2020. szeptember 6., vasárnap

RÁADÁS: AZ ARANY ÁRA

HEVESI SÁNDOR SZÍNHÁZ
- ZALAEGERSZEG
Szerző: BEREMÉNYI GÉZA
1998.



Az annak idején nagy sikert aratott Eldorádó című film történetét írta színpadra Bereményi Géza. A Bereményi-féle családi legendárium (dalszövegeiből, prózájából, rendezéseiből ismerjük) hajlítható, alakítható, mégis mindig ugyanaz marad. Korunk családtörténete, amelybe minduntalan beleszól, belegyalogol a történelem. Az arany ára egészen más és mégis ugyanaz a történet, mint az Eldorádóé. Jó tíz évet továbbmegy az időben, és ezt a tíz évet talán nem is Bereményi írta, hanem maga a történelem.

RÁADÁS: PARTIZÁN - IRODALOM ÉS KARANTÉN #19 | VÉGTELEN TRÉFA | LEZÁRÁS

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.09.06.



A Partizán videócsatorna kezdeményezésére online olvasókör indult David Foster Wallace Végtelen tréfájáról. Nem kell mást tenni, mint hetente elolvasni körülbelül 50-70 oldalat, és vasárnaponként meghallgatni/megnézni Gulyás Márton beszélgetését a heti szakaszról a kötet egyik magyar fordítójával, Sipos Balázzsal.

KÖTÖTTFOGÁS 103. – VIDNYÁNSZKY MOST BOLDOG?

KÖTÖTTFOGÁS
Szerző: Magyar Hang
2020.09.03.



A Kötöttfogás 2020. szeptember 3-i adása! Pörzse Sándor ezúttal Lukácsi Katalinnal, Csintalan Sándorral, Gulyás Balázzsal és Reichert Jánossal beszélget. 

Témáink: 

– Ellenáll a színművészeti 

– Kirúgták a 168 óra főszerkesztőjét egy Orbán Viktor családját ábrázoló fotó megjelentetése miatt 

– Koronavírus – egyre több a fertőzött, jó a határzár? 

Csak hallgatná? 

Google Podcasts: https://bit.ly/34tnYfZ 

RÁADÁS: DOBSZERDA - VÁRADI JÚLIA VENDÉGE CSERHALMI GYÖRGY

KLUBRÁDIÓ / DOBSZERDA
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2020.09.02.



Váradi Júlia beszélget. Művészportréiban igyekszik megismerni az alkotót, az alkotásait, az életét és azt is, hogy érzi magát a művész a mostani „bőrében”.

HORN GYÖRGY: „HIÁNYOZNAK A PROTOKOLLOK ÉS A FELTÉTELEK AZ INTÉZMÉNYI SZINTŰ PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁRA”

MAGYAR NARANCS
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2020.09.06.


A járvány kiélezte az oktatási rendszer problémáit, de a rendkívüli helyzet és a digitális oktatás lehetőséget is adhatna az újragondolására. Az igazi megoldás persze az iskolai autonómia növelése lenne, ehhez képest a rendszer centralizált, és a központ az ideológiai nevelésre koncentrál. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetőjével beszélgettünk.

Magyar Narancs: A járványhelyzet miatt rendkívüli tanév kezdődött, a kormány későn tette közzé az amúgy is hiányos ajánlásait, az iskoláknak helyi járványügyi szabályzatokat kell kidolgozni, ráadásul több szakmabeli arra számít, hogy heteken-hónapokon belül újra lezárhatják az iskolákat. A bizonytalanság, illetve a több hónapos kényszerszünet hogyan érinti a diákokat? Átalakíthatja viszonyukat az iskolához?

Horn György: A nyáron hosszú vita után részletesen kidolgoztuk az évindítás teendőit, feltételeit, és értékeltük a tavasz tapasztalatait. Azt hiszem, hogy a tizenévesek nem érzékelik a vírus következményeit, többségük nem veszi komolyan, még influenzának sem tekinti, miközben úgy tűnik, a második hullámban a fiatalok az első számú terjesztők. A Covidtól való félelem alig jelenik meg a gyerekek között. Márciusban és áprilisban ez másképp volt, akkor sokkal komolyabban vették a karantént, a távolságtartást. Be is következett, amitől tartottunk, évindításkor egy hét alatt már két kisiskolában merült fel a közvetett Covid-érintettség. Nálunk, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) ugyanis már elindult a tanév. Egy-egy kisiskolában 50 tanuló és 4–6 tanár „lakik”, önálló lakásuk van a házban – ott nem kell maszkot viselni, de ha az épületben mozognak a gyerekek, akkor igen. Ha egy kisiskolában koronavírus-gyanú merül fel, karanténba kell menniük, és áttérünk az online oktatásra, de az nem érinti a gimnázium többi diákját. Az általános iskolai épület több bejáratát is megnyitottuk, hogy kisebb legyen a tumultus reggel.

Nekem úgy tűnik, ezzel a kérdéssel a kormány nem tud érdemben foglalkozni, hiányoznak a pontos protokollok és a feltételek az intézményi szintű problémák megoldására. Azt mondták, oldják meg az iskolák. Itt látszik igazán, hogy mennyire nem működik a centralizáció. Minden elemét megpróbálták meghatározni az oktatásnak, és az első igazi kihívásnál kihátráltak. A politika az elmúlt években maga alá gyűrte a társadalom alrendszereit, így az oktatást is, a szakmai döntések helyett a politikai szempontok dominálnak – az állam mindent maga akar megoldani, de amikor baj van, akkor menekül a felelősség elől. Szerintem, ha már ebben a kérdésben autonómiát kaptak az iskolák, éljenek vele, ne várják felülről a direktívát. Az iskolák persze tartanak attól, hogy megjelenik náluk a vírus, a vezetők félnek, hogy ők kerülnek be felelősként a sajtóba, ezért több helyen kötelezővé tennék a maszkviselést, ami 6–10 éves gyerekeknél abszurd baromság. Teljesen téves az az elképzelés, hogy a gyerekek majd egymástól távol üldögélnek és szünetben szép sorban sétálnak, mint egy börtönben – ez még a 19. századi tömegiskoláktól is távol áll. Úgy láttam egyébként, hogy a tavaszi elzártságot, kapcsolathiányt nagyon rosszul élték meg a gyerekek, többüknél depresszív tünetek jöttek elő. Úgy tűnik, az iskola szociális funkciója erőteljesebb, mint gondoltuk...


ORBÁN POLGÁRHÁBORÚJA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.09.06.


Állig felfegyverkezve várjuk a vírus második hullámát, mondta Orbán Viktor a pénteki rádiós megszólalásában, de ezt simán betudhatnánk a miniszterelnök szokásos harctéri játékának. Nyilván rá is játszik is erre; minél többen viccelődnek vele, netán bírálják, annál inkább használja retorikai fordulatként a különböző háborús kifejezéseket. Nem vagyok pszichológus, nem is akarom megfejteni a lélektani okokat, annyit azonban mindenképpen érdemes megállapítani: sajnos vannak követői. Vannak, akár a médiában – elég, ha Bayer legutóbbi undormányára gondolunk –, akár a kormányában, vagy annak hátterében tevékenykedőkre. Az, amit most az Alapjogokért nevű szélsőségesen kormánypárti intézmény közzétett, hirdetésként, vagy ki tudja miként, nehéz úgy értelmezni, hogy ne az orbáni világ leképezése lenne. A képen harcoló katonákat látunk, ki tudja miért és milyen céllal.


Nehéz a látszólag ok nélkül megjelent plakát-szerű valamit másként értelmezni, mint egyfajta fenyegetést: a magyar katonák készek arra, hogy megvédjék a hazát. Csak azt nem tudni, kitől. A hirdetés a Nemzeti Sportban jelent meg, nem egyfajta harci gyakorlat illusztrálásaként, nem az egypárt rendszer MHK-gyakorlatának illusztrálásaként, hanem – és ez a kérdés. Miért? Miért pont most, miért pont ott?

Nem véletlenül, nyilván, mint ahogy az sem véletlen, hogy máris petíció indult a háborús propaganda ellen. A háborús propaganda szövege a következőket mondja: „Igazság, erő, felemelkedés, együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét.” A közzétett anyagot háborús uszításként értelmezték a legtöbben – és joggal –, ezért is követelik, hogy mind az újság, mind pedig az Alapjogokért Központ vezetése határolódjon el tőle. Nem vállalok túl nagy kockázatot, ha azt állítom: nem fog. Sőt, lesznek „publicisták", akik az AK mellé állnak, megmagyarázva, hogy a dolog épp a fordítottja, csak a libernyákok próbálnak egy ártatlan hirdetésből kormány-ellenes hangulatot teremteni...

