2020. április 6., hétfő

RÁADÁS: "SZÁZEZER FORINTOT HÁROM HÓNAPIG A MUNKANÉLKÜLIEKNEK” - INTERJÚ SURÁNYI GYÖRGY EX-JEGYBANKELNÖKKEL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.04.



  Átfogó és radikális stabilizációs program 
  azonnali elindítását javasolja Surányi 
  György. A Magyar Nemzeti Bank egykori 
  elnökével mai adásunkban arról 
  beszélgettünk, hogy miért lenne szükség 
  Magyarországon is az elbocsátottak 
  zsebébe közvetlenül pénzt, jövedelmet 
  juttatni.

  A videóban elhangzott publikáció itt 
  érhető el: 

RÁADÁS: A NER ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGY - VENDÉGÜNK: SZÁNTÓ ISTVÁN, ONKOLÓGUS

NAPIPARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2020.04.06.



  A Nemzeti Együttműködés Rendszerének 
  legsúlyosabb figurái az egészségügy 
  területéről is sikeresen szivattyúzzák ki az 
  állami pénzeket 2010 óta. Mai 
  adásunkban azt mutatjuk be, hogy milyen 
  botrányok és visszaélések történtek az 
  egészségügyi beszerzések során az 
  elmúlt évtizedben, valamint Szántó István 
  onkológussal beszélgetünk arról, hogy 
  milyen problémák merültek fel az 
  egészségügyi alapellátásban a 
  veszélyhelyzet kihirdetése óta. A 




Szántó Istvánnal készített teljes interjú itt érhető el:  

RÁADÁS: NEM JUT EL KÜLFÖLDRE, SŐT A LAKÁSON KÍVÜLRE SE NAGYON? MOST JÖNNEK JÓL AZ ÉLŐ WEBKAMERÁK

HVG ONLINE / TECH
Szerző: BALOGH CSABA
2020.04.06.



Idén tavaszra nagyot változott a világ: az utazás ma elsősorban nem pénz-, hanem jogi és egészségügyi kérdés. Összegyűjtöttük a világ szép vagy legalábbis valamilyen szempontból különleges helyszínein lévő webkamerákat, hogy ha egész nap az otthonában ül, élő videók segítségével legalább lélekben körbeutazhassa a világot.

Most érdemes csak elnézni a Times Square-re. Hiszen jelen állapotában akkor sem láthatnánk, ha ott lennénk. Hiszen ha ott lennénk, vélhetően mások is így tennének – New York nevezetes terén egy átlagos hétköznapon is óriási a zsúfoltság. Aki járt már ott, az megdöbbenve szemléli majd a szinte teljesen kietlen területet. Aki pedig még nem, az jegyezze meg, remélhetőleg nem sokszor lehet majd így látni a következő évtizedekben...


RÁADÁS: KAROTTA KÖZLÖNY

KAROTTA KÖZLÖNY VLOG
Szerző: KAROTTA
2020.



  Autókról, autóiparról szakszerűen,   
  közérthetően...


RÁADÁS: HAUCH TAMÁS VLOGJA

HAUCH TAMÁS VLOGJA
Szerző: Hauch Tamás
2016-



Nagyon sok videó, rengeteg szakmai ismerettel hobbi barkácsolóknak lés leendő szakembereknek is...

ITT NÉZHETŐK MEG

RÁADÁS: WEBOLDAL KÉSZÍTÉS

BGPRO - FEKTESS MAGADBA!
Szerző: BGPRO / SZILÁGYI NORBERT
2019.12.09.



1. Weboldal készítés eszközei 2020 [1]
Domain, Tárhely, Wordpress, Divi,
Elementor

Weboldal készítés 2020-ban. Ebben a
videóban bemutatom az ESZKÖZÖKET,
amelyekre szükséged lesz, ha szeretnél
egy saját weboldalt.

Két lehetőséged van, ha szeretnél egy
weboldalt:
(1.) Megtanulod hogyan kell csinálni és
elkészíted magadnak. (2.) Megcsináltatod mással.

2. Weboldal készítés a gyakorlatban 2020 [2] - Domain, Tárhely, Wordpress, Elementor, Astra

Weboldal készítés 2020: Ebben a videóban bemutatom a GYAKORLATBAN, hogyan kell megvásárolni egy tárhelyet és domaint, hogyan kell telepíteni az eszközöket és használni őket.

0:46 - Tárhely és domain megvásárlása 4:00 - WordPress telepítése a cPanelből 6:32 - Oldalépítő és sablon telepítése 8:54 - Sablon importálása 9:51 - Szerkesztés Elementorral

3. Weboldal készítés - DIVI prémium sablon

Weboldal készítés kezdőknek [3.RÉSZ]

4. Online pénzkeresés módszerei

Online pénzkeresés a weboldalad segítségével [4.RÉSZ] Ebben a videóban megosztom veled, hogy konkrétan mivel kereshetsz pénzt az online világban a weboldalad segítségével. Ezek valóban működő, általam is nagyrészt kipróbált módszerek, amelyekkel valóban jövedelmet tudsz termelni. EZEK NEM "SEMMI MUNKA NÉLKÜL PÉNZT HOZÓ" MÓDSZEREK! Ha eredményeket akarsz, akkor MEG KELL DOLGOZNOD ÉRTE! Én abban segítek neked, hogy hatékonyan és gyorsan tudd elérni az online bevételeidhez kapcsolódó céljaidat. A könnyű értelmezhetőség érdekében 2 részre osztottam a pénzkereseti lehetőségeket: 1.) KÖZVETLEN 2.) KÖZVETETT Nézd meg a videót és ha maradtak benned kérdések, akkor ne habozz, kommentelj! :)

5. WooCommerce webáruház készítés 2019 (WordPress + Divi

Az elkészítéshez a WordPress ingynes tartalomkezelőt, a szintén ingyenes WooCommerce e-kereskedelmi bővítményt és a DIVI prémium websablont használtam.

ITT NÉZHETŐ MEG

EZ NEM MÁS, MINT EGY FELTUPÍROZOTT VÁLASZTÁSI ERZSÉBET-UTALVÁNY

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.04.06.


„Azt hittem, hogy csak 2021 őszétől lengetnek be célzott, jól hangzó, adott esetben helyén is való választási ígéreteket. Tévedtem” – ez volt Barát Gábor nyugdíjszakértő első reakciója Orbán Viktor mai – a járvány miatti gazdasági válságkezelés részeként (!) bejelentett – intézkedésre, miszerint 2021-től egyenlő részletre elosztva, négy év alatt kiosztanak egy 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget. „Ez megdöbbentő cinizmusról tanúskodik, szakmai alapon értékelhetetlen ” – szögezte le portálunknak az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatója. Szerinte két-három héten belül valamit ki kell még találni a nyugdíjasoknak, mert egy részük májusra anyagilag teljesen ki fog vérezni. „Egyébként pedig mi van a nyugdíjszerű ellátásban részesülőkkel?” – vetett fel egy további kérdést.

