Szerző: HADHÁZI LÁSZLÓ
2018.12.25.
ITT NÉZHETŐ MEG
2020. április 13., hétfő
ORBÁNTÓL A FACEBOOKON ÁT A REMÉNYIG – TÍZ KÉRDÉS, AMIRE VÁLASZT ADOTT A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY
24.HU
Szerző: PETŐ PÉTER
2020.04.13.
Képes-e Orbán Viktor nem Fidesz-országot kormányozni? Fenyegető ellenfele-e a Facebook a sajtószabadságnak és a demokráciának? Volt-e nagyobb szabadságélményünk a karanténnál? Van-e realitása az Európai Egyesült Államok létrejöttének? Halott-e a baloldal? Szeretem-e munkám? Kiderül végre, hogy a tőke a legperverzebb közéleti szereplő? Létezik-e fontosabb közösségi történet a futballnál? Léteznek-e politikamentes szakmai döntések a politikában? Tényleg örökre megváltozik az életünk? A kérdések, amelyekre lett válaszom.
1. Képes-e Orbán Viktor nem Fidesz-országot kormányozni?
Szerző: PETŐ PÉTER
2020.04.13.
1. Képes-e Orbán Viktor nem Fidesz-országot kormányozni?
Nem.
Orbán Viktornak a hatalom megtartásához szükséges politikai képességeit lehetetlen alábecsülni. Háromszor szerzett kétharmados többséget olyan választáson, amelyen elindult az ellenzék, azaz elégségesen szabadnak ítélte a megméretést ahhoz, hogy részvételével legitimálja. A Fidesz ebben az időszakban egy brutális hatalmi gépezetet épített fel, amely irdatlan erőforrásfölényével, propagandagépezetével üzemszerűen szállította a politikai sikert.
A választási rendszer átalakítása után ehhez elégséges volt, hogy a kisebbségek versenyében magabiztosan vezessen. Hogy ez a rendíthetetlenül fennálló állapot megmaradjon, annak – nyilván az ellenzék töredezettségén és tartalmi kiürülésén kívül – kulcseleme volt az olyan politikai konfliktusok létrehozása és szinte kizárólagossá tétele, amelyekben a kormánypárt óriási többséget képes maga mögé állítani, miközben az ellenzéket az elenyésző kisebbség szószólójának a szerepébe szorítja.
A módszertan tényleg nem bonyolult: választanak egy társadalmi problémát, közéleti ügyet, amelyet nagyon gyorsan politikai konfliktussá emelnek, és elfoglalják azt az álláspontot, amelyet a választópolgárok többsége. A kreált konfliktust beemelik a nyilvánosságba, és iszonyatos kormányzati pénzek elköltésével szinte kitakarnak vele mindent. Ennek forgatókönyvét leghosszabb ideig és legsikeresebben a menekültügyben láttuk. Erre a logikára épült volna a járvány által félbeszakított börtönbizniszes sztori is. Ezeknek a helyzeteknek az a kulcsa, hogy az ellenzék nem tudja vagy akarja elkerülni a szerepvállalást, és vélt morális felelőssége és emberi jogi elkötelezettsége miatt automatikusan válik a kisebbség szószólójává. Így köt ki a fideszes stratégiában és beszédben a magyar emberekkel szemben, a migránsok vagy éppen a bűnözők oldalán.
E politikai stratégia alkalmazása önmagában nem feszít szét morális korlátokat, a Fidesz azonban nem elégszik meg a használatával, hanem harci lázában a gyűlöletkeltésig tolja a módszert.
A veszélyhelyzet viszont megteremtette a lehetőségét annak, hogy kiderüljön, a Fidesznek van-e akarata ahhoz, hogy a rendkívüli helyzetben rendkívüli politikát folytasson, azaz kilépjen a megszokott politikai logikájából.
Voltak érvek e döntés mellett és ellen egyaránt.
Orbán Viktor maga hasonlította folyton háborúhoz a kialakult helyzetet, azaz érdemi lehetőségnek tűnt, hogy a járványt olyan kivételes eseménynek tekinti, amikor a nemzeti egység megteremtése érdekében meg kell osztani a felelősséget és a válságkezelést az ellenzékkel.
Ha erről az erkölcsi emeletről a reálpolitika földszintjére csattogunk le, ugyanez a lehetőség nyitott marad. Lehetséges forgatókönyv volt, hogy Orbán túl súlyosnak ítéli az egészségügyi kihívást, beláthatatlannak a gazdasági következményeket, ezért elfogad bizonyos kompromisszumokat, bevonja az ellenzéket a munkába, szétteríti a felelősséget.
Ám ezt az elképzelést hamar beárazta, hogy Gulyás Gergely már arról beszélt, az ellenzék egy része a vírusnak szurkol. A felhatalmazási törvény szavazásánál már egyértelműen arra játszottak Orbánék, hogy a narratívájukhoz előállítsanak egy járvánnyal összefüggő szavazást, amelyen az ellenzék nemet mond. Ezután indulhatott a sztori arról, hogy az ellenzék felelőtlen, és persze – a magyar emberekkel szemben – a koronavírus oldalán áll. Hogy aztán a legszomorúbb eseményekkel is tovább írják sztorijukat, mint teszik azt azzal, hogy a Pesti úti idősotthonban történteket teljes mértékben Karácsony Gergely felelősségeként mesélik el, ezzel bizonyítva újra alkalmatlanságát, a tények összessége mellett olyan logikai bukfencekkel sem törődve, minthogy ennek alapján az állami fenntartású kórházakban, intézményekben történt tragikus esetekért meg egy az egyben Orbán Viktorhoz társulna a felelősség egésze.
Az nem kérdés, hogy a járvány intenzív időszakában a kormány népszerűségi és bizalmi csúcsokat érhet el, így van ez minden országban, természetes, hogy a cselekvő számíthat az emberek többségének támogatására. Jellemző, hogy még a történelmi összeomlást produkáló Olaszországban is hatékonynak ítélik az intézkedéseket, a válaszadók 46 százaléka egyenesen úgy találta, Itália jobban jár el, mint a többi európai ország.
A politikai támogatottság mértéke nem is most, hanem az egészségügyi kockázatok csökkenése, a gazdasági nehézségek növekedése idején lesz érdekes.
Ezt pontosan annyira tudja Orbán, mint azt: a válság lehetőség. És ebből a szempontból politikai racionalitása szinte biztosan jól működött. Noha elsőre a felelősségterítés észszerűbb megoldásnak tűnt, most már úgy látom, igazabb az a nézet, hogy hiába vonta volna be a kormány a válságkezelésbe az ellenzéket, az esetleges kudarc politikai árát úgyis neki kellett volna megfizetnie, miközben a sikeren osztozkodnia kellett volna.
Ebben a döntési helyzetben Orbán a karakterének megfelelő, politikailag racionális döntést hozta: bízott magában, és mindent feltett egy lapra...
Orbán Viktornak a hatalom megtartásához szükséges politikai képességeit lehetetlen alábecsülni. Háromszor szerzett kétharmados többséget olyan választáson, amelyen elindult az ellenzék, azaz elégségesen szabadnak ítélte a megméretést ahhoz, hogy részvételével legitimálja. A Fidesz ebben az időszakban egy brutális hatalmi gépezetet épített fel, amely irdatlan erőforrásfölényével, propagandagépezetével üzemszerűen szállította a politikai sikert.
A választási rendszer átalakítása után ehhez elégséges volt, hogy a kisebbségek versenyében magabiztosan vezessen. Hogy ez a rendíthetetlenül fennálló állapot megmaradjon, annak – nyilván az ellenzék töredezettségén és tartalmi kiürülésén kívül – kulcseleme volt az olyan politikai konfliktusok létrehozása és szinte kizárólagossá tétele, amelyekben a kormánypárt óriási többséget képes maga mögé állítani, miközben az ellenzéket az elenyésző kisebbség szószólójának a szerepébe szorítja.
A módszertan tényleg nem bonyolult: választanak egy társadalmi problémát, közéleti ügyet, amelyet nagyon gyorsan politikai konfliktussá emelnek, és elfoglalják azt az álláspontot, amelyet a választópolgárok többsége. A kreált konfliktust beemelik a nyilvánosságba, és iszonyatos kormányzati pénzek elköltésével szinte kitakarnak vele mindent. Ennek forgatókönyvét leghosszabb ideig és legsikeresebben a menekültügyben láttuk. Erre a logikára épült volna a járvány által félbeszakított börtönbizniszes sztori is. Ezeknek a helyzeteknek az a kulcsa, hogy az ellenzék nem tudja vagy akarja elkerülni a szerepvállalást, és vélt morális felelőssége és emberi jogi elkötelezettsége miatt automatikusan válik a kisebbség szószólójává. Így köt ki a fideszes stratégiában és beszédben a magyar emberekkel szemben, a migránsok vagy éppen a bűnözők oldalán.
E politikai stratégia alkalmazása önmagában nem feszít szét morális korlátokat, a Fidesz azonban nem elégszik meg a használatával, hanem harci lázában a gyűlöletkeltésig tolja a módszert.
A veszélyhelyzet viszont megteremtette a lehetőségét annak, hogy kiderüljön, a Fidesznek van-e akarata ahhoz, hogy a rendkívüli helyzetben rendkívüli politikát folytasson, azaz kilépjen a megszokott politikai logikájából.
Voltak érvek e döntés mellett és ellen egyaránt.
Orbán Viktor maga hasonlította folyton háborúhoz a kialakult helyzetet, azaz érdemi lehetőségnek tűnt, hogy a járványt olyan kivételes eseménynek tekinti, amikor a nemzeti egység megteremtése érdekében meg kell osztani a felelősséget és a válságkezelést az ellenzékkel.
Ha erről az erkölcsi emeletről a reálpolitika földszintjére csattogunk le, ugyanez a lehetőség nyitott marad. Lehetséges forgatókönyv volt, hogy Orbán túl súlyosnak ítéli az egészségügyi kihívást, beláthatatlannak a gazdasági következményeket, ezért elfogad bizonyos kompromisszumokat, bevonja az ellenzéket a munkába, szétteríti a felelősséget.
Ám ezt az elképzelést hamar beárazta, hogy Gulyás Gergely már arról beszélt, az ellenzék egy része a vírusnak szurkol. A felhatalmazási törvény szavazásánál már egyértelműen arra játszottak Orbánék, hogy a narratívájukhoz előállítsanak egy járvánnyal összefüggő szavazást, amelyen az ellenzék nemet mond. Ezután indulhatott a sztori arról, hogy az ellenzék felelőtlen, és persze – a magyar emberekkel szemben – a koronavírus oldalán áll. Hogy aztán a legszomorúbb eseményekkel is tovább írják sztorijukat, mint teszik azt azzal, hogy a Pesti úti idősotthonban történteket teljes mértékben Karácsony Gergely felelősségeként mesélik el, ezzel bizonyítva újra alkalmatlanságát, a tények összessége mellett olyan logikai bukfencekkel sem törődve, minthogy ennek alapján az állami fenntartású kórházakban, intézményekben történt tragikus esetekért meg egy az egyben Orbán Viktorhoz társulna a felelősség egésze.
Az nem kérdés, hogy a járvány intenzív időszakában a kormány népszerűségi és bizalmi csúcsokat érhet el, így van ez minden országban, természetes, hogy a cselekvő számíthat az emberek többségének támogatására. Jellemző, hogy még a történelmi összeomlást produkáló Olaszországban is hatékonynak ítélik az intézkedéseket, a válaszadók 46 százaléka egyenesen úgy találta, Itália jobban jár el, mint a többi európai ország.
A politikai támogatottság mértéke nem is most, hanem az egészségügyi kockázatok csökkenése, a gazdasági nehézségek növekedése idején lesz érdekes.
Ezt pontosan annyira tudja Orbán, mint azt: a válság lehetőség. És ebből a szempontból politikai racionalitása szinte biztosan jól működött. Noha elsőre a felelősségterítés észszerűbb megoldásnak tűnt, most már úgy látom, igazabb az a nézet, hogy hiába vonta volna be a kormány a válságkezelésbe az ellenzéket, az esetleges kudarc politikai árát úgyis neki kellett volna megfizetnie, miközben a sikeren osztozkodnia kellett volna.
Ebben a döntési helyzetben Orbán a karakterének megfelelő, politikailag racionális döntést hozta: bízott magában, és mindent feltett egy lapra...
MOST LEPLEZŐDÖTT LE IGAZÁN, MILYEN ÁLSÁGOS A MUNKAALAPÚ TÁRSADALOM
G7.HU
Szerző: FELCSUTI PÉTER
2020.04.13.
(Az Ekonomi a G7 véleményrovata. A szerző közgazdász, az Orbán-kormány válságkezelési csomagját kritizáló nyilatkozat 15 aláírójának egyike.)
Orbán Viktor először 2014 augusztusi, emlékezetes bálványosi beszédében beszélt arról, amit ő munkaalapú társadalomnak nevez: „…a magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el, mi egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely …. karakterét tekintve nem liberális természetű”. Addigra mindenesetre már megtörtént a liberális demokrácia meghatározó elemeinek a lebontása Magyarországon.
Érdemes szemügyre venni a munkaalapú társadalmat (MAT) működés közben, amikor lesújtott egy példa nélküli módon súlyos válság. Most a szokásosnál is méltánytalanabb és hamisabb a jól ismert “nem fizetünk segélyt” jelszó. Már nem csak a társadalom periférián élőkről van szó. Ami a munkájukat elvesztőkkel történik – ők korábban a munkaalapú társadalom érdemesei voltak – tipikus vis maior helyzet. Ennek ellenére a MAT elengedi a kezüket, jóllehet a társadalmi kockázatközösség pontosan ezekről a helyzetekről szól, hiszen a kár nem az érintettek hibájából következett be.
