2020. július 10., péntek

A LAKÁSHOTEL-PIAC SZABÁLYOZÁSA LEHET A LAKHATÁSI VÁLSÁG MÉRSÉKLÉSÉNEK KULCSA

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.07.10.



Az elmúlt tíz évben példa nélküli lakhatási válság alakult ki Magyarországon, többek között a lakáshotel biznisz miatt, ezért a köztársaságpárti városvezetők elkezdték ez ügyben a konzultációt, mondta a II. kerület MSZP-s polgármestere, Őrsi Gergely a DK szóvivője, Barkóczi Balázs társaságában péntek reggel az ATV Start című műsorában.

Az idegenforgalmon belül egymásnak feszülő szállodaipar és AirBNB iparral kapcsolatban Őrsi Gergely emlékeztetett, a fő probléma a lakhatási válság, amit meg kell oldani. Elmondta, az ingatlan- és albérlet árak többek között azért szöktek az egekbe az elmúlt években, mert az ingatlan-befektetők megvásárolták a lakásokat, és a magasabb profit érdekében ezeket nem hosszú távon, biztos lábakon állva adták ki családoknak, fiataloknak, és pályakezdőknek. Sokkal inkább a külföldről hazánkba látogató turistáknak adták ki, akár 2,5-szeres profittal. Értelemszerűen, a kínálat csökkent, az árak pedig emelkedtek, főleg a belső kerületi részekben.

A szocialista Őrsi megerősítette, nagyjából a budapesti ingatlanállomány 1%-a érintett AirBNB kérdésben, bár jellemzően a pesti oldalon. Megjegyezte, az AirBNB piac szabályozása jótékony hatással lenne a lakhatási válságra is, de a társasházak lakói is üdvözölnék...


ÁLDOTT LEGYEN AZ INKÁK ISTENE

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Steve
2020.07.10.


A perui Cuzco egyik különlegessége, hogy közel 3500 méteres magasságban található, így aztán az érkezőnek a fáradtságon túl a magassággal is meg kell küzdenie – miként ezt Steve-ék is megtapasztalták. (Érdemes elolvasni perui kalandjuk Iquitosban játszódó részét is.)

„Minden rendben volt. Időben érkeztünk a kapunkhoz és vártunk közvetlen csatlakozásunkra Torontóban. A repülő menetrend szerint délután 4-kor rugaszkodott neki, és éjfél után landolt Limában, ugyanazon időzónába

Innen 3 óra várakozás után egy perui géppel rögvest Cuzcóba mentünk, ez a gép reggel ¾ 4-kor indult és Cuzcóba reggel 5-kor érkezett.

Kérdezheted, miért repülnek az emberek ilyen kora reggel Limából, a válasz az, hogy sok turista egy nap alatt akarja Machu Picchut megtekinteni. Cuzcóból oda még vonattal kell menni, 2-3 órányira van, szóval ilyen korai indulással Limából a turista oda-vissza megjárhatja egy nap alatt...

UTOLJÁRA A DEVIZAHITELES KATAKLIZMÁBAN LÁTTUNK ILYET: SZÁZMILLIÁRDOS BEDŐLÉSEK A KORONAVÍRUS MIATT?

PORTFOLIO
Szerző: PALKÓ ISTVÁN
2020.07.10.


Bár a mostani válság kismillió szempontból más, mint az előző, utoljára a devizahiteles elszámolások idején fordult elő, hogy a magyar bankszektor veszteséggel, de legalábbis érdemi nyereség nélkül zárt egy negyedévet. Úgy tűnik, idén visszatérnek a százmilliárdos nagyságrendű szektorszintű hitelezési veszteségek: az ügyfelek várható fizetésképtelenségére készülve akkora értékvesztést és céltartalékot képeztek a bankok idén márciusban, hogy az első negyedévet marginális, 3 milliárdos nyereséggel zárta a magyar hitelintézeti szektor. A bankok óvatossága jól mutatja, hogy a törlesztési moratórium csak részben, illetve átmenetileg kezeli az ügyfelek pénzügyi problémáit. Az MNB ma közzétett adatait elemezzük dióhéjban.

Közzétette ma a jegybank a hitelintézeti szektor első negyedéves konszolidált statisztikáit. Ezek azok az adatsorok, amelyek az OTP külföldi leánybankjait is tartalmazzák (ezért például a hitelpiac statisztikáiról inkább a tegnapi cikkünket ajánljuk), ugyanakkor idősoros formában, részletesebb elemzésre is lehetőséget adnak.

A STATISZTIKA SZERINT AZ EGY ÉVVEL KORÁBBI 125,2 MILLIÁRD FORINTTAL SZEMBEN MINDÖSSZE 3,4 MILLIÁRDOS NYERESÉGGEL ZÁRTA 2020 ELSŐ NEGYEDÉVÉT A MAGYAR HITELINTÉZETI SZEKTOR. A VESZTESÉGES HITELINTÉZETEK SZÁMA AZ EGY ÉVVEL KORÁBBI 9-RŐL 13-RA EMELKEDETT...

MÁSODIK HULLÁM NÉLKÜL IS 5 SZÁZALÉK LESZ IDÉN A VISSZAESÉS - KOPINT-TÁRKI: A VALÓS INFLÁCIÓ MAGASABB A HIVATALOSNÁL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.07.10. 


A Kopint-Tárki előrejelzése szerint 2020-ban 5 százalékos lesz a magyar gazdaság visszaesése. Mindez úgy, hogy nem számolnak a koronavírus-járvány második hulláma miatti korlátozásokkal, azt ugyanis jelenleg lehetetlen előre megjósolni. A második hullám gazdasági hatása Palócz Éva szerint maga lenne az Armageddon – fogalmazott kérdésünkre.

Április elején még a GDP (bruttó hazai termék) 5,5 százalékos visszaesését várta 2020-ra a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet, a legfrissebb elemzésükben ugyanakkor most ennél valamivel kisebb, 5 százalékos visszaeséssel számolnak. A korrekciót elsősorban a járvány heveny fázisának a korábban vártnál gyorsabb lecsengése indokolta – hangzott el a társaság tegnapi online sajtótájékoztatóján.

Valójában meglehetősen optimista a konjunktúrajelentés– mondhatnánk ez a pozitív forgatókönyv -, hiszen V alakú visszapattanással számol, és nem veszi figyelembe a koronavírus-járvány esetleges második hullámának érkezését és a korlátozásokkal járó gazdasági hatásokat. Az Azénpénzem.hu kérdésére, hogy mik lennének a számok, ha a szakemberek mostani várakozása szerint novemberben tényleg megérkezne a második hullám, Palócz Éva vezérigazgató azt mondta: az maga lenne az Armageddon. Ezzel azért nem számoltak, mert túl sok a bizonytalan tényező. Kérdés, hogy lesz-e, mikor, és milyen zárásokkal, korlátozásokkal jár...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/28. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.07.10.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Három nyitott

Cenzúrázatlanul beszél Európa jövőjéről Orbán Viktor, Vučić szerb elnök és Janša szlovén miniszterelnök szerdán egy webkonferencián – jelentette be Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke egy Facebook-videóban a múlt hét végén. A cenzúrázatlan beszélgetésről, lévén, hogy lapzárta után zajlik, nincs lehetőségünk beszámolni, de ez a cikk nem is erről szól.

Hanem arról, hogy a Facebook-hírben vagy talán csak megfogalmazásában van valami sompolygó kioktatás, ami mindenkinek szól, aki ezen a hármason kívül rekedt, legfőképpen is nyilván Brüsszel bürokratanyelven beszélő bürokratáinak. Hirdeti a mondat, hogy akad Európának még olyan térsége, ahol szabad, sőt követendő és természetes a nyílt beszéd. Büszkén és harsányan kiáltja a világnak, hogy a webkonferencia résztvevői elutasítják a mellébeszélést meg a félretájékoztatást. Balog bejelentése azt sugallja, hogy mindennek az alapja az akadályok nélküli őszinte eszmecsere. Majdnem azt írtam, nyitott társadalom, de hát józan mértéktartás...

