2019. április 18., csütörtök

NAVRACSICS: SZERETTEM VOLNA EP-KÉPVISELŐ LENNI – A POLITICO ÉS A HVG.HU ÖSSZEÁLLÍTÁSA A MAGYAR VÁLASZTÁSI JÁTSZMÁKRÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: Politico - hvg.hu
2019.04.18.


Ön most a POLITICO Európai választások Playbook sorozatát olvassa. A cikk a bemutatott 19 uniós tagállam közül a magyarországi EP-jelölteket és a kampány érdekességeit foglalja össze a május 23-26-ai voksolás véghajrájában, benne interjúval Navracsics Tibor magyar EU-biztossal. Az összeállítást Lili Bayer és Ryan Heath készítette a hvg.hu két munkatársa, Gyükeri Mercédesz és Serdült Viktória közreműködésével.

Magyarországi gyorstalpaló: Ha nem olvasta volna, itt találja az első Magyar Playbookot.

Ha tetszik, amit olvas, iratkozzon fel a POLITICO hírleveleire!

Pillantás az EP-választás kulisszái mögé


Magyarországon szabad választáson 25 párt jelöltjei versengenek 21 képviselő helyért az Európai Parlamentben, de vajon igazságosan teszik ezt? A bírálók már most, negyven nappal a voksolás előtt kétségeiknek adnak hangot az európai parlamenti szavazással kapcsolatban.

Budapest belvárosának utcái ma is tele vannak hirdetésekkel: „Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást” – áll a plakátokon, melyeken, büszkén feszít a Fidesz logója, és arra is emlékezteti a járókelőket, hogy menjenek el szavazni május 26-án
...

ITT OLVASHATÓ

PETER PASTOR: TRIANONT NEM A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG OKOZTA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.04.18.


A Tanácsköztársaság születése a wilsonizmus bukásának első komoly példája volt. Még a tűzszünetek előtt a győztes hatalmak megállapodtak, hogy a békekötés a Wilsoni békeprogram alapján történjen meg, amelynek alapköve a nemzetek önrendelkezése volt.

Az önrendelkezésen alapuló wilsoni irányelv hasznos ürüggyel szolgált Magyarország szomszédainak, az antant „kis szövetségeseinek”, Szerbiának és főként Cseh-Szlovákiának és Romániának, hogy katonai erőszakkal foglaljanak el magyar területeket, amelyek a padovai fegyverszünet és a belgrádi fegyverszüneti konvenció szerint a békekötés előtt magyar közigazgatás alatt kellett, hogy maradjanak.

Mire a békekonferencia megkezdődött 1919. január 18-án, Magyarország feldarabolása részben már meg is történt. Míg a világháború első békekonferenciáján, az 1918 eleji breszt-litovszki tárgyalásokon az akkor még győzedelmes központi hatalmak a vesztes Oroszországot, és az önrendelkezés jegyében újonnan született ukrán államot is a tárgyalóasztalhoz ültették, a párizsi tanácskozásokon a vesztesek, mint Magyarország, nem vehettek részt.

A békekonferencián az úgynevezett „új államok” határait a Cseh-Szlovák és a Román-Jugoszláv területi bizottság térképezte fel, figyelembe véve a kis szövetségesek képviselőinek követeléseit is. Mivel egy magyar területi bizottság nem lett felállítva, az államközti határvonalak a szomszédok előnyére lettek meghúzva. A trianoni határ körvonalai már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt elkészültek....

"NEM STADIONOKRA ÉS KÜLFÖLDI UTALÁSOKRA KELLENE KÖLTENI A PÉNZT!"

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY ANDRÁS
2019.04.18.


Kilenc év Fidesz-kormányzás alatt rosszabb lett az egészségügy helyzete, mint a 2010-es állapot. Nem stadionokra és külföldi utalásokra kellene költeni a pénzt. A kezdő orvosok keresetének el kellene érnie a másfél millió forintot, a szakdolgozókénak pedig a 750 ezer forintot – mondta Korózs Lajos csütörtökön.

Kétféleképp lehet forrást bevonni az egészségügybe: vagy „zsebbe nyúl” a kormány, vagy a lakosságtól kér – mondta az MSZP egészségpolitikusa az ATV Start című műsorában.

Az utóbbit kategorikusan visszautasította, mondván: a magyar emberek 99%-a „azért fizet adót és járulékot aktív pályafutása ideje alatt, hogy amikor szüksége van rá, akkor ne kelljen neki még egyszer zsebbe nyúlni”. Ennek ellenére már ma is többet költünk az egészségünkre saját zsebből, mint amennyit az állam belerak az egészségügybe – mondta...

NE KAPJ FRÁSZT ATTÓL, HA A VÁROSBAN KELL BRINGÁZNOD

KERÉKAGY BLOG
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2019.04.18.


A kerékpár sok más jó tulajdonsága mellett praktikus közlekedési eszköz is, de sokan nem mernek rá felülni, mert veszélyesnek tartják. A közvéleménykutatások is általában ezt az ellenérvet hozzák ki legerősebbnek. Lehetetlen mindenhol védett kerékpárúton tekerni, de ha eleinte frászt is kapunk, a nagyvárosi forgalomban is megtanulhatunk biztonságosan tekerni.

Az Index szerkesztőségében is elég sokan használják mindennapjaikban a biciklit, de többeknek meg kellett küzdeniük a félelmeikkel, kezdetben például inkább járdáztak, hogy ne kelljen az autók közé menniük.

„Sok évig bicikliztem forgalomban, aztán egyszer kicsit elütöttek (nem az én hibámból), azóta rettegek az autós forgalomtól. Van bringám is, és a lakásomtól idáig tartó szinte egybefüggő bicikliút is, mégsem tudom rávenni magam, hogy azzal jöjjek be a nagyvonalúan mérve is 3 km-es távon" – írta Anna.

A félelem ösztönös reakció, azt még úgysem könnyű leküzdeni, hogy ha azt mantrázzuk magunkban, hogy a KRESZ is kölcsönös bizalmi elven alapul, nem lehet bajunk, ha mindenki betartja a szabályokat. Persze, ha bátrak vagyunk, akkor sem biztos, hogy jó ötlet egyből a Nagykörúton elkezdeni a városi bringázást.

„Az autóvezetéshez hasonlítanám a városi biciklizést. Az autónál is előbb rutint kell szerezni, valahogy megtanulni a vezetés technikáját, és csak azután kimenni az utcára. Amikor először mentem önállóan autóval forgalomban, félelmetesnek tűnt. Érthető reakció ez a kerékpáron is" – mondta Abelovszky Tamás, a BringaAkadémia programvezetője...

ORBÁN ADDIG NEM AD PÉNZT A NOTRE-DAME ÚJRAÉPÍTÉSÉRE, AMÍG MACRON TÉRDEN ÁLLVA NEM KÖNYÖRÖG NEKI

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2019.04.18.


Ilyen ez a régivágású kereszténydemokrácia: se nem keresztény, se nem demokrácia. 

Az Orbán-kormány még nem döntött a hétfői tűzben hatalmas pusztítást elszenvedő Notre-Dame újjáépítésére felajánlott támogatásról – közölte Gulyás Gergely a Kormányinfón. A kancelláriaminiszter szerint az Orbán-kormány várja a franciák jelzését, hogy Magyarország miben tudna segíteni, és ha kapnak ilyet, a következő kormányülésen döntenek a mikéntjéről.

Ugyanezt már két napja elmondta Szijjártó Péter, aki szerint pénzügyi segítség is szóba jöhet a katedrális újraépítésére –

amennyiben a francia állam kéri ezt.

Amiből következik, hogy Orbán Viktor arra vár, személyesen Emmanuel Macron hívja fel őt, és térden állva könyörögjön a segítségért, meg hogy a Fidesz-elnöke mentse meg a kereszténységet, de legalább annak egyik világörökségi műemléktemplomát.

Mindezt az a párt- és nemzetvezető teszi, aki
- az utóbbi években már kéretlenül is Európa és a kereszténység megmentőjének deklarálta magát;
- meg kívánta szabni Nyugat-Európának, hogy fogadhatnak-e bevándorlókat;

- egy újabb fociakadémia felépítésére (ezúttal Szombathelyen, de adott már ilyenre a Vajdaságba és Erdélybe is).

De a Notre-Dame-ra, az emberiség kulturális örökségére nem futja...

A MORÁLIS FÖLÉNY

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: Szonja
2019.04.18.


