2017. március 3., péntek

ELKEZD RÓLUK SZÓLNI AZ ÉLETÜK ÉS AZ Ő ÉLETÜKRŐL KEZD SZÓLNI A POLITIKA

KOLOZSVÁRI SZALONNA - NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.03.03.



...A valóságban azonban az történt – és én szívből remélem, hogy nem egyszeri esetről van szó, hanem valaminek a kezdetéről – hogy a Momentum győri fórumára kivezényelt véderők képesek voltak egy asztalhoz ülni a Momentum szimpatizánsaival és a magyar politika minden szintjén szokatlan módon elkezdtek beszélgetni egymással. A kormányt tökön-babon át támogató média sajnálatos módon erről nem értesült, ezért valamennyi alegységnek sikerült hülyét csinálnia magából. Ahhoz hasonló módon, mint amikor a Jobbik rendezvényének megkezdése előtt világgá kürtölték, hogy mekkora világbotrány volt. Az előre legyártott cikket egy figyelmetlen alkalmazott idő előtt feltöltötte a világhálóra, mert talán menni kellett a gyerekért az oviba, vagy egyéb okból sietett valahová. Így aztán több dolog is bizonyossá vált. Egyrészt az, hogy maga a kormánypárt szervezi ezeket az akciókat – a jobbikos rendezvényen meg is jelent néhány ember, akik botrányt óhajtottak csinálni, de sikerült leszerelni az indulatokat, így nem lett botrány -, hiszen honnan is tudhatták volna előre, hogy cirkusz készülődik? Másrészt az is kiderült, hogy erről a baráti sajtót előre tájékoztatják, illetve kiadják a feladatot, miről kell írni, amit aztán a többiek szépen átvesznek. Kínos.

A Momentum fórumán történtekről ugyan nem írtak idő előtt, egyszerűen csak figyelmen kívül hagyták a valóságot. Azonban a valóság ettől mit sem zavartatja magát. És a valóság az, hogy ennél veszélyesebb dolog nem létezik a jelenlegi kormánypártra nézve, mint az, hogy a fanatizált híveket ráveszi valaki az önálló gondolkodásra. A betanult szlogenek és átkok kicsorbulnak, amint emberek csoportja elkezd beszélgetni arról, hogy mi nem jó, min kellene változtatni.

Ugyanis néhány nagyon súlyos esetet leszámítva ezek az emberek is látják, a maguk bőrén érzik a bajokat. Abban a pillanatban, hogy nem az egyik pártot kell védeni a másikkal szemben, hanem a saját valóságuk kerül középpontba, változnak a dolgok. Elkezd róluk szólni az életük és az ő életükről kezd szólni a politika. Szokatlan élmény.

Ez az, ami ellen a Fidesz nem igazán rendelkezik fegyverrel, mert nem őket akarja leváltani a józan ész, hanem a rossz dolgokat jobbá tenni. Ha sikerülne rávenni a választópolgárokat, hogy egy közös alapelvárás legyen attól függetlenül, hogy ki van éppen kormányon, akkor lényegében valóban mindegy lenne, ki van éppen kormányon. Mert a szavazók éppen úgy a kezére csapnának a lopós jobboldalnak, mint a lopós baloldalnak. Akkor persze, ha tisztában vannak a saját jogaikkal, a saját erejükkel és vannak elvárásaik egy kormánnyal szemben.

Ilyesmivel az elmúlt évtizedekben nem igazán találkozhatott egyik kormány sem, a Fidesz pedig célzottan azon dolgozik hosszú ideje, hogy ez elő se fordulhasson, fel se merülhessen a választói fejében. Persze korai lenne néhány, ordítási szándékkal a Momentumra küldött, majd egyfajta párbeszédre rábírt emberből messzemenő következtetéseket levonni, de a nagy dolgok apró dolgokból állnak. Ezért én örülök a kicsi változásnak is – hiszen magam és kollégáim is azért tépjük a szánkat folyamatosan, hogy akár csak egy ember is átgondolja azt, amit eddig észre sem vett -, mert az irány jó.

Itt az Index, itt pedig a 444.hu beszámolója a történtekről. Igazán szívmelengető ezen a tavaszinak látszó napon.


AZ ORBÁNIZMUSNAK SEMMI ESÉLYE

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.03.02.


A magyar kül- és nemzetpolitika mellett a belpolitikának is a legfontosabb publikus vezérmotívumává a xenofóbia (idegengyűlölet) vált az utóbbi két évben (Nem publikus vezérmotívuma a Moszkvának való alárendeltség, amelynek okai között csak mostanában kezdik firtatni a parlamenti pártok Orbán személyes múltját is a hatalmi érdekei mellett.) Ahelyett, hogy Orbán közvetlenül támadná az EU-t, amelynek a pénzére szüksége van, a xenofóbia proxy témájával kerülőúton teszi ezt: szembehelyezve kormányát a plurális Európával és a migrációval kapcsolatos európai állásponttal, tulajdonképpen az európaiság mai lényegével, miközben (jellemző) a másik oldalon pedig hadakozik a magyar emigránsok és munkavállalók nagy-britanniai státusának fennmaradásáért, mert nyilvánvalóan nem tudna mit kezdeni a hazaáramló tömegekkel, azok indulataival és a hazautalt pénzek kiesésével.

A xeonofóbiának erős hátországa van a magyar nemzettudatban, és Orbánnak az egész említett politikája erre támaszkodik, ideértve a belpolitikát is. Most, hogy a Momentum győztes szemponttá tudta emelni az olimpia elutasítását, Orbánnak paradox módon az egyetlen "pozitív" - persze hazug - üzenetével is le kellett számolnia (magyar sportsikerek, közös vállalkozás). De nemcsak emiatt nőtt meg az utóbbi napokban az idegengyűlölet súlya a kormányzati propagandában, hanem mert vélhetően készítik fel az országot egy "tavaszi, nyári", Putyinnal és Erdogannal egyeztetett migrációs hullámra.

Ami most konteónak hangzik, annak a gyakorlata hasonlóan folyt a 2015-ös, nagy valószínűséggel közösen előkészített orosz-magyar migrációs együttműködésben: Orbán már a tél végén elkezdte tematizálni a "veszélyt" (miközben mégis ezrével engedte át a migránsokat, köztük későbbi terroristákat, a Nyugat felé), különös erővel reagált a Charlie Hebdo-vérengzésre, áprilisban már kijöttek a "nemzeti konzultáció" kérdései, aztán plakátok, a keleti pályaudvari megrendezett szcéna, a röszkei provokált "csata" -- szinte hajszálra azonosan a mai fejleményekkel, amelyek sorában egyelőre a tematizálásnál tartunk, és leginkább csak egy újabb merénylet hiányzik a propaganda-lavinához, miközben ott vannak a francia és a német választások, amelyek miatt különös tétje van Putyin és csatlósai kollaborációjának, tehát nem késlekedhetnek. De a lényeg: ezeknek az államoknak és vezetőiknek semmi pozitív kilátásuk a fejlődésre a globalizált világban, egyetlen túlélési eszközük a globalizáció visszafordítása és a liberális demokráciák diszkreditálása...

A KORMÁNY CSAK A HABONYILAG FONTOS OLAF-JELENTÉSEKET TESZI NYILVÁNOSSÁ? PERELÜNK!

BERKECZ BALÁZS BLOGJA
Szerző: BekeczBalázs
2017.03.03.


A Miniszterelnökség csak azokat az OLAF-jelentéseket teszi nyilvánossá, amelyek a habonyi kommunikáció szempontjából hasznosak, de a fideszes korrupciós ügyeket hazug módon takargatja. Az Együtt bírósághoz fordul és kiperli a fideszesek által titkosan kezelt OLAF-jelentéseket.

Február közepén Ferjancsics László, az Együtt és a váci lokálpatrióták önkormányzati képviselőjének közérdekű adatigénylése révén kaptuk meg az Európai Csalás Elleni Hivatal nyomozásairól szóló listát. 50 projektben talált visszaélést az OLAF, viszont a Miniszterelnökség listájából nem derül ki világosan, hogy pontosan mely projekteket vizsgálták, csak az egyes operatív programokra hivatkoznak, ezért két újabb közérdekű adatigényléssel éltünk, de a Miniszterelnökség megtagadta mindkét esetben az adatok kiadását, miközben hazug módon adatvédelmi okokra hivatkozik, és az OLAF-ra mutogat.