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, Orbán Viktor mai bejelentése szerint, visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, mégpedig négy részletben. 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül, a nyugdíjasok egyheti nyugdíjat fognak kapni, és ez történik majd 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is – mondta a miniszterelnök, aki – nem kis cinizmussal – úgy fogalmazott, hogy most a munkahelyeket kell menteni, de nem szabad elfelejtkezni a nyugdíjasokról, a szülőkről, nagyszülőkről sem, akiket a mostani helyzet leginkább fenyeget.

Nagy kérdés, hogy ez a lépés megvédi-e, s ha igen, mennyire az Orbán által emlegetett réteget? – kérdeztük Barát Gábortól...

BOTKA MEGADÓZTATNÁ A FIDESZ-OLIGARCHÁKAT: SZÁZMILLIÁRDOKAT VENNE EL MÉSZÁROSÉKTÓL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: B1 BLOG
2020.04.06.


Egy csapásra megoldódna a gazdasági vészhelyzet, ha visszafizetnék a közösbe az ebül szerzett vagyon csak egy kicsi részét is.

A szegedi ellenzéki polgármester igazságosabb közteherviselésre tett javaslatot, mint Orbán és a Fidesz, akik a politikai ellenfeleket (az önkormányzatokat és az ellenzéki pártokat) véreztetnék ki a járvány elleni védekezés ürügyén (miközben ugyanazzal a lendülettel milliárdokat adnak a kleptokrata klientúrának).

Botka László ezzel szemben hétfőn azt javasolta:

Járuljanak hozzá a járvány okozta károk enyhítéséhez azok a vállalatok, amelyek az elmúlt évtizedben hatalmas nyereséget értek el közbeszerzésekből.
Akik tíz évig gazdagodtak a közpénzből és a magyar embereknek járó európai uniós forrásokból, azok most adjanak vissza a közösbe!
- Amelyik cég 2010 óta több mint 5 milliárd forint értékben nyert közbeszerzést, az hozzájárulásként fizesse be a szolidaritási alapba ennek a pénznek az 1%-át.
- Aki több mint 10 milliárdot nyert, az a 2%-át.
- Akik pedig 100 milliárd forintnál többet kaptak, azok 3%-ot adjanak be az alapba.

Botka szerint ez csak az elmúlt 10 évben nyertes ajánlattevők 2%-át érinti, mégis közel 500 milliárd forint plusz forrást jelenthet a védekezéshez.

Ezenfelül a szegedi polgármester vagyonadót is kivetne a milliárdosokra:

Vegye ki a részét a járvány elleni védekezésből a nemzeti tőkésosztály is, a rezsim legnagyobb haszonélvezői is fizessenek a tőkevagyonuk után hozzájárulást!
- Akinek 100 milliárdnál nagyobb a vagyona, az 3%-kal.
- Akinek 10 milliárdnál nagyobb, az 2%-kal.
- Akinek 1 milliárdnál nagyobb, az 1%-kal járuljon hozzá a járvány miatt bajba jutott emberek megsegítéséhez.

Ez összesen újabb 120 milliárd forintos bevételt hozna az államnak.

A szegedi polgármester a több mint 600 milliárd forintos összeget egyrészt a biztonságos munkafeltételek megteremtésére fordítaná az egészségügyben. Másfelől pedig egyfajta alapjövedelmet hozna létre:

minden magyar állampolgár (munkavállaló, álláskereső, nyugdíjas és gyermek) jövedelmét kiegészítené 110 ezer forintra.

A javaslat részleteit biztosan lehet vitatni, de azért lényegesen igazságosabbnak és ésszerűbbnek tűnik, mint Orbán rendelete, amelyik mindenkit megsarcol, kivéve azokat, akik az utóbbi évtizedben közpénzből gazdagodtak.

ELJÁTSZOTT ESÉLYEK – INOTAI ANDRÁS: A FIDESZ ÉS ORBÁN VIKTOR NEM ÉRT A VÁLSÁGKEZELÉSHEZ, EBBE FOGNAK BELEBUKNI

168 ÓRA
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.04.06.


A magyar társadalom nagyon rossz mentális állapotban találkozik a jelenlegi kihívásokkal. Hiába hirdet a miniszterelnök összefogást, ez éppen miatta lehetetlen, hiszen elvesztette a bizalmat – mondja Inotai András közgazdász professzor. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója szerint a koronavírus fenyegetésekor visszaüt az a politika, hogy tíz év alatt minden területet tudatosan és felelőtlenül leépítettek, pénzügyileg kivéreztettek. Most valóban válságot kellene kezelniük, de ehhez nem értenek. Ebbe fognak belebukni.

Amikor még szó sem volt a koronavírusról, ön már akkor járványról beszélt. Aminek jele, mennyire lehetetlenné vált egy minimálisan szükséges társadalmi kohézió kiépítése. Ezt nem is olyan régen, tavaly október végén éppen lapunkban fejtette ki. Most, a vírus fenyegetésekor ez még inkább aktuális.

És éppen emiatt felmérhetetlen Orbán Viktor és körének felelőssége. A társadalom megosztása nem is tíz éve kezdődött, amikor először szerzett a Fidesz kétharmados többséget a parlamentben, hanem már 2002-ben, az elvesztett választás után. Akkor hangzott el, hogy a haza nem lehet ellenzékben, és azóta tekintenek ellenségnek mindenkit, aki nem támogatja a vezért. Mindvégig egyetlen cél lebegett Orbán szeme előtt: a hatalom megszerzése és megtartása. Ez vezetett a társadalom végleges megosztásához. Most azonban, a koronavírus fenyegetésekor visszaüt a politikája. Hiába hirdet a miniszterelnök összefogást, ez éppen miatta lehetetlen. Hiteltelenné vált, hiszen soha nem volt hajlandó se együttműködésre, se kompromisszumokra. Ha a rendkívüli felhatalmazásra nem hajlandók azonnal rábólintani, akkor a nép ellenségének kiáltják ki most is az ellenzéket, és megbélyegzik. Miközben a társadalom a jelenlegi helyzetben kész lenne a szolidaritásra, az összefogásra, csak a jelentős része már egyáltalán nem bízik a hatalom birtokosaiban...

Ön azt is mondja, hogy a járványválság csak a jéghegy csúcsa. Valóban úgy véli, hogy a jelenlegi kormányzat tíz év alatt óriási lehetőségeket szalasztott el?