Bálintnak és Mogorvának ajánlom szeretettel

A Morális Fölény (Moralus Superlativus Pithecus) Kultúrfölény néven is ismert, igen elterjedt jószág (egyfajta vírusnak is tekinthető, bár erről megoszlanak a vélemények tudós körökben).

Lelőhelye: Orbánia (itt őshonos), ezen belül jellemzően az internetes kommentszekciók, de élőszóban is igen elterjedt napjainkban..

Bár a meleget nehezen tolerálja, sőt nem tűri, mégis szeret az úgynevezett napos oldalon tanyázni. A közhiedelemmel ellentétben azonban Orbánia törésvonalai mentén könnyedén átszivárog bárhová, így ez a magma mélyéből előbukkanó vírusfajta gyakorlatilag mindenütt megtalálható.

Távoli rokona a Mocsári Troll (Anonymus Beszólus), és bár stílusjegyeikben sok tekintetben megegyeznek, a kettő mégsem összetévesztendő egymással.

Táptalaja az intolerancia, uszítással szaporodik. Hordozója előszeretettel hivatkozik külső okokra, de valójában a Morális Fölény belső békétlenségből jön létre.

Gyakori tévhit, hogy mindenki azt gondolja, hogy ő az egyedüli, aki a birtokában van, legfőbb veszélye pedig abban rejlik, hogy ezt valamilyen rejtélyes okból kifolyólag pozitívumként éli meg az egyed...


ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.04.18.


I N T E R J Ú

Fóti Tamás: Kitörési pont lehet a digitalizáció
Beszélgetés Richard Grieveson brit közgazdásszal

F E U I L L E T O N

Schein Gábor: Hal(l)hatatlan fanfárok
Márton László Walther von der Vogelweide-fordításáról

K R I T I K A

Darida Veronika: léptek
Robert Walser: Emlékszem, egy­szer. Fordította Báthori Csaba. Céd­rus Művészeti Alapítvány, Bu­da­pest, 2019, 64 oldal, 1990 Ft

Walser antihősei többnyire ez emberi kapcsolat lehetőségétől is elzárkóznak. Ezt mutatja a szintén most megjelent, Elsüllyedt ösvény című kötet (mely az 1914-es Kleine Dichtungen anyagát tartalmazza, ismét Báthori Csaba fordításában), amelynek nyitószövegében egy költő lebeszéli lehetséges patrónusát arról, hogy meg akarja őt ismerni: „én ugyanis olyan ember vagyok, akit nem érdemes megismerni”. Ez a költő a walseri szereplők egyik prototípusának is tekinthető. Elzárkózva, egy lepusztult világban él: „egy sivár, ódon házban lakom, mondhatom, romok között. De ez boldoggá tesz.” Ugyanakkor a régi, ódon dolgok iránti, már-már rajongó lelkesedését fejezi ki: „Nézze, ez úgy van: már egy új öltöny egészen felkavar és boldogtalanná tesz; és ebből úgy gyanítom, hogy mindent, ami szép, új és finom, gyűlölök, és mindent, ami régi, rongyos és ütött-kopott, szeretek.”

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Erős Ferenc: Ex libris

Csabai Márta: Eset-történet
Erdélyi Ildikó: Többletszem
Krékits József: Határhelyzetek és határterületek
Deviancia
Weiss János: Túl a félelmen?
Gábor György: Nem félsz book. Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2018, 239 oldal, 3590 Ft

A könyv nagy érdeme, hogy a félelemmel vívott küzdelem számára talált megfelelő formai konstrukciót. Eredetileg persze nem is könyvről van szó, hanem blogbejegyzésekről, amelyek 2015 októbere és 2018 októbere között születtek. A bejegyzések punktuálisak, alkalmakhoz kötődnek, de mindig nagyon szellemesek és lényegre törőek. A félelem elkerülésének bázisa a fölény megkonstruálásán keresztül jön létre.

Schüttler Tamás: Kalligaró búcsúbeszéde
Konrád György: Öreg erdő (Ása­tá­sok 2.) Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2018, 503 oldal, 5999 Ft

Az öregség, az elmúlás ezekben a szövegekben sztoikus nyugalommal tudomásul vett tényként, az élet teljességének részeként jelenik meg. Egy öt évvel korábbi kerek születésnapja kapcsán így ír: „Azt kérded, miért éljél? Csak! Mert akkor is jó, ha nem jó.” Majd a nyolcvanadik születésnapján, a különböző köszöntő beszédeket követően ő is el szeretne mondani egy búcsúbeszédet „talán Öreg erdő címmel. Elbúcsúzom attól, ami nékem adatott…föl tudom hívni a föld alatt a halottakat is, és üdvözölni tudok bárkit, akihez közöm volt.” (Alulmúlom 369.)

Nagy Kinga: Szövegbe veszve
Csobánka Zsuzsa Emese: Szé­pen ölni. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2018, 296 oldal, 3500 Ft

Ez a regény az öt felvonásos operák nagyszerkezetével kecsegtet, miközben a kereteket folyamatosan szétfeszítő szöveg töredezettsége nyilvánvalóan rácáfol erre. Ez a szövegvilág azonban nem a Mahler-szimfóniákra jellemző, darabokra eső nagykompozíció, a szemünk láttára és kezünk között szétforgácsolódó anyag jelenvalóságát mutatja fel, itt a talán egészet soha nem alkotó elemeket fogja össze egy vasabroncs, az enyészetet magába gyömöszölő teremtett struktúra. Ennek a struktúrának a léte (vagy meglétének illúziója) ad egyáltalán lehetőséget arra, hogy a különböző motívumok, szólamok önmagukra találjanak, tehát ez működteti azt az értelmezői keretet, ami az olvasóban elindítja a nyomkeresési mechanizmust, és ami a szövegben távoli elemeket is összekapcsol. Ez a nyomkeresés, olvasási stratégia a regény végén explicitté is válik egy Borges-hivatkozással: „Nekem van egy versem, amelyet a nővérem nem ismer, s amelynek a témája analóg: Jézusra gondolok, aki a galileai esőkre emlékezik, az ácsműhely szagára s valamire, amit sohasem lát az égben, s ami után vágyakozik: a csillagos égboltra. Hát, ezeket a nyomokat kéne követni.” (272.)

Gács Anna: Bazmeg isten gyermekei
Az ÉS könyve áprilisban – Margaret Atwood: MaddAddam. Fordította Csonka Ágnes. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 650 oldal, 4499 Ft

A MaddAddam főszereplői Toby és az előző könyvben ugyancsak szereplő jószívű kalandor Zeb. Kettejük későn jött, gyöngéd szerelme ad keretet az időben és térben csapongó elbeszélésnek. Toby életéről itt nem sokat tudunk meg, Zeb kalandos élettörténetét viszont ő csalogatja elő a férfiból, és aztán ő meséli tovább a guvatkáknak. Az elbeszélés, az áthagyományozás kérdése itt végképp kulcskérdéssé válik: Toby feladata lesz, hogy a gyermeki tudatú guvatkáknak fogyasztható formába öntse a közösség emlékeit. Egy ilyen mesélés során történik, hogy egy félreértés folytán a guvatkák az ember-társaságban oly gyakran emlegetett Bazmeget istennek vélik, és beépítik mitológiájukba. A kulturális áthagyományozás problémáján túl a túlélőknek a genetikai áthagyományozás fogós kérdésével is meg kell küzdeni: a regény végére négy édes, de egyelőre ismeretlen faji jellegzetességekkel rendelkező guvatka–ember keverék születik. És közben persze az életben maradás feladatáról sem feledkezhetek meg: az erőszakra képtelen, de mindenféle lénnyel kommunikálni képes guvatkák, az emberi génekkel felruházott, szuperintelligens, de a ravaszt meghúzni képtelen óriásdisznók és a ravaszt meghúzni legalább képes maroknyi embersereg végül összefog, és sok áldozat árán, de legyőzi a létüket fenyegető bűnözőket.

Széplaky Gerda: Labirintusban
(Nyomotokban. Inspiráló erők az orosz és a magyar kortárs művészetben, Mikve Galéria. Megtekinthető április 23-ig.)

György Péter: Orosz : magyar
(Nyomotokban. Inspiráló erők az orosz és a magyar kortárs művészetben, Mikve Galéria. Megtekinthető április 23-ig.)

Stőhr Lóránt: Bikák és emberek
(Carlos Reygadas: Mi időnk)

Nem tudom, Reygadas filmje mennyiben önéletrajzi ihletettségű és mennyiben önterápia, mindenesetre gyanakodhatunk, mert maga a rendező játssza a férj szerepét, felesége, Natalia López vágó Esthert, a két kisebb gyereket pedig szintén saját lányuk és fiúk alakítják. A hétköznapi hímsovinizmussal kapcsolatos önterápia, az öntudatlan vívott párkapcsolati játszmákkal való szembenézés távol Mexikótól is minden nő és férfi ügye.

