek egy jelentős része kiszorul a munkaerőpiacról;

a második szerint pozitív hatás várható: lesz elég munka, sőt, a kreatív munkák jutnak egyre inkább az embereknek – ez a „this time is the same” (ez most ugyanolyan) iskolaként címkézhetjük, vagyis az MI munkaerőpiaci hatása hasonló lesz, mint az ipari forradalom idején elterjedt technológiáké, megváltoztatják ugyan a munka jellegét, de több munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik, és az emberek is sikerrel fognak alkalmazkodni a változásokhoz, csak ehhez időre van szükség.

Vicsek Lilla és kollégái kilenc különböző részkutatást végeztek az elmúlt években ezen kiindulási pontok mentén, melyek közül hatról volt szó a júniusi szekciókon. Vicsek első, megalapozó, elméleti kutatása a fent vázolt két iskola közötti vitáról szól. Mindkét iskola azt sugallja, hogy most kell csinálnunk valamit egy feltételezett jövő miatt, miközben elfelejtik, hogy ezen a jövőn esetleg változtatni is lehetne. Ahelyett, hogy azt kérdeznénk, hogy a robotok vagy az MI elveszik-e a munkánkat, és mit tegyünk most emiatt, azt kellene kérdezni, hogy miként alakul a jövő, tekintve, hogy a technológia és a társadalom kölcsönösen hat egymásra. A kulcskérdések: milyen jövőt szeretnénk, és ennek elérésében hogyan tudna segíteni a technológia? Csakhogy ezek a kérdések a háttérben maradnak, mert kizárólag a technológia társadalmi hatására koncentrálunk...

ITT OLVASHATÓ

CSAKNEM 1,3 MILLIÁRDOT KÖLTÖTT SZAKÉRTŐKRE AZ ÁLLAMI PÉNZBŐL MŰKÖDŐ, EGYHÁZI TULAJDONÚ SZOCIÁLIS LAKÁSÜGYNÖKSÉG

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.06.29.

Az MR Közösségi Lakásalap fő feladata a nehéz lakhatási helyzetben lévők segítése.

Az Ukrajnában zajló háború elől menekülők, illetve az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok lakhatását is felvette feladatai közé tavaly az MR Közösségi Lakásalap, holott az alapfeladat sem volt éppen kicsi. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Református Egyház Szeretetszolgálat (innen az MR rövidítés a névben) közös szociális lakásügynöksége a bukott devizahitelesek támogatására indított, majd 2020-ban felszámolt Nemzeti Eszközkezelő Program maradványának kezelésére jött létre. Az egyházi lakásalap birtokolja Magyarország egyik legnagyobb, de területileg legszétszórtabb ingatlanportfólióját és legproblémásabb bérlői körét is.

A Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több mint 30 ezer ingatlant vásárolt fel a csődbe ment devizahitelesektől, a kormányt azonban az ócsai lakópark fiaskója után egyre kevésbé érdekelte a program, végül pedig lezárása mellett döntött és lehetővé tette a lakások kedvezményes visszavásárlását. Az egykori adósok kilencven százaléka élt is a lehetőséggel, de csak kevesen fizettek egy összegben. Többségük részletekben törleszt azóta, miközben sokaknak továbbra is bizonytalan, hogy miből fedezik a fenntartási költségeket.

A megmaradó, zömében hátralékos bérlőket előbb egy vagyonhasznosító cégre bízták, majd 2022 januárjában az egész átkerült az egyházi lakásalaphoz. Első körben

6404 darab az ország 1370 településén szétszórt ingatlant kaptak meg ingyen, majd tavaly karácsonykor még megtoldotta ezt az MNV 69 házzal szintén térítésmentesen.

Az ingatlanok átlagos forgalmi értékét néhány millió forintra becsülték, mivel az állomány túlnyomó része felújítandó, sok üresen áll. Az átlagos lakbér 10 ezer forintra rúgott 2022 elején. A megmaradt bérlők többsége nyugdíjas vagy sok gyerekes. Az általuk fizetett bérleti díj, valamint a korábban értékesített 22 ezer részletfizetéssel megvett ingatlan törlesztőrészletei is a társaságot illeti meg, amellyel szabadon gazdálkodhatnak azzal a megkötéssel, hogy szociális lakáscélra kell fordítani. A bérleti díj az átadást követő két évben nem emelhető, de ez a korlátozás az idén lejár, így jövőre akár új bérleti díjakat is meghatározhat a lakásügynökség.

Tavaly mindenesetre 535 millió forintot szedtek be ezen a címen.

A társaság a 16 milliárd forintot meghaladó összértékűre becsült ingatlanállomány tulajdonjoga mellett a 2022. január 1-én fennálló követeléseket is átvette, amelynek értéke akkor 450 millió forint volt. Mivel a háború okán kihirdetett veszélyhelyzetet miatt fizetési moratórium volt érvényben egészen tavaly év végéig, a bérlőktől nem lehetett ezt behajtani,

viszont kiszámláztak nekik újabb 617 milliót...

