2022. július 28., csütörtök

ELJÖTT AZ ORBÁN-RENDSZER GYURCSÁNYI PILLANATA

444.HU / VIDEÓ
Szerzők: Kiss Bence, plankog, Botos Tamás
2022.07.28.




A kampány végig attól volt hangos: a rezsicsökkentéshez biztosan nem nyúl a kormány, ellentétben az ellenzékkel, ami megszüntetné azt.

A kormány most azzal érvel, hogy a háború miatt kell hozzányúlni a rezsicsökkentéshez, de ezzel az érvvel vannak problémák.

A szó, amit a Fidesz ki sem akar mondani: megszorítás.

A videóban említett cikkek: 


REKORDMENNYISÉGŰ KORMÁNYDÖNTÉST TITKOLNAK ELŐLÜNK ORBÁNÉK

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2022.07.28.


Minden napra jutott tavaly csaknem két olyan kormánydöntés, amelynek tartalmáról – bár lehet, hogy ezrek vagy akár milliók életét is befolyásolhatja – semmit nem tudunk, hiszen mind úgynevezett kétezres besorolású kormányhatározat.


Minden korábbi rekordot megdöntve, 2010 óta a legtöbb ilyen kétezres besorolású döntést, 679 darabot hozott az Orbán-kormány 2021-ben, ám ezek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek. - derül ki a hvg.hu közérdekű adatigényléséből.

A tavalyi, 679-es szám különösen úgy tűnik soknak, ha összehasonlítjuk az elmúlt bő évtized számait. A 2010 utáni Orbán-kormányok éves statisztikai adatait ugyanis kiadta a Miniszterelnöki Kormányiroda, így éves bontásban összevethetők a kétezres határozatok darabszáma.

Ebből kiderül, hogy egyre több döntését zárja el különösebb nyomós ok nélkül a nyilvánosság elől a kormány...

ORBÁNI FAJELMÉLET, REZSI, BENZINKÁRTYA❗| SOMOGYI ANDRÁS |

YOUTUBE
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2022.07.27.



Orbáni fajelmélet, rezsi, benzinkártya...

FELFELÉ ZUHANÁS - MIKOR CSÚSZOTT FÉLRE TÖRŐCSIK ANDRÁS ÉLETE? (PODPAD.HU)

PODPAD.HU
Riporter: KADARKAI ENDRE
2022.07.27.



A Felfelé Zuhanás egy sorozat közismert magyar ikonok sorstragédiájáról. Bukásuk vajon eleve elrendelt volt? Vagy életük szerencsétlen fordulópontok után vált drámaivá? Lehetett volna másképp? Főszereplőink közül legtöbben már nincsenek köztünk, de szó lesz olyakról is, akiknek története már életükben is sok tanulsággal szolgálhat. Nem a bulvár érdeklődés hajt, ahogy a vájklás sem. Találgatások helyett beszélgessünk róluk nyíltan, értő figyelemmel, de tapintattal. 

Beszélgetőtársak: Ballai Attila, Egressy Zoltán, Bendó Zsolt, Tóth András, Hegyi Iván 

Készítők: Kadarkai Endre, Kovács András, Mecseki Zsolt, Mihók Péter, Orbán Balázs, Regényi Eszter, Szentgyörgyi János, Tóth Bálint




"ITT VALAKINEK BOHÓCSIPKA VAN A FEJÉN" - FARKAS ZOLTÁN A KLUBRÁDIÓBAN (2022.07.25.)

KLUBRÁDIÓ
Riporter: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.07.25.



A 2022. július 25-i Reggeli személyben Szénási Sándor vendége Farkas Zoltán, a HVG munkatársa volt, és az elmúlt hetek történéseiről - rezsinövelés, kata megszüntetése, stb. - beszélgettek gazdasági és gazdaságpolitikai szempontból.

ORBÁN VIKTOR ÁTLÉPETT EGY HATÁRT AZ EU-BAN, DE AZ UNIÓS FORRÁSOK MÁS OKOKBÓL APADHATNAK EL

NAPI.HU
Szerző: Zgut-Przybylska Edit
2022.07.28.


Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia magyar politológusa teljesen más megközelítésből elemezte Orbán Viktor idei tusványosi beszédét, amit fajkeveredéses része miatt sokan támadnak. Szerinte a Nyugat halálát vizionáló előadás az uniós költségvetésről szóló viták kudarcáról árulkodik, és az igazán izgalmas ezzel kapcsolatban az, hogy a V4-es együttműködés halálát emlegette a miniszterelnök. A szakértő arra számít, hogy Kínából hozhat pénzt a magyar kormány. A Napi.hu-nak nyilatkozó brüsszeli források szerint csak a politikai szócsatában jönnek fel a beszéd részletei, miközben megosztottságot tapasztalnak a kormányon belül is jogállamisági vitákban.


Hosszú interjúban kérdezték Zgut-Przybylskát Edit, a Visegrad Insight szakértőjét, a Lengyel Tudományos Akadémia politikatudomány-kutatóját, hogy Orbán Viktor és az általa vezetett magyar kormány milyen helyzetben van most az Európai Unióban, mennyire lehet meghatározó a Tusványosan elmondott, hírhedtté vált beszéde. A szlovák Pravdában megjelent elemzés érdekességét az adja, hogy a V4-es elnökséget most átvevő Szlovákia hozzáállásáról ad képet, ugyanis a lap az egyik kiemelt követője a visegrádi szlovák ciklusnak.

A meglehetősen kritikus Zgut-Przybylska magánvéleményét félretéve, a fajkeveredésről szóló beszéd kapcsán meglepő betekintést ad a magyar kormány külkapcsolataiba, valamint abba, hogy az uniós támogatások kapcsán zajló viták (a jogállamisági mechanizmusról, a partnerségi megállapodásról és a helyreállításról szóló egyeztetések) egy új aspektusát mutatja be, amelyeket a Napi.hu brüsszeli, az Európai Bizottsággal folyó tárgyalásokra rálátó forrásai is megerősítettek...

MÁR DIKTÁLHATJUK AZ ÁRAM ÉS A GÁZ DÍJEMELÉS ELŐTTI MÉRŐÁLLÁSÁT - ÉRDEMES-E RÖGZÍTENI, HOGY JÚLIUS VÉGÉIG MENNYIT FOGYASZTOTTUNK?

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2022.07.28.


Az áram és a gáz árának augusztusi drasztikus emelése miatt augusztus 5-én éjfélig mindenki bediktálhatja a mérőállását. Ez nem kötelező, enélkül becsült érték alapján osztják meg a július 31-ig, majd az augusztus 1-jétől elfogyasztott mennyiséget. Aki drasztikus spórolásba kezd, annak érdemes lehet módosítania a részszámlát.

A kormány augusztus 1-jétől brutálisan felemelte a gáz- és az áram árát az átlag fölött fogyasztóknak. Mint megírtuk, sokan tízezrekkel, de a többgenerációs családi házakban élők akár több mint százezer forinttal is többet fizethetnek majd a rezsire.

Már a rezsicsökkentés csökkentésének bejelentésekor Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy aki a kormány által meghatározott átlag felett fogyaszt, azt arra kérik, hogy mérsékelje a fogyasztást, vagy fizesse meg a piaci árat.