Sz. Bíró Zoltán: Szavazás Oroszországban


Rainer M. János: Gyáni Gábor hetvenedik születésnapjára

Váncsa István: Áll, ül, fekszik

Egri Viktor: Felcsútország

Lattmann Tamás: A Kaleta-ügyről

Mi volt, mi lehetett volna másképp, és a „mit hogyan ne” problémája

Hiába uralja a médiát és a nyilvánosságot ez a téma, nem szívesen beszélek róla a megtisztelő médiamegkeresések ellenére sem. Egyrészt, mert általánosságban sem szeretek megszólalni olyan ügyben, amelyben bírósági eljárás van folyamatban, amelyben az, akinek döntést kell hoznia, sokkal több információhoz, a döntést befolyásoló tényhez fér hozzá, mint én. Másrészt, és jelenleg ez hangsúlyosabb szempont, itt lassan már boldog-boldogtalan pedofília- és büntetőjog-szakértő, ahogy a lassan sajnos szokásosnak tekinthető, politikai alapú egymásra mutogatás és sárdobálás is beindult. Emiatt érdemesnek tartok közzétenni egy-két gondolatot, hogy a médiában fellelhető rövid nyilatkozataim mellett egyértelművé tegyem a véleményem...

Földvári Zsuzsa: Kellenek-e katonák?

Ki védi meg katonai erővel a semleges Ausztriát, ha nem saját maga? Csökken a jelentősége a hagyományos haderőnek a kormányzó Néppárt szerint, az ellenzék viszont a nemzeti identitás őrzőjét látja a honvédelemben...

Magyar Péter: Unió és megújulás

José Ignacio Torreblanca: Soros György, aki büszke az ellenségeire

Putyintól és Trumptól kezdve Orbán Viktoron át egészen Hszi Csin-pingig a világ számos vezetője azzal vádolja a magyar mágnást, hogy meg akarja dönteni a hatalmukat. Spanyolországban Soros fő ellensége a Vox nevű párt...

Arnon Grunberg: Nem
Az alábbi szöveg fordítása abból a meggyőződésemből született, mely szerint ma a műfordító feladata a fordítandó szövegek és a fordítás minőségének szem előtt tartásán túl a társadalmi elköteleződés is lehet.

Ebből a megfontolásból indítottam útjára a „Műfordítók egy jobb társadalomért” elnevezésű nemzetközi projektet. A projekt keretében 11 nyelven – románul, lengyelül, bolgárul, csehül, szlovákul, oroszul, szerbül, szlovénül, horvátul, németül és olaszul – jelenik meg Arnon Grunberg (1971) holland író amszterdami emlékbeszéde, amelynek apropóját részben a holland emlékezetpolitikai hagyomány – 1946 óta minden év május 4-én egy-egy író tart beszédet a II. világháború és az azóta viselt háborúk áldozatainak emlékére –, részben pedig a haláltáborok felszabadításának és a II. világháború végének 75. évfordulója adja. A szöveg jelentősége mindemellett tudatosan aktualizáló retorikájában rejlik.

A műfordító, amennyiben engedik, hogy maga is megválaszthassa, mit fordít le, kifejezheti szolidaritását azok mellett a szövegek mellett, amelyek figyelmeztetnek a diszkrimináció és a rasszizmus bármely formájának veszélyeire. Legyen szó a cigányok szegregációjáról, a menekültekkel szembeni embertelen bánásmódról, az antiszemita Soros-plakátokról vagy George Floyd haláláról. „Ha biztos világot tudunk teremteni a legmarginalizáltabbak számára, a többi ember is szabad lesz” – mondotta Patrisse Cullors, a Black Lives Matter mozgalom egyik elindítója. Erről szól Grunberg beszéde is...

Deák Dániel: Noli me tangere

Martin József: Nem egy a jelszó

Jan Grabowski: Hamis holokauszttörténet?

V I S S Z H A N G

Balázs Ádám: Hogyan olvassunk történelmet?

Száday Rezső: Az élet értelméről

Szále László: Mi nincs rendben

Lévai Júlia: Mi lesz ebből?


P Á R A T L A N

Huszár Ágnes: SZOBORKERT

-átkai: „CSAK EGY SZÍNÉSZ”

Lázár György: ENGLISH ONLY

msz: HAHÓ, A TENGER!

E. A.: EGY ALÁÍRÁS KÉPEI

-pé-: RÉMHÍRTERJESZTŐK

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ


ÉLET ÉS IRODALOM 2020/28. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.07.10.


F E U I L LE T O N

Zoltán Gábor: Szép versek 1990

I N T E R J Ú

Hegedűs Claudia: „Bolondok hajójában evezünk”
Beszélgetés Salman Rushdie-val

K R I T I K A

Csuhai István: Madár és tolla

Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők. For­dí­totta Ács Eleonóra, Ballai Má­ria, Bosnyák Edit, Farkas Ve­ro­nika, Molnár Berta Eleonóra, Nagy Mónika, Orosz Anna, Tö­rök Krisz­tina. Agave Könyvek, Bu­da­pest, 2020, 285 oldal, 3280 Ft

A nyolc elbeszélés majd mindegyikének középpontjában az egyes szám első személyben megszólaló főhősnő áll, akinek leszbikus párkapcsolata többnyire stabil, érzelmileg és státusz szerint is rendezett, és egy darabig képes ebből a szemszögből, saját biztonságából nézni és ábrázolni a körülötte lévő világot, amely persze jócskán előáll furcsa, meglepő vagy váratlan fordulatokkal, sok olyasmivel, ami befolyásolja vagy megváltoztatja ennek a középpontban álló nőnek a sorsát, körülményeit. Jól tükrözi mindezt a gyűjtemény az eredeti angolhoz képest szükségszerűen korlátozott magyar címe, ebben az értelmezésben „a női test” lenne az „én” megfelelője, magyar kontextusban inkább szokatlan merészséggel, szabadabb részletezéssel és direktséggel, a „más összetevők” pedig az „én”-t körülvevő, impulzusokkal ellátó, befolyásoló, átváltoztató világ...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Galántai Zoltán: Ex libris

Rachel Botsman: Kiben bízzunk?
Tim O’Reilly: WTF? – Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?
Siddhartha Mukherjee: A gén – Személyes történet
Adam Rutherford: Minden ember [rövid] története

Buda Attila: Az érzelmek története

Az érzelmek története. Szerk. Lukács Anikó–Tóth Árpád, Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület, Budapest, 2019, 569 oldal, ármegjelölés nélkül

A tanulmányok tematikus sokszínűsége a középkortól napjainkig terjedő intervallummal párosul. Akad köztük olyan, amely inkább egy-egy érzelem megjelenését járja körül, de olyan is, amely inkább azokra koncentrál, akik a vizsgált érzelmet magukban hordozzák. Olvashatók elméletibb jellegű módszerismertető bekezdések, noha a vizsgált téma természeténél fogva a szerző inkább a „gyakorlatra” koncentrál; például az öngyilkosság és a kultúra összefüggéseire (Bódán Zsolt), vagy egy családi öngyilkosságra, amely kimondottan és erősen kapcsolódik egy adott történelmi helyzethez (Lukács Anikó). Szerepelnek határterületi indulatok: a káromkodás, ami érzelem is, meg szokás is (Gulyás László Szabolcs), az étkezés örömei, amelyek a testi boldogság, a fizikai kielégítettség és a történelmi tapasztalat hármasságában vizsgálhatók (Báti Anikó). Található írás a haragról (Magyar Attila), a sírásról, a mosolyról és a nevetésről (Halmágyi Miklós), az idegenségről (Csikós Gábor), a félelem működéséről (Novák Veronika)...

Gyürky Katalin: Kollektív skizofrénia

Goran Vojnović: Jugoszlávia, édes hazám. Fordította Rajsli Emese. Typotex Kiadó, Budapest, 2020, 281 oldal, 3500 Ft

Ezeket az eseményeket azonban a regény nem a kisgyermek szemszögéből, hanem a főhős tizenhat évvel későbbi retrospektív szemüvegén keresztül láttatja: ekkor derül ki ugyanis a már a húszas éveit taposó Vladan számára, hogy az apja mégis él. Sőt: a nyugat-szlavóniai Višnjići faluban történt tömegmészárlás felelőseként háborús bűnösnek nyilvánítva álnéven, Tomislav Zdravkovićként bujkál a hatóságok elől...

