Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.02.07.
A 2024. február 6-i Reggeli személyben Dési János vendége Sik Endre szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója volt. Arról beszélgettek, miért kellenek ellenségek a Fidesznek.
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.02.07.
Az NMC por az iváncsai akkumulátorgyárhoz kiadott környezet használati engedély szerint mérgező, veszélyes rákkeltő anyag, használatakor fokozott elővigyázatosság, speciális védőruha szükséges.
– A sóskúti akkufeldolgozó üzemben alkalmazott technológia semmilyen hatással nem lesz a környezetére, mivel a technológia zárt rendszerű, így semmi nem juthat se a levegőbe, se a talajba – válaszolta a Népszava kérdésére az elsőként Alsózsolcára, majd Sóskútra tervezett akku újrahasznosító üzemet építő Andrada Group ügyvezető igazgatója Peter Tibaut, a cég szerdai sajtó háttérbeszélgetésen.
Szavait alátámasztandó be is mutatott három üveget, mindegyikben látszólag ugyanolyan fekete porral. Mint kiderült, az egyikben réz-, a másikban alumínium por volt. A harmadikban pedig nikkel, mangán és kobalt keverékéből álló por. Körbe is adta az üvegcséket. A Népszava kérdésre megerősítették, hogy utóbbi az úgynevezett „NMC-powder”, az akkumulátorgyártás legkeresettebb alapanyaga. A cégvezető hosszan ecsetelte, hogy mennyivel jobb, ha ezeket az anyagokat már nem használt vagy selejtes akkumulátorokból nyeri ki, mintha ki kellene bányászni. A használt berendezésben elhelyezett HEPA-filterek állításuk szerint
99,995 százalékban kiszűrik a port, így az nem kerülhet a levegőbe.
Az viszont nem hangzott el a háttérbeszélgetésen, hogy a katódgyártás egyik alapanyagaként használt NMC por – az iváncsai akkumulátorgyárhoz kiadott környezet használati engedély szerint –
mérgező, veszélyes rákkeltő anyag, amelynek használatakor fokozott elővigyázatosság, speciális védőruha szükséges...
A nemzetközi médiában több helyen is felbukkanó téma, hogy az Egyesült Államok kormánya új vízumkorlátozások elrendelésének a lehetőségét jelentette be azokkal szemben, akik visszaélnek a kereskedelmi rendeltetésű kémszoftverekkel. Mint a Reuters írja, az új amerikai kormányzati politikával igyekeznek befolyásolni azoknak a külföldi kormányoknak, illetve vállalatoknak a magatartását, amelyek bizalmas értesülések kifürkészésének rosszhiszemű tevékenységébe bonyolódnak. Ezek a cégek olyan digitális platformokat fejlesztenek ki, amelyeket aztán emberi jogi aktivisták, újságírók, ellenzéki politikusok titkos megfigyelésére alkalmaznak – az erről szóló tudósítás szerint a fejlődő világban. A Reuters emlékeztet arra, hogy a washingtoni kereskedelmi minisztérium 2021-ben és 2023-ban számos ilyen céget helyezett gazdasági feketelistára, köztük a magyarországi székhelyű Cytroxot, az Intellexa görög vállalatot, valamint az izraeli NSO Csoportot és a Candiru elnevezésű céget. A hírügynökségi beszámoló arra nem tér ki, hogy az NSO terméke a Pegasus kémszoftver, amelyet magyar biztonsági szervek is beszereztek és használtak.
Novák kegyelem érthetetlen és elfogadhatatlanAz UNICEF, az ENSZ Gyermekvédelmi Alapja elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, hogy Novák Katalin magyar köztársasági elnök kegyelmet adott egy pedofil bűnpártolójának – írja az APA osztrák hírügynökség, amelynek a tudósítását átvette a bécsi Die Presse. A cikk ismerteti az ellenzéki pártok felháborodott nyilatkozatait, valamint azt is, hogy a Magyar Nemzet mindezekkel szemben azt hozta fel, hogy a kegyelemben részesített személy betartotta a börtön házirendjét, és eleget tett a börtönőrök utasításainak.