A Miniszterelnökség félrevezetése azért átlátszó, mert a 4-es metróval kapcsolatos OLAF-jelentés kiadásakor Csepreghy Nándor államtitkár éppen azzal indokolta az adatok kiadását, hogy az OLAF közölte velük: ha a közzététel megfelel a magyar adatvédelmi szabályoknak, akkor nyilvánosságra hozhatják a dokumentumot.

Szerintünk ugyanebben a szellemben nyilvánosságra kell hozni az összes OLAF-jelentést. Az Együtt nem adja fel: bírósági úton szerezzük meg ezeket az információkat...

MINDENKI: EGY FILM A FORRADALOM LEHETŐSÉGÉRŐL

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Kapelner Zsolt
2017.03.03.



minden kísérlet, hogy az „igazságban éljünk” 
szükségszerűen mint fenyegetés tűnik fel a rendszer számára, 
és így mint par excellence politikum

Az Oscar-díjas magyar rövidfilm, a Mindenki, sokakból sokféle reakciót váltott ki. Van, aki szerint ragyogóan mutatja be a gyereklétet, az iskolai nevelés problémáit, mások szerint a film egy kidolgozatlan, giccses és végtelenül utópisztikus alkotás. Ez utóbbi kétségtelenül igaz: a Mindenki egy utópisztikus film. Sőt mi több, egy forradalmi utópia.


Bár a legtöbb elemzés nem hangsúlyozza ezt, nehéz lenne tagadni, hogy a Mindenki politikai mű. Hogyan ne láthatnánk meg a politikai tartalmat ott, ahol a kiszolgáltatottak és hatalom nélküliek közös erővel fellépnek a hatalom birtokosával szemben? Ahol az alávetettek számon kérik a nekik parancsoló, az ő életüket igazgató embereken, hogy „nem igazság”, ahogy eljárnak. A Mindenki politikai mű, ám koránt sem egyértelmű, hogy miféle politikai üzenetet fogalmaz meg. A rendező, Deák Kristóf személyes politikai nézeteiről semmit nem tudok, és nem is érdekel, hogy miféle mondanivalót kívánt elhelyezni a filmben – az érdekel, hogy milyen kép rajzolódik ki a hatalomról és az ellenállásról a Mindenkiben.
A filmbeli Erika néni, az énektanár, csak a gyerekkórus néhány tagját hagyja énekelni, másokat arra ítél, hogy némán tátogjanak, ám a kórus így is sorra nyeri a versenyeket, a foglalkozás végén mindenki kap csokit, és ha az éneklők ügyesen énekelnek, a tátogók ügyesen tátognak, még Svédországba is eljuthatnak, meg egy csomó „tök jó helyre”. Egyesek szerint Erika néni valamiféle paternalista diktatúrát művel – ahogy Bakó Bea írja, amit Erika néni csinál, az „színtiszta kommunizmus: te csak tátikázz, majd eltart az állam más balekok munkájából”. Az Erika-rezsimben „a teljesítő kevesek” viszik el a hátukon „a többi nem teljesítőket”.
Ez azonban nem igaz – Erika néni ugyanis nem a teljesítményt jutalmazza, hanem a tehetséget. És ez nagy különbség. A némákat és éneklőket nem aszerint válogatják szét, hogy ki mennyire megfeszítetten dolgozik, hanem hogy a legelső próbára mennyire szép hanggal érkezik. Amit jutalmaz, az a vele született, öröklött tehetség, nem pedig a munka és érdem. Erika néni nem egy teljesítményelvű meritokrácia híve, hanem az öröklött kiválóságot jutalmazó arisztokráciáé. Ebben a tekintetben a gyerekek lázadása nem más, mint egy esélyegyenlőséget követelő „polgári forradalom"...

FÉRFISZOKNYA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: Markó Beáta
2017.03.02.


...Sok-sok évvel ezelőtt, amire a miniszterelnök már nemigen emlékezhet, az Úr 2013. esztendejében, amikor személyes hadserege, a TEK még nem zárta le a fél XII. kerületet, hogy ő biztonságban érezhesse magát Cinege utcai otthonában, nehéz helyzetű devizahitelesek demonstráltak a háza előtt. Több ezer csődbe ment, elkeseredett ember idézte fel a kormányfőnek saját korábbi szavait, miszerint „senkit sem hagyunk az út szélén”. A dulakodástól sem mentes tüntetésen a résztvevők követelték, hogy váltsa be ígéretét, tegyen meg mindent a megsegítésük érdekében. A felhevült hangulatban az ember, aki nem szokott más férfiak szoknyája mögé bújni, kiküldte a feleségét a tömeg lecsillapítására, mely feladatot az asszony sikeresen teljesítette.

Rossz nyelvek szerint az ország első embere a Parlamentbe sem mer bemenni golyóálló mellény nélkül. Mindezt egy, a Facebookon terjedő fotóval – amelyen a zakója hátán átütő és kitüremkedő mellény látható – kívánják bizonyítani egyes rosszindulatú emberek. A magunk részéről – természetesen – még véletlenül sem ülünk fel ilyen híreszteléseknek, ki tudja, milyen, Photoshoppal és egyéb technikával készült fényképeknek.

Azt viszont mindenki láthatta, hogy a miniszterelnök – aki nem szokott más férfiak szoknyája mögé bújni – legutóbbi, évértékelőnek nevezett uszítása és nyílt zsidózása során, amelyet az eleddig négyszer átadott Várkert Bazárban tartott, buszokkal és teherautókkal keríttette körül magát. Az egyik ellenzéki párt maroknyi tiltakozóját, akik igen veszélyes sípokkal felszerelkezve mentek a helyszínre, több száz méteres távolságra szorították. A biztonsági intézkedéseknek hála a hergelés a maga megszokott, nyugodt folyamában, a csillogó szemű vagy éppen alvó hívek és elkötelezettek nagy egyetértése és tetszése közepette lezajlott...

RUSSIA-GATE IDŐVONAL: ÚJABB DOMINÓ DŐLT KI - A TÖBBI MÉG HÁTRAVAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.03.02. 


Az amerikai elnöknek ismét kényelmetlen kérdéseket kell megválaszolni, valójában milyen szálak is fűzik Oroszországhoz azt követően, hogy kiderült, az adminisztráció legbelső köréhez tartozó tisztviselő kapcsolatban állt az oroszokkal. Az amerikai titkosszolgálat CNN által megszerzett jelentése szerint, a washingtoni orosz nagykövet kém.


Az amerikai legfőbb ügyész, aki egyben a Trump-adminisztráció igazságügy-minisztere is, Jeff Sessions cáfolta azokat a vádakat, hogy rendszeresen megbeszélést folytatott Sergey Kislyak Oroszország washingtoni nagykövetével. A kongresszusi meghallgatáson Sessions azt állította, hogy semmiféle kapcsolata nem volt orosz tisztségviselőkkel a választási kampányban. Mint kiderült, ennek pont a fordítottja az igaz.

Jeff Session a legújabb Trumphoz közeli ember, akinek magyarázkodnia kell oroszországi kapcsolatai miatt. Oroszország ellen továbbra is az a gyanú, hogy beavatkozott az amerikai elnökválasztásba. Trump eleddig rendszeresen kitért az egyenes válaszok elől, helyette ódákat zengett Putyin elnökről.

Időrendbe szedve olvashatók az Oroszországgal és Trump elnökkel kapcsolatos vizsgálat főbb állomásai:

BRUTÁLIS LEMARADÁSBAN A MAGYAR RÉGIÓK - FELZÁRKÓZÁS HELYETT MÉG NAGYOBB LEMARADÁS

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: Ténytár
2017.03.03.


