JobbMintATV
2016
ITT NÉZHETŐ MEG
2022. január 5., szerda
RÁADÁS: KIJELÖLT TÚLÉLŐ (FILMSOROZAT)
JOBBMINTATV
JobbMintATV
2016
Egy alacsony szintű kabineti tag az Egyesült Államok elnökének székében találja magát, miután egy szörnyű támadás során összes vetélytársa életét veszti.
ITT NÉZHETŐ MEG
JobbMintATV
2016
ITT NÉZHETŐ MEG
CSABA LÁSZLÓ: NYOMJUK A GÁZT, DE NEM KELL AZ AUTÓBA A BENZIN
KLIKKTV
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.01.03.
„Minden statisztikában van bizonytalanság” – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában a közgazdász, a CEU oktatója, aki szerint az előzetes és a végleges adatok között nagy eltérések szoktak lenni, így amikor decemberben „bemondanak egy számot”, hogy mennyivel nőtt az ország teljesítménye, akkor csak hosszas számolások után, másfél évvel később derül ki, hogy igaz volt-e amit mondtak, vagy sem.
„2011-ben az azonnal jelentett adatok szerint a magyar államháztartás 5 százalék többlettel zárta a 2011-es évet, aztán a végső szám, amely olvasható az Eurostatban az 6 százalék mínusz” – emelt ki egy példát Csaba László, hozzátette, hogy bármelyikünk gazdasági társasága egy adózási folyamat során ekkora eltérés után „már nem lenne szabadlábon”.
Kifejtette, hogy mivel az Eurostat meghatározott kereteken belül számolja ki a növekedést, amely minden országra egységes, így nem lehet elkerülni, hogy kiderüljön az igazság. A szakember szerint 2011-ben „blöffölt” a kormány, hogy jobb helyzetben tűnjön fel az IMF-fel folytatott tárgyalások során.
2011-ben még sok kormányközeli médium azzal védte Orbánékat, hogy gyors döntéseket kellett hozni, mostanra azonban Csaba László szerint ez a „kormány működési módjává vált” és az „esetek jelentős részében az történik, hogy húznak egy gyors lépést és kivárják a folytatást”.
A közgazdász kitért Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetére is. Elmondta, hogy bár az igaz, hogy sikerült az Európai Unió hiteléhez hasonló feltételű hitelt felvennünk a piacról, az viszont nem garantált, hogy a jövőben is sikerülhet ez.
„Ha valakinek lehetősége van, egyfelől ingyen pénzhez, másfelől nagyon olcsó pénzhez jutni és erről lemond egy olyan időszakban, amikor tele van tervekkel?” – kérdezte Csaba László.
„Egy ilyen esetben, amikor nyomjuk a gázt, akkor nem kell az autóba a benzin, az egy lehetséges felvetés, de nem olyan meggyőző” – fogalmazott.
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.01.03.
„2011-ben az azonnal jelentett adatok szerint a magyar államháztartás 5 százalék többlettel zárta a 2011-es évet, aztán a végső szám, amely olvasható az Eurostatban az 6 százalék mínusz” – emelt ki egy példát Csaba László, hozzátette, hogy bármelyikünk gazdasági társasága egy adózási folyamat során ekkora eltérés után „már nem lenne szabadlábon”.
Kifejtette, hogy mivel az Eurostat meghatározott kereteken belül számolja ki a növekedést, amely minden országra egységes, így nem lehet elkerülni, hogy kiderüljön az igazság. A szakember szerint 2011-ben „blöffölt” a kormány, hogy jobb helyzetben tűnjön fel az IMF-fel folytatott tárgyalások során.
2011-ben még sok kormányközeli médium azzal védte Orbánékat, hogy gyors döntéseket kellett hozni, mostanra azonban Csaba László szerint ez a „kormány működési módjává vált” és az „esetek jelentős részében az történik, hogy húznak egy gyors lépést és kivárják a folytatást”.
A közgazdász kitért Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetére is. Elmondta, hogy bár az igaz, hogy sikerült az Európai Unió hiteléhez hasonló feltételű hitelt felvennünk a piacról, az viszont nem garantált, hogy a jövőben is sikerülhet ez.
„Ha valakinek lehetősége van, egyfelől ingyen pénzhez, másfelől nagyon olcsó pénzhez jutni és erről lemond egy olyan időszakban, amikor tele van tervekkel?” – kérdezte Csaba László.
„Egy ilyen esetben, amikor nyomjuk a gázt, akkor nem kell az autóba a benzin, az egy lehetséges felvetés, de nem olyan meggyőző” – fogalmazott.
REGGELI SZEMÉLY: BRUCK GÁBOR
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Riporter: PARA-KOVÁCS IMRE
2022.01.05.
A Klubrádió / Reggeli személy c. műsorának vendége ma Bruck Gábor volt.
Riporter: PARA-KOVÁCS IMRE
2022.01.05.
BIZTOS VANNAK MÉG ORSZÁGOK, AHOL A MINISZTERELNÖK CSALÁDI BANKJÁNAK KELL UTALNI A VÁLLALKOZÓK KAMARAI TAGDÍJÁT
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2022.01.05.
Ma reggeli posztomban csupán érintőlegesen, de ejtettem két szót arról, hogy vannak, akik nincsenek rászorulva az újévi jókívánságokra, mert ahol ők ülnek, állnak és ahonnan bárgyú bociszemekkel, ámde annál nagyobb önérzettel felszerelkezve szemlélik a világot, minden rendben van. Számolatlanul hullanak az ölükbe a milliárdos közpénzmegbízások, némelyek – mint a piaci munkát soha nem végzett, üzleti ügyekkel nem foglalkozó miniszterelnök spanyolországi sajátlábon álló veje – bankokat vásárolnak maguknak, mert az még nem volt nekik. Tiborcz István tavaly év végén, december 30-án tette be a sajátlábát a bankpiacra, ahol azonnal meg is szerezte magának meg a kiscsaládnak a Gránit Bank többségét.
Mindez nemcsak azért érdekes, mert tökjó, hogy mimagyarok vehettünk egy bankot IS az Orbán-családnak, máris nem éltünk hiába, pláne nemcsak azért, mert Magyarország előre megy, nem hátra, hanem mert ennek a vadonatúj évnek a tiszteletére véletlenül úgy változott meg a kamarai hozzájárulás megfizetésének rendszere, hogy az eddigi területi alapú fizetés helyett januártól minden vállalkozásnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kell utalni az évi 5000 forintos kamarai hozzájárulást. Márpedig a Parragh-féle országos iparkamara honlapján közzétett felhívásban azt írják, hogy mostantól a Gránit Banknál vezetett számlaszámra kell megfizetni a hozzájárulást. (via Klubrádió)...
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2022.01.05.
Mindez nemcsak azért érdekes, mert tökjó, hogy mimagyarok vehettünk egy bankot IS az Orbán-családnak, máris nem éltünk hiába, pláne nemcsak azért, mert Magyarország előre megy, nem hátra, hanem mert ennek a vadonatúj évnek a tiszteletére véletlenül úgy változott meg a kamarai hozzájárulás megfizetésének rendszere, hogy az eddigi területi alapú fizetés helyett januártól minden vállalkozásnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kell utalni az évi 5000 forintos kamarai hozzájárulást. Márpedig a Parragh-féle országos iparkamara honlapján közzétett felhívásban azt írják, hogy mostantól a Gránit Banknál vezetett számlaszámra kell megfizetni a hozzájárulást. (via Klubrádió)...
KORONAVÍRUS MAGYARORSZÁGON: HÁROM ÁBRA ARRÓL, HOL KEZDETT EL TAROLNI AZ ÖTÖDIK HULLÁM
PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.01.05.
Egyértelmű emelkedésnek indult a koronavírus járványgörbéje Magyarországon, jelezve az ötödik hullám megérkeztét. Bár Budapest felülreprezentált a maga 30%-ot közelítő részarányával a friss statisztikákban, nem csupán itt kezdett el emelkedni az esetszám: mindössze egyetlen megyénk van, ahol az elmúlt egy hétben kevesebb volt az új fertőzött, mint egy héttel korábban. Három ábrán mutatjuk az omikron variáns első látványos hazai következményeit földrajzi megbontásban.
Határozottan romlik a koronavírus-helyzet az országban a szerda reggel közzétett adatok alapján. A részletekből viszont az is kiderült, hogy az esetek csaknem 30%-át Budapesten azonosították, vagyis jelenleg egyértelműen a fővárosban robban a járvány 5. hulláma, feltételezhetően az omikron variáns rendkívüli terjedése miatt:..
Szerző: Portfolio
2022.01.05.
Határozottan romlik a koronavírus-helyzet az országban a szerda reggel közzétett adatok alapján. A részletekből viszont az is kiderült, hogy az esetek csaknem 30%-át Budapesten azonosították, vagyis jelenleg egyértelműen a fővárosban robban a járvány 5. hulláma, feltételezhetően az omikron variáns rendkívüli terjedése miatt:..
ORBÁN AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉBŐL KAMPÁNYOL, DE MÉG PÉNZT KÉR AZOKTÓL, AKIKET MEGLOPOTT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.01.05.
Az üzleti ügyekkel nem foglalkozó Orbán Viktor, akinek csak adóssága van, amit sehogy sem tud kifizetni, a világ egyik leggazdagabb embere. Elég megnézni strómanja, Mészáros Lőrinc helyét a Forbes listáján. Hasonló a helyzet a Fidesz kampányszámlájával is, amely rászorul a választópolgárok pénzére, miközben a teljes magyar költségvetés a rendelkezésére áll. Orbán ugyanis megállás nélkül az adófizetők százmilliárdjait költi saját maga és pártja propagandájára, amely jogállamban törvénytelen lenne, s lopásnak minősülne.
Orbán levelet küldött a magyar választópolgároknak, válogatás nélkül, ami azt jelenti, hogy az ellenzéki szavazóktól is kér pénzt a diktatúra meghosszabbítására. A levélben nemcsak hazudozva, de sértegetve is a magyar lakosság minimum felét, akik szívből utálják Orbánt és rendszerét, és nem gondolják, hogy tőlük kellene megmenteni az országot. Arra külön kíváncsiak lennénk, hogy ki és miből finanszírozta a propagandalevélnek és tiltott adatgyűjtésnek is beillő küldeményt. Vélhetően ezt is közpénzből finanszírozták.
A visszaküldött csekkek alapján látható, kik hajlandóak azon kívül is támogatni Orbán fasiszta rendszerét, hogy egyszer már ellopják a pénzüket a költségvetésből. Lehet listákat készíteni azokról, akik a legodaszántabb fasisztaszimpatizánsok, akik értik a rendszer antiszemita jellegét, és akiknek minden pénzt megér, hogy egyes polgártársaik jogait elvegyék, s egy keresztényfasiszta rendszer uralkodjon az országban. Belőlük lehet békamenetelőket és rohamcsapatokat szervezni szükség esetén...
Szerző: Amerikai Népszava
2022.01.05.
Orbán levelet küldött a magyar választópolgároknak, válogatás nélkül, ami azt jelenti, hogy az ellenzéki szavazóktól is kér pénzt a diktatúra meghosszabbítására. A levélben nemcsak hazudozva, de sértegetve is a magyar lakosság minimum felét, akik szívből utálják Orbánt és rendszerét, és nem gondolják, hogy tőlük kellene megmenteni az országot. Arra külön kíváncsiak lennénk, hogy ki és miből finanszírozta a propagandalevélnek és tiltott adatgyűjtésnek is beillő küldeményt. Vélhetően ezt is közpénzből finanszírozták.
A visszaküldött csekkek alapján látható, kik hajlandóak azon kívül is támogatni Orbán fasiszta rendszerét, hogy egyszer már ellopják a pénzüket a költségvetésből. Lehet listákat készíteni azokról, akik a legodaszántabb fasisztaszimpatizánsok, akik értik a rendszer antiszemita jellegét, és akiknek minden pénzt megér, hogy egyes polgártársaik jogait elvegyék, s egy keresztényfasiszta rendszer uralkodjon az országban. Belőlük lehet békamenetelőket és rohamcsapatokat szervezni szükség esetén...
KIREKESZTŐ NYILATKOZATOT ÍRTAK ALÁ KARÁCSONYRA A TÖRTÉNELMI EGYHÁZAINK, DE MINDENKI HALLGAT
MÉRCE
Szerző: KULCSÁR ÁRPÁD
2022.01.04.
Kissé furcsállom manapság, hogy az erdélyi magyar nyilvánosság oda jutott, hogy már ejnyebejnyézni is elfelejt akkor, amikor például karácsonyra a történelmi magyar egyházak belerúgnak a közösség egy jelentős részébe. Úgy sejtem például, hogyha tíz évvel ezelőtt minden püspökünk, érsekünk, szóval minden jelentős közösségi egyházi vezető beleállt volna az emberellenes diskurzusba, véleményvezérek ragadtak volna billentyűzetet, és követeltek volna bocsánatkérést, magyarázatot. 2021 vége pedig a hallgatásé, a belefáradásé, a harc értelmetlennek való titulálásáé.
Miről is van szó? Egy MTI-hír szintjén azért itthon is megjelent, hogy „az erdélyi történelmi egyházak is kiállnak a házasság védelméért”. A hír értelme pedig, hogy december első heteiben a magyarországi egyházak már elfogadták ezt a nyilatkozatot, igaz, némi felháborodás közepette.
