2021. szeptember 1., szerda

VÁLASZTÁSI FIDESZ-ALAP: MEGVAN, HOVÁ TŰNTEK AZ ÁLLAMI CIVILPÉNZEK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.09.01.


Eddig csupán arról szóltak a hírek, hogy a Norvég Civil Alap helyére állított magyar állami pénzeszsákból, az úgynevezett Városi Civil Alapból fideszes vezetésű alapítványoknak, egyesületeknek is csurrant, cseppent. A Válasz Online most mélyfúrást végzett, átvilágítottunk több száz nyertes szervezetet, s arra jutottunk: az új finanszírozási mechanizmust egyszerűbb lett volna egyenesen Választókerületi Pártalapnak nevezni. Szinte mindenütt Fidesz-segédszervezetek nyerték a nagy pénzt – például buszra, ingatlanra, kommunikációra: azaz a választási kampányban is remekül hasznosítható dolgokra. Emlékszünk: a norvégokkal az volt a baj, hogy politikai-ideológiai alapon szelektáltak. Most ugyanez történt fordítva, csak durvábban, „meghosszabbítva Bicskéig”. Ha ez így nem hivatali hatalommal való visszaélés, akkor semmi sem az...

MAJD JÓL KELL ÁM KORMÁNYOZNI

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.08.31.


Azt hallottam, hogy 2022-től jól kell kormányozni. Hogy miért? Mert ha nem, akkor egy év múlva „visszajön Orbán és bosszút áll”.

Komolyan? Honnan jön vissza? Az életfogytiglani fegyházbüntetésből? Amihez mellékbüntetésként jár a közügyektől való örökös eltiltás? Vagy az elszámoltatáson nem ezt kell érteni? Esetleg (egy esetleges, de mindinkább kizárható választási győzelem esetén) netalántán, esetlegesen le tetszenek ülni egy kockás (négyzethálós) papír elé, és össze tetszenek adni mindenféle számokat, aminek a végén majd kijön, hogy voltaképpen minden rendben van, és nem is kell tovább csinálni ezt az elszámoltatást? Menjen békével egy országpusztító tömeggyilkos? Aki attól kezdve majd jó alaposan meg fogja figyelni, jól kormányoznak-e az utána jövők, mert ha nem, akkor ő visszajön és bosszút áll. A megfigyelésétől pedig jó alaposan rettegni kell, mert ő aztán tudja, mit figyel meg, hiszen ki tudná jobban, milyen a jó kormányzás. Amit tapasztal, azt csak ahhoz kell hasonlítania, amit ő csinált, kis különbség és már jön is bosszút állni. Hibát észlel és már jön is. Úgyhogy nagyon kell vigyázni, nem akármilyen kontroll alatt kell majd kormányozni.

Tetszik tudni, önmagában az a szóhasználat, amivel feltételezzük, hogy az illető „bosszút áll”, elegendő egy perindításhoz. Egy miniszterelnök, aki a választási vereségért bosszút akar állni. Dehát nem erről van szó. Még csak arról sem, hogy nagy kékszemű kisgyerekek a piros rollijukkal úgy képzelik, ez a jelenlegi miniszterelnök megvárja, hogy hibázzanak, mert ő csak alapos okkal támad.

Hanem arról van szó, hogy ha egy jelenlegi miniszterelnök jelölt el tudja képzelni a „visszajön Orbán és bosszút áll” lehetőséget, akkor én azt mondom, ne jöjjenek ők. Kösz, nem kell. Én nem akarok végignézni még egy árok betemetést vagy bármi másnak nevezett megbékélést. Nem akarom végignézni annak a nyílt beismerését, hogy mi is tolvaj tömeggyilkosok leszünk, ezért az elmúlt 32 év leggyalázatosabb tolvaj tömeggyilkosát politikusnak tekintjük, aki esetleg követhetett el hibákat, de egy politikus a törvények fölött áll, ami természetesen ránk is érvényes.