Már lehet diktálni a mérőállásokat

Az új tarifák augusztus 1-jétől élnek, csakhogy a lakosság jelentős része havi részszámlákat fizet az előző évi fogyasztás alapján, és nem diktálja havonta a mérőállásokat. Márpedig nagyon nem mindegy, hogy milyen mérőállás után kell a magasabb fogyasztást megfizetni.

Az éves kedvezményes díjú fogyasztást (ez a villamos energia esetében évi 2523 kWh, míg a földgáz esetében évi 1729 m3, azaz 59 132 MJ) 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. közötti időszakban mérik. Vagyis az idén eddig elfogyasztott energia nem számít bele. De külön elszámolás nem történik, így nem lesz elosztói leolvasás sem.

Ugyanakkor úgynevezett számlamegosztás történik becsült érték alapján, amely értelmében a 2022. július 31-ig elfogyasztott és a 2022. augusztus 1-jétől elfogyasztott villamos energia és gáz mennyisége külön soron lesz feltüntetve a számlán.
Azonban az augusztus 1-jei árváltozás miatt az MVM rendkívüli lehetőséget biztosít a július 31-ei mérőállás bediktálására 2022. július 26. és augusztus 5. között. Azon ügyfelek is megadhatják mérőállásukat, akiknek nem most van a diktálási időszaka, vagy az energiaszolgáltató állapítja meg a számlákban elszámolt havi mennyiséget...





FLECK ZOLTÁN: A HAZUGSÁGRA ÉPÍTETT POLITIKA LEHET A FIDESZ VESZTE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.07.27.


A Fidesz saját csapdájába esett bele azzal, hogy a hazugságra épülő rezsicsökkentésre alapította a politikáját – mondta a Hírklikknek Fleck Zoltán jogszociológus. Hozzátette: nagyon sokszor volt olyan, hogy a Fidesz-választók nem értettek egyet bizonyos intézkedésekkel, de ettől még nem rendült meg vészesen a bizalom. A tél és a rezsiszámlák megjelenése azonban már valóban olyan dolog lesz, amit az M1 híradója már nem fog tudni kompenzálni. Az igazi bizalommegvonás – éhséglázadásokkal – akkor lesz, amikor az emberek elkezdenek valóban fázni.


Mikor van bizalmi válság egy országban, egyáltalán mi az a bizalmi válság?

– Sokféle jelentése van a bizalmi válságnak. Az egyik, hogy az emberek nem bíznak az intézményekben. Intézmények alatt elsősorban politikai intézményeket értünk, a parlamentet, a kormányt, a pártokat, a politikusokat, azokat a szerveket, amelyek döntéseket hoznak. Nem bízunk abban, hogy ezek a döntések a többség érdekeit képviselik, azt gondoljuk, hogy valamilyen önző módon, saját érdekeket képviselnek. Ilyenkor intézményi bizalomról beszélünk. A bizalmi válságnak van azonban egy szociológiai jelentése is, ez arról szól, hogy nem bízunk egymásban. Nem bízunk abban, hogy a másik ember, az idegen, akit nem ismerünk családi kötelékek vagy közeli viszony által, az nem akar rosszat nekünk. Tehát nem bízunk a másmilyenben, nem bízunk az idegenben. Általában ez a két típusú bizalomhiány összefügg egymással. Rossz esetben – ahogy egyébként ez Magyarországon jellemző – a populista politika ki is használja ezt az idegentől való tartózkodást. Nem is kell magyarázni, mennyire jól látszik ez a politikai propagandában. Arra nem szoktak gondolni, hogy az ilyen típusú társadalmi bizalomrombolás egyébként az intézményi bizalom csökkenésével is jár. Ez az összefüggés valószínűleg erős, az általános bizalomrombolás az minden tekintetben rossz az intézmények számára is...

MEGVÁLASZOLJUK OLVASÓINK KÉRDÉSEIT A REZSICSÖKKENTÉS KORLÁTOZÁSÁRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2022.07.28.


Számos kérdést juttattak el hozzánk olvasóink a rezsicsökkentés részleges kivezetésével kapcsolatban, most ezekre igyekszünk válaszolni, de sok részlet továbbra sem ismert.


Rengeteg kérdés merült fel azóta, hogy a kormány bejelentette a rezsicsökkentés korlátozását. A szabályozás meglehetősen szűkszavú, és az MVM tájékoztatója sem tér ki egyértelműen minden élethelyzetre, felmerülő problémára. Összeszedtük a Szabad Európa olvasóinak rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdéseit, amelyeket a vonatkozó kormányrendelet és az MVM tájékoztatói alapján válaszoltunk meg. Külön jelezzük, ha valamire nincs egyértelmű válasz, sok ugyanis még a nyitott kérdés...

NEM ZAVARJA ORBÁN „NÁCI BESZÉDE” AZ AMERIKAI KONZERVATÍVOKAT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.07.28.


A Newsweekben mosdatja az állami százmilliárdokkal kitömött alapítvány egyik kedvezményezettje Orbán Viktort, de a manipuláció ebben az írásban is tetten érhető. Orbán továbbra is felszólalhat majd Dallasban a republikánusok rendezvényén, holott tavaly egy antiszemitát már kitettek a meghívottak közül. Az Orbán-kormánnyal szövetkeznek amerikai republikánusok a nagy cégek adóemelése ellen. Nemzetközi lapszemle.

Európa az antiszemitizmus erősödését látja Magyarországon, pedig a zsidók számára ez az ország biztos menedék, írja a Newsweek vélemény rovatában Veszprémy László Bernát, aki szerint a Covid-féle helyreállítási alapot azért nem kapja meg Magyarország a LIBE bizottság jelentése szerint, mert például nem garantálják a zsidók jogait Magyarországon. Ugyanakkor a belinkelt levél nem a LIBE bizottsági véleménye, hanem az MTVA angol nyelvű összefoglalója arról, miként értékeli Hídvéghi Balázs fideszes uniós képviselő a LIBE bizottság jelentését.

Hídvéghi azt állítja, hogy a LIBE jelentése tele van hazugságokkal. Veszprémy László Bernát a cikkben zömében 2017-es adatokat hoz fel, és egy meg nem nevezett közvélemény-kutató 2018-as mérését is ismerteti, miszerint Orbánt zömében a Soros-plakátok miatt vádolják antiszemitizmussal, holott a lakosság mindössze 2% kötötte össze a Sorost a zsidókkal. A holokauszt történészének titulált Veszprémy a kormány több százmilliárddal (!) kitömött Mathias Corvinus Collegium egyik kiadványának a főszerkesztője.

Bloomberg úgy tudja, hogy náci felhangú tusnádfürdői beszéde ellenére Orbán Viktor az eredeti terveknek megfelelően beszélni fog az amerikai republikánus párt egyik legnagyobb rendezvényén, a dallasi CPAC-n (Conservative Political Action Conference). Pedig tavaly az orlandói CPAC rendezvényen az előadók listájáról levették az egyik hip-hop zenészt, akit a közösségi hálón antiszemitának minősítettek számos, elég egyértelmű kijelentése miatt.

