2020. október 20., kedd

BEMUTATJUK, HOGY ÁLL A MAGYAR TÁRSADALOM

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2020.10.19.


..ez egy szisztematikus tanulmányválogatás arról, hogy milyen változások történtek a magyar társadalomban részben az utóbbi két évben, részben hosszabb időtávon. Szó van benne a gazdaságról, a társadalomról, az emberek anyagi helyzetéről és attitűdjeiről. A szerzők részben a Tárki munkatársai, de a többségük külsős.

Ahogy Tóth István György hangsúlyozta, ezek nem véleménycikkek, minden megállapítást adatokkal támasztanak alá. De nem is tudományos cikkek, nem az az elsődleges feladatuk, hogy egy tudományos probléma megoldásához közelebb vigyenek bennünket. Az eszközrendszer és a prezentáció módja olyan, hogy minél szélesebb kör értse őket. „Amikor Andorka Rudolf először kért fel, hogy írjak cikket a Társadalmi riportba, azt mondta, ide olyat kell írni, hogy megértse egy olyan ember, aki szokott gazdasági hetilapot olvasni” – idézte fel a Tárki vezérigazgatója.

A Társadalmi riportban megjelent elemzéseket széles körben használják a felsőoktatásban és helyenként a középfokú oktatásban is, az eredményeket felhasználják az államigazgatás különböző intézményei, valamint a társadalom és gazdaság fejlődését bemutatni szándékozó média is. Pár éve a Pennsylvaniai Egyetem által kiadott éves beszámolóban a Társadalmi riport 2016 felkerült az 50 legjobb, agytrösztök által kiadott szakpolitikai tanulmányok listájára*. A kelet-közép-európai régióból más, ilyen jellegű tanulmány nem található a rangsorban.

A témakörökben, fejezetekben természetesen időről-időre voltak változások. Eleinte csak társadalmi indikátorok voltak, aztán az ezredforduló környékén elkezdtek intézményi elemzéseket is közölni, és egy idő után megjelentek gazdasággal kapcsolatos fejezetek is. Idén pedig bekerült egy a koronavírus-járvánnyal foglalkozó rész is.

Holnaptól kezdve minden nap olvasható lesz a G7-en – elsőként a magyar sajtóban – egy-egy cikk a Társadalmi riport egy-egy fejezetéről. Van olyan fejezet, ahonnan egy általunk kiemelt tanulmányt mutatunk be, és van olyan is, amelyről összefoglaló elemzést készítünk. Nyomtatott formában november első napjaiban kerül a könyvesboltokba a 2020-as Társadalmi riport. A fejezetek a G7 cikkeinek megjelenésével párhuzamosan online, pdf formában is elérhetőek lesznek a Tárki honlapján.

„ORBÁN TÚSZUL EJTETTE AZ ALKOTMÁNYOSSÁGI REFORMOT”

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.10.20.


Chilében vasárnap népszavazáson döntenek arról, hogy elkezdődjön-e az új alkotmány kidolgozása. (A jelenlegi alaptörvényt még Augusto Pinochet autoriter uralma idején írták.) A New York Times cikke felsorol sikeres és kevésbé sikeres alkotmányozási eljárásokat, majd a szerző megjegyzi: Magyarországon Orbán Viktor túszul ejtette a reformfolyamatot, és annak szolgálatába állította, hogy beássa magát a politikai hatalomba. A koronavírus-járvány második hullámával megnövekedtek a félelmek Közép-Európában, hogy orvoshiány áll elő – írja a Financial Times
.

Alkotmányos küzdelmek Chilétől Magyarországig

Alapvetően Chiléről szól, de Magyarországra is tartalmaz utalást a New York Times egyik cikke, amelynek témája az alkotmányosság. A chileiek vasárnap népszavazáson döntenek arról, hogy elkezdődjön-e az új alkotmány kidolgozása. A dél-amerikai ország jelenlegi alaptörvényét még Augusto Pinochet autoriter uralma idején írták, és nem csupán a konzervatívok érdekeit védi, hanem a hadseregét is, amely négy évtizeden át elnyomta a politikai ellenzékiséget.

A chileiek nincsenek egyedül az önkényuralmi múlttal való megbirkózás efféle teendőit illetően - írja a szerző, Michael Albertus, a chicagói egyetem politológiaprofesszora. Globális áttekintése szerint a második világháború óta a demokratikus átmenetek kétharmada – több mint ötven államban – úgy zajlott le, hogy közben a kimúló autoriter rendszer alkotmányos szabályai voltak érvényben. Az új alkotmányos rend népszavazás útján történő bevezetésének nem mindig sima az útja – olvasható a cikkben. Így például Mianmarban, a volt Burmában referendumot terveztek 2015-ben a katonák által írt alkotmány megváltoztatásáról, de a hadseregnek, amely a kongresszusi helyek egynegyedét fenntartotta magának, és az alkotmány megváltoztatását háromnegyedesnél nagyobb többséghez kötötte, sikerült elérnie, hogy a népszavazás tervét határozatlan időre levették a napirendről.

Más országok ennél sikeresebbek voltak – írja a New York Times szerzője. Így például Kolumbiában 1991-ben, illetve Tunéziában 2014-ben ki tudták iktatni az autoriter alkotmányt. Ugyanez érvényes az egykori Szovjetunió számos volt szatellitállamára, például Bulgáriára, a Cseh Köztársaságra, vagy éppen Grúziára – olvasható a cikkben, amely így egy kalap alá veszi a volt szovjet tagköztársaságokat az egykori tömb külső tagországaival. Ezen a ponton tesz megállapítást a szerző Magyarországgal kapcsolatban - nevezetesen azt, hogy itt a reformfolyamatot Orbán Viktor túszul ejtette, és annak szolgálatába állította, hogy beássa magát a politikai hatalomba.

A londoni Financial Times budapesti, illetve varsói munkatársa által közösen alkotott beszámolójában arról ír, hogy Közép-Európából sorra távoznak az orvosok, a jobb fizetés és munkakörülmények reményében. A cikk példaként hoz fel olyan magyar orvost, aki 2011-ben végzett a Semmelweis egyetemen, és hat év egyetemi tanulás után a kezdő fizetése mintegy 300 eurónak felelt meg. Volt csoporttársainak csaknem a fele emigrált, főleg Németországba, illetve Ausztriába, ahol akár nyolcszor annyit kereshetnek, mint Magyarországon. Ő viszont a PhD-re feküdt rá, és most a Semmelweisen oktat.