Elmondom mégegyszer, másképp a nürnbergi perek tanulságait. Hitler öngyilkos lett, jó, ez alapjában véve lényegtelen (a mi kis fiókhitlerünkkel ez nem fordulhatna elő, túlságosan gyáva, buta és jellemtelen még egy öngyilkossághoz is), de a többi megvárta a bírósági tárgyalásokat. Nyilvánvalóan azért (ki is mondták, ők nem bűnösök), mert meg voltak győződve róla, nyerni fognak, és szabadon távozni. Hiszen ők politikusok és mint ilyenek elindítottak egy háborút, amit elvesztettek, hát istenem, az egész világtörténelem erről szól, jól kinéznénk, ha most elkezdenék zaklatni a politikusokat, amiért háborúznak.

Tessék egy pillanatra elképzelni, hogy Göring, Rudolf Heß, Bormann, Ribbentrop, Robert Ley, Dönitz, Kaltenbrunner, Schacht, Walther Funk, Hans Frank, Seyß-Inquart, Rosenberg, Wilhelm Frick, Julius Streicher, Hans Fritzsche nem áll semmiféle bíróság elé, hanem szabadon szervezkedik, hogy ha a szövetségesek rosszul kormányoznak, akkor ők bosszút állnak. Tessék elképzelni, mi lett volna a német néppel, ha ezeket az alakokat futni hagyják...

EURÓPÁBAN IS FELBUKKANT A KORONAVÍRUS MINDEN EDDIGINÉL JOBBAN MUTÁLÓDOTT VÁLTOZATA

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2021.08.31.


A SARS-CoV-2 új változatára figyelmeztetnek kutatók: a C.1.2 nevű változatot a Dél-afrikai Köztársaságban azonosították először, azóta további hat országában bukkant fel: az Egyesült Királyságban, Svájcban, Portugáliában, Kínában, Új-Zélandon, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Mauritiuson.

Az új variáns az eddigi leginkább mutálódott változata a Vuhanban azonosított új koronavírusnak, és bár a sok mutáció nem jelenti, hogy feltétlenül veszélyesebb is ez a vonal, az mindenképp aggasztó, hogy hordozza azokat a mutációkat, amely más variánsokat nagyobb fertőzőképességgel ruházott fel, és alkalmasabbá tette őket az immunvédekezés kijátszására. A kutatók szerint a tüskefehérjéket érintő nyertes mutációk kombinációja, valamint a vírusban előállt egyéb változások a C.1.2 számára is lehetővé tehetik, hogy kicselezze az antitesteket, és ellenálljon az immunrendszer többi fegyverének akár azokban a páciensekben is, akik korábban megfertőződtek az alfa vagy a béta változattal...

MEGSZENVEDTÜK A COVIDOT: MAGYARORSZÁG AZ ÖSSZES KATEGÓRIÁBAN A LEGROSSZABB HELYEN VÉGZETT A VIZSGÁLT 12 EU-TAGÁLLAM KÖZÜL

NÉPSZAVA
Szerző: ROSTOVÁNYI ANDRÁS
2021.09.01.


A magyarok csaknem kétharmadának személyes nehézségeket okozott a világjárvány, ez európai szinten is kimagasló arány. A legtöbb honfitársunkat anyagilag érintette érzékenyen a pandémia - derült ki az ECFR felméréséből.

Már több mint másfél éve annak, hogy a koronavírus betört az Európai Unióba és felforgatta a közösség lakóinak nyugalomban, biztonságban és jólétben töltött mindennapjait. 2020 januárja óta európaiak milliói veszítették el szeretteiket, küzdöttek meg a betegség szövődményeivel vagy kerültek létbizonytalanságba. Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) nevű kutatóintézet 12 EU-tagállamot vizsgáló reprezentatív felmérése alapján Magyarország szenvedte meg leginkább az elmúlt időszakot. A közvélemény-kutatás szerint a magyarok 65 százaléka saját bőrén tapasztalta meg a pandémia árnyoldalait, miközben a dánok, a franciák, a hollandok, a németek és a svédek zömének semmilyen komolyabb következményekkel nem kellett szembesülnie személyes életében. Az már hónapokkal ezelőtt kiderült, hogy az emberi életek védelmét tekintve csődöt mondtak az Orbán-kormány intézkedései, mivel Magyarországon több mint 30 ezer áldozatot követelt a járvány és ezzel hazánké lett a lakosságarányosan legrosszabb halálozási mutató az EU-ban. A mostani felmérés viszont arra enged következtetni, hogy a vészhelyzetet kísérő gazdasági krízis kezelésében szintén csúfosan leszerepelt a magyar vezetés. 