2010 után páratlan esély kínálkozott a modernizációra. A nemzetközi és a hazai környezet jelentős fellendülést tett volna lehetővé. A politikai stabilitás és az uniós támogatás együtt elegendő lett volna a gazdaság megszilárdításához, a szakmai alapokon nyugvó intézményrendszer megerősítéséhez, az egészségügy és az oktatás fejlesztéséhez. Helyette minden területet tudatosan és felelőtlenül leépítettek, pénzügyileg kivéreztettek. A mostani krízis mélysége még inkább rávilágít erre. Az ország ugyanis ellenállóbb lehetne, ha a gazdaság versenyképes lenne, kiépült volna a politikától független, de nemzetközileg is versenyképes magyar kis- és középvállalati ipari és szolgáltatási struktúra. Mindemellett pedig a társadalom megbízna a politikai vezetőkben. Az esélyt eljátszották. Csak a haveri oligarchia kiépítésével foglalkoztak...

ISKOLATÉVÉ, NETISKOLA

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2020.04.05.


A házi karantén valamelyik hétköznapja. A fiam bevonul a kuckójába, és bekapcsolja magának az iskolát. Jönnek a feladatok, tanárhangok szűrödnek át az ajtón. Aztán szünet, kis evés-ivás, Facebook, és indulhat a következő foglalkozás. Megérint a dolog, és úgy döntök, én is beülök az iskolapadba. Behozok a szobába lötyit, nasit, kényelmesen hátradőlök a fotelben – és bekapcsolom a tévét. 

M5 csatorna, Érettségi-sorozat. Helyes tanárnő szólít meg, bírom, belevág a fizikába. „A munka a testre ható erő és a bekövetkező elmozdulás skaláris szorzata. W, F, s, cosinus alfa… Úristen, hát ez elszállt, pedig valamikor megvolt. Mindegy, nézem-hallgatom tovább a jópofa kis szemüvegest, tetszik, ahogy magyaráz. Ha nagyon siet, megállítom, visszajátszom, közben kortyolok, telefonálok egyet. Jöhet a biosz, a matek és a magyar is. A légzés evolúciója, négyszögek, igenevek. Jó kis órák, rövid riportokkal, szemléltető bejátszásokkal. 

Nagy sóhaj, eszembe jutnak iskoláim, tanáraim produkciói. És az Iskolatelevízió. Az 1960-as évek nagy vállalkozása Kelemen Endrével. Hasonló órák a képernyőn, persze a kor technikai szintjén, de sok találékonysággal, jól kijelölt, kiegészítő oktatási funkcióval. Akkoriban egyedül a televízió tudott színes, hatékony szemléltető anyagokat közvetíteni, a technikai csodája, népszerűsége a diákokat is vonzhatta, és így komoly segítséget nyújthatott az oktatás számára. Sóhaj, sóhaj… 

De ideje megnézni a híreket a neten. Mi van a járvánnyal? A koronavirus.gov.hu már megvolt reggel, új adatok nem várhatók, jöhet az egyesek szerint bűnösen ballib, vírustámogató, de hírforrásnak, orgánumnak azért nem utolsó Index. Amely hírei mellett, érdekes módon szintén iskolatévét kínál. Érettségi felkészítőket matekból, történelemből és magyarból, három elismert szaktanárral. Hát lássuk, ez egy sulis nap. A feltehetően szűkös források miatt természetesen szerényebb külsejű és felszereltségű a „tanterem”, de az oktatók diafilmekkel is le tudják kötni a figyelmet, a számon kérhető törzsanyagra és a nehézséget okozó témákra koncentrálnak. Hasznosak lehetnek ezek az órák is. 

Ha marad rájuk idő. Mert kiderül, nehéz kiutat találni az online Iskolából. Itt is hívogatnak az M5 műsorai, de mehetünk a Videotanár remek foglalkozásaira, nézegethetjük a Nemzeti Köznevelési Portálon az új állami okostankönyveket digitális formában, izgalmas virtuális feladatokkal és videókkal, tárt karokkal vár anyagaival a Sulinet, a Mozaik Kiadó. A Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának oldala pedig 90 klasszikus értékű magyar irodalmi adaptációval, történelmi- és ifjúsági filmmel csalogat. És még mindig csak a földszinti termekben vagyunk.

Fájdalmas, hogy mindehhez vészhelyzet kell. Hogy bezárjanak az iskolák, és kényszerűen próbáljunk gyorsan átállni a távoktatásra. Zavartan kutakodunk, hogy mink is van, és akkor egyszer csak ránk zúdul az elmúlt évtizedek rengeteg erőfeszítése, eredménye. Számtalan oktatási és ismeretterjesztő műsor, videóanyag, tankönyvprojekt. Hazai pedagógusok vizuális formákban tárgyiasult tudása, tapasztalata. Szétszórtan, kupihalmokként a közoktatás torzsalkodó terében. Az erőszakos állami központosítás gerjesztette ellentétektől gyűrötten. Ki vette eddig komolyan az M5 produktumait? Az OFI projektjeinek innovatív elemeit? Talán maguk a fenntartó intézmények sem. Ki figyelt oda a civil oktatási portálokra, lelkes tanárok vlogóráira? Talán a reformokat követelő szakmai csoportok sem...

HOGY TELIK A NAPOM? HAJLÉKTALAN LESZEK, ÚGY NÉZ KI

INDEX
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2020.04.06.


Nagyon változó, hogy kit hogyan érint a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság. Sokan kerültek egyik napról a másikra borzasztó anyagi helyzetbe. Sikeres vállalkozók függesztették fel a tevékenységüket, hogy aztán gyümölcsöt cipelve maradjanak talpon. Egyesek bezárják háromkor a boltjukat, és elfogja őket a düh, ha meglátják, hogy a szomszédos trafikban sörözve kvaterkáznak az emberek. És van olyan is, akinek már a barátai fizetik a lakbérét. Ezek mellett azonban néhány ágazat továbbra is stabilan működik, néhol még fizetésemelésre is futja. Olvasói levelekből szemezgettünk.

Még nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora gazdasági visszaesést okoz majd a koronavírus-járvány, de az már biztos, hogy sok szempontból a lecsengése után sem lesz ugyanolyan az életünk, mint előtte volt. A kormány várakozásai szerint Magyarországon júniusban tetőzhet a járvány, a visszaesés miatt pedig több százezren is elveszíthetik a munkájukat. Orbán Viktor szerint a gazdaság talpra állításához minden idők legnagyobb gazdasági csomagját kell elindítani.

Van néhány szektor, amelyet már most kíméletlenül földbe döngölt a kialakult helyzet. Azok kerültek a legnagyobb bajba, amelyek működésének alapvető feltétele, hogy az emberek kimozduljanak lakóhelyükről, érintkezzenek egymással és fogyasszanak. Ezt azonban gyakorlatilag ellehetetleníti az, hogy egyrészt senki nem akarja elkapni a vírust, másrészt a március 28-án életbe lépő kijárási korlátozások miatt jelentősen beszűkült azoknak a tevékenységeknek a köre, amiért egyáltalán jogunk van kimenni otthonunkból...