Éppen ennyire álságos másik jelszó, amit a miniszterelnök megfogalmazott, miszerint “annyi munkahelyet teremtünk, amennyi megszűnik”. A munkahelyek ma szűnnek meg, az újak legjobb esetben hónapokkal vagy akár évekkel később jönnek létre. A munkahelyüket elvesztők nem várhatnak, a jövedelmüket most kell pótolni...
Szerző: FELCSUTI PÉTER
2020.04.13.
Orbán Viktor először 2014 augusztusi, emlékezetes bálványosi beszédében beszélt arról, amit ő munkaalapú társadalomnak nevez: „…a magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el, mi egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely …. karakterét tekintve nem liberális természetű”. Addigra mindenesetre már megtörtént a liberális demokrácia meghatározó elemeinek a lebontása Magyarországon.
Érdemes szemügyre venni a munkaalapú társadalmat (MAT) működés közben, amikor lesújtott egy példa nélküli módon súlyos válság. Most a szokásosnál is méltánytalanabb és hamisabb a jól ismert “nem fizetünk segélyt” jelszó. Már nem csak a társadalom periférián élőkről van szó. Ami a munkájukat elvesztőkkel történik – ők korábban a munkaalapú társadalom érdemesei voltak – tipikus vis maior helyzet. Ennek ellenére a MAT elengedi a kezüket, jóllehet a társadalmi kockázatközösség pontosan ezekről a helyzetekről szól, hiszen a kár nem az érintettek hibájából következett be.
Éppen ennyire álságos másik jelszó, amit a miniszterelnök megfogalmazott, miszerint “annyi munkahelyet teremtünk, amennyi megszűnik”. A munkahelyek ma szűnnek meg, az újak legjobb esetben hónapokkal vagy akár évekkel később jönnek létre. A munkahelyüket elvesztők nem várhatnak, a jövedelmüket most kell pótolni...
KENTAURBESZÉD - SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: VÁLSÁGOS IDŐK OROSZORSZÁGBAN
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2020.04.13.
A baj nem jár egyedül. Most is, ahogy 2008-ban, Oroszországnak egyszerre több problémával kell megküzdenie. Akkor az ötnapos grúziai háború és az Oroszországot is elérő globális válság teremtett súlyos helyzetet. A kaukázusi háború épp akkor szigetelte el Moszkvát, amikor a válság Oroszországra is lesújtott. Nem is akárhogyan. A G20-as csoport országai közül épp Oroszország szenvedte azt meg leginkább. Most is hasonló a helyzet. Az orosz kormányzatnak egyszerre kellene valahogy lezárnia a január közepén elkezdett – Putyin helyzetét rendezni hivatott – alkotmánymódosítási folyamatot, enyhíteni az olajár drámai zuhanásának következményein, és felkészülni, majd megküzdeni a koronavírus-járvánnyal.
Tranzit helyett marad Putyin
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2020.04.13.
Tranzit helyett marad Putyin
Amikor Putyin január 15-én elmondta elnöki üzenetét, benne az alkotmánymódosításra tett javaslataival, aligha láthatta előre, hogy nem a legjobb pillanatban vállalkozott erre. Ő maga és környezete valószínűleg úgy gondolhatta, jobb minél előbb túl lenni ezen. Az első pillanattól sejteni lehetett, hogy az alkotmány átírása azért vált sürgető feladattá, mert Putyin 2017 ősze óta tartó népszerűségvesztése egyre nehezebb feladattá tette „2024 problémájának” megoldását. Az elnök mandátuma ugyanis ekkor jár le, miközben az akkor még hatályban lévő alkotmány szabályai szerint a két egymást követő ciklus után távoznia kell posztjáról. Máig nem teljesen világos, hogy az alkotmánymódosítás eredeti célja mi is volt: a „tranzit” előkészítése, vagy Putyin hatalmon tartása. Több jel is utal arra, hogy eredetileg nem Putyin hatalmi helyzetének prolongálása lehetett a cél, hanem távozásának előkészítése. Az elnöki üzenetben elhangzott javaslatok között ugyanis több olyan is szerepelt, amiből arra lehetett következtetni, hogy Putyin távozásának előkészítése folyik. Erre vallottak azok a javaslatok, amelyek az államhatalmat gyakorló intézmények – az elnök, a Szövetségi Gyűlés, a kormány és a bíróságok – jogosítványait próbálták némiképp átrendezni. És erre utalnak azok a belső – utólag kiszivárgó – instrukciók is, amelyeket a helyi hatalom vezetőihez a folyamat elején eljuttattak.
Lehet, hogy kezdetben valóban ez volt a helyzet, vagyis egy olyan hatalmi konfiguráció kialakítása, amely kellő biztosítéka lehetett volna annak, hogy Putyin, távozása után is „érinthetetlen” marad. Ám a végeredmény egészen más lett. Azok gyanúját igazolta, akik kezdet kezdetétől azt feltételezték, hogy a valódi cél Putyin hatalmon tartása, minden más csak ködfüggöny, afféle elterelő manőver. Sőt, még olyan elemzők is akadtak, akik az alkotmánymódosítás bejelentésétől kezdve nem csak azt feltételezték, hogy mindaz, ami történik, Putyin hatalmának megőrzése érdekében történik, de azt is pontosan leírták, hogy miképpen oldják ezt majd meg. A lehetséges forgatókönyvek között ott szerepelt – többnyire a legvalószínűbb változatként – Putyin korábbi elnökségeinek „lenullázása” arra hivatkozva, hogy az új szerkesztésű alkotmány nem lehet visszamenőleges hatályú, következésképpen semmi nem korlátozhatja az elnököt abban, hogy 2024-ben újra államfő lehessen. Putyin persze – a rá jellemző „szerénységgel” – ezt nem maga kezdeményezte, hanem másra bízta. Mégpedig Valentyina Tyereskovára, a szovjet űrhajósnőre, a hatalompárt, az Egységes Oroszország parlamenti képviselőjére, aki lelkesen teljesítette is azt. Talán túlságosan is lelkesen, amikor javaslatát azzal indokolta, hogy nem kell ez a sok laca-faca, a megannyi jogi csűrcsavar, „az erőltetett konstrukciókkal való fontoskodás”, helyette „becsületesen, nyíltan és nyilvánosan (…) el kell törölni az elnöki ciklusok számának alkotmánybeli korlátozását”. És egyébként is „ha a helyzet ezt követeli tőlünk, és az emberek is ezt akarják”, akkor lehetővé kell tenni, hogy az elnöki posztot épp betöltők is azt újra betölthessék...
SZÜRREÁLIS VOLT, AHOGY KÖZÖLTÉK: KEDDEN HOZZA HAZA A MENTŐ APÁMAT"
HVG
Szerző: hvg.hu
2020.04.13.
Olvasónkat, T.-t nagypéntek délután hívták a Jahn Ferenc kórházból, hogy kedden viszi haza a mentő a magatehetetlen édesapját. Azt mondja, szürreális volt a beszélgetés, esélye sem volt ellenkezni. Elképzelése sincs, hogy demens édesanyja mellett hogyan ápolja majd otthon édesapját is, az ünnepek alatt bármilyen előkészület megoldhatatlan volt.
"Nagypéntek délután fél hatkor hívtak a kórházból, hogy küldik haza apukámat"
– mondta névtelenséget kérő olvasónk, T., aki szerint szürreális volt a 2,5-3 perces telefonbeszélgetés.
"Semmilyen reakcióra nem volt lehetőségem, ültem, hallgattam, azt hittem, elájulok. Megoldhatatlan feladat elé állítottak."
Az ő édesapját is a Jahn Ferenc kórházból, a II. Krónikus Belgyógyászati Osztályról küldték haza, csakúgy, mint a 24.hu olvasójának édesanyját.
A kórházakban Kásler Miklós miniszter utasítására szabadítják fel az ágyak 60 százalékát a járvány miatt.
T. elmondása szerint 83 éves édesapja rettentes állapotban van, egy stroke miatt fél oldalára lebénult, magatehetetlen. Elképzelése sincs, hogyan fogják otthon ellátni:
"Édesapám kicsit nagyobbacska, két szakképzett ápoló kell ahhoz is, hogy átpelenkázzák. Apám cukros, szív- és veseelégtelenségben szenved, nemrég műtötték vastagbélrákkal. Szinte nincs ép szerve, emiatt is folyamatos megfigyelésre szorul. A cukra nemrég annyira leesett, hogy a kórházban is éppen csak meg tudták menteni. Demens édesanyámat is itthon ápoljuk a testvéremmel, erőnkön felül. Már az nagy feladat, hogy őt minél kevesebbet hagyjuk egyedül munka mellett."
Beszélt az édesapjával, aki elmondta, hogy az orvosa valakivel körbejárta az osztályt, és elhangzott, hogy akit tudnak, hazaküldenek. A férfi ekkor szólt, hogy náluk nem olyanok a feltételek, és szerinte nincs is olyan állapotban, amit ott helyben nem vitattak. Ezután kapta a telefonhívást T.
Elmondása szerint nem kérdezte meg a telefonáló, hogy tudják-e fogadni az édesapjukat kedden, amikor hazaviszi a mentő, hanem gyorsan letette a telefont arra hivatkozva, hogy 76 családot kell értesítenie...
Szerző: hvg.hu
2020.04.13.
"Nagypéntek délután fél hatkor hívtak a kórházból, hogy küldik haza apukámat"
– mondta névtelenséget kérő olvasónk, T., aki szerint szürreális volt a 2,5-3 perces telefonbeszélgetés.
"Semmilyen reakcióra nem volt lehetőségem, ültem, hallgattam, azt hittem, elájulok. Megoldhatatlan feladat elé állítottak."
Az ő édesapját is a Jahn Ferenc kórházból, a II. Krónikus Belgyógyászati Osztályról küldték haza, csakúgy, mint a 24.hu olvasójának édesanyját.
A kórházakban Kásler Miklós miniszter utasítására szabadítják fel az ágyak 60 százalékát a járvány miatt.
T. elmondása szerint 83 éves édesapja rettentes állapotban van, egy stroke miatt fél oldalára lebénult, magatehetetlen. Elképzelése sincs, hogyan fogják otthon ellátni:
"Édesapám kicsit nagyobbacska, két szakképzett ápoló kell ahhoz is, hogy átpelenkázzák. Apám cukros, szív- és veseelégtelenségben szenved, nemrég műtötték vastagbélrákkal. Szinte nincs ép szerve, emiatt is folyamatos megfigyelésre szorul. A cukra nemrég annyira leesett, hogy a kórházban is éppen csak meg tudták menteni. Demens édesanyámat is itthon ápoljuk a testvéremmel, erőnkön felül. Már az nagy feladat, hogy őt minél kevesebbet hagyjuk egyedül munka mellett."
Beszélt az édesapjával, aki elmondta, hogy az orvosa valakivel körbejárta az osztályt, és elhangzott, hogy akit tudnak, hazaküldenek. A férfi ekkor szólt, hogy náluk nem olyanok a feltételek, és szerinte nincs is olyan állapotban, amit ott helyben nem vitattak. Ezután kapta a telefonhívást T.
Elmondása szerint nem kérdezte meg a telefonáló, hogy tudják-e fogadni az édesapjukat kedden, amikor hazaviszi a mentő, hanem gyorsan letette a telefont arra hivatkozva, hogy 76 családot kell értesítenie...
VIRTUÁLIS LOCSOLÁS 2020
PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.04.13.
Zöld erdőben jártam
Orbán Viktort láttam
Ott szaladgált fehérben
Pénzeddel a zsebében
Fején csinos maszkja
Szent Jobbjával varrta!
Gyere szép lány,
Hogyha látlak
Elvesztem az eszemet,
Meglocsollak két méterről
Töröld meg a szemedet!
Szabad-e locsolni?
ITT OLVASHATÓ
Szerző: PuPu
2020.04.13.
Orbán Viktort láttam
Ott szaladgált fehérben
Pénzeddel a zsebében
Fején csinos maszkja
Szent Jobbjával varrta!
Gyere szép lány,
Hogyha látlak
Elvesztem az eszemet,
Meglocsollak két méterről
Töröld meg a szemedet!
Szabad-e locsolni?
ITT OLVASHATÓ
KORMÁNYZATI JÁRVÁNYKOMMUNIKÁCIÓ: JÁTÉK A SZAVAKKAL, JÁTÉK A SZÁMOKKAL
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.04. 13.
Még nem tudhatjuk, milyen politikai hatása lesz a mostani rendkívüli helyzetnek, de az egyértelmű, hogy a szavak mellett számokkal igyekszik majd alátámasztani az Orbán-kormány saját intézkedései helyességét. Bármilyen szomorú, a koronavírus-járvány idején is az a legfontosabb a politikusok számára, hogy tőkét kovácsoljanak a kiélezett helyzetekből, ezért minden eszközt bedobnak annak érdekében, hogy meggyőzzék a közvéleményt saját igazukról. A számok azonban most nem arról árulkodnak, hogy a kormány nemzetközi összehasonlításban jól reagált a kihívásokra.
Legutóbbi számában interjút közölt a HVG Dézsi Csaba András győri orvos-polgármesterrel. Az újságíró rákérdezett a koronavírussal megfertőződött politikusnál, hogy szerinte elegendő tesztet végeznek-e a hatóságok. Dézsi, mint orvos (és nem politikus) azt válaszolta, szerinte rendben van az, hogy nem végeznek minden fertőzöttel érintkezésbe lépett személyen tesztet, elég, ha karanténra kötelezik őket.
