2022. július 27., szerda

DR. VÖRÖS IMRE: RÖGTÖNZÉSEK ÉS NAPRÓL NAPRA ÉLÉS - EZ A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2022.07.26.



A Hazám-díjat a XXI. Század Társaság 2001. október 31-én alapította értékőrző és értékteremtő életművek elismeréseként. A díjat József Attila Hazám című szonettsorozatának címéről nevezték el és idén többek között Dr. Vörös Imre jogtudós , professor emeritus kapta. A Klubdélelőtt 2022. július 23-i adásában Kun Zsuzsa Dr. Vörös Imrével beszélgetett.


Lásd még:



GYURCSÁNY- ÉS SZDSZ-ÁRVÁK SEGÍTIK A „NEMZET STRATÉGIAI VAGYONÁN” OSZTOZÓ MÉSZÁROST, HERNÁDIT, TOMBORT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2022.07.27.


Energia-veszélyhelyzetben és háborús környezetben felértékelődnek az ország alapinfrastruktúráját jelentő érdekeltségek: az erőművek, olajcégek, földgázelosztók, áramszolgáltatók, út- és vasútépítők, távközlési monopóliumok, hadiipari szállítók. De kiknél van ez a stratégiai vagyontömeg? Jellemzően a NER legterhelhetőbb embereinél: a nyitóképünkön szereplő Mészáros Lőrincnél, Szíjj Lászlónál, a felértékelődő Hernádi Zsoltnál, Tombor Andrásnál, Jászai Gellértnél. A Válasz Online észlelése szerint őket több esetben volt Gyurcsány-stábtagok vagy SZDSZ-közeliek segítik – nemrég például a Fodor Gábor 2007-es pártelnöki kampányát egyengető Törő Csaba lett az egyik kulcsfigura...

EGEKBEN AZ ÉLELMISZERÁRAK, ÉS A LAKHATÁSSAL KAPCSOLATBAN SEM TÚL JÓK A KILÁTÁSAINK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2022.07.26.


Nem csillapodik a világra nehezedő inflációs nyomás, és Európa helyzete az orosz-ukrán háború miatt is egyre kiszolgáltatottabbá válik. A magyar kormány sorozatban hoz meg százezrek, milliók életét negatívan befolyásoló döntéseket. Ebben a helyzetben egyre több ember számára válik bizonytalanná az alapvető létszükségletet garantáló termékekhez való hozzájutás is. Milyen mértékben drágulnak Magyarországon az alapvető élelmiszerek? Mennyit emelkednének a költségeink az árstopok és a csökkentett rezsicsökkentés nélkül? A magyar és a nemzetközi adatok alapján a válasz nem túl bíztató: a rekordgyenge forintnak és a rekordmagas áfának köszönhetően Magyarországon éppen a legszegényebbek számára is nélkülözhetetlen termékek árai emelkednek a leginkább az Európai Unióhoz képest, melyen némileg tompított a rezsicsökkentés hatása...

AHOL SEMMI ESÉLY

VISZONT.HU
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.07.25.


Sokszor írtam már arról, mennyire rossz a rendszer a sajátos nevelési igényű gyerekek problémáinak kezelésére. Nemcsak az iskolában, ahol az integrálható SNI-sekkel foglalkozó szakemberekből egyre kevesebb akad, hanem később is, amikor követni és segíteni kellene ezeket a fiatalokat. De akkor már senki sem törődik azzal, miben lenne segítségre szükségük az életük megszervezéséhez.


Az egész problémát megsokszorozza, ha mindeközben generációs szegénységben is élnek, szegregátumokban, ahol az országos átlaghoz képest felülreprezentált az arányuk. Felülreprezentáltak a szegregálódó vagy szegregált iskolákban is, ahol kevés a tapasztalt szakember. Amikor több sajátos nevelési igényű gyerek is van egy osztályban, a pedagógus képtelen megosztani a figyelmét, és olyan fejlesztő munkát végezni, ami mindegyiküknek megfelelő. Segítség pedig nincs: amit az utazó gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok tudnak adni, az időben nagyon kevés. Logopédus, pszichológus csak elvétve akad a kis vidéki telepüéseken.

