2023. november 5., vasárnap

"SZEMBEN ÁLLNI EGY ABUZÍV HATALOMMAL" / TÖRLEY KATALIN & GULYÁS MÁRTON / MOZINET NAGYLÁTÓSZÖG EXTRA

MOZINET NAGYLÁTÓSZÖG EXTRA
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2023.11.05.



Törley Katalin és Gulyás Márton az Elfogy a levegő című film kapcsán beszélgetett a Tanítanék Mozgalomról és arról, mennyire hatja át a politika az iskolákat. 

Ana (Krasznahorkai Ágnes) irodalmat tanít, diákjaival és kollégáival egyaránt jó a kapcsolata, a gimnázium megbecsült tanára. Az egyik szülő váratlanul feljelenti két XIX. századi francia költő, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine életéről szóló film ajánlása miatt, kifogásolva a két férfi közötti testi-lelki kapcsolatot. A tanárnő fellebbezése láncreakciót indít el, amelynek következtében a kollégái és a gimnázium igazgatónője is fokozatosan ellene fordulnak. Az egyre kíméletlenebb, a munkáját ellehetetlenítő eljárás nemcsak Ana egzisztenciáját, de minden emberi kapcsolatát próbára teszi. 

Résztvevők: Gulyás Márton, Törley Katalin 
Rendező: Orzói Kristóf 
Operatőr: Rotera Vágó: 
Láng Alexandra 
Kreatív menedzser: Csata Hanna 
Producer: Böszörményi Gábor 
Hangmester: Lukács Péter Benjámin 

Elfogy a levegő már a mozikban! 

A film hivatalos felületei: 


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

MI LETT BELŐLÜNK? - OLYAN PÁRIALÉTRE KÉNYSZERÜL MA AZ IRODALMI ÉRTELMISÉG, HOGY ILLETLENSÉGNEK TŰNHETNE, HA SZEMBESÍTENÉ ÖNMAGÁT A LEGFŐBB – FŐLEG ERKÖLCSI – KÉRDÉSEKKEL

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: BÁTHORY CSABA
2023.11.05.


Pedig mindenki érzi a négy fal között: itt az ideje megkérdezni, mennyiben felelős maga az értelmiség azért a tetszhalott állapotért, amelyben ma emésztődnie kell. A barbárság egyeduralma ugyan könnyen kecsegtethet pár becsületes embert azzal, hogy az önhitt feddhetetlenség tudatában várja egy későbbi vétkességi arány-osztás végkifejletét, de ez a kényelmes hiedelem az igényesebbeket nem mentheti fel az elfogulatlan önvizsgálat kötelme alól. A hitvány kortársi apokalipszis nem szabadít meg attól a parancstól, hogy elszámoljunk a magunk kisiklásaival. Nem vélhetjük magunkat jobbnak pusztán azért, mert méltányosabbnak tetsző előzetes éveinket a kegyetlen agyontámadás kárhozata követte. Ingoványon vagyunk, de nem feledhetjük: voltak évek a 89-es fordulat után, amikor az a feltűnési elv érvényesült: mindegy hogyan, csak jussak magasra. Mindegy, mit és hogyan írok, csak legyek híresebb minden könyvemmel. És az esztétikai eredményeket nélkülöző, hitvány minőségi sorokat elfedő kereskedői siker hirtelen úgynevezett új paradigmát mesterkedett a közérdeklődés nagy vásznaira, és a paradigma megkezdte ravasz, néhány szívós szereplőre korlátozódó, a sulykolás lármájától hangos érdekharcait.

Az új paradigma mérnökei eleinte nem feltűnően törekedtek az irodalmi zsákmányszerző gyakorlat bevezetésére. A 90-es évek elején még élt az Újhold egyik-másik nagysága, igaz, ízlésük már nem számított mérvadónak, műveiket és személyüket meglehetősen nyers modorú támadások is érték. De kétségtelen, az élő elődök érdemeinek viszonylagosítása (és ellenpontul egy-egy kedvenc, pl. Mészöly kiváltságos helyzetbe mesterkedése), a hírnévre mohó felröppenők elvadulása, az „apák” nemzedéke iránti méltányosság felpuhítása, az egyre lázasabban zajló babérgyűjtési betegség, és egyéb fogyatékos jegy hamar új és új területfoglalásra csábította a harcosokat.

Kialakultak az új folyóiratok és könyvkiadók bunker-mentalitású gyülekezőhelyei, s ezek általában a személyes felelősségtől vonakodó, épp ezért átláthatatlan testületi döntések rejtekhelyei lettek. A szerkesztőségek nem csak szigorúan homogén ízléssel hirdették nézeteiket, hanem amolyan széptani-bírói fellebbviteli székeknek vélték magukat. Tevékenységük jegyeit dióhéjban úgy jellemezném: szűkös és másokat kirekesztő kiscsoportok érdekét zajosan és nyersen képviselték, más ízlésirányok alkotóit azonban – a falanxba tömörült kiváltságosok gőgjével – ócsárolták, a pálya szélére szorították, nem ritkán pökhendi keresztülnézéssel vették semmibe. A kirekesztések erőltetése befelé tömörítette az új atyamesterek testületeit, és közben észrevétlenül pártossá torzította a befolyásolási csoportokat. A főcsapáson kívül működő szellemi tőke semlegesítése egyszerű negligálással történt. Az uralmi csoportnak tetsző termékeket elkezdték aránytalanul magasztalni, hibáikat elhallgatni, díjakkal bebugyolálni, sőt olyan értéket tulajdonítottak nekik, amelyeket egy tárgyilagos kritikai számbavétel első pillantásra szóvá tehetett volna. Mindennapossá vált a középszer ajnározása, a tömeges, de alantas szenvedélyek pornografikus ábrázolásában tobzódó nyomtatványok kedvelése, mondhatnám: a kontárság testületi tűrése, a divatossá mesterkedett művek dicsőítése, egekig világító lobogtatása. A hamis és kevés magántársasági szereplő döntését tükröző számtalan belterjes értékelés, a hagyománytól elszakadt erőltetett beszédmód, a fellengzős rajongás, egyoldalú hangoskodás, gyanús zömítés, a megannyi sommás verdikt és bombasztikus ki- és bejelentés kora köszöntött ránk, amelyben lassan mindent mindennel összefüggésbe lehetett hozni; a tárgyilagos beszéd terei szűkültek, majd észrevétlenül meg is szűntek. A szálkás kecsegére bárki jöttment vagy élkritikus ráfoghatta: milyen ízletes ez az őzpecsenye. A megméretlen kicsiny értékek valóságát eltakarták az öblös nagy szavak, a szemforgató ünneplések dübörgő üdvlövései, s mivel a klasszikus kritika fokról fokra megszűnt (megszüntették), az egekbe lövellt ál-remekművek és az észrevétlenné tétel furfangos technikáival félrelökött valódi remekművek (vagy legalább azok megteremtésének feltételei) megsemmisültek. Az irodalmi közeg mozgatása néhány hataloméhes hivatalnok kezébe került, s ők – szó se róla: tévedhetetlen ízlésükről meggyőződve, ítéletük örök igazságaitól fűtve, anyagi biztonságuk bástyái mögött – észre se vették egyeduralmuk ellenszenves elkeményedését.

Türelemnek – van esztétikai türelem is – vagy széles látókörű értelmiségi felelősségnek immár nyomát se láthattuk. Üres tömjénezéssel megtévesztett, agyonfoglalkoztatott parányságok arcátlan futtatása zajlott, s közben az ember hiába kereste széltében-hosszában a híresség belső igazolását a művekben, hiába várta sokáig türelmesen az érlelési folyamatok gyümölcseit… Az ember mindinkább hátrafelé nézett, böngészni kezdte a régiek életművét, és egy idő után fásult egykedvűséggel állapította meg: hiába élt sokáig, egész korával szemben kell élnie, el kell tolnia magától korának majdnem teljes művészetét, meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy régi magyar vagy kortársi/régi külföldi bolygókat kell meglátogatnia. Van ismeretelméleti tudatlanság, ez közismert – de van esztétikai tudatlanság is, nyilván. Az öreg Voltaire mondja „A tudatlan filozófus” („Le Philosophe ignorant”) 55. részében: Ha ezekben a borzalmas időkben létezhetne egy bölcs, az csakis egyetlen helyen élhetne és halhatna: a sivatagban...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

SZABÓ TIBOR BENJÁMIN: A FASIZÁLÓDÁS IRÁNYÁBA MEGY EL A POLITIKA A VILÁGBAN

VTVSZEGED
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2023.11.04.