Hétfőn publikálta az Európai Unió a régiók versenyképességi ranglistáját, és ennek alapján bátran ki lehet jelenteni, hogy a valóság nagyon távol áll attól, amit a Fidesz-propaganda kommunikál Magyarország teljesítményéről. A friss statisztika alapján egyetlen egy magyar régió versenyképessége sem éri el az uniós átlagot, még az egy főre eső GDP tekintetében erősebbnek mondható Közép-Magyarország sem. 
Ami talán még ennél is rosszabb, hogy 2013-hoz képest az összes magyar régiónak sikerült hátrébb csúsznia a listán, miközben a szomszédos országok régiói vagy stagnáltak, vagy erősödtek. Több éves szemléletben a kelet-európai blokk országai közül egyértelműen Magyarország teljesített a legrosszabbul. Külön vizsgálva az indikátorokat pedig még aggasztóbb kép körvonalazódik: az egészségügyi mutatók tekintetében például az utolsó 10 helyezett között 4 magyar régió szerepel, az oktatást összefoglaló indikátor helyzetében sem sokkal jobb a helyzet. 
Gyorsnaszád helyett lyukas gumicsónak
A kormány- és a kormányközeli propaganda szerint a magyar gazdaság nagyon jól teljesít, ennek eredménye pedig, hogy fokozatosan felzárkózunk az Európai Unió átlagához. A hétfőn publikált régiós versenyképességi statisztikák azonban teljesen más képről árulkodnak: erős helyett nagyon gyenge teljesítmény, felzárkózás helyett pedig egyre nagyobb lemaradás.  Elvonatkoztatva attól, hogy a magyar kormány saját hívei irányába nyilván nem is kommunikálna mást, érdemes megismerni, miből fakad az eltérés. Az a néhány fontos statisztika, amelyre rendszerint hivatkozik a kormány (például gazdasági növekedés, foglalkoztatás) kozmetikázott adatok, ami nem azt jelenti, hogy hamisítanák őket, hanem azt, hogy papíron szépen mutatnak, de a mögötte lévő teljesítményről kevés információt árulnak el...

A 89 FORINTOS LECSÓKOLBÁSZ ORSZÁGA

SZTÁRKLIKK - CEGLÉDI ZOLTÁN BLOGJA
Szerző: Ceglédi Zoltán
2017.03.03.


Óriásplakát terpeszkedik a hipermarketet is rejtő plázával szemben, rajta egy bolthálózat reklámja bujtogat, hogy most vásároljak náluk. Tíz deka lecsókolbászt adnak 89 forintért.

Ilyenkor rohadt nehéz büszkének lenni bármire, irgalmatlanul nehéz nem mások helyett is szégyenkezni.

Minden Egyes Eleme a plakátnak az üvölti, hogy ELRONTOTTUK! Eleve az a termék, ami ott satnyul a plakáton, ugye. Ez a szemétszafaládé, ez a hulladékhurka, ez a furcsán narancssárga, bizonytalan összetételű féregnyúlvány-nyesedék, ez egy kollektív szégyen. A híres magyar gasztronómia, a pompás magyar alapanyagok, mi? Miféle maradék izékből lehet összerakva, ha kilóját 890 forintért legyártották, elszállították a boltba, és még plakátra is tették; ja, és 27% áfát is belekalkuláltak?

A kekeckedők kedvéért: igen, lehet ehető lecsókolbászt csinálni. De nem ennyiből. Száz éve a virsli és a parizer is prémium ételnek számítottak, de akkor azokat még nem takonyból (hivatalos nevén mechanikusan szeparált húspépből) készítették.

Ma viszont esetleg a hulladék lecsókolbásszal (illetve a mögötte álló, tömeges szegénységgel, összetöpörödéssel) is foglalkozhatna a magyar kormány, mielőtt azon hupákol már féltucat miniszter és államtitkár, hogy a nemzetközi mogyorókrém az ugyanolyan kellemes textúrával bír-e Budapesten, mint Nápolyban, meg hogy milyen sört tiltsanak be Hódmezővásárhelyen a romániai sörgyártásra reagálva.

Ugyanis, és ez a másik szégyen, hogy ma egyre többen vannak, akiknek rohadtul mindegy ám, hogy a márkás mogyorókrém meg a csokitábla milyen összetevőkből áll, hiszen se így, se úgy nem érinti, mivel nincs rá pénze...

A BRÜSSZELI BÜROKRATÁK MEGUNTÁK, HOGY MINDENÉRT ŐK A HIBÁSAK, VÁLASZÚT ELÉ ÁLLÍTOTTÁK A VEZETŐKET

444.HU
Szerző: Magyari Péter
2017.03.02.


Az Európai Bizottság szerdán kiadott egy úgynevezett Fehér Könyvet, ami valójában egy alig 40 oldalas ötletelés arról, hogyan nézhet ki az Európai Unió 2025-ben.

A bizottság azt szeretné, ha a tagállamok vezetői március végén Rómában, az EU megalapításának 60. évfordulóján megvitatnák a lehetőségeket.

Ahogy a bevezetőben is fogalmaznak a Fehér Könyv szerzői, sokszor előfordul, hogy a tagállamok vezetői a sikereket saját nagyszerűségüknek állítják be, de a kudarcokért Brüsszelt hibáztatják. És bár az EU még nagyon népszerű, de a bizalom gyengül, és erősödnek az EU-ellenes pártok. Vagyis itt az ideje, hogy a tagországok vezetői színt valljanak, hogy milyen EU-t akarnak. A bizottság elnöke néhány hete arra panaszkodott, hogy ha valamit a miniszterelnökök nem tudnak eldönteni, akkor rájuk tolják az ügyeket, majd utána panaszkodnak, hogy Brüsszel miket akar rájuk kényszeríteni.

Az is látszik, hogy az EU minden fronton veszt az erejéből. A népessége csökken és öregszik. 1900-ban még a világ népességének 25%-a élt Európában, 2060-ra már csak 5%-a fog. 2030-ra az európaiak átlagéletkora 45 év lesz, míg a világátlag 33-nak várható. A világ GDP-jének 26%-át állították elő az EU területén 2004-ben, most már csak 22%-át, 2030-ra pedig várhatóan csak 20%-t fogják. A világ összes nagyhatalma brutálisan emeli a katonai kiadásait, miközben az EU „puha hatalomként” saját haderő nélkül akar világpolitikai tényező lenni.

A 2008-as válság után kezd ugyan magához térni az EU gazdasága, de még mindig nagyon sok a kockázat, ráadásul a terrorizmus és a bevándorlási hullám az elmúlt két évben politikai bizonytalanságokkal is terhelte a kontinenst.

Az egyik legerősebb tagállam, Nagy-Britannia mindjárt kilép.

Az Európai Bizottság szerint csak akkor lehet e sok nehézségen túllépni, és életet lehelni a belső vitáiba süppedt unióba, ha a tagállamok vezetői eldöntik, hogy milyen irányba kellene menni.

Öt ötletük van, és abban bíznak, hogy Orbán, Merkel és a többiek tudnak majd egyet választani. Vagy összerakni egy hatodikat. A könyv szerzői szerint bármelyiket is választják, a lényeg, hogy az európai szövetségi rendszer megmaradjon, mert csak ez garantálja a békét a kontinensen.

Ez az öt terv
:

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINC OKOSABB EGY ÖTÖDIKESNÉL?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: Trombitás Alfréd
2017.03.02.


Vörös lámpás riasztást adhattak ki a Fideszben amiatt, hogy Mészáros Lőrinc ismét nyilatkozott mindenféle médiának. Korábban úgy tűnt, a miniszterelnöknek sikerült nyilatkozatstopra bírnia gázszerelő barátját, de a baj ismét megtörtént. Ráadásul most az is kiderült, miért lett ilyen bátor a derék felcsúti polgármester. Elhitte ugyanis, hogy saját erejéből jutott előre. Már eddig is sejteni lehetett, hogy Mészáros eltévedt a politika sűrű, sötét erdejében, ám most már tényleg azt gondolja magáról, hogy rengeteg a sütnivalója, és ezért gazdagodott meg szuperszonikus sebességgel.