Rákai Zsuzsanna: Egymás mellett
(Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Kirill Gerstein, Hamar Zsolt – Művészetek Palotája, április 11.)

A Nemzeti Filharmonikusok április 11-i hangversenye ebből a szempontból egyszerre volt szűkszavú és beszédes: a művészek mindössze két kompozíciót vettek fel a műsorukra, kissé azzal az attitűddel, mintha csak egymás mellé akarták volna helyezni őket, ugyanakkor – ahogyan azt a rendezvény promóciója sugallta – azzal a szándékkal is, hogy a XIX. század második felében egymással szemben álló két alkotói tábor, az abszolút és a programzene híveinek esztétikai horizontja közötti különbségek markánsan kirajzolódhassanak. Ami azt illeti, ezt bizonyos értelemben el is érték a művészek Brahms d-moll zongoraversenyének (op. 15) és Liszt Faust-szimfóniájának előadásával, noha a két alkotás közötti kapcsolatok rendszere természetesen jóval komplexebbnek mutatkozott a kontraszthatás meghökkentő, de nem feltétlenül gondolatébresztő erejénél, és az interpretációk erényei is vegyesen mutatkoztak meg.

Herczog Noémi: Homeless-burleszk
(Harold Pinter: A gondnok. R.: Alföldi Róbert, Radnóti Színház)

Totth Benedek fordításában A gondnok szövege jobb, maibb és mondhatóbb. Talán azért nehéz követni mégis (számomra), mert az újragondolás nem terjed olyan kérdésekig, mint például, hogy mit jelentettek a hatvanas évek Angliájában azok a nagyon is konkrét angol városnevek, amelyeket a szereplők emlegetnek. De amelyek társadalmi jelentésüket (vagy bevallom, nekem bármit) illetően annál is kevesebbet mondanak a magyar nézőnek, mint Mazsoláék tökháza vagy a Futrinka utca. Igaza van Alföldinek, ez nem politikus előadás. De nem is egzisztenciális abszurd. Inkább lassúcska burleszk.

Fáy Miklós: Nyolc kürttel a csatába
(Sosztakovics: 6. és 7. szimfónia – Deutsche Grammophon, 2019)

Ha az a kérdés, hallani-e ezt a mérhetetlen emberi szenvedést és halálközeliséget Andris Nelsons interpretációjából, akkor a válasz az, hogy nem. De minden mást hallani. Kisdobok finom rezdüléseit, vagy hogy a vonósok részint pizzicato, részint col legno, vagyis a vonó fájával játszanak, azt igen. A szimfóniát hallani, teljes terjedelmében.

Károlyi Csaba: Határon túl
(Pátria Rádió, Pozsony, Szombat délután Alindával, 14–17 óra közt)
Alinda azzal és arról beszélget, akivel és amiről akar. A beszélgetések érdekesek, csak az nem világos, mi köze mindennek a pozsonyi adóhoz. Hacsak az nem, hogy a magyar kultúra egy nagy egész (bár a magyar közélet már nem). Ezzel együtt jó lenne, ha szlovákiai, netán romániai vagy Amerikában élő vendégei is rendszeresen lennének a műsornak.

I R O D A L O M

Mán-Várhegyi Réka: Fohász
(...)
Ahogy a házigazdák vegán töltött káposztájából enni kezdek, megcsap a hónaljam sült húsra emlékeztető szaga. Fáradt melankóliával veszem tudomásul, nem ez az első alkalom, hogy váratlanul meg kell birkóznom egy szaggal, ami az enyém, és amit még soha korábban nem éreztem magamon. Attól már nem félek, hogy a többiek megérzik, és megítélnek vagy megsajnálnak miatta. Hogy például az Anna azt mondja a Gyurkának, hogy ez a szegény Györgyi, olyan büdös mostanában, engem már elvitt a lift, de ők még egy aggódó pillantás erejéig ott állnak az ajtókeretben. Különben a szagot valószínűleg csak képzelem. Ha mégsem, akkor ez is egyike azoknak a kellemetlen, sunyi változásoknak, amik együtt járnak az öregedéssel. Kicsi az esélye ugyan, de az is lehet, hogy beteg vagyok, kezdődő Parkinson-kór, annak is van szaga, amint azt a napokban megtudtam egy cikkből, amit soha nem terveztem elolvasni.

Bozsik Péter: Kubanap7
Útinaplók – Tematikus próza-összeállítás

Pontos és szubjektív történetek útközben. Bozsik Péter Kubája és Csehy Zoltán svájci töredékei

(trinidad, 02.10., szerda) a vasútállomáson hosszú sor, bolsevik tempó, mondaná zeke gyula barátom. mila áll be a sorba, én gyűlölöm a sorban állást, ő is, de ez az egész őt a csau-érára emlékezteti, így ő nyert, különben meg ő tud spanyolul. én közben sört iszogatva várok és nézelődöm. egy csapat gaucho poroszkál el mellettem, cowboykalaban, cowboycsizmában, ahogy a westernekben, csak a pisztolyok és pisztolytartók hiányoznak a derekukról. a különbség még annyi, hogy egyikük-másikuk a mobiltelefonját piszkálgatja vagy épp telefonál. nevetgélnek, ugratják egymást. káprázatos, nyugdíj közeli autók, szekerek, taligák, biciklisek, gyalogosok kavalkádját látom. húznak, vonnak, vontatnak, vonszolnak, visznek, szállítanak, hurcolnak, cipelnek, cipekednek. szorgos termeszek. ha valaki derékmagasságban elrepülne előttem egy kiszuperált szekrényben, azon sem csodálkoznék.

Csehy Zoltán: Solar Impulse
(Svájci útinapló-töredékek 2018-ból)

Útinaplók – Tematikus próza-összeállítás

Pontos és szubjektív történetek útközben. Bozsik Péter Kubája és Csehy Zoltán svájci töredékei

S. meséli, milyen rémült lett, amikor gázálarcot talált a szobája egyik zugában. (Az enyémben is van.) U. viszont halvérű komolysággal magyarázta el, hogy fel kell készülni mindenre, az esetleges légi csapásra, nukleáris katasztrófára, minden svájcinak van ilyen, sőt óvóhelye is, Svájc egy hatalmas erőd, egy óriási védmű. Svájc, a békés, extravagáns racionalizmussal készül a háborúra, valószínűleg ezért ússza meg évszázadok óta. Rengeteg katonát látni: vidám egyenruhások hatalmas pakkokkal, sőt egészen konkrét fegyverekkel. Minden svájci férfi 260 napot köteles szolgálatban tölteni huszas–harmincas éveiben, saját időbeosztás szerint. Közben fizetése nyolcvan százalékét kapja. Plusz hazakap két egyenruhát, és a saját fegyverét is megtarthatja. Minden svájci házban fegyverek lapulnak. S. Boszniában élt, a háború hosszúra nyúlt árnyékában: szerinte a háborúra nem lehet felkészülni.

Győrfi Kata: ropogott a bőr

Győrfi Kata: lentről kezd elmúlni

Győrfi Kata: a nyár, amit megálmodtam

Petőcz András: Újra a Lánchíd utcában

(Tandori-búcsú)

Petőcz András: Bűnben
Oscar Wilde-variáció

Petőcz András: A Moselle völgye
Jorge Semprun-variáció


ÉLET ÉS IRODALOM 2019/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.04.18.


P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Hajózni muszáj

A Balaton lassan már nem az országé, mondta Siófok független polgármestere a hirklikk.hu-nak, más ellenzéki orgánumok pedig úgy idézgetik ezt a kijelentést, mintha a polgármester a bölcsek kövét találta volna meg. Noha könnyen belátható, hogy Magyarország nem birtokos, hanem birtok, ergo nem tulajdona van, hanem tulajdonosa. Utóbbi nyilvánvalóan a magyarok vezetője, övé az ország, övé a Balaton is, azt csinál vele, amit akar.

Szerencsére a Balatonban lát fantáziát, így aztán nem ajánlja fel nagy keleti mesterének és példaképének, nem is porciózza szét a kliensei között, hanem nagyobbrészt magának tartja meg. Avatárái vagy ha úgy tetszik, arkangyalai (Lőrinc arkangyal, István arkangyal) kezelésébe adja, persze a hulladékból meg a morzsákból jut a baromfinak, a disznóknak, de a legyeknek és az egereknek is. Vidéki ember, tudja, hogy megy ez.