Koronavírus, orvoshiány, agyelszívás

A koronavírus-járvány második hullámával megnövekedtek a félelmek Közép-Európában, hogy orvoshiány áll elő – írja a Financial Times. Magyarországon olyan döntés született, hogy jelentősen emelik az orvosok bérét, de a személyi feltételek hiánya még így is súlyosabb gondot jelenthet, mint az eszközhiány – olvasható a cikkben, amely kitér arra, hogy a magyar kormány 16 ezer lélegeztetőgépet rendelt, miközben csak kétezer intenzívosztályos orvos és ugyanennyi ápoló áll rendelkezésre.

A londoni lap visszatekintése szerint évtizedek óta tart az egészségügyi személyzet elvándorlása Közép-Európából, de a folyamatot 2004-ben felgyorsította az EU kibővítése. Magyarországon például évente mintegy 1200 új orvos szerzi meg a diplomát, de 2018-ban, ami a legutolsó olyan év, amelyről már összesített adatok állnak rendelkezésre, 900-an emigráltak – osztja meg értesülését a Financial Times.

A cikk idézi Zuzana Caputova szlovák államfőt, aki szerint a létszámhiányhoz járul, hogy az országban dolgozó orvosok életkora magas, és sokukat fokozottan veszélyezteti a koronavírus-járvány.

A cikk ismerteti az Eurostat adatait, miszerint az unióban százezer lakosra Lengyelországban jut a legkevesebb orvos: 238. Ez a szám Romániában 304, Magyarországon 338, Szlovákiában pedig 352. Összehasonlításként: Németországban 431, míg Ausztriában 524.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az orvosok magyarországi béremelése összhangban van ugyan a Kamara követeléseivel, de a törvény számos előírása csak ront a helyzeten, növelni fogja az agyelszívást. Sok orvosnak több állása van, és az új előírás ezt engedélyhez köti. A törvény messze legvitatottabb kitétele az, hogy lehetővé tették a kötelező átvezénylést az ország bármelyik kórházába, akár két évre. „Ha a törvény úgy szólna, hogy ez egészségügyi szükséghelyzetben lehetséges, akkor az egy dolog, de úgy tűnik, hogy így kezelnék a krónikus orvoshiányt, ami elfogadhatatlan, és az orvosok el fognak menni” – idézi a Financial Times a kamarai alelnököt.

ÚJABB BÁB ORBÁN KEZÉBEN

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.10.20.


„A következő két és fél hónapban megpróbálja megismerni a Kúria véleményét az intézmény jövőjéről, és maga is megosztja elképzeléseit a bírákkal. Terveit ezután hozza majd nyilvánosságra” – így nyilatkozott Varga András Zsolt az MTI-nek, miután az országgyűlés többsége (egyenlő: Fidesz) megválasztotta a Kúria elnökének, kilenc évre. Azt is mondta Varga Zs., hogy megválasztásával Magyarország fejezte ki bizalmát iránta.

Szeretem ezeket a szavakat, az ilyen kifejezéseket. Nagyjából olyanok, mint a nemzeti konzultációból levont kormányzati következtetések (vö: Magyarországnak működnie kell). Semmi közük a valósághoz, valahol a kormánypárti kommunikációs laborban készülnek. Feltehetően Varga Zs. is onnan importálta bizalomra utaló opusát. A magyar emberek többségének ugyanis fogalma nincs Varga Zs. eddigi működéséről, sajnos arról sem, hogy Polt Péter tökéletes kiszolgálója volt. És: nagy valószínűséggel arról sem, hogy milyen veszélybe került általa az igazságszolgáltatásnak ez, az eddig viszonylag függetlenül működő ága.

De nem ezért, vagy nem csak ezért idéztem be a leendő főbíró (atyaúristen: kilenc évre…) a távirati irodának adott nyilatkozatát, hanem annak tartalma miatt. Azt mondja ugyanis, hogy megpróbálja megismerni a Kúria véleményét a jövőről, ismerteti a saját elképzeléseit, és ezután hozza majd nyilvánosságra terveit. Tessék mondani: helyes ez a sorrend? Valakit nem azért küldünk egy intézmény élére, mert megismertük, mit is akar tenni, hogy akarja azt vezetni, mik a pontos tervei, le akarja-e cserélni a bírók egy részét, hogyan viszonyul a politikához? Nem azért írnak ki ilyen posztokra pályázatot, hogy a döntéshozók biztosak lehessenek benne: arra alkalmas személyre szavaztak? Vajon a magyar emberek halmazába – akikre ugye Varga hivatkozik – nem tartoznak bele éppen a legérintettebbek, akiket irányítani hivatott?
...

MAGYARORSZÁGON NORMÁVÁ VÁLT A BEVÁNDORLÁS ELUTASÍTÁSA

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2020.10.19.


A magyarok 57 százaléka mondja azt, hogy nem akar újabb bevándorlókat látni az országban, míg ez az arány Svédországban 3, Norvégiában 2 százalék, derül ki az Európai Unió megbízásából kétévente elvégzett kutatásból, a European Social Surveyből (ESS), ami földrajzi és tematikus értelemben véve is a legkiterjedtebb és legátfogóbb összehasonlító társadalmi felmérés Európában.

Messing Vera és Ságvári Bence, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai több adatfelvételi kört elemeztek, és az eredményeket a Friedrich Ebert Stiftunggal együttműködésben publikáltak. Tanulmányaikban többek között azt vizsgálták, hogyan hatott a 2015-2016-os migrációs válság az európai társadalmakra, és milyen tényezőktől függ, hogy az emberek elfogadóan vagy elutasítóan viselkednek a bevándorlókkal szemben...

MOST MÁR BIZTOSAN NEM LESZ A PATIKÁKBAN MEGVÁSÁROLHATÓ AZ INFLUENZA ELLENI VAKCINA

NÉPSZAVA
Szerző: Népszava
2020.10.20.


A Sanofi Pasteur négykomponensű vakcináját egy együttműködési megállapodás keretében biztosítja a Nemzeti Népegészségügyi Központ számára.


Megállapodás született arról, hogy Magyarország koronavírus elleni védekezését támogatva az idei influenzajárványra teljes, mintegy 100 ezer adagból álló oltóanyag készletét a Nemzeti Népegészségügyi Központnak adja át a Sanofi Pasteur – írja közleményében a gyártó. A cég szerint ez az együttműködés támogatja a magyar kormány azon célját, hogy a különösen veszélyeztetett társadalmi csoportok számára minél szélesebb körben biztosítsák az oltás nyújtotta védelmet az influenza ellen. 