Bár a győri polgármestert nem sorolják a központi utasítások feltétlen végrehajtói közé, de az interjú többi kérdésére adott válaszaiban is felmondta a központi direktívákat. A pártfegyelmet most épp a rendkívüli helyzetre való hivatkozással tartják be olyan fideszes politikusok is, akik számára engedélyezett, hogy néha kilépjenek a kormányzati fősodorból. Pedig épp a legfontosabb ügyekben kellene most némi szakmai ellensúlyt képezni a kommunikációs zsonglőrködésekkel szemben.
A tesztelések számának mesterségesen alacsonyan tartása is egy ilyen kardinális kérdés, mégis kevesen veszik a bátorságot, hogy megkérdőjelezzék a kormány gyakorlatát. És itt nem csupán arról van szó, hogy nem végezték el a győri polgármester közvetlen környezetébe tartozó 25 ember mindegyikén a tesztet, hanem arról, hogy nem csupán a fertőzötteket, az egyértelmű tünetekkel jelentkezőket, illetve a velük közvetlen kontaktusba kerülőket kéne vizsgálni...
Szerző: SZEKA
2020.04. 13.
Legutóbbi számában interjút közölt a HVG Dézsi Csaba András győri orvos-polgármesterrel. Az újságíró rákérdezett a koronavírussal megfertőződött politikusnál, hogy szerinte elegendő tesztet végeznek-e a hatóságok. Dézsi, mint orvos (és nem politikus) azt válaszolta, szerinte rendben van az, hogy nem végeznek minden fertőzöttel érintkezésbe lépett személyen tesztet, elég, ha karanténra kötelezik őket.
Bár a győri polgármestert nem sorolják a központi utasítások feltétlen végrehajtói közé, de az interjú többi kérdésére adott válaszaiban is felmondta a központi direktívákat. A pártfegyelmet most épp a rendkívüli helyzetre való hivatkozással tartják be olyan fideszes politikusok is, akik számára engedélyezett, hogy néha kilépjenek a kormányzati fősodorból. Pedig épp a legfontosabb ügyekben kellene most némi szakmai ellensúlyt képezni a kommunikációs zsonglőrködésekkel szemben.
A tesztelések számának mesterségesen alacsonyan tartása is egy ilyen kardinális kérdés, mégis kevesen veszik a bátorságot, hogy megkérdőjelezzék a kormány gyakorlatát. És itt nem csupán arról van szó, hogy nem végezték el a győri polgármester közvetlen környezetébe tartozó 25 ember mindegyikén a tesztet, hanem arról, hogy nem csupán a fertőzötteket, az egyértelmű tünetekkel jelentkezőket, illetve a velük közvetlen kontaktusba kerülőket kéne vizsgálni...
IN MEMORIAM SZÜDI JÁNOS
A SZAVAZATOK EREJÉVEL...
Szerző: DR. TÓTH ZOLTÁN
2020.04.13.
Szüdi János egy született kösztisztviselő volt, egy valódi közigazgató. Újpesten született. 1973-ban végzett jogászként az ELTE-én. Pályafutását a tűzoltóságnál kezdte jogászként, de hamarosan átkerült a PM szervezési és ügyvitelkorszerűsítési intézetébe. 1977-től a közigazgatáson belül egy új pályára állt, Cegléden a tanácsnál lett osztályvezető. Személyesen ekkor találkoztunk, mert részt vettünk a közigazgatás korszerűsítési pályázaton, amelyet a korabeli Minisztertanács Tanácsi Hivatala (MTTH) elnök-helyettese Fonyó Gyula szervezett, azoknak a fiataloknak, akik új munkamódszereket akartak bevezetni a közigazgatásban. Jánossal egy konzultáción találkoztunk, és mind a ketten örömmel fedeztük fel, hogy az 1971. évi I. törvény (un. harmadik tanácstörvény) már tartalmazta a tanácsok jellegének a meghatározásánál az „önkormányzati” jelleget. Még összehasonlító elemzést is végeztünk az un. első tanácstörvénnyel, amelyben önkormányzati jelleg helyett még a legszélesebb tömegszervezeti feladatok megvalósítása szerepelt. (Ez a barokkos kifejezés a sztálini hajtószíj-elméletet fejezte ki.) Pályafutásunk közel párhuzamos volt: János Cegléden dolgozott, én az V. ker. tanács hivatalában, majd szinte egyidőben kerültünk miniszteriális szintre: ő az oktatási minisztériumba, én a választási ügyekben az MTTH-ba. Pályafutásunk újabb találkozási pontja az 1990 nyarán megfogalmazásra kerülő új önkormányzati törvény előkészítése volt, amikor – saját részterületünkön - a helyi szakfeladatokat kellett kidolgozni és beleilleszteni az új politikai és közjogi rendszerbe. A rendszerváltás utáni első szakmai és politikai csalódások ekkor értek mindkettőnket, de János optimizmusa erősebb volt az enyémnél.
Szüdi János a közoktatási törvény előkészítésében és a végrehajtás megszervezésében átfogó tapasztalatokat gyűjtött két évtizeden át. A szellemi tudást és közigazgatási módszertant azonban nem rejtette véka alá. Mintegy 30 könyvben, cikkben osztotta meg tudását a szakemberekkel és a közvéleménnyel. Törvényszerkesztési (kodifikációs) tehetsége párját ritkította, minden oktatással kapcsolatos jogszabálymódosításnál kikérték a véleményét...
Szerző: DR. TÓTH ZOLTÁN
2020.04.13.
Szüdi János a közoktatási törvény előkészítésében és a végrehajtás megszervezésében átfogó tapasztalatokat gyűjtött két évtizeden át. A szellemi tudást és közigazgatási módszertant azonban nem rejtette véka alá. Mintegy 30 könyvben, cikkben osztotta meg tudását a szakemberekkel és a közvéleménnyel. Törvényszerkesztési (kodifikációs) tehetsége párját ritkította, minden oktatással kapcsolatos jogszabálymódosításnál kikérték a véleményét...
TELE A VILÁG FURCSA HÚSVÉTI SZOKÁSOKKAL
24.HU
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2020.04.13.
A tojásfestés és locsolkodás nekünk, magyaroknak a húsvéti hagyomány része, számos országban azonban sokkal furcsábban képzelik el a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét.
A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, hiszen a hívek nagypénteken Jézus keresztre feszítésére, vasárnap pedig minden ember bűnét megváltó feltámadására emlékeznek. Az ünnephez Magyarországon is számos népszokás kötődik, melyek az elmúlt évtizedekben megfakultak ugyan, a tojásfestés és a locsolkodás azonban számos helyen még tartja magát.
Mindez azonban ártatlan semmiség ahhoz képest, ami a világ más országaiban húsvét címén történik. Ma ezek közül mutatjuk be a legmeglepőbb szokásokat:...
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2020.04.13.
A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, hiszen a hívek nagypénteken Jézus keresztre feszítésére, vasárnap pedig minden ember bűnét megváltó feltámadására emlékeznek. Az ünnephez Magyarországon is számos népszokás kötődik, melyek az elmúlt évtizedekben megfakultak ugyan, a tojásfestés és a locsolkodás azonban számos helyen még tartja magát.
Mindez azonban ártatlan semmiség ahhoz képest, ami a világ más országaiban húsvét címén történik. Ma ezek közül mutatjuk be a legmeglepőbb szokásokat:...
HÚSVÉT 2020
KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: CHRISTOPHER ADAM
2020.04.12.
Nem ilyen Húsvétra számítottunk. De néhány hónapja az új évtizedről sem gondoltuk azt, hogy majd így alakul. Idén legtöbben család nélkül, egyedül, vagy csak nagyon szűk körben töltik a Húsvétot. A közös ebédet, vacsorát és vendéglátást felváltotta a laptopon vagy telefonon keresztül történő kapcsolattartás. Szombaton láttam, hogy szomszédom édesanyja megjelent lánya háza előtt és kint, az udvaron találkoztak — biztonságos távolságban egymástól. A másik szomszéd kabátban ült egy székben a ház előtt egy teával a kezében, míg barátja két méter távolágban a másikban, saját forró italával, amit otthonrol hozott magával. Igy fest a vendéglátás 2020-ban.
A koronavírus, a járvány által okozott példanélküli korlátozások és tilalmak, illetve a karantén egy különösen csendes Húsvétot eredményezett idén. A naponta változó, járványhoz kapcsolodó adatok pedig felettünk lebegnek kísértetiesen. Kanadában vasárnapra több mint 23 ezer a fertőzöttek száma és összesen 653-an haltak meg. Naponta átlagosan 1.100 és 1.500 között az új fertőzöttek száma. A két legnépesebb tartomány (Ontario és Québec) közötti határon ellenőrzést végeznek. Québecbe más tartomány lakosa csak sűrgös ok miatt utazhat be, a legtöbb esetben viszont a tartományi rendőrök visszafordítják a látogatót.
A csend szokatlan jelenség az egyébként hangos és sürgű-forgó világunkban. Az első időkben kényelmetlen változás. Nincs hova rohanni, nincs vendéglő, söröző, bevásárlóközpont, terasz, fesztivál, koncert, sétálóutca, turistanegyed, bulinegyed, konditerem ahol extrovertáltan élhetünk és pénzt költehetünk. Manapság — legalábbis Ottawában — csupán élemiszerboltban, patikában és a benzinkútnál vásárolhatunk. És az utóbbi esetében hosszú sorbanállásra számíthatunk mielőtt egyáltalán beengednek az üzletbe. Az ember jól meggondolja, hogy tényleg szükség-e van valamire, vagy inkább csak a vágyról van szó, amit leküzdhetünk. Az útakon nincs forgalom — olyan mintha mindennap egy különösen csendes ünnepnap lenne.
Míg korábbi életünkben dolgoztunk, dolgoztunk és dolgoztunk egyre hosszabb órákat, sokunk azért, hogy aztán egyre többen költhessünk olyanra ami szerintünk jobbá teszi életünket, talán nem is vettünk már észre, hogy életünk valóban az állandó és nem igazán reményteli körben futásról szólt. Ez a világ és életmód váratlanul összeomlott. Jó életet és örömöt most másképpen kell szerezni, illetve ezek a fogalmak átértelmezésre várnak. Nem tudni még, hogy pontosan hogyan fest majd a társadalom a járvány után...
Szerző: CHRISTOPHER ADAM
2020.04.12.
A koronavírus, a járvány által okozott példanélküli korlátozások és tilalmak, illetve a karantén egy különösen csendes Húsvétot eredményezett idén. A naponta változó, járványhoz kapcsolodó adatok pedig felettünk lebegnek kísértetiesen. Kanadában vasárnapra több mint 23 ezer a fertőzöttek száma és összesen 653-an haltak meg. Naponta átlagosan 1.100 és 1.500 között az új fertőzöttek száma. A két legnépesebb tartomány (Ontario és Québec) közötti határon ellenőrzést végeznek. Québecbe más tartomány lakosa csak sűrgös ok miatt utazhat be, a legtöbb esetben viszont a tartományi rendőrök visszafordítják a látogatót.
A csend szokatlan jelenség az egyébként hangos és sürgű-forgó világunkban. Az első időkben kényelmetlen változás. Nincs hova rohanni, nincs vendéglő, söröző, bevásárlóközpont, terasz, fesztivál, koncert, sétálóutca, turistanegyed, bulinegyed, konditerem ahol extrovertáltan élhetünk és pénzt költehetünk. Manapság — legalábbis Ottawában — csupán élemiszerboltban, patikában és a benzinkútnál vásárolhatunk. És az utóbbi esetében hosszú sorbanállásra számíthatunk mielőtt egyáltalán beengednek az üzletbe. Az ember jól meggondolja, hogy tényleg szükség-e van valamire, vagy inkább csak a vágyról van szó, amit leküzdhetünk. Az útakon nincs forgalom — olyan mintha mindennap egy különösen csendes ünnepnap lenne.
Míg korábbi életünkben dolgoztunk, dolgoztunk és dolgoztunk egyre hosszabb órákat, sokunk azért, hogy aztán egyre többen költhessünk olyanra ami szerintünk jobbá teszi életünket, talán nem is vettünk már észre, hogy életünk valóban az állandó és nem igazán reményteli körben futásról szólt. Ez a világ és életmód váratlanul összeomlott. Jó életet és örömöt most másképpen kell szerezni, illetve ezek a fogalmak átértelmezésre várnak. Nem tudni még, hogy pontosan hogyan fest majd a társadalom a járvány után...
"A MODERN EMBER ALAPVETŐ PROBLÉMÁJA, HOGY UNATKOZIK, ÉS MENEKÜL ÖNMAGÁTÓL"
HVG ONLINE
hvg.hu: Volt már ilyen a történelem során, hogy a keresztények legnagyobb ünnepén, húsvétkor elmaradtak a nyilvános templomi szertartások?
Baán Izsák: Nem tudok ilyenről. Ez nagyon egyedi dolog most. A középkorban, a járványok idején voltak ugyan óvintézkedések, óvatosabbak voltak a borral, a kenyérrel, az érintésekkel az emberek, de olyan, hogy a hívek szertartásra sem mehettek a járvány miatt, nem nagyon fordult elő. Az viszont megesett, hogy ha egy ország szembekerült az egyházzal, akkor büntetésként interdiktumot vezettek be, tilos volt bármilyen szertartást végezni.
hvg.hu: Templomba tehát nem lehet most menni, és a rokonlátogatások is elmaradnak idén húsvétkor. Mit javasol a hívőknek, hogyan lehet mégis megélni az ünnepet?