RÓKUSFALVY PÁL CÉGE 2,2 MILLIÁRD FORINTBÓL REKLÁMOZZA, HOGYAN ÉPÜL-SZÉPÜL AZ ORSZÁG

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.09.05.


A Fideszhez kötődő üzletember-borász cége nyert el egy kétmilliárdos szeletet az állami cégek kommunikációs tortájából. A munkát a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. részére kell elvégeznie. Rókusfalvy korábban közpénzből pofozhatta ki a borászatát, sőt közös cége van a Valtonnal, a kormányközeliként emlegetett őrző-védő vállalkozással.

Augusztus végén nettó 2,2 milliárdos keretszerződést kötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.-vel: a cégnek a munkát a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. részére kell elvégeznie, a feladat a komplex kommunikációra szól – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából. A most megjelent hirdetmény szerint a Roxer látja el három évig (a szerződés egy évvel meghosszabbítható) a rendezvényszervezési, reklámügynökségi, online ügynökségi, PR ügynökségi és a médiatervezési feladatokat a NIF beruházási projektjeihez kapcsolódóan.

A Rogán Antalhoz tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt annak érdekében hozták létre, hogy felügyelje és koordinálja az állami szervek kommunikációs és rendezvényszervezési tevékenységeit, továbbá azok reklámköltéseit. Az NKOH létrejöttekor spórolásról is beszéltek, de ez egyáltalán nem jött össze: legutóbb arról számoltunk be, hogy közel 26 milliárd forintot kaptak Balásy Gyula cégei a kormányzati szervek kommunikációjára.

A kormányzati propaganda kedvenc reklámcégei, a Balásy tulajdonában lévő New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. ezen az áprilisban kiírt NIF-es tenderen is indultak, de ezt a munkát kivételesen nem ők vitték el...

TÁGULÓ HATÁROK – NÉHA SZÜKSÉG VAN ÚJ KALANDOKRA

168 ÓRA
Szerző: HERSKOVITS ESZTER
2020.09.05.


Solymosi Tamás tizedik éve a Magyar Állami Operaház balettigazgatója. Ez idő alatt a Magyar Nemzeti Balett szinte teljesen megújult, modernebb, a régivágásúbb balettrajongóknak már-már extravagáns előadások is megjelentek a klasszikusok mellett a repertoárban, illetve sok darabot neves külföldi koreográfus jegyez. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, sok kritika éri emiatt. Legutóbb a 168 Órában Kozmér Alexandra hozta fel ezeket. A kritikákról és az új darabokról is beszélgettünk.


A rap az új klasszikus zene?

Az Itthon maradokra gondol?

Igen, a stand-upos Kovács András Péter karanténslágerére, és az abból készült előadásra, amelyet októberben mutatnak be.

KAP-pal mindig is jó volt a viszonyunk. Az Itthon maradok című rapszáma napokkal a kijárási korlátozás után jött ki, és nagyon gyorsan lett széles körben népszerű. Az előadás egyfajta tisztelgés is azok előtt, akik akkor értünk dolgoztak – orvosok és ápolók is lesznek a közönség soraiban. De igen, ez egy formabontó, pár alkalmas előadás. Örülök, hogy van ilyen, de mi nem erre szoktunk táncolni.

Persze, tudom, direkt fogalmaztam erősebben, vagyis, mondjuk így, a meghökkenés okán. De, gondolom, nem csak engem lep meg a stand-up és az opera párosítása.

Anno Amszterdamban éltem és dolgoztam. Egyszer egy próba után Hans van Manen mester, akinek számos nagyszerű darabja megy nálunk, vacsorázni hívta a társulatot, mi meg persze örömmel mentünk. Latin-amerikai étterembe vitt minket a mester, ahol, akkor hetvenévesen, olyat táncolt, hogy leesett az állunk. Én is szeretek olykor kikapcsolódni, és például latin tangóra táncolni. Néha szükség van arra, hogy elkalandozzunk egy kicsit...

SEMMIT NEM TANULTAK AZ ELSŐ HULLÁMBÓL

NÉPSZAVA
Szerző: KUSLITS SZONJA
2020.09.06.


Ugyan az eddig az ápolási osztályokon gondozott, szociális ellátásra szoruló betegek nagy része nem volt kórházban az utóbbi hónapokban, ez úgy tűnik, nem ártott az egészségüknek, mivel észrevehető mértékben csökkent a halálozás – tudta meg lapunk. A második hullám elején a szakértők azt mondják: a 300 milliárd forintot, amit a kormány lélegeztetőgépekre költött, értelmesebben is fel lehetett volna használni, arra ugyanis valahogy senki sem gondolt, hogy ápolók is kellenek a gépek mellé, és a gyógyítók éppen számosan mondanak fel.


Nem lesznek könnyű helyzetben a következő hónapokban azok, akik albérletben élnek, más városban laknak, mint ami a lakcímkártyájukon szerepel – és bizonyos tüneteik alapján tüdőröntgent ír elő a háziorvosuk. 

A főváros több kerületében ugyanis annyira leterheltek a tüdőszűrők (az első hullám korlátozásai miatt elmaradt vizsgálatok és a kerületi lakosok ellátása miatt), hogy nem hajlandók fogadni azt, aki a lakcíme szerint nem oda tartozik. Márpedig az albérletekbe a legtöbben nem tudnak bejelentkezni (sok lakástulajdonos egyszerűen nem hagyja), így illetékes ellátóhelyüktől akár több száz kilométer választhatja el őket. 

Budapesten az I., a XII. és a VIII. kerületekben már a telefonos érdeklődéskor egyértelműen jelezték: aki lakcímkártyával nem tudja igazolni, hogy kerületi lakos, ne is reménykedjen abban, hogy ellátják – olyan sok a betegük. Vannak tüdőszűrők, például a IX. kerületi szakrendelőben, ahol 1700 forintért „területi illetékesség hiányában” is megcsinálják a vizsgálatot, de csak akkor, ha beutalóval érkezik a beteg. És persze nekik is végesek a kapacitásaik...

BEZÁRKÓZÓ MAGYAROK

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.09.05.


Miközben az Európai Unióban egyre általánosabbá válik a sokszínűség (mást ne mondjunk, rengeteg magyar él külföldön), addig egy friss átfogó felmérés szerint Magyarország egyre jobban bezárkózik, egyre kevésbé hajlandó elfogadni a más országból érkezőket.

A határátkelők társadalmi beilleszkedésének elősegítése nagyon komoly gazdasági
lehetőségeket rejt az egyes országok számára, egyebek mellett alighanem ezért is érdekelte a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (közismert nevén: OECD) elemzőit, mennyire sokszínűek a tagállamok társadalmai.

A jelentésben (aminek hosszabb összefoglalója itt található) elsősorban azt vizsgálták, hogyan alakul a tagállamokban a különböző társadalmi csoportok megítélése és ezen keresztül (mert a kettő nyilván összefügg) milyenek a munkaerőpiaci lehetőségeik.

Öt társadalmi csoportot vizsgáltak, a nőket, az időseket, a fogyatékkal élőket, az LMBT-közösséget és (ami minket a legjobban érint) a bevándorlókat, leszármazottaikat.

A nagy kérdés az volt, hogy az elmúlt két évtizedben (azaz az ezredforduló óta) miként változott a munkaerő-piaci helyzetük.

Nos, miközben a nőké jelentősen nőtt, csakúgy, mint a bevándorlók és gyermekeik lakosságon belüli aránya, ami nem csoda, hiszen az elmúlt két évtizedre esett nem csak az Európai Unió bővítése, de egy nagyobb migrációs hullám is.

A jelentésből kiderült, hogy a Covid-19 járvány a többségi társadalom tagjainál hátrányosabban érinti a bevándorlókat, méghozzá két okból: egyrészt nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, másrészt olyan körülmények között dolgoznak, amelyek között egyszerűen nehezen tudnak távolságot tartani a többi embertől...

MÉG MINDIG ÉLNEK A KORONAVÍRUSOS KONTEÓK: ÍME AZ 5 LEGDURVÁBB

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2020.09.06.


