2018. december 15., szombat

EZ NEM DIKTATÚRA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: KISS JUDIT ÁGNES
2018.12.15.



Nem áll meg a fekete autó a ház előtt. Nem internálnak. Nem zárnak börtönbe koholt vádakkal. Nem veszik el az útleveledet. Nem szólnak bele a magánéletedbe.

Elmehetsz az országból. Vissza is jöhetsz. Kimehetsz tüntetni. Leírhatod a véleményed. Vannak választások és politikai viták. Törvények. Szavazás. Mi bajod, hol itt a diktatúra? Mi ez a bérrettegés és picsogás?

Nem törnek az életedre. Nem akarnak beszervezni ügynöknek. Nem zsarolnak a gyerekeiddel.


Csak éppen.

Csak éppen a más politikai nézetet valló laptól elpártolnak a hirdetők. Megsúgják, hogy a cégük nem kap több állami megrendelést, ha ott hirdet. Csak éppen az ellenzéki lapot pont eladják, és hát sajnos veszteséges volt, és megszűnt, hiába, ez a szabadpiac. Csak éppen a megnyert pályázati pénzből kizárólag ezzel és ezzel a céggel dolgoztathatsz. Csak éppen a pályázatot az az egy nyeri, akinek testre volt szabva. Csak éppen az, aki visszacsorgatja a megfelelő honatya zsebébe a százalékot.

Csak éppen nem hívnak meg, törlik az előadásodat, visszamondják a felkéréseidet. Csak éppen figyelik a privát fészbúk oldaladat. Csak éppen feljelentgetésre buzdítják a diákjaidat. Emelik a fizetésüket, neked pedig marad a túlóra. Csak épp eltűnt a nyugdíj, a lakáskassza, és ha János bácsi rákérdez, hová tűnt, te már csak arra kérdezhetsz, hová tűnt János bácsi. Mert furcsa módon azért az egyiket autó üti el, a másik öngyilkos lesz. A harmadik meg ha nem is gyilkosság, vagy öngyilkosság, de karaktergyilkosság áldozata.

Csak épp megfagynak az erdőn a hajléktalanok, mert attól még, hogy a városból a börtönbe viszik őket, még nem lesz több férőhely a szállókon. Csak épp előbb jön a migránsellenes kampány, mint maguk a menekültek. Csak épp konzultációnak hívják a szájbarágást. Csak épp állami pénzen kampányol a kormánypárt. Csak épp elhallgattatják a képviselőket a parlamenti vitában. Csak éppen a győztes kapja a kompenzációt. Csak épp elhitetik veled, hogy az állami pénz a kormány pénze, nem az adófizetőké. Csak épp a közpénzek elvesztik közpénz jellegüket, a közjogi méltóságok pedig előbb a közjogukat, aztán a méltóságukat. Vagy fordítva...

A SZABADSÁG ÁRA

Dr. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
20189.12.12.


Azt mondják az elemzők, nem a nép a hibás, azért ami hazánkban történik. Az ellenzéki politikusok a hibásak, mert nem tudnak összefogni, mert nem képesek alternatívát nyújtani. A nép csak tájékozatlan. A kormánypropaganda elfedi a valóságot. Mindez igaz, de nem mentség semmire. Harmadszor nem lehet tévedni! Ha néhány tucat kalandor milliókat képes sakkban tartani. Ha milliók tudomásul veszik, hogy néhány tucat kalandor ellopja az ország javait, akkor az itt élők cinkosok, bűnrészesek. Érdekükben áll, hogy fennmaradjon ez a rablóvilág. Kéz kezet mos!

A szabadság ára

Nincs kit, nincs mit okolni. Azt kaptuk, amit akartunk. Egy fokozatosan kiteljesedő diktatúrát, amelyet a szabadságért kaptunk cserébe. Mert a szabadságnak ára van és ezt az árat nem akartuk megfizetni. Mert szabadnak lenni jó dolog, de sokszor strapás, mivel dönteni kell. Mert szabadnak lenni jó dolog, de fárasztó, mert sokszor tenni kell. A szabadsághoz bátorság kell. Bátorság a cselekvéshez. Bátorság a szembenézéshez. Bátorság a felelősségvállaláshoz. A szabadsághoz egyenes gerinc kell. A szabadsághoz tisztesség kell.

Nem lehet szabad, aki azt várja, megmondják, mit kell tennie. Nem lehet szabad, aki azt várja, kizárólag mások tegyenek őérte. Nem lehet szabad, aki a szabadság monopóliumára vágyik. Ha az ország rab, az is fogoly, aki szabadnak hiszi magát. A szögesdrót kerítés a határon nem a szabadságot védelmezi, A régi kérdésre ki a szabad, aki kívül van vagy, aki belül, a válasz: a határon kígyózó kerítés a fejekben folytatódva ejt foglyul milliókat.
Csak a demokrácia biztosíthat szabadságot. Demokráciát nem elég deklarálni. A demokráciát fel kell építeni. Meg kell őrizni, s állandóan fejleszteni kell. A demokrácia építése, hasonlít a diófaültetéshez. Hosszú az idő, amikorra kiteljesedik. Magyarország nekilátott a demokrácia-építéséhez, de nem járt sikerrel.

Volt húsz évünk gondozni a szabadság-cserjét. Satnya volt? Igen! Girbegurba? Igen! Vékony ágain, alig észrevehetően dugta ki fejét a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tanítás szabadsága, az emberi méltóság tisztelete, a tisztességes eljáráshoz való jog, az önkormányzatiság. Öntözésre, gondozásra várt. Hiába! Nem voltunk jó kertészek. Sosem voltunk azok. A cserjéből nem lett fa. Mára el is száradt. Talán a földje volt kemény? Talán nehéz volt feltörni? Talán az ásó láb, az öntöző kar volt kevés? Igen. Kár! Ahol szabadság van, ott lélegezni is könnyebb, mert a szabadságnak illata van. A szabadság illata azonban olyan, mint a frissen sült hús illata. Megnyugtató, kellemes, de nem lehet jól lakni vele. Elillan. Élvezni csak az tudja igazán, akinek nem üres a zsebe, akinek jut a húsból is. Sajnos a jólét búzamezeje sem szökkent szárba. Így nem csoda, kétezer-tízben a választók új főkertészt, másik kertészcsapatot választottak. Az eredmény mára szemel látható. Minden elpusztult csak az ország köré felhúzott magas drótkerítés virul. A kerítés nem védte meg a szabadság-cserjét. Halott már. A gyűlölet áradata nem táplál. Aki távolról, a kerítésen keresztül nézi, azt is gondolhatja, minden rendben van. Áll a cserje. Megvan minden ága. Rajta vannak a levelek. Csak közelről, a kerítésen belülről vehető észre a cérna, amellyel felkötözték a halott leveleket, a halott gallyakra. Bár a kontár munkára hamar fény derült, az ország úgy tesz, mintha minden rendben volna. Sokak szerint, ez így jó. A kötözött levél nem hullik le, télen is a helyén marad. 2018. áprilisa azt mutatja, nem kellenek új kertészek. Miért? Talán nincs mit elültetni? Talán éretlenek lennénk a demokráciára, a szabadságra? Aki szabadságra vágyik, annak el kell hagynia az országot?