B. I.: Arra biztatjuk őket, hogy ki-ki készüljön egy picit tudatosan előre. A húsvéti szertartások elemeit akár otthon is meg lehet jeleníteni. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emlékezete, és ha az ember nem is tud most a szentáldozáshoz járulni és az ostyából magához venni, azt megteheti, hogy otthon jelképesen megáld egy cipót, megtöri, azaz valahogy próbál lélekben is ott lenni ezen az utolsó vacsorán. Nagypénteken a hívek leborulnak egy kereszt előtt, és ezt a gesztust is meg lehet otthon tenni, ha van saját feszületünk. A lényeg, hogy ne csak annyi legyen, hogy odaülök a monitor elé, és végignézek egy online közvetített szertartást, mint egy filmet, hanem tényleg jelenjen meg a rítus és a mögötte lévő tartalom.
A magyar egyház nagyon erősen klerikális, pap-, szertartás- és miseközpontú, de vannak olyan helyek a világon, például a Távol-Keleten, ahol évszázadokon át túlélt a kereszténység úgy, hogy nem voltak papok, nem volt mise és szertartás...
Szerző: CSATLÓS HANNA
2020.04.13.
Ez a húsvét más, mint a tavalyi, vagy a tavalyelőtti, vagy akár az azelőtti. Ez a húsvét a koronavírus-járvány közepén érkezik. Most talán érdemes megállnunk, és számot vetnünk néhány dologgal az eddigi életmódunkkal kapcsolatban. A bakonybéli bencés Szent Mauríciusz Monostor perjelét, azaz vezetőjét, Baán Izsákot kérdeztük arról, hogy szerinte miként jöhetünk ki jól a mostani válságból.
hvg.hu: Volt már ilyen a történelem során, hogy a keresztények legnagyobb ünnepén, húsvétkor elmaradtak a nyilvános templomi szertartások?
Baán Izsák: Nem tudok ilyenről. Ez nagyon egyedi dolog most. A középkorban, a járványok idején voltak ugyan óvintézkedések, óvatosabbak voltak a borral, a kenyérrel, az érintésekkel az emberek, de olyan, hogy a hívek szertartásra sem mehettek a járvány miatt, nem nagyon fordult elő. Az viszont megesett, hogy ha egy ország szembekerült az egyházzal, akkor büntetésként interdiktumot vezettek be, tilos volt bármilyen szertartást végezni.
hvg.hu: Templomba tehát nem lehet most menni, és a rokonlátogatások is elmaradnak idén húsvétkor. Mit javasol a hívőknek, hogyan lehet mégis megélni az ünnepet?
B. I.: Arra biztatjuk őket, hogy ki-ki készüljön egy picit tudatosan előre. A húsvéti szertartások elemeit akár otthon is meg lehet jeleníteni. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emlékezete, és ha az ember nem is tud most a szentáldozáshoz járulni és az ostyából magához venni, azt megteheti, hogy otthon jelképesen megáld egy cipót, megtöri, azaz valahogy próbál lélekben is ott lenni ezen az utolsó vacsorán. Nagypénteken a hívek leborulnak egy kereszt előtt, és ezt a gesztust is meg lehet otthon tenni, ha van saját feszületünk. A lényeg, hogy ne csak annyi legyen, hogy odaülök a monitor elé, és végignézek egy online közvetített szertartást, mint egy filmet, hanem tényleg jelenjen meg a rítus és a mögötte lévő tartalom.
A magyar egyház nagyon erősen klerikális, pap-, szertartás- és miseközpontú, de vannak olyan helyek a világon, például a Távol-Keleten, ahol évszázadokon át túlélt a kereszténység úgy, hogy nem voltak papok, nem volt mise és szertartás...
RADNÓTI RABBI: ÉRINTÉS NÉLKÜL IS LEHET SZERETNI - ÚJ KORSZAKBA LÉPHETÜNK
24.HU
Szerző: RADNÓTI ZOLTÁN
2020.04.07.
Ha bajban vagyunk, ha félünk, a legjobb együtt lenni, fizikailag is érezni, hogy számíthatunk egymásra.
Szerző: RADNÓTI ZOLTÁN
2020.04.07.
A vírus meghozta a bajt és a félelmet, de a baráti közelség esélyét, a vigaszt elvette tőlünk.
Rabbiként próbálok segíteni. Egy zsidó tanítás talán rávezet, mit tegyünk.
Orvosok, nővérek, az egészségügy egyéb dolgozói veszélyeztetik napról-napra az egészségüket, az életüket másokért. Fiatal, egészséges emberek óvják a náluk idősebbeket, járnak dolgozni most is. Működtetik a félelemtől és a valóságtól megdermedt országot. Ők most az elsők. Szinte minden rajtuk múlik.
És még sok-sok új hős született: bolti pénztárosok, árufeltöltők, eladók, postások, a szövegszerkesztővel és Zoommal álmodó tanárok, és mindenki, akinek a munkája emberek közelében zajlik – az emberekért. Ők tartják életben az országot.
Tehetetlennek érzem magam.
A lelkészek feladata jelenleg nem az, hogy feleljenek az egyik legaktuálisabb kérdésre, miszerint:
Isten hol van most?
Istent nem igazolnunk, hanem tanúsítanunk kell azzal, hogy azt tesszük, amit Ő vár tőlünk. Vigasztalunk, jelen vagyunk, meghallgatunk, beszélgetünk.
A járvány elleni elemi fizikai védekezés, vagyis az, hogy távol vagyunk egymástól, ki-ki bezárva legszűkebb fizikai buborékjába, a szobájába, vagy, horribile dictu, a magányába, lelkileg súlyosan roncsol.
Gondoljunk csak az egyedül élőkre. Éppen azt nem tehetjük, amit ilyenkor minden más esetben tennünk kéne: összegyűlni és bátorítani egymást.
Magányosan ünneplünk. Pedig Húsvét és Pészáh is a találkozás ünnepe. Magányosan gyászoljuk halottainkat, kiknek száma napról napra növekszik. (Miközben a zsidó hagyomány szerint még a vigasztaló gyász is szigorúan közösségi esemény.)
Magányosan aggódunk távoli szüleinkért, szeretteinkért, megélhetésünkért.
Rabbiként próbálok segíteni. Egy zsidó tanítás talán rávezet, mit tegyünk.
Orvosok, nővérek, az egészségügy egyéb dolgozói veszélyeztetik napról-napra az egészségüket, az életüket másokért. Fiatal, egészséges emberek óvják a náluk idősebbeket, járnak dolgozni most is. Működtetik a félelemtől és a valóságtól megdermedt országot. Ők most az elsők. Szinte minden rajtuk múlik.
És még sok-sok új hős született: bolti pénztárosok, árufeltöltők, eladók, postások, a szövegszerkesztővel és Zoommal álmodó tanárok, és mindenki, akinek a munkája emberek közelében zajlik – az emberekért. Ők tartják életben az országot.
Tehetetlennek érzem magam.
A lelkészek feladata jelenleg nem az, hogy feleljenek az egyik legaktuálisabb kérdésre, miszerint:
Isten hol van most?
Istent nem igazolnunk, hanem tanúsítanunk kell azzal, hogy azt tesszük, amit Ő vár tőlünk. Vigasztalunk, jelen vagyunk, meghallgatunk, beszélgetünk.
A járvány elleni elemi fizikai védekezés, vagyis az, hogy távol vagyunk egymástól, ki-ki bezárva legszűkebb fizikai buborékjába, a szobájába, vagy, horribile dictu, a magányába, lelkileg súlyosan roncsol.
Gondoljunk csak az egyedül élőkre. Éppen azt nem tehetjük, amit ilyenkor minden más esetben tennünk kéne: összegyűlni és bátorítani egymást.
Magányosan ünneplünk. Pedig Húsvét és Pészáh is a találkozás ünnepe. Magányosan gyászoljuk halottainkat, kiknek száma napról napra növekszik. (Miközben a zsidó hagyomány szerint még a vigasztaló gyász is szigorúan közösségi esemény.)
Magányosan aggódunk távoli szüleinkért, szeretteinkért, megélhetésünkért.
Nagyobb szükségünk van a világba vetett bizalomra, a hitre, mint bármikor. Három hete, lényegében egyik napról a másikra elvesztettük a közös világunkat, a helyeket, ahová közösen leülhettünk, elvesztettük az ottlét, az együttlét és a jelenlét emberi élményét.Nincs kávé, nincs mozi, nincs pizza, nincs közös röhögés, villamos után futás, nincs focimeccs, nincs közös csatangolás a gyermekeinkkel...
„A MAGYAR EGÉSZSÉG ÚJ VÁRA” – A KARANTÉNKÓRHÁZZÁ VÁLT KÚTVÖLGYI TÖRTÉNETE
24.HU
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2020.04.12.
A március közepén karanténkórháznak kijelölt épület a második világháború derekán lett kész. Előbb állami alkalmazottakat, majd művészeket látott el, a szocializmusban a felső tízezer tagjait, a rendszerváltás után pedig közkórházzá vált. De hogyan alakult ki a mai helyzet? Visszatekintés az elmúlt kilencven évre.
A koronavírus magyarországi megjelenésének hetében egy kormányülésen Pintér Sándor belügyminiszter javasolta a Kútvölgyi Klinikai Tömb toronyépületének karanténkórházzá való gyors átalakítását, március 13-án pedig a néhány nap alatt átalakított épületben meg is jelentek az első fertőzésgyanús betegek.
A számos sajtótermékben megjelent képeken az épület kívülről sokkal inkább hasonlított egy háború sújtotta toronyra, mint működő kórházra, így Ismeretlen Budapest sorozatunk legújabb epizódjában az intézmény nyolc évtizedet felölelő történetét mutatjuk be, melynek során a külső állapot okára is fény derül.
A komplexum építését a Horthy Miklós tízéves kormányzói jubileuma alkalmából született 1930. évi XI. törvénycikk rendelte el, célja pedig az állami alkalmazottak saját kórházzal való ellátása volt. A főváros nem bízta a véletlenre a helyszínválasztást, hiszen némi gondolkodás után a Svábhegy aljában, a régi vízivárosi temető helyén találták meg az ideális helyet, a második világháború derekára elkészült épület pedig beosztásával tökéletesen alkalmazkodott a festői környezethez, hiszen a betegek szobái a szélvédett, és egyben napos dél-délkeleti irányba, a gyógyításra és ügyintézésre használt szobák pedig északra néznek...
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2020.04.12.
A koronavírus magyarországi megjelenésének hetében egy kormányülésen Pintér Sándor belügyminiszter javasolta a Kútvölgyi Klinikai Tömb toronyépületének karanténkórházzá való gyors átalakítását, március 13-án pedig a néhány nap alatt átalakított épületben meg is jelentek az első fertőzésgyanús betegek.
A számos sajtótermékben megjelent képeken az épület kívülről sokkal inkább hasonlított egy háború sújtotta toronyra, mint működő kórházra, így Ismeretlen Budapest sorozatunk legújabb epizódjában az intézmény nyolc évtizedet felölelő történetét mutatjuk be, melynek során a külső állapot okára is fény derül.
A komplexum építését a Horthy Miklós tízéves kormányzói jubileuma alkalmából született 1930. évi XI. törvénycikk rendelte el, célja pedig az állami alkalmazottak saját kórházzal való ellátása volt. A főváros nem bízta a véletlenre a helyszínválasztást, hiszen némi gondolkodás után a Svábhegy aljában, a régi vízivárosi temető helyén találták meg az ideális helyet, a második világháború derekára elkészült épület pedig beosztásával tökéletesen alkalmazkodott a festői környezethez, hiszen a betegek szobái a szélvédett, és egyben napos dél-délkeleti irányba, a gyógyításra és ügyintézésre használt szobák pedig északra néznek...
ELVÁRHATÓ-E EGY ATEISTÁTÓL, HOGY ELVISELJE A VALLÁSOSOK TÁRSASÁGÁT?
QUBIT
Szerző: TÓTH OLIVÉR ISTVÁN
2020.04.13.
Amikor a hívő azt mondja, hogy „hiszem a test feltámadását és az örök életet”, akkor ezt a vallásos hitet nem érvényteleníti az, ha egy fizikus elmagyarázza, hogy amit hisz, az lehetetlen – derül ki a neves brit filozófus, Tim Crane legújabb könyvéből, A hit jelentéséből.
A filozófiát szokás azzal vádolni, hogy elvont, a gyakorlati élet szempontjából irreleváns, esetleg banális, senkit meg nem mozgató állításokkal foglalkozik. Ez a vád a neves brit filozófus, Tim Crane könyvét, A hit jelentését semmi esetre sem értheti: olyan, valószínűleg az olvasók többségét megmozgató kérdésekről tesz állításokat, mint hogy mi a vallás természete, illetve hogyan helyes egy ateistának a valláshoz viszonyulnia. Válaszai garantáltan gondolkodásra késztetik a vallásosokat éppúgy, mint a vallástalanokat, hiszen válaszai végső soron az emberi gondolkodás és vélekedés mibenlétét illetik.
Szerző: TÓTH OLIVÉR ISTVÁN
2020.04.13.
A filozófiát szokás azzal vádolni, hogy elvont, a gyakorlati élet szempontjából irreleváns, esetleg banális, senkit meg nem mozgató állításokkal foglalkozik. Ez a vád a neves brit filozófus, Tim Crane könyvét, A hit jelentését semmi esetre sem értheti: olyan, valószínűleg az olvasók többségét megmozgató kérdésekről tesz állításokat, mint hogy mi a vallás természete, illetve hogyan helyes egy ateistának a valláshoz viszonyulnia. Válaszai garantáltan gondolkodásra késztetik a vallásosokat éppúgy, mint a vallástalanokat, hiszen válaszai végső soron az emberi gondolkodás és vélekedés mibenlétét illetik.
