2020. október 25., vasárnap

A MUNKA JÖVŐJE, A JÖVŐ MUNKÁJA

HÍRKLIKK
Szerző: M.I.
2020.10.25.


A Világgazdasági Fórum (2020. október 20-23) által közzétett „A munkahelyek jövője 2020” című jelentés megállapította, hogy a Covid-19 járvány miatt a munkaerőpiac a vártnál gyorsabban változott. A kutatás – amelyik 2020. október 20-án látott napvilágot – azt jelzi, hogy már megérkezett az, amit korábban a munka jövőjének tekintettek. Az automatizálás és az ebből következő emberek és gépek közötti új munkamegosztás 2025-re 85 millió munkahelyet szüntet meg világszerte. Ugyanakkor a gazdaság és a munkaerőpiac fejlődésével 97 millió új állás jelenik meg a negyedik ipari forradalom technológiai iparágaiban, például a mesterséges intelligencia, és a tartalomalkotás területén. Magyarországon ma a munkavállalók ötödének munkáját végezhetnék robotok is.

Öt dolog, amit tudni kell a munkahelyek jövőjéről

- A Covid-19 tartós hatást fejtett ki: a munkáltatók 50 százaléka felgyorsítja munkája automatizálását.

- Az automatizálás folyamatosan növekszik: 2025-re a gépek és az emberek által végzett munkaórák egyenlőek lesznek.

- Új munkahelyek jelennek meg: 2025-re a holnap 97 millió új munkahelye jelenik meg.

- A leginkább keresett készségek: magukban foglalják az emberekkel való munkát, a problémamegoldó és az önmenedzsment képességeket.

- Az emberi tőke egyre fontosabb: a munkáltatók 66 százaléka úgy véli, hogy egy éven belül megtérülnek a munkavállalók képzéséből származó befektetések.

„A Covid-19 felgyorsította a munka jövőjének megérkezését” – mondta Saadia Zahidi, a Világgazdasági Fórum vezetője. „Az automatizálás felgyorsulása és a Covid-19 miatti recesszió elmélyítette a munkaerőpiacokon fennálló egyenlőtlenségeket és visszafordította a 2007–2008 közötti globális pénzügyi válság óta elért növekedést a foglalkoztatásban. Ez újabb akadályt jelent a munkavállalók számára ebben a nehéz időszakban. A vállalkozásoknak, a kormányoknak és a munkavállalóknak sürgősen együtt kell működniük a globális munkaerő új jövőképének kialakításában.”...

A SZÉLSŐJOBBOS FŐTANÁCSADÓTÓL A SIKKASZTÓ KAMPÁNYVEZÉRIG – TRUMP FONTOS EMBEREI AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBŐL

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2020.10.25.


A 2016-os elnökválasztási kampány óta sokan megfordultak Donald Trump körül. Cikkünkben azokat az embereket szedtük össze, akiknek a munkája nagy hatással volt elnökségére. Azokat, akik továbbra is az elnök mellett dolgoznak, vagy jó viszonyt ápolnak vele, zölddel jelöltük, míg azokat, akik összevesztek vele, vagy más okok miatt felmondtak, pirossal...

NYÜSZÍTETEK, MERT MÁR KEVESEN HISZIK EL A MESÉITEKET

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.10.25.


"Nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek mindennapi életünkben, hogy földrészünkön a jogállam fontosságának gyakori emlegetése közepette Marx és Lenin szobrokat állítsanak".


Ezt valóban nem engedhetjük meg. Gulyás Gergely kicsavarta a magyar narancsot, és csinált belőle málnás limonádét. Undorító? Az. Gulyás 39 évesen úgy kommunistázik, mint a Fidesz ultraradikális rajongói, akik még talán emlékeznek a valódi kommunista terrorra. Hogy a frászba jön ide a kommunizmus? Honnan varázsoltátok ide? Még mindig nehéz megemészteni, hogy Nagy Imre kommunista volt? Ez körülbelül akkora dilemma a Fidesznek, mint a keresztényeknek az, hogy Jézus meg zsidó volt. De mit lehet tenni? Kurvára semmit. Mit mutatnak ezek a példák? Szerintem azt, hogy lehetsz komcsi, zsidó, arab, hindu, keresztény, republikánus, demokrata, konzervatív, meg mit tudom én még milyen, nem ez számít. Hanem az, hogy milyen ember is vagy valójában.

Egy kommunista is rájöhet – mint azt Nagy Imre példája is mutatja -, hogy szembe lehet, sőt, szembe kell fordulni az olyan kizsákmányoló, embertelen, szemét, véres rendszerrel, mint anno a kommunista Szovjetunió is volt. Megtehette volna, hogy sunnyog, kussol, és elfordítja a fejét, mint ahogy azt oly sokan tették. Igen, megtehette volna, de nem ezt választotta. Az élére állt egy forradalomnak, és az életével fizetett a végén. Ki miatt is? Így van. A kommunista Kádár János miatt, aki elárulta az országot, a saját népét, behívta a ruszki hadsereget, és halálba gyilkoltatta a lázadókat.

1956-tól 1988-ig, tehát 32 évig ez az ember vezette az országot, és itt mindenki kussban volt, majd a végén már annyira jól érezte magát mindenki, hogy el is nevezték az országot a legvidámabb barakknak. Mi történt Nagy Imrével? Az újratemetésén – ami a rendszerváltás legszebb és legmeghatóbb pillanata volt – Orbán felmászott a koporsójára és elküldte az oroszokat a picsába. Annak ellenére, hogy állítólag az akkori pártok megegyeztek abban, hogy nem politizálnak. Hozzáteszem, addigra már rég megvolt a kivonási terv, tehát semmi újat nem mondott, csak magára irányította a figyelmet. Már akkor is nagyon kemény gyerek volt, egy igazi utcai harcos...

ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK JÁRVÁNY IDEJÉN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.10.25.


Az idei év különösen kedvez az összeesküvés-elméletek híveinek, legyen szó koronavírus-járványról, maszkviselésről, 5G-ről, a laposföldet meg talán már el is felejtettük.

Nem csak magyar sajátosság megkérdőjelezni a koronavírus létezését és a járvány súlyosságát, de mint Veve posztjából kiderül, például az írek sokkal óvatosabbak, mint mondjuk a magyarok.

„Írországban hat hétre bevezetik a járványellenes intézkedések legmagasabb szintjét: az ország összes megyéjében az ötfokozatú skála ötödik, legszigorúbb kategóriája lép életbe.

Négy hét után felülvizsgálat jön, decemberben pedig remélhetően ismét a hármas, karácsonyra pedig a kettes, csak enyhén restriktív besorolás.

A jelenleg aktuális, a vírussal való együttélés kereteit megfogalmazó rendszer szerint ötös skála jelzi a helyzet súlyosságát. Minden egyes ír megyét ebben helyeznek el, s az egyes besorolások eltérő korlátozásokkal járnak együtt.

A Magyarországon teljesen elharapódzott összeesküvés-elméletek itt csak nagyon marginálisan vannak jelen, ami egyértelműen üdítő jelenség.

A legtöbb ilyen teória főleg kelet- és közép-európai migránsok körében terjed, akik feltehetően a kibocsátó ország közösségi csoportjaiból tájékozódnak. A bennszülöttek szinte kivétel nélkül tartanak a kialakuló helyzettől.”

A teljes posztot itt olvashatjátok el...

VÁLHAT-E KERTÉSZ IMRÉBŐL A JOBBOLDAL ÚJ HŐSE?

NÉPSZAVA
Szerző: BÁRTFAI GERGELY
2020.10.25.


Kinevezhető-e a Sorstalanság szerzője a Nyirő Józsefet, Tormay Cécile-t, Wass Albertet ajnározó, habzó szájjal sorosozó magyar jobboldal hősévé? A feloldhatatlannak látszó ellentmondás másfél évszázados hagyományt követ. A mindenkori hatalom viszonyát a zsidósághoz, illetve az antiszemitizmushoz gyakran alakította a napi érdekek, sanda hátsó szándék – a kiegyezés óta.