Sajnos Mészáros Lőrinc nyilatkozatai kapcsán nem lehet megkerülni egy kérdést: Orbán Viktor azért választotta-e saját bejáratú oligarchájává, mert nagyon megbízik benne, vagy, mert nem is feltételezi róla, hogy egyszer megérti, mi történik vele. Nos, a felcsúti oligarcha nyilatkozatait látva inkább ez utóbbi tűnik valószínűnek, ám ennek a miniszterelnök nem igazán örül. Lőrinc barát ugyanis olyan önleleplező mondatokat ad ki magából, ha meglát egy arra kószáló mikrofont, melyek hallatán Simicska Lajos a térdét csapkodja örömében.

A kegyvesztett oligarcha épp azért érezhet elégtételt Mészáros ámokfutását látva, mert amíg ő volt a Fidesz pénztárnoka, sokat olgiarcházták és korruptozták, ám egy dolgot senki sem vitatott el tőle. Simicska ugyanis okos volt, nagyon is eszes ahhoz, hogy ne vigye be az erdőbe a főnöke. Mészáros még nem is tudja, de már nyakig ül a kulimászban, és ennél csak rosszabb lesz a helyzete. Akárhányszor nyilatkozik ugyanis saját ténykedéséről, a cégei teljesítményéről, sikerei okairól, vagy a miniszterelnökhöz fűződő barátságáról, mindig elhiteti a kételkedőkkel, hogy nem okosnak kell lenni ahhoz, hogy ma Magyarországon mesés vagyont halmozzon fel, hanem jó viszonyt kell ápolni Orbán Viktorral. Akármerről közelítjük ezt a kérdést, még a Fideszre szavazók is csak arra juthatnak, hogy a korrupció alapvetés a mai magyar közéletben...

MEZTELEN HAZUGSÁG

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Csepeli György
2017.03.02.


Többször is alkalmam volt a szépséges Sarrasota beach-én napozni, a végtelen tengerben úszni. A várost különösen szeretik az idős amerikai magyarok, akik az idős hazai magyarokkal ellentétben nem halnak meg korán, s a magyar kórházakban bekövetkező kínhaláluk előtt nem kényszerülnek Gulag típusú szociális otthonokba.

Dr. Gergátz István már Amerikában született, s legfeljebb hírből ismeri ősei hazáját. Nyilván olvasott az országon időről-időre végigsepró terrorhullámokról, melyeknek csak a zászlai, a jelvényei voltak különbözők, de az üldözők ugyanazok voltak, hol nyilas karszalagos, hol ÁVO-s parolis egyenruhában. Koncepciós perekről is hallhatott, sőt talán Bacsó Béla Tanu c. filmjét is láthatta. Távoli ország, távoli szokások, gondolhatta, miközben a haza javát szolgálta New Orleansban főkonzulként,

Hende Csaba jól választott. Én is találkoztam a főkonzullal 2014-ben a Florida Gulf Coast University-n megrendezett konferencián, melyen a magyarországi holocaustról szóltak az előadások. Művelt, felelős gondolkodású, liberális embert ismertem meg, akinek életelme a segítés.

S most, 2017-ben, a főkonzult utólérte a haza. Illiberális szelek fújnak Sarrasotában éppen úgy mint szerte az Amerikai Egyesült Államokban. A koncepciók ma még nem nyiltan politikaiak. A prüdéria, az ostobaság és az aljasság ideje jött el. Nudistának álcázott ügynökök járják a sarrasotai beachet, az üldözők talán vérdíjért, talán csak saját perverzitásukat leplezendő megcsípnek és meghurcolnak ártatlan embereket...

ILDIKÓ, KIS BUTUSKA, NE FÁRASSZA MÁR AZ URAKAT AZ ÉRTETLENKEDÉSÉVEL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2017.03.02.



Ne csűrjük, ne csavarjuk: amikor Kovács Nemsikerült Zoltán szóhurcoló és Lázár Mindenhezisértő János birodalmi miniszter vállt a vállnak vetve, közösen izzadnak azon, hogy letagadják a főnökük két nappal ezelőtti bazseváját, az nem csak felháborító, hanem egyenesen mindent elmond arról, hogy mennyire hülye kretén idiótának néznek itt minden egyes állampolgárt. Beleértve az etnikailag homogén sajátjaikat...


ATV (Csuhaj Ildikó): Miniszterelnök úr egy konferencián azt mondta, hogy teljességgel elképzelhetetlennek tartja Magyarországon az alapjövedelem bevezetését. Ő ezt egy modern és ravasz támadásnak ítélte a munkaalapú társadalom ellen, amit ő meghirdetett még két évvel ezelőtt Tusnádfürdőn. De azt is mondta miniszterelnök úr (…), hogy Magyarország etnikai viszonyai nem megfelelőek egy ilyen alapjövedelem bevezetéséhez. Hogy jön ez az alapjövedelem koncepcióhoz, mi a reláció a kettő között?

Lázár: Ha Ildikó a miniszterelnök úr február 28-án, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában elmondott beszédére gondol, azt én külön kinyomtattam magamnak az írott, szó szerinti szöveget…

Kovács: Teljesen nyilvánvaló, hogy nem etnikai homogenitásról beszélt a miniszterelnök.

ATV: Én sem etnikai homogenitást mondtam.

Kovács: A kérdésében ezt a szót használta, bocsánat (elégedett vigyor)… Először is nagyon fontosnak tartom, hogy a kulturális homogenitást meg kell őrizni – ezt mondta a miniszterelnök.

ATV:
Tehát önök azt állítják, hogy az etnikai jelző nem is hangzott el?

Kovács: Itt van leírva előttünk a mondat. Az, hogy később a szövegben szerepel az etnikai kifejezés…

Lázár: Ha megengedi kormányszóvivő úr (összeröhögnek Kováccsal), megkísérlem megválaszolni a kérdést. (…) A textus mindig nagyon fontos, mint tudjuk, ezért a szövegértelmezés is egy fontos dolog. A beszéd arra vonatkozott, hogy Magyarországot hogyan lehetne fölértékelni a körülöttünk lévő világ szempontjából. Mitől értékes Magyarország? A munkaalapú társadalomtól, a jó minőségű munkaerőtől és a társadalom összetételétől. A beszéd teljesen világosan arról szólt, hogy Magyarországra ne legyen betelepítés és a párhuzamos társadalom vagy a párhuzamos kultúra ne tudjon kialakulni. 

(…) Az a helyzet, ami ma van Magyarországon, az fölértékeli az országot. Azok az országok valószínűleg sokkal kevésbé versenyképesek lesznek a jövőben, ahol egy párhuzamos társadalom alakult ki. Nem akarunk betelepítést, meg akarjuk őrizni a kulturális és etnikai homogenitásunkat. (…) Az ország sokkal gyöngébb lesz, ha ide más kultúrákból, más nyelvi környezetből, más identitásból származókat be fognak telepíteni, vagy engedjük az ő bevándorlásukat...

ARANY JÁNOS EMLÉKÉRE, SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁRA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP BLOG
Szerző: Hollósy Gerti
2017.03.02.


Pontosan 200 éve, 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán Arany János, a magyar nyelv és verselés legnagyobb mestere, irodalmunk legismertebb epikus költője, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Toldi trilógia, számtalan megrendítő ballada és sok sok szép vers alkotója és Petőfi barátja. Nem volt sem hős, sem lánglelkű forradalmár, de hazáját mindvégig hűen szerette. Hosszú életművet hagyott maga után. Szülővárosában szolid természete miatt “a hallgatag emberként” emlegették.

Elszegényedett református kisnemesi család késői gyermekeként és egyetlen fiaként született, (születése előtt a család már 8 gyermeket elvesztett gyermekkori tüdőgyulladásban, nővére már férjhez ment) Szülei egy kis házzal és egy kis föllddel bíró földművesek voltak. A gyermek Arany igazi csodagyereknek számított, édesapja sokat foglalkozott vele, mesélt neki, sok magyar népmesét megismert így és Toldi történetét. Hamuba rajzolt betűk segítségével már 3 – 4 éves korában olvasott. A nagyszalontai iskolában tanult és már 14 évesen segédtanítóként “dolgozott” és az iskolában lakott, ezzel támogatta a szüleit. Később a híres Debreceni Reformátos Kollégiumban jogásznak készült:

ARCCAL, HARCCAL, MOMENTUMMAL?