Orbán minden, Goebbelsre utaló vádat visszautasított és közölte, hogy kormánya zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmusra és a rasszizmusra. A nemzetközi média ugyanakkor Hegedűs Zsuzsa lemondásával van tele, a BBC-től kezdve az al Jazeerán át a Guardianig. A Deutche Welle azt is megírta, hogy már korábban is mondtak le kormánytagok, például Ángyán József, és ha visszafogottan is, mint Navracsics Tibor, a kormányfőt már bírálták a nyilatkozatai miatt.

The Hill arról ír, hogy a magyar kormány republikánus törvényhozókkal együtt próbálja megfúrni azt a nemzetközi adótervezetet, ami az olyan nagy tech-óriások erőteljesebb európai megadóztatását szolgálná, mint az Amazon, a Google és a Facebook. A tervezet szerint minden eddiginél nagyobb adót kellene fizetniük, amire az amerikaiak nyilván ellenlépéssel válaszolnak – magas adóval büntetve európai cégeket. Félő, hogy kitör a kereskedelmi háború.

A digitális szolgáltatási adóra vonatkozó változtatásról már egyeztettek az OECD-országok, a G20-ak is, de az amerikai republikánusok nem tudtak érdemben beleszólni a vitába, legalábbis ők ezt sérelmezik. Ezért – látva, hogy az Orbán-kormány megakasztotta a 15% -os nemzetközi minimum vállalkozói adót, az amerikai republikánus párt tagjai szövetkezni kezdtek a renitens magyar kormánnyal. Ennek a folyamatnak a része volt az amerikai kormány által hozott döntés arról, hogy megszüntetik a Magyarországgal az 1979-ben kötött, a kettős adóztatást elkerülő törvény hatályát. Erre Szijjártó a július 20-i héten Washingtonba repült, hogy republikánus szövetségeseivel ennek megakadályozásáról, illetve az erre megtorlásként adandó válaszlépésről tárgyaljon. A The Hill írása szerint a folyamat megkezdődött, amely alapvetően politikai játszma, de gazdasági vetülete jóval szerteágazóbb és súlyosabb lehet.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

RÉDAI DOROTTYA: AZ ISKOLAI ÉS CSALÁDI ERŐSZAKTÓL EGYETLEN GYEREKET SEM VÉD MEG A KORMÁNY ÁLTAL GYERMEKVÉDELMINEK MONDOTT TÖRVÉNY

QUBIT
Szerző: RÉDAI DOROTTYA
2022.07.27.



A napokban négy fontos Qubit-előadást osztunk meg a homoszexualitás evolúciójáról, genetikájáról, orvosi besorolásáról és az iskolai szexuális nevelés mai magyar állapotáról. Scheuring István és Rózsa Lajos evolúcióbiológusok előadásai itt és itt láthatók, Varga Máté genetikusé pedig itt.


Bár a tudomány mai állása szerint a gyerekeknek születésüktől kezdve van szexualitásuk, a gyerekkori szexualitást egyáltalán nem értjük, mert felnőtt keretek között próbáljuk értelmezni, hogy mi a szex és mi a szexualitás. A nemek fogalma a magyar tantervekben nagyon elavult formában szerepel: a férfi és női szerepeket komplementerként képzeli el, és semmilyen formában nem reagál a társadalomban meglévő hatalmi viszonyokra. Miközben a szülők túlnyomó többsége nem szívesen foglalkozik saját gyereke szexuális nevelésével, a szülőknek a gyermekvédelminek nevezett törvény óta már azt sincs joguk eldönteni, hogy más foglalkozhat-e gyerekük szexuális nevelésével, ha számára kényelmetlen lenne ez a helyzet.

De mi köze a gyermekvédelemnek a homoszexualitáshoz? Hogyan vált mumussá a nemi szerepekről való kritikai gondolkodás? Hogy függ össze a konzervatív ideológia által megalkotott idealizált családkép, az egyház védelme a gyerekekre leselkedő valós veszélyek bagatellizálásával? Mi köze a politikának a gyerekek szexuális neveléséhez? Hogy lett a szexuális nevelésből családi életre nevelés, és hogyan veszélyeztetheti a kamaszok testi és lelki épségét, ha a szexualitásról csak mint a családalapítás eszközéről hallanak?

Rédai Dorottya, a CEU genderkutatója a negyedik Qubit Live-on elmondta, hogy miközben a gyerekek szexuális életre nevelését Magyarországon évtizedek óta nem sikerült megoldani, a gyermekvédelminek nevezett törvény miatt most már a meglévő és hatékonyan működő programokat sem merik az iskolákba meghívni. Az átlagostól eltérő identitású gyerekek pedig az eddig elérhető segítséget sem kapják meg.

HOGYAN FOSSZUK MEG A KULTÚRÁTÓL A MAGYARSÁGOT? - EGY KASSZANDRA LEVÉL 2000-BŐL

OFOE BLOG
Szerző: KNAUSZ IMRE
2022.07.20.


Knausz Imre 22 éve írta ezt a cikket. Az írás eredetileg a Népszabadság 2000. augusztus 14-i számában jelent meg akkor még az ellenoldali összeesküvés-elméletek ironikus kritikájaként. Ma ez nem vicc: ez a szándék. 

Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani arról, hogy bizonyos köröknek (a multiknak, az Egyesült Államoknak, egyes hazai csoportoknak) célja a világ – és így Magyarország – gazdasági leigázása, csendes megszállása, kizsákmányolása, és evégett tudatosan törekednek arra, hogy a magyarságot alacsony kulturális szinten tartsák, engedelmes, ostoba nyájjá változtassák. Bár nem kaptam megbízást e köröktől, de az igényeknek elébe menve végiggondoltam, milyen közoktatásra volna szükség e törekvések megvalósításához. Vizsgálódásom eredményeit ezúton bocsátom az érdeklődők rendelkezésére.