Akkor pedig még nehezebb a helyzet, mikor a szülők maguk is problémával érintettek: nem is értik, mi ez az egész, nem keresnek önállóan fejlesztési lehetőségeket, elfogadnak mindent, úgy, ahogy van – hiszen ők maguk is így nőttek fel. Nincs tudásuk arról, hogy mit lehetne tenni, nem ismerik sem a lehetőségeket, sem a jogokat...

RASKÓ GYÖRGY: A KORMÁNYNAK VALAMILYEN SEGÍTSÉGET BIZTOS, HOGY KELL ADNIA AZ ALFÖLDI GAZDÁKNAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.07.26.


A kormánynak az Alföldön valamit lépnie kell, mert őrült veszteségeik vannak az ottani gazdáknak. Ha azt akarjuk, hogy megfelelő területen vessenek, akkor ahhoz a kormánynak valamilyen segítséget biztos, hogy adnia kell – nyilatkozta a Hírklikknek Raskó György agrárközgazdász. Szerinte a biztosítással kapcsolatos kártérítésen túl, reálisan arra van lehetőség, hogy az állam garanciát vállal a forgóeszköz hitelért. Bár a hal- és vadgazdálkodásban nem járatos, de úgy gondolja, általános jellegű lesz a kamattámogatott forgóeszköz-hitel, és egyáltalán a garanciavállalás is, mert a logika ezt kívánja.

Történelmi léptékű aszály sújtja Magyarországot, a magyar gazdálkodókat több, korábban megalkotott törvényi szabályozás segíti az ilyen helyzetben – közölte az Agrárminisztérium vasárnap. Valóban segít ez a történelmi léptékű aszály károsultjainak?

– Szerintem nem tud mit csinálni a kormány az Alföldön, valamit lépnie kell, mert őrült veszteségeik vannak az ottani gazdáknak. A Dunántúlon nincs ilyen probléma, de az Alföldön igen, elsősorban a Tiszántúlon, a Jászságban, Csongrádban a hektáronkénti veszteségek több százezer forintot tesznek ki. Ez lehetetlenné teszi majd a finanszírozást az őszi vetéseknél. Hogyha azt akarjuk, hogy megfelelő területen vessenek, akkor ahhoz a kormánynak valamilyen segítséget biztos, hogy adnia kell...

MÉG TÖBB BENZINT HASZNÁLHATNAK EL A KÉPVISELŐK

24.HU
Szerző: KOZÁK DÁNIEL
2022.07.27.


Megemelték az egyéni képviselőknek járó üzemanyagkeretet, egy a fővárostól távol lakó politikus akár 10 400 kilométert is autózhat közpénzen, ami hatósági árral – hétliteres fogyasztással számolva – 350 ezres, piaci árral számolva 526 ezer forintos havi benzinkártyát jelent.


Az országgyűlési képviselők munkavégzésük támogatására üzemanyagkártyát kapnak, mellyel hatalmas távolságokat autózhatnak ingyen.

Az üzemanyagkártya használatát a 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Az országgyűlési törvény szerint ha a képviselő lakóhelye Budapesten van, akkor havonta 2500 kilométerre elegendő üzemanyagot vételezhet. Lakhelyének fővárostól való távolsága szerint a benzinkártyán rendelkezésre álló összeg pedig a következő távolságok megtételére elegendő pénzt biztosít:

Budapesttől 1 és 100 km között van – 4000 km-re,

Budapesttől 101 és 200 km között van – 5000 km-re,

Budapesttől 201 és 300 km között van – 6000 km-re,

Budapesttől 300 km-en túl van – 6500 km-re.

Ez azt jelenti, hogy egy Budapesten élő képviselő, ha mondjuk egy száz kilométeren hét litert fogyasztó autót használ (a jogszabály szerint legfeljebb 2000 köbcentiméter hengerűrtartalmú kocsira számított fogyasztást lehet figyelembe venni), akkor – a hatósági benzinárral számolva – havonta 84 ezer forintért autózhat. Ha piaci áron számolunk (az átlagár pedig most 723 forint a 95-ös benzinnél), akkor 126 ezer forintos benzinkártyát kap. Ugyenez 4000 kilométerre 134 400 forintra, piaci árral számolva pedig 202 ezer foirintra jön ki, míg a fővárostól legtávolabb lakó politikusoknak 218 400, piaci áras benzinnel 329 000 forintos benzinkártyát jelent.