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.03.02.


A Momentum Mozgalom a legjobb úton indult el. Mármint, ha politikai gumicsonttá kíván nemesedni. Ez pedig igencsak jó. A hatalomnak. Ugyanazért, amiért a többi, hasonlóan indult, és végül sehová sem jutott szervezet, illetve mozgalom esetében. Holott két dolgot is tehettek volna ennek elkerülésére.

Az egyik nyilvánvalóan az, amit úgy szoktak megfogalmazni, hogy a csúcson kell abbahagyni. A Momentum ugyanis gyakorlatilag mindenkinek, aki aláírta az íveket, az olimpiai pályázat ellenzésével fonódott össze. Lehet persze mondani, hogy ők többre vágytak, de a kampányuk – ennek ellenére – ezt sugallta. Ez van. Tetszettek volna másként kampányolni.

Ja, hogy akkor kevesebben írják alá? Lehet. De az is lehet, hogy nem. Ki kellett volna próbálni. Nem pedig utólag bejelenteni, hogy nagyot akarnak álmodni. Annyira nagyot, hogy nagyjából egy hete, már a minden választókerületbe Momentum-jelölt állításának vágyát jelentgették befele. Naná, hogy az aláírási kampány dandárja után. Amikor már az egyik szemük sírt, a másik meg pityergett a tulajdonképpeni siker, az említett pályázat-visszavonás miatt. Ami kapcsán az igazi szurkolók természetesen szinte jobban haragudtak Tarlósra, mintha megmakacsolja magát. De az igazi szurkolók mindig többre vágynak. Még olyat is belelátnak egy mozgalomba, ami esetleg a kezdetektől sem volt benne. A Momentum tehát lehet, hogy csak ezt a szurkolói igényt akarta kielégíteni, amikor a pártosodás mellett döntött.

S ez lett volna a másik, amivel kapcsolatba teendői lettek volna. A politikai téblábolás helyett. Mármint akkor, ha komolyan gondolják. Kicsit az előzőekre is visszautalva: az aláírásgyűjtés előtt kellett volna világossá tenni, hogy pártról, nem pedig egy eseti mozgalomról van szó. Ha pedig ez a cél, akkor persze nem ártott volna – de még ma sem ártana –, ha programot hirdetnek. Amolyan pártprogramot. Vállalva, hogy esetleg még nagyobb támadási felületet nyitnak vele, mint a vidékieken viccelődő szöveggel. De – mint sejthetjük – nem hirdettek programot. Így aztán nyugodtan mindenki eltöprenghet azon, hogy az ő pártja lesz-e a Momentum. Ahogy ezt egy internetes kérdezősködés keretében az Index is feltette a nagyérdeműnek. Ahonnan egyébként mindjárt az elején megtudhatjuk: a Momentum nem hirdetett programot. Még most sem. Ami – ha az internetes kérdőíven olvasható válaszok Fekete-Győr András elnöktől idézettek, s az Index-nek miért ne hinnénk el – talán jobb is. Mert vegyük például az oktatást. A kérdés: „Integrált oktatás, vagy felzárkóztató szegregáció?” A válasz sommázata: „Csakis integrált oktatás, de megújult oktatási rendszerrel”. Hogy ez nem mond semmit? Na és! Nem lehet belekötni. Nincs mibe. A kifejtésben is olyan aranyköpések olvashatók, hogy „Az integráció lényege éppen az, hogy nem homogén csoportokban folyik a tanítás, hanem, hogy a heterogén közösségek tagjai mind a képességeikhez mért felzárkóztatást kapják”. Ezt egy tetszőleges bullshit-generátor is összedobhatta volna. Bármilyen baromi jól hangzik...

A NYELVVIZSGA-SOROMPÓ

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. Szüdi János
2017.03.01.


Látszik, hogy Rétvári Bence megbízható főmufti. Lám, milyen jól megvédte a kormány legaljasabb intézkedéseinek egyikét, a középfokú nyelvvizsga – 2020-tól – meglétének megkövetelését a felsőoktatási alapképzésbe történő belépéshez. Az államtitkár szerint kellő időt – öt kerek esztendőt – hagytak a felkészüléshez a tanulónak. A baj csak az, hogy nem a tanulónak, az államnak kellene felkészülnie arra, hogy mindenkinek megadja a lehetőséget – az iskolai oktatás keretei között – az idegennyelv elsajátításához. A tanulónak a felkészülési ideje se több, se kevesebb nem lett. Ha sikerült olyan középiskolát találnia, amelyben az általános iskolában megkezdett első idegen nyelvet is oktatják, akkor nyolc éve, ha nem sikerült, akkor négy éve volt és van a felkészüléshez. Sok egyéb tényező is befolyásolja azonban a felkészülés eredményességét. Mindenek előtt az ismereteket átadó pedagógus megléte, rátermettsége, az adott iskolák eszközfelszereltsége. Az iskolai nyelvi csoportbontás lehetősége.

Régi, a múltból örökölt probléma az idegen nyelv tanításának eredménytelensége. A magyar iskolarendszer ezen a területen legalább annyi kudarcot tud felmutatni, mint a többi területen. A magyaroknak mind a mai napig esélyük sincs arra, hogy megközelítsék az uniós célkitűzést: az anyanyelven kívül beszéljünk legalább még kettő másik élő idegen nyelvet. Egy idegen nyelv elsajátítása is hiú ábránd az iskolai felkészítés keretei között.

Ez a probléma összefügg mindazzal, amit feltárt a PISA mérés. Az a tanuló, aki nem érti a magyar szöveget, nem fogja érteni az idegennyelvű szöveget sem. Miután a kormányzat eljutott annak a ténynek a beismeréséig, a sebtében összetákolt követelményrendszer rossz – s nekilendült összetákolni egy másikat -, elvárható lenne annak beismerése is, a tanuló felelős a legkevésbé, amiért képtelen egy pohár vizet kérni a határon túl. Eddig a pontig azonban ez a kormány sosem fog eljutni. Ehhez ugyanis el kellene jutnia addig a felismerésig, hogy az iskolai felkészítésnek nem a kötelező tantervek kötelező bebifláztatására kell épülnie, hanem a tanulói kíváncsiság felébresztésére és kielégítésére. Nincs szükség ezért adott időpontra teljesítendő kötelező tananyagra. Az iskoláknak fejlesztési célokat kell meghatároznia: legyen birtokában minden tanuló meghatározott időpontra az értő írás, olvasás, számolás képességének. Sajátítsa el az idegennyelvű kommunikáció képességét. A célok eléréséhez vezető utat, az egyes évfolyamok tananyagát és követelményeit az iskola határozhatja meg, figyelembe véve az állami vizsgák követelményeit...

A KRITIKA PEDIG NAM AZONOS AZ ASZTALRA SZ@RÁSSAL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2017.03.02.


Megütközve, de legalább hányingerek közepette olvasom a Mindenki című Oscar-díjas magyar rövidfilm igen tipikusan magyar utóéletét. Nem is kell különösen megerőltetnem magam, ömlik szembe mindenhonnan.

Az alapvetés: a nem magyarok, az álmagyarok, a magyarság jobboldali, tévedhetetlen mércéje szerint a hazafiság valamennyi tesztjén elbukott firkászok, magukat újságíróknak nevező senkik nem tudnak örülni az újabb hatalmas magyar sikernek. Mert van közöttük olyan, aki – a nagyon is borítékolhatóan bekövetkezett megvetés ódiumát magára vállalva – leírta (itt és itt például), hogy a büszkeségre maximálisan feljogosító Oscar-díj ellenére ez egy közepes alkotás. Hogy szerintük (szubjektív vélemény!) mi a baj ezzel a filmmel, mi hiányzik belőle, mitől olyan, amilyen.