„Az influenza elleni védettség a COVID-19 járvány védekezési szakaszában különösen fontos. Szakmailag és etikailag egyaránt az indokolt, hogy ebben a speciális helyzetben a védőoltást elsőként a kiemelt kockázati csoportokba tartozók kapják meg” – mondta dr. Labancz László, a Sanofi Pasteur magyarországi vezetője. 

 A Sanofi Pasteur négykomponensű vakcináját egy együttműködési megállapodás keretében biztosítja a Nemzeti Népegészségügyi Központ számára. Ezért az idén nem lesz elérhető a gyógyszertárakban, kizárólag a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatoknál lehet kérni októberben és novemberben. Az ebből származó esetleges kellemetlenségek miatt a Sanofi Pasteur a lakosság és partnerei megértését és szolidaritását kéri.

RENDKÍVÜLI MÓDON FELGYORSULT A COVID MORTALITÁSA, MEG IS INDULT A KORMÁNYZATI FELELŐSSÉGÁTHÁRÍTÁS

VASTAGBŐR BLOG
Szerző: ERIC
2020.10.20.


Az elmúlt hét nap adatai alapján hazánk az egész világ hatodik legmagasabb gyorsulását produkálta covid-halálozásban, ha az abszolút növekményt vesszük alapul. Ha pedig a relatívat, akkor csak Jordániában rosszabb a helyzet, mint nálunk. Orbán Viktor tegnap a parlamentben azzal mentette a mundért, hogy a védekezésben nem a kormány dönt, hanem a szakemberek, és aki a védekezést támadja, az őket bántja.

Az Our World in Data website a világ országainak hivatalos covid-számait gyűjti össze és elemzi, napi rendszerességgel. De ami még fontosabb, nem tartja meg ezeket magának, hanem meg is osztja a lakossággal, hogy lássuk, hol mennyire tombol épp a vírus. Hogy lássuk, leengedhetjük-e a nagyit a közértbe nyugodt szívvel vagy hét lakat alatt kell őrizni?

Nos, ezen oldal számai alapján gyakorlatilag senkit sem engedhetnénk Magyarországon sehova, mert szinte alig van olyan KPI-mutató ahol ne lennénk a legrosszabbak között, ha a járványterjedést és a halálozást vesszük alapul.

Magyarország mortalitási növekedése az előző hét nap mozgóátlagához viszonyítva a második legrosszabb az egész világon.

Csak Jordániában gyászosabb a helyzet, mint nálunk, közvetlenül mögöttünk pedig ott van Grúzia és az a Csehország, ahol a napokban hirdetett a kormány szükségállapotot. Ha a napi növekedést nézzük ugyanezen mutatók alapján, akkor harmadik helyen állunk. Ebben a csehek az elsők és az UK a második...

KIGYŰJTÖTTÜK, MENNYIT SPÓROLHAT MAJD A LAKÁSON - AZ ELMÉLETBEN GYÖNYÖRŰ SZÁMOKAT JÓCSKÁN ÁTSZABHATJA A GYAKORLAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.10.20.


Egymás után jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter a különböző, az otthonokat érintő kedvezményeket. A legutóbbi az illetékmentesség volt. Az Azénpénzem.hu kiszámolta, különféle esetekben hány forintot jelentenek ezek az intézkedések.


Az új lakások kedvezményes áfáját is visszaigényelhetik, akik családi otthonteremtési kedvezmény (csok) felhasználásával vásárolnak – jelentette be korábban a családokért felelős tárca nélküli miniszter. Novák Katalin erről a kormány újabb családvédelmi akciótervének elemeként beszélt.

A következő (külön ismertetett) támogatás az lesz – érdemes minden pontnál tudatában lenni annak, hogy rendelet még nem jelent meg –, hogy januártól teljes illetékmentességet biztosít a kormány azoknak, akik csokkal vásárolnak új vagy használt ingatlant. Kiszámoltuk, hogy ez a különféle lakások esetén mennyit jelent...

KÉTBALKEZES ÁLLAMI ERŐSZAK A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEMEN

EÖTVÖS KÁROLY INTÉZET
Szerző: EKINT
2020.10.19.


A kormány az elmúlt napokban tehetetlenségét és tanácstalanságát leplezve, afféle félszegerőszakkal, az egyetem feletti hatalomhoz ragaszkodó bénázó cselekvéssel, újabb fejezetet nyitott a lassan nemzetközi botránnyá szélesülő SZFE autonómiaküzdelmének letöréséről szóló általa rendezett szomorújátékban. 

A támadó éppen nem érzi vesztét, nem hallja a vészcsengőt, hiszen hozzászokott, hogy az elmúlt évtizedben a szabadság fészkeit könnyedén, érdemi ellenállás nélkül, sikerrel verte le, egyenként. Azért, tegyük hozzá, tette ezt néhány figyelmeztető kivétellel (ilyenek voltak pl. a kormánykritikus független szervezetek ellen íródott úgynevezett Civiltörvény áterőszakolása utáni hasra esése, és ilyen a Szabadság téri Eleven Emlékművel szembeni szerencsétlenkedése is), de, korábban sem a megsértett csoportok elszántsága, sem a társadalmi szolidaritás mértéke rendszerint nem volt elég erős a sokszor saját kényelmüket a szabadság elé helyező áldozatok (a sor az Alkotmánybíróságtól a Rektori Konferenciáig eléggé hosszú) megmentéséhez. De a fordulat bármikor bekövetkezhet, hiszen – a történelem erre a tanúnk – az autonómiaigény kitörölhetetlen vonása az emberi nemnek, ezért véglegesen nem legyőzhető. Az SZFE szabadságmozgalma átlagosnak mondható tanügyi autonómiakövetelésként nem rendszerkritikus színezettel indult, folyton emelve a tétet, szorítva a prést, maga a kormány tette érthetetlen ostobaságában, lázadóvá...

KARÁCSONY GERGELY: KI AKARJÁK TÖRNI A NYAKUNKAT

TELEX.HU
Szerzők: BÍRÓ MARIANNA, TENCZER GÁBOR
2020.10.20.


Karácsony Gergely állítja, egyetlen porcikája sem kívánja a miniszterelnökséget, és arra biztat mindenkit, akiben van ambíció az ország vezetésére, hogy induljon el a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy miért nem száll ki a pártpolitikából, és hogy ami most zajlik az önkormányzatok és a kormány között, az szerinte politikailag a Fidesznek csak ártalmas. Szó volt Gyurcsányról, a judapestező összellenzéki szerencsi jelöltről, de a fővárosnál maradva a Bubiról, a Tiborcz-adóról, az ingyen-BKV-ról, és a vírus elleni védekezésről is. Interjú.