ITT OLVASHATÓ

Sok elemzés születik azzal kapcsolatban, hogy egyes szektorok működését hogyan befolyásolja a járvány, arról azonban kevesebb szó esett, hogy az egyes emberek életére konkrétan milyen hatással van a kialakult helyzet. Ezért múlt héten közzétettünk egy felhívást, arra voltunk kíváncsiak, hogy az olvasók a saját bőrükön milyen változásokat tapasztalnak, megvan-e még a munkájuk, vannak-e tartalékaik, és egyáltalán mire számítanak a következő időszakban.

A rengeteg beérkező levél egy jó része alapvetően pozitív hangvételű. Ezeket olyanok írták, akiknek viszonylag stabil a munkája. De persze sajnos többségben vannak azok, amelyek súlyos gondokról, bizonytalanságról és tehetetlenségről tanúskodnak. Azonban a szinte kilátástalan helyzetben lévők között is akadnak olyanok, akik a szörnyű állapotok ellenére is bizakodóak, sőt, az emberek közötti összefogásra, és jó értelemben vett leleményességre, talpraesettségre is láthatunk példákat...

CSAK ÓVATOSAN A FÉLIGAZSÁGOKKAL!

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSANNA
2020.04.06.


„Sokan bevásároltak ebből a szerből, de nem lehet elég hangosan mondani, hogy nem szabad otthon elkezdeni szedni” – hangzik Falus Ferenc járványügyi szakember figyelmeztetése, amikor szóba hoztuk azt a Magyarországon nagy tételben meglévő szert, ami – állítások szerint – segíthet a koronavírus-fertőzöttek kezelésében. Hasonlóan óvatosságra int a BCG-oltás állítólagos védettségének a kérdésében. Már csak azért is, mert bizonyítottan csak húsz évig fejti ki a hatását. „Várjuk meg a járvány végét” – tanácsolja.

Azzal viszont nem várna, hogy mielőbb biztosítsa a kormány a megfertőződött egészségügyi dolgozókat arról, hogy munkahelyi balesetként kezelik a megbetegedésüket, s így kártérítést kapnak. Sürgeti közvéleménykutatásokhoz hasonlóan reprezentatív, legalább tízezer ember bevonásával lefolytatandó felmérés – rendszeres – végzését, megállapítandó az átfertőződöttséget. Azoknak a véréből, akik már megszerezték az immunitást, ellenanyagot lehet kivonni és azzal a súlyos betegeket gyógyítani. A nem-fizetős parkolás eredménye kiszámíthatatlan, de az kiszámítható, hogy sok ember ezzel válik munkanélkülivé – derül ki szavaiból.

A New York Times-ban vasárnap megjelent (az interjú végén ismertetendő) cikk szerint a Egészségügyi Világszervezet (WHO) budapesti irodájának a vezetője egy – a lap által megszerzett – titkos diplomáciai levélben azt állította, hogy a járvány nálunk már március elején az úgynevezett „community transmission” státuszába került. Pontosan ez mit jelent?

Nem mindegy? Ennek egyszerűen nincs semmi jelenetősége, ez csak lovagolás a szavakon. A lényeg az, hogy nem ismerjük a valós tényeket, adatokat, mivel a kormányzat ezeket nem tárja elénk. Nem tudjuk, hogy valójában hányan fertőződtek meg, hányan kerültek kórházba hányan vannak súlyos állapotban, sőt – Kásler miniszter levelének köszönhetően – leálltak a boncolások, kérdőjelessé vált a halotti bizonyítványok pontossága. Semmi hiteles adathoz nem jutunk. Felteszem én a kérdést: ilyen körülmények között milyen jelentősége van annak, hogyan hívjuk a jelen állapotot? Akkor mihez tudunk mi, lakosok igazodni? Mi lehet a támpontunk?
...

KORMÁNYKÖZELI CÉGEK LEHETNEK A NYERTESEI A KORONAVÍRUST KÖVETŐ FELVÁSÁRLÁSOKNAK

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.04.06.


Beindul egy jelentős vállalati visszavásárlási hullám, amelynek révén hazai tulajdonba kerül vissza egy sor, korábban külföldi befektetők által lefedett terület.

Matolcsy György szerint a koronavírusjárványt követően ez a 2020-as évek egyik új lehetősége a magyar gazdaság számára. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy a jegybank elnöke milyen területekre gondolt, a várakozásai rámutatnak a mostani krízis egy valóban fontos középtávú következményeire.

A hirtelen összeomlás miatt megroppanó cégek ugyanis világszerte, így itthon is leértékelődnek, és így felvásárlási célponttá válhatnak. A vevők olyan vállalatok lehetnek, amelyek ilyen helyzetben is tudnak készpénzt mozgósítani. Jelenleg Magyarországon ez leginkább azokra a cégekre jellemző, amelyek főleg a jó kapcsolataik révén szerzett az állami megbízásaiknak köszönhetik az üzleti sikert...

GYORSÉRTÉKELÉS ORBÁN VIKTOR GAZDASÁGVÉDELMI BEJELENTÉSEIRŐL

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.04.06.


- Nagyon kevés a konkrétum, a GDP 18-20%-át kitevő csomagnak a töredékét sem ismerhettük meg.

- A 2,7%-ra emelt GDP-arányos hiány talán még a gazdasági környezetből fakadó romlást sem fedezi, többletköltésre nem nyújt fedezetet.
-. Így nem világos, hogy a költségvetésbe hogyan fér bele GDP-arányos 1%-os állami beruházásnövelés, illetve az ismeretlen összegű, de nagyon égető két másik programpont finanszírozása.
- A válságágazatok megsegítésének formájáról és mértékéről semmit nem tudunk.
- A munkahelymegőrzés (Kurzarbeit) formájáról és mértékéről semmit sem tudunk.
a 13. havi nyugdíj jövő évi elindítása de facto már nem a koronavírus-járvány mentőcsomagjába tartozik.
- Kíváncsian várjuk a csomag részleteit.


Orbán Viktor miniszterelnök a várakozásoknál jóval rövidebb beszédben ismertette a koronavírus-válságra kidolgozott kormányzati mentőcsomagot. A bejelentés szerint a GDP 18-20%-át kitevő, de a költségvetési hiányt csak alig emelő program öt nagy részből áll:
1. Munkahely megőrzés. Rövidített munkavégzés esetén készen áll a kormány átvállalni a bérköltségek egy részét.Ez a bértámogatás egy speciális magyar formája lesz - vélekedett. Itt konkrét százalékot és a programelemre szánt keretösszeget nem említette.
2. Munkahely teremtés. Beruházásokat támogat a kormány, 450 milliárd forint értékben.
3. "A harmadik programban kiemelt ágazatok szerepelnek. Olyan nemzetgazdasági ágazatok, amelyeket most újra kell indítani. Ilyen a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, a közlekedés, a film és kreatív ipar. A kormányfő ennek kapcsán semmit nem mondott azzal kapcsolatban, hogy ezek a kiemelt ágazatok milyen intézkedésekre számíthatnak.