ITT OLVASHATÓ

TIBORCZ ISTVÁN BEVÁSÁROLTA MAGÁT MÉSZÁROS LŐRINC HATVANPUSZTAI GOLFKLUBJÁBA

TELEX
Szerző: BARNÓCZKI BRIGITTA
2023.06.29.

Közel 50 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Hatvanpusztától néhány kilométerre fekvő Pannónia Golf & Country Clubban Tiborcz István cége, a BDPST Group, vette észre a Partizán Média.

A miniszterelnök vejének cége még május 18-án közölte a honlapján, hogy a sportklubbal bővíti portfólióját, ami „illeszkedik a cégcsoport prémium kategóriás hotelekből és gasztronómiai egységekből álló portfóliójába, hozzájárulva a tőkebefektető holding dinamikus növekedéséhez”. Az alcsútdobozi, 20 hektáros területen fekvő klub tíz szobás, 18 szakaszos golfpályája, exkluzív étterme és rendezvény-helyszíne is van.

A Partizán Média hírlevele szerint a terület történelme sem elhanyagolható, ugyanis ahogy Hatvanpuszta, úgy ez a birtok is József nádoré volt. „Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt években Hatvanpusztával és ezzel a területtel együtt József nádornak már két egykori birtoka került közvetlenül az Orbán-családhoz” – írták.

A golfklubot egy svájci-osztrák házaspár alapította, majd Csányi Sándorék vették meg tőlük. 2019-ben vette meg a területet Orbán Győző (Orbán Viktor édesapja) cége, míg a klubot üzemeltető Máriavölgy Zrt. pedig Mészáros cégéhez került. „A golfozáshoz elengedhetetlen pályákat ezután Mészáros Lőrinc használta, azaz Orbán Győzőnek fizetett értük bérleti díjat” – írja a Partizán.

A BDPST Group most Mészáros cégébe, a klubot üzemeltető Máriavölgy Zrt.-be vásárolta be magát, a részvények 49,76 százalékát vették meg.

Mint a Partizán megjegyzi, Tiborcz és Mészáros nem először üzletel együtt, Orbán Viktor veje korábban az Appeninn Holding Zrt. 20 százalékát vette meg Mészáros Lőrinctől. Ez volt az első eset, amikor Mészáros tulajdonrészt adott át Orbán Viktor vejének.

Orbánék hatvanpusztai „palotájáról” korábban a spanyol El País is írt, a magyarországi korrupció szimbólumának nevezve azt. Az Orbán-család vagyonosodásáról legutóbb ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

ITT OLVASHATÓ

„PUTYIN GYENGESÉGE ÉS GYÁVASÁGA IS MEGMUTATKOZOTT” – RÁCZ ANDRÁS ÉS SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A WAGNER-PUCCSRÓL

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.06.29.

Szürreális események játszódtak le szombaton Oroszországban. A Wagner zsoldoshadsereg katonái rövid idő alatt 800 kilométert haladtak Moszkva felé, helikoptereket lőttek le, miközben a lakosság örömmel fogadta őket. Feltartóztatásuk végül belarusz közvetítéssel sikerült, a felkelőknek szabad elvonulást és büntetlenséget garantáltak. Mi történt pontosan Oroszországban? Mit árulnak el a történtek az orosz államról, és lesz-e hatása ezeknek az orosz–ukrán háborúra? HetiVálasz podcastunkban Rácz András és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértőket Vörös Szabolcs kérdezi.

Részletek a műsorból:

Saját fegyvere fordult Putyin ellen?

Sz. Bíró Zoltán: „Sokáig nem alaptalanul feltételezhettük, hogy Prigozsin Putyin számára előnyöket kínál, mert eltereli a politikai vezetőkről a felelősséget mindazért a kudarcért, amit a háború elejétől elszenved az orosz fél. Egyeztetett és a legfelsőbb politikai vezető számára nagyon is hasznos retorika volt, csak egy idő után, úgy tűnik, elszabadult. Nyilván nem függetlenül attól a június 10-i bejelentéstől, hogy június 1-jéig a wagnereseknek szerződést kell aláírni a védelmi minisztériummal, vagyis megszűnt volna az a magas fokú autonómia, amivel Prigozsin rendelkezett. Ez volt talán az utolsó csepp a pohárban, ami megérlelhette benne, hogy radikálisabb lépést kell tenni. Nagyon is elképzelhető, hogy felsőbb körökből is bátoríthatták. Függetlenül attól, hogy ez később bebizonyosodik-e vagy sem, az államapparátus inkompetenciája óriási veszteség Putyin presztízsének. Annak a Putyinnak, akinek sokáig a stabilitás, a kiszámíthatóságnak volt a szinonimája. Most pedig nemcsak a gyengesége, hanem a gyávasága is megmutatkozott. De lehet még súlyosabb következménye a történteknek: a jövő évi elnökválasztás. Eddig különösebb kockázat nélkül lehetett azt állítani, hogy Putyin maga döntheti el, maradni akar vagy távozik, és ha távozik, akkor valószínűleg ő lett volna az, aki megszabhatta volna, ki lesz az utód. Nem zárom ki annak lehetőségét, hogy ezt a képességet épp most veszítette el. Nem az az érdekes, hogy a társadalom mit gondol Putyinról, hanem az, hogy a hatalmi elit mit gondol.”