  1. A legfontosabb az, hogy megtörjük a tanulók önbizalmát. Ha a fiatalok úgy érzik, képesek a nemzeti és egyetemes kulturális értékek elsajátítására, fennáll a veszély, hogy minden igyekezetünk ellenére megmarad bennük a tudásvágy, és nem fognak megelégedni a nemzetközi média által kínált zenés-táncos bódulattal. Az önbizalom megtörésére többféle módszer ismeretes. Először is állandóan hangsúlyozni kell az iskolában, hogy mindaz, amit ők tudnak és gondolnak, értéktelen és haszontalan ostobaság. Így elérjük, hogy a magas kultúra és a fiatalok világa közötti szakadék a valóságosnál is szélesebbnek — valójában áthidalhatatlannak – tűnjék, így a gyerekek érdeklődését még időben elfordíthatjuk a tudományoktól és művészetektől. Másodszor teljesíthetetlen követelményeket kell a tanulók elé állítani. Ez tantervi eszközökkel központilag is előmozdítható. Ha mindig többet követelünk tőlük, mint amennyit teljesíteni tudnak, akár már tanulmányaik kezdetén egy életre elvehetjük a kedvüket a tanulástól. Olyan értékelési rendszert kell kialakítani, amely garantálja, hogy a tanár mindig csak a tanulók kisebb részével lehessen teljesen elégedett. Célszerű egy ötjegyű skálát alkalmazni azzal a rejtett elvárással, hogy a legjobb minősítést csak a tanulók 10-25 százaléka érhesse el.
  1. Minél több olyan iskolát kell létrehozni, amely mentes a középosztálybeli, illetve értelmiségi családból származó tanulóktól. Az egyszerű emberek gyerekei ugyanis csak akkor lesznek fogékonyak a kulturális „fertőzés” iránt, ha rendszeresen együtt vannak olyan fiatalokkal, akik már otthonról magukkal hozzák a „kórokozókat”. Ahol lehet, már az általános iskolákat is külön kell megszervezni a nép és az elit számára, ahol ez nem megy, ott legalább tízéves kor után külön iskolákban kell elhelyezni a kulturális „vírushordozókat”. Ez azért is jó taktika, mert megnyugtatja a hazafiakat azzal, hogy egy szűk elitréteg látszólag továbbviszi a műveltséget. Nekünk azonban fontosabb, hogy a fiatalok túlnyomó többsége teljesen ki lesz szolgáltatva az elektronikus média tudatátalakító hatásának.
  2. Természetesen ez még nem zárja ki, hogy a tömegek iskoláiban néhány elszánt pedagógus eredményes munkát végezzen. Szerencsére azonban vannak eszközeink ennek megakadályozására. Olyan tantervi szabályozást kell bevezetni, amely megnehezíti, hogy a tanítás során a pedagógusok figyelembe vegyék a gyerekek tapasztalatait, képességeit, érdeklődését. Ennek érdekében központilag kell részletesen meghatározni a tananyagot, a felhasználható órák számát, a feldolgozás sorrendjét stb. — lehetőleg az elitiskolák szempontjait szem előtt tartva. Ezzel elkerülhetjük, hogy a tanulók megértsék a tananyag mélyebb összefüggéseit. El kell érnünk, hogy gyerekek és pedagógusok reménytelen küzdelmet folytassanak a megtanulandó adattömeggel, mert így nem marad idő a gondolkodásra. Meg kell értetni a hatalom közelében lévő barátainkkal, hogy a nép leigázásának leghatékonyabb eszköze a gondolkodásmentes iskola.
  3. Sajnos minden igyekezetünk hiábavalóvá válhat, ha a közoktatás elkötelezett és kreatív pedagógusok kezébe kerül. Ezt a veszélyt lecsökkenthetjük, ha a pedagógusok bérét tartósan alacsony szinten tartjuk, nehogy meg tudjanak élni a fizetésükből. Ha nem tudnak, akkor a szüleik támogatására szorulnak – ezzel hatékonyan infantilizáljuk és sebezhetővé tesszük őket -, vagy a házastársuk lesz a családfenntartó – ezzel a háztartáshoz láncoljuk őket -, vagy különmunkát kénytelenek vállalni, és ezzel elvonjuk energiáikat a tanítástól. A bérleszorítás legfontosabb hatása azonban az lesz, hogy a legfelkészültebb és legambiciózusabb fiatalokat így távol tudjuk tartani az iskoláktól.

Megítélésem szerint ennyi elég is lenne a magyarság kulturális leigázásához.

Munkára fel! Közel a cél!


Knausz Imre,
Népszabadság,
2000. augusztus 14.

A FŐVÁROS ÉS EGY CIVIL EGYESÜLET IS PERLI A GALVANI-HÍD KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYÉT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2022.07.28.


Elhibázott közlekedéspolitikai elképzelésen alapszik a budapesti új Duna-híd és az ahhoz kapcsolódó úthálózat jelenlegi terve – állítják a köztudatban Galvani-híd néven emlegetett beruházás ellenzői. A projekt első szakasza most zöld utat kapott a környezetvédelmi hatóságtól, de a Kiserdő Egyesület és a Fővárosi Önkormányzat egyaránt bírósági keresetet nyújtott be a kiadott környezetvédelmi engedély ellen.


Május végén megkapta a környezetvédelmi engedélyt a főváros déli szakaszára tervezett új Duna-híd és az ahhoz kapcsolódó úthálózat beruházásának első szakasza. Már az engedélyezési eljárás során számos kifogást fogalmazott meg a vizsgálatok hiányosságaival kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat és a Kiserdővédők civil szervezete, észrevételeikre azonban nem kaptak megnyugtató választ. A kiadott engedélyt most mind a főváros, mind a civilek peres úton támadják...

DUNAKESZI JÁRMŰJAVÍTÓ: BEÜTÖTT A BIBLIAI TÍZ CSAPÁS, DE VAN MENEKÜLÉSI TERV

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.07.28.


Az oroszok, majd Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kiszállása után immár Hernádi Zsolt Mol-vezér tulajdonosi szerepvállalásával vannak nagy tervei a Dunakeszi Járműjavítónak. Úgy tudjuk, a cég szívesen megszerezné az egyik nyugati nagyvállalat elővárosi motorkocsijának gyártási licencét is. Forrásaink az idehaza a „Dezső-vonatokról” jól ismert Siemens nevét emlegetik legvalószínűbb partnerként. Igaz, a nagy tervek főleg akkor lehetnének sikeresek, ha itthon újra lenne pénz a közlekedési beruházásokra, például egy nagyobb és modernebb flotta megrendelésére.


A Dunakeszi Járműjavító (DJJ) izgalmas változásokon van túl, és sok nehézséggel is küszködik, de a céget ismerők szerint van remény a több mint 600 főt foglalkoztató vállalkozás sikeres működésére. A vállalatnak korábban részben orosz tulajdonosa volt, részben pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt meghatározó tulajdonos. Az üzletembernek a honvédelmi miniszteri kinevezése miatt kellett kiszállnia a vállalkozásból, és a háború miatt az oroszokra kirótt szankciók is teljesen új helyzetet teremtettek.

Ha ez nem lett volna elég változás, a hazai Sberbank csődjét is kezelni kellett és kell a mai napig is. Cikkünkben azt próbáltuk feltárni, hogy vajon hogyan tudja folytatni ez a nemzetgazdaságilag rendkívül fontos cég a tevékenységét, képes lesz-e teljesíteni például azt az egyiptomi üzletet, amelyben 1300 vasúti kocsi valamivel több mint felét (678 vagont) Dunakeszin kell legyártani...


„VISSZAMEGYÜNK ODA, HOGY CSAK SUTTOGVA BESZÉLNEK AZ EMBEREK A PÉNZÜGYEIKRŐL”

24.HU
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2022.07.28.


A tóparti vendéglősök és szállásadók közt ugyan kevesebb a katás, de a Balatonra települt szabadúszók közt szép számmal akadnak. Velük beszélgettünk a sokkról és a terveikről.

A kata szigorítása főleg a szolgáltatói szektort érinti, de nagyon vegyes a kör: vízvezeték-szerelőktől marketingeseken át szabadúszó fotósokig sokaknak vált lehetetlenné, hogy alacsony adóteher mellett és szinte adminisztráció nélkül dolgozhassanak.

A kata módosítása természetesen a Balatont is érinti, ami nem csoda, hiszen arrafelé is erős a szolgáltatói szektor.