Ez a támogatás azonban nem minden képviselőnek elegendő, ezért további támogatásokról is rendelkeztek. Az egyéni választókerületben megválasztott képviselők ugyanis még az alapján is kapnak benzinpénzt, hogy mekkora területű körzetben nyertek mandátumot.

Az elszámolható kilométereket egy július 19-én elfogadott törvénymódosítás tíz százalékkal megemelte, magyarán a 106 egyéni képviselő tíz százalékkal többet tankolhat a parlamenti benzinkártyája segítségével.

Mindez legalább 250 kilométerrel, de akár 975 kilométerrel is feltornászhatja a képviselők eddigi havi keretét...

„HAZUDOTT A KORMÁNY” – AZ EMBEREK KÉTHARMADA SZERINT A FIDESZ MEGSZEGTE A REZSICSÖKKENTÉS FENNTARTÁSÁRA TETT VÁLASZTÁSI ÍGÉRETÉT

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2022.07.27.



A Publicus Intézet kutatása alapján a magyarok átlagosan 44 százalékos inflációt érzékelnek.


A legtöbben az élelmiszerárak növekedését (60 százalék) és a rezsiárak emelkedését (57 százalék) jelölték meg olyan problémaként, amely a válaszadókat „nagyon súlyosan fogja érinteni” az elkövetkező évben. A nyugdíjak és fizetések vásárlóerejének csökkenéséről 49 százalék, a megtakarítások csökkenéséről 43 százalék, általában a megélhetésről 30 százalék állította ugyanezt. A munkanélküliséget ugyanakkor csupán 8 százalék említette a súlyos problémák sorában – derül ki abból a felmérésből, amit a Publicus Intézet készített a Népszava megbízásából.

Markáns eltérés mutatkozik a kormánypártiak és az ellenzékiek véleménye között. Az adatokból ugyanakkor kitűnik: a kormány hiába igyekszik azzal nyugtatni az embereket, hogy csak a lakosság negyede fog magasabb rezsiszámlát fizetni, a többség úgy gondolja, kárvallottja lesz az intézkedésnek...

ITT OLVASHATÓ

JÖHET MÉG MEGSZORÍTÁS A KORMÁNY 2 EZER MILLIÁRD FORINTOS CSOMAGJA UTÁN

HVG360
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2022.07.27.


Bár a kormány nem nevezi nevén, de az adóemelésekkel és -átalakításokkal, a rezsidíjszámítás sávossá tételével és költségvetési kiigazítással már 2 ezer milliárd forintnyi megszorítást vezetett be. Ez elvileg elég az idei hiány- és államadósságcél tartásához. De ha már a rezsicsökkentés sem maradt érintetlenül, ideje lenne rendbe tenni a nyugdíjkasszát, az egészségügy reformja pedig már tegnap is elkésett lett volna.Bár a kormány nem nevezi nevén, de az adóemelésekkel és -átalakításokkal, a rezsidíjszámítás sávossá tételével és költségvetési kiigazítással már 2 ezer milliárd forintnyi megszorítást vezetett be. Ez elvileg elég az idei hiány- és államadósságcél tartásához. De ha már a rezsicsökkentés sem maradt érintetlenül, ideje lenne rendbe tenni a nyugdíjkasszát, az egészségügy reformja pedig már tegnap is elkésett lett volna.

A megszorítás szó nem szerepel a kormány szókészletében – mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a július eleji kormányinfón. Ezzel azt akarta mondani, hogy a kormány nem hajt végre megszorításokat – valójában persze az igazság az, amit szó szerint mondott: a kormány nem használja a megszorítás szót, megszorításokat azonban nagyon is csinál. Már ha megszorítás alatt azt értjük, amit érteni szokás: a kormány a nehéz helyzetbe került költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében adó- és díjemelésekkel igyekszik növelni az állami bevételeket, míg a másik oldalon igyekszik lefaragni a kiadásokat. Ha az állam több pénzt szed be, az a gazdasági szereplők (a lakosságot beleértve) szempontjából megszorítás, hiszen a pénzt az ő zsebükből húzza ki. Szintén megszorítás, ha az állam kevesebbet költ, hiszen így kevesebb támogatás kerül a gazdaságba, illetve az állam megrendelőként kevesebb pénzt ad ki...