Hogy került elő Lukasenka belarusz diktátor, és milyen szerepe lehet a folytatásban?

Rácz András: „A Lukasenka által adott biztonsági garanciákról Arany János V. László című versbe jut eszembe: »Cseh földön űl a rab; // Cseh földben a király…« A Wagner esetében ez úgy hangozhatna: belarusz földön ülnek a rabok, és majd belarusz földben a király. Nem hinném, hogy Prigozsin tartósan biztonságban lenne, ráadásul Belarusz az egyetlen európai állam, ahol van halálbüntetés. Teljesen szándékos, hogy Putyin nem áll szóba Prigozsinnal közvetlenül – nem akarja saját magához emelni –, így kerülhetett elő Lukasenka – aki ha ígér valamit, az Putyint nem köti. Azaz ha Prigozsinnal mégis történne valami, az Lukasenka sara lesz, mert a biztonsági garancia nem Putyintól hangzott el. Az orosz–belarusz szövetségi állam sok területen nem működik jól, de a belügyi együttműködés tökéletes. Az, hogy akár Prigozsin, akár a Wagner főkolomposai biztonságban lennének Belaruszban – vonakodva akarom elhinni.”

Lehet-e hatása a történteknek az ukrajnai fronthelyzetre?

Sz. Bíró Zoltán: „Ennek abban az esetben lett volna némi esélye, ha ez a válság hosszan elhúzódik és leköti a politikai-katonai vezetés figyelmét, sőt arra is kényszeríti, hogy a frontvonalról elvonjon erőket. De miután nagyon rövid időn belül kezelték a válságot, közvetlen következménye nincs. Áttételesen viszont lehet: azok a fiatalemberek, akik eddig sem tudták, hogy »mit keresünk mi itt a frontvonalon egy öregedő diktátor geopolitikai lázálmait megvalósítva«, ha látják, milyen káosz van a hátországban, az az eddig sem jelentős harci kedvüket biztos, hogy nem fogja növelni.”

Rácz András: „Nagyon fog hiányozni a Wagner mint harci erő. Számos problémával küzdő, nehezen kezelhető, de nagyon hatékony alakulat volt, 8-10 ezer fős törzsállományának évtizedes harci tapasztalata volt. Ez most megszűnik, nem lehet pótolni. Annál is kevésbé, mert nagyon valószínűtlen, hogy a védelmi minisztériumnak aláíró wagnereseket együtt tartanák. Szétszórják őket kisebb egységekbe – egyénenként vagy rajonként – vagyis olyan koherens, egységes, összeszokott alakulat, mint a Wagner, nem lesz még egy.”

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS: ÍGY LESZ SIÓFOKI HOTEL A VÉGREHAJTÓK PÉNZÉBŐL

K-MONITOR
Szerző: K-MONITOR
2023.06.28.

Bár a Schadl-ügy lehallgatási anyagaiban is előkerült a neve, Rogán Antal tagadja, hogy ismerné a végrehajtómaffia fejét. Kabinetfőnökétől és bizalmasától (gyermekének keresztapjától, ingatlanügyletei aktív résztvevőjétől), a nemrég a korrupciós gyanú ellenére a Vodafone vezetésébe is beültetett Nagy Ádámtól azonban nem hallhattunk ilyen cáfolatot. Pedig volna miről számot adnia: egy hozzá és a végrehajtókhoz is köthető sajátos üzleti vállalkozást mutatunk be lépésről lépésre.

Nagy Ádám neve többször felbukkan a nyomozati anyagokban, bár ez a szál végül kimaradt a vádiratból. Schadl sofőrjének egy naplóbejegyzés szerint Nagyot kellett felhívnia és elvinnie hozzá egy autót. A bejegyzés alapján egyértelmű, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal kabinetfőnökéről van szó, a sofőr ugyanis feljegyezte a címet, az ingatlanról pedig a 24.hu megírta, hogy a miniszter kabinetfőnökének családjához tartozik, Nagy Ádám édesapja, Nagy András cége tulajdonolja. Schadl György többször találkozott egy Nagy András nevű férfival is, vele vagy az Orbán Viktor miniszterelnök főhadiszállásául is szolgáló Karmelita kolostorba, vagy a Garibaldi utca 2. szám alá beszélt meg találkozót, ami a Miniszterelnöki Kabinetiroda címe.

Egy másik bejegyzés szerint a sofőrnek egy autókereskedésből kellett elhoznia egy Mini Cabrio típusú gépjárművet, és azt kellett elvinnie egy bizonyos Nagy Ádámhoz. Megjegyzésként az szerepel, hogy

1 120 000 kesztyűtartóba.

A nyomozati anyagok részletesen foglalkoztak azzal is, hogy feltehetően Schadl segített Nagynak a jogi diplomához szükséges vizsgák teljesítésében. Akadt olyan vizsga, amelyen a nyomozók szerint ott sem volt Nagy Ádám, sőt még a jelentkezését is Schadl intézhette.