Bojár Gábor: Az én Európám

Kovács Zoltán: Homousion, homoiusion

Gábor György: Szekularizálódó vallás, szakralizálódó politika

Az 1970-es évek legelterjedtebb vallásszociológiai elmélete szerint – amely a neves amerikai vallásszociológus, Peter L. Berger munkásságához kötődött – legfőképp a tudományos és gazdasági élet megkövetelte racionális gondolkodás következményeként a vallás fokozatosan elveszíti a társadalomban betöltött szerepét. A mindenre kiható társadalmi mozgás, vagyis a szekularizáció Berger szerint az elvilágiasodás visszafordíthatatlan tendenciáit hozza létre: az egyházak befolyása és szerepe elsősorban a politikában és az oktatásban látványosan csökken; a társadalom, a tudomány és a kultúra intézményei fokozatosan kikerülnek a vallási institúció fennhatósága alól; a művészet és a tudomány autonómmá válik, s a világ egészét értelmezni kívánó transzcendens igényű magyarázatok elveszítik súlyukat és jelentőségüket.

Bárd Károly: Akihez semmi közünk
Fritz Bauer (1903–1968)

Késtem egy évet. Írásom főszereplőjét, Fritz Bauert, Hessen állam egykori főügyészét, a frankfurti Auschwitz-per fővádlóját, akinek felmérhetetlen érdemei közé tartozik Eichmann kézre kerítése, a Hitlerrel szembeni német ellenállás jogi rehabilitációja és emellett a német büntető igazságszolgáltatás reformja, halálának ötvenedik évfordulóján illett volna méltatni.

Balázs Gábor: Választások Izraelben

Losoncz Miklós: Brexit: meddig tart a türelem?

Nagyfokú empátiáról és felelősségérzetről téve tanúbizonyságot április 10-i rendkívüli ülésén az Európai Tanács teljesítette Theresa May brit miniszterelnök kérését, és meghosszabbította a kilépési tárgyalások határidejét. A kilépési folyamat lezárása továbbra is a brit alsóházon múlik. Az újabb halasztásnak akkor van értelme, ha a parlamenti képviselők hajlandók kompromisszumos megoldás elfogadására. Minél tovább húzódik a kilépés, annál több kár éri a brit üzleti szférát és a háztartásokat.

Bárány Tibor: Amit láttál, amit hallottál
Márton László hatvanéves

Mák Szilvia: Ünnepelni? Ugyan!

V I S S Z H A N G

Briglevics Tamás–Horváth Gábor: Állandó jó szerencse?

Dr. Szűcs R. Gábor: Néhány kiegészítés

Lantai András: Náci pózban

Haskó László: Fejjel a falnak

KZ: Helyesbítés

P Á R A T L A N

-átkai: IRMA TUDJA

feribácsi: MENNYI AZ ANNYI?

imsz: BEHÓDOLÁS

-hg-: FIZETTE
-hágé-: SEPRŰ

fkd: IDŐÉRZÉK

K. Zs. K.: ELBAZÁROSODIK

(bodansky): ANGYALI ÜDVÖZLET

Lázár György: TÚLTARTÓZKODÓK

Róna György: REPÜLTEK

-y -n: SPORTPARADOXONOK

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

EGY ÉV ALATT 14 HELYET ESETT MAGYARORSZÁG A SAJTÓSZABADSÁG-RANGLISTÁN

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.04.18.


Tovább romlott a magyar sajtószabadság helyzete a Riporterek Határok Nélkül (RSF) friss jelentése szerint. A nemzetközi újságíró-szervezet szerint ezzel hazánk a „problémás országok” közé került olyan országok társaságában, mint Sierra Leone (86.) , Peru (85.), Izrael (88.), Bissau-Guinea (89.) és Szerbia (90).

A jelentés kiemeli, 2018-ban a magyar média tulajdonjogai tovább koncentrálódtak az Orbán Viktorhoz köthető üzletemberek kezében.

A legfontosabb kritikus sajtótermékeknek be kellett zárniuk, míg a többiek függetlenségét folyamatosan veszélyezteti a kormányhoz közelálló oligarchák jelenléte a vezetőségben, a részvényesek között vagy éppen a pénzügyi intézményekben, melyek finanszírozzák őket” – írja a Riporterek Határok nélkül.

Megjelenik a jelentésben a tavalyi év talán legfontosabb kormánypárti médiapiaci lépése is, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása is, amelyhez ötszáz sajtótermék csatlakozott. A KESMA létrejöttekor az RSF már megkongatta a vészharangot, a szervezet szerint ugyanis ez fenyegetést jelent a magyarországi médiapluralizmusra nézve...

NOTRE-DAME A SZOKNYA ALATT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.04.18.


Egy bájos honlap tegnap a székletről – közkeletűbben szar – adott tudományos igényű ismertetőt a magyarok számára az univerzum összes pontjain olvashatóan. Kivétel Németország, ahol Dózsa László mamája – lánykori nevén Schmidt nacsasszony – szerint még kőbaltával vadásznak, így az ottani magyarok tudatlanok maradnak szar-ügyileg net híján, ami veszélyes az egészségre.

Éppen időben jött egyébként a felvilágosító dolgozat, hiszen, ahogyan az úr mondta Jónásnak Ninivébe küldve őtet Babitsnál “Nagy ott a baj, megáradt a gonoszság: szennyes habjai szent lábamat mossák…”, hasonképp kies hazánkban is zubog a mocsok, hogy ne lányregényszerűen beszéljünk róla, hanem komoly-felelősségtudóan: mindenhonnan ömlik a szar. Nem mindegy tehát, mi mindent ismerünk a lét végső, de korántsem jelentéktelen szubsztanciájáról.

Mint megtudjuk az írásműből, nincs ideális szar, számos formája létezhet, állaga, színe, szaga nagyon változatos, a legfőbb kitétel – mondja a dolgozat a Bristol Stoll Scale-re hivatkozva -, hogy nem szabad lebegnie. És itthon is vagyunk Pilhál Tamásnál meg a prostisrácoknál, akik huzamosabb ideje lebegnek itt nekünk, következésképp baj van velük, és de még mekkora nagy. Szegény Jónás Neria falai előtt még jobban meghasonlana, sírva kérné a Xanaxát, de az Úr nem adna neki, mert csak.

Ennek a prosti Pilhálnak, mint azt mindenki tudja úgyis, az ifjú forradalmár Nagy Blankával volt afférja, hogy befényképezett a szoknyája alá, és közzé tette az alábbi szavakkal: „Trágárka villant – A magyar Sharon Stone, avagy Elemi ösztön a Szemkilövető pártban.” Erről már szakdolgozatok születtek, magam csupán a kályha-szerep miatt elevenítettem föl, mintegy fogódzóként, hogy lássuk, hol is élünk.

Nagy Blanka válaszolt is a lebegő – következésképp egészségtelen – alaknak, miszerint: “Ma este kérlek öleld meg nagyon a kislányodat és mondd neki, hogy szereted és mindig vigyázni fogsz rá és ha bárki ilyet csinál vele akkor elkapod a grabancát az illetőnek. Az én édesapám már sajnos nem teheti meg ezt.” – ettől ez a Pilhál elérzékenyült, és keblére ölelte mintegy a megtévelyedettet...

HOGYAN VERNEK ÁT MŰSZAKI ÁTADÁS SORÁN?

IFL GAZDASÁG BLOG
Szerző: SZARVAS NORBERT
2019.04.15.


A műszaki átadás az egyik legfontosabb mérföldkő egy új építésű lakás megvásárlása során. Ugyanakkor törvényi kötelezettségünk "észrevenni a hibákat", máskülönben kellemetlen hónapok elé nézünk, amíg várjuk a garanciális javításokat. Persze ilyenkor már felborul a status quo, hiszen a vállalkozó megkapta a pénzét, tehát kevésbé érdeke visszajárni hozzád javítgatni. Most nézzük meg, hogy mivel trükköznek...

Kizárólag napfényben mutatják be a lakást

Kezdjük a legalapvetőbb kivitelezői trükkel. Az köztudott, hogy bizonyos fényviszonyok elég jól elfedik az olyan látható hibákat, mint a fali festés minősége -színeltérések. Éppen ezért gyakorlatilag nem fordulhat elő, hogy a műszaki átadást sötétben, lámpafény mellett ejtsék meg, ahol sokkal jobban láthatóvá válhatnak ezek az eltérések.