A nyilatkozat szövege utal arra, hogy Ferenc pápa budapesti látogatásán is hangsúlyozta, hogy a házasság szentsége férfi és nő között létezik, ezért „az alulírott katolikus, protestáns és ortodox egyházak, valamint zsidó hitközségek képviselői, a karácsonyra készülve, illetve a hanuka gyertyáinak fényében, egyben az utóbbi időkben egyre erősödő társadalmi vitákra reagálva ezúton is megerősítjük a házasságra, a családra és az emberi méltóságra vonatkozó zsidó és keresztény értékrend fontosságát”. Hozzátesznek ugyanakkor egy mondatot, amely mindenkinél ki kéne verje a biztosítékot:
„A zsidó hagyományban is a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság alapja”.
A botrány pedig abból adódott, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége visszalépett a nyilatkozattól, mondván, nem azt a verziót írták alá, amely végül megjelent: „hitünk szerint az emberi lény méltósága feltétel nélküli. A szándékunk ellenére, figyelmetlenül megbántott felebarátainkat megkövetjük, elnézésüket kérjük” – mondta Heisler András, a szervezet vezetője, ugyanakkor Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke is jelezte, hogy ezzel a mondattal nem írták volna alá, és ő is bocsánatot kért...
Szerző: KULCSÁR ÁRPÁD
2022.01.04.
Miről is van szó? Egy MTI-hír szintjén azért itthon is megjelent, hogy „az erdélyi történelmi egyházak is kiállnak a házasság védelméért”. A hír értelme pedig, hogy december első heteiben a magyarországi egyházak már elfogadták ezt a nyilatkozatot, igaz, némi felháborodás közepette.
A nyilatkozat szövege utal arra, hogy Ferenc pápa budapesti látogatásán is hangsúlyozta, hogy a házasság szentsége férfi és nő között létezik, ezért „az alulírott katolikus, protestáns és ortodox egyházak, valamint zsidó hitközségek képviselői, a karácsonyra készülve, illetve a hanuka gyertyáinak fényében, egyben az utóbbi időkben egyre erősödő társadalmi vitákra reagálva ezúton is megerősítjük a házasságra, a családra és az emberi méltóságra vonatkozó zsidó és keresztény értékrend fontosságát”. Hozzátesznek ugyanakkor egy mondatot, amely mindenkinél ki kéne verje a biztosítékot:
„A zsidó hagyományban is a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság alapja”.
A botrány pedig abból adódott, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége visszalépett a nyilatkozattól, mondván, nem azt a verziót írták alá, amely végül megjelent: „hitünk szerint az emberi lény méltósága feltétel nélküli. A szándékunk ellenére, figyelmetlenül megbántott felebarátainkat megkövetjük, elnézésüket kérjük” – mondta Heisler András, a szervezet vezetője, ugyanakkor Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke is jelezte, hogy ezzel a mondattal nem írták volna alá, és ő is bocsánatot kért...
RABSZOLGASÁG MAGYARORSZÁGON: „CSICSKÁZTATTAK, MELÓZTATTAK ÉS MINDEN PÉNZEMET ELVETTÉK”
SZABAD EURÓPA
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2022.01.04.
A Békés megyei Szarvason szakemberek becslése szerint százötven-kétszáz csicskát tartanak. Az evangélikus Ótemplomi Szeretetszolgálat munkatársai húsz éve mentik a rabszolgasorban tartott embereket a környékről. A jelenség szerintük nem csak a békési településekre jellemző. Azt mondják, szinte minden magyarországi városban lehetnek csicskák, náluk azért lett látható, mert foglalkoznak a problémával. A szakemberek szerint a munkacélú kizsákmányolásnak egy olyan, jogilag is nehezen megfogható szegmense ez, amelynek még neve sincs. Ezért is kezdték el csicskáztatásnak hívni. Becslések szerint Magyarországon legalább 36 ezer ember élhet modern kori rabszolgaként. Fogvatartóik elveszik a papírjaikat és a pénzüket, rettenetes körülmények között tartják őket, és az esetek nagy részében ennivaló helyett is alkoholt adnak nekik, ezzel is sakkban tartva őket. A jelenség furcsasága, hogy a rabszolgák nem tesznek feljelentést, így a rendőrség sem nyomoz ezekben az ügyekben. Az elmúlt három évben mindössze tizenkét esetben indult nyomozás kényszermunka miatt...
Szerző: BÁTHORY RÓBERT
2022.01.04.
A KÖZMÉDIA SZERINT CENZÚRA, HA NEM TERJESZTHET HAZUGSÁGOKAT
A TASZ JELENTI BLOG
Szerző: TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT
2022.01.05.
- Újabb fordulójához közeledik a Menedék Egyesület és a közmédia ügye, miután korábban a Kúria megállapította, hogy nem terjeszthetnek kritikátlanul hazugságot társadalmi szervezetről.
Szerző: TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT
2022.01.05.
- A civilek megbélyegzése nem most kezdődött: a propagandamédia már évek óta próbálja hazugságokkal rombolni a kormánykritikus szervezetek hitelességét.
- A közmédia most azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy tegye lehetővé a hazugságok következmények nélküli terjesztését, hiszen szerintük bármiféle külső elvárás a közléseikkel szemben egyenlő a cenzúrával.
Az ügy onnan indult, hogy még 2018-ban az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) egy sajtótájékoztatón hazugságokat állított a Menedék Egyesület irodája előtt a szervezetről. Ezek terjesztésében a közmédia is részt vett, és ennek jogellenességét kimondta a Kúria tanácsa. A Kúria szerint a közmédiának a felvétel közzététele előtt ellenőriznie kellett volna, hogy az tartalmaz-e olyan hamis állítást, ami sértő lehet a Menedék Egyesületre nézve. Ezt a közmédia teljesen elmulasztotta,megsértette a Menedék jóhírnevét, és félretájékoztatta azt a több százezer embert, akik a híradóiból tájékozódnak.(A per részleteiről több blogposztban is beszámoltunk: a Fővárosi Törvényszék ítéletéről itt, a Fővárosi Ítélőtábla ítéletéről itt, és a Kúria ítéletéről pedig itt.)
A közmédia most azzal az érveléssel fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy sajtóként nem feladata az objektív tájékoztatás: nem kell, hogy egy sajtótájékoztatón elhangzottak valóságát ellenőrizze. Akár nyilvánvalóan valótlan tényeket is terjeszthet, ha azokat nem ő állítja, hanem a sajtótájékoztatót tartó személy. Érvelésük szerint, ha elvárják tőlük, hogy ellenőrizzék a forrásokat és megkérdezzék a másik felet, azzal tulajdonképpen cenzúra kerül a rendszerbe...
Az ügy onnan indult, hogy még 2018-ban az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) egy sajtótájékoztatón hazugságokat állított a Menedék Egyesület irodája előtt a szervezetről. Ezek terjesztésében a közmédia is részt vett, és ennek jogellenességét kimondta a Kúria tanácsa. A Kúria szerint a közmédiának a felvétel közzététele előtt ellenőriznie kellett volna, hogy az tartalmaz-e olyan hamis állítást, ami sértő lehet a Menedék Egyesületre nézve. Ezt a közmédia teljesen elmulasztotta,megsértette a Menedék jóhírnevét, és félretájékoztatta azt a több százezer embert, akik a híradóiból tájékozódnak.(A per részleteiről több blogposztban is beszámoltunk: a Fővárosi Törvényszék ítéletéről itt, a Fővárosi Ítélőtábla ítéletéről itt, és a Kúria ítéletéről pedig itt.)
A közmédia most azzal az érveléssel fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy sajtóként nem feladata az objektív tájékoztatás: nem kell, hogy egy sajtótájékoztatón elhangzottak valóságát ellenőrizze. Akár nyilvánvalóan valótlan tényeket is terjeszthet, ha azokat nem ő állítja, hanem a sajtótájékoztatót tartó személy. Érvelésük szerint, ha elvárják tőlük, hogy ellenőrizzék a forrásokat és megkérdezzék a másik felet, azzal tulajdonképpen cenzúra kerül a rendszerbe...
AZ ÁLLAM NEM SOKAT TÖRŐDIK AZZAL, HOGY BÁNTALMAZZÁK-E A GYEREKEKET AZ ISKOLÁBAN
G7.HU
Szerző: KINCSE SZABOLCS
2022.01.04.
Iskolaőr, aki gumibottal üti a gyerek tenyerét. A gyerek, aki megkéseli a tanárát. A pedagógus, aki felpofozta a diákot. Az iskolai erőszakról általában mindig a legfrissebb botrány ugrik be – és nem véletlenül. A videón tanárával verekedő gyerek, osztálytársát kínzó gyerekcsoport látványos dolog, felkorbácsolja az indulatokat, beszédtémává lesz a legkülönbözőbb fórumokon. A leglogikusabb megoldás, a megelőzés, a konfliktuskezelés azonban már korántsem kerül ennyire fókuszba. A hazai konfliktuskezelés és megelőzés helyzetéről beszélgettünk a Kerekasztal az Iskolák Biztonságáért (KERIB) néhány tagjával.
Az iskolai agresszió nem kiemelt téma az oktatásirányításban. Mint pár éve véletlenül kiderült, a kormány mindössze évi 30 millió forintot költött az iskolai erőszakkal kapcsolatos preventív programokra 2020-ban. Ez az összeg diákonként kb. évi 20 forintot, osztályközösségenként nagyjából 600 forintot jelent. Központilag szervezett preventív, de akár kríziskezelő programokról természetesen ilyen számok mellett szó sem lehet.
Pedig ezek a programok szakmailag megalapozott, bizonyított technikákra épülnek. A szakirodalom számos megoldást kínál, sok mért, adatolt, kipróbált, egymással is versengő módszer is van, amit számos szervezet elvihet az intézményekbe. Már persze, ha hagyják. Az iskolákba történő bejutás ugyanis nem mindig zökkenőmentes – a köznevelési törvényt a kormánypártok 2019-ben úgy módosították, hogy civil szervezetek ne juthassanak könnyen be.
Mindeközben havonta költ az állam milliárdokat az iskolaőrségre, ami legjobb esetben is maximum tüneti kezelést tud nyújtani. Ez egyáltalán nem meglepő: az iskolaőrtől ma már a középfokú végzettség sem elvárás, viszont gyakran többet keres, mint egy pedagógus, vagy egy rendőr...
Szerző: KINCSE SZABOLCS
2022.01.04.
Az iskolai agresszió nem kiemelt téma az oktatásirányításban. Mint pár éve véletlenül kiderült, a kormány mindössze évi 30 millió forintot költött az iskolai erőszakkal kapcsolatos preventív programokra 2020-ban. Ez az összeg diákonként kb. évi 20 forintot, osztályközösségenként nagyjából 600 forintot jelent. Központilag szervezett preventív, de akár kríziskezelő programokról természetesen ilyen számok mellett szó sem lehet.
Pedig ezek a programok szakmailag megalapozott, bizonyított technikákra épülnek. A szakirodalom számos megoldást kínál, sok mért, adatolt, kipróbált, egymással is versengő módszer is van, amit számos szervezet elvihet az intézményekbe. Már persze, ha hagyják. Az iskolákba történő bejutás ugyanis nem mindig zökkenőmentes – a köznevelési törvényt a kormánypártok 2019-ben úgy módosították, hogy civil szervezetek ne juthassanak könnyen be.
Mindeközben havonta költ az állam milliárdokat az iskolaőrségre, ami legjobb esetben is maximum tüneti kezelést tud nyújtani. Ez egyáltalán nem meglepő: az iskolaőrtől ma már a középfokú végzettség sem elvárás, viszont gyakran többet keres, mint egy pedagógus, vagy egy rendőr...
NEM TITKOS, DE NEM IS NYILVÁNOS: EGYRE TÖBB „KÉTEZRES” DÖNTÉST HOZNAK ORBÁNÉK
HVG
Szerző: LENGYEL TIBOR
Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak.
Csak tavaly félezernél több olyan döntést hozott a kormány, amely minősített adatot nem tartalmaz, így semmi nem indokolná a nyilvánosság előli rejtegetésüket, mégsem tudni, mi áll bennük – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán. Ilyen nem titkos, de nem is automatikusan nyilvános, úgynevezett kétezres kormányhatározatból (hogy miért kétezresnek hívják, azt kicsit lejjebb tisztázzuk) 2021-ben (november végéig) 504-et hozott a kabinet, ám ezek egyikét sem adják ki, arra a gumiszabályra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítő anyagok.
Az adatigénylésben kikértük, hogy az Orbán-kormányok 2010-es hivatalba lépésük óta hány ilyen, kétezres határozatot hoztak. A Miniszterelnöki Kormányiroda válasza szerint a 2010-es bő fél évben még csak 14-et, a 2011-es teljes évben aztán már 19-et. Aztán később egyre többet: 2014-ben már 33-at, és onnantól két évente dupláztak...
Szerző: LENGYEL TIBOR
2022.01.05.
Csak tavaly félezernél több olyan döntést hozott a kormány, amely minősített adatot nem tartalmaz, így semmi nem indokolná a nyilvánosság előli rejtegetésüket, mégsem tudni, mi áll bennük – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán. Ilyen nem titkos, de nem is automatikusan nyilvános, úgynevezett kétezres kormányhatározatból (hogy miért kétezresnek hívják, azt kicsit lejjebb tisztázzuk) 2021-ben (november végéig) 504-et hozott a kabinet, ám ezek egyikét sem adják ki, arra a gumiszabályra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítő anyagok.
Az adatigénylésben kikértük, hogy az Orbán-kormányok 2010-es hivatalba lépésük óta hány ilyen, kétezres határozatot hoztak. A Miniszterelnöki Kormányiroda válasza szerint a 2010-es bő fél évben még csak 14-et, a 2011-es teljes évben aztán már 19-et. Aztán később egyre többet: 2014-ben már 33-at, és onnantól két évente dupláztak...