Letelt az első éve, hányast adna a teljesítményére?

Négyes alát.

Miért?

Mindent lehet jobban csinálni. Mindig van mit tanulni, mindig van min javítani. Szeretnék is még javulni a ciklusban.

Miben?

Az a koalíció, ami megnyerte a választást, még soha nem kormányzott együtt. Egy csomó mindent ellenzékből nem láttunk át, mert nem is lehet onnan átlátni, így sok mindent újra kellett gondolni. Ráadásul tavasszal jött egy világjárvány, amire nem lehetett felkészülni. Ez fél évet elvett az első évünkből. Finoman szólva sem segített ebben, hogy a kormány a járványkezelésben sem vette kutyába se az önkormányzatokat, miközben azok éppen a kormánynak jogszabályban előírt feladatokat látták el – a kormány helyett. De minden lépés, amit megtettünk, jó irányba vezet. Igen, van még mit fejlődni, de én inkább méltányos lennék a kollégáimmal, és persze magammal is, ezért ez egy jóindulatú osztályzat.

Az elmúlt egy évvel a budapestiek nyertek?

Ők biztosan, szerintem nagyon sokat, igen. Több ezer fát megmentettünk a kivágástól, mert olyan beruházásokat örököltünk meg, amiket át kellett gondolni. És azért említem ezt az apróságnak tűnő dolgot, mert ebben testesül meg a szemléletváltás, amit elértünk. Eddig úgy tervezték a beruházásokat, hogy nem volt fontos a zöld szempont. Mióta itt vagyunk, kiderült, lehet ezt másként is. Egy vezetési modell és stílus változott, aminek lényege, hogy a város ügyeibe bevonjuk a budapestieket...

EGYÜTT VÁLTOTTUNK RENDSZERT A CSEHEKKEL, DE HOL TARTANAK MOST A MAGÁNVÁLLALATAINK?

G7.HU
Szerzők: LAKATOS PÉTER, SZENDRŐI GÁBOR
2020.10.19.


Az idei Magyar vállalatok ’2030” konferenciára azt a célt tűztük ki, hogy a tavalyi, hazai vállalati körre vonatkozó következtetéseket most más országok helyzetével hasonlítsuk össze. A konferencia sajnos elmaradt, de elemzéseink egy részét már nyilvánosságra hoztuk.

Ezúttal Csehország és Magyarország legnagyobb árbevételű 150-150 magáncégének eredettörténetébe ástuk bele magunkat, hogy megnézzük, mennyi a hasonlóság vagy a különbözőség köztük.

Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, a cégeket három fontos szempont szerint jellemeztük (honnan erednek, mi volt a kiemelkedésük hajtóereje és hányadik generáció vezeti most őket) és e három szemponton belül 4-4 kategóriába soroltuk be. Így minden céghez három fő jellemzőt társítottunk, és ezekből összesen 64 variáció adódott, a felosztást a csillagra kattintva felugró jegyzetben mutatjuk be*.


Vizsgálatunk azt mutatja, hogy hogy vannak olyan iparágak, amelyekben a két országban hasonlóan alacsony, 0-5 százalék közötti a listán szereplő vállalatok aránya. Ilyen az egészségügy, az ingatlan és a szállítmányozás. A két országban ugyanakkor hasonlóan magas, 20 százalék körüli a fogyasztási cikkekhez és az ipari gyártáshoz köthető cégek aránya.

Meglepő módon a magyar céglistában arányaiban több a szolgáltatás és a TMT (technológia, média és telekommunikáció) kategóriába eső cég. A legfontosabb eltérést azonban a két ország között az építőipar, illetve az energiaszektor fordított hangsúlya jelenti: míg a magyar listában a magánvállalatok 14 százaléka folytat építőipari tevékenységet és csak 1 százaléka tekinthető energiacégnek, addig a cseheknél csupán 6 százalék van jelen az építőiparban, míg 15 százalékuk energiapiaci szereplő.

Eredet alapján a magyar és a cseh cégek között a vállalatoknak egyaránt kevesebb mint ötödét képviselik az általunk innovatív , illetve külfölditől vásárolt kategóriába sorolt cégek. Eltérés a folytonosság nevű (rendszerváltás előtt indult) csoportban, illetve a Rendszerváltás után nulláról felépített cégek sorsa között mutatkozik...

ITT OLVASHATÓ

CHARLIE: EGYSZERŰEN NEM AKAROM, HOGY ELLENSÉGEIM LEGYENEK

24.HU
Szerző: LÁSZLÓ PÁL
2020.10.20.


Nem akar nyilvánosan politikával foglalkozni, a raktárkoncerteket meg a kollégái miatt vállalta el. Azt mondja, a mostani az utolsó lemeze, és mindig a szakmának a játszott. Charlie-interjú.


Festi a haját?

Színezem. Van benne már ősz bőven.

Szeret emlékezni azokra az időkre, amikor még nem volt?

Azért fontos emlékezni, hogy ne felejtsem el, honnan jöttem. Sokakkal megesik. Én pontosan tudom. Jó emlékezni arra is, hogy tizenöt évig külföldön éltem.

Az emlékeiben mi a legnagyobb kudarc 1964 óta?

A kudarc is a sorsom része. Inkább azt mondom, siker, hogy egészséges vagyok, pedig már barátaimat és családtagjaimat is temettem el. Megmondom őszintén, 70 körül derül ki, kik voltak az igazi barátaid. És az is kiderül, hogy igazad volt-e.

Igaza volt?

Igen. Ha ma kiadnánk a Tátrai Tibusszal készült lemezünket, sok lenne a közönségnek. ’65-től már az Ifjúsági Parkban játszottam, tudnék róla mesélni. Mindig sikeres zenekarom volt – mondják ma azok az emberek, akik akkor nem mondták. Én már azoknak is megbocsátottam, akik annak idején lehúztak, sokan közülük már nincsenek pozícióban. Meg nem is kell nekem senkit ismernem már semmilyen pozícióban, mert ők ismernek engem, és ez jó.

A sok zenekarból melyik az, amelyikre a legbüszkébb?

Mindegyikre. Én mindig a szakmának a játszottam. Szoktam mondani, hogy nagyon szerencsés az a művész, aki igazán értéket teremt, és megmarad sokáig. Szemben azokkal, akik a média által felfuttatott zenészek...

AMINÉL NINCS SZEBB

JÓ BLOG
Szerző: FAZEKAS GERGELY
2020.10.19.