Kérdések, felelet nélkül. Mert hiába keressük, meg nem találjuk a választ múltunkban, amelyben az arisztokrácia és a nemesség azonosította magát a nemzettel, s tagjai ritkán lépték át saját árnyékukat. Aki megtette, az magára maradt. Osztálya kitaszította. Legjobb esetben hősi halottként, de általában öngyilkosként, vagy elítéltként végezte. Mert hiába mélyedünk múltunkba, amelyben a polgárok gyengék voltak ahhoz, hogy megragadják a politikai hatalmat. Kevesen voltak ahhoz, hogy megváltoztassák a közgondolkodást. Sokan ezért kivándoroltak közülük. Mert hiába fürkésszük a múltat, melyben a szociáldemokraták parlamenti helyekért cserébe lemondtak a közalkalmazottak, a vasutasok és a postások beszervezésről, a földmunkások körében korlátozták propagandatevékenységüket, felhagytak a tömegsztrájkok és a köztársasági propaganda szervezésével, a kormány külpolitikájának bírálatával. Mert hiába keressük a választ a múltunkban, amelyben a zsidók jó magyarok akartak lenni. Hinni akarták, hogy itt a helyük, s még vagonokba zárva is remélték, hogy őfőméltósága megmenti őket. Nem adhat választ a mára az a múlt, amelyben a munkások eltűrték, hogy nevükben kiépüljön egy diktatúra, amelyben a parasztok hagyták, hogy földjeiket bevigyék a közösbe, s amikor már jól működött, hagyták a közöst szétverni, amelyben az értelmiség sosem tudott összefogni, mert mindig önmagával volt elfoglalva, csak a saját sorsán siránkozott, s mindig megtanult megalkudni. Keressük hát a választ a jelenben. Keressük együtt, mert nem adhat választ a politikus, ha nem lát tovább az orránál, mert a hatalom számára nem eszköz, hogy másokért tegyen, hanem cél, hogy törvények fölé helyezhesse magát. A szabadság kelendő árucikk a hatalom-piacon. El lehet kótyavetyélni szép ígéretekért, uralkodói kegyekért, hűbéri gondoskodásért cserébe. Nekünk ez a csere sikerült, pedig a hatalom nem is ígért semmit. Fel kell bontani ezt a megtévesztésre épülő, jóerkölcsbe ütköző, a hatalom számára feltűnően aránytalan előnyöket biztosító, mindezért semmis szerződést. Látszólag van idő. A semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni. Mégis minél hamarabb sikerül, annál hamarabb hozzá lehet látni az újrakezdéshez. A feladat is világos. Le kell bontani a Jó Állam hazugságra épített tornyait. Ki kell durrantani az önámítás léggömbjét. Rá kell döbbenteni a hiszékeny milliókkal arra, hogy az ország dolgai nincsenek rendben. Kikre hárul ez a feladat? Mindenkire, aki képes a múlt lezárására. Mindenkire, aki Kölcsey Himnuszának sorait, nem Nostradamus jóslataként fogja fel. Mindenkire, akinek az Örömóda dallama örömet szerez.

Lehet, hogy mindez illúzió? Hamisan csengenek az eskü szavai: Rabok tovább nem leszünk!

ORSZÁGSZERTE TÖBB HELYEN IS TÜNTETNEK A RABSZOLGATÖRVÉNY ELLEN VASÁRNAP

24.HU
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.12.15.


Régóta nem látott tiltakozási hullámot váltott ki a túlórakereteket radikálisan növelő rabszolgatörvény. Már a törvény elfogadása előtt is sor került egy tízezres szakszervezeti tüntetésre múlt szombaton, és a dolgozói érdekvédők egész héten félpályás útlezárásokat is tartottak az ország különböző pontjain. Ezzel párhuzamosan a parlamenti ellenzék is megpróbálta megakadályozni a módosítás elfogadását, szerdán még a parlamenti pulpitust is elfoglalták, de a kormánypárti többség így is átverte az országgyűlésen. Az elfogadás ténye és módja ellen szerdán, csütörtökön és pénteken is utcára vonultak az emberek.

A fővárosi tüntetések mellett több vidéki városban is sor került már demonstrációkra, nem lesz ez másként vasárnap sem.

Budapesten délután 3-tól, a Hősök teréről indul a rabszolgatörvény elleni tüntetés, amelyhez a Magyar Szakszervezeti Szövetség is csatlakozik. Az elmúlt napok eseményeiből ítélve mozgalmas eseményben lesz részünk.

De nem csupán a főváros mozdul meg, országszerte több helyszínen is lesznek tiltakozások a holnapi nap folyamán:
A debreceniek 15 órától tüntetnek a Hajdú-bihari Napló székhelye előtt (a pécsiek már pénteken meglátogatták a helyi Fidesz-lap székházát);
Szegeden 16 órakor a Rákóczi téren kezdődik a tiltakozás;
Békéscsabán szintén 16 órakor gyülekeznek a Békés megyei dolgozók;
Győrben 17 órakor a Városháza előtt gyülekeznek a tüntetők, csatlakozik hozzájuk az Audi Hungária Független Szakszervezet is;
Miskolcon is 17 órakor, a Búza téri templomnál lesz tüntetés, majd hétfőn reggel 7-től és délután 4-től is lesz egy-egy megmozdulás;
- Veszprémben is készülődik egy séta a rabszolgatörvény elleni tiltakozásképp, ennek időpontja azonban még nem világos.

Külföldön is lesz szolidaritási tüntetés, a Bristolban élő magyarok is vasárnap délután vonulnak utcára.

SÚLYOS MILLIÁRDOK A HATÁRON TÚLI FOCIAKADÉMIÁKRA, LAS VEGASBAN IS JÁRT KIKÜLDETÉSEN AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG - HETI MUTYIMONDÓ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2018.12.15.


Tizenhatmilliárd forint sorsát mutattuk be a határon túli labdarúgó-akadémiák titkait feltáró cikksorozatunk első részében, amelyben Szlovákia, Románia és Szerbia utánpótlás-neveldéit vettük górcső alá. A Köztársasági Őrezred tagjai is megfordultak Erdélyben közpénzből focizni, de rúgták a bőrt a Vatikánban, és jártak hivatalos úton Las Vegasban is. A héten beszámoltunk arról is, hogy olajra léptek az elítélt áfacsalók, mire a szolnoki bíróság írásba foglalta a házi őrizetről szóló határozatát.

Tizenhatmilliárd forint sorsát mutattuk be a határon túli labdarúgó-akadémiák titkait feltáró cikksorozatunk első részében, amelyben Szlovákia, Románia és Szerbia utánpótlás-neveldéit vettük górcső alá. A Köztársasági Őrezred tagjai is megfordultak Erdélyben közpénzből focizni, de rúgták a bőrt a Vatikánban, és jártak hivatalos úton Las Vegasban is. A héten beszámoltunk arról is, hogy olajra léptek az elítélt áfacsalók, mire a szolnoki bíróság írásba foglalta a házi őrizetről szóló határozatát.

Régen minden jobb volt – ajándékozz karácsonyra 2019-es Átlátszó-előfizetést!

Megszereztük, feldolgoztuk és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket

A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról írtunk.

Megszöktek az elítélt áfacsalók, mire a Szolnoki Törvényszéknek sikerült írásba foglalnia a házi őrizetről szóló végzést

Egy hétig nem küldte meg a bűnügyi felügyeletet (korábbi nevén házi őrizetet) elrendelő végzést a Szolnoki Törvényszék egy nem jogerősen hat év letöltendő fegyházbüntetésre ítélt férfi esetében az illetékes budapesti kapitányságnak. Csak szerkesztőségünk megkeresése után postázták az iratot, amit utólag azzal magyaráztak, hogy ennyi időbe telt az ítélet és a végzés leírása. Ezalatt két másik vádlott kereket oldott.

Tízmilliókat költ külföldi utazásokra az Országgyűlési Őrség – Erdélybe is járnak focizni

A testület 2013-as megalakulása óta külföldi szakkiállításokra látogattak el, részt vettek különböző sportversenyeken, illetve tűzoltási gyakorlatot vagy díszőri feladatokat végeztek az Országgyűlési Őrség tagjai. Az évek során fokozatosan emelkedett az utazások száma, és persze nőttek a velük kapcsolatos kiküldetési díjak is. Ez az összeg idén már 14,6 millió forintot tett ki.

Az elmúlt héten ezen kívül egyebek mellett:
meghökkentünk rajta, hogy a külügyminisztérium – állítása szerint – nem tudja, hogy Magyarország macedóniai tiszteletbeli konzulja használ-e magyar diplomata-rendszámú járművet,

bemutattuk, hogyan működik az olasz maffia nemzetközi droghálózata,
videóztunk a rabszolgatörvény elleni tüntetéseken,
Budapesten sétálva kerestük, milyen emlékeket állított az utókor a magyar történelem legfontosabb női szereplőinek,

elemeztük Andrej Babiš cseh miniszterelnök kapcsolatát az EU-val és a Nemzeti Együttműködés Rendszerével.
További cikkeink:

A RÓZSADOMBON EBÉDELGET NIKOLA GRUEVSZKI, BAGÓÉRT BÉREL LAKÁST A BUDAI VÁRBAN TIFFÁN ZSOLT - HETI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.12.15.


24: budai luxusétteremnél fotózták le a macedón ex-miniszterelnököt

Nikola Gruevszki a menekültek híresen gondtalan életét éli Magyarországon. Szerdán sofőrrel ment ebédelni Buda egyik drágább éttermébe, a Pusztaszeri úton lévő 57 nevű intézménybe. A volt macedón miniszterelnök két férfivel ebédelt, majd otthagyta őket, beült egy Volkswagen Sharan típusú autóba, és a sofőrjével elhajtatott. Az elhajtás nem túlzás, konkrétan csikorgó gumikkal száguldott el az autó, miközben a 24 stábja azt próbálta megtudni Gruevszkitől, egészen pontosan hogyan jutott ki Macedóniából, segítettek-e neki ebben magyarok.