A magyar lakosság 36 százaléknak okozott anyagi nehézségeket a pandémia, illetve az annak megfékezésére bevezetett lezárások. Ebbe a csoportba tartoznak például azok, akik elveszítették megélhetésüket, munkájukat vagy kényszerűségből állást kellett váltaniuk. A kutatásban szereplő tizenkét országból mindössze kettőben mértek hazánknál rosszabb arányt: Portugáliában 40, Spanyolországban 37 százalékot. A többi uniós tagállam viszont jobban teljesített, némelyik jóval sikeresebb volt - Hollandiában 13, Dániában pedig 12 százaléknak romlott az anyagi helyzete. Habár más tényezők is közrejátszhattak, döntő szerepe lehetett annak, hogy egyes kormányok célzott állami támogatásokkal vagy segélyekkel hatékonyabban tudták ellensúlyozni a szigorú korlátozások negatív gazdasági hatásait...

NORMALIZÁLÓDÁS ÉS ÁLLANDÓSULÓ AGGODALMAK

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2021.09.01.


Jól indult a hónap.

Augusztus elsejétől lehetségessé vált megkapni a harmadik oltást, ami a további veszélyekre nézve, kifejezetten örömteli hírnek tűnt. Az már kevésbé, hogy a tavasszal még oly sikeres oltási kampány megtorpanni látszott. Az elmúlt hónap során igen csekély mértékben emelkedett azoknak a száma, akik az első, avagy a kötelezően kijáró második oltást is megkapták. Mi mennyi? Mi a kevés és mi a siker? Az augusztust az iménti kérdésekhez fűződő diadalittas jelentések épp úgy végigkísérték, mint a további, nem éppen megalapozatlan aggodalmak halmozódásai. A nézőpontok váltogatása nagyjából attól is függött, hogy ki milyen irányba tekingetett. Akinek az imponáló, ötmillió feletti beoltottság eredménye tetszik, azok bizakodva várják az ősszel kikerülhetetlenül megérkező negyedik hullám hazai következményeit, hiszen a lakosság többsége már megkaphatta a maga védettségét jelentő oltásokat.

Források – időrendben - a hónap elejétől a végéig: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt....


„Én írok Önöknek…”

A fölöttébb aggodalmaskodók meg úgy vélik, hogy szinte semmit sem tudunk még a negyedik hullám valós körülményeiről és következményeiről. Nyitnak majd az iskolák, nem is olyan soká visszajön a nyaralni elutazott sok százezernyi ember, sorozatban egymást követik a hatalmas tömegeket megmozgató rendezvények, a szomszédos országok többségében újabb megszorításokat vezetnek be, mindeközben itthon nem igen akar csökkenni a még be nem oltott többmilliós tömeg nagyságrendje. Ezt az ellentmondásos helyzetet nagyon világosan dokumentálja a kormányfő augusztus végi – milliókhoz eljuttatott – magánlevelének mondanivalója, amely egyszerre szeretné a kormány eddigi erőfeszítéseit megünnepeltetni, ugyanakkor a várhatóan kedvezőtlen következményeket az egyéni felelősség kizárólagosságára utalva, finoman áthárítani a magánszférára. Azaz egyszerre szeretne megnyugtatni és riadóztatni is.

Ez a dokumentum egyébiránt is ragyogó foglalata mindazoknak az ellentmondásos helyzeteknek, amelyek az egész augusztust rendre jellemezték. Sikerek, magabiztos, olykor nemzetközi szintű hetykeségek, és végtelenül kisszerű, átlátszóan kampányízű lépések vegyes forgataga vette körbe az általában eseménytelen, utolsó nyári hetek közéleti mindennapjait. Vegyük szemügyre kissé alaposabban is mind a két véglet kulcsmozzanatait...

ÖKUMENÉ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.09.01.


Ahogy Mészáros Lőrinc mindenhez is ért a gázszereléstől a hídépítésig és tovább vagy pediglen egyikhez sem, akképp foglalja magában Orbán Viktor mind a széles univerzum összes kajla istenét, vagy pediglen úgyszintén egyet sem. És ez a valószínűbb. S hogy ez a két úriember most hogyan kerül együtt a tányéromra, hogy fölszeleteljem őket, annak oka az, hogy egylényegűek. Egyik sem lehet a másik nélkül, legalábbis egyelőre, s voltaképp mindegy is, melyik követi el az aktuális ganajságot, az úgymond a családban marad. Mészáros Lőrinc kapott ötvenmilliárd kölcsönt, hogy megvehesse a Titászt, és kapott is ennyi rengeteg pénzt.