A politikában a kimondott szó is cselekvés, sőt mivel a szavaink, a fogalmaink szűrőjén keresztül értelmezzük a világot, valójában talán a szavak fontosabbak is a tetteknél, hiszen a tetteket is szavakkal beszéljük el vagy írjuk le magunknak és másoknak. Ebből indult ki Szabó Tibor Benjámin, író, szerkesztő, könyvkiadási szakértő, amikor megírta a Jelen hetilap oldalán olvasható cikkét A hatalom tezauruszai címmel. Ebben azt tárja az olvasó elé, hogyan foglalja el és alakítja át a nyelvet és vele együtt a gondolkodásunkat a fennálló politikai rendszer, s hogy mennyire óvatlanul engedjük neki, hogy nap mint nap ezt tegye. Erről és a lehetséges ellenhatásokról beszélgetünk a következő háromnegyed órában.

Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

BARTUS LÁSZLÓ: SZEKTÁT ÉPÍTENI KÖNNYŰ, CSAK NAGYON VESZÉLYES

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2023.11.01.


A vallási és politikai szekták logikája ugyanaz. A szekta hamisítvány, az igazinak gyenge mása, amelynek éppen a lényegét veszíti el. A szekta egy szűk kör javát szolgálja, minden kívülálló áldozat. Vallási szekta az igazi egyházat, a politikai szekta valódi pártot hamisít. A vallási és a politikai szekta éppen azt hagyja ki, ami az igazi egyház és valódi párt lényege.

A szektaépítés ezért könnyű feladat, mert megkerüli a lényeget, és kiiktatja a vezetőre leselkedő veszélyt, hatalma elvesztését. Ezért megkerüli a jó vezetővel szembeni elvárások teljesítését. A szekta a kontraszelekció melegágya. Vallási és politikai szekták esetében is elkerülhetetlenül a talmi és a silány kerül felülre. A hamis ideológia is egyre laposabb lesz.

A szekta legfőbb ismérve a vezérelvűség. A tagok nem az elvekhez, hanem a vezérhez hűségesek. A vezér testesíti meg az elvet. Az elv a vezér szükségletei szerint változik. A vezér azonban nem változik. A vezérrel szembeni mindennemű kritika támadás és lázadás, a tagok őrületét és hisztérikus tiltakozását váltja ki. A vezér fontosabb, mint az eszme.

Igazi egyházban a pásztor (lelkész), a vezető szolgál. Az egyház feje Jézus Krisztus, aki a legfőbb szolga, a szolgálat legmagasabb szintjének megvalósítója, aki az életét adja a juhokért. A vallási szekta vezetője nem szolga, hanem úr, nem szolgál, hanem uralkodik, neki vannak szolgái, és mások adják az életüket érte. Az igazinak mindenben ellentéte.

Az igazi pártban az elnök (vezető) szintén szolgál. Szolgálja a pártot, az ügyet, amiért a párt létrejött. Az elvek mindenki felett állnak, az elnök felett is, és az eszméhez, az elvek követéséhez legközelebb álló ember a vezető. Senki nem áll az eszme és az elvek felett. A tagok az elvekhez hűségesek, nem a személyekhez. Elvekért lelkesednek, nem emberért.

A politikai szektában is minden megfordul. A vezér lesz maga az elv, aki/ami mindenek fölött áll. A politikában használatos istenkirályság fogalma nem véletlen, a politikai vezető kiválasztott, elhívott. Mindenki felett áll, isteni ranggal és tekintéllyel bíró bálvány. Az elvet is ő mondja meg, felette nem áll senki és semmi. Ezért leválthatatlan. A személye szent.

Az igazi egyházban a tekintély és a kohézió alapja a szeretet. Annak van tekintélye, aki szeret. A szeretet kegyelem, nem véletlen, hogy Isten, aki a szeretet, azzal fejezte ki a legmagasabb szinten a szerető önmagát, hogy maga fizette ki mások helyett az árat, és teljes kegyelmet szerzett, kínált fel mindenkinek. Igazi egyház vezetője kegyelmes.

A vallási szekta vezetője ennek ellentéte. Nem kegyelmes, hanem kegyetlen ember, akitől félnek. A tekintély alapja nem a szeretet, hanem a szektavezérből áradó gyűlölet, amit ő „erőnek” nevez. A követők és hívek a megfélemlítő erőt természetfölötti képességekkel és karizmákkal tévesztik össze. A szektavezér mindennek az ellentéte, mint ami Isten.

Mégis az Isten tekintélyét használja fel, az Isten tekintélyével uralkodik. Aki neki ellenáll, az Istennek áll ellent. Észrevétlenül Istennel azonosítja magát, a hívek szemében isteni tekintélyt és rangot kap, az életükben istenné válik. A szektavezér nagy elnyomó, mert értelemben szűkölködő és beteg ember minden szektavezér, akinek erre van igénye.

Az igazi pártnak világos eszméi és elvei vannak. Ezek határozzák meg a céljait. A követők jó esetben ezeket az eszméket és elveket, velük a célokat választják. Politikai közösségben ezek töltik be az „Isten” szerepét, amire vágynak, amit követnek, tisztelnek, amihez mérik magukat és egymást, amitől maguk és mások javát remélik.

Politikai szektákban a vezér helyet cserél az eszmével és az elvekkel. Ő maga lesz a cél. A vezér fontosabb, mint az eszme és az elvek, amelyeket a vezér alakít és hajlít, képvisel és megtestesít. Ő maga az eszme, az abszulutum, a kiválóság, ez adja a tekintélyét. Aki neki ellentmond, az eszmét tagadja meg, az elvet tapossa és a célt veszélyezteti. Ártalmas.

Igazi párt lényege a vita, amely csiszolja az eszmét, tisztázza az elveket, és eldönti az elv és eszme követésének legtisztább módját. Politikai szektákban az első, amit kizárnak, az a valódi vita. A vezér mindent tud, senki nem kérdőjelezheti meg, ő ismeri az utat, a követők azonnal helyeselnek, s életüket adnák a vezér akár ellentmondó aktuális álláspontjáért.

A politikai szekta vezére kinyilatkoztat, utat mutat, irányt szab, a követők ezt szomjazva várják, igénylik, ezzel táplálkoznak, mert a saját gondolkodásról régen lemondtak. Ezért a politikai vezérnek úgy kell táplálnia a követőit, mint egy vallási szektavezérnek. Igét hirdet mindkettő, a befogadás eszköze nem az értelem, hanem a vak hit, a bianco elfogadás.

A vallási és politikai szekta elleni védelem a felettes kontroll, fékek és ellensúlyok, melyek a Bibliában és pártok eredeti szabályzataiban is vannak, csak nem működnek. A szektavezér első dolga ezek kikapcsolása. Formális a presbitérium, a pásztor felett álló Igét a pásztor értelmezi saját igényei szerint, a párttestületeket a pártelnök jelöli ki és ő dirigál nekik.

A híveket úgy idomítják, hogy az ellenük elkövetett legsúlyosabb bántalmazások és jogaik legdurvább megtaposása váltja ki a legnagyobb lelkesedést. A leválthatatlan elnök hamis „újraválasztása”, a szektavezérek lopás útján történő gazdagodása, a visszaéléseik elemi tombolást, boldog őrjöngést váltanak ki. Aki ezt kritizálja, arra gyilkos gyűlöletet zúdítanak.

A szekták legnagyobb ellensége az egyéniség, a szuverén ember. A szekták igazi terepe a tömeg, a szektavezérek eszköze a tömegpszichózis. Szekták hívei a tömegbe vágynak, a tömeghez akarnak tartozni, a tömegben akarnak feloldódni. Akkor érzik valahova tartozó embernek magukat, ha tömegben vannak, ahol nem az értelem, hanem érzelem uralkodik.

Ezzel él vissza a szektavezér. Vannak gyilkos szekták, öngyilkos szekták is, vannak egész szektaállamok, amelyek terrorállamok. A skála a népirtásig tart. A hamisítás, a vezérek uralma, a szektásodás a világra leselkedő legnagyobb veszély. Hitler is egy szektavezér volt, de egy vidéki sarki gyülekezet is lehet szekta, vagy egy demokratának nevezett párt.