HVG: bagóért bérel várbeli ingatlant a fideszes exképviselő

Már tíz éve bérel egy önkormányzati bérlakást a fideszes exképviselő, Tiffán Zsolt cége, de a Budavári Önkormányzat döntése alapján most újabb 5 évig használhatja mindössze havi 47 ezer forint plusz áfa ellenében. A Halászbástyától pár percre található, exkluzív környéken több százezer forintért lehetne hasonló lakást bérelni, de azért is ideális, mert az érdekeltségébe tartozó borbár innen alig 180 méterre üzemel. A Villányban borászkodó Tiffán nem volt hajlandó válaszolni arra, hogy a kerületi családosoknak nincs-e nagyobb szüksége önkormányzati lakásra, mint mondta, “kérdezzük a polgármestert”. Azt, aki maga javasolta, hogy hosszabbítsák meg a bérletet.

Direkt36: nem tudni miből vállalkozott Bánki Erik Erdélyben

Bánki Erik fideszes képviselő hatalmas üzletbe vágott Erdélyben több mint tíz éve. Cégein keresztül földeket vett, ahol egy sokmilliárdos beruházást akart megvalósítani. „Bioetanol gyárak fognak épülni Nagyszalontán és Nagykárolyban. A gyártandó üzemanyaghoz szükséges növényeket, például kukoricát és cirokot, a helyi gazdáktól tervezik felvásárolni” – ez volt a terv annak idején. Se az nem világos, hogy földekre miből tellett neki, se az, hogy a beruházásra honnan lett volna pénze. Az ötlet végül bebukott, Bánki cégei rengeteg köztartozást halmoztak fel, idén mégis sikerült százmillió forint plusszal kiszállnia. Bánki azt mondja, sok részletre nem emlékszik már és lehet, hogy valami kimaradt a könyvelésükből, de egyébként minden rendben volt.

24: természetvédelmi területen nyílna uránbánya Paks2 miatt

Ismét beadták a kérelmet egy uránbánya megnyitására a Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzet területén. Ez azért is érdekes, mert a beruházó cég kiválasztott helyszínei a korábban elutasított tervekhez képest nem változtak, a Pécstől néhány kilométerre fekvő terület továbbra is tájvédelmi körzet, sőt egy része Natura 2000-es terület. A leginkább érintett település, Kővágószőlős polgármestere ennek ellenére alig várja a bányanyitást. A környékbeliek viszont ódzkodnak az ötlettől, ahogy az Energiaklub is, amely petíciót indított a Mecseki Tájvédelmi Körzet megmentéséért. A területen a ’60-as évektől már működött egy uránbánya, de 1997-ben bezárták. A bánya újranyitására először a 2012-ben tett kísérletet egy ausztrál cég, a Wildhorse. A vállalat 2014-ben elállt a beruházástól, de 2016-ban jogutódja, a Magyar Urán Resources (MUR) Kft. lényegében ugyanazzal a vezetéssel újra megpróbálta az engedélyeztetését, amit azonban kétszer is elutasítottak a hatóságok. Az idén szeptember végén viszont újabb engedélyeztetési eljárást indítottak el:, a MUR Kft. 2021-ben nyitná meg a bányát és legalább 27 évig működtetné. A tavalyi és az idei környezetvédelmi hatósági eljárásban is hivatkozik Paks 2 üzembe helyezésére a Magyar Urán Resources Kft.

Magyar Narancs: elschmittelt pályázattal lett iskolaigazgató a Fidesz favoritja

Új vezetőt választanak a Kardos István Általános Iskola Gimnázium és Szakgimnázium élére, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett pályázatra ketten jelentkeztek. A városban megbecsült pedagógus, Nagyné Gazsó Mária, az intézmény igazgatóhelyettese és Adorján Botond, a halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központ tanára, gazdasági vezetője, oktatásszervezője adta be a pályázatát. Ám itt is megismétlődött, ami az iskolák államosítása óta elég gyakran megtörtént másutt is. Mint arról az Ellenszél nevű blogoldal beszámolt, az egyik jelölt, Adorján Botond egy mások pályázatából összeollózott dolgozattal jelentkezett, ám ez a fideszes többségű önkormányzatot nem zavarta. A múlt kedden a szigetszentmiklósi oktatási bizottság – az ellenzék nem szavazatai ellenére – Adorjánt tartotta alkalmasnak az intézmény vezetésére. A tantestületben viszont eltérő döntés született: a Narancs.hu információi szerint Nagyné pályázatát nagy arányban támogatták, személye szintén kétharmados többséget kapott. Adorján a nagykállói iskola intézményvezető-helyettesi posztjára pályázó, Papp-Földesi Ernőné, illetve a Siófoki SZC Krúdy Gyula Szakképző Iskola egyik tagintézményvezetői pályázatát hasznosította újra, a Magyar Narancs tapasztalatai szerint nem elhanyagolható mértékben.

HÉT DOLOG, MELYEKBŐL VÉGKÉPP ELEGÜK VAN A MAGYAROKNAK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.12.15.


A kemény fagyok beálltában, és az ünnepek közeledtében bízhat a kormány. Ha nem az év végén fogadták el azt a több szempontból is felháborító törvénycsomagot a kormánypárti képviselők, akkor most komolyan kéne számolniuk azzal, hogy minimum a rabszolgatörvényt vissza kell vonniuk a magyar polgárok felháborodása miatt. A tüntetések hangulatán ugyanis érződik, hogy a sok felgyülemlett sérelmet csak úgy lehet némiképp enyhíteni, ha a kormány egy kis kompromisszumkészséget mutat. Orbán Viktor azonban abban bízik, hogy némi fellángolás után ismét eluralkodik a magyarokon az apátia, és a kormánya azt tesz továbbra is az országgal, amit csak akar. 

Lássuk, milyen tényezők vezettek idáig:

1. Arrogancia. A Fidesz olyannyira megrészegült a hatalomtól, hogy ellentmondást nem tűrően veri át a Parlamenten és a magyar társadalmon a legképtelenebb intézkedéseket és törvényeket. Leszólnak mindenkit, aki akárcsak kérdezni merészel, az ellehetetlenítés különböző eszközeivel támadnak mindazoknak, akik a törvényességet, a társadalmi párbeszéd hiányát kérik rajtuk számon. A kormányzati sajtó hatékony támogatást nyújt ehhez, acsarkodásával megadja az alaphangját annak az egyre elhatalmasodó szemléletnek, hogy vagy behódolsz a kormány akaratának, vagy elmenekülsz, vagy átállsz, de ha továbbra is hangot adsz az ellenvéleményednek, akkor számolhatsz a lehető legrosszabbal is.

2. Sorosozás. Ennek az agresszív kommunikációnak a része az papagájkommandó, amely minden politikai kritika mögött azt az amerikai üzletembert sejteti, aki egyébként több fideszes politikus tanulmányait fizette még a rendszerváltás környékén. A Soros György személyével riogató makaróni hosszúságú kampány jó szolgálatot tett a kormánypártnak a tavaszi választásokon, ám ezt az általános iskolai szintet sem megközelítő történelemmagyarázatot valószínűleg már a Fidesz támogatói sem veszik igazán komolyan. Ennek ellenére a mostani tüntetések résztvevőit is Soros ügynökeiként emlegetik kormánypárti politikusok, és a velük egy húron pendülő kormánysajtó.

3. Cinizmus. Tulajdonképpen a sorosozás is az Orbán-kormányra oly jellemző cinikus kommunikáció része. Az, hogy nem arról beszélnek, amiről kérdezik őket, és a nemzet érdekeit emlegetik olyankor, amikor kifejezetten a saját érdekükben tesznek meg lépéseket, alkotnak törvényeket, illetve hágják át a törvényi kereteket, kifejezetten irritáló, lekezelő magatartás. A kormányról minden lepereg, ami érdemi kérdésfelvetés, a parlamenti vitában pedig az otromba tréfálkozástól sem rettennek meg a kormánypárti politikusok, ha éppen ezzel tudják elkerülni a valós problémák megvitatását.