A tisztasági festés hiánya mindent indokol

Ha valami hibát veszel észre a falon, akkor a kivitelező elüti egy "tisztasági festés még nincs" című örökzölddel. Nagyjából ezt szokták mondani a színárnyalatok eltérésére, a látható fugahelyekre vagy a "hullámozó falra" egyaránt. Persze teljesen jogos érvelés a kivitelező részéről azt mondani, hogy nincsen értelme teljesen lefesteni a lakást amíg minden hiba ki nincsen javítva. De mihez kezdesz, amikor birtokba adáson jössz rá, hogy a tisztasági festéstől nem lett egyenes a fal?...

"AZ ÖN FŐNÖKE AZ OROSZOKNAK KÉMKEDIK?" - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.04.18.


Az ex-kém Katrein ismét megerősítette, az orosz hírszerzés magyarországi tevékenysége súlyos. Orbán megpróbálja kijátszani a Nyugatot és Oroszországot egymás ellen. Lapszemle.

Magyarország az orosz hírszerzés logisztikai központja címmel a Voice of America Katrein Ferenc inkognitóban tett vallomását írja le, aki öt és fél éve hagyta el Magyarországot. Ahol a kémelhárításnál először műveleti igazgatóként, később a legfőbb vezető tanácsadójaként dolgozott. Az ön főnöke az oroszoknak kémkedik? – ezt a kérdést ugye nem szívesen teszi fel senki NATO-szövetségesének, márpedig nemegyszer fel kellett tenni a Magyar Alkotmányvédelmi Hivatalban, amikor Katrein gyanúba keveredett az elmúlt másfél évtizedes tevékenysége miatt. Márpedig jócskán szolgáltatott okot hozzá. ’Aztán eljött az a fordulópont, amikor kénytelen vagy nemet mondani’ – vallotta be maga az ex-kém Jamie Dettmernek egy vasútállomás közeli kávézóban Magyarországon kívül, ahol szürcsölgette feketéjét. Mert egyrészt olyat kértek tőled, amit nem tartottál helyesnek, másrészt akkor telt be a pohár, amikor már nem tudtál mit kezdeni az orosz hírszerzés budapesti tevékenységével, többek között azért, mert kettős orosz ügynököket kellett beszervezni.
Miért kell a Nemzetközi Befektetési Banknak Budapestre költöznie?

Mindez pedig akkor bukott ki, amikor a hidegháborút túlélt orosz befektetési bank budapesti áthelyezésére vonatkozó orbáni döntés politikai vihart kavart. Az ellenzék is feltette a kérdést, akárcsak a nyugati hírszerzés, hogy miért kell a Nemzetközi Befektetési Banknak Budapestre áttenni a székhelyét, hisz elég egyértelmű volt, hogy Nyikolja Koszov, a bank vezérigazgatójának szülei közvetlenül be voltak kötve a KGB-hez. Tehát az oroszok innen fognak kémkedni? A gyanúsítgatást persze mindenki visszautasította. Katrein Ferenc ennek az ellenkezőjét állította az újságírónak, teljesen világos, hogy ezen és sok egyéb cégen, befektetésen, üzleten keresztül az orosz hírszerzés megvetette a lábát hazánkban. Hisz Orbán kormánya teljes diplomáciai védettséget biztosított a bank számára. Az orosz hírszerzés összes szolgálata – az FSZB, a GRU és az SZVR – kifejezetten aktív tevékenységet folytatnak Magyarországon – nem kérdéses Katrein szerint. Úgy tűnik, Orbán kijátssza az oroszokat és a Nyugatot egymás ellen, mert a bank tevékenysége elé semmilyen akadályt nem gördített és nincs kontroll alatt. Márpedig egy NATO tagországnak felelősséget kellene éreznie szövetségesei iránt - véli Katrein. Sőt nemegyszer feltették maguknak a kérdést, hogy most ők a NATO-nak vagy az oroszoknak dolgoznak?
A magyarok nem vágták el a szálakat az orosz hírszerzéssel

A problémák ott kezdődtek, hogy a csehekkel vagy a baltiakkal ellentétben, a magyarok nem vágták el teljesen a szálakat az orosz hírszerzéssel. Szerinte 2007-ig visszavezethető ügyek vannak, és itt Gyurcsány kormányát is megemlíti, s ez nem újkeletű, korábban már több külföldi médiumnak is elmondta ezeket. Az elmúlt 8 évben legalább százan hagyták el a szolgálatot, mert meg volt kötve a kezük, mert munkájuk során az orosz kémelhárításba ütköztek. Szerinte az Unióba innen kémkednek az oroszok, a helyzetet súlyosnak nevezte és figyelmeztetett, senki ne becsülje alá az oroszok itteni tevékenységét.

Az oroszok már a spájzban vannak – kérdést körbejárva a német rádió és DeutschlandFunk is épp az orosz bank magyarországi tevékenységével foglalkozik, alapvetően azonban magyar, elsősorban a Népszava forrásaira hivatkozva. Az orosz kémkedésre vonatkozó vádat a kormány azzal veri vissza, hisz az orosz tulajdonrész a kisebbségi, csak 46%, míg a többségi tulajdon 5 térségbeli NATO-tagország kezében van...

ÚJABB FURCSA PARKOLÁSI CSÚCSBIZNISZ: PÉCSRE FELEANNYIÉRT SZÁLLÍT EGY CÉG, MINT ÓBUDÁRA

24.HU
Szerző: BAKSA ROLAND
2019.04.18.


- Óbudán egy parkolási üzletet (parkolóautomaták leszállítása és üzemeltetése) olyan cég nyert el, amelyiket két évvel korábban Zuglóban kigolyóztak egy pályázatból, pedig övé volt a lényegesen olcsóbb ajánlat.

- Most vastagon fog a ceruza: dupla áron dolgoznak. A DBM Kft. Óbudának darabonként 3,25 millióért szállít automatákat, noha pár hónappal korábban Pécsre ugyanilyen típusú automatákat ennek a feléért, 1,6 millióért vitt.
- A cégnek nem volt nehéz nyernie a III. kerületben: Óbuda csak őket kérte, hogy tegyenek ajánlatot, vagyis nem volt verseny.
- A kerület azzal védekezik, hogy már most is használnak ilyen típusú automatákat, bővítik a parkolási zónát, és szerintük csakis ugyanezzel az automatával tudják ezt megtenni, ezt a típust pedig Magyarországon kizárólag a DBM forgalmazza. Monopolpozíció.
- A szakértő-politikus szerint nem igaz, hogy nem lehet összehangolni más típusú automatákat egymással, Budapesten három kerületben is különböző fajta parkolóautomaták működnek.

Egy ideje a zuglói önkormányzatnak komoly veszteséget okozó fizetős parkolás miatt magyarázkodik a Fidesz, az MSZP és a kerület polgármestere Karácsony Gergely, jellemzően egymásra mutogatva.

A zuglói üzletből az utolsó pillanatban kiszorult egy cég, a DBM Banktechnikai és Kereskedelmi Kft., amely csaknem 300 millió forinttal olcsóbban ajánlkozott a parkolóautomaták leszállítására és üzemeltetésére, mint az egymilliárd feletti ajánlatával győztesnek hirdetett csoportosulás. A zuglói bírálóbizottság valamiért nagyon nem szerette volna két éve, ha a DBM győz, kevesellték a vállalási árat, és végül kizárták a versenyből. A DBM-re azonban most rámosolygott a szerencse: gyors egymásután két üzletet is behúzott.

Ezt az teszi különlegessé, hogy az egyik munkát a másikhoz képest igen magas áron vállalt el.

A vidéki nagyvárosok közül 2017 végén először Szegedre telepítettek érintésmentes bankkártyás fizetést is lehetővé tevő parkolóautomatákat, most pedig Pécsen helyeznek el 168 ilyet. A pécsi városüzemeltetési cég felhívására hárman jelentkeztek, a DBM nettó 274 milliós ajánlatával győzött. A legyőzöttek között volt az a csoportosulás (Parkeon SAS – C-Ware Kft. konzorcium), amelyik két éve Zuglóban a jóval magasabb ajánlott ár ellenére is megkaparintotta a bizniszt...

NEM MARADT MÁS, MINT A MINDEN IRGALMAT NÉLKÜLÖZŐ MENEKÜLTPOLITIKA ÉS A LETELEPEDÉSI KÖTVÉNYEK BIZNISZE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2019.04.18.