A következőkben egy további kapcsolatot mutatunk be a végrehajtók és Nagy Ádám között, amelyről már szintén jelentek meg részletek a sajtóban. Nagyhoz köthető cégek ugyanis több ingatlanbizniszt lefolytattak a végrehajtókkal, a cégek pedig később az így megkeresett pénzből megvették a siófoki Posta üdülőt, majd a cégcsoport vagyonára alapozva 1,5 milliárdos támogatást kaptak annak felújításához a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó turisztikai ügynökségtől. A támogatást kezelő Kisfaludy2030 Zrt. eddig elzárkózott attól, hogy kiadja a támogatás dokumentumait, most azonban megszereztük ezeket, így lépésről lépésre be tudjuk mutatni, hogyan sokszorozta meg a strómangyanús Monk-cégcsoport a pénzét, és jutott egy 4 milliárdot közelítő értékű Balaton-parti szállodához a végrehajtók és a magyar állam hathatós támogatásával...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR KORMÁNY AMERIKÁTÓL FÉLTI GAZDASÁGI KAPCSOLATAINKAT, DE VAKMERŐ DOLOG KÍNÁBAN BÍZNI

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.06.29.

Az utóbbi hónapokban az Orbán-kormány régi Amerika-ellenes szlogenjei új elemmel bővültek. A kormányfő holdudvara és a kormány sajtója a tavaly elfogadott, „inflációcsökkentő törvény” néven emlegetett, de valójában az amerikai ipart és a zöldenergia-termelést támogató csomag miatt azzal kezdte el vádolni az Egyesült Államokat, hogy az európai ipar elsorvasztásán mesterkedik. Ezek a bírálatok egy tágabb narratívába is beágyazódtak, amely arról szólt, hogy az Egyesült Államok a kínai konkurencia megerősödése miatt általában véve a globalizáció és a szabadkereskedelem szétverésén munkálkodik, ami 

ellentétes Magyarország érdekeivel.

„A világrend válságára adott válaszként – azért, hogy dominanciáját legalább részlegesen megőrizze – a továbbra is az USA által vezetett Nyugat fokozott ütemben szakítja meg, gyengíti vagy vonja ellenőrzés alá kapcsolatait” – szólt a narratíva Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának emlékezetes cikkében. Egy másik, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter neve alatt megjelent cikk arról értekezett, hogy az Egyesült Államok „fegyvert hoz és ipart visz” Európába, egy harmadik írás pedig arról, hogy a hanyatló Nyugattal szemben Kína jelenti a globalizáció jövőjét.

Ezek nem különösebben eredeti gondolatok. Az Egyesült Államok a Kínával szembeni geopolitikai és gazdasági érdekellentétek miatt valóban elkezdte szorosabbra fonni a nemzetbiztonsági kontrollt a nemzetközi (illetve transznacionális) kereskedelmi és pénzügyi áramlatok felett, és angolszász közgazdászok és politikai elemzők tömegei hangoztatják, hogy ez komoly veszélyekkel jár mind az amerikai, mind a világgazdaság számára. A történet az európai politikát sem kerülte el, Emmanuel Macron francia elnöktől Olaf Scholz német kancellárig számos középhatalom próbálja temperálni Amerikát, sőt Macron európai ellenlépéseket sürget az amerikai iparpolitikával szemben.

Ami a magyar kormány retorikájából feltűnő módon kimarad, hogy a külgazdasági kapcsolatok nemzetbiztonsági korlátozása és a hazai ipar védelme nem amerikai sajátosság. Az utóbbi években Kína is számos területen kezdte ellenőrzés alá vonni nyugati üzleti és gazdasági kapcsolatait és a piacához való, korábban sem különösebben szabad hozzáférést. Ennek fényében pedig minimum vakmerő dolognak tűnik abban bízni, hogy a keleti szelek megóvják a magyar gazdaság kapcsolatrendszerét...

ITT OLVASHATÓ

TUDHATTAK AZ OROSZOK A LÁZADÁSRÓL, FOLYAMATOSAN ÉRKEZNEK A NYUGATI PÁNCÉLOSOK – HÁBORÚS HÍREINK CSÜTÖRTÖKÖN

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2023.06.29.

Egy európai hírszerző tiszt szerint, vannak „utalások”, hogy az orosz biztonsági szolgálatok vagy a haderő előzetes tudással rendelkezett a Wagner csoport készülőben lévő felkeléséről, de azt akarhatták, hogy sikeres legyen. Újabb PT-91 Twardy harckocsit adott át Varsó Kijevnek, miközben Lengyelországnak szánt első 14 Abrams harckocsit nemrégiben tették a szárazföldre egy lengyel kikötőben. Cikkünk folyamatosan frissül..

ITT OLVASHATÓ

GOSZTONYI GÁBOR: A SZAKKÉPZÉSBEN A TELJES ÁTLÁTHATÓSÁG AZ, HOGY SENKI NEM LÁT SEMMIT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.06.28.