Talán nem túlzás azt állítani, hogy az összes globális esemény közül a mostani világjárvánnyal kapcsolatosan terjed a valaha volt legtöbb dezinformáció, tévhit vagy összeesküvés-elmélet, már legalább 2000-féle konteóval találkozhatunk csak az internetet böngészve. Nem sokat segít a helyzeten az sem, hogy különféle kormányok, médiatermékek is terjesztenek alaptalan összeesküvés-elméleteket, de kétség nem fér hozzá, hogy minden igyekezetük ellenére a közösségi oldalak is hozzájárulnak a konteók terjedéséhez. bemutatjuk az öt legszélesebb körben elterjedt, elhitt koronavírusos összesküvés-elméletet.


Bár az általánosan elfogadott orvosi konszenzus arról szól, hogy a Covid-19 veszélyes és könnyen terjed, orvosszakmai és laikus körökben is van, aki vitatja a járvány súlyosságát vagy a prevenció jegyében hozott intézkedések szükségességét. Bár ellenlábasaik szeretik őket a „vírustagadók” jelzővel illetni, vannak olyan emberek, akik nemcsak bizonyos konszenzusos kérdéseket vitatnak, hanem egy az egyben a vírus létezését tagadják...

ITT OLVASHATÓ

MI FŐZTÜK MAGUNKNAK, ÉS MOST MEG IS FOGJUK ENNI. AKÁR TETSZIK, AKÁR NEM

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.09.06.


...nem csak az idei, de még a jövő év is kutyakemény lesz. Azt már eddig is igen sokan elmondtuk, hogy sikeres akkor lehet egy szakmailag és emberileg is tökéletesen alkalmatlan kormány, mely a szakértelem helyett a propagandára építi a hatalmát, ha a külső körülmények megfelelőek, a gazdasági feltételek a dilettáns vagy kimondottan kártékony kormányzás ellenére is növekedést tesznek lehetővé. Ha ezek a külső körülmények megváltoznak, a rendszer összeomlik. Lassan nem lesz annyi plakát, hirdetés, miniszterelnöki aranyköpés, ami el tudná takarni a mélyülő válság nyomait, a társadalom egyre súlyosabb gondjait. Sok kín vár ránk, ameddig a vírus, a gazdasági válság és a szakértelmet propagandával pótolni igyekvő kormány belebukik a harácsba, de hát mi főztük magunknak, és most meg is fogjuk enni. Mindenki a maga főztjét. Akár tetszik, akár nem.

Kellemes ébredezést!

HARMINCMILLIÓ MAGYAR? – RAFFAY ERNŐ ÉS A TUDOMÁNY

VÁLASZ ONLINE
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2020.09.03.


Magas állami kitüntetésben részesült Raffay Ernő, a jeles esemény után pedig Ungváry Krisztián úgy döntött, tüzetesen végigolvassa Raffaynak az elmúlt évtizedben keletkezett köteteit. Noha a kormány kedvelt történészének szabadkőművesekről írott tételeivel a Válasz Online is foglalkozott már, Ungváry még így is egészen megdöbbentő állításokra bukkant a szövegtestben. Harmincmillió magyar, zsidó irtóhadjárat, nemzetiségi aranykor – Raffaynál és a történettudomány tükrében
.

2020. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével ismerte el Raffay Ernő munkásságát. Raffaynak az elmúlt évtizedben publikált legfontosabb kötetei (Harcoló szabadkőművesség 2011, Szabadkőművesek Trianon előtt 2010 illetve 2019, Politizáló szabadkőművesség – Jászi Oszkár és a Martinovics Páholy államellenes tevékenysége 2013) azonban eddig kimaradtak a tudományos fórumok által értékelt művek sorából. E kötetek népszerűségét jelzi, hogy például a Szabadkőművesek Trianon előtt című máig öt kiadást élt meg. (A kötetek kiadója nem más, mint Szakács Árpád, a kormánymédia kultúrharcosa a Kárpátia Stúdió Kft.-n keresztül.) Alábbiakban Raffay szabadkőművesekkel kapcsolatos munkáit kívánom szembesíteni a tudománnyal. Az idézetek forrását az említett kötetek első kiadásának évszámával és az oldalszámmal jelzem.

Nem szeretném persze azt a látszatot kelteni, mintha Raffay tudományos működése csak ezekre a kötetekre lenne szűkíthető. Az Erdély 1918-1919-ben című, 1987-ben megjelent könyve úttörőnek számított és máig jól használható munka. Raffay azonban nyilvánvalóan nem ezért, illetve néhány más, harminc évvel ezelőtt írt munkájáért kapta az elismerést 2020-ban, s ma már nem is azokból ismerik az olvasók. Hanem az elmúlt évtized köteteiből...

AZ MTA ÚJ ELNÖKE SZERINT MEGDÖBBENTŐ, HOGY PALKOVICSÉK BELENYÚLTAK EGY TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT EREDMÉNYÉBE

444.HU
Szerző: haszanz
2020.09.06.


Amikor Freund Tamást júliusban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia élére, úgy tűnt, hogy vége az MTA és a kormány közötti nyílt konfliktusoknak. Mégsem így lett, az MTA elnöke kemény hangú tiltakozó levelet írt Palkovics László miniszternek egy olyan eset után, ami még a Kádár-rendszerben sem fordult elő és óriási felháborodást keltett.

A Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyanis belenyúlt a tudományos alapkutatások támogatásáról szóló szakmai döntésbe.

A 24.hu a héten írta meg, hogy az OTKA (korábbi nevén Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatásnak önkényes megváltoztatása megdöbbenést keltett az orvosi és biológiai tudományok kollégiumában. A minisztériumi döntéssel ugyanis bekerült a nyertesek közé olyan „vonal alatti pályázó” is, aki előtte az utolsó helyen végzett az adott zsűri rangsorában.

Az ITM egy eddig megrendíthetetlen tudományetikai határt lépett át megsértve azt az alapelvet, hogy a kutatási támogatásokat szigorúan szakmai alapon, fair versenyben lehet csak elnyerni

– nyilatkozta Váradi András, az MTA doktora, a molekuláris és szerkezeti biológia, biokémia zsűri tagja. Szerint az OTKA hányattatott, több mint 35 éves története során nem fordult elő, hogy a szakmai döntéseket szisztematikusan megváltoztatták volna.

Acsády László akadémikus, az OTKA orvosi és biológiai tudományok kollégiumának elnöke le is mondott. Ezt a kollégáinak írt levélben azzal indokolta, hogy„miután a kollégium által jóváhagyott zsűrisorrendek indoklás és egyeztetés nélküli megváltoztatását nem tartom összeegyeztethetőnek az általam képviselt tudományértékelési módszerrel, kollégiumi elnöki funkciómról 2020. szeptember 1-jei hatállyal, hét év után, lemondok”...

MAGYARORSZÁG PONT OLYAN, MINT EGY ZS-KATEGÓRIÁS KATASZTRÓFAFILM

FACEBOOK
Szerző: Dr. KUNETZ ZSOMBOR
2020.09.04.


Magyarország pont olyan, mint egy ZS kategóriás katasztrófa film, szakértők hada javasol ésszerű döntéseket, de ezt az EMMI jobban tudja, kiegészítve az Operett Törzzsel. Pontosan így volt ez a maszkhasználat kezdetén is, és a jelek szerint most is.

Azt írja a Magyar Nemzet, hogy "Értelmetlen lenne a pedagógusok szúrópróbaszerű koronavírus-tesztelése...Egy PCR-tesztnek nincs szavatossági ideje, aki egy adott időpillanatban negatív, a mintavételt követően bármikor megfertőződhet...a PCR-tesztnek akkor van értelme, ha az érintett tüneteket mutat, illetve szoros kontaktja egy már fertőzött betegnek"

Talán sokat nem is kell magyarázni, mennyire ostoba ez az állítás, illetve gondolatmenet. Amit azért a magyar védekezésnél sokkal jobban teljesítő országok pontosan ellenkezőképpen látják. Ahogyan ezt számos magyar szakértő is, köztük a Merkely professzor is, szerintük kell és hasznos lenne a szűrés. Mellesleg így annak a nagy vzsgálatnak sem volt az EMMI szerint semmi értelme, amit négy orvos egyetem végzett, és ahol legalább valami fogalmunk alakult ki arról, hogy hány fertőzött lehet az országban. De ugyanígy semmiféle értelme nem volt a piros országokból hazajövők szűrésének stb...

Nem először fogalmaz meg az EMMI szakmaiatlan és józan ésszel nézve is ostoba megállapításokat.