Zárójel: nálam sokkal hozzáértőbb, színház- és filmművészettel közelebbi és alapvetően szakmai kapcsolatot ápoló barátom, aki nem újságíró, két mondatban azt írta: ez egy nagyon korrekt, tökéletes SZFE-es vizsgafilm, tetszett. Az Oscar-díjat túlzásnak érzem. Nem szakmabeliként, de lelkes filmrajongóként én is megnéztem Deák Kristóf filmjét. Tetszett. Nem okozott katarzist, azt sem tudom, hogy vizsgafilmként milyen elismerés járna érte, de kapott egy Oscar-díjat. Ennek őszintén örültem. Miként a Saul fia elismerésének is annak idején. Azt is megnéztem, és bár egy hihetetlenül fontos alkotásnak tartom, soha nem lesz a kedvenc filmem. Akkor most?

Akkor én nem vagyok magyar, rohadék patkány vagyok, aki nem tud örülni a magyar sikernek? Vagy azok, akik most kidagadt erekkel a nyakukon üvöltik, hogy a liberálisok, ezek a magyarságból általában jelesre vizsgázó (irónia természetesen) gyíkok és férgek már megint csak fikázni tudnak, valójában pontosan azok, akik teli torokból zsidóztak a Saul fia elismerése kapcsán, mert az olyan nemzeti? Hogy lesz néhány filmkritikából köpködés, mocskolódás, liberálisozás, magyar-nem magyar vita és magyargyűlölet? Milyen állapotban van egy olyan nemzet, amelynek berkeiben a szabad véleménynyilvánítás művészeti kérdésekben liberális-nemzeti konfliktust képes generálni?

Tény, hogy újfent rá kellett döbbennem, milyen tipikusan magyar mocskot hozott a felszínre ez az Oscar-díj. Normális helyeken egy ilyen elvitathatatlan siker – minden más mellett – kiváló alkalmat teremthetne arra, hogy izgalmas és előremutató párbeszéd bontakozzon ki az alkotással, illetve az alkotás által felvetett társadalmi kérdésekkel, megközelítésekkel kapcsolatban. Nem, nem ez történik. Az történik, hogy egy Oscar-díjas filmet nem lehet bírálni, mert az egyenértékű a nemzet mocskolásával és a hazaárulással, meg azzal, hogy megérett a pusztulásra mindenki, aki kritikusan viszonyul egy – jelen esetben – kulturális termékhez.

Hol van a vége ennek a nemzeti hisztériának és konkrétan annak, hogy egy szimpla kritikát képesek némelyek olyan habzószájú demagógiává konvertálni, ami kiválóan alkalmas az uszításra? Hogy a mocskos liberálisok tudniillik el akarják venni a Mindenki Oscar-díját és bónuszként:

A "MI LETT VOLNA, HA" DILEMMÁJA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: wien74
2017.03.03.


Mindannyian gondolkodtunk már el életünk során (akár többször is) egy-egy sorsforduló kapcsán, hogy „mi lett volna, ha…”. Mi lett volna, ha nem indulunk el külföldre (vagy mi lett volna, ha elindulunk), vajon boldogabbak lennénk-e, hogyan alakul az életünk. Persze azt szokták mondani, hogy ezeken nem érdemes nagyon töprengeni, de az ember eljátszadozik néha a gondolattal. A lényeg persze a boldogság, derül ki wien74 írásából:

„A kora reggeli napsütésben a teraszon merengek. A kávémat kortyolgatva, félig felébredt állapotomban is rácsodálkozom az üde tavaszi színekre, a madárcsicsergésre, a már-már giccses vasárnapi idillre.

A helyszín egy társasház, valahol falun, kedves szomszédokkal, sok zölddel. Irigylésre méltó környék, nyugalom, gyönyörű kilátással, hársfaillattal. Óh, el nem cserélném ezt semmire! Itt vagyok otthon.

Aztán csak bámulok a messzeségbe és nem értem mi van velem, mi hiányzik mégis? Hisz minden olyan kerek, annyira rendben van. Vagy talán mégsem?

A boldogság mibenlétét keresem. Sokan, sokféle bölcsességet mondtak már: hogy a boldogság rajtunk múlik, meg hogy mindenki magának köszönheti a boldogulását.

Igen ám! De hogy jut el valaki odáig, hogy valóban felismerje, mit teszi igazán boldoggá, vagy inkább mi hiányzik a boldogságához? Többnyire hosszú elemezgetés, mérlegelés után születik meg a megoldás. Jön egy nagy levegővétel. Egy lépés. Egy meghozott döntés.

Egy újságcikk kapcsán hasít belém a felismerés, amikor az egyik ismert színésznőnk mondatát olvasom: A boldogsághoz bátorság kell. És valóban: a változáshoz, a változtatáshoz merészség kell. Meg egy jó adag elszántság és nyitottság. Nyitottnak lenni az újra, a másra, az első látásra szokatlanra.

Aztán persze meg is kell dolgozni a boldog pillanatokért, a boldogulásért, a sikerért. A munkában, az iskolában, a mindennapokban. Sokszor viszont épp csak meg kell látni és hagyni kell, hogy átéljük.

Mert van, amikor ott van az orrunk előtt, mégsem ismerjük fel. Egy csésze habos kávéban. Egy jóleső kocogásban. Egy kedves bókban. Mert mitől is lesz szebb és élhetőbb az életünk? Az apró rögtönzött kedvességektől.

Nekem az utóbbi hónapokban mindkettőből kijutott.

Mindkét fajta boldogságot tudom értékelni. Picit ritkábbak lettek ugyan a barátnős csacsogások, de talán épp ezért becsülöm meg őket még jobban. Nem tűntem el, akinek igazán fontos vagyok, továbbra is megtalál.

Nincs már bennem hiányérzet, szerencsére nem gyötör a „mi-lett-volna-ha” dilemmája. Ez nagyon fájna. Főleg sok-sok év múlva. Hisz már tíz éve motoszkál bennem a gondolat és nem hagy nyugodni.

Folyamatosan munkált bennem a vágy, egy nyitottabb, európaibb élet iránt. Mert szerettem volna a gyermekeimnek megmutatni, hogy van más út is. Vannak alternatívák. Hogy aztán az itt megszerzett tudással, újfajta szemlélettel felvértezve bárhol megállhassák a helyüket. Akár otthon, akár itthon.

Szerettem volna kipróbálni valami újat, belevágni valami másba, nyughatatlan lelkem új kihívás után ácsingózott. Ennyi kellett a boldogságomhoz. Kellett a tudat, hogy nekem ez is megy, hogy nyitva áll a kapu, csak be kell rajta lépni. És ha az ember belép ebbe az új világba, pont egy lépéssel közelebb kerül a boldogságához. Érdemes kipróbálni!

Ismét a teraszon ülök kávéval a kezemben. A helyszín szintén egy vidéki társasház, kedves szomszédokkal, sok zölddel. Irigylésre méltó környék, csend és nyugalom, gyönyörű kilátással, mókusokkal. Immáron a Lajtán túl. És a lelkemben béke van.

Újsággal a kezemben figyelem az ébredő természetet. Újra tavasz van. A korláton felszalad egy izgága mókus, hogy elcsenjen egy diót. Aztán már iszkol is tovább a dolgára. Nézek utána és örömmel nyugtázom, hogy minden rendben. Jól érzem magam. A helyemen vagyok. Egy darabig - biztosan.”

INFOOKTATÁS, VAGY AMIT AKARTOK

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.03.02.


Egy ismerős hívta fel a figyelmemet a 444 egy röpke írására az informatikaoktatás kapcsán. Annyira röpke, hogy gyakorlatilag egy képhez fűzött hosszabb kommentár inkább, és szinte egy képernyőnyi területen is elfér. A cím alapján az informatikaoktatás sanyarú helyzetét hivatott illusztrálni.