A szekta pusztításának hatása a lelki megnyomorítástól, az emberek elhülyítésétől egészen a tömeggyilkosságokig tarthat. Ezek nem lényegtelen fokozatok, de a legenyhébb formája is káros és ártalmas. A felvilágosodás és a liberalizmus próbálta akadályozni a jog elveivel a szektásodás kialakítását. A gyökerekhez kell visszatérnie annak, aki normális világot akar.

De szektát bárki létrehozhat az emberek becsapása és kifosztása céljából. Az emberek mindent elhisznek és bármire rávehetők. Nincs olyan őrültség, amihez ne lehetne találni követőket. A séma egyszerű. Kell egy dolog, amiben hinni lehet, kell hozzá egy guru, aki az eszmét képviseli és kiválasztott erre, kell a közösségi élmény, és lehet szedni a pénzt.

Szektát építeni azonban nagyon veszélyes, mert aki uralmat vesz az emberek hite és lelke fölött, felelős is értük. Ha kézbe vette, kézben is kell tartania az életüket. Erre azonban senki nem képes, mert senki nem Isten. A szekták pedig magukat is építik, egyre tovább mennek. A szélhámos szektáknál azonban vallási és a politikai szekták veszélyesebbek.

A vallási és politikai szekták egyformán kis diktatúrák. A szektavezér környezete szenved, de megtiszteltetés a szektavezér mellett lenni, amit a követők csodálata, irigysége igazol. Ha a vallási és a politikai szekta állami hatalomra tesz szert, diktatórikus állam jön létre. Az állami hatalom mindig a szektán belüli diktatórikus viszonyokat terjeszti ki mindenkire.

A vallási és politikai szektákon belüli elnyomásnak és terrornak különféle formái vannak, a közösségen belüli diktatúra széles skálán mozog. A legprimitívebb pszichikai terrortól és a legdurvább fegyelmezési formáktól a legkifinomultabb elnyomásig és jogfosztásig terjed az elnyomás eszközeinek köre, a szektavezér intelligenciájától függően. De a lényeg ugyanaz.

Szekták és szektavezérek soha nem elégednek meg a hatalmukkal, mindig növelni akarják és kiterjeszteni másokra. Ezt a törekvést a tagok, hívek és követők támogatják. Ezért a vallási szektavezér politikai vezér is akar lenni, a politikai szektavezér vallási vezérnek is képzeli magát, aki az emberek lelke fölött is uralkodik. A kettő szervesül egy emberben.

Ez a történelemben a trón és az oltár szövetségében nyilvánult meg, míg a szektavezérek egymással szembeni rivalizálása az invesztitúra harcokban fejeződött ki. A modern korban az egyház és az állam nem intézményesen, hanem a szektavezérek személyében fonódik össze. A „király” pap is, a „pap” király is, és ennek megfelelően viselkednek.

A szektavezér mindig populista demagóg. A szektavezér mindig hazudik. A szektavezér a kolbász és az ostor filozófiáját követi. Egyik kezében kolbász, hamis és hazug ígéretekkel, másik kezében ostor azokkal szemben, akik mégis ellenkeznek. Aki ellenkezik, annak vége üldöztetés. A szektavezér bosszúját senki nem kerüli el és egy életen át tart.

Minden szekta diktatúra. Minden szektavezér fasiszta diktátor, legyen a szektája bármilyen kifinomult vezérelvű hierarchia. Minden szekta megfélemlítő és veszélyes. Magyarországon azért nincs demokratikus alternatíva, mert csak vallási és politikai szekták vannak, akiket a valódi egyházak és igazi pártok nem veszélyeztetnek, mert azoknak nincsenek jó mintáik...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

“NETANJAHU ZSENIÁLIS POLITIKUS, DE ÖNGYILKOSSÁGOT CSINÁL A KARRIERJÉVEL”|TÁLAS PÉTER A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.11.04.



2023. november 1-jei Reggeli személyünk Tálas Péter, a Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója volt, vele beszélgetett a közel-keleti helyzetről Szénási Sándor.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

JÓL ÁLL NEKÜNK A NEMZETHALÁL, ORBÁNNAK MEG A KUCSMA

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2023.11.05.



Orbán Viktor Kazahsztán fővárosába ment, a Türk Tanács pedig nagyon örült neki. Hát még annak, hogy vezérünk ezúttal nem képviselte az Izrael párti álláspontot, amit pár nappal ezelőtt még igen. Ennek Erdogan is örült.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

„NEM AZÉRT MONDOM EL A VÉLEMÉNYEMET A DIKTATÚRÁRÓL, HOGY AZ ÍRÓ BARÁTAIM MEGLAPOGASSÁK A VÁLLAM”

24.HU
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2023.11.05.


Luiz Schwarcz Brazília legnagyobb könyvkiadójának alapítója, egy magyar holokauszttúlélő fia, és bipoláris depressziós. Gyerekként nem merte kérdezni Budapesten bevagonírozott apját a vészkorszakról, mert félt a szomorúságától. „Budapesten éreztem meg először, hogy valamilyen formában foglalkoznom kell vele, miért és mennyire maradt ismeretlen számomra az apám. Ki kellett töltenem valamivel az űrt, ami mindig is ott tátongott a kapcsolatunkban” – mondja, mi vezetett el Légszomj című könyvének megírásához, amely egyszerre az apja háborús traumájának és a saját mentális betegségének története. A könyv súlyos témái mellett politika és könyvkiadás viszonyáról és az olvasó iránti udvariasságról is beszélgettünk a Margó Irodalmi Fesztivál meghívására Magyarországra látogató szerzővel.

Budapesten beszélgetünk, ahonnan közel nyolcvan évvel ezelőtt az apját és a nagyapját vonattal vitték koncentrációs táborba. Ön évtizedekkel ezelőtt járt itt először. Akkor fenyegető, közömbös, vagy jó érzés volt itt lenni?

Megindító élmény volt. Bevallom, nem is számítottam rá, hogy ennyire megérint majd. Emlékszem arra a pillanatra, ahogy megálltam apám régi otthona előtt, egy Paulay Ede utcai épületnél. Nyitva volt a kapu, be tudtam menni a házba, és a belső udvarból felláttam a lakásokig. Akkor elsírtam magam. Utána láttuk a golyónyomokat az épület falában.

Később elmentünk a zsinagógába, ahol újra sírni kezdtem. Ekkor jutott eszembe először, hogy könyvet kellene írnom az apám történetéről.

Akkor még az volt a tervem, hogy egy fiú lesz a főszereplő, aki nem ismeri jól az apját, ezért különféle szerepekbe helyezi őt a képzeletében, Rigolettótól westernhősön át japán rajzfilmfiguráig. Ezt a könyvet végül nem írtam meg, de Budapesten éreztem meg először, hogy valamilyen formában foglalkoznom kell vele, miért és mennyire maradt ismeretlen számomra az apám. Ki kellett töltenem valamivel az űrt, ami mindig is ott tátongott a kapcsolatunkban...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

NÉZZÜK CSAK, MIRŐL SZÓL VALÓJÁBAN A WHO „DIKTATÓRIKUS" PANDÉMIASZERZŐDÉSE

LAKMUSZ
Szerzők:EMBER ZOLTÁN, ZÖLDI BLANKA
2023.11.05.


Kötelező oltástól, totális megfigyeléstől és nyomkövetőtől tart a Mi Hazánk, a Kossuth téren a „lopakodó diktatúra" ellen tüntetnek. Érdemes elolvasni, miről szól a rettegett szerződéstervezet.

Vasárnap délelőtt „STOP WHO BUDAPEST !!!” tüntetést tartanak a Kossuth téren az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „lopakodó diktatúrája” ellen. A Mi Hazánk Mozgalom nemrég petíciót is indított, amelyben a WHO „pandémiaszerződése” ellen tiltakoznak.

A petíció állítása szerint a szerződés értelmében a WHO:

- bármilyen diktatórikus döntést meghozhat,
- kényszeroltást vezethet be,
- totális megfigyelési rendszert építhet ki.

Ezek a lehetőségek valóban félelmetesnek tűnhetnek, azonban érdemes megnézni, valójában mit tartalmaz a WHO tervezete:

ugyanis ilyen elemek nem találhatók benne.

Mit csinál a WHO, és mi ez a „pandémiaszerződés”?