4. Korrupció. Hiába próbálják migránsozással, sorosozással, a keresztényüldözés rémének emlegetésével elnyomni azt az elemi felháborodást, ami az egyre arcátlanabb lenyúlások miatt alakult ki a magyar választókban, sokáig nem lehet kommunikációs szinten semlegesíteni ezt a problémát. Továbbra sem törődött bele a magyarok többsége abba, hogy az EU támogatások és a költségvetési jelentős része köddé válik. Különösen felháborítja a magyar polgárok többségét, hogy az ügyészség lényegében asszisztál ehhez, a kormányhoz közel álló oligarchák a legelképesztőbb pénzügyi machinációk ellenére is biztonságban érezhetik magukat....

VONÓKKAL NEM LEHET HÁBORÚZNI - BESZÉLGETÉS A ROMA KÖZÉLET GYENGESÉGEIRŐL SETÉT JENŐVEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: NAGY N. PÉTER
2018.12.14.


A romák elvesztegettek 25 évet azzal, hogy elhitték, a kisebbségi önkormányzatiság jelenti számukra a megoldást. Setét Jenő szerint azonban azoknak a cigány embereknek, akik közéleti befolyásra akarnak szert tenni, a helyi önkormányzatokba kell bejutniuk. Csakhogy jelenleg a tíz legnagyobb roma közösség tagjai nem rendelkeznek egyetlen helyi mandátummal sem. Az Idetartozunk Egyesület vezetője úgy látja, a roma közélet gyenge, rosszul teljesít, 2010 után pedig különösen sokat veszített.

Az ön által vezetett Idetartozunk Egyesület részt vett a december 8-i szakszervezeti tüntetésen. Miért? Érintkezik a roma érdekvédelem az úgynevezett rabszolgatörvénnyel, ami ellen a demonstrációt meghirdették?

– Eszményeim talán nem divatosak, de hiszek bennük. Remélem, az egyesület tagjai is. A szolidaritás az egyik legfontosabb közöttük. Ez vezet bennünket a tüntetésre. Ha mi, roma emberek annyiszor hiányoljuk a többségi társadalom támogatását, kötelességünk kiállni másokért. Ezért mentünk el az Élet Menetére, a melegek felvonulására, vagy állunk oda, amikor a nők jogait kell védeni, a menekültekkel szembeni emberi bánásmódot kell elérni, ezért állunk az alacsony nyugdíjból élők, a szociális védelemre szorulók mellé, lépünk fel mi is a dolgozói szegénység ellen. Vagy mint most, tiltakozunk a munkavállalókat semmibe vevő, őket tárgyként kezelő törvényjavaslat, a „rabszolgatörvény” ellen. De tiltakozunk azért is, mert a kormány kalózmód végzi a jogalkotást. Még a saját intézményeit, közigazgatását, parlamentjét is átlépi, a társadalmi egyeztetésről pedig tudni sem akar. Lépten-nyomon sértik a jogállam szabályait. Megszokott tőlünk, hogy a romák ügyeiben van véleményünk, de másról is van! Szeretném, ha lennének az én generációmban is olyan cigány közszereplők, amilyen sok volt az előttünk járó korosztályokban, akiknek nem csak romaügyekről, hanem a mindnyájunkat érintő társadalmi kérdésekről is van véleményük, elképzelésük. Ennek érdekében is szükséges megmutatnunk magunkat.

Ez annál is indokoltabb, mert szokás a cigányságot rejtőzködő kisebbségnek nevezni. A közösség harmada, negyede deklarálja odatartozását, amikor önbevallásos alapon mérik ezt. Például népszámlás alkalmával. Mi ennek az oka? Ön szerint hányan vannak valójában?

– Elfogadhatjuk kiindulási pontnak, hogy Magyarországon most nem túl előnyös cigánynak lenni. Továbbá az identitásépítés egyik legfontosabb alapja a közoktatás, amely lényegében tudomást sem vesz a cigányság létezéséről. A média vagy extremitásként, gazdag bohóc képében mutatja a romákat, netán zenészként, vagy a mélyszegénység szociográfiai ábrázolásával, esetleg a kriminalitással párosítva. Nem látszik sehol a sok-sok százezer roma ember, aki keményen dolgozik és tisztességesen éli az életét, ugyanolyan vágyai vannak, mint a többi 9 millió embernek: boldogság, egészség, tisztességes munka, jó iskola, emberhez méltó körülmények, megbecsülés.

Ahol az etnicitás társadalmi méretekben konfliktus forrása lehet, ott a kisebbségek rejtőzködnek. A romániai magyarság is gyakran ezt teszi. Egyébként a határon túli magyarok inspirálnának bennünket a parlamenti politizálásban való részvételre. De – és akkor így válaszolok a kérdésre, hogy hányan vagyunk – ha a szociológiai felmérések által jelzett 800 ezer romával számolunk, akkor az a mi esetünkben, ahol a népesség majd 40 százaléka fiatalkorú, maximum 500 ezer választójogú embert jelent. Országos átlagban a jogosultak úgy hatvan százaléka voksol. Ha mindenki ugyanarra a roma pártra szavazna, akkor jönne ki ebből az alig több mint 250 ezer emberből a parlamentbe jutás etnikai pártként, csakhogy ilyen nincs. Több mint egy tucat bejegyzett roma érdekeltségű párt van. Szép lett volna, ha valamelyikük eléri legalább az 1 százalékot. Számomra azonban eleve rokonszenvesebb, ha nem etnikai, hanem értékalapon szerveződő pártok között választanak a cigányok, éppen úgy, mint bárki más. Egyébként a társadalmi arányunk alapján ma is legalább 10 roma identitású képviselőnek kellene a parlamentben ülnie!

Ami az önbevallást illeti: a 2011-es népszámláláskor én vezettem azt a civil kampányt, amely azt kérte a cigányságtól, vállalja magát. Most először roma felmérőbiztosok is segítették az adatfelvételt. És egyszer csak 65 százalékkal többen lettünk, mint az előző alkalommal. Ez még mindig csak 330 ezer ember volt, de jelzi, mekkora a mozgástér.

Szégyellünk titeket! címmel nyílt levelet írt az Országos Roma Önkormányzatról. A testületről, amit újra és újra „elvisz” a Lungo Drom. Miért? Mit tudnak? És miért szégyelljék magukat?

– Több mint húsz éve léteznek a cigány kisebbségi önkormányzatok. Az országos szervezet mindig is a kormányok akarata szerint működött. Jellemzően csak a helyi kisebbségi önkormányzatról döntenek a romák. Az országosról csak formailag. Még így is, hogy megszüntették az elektori rendszert, és egy lendülettel kell szavazni a helyiekről és az országos listáról. Kellő nyomatékkal tudatják azonban mindig a választókkal, hogy legyenek körültekintőek, és a hatalommal való jó együttműködésre alkalmas jelöltet válasszanak. Ez pedig már hosszú ideje a Fidesszel szövetséges roma szervezetet, a Lungo Dromot jelenti. Az alku, a barter egyszerű. Az egyik fél a cigány szavazatok szállítását ígéri a parlamenti választásokra, a másik erőforrást a helyi voksolásra, a többi roma szervezet legyőzésére. A helyzet most annyival egyszerűbb, hogy a cigányok egyébként is a Fideszre szavaznak, nem kell ezért a Lungo Dromnak megszakadnia, de azért szedi a helyzet hasznait. Farkas Flóriánnak 16 éve van helye a Fidesz listáján. Hogy miért szégyelljék magukat? Mert semmi nyoma annak, hogy a romák érdekeit képviselnék. Csak bólogatnak a kormánynak, miközben nem szűkölködnek botrányokban, pénzek eltüntetéséről szóló történetekben, minősíthetetlen magatartásokban a verekedéstől kezdve a visszaélésekig. Nem zajongásra, lázongásra szeretném rábírni őket, csak arra, amit a szakszervezetek megtesznek a tagságuk érdekében, vagy amit az egészségügyi vagy az oktatási érdekképviseletek mutatnak. Nem tudok róla, hogy a mi országos önkormányzatunk a romák érdekében bármikor komoly javaslatokat tett volna le a kormány asztalára. Például arról, hogy az ápolónőhiányt romák tömeges képzésével enyhítsék. Ne a lapátkezelésre tanítsák meg őket a közmunkán, mert abból sosem fognak megélni és előrébb jutni.

Vagy reagálnának arra, hogy a példa értékű Gandhi Gimnázium indításakor ígértet kaptunk, hogy ebből hálózat lesz. Egyetlenegy lépéssel sem jutottunk az évtizedek során tovább. Sőt! 2010 óra sorra szűnnek meg a cigányság civil intézményei. A tanodáink, a közösségi házaink, jogvédő irodáink, médiumaink. A többi nemzetiségnek vannak költségvetési soron szereplő intézményei, óvodák, iskolák, múzeumok, nekünk nincsenek. Mindenért pályáznunk kell, aztán vagy nyerünk, vagy nem. Inkább nem. Az országos önkormányzatunk tiltakozik? Kínál alternatívákat? Nem. Ezért szégyelljék magukat.