Mely informatikaoktatás valószínűleg tényleg sanyarú helyzetben van sok helyen. Elég az, ha belegondolunk az eszközigényébe, és az iskolák anyagi helyzetébe. Pontosabban a kettő közt meglevő résbe. Ami nem egy esetben inkább szakadék. A szakadék két partja közt aztán vitatható hidak alakulhatnak ki. A szülők felajánlásait, a cégektől levetett, de még használható eszközök használatát is beleértve. Meg a közös géphasználatot is bevetve. Amikor is két-három diák használ egy számítógépet. Ami egy szint felett lehet kínos, de az ismeretek elsajátításának kezdetekor talán még hasznosnak is bizonyulhat a kis csoportok közös bölcsessége. Amelyről aztán akár írásban is születhetnek összefoglaló „tanulmányok”. Mármint kézírásban. Amit egyre inkább nélkülöz a felnövekvő generációk sora.

Ez utóbbi jól látszik a 444 által közölt képen is. A helyesírási hibák, betűtévesztések, és az általános íráskép alapján aligha lenne alkalmas a „szerző” kódexmásolónak. De valószínűleg nem is az lebeg a szeme előtt. Ha nem is tudjuk azt sem, hogy mi lebeg a szeme előtt. Ez az információ, valószínűleg okkal, hiányzik a az említett kommentből. Ahogy az az információ is, hogy vajon az inkriminált kép a számítógépes ismeretek összefoglalásaként született óravázlat összefoglalása, vagy magát a számítógép-használatot is pótló iromány. Ha az utóbbi, akkor lehet tényleg szomorú. De ennek ellentmondani látszik, hogy pár olyan információtöredék is megfogalmazásra került, például az eszköztár megnevezése, amit számítógép nélkül elég nehéz így megélni. A szövegben jelzett „szokásos eszköztár” hivatalosan ugyanis „Kezdőlap”, de tényleg ez a szokásosan megjelenő a Microsoft Word esetén. A „Mindent Mutat” opció pedig „Minden látszik” az eszköztárban. Ha valaki könyvből tanulja, akkor szinte biztosan nem egyfajta hétköznapi pongyolasággal írja le...

NEM FELZÁRKÓZUNK, HANEM LESZAKADUNK

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Petschnig Mária Zita
2017.03.02.


Magyarország nemzetközi versenyképességéről és regionális helyzetéről, fogyasztási adatokról és munkát terhelő adókról is kérdeztük Petschnig Mária Zitát, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársát a Reggeli gyorsban.

A közgazdász elmondta: az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy elősegítse a frissen csatlakozott, és elmaradott gazdasági teljesítménnyel rendelkező tagországok nyugati szinthez való felzárkóztatását. Ez Magyarország esetében azonban a csatlakozás óta eltelt mintegy 13 év alatt nem volt sikeresnek mondható, erről árulkodik az EU frissen közzétett versenyképességi jelentése is, amely az egyes tagországok régióinak teljesítményét és fejlettségét is felmérte. Petschnig Mária Zita az adatokat elemezve elmondta: hazánk nem csak az uniós átlagtól távolodott el, hanem a régiós társaktól, így Csehországtól és Szlovákiától is lemaradt – Lengyelországban a beruházási rátát megduplázták, Szlovákiában 50%-kal növelték 2004 óta A szakértő szerint ez különösen ellenmondásos annak fényében, hogy a 2013 óta a szerény ütemben, de növekvő gazdasági teljesítmény mellett sem a felzárkózás, hanem a leszakadás tendenciája volt megfigyelhető.

Petschnig Mária Zita reagált a beruházásokra vonatkozó legutóbbi hivatalos adatokra is. Elmondása szerint a rendszerváltás óta nem volt példa ekkora, az összteljesítmény 20%-ra rugó csökkenésre, és csak egyetlen esztendőben volt az utóbbi évtizedekben ezt meghaladó zsugorodás – 1954-ben. A közgazdász az uniós fejlesztési pénzek nem hatékony felhasználása mellett a beruházások alacsony szintjét azzal is magyarázta, hogy az „újraiparosításnak” is nevezett kormányzati gazdaságpolitika lényegében kizárólag az autóipari fejlesztésekre és teljesítményre koncentrál, és nem törekszik arra, hogy több lábon álló szektort hozzon létre.

A közgazdász szerint az idei évi gazdasági növekedést részben elő fogja segíteni az uniós támogatások mértéke, de továbbra is probléma, hogy a támogatások mellett évek óta nem került be a magyar gazdasági szerkezetébe olyan új strukturális elem, ami a versenyképességet növelhetné. Petschnig Mária Zita szerint mindezt úgy sikerült elérni, hogy az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az egy főre jutó uniós forrás, de ezzel párhuzamosan itt a legrosszabb azok érdemi felhasználása. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy nem sikerült beintegrálni a forrásokat a gazdasági folyamatokba, így a beruházásokat sem sikerül ösztönözni, ennek hiányában sem innovációs kísérletek, sem érdemi továbblépési lehetőség nem merül fel. Petschnig Mária Zita szerint a látványberuházások, mint a stadionépítések, a Várba költözés vagy Liget-projekt a múlt évi 10 százalékos növekedés ellenére nem járultak hozzá a beruházások bővüléséhez...

ÉS HA LE PEN JÖN? - A FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁSRÓL

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Balázs Gábor
2017.03.03. 


Az ún. zombi-filmek példátlan kereskedelmi sikere alighanem sokat mond korunkról. Van valami ilyesmi a levegőben: napjainkban politikai élőhalottak töltik be a horizontot valamiféle bombatámadásra utaló díszletek között. Valójában a végjáték alighanem már egy ideje elkezdődött, de most vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a rendszer a saját maga által küldött hibaüzeneteit is tökéletesen semmibe veszi.


Pedig ezekből van szép számmal: a rendszer intézményes képviselőit mindenfelé kiakolbólították a hatalomból, Cameron, Clinton, Renzi ma már csak rossz emlék, de még maga Merkel sem lehet biztos a dolgában. A szobrok ledőlőben, a paloták lángokban: hullanak a fejek szépen. Maga Franciaország egy politikai temető: Hollande, Valls, Sarkozy, Juppé, Fillon – az utóbbi évtized összes nagyágyújától szerencsésen megszabadulni látszik az ország.

De nem csak személyek ügye ez: az egész inkompetenciával és korrupcióval vádolt politikai világ élvezi polgárai mély megvetését. A társadalom szent dühe immár minden és mindenki ellen fordult, nem is „elit-ellenesség” ez egyszerűen, hanem mély undor.

Olvasóink jól tudják: ma már nem is az a kérdés, hogy bekerül-e Marine Le Pen az elnökválasztás második fordulójába, hanem (szemben a magyar kommentátorok és „szakértők” egybehangzó véleményével) egyáltalán nem lehetetlen, hogy megnyeri a választásokat. Nem akarok a Kettős Mérce Lengyel Lászlójaként tündökölni, de szerintünk: Marine Le Pen jön...

VISZONYLAGOS DIKTATÚRA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.03.03.



Edvin Marton, lánykori nevén Csűry Lajos hegedér Észak-Koreában haknizott, és fölöttébb elégedetten tért vissza az övéihez. Edvin Marton annyira ostoba, hogy hamarosan konzul lesz valahol, a világlátása az megvan hozzá, már csak futsálozni kell megtanulnia, és készen is áll a feladatra.

A messzi vidékről összegezte tapasztalatait, ekképp: „Vannak problémáik, de erről nem tehetnek. Barátságosak és vendégszeretőek, kaszinótól kezdve minden van ott, sőt, nagyobb kaszinószabadság van, mint itthon. Igaz, nem működik az ember telefonja, nincs internet, wifi. A diktátorság nézőpont kérdése, máshogy működnek, de nincs ezzel semmi baj!”

Nem érdemelne ez az egész elmezüllés egy lukas „a” betűt sem, ha nem volna tele kies országunk rengeteg Csűry Lajossal, aminek nagyon rossz vége lehet, mint arra utaló jelek már dögivel vannak. Bár minálunk egyelőre még működik az internet, és fényképezni is lehet, de a mi kedves vezetőnk már rajta van az úton életterekről és etnikai homogenitásról álmodozva.

Azt is be kell látnunk azonban, hogy Csűry prímás nem egyedüli jelenség. Pár éve Dennis Rodmantől volt hangos a világ, a Chicago Bulls hajdani baszketbálosától, aki öröbarija lett Kim Dzsongunnak, őt azonban fölmenti az, hogy amúgy sem volt normális, ezen kívül vagy talajrészeg, ennek hiányában meg be van tépve.