Ahogyan teszi ezt a tanárok szűrésével kapcsolatban is. Rááadásul itt egy elég kényes, már már puskaporos helyzetben sem érti az EMMI, akihez sajnálatos módon a közoktatás is 
tartozik, hogy erre miért lenne szükség.

Sokan rettegnek a gyereküket az iskolába küldeni, ahogyan sok tanár is fél, egy jól megszervezett és folyamatos szűrés képes lenne ezt a társadalmi feszültséget csökkenteni, ami azt is jelenti, hogy sokkal együttműködőbb környezetet is teremtene.

Ez alapvetően szükséges a gazdaság és a mindennapi életünk számára is, ezt sem látja EMMI, akitől én minden funkciót elvennék, csak a temetkezést adnám át.


SOMPOLYGÓ AGRESSZOROK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2020.09.04.


Vidnyánszky Attila kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként így foglalta össze a kialakult helyzetet: „Az egyetem vezetése az első pillanattól kezdve nem akart elfogadni semmit, ami a változás szempontjából fontos lett volna.” Azt is hozzátette, hogy az intézmény szenátusának és hallgatóinak végig lett volna lehetőségük a párbeszédre és a tárgyalásra, amivel azonban nem éltek. „Mindenre volt lehetőség” – fogalmazott Vidnyánszky.

Kicsit komikus, hogy bejön egy ember, még mozog a kalapja a fogason, de már zavarna kifelé mindenkit, aki addig ott volt, majd miután azok nem akarnak távozni, panaszkodva állapítja meg, hogy azok nem fogadnak el semmit. Nem kompromisszumkészek. Hogy az effajta ajtóberúgások után miért is lenne kompromisszumkész bárki is, ilyen kérdés föl sem vetődik az érkezőkben, legföljebb törvényekre böknek, mondván, nekik jogaik vannak. Ez az okkupáció nem hadiipari üzemben zajlik, morcra faragott fegyveresek között, hanem a Színház- és Filmművészeti Egyetemen egy megszámlálhatatlan állami stallummal fölékített színházi ember meg az ott tanuló diákság között. Lapzárta idején a helyzet változatlan, a hallgatóság tüntet. Annyi sejthető, hogy a kormány meg az emberei kifárasztásra játszanak a diákság ellen...


MILYEN ÚJSÁG LESZ EZ? - ILYEN LESZ A TELEX

TELEX
Szerző: telex.hu
2020.09.04.



Magyarországon rossz bőrben van a szabad sajtó, az elmúlt tíz évben egyre csökkent a hatalmat korrekten ellenőrző szerkesztőségek száma, és egyre több az olyan újság, rádió és tévé, aminek a tulajdonosai kötődnek a politikához, politikusokhoz.

Minden valamirevaló demokráciának szüksége van a sokszínű médiára, és tekintve, hogy az Index.hu szerkesztősége 2020. július 24-én felállt, az olvasók jól ismert újságjának átalakulása jócskán hagyott űrt maga után a magyar nyilvánosságban. Azért mondtunk fel, mert nem láttuk biztosítottnak a független működést a továbbiakban, és most együtt, közösen, a lehető legtöbb távozó újságíróval szeretnénk ezen a mostoha hazai sajtóhelyzeten változtatni és olyan újságot készíteni olvasóinknak, amit most hiányolnak.

Szeretnénk egy nagy, független, sokszínű hírportált, mert őszintén hiszünk abban, hogy az olvasók szabad döntéseihez korrekt, pártatlan hírek szükségesek, és ma Magyarországon nagy elérésű és nagy hatású újságra van szükség.

A Telex ilyen lesz:

- Amiből az olvasók a nap bármelyik pontján friss, gyors, pontos és pártatlan híreken keresztül tudhatják meg, hogy mi történik a világban.

- Amiben nagyon sok mindenről van szó: közéletről, gazdaságról, kultúráról, sportról, a legújabb technológiákról, tudományról is, és amiben szórakoztató, izgalmas, nagy hatású sztorikat is olvashat a közönség.

- Ami a hatalmat gyakorlókat folytonosan ellenőrizve, kérdezve tájékoztatja a magyar társadalmat a mindannyiunk életére hatással lévő közérdekű történésekről, és ami szórakoztat is, és soha nem veszi magát a kelleténél komolyabban.

- Ami nem ellenzéki, nem kormánypárti, simán csak korrekt, kritikus és kíváncsi újságírói értékeket képvisel.

- Ahol az újság tulajdonosai többségben maguk a pártatlan újságírók, szerkesztők, akik garantálják a függetlenséget.

- Ahol azt jelenti a függetlenség, hogy kívülről senki nem szól bele, miről írunk vagy miről nem írunk, és abba sem avatkozik bele kívülről senki, hogy kivel dolgozunk vagy kivel nem dolgozunk. Ahol mindig csak és kizárólag az újság szerkesztősége határozza meg a témaválasztást az alapján, hogy egy adott történés mennyire fontos, érdekes és/vagy aktuális.

- Ahol annyi újságíró dolgozik, hogy nem kell válogatni, melyik fontos történésről számoljunk be, mert minden jelentős esemény, hír ismertetésére van elegendő emberünk.

- Ahol átlátható a működés, folyamatos a fejlesztés és a kommunikáció az olvasókkal...

EUFÓRIA ÉS KIÁBRÁNDULÁS – REMÉLTÜK, HOGY ÁTSZAKAD A GÁT

168 ÓRA
Szerő: BÓTA GÁBOR
2020.09.05.


Lórúgásszerű élmény volt, amikor először jártam Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján, amelyet idén 32. alkalommal rendeztek meg. Tán a harmadik fesztiválon voltam először, azóta évről évre megyek, soha nem mulasztom el
.

A lórúgást amiatt éreztem, mert temérdek színészt, sok társulatot akkor ismertem meg, azelőtt nem láttam soha. Korábban nem volt jellemző, hogy a határon túli magyar színházak bizonyos rendszerességgel Magyarországon vendégszerepelnek, meglehetősen el voltunk zárva tőlük, és ők tőlünk.

A rendszerváltás hajnalán olvadni kezdett a jég. Ott voltam a Vígszínházban, amikor a Kolozsvári Állami Magyar Színház A buszmegálló című produkcióval lépett fel, vagy harminc évvel ezelőtt. Ez azért ment eseményszámba, mert előtte hosszú-hosszú ideig nem kaptak lehetőséget Magyarországon. A Tompa Gábor rendezte előadás éppen a várakozásról szólt. Ezért aztán a buszmegálló, ahol várakoztak és várakoztak a szereplők, szintén jelképesnek számított. Azt szimbolizálta, hogy ki kell valahogyan bekkelni azt, ami van, ki kell várni, míg előbb-utóbb vége lesz, és bízni abban, hogy egyszer csak jön valami más, valami elviselhetőbb. A színészekkel együtt, a leeresztett vasfüggöny mögött, a színpadon ültünk mi, nézők is. Az előadás végén, mintegy a remény nehéz, lassú beteljesedéseként, csikorogva, komótosan megindult a vasfüggöny fölfelé. Persze ez is jelképes volt. Eddig szűkösen voltunk az ütött-kopott színpadon, de ekkor kitágult a tér, megláttuk a Víg pompázatos, szépen kivilágított nézőterét, ami felé bizonytalanul, de bizakodva, hunyorogva megindultak a szereplők, remélve a szabadabb, jobb életet. Hatalmas színházi pillanat volt ez, a remény kifejezése az iránt, hogy magyar és magyar közeledését nem gátolják majd túlbiztosított határok, olyan határőrök, akiktől tartani kell, olyan rendelkezések, törvények, amelyek betesznek a közeledésnek...

OLTÁSELLENESSÉG ÉS KORONAVÍRUS – TÉVHITEK, ÁLHÍREK ÉS A TUDOMÁNY SZEREPE A JÁRVÁNY IDEJÉN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2020.09.04.


Oltásellenesség és koronavírus – tévhitek, álhírek és a tudomány szerepe címmel tartott online kerekasztal-beszélgetést augusztus 26-án a Political Capital. A rendezvényt Veiszer Alinda moderálta, a résztvevők pedig Krekó Péter, a Political Capital igazgatója mellett Hanula Zsolt tudományos szakújságíró, az Index korábbi munkatársa, Kemenesi Gábor Junior Prima díjas biológus, virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, valamint Prinz Gyula infektológus, belgyógyász szakorvos voltak.