Mayer Zsófia: Kaland a dualizmusban

Wéber Anikó: Az ellenállók ve­zé­re. Pozsonyi Pagony Kiadó, Bu­da­pest, 2020, 368 oldal, 3990 Ft

A tankönyvekből ismert valóságos szereplők cselekedeteiken és szavaikon keresztül személyiséget kapnak, a kapcsolódó anekdoták felelevenítésével kerülhet a gyerekek érdeklődési köréhez közelebb Deák Ferenc vagy éppen Erzsébet királyné személye. Így válik kedélyes úriember Ferenc Józsefből, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójából, a szereplők tanácsadója a „haza bölcséből”...

Pintér Tibor: Az eltűnt idő képei

Nádasdy Ádám: 100 év – 100 kép – 100 gondolat, 1890–1989. Kossuth Kiadó, Budapest, 2020, 208 oldal, 5990 Ft

Ha nem is kivétel nélkül, de elvként végigvonul az albumon, hogy döntően olyan képek szerepelnek, amelyeken van ember. Ezt, mondja Nádasdy szintén az előszóban, lelkes amatőr fotós édesanyjától tanulta: „Volt egy szigorú elve: mindig legyen ember a képen (...). Személytelen képet sose csinált, de nem magyarázta el, miért. Utólag elgondolkodtam: talán az épületeket, tájakat ember nélkül üresnek, halottnak találta?” Talán igen, talán nem. Mivel a Fortepan amatőr fotók kincsestára, ezért észszerű arra gondolni, hogy az emberek legnagyobbrészt ismerőseiket, szeretteiket fényképezték le, és másodsorban kapták lencsevégre a tájakat vagy az épületeket...

Benczi Boglárka: Csak a szellemek

Finy Petra: Marlenka. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2019, 304 oldal, 3990 Ft


Családregénynek indul, múlt és jelen összekapcsolódik, több síkon, több időben zajlik a mesélés. Adott egy család, ahol rengeteg trauma lapul, ezek a traumák pedig akadályozzák a normális élet minden apró mozzanatát. A szereplők nem érzik jól magukat a bőrükben, a természet, a fák, az állatok, a felhők bűvkörében élnek. Karakterek maradtak, ki van találva, hogy hány évesek, mi a foglalkozásuk, milyen színű a hajuk, de nem elevenednek meg egyetlen percre sem...

Vas Viktória: A semmi, ami fáj

Marek Bieńczyk: Melankólia. Kik már sohsem találnak a vesztett üdvre. Fordította Pálfalvi Lajos. Rézbong Kiadó, Göd, 2019, 149 oldal, 2490 Ft

Bieńczyk narrátora szokatlan közvetlenséggel fordul az olvasóhoz, személyesen szólítja meg, hogy aztán kézen fogja, és Baudelaire A hattyú című verse nyomán, majd ahhoz újra és újra visszatérve – innen származik az alcím – járja körül a melankolikus lelkiállapot és alkat fogalmának történeti változásait és kulturális toposzát. Párizsból indulunk, ami kijelöli a szerző fő szellemi tájékozódási horizontját (Barthes, Cioran és Kundera lengyel fordítójáról van szó), de rögtön hozzá kell tenni, hogy a „mélységesen fájdalmas lehangoltság” rátörhet az emberre bárhol másutt is, például egy McDonald’s-ban a frankfurti repülőtéren, melyet egy „jelentéktelen” szonett erejéig idéz meg a szerző...
Cserhalmi Luca: Papírból sem lesz szalonna

(Sztefanu Marina és Fülöp Gábor Papírszalonna című kiállítása 2020. július 22‑ig látogatható a Telep Galériában)

A Telep Galéria folyamatosan friss, gegekkel teli, szórakoztató és a kortárs létre, aktuális szituációkra reagáló tárlatoknak ad helyet. A kis, emeleti kiállítótér most újra nyitott, és olyan tárlattal indított, ami, ha akarjuk, reagál a vírushelyzetre, ha akarjuk, nem arra vonatkozik. Nézőpont kérdése. Természetes, hogy a műélvezők egy ideig abban is a pandémiát fogják látni, aminek messze semmi köze sincs ahhoz. Például egy papíruborkában, a Telep Galériában. A felvetés akármennyire abszurd is, sajnos megmagyarázható, de ennek a kritikának nem erről kell szólnia, és nem is kívánja ezt taglalni, mindössze azt a félelmemet mutatja, hogy az újranyitást követően az elmúlt hónapokra erőltetetten reagáló műalkotások és tárlatok árasztják majd el a világot. De ez szerencsére nem ilyen...

Rákai Zsuzsanna: Örvendezünk

(Musica Vivax Wien, Milena Arsovska, Hara Fruzsina, Csalog Benedek, Hegyi Barnabás, Bán István – Budavári evangélikus templom, július 7.)

Bár a rövid felkészülési idő minden bizonnyal különösen nehézzé tette a Musica Vivax Wien zenészei számára, hogy alaposan kidolgozott produkcióval lépjenek a hallgatóság elé – a dirigens Bán István elmondása szerint alig másfél héttel a fesztivál kezdete előtt vált biztossá, hogy a koncerteket meg lehet tartani –, a szólistákért mégis mindenképpen megérte a Várban tölteni az estét. Noha a hangszeres együttes sokáig kifejezetten nyersen szólt, fésületlen, széttartó vonósokkal uralkodva az érzékeny és biztos continuo felett, és az egyes tételek is sokszor bizonyultak vontatottnak és merevnek, a koncert négy szólófellépője mindvégig nagyszerű teljesítményt nyújtott...

György Péter: Egy írónő modellt áll – és fest

(Kádár Erzsébet Egy írónő modellt áll című kiállítása a PIM-ben augusztus 16‑ig tekinthető meg.)

A rendezés arra vall, hogy a szentendrei festmények és vázlatok állnak a festő Kádár munkásságának centrumában, s ez egy kevéssé normatív, leíró művészettörténet felől nézvést igaznak mondható. Ahogyan az is, hogy Kádár Erzsébetnek már most is elkerülhetetlenül része van a szentendrei festészet folyamatosan újraírandó kánonjában, amelynek egyrészt nem szabadna idézőjelek közé kerülve kiürült hagyományként vegetálnia, másrészt nem kerülhet süllyesztőbe sem, amint arra az elmúlt években számos jel mutatott. A szentendrei identitással is rendelkező Vas István 1966-ban, a Kegyetlenség című kötet előszavának tekinthető, Kádár Erzsébetről című írását nem véletlenül kezdi ezzel: „Kádár Erzsébet – aki eredetileg festőnek készült – maga is eltöltött egy nyarat Szentendrén, amely a magyar festészetnek nemcsak divatos központja, hanem megújító forrása is volt. Ő is megfestette a maga szikrázóan szellemes városképét – írásban, amelynek iróniája rombolta a szentendrei festőromantikát....” Vas ugyanolyan pontos, mint amilyen igazságtalan. Hiszen Kádár nem pusztán megírta, ami korábban történt, hanem fontos festményeket is hagyott maga után, amelyek ugyanazt a kérdést vetik fel, mint írása. „Ötödik hét Végre »kiolvastam« Szentendrét. Festőszemmel: kijózanított. Azokra a hivatásos modellekre hasonlít, akiknek minden mozdulata a dobogón: póz. Az első hetek »nagy témái« most már bosszantanak, unom a »festői várost«, konok idegenszerűségét és ápolt romantikáját szinte tálcán kínálta elém.”...

Stőhr Lóránt: A fanatizmus üressége

(Jean-Pierre Dardenne–Luc Dardenne: Az ifjú Ahmed)

A bűnről és megbocsátásról, önelvesztésről és elfogadásról valódi társadalmi érzékenységgel és mély humánummal szóló Dardenne-filmek a kortárs mozgóképkultúra legjelesebb alkotásai. Az utóbbi időben azonban varázsuk megkopott, kiszámíthatóvá lett dramaturgiájuk okán csendesen elvesztek a művészmozik dömpingjében. A tavalyi cannes-i filmfesztiválon a legjobb rendezés díját elnyert filmjük, Az ifjú Ahmed fent említett kezdő képsorának láttán egyszerre fogott el az ismerősség és az aggodalom érzése: vajon a hasonló korú címszereplő méltó lesz-e A fiú zavarba ejtően komplex címszereplőjéhez, vajon az a közel másfél óra, amit fizikailag is fiatal hősünkhöz tapadva fogunk tölteni, okoz-e majd hasonló katartikus belátást, mint Dardenne-ék korábbi remekműve, életem egyik legnagyobb filmélménye?