Még azok a mikrovállalkozások is, amik nem közvetlenül a turizmusból élnek, bevételük jelentős részét szerzik a vendéglátásból, idegenforgalomból (autószerelő, aki a nyaralók kocsiját is javítja, kőműves, aki üdülőkön, éttermeken, hoteleken is végez munkát vagy épp egy marketinges, aki vendéglők reklámozását végzi és így tovább). Igyekeztünk felkutatni olyan balatoni kisvállalkozókat, akik most vakarják a fejüket, mi legyen...

AZ OROSZOK MÁR A LÁTSZATRA SEM ÜGYELNEK, LESZ-E ELÉG FÖLDGÁZUNK A TÉLEN?

G7.HU
Szerző: PLETSER TAMÁS
2022.07.28.


(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)


Az elmúlt hetek egyik legfontosabb kérdése, amivel folyamatosan bombáznak befektetők, újságírók és az ismerősök, hogy lesz-e elegendő földgázunk a téli időszakban. Sajnos biztos választ nem tudok adni, de az egyértelműen látszik, hogy a szituáció kritikus. A lakossági korlátozás esélye szerencsére alacsony, de ha az ipar nem kap elegendő gázt elfogadható áron, annak is súlyos következményei lesznek.

Az Európai Unió 2021-ben 155 milliárd köbméter földgázt importált Oroszországból, 142 milliárd köbmétert vezetékes, 13 milliárd köbmétert cseppfolyós formában (LNG). A becslések szerint az idei év végére ezt az igényt 102 milliárd köbméterre sikerülhet csökkenteni olyan lépések segítségével, mint például a nagyobb LNG-behozatal, új beszerzési források, takarékosság, nagyobb megújuló volumenű áramtermelés, a szénerőművek újraindítása, gázról kőolajra váltás az erőművekben és nagyobb biogáz-kihozatal. Ez azt jelenti, hogy az orosz földgáz európai piaci részaránya idén 25 százalékra csökkenhet a korábbi évek 40 százalék feletti értékéről, legalábbis a Nemzetközi Energiaügynökség ezt jelzi előre.

Oroszország tavaly szeptember óta azonban kisebb mennyiségeket szállít felénk. Az Európai Unió vállalatainak az idén január elejétől június végéig terjedő időszakban sikerült hozzávetőlegesen 50 milliárd köbméter orosz földgáz vásárolni a becslésem szerint. A Bruegel kalkulációja alapján júniusban az orosz gáz részaránya 20 százalék lehetett az európai piacon. Így is fennmaradt azonban az év végéig legalább egy 50 milliárd köbméteres oroszimportgáz-igény, aminek a kielégítése nem látszik biztosnak.

A Gazprom ugyanis június közepe óta elkezdte az Északi Áramlat 1 szállítási volumenét is korlátozni. Az orosz cég karbantartásra hivatkozva július 11. és július 21. között teljesen leállította az itteni gázszállítást, majd a munkák befejezési után is csak 20 százalékos kapacitáskihasználtság mellett indította újra az évi 55 milliárd köbméter kapacitású, tenger alatt futó földgázvezetéket.

Az orosz vezetékes földgáz európai szállításának legfontosabb útvonala így gyakorlatilag alig szállít terméket, ami főleg a nyugat-európai országoknak (Németország, Ausztria, Hollandia) okoz fejfájást, de mivel Európa gázpiaca egységes, ezért nekünk is jelentős gondot okoz. Nem véletlenül hirdetett veszélyhelyzetet a magyar kormány is, annak ellenére, hogy a Török Áramlaton továbbra is érkezik felénk a kék üzemanyag. És persze az Európai Tanács által szorgalmazott, önkéntes 15 százalékos gázfelhasználás-csökkentési javaslat sem véletlen, hiszen ez nagyrészt fedezné a fennmaradó oroszimport-igényt...

„EZ MOST EURÓPÁBAN A LEGMAGASABB GÁZÁR, A BERLINI 550 FORINT KÖRÜL VAN” – VENDÉGÜNK FELSMANN BALÁZS ENERGETIKAI SZAKÉRTŐ [HETIVÁLASZ 134]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Műsorvezető: VÖRÖS SZABOLCS
2022.07.28.


40 fok van kint, de azon aggódunk, hogy a fűtési szezonban lesz-e 20 fok bent. Főleg mióta Németh Szilárd közléséből tudjuk: augusztus 1-jétől az áram esetében a megszabott átlagfogyasztás fölötti hányadért az eddigi ár kétszeresét, a gáz esetében pedig a hétszeresét kell fizetni. De miért, amikor Paks 12 forintért – a rezsicsökkentett ár harmadáért – termel meg egy kilowattórányi áramot, február 1-jén pedig Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy Magyarország ötödáron kapja a gázt? Ezekre a kérdésekre is válaszol Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Mikor és miért indult meg az energiaárak masszív emelkedése?

Felsmann Balázs: „Jóval korábban, mint amennyire most az emlékezetünk hajlamos gondolni, hiszen most nagyon erősen összekapcsoljuk az áremelkedést a háborúval, pedig az áremelkedés valójában fél évvel korábban indult meg. Vissza kéne mennünk 2021 nyarára. Onnantól kezdve indult el egy olyan áremelkedés a piacokon, amiket akkor még sokkal inkább vezettünk vissza arra a Covid utáni felpattanásra, ami jellemezte a világgazdaságot. A Covid után újra elindult a termelés, megjelent egy markánsan megnövekedett ázsiai gázkereslet, elsődlegesen Kínából. Úgy tűnt, abban az ütemben, ahogy a világ gazdasága magára talál, egyszerűen nem tudnak újrazárkózni a gázkitermelő források, ez indította fölfelé a gázárakat. Persze ma már nosztalgikusan nézünk vissza az akkori gázárszintre, mert ez azt jelenti, hogy az év eleji 20-30 euró körüli megawattóránkénti gázár fölment a duplájára, 60-70 euróra. Erre tett rá a háború egy nagyon nagy lapáttal, akkor már 100 euró körülre is felcsúszott. A mostani időszak pedig abszolút történelmi magasságokba lökte a gázárat: már 170 euró fölötti árakat is váltunk a tőzsdéken, ami teljesen példa nélküli.”

A most megismert gázárak fényében hogyan értelmezzük Vlagyimir Putyin február 1-jei nyilatkozatát, amelyben azt mondta, Magyarország ötödáron kapja a gázt?

Felsmann Balázs: „Mostanra rögzíthetjük: egészen biztosan nem kapjuk ötödáron a gázt. Nem is értettem az erre vonatkozó akkori kommunikációt. Még azt is el tudom képzelni, hogy Vlagyimir Putyin felkészítőjét egyszer rosszul írták meg, és rossz számot mondott, ez annyira irreális volt. Ötödáron még a posztszovjet diktatúrák sem kapják a gázt az oroszoktól. (…) Magyarország nagy valószínűséggel úgynevezett képletes árat fizet: valamilyen tőzsdének az árindikátorához kötik a magyar gázbeszerzés árazását. Ez jellemzően csúszó árazás: amikor áremelkedési szakasz van, akkor ez kis csúszással követi a piaci ármozgásokat. Elképzelhető hát olyan időpillanat, amikor a Magyarországnak adott gáz ára az aktuális tőzsdei árhoz képest jelentősen lejjebb van. Viszont, mivel a csúszóindexált ár folyamatosan követi a piaci ármozgást, amikor az lefelé megy, a csúszó árat fizetők fölötte lesznek a piaci árnak. Ez egy bevett árazási gyakorlat, előnye, hogy kisimítja a rövidtávú ingadozásokat. Hogy pontosan mennyit fizetünk, nyilván titkos, de ezekből a statisztikai ármozgásokból látható, hogy a magyar egy ilyen árképlet. Tehát nem egyötöd áron, hanem piaci árszinten kapjuk a gázt.”