„A Szíriából érkezőket menekültként kezelik, és a státuszuknak megfelelő ellátásban részesítik. A magyar belügyminiszter kérte az ország lakosságát, különösen azon települések lakóit, ahol menekülttáborok vannak, hogy toleránsan kezeljék ezeket az embereket, mert ők nem jószántukból jöttek Magyarországra, hanem fegyveres harcok, atrocitások elől menekültek.” A hivatalos kormányzati portál 2014 októberében számolt be Pintér Sándor e megfontolt szavairól.

Alig három hónappal később a magyar kormány megkezdte a menekültellenes propagandakampányt, amely azóta is tart, egyre terebélyesedik, és politikailag kétségtelenül hatalmas sikerekre vezet. Amennyiben a siker mércéje a Fidesz választási győzelme, amelynek 2018-ban a migrációellenesség az egyik alapköve volt.

Hiba lenne tagadni, hogy a 2015-ös menekülthullám és a franciaországi terrorcselekmények kivételes szituációt teremtettek. Az új helyzetre a kormányzat előbb feltűnő tehetetlenséggel, majd extrém és azóta sem szűnő keménységgel, számos esetben nyílt jogtiprással reagált. Ennek a magatartásnak a betetőzése a tranzitzónákban újra és újra előforduló éheztetés gyakorlata. A magyar állam csak ismételt európai bírósági közbeavatkozások nyomán hajlandó ételt adni egyes, Magyarországon tartózkodó menedékkérőknek.

A krízis időszakában az Orbán-rendszer nem csak a menekültkérdéshez való viszonyát változtatta meg, s nem is csupán a témát emelte az ez iránt addig közömbös magyar választópolgárok érdeklődésének középpontjába. Többet tett ennél, átalakította a „mi” és „ők” kategóriáit, kitágította a „politikai idegen” fogalmát. Évekkel korábban egy elméleti művében Szabó Márton politológus úgy fogalmazott: „A politikai »nem mi« absztrakt kategóriája (…) mindig konkretizálódik, az idegen tehát valamilyen meghatározott idegenné válik.” Ezt a konkretizálást vitte végbe a kormány 2015-ben...

DEVIZAPEREK: ÚJABB RÉSZLETEKET TUDTUNK MEG A KÚRIÁTÓL - INFORMÁCIÓINK SZERINT 5000 BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VAN MÉG FOLYAMATBAN

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.18.


Az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatban hozott legújabb döntés csak a még folyamatban levő ügyek elbírálásánál lehet irányadó, a jogerősen már lezárt ügyeket nem érinti, perújításra nem ad alapot – tudta meg az Azénpénzem.hu a Kúriától. Információink szerint egyébként mintegy 5000 olyan eljárás folyik, amit egészen biztosan érint az új fejlemény.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) már tavaly szeptemberben kimondta, hogy a devizahiteleseknél érdemben vizsgálható az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége – tekintet nélkül a forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre. A Kúria vizsgálati csoportja úgy látta, hogy az uniós döntés csak az eddigi magyar gyakorlatot erősíti meg. Az EUB az idén márciusban azonban újabb, többek szerint alapvető jelentőségű határozatot hozott az ügyben (és további eljárások is folynak). Ezt követően került napvilágra a magyarországi fordulat.

A Kúria Konzultációs Testülete sorra vette, mely esetekben mentesülhet az adós az árfolyamkockázat terhe alól. Kimondták azt is, hogy a bíróságoknak nem szabad a fogyasztóval szemben túlzottan magas elvárásokat érvényesíteni, figyelemmel kell lenni arra, hogy a felek között „információs egyensúlyhiány” áll fenn. Azóta a sajtóban vagy sűrű csönd, vagy olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, mint amit az Azénpénzem.hu az OTP első emberétől és jogászától hallhatott.

Pedig óriási jelentőségű a dolog. Egy ilyen szemlélet (az „információs egyensúlyhiány”) tükrében meglehetősen jogszerűtlennek tűnik, ami az elszámoltatás és forintosítás idején történt. Aki esetleg nem emlékezne: csak úgy lehetett vitatni az értesítőben foglaltakat, hogy a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) benyújtott beadványokban konkrétan meg kellett jelölni, milyen számítási hibát követett el a bank. Miközben a felügyeleti hatóság (MNB) maga hangsúlyozta, hogy a valós kalkulációt csak a hitelintézetek tudják elvégezni. A panaszosok összesen 0,7 százaléka tudta végül az eredményt megváltoztatni. Hasonló (tulajdonképpen még durvább) volt a helyzet az „adósmentő” törvényekkel...

HÉTKÖZNAPOK EGY HALÁSZHAJÓN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Béla
2019.04.18.


Béla története minden, csak nem hétköznapi. Franciaországból indul és egészen a Jeges-tengerig tart, miközben feltárulnak előttünk egy halászhajó hétköznapjai. Szóval nem akármilyen poszt következik ma.

„Az 1990-es évek elején Franciaországban dolgoztam, többek közt Marseille-ben is a kikötőben. Szakmám révén értek a gépekhez, hidraulikához, elektromossághoz, stb.

A hajógépészet egy kissé hasonlít a repülőgépészethez. Sem a levegőben, sem a tengerek, óceánok közepén nem lehet „félreállni a leállósávban” és megszerelni a gépet. Elugrani egy boltba, hívni egy specialistát, stb.

A Tom Hanks-féle Apolló-filmben olyan légszűrőt kellett összebarkácsolniuk a szénmonoxid-veszély miatt, hogy ne fulladjanak meg, ami segítette őket a hazajutásban. DE csak abból, amit az űrhajón találtak.

Szó szerint „négyszögesítették a kört”! Aki látta a filmet, tudja, miről beszélek. Egy hajón ugyanez a helyzet, sőt néha még ennél is rosszabb.

Irány Amerika!

Franciaországból Amerikába kerültem. New Yorkban dolgoztam mint taxis 8 hónapig (ez külön megérdemelne egy regényt), majd St.Louis következett a repülőtéren, majd Chicago a kikötőben, majd Los Angeles a filmgyárban, majd végül Seattle Washington államban.

A repülőgépes taxinál voltam kisegítő szerelő, majd egyszer csak egy román-magyar barátom ajánlására jelentkeztem egy halászhajóra gépészsegédnek. Ez egy komphajó volt Tacoma és Seattle között...

KITÖRÉSI PONT LEHET A DIGITALIZÁCIÓ - BESZÉLGETÉS RICHARD GRIEVESON BRIT KÖZGAZDÁSSZAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: FÓTI TAMÁS
2019.04.12.



A Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet (WIIW) vezető elemzője szerint régiónk szinte egyetlen versenyképes kitörési pontja Ausztriával vagy Németországgal szemben a digitalizáció. Az intézet tavaszi – 2021-ig szóló – előrejelzése a térség 23 gazdaságának növekedési dinamikájának lassulását vetíti előre, és az okok az elmaradt orosz szerkezeti reformoktól kezdve a nyugati kereslet-visszaesésig szerteágazóak. „Magyarországon a korrupció még az orosz szint alatt van, de a trend már érzékelhető kockázatokra utal.” A kutatót foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon kellően kompenzálják-e az uniós támogatások a külföldi befektetők profitkivonását.

Az előrejelzés – szemben a magyar kormány várakozásával – a növekedési ütem jelentős lassulását jósolja, 2021-re csupán 1,9 százalékot prognosztizál. Miért a pesszimizmus?

– Magyarország tavaly 4,9 százalékos növekedést produkált, amire 2004 óta nem volt képes, így a térség második legjobban teljesítő gazdasága. A lassulás egyik oka lesz az uniós támogatások csökkenése, hiszen a kormány arra törekedett, hogy minél gyorsabban, minél több pénzt hívjon le, így ez évtől már mérséklődnek az uniós források, kevesebb áll rendelkezésre a ciklus utolsó éveiben, 2020 végéig. Fel kell készülni arra, hogy 2021-től várhatóan jelentősen kevesebb uniós pénz lesz elérhető, részben a Brexit következményeként – kétlem, hogy Németország hajlandó lenne pótolni a brit hozzájárulást. Magyarország rendkívül exportérzékeny, az eurózóna gyengülését így megérzi, ezért aligha ismétlődik meg az elmúlt egy-két esztendő felfutása. És végül az ipari kapacitási és munkapiaci korlátok is hátrányosan érintik. Míg a multiknak könnyebb megoldást találniuk – hiszen képesek magasabb bért fizetni –, addig a kisvállalkozások nem tudnak megbirkózni a munkaerőhiánnyal, és bedobják a törülközőt.

Bírálják az intézmények függetlenségének csorbulását, ami különösen az uniós tagállamok esetében érdekes, hiszen csatlakozásuk idején már megfeleltek a politikai feltételeknek.