Csengery Kristóf: Zongorista maszkban


(Chopin: Piano Concerto No. 1 in e minor op. 11, Piano Concerto No. 2 in f minor op. 21 – Benjamin Grosvenor, Royal Scottish National Orchestra, Elim Chan. Decca)

A huszonnyolc éves brit muzsikus immár két évtizedes pályát tud maga mögött: nyolcévesen adta első szólóestjét, de még ugyanabban az esztendőben első versenymű-bemutatkozása is megtörtént. 2003-ban négy versenyen is úgy győzött, hogy ő volt a megmérettetés történetének legfiatalabb nyertese. 2009 óta készít lemezeket, diszkográfiája már mostani CD-je előtt is öt kiadványt tartalmazott. Felvételein eddig Chopin, Liszt, Ravel, Gershwin, Saint-Saëns, Bach, Szkrjabin, Granados kompozícióit szólaltatta meg. Chopinről így nyilatkozik: „ő volt az első zeneszerző, akinek műveivel, úgy éreztem, valóban sikerült kapcsolatot teremtenem. Ez nyolc-kilencéves koromban történt. Zenéje olyasvalami, ami mindig természetesnek tűnik számomra.”...

Molnár Zsófia: Meg-megáll

Nem állítom, hogy ezek a produkciók akár technikai apparátusukat, akár kidolgozottságukat tekintve mind tökéletesek, de legalább mernek játszani a térrel, eljátszani gondolatokkal, kérdezni, bevonni és beavatkozni, és ami a legfontosabb: nem szimpla városnézésre, nem is öröklétre hajtanak, hanem itt és most, a jelenben aktívan léteznek. Erős pillanatképek, amelyeket a PLACCC háttérgárdájának azért nem ártana kicsit (át)láthatóbban gondozni...

Grecsó Krisztián: A kinevetett gyűlölet

(Orange Is The New Black, Netflix)

Gyakran előkerül ez, milyen szédületesen építenek föl figurákat ezek a mozifilmigénnyel készülő sorozatok, és a Netflix ebben különösen jó. Itt szinte pökhendi fölénnyel és gazdasággal dolgoznak, szédületes, hová húzott el a hanyatló nyugat filmgyártása már megint, és mint az Orange is the New Black is mutatja, nem minden a pénzről szól...

Fáy Miklós: Belezúgott Chopinbe
(Maurizio Pollini: Chopin – Deutsche Grammophon, 2019)

Magamba szálltan hallgatom. Két noktürn, három mazurka, h-moll szonáta. Minden belefér, ami Chopin, elegancia, mélység, halál. És semmi nincs benne, vagy én nem hallom, hiába próbálom át- és újragondolni a Pollini-jelenséget, hiába képzelem azt, hogy csak van valami oka az újrajátszásnak...

Károlyi Csaba: Napinapinapi

(Kossuth rádió, naponta 19 és 20 óra között.)

Van azonban a Kossuthon egy műsorsáv, ami ma is meglep. Elképesztő, hogy ilyen posztmodern mozaikot éppen a pártállami főadó képes produkálni, a többiek ennek a nyomába sem érnek. Este 7 és 8 óra között van. Napi rendszerességgel! Egyszer érdemes végigülni élőben, mert az MTVA honlapjára olyan trehányul van föltéve, hogy műsorok közepén szakadnak meg a hangfájlok.

I R O D A L O M

Szív Ernő: Versek
(Árvaság, 9)

A verseit, volt belőlük nikotin és idő sárgította lapokon bőven, dilettáns írta. Van egy ember, aki végigverseli az életét, apám. Adyt olvas, József Attilát, mindent, ami kezébe kerül, olvas Pinczési Juditot, Tóth Erzsébetet, a svájci Saáry Évát, hogy mondjak valami egzotikusat és távolit. Megjegyzéseket tesz a könyvekben a versek, a novellák mellé, kommentál, értelmez, bírál, ítél. A női költők nyilván erősen fölizgatják. Különben nem érti. Sehogyan sem érti ezt az egészet, mitől lesz jó valami, mitől nem az. Miért nem jó? Nem érti, hol sért, hol kínlódik, hol dadog a nyelv. Nem érti a dilettánsok legfőbb jellemvonását, a kellemetlenséget. Ugyan micsoda hiányzik ilyenkor? Az iskolázottság? Az egyetem? Füstös, a hajnal szürkéjéig nyúló éjszakák a klubban, ahol felespoharak között kering a megváltás? Élénk gondolkodású barátok mellékhatása, ez hiányzott? Egy jóravaló professzor? Egy olyan nő, társ? Remek egyetemi emberek, remek, gyilkos kritikusok írnak szomorúan bántó műveket, nem? Valahogy mégis csak arról van szó, hogy nem tanulható a szükséges mértéktartás, ami még a legvadabb, legszabadabb artikulációban is ott van, nem tanulható a tehetség, az vagy jön valahonnan, vagy nem jön, van a tehetség, és ha van, akkor azt lehet, mint egy kertet, egy beteget gondozni, nevelni, karbantartani, edzés alá venni, leckéztetni akár, de ha nincs, elfújható a világ falevele. Persze, az is igaz, hogy az irodalom, mint bármi más, egy bizonyos fokig tanulható. Eljuthatsz addig a szintig. Már-már jó. Legalábbis rendben van. Mert az már komoly erény, ha nincs képzavar, a ritmus rendjén való, ha a közhely, ami mindahány ilyen-olyan költőnek vagy írónak közvetlen lelki társa, nem zavarba ejtően illeg-billeg a kirakatban. A dilettáns eddig a szintig soha nem jut el.

Kiválni és tehetségtelen maradni. Olyannak maradni, amit elhagytam, olyannak maradni, amit megtagadtam.”...

Böszörményi Gyula: A két srenker
főhajtás R. J. alias P. H. előtt

A Krisztinaváros mélyén két sötétben bujkáló alak hökkenten pillantott egymásra. Meglepődésük oka az az oldalajtó volt, amit már jó tíz perce hiába próbáltak a legügyesebb tartlikkal felpattintani, ám az végül egy óvatlan könyökmozdulatnak hála mégis magától kitárult.

– Ez nyitva van! – súgta az alacsonyabbik árny.

– Így nem csoda, hogy felsültem vele – morgott a magasabbik. – Szakavatott srenkerként csakis a zárt ajtókhoz konyítok, ám amellik nyitva van, az menten kifog rajtam.

A Schnepel-villába behatolni ezután már gyerekjáték volt. Herrdoktor kicsiny viharlámpást gyújtott, majd lassan óvakodott előre. A személyzeti bejárón át előbb a konyhába, onnan az étellift mellett elhaladva a cselédfolyosóra értek. A házban csend honolt, a sötétséget csupán az utcai gázlámpák ablakokon átszűrődő fénye enyhítette itt-ott, épp ezért a két betörő hamar meglelte az emeletre vivő meredek lépcsőt.

– Mennyire szavahihető ez a maga Kódiskirálya, bátyám? – sziszegte alig hallhatóan Isti, akinek beosztása szerint (miszerint gyertyás) odakinn kellett volna hesszelnie, ám ő nem akarta öreg barátját egyedül a vészbe küldeni, ezért inkább vele tartott.

– Herbstet kérded? – fordult vissza derékból Herrdoktor. – Hozzá képest az élclapokból ismert Füllentő Jankó az igazmondás felszentelt papja.

– Úgy tehát a háziak, akikről azt állította, messze járnak, akár itthol is lehetnek...