4. A vállalatok finanszírozása. Itt kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosít az állam a magyar vállalkozásoknak, több mint 2000 milliárd forint értékben - magyarázta.
5. Család és nyugdíjas programelem keretében a 13. havi nyugdíj visszaépítését jelentette be Orbán Viktor. 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok 1 heti nyugdíjat fognak kapni és ez történik 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is.

Az öt pont megismerése után sokkal több a kérdés, mint a válasz. A GDP 18-20%-át kitevő programnak ma csak nagyon kis részéről tudtuk meg, hogy pontosan mit jelent. Gyors számításaink alapján a csomag nagyjából így néz ki:
- A program harmadát teheti ki a hiteltörlesztési moratórium.
- A negyede lehet a kamat- és garanciatámogatott hitelek biztosítása.
- Az állami beruházások adják a csomag huszadát.
- A korábban megismert kata- és járulékmentesség súlya marginális.
- A többi részt teheti ki a munkahelymegőrzés és a válságágazatok megsegítése.

A csomag bő harmadáról semmit sem tudunk, de ha az ismeretlen feltételek miatt a kamat- és garanciatámogatott hiteleket is idevesszük, akkor közel a kétharmadáról. Ma tulajdonképpen egyik intézkedésről sem ismertünk meg részleteket: a méretet, a formát, a finanszírozás forrását (honnan vesz el a kormány) nem látjuk.

A legnagyobb kérdőjelek pont a legsürgetőbb területeken vannak. A rövidített munkaidő kormányzati megsegítése (Kurzarbeit) esetében különösen fontos lenne látni a támogatott területet és a támogatás mértékét, hogy a munkaerő-piaci és a költségvetési hatást megbecsülhessük. Ugyanez a helyzet a bajba jutott ágazatok megsegítése esetében. (Az MKIK a Portfolio-nak nyilatkozva azt kérte, hogy az állam pótolja ki 50-70 százalék körüli mértékben azoknak a munkavállalóknak jövedelmét, ahol a vállalat a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt 15-50%-os árbevétel-zuhanást szenvedett el.) A részletek említésének elmaradása annak fényében is érdekes, hogy a vállalkozói szektor már napok óta várja a fontos bejelentéseket, nap mint nap ugyanis olyan döntéseket kell meghozniuk a cégek vezetőinek és tulajdonosainak (és itt a magyar tulajdonú kkv-kről is beszélünk), hogy hány embertől váljanak meg tartósan, hány embert küldjenek el kényszerszabadságra és hány alkalmazott legyen részmunkaidőben foglalkoztatott...

„AZOKAT A PÉNZEKET, AMIKET MÉSZÁROSNAK MEG A FAMÍLIÁNAK SZÁNT, ÁT KELL CSOPORTOSÍTANI AZ ORVOSOK ÉS AZ ÁPOLÓK ZSEBÉBE!”

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2020.04.06.


Orbán Viktor helyett Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette röviden a kormány gazdaságvédelmi programját hétfőn az Országgyűlésben. Az ellenzéki pártok éles kritikával reagáltak:..


ORBÁN VIKTOR BŐ 30 EZER FORINTTAL TÁMOGATJA MEG AZ ÁTLAGNYUGDÍJASOKAT, DE NEM IDÉN

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2020.04.06.


Orbán Viktor hétfőn a gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentette, fokozatosan visszahozzák a 13. havi nyugdíjat. Tehát nem egy összegben, és nem az idén, hanem a jövő évtől, azaz 2021-től 2024-ig minden februárban plusz egyheti nyugdíjat kaphatnak az idősek. A miniszterelnök indoklásában elmondta, most elsősorban a munkahelyeket kell menteni, de nem feledkezhetnek meg a nyugdíjasokról sem, akiket a mostani helyzet leginkább fenyeget. Arra nem tért ki, miért jövő februárban érkezik a segítség első heti részlete.

Kiszámoltuk, hogy az 53. heti nyugdíj mit jelenthet jelenlegi tudásunk szerint az átlagnyugdíjasnak. Pontos számot tudunk közölni, mert a Magyar Államkincstár éppen a napokban küldte meg a 24.hu-nak közérdekű adatigénylésre, hogy 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114 forint volt, ennek alapján

az átlagos nyugdíjas 35 528 forint pluszpénzt kaphat jövő februárban.


A valóságot jobban közelíti azonban a mediánnyugdíj, aminél ugyanannyian kapnak többet, mint kevesebbet. Ez a kincstár adatai alapján az átlagnál kevesebb, 127 470 forint volt januárban.

A mediánnyugdíj alapján a tényleges átlagos heti pluszpénz 31 867 forint lesz.

A legutóbbi információk alapján 2 021 864 öregségi nyugdíjas volt. Ebből a számból és a legfrissebb nyugdíjösszegek alapján 2021-ben 64,4 milliárd forintba kerülhet az egyheti plusznyugdíj.

Arról nem beszélt a kormányfő, hogy a nyugdíjszerű ellátásokra is érvényes lesz-e az 53. heti nyugdíj szabálya. Feltételezzük, mert más hasonló intézkedésekbe ezeket az ellátásokat is bevonták...

FELCSUTI: AZ ORBÁN-CSOMAG GYALÁZATOS

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.06.

„A kormány nem akar segíteni most, nem akar adni pénzt azonnal, ugyanakkor Orbán ki nem hagyja – még az ilyen kétségbeejtő helyzetben sem –, hogy meglehetősen olcsó módon szerezzen politikai előnyöket, ugyanolyan propagandisztikus eszközökkel, mint eddig" – így nyilatkozott a Hírklikknek Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség volt elnöke. Szerinte egyszerűen gyalázatos, hogy a szociálisan rászorulókról egy szót sem hallhattunk a miniszterelnök által bejelentett válságkezelő programban.


Meglepte a hétfőn bejelentett Orbán-csomag?

– Egyszerre volt olyan érzésem, hogy ebben biztos voltam, ugyanakkor borzasztó hiányérzeteim támadtak. Biztos voltam abba, hogy egy ilyen, még oly rettenetes helyzetben is a propagandára koncentrálnak.

Mire gondol?

– Először is, Orbán Viktor bejelentette, hogy ez minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi akcióterve, márpedig ez a kifejezés önmagában teljesen érdektelen. Az a kérdés ugyanis, hogy ahhoz a katasztrófához képest, ami kialakulóban van, adekvát, vagy nem az. Nagy, vagy kicsi, nem számít, a helyzethez képest kell elégségesnek lennie. Nekem pedig az a véleményem – bármit is mondjon a miniszterelnök –, hogy ez a program nem elégséges. Ez tehát semmi több mint propaganda.