A WHO fő feladata a világjárványok megelőzése, kezelése. A COVID-19 világjárvány tapasztalataiból kiindulva jelenleg egy olyan nemzetközi dokumentumot dolgoz ki a szervezet, amely elveket és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőbeli járványok megelőzéséről, az azokra való felkészülésről és a nemzetek általi közös leküzdéséről. A cél az, hogy elősegítsék az egészségügyi erőforrások igazságosabb elosztását a gazdag és szegény országok között, és javítsák a nemzetek közötti információ megosztását.

A Mi Hazánk ezt a járványügyi szerződéstervezetet hívja pandémiaszerződésnek.

A tervezet előkészítését 2021 decemberében kezdte meg a WHO kormányközi egyeztető testülete, az Intergovernmental Negotiating Body (INB). Az INB-ben a WHO minden tagállama képviselteti magát, és közösen dolgozzák ki a dokumentum szövegét. A testület munkáját a WHO honlapján bárki követheti, és itt hozzák nyilvánosságra a dokumentum aktuális szövegváltozatait is.

Eddig négy szövegváltozatot tettek közzé, ezek itt ovashatók:

- 2022. november
- 2023. február
- 2023. június
- 2023. október

Az INB soron következő kormányközi ülése november 6-10 között lesz Genfben. Decemberben következik egy újabb forduló, és a tervek szerint 2024 májusában elfogadhatják a nemzetközi szerződés végleges szövegét.

Hogyan támadják a WHO-t és a tervezetet?

A WHO a tervezett megállapodás hírére dezinformációs támadások kereszttüzébe került világszerte. Az oltás- és járványellenes csoportok narratívája szerint a WHO olyan változásokat készít elő, amellyel elveszi a nemzetek szuverenitását a járványügyi kérdésekben, például bevezeti a kötelező oltást. Visszatérő elem, hogy mindezt az USA, Kína és a nagy gyógyszergyártók érdekében teszi. Ezeket az állításokat politikusok, közéleti szereplők is terjesztik. A leggyakrabban előforduló nemzetközi narratívákról (és azok cáfolatairól) a DW írt nemrég részletes cikket.

Magyarországon a Mi Hazánk karolta fel ezt a globális oltás- és járványellenes narratívát. A tavalyi április választások után, immáron frissen bejutott parlamenti képviselőként Toroczkai László pártelnök már az első parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy a WHO a nemzetek szuverenitását veszélyezteti, Dúró Dóra pedig idén nyáron fogalmazta meg aggodalmait a WHO készülő szerződésével kapcsolatban. Ezeket az állításokat korábbi cikkeinkben ellenőriztük (itt és itt).

Nézzük, mit mond most a Mi Hazánk - és ehhez képest mit tartalmaz: 

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

A MIGRÁNS ÖRDÖG ÚJRA FALRA LETT FESTVE, DE A HŐS ORBÁN SZÍNRE LÉP KAZAK NÉPVISELETBEN | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2023.11.04.



A Hetes Stúdió 2023. november 4-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Serdült Viktóriával, a HVG újságírójával, valamint György Zsomborral, a Magyar Hang főszerkesztőjével beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

„MI CIGÁNYOK ARRA SZÜLETTÜNK, HOGY DOLGOZZUNK!”

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2023.11.05.



Rostás Árpád dolgos ember, cigány vándorasztalos, aki büszke a keze munkájára, s hogy intézetből indulva restaurátorként dolgozott a versailles-i kastélyban, és bölcsőt készített Vilmos herceg gyermekének. Ha a Mindenható is megsegíti, Ferenc vatikáni rezidenciája sem marad Rostás-féle trónszék nélkül. Ha így, ha úgy, a pápai áldás már attól az igyekezettől megjöhet, amit a 61 esztendős férfi munkában belerakott a cigány-magyar-barokkos intarziákba. Árpádot nem kerülték el az előítéletek, de ezek a súrlódások úgy csiszolták, ahogy a keze nyomán tisztul a fekete dió, és előjön a több száz éves anyag nemessége.

– „Rostás Árpád vándorasztalos”, ez a cím senkit sem érdekel. De az „Árva cigány gyerek faragta a magyar címert, és felajánlotta tizenötmillió magyarnak”, az már igen! Vagy ahogy gondolod, de legyen szívhez szóló! – mondja a telefonban, miközben próbálnám leszoktatni arról, hogy egyszerre kétszáz képet postázzon a Whatsapp-mappámba. Nagyon tele van a felhőm Árpáddal, de nehéz haragudni rá. Ott áll a fotókon árva cigány gyerekként a Loire menti kastélyokban, feltűrt ingujjal, patinás falak között a Rostás-féle vizeletes-lótrágyás (amúgy titkos összetételű) páclével, és nem megújít, hanem a régi világokat varázsolja vissza.

Ezt csinálja a kaposvári műhelyében is, ahol csak mesél és mesél, plafonig stószolt, több száz éves bútorok között tart művészettörténet-órát ónémet tükrök, barokk asztalkák és Sissi hintója társaságában...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

ORBÁN NEM ÖRÜLT, AMIKOR A SZEMÉBE MONDTAM, HOGY MIATTA VESZTETTEK | ÉLETÚTINTERJÚ | PARTIZÁNPOL

PARTIZÁNPOL / PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.11.03.



Török Gábor több mint két évtizede a magyar politikai elemzés megkerülhetetlen alakja. A karrierje elején még SZDSZ-nek dolgozó, aztán a 2000-es években a TV-csatornák örökös vendégeként szereplő elemző végül Csányi Sándor és a magyar gazdasági élet nagykutyáinál kötött ki politikai tanácsadóként. Életútinterjúnkban mesélt nekünk a nyilvánosságtól való hátrébb lépéséről, a politikai elemzés kulisszatitkairól, 2006-ban az ostromlott TV székházból való meneküléséről, a NER belső viszonyairól, Orbánról, Csányiról és Mészáros Lőrincről, és arról, hogy miért tartja még mindig demokráciának Magyarországot. 

Tartalom: 

00:00-4:01 Gyerekkor, családja 
04:02-7:13 Rendszerváltás élménye 
07:14-12:02 Egyetemi évek és találkozás Orbánnal 
12:03-18:09 Hatalom szerepe a politikában, ideológia 
18:10-21:45 SZDSZ-es évek, a politika lényege 
21:46-26:16 a Fidesz fegyelmezettségének titka 
26:17-30:12 HírTV-s időszak és távozása 
30:13-38:08 Menekülés a lángoló TV-székházból 
38:09-43:29 Mi mozgatja a politikát a háttérből 
43:30-46:19 Megismerkedés és közös munka Csányival 
46:20-55:31 Csányi szerepe és csörtéje Lázárral 
55:32-59:03 a magyar oligarchák és Mészáros önállósága 
59:04-1:00:23 kapcsolata Simicska Lajossal 
1:00:24-1:04:51 Demokrácia Magyarország? 
1:04:52-1:11:01 Indulása a veszprémi időközi választáson 
1:11:02-1:13:41 Kapcsolata a Jobbikkal 
1:13:42-1:19:46 Információbrókerség és tanácsadói szakma átláthatósága 
1:19:47-1:25:19 MLSZ elnöksége és találkozás Mészáros Lőrinccel 
1:25:20-1:27:11 Hogyan tudjuk jobban érteni a politikát 
1:27:12-1:18:20 Zárás

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

GÁBOR GYÖRGY: TANÍTÓNK, DÚRÓ DÓRA ÉS AZ AUTENTIKUS BIBLIAOLVASAT

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.11.04.


Szeretem, amikor a Bibliát egyesek, kiváltképp garantáltan hozzá nem értő politikusfélék, amolyan aforizmagyűjteményként igyekeznek hasznosítani, az idézetnek szánt textust szövegkörnyezetéből kiragadva, s az idéző hozzá nem értésének és biblikus nyelvi tudatlanságának környezetébe belehelyezve.

Amint ezt legutóbb Dúró Dóra tette.