„Az antiszemitizmus szennyes lelkek gyilkossággá fajuló szórakozása” – idézte Orbán Viktor miniszterelnök az egyetlen Nobel-díjas magyar írót a Kertész Imre Intézet budapesti székházának avatóünnepségén, két hete. Beszédében felidézte azokat a „nem túl színvonalas vitákat”, amelyeket „a jobboldal, annak a radikálisabb része” kezdett Kertész világraszóló elismerése után. Kiemelte az író „migrációellenességét”, de azt a passzust már nem idézte hallgatóságának „A végső kocsma” című műből, miszerint a tömeges muzulmán bevándorlás fő veszélye, hogy utat nyit az új diktatúrák előtt Európában. (Pótoljuk e mulasztást: „Az általános félelem és hisztéria keltette indulatok által felkavart mélységekből előbukkanó politikusok inkább a saját hatalmuk javára akarják majd fordítani a helyzetet, semmint hogy valódi megoldásokon törnék a fejüket.”) 

E hasábokon többször leírtuk: Orbán Viktor nem antiszemita. Elvek híján aktuális nézeteit pillanatnyi politikai előnyök reményében váltogatja, mint más a zokniját. A Liberális Internacionálé egykori alelnökéből így lett illiberális – újabban libernyákozó – nacionalista, Soros-ösztöndíjasból a sátáni Soros-összeesküvés prófétája. Kertész Imre méltatása szintén aktuális haszonnal kecsegtette a szerencsi időközi választás előtti napon: a baloldali szavazókat igyekezett elriasztani az ellenzék közös, jobbikos jelöltjének támogatásától. 

Saját pártjának és holdudvarának pőre vagy alig burkolt zsidózásai ellen nem volt kifogása a hosszú évek során, pedig Bayer Zsolt, Takaró Mihály, Döbrentei Kornél, Raffay Ernő adott rá okot bőven. Ez a szégyenletes kettősség azonban nem új találmány. A kiegyezés óta mindhárom tartósan berendezkedő politikai rendszer – a dualista, a Horthyról elnevezett és az államszocialista – produkált hasonló ellentmondásokat; a zsidósághoz való viszonyt, a zsidóellenességet gyakran állította alantas célok szolgálatába. Csupán néhány példát villantunk fel, az elemzés igénye nélkül...

ÍGY ÁLLTA KI ELSŐ NAGY PRÓBATÉTELÉT AZ ÚJ MAGYAR DEMOKRÁCIA – 30 ÉVE TÖRT KI A TAXISBLOKÁD

HVG360
Szerző: RÉVÉSZ SÁNDOR
2020.10.25.


1990. október 25-én kezdődött és három napig tartott a taxisblokád. Pár hónappal az első szabad választások után az ország képes volt úrrá lenni egy válsághelyzeten. A politikusok (egy része) és a tárgyaló felek olyan erényeket gyakoroltak, amelyek azóta csaknem kipusztultak a magyar közéletből...

ERŐSZAKMENTES, DE KITARTÓ ELLENÁLLÁSSAL MINDEN DIKTATÚRA LEGYŐZHETŐ

SZAKIRODALOM BLOG / ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.10.25.


Gene Sharp amerikai politológiaprofesszor 1993-ban írt könyvet az elnyomó rezsimek elleni erőszakmentes ellenállásról. A tömör, világosan fogalmazó műben a szerző 198 olyan módszert sorol fel, amivel az állampolgárok békésen küzdhetnek a diktatúrák ellen, és előidézhetik bukásukat, ha elég kitartóak. A kötet inspirációt adott többek között a Szlobodan Milosevics szerb diktátort megbuktató Otpornak, és számos más mozgalomnak a világon, idén pedig megjelent magyarul is.


Gene Sharp (1928-2018) amerikai politológusprofesszor 1993-ban írta meg elvi útmutatását az elnyomó rezsimekkel szembeni erőszakmentes ellenállásról. Művét világszerte szabadon publikálhatóvá tette, és az be is járta az autokráciákat: eljutott Afganisztánba, Szíriába, Kínába, Ukrajnába, Iránba és Venezuelába is – utóbbi két országban Sharpot az állam ellenségének nyilvánították. A kötet inspirációt adott a Szlobodan Milosevics diktátort megbuktató szerb Otpor-mozgalomnak, az arab tavaszhoz és az ukrán narancsos forradalomnak is.

Gene Sharp: Diktatúrából demokráciába – Elvi útmutatás a felszabaduláshoz
Kossuth Kiadó, 2020
125 oldal, 2990 Ft 2542 Ft


A könyvet a szerző 1993-ban írta, amikor(ra) számos diktatúra bukott vagy legalább gyengült meg. Ezeket a folyamatokat vizsgálva gyűjtötte össze Sharp az autokrata rezsimek elleni erőszakmentes ellenállás módszereit. Rájött ugyanis, hogy kitartó erőszakmentes akciókkal hatékonyabban lehet a zsarnokok ellen küzdeni, mint erőszakos módszerekkel. A kötetet a diktatúrák leírásával kezdődik, hogy érthetővé tegye a működésüket, ami alapvetően szükséges az ellenük való sikeres fellépéshez.

Kitér arra is, hogy felesleges tárgyalni, alkudozni az elnyomó rezsimmekkel, mert az a továbbélésüket szolgálja; és nem érdemes idegen hatalmaktól várni a felszabadítást, mert csak az adott ország népe zavarhatja el a saját zsarnokját. Ez azonban egy nagyon hosszú folyamat, hiszen a zsarnokság évei után meg kell erősíteni a nép önbizalmát és elhatározását, hogy a csendes elégedetlenkedés helyett merjenek cselekedni. Ehhez meg kell erősíteni – ha pedig nincsenek, létre kell hozni – a kormánytól független társadalmi szervezeteket és intézményeket, továbbá megalakítani egy erős ellenálló csoportot, és kidolgozni egy alapos stratégiát...

A KÖNYVEMBŐL TUDTÁK MEG, KI VOLT A SPICLI

TELEX
Szerző: KLÁG DÁVID
2020.10.25.


„Magyarországon van olyan újságíró, aki arra építi fel a karrierjét, hogy milyen veszélyes dolgokat csinál. Én fontosnak tartom elmondani, hogy amit én csinálok, az szerintem nem veszélyes” – ezt Dezső András mondja nekem a Lupa-szigeti házának teraszán, gumicsizmában, körülöttünk a Bende nevű basset houndja sertepertél.


A Lupáról beszélgetünk egy csomót előtte, sétálunk a platánsoron, és nem kell tizenöt percnek eltelnie, hogy a bűnözés legyen a téma: hirtelen már arról van szó, hogy élt itt egy gengszter, aki felgyújtott egy autót, meg hogy többször megfordult itt Ragyás Tóni, az óbudai bűnöző, akit 2003-ben a kocsijában kivégeztek.

Ez az élet tényleg nem tűnik veszélyesnek, de azok a sorsok, amikkel Dezső foglalkozik, azok. 2019-ben jelent meg a Maffiózók mackónadrágban című könyve, ami évtizedről évtizedre vette át a magyar szervezett bűnözés történetét (Ragyás Tóni is szerepel benne), és ami tavalyi év egyik legnagyobb könyves sikere volt a több tízezer eladott példányával. A folytatás nem váratott sokat magára, idén október 20-án megjelent a Magyar kóla, ami ugyanolyan eljárással, rengeteg kutatómunkával, interjúkkal, levéltári melóval készült, mint a korábbi, de sokkal áramvonalasabb lett, a bűnözés egésze helyett ugyanis csak a kokainról szól, a terjesztésről, a köré épülő infrastuktúrákról, a nagypályás drogbárókról, a kisstílű futárokról, azokról, akik rács mögé kerültek, és azokról, akik még mindig benne vannak nyakig. Ezekről beszélgettünk.

Emlékszel, hogy mi volt az első találkozásod a szervezett bűnözéssel?

Egyszer Móron egy kocsmát vezettem. Külföldön tanultam, de hazajöttem, mert apám meghalt. A család megörökölt egy kocsmát, azt vezettem. Volt egy kis elszámolási probléma a helyen. Felhívtam egy barátomat, akiről tudtam, hogy Fehérváron benne van az éjszakai életben, tanácsot akartam kérni, hogy ilyenkor mit lehet csinálni. Azt mondta, hogy menjek be nyolcra egy kaszinóba. Bementem, és hát egy csapat elég kemény figura jelent meg, egy csapat problémamegoldó, fegyverekkel...