– Ezek a fejlemények országonként különböznek. Van, ahol a korrupció a legnagyobb gond, másutt a jogrendszer függetlensége vagy éppen az oktatás szerkezete. Tudomásul kell venni, hogy a kérdések a külföldi befektetőket is foglalkoztatják, márpedig az egész régió függ tőlük – Magyarország aztán végképp. Amikor a befektető Kelet-Közép-Európában a szakképzett munkaerő hiányával szembesül, akkor alternatívákat keres, például Észak-Afrikában, Törökországban vagy Ukrajnában. Csakhogy itt jönnek a képbe az intézményi szempontok, Magyarország esetében is. A költségek mellett az infrastruktúra állapota, az uniós tagság, a működő jogrendszer mind az ösztönző elemeket gyarapíthatja, és ezt a vonzerőt nem volna szabad figyelmen kívül hagyniuk a térség uniós államainak.

Az Európa Tanács korrupcióellenes országainak csoportja, a Greco, a közelmúltban bírálta a magyar kormányt, amiért nem hozza nyilvánosságra jelentésüket a magyarországi korrupcióról.

– A nyugati befektetőkkel folytatott beszélgetéseinkből kiderül, hogy például az osztrákok számolnak a korrupció bizonyos fokával, bekalkulálják költségeikbe és elfogadják ezt az üzleti környezetet, nem csak Magyarországon. Ha a korrupció mértéke túlságosan elszabadul, mint történt például Oroszországban, az elriasztja a befektetőket, azzal a felárral már nem hajlandóak üzletelni. Az a benyomásom, hogy Magyarország még nem érte el ezt a kritikus szintet, de a trendből érzékeljük a jövőbeni kockázatot.

Magyarország exportjának egyik fő ága a gépkocsigyártás. Mennyiben jelent gondot ez a relatív egyoldalúság?

– Tény, hogy a térségből a magyar, cseh és a szlovák ipart érinti ez a jelenség drámaian, ami sokkal kisebb mértékben igaz például a török vagy kazah iparra. Nem mondjuk azt, ha a német növekedés visszaesik egy százalékkal, akkor az automatikusan egyszázalékos gyengülést hoz magával Magyarországon, de a végén mégiscsak annak közelében lesz, ugyanis ennyire erős az integrációs függés...


KALANDOS ÚTON KERÜLT ELŐ A TITANIC KARMESTERÉNEK HEGEDŰJE

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: MOLNÁR CSABA
2019.04.18.


Noha messze nem a Titanic katasztrófájában haltak meg a legtöbben a tengeren, a hajó mégis több mint száz éve nem engedi el az emberek képzeletét. Talán a hajó első útját övező médiakampány, talán az elsüllyeszthetetlenség mítoszának csúfos bukása az oka, de a Titanickal kapcsolatos minden apró történet, illetve a hajóról származó legjelentéktelenebb tárgyak is milliókat ejtenek ámulatba. Mi is írtunk már a részeg pékről, aki utolsóként hagyta el a hajót (élve); a hajó elfeledett második katasztrófájáról; a katasztrófa egyetlen, megszégyenült japán túlélőjéről; a nőről, aki túlélte a Titanic, a Britannic és az Olympic elsüllyedését is; illetve a Titanic egyik fűtőjéről, aki még nála is több hajószerencsétlenséget vészelt át élve...

ELEGEM VAN A NÉMA HARANGOKBÓL

ELEGEM VAN
Szerző: Elegem Van
2019.04.18.


Nagycsütörtökön elbattyognak a harangok Rómába, elcsendesednek a templomtornyok. A magyar harangok korábban indultak, évekkel ezelőtt, mert messze van az a Róma. Ezért aztán hiába rángatják az atyák/lelkészek a kötelet, nincs hang, amely felverné a puszták népét. De lehet, hogy nem is rángatják, hiszen az "ahogy lehet" egyházai nem akarnak bajt maguknak. Megszokták, hogy megadják a császárnak, ami a császáré, cserébe a császár is juttat ezt-azt. Mindenki szem a korrupciós láncban. Hát csendben maradnak akkor is, amikor Jézus már rég ostort ragadna.

Itt lenne az ideje, hogy az egyházak tiltakozzanak a keresztényietlen országvezetés ellen. Miért nézik el a keresztény/keresztyén egyházi vezetők ezt a züllést? Le vagyok maradva, és törlődött a tízparancsolat? Jézus visszaszólt és kinyilatkoztatta, hogy kereszthalála nem ér? Meggondolta magát? Önmagukat keresztény, plebejus politikusnak hazudók tapossák nap mint nap a keresztény tanokat, ám semmi reakció az egyházi vezetők, lelkipásztorok részéről. És ez nem helyes...

ELSZÁNT A KORMÁNYPÁRTI TÁBOR, AZ MSZP ÉS A PÁRBESZÉD EGYÜTT MEGELŐZTE A JOBBIKOT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Z.Á.
2019.04.17.


A Závecz felmérése szerint 38-ról 43 százalékra nőtt azok aránya, akik biztos választóknak tekintik magukat.

A legelszántabb fideszesek az alacsony iskolázottságúak, az időskorúak, a nők és a falvakban élők. Ezekben a társadalmi rétegekben ugyanis 60 százalékot meghaladó a Fideszt biztosan választók aránya – derült ki a Závecz Research legfrissebb közvélemény-kutatásából. A teljes társadalomban a kormányt 53 százaléknyian választanák, ez márciusban 50, míg februárban 49 százalék volt. Az MSZP és Párbeszéd összesen 13, a Jobbik 12, a DK 9, a Momentum és az LMP 4-4 százalékra számíthat jelenleg. A Toroczkai László-féle Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt 2 százalékon áll...

WEBER ISMÉT SZÜKSÉGÉT ÉREZTE, HOGY ELHATÁROLÓDJON ORBÁNTÓL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.04.18.


- A Bundestag konzervatív elnöke azt gondolja, hogy Nyugat-Európának jobban tekintetbe kellene vennie a keleti tagok aggályait

- A nacionalisták előreláthatólag jól szerepelnek az európai választáson, csak utána kerülnek bajba, mert a belső ellentétek miatt aligha képesek hatékonyan együttműködni

- Képmutató és hatástalan a magyar családpolitika - írja a konzervatív brit Times

Politico

Manfred Weber megismételte, hogy Orbán Viktor több olyan döntést is hozott, amelyek elfogadhatatlanok a Néppárt számára, ezért a Fidesz kizárása még egyáltalán nem került le a napirendről. Az EPP bizottsági elnökjelöltje ezt abban a választási tévévitában fejtette ki, amelyet szociáldemokrata vetélytársával folytatott. Utalt ugyanakkor arra, hogy más pártcsaládoknak is vannak gondjaik bizonyos pártokkal, a szociáldemokratáknak pl. a román PSD-vel. Timmermans azonban erre úgy reagált, hogy itt lényeges különbség mutatkozik a konzervatívokhoz képest, mivel ő a maga részéről semmiképpen sem hajlandó együttműködni a szélsőjobbal. Ám az osztrák kormányban a kereszténydemokraták oldalán helyet kapott a szélsőjobbos Szabadságpárt. Weber itt közbeszólt, mondván, hogy ők sem kaphatóak a közösködésre a szélsőségesekkel.

Mindkét politikus egyetértett abban, felül kell vizsgálni az unió menedékpolitikáját. Abban is egyezett a véleményük, hogy a migrációs nyomás ez EU-barát kormányoknak köszönhetően enyhült. Weber ugyanakkor nem ért egyet a francia elnökkel abban, hogy az EP-választás a haladó erők és a populisták harcát hozza. Szerinte kompromisszumot kell elérni. Ugyanakkor burkoltan bírálta vetélytársát, mert úgy ítéli meg, hogy az a Bizottság alelnökeként idáig nem sokat ért el Lengyelország ellen a 7-es paragrafus alapján. A másik erre úgy reagált, hogy az eljárást azért indították, mert az ügyet a Tanácsa kezébe akarták adni.

Die Welt

A német alsóház elnöke óv attól, hogy a Nyugat kioktassa a keleti tagokat. Schäuble egy berlini pódiumvitán beszélt és rámutatott, hogy egyre mélyülnek az árkok Európában, de nem szabad lebecsülni a volt szocialista államok gondjait. Kiemelte, hogy belülről és kívülről egyaránt veszély fenyegeti a közös értékeket, és már nincs sok idő azokat megvédeni. Kína és az USA nagy vetélytársat jelent, és ha Európa nem ébred fel, akkor hamarosan érdektelen tényező lesz. De számára a legnagyobb gondot e pillanatban az jelenti, hogy a Nyugat úgy kezeli a földrész keleti felét, mint egykor Nyugat-Németország az NDK-t. Mindent jobban tudott, nem vette figyelembe a keletnémetek aggályait.