Történt, hogy a képviselő asszonynak vitája támadt L. Simon Lászlóval, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójával, minthogy ez utóbbi (noha maga is megszavazta kis kacsójának gombnyomásával az Idült Hülyeséget), maliciózus iróniával köszönetet mondott Dúró képviselő asszonynak, aki egyenest a kulturális miniszternek címzett kis magyar feljelentésével egyfelől elérte, hogy a kultúra legfőbb őre azonnali hatállyal kiűzze a művészetek istennőinek, a múzsáknak a templomából a 18 éven aluli állampolgárokat, másrészt elérte azt is, hogy denunciációja a legjobb promócióvá metamorfizálódott, hogy ennek köszönhetően rég nem látott tömegek, kígyóként tekergő sorokba rendeződve rohamozzák meg a kiállítást, természetesen 18 év alatti gyermekeikkel együtt, minthogy sem Dúró képviselő asszony, sem Csák János miniszter számára föl sem merült, hogy a Múzeumnak nem áll jogában elkérni a személyi igazolványt. Így aztán most még nagyobb tömegek, még nagyobb lelkesedéssel és kíváncsisággal keresik fel az érintett időszaki kiállítást, kisiskolások és tinédzserek, apukák és anyukák, nagymamák és nagypapák, hogy odahaza a családi fészek melegénél beszélhessék meg a látottakat, hálát adva Dúró képviselőnek és Csák miniszternek, hogy rekompenzálandó a politikusok szűnni nem akaró hülyeségébe belefásult népességet, ilyen szép és tartalmas hétvégi családi programról gondoskodtak.

L. Simon László jó gazdaként és kormányzatilag szilárdan védett személyként és szuszlovi örökös túlélőként köszönetet mondott Dúró képviselőnek az ingyenes és pompásan elsült hírverésért és reklámhadjáratért, ám Duró képviselő, az iróniát nem kedvelve, jól felhúzta az orrát (Dúró képviselőnek: nem szó szerint értendő, kifejezés, amelynek jelentése: rossz néven vesz, megbántódik, duzzog, megorrol, berág), s jól odaválaszolt az érintett múzeum igazgatójának. Nagyszerű válasz született, volt benne csipetnyi személyeskedés, L. Simon obszcenitására és aberrációjára való utalás (nem kívánok a múzeumigazgató fogadatlan prókátora lenni, de – emlékeim szerint – az ország népessége – hála az Örökkévalónak – nem L. Simonnak a történelmi Magyarország teljes népessége előtt (beleértve a 18 éven aluliakat is) feltárulkozó, egy lakótelepi fürdőkád selymes vízében megmerítkező testét gusztálhatta és gusztálhatja mind a mai napig, hanem Dúró képviselő habokból kikandikáló anatómiai felületeit és testének lankás tájait, ám ezután a válasz biblikus magasságokba emelkedett. Dúró ugyanis az alábbit szögezte le: "nem lehet egyszerre két Istent szolgálni."

Akkor hát haladjunk sorjában!

Egyrészt már miért is ne lehetne? Azok a népek (elég csinos tudományos és kulturális teljesítménnyel a hátuk mögött), amelyek politeisták voltak, azaz több isten létezésében hittek, nemhogy kettő, hanem akár annál sokkalta több istenséget szolgáltak egyszerre.

Ha Dúró képviselő nemcsak a saját feljelentéseit olvasgatná, hanem más, majdnem olyan színvonalas munkákat, akkor találkozhatott volna Platón Az állam c. dialógusával, amelynek negyedik könyvében Szókratész épp az ifjúság nevelése érdekében az istenek (így, többes számban) tisztelete mellett érvel, s kiáll az isteneknek, démonoknak és héroszoknak járó tiszteletadás mellett. Mert tisztában van vele, hogy ha nem tisztelnék, nem szolgálnák az emberek az összes istenséget, akkor abból szörnyű tragédiák származhatnak. Ugyanis Szókratész ismerte a görög mitológiai hagyományt és a görög színházi kultúrát, szemben Dúró képviselővel.

De Dúró képviselő a Máté evangéliumában foglaltakra, azaz a zsidóság és kereszténység egy Istenére kíván utalni, csakhogy ezt tévesen teszi. Ugyanis Máté evangéliumában nem két alternatív Isten szerepel, hogy a hívők szabadon választhassanak, hanem mindössze (és maximum) egyről. Tudniillik az Egyről. A Máté-evangéliumban nem is a Dúró-féle ostobaságot olvashatjuk, nem két Isten szolgálatának nehézségeiről panaszkodik a szöveg, hanem arról, hogy "Senki sem szolgálhat két úrnak; mert vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy tiszteli az egyiket, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak." (Mt 6,24)

Vagyis két úrról van szó (δυσὶ κυρίοις - κύριος -´ου), az Istenről (θεῷ) és a mammonról (μαμωνᾷ), ami kincset jelent, gazdagságot, vagyont, tulajdont, feltehetően az óhéber mamon (ממון – pénz) és az arámi mamona (מָמוֹנָא – gazdagság) szóból.

Hát így valahogy!

A fenti szöveg megírása közben észleltem, hogy Máté-Tóth András teológus, vallástudós, egyetemi tanár barátom a saját Facebook-oldalán, engem megelőzve, ugyancsak szóvá tette a Máté evangéliumára történt téves hivatkozást. Bolyai és Lobacsevszkij. Természetesen nem bánom ezt, hiszen ebből is látszik, hogy pár évtizedes kollegiális barátságunk és szakmai kapcsolatunk sok közös alapon nyugszik. És ez – nem tagadom – számomra sokkal fontosabb, mint Dúró Dóra bibliai exegézise.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

SOHA NEM FOGOM ABBAHAGYNI A TERÁPIÁT VAGY A GYÓGYSZEREK SZEDÉSÉT

TELEX
Szerző: BOZSÓ ÁGNES
2023.11.04.


Több mint 200 ezer kiskorút molesztálhattak szexuálisan a római katolikus egyház papjai 1940 óta Spanyolországban – ezt becsülik a spanyol ombudsman által vezetett vizsgálat egy hete közzétett jelentése alapján.

„Soha nem fogom abbahagyni a terápiát vagy a gyógyszerek szedését”

– mondta egy 57 éves nő, aki egyike annak a közel 500 áldozatnak, akik nemrég hajlandóak voltak interjút adni a spanyol parlament által megbízott független bizottságnak. Ez egy több mint 700 oldalas jelentésben foglalta össze az elmúlt 80 évben egyházi személyek által kiskorúak ellen elkövetett, feltételezett szexuális bűncselekményeket.

Ferenc pápa felszólalt a visszaélések kivizsgálásáért

Az elmúlt években egyre több országban lett kiemelt téma az egyházon belüli, gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések, zaklatások sorozata, melyeket évtizedekig titkoltak a katolikus egyház egyes vezetői. Ferenc pápa viszont reformot hirdetett a visszaélések kivizsgálásáért, szerinte ugyanis csak úgy élhet túl a katolikus egyház a 21. században, ha szembenéz „ennek a kegyetlenségnek a valóságával, és alázatosan bocsánatot kér”.

- Lengyelország tucatnyi püspökét marasztalta el a Vatikán 2021-ben, mert nem hallgattak az áldozatokra, és nem büntették meg a gyerekeket molesztáló egyházi személyeket.

- 2020 végén egy amerikai katolikus érsek, Theodore McCarrick szexuális zaklatásairól szóló jelentést hozott nyilvánosságra az egyház, a nyomozások során három pápa érintettségét is vizsgálták. A McCarrick-dosszié nyilvánosságra hozásával a Vatikán nyíltan beleállt az egyházi szexuális visszaélések elleni harcba.

- Németországban az elmúlt években kétmillió hívő hagyta el a katolikus egyházat a gyermekmolesztálási botrányok miatt, a „katasztrófáért” Reinard Marx bíboros a lemondásával vállalt felelősséget.

- A francia katolikus egyház egésze szintén felelősséget vállalt a gyermekek elleni visszaélések miatt, egy 2500 oldalas jelentésben ugyanis egy független bizottság megállapította, hogy az elmúlt hetven évben 2900 és 3200 között lehetett a pedofil bűnöket elkövetők száma az egyházon belül. Az elkövetők közel kétharmada volt pap, a becsült áldozatok száma pedig eléri a 216 ezret.

- 2023 februárjában megjelent egy független bizottsági jelentés Portugáliában is, amely szerint az országban legalább 4815 gyerek lehetett egyházi molesztálás áldozata az 1950-es évekig visszamenőleg, de az egyház „szisztematikusan” igyekezett eltitkolni ezeket az eseteket. A jelentés 564 olyan ember tapasztalatait dokumentálta, akik elmondták, hogy katolikus papok vagy más egyházi tisztviselők molesztálták őket. A jelentést készítő bizottság vezetője szerint pedig ennél is sokkal több áldozat lehetett.