Néhány napja került ki a YouTube-ra egy felvétel, amit mindenkinek muszáj látnia. Mindenkinek. A szépség, az emberség és a szeretet olyan koncentrátuma, amelyet kis dózisban is receptre kellene felírni a világ teljes lakosságának, ez ráadásul több mint hat percig tart. A BMC által készített felvételen Kurtág György, aki februárban fogja ünnepelni a 95. születésnapját, Mozart D-dúr szonátájának (K. 576) lassú tételét játssza felesége, a tavaly október 17-én elhunyt Márta emlékére.

Idén februárban, a Kurtág 94. születésnapján tartott koncerten, bejátszottak a BMC-ben egy videófelvételt, amelyen Kurtág egy másik Mozart-szonáta (K. 533) lassú tételét adja elő ugyancsak Márta emlékére (itt látható belőle egy részlet), és már az is lenyűgöző volt. Csakhogy ott rendes zongorán játszik, itt pedig egy pianínón, ráadásul a középső, tompitó pedál (az úgynevezett „szuperszordínó”) is le van nyomva, vagyis már a hangszer is egészen különlegesen szól. Nem is zongora ez, hanem valami zongorán túli hangszer. Persze Kurtág sem zongorázik a szó hagyományos értelmében, ez a zenélésnek már valamiféle hangszerfüggetlen szintje...

POLANSKI DREYFUS-MOZIJA: MORÁLIS LECKE EGY ERKÖLCSI HULLÁTÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2020.10.20.


Megnéztük az utóbbi idők legnagyobb port kavart – és immár a magyar mozikba is eljutott – filmjét. A tiszt és kém (J’Accuse) Roman Polanski nagy mesterségbeli tudással összerakott, lenyűgöző kivitelezésű időutazása a boldog békeidők egyáltalán nem olyan boldog világába. „Csupán” egy gond van vele: a rendező maga
.

„A J’Accuse-nek valódi és érvényes mondanivalója van a világról, ahol élünk. Igazán kár, hogy ön nem fogja látni.” Ezzel a prófétai megjegyzéssel zárul az egyik kritika, amely még tavaly nyár végén jelent meg a Velencei Filmfesztiválon akkor frissen bemutatott új Roman Polanski-filmről. A jóslat többszörösen bevált, pedig a szerző akkor még csak arra gondolt, hogy a Dreyfus-ügyről szóló, A tiszt és kém (J’Accuse) című film háttérbe szorul a rendezője körül habzó botrány miatt, és az emberek nem lesznek kíváncsiak magára az alkotásra. Meg arra is, hogy az európai emigrációban élő Polanski mostanra teljesen kiszorult Hollywoodból, legutóbbi három filmjét francia nyelven forgatta nemzetközi koprodukcióban, mert az amerikai stúdiók nem akarnak dolgozni vele, és ez a film az Egyesült Államokban már a mozikba sem jutott el.

Roman Polanski, aki évtizedekig a világ egyik leghíresebb és legsikeresebb filmrendezője volt, hosszú karrierje végére a peremre szorult. Van-e ennél nagyobb büntetés egy rendezőnek, aki egykor mainstream sikerfilmeket készített, tömegekhez jutott el, és minden új mozijának premierje világeseménynek számított?

Magyarországon aztán nemcsak ezért igazolódott be a kritikusi jóslat, hanem azért is, mert A tiszt és kém bemutatója tavasszal lett volna, nem sokkal a mozik kötelező bezárása előtt. A járvány elsodorta a premiert, és a film végül szeptember közepén került mozikba – mármint abba a néhány művészmoziba, amely egyáltalán hajlandó volt műsorra tűzni. A multiplexekből ugyanis kimaradt.

A mozizás máig nem tudott magához térni a járvány után, alig vannak új bemutatók, és mintha az emberek is elszoktak volna tőle. 2020 ősze egyszerűen nem az az időszak, amikor a filmek számítanak...

TGM: ORBÁN VIKTOR! HÁTRÁBB AZ AGARAKKAL!

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.10.20.


Senki nem szereti a hosszas idézeteket, de most arra kérem az olvasót, tegyen kivételt.

Széchenyi István írta 1859-ben az Alexander von Bach önkényuralmi rendszere elleni híres pamfletjában, a Blickben (az egykorú magyar fordítás – mert Széchenyi németül írta művét – hibáit javítottam):

„Az emberi nem a legkevésbé sem gyűlöli az önkényt magában véve. Nagyon könnyen képes vele megbarátkozni, sőt: meg is szeretheti; s valóban, az emberiség kifejlesztésére és fölvilágosítására aligha van célszerűbb és előnyösebb eszköz a zseniális, minden viszonylatba beható abszolút kormányzatnál; s ha az emberek részint ösztönből, részint észszerű okoknál fogva az abszolút kormányformát kárhoztatják, ez legkevésbé sem ellenszenvből történik, hanem azon természetes okból, mivel az önkény – mint a tapasztalás bizonyítja – rendszerint karöltve jár az ostobasággal.

[…] Az emberek tehát nem gyűlölik az önkényt magában véve; de hát tudja-e excellenciád [von Bach belügyminiszter], mi az, ami őket föllázítja, undorral és keserűséggel tölti el? Bátorságot veszünk magunknak ezt excellenciádnak egész alázatossággal megsúgni.

Azon rendszer, azon kétszínűség vagy helyesebben mondva: képmutatás, amely a népeket… lóvá akarja tenni: ha például azt mondják nekik: van szabad sajtótok – pedig nem igaz; fölöttetek csak a törvény határoz – és nem úgy van; nem akarjuk szabadságotokat megnyirbálni – és épp az ellenkező történik; nemzetiségtek nem veszélyeztetik – és ez hazugság, satöbbi; igen, excellenciád, az ily eljárás, ezen tartüffiád az, amely végül a legszelídebb vért is mérges anyagokkal fertőzteti meg és előbb-utóbb kitörésre kényszeríti, kivált ha oly ügyetlenül szcenírozzák, mint amilyen kontárnak mutatkozott excellenciád e tekintetben is; csak megfoghatatlan vaksága hitetheti el excellenciáddal, hogy a kormányzása alatt állók legkorlátozottabb osztálya is elég ostoba az Ön nyomorult mesterfogásai és ügyetlen bűvészmutatványai által magát megcsalatni.”


Ezt a néhány bekezdést elküldhetnénk Orbán Viktor jelenlegi magyar miniszterelnöknek, s evvel nagyjából – megsegíttetve Széchenyink halhatatlan szellemétől – el is mondtunk volna mindent, ami szükséges.