Krekó Péter a bevezető előadásában utalt rá: a járvány kitörése után sokan úgy gondolták: a helyzet egyik következménye lehet a vakcina-ellenes mozgalom halála. Csakhogy a kutató szerint ennek pont a fordítottja történt. A koronavírus lökést adott ennek a mozgalomnak. Például az oltás ellenzői között a koronavírus-szkeptikusok táborában orvosi végzettségű influenszerek is akadnak. Kemenesi Gábor úgy véli: a bizonytalanságot növelheti, hogy jelenleg 160 vakcinaprojekt létezik a Földön, és nagyon sok a korai fázisban kikerült információ, amit laikusként könnyű nem érteni.

Egy vakcina kifejlesztéséhez laboratóriumi vizsgálatokra van szükség a kémcsőtől az állatkísérletekig. Utána pedig többfázisú klinikai vizsgálatokra, amelyeknek célja tisztázni, hogy biztonságos-e és kivált-e immunválaszt az oltóanyag az emberi szervezetből. Normál esetben mindez sokkal hosszabb ideig tart, de jelenleg a helyzet miatt rengeteg pénz és erőforrás áramlik a területre, így le lehet rövidíteni az időt a különböző területek egymásba csúsztatásával, a laboratóriumi fázis gyorsításával – az önkénteseken végzett kísérletekkel és a gyártósorok felépítésével bezárólag.

A gond az, hogy sokféle eltérő vakcinatechnológia létezik, így érdemben a befutókról lehet részletes köztájékoztatást végezni. Például az orosz vakcináról semmit nem tudunk, nincsenek róla nyilvános publikációk, független vizsgálatokra, transzparenciára így ebben az esetben nincs lehetőség. Prinz Gyula infektológus belgyógyász szakorvos hozzáfűzte, itt azt kell vizsgálni, hogy a betegnek lesz-e a fertőzés miatt termelődő – IGM vagy IGG rövidítéssel jelzett – ellenanyag a vérében.

Valamint lényeges még a memóriasejtek, az úgynevezett T-sejtek vizsgálata is. Prinz megemlítette, hogy például az enyhe, tünetmentes lefolyású koronavírus-fertőzés esetén nincs is kimutatható ellenanyag a vérben. A Közel-Keleten viszont, ahol a súlyosabb változat terjedt el, még négy-öt év múlva is lehet kimutatható ellenanyag. Ugyancsak fontos kérdés a koronavírus és a betegek genetikai viszonyának meghatározása, illetve az oltási reakció vizsgálata, hogy vannak-e előre ki nem számítható mellékhatások.

Hanula Zsolt szerint az egész média egy borzasztó csapdahelyzetbe került a koronavírus kapcsán. A koronavírus ilyen szempontból egy nagyon friss jelenség, az újságíró pedig csak azt tudja idézni, amit épp közöltek vele, nem teheti meg, hogy felülbírálja a WHO pillanatnyi álláspontját. Merkely Béla nyilatkozataiból, hogy mikor lesz a második hullám, simán össze lehetett volna hozni egy zenés megamixet – utalt arra ironikusan, hogy a kormányzati kríziskommunikáció egyik illetékese hol így, hol úgy vélekedett a dologról. Az olvasó viszont márványba vésett kinyilatkoztatásokat vár, pedig a sajtó csak azt tudja közölni, hogy “jelenleg úgy tudjuk”. És ez csak a valódi média, nem beszélve azokról az oldalakról, amelyek a járványhelyzetet tudatosan kihasználják, hogy kattintásokat és abból reklámbevételeket generáljanak, ennek érdekében pedig bármit hajlandók leközölni. – mutatott rá az újságíró.

Milyen konteók láttak napvilágot, melyik a legnépszerűbb? – tette fel a kérdést a műsorvezető Krekó Péternek, aki szerint sokféle teória van, attól kezdve, hogy ez a gyógyszeripar ármánya azon keresztül, hogy Bill Gates ki akarja irtani az emberiséget, egészen odáig, hogy az oltással mikrochipet juttatnak belénk. De bármilyen összeesküvés-elméletek szülessenek a témában, a szakember lát bennük közös vonásokat. Például, hogy egyszerű, rövidre zárt magyarázatot kínálnak, illetve felelőst is megneveznek. Ehhez képest az, hogy Vuhanban egy tobzoska csak félig főtt meg, nem megnyugtató. Ugyanis akkor kénytelenek vagyunk fatalista módon hozzáállni, hogy ilyesmi bárhol, bármikor megtörténhet.

Veiszer Alinda felvetette: világszerte számtalan orvosi, biológiai végzettségű személy is kétségbe vonja a tudomány járvánnyal kapcsolatos megállapításait, előzményként megemlítve azt a brit orvost, Andrew Wakefieldet, aki azt állította, hogy az autizmust gyermekkori védőoltások idézik elő, és akit ezért később kizártak a kamarából. Hanula Zsolt szerint nemcsak arról van szó, hogy Wakefield kutatásai szakmailag kétségesek, tehát kevés alanyt vizsgált, illetve nem volt kontrollcsoport, hanem egész egyszerűen meghamisította az eredményeket.

Az újságíró szerint az a legnagyobb gond, hogy aki már hitelt adott egy ilyen hamisított kutatásnak, azt később már nagyon nehéz meggyőzni a cáfolattal. Kemenesi Gábor ehhez hozzáfűzte: kétségtelenül létezik a tudomány világában egy olyan szakadár mozgalom, amely fals valóságot alakít ki. Mondjuk azzal, hogy ez a vírus nem is olyan veszélyes, nem nagyobb a halálozási arány mint más, hétköznapi fertőző betegségeknél. Holott ez egy magas patogenitású koronavírus. A hét ismert emberi koronavírusból négy valóban csak sima nátha, ennek a halálozási rátája viszont magasabb, tehát ez egyértelműen, több tulajdonsága miatt is a rosszfiúk közé tartozik...

SZÉL BERNADETT: A PÓZVAI SZOCIÁLIS OTTHONBAN A JÁRVÁNY ELSŐ HULLÁMA ALATT SZINTE MINDENKI MEGFERTŐZŐDÖTT

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.09.05.


A politikus arról számolt be, hogy a fogyatékossággal élőket ellátó intézményben elképesztő állapotok uralkodnak.


Szél Bernadett független parlamenti képviselő pénteken ellátogatott a zalaegerszeg-pózvai Napraforgó Otthonba, miután több megkeresést kapott szülőktől, dolgozóktól az intézményben uralkodó állapotokról. Az otthonban súlyos fogyatékossággal élő gondozottakat látnak el. A képviselő Facebook-oldalán számolt be a látottakról.

„A nyilvánosság nem szerzett róla tudomást, de a fogyatékossággal élőket ellátó otthonban a járvány első hulláma alatt szinte mindenki megfertőződött, ideértve a gondozók jelentős részét is. A 100 ellátottból április és augusztus között 6-an elhunytak – az igazgatónő állítása szerint közülük egy gondozott halálát okozta közvetlenül a vírus”

– közölte Szél Bernadett.

Azok a dolgozók, akikkel beszélt, az intézményben uralkodó állapotokat és a vezetést is felelőssé tették. Szél Bernadett hozzátette, hogy a hozzá eljutott anyagok alapján joggal merül fel mind az állam, mind az intézmény vezetésének súlyos felelőssége.

Az intézményt február 24-én lezárták. Az első fertőzöttet április 22-én regisztrálták, majd nem sokkal később jött a tömeges megbetegedés. A Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatala Népegészségügyi Osztálya rendszeresen ellenőrizte a járványügyi helyzetet: az általam is olvasott dokumentum szerint vissza-visszatérő probléma volt a súlyos létszámhiány, a védekezéssel kapcsolatos ismeretek hiánya a dolgozók és takarítók körében, az alacsony takarítólétszám, a nem megfelelő higiénés állapotok, elhasználódott takarítóeszközök, az épület katasztrofális műszaki állapota. A létszámhiány brutális volt: egy május 14-i ellenőrzés például megállapította, hogy a szükséges 22 fő helyett csak 9 fő végzi az ellátást”

– sorolta.

A fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság augusztus 4-én és 5-én helyszíni ellenőrzést végzett, előzetes bejelentkezés nélkül. A 18 oldalas vizsgálati jelentés döbbenetes állapotokról számolt be, ezt a dokumentumot Szél Bernadett közzétette...

HAT CSOMÓPONTON ÁT FOG FUTNI AZ ÉLŐLÁNC AZ SZFE-TŐL A PARLAMENTIG VASÁRNAP

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.09.05.