PÁRHUZAMOSOK, HA TALÁLKOZNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Pável Melinda
2020.10.25.


A közmédia igazán nem vádolható azzal, hogy ne akarna minél aktuálisabb lenni. Így tettek október 23-án is, amikor részletes beszámolókat kaptunk mind a Kossuth Rádió, mind pedig az M1 műsoraiból, hol és hogyan emlékeznek meg 1956-ról. Megtudhattuk, ki, hol és hogyan koszorúzott, volt-e rajtuk maszk, még a határon túlról is érkeztek hírek, emellett igyekeztek egyúttal másra is felhívni a figyelmet: Kárpátalján az ottani önkormányzati választásokra, a Székelyföldön pedig az őrtüzekre, amelyet a székely autonómiáért gyújtottak. A Kossuth reggeltől gondoskodott a forradalmi hangulat fenntartásáról, a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban egymást érték a beszélgetések a 2006-os eseményekről.

Forradalomnak mégse kellene nevezni az akkori felfordulást, ha már mindenképpen valamiféle felkelésnek akarják titulálni, hát inkább volt az ellenforradalom, mint forradalom, amelyben keresve sem találni semmiféle magasztosságot. Adva volt egy hajdani miniszterelnök, aki a 2002-es kudarcának 2006-os megismétlését már végképp nem tudta elviselni, újra meg újra megszámoltatta a szavazatokat, és mivel sehogyan se jött ki az áhított végeredmény, bosszút esküdött, és megragadva az ’56-os forradalom 50. évfordulóját, kiaknázta az őszödi beszéd, valamint a jubileum kínálta lehetőséget, hogy megdöntse a kormányt. Az akkori ellenzéket egy Gyurcsány-beszéddel is fel lehetett bőszíteni, jóllehet, nem volt az a beszéd annyira felháborító, de ügyes tálalással a megcélzott réteg átvette, hogy őket megsértették, becsapták, és ez annyira vérlázító, hogy haladéktalanul el kell foglalniuk a köztévét. A botcsinálta forradalmárok a Toroczkai-kaliberű emberek vezényletével meg is rohamozták a Szabadság téri tévészékházat, még valami kiáltványuk is volt, amit be akartak olvasni élő adásban, ám ennek a tévések ellenálltak, amit azóta is sajnálok, érdemes lett volna beengedni őket és lehetővé tenni, hogy hülyét csináljanak magukból. Ehelyett valóságos ostromállapot alakult ki, autókat gyújtottak fel, kukákat hempergettek, kövekkel és üvegekkel dobálták a védőket, amit a rendőrség természetesen nem hagyhatott, volt ott a vízágyútól kezdve minden, de végül szerencsére senki sem esett áldozatul. Ezt követően napokig tartott a felfordulás, a rendőrség pedig igyekezett rendet csinálni, ugyanis ez a dolga. Gumilövedékeket is használtak és volt, akit pont a szemén ért találat, nem hinném, hogy általánosságban jellemző lett volna, hogy a lázadóknak kilőtték a szemét, de tény, hogy azóta is ezzel kampányolnak a fideszesek.

Végül helyre állt a rend, persze csak átmenetileg, mert végül a vizitdíj elleni népszavazás meghozta a sikert Orbánnak. Gyurcsány lemondott, Bajnai pedig csak a választásokig vállalta a miniszterelnöki feladatokat, ettől lecsillapodott a Fidesz, aztán a 2010-es fülkeforradalom meghozta a győzelmet, ráadásul olyat, amilyet Orbán mindig is szeretett volna: kétharmaddal nyertek, ami lehetővé tette az örökös hatalmát. A 2006-os események máris bevonultak a történelembe, már azt várom, mikor állítanak szobrot a 2006-os pesti srácoknak, nincsenek kétségeim, hogy hamarosan eljön az is...

ŐK DIKTÁLJÁK A JÖVŐT, DE VAJON HELYES IRÁNYBA LÖKIK A GLÓBUSZT?

NÉPSZAVA
Szerző: P. SZABÓ DÉNES
2020.10.25.


A szemünk előtt nőtt fel a Z és cseperedik az Alfa generáció: a világ első digitális nemzedéke, tagjai beleszülettek az internet világába, és friss látásmódjukkal már elkezdték átformálni a világot.


Tíz éve még újdonságnak számított a Z generáció megjelenése. Ők azok a fiatalok, akik 1996 és 2007 között születtek, és akik számára a digitális technológia, illetve az internet olyan magától értetődő, mint amilyen a korábbi nemzedékek számára a tévé volt. A Z, vagy más néven a netgeneráció a szó szoros értelmében „digitális bennszülött”, így egy újszülött Z-snek már tanulni sem kell a technológiát, míg az Y generáció tagjainak (akik 1982 és 1995 között érkeztek meg) mindez újdonságnak számított, többségük csak iskoláskorában látott először számítógépet. 

A Z generáció fiataljainak és az őket követő Alfák virtualitáselőnye behozhatatlan, nem csoda, hogy a közösségi médiában is ők diktálják a tempót, és szabják meg, hogy épp melyik platform menő, és milyen tartalmat kell posztolni. Csakhogy van egy fontos kérdés: vajon más téren is beelőzhetik-e a korosabb generációkat, ahogy az sem mellékes, hogy egyáltalán érdemes-e összevetni egymással a különböző nemzedékeket...

MIÉRT KELL LESZÁMOLNI A PORNÓVAL? (18+)

MÉRCE
Szerzők: KONKOL MÁTÉ ÉS RIEDER ANNA RÓZA
2020.10.24.


A magyar közbeszédben még mindig szokatlan dolognak számít a pornóellenesség: nem ritka, hogy a pornót ideológiától függetlenül védelmükbe veszik a hangadók. Nem hagyhatunk tovább működni egy olyan ipart, amely nemi erőszakra épül és erről készített filmeket árul. Emellett szólnak morális, emberjogi, hétköznapi tapasztalatra épülő érvek és már egy nemzetközi kampány is...

RÁADÁS: KONCZ ZSUZSA - SZABADNAK SZÜLETTÉL

KONCZ ZSUZSA
Szerző: BRÓDY JÁNOS
2020.10.23.



Szabadnak születtél Itt születtél ezen a tájon, itt ringatott az édesanyád Itt indultál el az útra, s itt jártad ki az iskolát Itt élnek a barátaid és itt találtad meg szerelmedet A nagyvilágon e kívül nincs máshol helyed Itt fogadtad szívedbe az Írást és a Gondolatot Itt eszméltél magadra, és itt volt mindig az otthonod S most itt mondják neked elvakult sötét lelkű ostobák Keress magadnak máshol hazát Ne törődj vele, hogy mit mondanak Az vagy, akinek tartod magad Még akkor is, ha szembe fúj a szél Ne törődj vele, hogy mit mondanak Az vagy, akinek tartod magad Ne feledd el, hogy szabadnak születtél Ne hagyd, hogy lelked mérgezzék a hazug előítéletek Ne hagyd, hogy korlátok közé szorítsák szabad szellemed Ha Kölcsey és Vörösmarty nyelvén szól az éneked A nagyvilágon e kívül nincs máshol helyed Tudom, hogy nehéz elfeledni mindazt, amit nem lehet De ne add fel a szíved mélyén élő szép reményeket Kárpátok gyűrűjéből szállj fel szabad madár Érted is szól a harang már Ne törődj vele, hogy mit mondanak Az vagy, akinek tartod magad Még akkor is, ha szembe fúj a szél Ne törődj vele, hogy mit mondanak Az vagy, akinek tartod magad Ne feledd el, hogy szabadnak születtél Sose feledd, hogy szabadnak születtél

AGGÓDUNK A KÖRNYEZETÉRT, CSAK FIZETNI NE KELLJEN ÉRTE

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.10.24.


(A héten cikksorozatban foglalkozunk az idei Társadalmi riporttal. Az alábbi cikkünk a kötet Attitűdök: remények, félelmek, vélemények című fejezetének egyik tanulmányát dolgozza fel, a fejezet már elérhető a Tárki honlapján.)