Mire utal az augusztus 1-jei bevezetés – ekkora a baj?

Felsmann Balázs: „Nem tudok másra gondolni. Ha nem lenne ekkora baj, akkor nem kéthetes átfutással jött volna ki ez a szabályozás. Külön meglepő, hogy a rezsicsökkentésből kieső, 10 főnél többet foglalkozató vállalkozások számára meghirdetett ár alacsonyabb, mint a lakossággal – az átlagfogyasztás fölött – fizetendő 748 forint/köbméter. Ez most Európában a legmagasabb gázár – a berlini 550 forint körül van. Ez azért is meglepő, mert nincs rákészülési idő. A Kádár-kockákban, nagy belmagasságú lakásokban vagy új építésű családi házakban élők számára nincs két hét alatt megoldás, a hónapok is nagyon ambiciózusak. Mindez arra utal, hogy olyan szintű a baj, hogy ilyen sokkoló intézkedést hoztak.”...

NÁCI BESZÉD VAGY NÁCI RENDSZER?

TRANSTELEX.RO
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2022.07.28.


Tehát a miniszterelnök úr nem lehet rasszista. Szép. Ámde ha minden ember szellemi és erkölcsi értelemben egyenlő (mindannyian Istent tükrözik vissza), akkor a fajkeveredés ellenzése abszurdum.” Tamás Gáspár Miklós véleménycikke Orbán Viktor tusnádi beszédéről.


Orbán Viktor magyar miniszterelnök elhíresült – Magyarországon alig, de világszerte elképedést és fölháborodást okozó – tusnádi beszédében néhány egyszerű nézetének ad hangot, amelyeket hívei és ellenfelei versengve értenek félre vagy hamisítanak meg.

A magyar miniszterelnök szerint a Kárpát-medencében (helyesen: a Duna-medencében, mert hegyeknek nincs vízgyűjtő medencéjük, ám folyamoknak van) fehér népcsoportok vegyültek össze néhány, többek között magyar etnikummá, ez szerinte rendben van, ám az idegennek minősülő, sötétebb bőrszínű fajokkal nem keveredhetünk, mert elveszítjük nemzeti azonosságunkat. Nem akarunk „kevert fajúak” lenni őszerinte.

Mielőtt tovább haladnánk, tisztázzunk valamit. A miniszterelnök bírálói gúnyosan – amúgy bután és tudatlanul – arra hivatkoznak, hogy faj csak egy van, az emberfaj, tehát Orbán Viktor szóhasználatával van gond. Ez nevetséges. A „faj” szót többféleképpen használják, általában arra a jelenségre, hogy skandináv fehérek és fekete-afrikaiak, indiaiak és kínaiak külleme eltér egymástól (nem szólva történelmükről, vallásukról és kultúrájukról). Az „emberfaj” (amelyről Vörösmarty azt mondta, hogy sárkányfog-vetemény) kifejezés univerzális értelemben kevéssé használatos. Orbán a szokott értelemben emlegette, bár nyilván ő is tudja, hogy az emberi fajok nem úgy különböznek egymástól, mint a krokodil a tehéntől. A „faj” kifejezés ideológiai képződmény, de ezt sok száz más szóról is elmondhatjuk. A probléma gróf de Gobineau hírhedt könyvével (Essai sur l’inégalité des races humaines, 1853-55) kezdődött, amely a fajok egyenlőtlenségét óhajtotta bizonyítani nem érdektelen fantáziafutamokkal.

Nem az a kérdés tehát, hogy minek nevezünk leszármazásilag, történelmileg, urambocsá’ esztétikailag meghatározott populációkat, hanem hogy egymással egyenlőnek tartjuk-e őket vagy sem. (Ez a terminológiai mánia a magyar értelmiség műveletlen közhelyszektorának ismert, elkeserítő jellemzője; többé ne essék szó róla.) A magyar miniszterelnök jóváhagyja a fehérek keveredését, de nem hagyja jóvá keveredésü(n)ket a színesekkel, még akkor se, ha a schengeni övezet belsejéből, Nyugatról érkeznek. Ebben a neves államférfi olyan modern francia fasiszták népességcsere-„elméletét” (le grand remplacement) követi, mint Jean Raspail, Renaud Camus, Éric Zemmour; a legnevezetesebb külhoni fasiszták (és nem „jobboldali populisták”) már mind fölkeresték Orbán Viktort szép fekvésű budavári rezidenciáján. Fene a gusztusát, tisztelettel.

Szóval itt a magyar miniszterelnök ismét fölállítja a fasiszta-náci alaptézist: a fajok nem egyenlők. A magyarok és más kelet-európaiak szoros érintkezése afrikai, közel-keleti és ázsiai eredetű fajokkal a „mi” magasrendű szellemi és fizikai alkatunk lezüllését eredményezi, „hozzáromlunk a vademberekhez”.

Ez náci beszéd, amelyet Orbán Viktor támogatóinak épp oly kevéssé kellene tűrniük, mint ellenfeleinek.

De ezt nem nagyon tehetik, mert szinte valamennyien elbuknak a „keret” problémáján. A jelenlegi magyarországi politikai rendszer főként csak a romák tekintetében rasszista, de a hátrányos megkülönböztetés informális és – főleg a kétszínű és álszent polgártársainknak – rejtett, mert a romák részaránya az egyedül befolyásos középosztályban minimális. És miért minimális? A hátrányos megkülönböztetés, azaz a fajgyűlölet miatt. Erről gondoskodik az országos és helyi hatóság és a cigányellenes fehér közvélemény meg más intézmények, a rendőrségtől a közoktatásig. De mozgalmi cigánygyűlölet a Jobbik színeváltozása és bukása óta nincs: nincs rá szükség, a faji megkülönböztetés megy magától, semmilyen komolyabb erő nem szegül vele szembe.



Ámde ami a szó hétköznapi értelmében rasszista „politika”, nem magyarországi honpolgárokra vonatkozik, hanem külföldiekre: a „migráns”-nak nevezett menekültekre és bevándorlókra. S ha magyar állampolgárokat látható és botrányosnak számító módon nem bántanak (illetve igen, csak a szemüket eltakaró honi polgárok számára láthatatlanul), akkor nincs rasszizmus, mi csak a magunk ügyeivel törődünk, jövevények hagyjanak békén. Márpedig a rasszizmus (a fajok egyenlőtlenségének hipotézise) nem külpolgárokat választ el belpolgároktól, hanem – ugye – fajokat egymástól, nekik nem járnak ki az univerzális emberi jogok, amelyeket éppen a fajok különbözősége (magas vagy alacsony rangja) cáfol meg és tesz érvénytelenné.