Sikerük titka? Farkas Flóriánról sok rossz elmondható, de el kell ismerni, ha mást nem is, saját magukat nagyon jól megszervezte. Messze a legtöbb helyi jelöltet ő állítja. Azt a feladatot, hogy nagynak látszódjanak, maradéktalanul elvégzi. A Lungo Drom egymaga annyi szavazatot szerez a kisebbségi önkormányzati választásokon, mint a vele szemben állók összesen. Ugyanaz a sablon érvényesül, ami az országos politikában. Teljesíti a megbízatást, hogy ne zavarja a hatalmat.

A roma közélet jellemzői sajnos nem tudják meghaladni az országos szintet. Ha az demokratikusabb és kulturáltabb lesz, azzá válik a mi politikai közegünk is...


ITT OLVASHATÓ            

AZ TUDJA, MIT JELENT AZ "ÖNKÉNTES" TÚLÓRA, AKI DOLGOZOTT MÁR 12 ÓRÁBAN ÉHBÉRÉRT

MÉRCE
Szerző: BALOGH MARGIT
2018.12.15.


Hogy mi ellen tiltakozunk? Csak az tudja, akit folyamatosan túlórára köteleznek, és nem az, aki a parlamentben népét kinevetve pöffeszkedik a bársonyszékében.

Az tudja, akinek nincs ideje nemhogy a családra, de önmagára sem, aki soha nem tudja kialudni magát, aki a saját gyereke ballagására nem mehet el, mert a munkáltató nem engedi szabadnapra, akinek az éves szabadsága 85 százaléka még decemberben is megvan, de már előre bejelenti a multi, ne is álmodj róla, hogy kiveheted, majd talán jövőre, mert ez a törvény! Az ő törvénye! És ez után nem is köteles majd 3 évig kifizetni a pluszmunkán felüli pluszmunkádat, mert a törvény nem kötelezi majd rá.

Ja, hogy ez a törvény engem véd, nekem akar jót? Ja, ezt nem tudtam!

Mert ha akarok még többet dolgozni, még jobban kimerülni, még fáradtabb lenni, még kevesebb időt tölteni a családommal, most megtehetem?

Vagyunk egy páran akik több évig dolgoztak és dolgoznak most is „droidként”. Akit köteleztek arra folyamatosan, hogy minden szabadidődet túlórával töltsd. Akinek augusztusra emiatt elfogyott a túlórakerete és fellélegzett, végre végre békén hagyják.
Senki nem kényszerített minket erre fegyvert fejnek szegezve, de fegyelmivel és kirúgással igen. Igaz, arra sem, hogy elviseljük, hogy újra és újra megtiporja a dolgozó népet ez a kormány, újból és újból lesújtanak ránk, mi pedig tűrjük.

Színház, mozi, sport, egészséges életmód, na, ezt nem a munkásnak találták ki, aki napi 12 órát dolgozik heti 5-6 napon keresztül, éjszaka és nappal egyaránt. Ja, hogy ezt nem lehet? Dehogynem! A jog eddig sem védett meg minket, ezután meg pláne nem fog.

Úgy érzem, ez a kormány egy szakadék felé tereli az állampolgárait. Mi szembefordulunk velük, de olyan erősen menetelnek felénk, hogy csak hátrálva lépkedünk, és érezzük, nagyon közel a szakadék.
Vagy beleesünk és nyakunkat törjük, vagy szerzünk egy jó kis szív- és érrendszeri betegséget. Ha nem éled túl, kihúznak a gyártósor szélére, és beállítanak egy másikat a helyedre. Persze ha lesz kit, mert már nem nagyon van.

Mi pótolhatóak vagyunk, nem is emberek, csak droidok. És ők, akik döntenek ezekben a kérdésekben, akik megszavazzák ezt a törvényt a nép hangos nem tetszése ellenére is, ők nem pótolhatóak, kérdezem én?

Hallott már valaki olyat, hogy valaki azt mondja, szeretnék többet dolgozni, és az se baj, ha csak három év múlva fizeti ki a cég? Csak az tudja, milyen az, fél 4-kor kelni, este 8-ra hazaérni, éhesen, fáradtan, elgyötörten, aki csinálta. Reggel 6-tól este 6-ig van 45 perc szabadidőd, mert ennyi a törvény szerinti minimum, és a cég egy perccel sem ad többet. Tehát reggelizz, ebédelj, pisilj, kakálj, de csak az adott időkorláton belül. Mert a kormány így állapította meg a munkaközi szünet idejét, és a cégre bízta, hogy ad-e esetleg több időt vagy nem.

Nem szoktam politizálni, de megfáradtam és megkeseredtem. Nem csak azért tiltakozom a rabszolgatörvény ellen, mert ennyi munka mellett lehetetlen emberhez méltó életet élni, hanem azért is, mert a kormány semmibe veszi a dolgozók szavát, és kiszolgáltatja azokat, akiket éppen meg kellene védenie.

GUMILÖVEDÉK VAGY PRECÍZIÓS TAKONY? - DEMOKRATIKUSTÖMEGRENDEZVÉNY-MENEDZSMENT A XXI. SZÁZADBAN

INDEX
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2018.12.15.


Ami az elmúlt napokban a túlóratörvény elleni tüntetéseken történt, az nem nevezhető erőszakos zavargásnak, de békés tüntetésnek sem. A rendőrség a siralmasan működő helyszíni hangosbemondója az „a rendezvény elveszítette a békés jellegét” definíciót használta, szóval hivatalosan így hívják azt, ha felfegyverzett, sisakos rohamrendőröket üvegpalackokkal és égő tárgyakkal dobálnak, ők pedig nem lőnek le mindenkit azonnal.

A tüntetések és a tömegek rendészeti menedzsmentje jól felismerhető mintát követ a demokráciák többségében. Definíció szerint akkor törnek ki zavargások, ha a felgyülemlett társadalmi nyomás egy szikra hatására berobban. A nyomás lassan, fokozatosan gyűlik össze, szikra meg akármi lehet – az csak egy casus belli, egy detonátor, ami berobbantja az elmúlt évek, évtizedek elfojtott feszültségét. Ilyenekből lesznek olyan események, mint az 1956-os forradalom, a Ceausescu-házaspár kivégzése, vagy az 1991-es Los Angeles-i zavargások. Vagy bármelyik focimeccs, ahol az átélt élményektől meg úgy egyébként is megittasult rajongók kilencven perc felgyülemlett fájdalmát kontrollálatlan károkozással próbálják kiereszteni.


Ez minden demokratikus államban a normál ügymenet része: a tüntetők kiőrjöngik magukat, a rendőrök vigyáznak, hogy a tüntetők a lehető legkevesebb kárt okozzák bennük, magukban, egymásban és a közvagyonban, és ha kiengedett a nyomás, után mindenki menjen haza. Ez a koreográfia évszázadok óta megvan, de nálunk keveset gyakorolták élesben.

Prevenció és ártalomcsökkentés

Bár az angol nyelv hajlik az eufemizmusokra, ők nem nyelvi finomságok miatt különböztetik meg a riot control unit és a crowd-management unit (zavargás-felszámolás illetve tömegrendezvény-menedzsment) kifejezéseket. A modern kori tömegdemonstrációk biztosítása már nem arról szól, hogy gumibotokkal szétvernek minden tüntetőt, mint a chicagói hippiket 1968-ban, hanem hogy az egybegyűltek a törvényben lefektetett keretek között adjanak kifejezést a nemtetszésüknek, aztán távozzanak.

A rendőrség erőfölényben van, mivel nekik joguk van tömegoszlató és halálos fegyvereket használni; annyival több joguk, mint amennyivel többet tudnak a fegyverek felhasználásának jogi és gyakorlati kereteiről egy feldühödött civilnél. A rendőrnek mindig a legkevésbé káros eszközt kell alkalmaznia: a prevenció és az ártalomcsökkentés a mottójuk, pont mint a drogrehabilitációs szakértőknek. De erőt, pláne halálos erőt csak akkor alkalmazhatnak, ha úgy látják, hogy a tüntetés kezdi elveszíteni a békés jellegét.