Európának is fel kell készülnie arra, ha Trump nyerÉs most nézzük a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai periodika honlapján a minap megjelent terjedelmes tanulmányt, amely arról szól, hogy Európának ellenállóképessé kellene válnia Donald Trump újabb elnökválasztási győzelme esetére. Pontosabban, az eszmefuttatás végül oda jut, hogy Európa „Trump-biztossá” tétele jól hangzik ugyan, de valójában akárki lesz a Fehér Házban, az öreg kontinens már nem számíthat következetes partnerként az Egyesült Államokra. És ezt nem akárkik gondolják így: a tanulmánynak öt társszerzője van, akkor is felsorolom őket, ha megy vele a drága idő: Arancha González Laya volt spanyol külügyminiszter, a párizsi Sciences Po egyetem dékánja, Camille Grand, a NATO volt főtitkárhelyettese, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa vezető kutatója, Katarzyna Pisarska, a Varsói Biztonsági Fórum szervezője, az Európai Diplomáciai Akadémia elnöke, Nathalie Tocci, az Olasz Külügyi Intézet igazgatója, valamint Guntram Wolff, a Német Külkapcsolati Tanács igazgatója.
Szóval ők úgy ítélik meg, hogy Trump első elnöksége – a világtól elzárkózó amerikai politika - bizonyos értelemben arra ösztönözte az európaiakat, hogy a korábbinál jobban támaszkodjanak önmagukra. A gond nem csupán katonai-biztonsági jellegű. Trump alatt – írják a Foreign Affairs vendégszerzői – tovább romolhatnak az amerikai-kínai kapcsolatok, és ez nehéz helyzetbe hozhatja azokat az európai cégeket, amelyek mindkét irányban működnek: e vállalatok a kínai kapcsolat lebontására kényszerülhetnek, vagy Európa kénytelen lehet blokkolni a kínai befektetéseket. Európa digitális szuverenitása is veszélybe kerülhet, hiszen függ Amerikától a helymeghatározás, a műholdalapú kommunikáció, a felhőalapú internet, az adatbiztonság és a mesterséges intelligencia terén.
De ha Trump nem is tér vissza, Európának akkor is vannak teendői. Az Egyesült Államok már most is tesz külpolitikai, illetve gazdasági lépéseket, anélkül, hogy konzultálna Európával. Joe Biden 2022-es inflációellenes törvénye például kimondottan protekcionista intézkedés. Mindkét nagy amerikai párt politikusai arról beszélnek, hogy az indiai-csendes-óceáni térséget részesítik előnyben.
Mindent egybevetve – és ez a tanulmány fő üzenete – Európának a nemzeti különállás helyett az erősebb integrációra kell törekednie. A júniusi európai parlamenti választás erre esélyt kínál: a pártoknak a kampány során erősen kell ellenpontozniuk az izolacionista, demokráciaellenes retorikát. Európának képesnek kell lennie megvédeni saját határait, oltalmazni az emberi jogokat, segíteni a kereskedelem szabadságát, érvényesíteni a demokráciát, még akkor is, ha az Egyesült Államok ezt nem teszi – olvasható a tanulmányban.
A szövegben két magyar vonatkozás található. Az egyik, hogy a szerzők megemlítik a világjárvány utáni helyreállítási alapból Magyarországnak szánt pénz visszatartását a jogállami követelmények megsértése miatt. Itt azonban megjegyzik: az EU, ha komolyan veszi elveinek megvédését, ne riadjon vissza az alapszerződés olyan módosításától, amely lehetővé teszi egy tagállam szavazati jogának a megvonását.A másik magyar utalás arra vonatkozik, hogy önmagában már Trump újabb elnökjelöltsége is bátorítja Európában az olyan nacionalista figurákat, mint Orbán Viktor.