Az elmúlt néhány évben jelentős figyelem irányult Magyarországon is a környezeti problémákra, élen a klímaváltozással. A jelenség látszólag már jóval túlmutat a vászonzsákok propagálásán, néhány száz fős tüntetéseken vagy a közösségi oldalakat pár napra eluraló riadalmaknál valamilyen távoli természeti természeti csapás kapcsán.

A klímavédelem mára a kormányzati cselekvést formáló változó lett. A társadalmi nyomásra utal, hogy a tavalyi önkormányzati választást előtt egy hónappal Tarlós István akkori budapesti főpolgármester zöldpolitikai biztost nevezett ki maga mellé, a kisebbik kormányzati párt zöldfordulatot hirdetett, a kormány pedig klímavédelmi akciótervet fogadott el idén februárban. Idei évértékelőjében Orbán Viktor is hosszabban beszélt arról, hogy „fenyeget a klímaválság”.

Ezek alapján jogosnak tűnhet a feltételezés, hogy a közgondolkodásban mélyreható változások történtek Magyarországon a környezetvédelemmel kapcsolatban. A Tárki gondozásában megjelent Társadalmi riport egyik tanulmánya azonban nem ezt támasztja alá. Ebben Schneider Mihály és Medgyesi Márton az International Social Survey Programme (ISSP) 1993-as és 2019-es adatait összevetve vizsgálták meg a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdjeit...

LÁBJEGYZET A KORCS DEMOKRÁCIÁHOZ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.10.25.


Jó reggelt, Vietnam! Mármint majdnem Vietnam. Úgy értem, mióta olyan nagynevű és irigyelt országokkal nyomulunk egy klubban, mint Szudán, Bahrein, Uganda és mások, ráadásul egy olyan kérdésben, ami az egyének, a nők, a családok legbelsőbb magánügyeit érintő döntésére vonatkozik (igen, az abortuszellenes nagykoalícióra gondolok), még az is lehet, hogy Vietnamot megsérteném ezzel. Szijjártótól tudom, hogy legutóbb egy újabb, 140 ágyas kórházzal sértettük meg a baráti Vietnamot, miután korábban egy 500 ágyassal sikerült.

De még mielőtt nekiállnék csapongani a hosszú hétvégi jó hírek, illetve a múlt és a jelen között. Tegnap reggel nem fért bele, de akkor most tisztázzuk. Tehát Magyarország kormánya szoros együttműködésben a Trump-féle Egyesült Államokkal és a Bolsonaro-féle Brazíliával szervezett egy online konferenciát a családokról, amelyet Novák miniszter és női princípium is reklámozott a Facebook oldalán. Az RTL Klub híradója szerint a konferencián a résztvevők elfogadtak egy nyilatkozatot is, amelyet aztán aláírt vagy 30 ország. Leginkább olyanok, ahol acélbetétes bakanccsal ugrálnak a nők jogain, de az általában vett emberi jogokon is. Amikor pedig az RTL megkérdezi, hogy ez meg mi a szar ez, akkor azt válaszolja a kormány, hogy ők semmilyen módon nem tervezik megváltoztatni az abortusz magyarországi szabályozását, meg így az Alaptörvény, úgy a magzati élet védelme.

Lehet, hogy én vagyok megint a szellemi hajléktalan, de ha semmi mást nem terveznek, mint ami van, akkor erre a szégyenteljes klubtagságra mi a tök szükség volt? Csak azért, hogy elmondhassák, hogy a világ legsötétebb illiberális, autoriter országaihoz dörgölőznek, mert nekik senki ne mondja meg? Hogy megmutassák Brüsszelnek, hogy akkor is Belarusz és Lengyelország oldalán harcolnak a felvilágosodás ellen, ha Jourová és Tusk a feje tetejére áll? Az is brutális, ami Belaruszban történik politikai fronton és mindenféle fronton, de az is egészen példátlan és súlyosan gonosz, amit Lengyelország kormánya sok egyéb más mellett ezen a téren is művel. A gyakorlatilag teljes abortusztilalom olyan botrány a 21. században, amihez kevés fogható, pedig aki élt a NER-ben az elmúlt tíz évben, az olyan nagyon nem tud már semmin meglepődni.

A nagyember szokta visszatérő jelleggel mondogatni, hogy korábban azt hittük, Európa a mi jövőnk, ma már tudjuk, mi vagyunk Európa jövője. Hátélleg...

PETRI GYÖRGY: A KIS OKTÓBERI FORRADALOM 24. ÉVFORDULÓJÁRA

KLUBRÁDIÓ / BELSŐ KÖZLÉS
Szerző: PETRI GYÖRGY
2020.10.23.


A Klubrádió honlapján minden hétvégén közzéteszünk egy verses vagy prózai felolvasást Belső közlés című irodalmi műsorunk felvételei közül. Ma Petri György A kis októberi forradalom 24. évfordulójára című versét hallgathatják meg Csépai Eszter színművésznő előadásában.


Az idei költészet napját szigorú karanténban töltöttük, ekkor is elsőként Petri György versével indítottuk el a Klubrádió honlapján rovatunkat. Ma, az 1956-os forradalom évfordulóján ismét Petri egyik ikonikus versét hallgathatják meg, ezúttal Csépai Eszter színművésznő felolvasásában. A verset a színésznő Belső közlés című zenés irodalmi műsorunk kortárs és klasszikus költők verseit felvonultató adásában olvasta föl az idei év elején.

Minden jel szerint különösen fontos felidéznünk Petri ’56-olvasatát ma, amikor a pirosbetűs nap nem a történelmi eseményről, hanem főként aktuálpolitikáról szól, és amikor a Kelet és Nyugat közötti választásnak mutatják be azt az ’56-os forradalmat, amely hitet tett a köztulajdon mellett, és a kapitalizmust éppúgy a valós politikai szabadság akadályának tekintette, mint a szovjet elnyomást. Az 1956-os felkelők legfőbb vívmányukkal, a munkástanácsok világon egyedülálló intézményével olyan politikai intézményrendszer mellett tettek hitet, amelynek gyakorlata jószerével ismeretlen a tömegtársadalmak korában, és amely lehetővé tette – mint ahogy Petri egy másik versében fogalmaz –, hogy Nagy Imre megmutassa, „igenis lehet erkölcsösen politizálni”. A mától a honlapunkon is meghallgatható versben Petri – nem utolsósorban a költészete rá jellemző szikár formanyelvével is – a ma uralkodó vulgarizált emlékezetkulrúra helyett ezt a páratlan képződményt, illetve a cselekvéseikkel a valóságot erősítő Nagy Imrét és Angyal Istvánt emeli a középpontba. Petri versére rezonál ifjúkori legjobb barátja, Kornis Mihály 1956 és 57 vagyok című új felolvasása is, melyet mától szintén elérhetnek a honlapunkon.

A vers a fenti lejátszás gombra kattintva hallgatható meg. Címlapi kép: Dave Silverstone/Flickr.com

A vers eredeti írott változata:

A kis októberi forradalom 24. évfordulójára


Egy icipicit igazítottak a világon
Imre bácsiék, Pista bácsiék.
Fölakasztották, bekasztlizták őket.
Mátyás bácsi és Ernő bácsi
megpucolt Moszkvába. (Másokról ne történjék említés.)
Azután eljött János pap országa.
„Sose halunk meg!”
Három- és harmincezer
közöttire becsülik
az itt tartózkodó és a betolakodott
hullák együttes számát.
Nehéz ennek
utánaszámolni utólag.
A valóság nem számol önmagával.
Elszámolja magát? Vagy leszámol?
Meg se tanult számolni,
elhúzták negyedikben
ezt az egységes és megbonthatatlant.
Két számot mondok:
56
68
Összeadhatjátok, kivonhatjátok,
megoszthatjátok, megszorozhatjátok.
Csődött mondott
aljasságotok számtalan tana.

MECSEKI LÁTHATATLANOK – AZ ’56-OS TÖRTÉNET ELKÉPESZTŐ KÁLVÁRIÁJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.10.23.