Magyar László András: Átverések

Pali és Gábor a két jó barát már az ötödik alkalommal készült izgalommal a bálra. Azon törték a fejüket, vajon mivel és hogyan dobhatnák föl a hangulatot. Eszükbe jutott sok minden, például, hogy a bál fénypontján egy dobozból néhány száz csótányt bocsátanak szabadon, vagy hogy mindenkinek rovarmódra, csak szívószállal engedélyezik majd az ételek elfogyasztását, esetleg rovarjelmez-bállá alakítják az összejövetelt. Ám minden ötletük gyakorlati akadályokba ütközött. Hiszen több száz csótány begyűjtése a bál előtt, pláne pedig utána, igen nehéz lett volna, a szívószálat hamar elhajigálnák a vendégek, hogy nyugodtan telizabálhassák magukat, rovarjelmezben pedig csak néhány gátlástalan fiatal lenne hajlandó villamosra szállni. Végül Palinak remek ötlete támadt: maradjanak a jelmezbálnál, de csak egyetlen kollégájukkal hitessék el, hogy rovarjelmezben kötelező jönni. Milyen mulatságos lesz, ha az illető megjelenik nagy szarvakkal a fején, eres szárnyakkal a hátán, vagy potrohát vonszolva! Isteni, nem? Ez valóban jó ötletnek tűnt. Az ám, de ki legyen az áldozat?

Kőrössi P. József: Embernek születtek


Ezen a napon Sára állandóan és folyamatosan produkálja magát. Eufória. Extázisban van, dobálja magát. A legváratlanabb pillanatokban ott terem Ágnes ágyánál, hogy megsimogathassa a lábát. Bizonyitani akarja, hogy szereti. Másfél év van közöttük. Mondja is a nevét: Áágnees. De azt is mondja, hogy az anyját szereti. Csak Ágnest. Csak az anyját.

Este Árpádnak is (Kanadából) műsort teremt Sára. Labdáznak. Sára a labdát a feje fölött szándékosan hátraejti, és mondja: hol? Aztán újra fölkapja és dobja Árpádnak, majd csüng az anyján.

Ha az anyja szoptat, mászik fel Ágnes mellé, és cirógatja. Nehéz levakarni az anyjáról. Ha megkísérlem, sír is. Aztán belenyugszik, hogy most nem szabad.

Az éjszakát nagyon várjuk: elviseli Ágnes jelenlétét a gyerekszobában a másik ágyban vagy nem? Igaz, hogy ma délután már aludtak együtt egy szobában, de az éjszaka, az más. Sára az idő alatt aludt el, míg Ágnes üvöltözött, nyüszített. Mégis...

Szöllősi Mátyás: Szégyenlős álmok

Ozsváth Zsuzsa: megj.

Ozsváth Zsuzsa: néma

Ozsváth Zsuzsa: hideg

Deres Kornélia: Egy kelet-európai célnak megfelel

KOMOLY ESÉLYEI VANNAK ORSZÁGOSAN IS A FŐPOLGÁRMESTERNEK A KORMÁNYPÁRT ELLEN – LENGYELORSZÁGBAN - A KLUBRÁDIÓ KÜLFÖLDI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.07.10.


Legyőzi-e a lengyel elnökválasztáson a demokráciapárti ellenzék jelöltje, Varsó jelenlegi főpolgármestere az ókonzervatív jelöltet, amelynek támogatója, a Fidesz-barát kormánypárt, a magyarországihoz sokban hasonlító közállapotokat teremtett hazájában? Sorosozás, pártszolgálatba állított közmédia, pénzügyi nyomás, de a közvélemény-kutatások szerint nem biztos, hogy mindez most is bejön. És megmutathat-e a lengyel elnökválasztás bármit is a magyar belpolitika jövőjéből? Indul-e megint a varsói gyors? Külföldi lapszemle.

Vasárnap tartják Lengyelországban az elnökválasztás második fordulóját, amelyben az első forduló első két helyezettje mérkőzik meg egymással. Andrzej Duda, a hivatalban levő államfő, a Jog és Igazságosság elnevezésű ókonzervatív kormánypárt támogatottja a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint statisztikai hibahatáron belüli, mindössze egy-két százalékpontnyi előnnyel vezet az ellenzéki Polgári Platform jelöltjével, Rafal Trzaskowskival, a főváros polgármesterével szemben. A hétvége kérdése magyar szemszögből tehát: elindul-e – miként arra volt már példa – a varsói gyors – mondjuk Budapest felé?

Van-e magyar, aki ezt nem érti?

A londoni Financial Times, az európai pénzügyi körök egyik mértékadó tájékozódási forrása arról ír, hogy a lengyel állami tévé – amelynek elvben elfogulatlannak kellene lennie – már hosszabb ideje nem hagy kétséget afelől, szerinte kinek a győzelme lenne üdvözlendő – természetesen Dudáé. Egy hónappal ezelőtt, tehát még az első forduló előtt azt ragozták – van-e magyar hallgató, aki ezt nem tudja azonnal értelmezni –, hogy Trzaskowski részt vett a Bilderberg-csoport ülésén, valamint Soros-ösztöndíjban is részesült. A lengyel állami tévé riportja megkérdőjelezte, hogy Trzaskowski szívén viseli-e a lengyel érdekeket.

Egy héttel később már azt vetette fel az állami televízió: a varsói polgármester, ha megnyeri az elnökválasztást, az elesettek megtámogatását célzó jóléti programok forrásait a második világháború időszakába visszanyúló zsidó jóvátételi igények kielégítésére fogja átirányítani. A lengyel állami tévé bemondója által felolvasott szöveg szerint „növekszik az aggodalom a választók körében, hogy Trzaskowski választási győzelme esetén drasztikus változások következnének be a lengyel külpolitikában, és lemondanának a lengyel nemzeti érdekek védelmezéséről, aminek lengyel családok milliói látnák a kárát.

Ehhez képest Andzej Duda kampányáról egészen más hangvételű beszámolókat tettek közzé. Sorolták az államfő eddigi érdemeit, miközben a mosolygó Duda lelkesítő zenei aláfestés mellett lengette a lengyel lobogót. A narrátor szerint Duda elnök az egyszerű lengyelek érdekeit oltalmazza. „Senkit nem hagynak figyelmen kívül – mondhatnánk: az út szélén –, és Duda elnök odafigyel minden lengyel véleményére”...

A NYUGDÍJAS ORVOSOK HARMADA NEM TÉRT VISSZA A GYÓGYÍTÁSBA

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2020.07.10.


A szakrendeléseken és a háziorvosi praxisokban is egyre komolyabb létszámhiánnyal küzdenek, a betegek nehezen jutnak ellátáshoz.

Az idősebb orvosokat kibillentette a járvány a régi kerékvágásból, s harmaduk jórészt az egészségpolitika bizonytalankodása miatt még vissza sem tért a gyógyításba. Az is kétséges, hogy aki most kihagyott néhány hónapot, s világos ösztönzést sem kapott a folytatásra, nem vonul-e végleg nyugdíjba. Ezen szakemberek hiánya már nyomot hagy az ellátásban. 

A közösségi portálokon mind több a betegpanasz, hogy hiába próbálnak a vészhelyzet alatt lemondott vizsgálatokra újabb időpontot szerezni, gyakran a telefont sem veszik fel a szakrendelőkben. Egy beteg ugyan a harmadik próbálkozására elérte az angiológiát (érgyógyászat), de ott csupán arra kérték: próbálkozzon a nyár végén újra, mert talán addigra lesz orvos is. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) adatai szerint a praktizáló gyógyítók harmada 60 év feletti, és az elmúlt hetek tapasztalatai szerint közülük minden harmadik nem ment vissza korábbi állásába dolgozni. 

- Káosz van, s amíg ebben nem lesz valamiféle rend, megfontolandó, hogy újra bemenjek – mondta lapunknak egy vidéki nagy kórház aneszteziológusa, akit vállalkozási formában alkalmaznak. A miniszter márciusban egyértelműen megtiltotta, hogy a 65 év felettiek olyan tevékenységet végezzenek, amely során közvetlenül találkozhatnak a páciensekkel. Egy áprilisi újabb utasítása szerint viszont az intézmények ismét foglalkoztathatták az idősebb egészségügyi dolgozóikat, ha egyébként nem tudták megszervezni az ellátást és az érintettek önként vállalták, hogy visszatérnek a közvetlen gyógyításba. Egyértelmű állásfoglalás viszont továbbra sincs, hogy most mi a helyzet, milyen szabályokat kell alkalmazni erre a korosztályra. „Azt látom, hogy a korábbi napi három műtét helyett, most legalább hatot kellene végigcsinálnom nyolc óra alatt” - mondja. 