A hit mibenléte
Tim Crane korunk egyik legtekintélyesebb elmefilozófusa, akinek ez az első magyarra lefordított könyve. 2017-ben otthagyta cambridge-i professzori állását, hogy elvállalja a Közép-európai Egyetem Filozófia Tanszékének vezetését. Munkássága ahhoz az elmefilozófiai irányzathoz kapcsolódik, amelyet analitikus neo-arisztotelianizmusnak szokás nevezni. Az e körbe tartozó szerzők a kortárs angolszász filozófia problémafelvetéseire Arisztotelész nyomdokain járva igyekeznek választ találni. Crane ebben az elméleti keretben fogalmazta meg azt a heves vitákat kiváltó állítását is, hogy minden vélekedés, vagy hit (belief) az elme nem tudatos állapota.
Filozófiai szakkifejezéssel „hit”-nek nevezünk minden olyan állítást, amelyet valaki implicite vagy explicite igaznak tart. Egy bevett példával élve: ha lenyomom a kilincset, és kimegyek az ajtón, előfeltételezem, hogy az ajtó másik oldalán van valami. Ha nem tartanám igaznak azt az állítást, hogy „Az ajtó másik oldalán egy másik szoba van” – hanem azt gondolnám, hogy például egy tátongó mélység –, akkor legfeljebb öngyilkossági szándékkal lépnék ki az ajtón.
Az, hogy valakinek hitei vannak, nem jelenti azt, hogy tudatosan át is gondolja őket: hacsak nem éppen betörünk valahova, ritkán morfondírozunk azon, vajon van-e valami az ajtó másik oldalán. A kortárs filozófia standard elképzelése szerint a hiteink lehetnek tudatosak: amikor mégis elgondolkodom azon, hogy mi van az ajtó túloldalán, és mintegy ráébredek arra, hogy az ajtó másik oldalán van valami, akkor a korábban nem tudatos hitem tudatossá válik. A standard elmélet központi tézise a következő: amikor egy hit tudatossá válik, akkor ugyanaz a hit tesz szert tudatosságra azáltal, hogy elgondoljuk – ami egy esemény. Például egy televízió is ugyanaz a tárgy marad, függetlenül attól, hogy be van-e kapcsolva vagy sem, és ezáltal szert tesz-e a működés tulajdonságára...
Tim Crane korunk egyik legtekintélyesebb elmefilozófusa, akinek ez az első magyarra lefordított könyve. 2017-ben otthagyta cambridge-i professzori állását, hogy elvállalja a Közép-európai Egyetem Filozófia Tanszékének vezetését. Munkássága ahhoz az elmefilozófiai irányzathoz kapcsolódik, amelyet analitikus neo-arisztotelianizmusnak szokás nevezni. Az e körbe tartozó szerzők a kortárs angolszász filozófia problémafelvetéseire Arisztotelész nyomdokain járva igyekeznek választ találni. Crane ebben az elméleti keretben fogalmazta meg azt a heves vitákat kiváltó állítását is, hogy minden vélekedés, vagy hit (belief) az elme nem tudatos állapota.
Filozófiai szakkifejezéssel „hit”-nek nevezünk minden olyan állítást, amelyet valaki implicite vagy explicite igaznak tart. Egy bevett példával élve: ha lenyomom a kilincset, és kimegyek az ajtón, előfeltételezem, hogy az ajtó másik oldalán van valami. Ha nem tartanám igaznak azt az állítást, hogy „Az ajtó másik oldalán egy másik szoba van” – hanem azt gondolnám, hogy például egy tátongó mélység –, akkor legfeljebb öngyilkossági szándékkal lépnék ki az ajtón.
Az, hogy valakinek hitei vannak, nem jelenti azt, hogy tudatosan át is gondolja őket: hacsak nem éppen betörünk valahova, ritkán morfondírozunk azon, vajon van-e valami az ajtó másik oldalán. A kortárs filozófia standard elképzelése szerint a hiteink lehetnek tudatosak: amikor mégis elgondolkodom azon, hogy mi van az ajtó túloldalán, és mintegy ráébredek arra, hogy az ajtó másik oldalán van valami, akkor a korábban nem tudatos hitem tudatossá válik. A standard elmélet központi tézise a következő: amikor egy hit tudatossá válik, akkor ugyanaz a hit tesz szert tudatosságra azáltal, hogy elgondoljuk – ami egy esemény. Például egy televízió is ugyanaz a tárgy marad, függetlenül attól, hogy be van-e kapcsolva vagy sem, és ezáltal szert tesz-e a működés tulajdonságára...
„ABBAN SEGÍTÜNK NEKIK, HOGY NE HALJANAK ÉHEN” – ÍGY PRÓBÁLJA MEG TÚLÉLNI A VÁLSÁGOT NÉHÁNY MAGYAR CÉG
G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.04.13.
„Két héttel ezelőtt ültem a kollégáimmal, és arról beszéltem nekik, hogy olyan jó évünk lesz, mint korábban soha” – mondta egy még március közepén megjelent cikkünkben egy rendezvényszervező cég vezetője. Az a két hét azonban mindent megváltoztatott, a piacuk teljesen összeomlott a járvány következményeként, és most a túlélésért küzdenek.
A felhozott példa találóan szemlélteti, hogy pár hét alatt hogyan fordult fel teljesen rengeteg ember és vállalkozás élete. Míg a 2008-as válság fokozatosan és részlegesen szűkítette be a vállalkozások mozgásterét, a mostani, még mindig csak kibontakozó válság néhány nap alatt teljesen letarolta a keresletet számos iparágnál.
A jelentős tartalékokkal nem rendelkező cégek azonnali lépéskényszerbe kerültek. A bajba jutott vállalkozások egy része a kivárás mellet döntött, és lényegében hibernálta magát a munkavállalói leépítésével vagy szabadságoltatásával. A vállalkozások egy másik része pedig az előre menekülésben látja a kiutat. Akár pár napos gondolkodást követően áthangolja a profilját, vagy legalábbis megcéloz egy újonnan nyíló piaci rést...
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.04.13.
A felhozott példa találóan szemlélteti, hogy pár hét alatt hogyan fordult fel teljesen rengeteg ember és vállalkozás élete. Míg a 2008-as válság fokozatosan és részlegesen szűkítette be a vállalkozások mozgásterét, a mostani, még mindig csak kibontakozó válság néhány nap alatt teljesen letarolta a keresletet számos iparágnál.
A jelentős tartalékokkal nem rendelkező cégek azonnali lépéskényszerbe kerültek. A bajba jutott vállalkozások egy része a kivárás mellet döntött, és lényegében hibernálta magát a munkavállalói leépítésével vagy szabadságoltatásával. A vállalkozások egy másik része pedig az előre menekülésben látja a kiutat. Akár pár napos gondolkodást követően áthangolja a profilját, vagy legalábbis megcéloz egy újonnan nyíló piaci rést...
ÓCSKASÁGOK TÁRHÁZA
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.04.12.
Szép jó estét mindenkinek! Orbán ismét kórházat látogatott, azonban ezúttal enyhén szólva mintha szembejött volna a valóság. Mert ugyan ránézésre úgy tűnik, valóban osztogatnak maszkokat, egyéb védőfelszereléseket és további fontos eszközöket a vírus elleni harchoz, azonban az is kiderült, hogy sokszor megvan az ára annak, ha az ember mindent Kínából hozat. Szijjártó naponta büszkélkedik a légihíddal, amin keresztül ezidáig több millió maszk, köpeny, arcpajzs és egyéb fontos eszköz érkezett, csak hát nem véletlen az, hogy a nyugati világ jelentős része is ódzkodik a keleti áruktól. Előbb az angolokat, majd a spanyolokat verték át sikeresen kamu tesztekkel a kínaiak, majd az is kiderült, hogy a maszkok és védőfelszerelések egy jó része is selejtes. A mennyiség sokszor tehát sajnos nem minden. Hogy mire is gondolok pontosan, az itt látható videóból pontosan kiderül:...
Az egy dolog, hogy a nővér meglehetősen szarkasztikusan – bár ezt nehéz biztosra mondani – megjegyzéseket tesz, de mint kiderül, a megbetegedések egyik fontos jelzőeszköze, a lázmérő nem igazán megbzható. A 34,5 fokos testhőmérséklet nem normális, sőt kihűlést jelez, ami jelen körülmények között nem annyira hihető. Orbán nem az Északi-sakról érkezett és egyébként sem tél közepén járunk, hogy kihűljön ez a nagyszerű vezető. A lázmérő tehát megbízhatatlan selejt, ami vélhetően valamelyik kínai rakománnyal érkezett, a már oly híressé vált légihídon. Az orvos vagy nővér is pontosan tisztában van azzal, hogy selejttel kénytelenek harcot vívni a járvánnyal szemben, hiszen ő maga is megjegyzi még a videó elején, hogy ilyen jó kis lázmérőnk van.
Ezek a szakemberek azonban vélhetően már régen hozzászoktak ahhoz, hogy selejtekkel kénytelenek védekezni, sőt, még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy annak is örülnek, hogy legalább valami van. A járvány előtti időkben csak álmodozhattak arról, hogy lesz kézfertőtlenítőjük, kapnak maszkokat, esetleg gumikesztyűket, most meg láss csodát, minden rendelkezésre áll. Azt persze senki sem mondja, hogy ezek minőségiek – mert jól láthatóan nem azok –, de valami legalább van. Itt tart a magyar egészségügy. A járvány talán még nem szabadult el – bár a vírus lappangási ideje 20-25 nap is lehet –, de amint ez megtörténik, ki fog derülni mire is elegendőek ezek az olcsó kínai felszerelések. Ha az orvosok és nővérek meg mernek majd szólalni a sajtóban, ki fog derülni, hogy mire volt elég a portyázás a világ keleti felén...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.04.12.
Az egy dolog, hogy a nővér meglehetősen szarkasztikusan – bár ezt nehéz biztosra mondani – megjegyzéseket tesz, de mint kiderül, a megbetegedések egyik fontos jelzőeszköze, a lázmérő nem igazán megbzható. A 34,5 fokos testhőmérséklet nem normális, sőt kihűlést jelez, ami jelen körülmények között nem annyira hihető. Orbán nem az Északi-sakról érkezett és egyébként sem tél közepén járunk, hogy kihűljön ez a nagyszerű vezető. A lázmérő tehát megbízhatatlan selejt, ami vélhetően valamelyik kínai rakománnyal érkezett, a már oly híressé vált légihídon. Az orvos vagy nővér is pontosan tisztában van azzal, hogy selejttel kénytelenek harcot vívni a járvánnyal szemben, hiszen ő maga is megjegyzi még a videó elején, hogy ilyen jó kis lázmérőnk van.
Ezek a szakemberek azonban vélhetően már régen hozzászoktak ahhoz, hogy selejtekkel kénytelenek védekezni, sőt, még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy annak is örülnek, hogy legalább valami van. A járvány előtti időkben csak álmodozhattak arról, hogy lesz kézfertőtlenítőjük, kapnak maszkokat, esetleg gumikesztyűket, most meg láss csodát, minden rendelkezésre áll. Azt persze senki sem mondja, hogy ezek minőségiek – mert jól láthatóan nem azok –, de valami legalább van. Itt tart a magyar egészségügy. A járvány talán még nem szabadult el – bár a vírus lappangási ideje 20-25 nap is lehet –, de amint ez megtörténik, ki fog derülni mire is elegendőek ezek az olcsó kínai felszerelések. Ha az orvosok és nővérek meg mernek majd szólalni a sajtóban, ki fog derülni, hogy mire volt elég a portyázás a világ keleti felén...
MAGYARORSZÁG MA NEM EGY, HANEM KÉT ORSZÁG
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.13.
Valószínűleg mi vagyunk a világ egyetlen olyan országa, amelynek regnáló kormánya bármilyen ügy mentén képes polgárait egymás ellen uszítani. Legújabban az idősotthonokban történt fertőzések és halálesetek osztják meg az embereket. A kormány minden igyekezetével és rendelkezésére álló eszközeivel próbálja az általa gyűlölt fővárosra hárítani a felelősséget. Utóbbi dokumentumokkal igyekszik érvelni és védekezni a vádak ellen. Magyarország ma nem egy, hanem két ország.
Nálunk a törésvonal nem a jobb- és a baloldali emberek között húzódik, hanem az ájtatos, múltba néző árvalányhajasok, a hátrafelé nyilazó, nyereg alatt puhított hősök, és a jelenben-jövőben gondolkodó emberek között. Mindkét Magyarországon vannak jobb- és baloldaliak, valamint olyanok is – egyáltalán nem kizárt, hogy ők vannak többen –, akik egyik oldalhoz sem sorolják magukat. Az egyik Magyarországon azok élnek, akik kedvelik a puha diktatúrát. Azt, amelyik megsimogatja a fejünket, ha jók vagyunk, és csak kicsi kokit ad, ha rosszak. E diktatúrát üzemeltető bácsiról úgy gondolják, hogy ő mindenkiről mindig tudja, hogy jó-e, vagy rossz, apánk helyett apánk, gondoskodik rólunk, gondolkodik helyettünk.
A másik Magyarország lakói szeretik maguk eldönteni, hogy ők mikor jó magyarok, családapák, polgárok, nincs szükségük arra, hogy más mondja meg helyettük, hogy nekik mi a jó...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.13.
Nálunk a törésvonal nem a jobb- és a baloldali emberek között húzódik, hanem az ájtatos, múltba néző árvalányhajasok, a hátrafelé nyilazó, nyereg alatt puhított hősök, és a jelenben-jövőben gondolkodó emberek között. Mindkét Magyarországon vannak jobb- és baloldaliak, valamint olyanok is – egyáltalán nem kizárt, hogy ők vannak többen –, akik egyik oldalhoz sem sorolják magukat. Az egyik Magyarországon azok élnek, akik kedvelik a puha diktatúrát. Azt, amelyik megsimogatja a fejünket, ha jók vagyunk, és csak kicsi kokit ad, ha rosszak. E diktatúrát üzemeltető bácsiról úgy gondolják, hogy ő mindenkiről mindig tudja, hogy jó-e, vagy rossz, apánk helyett apánk, gondoskodik rólunk, gondolkodik helyettünk.