Orbán Viktor december 21-én jelentette be, hogy 3 éves bérfejlesztési programot indítanak a pedagógusoknak, miután az Európai Bizottság engedélyezte Magyarországnak az ehhez felhasználni kívánt uniós felzárkóztatási pénzek lehívását. Ez az a béremelés, amelyet a kormány retorikája szerint “Brüsszel” és a baloldal miatt nem kaphattak meg korábban a tanárok. Arról, hogy valójában kin múlott a a pedagógusok béremelése, ebben a cikkben írtunk részletesen.
A tavaly év végi kormányinfón a miniszterelnök közölte, hogy 2024. január elsejétől átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. December 29-én a Belügyminisztérium kiadott egy dokumentumot, január 18-án pedig megjelent az a kormányrendelet, amely már pontosabb számokat közölt arról, hogy mire számíthatnak a pedagógusok, amikor megkapják idén februárban a fizetésüket.
A közösségi médiában be is indult a kormánypárti sikerkommunikáció:
Január végén azonban, amikor a tanárok kézhez kapták a bérpapírjukat, nagyon eltérő számokkal találkozhattak. Arról olvashattunk újságcikkekben, hogy vannak pedagógusok, akik érthetetlenül alacsony emelést kaptak, és vannak olyanok is, akik többet, mint amire számítottak. A nekünk nyilatkozó tanárok is különböző tapasztalatokról számoltak be.
Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy
- Avdijivkába északról betörtek az oroszok; kétséges, hogy a védők újabb erőket dobnának át a városba, így annak feladása is lehetséges
- A fronthelyzet máshol stabil, viszont az oroszok egyes helyeken továbbra is előrenyomulnak
- Az oroszok ipari központokat is támadtak; az ukrán légvédelem továbbra is harmatos
- A megszállt területekre az oroszok orosz, belarusz és kazah területekről akarnak embereket áttelepíteni
- Több mint kétszáz ukrán tért haza orosz fogságból
- Az ukránok az orosz olajipart és a Krímet támadták; először történt az meg, hogy ukrán vízfelszíni drónok okozták a vesztét egy orosz hajónak
- Egy kicsivel jobbak a kilátások az Ukrajnának szánt jövőbeni tüzérségi lőszerszállításokkal kapcsolatban
- Zelenszkij kiterjedtebb vezetőváltást akar, mely a hadsereget és a közigazgatást is érinti; a veteránügyi minisztert már felmentették
- Zaluzsnij: többek között a pilótanélküli rendszerek mutathatnak kiutat Ukrajna számára a jelenlegi helyzetből
Tavaly év végén hirtelen mindenki elkezdett érteni az infláció és a GDP számításához, és evidencia lett, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) valójában gittegylet, ahol Orbán Viktor tollba mondja a számokat. Mert csak így lehetett 9,9 százalék az infláció októberben, amikorra a kormány beígérte a 10 százalék alatti rátát. Valójában mindegy, hogy 9,9 százalék volt-e az infláció októberben, vagy nem annyi. Mindegy, mert éves szinten 17,6 százalék lett, és még a 2024-re tervezett 5 százalék is magas, így az októberi szám tulajdonképpen mellékes adalék. S mindegy azért is, mert a statisztikai hivatal szavahihetőségének megkérdőjelezése sokkal nagyobb problémára utal: az állami intézményrendszerbe vetett bizalom megrendülésére.