„Az egész egyház válságban van a visszaélések ügye miatt, sőt, az egyház nem tud továbblépni anélkül, hogy vállalná ezt a válságot”

– mondta 2021 nyarán Ferenc pápa. Az egyházfő szerint a válságból csak „együtt, közösen” lehet kilábalni, mert „katasztrofális a szexuális visszaélések szomorú története”, és az, ahogyan azt korábban az egyház kezelte. XVI. Benedek nyugalmazott pápa 2022 elején újból bocsánatot kért a papok által elkövetett szexuális visszaélésekkel kapcsolatos ügyek kezelésében elkövetett „súlyos hibákért”, de nem ismerte el, hogy ő személyesen vétkezett volna.

Idén augusztusban aztán Ferenc pápa ötnapos portugáliai látogatása során négyszemközt találkozott egyházi szexuális visszaélések áldozataival. Ezután egy lisszaboni istentiszteleten azt mondta, hogy az egyháznak meg kell hallgatnia „az áldozatok gyötrelmes kiáltását”, szerinte a botrány „alázatos és folyamatos megtisztulásra hív bennünket”, és az emiatt elterjedt harag hozzájárult ahhoz, hogy többen szakadtak el a hit gyakorlásától...


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

HETI ABSZURD: AKKOR ÉS ABBAN A HELYZETBEN EZT ÉREZTE HELYESNEK, ENNYI

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2023.11.05.


Épül-szépül ez a mi kis Ká-medencei Deepfake Áristomunk (KáDÁr), ez a mi kis tündérbogár sürgősségi NER-ológus osztályunk az Európai Unió szíves félrenézésével.

Olyan ez, kérem szépen, mintha a kontinentális tollaslabdaliga bevett volna a soraiba egy ketrecharcost, és a végén, hogy, hogy nem, minden fürge, ámde meglepett tollaslabda-játékos tettleg agyonverve jönne le a pályáról, miközben a mi kis ketrecharcosunk a vért törölgetné az ellenfél arcberendezésén széttört ütőjéről, fel-felpislantva a kamillázó közönségre, majd odahaza tükör (és az M1 kamerája) előtt gratulálna magának az újabb kiütéses diadalhoz. Tényleg, mennyivel jobb lenne, ha minden tollaslabdázó ketrecharcos volna inkább, mert akkor elkerülhetők volnának az olyan félreértések, hogy akkor szabad-e végül is az ütő fokával gyomrost adni az éppen a labdát bűvölő ellenfélnek, vagy nem, tehát akkor már csak az európai szabálykabátot kellene megvarrni az illiberális gombhoz.

Addig is az uniós szabályok úgy szorongatják a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (ami végtére is együtt-működös), mint lakodalmas kutyát a hirtelen eszem-iszom. Itt van példának okáért a svéd uniós tagság. Meglehetősen emberes feladat új érvet kitalálni, hogy miért nem sikerül még mindig napirendre tűzni a végszavazást, amivel a skandináv állam, a finnekhez hasonlóan, történelmi függetlenségét kész feladni, de nem kérdés, hogy a Fidesz–KDNP-frakciónak lesz becsületes kibúvója. Például hogy Nacsa Lőrinc KDNP-parodista családja véletlenül elvitte a papírgyűjtésre a vonatkozó parlamenti előterjesztést, de már megtalálták a kérdéses papírdaráló létesítményt, ahol Fülöp-szigeteki vendégmunkások toborzása után össze is tudják majd ismét állítani, miután kiválogatták a 164 ezer tonna egyéb fecniből a svéd NATO-csatlakozásra vonatkozó papirost, várhatóan 2078-ra. De az is lehet, bár ehhez azért nagyon vastag arcbőrzet kellene, hogy a magyar kormány az orbáni demokráciagyalázat svéd bírálataira utalva hátráltatja még Erdogan török elnök kreativitását is felülmúlóan a végszavazást. Még a végén küldöttséget is szalasztanak Stockholmba, hogy megkérdezzék:

tényleg olyan végtelenül nagy gond, hogy hulladékországot csináltak a harmadik Magyar Köztársaságból, amikor itt vannak a Türk Tanácsban elért kolosszális sikerek?

De hogy az Orbán-rendszer kulturális korszakba ágyazása se szenvedjen csorbát mindeközben, újabb lépést tett a kormány a kis narancssárga csinovnyikok előléptetése érdekében. Hiszen olyan macerás kivárni, amikor az ember már legfeljebb csak ötven évig lehet regnáló miniszterelnök (ehhez is Naprendszer-rekord szükségeltetne), hogy kellő nagyságú szolgalelkűség és lojalitás legyen a magyar kormánnyal szemben az egyetemekre bekerültek között. Hát hogy lesz így működő illiberalizmus ebből itt egy csapásra? Kell 70 pluszpont az MCC diákjainak!, jött az ötlet előfelé egy arra alkalmas testrészből, tehát mondta valaki, és így lett. Vagy így lesz 2024-től. Így a Fidesz-rajongás kétszer annyi pontot ér majd, mint egy nyelvvizsga, és ez így van jól, mi a bánatnak szót érteni a nagyvilággal, amikor a fokost meg a butykost is lehet suhogtatni kommunikáció gyanánt minden különösebb következmény nélkül, Türkiában pedig egyenesen egy nyelvet beszélünk a fél-ázsiai korrupt diktátorokkal...
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

BORÍTÉKOLHATÓ GYŐZELMEKET ÉS NÉHÁNY PÁRT VALÓSÁGRA ÉBREDÉSÉT HOZZA 2024

TELEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2023.11.05.


Hét hónap múlva egyszerre választunk képviselőket az Európai Parlamentbe, illetve polgármestert – Budapesten főpolgármestert – és képviselőket is a különböző önkormányzatokba.

A két választás a Fidesz–KDNP döntése nyomán került egy napra, amivel a kormánypárt váratlan és mondhatni lehetetlen helyzet elé állította a politikai riválisait. A dupla választásokkal, a legvalószínűbb eredményekkel, esélyekkel és az odáig vezető kampánnyal kapcsolatban van még persze elég kérdőjel, jó pár dolgot azonban már most, a szavazás előtt hét hónappal is állíthatunk.

Mit tudunk?


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

A ROCK ’N’ ROLL AZ NEM EGY TÁNC

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.05.


Amikor Dúró Dóra a butaság eposzi bátorságával elérte Csák miniszternél, hogy a Nemzeti Múzeumban elhelyezett World Press Photo 2023 kiállítást tizennyolc év alattiak ne látogathassák, azonmód kellett volna pofára esnie, mert a múzeum előtt elkezdtek nőni a sorok. Ugyanaz volt a reakció, mint amikor ledarálta a Meseország Mindenkié könyvet. Akkor boldog-boldogtalan szaladt a könyvesboltba megvenni a kötetet, sőt, a szerkesztője felkerült a Time magazinnak a világ száz befolyásosabb emberét tömörítő listájára.

De ez csak mellékszál. Akkoriban még nem fóliázták a könyveket, igaz, ma meg ezeket a betekert köteteket viszik, mint a cukrot. Mindebből látszik, hogy a világ nem úgy működik, ahogyan Dúró Dóra képzeli vagy szeretné, ebben a fotókiállításos esetben még akkor sem, ha Csák miniszter a maga szintén mesebeli sötétségével a segítségére sietett. Ez is megérne egy misét, egy kis álmodozást, hogy milyen rendszer már az, ahol egy náci pártocska visítására a nagy, demokratikus miniszter fiatalokat tilt ki egy kiállításról. De ismerjük a jellegzetességeit.

Milyen leleményes is ez a mi népünk – mondta annak idején Virág elvtárs Pelikán gátőr konyhájában a hajában sült krumplit csámcsogva, s utalva arra, mit ki nem talál „ez a mi népünk” az éhendöglés ellen. De ő még nem tudta azt, amit mi már igen, hogy van szellemi éhség is, amitől azok viszont nem szenvednek, akik éppen ennek a szellemnek a nyomorúságban leledzenek. Különösnek is mondhatnánk, ha nem lenne egyértelmű az összefüggés: föntebb már szóltunk a mihazánkos ostobaságból eredő bátorságról.

Népünk leleményessége azonban tényleg határtalan, és valóban igaz. Viszont most, ami leleményességgel Dúró Dóra incifinci eszén túljártak, az minden pénzt megér. És itt kezdődik a történet, induljunk el tehát a kályhától megint. A legutóbbi vészterhes napokban – bár melyek nem azok manapság szakadatlan -, a gyermekeink erkölcseiért és lelki egészségéért oly igen aggódó könyvdarálós náci kisasszony (bocsánat nacsasszony) kifogással élt a Nemzeti Múzeum már emlegetett kiállítása ellen, ami meglátása szerint veszélyes ifjúságunkra.