#freeSzFE címmel szerveznek megmozdulást vasárnapra a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói. A stafétalánc célja kézről kézre eljuttatni az Egyetem saját Chartáját az Országházba.

A támogatók alkotta lánc több egyetem épületét is érinti, mielőtt a Charta az Országházba ér.

A szervezők most közölték, hogy a stafétalánc merre haladna.

Vasárnap 15 órára várják a támogatókat hat különböző csomópontnál:

Szentkirályi utca – az SZFE és a PPKE JÁK szomszédos épületei
Vas utca – az SZFE épülete
Astoria – az ELTE BTK épülete
Mikszáth tér – a KRE BTK épülete
Fővám tér – a BCE épülete
Lánchíd pesti hídfő – MTA épülete


Azt kérik, hogy a Parlament épülete előtt senki se gyülekezzen, oda majd elér a lánc. Ígérik, hogy a forgalmat a demonstráció nem fogja akadályozni, a lánc a járdán és a lezárt rakparton jön létre, a gyalogátkelőhelyeket a tömeg rendeltetésszerűen használja majd.

Nyomatékosan kérnek mindenkit, hogy az eseményen maszkot és kesztyűt viseljen, a távolságot tartsa.

A HÁNYÁS ÉS A HASMENÉS LEHET AZ EGYIK KULCSTÜNET A KORONAVÍRUSOS GYEREKEKNÉL

QUBIT
Szerző: Qubit.hu
2020.09.04.


A COVID-19 gyerekekre jellemző tüneteinek kiegészítését javasolják a brit egészségügyi szolgálatnak az után, hogy egy új brit tanulmány szerint a hányás és a hasmenés a gyerekeknél a koronavírus-fertőzés egyik fontos kezdeti tünete lehet, ami valószínűleg még a köhögésnél is erősebben utal a fertőzöttségre.

A jelenlegi hivatalos brit ajánlás szerint a gyerekek fertőzöttségére három tünet utal: a magas láz, az újonnan kialakult, folyamatos köhögés és az ízlelés, illetve szaglás megváltozása vagy elvesztése, ez utóbbival májusban egészítették ki a listát. Számos tanulmány foglalkozott már a felnőtt koronavírus-fertőzöttek főbb tüneteivel is, ezek közé a fáradtság, az izomfájdalmak, a zavarodottság, a mellkasi fájdalmak és az emésztési gondok is bekerültek. A King’s College kutatóinak egy még kutatói elbírálásáon át nem esett tanulmánya szerint a tüneteket valójában hat csoportba lehet rendezni, és ezek egyike nagyrészt az emésztőrendszert érinti.
A hasmenés többet elárulhat a köhögésnél

A belfasti Queen’s Egyetem kutatói még ugyancsak elbírálatlan tanulmányukban arra jutottak, hogy gyerekeknél a gyomorrontás az egyik tünet, sőt fontos jele annak, hogy a gyerek koronavírus-fertőzött. Tom Waterfield vezető szerző szerint az általuk vizsgált csoportban a hasmenés és a hányás jóval prediktívebb volt a fertőzésre, mint például a köhögés, sőt az ízlelés és a szaglás változásai. Szerinte ha ki akarják szűrni a gyerekek közül a fertőzötteket – amire az iskolakezdés után nyilván nagyobb szükség lesz –, az orvosoknak el kell kezdeniük az emésztőrendszeri tüneteket is ellenőrizni a felső légútiak mellett.

A kutatáshoz április 6-a és július 3-a között összesen 992 2 és 15 év közötti gyereket követtek nyomon. A gyerekek mindannyian egészségügyi dolgozók gyerekei, az Egyesült Királyság különböző részein élnek, és egyikük sem került COVID-19 miatt kórházba. A gyerekek vérmintáiban a kutatók a koronavírus ellen termelt antitesteket kerestek, és a teszteredmények megismerése előtt arról is felvették az adatokat, hogy milyen tüneteik voltak, ha voltak egyáltalán.

A minta 6,9 százalékánál, azaz 68 gyereknél találtak antitesteket, ami erősen arra utal, hogy átestek a koronavírus-fertőzésen, de ennek a csoportnak csak a fele számolt be tünetekről is. Egyes tünetek kifejezetten gyakorinak bizonyultak: a 68 gyerek 31 százalékának volt láza, 18 százalékának fájt a feje, 19 százalék számolt be hasmenésről, hányásról vagy gyomorgörcsről. Az antitest nélküli gyerekeknél ugyanezek az arányok 11, 4, illetve 3 százalékot tettek ki.

Bár a tanulmányban szereplő gyerekek közül csak 34-nek voltak tünetei, Waterfield szerint megállapításaik mégis fontosak, nem utolsósorban azért, mert kimutatták, hogy a hasmenés és a hányás fontos, szem előtt tartandó szempont lehet a COVID-19-diagnosztikában.

Waterfield szerint a szülők is fellélegezhetnek, mert az biztos, hogy „rengeteg gyereknek fog folyni az orra ezen a télen is, de az nem ráutaló jel”.

Az eredmények egybevágnak a King’s College korábbi kutatásával, amelyet egy a COVID-tüneteket regisztráló mobilalkalmazás adataira alapoztak. Tim Spector, aki részt vett abban a kutatásban, elmondta, hogy a korpuszban csaknem 250 ezer gyerek adatai szerepeltek, és az ő tüneteik igen széles skálán mozogtak. Abból a vizsgálatból is kiderült, hogy „a gyerekeknél a köhögés nem olyan gyakori, mint a felnőtteknél”...

2020-RA EGYÉRTELMŰVÉ VÁLT, HOGY LOPHATÓSÁGI VÁLSÁG VAN MAGYARORSZÁGON

G7.HU
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2020.09.04.


...Minden politikai-gazdasági berendezkedés legfontosabb kérdése, hogy ki lophat. Vagy kevésbé direkten fogalmazva, milyen gazdasági szereplők számára megengedett, hogy a piacon értékelhető gazdasági teljesítmény nélkül tegyenek szert többlet erőforrásokra, járadékra, tőkére és vagyonokra. Ez leegyszerűsítve két dolgon múlik: az állam képességein – tehát hogy mennyire állnak rendelkezésére olyan eszközök, amelyekkel az apparátus biztosítani tudja a szabályalapú gazdasági rend működését -, illetve az állam szándékain. Ez utóbbit főként az befolyásolja, hogy az államapparátus politikai irányítása milyen célokat tűz ki a szervezet elé.

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány átfogó módon be kíván avatkozni a gazdasági tulajdonviszonyokba. Ez nemcsak a nyíltan is vállalt absztrakt százalékokról szólt*, hanem egy saját, nem üzleti, hanem politikai-hatalmi elven működő pénzügyi háttér kiépítéséről is. Sokáig úgy tűnt, hogy ezzel a céllal bármit megtehet és bármilyen eszközt felhasználhat a kormány és a vele összehangoltan mozgó gazdasági szereplők.

Mint azt egy 2016 tavaszán megjelent cikkben bővebben bemutattam, a gazdaságnak azokban a szektoraiban, amelyek természetüknél fogva védettek a nemzetközi versenytől, vagy nehéz őket elmozdítani az országból,* a kormány a befolyásának teljes repertoárját bevetve segítette elő a saját hátországába tartozó egyének vagyonszerzését. Az eredmény az lett, hogy a gazdaság jelentős részét egy piaci körülmények között, folyamatos állami támogatás nélkül életképtelen társaság vonta ellenőrzés alá.

Az állam (pontosabban az államot felhasználó érdekcsoport) szándékai tehát nem voltak makulátlanok ezen a területen, bár tény, hogy nem a hazai oligarcharéteg és a politikai klientúra kialakítása volt az egyetlen cél. A játékszabályok betartatását a gazdaság egészében célszerűvé vált megerősíteni, hiszen a feketegazdaság rengeteg adóbevételtől fosztja meg az államot. A 2010-es évek első felében még erősen korlátozott volt az állam pénzügyi mozgástere, a költségvetési egyensúly a hatalomgyakorlás stabilitása szempontjából is fontos cél volt (az IMF és az EU egyébként kedvező hiteleihez rendelt feltételektől-korlátozásoktól mindenképpen menekülni akart a kormány). Ezért bármennyire is ellentmondásos, de

elindult egy olyan kormányzati intézkedéssorozat, ami egyszerre célozta a korrupció megvalósítását és a korrupcióval való küzdelmet.