Nomen est omen? – önkéntelenül is felteszi magának a kérdést az ember, miután megismerkedett „a mecseki láthatatlanok” történetével, főleg pedig az annak filmes feldolgozását érintő aktuális helyzettel. A legnagyobb ötvenhatos vidéki partizánharc történetére egy újságíró már négy éve rábukkant, össze is fogott egy filmrendezővel, de az ajtók folyamatosan bezárulnak az elképesztő, drámai helyzetekben bővelkedő sztori előtt. Az idei ünnep fordulópont: gyűjtést kezdenek, hogy megvalósulhasson az alkotás. S hogy miért fontos, hogy a mecseki láthatatlanok ne maradjanak láthatatlanok? Alábbiakból kiderül...

KORONAVÍRUS HÍRADÓ: REKORDOK DŐLTEK, 267-EN HALTAK MEG AZ ELMÚLT HÉTEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZABÓ KRISZTIÁN
2020.10.23.


Többszörös rekordot döntött a koronavírus-járvány a héten. A regisztrált fertőzöttek száma átlépte az 50 000 főt, aminek több mint kétharmada a második hullámhoz köthető. Szerdán a napi elhunytak száma megközelítette az 50-et, csütörtökön az új esetek száma átlépte a 2 000 esetet is. A gyógyultak száma 15 000 fölé nőtt, viszont a múlt heti nagy számú napi értékek után enyhe visszaesés látható a héten. A kórházi ápoltak száma 2 000-nél, a lélegeztetőgépen lévők száma 200-nál is több. Újabb rekordot döntött a napi tesztek száma is, viszont a magas számú fertőzött miatt továbbra is a WHO által ajánlott felső határ felett járunk. Heti összefoglalónk...

ORBÁN ÉS A FIDESZ FÉL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.10.25.


Hadoválhatnak háttérhatalomról, arról, hogy az ellenzék Soros zsoldjában áll, ők is tudják, hogy nem ettől az általuk kitalált hazugságtól kell félniük. Hanem attól, hogy az október 23-i tüntetésen nagyon sokan voltak, főleg fiatalok. Olyanok, akik korábban nem érdeklődtek a politikai iránt, és most sem a politika vitte őket az utcára, hanem a diktatúra és az önkény elutasítása
.

Van mitől félnie Orbánnak és a Fidesznek, mert most láthatták, hogy nem csak az általuk lenézett és lesajnált ellenzéki arcok, de a szakmájukban maradandót alkotó művészek is velük szemben állnak. Nagynevű színészek, akik sokak kedvencei az országban, valamint olyan fiatalok, akiknek korábban eszükbe sem volt a baloldali pártokra szavazni. Lehet, ezután sem fognak, de hogy minden erejükkel Orbánék ellen lesznek, az pénteken este kiderült.

Hiába a lekezelő, pökhendi stílus, az állandó kioktatás, ez a hajó már elment. A magabiztosság, a pikírtség mögött félelem van, mert ha előbb nem, most, október 23-án felismerték, hogy nem a háttérhatalom, nem Soros, de még csak nem is Gyurcsány áll ezek mögött a fiatalok mögött, hanem a diktatúra elutasítása. Olyan fiatalok szervezték a péntek esti tüntetést, akiknek elegük lett a magukat polgárnak hazudó tolvajokból, az ország kifosztásából, a helikopterező külügyminiszterből, az ellenzéket bunkó módon fegyelmező házelnökből, az ország javainak lenyúlását szótlanul figyelő, hallgatag államfőből...

HANN ENDRE: NEM LEPNE MEG, HA AZ ELLENZÉK TARTANA A GYŐZELEMTŐL

HVG ONLINE / FÜLKE
Szerző: WINDISCH JUDIT
2020.10.24.


A jelenlegi adatok alapján az ellenzéknek lehet esélye arra, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon legyőzze a Fideszt - mondta Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a hvg.hu Fülke című podcastjában. Az a mohóság, amivel a Fidesz most építkezik, Hannban azt a gyanút kelti, hogy a kormánypárt kutatásai sem mutatnak nagyon biztató számokat. Az ellenzéknek nem lehet más célja, mint a győzelem, de az sem lepné meg, ha a várható koalíciós nehézségek és a Fidesz viselkedése miatt ettől kicsit tartanának.


Az ellenzéki politikusok ismertségét és népszerűségét mérő október eleji online Medián kutatás szerint Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely a két legnépszerűbb ellenzéki politikus, az első 10 helyezett fele nő. A részletes táblázatot a héten megjelent cikkünkben találja.

Erről a listáról, az ellenzék esélyeiről, valamint a Bíró Lászlóhoz hasonló megosztó jelöltek szerepéről beszélgettünk Hann Endrével.

FÜGGŐSÉGI VISZONYT KÉNYSZERÍTENÉNEK AZ ORVOSOKRA

MAGYAR HANG
Szerző: BODACZ PÉTER
2020.10.25.


Az orvosok bérének emelésével nem fog javulni a közegészségügyi ellátás minősége, a parancsuralmi foglalkoztatási szabályok miatt pedig sokan inkább a magánszektort választhatják – véli Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász
.

A kormány a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felé tett látványos gesztusok kíséretében eleget tesz az orvosok bérkövetelésének, ám az előzetes szakmai egyeztetések nélkül meghozott egyéb döntések csak arra alkalmasak, hogy növeljék az ellátórendszerben jelenleg is meglévő feszültséget – véli dr. Rékassy Balázs. Az egészségügyi szakközgazdászt annak kapcsán kérdeztük, hogy a parlament rohamtempóban fogadta el a Kásler Miklós és Gulyás Gergely miniszterek nevével fémjelzett egészségügyi törvényt, amely az orvosok radikális béremelése és a hálapénz kriminalizálása mellett rögzíti az orvosok jogállásának megváltoztatását, a másodállások vállalásának radikális korlátozását, illetve a dolgozók vezényelhetőségét is.

A döntéshozók továbbra is egy feudalista függőségi rendszert akarnak rákényszeríteni egy világlátott, művelt, nemzetközi viszonylatban is piacképes tudással bíró értelmiségi körre – véli Rékassy Balázs, aki szerint azon túl, hogy a kormányfő „bevitte a málnásba” Kincses Gyula kamarai elnököt és csapatát, kicsinyes politikai játszmán kívül egyebet nem sikerült nyernie, hiszen több tízezer orvos átverése még visszaüthet. Ha az orvostársadalom szemmel jól látható része nem írja alá az új szerződéseket, e helyett még nagyobb számban a külföldi munkavégzést, illetve a magánszférát választja, akkor tovább csökken a közellátásban dolgozók száma. Maradásuk ugyanis nem pusztán pénzkérdés...


1956-HOZ MÉLTÓ VOLT AZ SZFE-TÜNTETÉS, AMELYRŐL MAGUK SEM TUDJÁK, HOGY ELSŐ LÉPÉS A FORRADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.10.24.


A rendszerváltás óta az első 1956-hoz méltó október 23-i felvonulást tartották Budapesten az SZFE diákjainak vezetésével. Nem szükséges felidézni, hogy ezen a napon mi minden történt már 1989 óta. Szkinhedek, csurkisták, Szabó Albert, Torgyán, Király Izabella, és a legsötétebb napokhoz méltó Orbán-beszédek, amikor az ország zsarnoka magát a “pesti srácok” jogutódjának tüntette fel (hacsak nem Pongrácz Gergely 56-ot a hungaristák folytatásaként bemutató könyvének szellemében nem, brüsszelezés és moszkvázás, migránsozás. Ebben az évben az ellenzéki bugriskodástól, hőzöngéstől mentes, felelősségteljes, komoly, intelligens, de jó hangulatú, békés tüntetés volt, az igazi 56-hoz méltó.

Azért is, mert most is egyetemisták állnak a zsarnoksággal való szembenállás élén, és ami különösen mély tartalmat ad az ellenállásuknak, hogy nem tiszavirágéletű, felszínes politikai hőzöngés, hanem egyértelmű jogsértés elleni bátor és elvszerű tiltakozás ez. Intelligens, okos, jellemes, egyenes és bátor, ugyanakkor nem lehet a szokásos módon lesöpörni, mert ezek a diákok nem a rendszert akarják megdönteni, nem pártok érdekeit képviselik, egyszerűen az autonómiát követelik, alkotmányos jogaikhoz ragaszkodnak, és nemet mondanak az elnyomásra, a zsarnokság uralmára. Normális egyetemet, normális életet akarnak, és tőlük Orbán azt csinál amúgy, amit akar. Ezért kikezdhetetlenek.