KAMUDIÁKOKKAL MENT RÁ A MAFFIA A FELNŐTTKÉPZÉSHEZ IS ELÉRHETŐVÉ VÁLT DIÁKHITELRE
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.01.05.
Az állam szeretett volna segíteni azoknak, akik egy vonzó, korszerű munkahely érdekében felnőttként is hajlandóak tanulni. A Diákhitel Zrt. kedvező hiteleket vezetett be a tandíjra, de még az időszak megélhetési költségeire is. Ám egy szervezett bűnözői kör olyan gyorsan ráúszott az előzetes hitelbírálat nélküli lehetőségre, hogy a programot pillanatok alatt be kellett zárni, át kellett írni.
Nincs szomorúbb annál, mint amikor sokak munkája, egy valóban jószándékú, társadalmilag hasznos kezdeményezés kisiklik. Az állam, jelen esetben a Diákhitel Központ Zrt. és a magánszféra hosszú előkészítés (lobbimunka és egyeztetések) után kibővítette a diákhitelek elérhetőségét. A Magyar Közlöny 2021. március 29-i számából derült ki, hogy a felnőttképzéshez is megnyílt kétféle diákhitel. A Telex is írt arról, hogy 2021. május 31-től a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhetővé vált a diákhitel. A 18 és 55 év közötti korosztály a három hónapnál hosszabb
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.01.05.
Nincs szomorúbb annál, mint amikor sokak munkája, egy valóban jószándékú, társadalmilag hasznos kezdeményezés kisiklik. Az állam, jelen esetben a Diákhitel Központ Zrt. és a magánszféra hosszú előkészítés (lobbimunka és egyeztetések) után kibővítette a diákhitelek elérhetőségét. A Magyar Közlöny 2021. március 29-i számából derült ki, hogy a felnőttképzéshez is megnyílt kétféle diákhitel. A Telex is írt arról, hogy 2021. május 31-től a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhetővé vált a diákhitel. A 18 és 55 év közötti korosztály a három hónapnál hosszabb
- szakmai oktatáshoz,
- részszakmára felkészítő szakmai oktatáshoz,
- engedélyhez kötött szakképesítésre felkészítő szakmai képzéshez,
- illetve nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzéshez
is igénybe vehette a hiteleket...
is igénybe vehette a hiteleket...
ELDŐLT, KIK LESZNEK MÁRKI-ZAY PÉTER ÉS AZ ELLENZÉK „BESZÉLŐI FEJEI”
MAGYAR HANG
Szerző: KATONA MARIANN
2022.01.05.
Eldőlt, hogy kik lesznek Márki-Zay Péter, pontosabban az ellenzéki együttműködés kampányában a „beszélő fejek” – értesült a Magyar Hang. Azokat szokták így nevezni, akik egy-egy szakterület kommunikációját viszik, vagyis az adott témában ők képviselik az ellenzék és miniszterelnök-jelöltjük álláspontját. A listát böngészve találni azért meglepetéseket is a névsorban.
Márki-Zay Péter már hetekkel ezelőtt is beszélt róla, hogy elkezdett felállítani egyfajta árnyékkormányt. Nem a leendő minisztereket kell ezalatt érteni, hanem azokat az embereket, akik egy-egy szakterület felelősei lesznek a következő néhány hónapban, az országgyűlési választásokig biztosan. A Magyar Hang értesülései szerint számos témára már ki is választották az illetékeseket, akik az adott kérdés elsődleges kommunikátorai, „beszélő fejei” lesznek.
Lapunk úgy tudja, hogy az önkormányzatiság kérdésében a kiválasztott Wittinghoff Tamás, aki 30 éve Budaörs polgármestere. 2010 óta a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjeként indul és eddig mindig győzött is a helyhatósági voksoláson. Ez már csak azért is jelenthet kisebb meglepetést, hiszen Márki-Zay Péter egyik fő támogatója Karácsony Gergely főpolgármester, aki ugyan még csak másfél éve, de mégis az ország fővárosát vezeti.
Az egészségügy területének kommunikációját elsősorban Komáromi Zoltán fogja vinni, ő a Demokratikus Koalíció egészségpolitikusa, egyébként háziorvos. Forrásaink azt elismerték, hogy a szektor egy részéhez nyilvánvalóan ért, és a megfelelő tapasztalata valamint tudása is megvan, ugyanakkor az egészségügy mégiscsak nagyobb terület annál, mint amennyire a háziorvosok érdemben rálátnak...
Szerző: KATONA MARIANN
2022.01.05.
Márki-Zay Péter már hetekkel ezelőtt is beszélt róla, hogy elkezdett felállítani egyfajta árnyékkormányt. Nem a leendő minisztereket kell ezalatt érteni, hanem azokat az embereket, akik egy-egy szakterület felelősei lesznek a következő néhány hónapban, az országgyűlési választásokig biztosan. A Magyar Hang értesülései szerint számos témára már ki is választották az illetékeseket, akik az adott kérdés elsődleges kommunikátorai, „beszélő fejei” lesznek.
Lapunk úgy tudja, hogy az önkormányzatiság kérdésében a kiválasztott Wittinghoff Tamás, aki 30 éve Budaörs polgármestere. 2010 óta a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjeként indul és eddig mindig győzött is a helyhatósági voksoláson. Ez már csak azért is jelenthet kisebb meglepetést, hiszen Márki-Zay Péter egyik fő támogatója Karácsony Gergely főpolgármester, aki ugyan még csak másfél éve, de mégis az ország fővárosát vezeti.
Az egészségügy területének kommunikációját elsősorban Komáromi Zoltán fogja vinni, ő a Demokratikus Koalíció egészségpolitikusa, egyébként háziorvos. Forrásaink azt elismerték, hogy a szektor egy részéhez nyilvánvalóan ért, és a megfelelő tapasztalata valamint tudása is megvan, ugyanakkor az egészségügy mégiscsak nagyobb terület annál, mint amennyire a háziorvosok érdemben rálátnak...
TELJES LUTRI, A FIDESZ VAGY AZ ELLENZÉK GYŰRI LE A MÁSIKAT A BALATON PARTJÁN
24.HU
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2022.01.05.
Hamisítatlan csatatérkörzet a Veszprém megyei hármas, azaz a tapolcai-ajkai választókerület. Találni itt szoci iparvárost, jobbikos fellegvárat és fideszes bástyát is, de a körzet zömét falvak adják. A bazaltbányák, badacsonyi présházas dűlők és balatoni víkendházak között nagy politikai csatározások mennek, a körzet az utóbbi években ide-oda pattogott az ellenzék és a Fidesz-KDNP között. 2022-ben a kormányoldal a Fideszen belüli viszonyokat is kritizáló Navracsics Tibor reaktiválásától reméli a sikert, az ellenoldal a Jobbik jelöltjére teszi a téteket. Az eseményeket áprilisig testközelből követjük végig.
Déli felét a Balaton nyaldossa, itt terül el a Marcal forrásvidéke, ehelyütt szelídülnek a Bakony ormai tanúhegyekkel megszórt lapállyá, itt ad találkozót egymásnak a bauxitporos ajkai ipar és a szigligeti nyaralóidill. A Veszprém megyei 3-as egyéni választókerületben festői, folklórban dúskáló aprófalvak ugyanúgy megtalálhatók, mint üdülőtelepek, borvidékek, kövér erdők és modern ipari tájak. Földrajzilag és gazdaságilag is értékes és változatos vidék ez, ahogy (vagy talán emiatt) politikailag is. Mint szinte minden körzet, ami nem nagyvárosias vagy elővárosi jellegű, ez is a kormánypártok dominálta falvakra épül, kevéssé urbanizált, és a maréknyi város is megoszlik, hogy az évekkel ezelőtt macskás-néppárti irányba mozdult Jobbik vagy az apránként önmagát kicsináló MSZP fellegvára-e.
Nem véletlen tehát, hogy a 2022-ben újra elinduló, a választási kampányt néhány izgalmas körzetben áprilisig végigkövető Csatatér-sorozatunkba a tapolcai-ajkai választókerületet is kiválasztottuk.
Dombok, hegyek, síkok, szántók, mocsarak, üzemek
A körzetben hatvan település található, nagy többségük község. Nyugatról a vasi és zalai megyehatárnál ér véget, keleten még Nagyvázsony is idetartozik, ahogy a Művészetek Völgye összes települése, de ezektől délre már a füredi körzet terpeszkedik. A körzethatár kettészeli a felkapott Káli-medencét, a Balaton-partot pedig Révfülöptől Balatonedericsig uralja olyan ismert üdülőhelyekkel, mint Szigliget és Badacsonytomaj. Északon Ajka türemkedik ki belőle...
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2022.01.05.
Déli felét a Balaton nyaldossa, itt terül el a Marcal forrásvidéke, ehelyütt szelídülnek a Bakony ormai tanúhegyekkel megszórt lapállyá, itt ad találkozót egymásnak a bauxitporos ajkai ipar és a szigligeti nyaralóidill. A Veszprém megyei 3-as egyéni választókerületben festői, folklórban dúskáló aprófalvak ugyanúgy megtalálhatók, mint üdülőtelepek, borvidékek, kövér erdők és modern ipari tájak. Földrajzilag és gazdaságilag is értékes és változatos vidék ez, ahogy (vagy talán emiatt) politikailag is. Mint szinte minden körzet, ami nem nagyvárosias vagy elővárosi jellegű, ez is a kormánypártok dominálta falvakra épül, kevéssé urbanizált, és a maréknyi város is megoszlik, hogy az évekkel ezelőtt macskás-néppárti irányba mozdult Jobbik vagy az apránként önmagát kicsináló MSZP fellegvára-e.
Nem véletlen tehát, hogy a 2022-ben újra elinduló, a választási kampányt néhány izgalmas körzetben áprilisig végigkövető Csatatér-sorozatunkba a tapolcai-ajkai választókerületet is kiválasztottuk.
Dombok, hegyek, síkok, szántók, mocsarak, üzemek
A körzetben hatvan település található, nagy többségük község. Nyugatról a vasi és zalai megyehatárnál ér véget, keleten még Nagyvázsony is idetartozik, ahogy a Művészetek Völgye összes települése, de ezektől délre már a füredi körzet terpeszkedik. A körzethatár kettészeli a felkapott Káli-medencét, a Balaton-partot pedig Révfülöptől Balatonedericsig uralja olyan ismert üdülőhelyekkel, mint Szigliget és Badacsonytomaj. Északon Ajka türemkedik ki belőle...
MEGÜTKÖZVE OLVASOM...
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.05.
Megütközve olvasom, hogy Novák Katalin, a leendő köztársasági elnök, aki azt ígérte, hogy az előtte álló feladathoz istenhitéből merít majd erőt, s aki a korábbiakban leszögezte, hogy „reformátusnak lenni jó”, 2010-ben azt írta – s én most akkori bejegyzéséből nem emlegetném föl mindazt, amitől tizenkét évvel később is minden jóérzésű embernek kifordul a gálája, megmaradnék szigorúan „szakmai alapon” –, hogy „hálás vagyok a sorsnak, hogy nem a kényszer üldöz el itthonról, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.”
Tehát hálás a sorsnak.
Az istenhitéből merítkező leendő köztársasági elnök szíves figyelmét hadd hívjam fel arra a nem csekély apróságra, hogy szemben például a görög gondolkodással, filozófiával, vallási felfogással és művészettel, a kereszténység – s épp ez a lényeg – nem ismeri a sors, a végzet, a fátum fogalmát. A személytelen fátum helyét a személyes istenkapcsolat váltja fel, a szabad akarattal rendelkező ember döntései, amelyek a jó és a rossz ismeretéből fakadóan nagykorúvá és felelőssé teszik az istenképmású embert. Egyebek között ezért szállt szembe zsidóság és kereszténység a varázslatokat űzőkkel, a jósokkal, a csillagok állását fürkésző asztrológusokkal etc. Sem a zsidóság, sem a kereszténység nem ismeri a sorsnak azt a fogalmát, amely oly kegyetlenül sújtotta és „sorsvakságba” kergette Oidipusz királyt. A biblikus hagyomány az embert a saját maga által meghozott döntéseiért teszi felelőssé, számonkérhetővé, felmenthetővé vagy elítélendővé. S noha elhiszem, hogy Novák Katalin számára „reformátusnak lenni jó”, de ha nem ismeri saját hagyományának leglényegét, a kegyelem ingyenes jellegét, s mindazt, ami ennek következménye, vagyis az ember érdemeitől független isteni predestináció szerepét, akkor tényleg jó, kényelmes, könnyű és kockázatmentes lehet neki reformátusnak lenni, hiszen nyugodtan gondolhatja azt, ami ellen Kálvin élesen kikelt: „Ha semmi jót vagy rosszat kigondolni, sem pedig akár jó, akár rossz utainkat megszabni nem vagyunk képesek, hanem minden Isten hatalmában van, amelyhez képest minden szükségszerűleg történik, miért nem alszunk és hortyogunk folytonosan?... Hiszen az aggódásnak, szorgalomnak és serénységnek semmi haszna sincs.” S mielőtt a leendő köztársasági elnök, Novák Katalin mély alvásba és hangos hortyogásba fogna, folytassuk Kálvin soraival. „Isten örök végzései a legkevésbé sem gátolnak minket abban, hogy az ő akarata alatt egyrészt ne segítsünk magunkon s másrészt ne sáfárkodjunk minden dolgaink fölött.”