Azt is mondta, hogy tíz sikeres év után már éppen egyenesbe jöttünk

– Ez is a mese, a felvezető rész egy eleme. Egy másik, igencsak szégyenteljes elem, az a nyugdíjakra vonatkozó bejelentés. Ez tökéletes propaganda. Vajon ki lesz a nyugdíjas segítve azzal, ha jövő februárban kap egy durván négy százalékos emelést, mert az egy hét nagyjából ennyit fog kitenni. És majd újabb, aztán újabb egy év múlva kap pénzt. Ezt gazdaságélénkítési program részeként említeni, teljességgel elfogadhatatlan. A terv a publikum tökéletes lebecsülése, ami persze nem idegen Orbán Viktortól.

És arról mit gondol, hogy az ígéret, a pénz odaadása túlterjeszkedik a kormányzati cikluson is?

– Hát ilyen apróságokra az ember már oda se figyel, végül is az alkotmány nem tiltja, hogy ezt megtegye. Ehelyett inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy a 13. havinak elkeresztelt emelés, mint egy katasztrófa-elhárító program része, inkább csak tényleg propaganda. Ez az egész egy szörnyű, vacak dolog. És az is zavar, hogy megint a nyugdíjasok egészéről beszélnek, miközben bőven vannak olyan nyugdíjasok, mint például magam is, akik elég magas nyugdíjat kapnak ahhoz, hogy ne kelljen egy ilyen adománnyal megörvendeztetni őket. Ugyanakkor rengetegen vannak olyanok, akiknek nagyon alacsony a nyugdíjuk, nekik kellene pénzt adni, de természetesen nem négy részletben, és nem elhalasztva a jövő évre. Szóval, egyszerűen nem értem, hogy miért kell szociálisan egységként kezelni a nyugdíjas társadalmat. Az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknek már most oda lehetett volna az emelést, akár előlegként. Ez tényleg csak döntés kérdése lenne, hiszen a kezükben minden szükséges adat a lépéshez. De, úgy látszik, a kormány nem akar segíteni most, nem akar adni pénzt azonnal. És, mint említettem, ezt a döntést is a propaganda részeként kell kezelni, és az eddig elmondottak tartoznak ahhoz a részhez, amire azt mondtam: biztos voltam benne. Vagyis abban, hogy az Orbán ki nem hagyja, még az ilyen kétségbeejtő helyzetben sem, hogy meglehetősen olcsó módon szerezzen politikai előnyöket, ugyanolyan propagandisztikus eszközökkel, amelyek mindig is jellemezték az ő tevékenységét....

EZ MÉG CSAK MOST KEZDŐDIK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
 - NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.04.06.


Orbán tehát aláírta az ingyenes parkolásról szóló rendeletet. Jelentősége persze az égvilágon nincs annak, hogy mit is írt alá, véleményem szerint ennek a rendeletnek egyetlen magyarázata van: Karácsony Gergelynek és a fővárosi ellenéki polgármestereknek kiosztani egy sokadik pofont. Az, hogy büntetni akarja a fővárost, már tavaly október óta tisztán látszik. Meg azóta is, hogy hűséges szolgája, Semjén Zsolt múlt héten benyújtotta a polgármesterek jogkörének elvételéről szóló, salátatörvényba csomagolt javaslatot, amit aztán még aznap vissza is vontak. A kicsinyes bosszú persze sosem állt távol Orbántól, ezért semennyire sem meglepő az, amit művelt tegnap. Ez nem más egyébként, mint a már két napja nyilvánosságra került ámokfutásának újabb része, amely ámokfutás keretében elveszik „átcsoportosítják” az önkormányzatok teljes gépjárműadóját az úgynevezett járványügyi alapba, ezzel is megvédve a magyar embereket. Hogyne.

Budapest ellenzéki polgármesterei összefogtak és közösen álltak ki a tervezet ellen, azonban Orbán ismételten csapdát állított nekik. Ha nemet mondanak az ő zseniális ötletére, akkor nemzetellenes hazaárulók lesznek, hiszen nem hajlandóak lemondani pár százmillió forintról azért, hogy a magyarokat el tudják látni a kórházakban. Ha a polgármesterek akadékoskodnak, szokás szerint lejárató kampány fog indulni ellnük, amelyet napi 24 órában láthatunk majd az állampárt sajtójában. Ez már most történik. Nyilván érdemi befolyásuk nincs a polgármestereknek arra, hogy mit vesz el tőlük a kormányzat, véleményük azonban még lehet...

FORTÉLYOS FÉLELEM ERŐSÖDŐ KONTROLL A MAGYAR BÍRÓSÁGOK FELETT

AMNESTY INTERNATIONAL
Szerző: AMNESTY INTERNATIONAL
2020.04.



2010 óta a magyar kormánytöbbség módszeresen gyengíti a végrehajtó hatalom feletti ellenőrzést és a jogállamiságot. A kormánytöbbség korlátozta a végrehajtó hatalom ellenőrzésére hivatott független intézmények hatásköreit, illetve politikailag megbízható személyeket nevezett ki a fontos pozíciókba. Ennek a folyamatnak a részeként 2012 óta egy máig tartó intézményreform során központosították a bírósági igazgatás rendszerét. A Velencei Bizottság 2012-ben óva intett ezen központosítástól, illetve attól, hogy jelentős hatalmat adjanak az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnökének a kezébe. A Bírák Európai Szövetsége és az Európai Bizottság 2019-es megállapításai szerint „a magyar igazságszolgáltatás egyfajta 'alkotmányos válságban' van 2018 májusa óta”, illetőleg „a bírói függetlenség megőrzése szempontjából alapvető fontosságú a fékek és ellensúlyok meggyengültek a rendes bírósági rendszerben”. 

A mostani kutatás során megkérdezett bírák2 úgy vélik, hogy az ítélkezési függetlenségük nagyjából sértetlen, de veszélyben van. Azt is gondolják, hogy a bíróságok intézményi függetlensége súlyosan sérült Magyarországon és az igazságszolgáltatás, mint külön hatalmi ág támadás alatt áll mind a bíróságok központi igazgatása (OBH), mind az egyéb hatalmi ágak (végrehajtó és törvényhozó hatalom) által. A megkérdezettek úgy érezték, a közelmúltban felerősödtek 3 bíróságok elleni támadásai. 2018-2019-ben egy folyamatosan súlyosbodó konfliktus alakult ki az Országos Bírósági Hivatal Elnöke (OBH Elnök) és a munkáját ellenőrizni hivatott bírói önigazgatási szerv, az Országos Bírói Tanács (OBT) között. 2019. november 4-én a parlamenti kormánytöbbség váratlanul megválasztotta az OBH akkori elnökét alkotmánybírónak, majd ezt követően új OBH Elnököt választott. 