Elég csak elolvasni önéletírását, amely „A féreg” felemelő címet viseli magára utalva. Ebben egészen megkapó az a jelenet, mikor plasztikusan ábrázolja, hogyan ücsörgött a chicagoi éjszakában az autójában dollármilliókkal a zsebében Pearl Jamet hallgatva, és azon morfondírozott, hogy golyót röpítsen-e a saját piercingektől ékes fejébe, avagy sem. Összefoglalva: eleve terhelt a manus, viszont győzött az életösztöne, ami egészen Phenjanig röpítette...


500 MILLIÁRDOT ADNA AZ ÁLLAM 3 SZERENCSÉS CÉGNEK AZ NFM GIGAKÖZBESZERZÉSÉN

ÁTLÁTSZÓ - MUTYIMONDÓ BLOG
Szerző: Bagyinszki Dániel
2017.03.03.


Erre még nem volt példa Magyarországon – furcsaságok az 500 milliárdos tender körül; Pintér Sándor soha nem kapott kenőpénzt Szemjon Mogiljevics orosz keresztapától; a bútorpiacon újonc cég szállíthat bútorokat a vizes vb-re.




Ezekről ne maradj le!

Az eddigi legnagyobb közbeszerzési csomag: 500 milliárd forint maximum 3 cégnek (Napi.hu)

Újabb csavar Pintér Sándor állítólagos lefizetési ügyében (Átlátszó)

Jókor egészítette ki a profilját a Vatner Kft., félmilliárd ütötte a markát (24.hu)

Ha van 3 perced:

Az eddigi legnagyobb közbeszerzési csomag: 500 milliárd forint maximum 3 cégnek
80 milliárddal meghaladva az eddigi rekordot, 500 milliárd forintos keretösszegű közbeszerzést írt ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) egyik szervezete, a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. (NFSI). A tenderen maximum 3 nyertest hirdetnének ki, velük 4 éves keretmegállapodást kötve, így az elvégzendő munkákra már csak ők pályázhatnának. Újságírói kérdésekre az NFM és az NFSI egymásra mutogat válaszért, az Együtt vizsgálatot kér az Európai Csalás Elleni Hivatalnál. (Napi.hu)

Újabb csavar Pintér Sándor állítólagos lefizetési ügyébe
n
A magyar állam a kilencvenes években gyakorlatilag a védelmébe vette az orosz maffiafőnök Szemjon Mogiljevicset és csapatát. A Mogiljeviccsel jó kapcsolatot ápoló Dietmar Clodo állítása szerint Orbán Viktornak és Pintér Sándornak is márkamilliókkal tömött táskákat adott át, titokban filmre véve az ügyleteket. Az orosz Insider szerint ezeket a felvételeket a Kreml birtokolhatja, ezzel sakkban tartva a magyar politikusokat. Pintér önmagában is sértőnek nevezte a felé intézett kérdést az átvétellel kapcsolatban. (Átlátszó)

Jókor egészítette ki a profilját a Vatner Kft., félmilliárd ütötte a markát

Hirdetmény nélküli közbeszerzésen nyert el több, mint 500 millió forintot a Vatner Kft., ezért bútorokat szállíthat a vizes világbajnokságra. Mindössze két és fél hónappal a szerződéskötés előtt a kaposvári cég főként orvostechnológiai berendezések szervizellátásával és műszaki üzemeltetéssel foglalkozott. Most többek között 900 db asztal, 50 db kanapé, illetve 100 db gumi tornaszőnyeg beszerzését nyerte el. (24.hu)

26 milliárd a kerítésre, de nem jut a határvédők munkakörülményeinek javítására

A déli határvédelemre ismét közbeszerzés nélkül ad több tízmilliárdot a belügyminiszternek és a tárcának a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága, ebből 26 milliárd forint megy a második kerítésre. Az ülésén a bizottság elnöke, Kósa Lajos azt mondta, ellentmondva ezzel többek között Orbán Viktornak is, hogy nem idegenrendészeti őrizet lesz, csak hasonlít majd hozzá. (MNO)

Ha van még két perced:

A European Press Prize döntősei között az Átlátszó
, az uniós támogatások visszásságait feltáró cikksorozatáért és a hozzá kapcsolódó interaktív térképért. (Átlátszó)

B-HÉV? MÁV-HÉV? Az agglomerációt kiszolgáló HÉV-vonalakat átvette az állam, de megoldást nem, csak káoszt hozott magával. (Index)

Jogerősen felmentette Ferenci Tibort a Fővárosi Törvényszék,
aki Budapest Gyógyfürdő és Hévizei Zrt. vezetője volt. A tárgyaláson még az ügyész is a vádlott felmentését kérte. (444)

A kamupártok finanszírozásának megnehezítését három és fél éves késéssel, de úgy tűnik, megkezdi a kormány. (PC blog)

Nyomozást indított a Szigetvári Járási Ügyészség hűtlen kezelés miatt
, mert Komló önkormányzata tisztázatlan tulajdonjogú bányászati tárgyakat vásárolt egy helyi vállalkozótól. (Magyar Narancs)

Megközelíti a nyerőgépek száma az öt évvel ezelőtti értéket,
a különbség csak annyi, hogy most már csak kaszinókban lehet üzemeltetni őket, amelyek mind kormányközeli üzletemberekhez köthetőek. (Népszava)

Nemzetközi adatigénylő oldalhoz 19 ország törvényhozóinak vagyonnyilatkozatait
, köztük a magyar parlamenti képviselőkét kérte be egy pakisztáni újságíró, Umar Cheema. (Átlátszó blog)

EMBERI JOGOKAT SÉRT, HA AZ ÁLLAM SZEGÉNYSÉG MIATT EMELI KI A GYEREKET A CSALÁDBÓL

A VÁROS MINDENKIÉ BLOG
Szerző: Valeska Dávid
2017.03.03.


Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-os döntésében, a Soares de Melo v. Portugal ügyben megállapította, hogy Portugália emberi jogokat sértett, amikor a család szegénysége miatt vettek állami nevelésbe gyerekeket.

A családnak 10 gyermeke volt. A gyermekek apja gyakran volt távol a családtól, az anya pedig több éve munkanélküli volt. A család jövedelme mindössze a gyermekek után járó támogatásokból, adományokból állt. Miután a család a gyermekvédelem látókörébe került, sor került a gyermekek védelembe vételére. Ennek keretében a gyermekjóléti szolgálat több megállapodást kötött a szülőkkel, amelynek keretében vállalták, hogy a gyermekek rendesen fognak iskolába, óvodába járni, igénybe fogják venni a megfelelő egészségügyi ellátást, megélhetésükre pénzügyi tervet készítenek, valamint az anya aláveti magát egy sterilizációs (azaz meddővé tételi) műtétnek, amit ő elutasított.

A család bevétele azonban később is csak adományokra korlátozódott, valamint lakhatási körülményeik sem javultak. A gyerekek otthon közös matracon aludtak, ruháik gyakran annyira piszkosak voltak, hogy az óvodában, iskolában kellett megfürdetni őket, mivel otthon többször kikapcsolták a vizet és a villanyt. A gyermekvédelmi hatóságok szerint az anya képtelen volt megfelelő anyaszerepet felmutatni, valamint továbbra sem volt hajlandó alávetni magát a sterilizációs műtétnek.

Az ügy megjárta az egész portugál bírósági hierarchiát. Az eljárásban kizárólag a gyermekjóléti szolgálat állításaira támaszkodott a bíróság, külön szakértőt nem rendelt ki az anya szülői képességének megítélésre, vagy a gyermekek és a szülő kapcsolatának vizsgálatára. Miután a szülői bántalmazás, erőszak, kizsákmányolás fel sem merült, a kérdés pusztán az volt, hogy a család szegénysége egyet jelent-e a gyermekek elhanyagolásával, tehát a szülők felelőtlenen magatartásával. A portugál bíróságok szerint igen...