Egy szó, mint száz: Novák Katalin sem a kifürkészhetetlen sors vagy végzet révén kerül az elnöki székbe, hanem a minden hatalmat gyakorló miniszterelnök nagyon is jól kifürkészhető egyszemélyes akaratából fakadóan. S jó, ha már most tudja: a kezébe fogott aláíró pennát nem a fátum fogja vezetni majd, hanem ő maga, illetve rajta keresztül az ország végzete, Orbán Viktor.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.05.
Tehát hálás a sorsnak.
Az istenhitéből merítkező leendő köztársasági elnök szíves figyelmét hadd hívjam fel arra a nem csekély apróságra, hogy szemben például a görög gondolkodással, filozófiával, vallási felfogással és művészettel, a kereszténység – s épp ez a lényeg – nem ismeri a sors, a végzet, a fátum fogalmát. A személytelen fátum helyét a személyes istenkapcsolat váltja fel, a szabad akarattal rendelkező ember döntései, amelyek a jó és a rossz ismeretéből fakadóan nagykorúvá és felelőssé teszik az istenképmású embert. Egyebek között ezért szállt szembe zsidóság és kereszténység a varázslatokat űzőkkel, a jósokkal, a csillagok állását fürkésző asztrológusokkal etc. Sem a zsidóság, sem a kereszténység nem ismeri a sorsnak azt a fogalmát, amely oly kegyetlenül sújtotta és „sorsvakságba” kergette Oidipusz királyt. A biblikus hagyomány az embert a saját maga által meghozott döntéseiért teszi felelőssé, számonkérhetővé, felmenthetővé vagy elítélendővé. S noha elhiszem, hogy Novák Katalin számára „reformátusnak lenni jó”, de ha nem ismeri saját hagyományának leglényegét, a kegyelem ingyenes jellegét, s mindazt, ami ennek következménye, vagyis az ember érdemeitől független isteni predestináció szerepét, akkor tényleg jó, kényelmes, könnyű és kockázatmentes lehet neki reformátusnak lenni, hiszen nyugodtan gondolhatja azt, ami ellen Kálvin élesen kikelt: „Ha semmi jót vagy rosszat kigondolni, sem pedig akár jó, akár rossz utainkat megszabni nem vagyunk képesek, hanem minden Isten hatalmában van, amelyhez képest minden szükségszerűleg történik, miért nem alszunk és hortyogunk folytonosan?... Hiszen az aggódásnak, szorgalomnak és serénységnek semmi haszna sincs.” S mielőtt a leendő köztársasági elnök, Novák Katalin mély alvásba és hangos hortyogásba fogna, folytassuk Kálvin soraival. „Isten örök végzései a legkevésbé sem gátolnak minket abban, hogy az ő akarata alatt egyrészt ne segítsünk magunkon s másrészt ne sáfárkodjunk minden dolgaink fölött.”
Egy szó, mint száz: Novák Katalin sem a kifürkészhetetlen sors vagy végzet révén kerül az elnöki székbe, hanem a minden hatalmat gyakorló miniszterelnök nagyon is jól kifürkészhető egyszemélyes akaratából fakadóan. S jó, ha már most tudja: a kezébe fogott aláíró pennát nem a fátum fogja vezetni majd, hanem ő maga, illetve rajta keresztül az ország végzete, Orbán Viktor.
„A KÖLTÉSZET ÖRÖM, DE AZ ÖRÖMÖT MEG KELL TANULNI” [NEMES NAGY ÁGNES 100]
KÖNYVESMAGAZIN
Szerző: Jelenkor Kiadó, Könyvesmagazin
2021.01.03.
Izgalmas videó készült Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulójára a Jelenkor Kiadó és a Könyves Magazin együttműködésében. A #nemesnagy100 – „érzelemmel telített tárgyak” című centenáriumi filmben Ferencz Győző, Kustos Júlia, Lator László és Závada Péter mesél Nemes Nagy Ágnesről és költészetéről. Szóba kerül többek közt, hogy mennyire tudatos nyilatkozó volt, hogy a szigorúsága mellett milyen jó humora volt, ahogy az is, hogy a tárgyias költészetében miként volt jelen a személyesség
Szerző: Jelenkor Kiadó, Könyvesmagazin
2021.01.03.
A centenáriumi videó Nemes Nagy Ágnes személyiségének két nagyon izgalmas rétegét tárja fel. Kustos Júlia például arról beszélt, hogy mennyire tudatos nyilatkozó és gondolkodó volt Nemes Nagy Ágnes, még az interjúkban sem nagyon engedett teret annak, hogy olyan kérdéseket kapjon, vagy hogy olyan válaszokat kelljen adnia, amik nem őt tükrözik. Ura akart lenni a saját interpretációjának is. Lator László úgy emlékezett, hogy Nemes Nagy Ágnesnek két arca volt: az egyik szigorú, nagyon okos és nagyon pontos volt, a másik pedig egy jó humorú asszony. Közben a filmben időnként feltűnik maga Nemes Nagy Ágnes is, aki archív felvételeken arról beszél, hogy a költészet bizonyos értelemben szórakozás és öröm, de olyan öröm, amit tanulni kell, amibe bele kell rakni egy kis munkát ahhoz, hogy működjön.
Ferencz Győző azt emelte ki, hogy Nemes Nagy Ágnesnek nagyon meg kellett szenvednie azért, hogy elfogadják. Mindenfelől kapott elbátortalanító jelzéseket, sokan bírálták azért, hogy költő akart lenni, illetve hogy nő létére akart költő lenni, a pályatársai részéről is érték kellemetlenségek. Fegyelmezettségével azonban ezt nagyszerűen kezelte. Lator László úgy fogalmazott, Nemes Nagy nem szerette, ha nőköltőnek titulálták. Mint mondta, valószínűleg nagy költőnek tartotta magát, és nem tartozott hozzá ehhez a nagysághoz, hogy éppen nő vagy férfi. Ferencz Győző szerint már nagyon korán, de szinte feltűnésmentesen vállalta azt a szerepet, miszerint a magyar irodalomban a nők emancipációjának az emblematikus alakja lett.
A videóban szóba kerül a rejtőzködés időszaka is, azok az évek, amelyekben nem publikálhatott. Lator László szerint a történelem változásaival Nemes Nagy Ágnes sorsa is állandóan változott. Ferencz Győző elmondása szerint abban az időszakban csak gyerekverseket írhatott, valamint fordíthatott, ugyanakkor a gyerekverseket is komolyan vette és sok politikai utalás is van bennük. Az aranyecset például nem is igazán gyerekeknek való, tele van politikummal, a zsarnok megdöntése, a visszataszító diktátor alakja jön elő benne, illetve a szólásszabadság, az alkotói szabadság témája...
SZABAD ÖNKORMÁNYZATOKRA VAN SZÜKSÉG 2022-TŐL - 2. RÉSZ
HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.01.04.
Budaörs polgármestere az önkormányzatok elmúlt évi helyzetében a legnagyobb problémának a folyamatosan fenntartott és az idei nyárig kiterjesztett veszélyhelyzettel indokolt forrásmegvonást tartja. Wittinghof Tamás a vele készült interjú első részében úgy fogalmazott, „nincs még egy olyan ország az Európai Unióban, ahol az önkormányzatoktól elvettek pénzt a járványhelyzet ideje alatt. Mindenhol többlettámogatást kaptak a felmerülő feladatok ellátására.”
– Az interjú első részében odáig jutottunk, hogy az önkormányzatokat elvben támogató feltételrendszer nem sokat javult, és bizonytalan. Milyen intézkedések lennének a legfontosabbak a választás után?
– Előbb meg kell nyerni a választást.
– Lehet-e bármilyen mozgástere egy új kormánynak az önkormányzati szorítások feloldásában?
– Abban, hogy az önkormányzatokat illetően milyen alapvető intézkedésekre lenne szükség, elég sok munkám van az eltelt másfél-két hónapot tekintve. Az egyértelmű, hogy teljesen új alapokra kell helyezni a működésünk lehetőségeit. A Magyar Önkormányzati Szövetség utolsó, 2021-es közgyűlésén elfogadott egy olyan anyagot, amely hosszan részletezi – az MTA munkatársai és különböző pénzügyi, gazdasági, önkormányzati ügyekkel foglalkozó szakértők bevonásával készült megállapítások alapján – a lehetséges alternatívákat. Ebben szerepel, hogy a jelenlegi helyzet miért tarthatatlan, milyen területeken lenne szükség a változásra.
– Melyek a legfontosabb területek?
– Gyakorlatilag egy sincs, ahol ne kellene változtatni. Nyilvánvaló, hogy szektorsemleges intézményfinanszírozási rendszerre van szükség. Meg kell szüntetni, hogy a pénzeket politikai alapon osszák el. Tisztességes, átlátható, felzárkóztató programokra van szükség, de nem úgy, hogy tönkretesszük azokat a településeket, amelyek jól gazdálkodnak, jól működnek, hanem az államnak meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyekkel, ha egy kisebb települési önkormányzat nem tudja fenntartani a feladatait, akkor ő is kiszámíthatóan hozzájuthasson a kellő támogatáshoz és ne kényszerüljön kuncsorgásra. Támogatni kellene a települések együttműködését is – hogy ezt miként nevezzük, vagy milyen formát találunk ehhez, az részletkérdés. Mindenesetre alapjaiban kell kidolgozni az önkormányzati reformokat akár az oktatási, akár a többi területen, ahol évek óta nem hallunk mást, csak süket dumát. Visszakérdeznék: például az elmaradott térségek kisiskoláinak a felzárkóztatása tekintetében fel tudunk mutatni bármilyen eredményt a tíz éve indult Hoffmann Rózsa-féle program gyümölcseként? Ahol nagyon fontos és jelentős lenne a segítség, rendre elmarad és a jól működő területeknél generál problémákat. Vekerdy Tamás számomra örökbecsű mondása, hogy mind az oktatásban, mind egyéb területen a gyerekek kapcsán minden, ami lehetséges, az pozitív és minden, ami kötelező, az negatív. A Hoffmann-féle reform és az azt követő káosz következménye a rengeteg kötelezettség lett. A kötelező tanrend, a kötelező tankönyvválasztás, az állami felügyeletű iskolák esetében a tankerületek kialakítása – mind-mind olyan elem, ami egyszerre tragikus és gyerekellenes. Mindez pontosan azt igazolja, amit tíz éve mondtunk, hogy az iskolák a legjobb helyen az önkormányzatoknál vannak. Amelyik település nem tudja egyedül ellátni, ott közös fenntartásról is lehet gondolkodni. Természetesen az sem kizárt, hogy az állam tartsa fenn egyes esetekben az iskolát, de ez választható legyen és ne kötelező...
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.01.04.
– Az interjú első részében odáig jutottunk, hogy az önkormányzatokat elvben támogató feltételrendszer nem sokat javult, és bizonytalan. Milyen intézkedések lennének a legfontosabbak a választás után?
– Előbb meg kell nyerni a választást.
– Lehet-e bármilyen mozgástere egy új kormánynak az önkormányzati szorítások feloldásában?
– Abban, hogy az önkormányzatokat illetően milyen alapvető intézkedésekre lenne szükség, elég sok munkám van az eltelt másfél-két hónapot tekintve. Az egyértelmű, hogy teljesen új alapokra kell helyezni a működésünk lehetőségeit. A Magyar Önkormányzati Szövetség utolsó, 2021-es közgyűlésén elfogadott egy olyan anyagot, amely hosszan részletezi – az MTA munkatársai és különböző pénzügyi, gazdasági, önkormányzati ügyekkel foglalkozó szakértők bevonásával készült megállapítások alapján – a lehetséges alternatívákat. Ebben szerepel, hogy a jelenlegi helyzet miért tarthatatlan, milyen területeken lenne szükség a változásra.
– Melyek a legfontosabb területek?
– Gyakorlatilag egy sincs, ahol ne kellene változtatni. Nyilvánvaló, hogy szektorsemleges intézményfinanszírozási rendszerre van szükség. Meg kell szüntetni, hogy a pénzeket politikai alapon osszák el. Tisztességes, átlátható, felzárkóztató programokra van szükség, de nem úgy, hogy tönkretesszük azokat a településeket, amelyek jól gazdálkodnak, jól működnek, hanem az államnak meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyekkel, ha egy kisebb települési önkormányzat nem tudja fenntartani a feladatait, akkor ő is kiszámíthatóan hozzájuthasson a kellő támogatáshoz és ne kényszerüljön kuncsorgásra. Támogatni kellene a települések együttműködését is – hogy ezt miként nevezzük, vagy milyen formát találunk ehhez, az részletkérdés. Mindenesetre alapjaiban kell kidolgozni az önkormányzati reformokat akár az oktatási, akár a többi területen, ahol évek óta nem hallunk mást, csak süket dumát. Visszakérdeznék: például az elmaradott térségek kisiskoláinak a felzárkóztatása tekintetében fel tudunk mutatni bármilyen eredményt a tíz éve indult Hoffmann Rózsa-féle program gyümölcseként? Ahol nagyon fontos és jelentős lenne a segítség, rendre elmarad és a jól működő területeknél generál problémákat. Vekerdy Tamás számomra örökbecsű mondása, hogy mind az oktatásban, mind egyéb területen a gyerekek kapcsán minden, ami lehetséges, az pozitív és minden, ami kötelező, az negatív. A Hoffmann-féle reform és az azt követő káosz következménye a rengeteg kötelezettség lett. A kötelező tanrend, a kötelező tankönyvválasztás, az állami felügyeletű iskolák esetében a tankerületek kialakítása – mind-mind olyan elem, ami egyszerre tragikus és gyerekellenes. Mindez pontosan azt igazolja, amit tíz éve mondtunk, hogy az iskolák a legjobb helyen az önkormányzatoknál vannak. Amelyik település nem tudja egyedül ellátni, ott közös fenntartásról is lehet gondolkodni. Természetesen az sem kizárt, hogy az állam tartsa fenn egyes esetekben az iskolát, de ez választható legyen és ne kötelező...