A szakképzésben nem lehet négy-öt évente teljesen másra helyezni a hangsúlyt – véli Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Pedig ilyesmi történik most is azzal, hogy például öt- és két éves „óvodai nevelő” képzést tervez indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban, ám mindössze egy melléklet táblázata tartalmazza egy sorban a képzést, semmi egyebet nem tudni róla. A PSZ azonban nem csak amiatt tiltakozik, hogy a minap nyilvánosságra hozott módosítások megrövidítik a szakképzésben tanulókat, ahogy a szakképző intézményeket is. Ahogy az alelnök mondta: a teljes átláthatóság az, hogy senki nem lát semmit.

Öt- és két éves „óvodai nevelő” képzést tervez indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban – derült ki egy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által közzétett tervezetből, amellyel a szakképzési kormányrendeleteket módosítanák. Eszerint óvodai nevelőnek a szakképző iskolákban, valamint az érettségit is adó technikumokban öt éves képzésben lehet majd tanulni, de két éves oktatásra is jelentkezhetnek, akik csak a szakmai vizsgára szeretnének felkészülni, mert például már van érettségijük. Mi a véleménye erről a PSZ-nek, enyhíthetné ez az óvodapedagógus hiányt?

A PSZ megdöbbenve olvasta ezt az ötletet, mert túl sokat az előkészítéséről nem hallottunk. Ha valaki megnézi ezt a rendelettervezetet, összesen egy sorban egy melléklet táblázata tartalmazza ezt az „óvodai nevelő” képzést, és itt be is fejeződött minden információ. Egy biztos, jelenleg ilyen státusz nem létezik az óvodáknál. Ebből a kormányrendelet-módosításból nem derül ki, hogy mi a lényege. Adott a lehetőség, hogy kifejezetten az óvodákra specializált pedagógiai asszisztensek lennének az óvodai nevelők, de az is lehet, hogy az óvodapedagógus kiváltására is lehetne alkalmazni őket, és egyedül is tarthatnának foglalkozást a gyerekeknek. Jelenleg hivatalosan nem lehetnek egyedül a gyerekekkel a pedagógiai asszisztensek és a dajkák, bár tudjuk, hogy a legutóbbi jogszabály-módosítás (417/2020.) után reggel 8 óráig, és a délutáni alvás utáni időszakban már gyakorlatilag tényleg csak a „közjószágok legeltetése” folyik, vagyis gyermekmegőrzés, ehhez pedig már nem kell feltétlenül képzett óvodapedagógus. Őrült nagy különbség van a két felsorolt lehetőség között. Nem tudjuk azt sem, hogy az „óvodai nevelőket” milyen munkakörben alkalmaznák, tehát milyen beosztásuk lenne. Nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakör lesz, vagy az óvodapedagógusokéhoz hasonló bért kapnának? Nem tudjuk. Az óvodán belüli bérfeszültség azonban már gyanítható, ami biztosan nem viszi előre a dolgokat. Az is biztos, hogy az eddig kiváló, méltán világhírű óvodapedagógus-képzésünknek ez egy hatalmas visszalépés a ’60-as, ’70-es évekbe. Ugyanis akkor volt középfokú óvónőképzés, a szakközépiskolát végzettek azonnal bekerülhettek státuszban a gyerekek közé, és ott lehettek velük egyedül. Az „óvodai nevelőkről” azonban nem tudunk semmit. Azt sem tudjuk róluk, hogy hol fogják megszerezni a szakmai gyakorlatot...

ITT OLVASHATÓ

SZIJJÁRTÓ: A NÉMET POLITIKUSOK A KÍNÁRÓL VALÓ LECSATLAKOZÁSRÓL BESZÉLNEK, AZ AUTÓIPAR VISZONT AZ AKKUGYÁRAKÉRT LOBBIZIK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.06.29.

Szijjártó Péter a CNBC-nek arról beszélt, hogy Kína lépett az első helyre Magyarország EU-n kívüli kereskedelmi partnerei között, sőt a legnagyobb befektető az országban. Szerinte a születőben lévő elektromosautó-iparág nem működhet Kína nélkül. A lengyelek 93 százaléka, míg a magyaroknak kevesebb mint a fele viszonyul pozitívan az USA-hoz. Mihail Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Orbán sárba tiporja Magyarország hírnevét, amikor arról beszél, hogy "Ukrajna már nem szuverén ország". 

Nemzetközi lapszemle.

A lengyeleknél a legmagasabb, 93 százalékos az Egyesült Államok támogatottsága, nagyobb arányban beszélnek pozitívan Amerikáról, mint maguk az amerikaiak – derül ki a neves amerikai Pew Research Center legfrissebb nemzetközi, 24 országot vizsgáló közvéleménykutatásából, amelyről a varsói székhelyű, angol nyelvű The First News portál számolt be röviden. Az Amerikát leginkább pozitívan látó országok között szerepel még Izrael, Dél-Korea, Nigéria, Japán és Kenya. A vizsgált országok között egy volt, ahol kevesebb, mint az emberek fele ítélte meg pozitívan az USA-t: Magyarország, ahol 44 százalék támogatja a nyugati hatalmat. Az adatfelvétel február és május között zajlott, több mint 27 ezer résztvevővel.