De mi nem a pillanatnyi magyar miniszterelnöknek írunk, hanem minden magyarul értőnek, különösen a szabadságszerető és lázongó magyar ifjúságnak, habár jóindulatú figyelmeztetésünk a mostani magyar kormányzatnak szól.

Nem kell itt fölsorolnunk a ma még hivatalban lévő magyarországi kormányzat groteszk rémtetteit, a lajstrom hosszú lenne, s mindenkinek a könyökén jön ki már, csak arra szorítkozunk, hogy közérthetően megmagyarázzuk az Orbán-féle kormányzás lényegi hibáit, hogy a színiakadémia – az SZFE – körüli (szép és örömteli) válság okait megvilágíthassuk.

A fő hiba az, hogy a rezsim megszüntette a magyar állam alkotmányos jellegét. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy a kabinettől teljes egészében függő országgyűlési többség úgy bánik az alkotmányszöveggel, mint a ronggyal, s napi szükségletei vagy bolondériái miatt írja át, módosítja, bővíti és szűkíti...

KERESZTÉNY ERKÖLCS

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.10.20.


„De a magyar politikai életben az erkölcs csak a nemzeti-keresztény oldalon van jelen, a balliberális oldal egyszerűen sz…ik az erkölcsi kérdésekre. Remember! A nemzeti oldalon történt meg az, hogy Schmidt (sic/!/) Pál volt köztársasági elnöknek távoznia kellett a hivatalából, mert kiderült, hogy doktori dolgozata részben plágiumra épült. Nem törvény kényszerítette erre, hanem a morális megfontolás. Hogy ez ne legyen egy következmények nélküli ország. Illetve emlékezzünk a közelmúltra: Borkai Zsolt megnyerte a tavaly őszi győri polgármesteri választást, annak ellenére is, hogy napokkal a választás előtt dehonesztáló videó került elő róla. És mégis: megint csak erkölcsi parancsnak engedelmeskedve, Borkai lemondott a megszerzett pozíciójáról.” (Fricz Tamás – Magyar Nemzet)

„Donáth Anna és Cseh Katalin még nem tudják, hogy bukott politikusok” című jegyzetében a szerző a két fiatal EP-képviselőn túl a teljes baloldalt is ledorongolja, kiemelve és kihangsúlyozva képviselőik immoralitását. Mindenki megkapja a magáét: Korózs Lajostól Karácsony Gergelyig. Ezt már megszoktuk. Amire azonban felkaptam a fejem, az a fenti idézet néhány mondata.

– Szóval a nemzeti-keresztény oldalon vannak a „hótiszta” emberek, míg a baloldal az erkölcsi hullák gyülekezete. Fricz emlékezete szelektív, hiszen elfelejti megemlíteni, hogy Mengyi Roland (volt fideszes országgyűlési képviselő) már sitten van, Simonka György (jelenleg is fideszes országgyűlési képviselő) pedig oda készül. Jellemes és feddhetetlen embernek ismerjük a Deutsch-Rogán duót, gerinces és korrekt személyekként tartjuk számon a Hollik-Kocsis kettőst. A légi- és tengeri járműveken nem tisztázott körülmények között utazgató kormánytagokat már szóba sem hozom...

MIT RONTOTTUNK EL NYOLCMILLIÁRDNYIAN? – CSÁNYI VILMOS: MINDEN TÁRSADALOM A SAJÁT MÚLTJÁNAK A FOGLYA

168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.10.20.


Február óta dúl Európában a járvány, félhivatalosan azóta, amióta félbehagyták a velencei karnevált. Ez már egy gyermek kihordási ideje. Csányi Vilmos etológus, akadémikus szerint az a csoda, hogy a világ eddig járványok nélkül működött.


Február óta dúl Európában a járvány, némi rutinunk lehet benne. Nem fél? Kezd beleszokni?

Mibe kellene beleszokni? Almádiban lakom, itt nincs nagy forgalom, az emberek fegyelmezettek, járványok mindig voltak és mindig lesznek. Alkalmazkodni kell, hát alkalmazkodom.

Nincs bűntudata? A korosabb nemzedékhez tartozik. Ők a járvány – ha nem is okozói, de – kiemelt célpontjai.


Miért lenne bűntudatom? Nyolcmilliárd embernek lehetne bűntudata.

Mit rontottunk el mi nyolcmilliárdnyian?

Sok mindent. Túlhajtott termelés mellett túlhajtott fogyasztási rendszerben éltünk. Az ember nem korlátozza a szaporodását, elavult fogyasztási rendszerben osztja el a javakat.

Mitől elavult a fogyasztási rendszer? Ezzel a jelzővel társítva nem hallottam.

Hát… Aki nem dolgozik, ne is egyék. Tudok hasonló közmondásokat mondani. A jelenlegi viszonyok mellett ennivalóval mindenkit el tudunk látni. Aki a technológiai szerkezet csúcsán van, sok milliószor annyit kap, mint aki a legalján. Ennél rosszabb elosztási rendszer nincs is. Az ősi vadászó közösségek szemléletétől idegen lett volna.

Miként tudnánk korlátozni az ösztöneinket, szaporodási szokásainkat?

Kína például megmutatta, lehet tenni egy s mást.

Maga az eljárás nem szimpatikus. És vannak következményei. Nyolcvan-százmillióval több férfi él Kínában, mint nő. A pár nélkül maradóknak ez nyilván szenvedés.

Következményei mindennek vannak. Az emberiség történetének hosszú periódusaiban a nők 1,3–1,1 arányban többen voltak, mivel a háborúk, a vadászati technikák jobban fogyasztották az urakat, mint a hölgyeket...


MA MÁR MEHET INFLUENZA ELLENI VAKCINÁÉRT – ÖSSZESZEDTÜK A TUDNIVALÓKAT AZ OLTÁS ELŐTT

HVG / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2020.10.20.


Bár influenza elleni védőoltás már régóta létezik, a koronavírus-járvány miatt talán még soha nem volt olyan nagy a jelentősége, mint idén. De egyáltalán hogyan és mikortól lehet beszerezni? Milyen típusai vannak? Ki adathatja be, és kinek kell vigyáznia? Milyen mellékhatásokat okozhat, és miért foglalt le belőle a kormány egy egész készletet? 

Cikkünkben a legfontosabb kérdésekre próbáltuk összegyűjteni a válaszokat.

Miért más a 2020/21-es influenzaszezon, mint az előzőek?