Egy másik orvosnak - aki szintén vállalkozóként vitt egy szakrendelést - akkor ment el a kedve az egésztől, amikor a járvány alatt jóval kevesebb pénzt kapott, mint ugyanannyi munkáért korábban. Ő egyébként 150-200 ezer forintot kap az intézménytől, ám amikor a másodvonalba kényszerült, és csak telefonon konzultálhatott a betegekkel, ugyanazért a munkáért 15 ezer forintot utalt neki a szolgáltató.

Nemcsak a szakrendeléseken, de a háziorvosi praxisokban is egyre kevesebb a gyógyító. Vannak olyan területek, ahol a fiatalabbakra nagyon nagy teher hárul, például Fóton a hét háziorvosból csak kettő 65 év alatti, így a sajátjuk mellett öt praxist segítettek ki...

TALÁN AKADÉMIAI ELNÖKKÉNT FOGAD MAJD ORBÁN

INDEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2020.07.10.


Szoros versenyben választotta meg Freund Tamás nemzetközi hírű agykutatót szerdán az akadémiai közgyűlés, ő lesz az MTA történetének 21. elnöke. Az Akadémiát azonban tavaly megcsonkították, a kormánnyal hűvös a viszony, és politikailag is nagyon megosztott az intézmény. Szekértáborokról, Orbánhoz való viszonyáról, a kutatóintézetek elvételéről és a beígért pénzről kérdeztük a helyzet normalizálását ígérő elnököt.

Önt választotta akadémiai elnöknek a közgyűlés szerdán Pléh Csabával szemben. A kormánypárti jelölt nyert az ellenzékivel szemben?

A kormányzattal való kiegyezés szükségességét én nyíltabban fogalmaztam meg, de nem gondolom, hogy ebben nagy véleménykülönbség lenne kettőnk között, és hogy itt kormánypártiság vagy ellenzékiség döntött volna. A konfrontatív politika az Akadémia számára zsákutca, egy nemzeti intézményről van szó, ami nem lehet ellenzékben.

De kormánypárti lehet?

Nem kormánypártiság, hogy a kormány döntéseit megpróbáljuk a társadalom számára optimalizálni. Attól az Akadémiát távol fogom tudni tartani, hogy pártpolitikai kampányokban vegyen részt.

Tehet az Akadémia a kormány felé gesztusokat, miután politikai döntéssel megcsonkították, elvették a kutatóhálózatát?

Ez nem csak gesztus. Az Akadémia nemzeti intézmény, kötelessége az országot szolgálnia. Ha ez a kormányzati döntések befolyásolásán keresztül lehetséges, akkor az Akadémiának ezt küldetése megtenni. De soha nem titkoltam, hogy a kutatóhálózat elvételét nagyon rossznak tartottam...

A KORMÁNY UTÁN EGY ELLENZÉKI POLGÁRMESTER HOZTA A LEGTÖBB VESZÉLYHELYZETI HATÁROZATOT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2020.07.10.


A veszélyhelyzet utolsó napján Érd polgármestere 46 határozatot hozott olyan ügyekben, amelyekről pár nappal később a képviselő-testület is dönthetett volna. A kormányhivatal vizsgálatot indított. Csőzik László azzal védekezik, hogy saját jóslata szerint olyan ügyekben alkotott határozatokat, amelyeket a közgyűlés egyébként konszenzussal elfogadott volna. Ugyanakkor nyilvánvalónak látszik, hogy a képviselő-testület megkerülésével Érden csorbultak az átláthatósághoz fűződő jogok.

Június 22. óta hallgatott Érd városvezetése az önkormányzat ellen indított törvényességi felügyeleti eljárásról, amelyet a polgármester különleges jogrend alatt meghozott 13 rendeletének és 106 határozatainak megkérdőjelezett törvényessége miatt indított a Pest megyei kormányhivatal.

Miközben köztudomású volt, hogy a koronavírus-fertőzések miatt elrendelt veszélyhelyzetet mikor törli el a kormány, az érdi összellenzéki szövetség polgármestere, Csőzik László június 17-én, a veszélyhelyzet utolsó óráiban egymaga negyvenhat határozatot alkotott – az esetek többségében olyan ügyekben, amelyekről pár nappal később a képviselő-testület is dönthetett volna...

EGYETLEN ÍGÉRT ÚJ NAGYVÁLLALATI MUNKAHELY ÁTLAGOSAN 16 MILLIÓ FORINTBA KERÜLT TAVALY AZ ADÓFIZETŐKNEK

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.07.10.


52 vállalkozás kasszájában landolt 105 milliárd forintnyi állami támogatás tavaly egyetlen forrásból: a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) által kezelt egyedik kormánydöntés (EKD) nevű megállapodásokból. A pénz kiosztásának módjáról szinte semmit nem tudhat meg a nyilvánosság, csak eredményt: mennyi pénzt kapott egy vállalat, és hány munkahely létrehozását vállalta cserébe.

Az összeg nagyságrendjét talán az érzékelteti a legjobban, a 450 ezer magyarországi cég összesen 303 milliárd társasági adót fizetett be 2019-ben – ennek a pénznek a harmadát kapja vissza egy markonyi, többnyire külföldi nagyvállalat. A közúthálózat fenntartására összesen 90 milliárd forintot szánt a költségvetés tavaly, a bíróságok összesen 136 milliárd forintjába kerültek az adófizetőknek, az egész közmunka-program pedig 166 milliárd forint volt.

A támogatások nagy része a korábban megszokott évekhez hasonlóan a nagy multinacionális cégekhez került, pedig a kormány jellemzően arról beszél, a hazai vállalkozások segítését tekinti gazdaságpolitikája fő céljának. A támogatásoknak nem csak az abszolút összege nő évről évre, az egy-egy új munkahelyre jutó támogatás összege is a másfélszeresére nőtt tavaly egy év alatt...

ORBÁN KISEGÉR MERKELNEK: HALLOD, HOGY DÜBÖRGÜNK?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.07.10.


Orbán Viktor megpróbálta lebeszélni Angela Merkelt arról, hogy kancellári megbízatásának lejárta után visszavonuljon a politikától, de nem járt sikerrel. A miniszterelnök a Polgári Magyarország Alapítvány Európa – cenzúrázatlanul – online konferenciáján beszélt erről. Szinte csak zárójelben említette ezt a magyar miniszterelnök, mintegy számára mindennapos momentumként, érzékeltetvén, hogy ő is annak a klubnak a tagja, ahová Merkel kancellár is lejár sörözni és ahol a fontos dolgok elrendeződnek. 
Lóf@szt, mama, hogy klasszikusokat idézzünk!

Orbán Viktor Aleksandar Vucic szerb elnök és Janez Jansa szlovén kormányfő társaságában mondott beszédet, amelyben Merkel abban a megközelítésben került említésre, hogy Orbán szerint jó, hogy „ők még mindig itt vannak, mert az egyetlen nyugati politikus, aki ma is aktív, és a Szovjetunió összeomlása után is részt vett a kontinens alakításában, az Angela Merkel, aki éppen távozóban van.”

Ebben az összefüggésben mondta Orbán, hogy megpróbálta rávenni Merkelt, hogy maradjon még köreikben, a nagy öregek között, szükség van rá, mert nélkülük, tapasztalt öreg rókák nélkül, mivé lenne Európa...

A VENDÉGLÁTÓSOKNAK FÁJHAT IGAZÁN KÓSA LAJOS SÖRTÖRVÉNYE

24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2020.07.10.


A nagy sörgyárak szó nélkül fogadták el az új szabályozást, ami a fogyasztóknak is jó lehet. A vendéglátósok viszont nem értik, hogyan határozhatja meg nekik a kormány, hogy mit áruljanak.

"A nagyüzemeknél a könyvelők írják a receptet, a kisüzemeknél a sörfőzők"

– válaszolja Bukovinszky Béla, a Szent András Sörfőzde tulajdonosa azoknak, akik arról kérdezik, mi a fő különbség a sörgyártó multik és a kisüzemek között.