A magyar parlament megint nem szavaz a svédek NATO-tagságának ratifikálásáról, amit ráadásul őszre akar halasztani – számolt be a média szerte a világon, még Idaho állam helyi teleíziója, az ABC 8 is az AP hírügynökség alapján.  Egy éve húzza a magyar parlament a szavazást, és aligha várható, hogy a július közepén esedékes NATO-csúcstalálkozó előtt erre sort kerítene az Orbán-kormány. Köztudott, hogy Törökország, ismét kifogásolta, hogy a stockholmi kormány túlságosan puhány, kesztyűs kézzel bánik azokkal a kurd csoportokkal, akiket Erdogan terroristáknak tekint.

Mennyire kell tiszteletlennek lenni Magyarországgal ahhoz, hogy valaki ilyen cinikusan történelmi mocsokba tiporja a saját hazája hírnevét? – tette fel a kérdést Mihail Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója Twitter-üzenetében reagálva Orbán Viktor a Bildnek adott interjújára – számolt be többek között az ukrán Evropeiska Pravda. A magyar kormányfő a német lapnak többek között arról beszélt, Ukrajna már nem szuverén ország, mert az Egyesült Államok és a nyugati országok segítségétől függ a sorsa. Podoljak üzenetében felhívja Orbán figyelmét arra, hogy 489 napja harcol az ukrán nép a szabadságáért, s ellenáll a történelemkönyvekbe tömeggyilkosként bevonuló orosz elnök Putyin által vezetett posztszovjet, újbirodalmi törekvéseknek. Szerinte felvetődik az is, hogy mennyire tekinthető mindez Orbán saját véleményének, amikor egyrészt nyíltan megkérdőjelezi az európai értékrendet, miközben az orosz propaganda mítoszának bedőlve teljes mértékben követi azt. 

Az amerikai gazdasági tévécsatornának, a CNBC-nek adott interjúban örömmel újságolta Szijjártó Péter, hogy Kína lépett az első helyre Magyarország EU-n kívüli kereskedelmi partnerei között, sőt a legnagyobb befektető az országban. 

A magyar kormány keleti nyitás politikájának meglett a gazdasági haszna – vélte a magyar külügyminiszter. S megmagyarázta, hogyha Magyarországon nem gyártanak akkumulátorokat, akkor az egész uniós autóipar működésképtelenné válhatna a jövőben. S a német autógyártók is nagy bajban lennének. Sorra jelentik be az akkumulátorgyárak telepítését hazánkban. Repdestek a milliárdok, merthogy a tavalyi csaknem 7 milliárd euró értékű külföldi befektetés az idén 14 milliárdra ugrik. Elmondta, a kormány, más nyugati országokkal szemben, nem kockázatként hanem lehetőségként tekint Kínára, ami ugyanakkor nem is hagyható ki az új, elektromosautó-iparág születéséből, működtetéséből. Arról is beszélt, hogy a német autóipari szereplők, amelyek jelen vannak Magyarországon lobbiznak azért, hogy idetelepüljenek a kínai akkumulátorgyártók. Nagy a távolság ezeknek a vezérigazgatóknak a megnyilvánulásai és a német politikusokéi között, akik eközben a Kínáról való "lecsatlakozásról" beszélnek.

A Jevgenyij Prigozsin-féle lázadást – legalábbis a hallottak szerint – másképp ítéli meg, mint a Orbán, mert szerinte ez a régió biztonságpolitikájára hatással lesz. Büszkén említette meg, hogy közvetlen kapcsolatban állt és azonnal értesült a legfrissebb fejleményekről az orosz külügyminiszter és helyettese közvetítésének köszönhetően. Sőt, a belorusz kollégájától azonnal megtudta, milyen megállapodás született Putyin és Prigozsin között.

Ismételgette a lejáratott magyar békevágyat, és leszögezte, nem fognak szakítani Oroszországgal, mert minden orosz energiaforrásra szükség van, az mással nem helyettesíthető. Elítélte az Európai Uniót, mert az az energiaproblémát érzelmi alapon közelíti meg. Pedig két lábbal kellene állni a földön, mint ahogy azt a magyar kormány teszi.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

NAHALKA ISTVÁN: EGY SZÓ NEM IGAZ ABBÓL, AMIT RÉTVÁRI ÍRT A STÁTUSZTÖRVÉNY KAPCSÁN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.06.29.

Finoman fogalmazva is fura kormányfabulát tett közzé Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán arról, hogy a baloldal az új pedagógus életpálya törvény kapcsán csak azt mondta el, mit nem akar, azt viszont nem, hogy mit akar. Nahalka István oktatáskutatóval megvizsgáltuk az államtitkár néhány állítását, az eredmény: Rétvári hazudik. Ahogy az oktatáskutató mondta: „de, hát nem ért hozzá szegénykém. Vagy, nagyon is ért hozzá, tudja, hogy mit érdemes hazudni”.