A magyar miniszterelnök egyik régi munkatársa a rettenetes tusnádi beszéd miatt lemondott. Orbán Viktor erre levélben válaszolt. Benne azt állítja, hogy az embert Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette, azaz ő hisz minden ember egyenlő méltóságában (amit a teológusok „istenképmásiságnak” neveznek). Tehát a miniszterelnök úr nem lehet rasszista. Szép. Ámde ha minden ember szellemi és erkölcsi értelemben egyenlő (mindannyian Istent tükrözik vissza), akkor a fajkeveredés ellenzése abszurdum. És viszont. Aki a fajok közötti különbséget olyan radikálisnak tartja, hogy állami erővel védené meg a honi lakosságot a fajkeveredéstől, az nem keresztyén. Vagyis téved, ha azt hiszi, hogy keresztyén. Akkor lett volna érvényes a miniszterelnök válaszlevele, ha visszavonja a fajkeveredésről és a „kevert fajúakról” tett szörnyűséges állításait. De ő – és rengeteg segítőtársa (nemcsak ügynöke) a sajtóban és a közösségi médiákban – letagadja, hogy azt mondta, amit mondott.

És nemcsak mondta (és mondja már régóta) a fajüldözést, hanem csinálja is: a magyarországi lakosság – ha tetszik: a magyar nép – sajnálatosan széleskörű támogatásával folytatja a zéró bevándorlás politikáját; a fajvédő határkerítést (szemben minden ellenkező híreszteléssel) egyetlen ellenzéki párt se ellenzi, az aprócska ellenzéki sajtó is egyre inkább hanyagolja.

Az ázsiai, közel-keleti, afrikai „migránsokról” manipulált hír- és álhírhullámok számolnak be. Ezek olyan lapokban és portálokon olvashatók, amelyek Orbán Viktor támogatói. Ezek az ideológiai források – megtoldva politikusok beszédeivel és nyilatkozataival meg közvetlen állami propagandával, a „multikulturalizmus” és „Európa” szüntelen rágalmazásával (ami a baloldalon is elterjedt) – aláássák (vagy szeretnék aláásni) a keresztyénség és a világi humanizmus ezen a ponton közeli (univerzalisztikus) elveit, amelyeket a jelek szerint hamisan, de Orbán Viktor is támogat.

Ő keresztyén és náci-fasiszta színben egyaránt föl akar tűnni, amit hosszabb távon (tehát több mint félóráig) nem lehet megcsinálni, csak kétlelkű, hipokrita közönséggel...

POLÓNYI: HÁROM LÉPÉSBEN ÉPÍTETTE LE A KORMÁNY A FELSŐOKTATÁST

KLUBRÁDIÓ
Szerző: POLÓNYI ISTVÁN
2022.07.28.


A romkocsmázással kezdték, majd tudatos stratégia mentén alakították át az iparkamara kívánságainak megfelelően janicsár képzéssé a magyar felsőoktatást. Polónyi István oktatáskutató szerint három csapás érte a felsőoktatást az elmúlt tíz évben, most viszont olyan helyzetbe került a kormány, hogy kénytelen lesz változtatni. De visszatér-e a 23 bűnös szak?

Polónyi István oktatáskutató szerint a kormányzati felsőoktatási politika szándékosan szűkítette a felsőoktatásba járók létszámát. A Reggeli gyorsban emlékeztetett arra, hogy még Széll Kálmán-terv bevezetésekor a romkocsmákban unatkozó bölcsészekről és a felesleges felsőoktatási képzésről szóló szövegek azt a célt szolgálták, hogy megindokolják, miért vontak ki közel 100 milliárd forintot a felsőoktatásból. Már ezután egy szerényebb felsőoktatás alakult ki, és 20 százalékkal csökkent a létszám.

A gyakorlatban pedig betiltottak szakokat, például a gender-szakot, a nemzetközi kommunikációt, az andragógiát, mert úgy gondolták, hogy ezekre nincs szükség. Ezek voltak az első lépések tíz éve, "amik nagyon radikálisan beszűkítették a mozgásteret, ami Polónyi szerint a mai napig is érződik.

Aztán további két olyan oktatáspolitikai akciót is említett, amik tovább szűkítették a létszámot: 2013-ban Orbán azt jelentette be, hogy önfenntartó felsőoktatásra van szükség, és az addig költségtérítésesnek nevezett képzést átkeresztelték önköltségesre, és felemelték a térítési díjakat. Ez Polónyi szerint gyakorlatilag a hallgatói létszám felét érintette és érinti a mai napig. Ez is radikálisan csökkentette a létszámot.

Az utolsó komoly érvágás pedig az a 2020-as intézkedés, ami idegennyelvi vizsgához kötötte volna a felvételt, és bevezették, hogy legalább egy tárgyból emeltszintű érettségire van szükség, ami további 20 százalékkal csökkentette a hallgatói létszámot. Az idegennyelvi feltételt eltörölték, ami valamit segíttet a dolgon, de így is komoly érvágás volt két réteg számára: azoknak, akik idősebb korukban szerettek volna első diplomát szerezni, hiszen nem tudnak emelt szintű érettségit szerezni, a másik réteget a vidéki gyengébb középiskolába járó tanulók jelentik, akiknek nehéz az emeltszintű követelményt teljesíteni.

Polónyi szerint ennek következménye, hogy nagyon sok szakon jelentős visszaesés van. Például a pedagógusképzésben, ahova főleg vidéki gimnáziumba járó lányok jelentkeztek, illetve a szakközépiskolából érkezők körében, akiknek szintén nehéz emelt szintű érettségit tenni. A következmények között említette, hogy az EU 2020-as stratégiai tervéhez képest, amely a 25-34 éves fiatalok között a diplomások arányát legalább negyven százalékban határozta meg, három ország nem teljesítette ezt: Magyarország, Olaszország és Románia. Polónyi szerint nálunk ez az arány úgy lett 32 százalék, hogy a pandémia miatt 100 ezer diplomát nyelvvizsga nélkül adtak ki.

"Elmaradunk az emberi erőforrás fejlettségében, pedig közismert, hogy a társadalom, a gazdaság előre vivője az emberi tudás. Mi janicsár diplomásokat képzünk, az ország elment összeszerelő állam irányába,  ahelyett, hogy innoválnának" - mondta.

Mint fogalmazott, most két területen szorítja a kormányzatot a cipő: a pedagógusképzés és a műszaki képzés területén. A friss pletykák szerint mégis inkább az intézményekre fogják bízni, hogy megkövetelik-e az emelt szintű érettségit a bejutáshoz. "Ez egy lehetőség". Persze nem a 2010 előtti liberális oktatáspolitikához térnének vissza, mondta, és azt is kizártnak tartja, hogy például a gender-szakokat, vagy andragógiát engedélyeznék újra: "23 bűnös szakot" említett.

"A felsőoktatási fejlesztési stratégiának nevezett förmedvényben, ami meghatározta az elmúlt évek felsőoktatását, le volt írva, hogy a jó képességű magyar hallgatók valamiért társadalomtudomány felé és bölcsész szakokra mennek, ahelyett, hogy mérnökök lennének" - mondta. Azaz Polónyi nem hiszi, hogy a kormány feladná a közvetlen termelési rendeltetésű, az ipari kamarától származó irányt.