A kordában tartott tüntetés olyan, mint az a Konrad Lorentz-beszámoló a két kutyáról, amik egész életükben ugatták egymást a kerítés két oldalán, de amikor a kerítés javításakor egyszer csak szembetalálták magukat egymással, hirtelen elcsöndesedtek, és visszarohantak csaholni oda, ahol kerítés volt. A tömegtüntetések menedzsmentje sok esetben nem arról szól, hogy erőt alkalmazzanak, hanem hogy erőt mutassanak...

2010 ÓTA TÜNTETÜNK, LESZARTÁK, MOST ELPATTANT A HÚR

444
Szerző: ÁCS DÁNIEL, KISS BENCE
2018.12.15.


Pénteken már harmadik napja tüntettek a túlóratörvény miatt. 

Volt dobálás, vonulás, könnygáz, hóesés.

Ezek a tüntetések már nem olyanok, mint amiket korábban megszoktunk.

Hová vezet a rendőrökkel való konfrontálódás és megfér-e egymás mellett a nemzeti radikális és a liberális?

BOD PÉTER ÁKOS: "A GAZDASÁG VERSENYKÉPES. CSAK NEM AZ EGÉSZ, HANEM A FELE"

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.12.15.


Antall József gazdaságpolitikájának megítélése a mai napig vitatott, de már az ő idejében is az volt, mert szembement a kilencvenes években uralkodó neoliberális gondolkodással. Bod Péter Ákos akkori ipari miniszter, majd MNB-elnök lapunknak azt mondja: Antall a piac nyitottságát szociális és környezetvédelmi szempontokra épülve látta működőképesnek, és ehhez gondoskodó, hosszú távlatokban gondolkodó társadalmat vizionált. Nem akart nagy államot, nem akart jövedelmet átcsoportosítani a gazdagoktól a szegények javára, az esélyteremtésben látta az utat. Elhajlásnak gondolták ugyanakkor a vezető véleményformálók, hogy privatizált ugyan, de eladás előtt intézményrendszert épített, és feljavította a cégeket. A magánosítás volt politikailag és társadalmilag is a legrázósabb ügy.

Igaz, hogy Antall Józsefet nem érdekelték a gazdasági kérdések?

– Érdekelték, igaz, hivatali idejében rengeteg fejfájást okoztak neki a gazdasági hírek, amelyekkel a kormányüléseken szembesült, és emiatt hosszúra nyúltak a megbeszélések. Amikor kikerültem a kabinetből, és az MNB elnöke voltam, sokszor kérdezett. Például amikor bedőlt az angol font, azt szerette volna megtudni, igaz-e, hogy ezt Soros György csinálta. A válaszom az volt, hogy Soros és sok más pénzember is észrevette a font túlértékeltségét, de nem egészen úgy történt a dolog, ahogyan az újságok írják. Az, hogy nem érdekelte a gazdaság, inkább onnan eredhet, hogy a minisztereinek sok szabadságot adott, és gazdasági ügyekben közvetlenül ritkán szólalt meg.

Emiatt viszont sok konfliktus volt a miniszterei között.

– Igen, és a végén mégiscsak el kellett menni hozzá vagy a kormányhoz, hogy döntsön. A taxisblokád idején a pénzügyminiszter azt mondta, 60 százalékos egyszeri energiaár-emelés kell, gazdasági miniszterként én két lépést és elsőként csak feleakkora mértékű emelést gondoltam jónak. Ez egy példa a sok közül.

A taxisblokád pillanatában veszélybe kerülhetett volna a fiatal magyar demokrácia és piacgazdaság. Kohl kancellár delegációt küldött azokban a napokban Magyarországra, hogy a felek megtárgyalják, milyen segítségre lenne szükség, hogy ne történjen nagyobb baj. Három verzió körvonalazódott: az államcsőd, az adósságok elengedése vagy az átütemezésük.

– A Nyugat számára 1990 végén kezdett kiderülni, hogy az átmenet nem egyszerű. Az NDK esetében bebizonyosodott, azzal, hogy egy iparilag elvileg fejlett tervgazdaságot befogadnak, kiterjesztik rá a nyugatnémet jogrendet, még nem lesz a keleti tartományokban virágzó piacgazdaság, és a lakosok nem válnak azonnal nyugatnémet demokratákká. Eleinte úgy gondolták: kapitalizmus van, tőke van, piac van, és ebből gazdasági csoda lesz. De a múlt öröksége bonyolultabb, nemcsak az épületben, a gépekben, hanem a fejekben is jelen van. A mélyebb strukturális gondok hamar felszínre kerültek, miközben az emberek jólétet vártak, a magyarok az osztrák életszínvonalat, a keletnémetek meg a nyugatnémetet. Mára kiderült, hogy a felzárkózásunkhoz nemhogy egy-két év, de harminc-negyven év sem lesz elegendő...

FÜLKE: MI LESZ NÉMETORSZÁGGAL MERKEL UTÁN?

HVG ONLINE
Szerző: G.M.
2018.12.15.


Átállították a váltót Németországban, elnököt választott a CDU. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.

A Fülke vendége Varga Christian-Zsolt, aki Berlinben dolgozik, az n-ost nevű média NGO-nál, amikor Magyarországon járt, meglátogatta szerkesztőségünket. Vele beszélgetett Gergely Márton, a HVG vezető szerkesztője.

A téma Németország jövője, ugyanis nemrég megválasztották a CDU élére Angela Merkel utódját, Annegret Kramp-Karrenbauert – Friedrich Merz ellenében.

ORBÁN ÉS BŰNSZERVEZETE NEM TISZTELI A KERESZTÉNYSÉGET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.12.15.



A kormánypropaganda tiszteletet követel a Magyarország alkotmányos rendjét megdőntő bűnszervezetnek, amely az államhatalmat elfoglalva fosztja ki az országot és süllyeszti rabszolgasorsba a magyar népet. A tiszteletet követel a “kereszténységnek”, amely e bűnszervezet szerint a karácsonyfában ölt testet.

Tiszteletet követel Orbán, mint minden Keresztapa, akinek a nyakában kereszt lóg. Tiszteletet követelt az Európai Parlamentben is, és a tisztelet azt követelte volna, hogy ne kérjék számon a törvénytelenségeit. Az állami és nemzeti “kereszténység” nem kereszténység. Keresztény állam fogalmilag nem létezhet, csak keresztény egyének. Az állami kereszténység ugyanolyan bálványimádás, mint a karácsonyfa, s mint minden bálvány, az emberek megfélemlítésére, kontrollálására és elnémítására való. Semmi tiszteletre méltó nincs benne, hanem tűzre való.

Tisztelet nem jár politikai vezetőknek, hanem azt ki kell érdemelni. Például az elszámoltathatóságukkal, a törvények tiszteletben tartásával, mások jogainak biztosításával. Még választott politikai vezetőknek sem “jár” a tisztelet, akik pedig meghamisított választási feltételekkel szerzik meg a hatalmukat, és csalás útján uralkodnak, azoknak végképp nem jár semmi, csak börtön.

Orbán istenkirálysága a nemzeti “kereszténységre” alapítja korlátlan hatalmát, s a kormánypropaganda szerint a jogaikért tüntetők nem tisztelik a kereszténységet. Például azért nem, mert nem tisztelik a Kossuth téren a karácsonyfát, ami egy tárgy. Ezzel szemben tisztelik az embereket, akiket Orbán egyszerűen eladott rabszolgának a multinacionális cégeknek. Ennél keresztényellenesebb dolog nincs.

Orbán nem keresztény, egyetlen tette nincs összhangban a Bibliával és Jézus Krisztus tanításával. Az ő életében nem látszanak a kereszténység (a Szentlélek) gyümölcsei, ezzel szemben látszanak a sátáni vonások, minden, ami a kereszténység ellentéte. A kulturális és a politikai kereszténység nem kereszténység, semmi köze nincs Jézus Krisztushoz és a megváltáshoz.

A Magyarországot vezető rezsim hatalma a különféle bűnbakokkal szembeni gyűlöletre épül, ráadásul antiszemita. Maga a politikai kereszténység is abban képes definiálni önmagát, hogy nem zsidó. Ez az Orbán által utánzott Horthy-rendszer szellemi öröksége, az egyház (vallás) és az állam pogány összefonódása a szentistváni állameszme lényege.

István király nem a “kereszténységhez” csatolta Magyarországot, hanem a német császársághoz és annak államvallásához, amelyet a kereszténységgel összeegyeztethetetlen módon erőszakkal terjesztett. A magyar nép, a magyar nemzet soha nem lett “keresztény ország”, mert Jézus Krisztus egyéneket váltott meg, nem országokat. Az államvallás mindig csak a lopás, az elnyomás és az uralkodás eszköze volt.