Rétvári azt írja Facebook-posztjában, hogy az ellenzéki politikai erők semmilyen megoldási javaslattal nem álltak elő azokra a problémákra, amelyek általában jelentkeznek az európai és a magyar iskolarendszerben. Helyette kivonultak az egyeztetésről, álhíreket terjesztettek a törvényjavaslatról és erőszakos akciókat szerveztek. A törvényjavaslat maratoni parlamenti vitájában azonban többen is szorult helyzetükből azzal próbáltak kimenekülni, hogy a választás előtti 100 pontjukra hivatkoztak, amelyet az ELEGY Oktatáspolitikai Szakbizottság készített a baloldali pártok számára. Rétvári szerint a baloldal ott folytatná, ahol 2010-ben abbahagyta. Semmit nem csinálnának másként, mint ahogy korábban tették. A baloldal jövőképe a bukott múlt az oktatás területén. Mit szól mindehhez oktatáskutatóként?

Ilyen nagy szavakat természetesen lehet mondani, de semmi értelmük nincs. Amikor a mostani minisztert, Pintér Sándort megbízták az oktatásügy felügyeletével, akkor neki is az volt az egyik első megnyilvánulása, hogy nagyon szeretné látni, nem csak tiltakozni tudnak a pedagógusok és a szakértőik, hanem vannak javaslataik is. Persze, ő is hozzátette, hogy nincsen semmi javaslatuk. Erre a Civil Közoktatási Platform (CKP) a honlapján összegyűjtötte az elmúlt pár évből azokat a dolgokat, amelyeket a civil és más szakmai szervezetek letettek az asztalra az oktatás megújítása érdekében. Ezek között egyébként valóban ott van a 100 pont is, amely az ELEGY Oktatáspolitikai Szakbizottságának az anyaga. Ez a 40 oldal tele van nagyon konkrét és jól felépített javaslatokkal, de van benne sok minden más is. Én magam szintén szerzője vagyok egy-két ilyen dokumentumnak. Ezeket az anyagokat a Civil Közoktatási Platform el is küldte a miniszternek, vagy linkekkel hivatkozott arra, hogy hol lehet ezeket elolvasni. A miniszter persze az égvilágon semmit nem reagált rá. Most, ha valaki ugyanezt pontosan előhozza, hát… Ilyen alapon azt is lehet mondani, hogy erről az oldalról én, vagy akárki anyagyilkosok vagyunk. Miért ne lehetne mondani? Úgysem lehet sehol sem cáfolni, úgysem olvassa el senki a cáfolatot, tehát bármit lehet mondani. Teljesen mindegy! Le is szokunk már arról, hogy bármire is válaszoljunk, nincs értelme, mert tényleg mindig azt mondanak, amit akarnak. Egy büdös szó nem igaz az egészből, egy büdös szó nem igaz abból, amit Rétvári írt.

Ugyanakkor a 100 pontból ki is emel néhányat, például, hogy szerinte a baloldal újból piacosítaná a tankönyvellátást (49. pont), ahogy korábbi kormányzásuk idején is privatizálták a tankönyvkiadót, és 71 százalékkal emelték a tankönyvcsomagok árát. Vessük már össze a mostani tankönyvellátással…

Először is, a pont nem így szól. A Tankönyvesek Országos Szövetsége nem pontosan azzal ért egyet, hogy teljes mértékben privatizálni kell a tankönyvkiadást, hanem rendezni kell ezt az ügyet, és persze, a piacosítás felé kell eltolni, de nem teljes mértékben. Én egyébként a teljes piacosítással is egyetértenék, de ez ebből a szempontból most nem érdekes. Maga a 49. pont nem így szól, tehát hazudik az úriember. Azt, hogy most olcsóbbak a tankönyvek, abból az óriási támogatásból lehet megfizetni, amit az állam a Tankönyvkiadónak nyújt, A tankönyvek természetesen most is annyiba kerülnek, mint régebben, csak most van egy óriási támogatás az egész mögött. Közgazdasági alaptényekről van szó, de, őszintén szólva, az ember már unja, fölöslegesnek érzi, hogy ezeket újra és újra elmondja. Az a fajta támogatás, amit a kormány jelenleg csinál, tehát, hogy mindenkinek ingyenessé teszi a tankönyvet, az a szokásos perverz támogatási rendszer, amivel a demokratikus ellenzék általában nem ért egyet. A demokratikus ellenzék azt szeretné, hogy szociális alapon történjen a támogatás.

És az jó, hogy mindenkinek odaadják ingyen a tankönyvet, csak a tanárok meg a diákok nem tudják használni?

Ez megmutatja, mit jelent, hogy nincs igazából verseny ezen a területen. Nemhogy egyre jobb tankönyvek születnének, hanem úgy tűnik, hogy egyre rosszabbak. Miért is kellene jobbakat írni? Nem is kérik fel tankönyvírásra azokat, akik tudnának jó tankönyveket írni. Csak a saját berkeikből kérik fel a másod- és harmadrangú szerzőket erre, és olyan tankönyvek születnek, amilyenek. Kivéve talán egyet-kettőt. Tisztelet a kivételnek...

ITT OLVASHATÓ

BENCEMINISZTER

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.29.