Éppen ezért az alkotmányos rend megdöntése és a NER törvénytelen bevezetése óta ez az első igazán komolyan vehető ellenállás, amelynek mély és szilárd alapjai vannak, mert alapjogot érintenek. Az SZFE diákjai nem akarnak lázadást és forradalmat, csak a jogaikat akarják, és akaratukon kívül mégis egy lehetséges forradalom előkészítői, mert Orbán ezeket az alapjogokat megtagadja tőlük. Nem használhat fizikai erőszakot, nem vethet be fegyvereseket, mert azzal neki vége. De amit csinál, az mégis erőszak, aminek békésen, de határozottan ellenállnak az egyetem diákjai. Ehhez hasonló okos, bátor, tisztességes és egységes ellenállást még nem láttunk. Nincs egyénieskedés, nincsenek karrieristák és nárcisztikus önmutogató álhősök és ripacsok.

Nem politikai kérdések, hanem jog körüli zajlik a vita. Egyszer csak valakik ellenálltak az egészpályás letámadásnak, az egész ország bekebelezésének és eltaposásának. A szabadsághoz és a joghoz való ragaszkodás az ellenállás oka, mert a hatalom nyilvánvalóan jogsértő módon veszi el a diákok szabadságát. Ők pedig tudják, hogy az ideológia vezérelt művészet nem művészet, egy diktatúra kurzusművészkéi nem akarnak lenni, s náluk hülyébb embereknek sem akar egyikük sem hajbókolni, és úgy hallgatni az előadásaikat, mintha egy szavukra is kíváncsiak lennének. Az életükről, a pályájukról, az életük értelméről van szó.

Az SZFE diákjai békések, szelídek, de öntudatosak és elszántak. Nem unják meg és nem mennek haza. Megszervezték magukat, összezárt mögöttük az egész szakma, és Magyarország művészelitje, kiegészítve másokkal, az ország krémje nemet mond Orbánnak arra, hogy mindenkinek elvegye az életét, a jogait, a szabadságát. A lehetőséget, hogy normális emberként éljen, és ne kelljen hülyékkel dödörögnie. Orbánnak meg kellene hátrálnia, mert olyan diákokkal találta magát szemben, akik nem adják el magukat és nem adják fel azt, amiért egyedül élni érdemes, és igazuk van. Az igazságukban van az erejük. Ha Orbán békén hagyná őket, nem csinálnának semmi rosszat, mennének vissza az egyetemre a tanáraikhoz és a mestereikhez. Nem érdekelné őket Orbán. Ezeken a művészdiákokon látszik, hogy Orbán már most sem ér fel a szintjükig, egyetemesebb értékeket képviselnek és felette állnak a magyar valóságnak.

De Orbán egy pitiáner falusi diktátor, akinek nárcisztikus pszichopata énje nem engedi meg, hogy engedjen és visszavonuljon. Ez vezethet el odáig, hogy az SZFE diákjai, s az ország normális része rájön, hogy nincs más lehetőség arra, hogy normális életet éljenek, Orbánt el kell kergetni, és el kell távolítani az általa bitorolt hatalomból. Ezért ez a békés, csendes, jó hangulatú, de intelligens, és megalapozott ellenállás, amely nem a diktatúra leváltására irányul, csupán a normális élet alapjait követeli, akaratuk ellenére egy leendő forradalom alapja és kiindulópontja lehet. Ha nem ez, akkor más, de az SZFE ellenállása mindenképpen előzménye vagy előképe az Orbán bukását előidéző ellenállásnak, és annak nem is a tiltakozók, hanem ő maga lesz az oka. Az, hogy nem képes felismerni, hogy nem mehet tovább, meg kellene elégednie ennyivel, de éppen ez az, amire egy diktatúra és egy diktátor soha nem képes...

A RENDSZER, AMELYBEN ÉLÜNK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2020.10.22.


...Amikor 2010-ben, a Fidesz hatalomra jutását követően azonnal hozzákezdett a jogállami intézmények kiüresítéséhez, a demokrácia végét jövendölőkkel szembeni legfontosabb ellenérv úgy szólt, hogy „ameddig a regnáló hatalmat választásokon le lehet váltani, addig nem beszélhetünk a demokrácia végéről”. Hogy Magyarországon tisztességes, fair választások lennének, azt ma már csak a kormánypártok legelvakultabb hívei és jól megfizetett lakájai állítják, meggyőződésem szerint azonban nemcsak hogy fairnek, hanem szabadnak sem nevezhetőek a hazai választások, mi több, úgy gondolom, hogy a következő választásokon néhány százalékos különbséggel nem, csak kétjegyű többséggel lehet legyőzni a Fideszt. Nemcsak azért, mert a jelenlegi rendszerben a néhány százalékos ellenzéki szavazattöbbség a Fidesz győzelmét jelenti, hanem azért is, mert a kormány bármilyen eszközt igénybe fog venni, hogy ne születhessen ilyen eredmény. Márpedig ott, ahol előfordulhat, hogy a választások előtt az Állami Számvevőszék önkényesen, abszurd indoklással milliárdos büntetésre ítélheti az ellenzéki pártokat, megvonhatja működési támogatásukat, az ügyészség pedig mindenféle bizonyíték nélkül, csupán kikényszerített tanúvallomások alapján vádat emelhet politikusok ellen, és közpénzekből finanszírozzák a választási csalást (ld. kamupártok, szavazatvásárlás), ott bármi megtörténhet. Nem érvényesül a szabad választások legelemibb követelménye, az egyenlő választói jog sem, hiszen miközben a határon túl élő magyar állampolgárokat igen, a külföldön munkát vállalókat vagy tanulókat nem illeti meg a levélszavazás joga. Mindannyian tudjuk, hogy ennek kizárólag az az oka, hogy míg a szavazati jogukkal élő, határon túli magyarok 95 százaléka a kormánypártot támogatja, a külföldön élők többségének szavazatára nem számíthat a kormány. Ezért – bár magyar állampolgárok, és állandó lakhelyük is itt van – jelentős hányaduk számára lényegében lehetetlenné tették, hogy részt vegyen a választásokon. De nemcsak az egyenlő választói jog, hanem a szabad tájékoztatás és tájékozódás sem létezik ma Magyarországon, ezek nélkül pedig nincs szabad választás. Egy demokráciában persze az is elképzelhetetlen, hogy a választások napján órákra leálljon a kormánypártok által kezelt számítógépes szavazási rendszer, és soha ne derüljön ki, hogy ez miért fordulhatott elő, és mi történt azon idő alatt, amíg nem működött a rendszer.

Fenyegetés, megfélemlítés, gyűlöletkeltés

Ezek az országok nem nyílt rendőrállamok, némelyekben jobban, másokban kevésbé tartózkodik a hatalom a látványos erőszakos akcióktól, ehelyett fenyegetéssel, zsarolással, egzisztenciális ellehetetlenítéssel és a propagandamédia karaktergyilkosságra szakosodott bandériumaival próbálják elvenni az emberek kedvét a nyílt rendszerkritikától. S bár fizikai erőszakra ritkán kerül sor, a verbális erőszak, a megfélemlítés és a gyűlöletkeltés teljesen áthatja a társadalom minden szegmensét, és a retorika minden elemében a XX. századi totális rendszerek legdurvább időszakait – a nácizmust és a sztálinizmust – idézi.

Az emberek többé-kevésbé szabadon utazhatnak, sőt a hatalom kifejezetten ösztönzi, hogy mindazok, akiknek nem tetszik a rendszer, elhagyják az országot, mert ez is a kritikus hangok elnémítását segíti. Az ilyen rendszerek legfőbb ellensége a gondolkodó, autonóm egyén vagy közösség, amelyektől a legjobb megszabadulni, kiváltképp, ha még a külföldön megkeresett jövedelmük jelentős részét haza is utalják.