Ellentétben elődjével, az új OBH Elnök nem kérdőjelezi meg az OBT törvényes működését, amely egyhangúlag támogatta kinevezését. 2020 januárja óta a médiában nincsenek jelei annak, hogy konfliktus lenne a két intézmény között. Azonban a jelen kutatás egyik következtetése, hogy az OBH Elnökének a lecserélése nem oldja meg egycsapásra azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek az OBT elégtelen ellenőrzési jogosítványaiból és a bírói önigazgatás intézményeinek egyéb gyengeségeiből erednek. Az Amnesty International elemzése arra jutott, hogy az OBH Elnök kezében megvalósuló hatalomkoncentráció rendszerszintű problémákat okoz. A bírói önigazgatás intézményei (az OBT, a helyi bírói tanácsok vagy az összbírói értekezletek) továbbra is súlytalanok. A 2012-ben felállított intézményi szerkezet sajátosságai miatt Handó Tünde az OBH Elnökeként egy olyan rendszert épített fel, amelyben minden bírósági elnök az OBH Elnökének a lekötelezettje lett, és a mindenkori OBH Elnöknek hatalmában áll megtenni ugyanezt. Ebben a struktúrában az OBH Elnök gyakorlatilag igazgatási befolyással bír szinte mindegyik bírósági szint elnökére. A bírósági elnökök befolyása pedig érvényesül a bírák kiválasztásánál, karrierjénél és értékelésénél. Ezenfelül jelentős hatalmuk van az ügyelosztás tekintetében is, amely révén befolyásolhatják a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését. Az újonnan megválasztott OBH Elnök még nem nyúlt hozzá ehhez a rendszerhez. 

Az Amnesty International úgy gondolja, hogy az ügyelosztási rendszer működése súlyosan veszélyezteti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot Magyarországon. A rendszer úgy működik, hogy nem csak a peres fél, de maga a bíró sem tudja, hogy egy ügy miért éppen az adott bíróra lett kiosztva vagy áttéve. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az ügyelosztást végző belenyúljon az ügyelosztásba, és olyan bíróhoz tegye az ügyet, akiről úgy gondolja, hogy a kívánt ítéletet fogja meghozni, illetőleg bizonyos bíróhoz ne tegyen vagy tőle elvonjon politikailag vagy más okból érzékeny ügyeket. Még ha nem is avatkoznak be az ügyelosztásba, a szervezeti függetlenség súlyos hiányosságai és az egyéni függetlenség veszélyeztetettsége miatt ma szinte kizárólag az adott bíró integritásán és erkölcsi iránytűjén múlik, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesül-e. A kutatás arra jutott, hogy külső tényezők, ideértve a médiában megjelenő támadásokat, az újonnan bevezetett intézményi és jogi fejleményeket4, erősödő külső nyomást helyeztek az igazságszolgáltatásra. A kormányzat új eszközökkel próbálja a bírói függetlenséget meggyengíteni: korábban a közigazgatási bíróságok tervével, újabban pedig az úgynevezett „salátatörvény” elfogadásával. Ez a 2019 decemberében elfogadott törvény megnyitotta az utat az Alkotmánybíróság tagjai előtt, hogy könnyen tanácselnöki pozícióba kerülhessenek át a Kúriára. Ez azért problémás, mert – ahogy egy korábbi kutatás bemutatta5 – az Alkotmánybíróság egy olyan intézmény, amelyet a kormánytöbbséghez lojális személyekkel töltöttek fel, és amely jelentős emberi jogi ügyekben nem tudott ellenállni a közvetlen vagy közvetett politikai nyomásnak. Az egyéni vagy ítélkezési bírói függetlenség jobb állapotban van, mint az intézményi (szervezeti) függetlenség. A kutatás arra a megállapításra jutott, hogy általánosságban még mindig közvetlen külső nyomás nélkül ítélkezhet egy egyéni bíró. Ez azonban különböző okok miatt veszélyben van. A bírák félnek attól, hogy az intézményi (szervezeti) függetlenség kapcsán tapasztalható negatív folyamatok végül károsan fogják érinteni az egyéni ítélkezési függetlenséget is. Az intézményi (szervezeti) függetlenség hiánya sok bírót késztet a bírósági igazgatási vezetők elvárásainak való megfelelésre, és ez a mentalitás áttevődhet a bírák ítélkezési (egyéni) függetlenségére is. 

Az OBH a bírósági elnökökkel együtt már most is nyomás alá tudja helyezni a bírót egy olyan eljárás vagy ítélet alatt vagy után, amelyben az elvárások nem teljesültek. Továbbá a 2019. december 17-én meghozott új jogszabályi változások miatt nagyobb lett a veszélye annak, hogy a Kúria is tovább fogja csökkenteni az alsóbb bíróságokon a bírák szakmai autonómiáját például az ítéletek indokolásának új szabályai révén, amely eltántoríthatja a bírákat attól, hogy eltérjenek a Kúria korábban közzétett, nem kötelező jogi határozataitól. A bírák az elmúlt években azt érzékelték, hogy a politikai szereplők és az egyes sajtótermékek részéről érkező, konkrét ítéletek és bírák ellen irányuló támadások hevesebbek lettek és a számuk is megnőtt. 

A fenti intézményi változások okozta dermesztő légkör miatt a bírák nem mernek kiállni a saját véleményük megvédéséért, amelynek eredménye, hogy a bírák közti, illetve a bírák és más jogász szakmák közötti szolidaritásnak csak gyenge jelei tapasztalhatóak. Továbbá az Amnesty International által megszólaltatott igazságügyben dolgozók szerint észrevehető egy olyan tendencia is, hogy különösen a fiatalabbak körében egyre több a hivatalnokmentalitással rendelkező bíró (több bíró is „hivatalnokbíráknak” nevezte őket). Ezt a következők tényezők okozzák: az újonnan kinevezett bírák kiválasztásánál alkalmazott követelményrendszer megváltozása; az OBH-nál való szocializáció; illetve a jogi érvelés képességét vagy az ítélkezési tapasztalatot nem preferáló kinevezési rendszer. Az is hozzájárul ehhez, hogy a bírói előmenetelhez az OBH Elnök által kinevezett bírósági vezetőkhez való lojalitáson keresztül vezet az út. 

Az interjúk alapján az az Amnesty International arra a következtetésre jutott, hogy a hivatalnokbírák kisebb ellenállást tanúsítanak a bírói függetlenséget érintő támadásokkal szemben, és könnyebben engednek az ítélkezést befolyásoló külső nyomásoknak. Az interjúk alapján az Amnesty International arra jutott, hogy tapinthatóan dermesztő légkör uralkodik a bírák körében a bírói függetlenséget érő támadások miatt. A különböző bíróságokról való bírák egyöntetűen rossz hangulatról számoltak be, olyan környezetről, amelyben a legtöbb bíró nem mer nyíltan és szabadon beszélni, klikkek formálódnak és bizalmatlanság uralkodik közöttük. Az általunk megkérdezett bírák szerint a bírói kar fél a lehetséges fegyelmi eljárásoktól, az őket érintő előnytelen ügyelosztástól, a rossz értékelési eredményektől, a pénzügyi következményektől, a családtagjaikat érintő negatív következményektől és az oktatás, szakmai fejlődés terén jelentkező hátrányoktól. A dermesztő atmoszféra egy szemléletes példája, hogy a bírák néha nem is tudják igazán, hogy mitől félnek: egy absztrakt jövőbeli lehetséges következménytől, az ismeretlentől félnek. A dermesztő légkörnek ez a közvetett és kifinomult eredménye azonban befolyásolhatja a gondolkodásukat és a döntéshozatalukat is...