Alapvetően nem lenne semmi különbség, hiszen influenzaszezon minden évben van, és szerencsére védőoltás is régóta létezik, bár a vírus mutációi miatt ezeket minden évben újra kell fejleszteni. Idén azonban a koronavírus-járvány mindent megváltoztatott, ennek veszélyeire már tavasszal figyelmeztettek a szakemberek.

Ha egyszerre támad a koronavírus és az influenza, az egészségügyi rendszer rendkívüli módon leterhelődhet, arról nem is beszélve, hogy a kísértetiesen hasonló tünetek miatt nagyon nehéz megállapítani, hogy egy beteg pontosan melyikkel fertőződött meg. A kormány ugyan már bevetette az antigénalapú gyorsteszteket, melyek akár 15 perc alatt képesek kimutatni az új típusú koronavírust, ezek azonban költségesek, és nincs belőlük elég...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁNT NEM SOK MINDEN ÖSZTÖKÉLI ARRA, HOGY ÜGYELJEN A DIPLOMÁCIAI LÁTSZATRA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.20.


The Atlantic


A lap Orbán Viktort is azok közé a populista és nacionalista vezetők közé sorolja a világban, akiknek igencsak jól jönne, ha Trumpnak nem kellene kiköltöznie a Fehér Házból. Merthogy az elnök teljesen a feje tetejére állította az Egyesült Államok nemzetközi szerepét. Kivonult fontos sokoldalú megállapodásokból, illetve intézményekből, szent és sérthetetlennek hitt szövetségeket mondott fel.

De az egyik legfőbb hatást alighanem akkor gyakorolta, amikor olyanokat választott a barátjának, akikről úgy gondolja, hogy egy kicsit olyanok, mint ők: demagógok és nacionalisták, akik simán átlépnek a normákon, megvetik, ha valaki más véleményen van, mint ők, ugyanakkor szüntelenül erősíteni igyekeznek a saját hatalmukat. Közülük egyesek hagyományosan az USA partnerei, mások országával Washingtonnak korábban feszült volt a viszonya. De mindegyikük hasznot húzott abból, hogy hasonszőrű szövetségese van az amerikai kormányzat élén. Olyasvalaki, aki nem csupán becsukja szemét az illiberális rendszerek láttán, hanem még tapsol is nekik. Lásd Brazília, India vagy a Fülöp-szigetek államfőjét.

Orbán meg van győződve arra, hogy Trump nyerni fog. Ha nem, akkor arra számít, hogy Biden alatt lehűl a kétoldalú viszony, de ezzel a lehetőséggel túl sokat nem foglalkozik, mert már 4 éve is jó lóra tett. A politikust nem sok minden ösztökéli arra, hogy ügyeljen a diplomáciai látszatra. Hiszen az illiberális demokrácia megingathatatlan híve. Nem érdekli a jogállam, a demokratikus intézményrendszer vagy éppen a sajtószabadság. Autokrata vonala folytán kevés barátja van az EU-ban, de Trump bizalmát élvezi.

Dorosz Dávid, aki korábban az OGY Külügyi Bizottságának tagja volt, emlékeztet arra, hogy a Fidesz nagy erőkkel próbált kedvező benyomást gyakorolni az elnökre. Nagy győzelemként könyvelték el, amikor Orbán végre ellátogathatott Washingtonba. Annál is inkább, mert a magyar vezető az amerikai kolléga előfutárának tekinti magát.

Budapest számára azonban az a legfőbb, hogy Obamával és Bush-sal ellentétben Trump ki nem nyitja a száját, miközben a magyar hatóságok lecsapnak a civil társadalomra. Sőt, a jelek szerint inkább még lovat ad azok alá. A State Department törölt egy 700 ezer dolláros programot a független magyar sajtó támogatására. Az USA még akkor sem lépett közbe, amikor az Orbán-kabinet igyekezett elűzni a CEU-t, amely amerikai intézmény.

Túlzás volna persze azt állítani, hogy Orbán bármikor is jelentős mértékben igényelte volna az elnök áldását. Hiszen ő már azelőtt megbélyegezte a médiát, félelmet keltett a külföldiek miatt és összeesküvés elméleteket terjesztett, hogy washingtoni kollégája ráállt volna ugyanerre a vonalra. De azért értékeli, hogy Amerikában hasonlelkű partnerre akadt. Dorosz szerint Orbán a hatalmát veszélyeztető potenciális veszélyforrásként tekint a kritikus nemzetközi környezetre, beleértve az uniót és az Egyesült Államokat. Ebből a szempontból nagyon nem jönne neki jól, ha Biden fokozottan kiállna az emberi jogok és a liberális demokrácia értékei mellett.

FT

A magasabb bérek és a jobb munkakörülmények miatt jó ideje tömegesen vándorolnak ki az orvosok Európa középső részéből, ezért tartani lehet attól, hogy nem lesz elegendő szakember a betegek ellátására, ha bedurvul a mostani járvány. A friss diplomás doktorok minden évben csapatostul költöznek nyugatra. A Semmelweis Egyetem egyik tanára azt mondja, hogy akik vették a kalapjukat egykori évfolyamtársai közül, azok most akár 8-szor annyit keresnek, mint ő, noha ő közben megszerezte a PhD fokozatot is. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyivel jobban élnek.

Ugyanakkor a szakemberhiány csak súlyosbíthatja a hazai egészségügy gondjait. Az Orbán-kormány a helyzet láttán akkora fizetésemelésre szánta rá magát, hogy arra nem akadt példa 1990 óta. Az Orvoskamara alelnöke szerint a hatalom a járvány első hulláma során vett 16 ezer lélegeztető berendezést, ám azokat csupán két ezer orvos és ugyanennyi ápoló képes működtetni.

De hát a legutolsó hivatalos statisztika tanúsága szerint 2018-ban 900 orvos hagyta el az országot, miközben az egyetemekről kikerülő utánpótlás létszáma 1200 fő. Ezért pont az a középnemzedék hiányzik, amely már kellőképpen rutinos és át tudná adni tapasztalatait a fiatalabbaknak. Ám ők Álmos Péter szerint már nem jönnek vissza. Ily módon nincs más, mint a teljesen kezdők, illetve az idősebb szakemberek. Ezen persze nem lehet csodálkozni, mert egy tescós árufeltöltő is többet visz haza, mint egy rezidens, vagy egy fiatal szakorvos.

A radikálisan megemelt bérek sem sokat érnek azonban, ha közben más feltételek elfogadhatatlanok. Így az, hogy az orvosokat békeidőben is át lehetne irányítani más kórházakba, akár még két évre is. Álmos szerint ez csak gerjesztheti az exodust.