Bukovinszky a kereskedelmi törvény múlt pénteken megszavazott módosításával kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón mondta ezt a pesti Rizmajer Sörözőben, ahol az ötletgazdát, Kósa Lajost helyettesítette. A Fidesz alelnöke az utolsó pillanatban mondta le részvételét egy hirtelen támadt debreceni programra hivatkozva. Dicséretből azért Kósa távollétében is kijutott a kormánynak, Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa egyenesen azt mondta, piros betűs ünnep számukra a törvény elfogadásának a napja...

SZABAD SZEMMEL: AZ UNIÓS BIZTOSNAK ELEGE VAN A MACSKA-EGÉR-JÁTÉKBÓL, ÉS SOKAN MERKEL PUHULÁSÁTÓL FÉLNEK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.10.


Megdöbbentőek egysíkúak errefelé a politikai minták, most a lengyel elnökválasztási kampányban sorosoznak.

Independent

Orbán Viktor politikai tőkét kovácsol Trianonból, mert tudja, hogy a seb még száz múltán is nyitott. Csak kérdés, hogy esetében beválik-e a régi mondás, hogy ti. a történelmet a győztesek írják. Mármint hogy lehetővé teszik-e számára, hogy ő diktáljon. Mindenesetre a populista-nacionalista vezérürü a demagógiát szítja fel az igazságtalan szerződés folyamatos felhánytorgatásával. Ezért a centenárium alkalmából nyomatja a sovinizmust, hiszen arra igencsak vevő a párt tábora. Azon van, hogy gerjessze az agresszív nacionalizmust. Azt állítja, hogy a migránsok elárasztják a földrészt és főként a mohamedánok hatalmas veszélyt jelentenek a magyar kultúrára nézve. 

Annak idején liberálisként és istentagadóként indult, de azután rájött, hogy a vallás politikai hasznot hozhat számára. Á la Trump. Úgy hogy nem győzi hangsúlyozni: a magyar az egy keresztény nép. Ám igazából opportunista. A világszervezet korábbi emberi jogi főbiztosa xenofób rasszistának nevezte. Orbán ugyan rendezte a viszony jó pár környező állammal, de pl. Romániát etnikai diszkriminációval vádolja. Szóval, szükség esetén nem riad vissza a feszültség kiélezésétől, amiben nagy szerepe van annak, hogy a magyarok túlnyomó többsége számára Trianon még mindig nemzeti tragédia. 

A miniszterelnök spanyolfalként használja a „Nem, nem, sohá”-t, mert arra nem lehet mondani, hogy ily módon vissza akarná szerezni az elcsatolt országrészeket. Mégis megnyugtatja a híveket, hogy nem nyugszik bele az országra ráerőszakolt helyzetbe. A nemzeti szuverenitást harsogja immár 10 éve, szavakban elveti a szocializmust, mégis Putyinnal boltol. Éspedig a német kancellár nagy bánatára. Merkel hírek szerint már ott tart, hogy szóba sem akar állni Orbánnal. 

A politikus számára az idegenek bűnbakok, élen Sorossal. Kampánya zsidóellenes felhangokat tartalmaz. De emiatt konfliktusba bonyolódhat a nyugati, liberális partnerekkel, csak éppen nagy ívben tesz rá. Közben az ellenzék tudván tudja, mennyire hat mind a mai napig Trianon, de Fidesz-ellenes erők úgy ítélik meg, hogy azért forszírozza a sértettségi politikát, mert könnyebb az ártatlan áldozat szerepkörébe helyezkedni, semmint vállalni Ausztria-Magyarország felelősségét az 1. világháború kirobbantásáért. A kérdés ezek után az, képes-e és akarja-e az ország, hogy megváljon a szellemi-politikai béklyótól, ami egy évszázada nyomja.

Le Figaro

Az unió igazságügyi biztosa úgy ítéli meg, hogy a vírus meggyengítette a jogállamot.. Merthogy ugyan nem lehetett elkerülni a korlátozásokat, ám eleve fennállt a kísértés, hogy azok messzebb mennek a kelleténél és időben is tovább tartanak, mint ameddig okvetlenül szükségesek. Ezért volt a Bizottság annyira nyugtalan Magyarország kapcsán, hiszen a felhatalmazási törvény nem szabta meg világosan, hogy a Parlament véget vethet-e a vészhelyzetnek – fejtette ki Reynders. De Szlovénia és Lengyelország is aggodalomra adott okot. De mindez benne lesz abban az összefoglalóban, amelyet Brüsszel szeptemberre készít el a tagállamokban érvényesülő demokráciáról. Ennek már része az a jelentés, amelyet ma tesznek közzé a tagállamok jogrendszeréről. Mármint hogy mennyire független és hatékony az egyes tagoknál az igazságszolgáltatás. 

Arra a kérdésre, hogy az EU miként parancsolhat megálljt a magyar és a lengyel kormánynak, amely macska-egér-küzdelmet vív a szervezettel, a biztos úgy válaszolt, hogy ha a két ország nem tesz eleget az Európai Bíróság döntéseinek, akkor lehet súlyos anyagi büntetést kezdeményezni ellenük. Továbbá készülőben van a jogállami kikötés, vagyis hogy felfüggesztik az anyagi támogatást, ha egy ország rendszerszerűen és szándékosan szembemegy a közös elvekkel. A pontos forma még nem született meg, de nem arról van szó, hogy az agrártermelők vagy a civilek ne jutnának hozzá a közösségi juttatásokhoz. 

Mindenesetre a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a szankciókat fordított többséggel rendeljék el. Ily módon ugyanis az érintett államoknak kellene összehozniuk a kellő, nem kis támogatást, hogy meghiúsítsák Brüsszel ajánlását.

Politico


EP-képviselők attól tartanak, hogy Merkel engedményeket akar tenni, mert nem szeretné, ha a keleti tagok netán akadályoznák a következő költségvetés, illetve a gazdasági segélyterv elfogadását. Az EU egy hét múlva esedékes csúcstalálkozóján is fogas kérdés lesz, miként kössék a brüsszeli támogatásokat a demokratikus normák betartásához. Sokáig a német kormány is egyetértett azzal, hogy ki kell dolgozni egy ilyen záradékot, de lehet, hogy a koronaválság hatására felülvizsgálta álláspontját. 


Korábban a tehetős államok úgy gondolták, hogy be lehet vezetni egy ilyen mechanizmust, mert a másik oldalon Magyarország és Lengyelország attól tart, hogy csak késve kapja meg a brüsszeli apanázst, ha elhúzódnak a jogállami viták. Ám az egyre mélyülő gazdasági válság és az erősödő keleti populizmus miatt félő, hogy a kancellár szeretne elkerülni minden bonyodalmat az anyagi kérdésekben, ezért eláll attól, hogy új eszközt vessenek be a jogsértések meggátlására. 

A CDU strasbourgi frakcióvezetője legújabban azt hallja Berlinben, hogy először a költségvetésről kell megegyezni, és pl. a magyar és a lengyel kormányt nem lehet kényszeríteni a jogállami megfontolások elfogadására. Caspary egyetért azzal, hogy nincs elvesztegetni való idő, mert a pénzre nagyon gyorsan szükség van. Ám kilátásba helyezte, hogy az Európai Parlament mindaddig keresztbe fekszik, amíg nem rendeződnek a jogállamiság körüli gondok. 

Egyesek arra következtetnek Merkel elejtett megjegyzéseiből, hogy a kancellár később vissza akar térni az említett mechanizmus kérdésére, de lehet, hogy ebben a takarékos négyek, az osztrákok, svédek, dánok és hollandok, nem mennek bele. Merthogy itt nem fakultatív lehetőségről van szó, hiszen meg kell magyarázniuk odahaza a választóknak, hogy kiknek is adják oda az adóbevételeket. A német kormány szóvivője azt közölte: az Európai Tanács elnökétől, Micheltől függ, szóba kerül-e az új eszköz a jövő heti csúcson. 

Az EP alelnöke, a német szociáldemokrata Barley igen harciasan azt hangoztatta, hogy nem engednek a demokratikus elvek tiszteletben tartásának követelményéből. A szintén német Freund (Zöldek) kifejtette: az utolsó esélynél járunk, hogy megmutassuk: az értékek nem képezhetik vita tárgyát. Ezért arra szólította fel Merkelt, hogy az ne adja meg magát a jövő héten.