A BENZINÁRAT NEM FERTŐZI AZ OMIKRON - AZ OPEC PLUSZ NEM GYŐZTE MEG A PIACOT
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.01.05.
Az Opec plusz tagjai tegnap történetének egyik legrövidebb találkozóján a termelés növeléséről állapodtak meg, de a piac nem elégedett meg ezzel. A tőzsdei árak emelkedtek. Ebben szerepet játszik az is, hogy a spekulánsok úgy látják, az omicron a Covid-19 végének kezdete.
Mától a benzin nagykereskedelmi ára 3 forinttal, a gázolajé pedig 6 forinttal lesz magasabb. A 2022-es év is áremelkedéssel kezdődik tehát, ami nem igazán jelent meglepetést, ugyanis az óév utolsó napjaiban - csak karácsony óta – is két alkalommal történt ugyanez. A benzin így összesen 10 forinttal a dízelolaj 11 forinttal lett drágább. A benzinkutaknál ezt persze csak a prémium termékek vásárlói érzékelik, a 95-ös benzin és a normál gázolaj ára a 480 forintos hatósági korlát nélkül 495 forint és 500 forint lenne literenként.
A forint némileg erősödött ugyan az elmúlt napokban (enélkül valószínűleg nagyobb lenne a drágulás), döntő változásra egyhamar azonban a nyersolaj árának világpiaci alakulása miatt nem számíthatunk. A tőzsdei árak ugyanis tegnap több mint 1 százalékkal emelkedtek, miután az OPEC+ tagjai a szervezet történetének egyik legrövidebb találkozóján megállapodtak abban, hogy februártól – eredeti elképzeléseiknek megfelelően – napi 400 ezer hordóval növelik a kitermelést. Az északi tengeri Brent jegyzése meghaladta a 80 dollárt, ami november óta a legmagasabb. Úgy tűnik, - mondta Scott Shelton, a United ICAP energetikai szakértője - a piac arra fogad, hogy az omicron a Covid-19 végének kezdete...
Szerző: Azénpénzem
2022.01.05.
Mától a benzin nagykereskedelmi ára 3 forinttal, a gázolajé pedig 6 forinttal lesz magasabb. A 2022-es év is áremelkedéssel kezdődik tehát, ami nem igazán jelent meglepetést, ugyanis az óév utolsó napjaiban - csak karácsony óta – is két alkalommal történt ugyanez. A benzin így összesen 10 forinttal a dízelolaj 11 forinttal lett drágább. A benzinkutaknál ezt persze csak a prémium termékek vásárlói érzékelik, a 95-ös benzin és a normál gázolaj ára a 480 forintos hatósági korlát nélkül 495 forint és 500 forint lenne literenként.
A forint némileg erősödött ugyan az elmúlt napokban (enélkül valószínűleg nagyobb lenne a drágulás), döntő változásra egyhamar azonban a nyersolaj árának világpiaci alakulása miatt nem számíthatunk. A tőzsdei árak ugyanis tegnap több mint 1 százalékkal emelkedtek, miután az OPEC+ tagjai a szervezet történetének egyik legrövidebb találkozóján megállapodtak abban, hogy februártól – eredeti elképzeléseiknek megfelelően – napi 400 ezer hordóval növelik a kitermelést. Az északi tengeri Brent jegyzése meghaladta a 80 dollárt, ami november óta a legmagasabb. Úgy tűnik, - mondta Scott Shelton, a United ICAP energetikai szakértője - a piac arra fogad, hogy az omicron a Covid-19 végének kezdete...
AZ APOKALIPSZIS NEGYEDIK LOVASA: A KORMÁNY
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2021.12.22.
„Láttam, és íme, egy fakó ló; és a rajta ülő neve Halál volt. És szorosan követte őt a hádesz. És hatalmat kaptak, hogy öljenek... halálos csapással...” (Jelenések Könyve 6:8)
2021 augusztusában már nyilvánvaló volt, hogy viharsebesen érkezik a járvány negyedik hulláma. Szeptember elején az összes mértékadó, előrejelzéssel foglalkozó nemzetközi intézet és a Magyar Orvosi Kamara is jelezte, hogy amennyiben nem változik a helyzet Magyarországon, nem növekszik gyorsabban a beoltottak száma, és nem szigorítanak a védekezés szabályain, november végére a napi fertőzések száma elérheti a 12 ezret, és januárig újabb 6-7 ezer ember fog meghalni COVID-fertőzésben. Az ijesztő előjelek ellenére rendezte meg a kormány százezrek részvételével az augusztus 20-i tűzijátékot, az Eucharisztikus Kongresszust, a Vadászati Világkiállítást és az október 23-i Békemenetet. Pedig már szeptember elejétől tudható volt, hogy azokban az országokban, ahol tisztességesen tesztelnek, napról napra emelkedik az új megbetegedések, a kórházba kerülők száma, és napról napra több halálos áldozatot követel a járvány.
A magyar kormányt azonban láthatóan egyáltalán nem foglalkoztatták az egyre komorabbá váló tények. Miközben más országok egymás után vezették be a védekezéssel összefüggő szigorításokat, nálunk a kormány teljes gőzzel szervezte a saját nagyságát és dicsőítését szolgáló, méregdrága tömegrendezvényeket, és bagatellizálta a veszélyt. Nem mintha nem ismerte volna az ijesztő előrejelzéseket, ám hozott egy döntést, amelyet természetesen nem osztott meg a nyilvánossággal. Orbán Viktor és kormánya úgy döntött, inkább feláldoz még öt-hatezer életet a vírus oltárán, mint hogy újabb, népszerűtlen kötelező védekező intézkedéseket vezessen be. A mérleg egyik serpenyőjében az emberi életek, a másikban pedig a kormány népszerűsége és a 2022-es választási esélyek álltak, és a mérleg nyelve nyilvánvalóan a népszerűség felé billent. Az, hogy ma ismét naponta több mint kétszázan halnak meg COVID-ban, és ezzel újból világranglista-vezetők lettünk az egymillió főre jutó COVID-halálozásban, nem a kifürkészhetetlen sors akarata, hanem egy nagyon is tudatosan meghozott kormányzati döntés eredménye.
Mert hiába indultak október elején gyors növekedésnek a járvány terjedését jelző számok nálunk is, a kormány – a népszerűségvesztéstől rettegve – november utolsó harmadáig semmiféle hatékony járványellenes intézkedést nem hozott. Amikor pedig már tarthatatlanná vált a helyzet, mindössze a zárt közösségi terekben írták elő a kötelező maszkhasználatot. Ám mind a mai napig semmiféle, az oltatlanok szabad vírusterjesztését korlátozó intézkedést nem hoztak. Nyilvánvalóan azért, mert a közvélemény-kutatások egyértelműen jelezték, hogy míg a kötelező maszkhordást az oltatlanok többsége is elfogadja, azt, hogy a zárt térben zajló rendezvényeket csak oltási igazolvánnyal látogathassák, többségük elutasítja. Így nem meglepő, hogy lassan ugyanott tartunk, mint tavasszal, a járvány tetőzésének idején. A tegnapi napon (2021.12. 7.) Magyarországon 225-en haltak meg COVID-ban, miközben a hozzánk hasonló lélekszámú Ausztriában 48, Csehországban 54, Belgiumban 43, Izraelben 5, Portugáliában 4 halálos áldozatot követelt a járvány, Svédországban pedig senki nem halt meg a fertőzésben. Ám míg nálunk az előző napon 34 ezer tesztet végeztek, addig Ausztriában 385 ezret, Csehországban 109 ezret, Belgiumban 114 ezret, Portugáliában 98 ezret, Izraelben pedig 91 ezret. És ezen országok közül Magyarország az egyetlen, ahol egy teszt ára a nettó minimálbér 15 százaléka, a legtöbb hozzánk hasonló helyzetű országban viszont legalább havonta kétszer ingyen tesztelik az állampolgárokat. A tavaly elrettentő példaként emlegetett 60 milliós Olaszországban ugyanezen a napon 571 ezer tesztet végeztek el, és lakosságarányosan Magyarországon tizenötször annyian haltak meg, mint Olaszországban...
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2021.12.22.
2021 augusztusában már nyilvánvaló volt, hogy viharsebesen érkezik a járvány negyedik hulláma. Szeptember elején az összes mértékadó, előrejelzéssel foglalkozó nemzetközi intézet és a Magyar Orvosi Kamara is jelezte, hogy amennyiben nem változik a helyzet Magyarországon, nem növekszik gyorsabban a beoltottak száma, és nem szigorítanak a védekezés szabályain, november végére a napi fertőzések száma elérheti a 12 ezret, és januárig újabb 6-7 ezer ember fog meghalni COVID-fertőzésben. Az ijesztő előjelek ellenére rendezte meg a kormány százezrek részvételével az augusztus 20-i tűzijátékot, az Eucharisztikus Kongresszust, a Vadászati Világkiállítást és az október 23-i Békemenetet. Pedig már szeptember elejétől tudható volt, hogy azokban az országokban, ahol tisztességesen tesztelnek, napról napra emelkedik az új megbetegedések, a kórházba kerülők száma, és napról napra több halálos áldozatot követel a járvány.
A magyar kormányt azonban láthatóan egyáltalán nem foglalkoztatták az egyre komorabbá váló tények. Miközben más országok egymás után vezették be a védekezéssel összefüggő szigorításokat, nálunk a kormány teljes gőzzel szervezte a saját nagyságát és dicsőítését szolgáló, méregdrága tömegrendezvényeket, és bagatellizálta a veszélyt. Nem mintha nem ismerte volna az ijesztő előrejelzéseket, ám hozott egy döntést, amelyet természetesen nem osztott meg a nyilvánossággal. Orbán Viktor és kormánya úgy döntött, inkább feláldoz még öt-hatezer életet a vírus oltárán, mint hogy újabb, népszerűtlen kötelező védekező intézkedéseket vezessen be. A mérleg egyik serpenyőjében az emberi életek, a másikban pedig a kormány népszerűsége és a 2022-es választási esélyek álltak, és a mérleg nyelve nyilvánvalóan a népszerűség felé billent. Az, hogy ma ismét naponta több mint kétszázan halnak meg COVID-ban, és ezzel újból világranglista-vezetők lettünk az egymillió főre jutó COVID-halálozásban, nem a kifürkészhetetlen sors akarata, hanem egy nagyon is tudatosan meghozott kormányzati döntés eredménye.
Mert hiába indultak október elején gyors növekedésnek a járvány terjedését jelző számok nálunk is, a kormány – a népszerűségvesztéstől rettegve – november utolsó harmadáig semmiféle hatékony járványellenes intézkedést nem hozott. Amikor pedig már tarthatatlanná vált a helyzet, mindössze a zárt közösségi terekben írták elő a kötelező maszkhasználatot. Ám mind a mai napig semmiféle, az oltatlanok szabad vírusterjesztését korlátozó intézkedést nem hoztak. Nyilvánvalóan azért, mert a közvélemény-kutatások egyértelműen jelezték, hogy míg a kötelező maszkhordást az oltatlanok többsége is elfogadja, azt, hogy a zárt térben zajló rendezvényeket csak oltási igazolvánnyal látogathassák, többségük elutasítja. Így nem meglepő, hogy lassan ugyanott tartunk, mint tavasszal, a járvány tetőzésének idején. A tegnapi napon (2021.12. 7.) Magyarországon 225-en haltak meg COVID-ban, miközben a hozzánk hasonló lélekszámú Ausztriában 48, Csehországban 54, Belgiumban 43, Izraelben 5, Portugáliában 4 halálos áldozatot követelt a járvány, Svédországban pedig senki nem halt meg a fertőzésben. Ám míg nálunk az előző napon 34 ezer tesztet végeztek, addig Ausztriában 385 ezret, Csehországban 109 ezret, Belgiumban 114 ezret, Portugáliában 98 ezret, Izraelben pedig 91 ezret. És ezen országok közül Magyarország az egyetlen, ahol egy teszt ára a nettó minimálbér 15 százaléka, a legtöbb hozzánk hasonló helyzetű országban viszont legalább havonta kétszer ingyen tesztelik az állampolgárokat. A tavaly elrettentő példaként emlegetett 60 milliós Olaszországban ugyanezen a napon 571 ezer tesztet végeztek el, és lakosságarányosan Magyarországon tizenötször annyian haltak meg, mint Olaszországban...
KIJELENTETTE, HOGY ÉN AZ Ő KREÁLMÁNYA VAGYOK, NÉLKÜLE ÉN NEM VISZEM SEMMIRE
TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2022.01.05.
A nyilvánosságot váratlanul érte, amikor múlt héten Szilágyi Liliána úszónő bántalmazással vádolta meg az édesapját. A korábbi úszókapitány, Hargitay András évekkel ezelőtti könyvéből azonban kiderül: a családon belüli viszonyok elmérgesedéséről az edzők már 2016-ban is tudtak. A könyvben részletek olvashatók arról is, hogyan nehezítette meg Szilágyi Zoltán lánya olimpiai részvételét, és hova költözött el tőle az úszónő. Szilágyi Liliána amerikai karrierjének egy hazai feljelentés vetett véget.