A másik Magyarország lakói szeretik maguk eldönteni, hogy ők mikor jó magyarok, családapák, polgárok, nincs szükségük arra, hogy más mondja meg helyettük, hogy nekik mi a jó...
ORBÁN FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNYÉT HITLER 1933-AS HATALOMRA KERÜLÉSÉVEL HOZTA PÁRHUZAMBA WILLIAM GALSTON – INTERJÚ BILL CLINTON VOLT SZAKPOLITIKAI TANÁCSADÓJÁVAL, A BROOKINGS INTÉZET TUDOMÁNYOS KUTATÓJÁVAL
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.04.13.
Hogyan menedzseli elnökük a koronavírus jelentette válságot? - kérdem William Galstont, aki Bill Clinton szakpolitikai tanácsadója volt, s mint ilyen, ő aztán tényleg tudja, hogyan működik a Fehér Ház. Galston jelenleg a Brookings Intézet tudományos munkatársa, s most persze ő is otthonról dolgozik, s tisztázzuk egyelőre mindenki rendben van, és vigyáz magára, amennyire lehet. Beszélgetésünk idején 500 ezer felé közelít a fertőzöttek száma az Egyesült Államokban, és 17.000 felé az elhunytaké. Ezekkel a drámai adatokkal az első helyre küzdötte fel magát az ország, sehol a világon ennyi fertőzött és ennyi halál. És messze vannak még a járvány lecsillapodásától.
Csernyánszky Judit interjúja.
William Galston: - Az elnök – azt gondolom – túlságosan lassan ismerte fel a válság súlyosságát, és túl lassan lépett, hogy a kormányzaton belül szükséges szervezeteket felállítsa a válság menedzselésére. Az elmúlt néhány hétben valamelyest javult a helyzet, de ezzel együtt sajnos azt kell mondja, még mindig nagyon sok csúnyaságot látunk – zavar van az egészségügyi védőfelszerelések, a gyógyító eszközök, a források biztosításában, abban, hogy ki miért felelős. Még azt sem tudjuk, hogy ki a felelős annak meghatározásáért, hogy hol van a legnagyobb baj és a legnagyobb szükség a segítségre. Legalább hat hetet veszítettünk a járvány visszaszorításában a késői intézkedések miatt. Nem itt tartanánk, ha időben észbekap az elnök.
Csernyánszky Judit: - Az elnök elleni impeachment miatt késlekedett?
W. G.: - Nem, nem, egyáltalán nem. A republikánusok valóban azt mondják, de ez nem igaz. Márcsak azért sem, mert az impeachment procedúrája január harmadik hetében befejeződött, és az elnök ez után kapott számtalan figyelmeztetést a járványról. S ennek ellenére nem tett semmit.
Cs. J.: - Az elnök azonban mindenki mást hibáztat a késlekedésért, kivéve magát. Akkor ezt hogyan magyarázza?
W. G.: - Ez teljes mértékben igaz. Már kiismertük az elnököt, egyik jellemjegye, ha valami rosszul megy, azért mindig mások a felelősek, soha nem ő maga.
Cs. J.: - Milyen hatással van az elnökválasztás menetére a koronavírus-válság?
W. G.: - A szerdai Wall Street Journalban épp ennek a témának szenteltem a szokásos heti publicisztikámat. Három pontban tudnám önnek is ezt összefoglalni. Először is: az elnök március utolsó két hetében felfelé indult támogatottsági mutatója erősen befékeződött, miután nyilvánvalóvá vált a koronavírus okozta káosz és késlekedés, és a megbetegedések drasztikus emelkedése.
Másodsorban, az elnök eredetileg a dübörgő gazdaságra és annak további növekedésére alapozta kampányát, ami szertefoszlott. Aminek következtében most valami más témát kell találnia a sikeres kampányához, amit meglátásom szerint teljesen új alapokra kellene építenie a mostani helyzethez igazodva, ha még egyáltalán bízhat egy sikeres kampányban.
Harmadrészt: rendkívüli helyzet állt elő azzal, hogy a demokraták és a republikánusok közti nézetkülönbség az állam, a kormány szerepét tekintve – megszűnt. A demokraták mindig a több és nagyobb állami-kormányzati szerepvállalásért kampányolnak hagyományosan, míg a republikánusok pont az ellenkezőjéért. Azonban a mai helyzetben már a republikánusok nem állhatnak ki ezzel a szokásos kampányszlogennel. Hisz kormányzati intézkedés és támogatás nélkül kezelhetetlen a járvány. Most minden állampolgár azt akarja látni, hogy még nagyobb részt vállal a központi kormány a válságkezelésben. Mindezek alapvetően átalakítják a politika terrénumát – borul a hagyományos politikai szerepvállalás. S ezért nem is tudjuk, milyen következményei lesznek a mostani drámai változásoknak a választás kimenetelére nézve.
Cs. J.: - A demokraták már csúsztatták az elnökjelöltjüket hivatalosan kihirdető, úgynevezett hagyományos konvenciójukat. Egyáltalán: megtartja, meg tudja tartani a két párt az előre, pontos menetrend szerint betervezett konvencióját?
W. G.: - A rövid válaszom erre a kérdésre: senki nem tudja ezt még. Ugyebár a demokraták már áttették augusztusra a konvenciójukat, de sajnos ennél későbbi időpontra nem tűzhetik ki, mert a kampányra nem marad a törvényben meghatározott elég idő. Ezek után csak az a kérdés marad, hogy milyen veszélynek vannak kitéve a delegátusok, ha összezsúfolódnak egy helyiségben. Ha pedig nem találják elég biztonságosnak a személyes jelenlétüket, akkor a pártnak meg kell változtatnia a szabályzatát ahhoz, hogy más formában döntsenek az elnökjelölt személyéről. Már gondolkodnak a pártok abban, milyen logisztikával oldható meg a probléma. Sajnos itt nem egy Zoom-féle 20 fős konferenciáról van szó, legalább 20 ezer delegáltról beszélünk. Ez egy igencsak nagy technológiai kihívás, ami előtt áll most a párt. És az idő máris kevésnek tűnik ahhoz, hogy olyan megoldással rukkoljanak elő, ami meg is valósítható. Mindenesetre attól tartok, ha olyan újszerű technikai megoldás születik, amire eddig nem volt példa, akkor megvan az esélye a csúfos kudarcnak. Mert ilyenkor egészen biztos felszínre kerülnek a váratlan hibák. Ha esetleg már van tervük a pártoknak erre, akkor előtte tartani kellene egy főpróbát mindenképpen. A demokratáknak már júniusban vagy júliusban virtuális főpróbát kellene tartaniuk több ezer résztvevővel. Mert sajnos, mindannyian jól emlékszünk az iowai előválasztásra, amikor új technológiát vezettek be – nevezetesen, hogy telefonos applikációval igyekeztek számolni és lebonyolítani az előválasztást, és borzasztó kudarcba fulladt. Mert nem tartottak előtte próbaszavazást. Márpedig egy ilyen kudarc a konvención – rettenetes lenne!
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.04.13.
Csernyánszky Judit interjúja.
Csernyánszky Judit: - Az elnök elleni impeachment miatt késlekedett?
W. G.: - Nem, nem, egyáltalán nem. A republikánusok valóban azt mondják, de ez nem igaz. Márcsak azért sem, mert az impeachment procedúrája január harmadik hetében befejeződött, és az elnök ez után kapott számtalan figyelmeztetést a járványról. S ennek ellenére nem tett semmit.
Cs. J.: - Az elnök azonban mindenki mást hibáztat a késlekedésért, kivéve magát. Akkor ezt hogyan magyarázza?
W. G.: - Ez teljes mértékben igaz. Már kiismertük az elnököt, egyik jellemjegye, ha valami rosszul megy, azért mindig mások a felelősek, soha nem ő maga.
Cs. J.: - Milyen hatással van az elnökválasztás menetére a koronavírus-válság?
W. G.: - A szerdai Wall Street Journalban épp ennek a témának szenteltem a szokásos heti publicisztikámat. Három pontban tudnám önnek is ezt összefoglalni. Először is: az elnök március utolsó két hetében felfelé indult támogatottsági mutatója erősen befékeződött, miután nyilvánvalóvá vált a koronavírus okozta káosz és késlekedés, és a megbetegedések drasztikus emelkedése.
Másodsorban, az elnök eredetileg a dübörgő gazdaságra és annak további növekedésére alapozta kampányát, ami szertefoszlott. Aminek következtében most valami más témát kell találnia a sikeres kampányához, amit meglátásom szerint teljesen új alapokra kellene építenie a mostani helyzethez igazodva, ha még egyáltalán bízhat egy sikeres kampányban.
Harmadrészt: rendkívüli helyzet állt elő azzal, hogy a demokraták és a republikánusok közti nézetkülönbség az állam, a kormány szerepét tekintve – megszűnt. A demokraták mindig a több és nagyobb állami-kormányzati szerepvállalásért kampányolnak hagyományosan, míg a republikánusok pont az ellenkezőjéért. Azonban a mai helyzetben már a republikánusok nem állhatnak ki ezzel a szokásos kampányszlogennel. Hisz kormányzati intézkedés és támogatás nélkül kezelhetetlen a járvány. Most minden állampolgár azt akarja látni, hogy még nagyobb részt vállal a központi kormány a válságkezelésben. Mindezek alapvetően átalakítják a politika terrénumát – borul a hagyományos politikai szerepvállalás. S ezért nem is tudjuk, milyen következményei lesznek a mostani drámai változásoknak a választás kimenetelére nézve.
Cs. J.: - A demokraták már csúsztatták az elnökjelöltjüket hivatalosan kihirdető, úgynevezett hagyományos konvenciójukat. Egyáltalán: megtartja, meg tudja tartani a két párt az előre, pontos menetrend szerint betervezett konvencióját?
W. G.: - A rövid válaszom erre a kérdésre: senki nem tudja ezt még. Ugyebár a demokraták már áttették augusztusra a konvenciójukat, de sajnos ennél későbbi időpontra nem tűzhetik ki, mert a kampányra nem marad a törvényben meghatározott elég idő. Ezek után csak az a kérdés marad, hogy milyen veszélynek vannak kitéve a delegátusok, ha összezsúfolódnak egy helyiségben. Ha pedig nem találják elég biztonságosnak a személyes jelenlétüket, akkor a pártnak meg kell változtatnia a szabályzatát ahhoz, hogy más formában döntsenek az elnökjelölt személyéről. Már gondolkodnak a pártok abban, milyen logisztikával oldható meg a probléma. Sajnos itt nem egy Zoom-féle 20 fős konferenciáról van szó, legalább 20 ezer delegáltról beszélünk. Ez egy igencsak nagy technológiai kihívás, ami előtt áll most a párt. És az idő máris kevésnek tűnik ahhoz, hogy olyan megoldással rukkoljanak elő, ami meg is valósítható. Mindenesetre attól tartok, ha olyan újszerű technikai megoldás születik, amire eddig nem volt példa, akkor megvan az esélye a csúfos kudarcnak. Mert ilyenkor egészen biztos felszínre kerülnek a váratlan hibák. Ha esetleg már van tervük a pártoknak erre, akkor előtte tartani kellene egy főpróbát mindenképpen. A demokratáknak már júniusban vagy júliusban virtuális főpróbát kellene tartaniuk több ezer résztvevővel. Mert sajnos, mindannyian jól emlékszünk az iowai előválasztásra, amikor új technológiát vezettek be – nevezetesen, hogy telefonos applikációval igyekeztek számolni és lebonyolítani az előválasztást, és borzasztó kudarcba fulladt. Mert nem tartottak előtte próbaszavazást. Márpedig egy ilyen kudarc a konvención – rettenetes lenne!
...
SZABAD SZEMMEL: AZ EU NEM VONHAT VÁLLAT, AMIKOR EGYES TAGOK OLYAN ELVEKET KÉRDŐJELEZNEK MEG, AMELYEKRE AZ EGÉSZ SZERVEZET ÉPÜL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.13.
Der Standard
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.13.
Jan-Werner Müller arra figyelmeztet, hogy a politikai kulcskérdés az a koronavírus kapcsán, vissza lehet-e térni a járvány után a normális állapotokhoz, ám ehhez erős ellenzékre van szükség. A Princetoni Egyetem politológia professzora, a populizmus szakértője, akinek hamarosan könyve jelenik meg „A demokrácia irányít” címmel, valószínűnek tartja, hogy egyes kormányok a fenyegetés megszűnte után sem válnak meg különleges jogaiktól. Ahol már beindult az „autokratizálódás”, ott a végrehajtó hatalom azon van, hogy eltakarítsa az útból az utolsó akadályokat, és így tartóssá tegye uralmát, lásd Putyint, Netanjahut vagy éppen Orbánt. Napjainkban az a különleges, hogy nem szabad utcai tiltakozásokat tartani. Ha a magyar miniszterelnök eltörli a választásokat, akkor hivatkozhat arra, hogy nem lehet összeegyeztetni a szociális távolságtartást, illetve a tüntetéseket. A demonstrációk betiltása ésszerű elővigyázatossági intézkedés, de lehetővé teszi az önkényuraknak, hogy zavartalanul folytassák üzelmeiket. Az ellenszer az lehet, hogy törvényhozások csupán szigorúan meghatározott időre engedélyezik a rendeleti kormányzást. De azt is csak akkor, ha a hagyományos eszközök alkalmazása jelentős hátrányokkal járna a ragály visszaszorítása során. Semmi ok sincsen azonban a jogállam kiiktatására. Igen fontos, hogy az ellenzék elszámoltassa a végrehajtó hatalmat. Ehhez meg kell teremteni számára az intézményes lehetőséget. Nem szabad elhallgattatni az ellenzéki pártokat. Az autokraták persze mindennek elmondják az ellenzéket, valamint a civil társadalmat is. De hát már a válság előtt is nemzetárulással vádolták mindazokat, akik ellentmondtak nekik. Ám emiatt nem szabad feladni a még meglévő mozgásteret. Nagyon fontos továbbá, hogy a világ felemelje szavát a Putyinok, Kaczynskik, Orbánok ellen. A három ország lakossága hamarosan megtapasztalja, hogy ezek az urak a folyamatos pénzkiszivattyúzással tönkretették az egészségügyet. Ilyen viszonyok közepette azonban csak még sürgetőbb, hogy a Bizottság figyelemmel kísérje a szükségállapotot szabályzó törvények alkalmazását.