A kormányok a kritikus civil szervezetek vezetőit csak ritkán vezettetik el bilincsben vagy börtönöztetik be, nem erőszakkal, hanem uszító propagandával és adminisztratív eszközökkel – számvevőszéki, adóhatósági vagy más bürokratikus eljárásokkal – próbálják ellehetetleníteni ezeket, miközben közpénzekből egyre-másra hoznak létre olyan álcivil szervezeteket, amelyek rendszeresen kiállnak a hatalom mellett, és szükség esetén – ugyancsak közpénzek segítségével – a hatalom melletti demonstrációra mozgósítják a híveket.

A független médiát sem tiltják be vagy hallgatatják el teljesen, egy szűk mezsgyén néhányat meghagynak közülük, a médiapiac szereplőinek döntő részét azonban saját szolgálatukba állítják, vagy gazdasági eszközökkel ellehetetlenítik. Nemcsak Magyarországon, hanem Oroszországban vagy Törökországban is működnek kormánykritikus orgánumok, ezek azonban mindössze a közönség néhány százalékát érik el, miközben a kormányközeli média, beleértve a közpénzekből fenntartott állami médiát, beteríti a teljes piacot, és elképesztő intenzitással sulykolja a pártpropagandát. Bár a kormánybarát média összességében rendkívül alacsony hatékonysággal működik, olyan intenzitással van jelen a piacon, hogy lényegében mindenkit elér. Miközben nálunk például a kormány által létrehozott, közvetlenül a hatalom irányítása alatt álló, 500 orgánumot összefogó KESMA Alapítvány legtöbb szereplőjének közönsége folyamatosan fogyatkozik, például az összes einstandolt vidéki napilap olvasottsága meredeken zuhan, az alapítvány az elmúlt évben mégis ötmilliárd forintos osztalékot ért el, és az itt dolgozó újságírók bére is két-háromszorosa annak, amit egy független orgánum ki tud fizetni munkatársainak. Ezek ugyanis nem a piacról, hanem a kormány közpénzekből finanszírozott reklámköltéseiből élnek. És a hatalmas kedvezményekkel és támogatásokkal megvásárolt multik is kizárólag a kormány által engedélyezett fórumokon helyeznek el hirdetéseket, sőt több külföldi kereskedelmi vállalat még a független lapok árusítását is megtagadja.

A társadalmi konfliktusokat kizárólag erőből, tárgyalás, érdekegyeztetés nélkül oldják meg, a szakszervezeteket, szakmai szervezeteket, érdekképviseleteket – az olasz fasizmus mintájára – csak korporációként fogadják el, a független érdekvédőkkel nem tárgyalnak, a konszenzust a gyengeség jelenének tekintik...


SZABAD SZEMMEL – JOGÁLLAMI VITÁK: A LENGYEL KORMÁNY MÓDSZERESEN ZÁRKÓZIK FEL A MAGYAR VEZETÉSHEZ - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.25.


Washington Post


A szerkesztőségi állásfoglalás arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar vezetéshez, már abban az értelemben, hogy mindkettő kemény jogállami vitába keveredett az EU-val, ám Lengyelországban idáig viszonylag erőteljes volt a sajtó. Csakhogy Duda elnök megtartotta a hivatalát a nyári választáson, utána pedig a nacionalista-populista Kaczynski, aki hadjáratot folytat a migránsok és a melegek ellen, bejelentette a média „visszalengyelesítését”, ideértve, hogy fel kell számolni a többes tulajdont a független orgánumok esetében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hivatalos politika szócsövévé kell változtatni azokat, ahogyan az a közmédiával is történt.

A módszert is Magyarország szolgáltatta, ahol nem durva cenzúrával kebelezték be a nem kormányzati kiadványokat, hanem úgy, hogy a hatalomhoz közelálló üzletemberek felvásárolták azokat. Varsóban már közölték, hogy az Orlen állami olajcég 20-24 körzeti lap megvételéről tárgyal. Kaczynski pedig máris megfenyegette mindazokat, akik úgy gondolják, hogy nem adnák el érdekeltségeiket.

Egyértelműen olyan újságokról, tévékről van szó, amelyek részben vagy egészen német és amerikai cégek tulajdonát képezik. A legtekintélyesebb és legolvasottabb lap, a Gazeta Wyborcza már érzi a következményeket, mert a PiS elrendelte, hogy állami vállalkozások nem hirdetnek benne. De ha ezt a kampány folytatódik, akkor az megsemmisítheti mindazt, ami még megmaradt a lengyel demokráciából.

Mindazonáltal az érintett amerikai társaságok viszonylagos védettséget élveznek, mert az USA varsói nagykövete nyilvánosan felszólalt a szólásszabadság védelmében. És ha erősödik a nyomás a német kézben lévő sajtóra, akkor arra várhatóan reagál Berlin és Brüsszel, hiszen épp most megy a vita arról, hogy csak olyan államok részesülhessenek a gazdaságok helyreállítását szolgáló alap, illetve az új, hétéves költségvetés áldásaiból, amelyek adnak a jogállamra.

Kaczynski azonban változatlanul kihívó: vétót helyezett kilátásba a két pénzügyi csomag kapcsán, semhogy eleget tegyen a demokratikus normáknak. Ám ha változatlanul támadja a szabad médiát, akkor annak negatív következményekkel kell járnia Washington részéről is.

Bloomberg

A hírügynökség egyre valószínűbbnek tartja, hogy a magyar és a lengyel ellenkezés miatt csak a jövő év közepén jutnak hozzá az uniós támogatáshoz a vírus által leginkább sújtott tagországok. Az állam- és kormányfők ugyan a nyáron történelmi egyezséget kötöttek a 750 milliárdos csomag ügyében, de az Európai Parlament azt akarja, hogy szigorúan vasalják be a támogatás árát a demokratikus normákat semmibe vevő Budapesten és Varsón, ami ellen a két kormány hevesen tiltakozik. A hollandok ezzel szemben szintén szigorúbb jogállami mechanizmust sürgetnek.

Jelenleg az egyes országok igen kedvező feltételekkel juthatnak hitelhez a szabad tőkepiacon. Ám az zavaró, hogy a politikai ellentétek akadályozzák a segély folyósítását. A jelek szerint a régi beidegződések nehezen tűnnek el Európában és ezen az sem változtat, hogy a befektetők készségesen adnának kölcsön – hivatalosan a Bizottságnak – az újjáépítési program céljaira. Pedig az új rendszer lépést jelentene a költségvetési unió felé, ám annak politikai akadályai vannak, mert úgy tűnik, hogy az erős gazdasággal rendelkező országoknak továbbra sincs nagy kedvük kihúzni a csávából az egyensúly visszaszerzéséért össze-vissza csapkodó szomszédokat.

Spiegel

Az elemzés értelmetlennek és szomorúnak nevezi, hogy a vírus újabb hulláma láttán sok európai országban a nacionalista reflexek lépnek működésbe: azaz bezárkóznak, igyekeznek távol tartani a külvilágot. Emögött nem a józan ész, hanem alighanem az a tudatalatti ösztön húzódik meg, hogy a rossz kívülről jön. De hamar ki fog derülni, hogy az elszigetelődés semmit sem segít, mert a fertőzéseknek csak egészen minimális száma ered a határokon túlról.

Egyébiránt teljesen mindegy, hogy valaki hol szedi össze a bajt. Már annyi a beteg, hogy nem oszt és nem szoroz, ha az a pár ember külföldön kapta meg a kórokozót. Ennek ellenére azt hisszük, hogy fokozza a biztonságot, ha lezárjuk a határokat, vagy más országokat kockázatos területnek minősítünk. Ez a fajta koronanacionalizmus a Covid-19 egyik legrosszabb mellékhatása.

Ha Trump bukik alig egy hét múlva, az vereség lesz a többi populista számára is. De attól még az irányzat továbbra is erős marad. Ezt bizonyítja az a tanulmány, amelyben három német közgazdász az utóbbi 100 év demagóg kormányzatait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy ezek a rendszerek gazdaságilag ugyan többnyire gyengébben teljesítenek, viszont tovább maradnak hatalmon. Sűrűbben újraválasztják őket, és ha egy állam egyszer már megadta magát a populizmusnak, akkor újból áldozatul esik annak. Vagyis a demagógia járványos lett. Ez esetben az amerikai választás nem lesz olyan döntő, ahogyan azt sokan remélték. Mert az elnök megy, de a populizmus marad.