Die Presse

Az osztrák kormánykoalíció kisebbik pártjának külpolitikai szóvivője jogosnak tartaná, ha a jogállami elvek megszegése miatt megvonnák Magyarországtól a szavazati jogokat az EU-ban, ám a további szankciók ügyében már óvatosságot ajánl. Ewa Ernst-Dziedzic, aki lengyel származású és 10 éves korában költözött szüleivel Ausztriába, azzal érvel, hogy ha elzárják a pénzcsapot, az sújtja a lakosságot, ám nem biztos, hogy jobb belátásra készteti a kormányt. Vagyis olyan megoldást kell találni, hogy a falvak, illetve a városok közvetlenül jussanak hozzá a támogatáshoz. 

Az már más tészta, mire jut a Néppárt Orbánnal. Mint mondta, sokan az osztrák konzervatívok soraiban is túlzásnak tartják, amit a politikus művel, csak éppen nem verik nagydobra. De a zöldek képviselője el tudja fogadni, hogy kár volna végleg becsapni az ajtót, mert meg kell őrizni az utolsó esélyt a magyar politika befolyásolására. Ezzel együtt szükségesnek nevezte, hogy az unió legyen keményebb Magyarországgal, hiszen ott igen fura dolgok történnek a demokráciával. Ideértve, hogy megpróbálják elhallgattatni a civil szférát, a tudományt és a sajtót. És Lengyelország is hasonló irányba tart. Ám ott a civil társadalom erősebb és ellenáll. Ezért annyira izgalmas a vasárnapi választás.

Financial Times

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy holnapután a lengyel elnökválasztás 2. fordulója kijelöli az ország helyét a világban. A harc a konzervatív nacionalizmus és a liberális centrizmus között zajlik és bizonyosan nem ér véget a szavazással. A társadalmon belül mélyek a törésvonalak, és a két tábor sűrűn elveti a kompromisszumot. Vitájuk kiterjed az identitásra, a kultúra és a magánerkölcsre is. Egyik esetében sem várható gyors megoldás. De az eredmény kulcsfontosságú lesz a lengyel demokrácia szemszögéből. A következő államfőn múlik, hogy támogatja, vagy akadályozza-e a PiS ellentmondásos politikáját, ami alaposan ártott az ország renoméjának az utóbbi 5 évben. 

Az előrejelzések Duda némi előnyét mutatják. Posztja azért különösen fontos jelenleg, mert a kormánypártnak nincs meg a kellő többsége, ha az elnök netán vétóz. A két jelölt között nincs nagy különbség a kül- és biztonságpolitikai elképzelésekben. Óvakodnak Oroszországtól, pártolják Amerikát és a NATO-t. Viszont nagyon is eltérően ítélik meg a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásokat, illetve azt, hogy manapság a közmédia a hatalom propaganda szócsöveként szolgál. 

Trzaskowski féken tarthatja a Jog és Igazságosság túlkapásait. De a világnak vigyáznia kell, nehogy túlbecsülje az államfő jogkörét. A PiS törvényesen került hatalomra és változatlanul népszerű. Duda ugyanakkor nem mutat kellő hajlandóságot, hogy megvédje a jogállam alapvető intézményeit és hidat építsen a megosztott lengyel politikában. Esetében a veszély az, hogy ha ő nyer, segíti a kormánypárt még radikálisabb rohamait a demokrácia ellen. Márpedig az igencsak rontaná Lengyelország megítélését az EU-ban, de az USÁ-ban is, ha novemberben Biden kerekedik felül. Ha mérséklődik az lengyel politika, az garanciát jelentene biztonsága számára a világban.

Financial Times

A lengyel közrádió- és televízió nyomja az államfő kihívóját, a műsorok igen elfogultak Duda javára. Legutóbb például azt állította, hogy Trzaskowski ösztöndíjat kapott Sorostól. Egyben megkérdőjelezte, hogy szívből és igazán lengyel-e. Majd azzal vádolta meg, hogy megválasztása esetén a jóléti kiadásokból zsidó kártérítési igényeknek tenne eleget. Ellenfelét viszont egyfolytában magasztalja. Az EBESZ illetékes hivatala meg is jegyezte az első forduló után, hogy a tévé megsértette közszolgálati kötelezettségét, mert adásai nem voltak kiegyensúlyozottak és pártatlanok. Duda kampányát szolgálták, időnként idegengyűlölő és zsidóellenes beütéssel. 

A PiS azonban jó ideje bagózik a bírálatokra. Viszont támadja a magáncsatornákat, mondván, hogy azok Duda ellen dolgoznak. Most már az Axel Springer lengyel bulvárlapja is célkeresztbe került, no, meg a Die Welt varsói tudósítója. Az amerikai kézben lévő TVN-adó elleni vádakat maga az Egyesült Államok nagykövete utasította vissza. Mindenesetre a vita felébresztette az aggályokat, hogy a választás után a Jog és Igazságosság ismét megpróbálhatja nemzeti kézbe venni a sajtó jelentős részét. Az egyik független napilap főszerkesztő-helyettese ezért arra számít, hogy erősödni fog az anyagi nyomás a médiára, ahogy az Magyarországon is történt, amikor kiszorították az idegen tulajdonosokat. Az út már megvan, csak követni kell.

ITT OLVASHATÓ

GAZDATÍPUS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.07.10.


“A magyar férfiember archetípusa a gazda. A vidéki ember ugyanis úgy gondolkodik, hogy van egy terület, annak van határa, világos kiterjedése, és az ottani életminőségért, rendért, a területből való megélhetésért, a dolgok menetéért ő a felelős.” – Tegnap ilyen lételméleti alapvetés böffent elő Orbánból, de ez nem meglepő. Ilyenek tonnaszám vannak benne, amikor előtör az az énje, amelyik gubbaszt a felcsúti budiban, és az ajtóra vágott szív alakú ablakocskán néz ki a veszedelmes világra.

Sok minden fakad ebből a szövegből. A legelső, ami felfedezhető benne, az a szomszéd Józsi nívója, aki a gondolataival, illetve azok hiányával szokott birkózni, és akkor szeretném mindig pofán vágni, amikor a két nem elkülönítésére ilyeneket okádik, hogy valaki ember volt vagy nő. Ilyen nívóért és migráncsozásért párszor már kihajítottam, de a magyar férfiember archetípusának megvan az a tulajdonsága, hogy az ilyenekből nem tanul. Leginkább azért, mert nem bírja fölfogni, mi lehet a baj vele.

Ezek ilyen monolit világnézetek, fundamentumuk az éji sötét, épp ezért olyan megingathatatlanok. Orbán hányásában a sárgarépa mellett három fogalom, úgymint férfiember, archetípus és a gazda szerepel, amelyek közül az elsőről, a férfiemberről már mondtam hevenyészett véleményt. De helyet kap mindebben az is, amit csak a vak komondorral lehet alaposan körülírni, mert a vak komondor az a bunkó macsó, a hímsoviniszta állat, magyarán tenyészbika, annak minden intellektusával.

Többet ez nem érdemel, marad nekünk az archetípus és gazda, mint összevont ideák, amelyeket, ha következetesen alkalmazunk, akkor a múltban, jelenben de még inkább a jövőben elég kevés férfiembert találhatunk a Kárpátok alatt. Kiesik belőle a nincstelen zsellér, a napszámos, a feudális világ paraszti rétege, későbben a munkásosztály vagy a mutatóban itt-ott megjelenő értelmiség, mihaszna költők, tudósok, a színészekről nem is beszélve. Estig lehetne sorolni, ki mindenki nem tartozik az archetípusba.


Ennek ismérvei ugyanis az orbáni tébolydában a kisbirtokos, akinek a horizontja nem terjed túl a kerítés határán, de igénye sincsen rá. A kisbirtokos tudata a nemzetállam tudata, a szaros kis birtok (haza), aminek van határa, és az ottani dolgok menetéért felelős az ember. Távolabb nem lát de nem is akar, viszont más megközelítésben ez Kádár krumplileveses metaforája és sunyi kacsintása Horthy kakastollaival keverve, összefoglalóan avas szalonna szaga van. Végül is velőspacal...