Szilágyi Liliána múlt szerdán beszélt először arról, hogy édesapja testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta. Az édesapa, Szilágyi Zoltán tagadta a vádakat, és arra kérte lányát, ne használja a nevét. Az Eb-ezüstérmes úszónő 18 éves testvére, Gerda nyílt levelében egyenesen hazugságnak nevezte nővére szavait. Szilágyi vasárnapi interjújában a Hír TV-n korábbi öngyilkossági szándékáról is vallott: egy 2015 végi családi nyaraláson úgy érezte, nincs kiút.
A sportoló nyilatkozatai, különösen a 2016-os Eb-ezüstérem utáni gondolatai az élő tévéadásban egészen más értelmet nyertek, mióta bevallotta, az apjának akart üzenni. Szilágyi 2016-ban 19 éves volt, már ifjúsági olimpiai bajnok, aki az Eb-re aranyesélyesként utazott ki. 200 pillangón végül egy századdal maradt le a német Franziska Hentke mögött.
Az akkori kapitány, Hargitay András 2018-ban megjelent, Feszített víztükör című könyvében meglepő részletességgel írta le, mi történt a családban a londoni Eb előtt...
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2022.01.05.
Szilágyi Liliána múlt szerdán beszélt először arról, hogy édesapja testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta. Az édesapa, Szilágyi Zoltán tagadta a vádakat, és arra kérte lányát, ne használja a nevét. Az Eb-ezüstérmes úszónő 18 éves testvére, Gerda nyílt levelében egyenesen hazugságnak nevezte nővére szavait. Szilágyi vasárnapi interjújában a Hír TV-n korábbi öngyilkossági szándékáról is vallott: egy 2015 végi családi nyaraláson úgy érezte, nincs kiút.
A sportoló nyilatkozatai, különösen a 2016-os Eb-ezüstérem utáni gondolatai az élő tévéadásban egészen más értelmet nyertek, mióta bevallotta, az apjának akart üzenni. Szilágyi 2016-ban 19 éves volt, már ifjúsági olimpiai bajnok, aki az Eb-re aranyesélyesként utazott ki. 200 pillangón végül egy századdal maradt le a német Franziska Hentke mögött.
Az akkori kapitány, Hargitay András 2018-ban megjelent, Feszített víztükör című könyvében meglepő részletességgel írta le, mi történt a családban a londoni Eb előtt...
AMERIKÁBAN SZOKATLANNAK TARTJÁK TRUMP TÁMOGATÓLEVELÉT ORBÁNNAK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.01.05.
A magyar Orbán Viktor igazán szereti a hazáját, és biztonságban akarja tudni saját népét” - írta Donald Trump Orbán kampányát segítendő. De miért ír a bukott amerikai elnök Orbánt támogató levelet? - teszik fel Amerikában a kérdést. Európában van, aki szerint Lengyelország és Magyarország „ütlegelése” kontraproduktív, és mérgezi az EU belső összetartozását.
Donald Trump az amerikai elnöki hivatal elvesztése után is aktív maradt a politikában, ami részben abban nyilvánul meg, hogy rendszeresen támogatásáról biztosítja a hozzá hasonló gondolkodású amerikai republikánus politikusokat, így például legutóbb Derek Schmidt kansasi igazságügyi minisztert, aki indul az állam kormányzóválasztásán. Ebben a kontextusban értelmezi a Washington Post Trump minapi megnyilvánulását, az Orbán Viktor melletti kiállást, amit azonban - lévén szó külföldi ország választási kampányának ügyében történt véleménynyilvánításról - a lap „szokatlannak” tart.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.01.05.
Donald Trump az amerikai elnöki hivatal elvesztése után is aktív maradt a politikában, ami részben abban nyilvánul meg, hogy rendszeresen támogatásáról biztosítja a hozzá hasonló gondolkodású amerikai republikánus politikusokat, így például legutóbb Derek Schmidt kansasi igazságügyi minisztert, aki indul az állam kormányzóválasztásán. Ebben a kontextusban értelmezi a Washington Post Trump minapi megnyilvánulását, az Orbán Viktor melletti kiállást, amit azonban - lévén szó külföldi ország választási kampányának ügyében történt véleménynyilvánításról - a lap „szokatlannak” tart.
„A magyar Orbán Viktor igazán szereti a hazáját, és biztonságban akarja tudni saját népét” - idézi a cikk a Fehér Ház volt lakójának a közleményét. A Washington Post felhívja a figyelmet arra: Trump azt a jobboldali populista magyar miniszterelnököt biztosította teljes támogatásáról, akit a demokrácia aláásásával vádolnak. Orbán pártja, a Fidesz az elmúlt évtizedben - részben új alkotmány bevezetése révén - gyengítette a bírói függetlenséget és az emberi jogok védelmét, továbbá megnyirbálta az újságírók jogait, és kiterjesztette a kormányzati ellenőrzést a média fölött - emlékeztet a Washington Post. Megírja azt is: hat ellenzéki párt összefogott Márki-Zay Péter ellenzéki vezetővel, hogy elmozdítsák Orbánt a tavaszi választáson.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Lucia Puttrichnak, Hessen német tartomány kereszténydemokrata pártállású szövetségi és Európa-ügyi miniszterének a vendégkommentárját közli az Unió gyakran hangoztatott értékeinek mibenlétéről. A szerző kiemeli: az európai integráció nem azt jelenti, hogy valamilyen elképzelt egységben összeolvasztják a különböző identitásokat.
Puttrich emlékeztet arra, hogy az Európai Unió a szerződések értelmében olyan értékközösség, amelynek alapja az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása. De van-e egységes európai sztenderdje a demokráciának és a jogállamiságnak? A szerző szerint nincs, és azok a konfliktusok, amelyek évek óta izzanak a lengyelországi és magyarországi igazságügyi reformok, illetve média- és civilszervezeti törvények körül, rávilágítanak arra, hogy mennyire eltérőek lehetnek az elképzelések az úgynevezett közös értékeket illetően. Úgy véli, azok a kísérletek, hogy politikai úton egyesítsék ezeket az értékfelfogásokat, zsákutcába vezetik az EU-t az integrációs politika szempontjából.
Lengyelország és Magyarország „ütlegelése” kontraproduktív, és mérgezi az EU belső összetartozását - írja Lucia Puttrich, és úgy véli, Németországnak lehetőség szerint le kell nyugtatnia ezt a vitát.
A CDU politikusa az EU-n belül az egyenrangú felek együttműködését és a kölcsönös tiszteletet hangsúlyozza, a fontos kérdésekben érvényesülő egyhangú döntéshozatali követelményt - vagyis a vétójogot - pedig az európai integráció lényegi jellemzőjeként értelmezi. Értetlenségét hangoztatja annak kapcsán, hogy az új német kormánykoalíció föderális Európa megteremtéséről beszél, holott ez az uniós alapszerződés megváltoztatását igényelné, amihez nem csupán az európai intézmények szintjén lenne szükség egyetértésre, hanem a nemzeti parlamentekben is biztosítani kellene az alkotmányozó többséget.
Puttrich szerint Németországnak vissza kellene találnia abba a szerepkörbe, hogy közvetítőként lép fel Kelet és Nyugat, illetve a nagy és a kisebb tagállamok között. Annak idején ezt követte Helmut Kohl kancellár - teszi hozzá. Úgy ítéli meg, hogy ezt a lépést Emmanuel Macron francia elnök már megtette, amikor meglátogatta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Az együttműködés elmélyítése az érvényben levő szerződések alapján nem fog sikerülni, ha nem veszik tudomásul azt, hogy az egység a sokféleség elfogadásán alapul - fejtegeti a Frankfurter Allgemeine Zeitung vendégszerzője. Szerinte az európai egyesülés nem jelentheti az identitások és értékek összeolvasztását, hanem csakis szuverén államok kölcsönösen előnyös együttműködéseként képzelhető el. „Erre emlékeztetnek minket az új tagállamok, néha hangosabban, néha halkabban” - zárul a kommentár.
A JÁRVÁNYSPECIALISTA VALLOMÁSA: „A BETEGSÉGET MÁR ISMERJÜK, DE EGYRE NEHEZEBB ELKÉPZELNI, HOGY TELJESEN ELTŰNIK”
VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2022.01.03.
A Válasz Online a pandémia korábbi hullámai idején több Asian Boss-videó leiratát elérhetővé tette magyarul – Dél-Korea járványügyi specialistái ugyanis mind tapasztalatban, mind kommunikációban a világ előtt járnak. Minden általunk közölt eddigi epizód után arra számítottunk, hogy javulnak a Covid-kilátások, de aztán jött egy-egy új variáns – legutóbb az omikron –, és megint „végtelennek” tűnik ez a történet. Két éve még arra kerestük a választ Jerome Kimmel, a szöuli Nemzetközi Vakcina Intézet (IVI) vezetőjével, hogy mikor lesznek kész a Covid-19 elleni vakcinák. 2021 elején aztán a szakértő azt mondta, igenis mindegyik vakcina nagyszerű. A vele készült legújabb beszélgetés eredetije egy hónapja került ki az éterbe – és mivel Kim kendőzetlen őszinteséggel beszél arról, hogy a tudósok hol hibáztak a járványügy kommunikációjában, most ezt a monstre interjút is közreadjuk magyarul (némi szerkesztés után) – hála a fordítónak, Mezei Violának. A lényeg: a betegséget már ismerjük, tudjuk, hogy a védőoltás segít, vannak módszereink a fertőzöttek kezelésére, de a továbbfertőzéssel kapcsolatban még nagy a bizonytalanság a tudományban...
Szerző: A szerk.
2022.01.03.
130 MILLIÓT KAPOTT A GURULTURULOS FELVONULÁST SZERVEZŐ CÉG EGY MUSICALRE – A HUPPA.HU HAZAI LAPSZEMLÉJE
HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.01.05.
A Petőfi-emlékév keretén belül egy Petőfi-musicalre
Lezsák Sándor népfőiskolája is emlékezhet 90 millióért.
Szerző: huppa.hu
2022.01.05.
Lezsák Sándor népfőiskolája is emlékezhet 90 millióért.
Deák Dániel büszke arra, hogy a Megafon százmillióval toldotta meg a Facebook-posztjait
Deák szerint a Megafon nem közpénzből, hanem adományokból működik, például Rákay Philip is adott nekik több tízmillió forintot.
Deák szerint a Megafon nem közpénzből, hanem adományokból működik, például Rákay Philip is adott nekik több tízmillió forintot.
A kormányzati pénzszórás miatt úgy érzik a magyarok, hogy jobban élnek, de keserűen fognak ébredni
Az államosított nyugdíjpénzeket lényegében elégettük.
Az államosított nyugdíjpénzeket lényegében elégettük.
Nem kérték, nem indokolták, csak eltették
Az állami vagyon volt 2021 legnagyobb vesztese.
Az állami vagyon volt 2021 legnagyobb vesztese.
Sztojka Attila kormánybiztos szerződéseket ígért a „körön belül lévő” roma képviselőknek
A Népszava birtokába került hangfelvétel szerint a kormánybiztos azt is állítja, hogy BM-esként mindenkiről tud sok mindent.
A Népszava birtokába került hangfelvétel szerint a kormánybiztos azt is állítja, hogy BM-esként mindenkiről tud sok mindent.
Felmondta a szerződést Magyarországgal a Pegasus gyártója
Az izraeli cég a visszaélések miatt a 102 megrendelőből csupán 37-et tartott meg, de az EU-ból csak Magyarországot és Lengyyelországot érinti a döntés.
Az izraeli cég a visszaélések miatt a 102 megrendelőből csupán 37-et tartott meg, de az EU-ból csak Magyarországot és Lengyyelországot érinti a döntés.
Pintér beismerte: szakadt vizsgálókesztyűk kerültek a kórházakba
Óccó tájföldi átfestett használt gumikesztyű?
Óccó tájföldi átfestett használt gumikesztyű?
Sokkal több plakáthely juthat a Fidesznek, mint az ellenzéknek
Akár háromszor-négyszer több.
Akár háromszor-négyszer több.
Eldőlt, kik lesznek Márki-Zay Péter és az ellenzék „beszélői fejei”
Azokat szokták így nevezni, akik egy-egy szakterület kommunikációját viszik, vagyis az adott témában ők képviselik az ellenzék és miniszterelnök-jelöltjük álláspontját.
Azokat szokták így nevezni, akik egy-egy szakterület kommunikációját viszik, vagyis az adott témában ők képviselik az ellenzék és miniszterelnök-jelöltjük álláspontját.
Bejegyezték Gattyán György pártját
Elkészült a MEMO. Nem Meztelenül Morgunk, hanem: Megoldás Mozgalom.
Elkészült a MEMO. Nem Meztelenül Morgunk, hanem: Megoldás Mozgalom.
Valószínűleg nem Vucic áll a magyar kormány boszniai nyomulása mögött, hanem Vlagyimir Putyin
A nemzetközi sajtó számára is feltűnt, hogy Magyarország rendkívül egyoldalú diplomáciát folytat Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban.
A nemzetközi sajtó számára is feltűnt, hogy Magyarország rendkívül egyoldalú diplomáciát folytat Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban.
Hivatalos: Horvátországba megérkezett az ötödik hullám
A horvát egészségügyi miniszter mindenki el fogja kapni az omikront.
A horvát egészségügyi miniszter mindenki el fogja kapni az omikront.
Az ATV-t Németh Sándor tulajdonos fia, Németh S. Szilárd vezeti
Szerinte apja állásfoglalásai nem befolyásolják a tévécsatornát.
Szerinte apja állásfoglalásai nem befolyásolják a tévécsatornát.
Drágább lesz a kakaós csiga
A lisztdrágulás miatt a legtöbb pékáru többe fog kerülni januártól.