Ugyanakkor a pedagógusképzésben és az informatikus képzésben, talán a fizika és matematika szakokon képzéseknél az emelt szintű követelményt enyhíteni fogják, vagy az intézményekre bízzák, hiszen, mint mondta, az emeltszintű követelmény nem az oktatáspolitika fejéből pattant ki, hanem az elit felsőoktatási intézmények találmánya. A SOTE, a BME, az ELTE nyomására alakult ki, a politikai reakció pedig "ügyetlen volt", mert nem vette  figyelembe, hogy a magyar felsőoktatás sokszínű, és egészen más a dunaújvárosi  egyetemre 280 ponttal bejutni, mint a Műegyetemre, ahol 420 pont körül lehet bejutni. Szerinte az jogos, hogy a felsőoktatási intézmény maga döntse el, hogy mit követel meg a bejutáshoz.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

A SZÁMOK BŰVÖLETÉBEN A KORMÁNY – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: Huppa-válogatás
2022.07.28.


Sikerült megint a lényeget megragadni

Saját képére teremtette.

Varga Judit hatig sem tud számolni

Orbánék kommunikációs csapdába kényszerítik az országot

„Sokan voltak már, akik úgy gondolkodtak, mint ő, és mind elbuktak. Nagy árat is fizettek, de nem ők személyesen, mert az nem lenne érdekes, az az ő kockázatuk, hanem az országuk.”

Két hónap alatt másodszor alakították meg ugyanazt a Védelmi Tanácsot

A szakértő szerint ugyanis ez a testület már létezik, nem kellett felállítani, mivel egy májusi kormányrendelet rendelkezik róla. Így formailag nem történt semmi sem a keddi napon, csak az a Védelmi Tanács ült össze, amelyet a már említett kormányrendelet létrehozott.

Elindultak az elbocsátások

Titkolják, hány embert küldenek el a minisztériumokból.

Lázár János szinte mindent budapesti beruházást leállíthat

Ezzel nem csupán az a gond, hogy ezek előkészítésére az elmúlt években sok milliárdot költöttek és a leállítással ez a pénz kárba vész, hanem az is, hogy az uniós források esetleges megnyílásakor nem lesznek azonnal indítható projektek, így azok az összegek is veszendőbe mehetnek.

Vajon mennyibe fájhatott Tusványos a magyar adófizetőknek?

Egyelőre be kell érnünk az utolsó, 2019-es számokkal, amiből az derül ki, hogy a Tusványost is rendező alapítvány 2019-ben két éve összesen 302,5 millió forint támogatást kapott (2018-ban ezzel szemben még csak 195,2 milliót).

Már 60 milliárdos vagyona van a Kárpát-medencében ingatlanokat vásárló kormányközeli alapítványnak

Az állam által tavaly közérdekű vagyonkezelőként létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, és a többi kuratóriumi tag is erősen kormányközeli szereplő.

A volt orosz elnök olyan térképet posztolt, amin Kárpátalja Magyarországhoz tartozna

Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke Telegram-oldalán osztotta meg, szerinte hogyan alakulhat Ukrajna sorsa a háború után.

A magyar és a lengyel kormány háborúja a „gender- és az LMBTQI-ideológia” ellen

Magyarországon és Lengyelországban évek óta központilag irányított, stratégikus gyűlöletkeltés zajlik az LMBTQI közösségek ellen.

A NAGY DURRANÁS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.07.28.


Nézzünk körül így indulásképp az elmúlt száz év tíz legsikeresebbike után a kietlen pusztaságban. Hogy hol is élünk. Mi az, ami elibénk tárul, ha nem Orbán szétfolyó képét kell bámulnunk. Nos, hát, kedveseim: kilóg az ország valaga a lukas gatyából. A forint fost se ér. Egekben az infláció. Milliók nem tudják, télen miből fizetik ki a rezsit. A hiány hegy nagyságú. A gazdaság összeomlás előtt. Utálunk mindenkit. Nincs jövő, amit várhatnánk. A jelen kilátástalan. És még a fülünk is lekonyul. Ilyenkor elmereng a fajtiszta kipcsak Európa DNS-ével a valagában, mi marad, illetve és legfőképp mi az, ami hiányzik az elaléló boldogsághoz.

Tűzijáték, baszki. Tűzijáték nélkül nekünk élni nem lehet, mert hová is vezetne az. Ezt épp nem tudjuk, mert ki tud itt valamit is. Ugyan százezrek írták alá a kérvényt, hogy ne legyen a kurva nagy nemzeti ünnepen másfél milliárd elpufogtatva, a városok sorra fújják le a semmire sem való cirkuszt, és a pénzt közjóra, szegényekre fordítják, mert akad, akiben még él a józanság szikrája. Viszont a NER nem enged. A NER azt mondta, lesz tűzijáték, és lett tűzijáték. Mint ahogyan vasaló a nyaraláskor. Úgy is lett. Valahogy úgy nézünk tátott szájjal ki a fejünkből a szemünknél lévő lukon, az egyre szűkülő résen a tébolyda kerekülő sarkaiba.

Ám. Ha már nem akarja a bávatag és megvezetett jószág, hogy nemzetileg pufogtassanak neki, meg kell magyarázni, mégis miért teszik ezt vele. Azért verik mert szeretik? Úgy hozzávetőleg. Zsenánt volna bevallani, hogy a pénzt már rég odaígérték valamelyik cimbinek, akit ki kell fizetni, mert majd kérnek tőle valamit, vagy már kértek is. Vagy csak úgy voltak jók a pénzünkből, amiről nem kérdezik, mire költhetik el. Sőt, ha hangsúlyosan kérjük, ne arra csesszék el, amit kimondottan nem szeretnénk, csak azért is. Nem, hogy kibabráljanak velünk, hanem, mert a szavunk annyit is ér, amennyink van. Semennyit.

Gondolkozik aztán ilyenkor a propagandagépezet, füstöl az összes feje neki erősen, akárha isten farhátja, mi az, amivel a bávatagokat még nem vertük át. Mi lehet – most épp a tűzijáték okán -, amivel olybá tűnik, az a bűvös hatás, hogy jót teszünk, miközben valójában kicseszünk velük. Látjuk a propagandagépezet összes fejét, ezt most hogyan magyarázzák, mivel akasszanak hasba, amikor mind az összes fejeknek egyszerre ugrik be, hogy a pátoszok. Mindegy milyenek, szent szánkók, a karácsony hamis csöndje vagy a hit álságos tisztelete. A pátoszokkal nem lehet hibázni – vélik a fejek, és voltaképp itt kezdődik el minden.

Az összes csoda, illetve az egy nagy, amelyik olyan mahomet hatalmas és tömény, hogy csak kisebb adagokban fogadható be. Így és ezért nem egyben tárom a nyájasok elé mind az egészet, hanem csak cafatokban, hogy le ne essünk a székről közben, de azért is, hogy jobban kijöjjön a bukéja. A pátosz tömjénes, füstös és fostos íze. „A keresztény Magyarország születésétől máig tartó ezer év sűrített krónikáját jeleníti meg olyan formában, amely a nemzeti értékek emlékének tanulságát és a Szent István-i örökség átadását helyezi a középpontba a gyermekek, a fiatalok, a jövő nemzedék számára…”