A közjavak kisajátításának rendszere ugyanakkor nem lóghat a levegőben, meg kell teremtenie a maga elfogadottságát. Bizalomhiányos társadalmakban gyakori, hogy a magas szintű korrupció létjogosultságát a hétköznapi korrupcióban látják igazoltnak. Ezzel az érveléssel Magyarországon is gyakran találkozni („nem kritizálhatod Mészáros Lőrincet, ha te is blicceltél a BKV-n”). Ez az igazolás azonban a körülmények változásával egyre nehezebben lesz bevethető. Lényegében két szereplő viszonyáról van szó (fideszes oligarchia, illetve mindenki más), a továbbiakban róluk lesz szó, és arról, hogy miért alakult ki a lophatósági válság...

SZABAD SZEMMEL - ORBÁN HIÁBA ÁCSINGÓZIK NAGY PÉNZEKRE AZ ÚJJÁÉPÍTÉSI TERVBŐL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.06.


Spiegel
 

Az európai kereszténydemokraták EP-képviselőcsoportjának vezetője megerősítette, hogy Orbán Viktor hiába ácsingózik nagy pénzekre az újjáépítési tervből, ameddig nem szavatolja a jogállami előírások betartását, addig az Európai Parlament keresztbe fekszik neki. Manfred Weber igen nehéz partnernek nevezte a magyar vezetőt. Olyannak, aki nem takarékoskodik a szóval, amikor a demokrácia fontosságát kell hangsúlyozni, ám pont ezért ezúttal nem térhet ki az elől, hogy a jövőben az unió időről időre felmérje a magyarországi állapotokat és visszatartsa a szubvenciókat, ha úgy ítéli meg, hogy hiba van a jogállamiság körül.

A 48 éves bajor politikus sajnálattal jegyezte meg, hogy a júliusi EU-s csúcskonferencián az állam- és kormányfők meghajoltak, miután a magyar kormányfő megzsarolta a testületet, tehát hogy ha sarokba szorítják, akkor az Országgyűlés nem fogadja el a koronavírus miatt elhatározott mentőcsomagot. Ennélfogva meglehetősen felvizezték a Bizottság jogállami javaslatát, pedig – mutatott rá Weber – itt hatékony mechanizmusra van szükség, mert senki sem korlátozhatja az igazságszolgáltatás és a média önállóságát. Azon felül az elosztásra váró 750 milliárd euró akkora összeg, hogy mindenképpen gondoskodni kell arról, nehogy egy részük illetéktelen kezekbe jusson.

A közös menedékpolitikáról szólva Weber kifejtette, hogy hosszú távon elengedhetetlenek a kvóták, ám mivel e pillanatban a magyar kormány hallani sem akar egyetlen menekültstátuszt kapott ember átvételéről sem, ez az elképzelés egyelőre nem időszerű. Bár az azért zavaró, hogy egyes országok elegánsan kivonják magukat a megoldásból. Ily módon azonban nincs más választás: azzal kell kezdeni, ami nem ütközik egyetlen ország ellenállásába sem. A diktatúrák üldözötteitől viszont nem lehet megtagadni a befogadást.

Az EPP frakcióvezetője szorgalmazza, hogy külpolitikai kérdésekben térjenek át a többségi döntéshozatalra, mert akik pl. a fehéroroszoknál vagy Hong Kongban kiállnak a demokrácia mellett, azokban nem szabad, hogy kétség legyen afelől: Európa velük van. Egyben felvetette, hogy ha Oroszország a Navalnij-ügyet tetézi a belarusz beavatkozással, akkor a legsúlyosabb szankciók mérlegelni. Vagyis az olaj- és földgázvásárlások egy részének felfüggesztését, de még azt is, hogy meghiúsul az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése.


A cseh kormányfő szerint az ellene felhozott korrupciós vádak csupán a Bizottság kitalációi, pedig Brüsszel nem értelmezheti a cseh törvényeket, ügyében csakis saját országának igazságszolgáltatása az illetékes. Babis arra a kérdésre válaszolt, hogy a lap idézte neki saját véleményét, miszerint az EU igazságtalanul bírálja a magyar, a lengyel és a cseh vezetést a jogállam hiányosságai miatt. Ugyanakkor nem ért egyet Budapesttel és Varsóval abban, hogy az unió lehetőség szerint ne üsse bele az orrát nemzeti ügyekbe. Azt azonban szükségesnek tartja, hogy meghatározzák: pontosan mit is jelent a gyakorlatban a jogállamiság. Erről szerinte az Európai Bíróságnak kell kimondania a döntő szót.

A 4 milliárdos becsült vagyonnal rendelkező politikus kijelentette, hogy miniszterelnökként csupán segíteni igyekszik az embereknek. Nincs semmi baj az erkölcseivel, sőt. Nem hazudik és nem lop, csupán mértékkel iszik és még szeretője sincs.

Arra is kitért, hogy neki jó a viszonya a Bizottsággal, és Orbánnal, illetve Kaczynskival ellentétben nem szorgalmazza a nemzeti jogkörök bővítését a közösségi felhatalmazás rovására. Viszont nagyon is indokoltnak látja, hogy senki ne szajkózza a kelet-nyugati ellentéteket. Bár az tény – emelte ki, hogy minden uniós támogatás mellett a nyugati konszernek minden évben hatalmas összegeket visznek haza keletről nyereség formájában. Azt azonban elismerte, hogy a kettő nem ugyanaz. Ám azzal érvelt, hogy a jólét növekedésével egyre kevesebb közösségi pénz érkezik, noha a lemaradás ledolgozásához továbbra is óriási források kellenek.

Babis elfogadhatatlannak minősítette a menekültek szétosztását, mert szerinte aki Európába igyekszik, annak a legális csatornákat kell igénybe vennie. A külpolitikára rátérve hihetetlennek nevezte, amit Lukasenko Belaruszban művel. Moszkvával ugyan Prágának ellentétei vannak, mégsem tart következményektől, mert Csehország önálló és nem engedi meg senkinek, hogy az feltételeket kényszerítsen rá.

Az újság úgy látja, hogy a világnak jelenleg elsősorban a jobb- és nem a baloldali szélsőséggel kell megvívnia, mert az sokkal nagyobb veszélyt jelent. A tét a liberális demokrácia fennmaradása. Merthogy a hatalom a jobboldali radikálisok kezében van, és ily módon 10 milliók sorsa függ tőlük és nem csupán az USÁ-ban. Nagy-Britanniában, Magyarországon, Lengyelországban, Oroszországban, Indiában, Törökországban, Brazíliában és a Fülöp-szigeteken a demokráciát olyanok vették kézbe, akik eltérő mértékben ugyan, de megvetik a fékeket és ellensúlyokat, és el vannak szánva arra, hogy megaláznak bármely intézményt, amely korlátozhatja őket.

Trump képes veszélyeztetni az alkotmányt. Az állami hivatalokat telezsúfolta saját vazallusaival és rokonaival és sok ezer amerikai halálát okozta a vírusválság rossz kezelésével. Attól reméli hatalma megőrzését, hogy bátorítja a szélsőjobbos terrorizmust, valamint a választási csalást. És amikor elutasítja a védekezést a globális felmelegedéssel szemben, akkor látszik, hogy veresége nem egyszerűen az Egyesült Államok, hanem az egész emberiség érdeke.

Természetesen jelenleg nem az 1930-as évek reneszánszát éljük meg. Nincsen új Hitler és Sztálin, de ahol demokráciaellenes, antiliberális mozgalmak vannak hatalmon, ott ezek egytől egyik a jobboldalt képviselik, leszámítva Venezuelát. Ám nem a kommunista, hanem a hiperagresszív nacionalizmus diktál. A radikális jobb lerohanta a konzervatív fő áramlatot. Az amerikai republikánusoknál szinte senki sem kockáztatja meg, hogy felszólaljon Trump személyi kultusza ellen. A brit toryknál a Brexit ellenfeleit Johnson már eltávolította, illetve kétségbeesésükben mentek azok maguktól is.

Trump miatt Amerika immár nem példakép a világ számára, sőt jogossá tesz vele szemben minden reakciót. A szélsőség szélsőséget szül. Amikor egy kérlelhetetlen rasszista az ország elnöke, akkor minden ellenállás megengedett, sőt a legelszántabb ellenállás érezheti magát a leginkább jogosnak. Harcolni kell, már csak azért is, mert ha sikerül legyűrni a szélsőjobbot, a szélsőballal már könnyebb lesz elbánni.