A lisztdrágulás miatt a legtöbb pékáru többe fog kerülni januártól.
SZABAD SZEMMEL TRUMPRÓL ÉS ORBÁNRÓL: EGY LEVITÉZLETT AUTOKRATA PÁTYOLGAT EGY FELTÖREKVŐ AUTOKRATÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.01.05.
Trump már jó ideje a magyar politikus rajongója, 3 éve még Washingtonba is meghívta, amit elítéltek a Kongresszus mindkét oldalán. Lapszemle.
Rolling Stone
Egy levitézlett autokrata pátyolgat egy feltörekvő autokratát, írja a magazin, miután Trump teljes támogatásáról biztosította az újjáválasztásért harcoló Orbán Viktort. Meglehetősen furcsa az ilyesfajta kiállás egy volt elnök részéről, különösen a magyar kormányfő esetében, hiszen ő tekintélyelvű szélsőjobboldali, aki nyíltan szapulja a demokráciát. Ehhez képest a Fehér Ház előző gazdája úgy gondolja róla, hogy nagyszerű teljesítménnyel megvédte Magyarországot, továbbá hogy erős vezető.
Nem véletlen, hogy a New York Times szerint már annyira illiberális, hogy az már egyfajta válságot idézett elő az EU-ban. Azon felül az Európai Bíróság éppen azon tanakodik, megengedje-e a Bizottságnak az anyagi segítség leállítását, miután Orbán azon dolgozik, hogy aláássa a sajtószabadságot, a jogállamot és az emberi jogokat.
Trump már jó ideje a magyar politikus rajongója, 3 éve még Washingtonba is meghívta, amit elítéltek a Kongresszus mindkét oldalán. Egy amerikai magyar lobbista szerint a találkozó olyan volt az autokrata Orbánnak, mint a teniszben a grand slam, azaz amikor valaki megnyeri az év mind a négy nagy tornáját.
Nem meglepő, hogy a korábbi elnök beállt a miniszterelnök mögé, mint ahogy az sem, hogy egyfolytában bálványozza a földkerekség több legbrutálisabb, demokrácia-ellenes erős embereit, miközben próbálja megfordítani az amerikai választás eredményét. Dicsérte Putyint, az észak-koreai diktátort, még a múlt hónapban is. Egészen pontosan azt mondta: az olyanok, mint ő, valamiért a lehető legjobban, ragyogóan el vannak a zsarnokokkal, tekintélyelvű vezérekkel.
Guardian
Az Orbán-féle illiberális demokráciára hajazó egypártrendszer jelenti újabban a követendő modellt Trump és hívei számára, írja Lloyd Green, aki New Yorkban ügyvéd, de korábban az idősebbik Bush tanácsadója volt, majd dolgozott az igazságügyi tárcánál. Az új hitvallás háttereként emlékeztet arra, hogy a republikánusok többsége úgy látja: akik egy éve megostromolták a Kongresszust, a szabadságot akarták megvédeni. És továbbra is kétségbe vonjl az elnökválasztás eredményét. A párt felfogását nagyjából úgy lehet jellemezni, mintha feldobna egy érmét és azt mondaná: ha fej, én nyerek, ha írás, te veszítesz.
Ezekben a körökben a trumpizmus már nem egyszerűen kultusz, mozgalom lett. Ennek megfelelően biztosította a volt elnök teljes támogatásáról Orbánt, az illiberális demokrácia nyílt pártolóját. Azt, aki korlátozta a sajtót és a maga javára módosította az alkotmányt, illetve a törvényeket. Célja az egypártrendszer. Olyan mintha a Duna partjára költözne Mar-a-Lago, Trump személyes birodalma.
Ezen felül a politika középpontjába állította a vért, a rögöt és a kereszténységet, a köztársaságinak nevezett tábor legnagyobb örömére. Pence volt alelnök és Sessions, a korábbi igazságügyi miniszter Budapesten rótta le hódolatát Orbán és a konzervatív társadalmi értékek előtt.
Biden mondhat, amit akar, tehát hogy be akarja temetni az árkokat, maradt az erős politikai megosztottság az USÁ-ban. A jó gazdasági eredmények sem takarják el a törésvonalakat, amelyek csak mélyebbek lettek egy év alatt. A politikát a törzsi felfogás és az elégedetlenség vezérli, ameddig csak a szem ellát. A republikánusok nemrégiben azzal a jelszóval gyűjtöttek adományokra, hogy a pénz az amerikaiaknak kell – a demokratapártiak ellen. Már itt tartunk.
Süddeutsche Zeitung
A német kézilabda válogatott új csapatkapitánya igényt tart arra, hogy az alig egy hét múlva kezdődő EB során elmondja véleményét a társrendező Magyarországon uralkodó állapotokról. Így arról, hogy Orbán Viktor miként viszonyul a melegséghez. Golla úgy fogalmazott: mindent el fog követni, hogy társai is szabadon közölhessék, amit gondolnak. Nem tudja persze befolyásolni a magyar politikát, de ez még nem jelenti, hogy helyeselné.
Emberként és sportolóként azonban igencsak nyugtalanítja, hogy a homoszexualitás téma lehet, és hogy bárki elutasítsa a másságot. Merthogy ő maga a sokszínűséget támogatja, és azt, hogy mindenki olyan legyen, ahogy azt jónak látja. A játékos mindig hangot kíván adni ennek a meggyőződésének.
FT
Emlékezetpolitikájához, a történelem cenzúrázásához Putyin a kínai modellt koppintja, de alapvetően azt csinálja ezen a területen, amit Orwell fogalmazott meg az 1984-ben: aki ellenőrzi a múlt, az ellenőrzi a jövőt. Aki kezében tartja a jelent, az szabja meg a múltat. Igazából Hszi is ugyanezt csinálja.
A múlt év végén mindkét vezető drámai módon korlátozta a vitát a történelemről. Az oroszoknál betiltották a Memorialt, amely civil szervezetként a sztálinizmus áldozatainak emlékét őrzi. Hongkongban pedig az egyetemek eltávolították a Tienanment téri vérengzésnek emléket állító szobrokat.
Ami a Memoriallal történik, az fordulópontnak tűnik az egész ország számára. Hiszen az országban idáig jobban megtűrték az elégedetlenséget, mint Kínában. 5 éve Putyin maga leplezett le Moszkvában egy emlékművet a sztálinizmus halottainak emlékére. De elemzők szerint a mostani fejlemény arra utal, hogy olyasfajta cenzúra és szigor jön, mint ami Pekingben már bevett.
Elismerik Mao és Sztálin „hibáit”, de azokat apró kisiklásnak tekintik hősies életművükhöz képest. Hszi biztosan áldását adná arra, hogy Putyin lecsap a nagy vezér bírálóira. Egyébiránt a történelemről folyó vita korlátozása mindkét országban együtt jár az elnyomás fokozódásával. Közben pedig úgy állítják be, hogy aki bármit felhoz a két történelmi személyiség ellen, az külföldi hatalmak szekerét tolja.
Alkotmánymódosítás révén mindkét elnök elérte, hogy még jó sokáig irányíthassa országát. Ha Putyin 2036-ig államfő marad, akkor tovább lesz hatalmon, mint Sztálin. És ha utánozni akarod a Gazdát, akkor miért engednéd meg, hogy bárki kritizálja?
Der Standard
Paul Lendvai nem tartja kizártnak, hogy 2022 a válságok éve lesz, mert a liberális demokrácia világszerte bajban van, az USÁ-tól kezdve, Olaszországon át, Csehországig. A járvány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy azok a politikusok szerepelnek jól a választásokon, akik szavahihetőek. Merthogy a polgárok látják, mennyire fontos az, ki hozza meg a döntéseket. Jól érzékelhető ez az olaszoknál, ahol hatalmasat lendített a dolgokon Draghi miniszterelnök hozzáértése.
A kormányváltás óvatos derűlátást váltott ki Bulgáriában is, ahol idáig egy korrupt erős ember volt az úr, illetve a hasonló bajokkal küszködő cseheknél. Amerikában viszont a politika kifordult a sarkaiból és gyorsan veszítenek tekintélyükből a hatalom gazdái Franciaországban, valamint Nagy-Britanniában is. Persze a liberális demokrácia már sok mindent átvészelt.
Nagy veszélyt jelentenek ugyanakkor az olyan diktátorok kiszámíthatatlan húzásai, mint Putyin és Hszi. Éspedig nem csupán a fenyegetett Ukrajna, továbbá Tajvan, hanem az egész világbéke számára. Ideértve a tovagyűrűző hatásokat a Balkánon, illetve a Dél-Kínai-tengeren. Mivel ezek a politikusok teljesen kézben tartják a sajtót, ugyanakkor el vannak szigetelve a valóságtól, így könnyen előfordulhat, hogy túlfeszítik a húrt, mert azt hiszik, hogy mindent megtehetnek.
Semmi jót nem ígér, hogy Európa vezető nélkül maradt, miután Merkel távozott, Macron pedig belesüppedt a választási kampányba. Emellett pedig Biden hatalmas belpolitikai nehézségekkel küszködik.
Neue Kronen Zeitung
Osztrák szakértők előzetesen úgy számoltak, hogy tavaly nagyjából 30 ezer illegális bevándorlót tartóztatnak fel az ország határain, ehhez képest Magyarország felől csak Burgenlandban csaknem 20 ezer migráns akadt fenn a szűrőn. A kivezényelt katonáknak és rendőröknek lélegzetvételnyi szünet sem jutott, folyamatosan veszik fel az elfogottak adatait, gondoskodnak az ellátásukról, a gyűjtőhelyekre viszik őket. Jóformán minden nap nagyüzem van, 169 esetben embercsempész maffia tagjait kapcsolták le.
A határmenti tartományban a legtöbben Felsőpulyánál (Oberpullendorf), valamint Neusiedl am See-nél próbálkoztak, de népszerű volt Soprontól nem messze Siegesdorf is. A mikrobuszokban gyakran 17 vagy még több embert zsúfoltak be a bűnözők. Októberben pont emiatt két férfin már nem lehetett segíteni, egyszerűen megfulladtak a raktérben, ahol összesen 29-en próbáltak meg bejutni Ausztriába. A sofőr elmenekült, de később hazájában, Lettországban elfogták. Egyébiránt szakértők szerint a hullám az idén sem enyhül.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.01.05.
Rolling Stone
Egy levitézlett autokrata pátyolgat egy feltörekvő autokratát, írja a magazin, miután Trump teljes támogatásáról biztosította az újjáválasztásért harcoló Orbán Viktort. Meglehetősen furcsa az ilyesfajta kiállás egy volt elnök részéről, különösen a magyar kormányfő esetében, hiszen ő tekintélyelvű szélsőjobboldali, aki nyíltan szapulja a demokráciát. Ehhez képest a Fehér Ház előző gazdája úgy gondolja róla, hogy nagyszerű teljesítménnyel megvédte Magyarországot, továbbá hogy erős vezető.
Nem véletlen, hogy a New York Times szerint már annyira illiberális, hogy az már egyfajta válságot idézett elő az EU-ban. Azon felül az Európai Bíróság éppen azon tanakodik, megengedje-e a Bizottságnak az anyagi segítség leállítását, miután Orbán azon dolgozik, hogy aláássa a sajtószabadságot, a jogállamot és az emberi jogokat.
Trump már jó ideje a magyar politikus rajongója, 3 éve még Washingtonba is meghívta, amit elítéltek a Kongresszus mindkét oldalán. Egy amerikai magyar lobbista szerint a találkozó olyan volt az autokrata Orbánnak, mint a teniszben a grand slam, azaz amikor valaki megnyeri az év mind a négy nagy tornáját.
Nem meglepő, hogy a korábbi elnök beállt a miniszterelnök mögé, mint ahogy az sem, hogy egyfolytában bálványozza a földkerekség több legbrutálisabb, demokrácia-ellenes erős embereit, miközben próbálja megfordítani az amerikai választás eredményét. Dicsérte Putyint, az észak-koreai diktátort, még a múlt hónapban is. Egészen pontosan azt mondta: az olyanok, mint ő, valamiért a lehető legjobban, ragyogóan el vannak a zsarnokokkal, tekintélyelvű vezérekkel.
Guardian
Az Orbán-féle illiberális demokráciára hajazó egypártrendszer jelenti újabban a követendő modellt Trump és hívei számára, írja Lloyd Green, aki New Yorkban ügyvéd, de korábban az idősebbik Bush tanácsadója volt, majd dolgozott az igazságügyi tárcánál. Az új hitvallás háttereként emlékeztet arra, hogy a republikánusok többsége úgy látja: akik egy éve megostromolták a Kongresszust, a szabadságot akarták megvédeni. És továbbra is kétségbe vonjl az elnökválasztás eredményét. A párt felfogását nagyjából úgy lehet jellemezni, mintha feldobna egy érmét és azt mondaná: ha fej, én nyerek, ha írás, te veszítesz.
Ezekben a körökben a trumpizmus már nem egyszerűen kultusz, mozgalom lett. Ennek megfelelően biztosította a volt elnök teljes támogatásáról Orbánt, az illiberális demokrácia nyílt pártolóját. Azt, aki korlátozta a sajtót és a maga javára módosította az alkotmányt, illetve a törvényeket. Célja az egypártrendszer. Olyan mintha a Duna partjára költözne Mar-a-Lago, Trump személyes birodalma.
Ezen felül a politika középpontjába állította a vért, a rögöt és a kereszténységet, a köztársaságinak nevezett tábor legnagyobb örömére. Pence volt alelnök és Sessions, a korábbi igazságügyi miniszter Budapesten rótta le hódolatát Orbán és a konzervatív társadalmi értékek előtt.