Büntető eljárással fenyegette meg a Bizottság elnöke Magyarországot az Orbán Viktornak adott különleges felhatalmazás miatt. Ursula von der Leyen egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy kész cselekedni, ha a korlátozások túllépik az engedélyezett mértéket, ez esetben szerződésszegési eljárással kell számolni. Hangsúlyozta, hogy nem az a gond, ha kormányok rendkívüli intézkedésekkel reagálnak a válságra, ám itt alapvető, hogy eleget tegyenek az arányosság és a demokratikus felügyelet követelményének, továbbá, hogy a jogok szűkítése csak adott időre szóljon. Ám megjegyezte, hogy a magyar esetében különösen oda kell figyelni, hiszen Brüsszelnek nem jók a múltban szerzett tapasztalatai. Közben a német szociáldemokraták konzervatív erőit tömörítő Seeheim-i kör azt követeli, hogy az EU első lépésként törölje a teljes támogatást az Orbán-kormány számára. Merthogy az, Lengyelországhoz hasonlóan, tudatosan a demokratikus szerkezetek mind nagyobb mértékű bedöntésére használja a válságot. Mindkét állam lábbal tipor európai értékeket. Ám az nem világos, miként lehetne Magyarországtól megvonni a közösségi pénzeket. Jelenleg zajlanak az egyeztetések a következő hosszú távú költségvetésről. Németország, más tagokkal egyetemben azon van, hogy a kifizetéseket a jövőben kössék a jogállamiság betartásához. Ez új volna, de többen vitatják a módszert.
A világon sokfelé váltott ki aggályokat, hogy a politikusok igencsak megnövelték jogkörüket a vírus elleni harcban, de egyetlen állam se keltett akkora figyelmet mint Magyarország, mert az jócskán visszalépett a demokratikus reformoktól. Orbán Viktor csaknem diktátori felhatalmazást kapott. Már eddig is szankciók fenyegették az unió részéről, mert telerakta saját embereivel a bíróságokat, ellenzéki sajtóorgánumokat záratott be és úgy alakította át az alaptörvény, hogy mindenképpen hatalmon maradhasson. Mostantól kezdve viszont már rendeleti úton kormányozhat, a parlament felügyelete nélkül, ameddig csak akarja. A bírálók attól félnek, hogy az álhírek elleni küzdelem jegyében pedig csak még jobban lecsap az ellenzékre. De más helyeken is olyan intézkedéseket léptettek életbe egyik pillanatról a másikra, amelyek inkább tekintélyelvű rendszerekben szokásosak. Egy szlovák parlamenti képviselő azt mondja, nem kell ahhoz önkényúrnak, vagy Orbán-féle despotának lenni, hogy valaki kárt okozzon a jogállamnak. Ám el kell érni, hogy a különleges lépések egyetlen centivel se menjenek tovább az abszolút szükségesnél, amikor a polgári szabadságjogok korlátozásáról van szó. Kenneth Roth, a Human Rights Watch igazgatója szerint sokan tartanak attól, hogy ugyanaz lesz, mint szeptember 11-i támadás után, hiszen egy sor akkor bevezetett megszorítás mind a mai napig él, tehát idővel sem vonják vissza azokat. Az izraeli kormány a törvényhozás megkerülésével rendelte el, hogy a telefonok GPS-adatainak segítségével kövessék az emberek mozgását. Politikusok úgy vélik, nehéz megtalálni az egyensúlyt a közbiztonság, illetve a magánszféra védelme között. Ráadásul nemigen látszik, hogy a közeljövőben enyhülne a koronavírus jelentette fenyegetés. Még akár másfél évet is igénybe vehet, amíg megtalálják az ellenszert. És minél tovább húzódik a válság, annál nagyobb az esélye, hogy állandósulnak a rendkívüli jogok. Súlyosbítja a helyzetet, hogy sokszor a parlamentek nem ellenőriznek olyan politikai döntéseket, amelyek könnyen korszakosnak bizonyulhatnak. Daniel Ziblatt, a „Hogyan halnak meg a demokráciák”c. könyv társszerzője azt hangsúlyozza, hogy a nagy próbakövet a választások jelentik majd. Például úgy, hogy a politika közbenjárására kellő távolságot tartva jó sokáig a szavazóhelységek előtt kell várakozni a bejutásra. Ez csapás volna a demokráciára. Volt már rá példa Amerikában az 1918-as influenzajárvány idején. A szavazás sok-sok emberéletet követelt, bár formálisan nem sérült a demokrácia, csak kérdés: megérte-e? Most hasonló a helyzet a lengyel elnökválasztással. Meg mindenütt, ahol sérülékeny a jogállam. A legnagyobb amerikai kutató egyetem, a Cornell egyik elemzője azt mondja, a válság kapóra jön az autokratáknak, akik ürügyként használják a bajt saját hatalmuk összpontosítására.
Az uniónak meg kell mondania, mekkora őrültség volna a jövő hónapban, a vírusválság kellős közepén megrendezni az elnökválasztást Lengyelországban, ráadásul megvan az abszolút biztos jogi alap a halasztásra. Ez a véleménye a Európai Stabilitási Kezdeményezés egyik vezető munkatársának. John Dalhuisen a vendégkommentárban kiemeli, hogy jelenleg a politikusok mindenütt a járvány leküzdését tekintik fő céljuknak, kivéve a lengyeleket, noha még a PiS koalíciós partnere és a közvélemény háromnegyede is ellenzi, hogy nem egészen egy hónap múlva az urnákhoz hívják az embereket. A kormány elrendelte, hogy levélben bonyolítsák le az egész procedúrát, de éppen ez az őrület sokat elárul arról, mennyire megveti a Jog és Igazságosság a demokratikus normákat, és hogy milyen mértékben követ politikai célokat. De hát a pártnak szüksége van az engedelmes elnökre, aki készségesen aláír minden alkotmánysértő lépést. A hatalom attól tart, hogy ha eltolnák a választás időpontját, az sokba kerülhet számára, mert közben összeomolhat az egészségügyi rendszer. De a szavazás akkor is sok emberéletet tesz kockára, ha postai úton bonyolítják le. Hiszen 20 ezer választási bizottságot kell felállítani, ki kell képezni a tagokat. Sok százezer jogosultnak el kell utaznia oda, ahol be van jegyezve, hogy fel vehesse a szavazócédulát. Kb. 16. millió voksot kell továbbítani, a borítékokat ki kell nyitni, a szavazatokat meg kell számolni, miközben ott lehet rajtuk a kórokozó. Ha szükség lesz 2. fordulóra, akkor kétszeres a veszély. Pont akkor, amikorra a járvány tetőzését várják. Ezen felül a választást egy hónapon belül kell megszervezni, noha az ország ilyet még sosem csinált. Így azután könnyű lesz csalni, viszont nehéz lesz bizonyítani. Kampányolni nem lehet a gyülekezést tiltó rendelkezések miatt. Így a sajtó figyelmét a hivatalban lévő Duda élvezi. Hogy mindezt el lehessen kerülni, ahhoz ki kellene hirdetni, hogy természeti katasztrófa érte a lengyeleket. De hát Kaczynski és Orbán is saját hatalma erősítésére akarja felhasználni a ragályt. Az uniós kormányok langymelegen reagáltak. Egyikük sem bírálta név szerint Magyarországot, de nem említették meg Lengyelországot sem. Ám az EU nem vonhat vállat, amikor egyes tagok olyan elveket kérdőjeleznek meg, amelyekre az egész szervezet épül. Egyébként pedig ha Duda nyer, de ha bárki más, bizonyosan koronaelnökként vonul be a történelembe, hiteles mandátum nélkül. Nehéz volna kezet rázni vele.
JÁRVÁNYTUDOROK ÚJ-ZÉLANDTÓL MAGYARORSZÁGIG
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.04.13.
Az ember már félve megy fel a különböző közösségi oldalakra, hiszen nem meglepő módon tele van önmagukat a koronavírus szakértőinek tartó megmondóemberekkel, kamu hírekkel és egyéb szépséggel. A félreértések elkerülése végett: nem csak Magyarországon, hanem például Új-Zélandon is, ahonnan Erika küldte az alábbi írást.
„Nagyjából minden harmadik ember Koronavírus Szakértő, Járványügyi Szakember, vagy épp Tisztifőorvos lett az elmúlt pár hétben, osztjuk az észt, próbálunk segíteni, a magunk módján, hol sikeresen, de többnyire sikertelenül.
Nem igazán vagyok egy nagy közösségi média-rajongó, de manapság kimondottan élvezetes felmenni a fészre, és olvasni a hitelesebbnél jobb weboldal megosztásokat, mint
eztnezedmeg.kom
hirek24orak.kom
ésatöbbi, ahol olyan szalagcímekkel találkozhatunk, mint
„Homlokpuszi – kevesen tudják mit is jelent valójában”
„10 jel, ami azt mutatja, hogy lelkileg el vagy fáradva”
„Dr. Papp Lajos, a víz maga a koleszterincsökkentő…”
Nincs is jobb elveszni a kommentek tengerében és ráeszmélni, mennyi hiteles, a fenti oldalakon szerzett tudással Nobel-díjra aztán tényleg kevésnek bizonyuló szaktekintély van a környezetünkben.
De lássuk, mik azok a területek, ahol brillíroznak drága szakértőink...
Szerző: Határátkelő
2020.04.13.
„Nagyjából minden harmadik ember Koronavírus Szakértő, Járványügyi Szakember, vagy épp Tisztifőorvos lett az elmúlt pár hétben, osztjuk az észt, próbálunk segíteni, a magunk módján, hol sikeresen, de többnyire sikertelenül.
Nem igazán vagyok egy nagy közösségi média-rajongó, de manapság kimondottan élvezetes felmenni a fészre, és olvasni a hitelesebbnél jobb weboldal megosztásokat, mint
eztnezedmeg.kom
hirek24orak.kom
ésatöbbi, ahol olyan szalagcímekkel találkozhatunk, mint
„Homlokpuszi – kevesen tudják mit is jelent valójában”
„10 jel, ami azt mutatja, hogy lelkileg el vagy fáradva”
„Dr. Papp Lajos, a víz maga a koleszterincsökkentő…”
Nincs is jobb elveszni a kommentek tengerében és ráeszmélni, mennyi hiteles, a fenti oldalakon szerzett tudással Nobel-díjra aztán tényleg kevésnek bizonyuló szaktekintély van a környezetünkben.
De lássuk, mik azok a területek, ahol brillíroznak drága szakértőink...
„CSAK EGYÜTT LEHET” INTERJÚ FALUS FERENC TÜDŐGYÓGYÁSSZAL, EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSERREL, VOLT TISZTI FŐORVOSSAL
ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2020.04.09.
2015. április 1-én egy 2013-as kormányhatározat értelmében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) országos intézeteit összevonták, bekerültek egy nagy közigazgatási darálóba. Falus Ferenc 2007 és 2010 között állt az ÁNTSZ élén, akkor, amikor még nem a politikai hatalom hozta meg a döntéseket közegészségügyi kérdésekben. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése után rövid idővel leváltották tiszti főorvosi funkciójából.
– Ha ma még Ön lenne a tiszti főorvos, a jelenleg ismert döntések közül melyeket hozná meg és melyeket nem? Mit csinálna másképpen, mint ahogy azt most teszik?
– Erre a kérdésre azért nem lehet igazán jó választ adni, mert nincsenek információink. Más egy apparátus élén, az információkat ismerve döntéseket hozni, mint itthonról véleményt alkotni. De ha én lennék ma a tiszti főorvos, az egyik legfontosabb döntésem az lenne, hogy lényegesen több és alaposabb információ kerüljön nyilvánosságra, mind a lakosság, mind az orvosok körében, mint most.
– Mit gondol, miért nem kerül ki több információ azok közül, amelyekkel feltételezhetően a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelkezik?
– Sokáig azt hittem, hogy nem rendelkeznek elegendő információval, s hogy nem is gyűjtik őket. Az biztos, hogy később kezdték el ezeket gyűjteni, mint ahogy én elkezdtem volna. Ma már tudom, hogy rendelkeznek ezekkel, de a nagy részüket nem hozzák nyilvánosságra.
– Vajon miért? Talán félnek, hogy a jelenlegi látszatot, amely szerint az európai átlaghoz képest Magyarország a még nem nagyon fertőzött országok közé tartozik, ezzel megváltoztatnák?
– Szerintem egyáltalán nem érdekli őket, hogy mi van Európában. Őket egyetlen dolog érdekli, hogy a kormányzatnak és a kormányfőnek a népszerűsége miként alakul. És hogy ennek milyen hatása van a következő választásra. Erre jó bizonyíték a napokban bejelentett gazdasági intézkedés, amelynek egyik legfontosabb pontja, hogy egy négyszázmilliárdos program keretében elvegyenek 1,2 milliárdot a pártok költségvetéséből. Miközben nem tudjuk pontosan, hogy mi történik az európai uniós támogatási pénzzel, hogy mire fordítják. A kormány semmi módon nem hozza nyilvánosságra, hogy az a közel négyszázmilliárd, amelyről azt mondják, hogy már a járvány elleni védekezésre fordították, milyen részekből áll össze. Ez az összeg furcsa módon rettentően emlékeztet arra, amit a kiadott információk szerint annak idején határvédelemre költöttek.