Lukasenko és Putyin most éppen azt méri fel, miként használhatja fel a másikat a maga céljaira, de az orosz elnöknek jobbak a lapjai. Persze nagy kérdés, mi lesz az általa kilátásba helyezett katonai segítségnyújtással. Mert mondhatja, amit Moszkva mondott 1956-ban, illetve 68-ban, hogy ti. csupán a törvényesen megválasztott vezetés kérésére lép fel, bár még egyáltalán nem tette le a garast ez ügyben. De a jelek arra utalnak, hogy szerinte ő neki kell megszabnia az események menetét a szomszédos országban.

Így viszont az a faramuci helyzet áll elő, hogy Lukasenkónak érdemesebb vállalnia a kockázatot, mármint hogy otthon megbukik, mintsem hogy a Kremlhez forduljon támogatásért. Mert ha az erőszakszervezetek valaki másra hallgatnak, akkor belőle csupán Putyin bábja lesz, akit igazából már megfosztottak hatalmától. Ily módon a békés tiltakozók jelentik számára a kisebbik rosszat.

Ezért valószínűleg azzal próbálkozik majd, hogy formálisan fenntartja a szoros szövetséget, de annak kinyilvánításáért cserében politikai és anyagi támogatást kér. Alighanem azzal érvel majd, hogy azért kell neki több pénzt adni, mert Fehéroroszország fontos ütköző állam a NATO-val szemben. Bár ő és Putyin is pontosan tudja, hogy a nyugati katonai agresszió réme nem egyéb blöffnél részéről. Ám arra jó, hogy megindokolja, miért nem köszön le még mindig.

Az odahaza egyre népszerűtlenebb orosz államfő viszont eljátszhatja, amit a csecseneknél, Grúziában és a Krímben, bizonyíthatja Oroszország fontosságát. Ugyanakkor a tiltakozó belorusz tömegek számára fennáll a kockázat, hogy meggyengítik a diktátort, de jön helyette egy erősebb, aki ráadásul más országban trónol. És ha rosszabbra fordulnak a dolgok, akkor még az sem kizárt, hogy a fehérorosz határokon belül tör ki katonai viszály.

 Az új tanévben nem csupán a koronavírus, hanem az új, hazafiságot hirdető nemzeti alaptanterv is kemény feladat elé állítja Magyarországon a tanárokat. A svájci közrádió jó 4-perces riportja megszólaltat egy történelem tanárnőt, aki elképedve olvassa, hogy az egyik új tankönyv a hunoktól származtatja a magyarokat, amikor ez nem több legendánál. Névvel vállalva véleményét úgy fogalmaz, hogy az új értelmezés keveri a mítoszt és a tényeket, pedig nincs joga arra, hogy megszépítse a múltat. Ezzel szemben a kormány szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a NAT korszerű, enyhít a diákok terhein és a szakemberek rábólintottak, ezen felül pedig még patrióta is. A már idézett pedagógus erre úgy reagált, hogy a hamisítás nem jelent hazafiságot.

A beszámoló azzal folytatódik, hogy az utóbbi 10 évben Magyarország mélyen megosztottá vált. Orbán politikailag mindent elért, most a kultúrában és az oktatásban igyekszik beleverni a keresztény-nemzeti értékeket a fejekbe. Ennek része az alaptanterv, ám az ellenzők szerint a diktatúra programja. És nem kétséges, teszi hozzá a rádió, hogy a tanárok többsége elutasítja. Kovács Zoltán viszont azt mondja, hogy a szakmai szervezetek az előkészítő vita során kifejthették véleményüket. Amire a már megszólaltatott tanárnő rábólint, hogy ez tény, és ugyanez áll az új tankönyvekre is, csak éppen egyetlen megjegyzésüket sem vették figyelembe. Így most ő saját, kiegyensúlyozott történelemszemléletét kívánja továbbadni, ám ez egyre nehezebb, mert szorul a hurok. A diákokat arra igyekszik rávenni a kormány, hogy köpjék be az engedetlen oktatókat.

És csak most jönnek azok a tankönyvek, amelyek az olyan, igazán kényes témákat tartalmazzák, mint Magyarország szerepe a 2. világháborúban. Csakhogy ugyanazok írják őket, mint akik a hun legendát éltetik.

A filozófus karmester. Így jellemzi a lap Fischer Ádámot annak kapcsán, hogy német nyelvterületen is megjelent róla Oplatka András életrajzkötete. Humanista, emberi jogi aktivista, értelmiségi, elemző, és mindenekelőtt: sokszínű művész, vagyis a színház lángoló szakembere, telivér zenész, briliáns karnagy, aki világkarriert futott be. De még ennél is fontosabb, hogy testestül-lelkestül magyar. Paprika és temperamentum nyilvánul meg cselekedeteiben.

Ezzel együtt nem volt nyílegyenes a pályafutása. Annak idején nem vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára és jóval később nem lehetett a Nemzeti Filharmónikusok vezetője sem. De mindig volt tehetsége és képessége stratégiát váltani és új utakat keresni. Mellesleg már az apjának sikerült az a bravúr, hogy a hidegháború idején őt, majd öccsét, Ivánt is bejuttassa Bécsben a legendás Hans Swarowskyhoz.

Vagy amikor elviselhetetlenné vált az Orbán-rezsim nyomulása a kultúrában, Fischer Ádám ott hagyta az Állami Opera igazgatói székét és megalapította a Wagner-fesztivált, amelyet manapság budapesti Bayreuth-ként tartanak számon. Egy zenekar működéséhez fegyelem, erkölcs, bizalom, megértés, felelősség és sok minden más szükséges, ám mindez megvan a karmesterben.

TAMÁSOK LETTÜNK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.06.


Lezárult hát a nemzet nagy konzultációja, amit egyébként meghosszabbítottak Bicskéig, mert dolgozó népünk több Balaton, kevesebb Adria, nyári gondtalan örömök vagy nem. Lehetne a konzultáció permanens is, soha véget nem érő, de a kedves vezető józan önmérsékletről tévén tanúbizonyságot húzott egy vonalat, hogy eddig és ne tovább. Így, aki eddig rágcsálta a körmét, mit feleljen a kérdésekre, hogy meglegyen az ötöse, most már bánhatja. Vége. Eredményt is hirdetett Dömötör Csaba, aki valami államtitkárként lopja a pénzünket, és sokat.

A Facebookon csűrdöngölt, léptek egymásra a talpai a természetesen hatalmas sikertől, hogy 1 millió 793 ezren küldték be a megfejtést, mert azt hitték hangszórót lehet nyerni, vagy csak zsák krumplit, felfújhatós Orbánt. Én is írhatnék akármit a Facebookra, hogy például szép vagyok, mint a rózsaszál, ha nem mellékelnék hozzá csöcsös női képet, még a cenzor se fenyegetne, hogy nem felel meg a közösségi alapelveinek. Egészen hülye cenzorai vannak a Facebooknak, de az egy másik elmélkedés tárgya lesz, most legyen elég annyi, átengedte a dömötöri bejegyzést.

Ez mindent elmond róluk, a Facebookról is Dömötörről is, az egész nyüves világról, ami olyan, mint árnyképek a falon. Mert ugyanis nem mutatta meg ez a Dömötör rámutatva egy nagy halom levélre, hogy tessék, íme a bizonyság. Sőt, ha tett volna ilyet, az sem lenne igazolás, megdönthetetlen bizonyíték semmire, ha lehet tagadni a Holdra szállást, lehet Dömötört is. Őt azért is a gazdájával együtt, mert elvesztették azt a jogukat, hogy higgyünk nekik, azon egyszerű oknál fogva, mert tudjuk, hogy hazudós komiszak. Lehazudják a csillagokat az égről, vagy föl, egyre megy.

Hiszem, mert képtelenség, mondja az Orbán seggében héderező rajongó. Hiszem, ha látom, állítja a balliberális seregek, és, már semmit sem hiszek, mondja József Attila, aki viszont ezzel párhuzamosan fél a büntetéstől. Írta Wass Albert. Mert ugyanis, hol vannak a beléptető kapuk? Hol van a számtalan lélegeztetőgép? Hol a milliárdnyi maszk? Hol az életünk, és na, ugye, máris milyen jól áll nekünk a hitetlen Tamás szerep, míg ellenben nekik a Jézusé sehogyan sem. Ebben a kontextusban ez vallásgyalázás, a hit megcsúfolása, amihöz viszont jogom van...