Hogy a hiba ne ismétlődjön meg, ahhoz azt ajánlja, hogy a mag-Európának meg kell szabadulnia a nagyképűségtől. Jobban figyelembe kell vennie mások érdekeit, és nem szabad azt hinnie, hogy mindent jobban tud, csak azért, mert nagyobbak a tapasztalatai a demokrácia ügyében. A bevándorlás kapcsán pl. a visegrádi csoport nem látja, miként lehet beilleszteni Európában ennyi embert, ám ezt a másik oldal azzal intézi el, hogy Keleten le van maradva a demokrácia, ezért jajonganak az ottani kormányok. Ám Schäuble szerint a következmény az, hogy ezek az államok úgy érzik, lekezelik őket, ezért csak még távolabb kerül a közös, európai megoldás. Ám kompromisszum nélkül nem lehetséges olyan szabályrendszer, amellyel rendezni lehetne a menekültügyet.

Bloomberg

A hírügynökség szerint ugyan a korábbinál sokkal jobb eredményre számíthatnak a keményvonalas európai nacionalisták a jövő havi választáson, de valószínűleg nem tudnak elég szervezettséget felmutatni, hogy éljenek a helyzetükkel, annál is kevésbé, mert a jelek szerint a szélsőjobb maga sem hisz abban, hogy képes lesz ütőképes frakciót összehozni. Ez még akkor is így van, ha elviheti akár a helyek egyharmadát is. De ha sikerülne összefognia, akkor képviselői bizottsági elnököket adhatnának és más tisztségeket is betölthetnének, azaz érdemben tudnák befolyásolni a Parlament munkáját. Emellett beleszólhatnának a Bizottság és a Tanács tevékenységébe is. Ehhez azonban meg kellene nyerniük a Fideszt és a PiS-t.

Ezzel szemben a liberálisok abban bíznak, hogy a szélsőséges fenyegetés mozgósítja a középpártokat. Kezükre játszik, hogy a szélsőjobb idáig mindig is nehezen tudott dűlőre jutni saját magával, ha bármikor is felmerült az együttműködés lehetősége. Ugyancsak közbeszólhat a nacionalizmus és az ideológia. A Le Pen-féle Nemzeti Front pl. túlságosan is szélsőségesnek minősítette a Jobbikot. A Liga jelenleg ütközik az osztrák FPÖ-vel Dél-Tirol kérdésében. Az AfD-vel pedig az euróövezetben engedélyezett költségvetési hiány miatt van vitája. Orbánhoz hasonlóan Salvini is nagy barátja Putyinnak, a lengyel kormánypárt ezzel szemben nem szeretné, ha az EU rendezné a viszonyt Oroszországgal...

LUFI-KAMPÁNY¬REPÜLŐTÉR – LAPAJÁNLÓ A 168 ÓRA 2019. ÁPRILIS 18-I SZÁMÁBÓL

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2019.04.17.


A főpolgármesteri kampány központi eleme lett a Liszt Ferenc repülőtér forgalomnövekedéséből adódó környezeti terhelés. Tarlós István és Karácsony Gergely is új helyre költöztetné a gyakori és olcsó fapados járatokat, miközben ezt 100 kilométeres körzetben korlátozza a 2005-ös privatizációs szerződés.

Orbánnak kitelt a becsülete

Magyarország az unióban elszigetelődött, és ez már nem pártügy, hanem nemzeti tehertétel – nyilatkozta a 168 Órának Udo Bullmann, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője. Álláspontja szerint amennyiben Magyarország nem csatlakozik az európai ügyészség rendszeréhez, úgy olyan támogatási struktúrát kell létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy az unió a magyar kormány megkerülésével önkormányzatokat és vállalkozókat közvetlenül támogathasson. A német politikus, aki az általa vezetett frakció két magyar tagpártjának, az MSZP-nek és a DK-nak a közös kampánynyitó eseményére érkezett Magyarországra, lapunknak azt mondta: az uniónak nincsenek pénzügyi alapjai Orbán oligarcháinak támogatására. Aki kérdez: Barát József.

Lufi-kampányrepülőtér

A főpolgármesteri kampány központi eleme lett a Liszt Ferenc repülőtér forgalomnövekedéséből adódó környezeti terhelés. Tarlós István és Karácsony Gergely is új helyre költöztetné a gyakori és olcsó fapados járatokat, miközben ezt 100 kilométeres körzetben korlátozza a 2005-ös privatizációs szerződés. Ez a korlátozás a maradék 25 százaléknyi repülőtérrészvény 2011-es eladásakor is hatályban maradt. Rajnai Attila látlelete Ferihegy elmúlt húsz évéről.

Munkásmenekülők

2015 óta az ellenőrzött migráció esetleges pozitív hatásainak ösztönzése törlődött a kormányzati elképzelések közül. Holott a 2013-as – és még ma is hatályban lévő – migrációs stratégiában ez áll: „szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal, keresőtevékenység folytatásával, valamint tudásalapú migráció érdekében beutazók körét és számát”. Ehhez képest az Orbán-kabinet az elmúlt években politikai harcmezővé tette a menekültügyet. Immár a családpolitika ideológiája sem más, mint a bevándorlással való szembeszegülés, amelynek következtében Magyarország lemondott a szabályozott migráció előnyeinek még a mérlegeléséről is. A kommunikációs propagandát a kormánypárt éppen ezekben a hetekben, az európai parlamenti választási kampányban járatja csúcsra ismét, pedig az adatok szerint 2018-ban 45 százalékkal esett vissza az uniós országokban menedékkérelmet benyújtók száma a két évvel korábbihoz képest. Miközben a kormány elutasítja a menekültek befogadását, zöld utat ad a vendégmunkások beáramlásának. Sík Endre szociológus lapunknak azt mondja, a vendégmunkásokra a magyarországi idegenellenesség nem hat, ez csak akkor válhatna gátló tényezővé, ha nálunk nem munkát, hanem új otthont keresnének maguknak. Beszél arról is, hogy hosszú távon fennmarad a magyar munkaerő kiáramlásának dominanciája, a visszaáramlás ezt a folyamatot csak tompíthatja, és azt is legfeljebb ideig-óráig. Összeállításunkban Ónody-Molnár Dóra beszámol arról a brüsszeli konferenciáról, amelyen az Európai Bizottság világossá tette: a negyedik ipari forradalomban drámaian átalakul a kontinens munkaerőpiaca.

Menetelés a semmibe

Hol kereshetők a múlt századi populizmus történelmi gyökerei, hol húzódik a határvonal, amely a „népi politizálást” elválasztja a diktatúrától? – egyebek mellett erről beszélgettünk Ormos Máriával annak apropóján, hogy életműsorozatának részeként harmadik kiadásban olvasható a Benito Mussoliniről szóló politikai életrajza. Első megjelenésének idején, 1987-ben csupán érdekességnek számított, a mostani – az idők változását jelezve – különös hangsúlyt kapott. Ormos Mária definitív történész, 1984 és 1992 között a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora volt, kutatási területe a 20. századi magyar és egyetemes történelem, abban pedig fő hangsúllyal az európai szélsőjobb története. Mellesleg ehhez a kötetéhez is volt mit elolvasnia: a „Mussolini-összest”, az Opera omniát az olaszok több mint ötven kötetben adták ki. Buják Attila interjúja.
A hősök egyedül maradnak
Az újságíró, szerkesztő-riporter pályája a rendszerváltás után indult, dolgozott az akkor még rádiós 168 Órának is. Később a TV2-nél szerzett országos ismertséget a Napló riportereként. Ő forgatta az első kórházi dokureality-sorozatot, az Igazi vészhelyzetet. Hadas Krisztina már évek óta szabadúszó. A Life TV-nél, majd az RTL II-nél készítette, szintén valós, civil szereplőkkel a Jön a baba sorozatot, amelyben azt kutatta, milyen ma anyának lenni Magyarországon. Miféle kényszerekkel, elvárásokkal és előítéletekkel kell megküzdeniük a családoknak? A nagy sikerű sorozatból könyv is született, a napokban jelent meg a riporter Anyasors – A Jön a baba szereplői tovább mesélnek című kötete. Ebben a szerző saját anyasorsáról is beszél. Sándor Zsuzsanna interjúja.