– Vagyis azt gondolja, ha valósak lennének az adatok, lenne arról is információnk, hogy mit mire költöttek?
– Igen.
– Mi az, amit Ön szerint helyesen tesznek? Tehát minek lehet köszönhető, hogy úgy látszik, a járvány nálunk lassabban terjed, mint másutt?
– Az, hogy melyik országban gyorsabb a vírus terjedése, s melyikben kevésbé, attól függ, hogy egy ország lakosságának mennyire intenzívek a nemzetközi kapcsolatai. Vagyis, hogy az adott ország állampolgárai mennyit és hová utaznak. Svédországból, ahol ugye másképp kezelik a járványt, mint sok más helyen, sokkal többen voltak Olaszországban síelni, mint ahányan mondjuk Magyarországról.
– De hiszen a magyarok is sokat utaznak!
– Ez igaz, mégis nagy különbségek vannak. Például Olaszországnak rendkívül élénkek voltak a kapcsolatai Kínával. Így történhetett, hogy Európában Olaszország lett a járvány első gócpontja. Ugyanakkor azt is halljuk, hogy Olaszország levegőszennyezettsége, különösen a nagyon fertőzött helyeken a legmagasabb volt Európában.
– Vállalkozik-e arra, hogy megsaccolja, Magyarország lakosságának hány százaléka lehet fertőzött?
– Mivel ilyen vizsgálat eddig nem volt, pedig szükség lett volna rá, ezt nem lehet megtippelni. Most már elkezdődtek a vizsgálatok, de még mindig csak kevesen gondolják, hogy ilyen vizsgálatokat nagy számban kéne végezni. Pedig ez nagyon lényeges adat lehetne. De sajnos korábban nem álltak rendelkezésre olyan módszerek, amelyekkel ellenanyagszintet lehetett volna vizsgálni. Most már igen nagy mennyiségben hozzá lehet férni ezekhez a tesztekhez, de ezek minősége és hitelesítése nem minden esetben megnyugtató.
– Miért fontos tudni, hogy hány fertőzött van egy országban? Hozzáteszem, a tiszti főorvos asszony szerint erre a típusú tesztelésre nincs szükség, hiszen a teszt nem gyógyít.
– Én a napokban egy rádióműsorban megvédtem egy kicsit a tiszti főorvos asszonynak ezt a mondatát. Ugyanis ez az állítás a járványnak ebben az időszakában lehet, hogy igaz. De a járvány első, majd a csúcsot követő időszakában nagyon nem igaz. Ebben a pillanatban valóban nincsen igazán lehetőség nagy tömegű fertőzött embert elkülöníteni, legfeljebb megkérni lehet őket, hogy maradjanak otthon. Jelenleg a legfontosabb, hogy akinek szüksége van rá, az kórházba kerülhessen. A járvány kezdetekor kellett volna időben észbe kapni, és az első 100–150 fertőzöttet nyomozó kutya módjára megkeresni és szigorúan elkülöníteni...
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2020.04.09.
– Ha ma még Ön lenne a tiszti főorvos, a jelenleg ismert döntések közül melyeket hozná meg és melyeket nem? Mit csinálna másképpen, mint ahogy azt most teszik?
– Erre a kérdésre azért nem lehet igazán jó választ adni, mert nincsenek információink. Más egy apparátus élén, az információkat ismerve döntéseket hozni, mint itthonról véleményt alkotni. De ha én lennék ma a tiszti főorvos, az egyik legfontosabb döntésem az lenne, hogy lényegesen több és alaposabb információ kerüljön nyilvánosságra, mind a lakosság, mind az orvosok körében, mint most.
– Mit gondol, miért nem kerül ki több információ azok közül, amelyekkel feltételezhetően a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelkezik?
– Sokáig azt hittem, hogy nem rendelkeznek elegendő információval, s hogy nem is gyűjtik őket. Az biztos, hogy később kezdték el ezeket gyűjteni, mint ahogy én elkezdtem volna. Ma már tudom, hogy rendelkeznek ezekkel, de a nagy részüket nem hozzák nyilvánosságra.
– Vajon miért? Talán félnek, hogy a jelenlegi látszatot, amely szerint az európai átlaghoz képest Magyarország a még nem nagyon fertőzött országok közé tartozik, ezzel megváltoztatnák?
– Szerintem egyáltalán nem érdekli őket, hogy mi van Európában. Őket egyetlen dolog érdekli, hogy a kormányzatnak és a kormányfőnek a népszerűsége miként alakul. És hogy ennek milyen hatása van a következő választásra. Erre jó bizonyíték a napokban bejelentett gazdasági intézkedés, amelynek egyik legfontosabb pontja, hogy egy négyszázmilliárdos program keretében elvegyenek 1,2 milliárdot a pártok költségvetéséből. Miközben nem tudjuk pontosan, hogy mi történik az európai uniós támogatási pénzzel, hogy mire fordítják. A kormány semmi módon nem hozza nyilvánosságra, hogy az a közel négyszázmilliárd, amelyről azt mondják, hogy már a járvány elleni védekezésre fordították, milyen részekből áll össze. Ez az összeg furcsa módon rettentően emlékeztet arra, amit a kiadott információk szerint annak idején határvédelemre költöttek.
– Vagyis azt gondolja, ha valósak lennének az adatok, lenne arról is információnk, hogy mit mire költöttek?
– Igen.
– Mi az, amit Ön szerint helyesen tesznek? Tehát minek lehet köszönhető, hogy úgy látszik, a járvány nálunk lassabban terjed, mint másutt?
– Az, hogy melyik országban gyorsabb a vírus terjedése, s melyikben kevésbé, attól függ, hogy egy ország lakosságának mennyire intenzívek a nemzetközi kapcsolatai. Vagyis, hogy az adott ország állampolgárai mennyit és hová utaznak. Svédországból, ahol ugye másképp kezelik a járványt, mint sok más helyen, sokkal többen voltak Olaszországban síelni, mint ahányan mondjuk Magyarországról.
– De hiszen a magyarok is sokat utaznak!
– Ez igaz, mégis nagy különbségek vannak. Például Olaszországnak rendkívül élénkek voltak a kapcsolatai Kínával. Így történhetett, hogy Európában Olaszország lett a járvány első gócpontja. Ugyanakkor azt is halljuk, hogy Olaszország levegőszennyezettsége, különösen a nagyon fertőzött helyeken a legmagasabb volt Európában.
– Vállalkozik-e arra, hogy megsaccolja, Magyarország lakosságának hány százaléka lehet fertőzött?
– Mivel ilyen vizsgálat eddig nem volt, pedig szükség lett volna rá, ezt nem lehet megtippelni. Most már elkezdődtek a vizsgálatok, de még mindig csak kevesen gondolják, hogy ilyen vizsgálatokat nagy számban kéne végezni. Pedig ez nagyon lényeges adat lehetne. De sajnos korábban nem álltak rendelkezésre olyan módszerek, amelyekkel ellenanyagszintet lehetett volna vizsgálni. Most már igen nagy mennyiségben hozzá lehet férni ezekhez a tesztekhez, de ezek minősége és hitelesítése nem minden esetben megnyugtató.
– Miért fontos tudni, hogy hány fertőzött van egy országban? Hozzáteszem, a tiszti főorvos asszony szerint erre a típusú tesztelésre nincs szükség, hiszen a teszt nem gyógyít.
– Én a napokban egy rádióműsorban megvédtem egy kicsit a tiszti főorvos asszonynak ezt a mondatát. Ugyanis ez az állítás a járványnak ebben az időszakában lehet, hogy igaz. De a járvány első, majd a csúcsot követő időszakában nagyon nem igaz. Ebben a pillanatban valóban nincsen igazán lehetőség nagy tömegű fertőzött embert elkülöníteni, legfeljebb megkérni lehet őket, hogy maradjanak otthon. Jelenleg a legfontosabb, hogy akinek szüksége van rá, az kórházba kerülhessen. A járvány kezdetekor kellett volna időben észbe kapni, és az első 100–150 fertőzöttet nyomozó kutya módjára megkeresni és szigorúan elkülöníteni...
AZ „ÚJ KÁROGÓK” TÉVEDNEK: NEM JÖN ÚJ VILÁG, A GLOBALIZÁCIÓ SEM SZORUL VISSZA A VÍRUSTÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: KISS KÁROLY
2020.04.09.
Nincs igaza Lányi Andrásnak és a többi „új károgónak” a jövőt illetően – semmi nem fog ugyanis alapjaiban megváltozni. Kiss Károly közgazdász, társadalomkutató szerint legalábbis mint minden járvány, a koronavírus is átvonul majd a népességen, a legérintettebb korosztályokban nagy pusztítást végez – aztán minden megy tovább, ahogy eddig. „A globalizáció és az új technológiák korszakunk olyan jellemzői, amelyek nem szoríthatók vissza.” A Válasz Online-on közölt Lányi-tanulmányra már reagált Balázs Péter volt külügyminiszter, ez pedig egy keményebb hangú vitacikk. Várjuk a további érdemi hozzászólásokat!
×××
Olvasom, hogy a világ már nem lesz olyan, mint eddig volt. Hogy a nagy járvány mindent megváltoztat; más lesz a világgazdaság, a nemzetközi kereskedelem, az iskola, az életünk. Ezt írja Lányi András a Válasz Online-on és George Monbiot a Guardianban. A tizenkét évvel ezelőtti hangulat uralkodik. Akkor összeomlottak a tőzsdék, a nemzetközi pénzügyi rendszer és a világgazdaság, az amerikaiak elvesztették megtakarításaik felét, az államok eladósodtak. Az volt az általános vélemény, hogy a világ már nem lesz olyan, mint addig volt, a bankok nem tehetik azt, amit addig csináltak, a „neoklasszikus szintézisnek” nevezett gazdaságpolitika megbukott. Aztán eltelt néhány év, és a bankok ott folytatták, ahol abbahagyták, vezetőik a szanálásukra adott állami pénz egy részét elnyaralták, a gazdaságpolitikák – egy rövid keresletélénkítő, keynesista kitérő után – mit sem változtak, az emberek elfogadták, hogy az időnkénti válságok a kapitalizmus szükségszerű velejárói, a tőkés gazdaság ciklikussága „természetes” jelenség, csak a hosszú konjunktúra miatt sokan azt hitték, hogy sikerült kiküszöbölni.
Az akkori „ezután minden másképp lesz”-hívők nem számoltak egy alapvető ténnyel, ahogy a maiak sem számolnak vele; a kapitalizmus hihetetlenül nagy életerejével, virulens jellegével. (Ez a jelző át is köt a mai témánkhoz.) A 20. század második felének kapitalizmusa, mely a jóléti gazdaságtanon alapszik, a nyugati világban fantasztikus eredményeket produkált, és még legalább három milliárd embernek (a feltörekvő országok népességének) is alapvetően megjavította az életkörülményeit. Bármit is írjon Piketty, a szegénység a világban óriási mértékben csökkent. És bármennyire is nőttek a szűk legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmű rétegek között a különbségek, sokkal nagyobb súllyal esik a latba, hogy Kínában, Indiában és a többi feltörekvő országban százmillióknak lett munkájuk és elfogadható szintű, állandó jövedelmük...
Szerző: KISS KÁROLY
2020.04.09.
×××
Olvasom, hogy a világ már nem lesz olyan, mint eddig volt. Hogy a nagy járvány mindent megváltoztat; más lesz a világgazdaság, a nemzetközi kereskedelem, az iskola, az életünk. Ezt írja Lányi András a Válasz Online-on és George Monbiot a Guardianban. A tizenkét évvel ezelőtti hangulat uralkodik. Akkor összeomlottak a tőzsdék, a nemzetközi pénzügyi rendszer és a világgazdaság, az amerikaiak elvesztették megtakarításaik felét, az államok eladósodtak. Az volt az általános vélemény, hogy a világ már nem lesz olyan, mint addig volt, a bankok nem tehetik azt, amit addig csináltak, a „neoklasszikus szintézisnek” nevezett gazdaságpolitika megbukott. Aztán eltelt néhány év, és a bankok ott folytatták, ahol abbahagyták, vezetőik a szanálásukra adott állami pénz egy részét elnyaralták, a gazdaságpolitikák – egy rövid keresletélénkítő, keynesista kitérő után – mit sem változtak, az emberek elfogadták, hogy az időnkénti válságok a kapitalizmus szükségszerű velejárói, a tőkés gazdaság ciklikussága „természetes” jelenség, csak a hosszú konjunktúra miatt sokan azt hitték, hogy sikerült kiküszöbölni.
Az akkori „ezután minden másképp lesz”-hívők nem számoltak egy alapvető ténnyel, ahogy a maiak sem számolnak vele; a kapitalizmus hihetetlenül nagy életerejével, virulens jellegével. (Ez a jelző át is köt a mai témánkhoz.) A 20. század második felének kapitalizmusa, mely a jóléti gazdaságtanon alapszik, a nyugati világban fantasztikus eredményeket produkált, és még legalább három milliárd embernek (a feltörekvő országok népességének) is alapvetően megjavította az életkörülményeit. Bármit is írjon Piketty, a szegénység a világban óriási mértékben csökkent. És bármennyire is nőttek a szűk legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmű rétegek között a különbségek, sokkal nagyobb súllyal esik a latba, hogy Kínában, Indiában és a többi feltörekvő országban százmillióknak lett munkájuk és elfogadható szintű, állandó jövedelmük...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)