Biden mondhat, amit akar, tehát hogy be akarja temetni az árkokat, maradt az erős politikai megosztottság az USÁ-ban. A jó gazdasági eredmények sem takarják el a törésvonalakat, amelyek csak mélyebbek lettek egy év alatt. A politikát a törzsi felfogás és az elégedetlenség vezérli, ameddig csak a szem ellát. A republikánusok nemrégiben azzal a jelszóval gyűjtöttek adományokra, hogy a pénz az amerikaiaknak kell – a demokratapártiak ellen. Már itt tartunk.
Süddeutsche Zeitung
A német kézilabda válogatott új csapatkapitánya igényt tart arra, hogy az alig egy hét múlva kezdődő EB során elmondja véleményét a társrendező Magyarországon uralkodó állapotokról. Így arról, hogy Orbán Viktor miként viszonyul a melegséghez. Golla úgy fogalmazott: mindent el fog követni, hogy társai is szabadon közölhessék, amit gondolnak. Nem tudja persze befolyásolni a magyar politikát, de ez még nem jelenti, hogy helyeselné.
Emberként és sportolóként azonban igencsak nyugtalanítja, hogy a homoszexualitás téma lehet, és hogy bárki elutasítsa a másságot. Merthogy ő maga a sokszínűséget támogatja, és azt, hogy mindenki olyan legyen, ahogy azt jónak látja. A játékos mindig hangot kíván adni ennek a meggyőződésének.
FT
Emlékezetpolitikájához, a történelem cenzúrázásához Putyin a kínai modellt koppintja, de alapvetően azt csinálja ezen a területen, amit Orwell fogalmazott meg az 1984-ben: aki ellenőrzi a múlt, az ellenőrzi a jövőt. Aki kezében tartja a jelent, az szabja meg a múltat. Igazából Hszi is ugyanezt csinálja.
A múlt év végén mindkét vezető drámai módon korlátozta a vitát a történelemről. Az oroszoknál betiltották a Memorialt, amely civil szervezetként a sztálinizmus áldozatainak emlékét őrzi. Hongkongban pedig az egyetemek eltávolították a Tienanment téri vérengzésnek emléket állító szobrokat.
Ami a Memoriallal történik, az fordulópontnak tűnik az egész ország számára. Hiszen az országban idáig jobban megtűrték az elégedetlenséget, mint Kínában. 5 éve Putyin maga leplezett le Moszkvában egy emlékművet a sztálinizmus halottainak emlékére. De elemzők szerint a mostani fejlemény arra utal, hogy olyasfajta cenzúra és szigor jön, mint ami Pekingben már bevett.
Elismerik Mao és Sztálin „hibáit”, de azokat apró kisiklásnak tekintik hősies életművükhöz képest. Hszi biztosan áldását adná arra, hogy Putyin lecsap a nagy vezér bírálóira. Egyébiránt a történelemről folyó vita korlátozása mindkét országban együtt jár az elnyomás fokozódásával. Közben pedig úgy állítják be, hogy aki bármit felhoz a két történelmi személyiség ellen, az külföldi hatalmak szekerét tolja.
Alkotmánymódosítás révén mindkét elnök elérte, hogy még jó sokáig irányíthassa országát. Ha Putyin 2036-ig államfő marad, akkor tovább lesz hatalmon, mint Sztálin. És ha utánozni akarod a Gazdát, akkor miért engednéd meg, hogy bárki kritizálja?
Der Standard
Paul Lendvai nem tartja kizártnak, hogy 2022 a válságok éve lesz, mert a liberális demokrácia világszerte bajban van, az USÁ-tól kezdve, Olaszországon át, Csehországig. A járvány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy azok a politikusok szerepelnek jól a választásokon, akik szavahihetőek. Merthogy a polgárok látják, mennyire fontos az, ki hozza meg a döntéseket. Jól érzékelhető ez az olaszoknál, ahol hatalmasat lendített a dolgokon Draghi miniszterelnök hozzáértése.
A kormányváltás óvatos derűlátást váltott ki Bulgáriában is, ahol idáig egy korrupt erős ember volt az úr, illetve a hasonló bajokkal küszködő cseheknél. Amerikában viszont a politika kifordult a sarkaiból és gyorsan veszítenek tekintélyükből a hatalom gazdái Franciaországban, valamint Nagy-Britanniában is. Persze a liberális demokrácia már sok mindent átvészelt.
Nagy veszélyt jelentenek ugyanakkor az olyan diktátorok kiszámíthatatlan húzásai, mint Putyin és Hszi. Éspedig nem csupán a fenyegetett Ukrajna, továbbá Tajvan, hanem az egész világbéke számára. Ideértve a tovagyűrűző hatásokat a Balkánon, illetve a Dél-Kínai-tengeren. Mivel ezek a politikusok teljesen kézben tartják a sajtót, ugyanakkor el vannak szigetelve a valóságtól, így könnyen előfordulhat, hogy túlfeszítik a húrt, mert azt hiszik, hogy mindent megtehetnek.
Semmi jót nem ígér, hogy Európa vezető nélkül maradt, miután Merkel távozott, Macron pedig belesüppedt a választási kampányba. Emellett pedig Biden hatalmas belpolitikai nehézségekkel küszködik.
Neue Kronen Zeitung
Osztrák szakértők előzetesen úgy számoltak, hogy tavaly nagyjából 30 ezer illegális bevándorlót tartóztatnak fel az ország határain, ehhez képest Magyarország felől csak Burgenlandban csaknem 20 ezer migráns akadt fenn a szűrőn. A kivezényelt katonáknak és rendőröknek lélegzetvételnyi szünet sem jutott, folyamatosan veszik fel az elfogottak adatait, gondoskodnak az ellátásukról, a gyűjtőhelyekre viszik őket. Jóformán minden nap nagyüzem van, 169 esetben embercsempész maffia tagjait kapcsolták le.
A határmenti tartományban a legtöbben Felsőpulyánál (Oberpullendorf), valamint Neusiedl am See-nél próbálkoztak, de népszerű volt Soprontól nem messze Siegesdorf is. A mikrobuszokban gyakran 17 vagy még több embert zsúfoltak be a bűnözők. Októberben pont emiatt két férfin már nem lehetett segíteni, egyszerűen megfulladtak a raktérben, ahol összesen 29-en próbáltak meg bejutni Ausztriába. A sofőr elmenekült, de később hazájában, Lettországban elfogták. Egyébiránt szakértők szerint a hullám az idén sem enyhül.
ORBÁN CSAPATOT ÉPÍT
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.01.05.
Orbán Viktor pénzt kér. Ezúttal nem az Uniótól kerítésre, hanem az ő népétől kampányra, hogy az üzenet mindenhová és mindenkihez eljusson. Hogy ki kap ilyen tarháló levelet, az egyáltalán nem mindegy. Mert aki arra sem méltó, hogy adakozzon, az nem a nemzettest része, aki nincs a misén, nem tud dobni a perselybe, aki nem dob a perselybe, nem méltó arra, hogy Orbán a hajlékába jöjjön, és meggyógyuljon az ő lelke. Donald Trump nem sokkal a levelek postára adása előtt – amelyekben Orbán Viktor pénzt kér – fejtette ki, hogy cimborája – a magyar fasiszta – szereti az ő népét, csodálatos munkát végez, ezért támogatja az újraválasztását.
No most, ha valaki, jelesül a nemzetvezető különbséget tesz alattvalói közt már a tekintetben is, hogy kiérdemelték-e, utalhatnak a pártnak vagy sem, az a nemzetvezető nem szereti az ő népét, hanem annak csak egy kis szeletét. Vagy őket sem igazán, csak épp égető szüksége van a szavazataikra. Érdekes dolgok történnek itt minálunk a választásokhoz közeledve. A kiválasztottakra Orbán ráborítja az ország pénztárcáját, nem győzve hangsúlyozni, hogy ettől megy az ország előre és nem hátra, valamint, hogy mindezt a földi jót, amit kegyeskedik adni Feri bátyáméknak, Gyurcsány, akárha Mr. Jones, visszajön és elveszi. Ugye nem akarjátok, hogy visszajöjjön Mr. Jones.
Mind tudjuk – de nem mindannyian –, Orbánnak erre a pénzre szüksége nincsen egyáltalán. Aki nem bávatag, tisztában van azzal, hogy neki és a pártjának ma már az ország összes – és még egy kicsit több – pénze a rendelkezésére áll. Magyarország költségvetése Orbán és a Fidesz pénztárcája, amiből arra és akkor költenek, amikor és amire csak akarnak, és nincs a világnak olyan hatalma – kivéve az Uniót –, amely ezt ellenőrizhetné, és ebben gátat szabhatna. A Fidesz és Orbán ezért rühelli az Uniót, mert az egyedüli entitás ezen a földtekén, amelyik – úgy, ahogy – a körmére tud nézni, amely elől nem lehet eltitkolni mindent, bár a szándék erre erős.
És most, hogy látjuk, helyzetünk ha nem is kilátástalan, de legalább reménytelen, megvizsgálhatjuk más fénytörésből ezt a tarháló levelet, amire a reakciónk mindezek után nem az, hogy ennek az isten pénze sem elég – tényleg nem –, hanem aljasul zseniális kontextusát. Láttuk az elébb a nagy osztási akciót, amelyben kiürítve a kincstárat két kézzel szórja az alattvalókra a pénzt, akik – bávatagok lévén – föl nem foghatják, hogy ebben az akcióban nem jótétemény történik velük, hanem a lelkük megvétele zajlik épp. De tudjuk, nagy a csábítás, hogy a lelkünket eladjuk akár az ördögnek is, a néplélek olyan ugyanis, hogy nagyon egyszerű.
Hosszabb távok és magasabb szempontok nem zavarják a horizontját. Elteszi a zacskó krumplit, a novemberi nyolcvanat még inkább, ugye Feri bátyám, és leborul a nagyságos úr lába elé, csókolom azt a drága kezét instállom. Ilyképp az a felhívás, hogy adjál a pártomnak és nekem akár egy ötszázast, hogy aztán én maradva újra adhassak neked novemberi nyolcvanat. Csak megérdemel ennyit ez a drága ember, gondolja Feri bátyám, és máris kialakul egy sajátos kapocs minden Feri bátyám és Orbán között, mert aki egy ötszázast csekken feladni nem rest, az szavazni még inkább alkalmas és igyekszik. Egészen egyszerű történet ez...
Szerző: Rezeda
2022.01.05.
No most, ha valaki, jelesül a nemzetvezető különbséget tesz alattvalói közt már a tekintetben is, hogy kiérdemelték-e, utalhatnak a pártnak vagy sem, az a nemzetvezető nem szereti az ő népét, hanem annak csak egy kis szeletét. Vagy őket sem igazán, csak épp égető szüksége van a szavazataikra. Érdekes dolgok történnek itt minálunk a választásokhoz közeledve. A kiválasztottakra Orbán ráborítja az ország pénztárcáját, nem győzve hangsúlyozni, hogy ettől megy az ország előre és nem hátra, valamint, hogy mindezt a földi jót, amit kegyeskedik adni Feri bátyáméknak, Gyurcsány, akárha Mr. Jones, visszajön és elveszi. Ugye nem akarjátok, hogy visszajöjjön Mr. Jones.
Mind tudjuk – de nem mindannyian –, Orbánnak erre a pénzre szüksége nincsen egyáltalán. Aki nem bávatag, tisztában van azzal, hogy neki és a pártjának ma már az ország összes – és még egy kicsit több – pénze a rendelkezésére áll. Magyarország költségvetése Orbán és a Fidesz pénztárcája, amiből arra és akkor költenek, amikor és amire csak akarnak, és nincs a világnak olyan hatalma – kivéve az Uniót –, amely ezt ellenőrizhetné, és ebben gátat szabhatna. A Fidesz és Orbán ezért rühelli az Uniót, mert az egyedüli entitás ezen a földtekén, amelyik – úgy, ahogy – a körmére tud nézni, amely elől nem lehet eltitkolni mindent, bár a szándék erre erős.
És most, hogy látjuk, helyzetünk ha nem is kilátástalan, de legalább reménytelen, megvizsgálhatjuk más fénytörésből ezt a tarháló levelet, amire a reakciónk mindezek után nem az, hogy ennek az isten pénze sem elég – tényleg nem –, hanem aljasul zseniális kontextusát. Láttuk az elébb a nagy osztási akciót, amelyben kiürítve a kincstárat két kézzel szórja az alattvalókra a pénzt, akik – bávatagok lévén – föl nem foghatják, hogy ebben az akcióban nem jótétemény történik velük, hanem a lelkük megvétele zajlik épp. De tudjuk, nagy a csábítás, hogy a lelkünket eladjuk akár az ördögnek is, a néplélek olyan ugyanis, hogy nagyon egyszerű.
Hosszabb távok és magasabb szempontok nem zavarják a horizontját. Elteszi a zacskó krumplit, a novemberi nyolcvanat még inkább, ugye Feri bátyám, és leborul a nagyságos úr lába elé, csókolom azt a drága kezét instállom. Ilyképp az a felhívás, hogy adjál a pártomnak és nekem akár egy ötszázast, hogy aztán én maradva újra adhassak neked novemberi nyolcvanat. Csak megérdemel ennyit ez a drága ember, gondolja Feri bátyám, és máris kialakul egy sajátos kapocs minden Feri bátyám és Orbán között, mert aki egy ötszázast csekken feladni nem rest, az szavazni még inkább alkalmas és igyekszik. Egészen egyszerű történet ez...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)