Több se kellett Csák miniszternek, rendelkezett, hogy tizennyolc év alattiak oda be ne mehessenek, mert például olyan képeket láthatnának – vagy láthatnak -, amelyen meleg idősotthon lakói szerepelnek, ahogyan szeretetben élik az életüket. Dúró Dóra – és elvbarátai – meg itt vicsorognak és visítoznak. Tessenek eldönteni, melyik a károsabb vagy lehangolóbb. Illetve a náci kisnacsasszony azt is elérte, hogy szerte a nagyvilágban elborzadjanak, mi folyik nálunk. Mert a kiállítás sok évtizedes történetében még sehol sem találkoztak cenzúrával.

Neriában viszont igen...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

FLECK ZOLTÁN: VILÁGTENDENCIA, HOGY A 16-17 ÉVESEK IS SZAVAZHASSANAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.05.


Folyamatos tendencia, hogy a 16, 17 éveseket bevonják a választásokba, ők elég tudatos politikai erőt képviselnének ahhoz, hogy szavazhassanak – véli Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint azonban a politikai rendszerek általában tartanak attól, hogy innovatív, fiatal vélemények megjelenjenek. A kormányon levőknek éppen ezért nem is érdekük. Mivel a fiatalok hajlamosabbak a változtatásra, a változásra, valószínűleg a Fidesz nem járna jól vele, úgyhogy nálunk kevéssé lehet most ezt várni.



Ön szerint reális kezdeményezés, hogy a választás korhatára 16 év legyen?

Az egész világon nagy vita van arról, hogy a 16, 17 évesek már szavazhassanak-e, vagy sem. Erre igennel lehetne válaszolni, hiszen ez a korosztály már elég tudatos politikai erőt képvisel. A középiskolások politikai aktivitásán ma Magyarországon is látni, hogy határozott véleményük van. Én nem hiszem, hogy nagyot kockáztatna bármelyik nyugati társadalom, ahol az iskolázottság viszonylag magas, ha lejjebb vinné a passzív választójogi korhatárt, és a választásokba bevonná a középiskolásokat.

Annál is inkább, mert Magyarországon egy fiatal már 16 éves kortól dolgozhat, adót fizethet, családot alapíthat…

Mindenféléket csinálhat, ráadásul lejjebb vitték a kötelező iskoláztatás korhatárát, tehát már iskolába sem kell járniuk, de még nem szavazhatnak. Ez egy meglehetős anomália. De – őszintén szólva – a politikai rendszerek általában tartanak attól, hogy innovatív, fiatal vélemények megjelenjenek. Tulajdonképpen azért megy ez lassan mindenhol, mert az éppen kormányon levőknek nem érdekük. Az éppen ellenzékben levők meg azért szeretnék, mert a fiatalok hajlamosabbak a változtatásra, a változásra.

Az EU-ban már van négy olyan ország, ahol a tizenhat évesek most is szavazhatnak az EP választásokon: Ausztria, Belgium, Németország és Málta. Ott miért döntöttek így?

A négy közül három viszonylag kicsi ország, ahol innovatív, átfogó módon akarják megváltoztatni a törvényt. Az egyik ilyen a választójogi korhatár csökkentése. Egyszerűen csak arról van szó, hogy vannak bátrabb politikai családok, rendszerek, ahol ezt megkockáztatják. Én nem látok benne nagy kockázatot.

A Fidesz hogyan viszonyulna ehhez?

Valószínűleg a Fidesz nem járna jól vele, úgyhogy nálunk kevéssé lehet most ezt várni...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/44. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.11.03.


PUBLICISZTIKA

Széky János
Fekete péntek 2.

Úr nem siet, nem fizet és nem csodálkozik – idézgette apám az elitista életelvet. Bár nem vagyok úr, a harmadik szabályt mindinkább betartom. Én ebben a rendszerben már igyekszem nem csodálkozni semmin, de azért kicsit meghökkentett a képviselői indítvány, amit Fónagy János gazdaságfejlesztési államtitkár nyújtott be, miszerint december első péntekje legyen a Magyar Vállalkozók Napja (így, három nagybetűvel). Hét vagy tizennégy nappal a Black Friday után tehát egy újabb üzleti ünnep.

Szép és megható – mondanám mint magyar vállalkozó. De inkább azt mondom, hogy menjenek a francba.

A kérdésre, hogy ez kinek jutott eszébe, ott a válasz a kormány weboldalán: a nap megünneplését a Vállalkozók Országos Szövetségének örökös elnöke, néhai Demján Sándor kezdeményezte még 1999-ben, egy másik világban. Most pedig a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) támogatja az ötletet.Tovább

A szerző további cikkei

Sinkó István
Elment a derűs textiles
Hajnal Gabriella halálára

A szerző további cikkei

Mellár Tamás
A varsói gyors nem jön, holtvágányon vagyunk

A lengyel választási eredmények minden bizonnyal örömmel töltötték el a demokrácia iránt elkötelezett honfitársaimat, de óva intem őket attól, hogy ebből messzemenő következtetéseket vonjanak le. A lengyel ellenzék sikeréből egyáltalán nem következik, hogy Magyarországon is reális lehetőség van arra, hogy az ellenzék a következő hivatalosan kiírt választásokon legyőzheti a Fideszt. Sajnos nem, mert a magyar viszonyok egészen mások, mint ami megtapasztalható lengyel barátainknál. Nálunk a hazai gazdaság meghatározó többsége betagozódott az orbáni NER-rendszerbe; tehát léte Orbántól függ, és ezért feltétel nélkül őt és az általa létrehozott rendszert támogatja. Lengyelországban a gazdaság jóval függetlenebb a politikai hatalomtól, és sokkal erősebben függ a belső és a nemzetközi piaci helyzettől.Tovább

A szerző további cikkei



Ádám Péter
A francia paradoxon

A Commission nationale consultative des droits de l’homme, röviden CNCDH (Emberi Jogok Nemzeti Konzultatív Bizottsága1) nemrég közreadott 2022-es jelentése szerint az utóbbi három évtizedben a franciák egyre toleránsabbak lettek az etnikai és vallási kisebbségek iránt. Az adatokból kiderül: a franciák egyre kevésbé veszik észre és egyre jobban elfogadják a másságot. Csakhogy ezeknek az adatoknak a tükrében nem nagyon érteni, mi a magyarázat a francia társadalom fokozatos jobbratolódására, illetve a Marine Le Pen vezette bevándorlásellenes és idegengyűlölő Nemzeti Tömörülés (a továbbiakban NT) választási sikereire.Tovább

A szerző további cikkei

Gadó Gábor
Testük börtönében
(Kiegészítés a „Saját halál”-hoz)

A szerző további cikkei


Majtényi László
A nyilvánosság felszámolása
avagy a semmi ágán a semmi ül

A szerző további cikkei





Molnár Erzsébet
Mátrix


FEUILLETON

Váncsa István
Zsidó mályva

A szerző további cikkei

VISSZHANG

Halász László
Megfontolások

A szerző további cikkei


KRITIKA

Wagner István
A horror bűvköre

(Tod und Teufel – Fascination des Horrors, Kunstpalast Düsseldorf, 2024 január 21-ig, a drezdai Sandstein Verlag 200 oldalas német katalógusával, 258 jobbára színes képpel.)

Ezzel az alcímmel, Halál és sátán főcímmel rendezte őszi tárlatát a düsseldorfi művészetek palotája százhúsz alkotással – festmény, grafika, szobor, fotó, lemezborító és installáció egyaránt –, de ha ez nem volna elég, a megnyitó után egy héten át az épület előtt ingyenes szellemvasút is működik az obligát rémekkel, kiegészítve a tárlat egyes motívumaival, amire bárki felszállhat. A főszponzor Mey & Edlich nemcsak ezt finanszírozta, hanem meghívta ide, a kimondottan ezért felállított szabadtéri színpadra a zombikat és szörnyeket ábrázoló, ijesztő jelmezeiről (is) hírhedt finn Lordi hard rock és heavy metal bandát, a 2006-os European Song Contest győztesét, amely azóta kontinensszerte kapóssá vált.Tovább

A szerző további cikkei

György Péter
Váli Dezső kiállítása
Képek farostlemezen, fenyőfa rámában

(A kiállítás november 18-ig tekinthető meg a Godot Galériában.)