Lemondott hát a Varga Judit. Olyan fölsőhajtás volt ez tegnap, mintha a mese végén győzött volna a jó, a gonosz pedig elnyerte volna méltó büntetését, de ilyesmiről szó sincs. Senki nem nyert, büntetés pedig egyáltalán nem lesz, csak ilyen jól fizető parkolópálya, hátrébb húzás a sakktáblán, korai nyugdíjazás. Varga Judit elfogadta Orbán benyújtott lemondatási szándékát, az a mór ő, aki a kötelesség elvégzése után mehet, még csak mérleget sem vonhatunk a működésről, mert nem Varga Judit ügyködött, hanem Orbán egy kicsit karakteresebb alakban.

Amit ő személy szerint hozzá tette a NER meséjéhez, az a hegedülgetés, dekázgatás volt csupán. Minden más, ami a száján kijött, amit a keze aláírt, Orbán hangja meg karja volt, és voltaképp ennyi, félredobott bábu csupán, akinek az emléke sem nagyon marad meg, és ez nem valami melankolikus lemondás, hanem a jelentéktelenség belátása és bizonyítéka. Annyi öröm van ebben az egészben csupán, hogy többé nem fog idegesíteni a hülyeségével, de mielőtt széles jókedvünk kerekedne, belátjuk, hogy van másik.

Újabb bohóc, vagy csupán a bohóc következő trombitája. Fölteszünk egy találós kérdést. Azt szeretnénk megérdeklődni, vajon tudják-e az én nyájasaim, hogy kitől ered a következő bölcsesség: „az angolok kedvenc eledele, a bacon neve valójában a Bakonyból ered”. Ez, kérném szépen Tuzson Bence etimológus professzor tétele. Ezen röhögött tavaly októberben a művelt közönség, feltéve a kérdést, ki ez a barom, aki ilyeneket delirál. Nos, a válasz az, hogy hát a Tuzson Bence. És ő lesz a következő igazságügyi miniszterünk.

Delikát. Nem tudni, hogyan esett a nagyméltóságú úr választása éppen őreá, hogy melyek a kijelölés szempontjai, mert a bacon eredetének megfejtésén túl más értékelhető tevékenysége a kiválasztottnak nincsen. Hacsak azt nem tekinthetjük annak, hogy mindenféle közösségi platformokon a központi direktíváknak megfelelően teli pofával szidta az ellenzéket, de a jelek szerint ennyi éppen elég a Fidesznél a magas hivatalhoz, és valljuk meg, ez látszik is Orbán kormányán, amely közel áll ahhoz, hogy idióták gyülekezetének nevezzük.

A főnök arra azért adott, hogy jogi papírjai legyenek, de kinek nincsenek a maffiában, még Deutsch is megszerezte valahogyan annak idején, hogy miniszterként beléptetőkapukban utazhasson. Viszont míg Varga Judit legalább bírósági fogalmazóságig vitte a szakmában a bársonyszék előtt, Tuzson egy percet nem dolgozott jogi területen. Világéletében csak politikusként lopta a napot a párt szolgálatában, kitetszik hát, hogy becsülete a hűség (Meine Ehre heißt Treue), viszont ennek ellenére vagy éppen ezért szépen megatollasodott.

De a tollasodásról is ugyanazt mondhatjuk, mint a jogi papírokról, ki nem tett így a Fideszben, amikor mindenki. Azt viszont most már tényleg melankolikusan konstatáljuk, hogy lapjaink a tegnapi bejelentés után, amikor friss miniszterünk eddig befutott életpályáját mutatták be, s azt kellett lefösteniük, hogy semmi jogi tapasztalata nincs az új bohócnak, még csak azt a kézenfekvő kérdést sem tették fel, ezt most hogy, mi a rosseb van itt, hanem csak mélán konstatálták a lehangoló tényeket.

Egyébiránt kíváncsian várjuk, ha már a bacon esetében emberünk megvillantotta etimológusi vénáját, akkor ő megy-e valamire a jogállammal, amivel az elődje éveken át küzdött, illetve a bulvárinformációkat, ha a Jucus hegedült, akkor ő meg furulyázik. Vagy amíg az dekázott, ő meg hulahoppozik, vagy más egyéb érdemei vannak, amelyeknek az ég egy világon semmi köze nincsen a funkcióhoz, amit majd ezek után betölt. De valljuk meg, másra nem is nagyon van szüksége, a fentebb emlegetett hűség éppen elég.

Ezt mutatja egyébként érdemei felsorolásakor, hogy sok TikTok követője van. Ennek ellenére nem a fideszisták azon csoportjába tartozik, akiket klónozott napközisekként jellemezhetnénk, hanem a tenyérbemászóan ellenszenvesek közé, amelynek az archetípusa Rétvári Bence. De ez van, ezt dobta a gép, illetve Orbán. Amivel egyet bizonyított csupán, elfogytak az értelmes szakemberei, ha voltak valaha is ilyenek, így csupán egyetlen kérdésünk maradt, vele is készül-e pezsgős-koccintós, szerelmetes pillantású kép, mint Vargával annak kinevezésekor.

ITT OLVASHATÓ