Hogy kinek vette, és ki adta neki a mesebeli összeget, és hogy miért íratja Mészáros nevére Orbán a teljes magyar hazát, az nehezen érthető erkölcsi, de maffiaszempontból azonban mindenképp. Ugyanígy maffiailag értelmezhető, hogy a keresztény törvényhozók összejövetelére a nem is kormánygép úgy szedte össze Orbán családját Európa különböző pontjairól, mint valami bérkocsi, és az is a legszebb, hogy míg Mészáros kapott ötvenmilliárdot a közösből voltaképp, a haverja pedig a közösből fizette a nagy római kirándulást. Mert hiába mondja azt a hivatala, hogy saját bukszából állta a dzsemborit, de mint tudjuk, ennyi pénze neki nincs.

Szar van a propellerben, az keni-vágja szanaszét a matériát, és senki föl sem szisszen. Mint ahogyan azon sem, hogy Orbán egy valaggal ül a Türk Tanácsban és a katolikus törvényhozók között is, holott a két grémium között az ellentét ontológiai és engesztelhetetlen, ahogyan az is nehezen képzelhető, hogy Mészáros egyáltalán tudja, miket vesz össze Orbán a nevében, és azt is az ökumené jegyében. Mindent visz, amihez hozzáfér, hogy semmi sem marad, a javunkat már rég elvitte, mert annyira akarta. Mindent összevetve ez a két alak és létezésük a NER esszenciája, az elvek nélküli lopás metafizikája, hacsak nem a lopás maga az elv. De az ilyen nem komilfó...

„MIÉRT NEM LEHET LEVÉLBEN SZAVAZNI, HA NEMZETI KONZULTÁLNI LEHET?” – MEGSZÓLALTAK A KOSSUTH LAJOS-EMLÉKMŰ ALAKJAI

MÉRCE
Szerző: BOGNÁR ADRIENN
2021.08.31.


„Az a kormány, amelyik szolgálatként és nem hatalomként fogja fel a ráruházott jogokat, nem félhet a saját állampolgárai véleményétől” – hangzik egy külföldön élő magyar személyes üzenete…

A berlini magyarok által alapított Freie Ungarische Botschaft és az aHang évek óta küzdenek azért, hogy mindenki számára elérhető legyen a levélszavazás lehetősége. Augusztusban a független képzőművészeti tanszékkel közösen egy háromnapos akciósorozattal hívtuk fel a figyelmet a téma fontosságára Budapesten. Ennek keretében többek között megszólaltak a Kossuth Lajos-emlékmű alakjai, életre keltek a külföldi magyarok szavazással kapcsolatos történetei, valamint kiderült az is, hogy miért lenne sokunk számára létfontosságú a levélszavazás lehetősége...

AZ EURÓPAI ÁTLAG ALATTI ÁTOLTOTTSÁGGAL MENETELÜNK A NEGYEDIK HULLÁMBA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2021.08.31.


A múlt héten 79 százalékkal nőtt a magyarországi koronavírusos esetek száma, a negyedik hullám hazánkba is bejelentkezett. Ám ha mindenki számára elérhető a vakcina, az állam mondhatja: a ti döntésetek, ha nem kértek védőoltást. Vállaljátok a következményeit? Mi legyen a gyerekekkel a tanév kezdetén? Milyen példát kövessünk: a britet, amely szerint öt víruspozitív gyereknél függesztik csak fel az oktatást, mert a vírus kevéssé veszélyes a tanulókra, a gyerekeknek pedig már nem kell megvédeniük a szüleiket? Vagy Izraelét, amelynek fertőzött területein be sem léphetnek az iskolába a legalább 70 százalékban át nem oltott osztályok? Ausztriáét, ahol minden iskolást kötelezően tesztelnek a tanév elején, mert attól rettegnek, hogy a jelenlegi napi ezres esetszám az iskolakezdés miatt még jobban belobbanhat? Melyik a helyes út? Magyarország minden idézett ország példájától eltér: a negyedik hullámba az európai átlag alatti átoltottsággal vágunk bele...