Váli munkásságának Istenhez való viszonyát hosszú évtizedekkel ezelőtt nehezen értettem meg. Számára – ha nem tévedek – Isten jelenléte egész életét, munkásságát áthatotta, míg ez számomra kihívás volt, melynek jelentőségét végül – ezt remélem – csak valahogy felismertem, s ez nem kis részben független volt attól, hogy magam mit gondolok Isten szerepéről, létének kérdéséről. Azaz, kívül vagyok az ateizmuson és a személyes hiten egyaránt, s úgy látom a Godot Galériában rendezett kiállítást, mint Váli művészete és hite elválaszthatatlan fordulatát, mely ennek megfelelően a tárlat egészét is több mint emlékezetessé emelte.Tovább

A szerző további cikkei

Végső Zoltán
Élőben nem működött

(Jakob Bro and Joe Lovano: „Once Around The Room” – Müpa, október 26.)

Ha nem hallottam volna már máskor Brót koncerten, és nem hallottam volna lemezen játszani, el is könyvelném mint rossz gitárost, de itt a jó alapkoncepció trehány élő megvalósításáról van szó; kár egy veszélyes, de jól kidolgozható koncepciót szöszmötölésbe fojtani. Bro csupán a Song to an Old Friend gyönyörű balladájában játszik dallamot, a többi számban a zajokra, effektekre, absztrakt zenei elemekre alapoz, amiket eltúlozva, aránytalanul, az összhangból kilógva hallhattunk. Azt hiszem, nem tévút őt Bill Frisell-lel összevetni, aki ugyanúgy védjegyévé tette a pici kilógó farkincákat, tovább futó foszlányokat, és ha Bro is ügyelne a megszólalásra, idővel felnőhetne hozzá.Tovább

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Terápiás macska

(Szeleczki Rozália: Cicaverzum)

A romantikus komédia első hazai nagy áttörését, a Csak szex és más semmit jegyző Goda Krisztina sem tudta megvetni a lábát más, akciódúsabb zsánerekben. Nyomdokában női rendezők új raja próbálta ki magát első nagyjátékfilmként a romantikus komédia műfajában, Nagypál Orsolya (Nyitva), Grosan Cristina (A legjobb dolgokon bőgni kell), Lakos Nóra (Hab) – s most Szeleczki Rozália a Cicaverzumban szintén e zsánerrel debütált. Aminek azért örülhetünk, mert a női rendezők és forgatókönyvírók a magyar mozifilmben még mindig elnyomott női hangokat erősíthetik fel.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Embkom

(Madách Imre: EMBTRAG, rendező Székely Kriszta, Katona József Színház)

Székely Krisztáék az első jelenetben friss tekintettel, gyakorlatilag egyetlen, üde klipbe sűrítik a Tragédiát. Kicsit olyan ez a klip, mint korábbi, nagysikerű Nórájuk első jelenete, ahonnan Székely Kriszta mindenkori jobbkezével, Szabó-Székely Ármin dramaturggal akkor visszafordult egy hagyományosabb irányba. A helyzet most is hasonló. A cím remek, a rövidítés az előadásra is igaz, a három felvonásos EMBTRAG zenés-táncos mulatságként röppen el.Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
Minden együtt

(Liszt Ferenc Kamarazenekar, Takács- Nagy Gábor, Várdai István, Zeneakadémia, október 25.)

Nehezebben körvonalazható, mert elvontabb területet érint a tolmácsolás egészéből áradó emelkedettség, átszellemültség, az érzelem- és indulatgazdagságnak az a foka, amely elmegy a határig, de nem lépi át, soha nem tévedve túlzásokba. Kivételes, egyszeri tünemény volt ez az előadás, az azonos módon, azonos esztétikai-etikai elveket valló, egyet akaró szólista, karmester és zenekar valószínűtlenül eszményi egymásra találása, amely megismételhetetlenül tiszta és nemes eredményt hozott.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Három az egyben

(A Concerto Budapest hangversenye – Müpa, október 27.)

A lényeg, a teljes koncert lényege a Mahler Negyedik volt. Ehhez képest csalódásnak indult, de csak a puszta hangzás miatt. Hiába a Negyedik Mahler legnormálisabb szimfóniája (annyira azért nem normális, hiszen zenekari dal az utolsó tétele), azért nem így kellene megszólalnia. Az ember azt érezte, hogy a mű kamarazenekari változatát játsszák el, mérsékelt hangtömeggel.Tovább

A szerző további cikkei

Csepelyi Adrienn
Gyerekjog és rumba

(Dancing With The Stars, 4. évad, 3. adás, TV2)

Biztos-e, hogy ízléses és felelős szerkesztői döntés megható, katartikus, stb. beérkezésként beállítani valakinek a táncprodukcióját, miközben a nyilvánosság elé citált gyerekek százainak, ezreinek nem lesz soha beérkezése, csak szorongása, iskolai bántalmazása és önértékelés zavara? Ki mesél a Dancing With The Stars célközönségének digitális lábnyomról, deepfake-ről, darkwebről, mesterséges intelligenciáról, amely a gyerekük cuki popsis-strandolós képeiből percek alatt készít pedofil pornót? Ki magyarázza el, hogy nepo-bébinek lenni nem vágyálom?Tovább

A szerző további cikkei

Fuchs Lívia
Valahol középen

(Sub.Lab.Pro. – Jenna Jalonen: Halo, Trafó – Kortárs Művészetek Háza)

A kortárstánc-alkotók gondolkodásának fókuszában ugyanis a legszélesebb értelemben vett társadalmi témák vagy a test fizikalitásának kutatása áll, szoros szövetségben más művészeti ágakkal. Eközben alig törekednek a „táncszerűség” fenntartására – akár egészen a nem-tánc végpontjáig. A másik póluson főként az irodalomtól kölcsönzött, közismert történetek színpadi eldarálása zajlik, nagy érzelmek, beszédes gesztusok, szép és ügyes testek prezentálásával, lehetőleg minél látványosabb színrevitelben. Jalonent ellenben nem érdeklik a „nagy” történetek, ő a kortárs művészek zöméhez hasonlóan a testre fókuszál, és saját élményanyagból dolgozik, ha mégis történetet mesélne.Tovább

A szerző további cikkei

Bódi Katalin
Autopszia és utópia

► Milbacher Róbert: Keserű víz. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 398 oldal, 5999 Ft

Milbacher Róbert legújabb regényének tárgya és szerkezete sajátos állásfoglalás a múlt megismerésének kényszere és lehetetlensége mellett. A Keserű víz párhuzamosan futó elbeszélései közül a páratlan fejezetekben kibontakozó szál arra vállalkozik, hogy történeti forrásokra alapozva megírja egy település és egy család eredettörténetét, a páros fejezeteké pedig arra, hogy a családi-kommunikatív emlékezet történeteire és tárgyaira hagyatkozva rekonstruálja az elbeszélő nagyanyjának, az ajánlásban Szalai Lídiának nevezett nőnek az életét. Az egyik történet a XIX. század második feléig nyúlik vissza, a dél-dunántúli családok Szlavóniában való letelepedéséig, míg a másik az asszony halálának idejéből indulva jut el a múltba, hogy ezután az olvasó összesodorhassa a két szálat, és visszavezesse időben és térben a nagyanya alakját a végül fel nem számolható fehér foltokkal.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Csepeli György
Ex libris

Kovács Zsolt: A Napkirály ányoldalai
Veszprémy László Bernát: Tanácstalanság
Borhi László: A túlélés stratégiái
Botos Máté, Fejérdy Gergely (szerk.): Honore et virtute

ÉS-KVARTETT – Krusovszky Dénes Levelek nélkül című regényéről

Károlyi Csaba Deczki Saroltával, O. Réti Zsófiával és Zelei Dáviddal beszélgetett 2023. október 25-én, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényéről lesz szó.

A mostani pontjaink:
Deczki Sarolta: 7 pont,
O. Réti Zsófia: 7 pont,
Zelei Dávid: 7 pont,
Károlyi Csaba: 7 pont,
ez összesen 28 pont, a maximális 40-ből, a pontjaink átlagát igen könnyű kiszámolni.

INTERJÚ

Hegedűs Claudia
„Aki bántalmazó, az mindig áldozat is”
Beszélgetés Szendi Nórával


PÁRATLAN

odze
AZ OLIMPIA SZELLEME

A szerző további cikkei








(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

A szerző további cikkei


Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)