Ezért az állami kereszténységben semmiféle tiszteletre méltó nincs, hanem ellenkezőleg. Az állami “kereszténység” valójában keresztényellenes, és mindig is üldözte a valódi keresztényeket, a zsidókat és az igaz hívőket. Évszázadokon át máglyán égette őket. Ez a sötét középkor, amiből a felvilágosodás és a liberalizmus hozta ki az emberiséget, amely a bibliai kijelentésekhez legközelebb álló államforma és világi ideológia.

Az orbáni bűnszervezet a “kereszténység” fogalmával akarja manipulálni az embereket, a tüntetők ellen hangolni a magyar népet, miközben azok a magyar nép rabszolgasorsba döntése ellen tiltakoznak. Még a “kereszténységre” való hivatkozás, Istennek a piszkos politikai játszmákban való felhasználása is blaszfémia, istengyalázás és tiszteletlenség a valódi kereszténységgel szemben...


BŰNÖZŐKKEL PRÓBÁLJA ÖSSZEMOSNI A FIDESZ A RABSZOLGATÖRVÉNY ELLEN TILTAKOZÓKAT

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2018.12.15.



A nagyobbik kormánypárt állítja, bűnözői körök is részesei a demonstrációknak.

A Fidesz szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy bűnözői körök is részesei "a bevándorláspárti Soros-hálózat által szervezett utcai zavargásoknak". Ezt szombaton közölték a távirati irodával. Úgy fogalmaztak,

"a Budapest utcáin randalírozó agresszív és erőszakos vandálok"

között már több bűnözőt azonosított a rendőrség. Köztük drogost, autótolvajokat, lopás, garázdaság, rongálás miatt elítélteket. 


A Fidesz közleményéhez érdemes hozzátenni: figyelemre méltó, hogy egyrészt zavargásokat említenek a szövegben, másrészt a több ezer résztvevő közül mindössze 11 olyan embert állított elő a rendőrség, akik büntetett előéletűek. A rendőrség közlése szerint egyébként jelenleg senki sincs őrizetben. Azt pedig már az unalomig elismételte a Fidesz, hogy a tüntetéseket a Soros-hálózat szervezi, tehát az, hogy a mostani közleményükben is ezt írják, nem újdonság.

Ugyanakkor arról nem beszélnek, és az nem zavarja a Fideszt, hogy jogvédő szervezetek szerint jogsértő módszereket alkalmazott a rendőrség az utóbbi napok tüntetésein. Például a csütörtöki demonstráción felszólítás nélkül vetettek be könnygázt többször is. Minimum furcsa, hogy csütörtök éjszaka úgy igazoltattak tüntetőket, hogy kamerába mondatták a nevüket. Arról pedig, hogy egy elfogott fiatalt fenyegettek a rendőrök, hangfelvétel árulkodik. Sőt, Pintér Sándor belügyminiszter szerint olyan támadás érte a rendőröket, amelynek mértékére és intenzitására a közelmúltban nem volt példa. 

A Fidesz korábbi megnyilatkozásaiban nevezte már keresztényelleneseknek a tüntetőket, akik nem tisztelik a magyar emberek döntését és nem tisztelik a kis Jézust.

ORBÁNÉK VALÓDI SZENTHÁROMSÁGA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.12.14.


Halihó! Képtelen vagyok szép estét kívánni, valahogy most nem jön a számra. Békétlen, dühös estét meg mégsem kívánhatok, szarul nézne ki. Abban maradtam magammal, hogy normális jövőt kívánok mindannyiunknak, bár az nem máról holnapra fog megvalósulni. Ettől függetlenül feltett szándékom, hogy felbosszantok mindenkit, aki óvatlanul a jóéjt-puszival gondolta borogatni zaklatott idegrendszerét.

Azok, akik az elmúlt napok agresszív cselekményeinek résztvevői voltak, nem tisztelnek senkit és semmit – mondta Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke pénteken az MTI-nek.

A kormánypárti politikus kifejtette: nem tisztelik az alapvető értékeket, nem tisztelnek másokat, nem tisztelik a kereszténységet, “a nemzet karácsonyfáját, magát a karácsonyt, a kis Jézust sem“.

Közölte: ami történt, számunkra elfogadhatatlan, mert a törvényeket mindenkinek be kell tartania. A hétköznapi emberek betartják a törvényeket, nem lopnak és nem rongálnak. A törvényeket a politikai provokátoroknak is be kell tartani, ők sem lophatnak, ők sem rongálhatnak. (MTI)

Nincs is csodálatosabb dolog annál, mint amikor egy politikából élő először a magyar embereket, majd egyenesen a kereszténységet, konkrétan a kis Jézust tartja maga elé pajzsként. A múltkoriban nem éppen azon ment az össznépi fideszkeresztényi röhögés, hogy mindenki hülye, aki azt hiszi hogy ilyenkor nem üres a jászol, merthogy oda csak 24-én szokás elhelyezni Jézust, mivel akkor született? Vagy most előre hozta a megszületést tíz nappal a kormány védelmében? Ne tessék már röhögtetni!

Sokat elmond az utolsó kinyilatkoztatás is.

A hétköznapi emberek betartják a törvényeket, nem lopnak és nem rongálnak.

Milyen élhető ország lenne ez, ha a fenti törvény nem csak a hétköznapi emberekre lenne igaz, hanem a kormány minden egyes tagjára, Orbán Viktorra és környezetére, cimboráira, seggnyalóira, pereputtyára is. Akkor most nem lennének dühös emberek az utcán és Latorcai János is békésen ücsöröghetne a templomban.

A pártlapok egymást túllicitálva jajveszékelnek, gyalázkodnak és őrjöngenek, meg persze hazudnak, ami a csövön kifér. Egy pillanatra eltöprengtem rajta, hogy vajon ezek kit akarnak felhergelni jelen állás szerint? Az Orbán-híveket trombitálnák az utcára, hogy védjék meg a bálványt? Nincs elég rendőr, vagy mi a helyzet? Hiszen ezrével nyüzsögtek tegnap este is a tüntetésen. Kevés? Menjenek az utcára a savas bácsik is? Miért nem szerveznek egy imalánccal összekötött békemenetet? Ott vannak a közpénzből vásárolt és közpénzből fenntartott sportcsapatok buszai, tessék összetrombitálni őket, ahogy máskor is, amikor ment az önkéntes fel-alá vonulás...

MIT MONDTAM NEKED? SENKI NEM LÁTOTT SEMMIT, FEL TUDOD FOGNI?

444
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2018.12.14.


A szerda óta tartó tüntetéssorozat egyik legerősebb fotója volt, amin egy olyan fiatal tüntetőt kapnak éppen el a rendőrök a nagykörúti villamossíneken, aki mintha mosolyogna közben...

Mint most kiderült, ami utána történt, az ennél is sokkal erősebb volt.

M. 21 éves diák, állítása szerint nem aktivista, nem tagja semmilyen szervezetnek és nem tartozik a tüntetések szervezői közé sem, hanem érdeklődésből ment el a csütörtöki kormányellenes demonstrációra. A Kossuth térről a tömeg egy részével együtt indult el a Körúton.

Az elbeszélése szerint a tüntetés ekkortájt már lényegében abból állt, hogy egyre több rendőr érkezett, akik néha megpróbálták bekeríteni a tüntetőket és igyekeztek kiszorítani őket a Körútról. M. közelében egy rendőrautó parkolt le a Körút közepén és több rendőr szállt ki belőle. M. ekkor - mint azt a 444-nek elmesélte - a nála lévő gördeszkával leverte a rendőrautó bal oldali tükrét. A rendőrök üldözni kezdték, M. futva menekült és le is hagyta őket. Ezután egy időre megállt, majd ment volna tovább a Körúton, amikor a Wesselényi utcai villamosmegálló közelében hirtelen bekerítették, rávetették magukat és elvitték egy rendőrségi kisbusszal.

Innentől kezdődik a sztori meredek része. M. elbeszélése szerint miután elfogták és felvették az adatait, beültették egy kisbuszba két rendőr társaságában, majd rájuk zárták az ajtót.

Ez a videó az elfogása közben készült róla...

"Az egyikük az előttem levő székről hátrafordulva nyakon ragadott és elkezdett fojtogatni, hasbabokszolni. Ezután figyelmeztette a fiatal társát, hogy az nem látott semmit, és erről egy szót sem. Végül kinyílt az ajtó és beszálltak a többiek is."