A kormányzattól függetlenül működő intézményrendszer alapvető fontosságú egy demokráciában. Az állampolgárok – és a vállalkozások – számára ezek garantálják, hogy akár az állammal, a kormányzattal szemben is fel lehessen lépni. Emellett objektív információforrások, biztosítják az állandóságot a kormányok váltakozásától függetlenül. Elvileg. Magyarországon az intézményi autonómia mindig inkább az ellenzék számára volt fontos, az aktuális kormányzat pedig vérmérsékletétől függően igyekezett bele-belenyúlni ebbe a függetlenségbe. Mára pedig sikerült eljutni odáig, hogy
az intézmények vagy nem autonóm entitások – és így semmiféle jól körülhatárolható felelősséggel nem rendelkeznek –, sokkal inkább a kormányzat kiterjesztett csápjai, vagy ha igyekeznek is őrizni autonómiájukat, azt senki sem hiszi el nekik.
Alapesetek
A folyamat nem most kezdődött, hanem már a rendszerváltást követő években. Politikai botrány kerekedett a televízió és rádió elnökének megválasztásából, de a jegybanktörvény folyamatos átírogatása és a Monetáris Tanács igény szerinti alakítgatása, valamint egyes adóhivatali elnökök kinevezése is arra utal, hogy sosem volt igazán rend a fejekben. Mintha az állami intézményrendszer mindig is a kormány, nem pedig az állampolgárok érdekében működött volna Magyarországon.
Az egész az adóhatóságnál fordult át. Kezdetben az adóhivatal vezetői többnyire olyan személyek voltak, akikkel kapcsolatban sem szakmai, sem vezetői képességeiket illetően nem lehetett kifogása senkinek, rosszabb esetben a „semmi extra” jelzőt kaphatták meg.
A Fidesz volt pénztárnokának és első számú gazdasági macherének, Simicska Lajosnak a kinevezése viszont jelezte, hogy a párt másként gondolkodik erről. A többek között a legendás Fidesz-közeli cégek gyanús áfa-visszaigényléseiben főszerepet játszó Simicska ténykedése ugyanakkor korántsem volt egyértelműen negatív: bár az 1998. novemberi „hosszú bájtok éjszakája”, a végül soha nem bizonyított adóhivatali adateltüntetések miatt folyamatosan támadta az akkori ellenzék, belső megítélése kifejezetten kedvező volt, és a már a baloldali-liberális koalíció által kinevezett APEH-elnök többször is elismerően beszélt Simicska adóhivatali ténykedéséről. Igazából Vida Ildikó kinevezése volt az, ami mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy a Fidesz-kormányzatnak elsősorban feltétlenül hű és nem szakértő APEH-elnökre van szüksége. Vida kétszer is volt az adóhatóság élén: először Simicska Lajost váltotta, majd 2010-ben másodszor is lehetőséget kapott. Karrierjének az úgynevezett kitiltási botrány vetett véget, amikor az Egyesült Államok őt is kitiltotta a területéről – hogy miért, máig nem tudni.
Az adóhivatalon belül sokáig tartották úgy, hogy bizonyos igazgatóságok a Miniszterelnökség titkárságaiként működnek, legalábbis ami a beérkező hívásokat és kéréseket illeti. Az adóhatóság persze mindig is fontos pont volt, minden kormány szerette volna a saját emberét az elnöki székben tudni. És emiatt viszonylag könnyen át is ment a közvéleményen, hogy igen, az adóhatóság egyfajta fegyverként is működtethető.
Ez vonatkozik a Legfőbb Ügyészségre is, ahol a Fidesz-kormányok idején – Györgyi Kálmán legfőbb ügyész máig nem tisztázott 2000-es lemondása, vagy inkább lemondatása után – Polt Péter legfőbb ügyészi posztja kikezdhetetlen. Első ciklusában még az kavart port, hogy az Országgyűlés nem fogadta el az éves beszámolóját, ám ő nem mondott le (ó, szent naivitás), illetve az, hogy az ügyészséget a kormány alá rendelték, s nem az Országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ma már senki sem törődik vele, hogy Polt Péter az ügyészség 2022-es munkájáról 2023 novemberében számolt be a parlament igazságügyi bizottsága előtt,
s közölte, hogy Magyarországon túlreagálják a korrupciós kockázatot az emberek...