VAN, AKINEK MÉG AZ OTTHONLÉT IS VESZÉLYESEBB A KORONAVÍRUSNÁL

24.HU
Szerző: SZÁNTÓ ESZTER
2020.04.05.


A koronavírus mindannyiunk számára komoly kihívást jelent, a házi karantén viszont még nagyobb gondot okoz a családon belüli erőszakot elszenvedőknek. A probléma világjelenség, Magyarország sem kivétel.

A koronavírus következtében a legtöbben hetek óta kényszerülnek elviselni a házi karantént, viszont akadnak, akiknek még mindig be kell járniuk dolgozni. Ők arra vágynak, bárcsak otthonról vészelhetnék át a következő heteket, hónapokat. Csakhogy nem mindenki számára jelent biztonságot az otthonlét. Egyre több kimutatás jelenik meg arról, hogy több országban is ugrásszerűen megnőtt a családon belüli erőszaknak minősülő esetek száma.

A karantén miatt emelkedik a bántalmazottak száma

Franciaországban március 17-én rendelték el a kijárási tilalmat. A Euronews cikke szerint az országban több mint harminc százalékkal nőtt a családon belüli erőszakról tett bejelentések száma, míg a fővárosban, Párizsban harminchattal. Franciaország – ahol a kijárási tilalmat egyelőre április 15-ig rendelték el – statisztikái alapvetően is elég rosszak a családon belüli erőszakot illetően. A legfrissebb felmérések szerint évente körülbelül 219 ezer 18 és 75 év közötti nőt ér fizikai vagy szexuális bántalmazás a korábbi vagy aktuális partnere részéről, mindezt azonban csak az esetek húsz százalékában jelentik. A felmérés emellett arról is beszámol, hogy három naponta meggyilkol egy nőt a hozzátartozója az országban...

DE MIÉRT NEM ÁLLÍTJÁK MEG ORBÁNT? – JÓT NEVETETT A NAIV KÉRDÉSEN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.04.06.


Van, aki még csodálkozik, az Európai Unió miért nem képes helyre tenni Orbán Viktort, aki folyamatosan rombolja a demokráciát, és sokak szerint már az EU-ra is komoly fenyegetést jelent. Ráadásul mindezt úgy, hogy az EU nagy összegekkel támogatja a magyar gazdaságot. A CNN riportere érdeklődött erről a CEU rektoránál, aki csak nevetett, és elmondta, szerinte miért nem jut megfelelő figyelem a magyar miniszterelnökre. A New York Times pedig arról ír, Magyarországon jóval több koronavírusos lehet, mint az a hivatalos adatokból látszik. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

Fareed Zakaria műsorvezető, a CNN hírtelevízió vasárnapi műsorában Donald Trump amerikai elnökről kezdett beszélni, aki szerinte a neki nem tetsző híreket fake newsnak minősíti, majd a következő mondatban úgy fogalmazott, egy vezető még rajta is túltesz. A riporter Orbán Viktor magyar miniszterelnök felhatalmazási törvénye kapcsán kérdezte Michael Ignatieffet, a CEU rektorát, valamint Valerie Hopkinst, a Financial Times budapesti tudósítóját.

Előbbi elmondta, hogy a tíz éve elkezdődött folyamat betetőzése az, ami most zajlik az országban. Hiszen 2010-ben kezdődött a médiatörvénnyel, az ügyészség függetlenségének a felszámolásával, s Ignatieff megemlítette az CEU elűzését is. S Orbán tehette mindezt azért, mert nem tudott az EU a sarkára állni, és Amerikát sem izgatta, hogy mi történik az országban. S emellett Kína és Oroszország csak örül annak, hogy újabb autoriter vezetőt üdvözölhetnek táborukban.

Ezt már nem pávatáncnak nevezné

Valerie Hopkins szerint, ha valaki tudja, mi az a válság, akkor az egészen biztos, hogy Orbán Viktor, hisz a globális gazdasági válság idején került hatalomba, és már akkor is szorított a gyeplőn. Átírta az alkotmányt, megregulázta a sajtót, aminek kiteljesedése volt ötszáz magyarországi sajtóorgánum betuszkolása egy kormányoldalt kiszolgáló alapítványba, ingyen és bérmentve, „önként”. Ugyanakkor dicsérte a magyar sajtó másik részét, azokat, akik továbbra is bátran és kiválóan végzik a munkájukat.

Ignatieff szerint pávatáncnak nevezni azt, ami látszik, túlságosan optimista megközelítés. A parlament felfüggesztésével és a korlátlan hatalom megszerzésével konszolidálja Orbán az eddig megszerzett pozícióját. Közben az EU megint cselekvésképtelennek látszik, mert amit eddig tett az autoriter politikai törekvések ellen, az már nem elég. A németek és franciák is le vannak kötve a maguk helyi válságával a koronavírus miatt, és nem látják, ami a szemük előtt zajlik, nevezetesen, hogy Magyarország egypártrendszerré alakul át. Eközben Trump elnök az elmúlt két évben barátjaként kezelte Orbánt.

Csak nevetett a naiv kérdésen

Fareed Zakaria úgy ítélte meg a helyzetet, hogy 30 százalékos támogatottsága van Magyarországon Orbánnak, no, legfeljebb még 10 százalékot adhatunk hozzá, de a többség helyzete szerinte nehéz a kormány politikája miatt. (Orbán, illetve a Fidesz támogatottsága kapcsán Zakaria feltehetően a kormánypárt összes szavazásra jogosult körében mért népszerűségét vette alapul.)

Hopkins szerint az emberek tisztában vannak azzal, hogy Orbán intézkedéseinek alig van közük a koronavírushoz, s aggódnak a lerobbant egészségügy miatt, és aggódva várják, milyen szigorító intézkedéseket fog hozni. Az ellenzék a hétvégén bejelentett párttámogatás megfelezése miatt pedig igazán nehezen fog tudni labdába rúgni, pedig eddig sem volt könnyű helyzetben a választási térkép Fidesznek kedvező átrajzolásával. Zakaria feltette a kérdést, ha az Európai Unió a Magyarországnak juttatott támogatásaival jelentős részben hozzájárul a magyar GDP-hez, akkor miért nem tudja azt mondani, hogy állj, és ne tovább.

Ignatieff csak jót nevetett a naiv kérdésen, mert szerinte sajnos annyira gyenge az EU, és minden tagállam el van foglalva most magával, oly mértékben, hogy közben nem veszik észre, milyen nagy fenyegetést jelent Orbán az egész európai közösségre...