Reuters

Magyarországon akkora botrány támadt a másság elfogadására tanító mesekönyv megjelenése körül. hogy félő: a vita csak erősíteni fogja a melegellenességet. Pedig a Meseország mindenkié szerkesztője abban a reményben vágott bele a vállalkozásba, hogy a kötet megtanítja a fiatalokat a kisebbséget tiszteletére és a társadalmi kirekesztés elleni harcra. Ehelyett felkavarta a politikát, miután a szélsőjobb és a hatalmon lévő nacionalista kormány homoszexuális propagandának nyilvánította azt, hozzátéve, hogy ki kellene tiltani az iskolákból.

A 37 éves Nagy Boldizsár, aki maga is meleg – roma gyökerekkel, úgy értékeli, hogy az ellenállás jelzi: egyre nagyobb a hivatalos ellenállás az LMBT-közösség tagjaival szemben és ez jól beleillik a Fidesz programjába. Mint mondja, nem jó az, hogy politikai számításból egy gyerekeknek szánt könyvet használnak gyűlöletkeltésre. Elég csak megnézni, mi történt ez ügyben a lengyeleknél és az oroszoknál. Mindez nem sok jót ígér a jövőre nézve.

A lap azt írja, Orbán Viktor erősen keresztény-konzervatív vonalat visz és a jelek szerint már feladta az a véleményét, hogy Lengyelországtól eltérően nem intéz éles támadásokat a szexuális kisebbségek ellen. Ugyanakkor sok művész kiállt a kötet mellett, amit Nagy bátorítónak talál. Úgy fogalmaz, hogy a hozzákötődő stigma miatt évekbe telik, amíg a másság képviselői megbékélnek saját identitásukkal. Főleg akkor, ha vidéken vagy vallásos családban nőnek fel.

Euractiv

Donáth Anna azt tanácsolja a Nyugatnak, hogy az ne ragadjon le a felszínnél, ha meg akarja ismerni az orbáni illiberális rezsim igazi természetét. Merthogy – írja elemzésében a Momentum EP-képviselője – az állam csupán dekorációként használja a jogállamot és a demokráciát, ám a hatalomnak valójában nincsenek korlátai. És a kormányfőnek kapóra jön, hogy az EU szorgalmazza a jogállami feltételek bevezetését, mert ily módon mondhatja, hogy ez ügyben nincs semmi különleges a magyar rendszerben.

Ám ha valaki meg akarja verni a magyar vezetőt ebben a játszmában, akkor nem szabad csupán a formális szempontokat vizsgálnia, mert Orbán nagyon össze tudja zavarni a képet. Hiszen ha a kulisszák mögé nézünk, akkor azt látjuk, hogy egy gondosan felépített hibrid rendszerről van szó, amely első pillantásra teljesen rendben van. Csak éppen ordító az ellentét látszat és valóság, forma és tartalom között. Ennélfogva nehéz megragadni a lényeget, vagyis hogy a szerkezet demokráciaellenes és szembemegy a jogállamisággal.

A Fidesz addig formálja az intézményeket, valamint a társadalmat, amíg az nem jön ki belőle, amit Orbán akar. Nem számolja fel a demokrácia pilléreit, hanem megfosztja azokat a lényegüktől. Vannak pl. választások, de a politikai verseny már teljesen eltorzult. A legsúlyosabb következményekkel az jár, hogy leértékelődik a nyilvánosság. A média javarészét a hatalom tartja markában, vagyis a lakosság jelentős része nem tud érdemi információkhoz jutni.

Virágzik a parttalan hivatalos propaganda, amely gyűlöletre és gyanakvásra épít, megmozgatva az emberek legalantasabb ösztöneit. Egy ily módon felzaklatott társadalomban lehetetlen a békés, demokratikus egymás mellett élés. A játékszabályokat a kormány diktálja. A jogállam intézményei kiüresedtek. Immár elképzelhetetlen, hogy az Alkotmánybíróság a Fidesz ellen foglaljon állást.

Vagyis a rendszer igazi természetét csak akkor lehet feltárni, ha arra összpontosítunk, hogy ki gyakorolja ténylegesen a hatalmat, és nem törődünk a fékekkel és ellensúlyokkal, mivel azok már rég jelentőségüket vesztették.

NÉZŐTÉR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.20.


Változnak az idők. Amikor annak idején, azt hiszem, éppen az MTK pályáján a kedves közönség elkezdte skandálni az „indul a vonat” rigmust hosszan és kórusban, utalva ezzel a csapat izraelita kötődésére és Auschwitz gyönyörűségeire egyben, semmi nem történt. Sőt, amikor Dávid Ibolya akkori igazságügyist megkérdezték erről a parlamentben, hogy mondana valamit, erre született az elhíresült válasz, miszerint nem ért a focihoz. Látjuk tehát, hogy a kedves vezető boldog karácsonyt-ozása nem volt előzmények nélkül való, más szemszögből pedig, hogy Varga igazságügyisnek is voltak anyukái, csak nem annyira hisztis formában.

Kies társadalmunkban a futballszurkoló kiemelt fontosságú organizmus. Stadionokat kap, járványügyi kedvezményeket, a rendszer tenyerén van hordozva, mert valami rossz ösztöntől vezérelve az a hiedelem, hogy a lelátók népe a magyari ember archetípusa, a kedves vezető közege, amelyben lubickol, és ingujjban tömi magába a szotyolát, oldalán a szolgahaddal. Megjelent már futball meccsen Schmidt Mariskától kezdve Schmitt á’lamelnökig meg mindenféle más milliárdosig bezárólag a NER oligarcháinak apraja és nagyja. A futballmeccs olyan nálunk, mint annak idején a nagy Szovjetunióban a Vörös téri emelvényen állni a főtitkár elvtárs mellett, ami aktusoknak szintén üzenete volt.

Emlékezhetünk, hogy a Ferencváros szurkolói elsőként kapták meg az ajándékot a Groupama Aréna formájában, mert egyrészt rászolgáltak, másrészt meg majd kérnek tőlük valamit egyszer. 2013-ban védték is a Fidesz székházat, 2016-ban ugyanők állták el az NVI ajtaját megakadályozandó egy népszavazást, éjszínű tekintetükkel és márványsimaságú agyukkal hadra foghatók könnyen buzit verni, ilyenek. Barna ingük még nincs, de majd lehet, attól függően, hogyan követeli ezt a harci helyzet és a Kubatov. Mindemellett a futballszurkoló hálátlan fajta is, könnyen a gazda ellen fordul, mint valami meghasonlott harci eb, ezért veszélyes tartani...