FT

A vezércikk fölöttébb nyugtalanítónak tartja, hogy a közvetlenül ezredforduló előtt született fiatalok elégedetlenek a demokráciával és arat körükben a populizmus, így félő, hogy az ún. millenniumi nemzedék a kudarc és a kiábrándulás ördögi körébe kerül. A gondokat csak tetézi, hogy ez a generáció sokkal kevésbé tartja fontosnak a demokráciát, mint az előző évjáratok – ugyanebben az életkorban. Ezért ezután könnyen becsatlakoznak a politikai szélsőséghez, amely igencsak fenyegeti a jogállamot.

Mindez annak az eredménye, hogy jó néhány kormány demokratikus teljesítménye sok kívánnivalót hagy maga után, pedig a reform és a megújulás nélkül a liberális rendszerek nem tudnak virágozni. A nyugtalanító jelenséget a Cambridge Egyetem felmérése tárta fel, amelyet 160 országban, 4,8 millió ember megkérdezésével végeztek el.

Hogy ennyire lesújtó ennek a rétegnek a véleménye, elsősorban Nyugat-Európában, valamint az angolszász országokban, az javarészt a fejlett demokráciák gazdasági teljesítményére vezethető vissza. Ahol viszont az államok még csak most próbálnak felzárkózni az élen járó országokhoz, ott az átalakulás nyomában fellépő „fáradtságot” tapasztalni. Merthogy a fiatalok látják a korrupciót és a hozzá nem értést. Ám egyre nagyobb számban vonzódnak a populizmushoz.

Ha a kiábrándulás a demagóg megtévesztéssel párosul, akkor eljuthatunk odáig, hogy a populisták képesek szétverni a meglévő szerkezeteket, a mérsékelt politikusok ugyanakkor már nem tudják azokat többé összerakni. Ha egy ország beleesik ebbe a csapdába, akkor onnantól kezdve nemigen tud kikeveredni belőle. A megoldás az, hogy a társadalom nem szolgálhatja csak a gazdagokat és az időseket, amire a vírusjárvány csak ráerősít. Ennek megfelelően kell cselekedni, mert különben az adott ország belezuhanhat a demagógia szakadékába. 

Washington Post

A szerkesztőségi véleménycikk arra szólít fel mindenkit, hogy szavazzanak Bidenre, ha nem akarják, hogy a következő négy évben is folytatódjon Amerika hanyatlása, és még nagyobb veszélybe kerüljön a demokrácia. Merthogy Trump eddigi teljesítménye azt mutatja: az ország egyre jobban csúszik lefelé. És a fokozatos bukás ugyanígy menne tovább a következő négy évben is.

Az USA jóléte a jogállamra, a profi államapparátusra, az ország globális vezető szerepére, valamint a dollár kulcsvaluta funkciójára épül. Ezeket Trump mind aláásná. Ő egyre inkább átpolitizálja és erkölcsileg lezülleszti a kormányzatot. Autokraták jóindulatáért pitizik, noha azok rosszat akarnak az Egyesült Államoknak. Ugyanakkor sértegeti a szövetségeseket. Úgy állítja be, hogy csak az illegális migrációt utasítja el, de felére csökkentette a törvényes bevándorlást. Emiatt a legtehetségesebb külföldi tudósok és számítógépes szakemberek máshová mennek, semmint Trump Amerikájába.

Az elnök egymás ellen fordítja a különböző társadalmi csoportokat. A tudományt és az igazságot megveti. A koronaválság kezelését elfuserálta, ez azután messze a legtöbb áldozatot követelte a világban. Ugyanígy nem tud mit kezdeni a klímaváltozással sem. Az ő szemében a politikai vetélytársak árulók, akiket üldözni kell, illetve börtönbe kell zárni. A Kongresszus ellenőrző funkcióját viszont félresöpörné. A tényfeltáró újságírók nála a nép ellenségei.

Elfogadja a külföldi beavatkozást, ha az az ő kampányát erősíti, ugyanakkor aláássa a választásba vetett bizalmat, és azzal fenyegetőzik, hogy nem fogadja el az eredményt. Senki se higgye azt, hogy a következő időszakban nem a tekintélyelvű ösztönei vezérelnék., miközben már eddig is egyre ügyesebben játszotta ki az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat.

A vezércikk jó elnöknek tartja Bident, azért felhívja a még bizonytalan szavazókat, hogy tegyék félre esetleges aggályaikat és voksoljanak a demokrata jelöltre, mert akkora veszélyekkel fenyeget, ha Trump újrázni tudna. Merthogy az amerikai demokrácia, a jólét és az USA globális vezető szerepe forog kockán. Így a döntés egyáltalán nem nehéz.

FÉLELEM ÉS RESZKETÉS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.25.


Doktorminiszterelnök úr szombatra virradóra maszkokkal álmodott. Olyanokkal, amelyeket ő maga és bájos csinovnyikjai csupán olykor-olykor viselnek. Doktorminiszterelnök úr is elsősorban videókonferenciákon hord ilyen készséget, amikor egyedül ül a monitorral szemben, ilyenkor aggódik, hogy a taknya rá ne folyjon a gépre, és ezért maszkot ölt. Különben nem igazán. Viszont a nép elkezdett hullani, mint ősszel a mindenféle alapbetegségektől szenvedő legyek, így eszébe ötlött, hogy nem is olyan régen azt ígérte, mindenki ki lesz gyógyítva a kórból, ezt ő személyesen garantálja. Mindenki gyógyultan ücsöröghet az út szélén.

Ez viszont nem megy, ez a gyógyítás, döbbent rá álmatlanul, izzadságtól csatakosan forgolódva a dunna alatt, mint a rét egészen. Maszk, ugrott be neki aztán, ahám, a maszk, világosodott meg, hogy a doktorok ezt hajtogatják minduntalan. Így hát arra jutott, intézkedik azonnal is. Szeretett intézkedni nagyon, az intézkedés volt az élete, élvezte, hogy még ki sem mondja, ki is alig gondolja, mi volna a kedvére épp, és máris kész, előterjesztve, megszavazva, végrehajtva. Maszk lesz tehát, ült föl az ágyában tegnap korán, hogy a törzshöz siessen. Csak még egy kis könnyű früstököt vett magához, pörköltöt, kalbászt, kirántott húst ugorkával (kovi).

A páncélozott géperejű jármű röpítette őtet a setét hajnalon a kihalt, ködgomolyos utcákon, ahol előtte nap tízezrek vonultak lelkesen éltetni és dicsérni őt. Legalábbis ezt mondta neki Gulyás minisztere, és, amilyen hülye volt, el is hitte neki, illetve érezte is legbelül. Szerette azt is, ha imádja őt a népe, kezet csókol neki, a nevét skandálja kétmillióan a Kossuth téren, békemenetel érette, bemutatja a disznajának vagy megszoborloja őt. Az élet apró örömei ezek. De máma munka van, gondolta a törzs felé suhanva a páncélozott géperejű járműben a hajnalon, csak a kevlár nyomta a gyomrát kicsit. Azt az utolsó pár sült kalbászt nem kellett volna, vélekedett.

Fölsietett a lépcsőn tehát tőle telvén, belépett a szobába, ahol a törzs már várta. Olybá tűnt, a törzs élete értelme ez a várás. Hogy arra vannak. Várni őt. Egyikük az ajtóban figyelt tehát, s amint meghallotta a lépcsőn szuszogását, elrikkantotta magát, törzs, vigyázz, fogadás balról, zászlónak tisztelegj. Így lépett be a kétszárnyú ajtón, és jóindulata jeléül intett kedvesen két karral nyugtatva mindenkit, és kappanhangon szólva, hogy szagyítyesz továrisi. Ami a legérdekesebb volt, értették, rajtuk ragadt még ennyi tudás az MSZMP-ből, mielőtt ifjak lettek volna és demokraták. És megőrizték akkor is, amikor polgárok voltak, most meg, hogy keresztények, pláne...