M.-et ezután a Gyorskocsi utcai kapitányságra vitték.

A keze közben hátra volt bilincselve, de így is volt annyi mozgástere, hogy kipiszkálja a nadrágzsebében lévő telefonját és elindítson rajta egy hangfelvételt, majd a készüléket betuszkolja a dzsekije zsebébe.

Az alant meghallgatható felvételen állítása szerint a következő jelenet hallható: miközben szálltak volna ki a furgonból, M. megpróbálta leolvasni az őt a sztorija szerint fojtogató rendőr azonosítószámát. A rendőröket ez feldühítette, az pedig még inkább, hogy elárulta nekik, miszerint hangfelvételt is csinált a telefonjával.

Ezen a ponton kapcsolódunk bele az eseményekbe, az élvezhetőség kedvéért először egy átirat formájában:...

TGM: DÜH ÉS ÉRTELEM

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.12.15.


Budapesti és pécsi utcákon, tereken, lezárt magyarországi autóutakon lobbantak föl a harag lángjai.

A düh indokolt.

A rezsim bűnlajstroma nagyon hosszú, az országot még technikai értelemben is rosszul kormányozzák, a közhittel ellentétben az ún. sikeres gazdasági mutatók mellett a háztartások fogyasztása ma már a második legkisebb az Európai Unióban. A közszabadságok, az intézményi autonómia, a nyilvánosság helyzete alkalmasint a legrosszabb Európában. A lakosság a politikai képviselet és az érdekképviselet tekintetében példátlanul gyönge. A magyar nép többsége el van zárva a minőségi tájékozódás és művelődés lehetőségeitől. A lakbérek az egekben, a lakáshelyzet katasztrofális. Regionális zárványokban a harmadik világra emlékeztető nyomor. A közszolgáltatások romba dőltek. Egyre több a kivándorló, egyre kevesebb a gyerek. A kritikai nyilvánosság hiányában népünk elégedetlen csoportjai nem tudnak egymás szorultságáról. A közszellemet rongálja az uralkodó önzés, közöny, tudatlanság...

A közmédiák és a (többé-kevésbé burkoltan) közpénzből működtetett szélsőjobboldali médiakonglomerátumok paranoid babonákat, előítéleteket terjesztenek. Ezek szembeállítják egymással a hasonló érdekű osztályokat, régiókat, népcsoportokat, ami a „puha” diktatúrának kedvez. Modern társadalomban nem lehetséges politikai közösség szabad nyilvánosság nélkül.

De még igazi válság se!

Márpedig a válság lezajlása, végigharcolása nélkül semmi nem oldódhatik meg, az egyetlen lehetséges eredmény a stagnálás, a válság tespedéssé és pangássá alakulása, amelynek az elkerülhetetlen velejárója a nálunk tapasztalható nihilizmus és gondolati zűrzavar. A nemzeti kultúra hanyatlik.

Végigküzdeni a válságot, a végére járni nézeteltéréseinknek, a bajaink mélyére nézni csak úgy lehet, ha egymással becsületesen küzdve, együttműködve és vitázva – s fölhagyva mind az elvtelen egység, mind a végzetes gyűlölség hamis mítoszaival (s e kettő a gyakorlatban ugyanazt jelenti) – megbeszéljük, s beszélgetés, szócsata közben megalkotjuk a magyar nép, a Duna-medence, Európa új önreprezentációját (önmegjelenítését).
És végre szembenézünk vele, hogy a liberális kapitalizmus és a liberális képviseleti kormányzat (a „parlamenti demokrácia”) tagadhatatlanul a végső válságát éli. Mindenütt. De nem a posztfasizmus az egyetlen alternatíva, holott a magát demokratikusnak vélő és nevező ellenzék épp ettől retteg, és a rezsim épp ebben reménykedik.

Az Orbán-rezsimmel szemben kibontakozott mozgalmak támadó jellegűnek tetszenek, holott valójában defenzív, védekező jellegűek, ami a politikai tartalmakat illeti – csak formájukban lázadók. Ez most nem is lehet másképp.

Végül is mire törekszenek a tüntetők és a velük rokonszenvezők?

Arra, hogy a kormányzat vonja vissza néhány (csakugyan fölháborító, munkásellenes és népellenes) intézkedését, mondjon le néhány romboló hatású új rendszabályról (az emberi jogi csoportok korlátozása, a kétes szándékú közigazgatási bíráskodás bevezetése, az egyetemek és a tudományos kutatás tönkretétele stb.), állítson helyre néhány korábban megvolt intézményt (pártatlan ügyészség, számvevőszék, ombudsmani hivatal, kötelező érdekegyeztetés stb.).

Magyarán tehát arra, hogy állítsa vissza a korábbi, kedvezőbb állapotot sok (bár nem minden) tekintetben és sok (bár nem minden) területen, vagyis ezek a mozgalmak a status quo ante restaurálását szeretnék előmozdítani.

Ez nem szemrehányás.

Még csak nem is bírálat.

Ez az, ami jelenleg lehetséges...

FLASZTER 18. - MI ÁLL A RABSZOLGATÖRVÉNY ELFOGADÁSA MÖGÖTT?


MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2018.12.13.


Dévényi István e heti vendégei: Pápay György publicista és Tompos Ádám, a Magyar Hang riportere.

KOMOLY, KÉZZEL ÍRT (4.)

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.12.15.


Tisztelt szerkesztőség!

Köszönöm szíves levelüket és a csomagot. Főleg az ételküldeményt, benne a kolbásszal, amelyet, mint írják, maga Orbán Viktor töltött a saját kezével. Ez, amilyen mérhetetlen öröm, akkora gond és felelősség is nekem. Biztatást ad ezekben a vészterhes időkben, megerősíti a hitemet, de próbára is bocsát, mint az úr Ábrahámot, mert ilyen ereklyét meg én nem ehetek, mert elkárhozok. Tabernákulumban a helye, Orbán Viktor fröccsöntött szobra, és a minden bizonnyal általa kiköpött szotyolahéj mellett, becsomagolva a tőle kapott konzultációs levél borítékjába, bár ez utóbbi kissé viseltes.

Így lesz, megőrzöm a kolbászt, csak félek, megpenészedik, de ez legyen az én gondom, ugye. Beszéljünk inkább a feladatról, amelyet magam választottam ugyan, mégis úgy érzem, a mindenható testálta rám, akárcsak a kolbászt. Magnót, mikrofont megkaptam, köszönöm, szükség azonban momentán nincsen rá, ezek hárman ugyanis, mint ismeretes, K. József, a hentes, J. Miklós, hajdani vasutas és M. István, volt történelemtanár, ahogyan azt tudhatják, már sportot űznek a bosszantásomból, kihasználva szorult helyzetemet. Már nem is sutyorognak a lépcsőházban, hanem ordibálva szidják a rendszert, nem is titkolva gyűlöletüket.

Sőt, csatlakozott hozzájuk Mária néni is, aki eddig nem tűrte a hangoskodást az ajtaja előtt, most azonban gyakorta közéjük áll, hallani a vércse-hangját, járókeretének kopogását, sőt, olykor ő a leghangosabb és a legmocskosabb szájú, hogy nem győzöm vetni a keresztet miatta. Orbán Viktort aljas gazembernek, tolvaj nácinak, trottyos majomnak titulálják, sőt, hájas seggdugasznak. Mi ez, ha nem felségsértés, egyszer el is pityeredtem miatta, nem bírtam tovább, és a csukott ajtón át kikiabáltam, hogy megveri őket az Isten, sírnak még, ha senki sem látja őket. De szerintem Mária néni az ajtómhoz vágta a járókeretét, mert a durranás után ő ordította, hogy kuss, patkány.

Már kocsmába sem járnak, reggel fölszerelkeznek a piacon borból, Mária néni meg a mandulalikőrjét osztogatja nekik. Ha bármely lakó elhalad, azzal udvariasak, előzékenyek, csak én vagyok a kitaszított. Úgy kell kilesnem, mikor csitulnak el, mikor alszanak kicsit, hogy az újságomért kisurranjak, valami emberi szót olvashatni sikereinkről és Orbán Viktor küzdelmeiről, amellyel minket védelmez, bennünket óv és rólunk gondoskodik szerető atyánkként. Ez tartja bennem a lelket, és híradóink, meccsek közbeni egyperceseink higgadt, őszinte hangja, olykor-olykor Nógrádi úr, Bakondi úr megnyugtató elemzései a migránshelyzetről, kerítésünk állapotáról és az úton lévő milliónyi terroristáról...