ORBÁN „FAJKEVEREDÉSI” FEJTEGETÉSE NEM ALAPTÖRVÉNY-ELLENES, DE HA AZ IS VOLNA, AZ AB NEM MONDANÁ RÓLA KI

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.07.27.


„Orbán Viktor Tusványoson elhangzott ’fajkeveredési’ tételei nem alaptörvény-ellenesek, de még ha azok is lennének, az Alkotmánybíróság éppen az ellenkezőjét mondaná ki, ha egyáltalán elé kerülne a kérdés” – mondta a Hírklikknek Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász, politológus emlékeztet arra, hogy a testület 2016-ban az alkotmányos identitásról meghozott határozatával elvégezte, amit a kormány elvárt tőle, s így – még ha az alaptörvénybe nem is sikerült bevésni – az Ab kimondta, hogy vizsgálhatja, vajon az unióval folytatott közös hatáskörgyakorlás során 
sérül-e Magyarország történeti alkotmányán alapuló önazonossága”.

Nem kis felháborodást keltett Orbán Viktor tusványosi beszéde, azon belül is tán leginkább (bár nem kizárólag) a „fajkeveredés” kérdéskörében elővezetett gondolatmenete. A miniszterelnök egyebek között a következőt mondta: „Az internacionalista baloldalnak van egy csele, egy ideológiai cselvetése: az az állítás, az az állításuk, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. Ez egy történelmi és szemantikai szemfényvesztés, mert összekever különböző dolgokat. Ugyanis van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. És amikor szerencsés a csillagállás, és jó a széljárás, akkor ezek a népek ráadásul egy ilyen hungaro-pannon mártásban össze is olvadnak, egy saját, új európai kultúrát hozva létre. Ezért harcoltunk mindig. Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni.”

Sokak szerint a fenti fejtegetés célja elsősorban gumicsont odavetése, elterelendő a figyelmet az egyre csak tornyosuló hazai (megélhetési és egyéb) problémákról, s arról, hogy nem áll jól a kormány szénája az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon az uniós támogatások leállításának feloldásáról. Még ha ez így is van, nem véletlenül került azonnal éles bírálatok kereszttüzébe – idehaza és külföldön egyaránt – a fajelméleti fejtegetés, amit nagyon sokan – nemes egyszerűséggel – csak náci beszédnek neveznek...

A SZOMSZÉD GÁZSZÁMLÁJÁT IS FIZETHETIK A TÁRSASHÁZI KIS LAKÁSBAN ÉLŐK

G7.HU
Szerző: HOBOT PÉTER
2022.07.26.


Sokan valószínűleg már álmukból felkeltve is tudják, hogy – a kormány energiaárakkal kapcsolatos döntése miatt – lakossági fogyasztóként augusztus 1-jétől már csak mérési pontonként évi 2523 kilowattóra áramot és 1729 köbméter gázt fogyaszthatnak a 2014 óta megszokott áron. Míg az áram mérése lakásonként külön órával többnyire megoldott, a központi kazánokkal rendelkező társasházakban rendszerint egy gázóra van.

A rendelet szerint, ha augusztus 15-ig bejelentik a lakások számát, akkor azzal felszorozzák az említett gázmennyiséget. Tehát például ha egy kazán és a hozzá kapcsolódó mérési pont húsz lakást lát el, akkor 34 580 köbméter földgázt használhatnak fel egy évben az eddig megszokott áron a lakók.

Itt kezdődhetnek a viták a társasházakban. Bék Ágnes, a Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az RTL Klubnak azt mondta, kimaradt a rendeletből, hogyan kéne felosztani a társasházban a fűtési költségeket, ha eltérőek a lakásméretek, és eltérő a fogyasztási szokás, például a fűtési hőmérséklet. Márpedig ez garantáltan így van lényegében minden társasházban.

Magyarországon a lakások három és fél százaléka ilyen központi fűtéssel rendelkező társasházakban található a KSH szerint. Ez 140 ezer lakás, amiből 65 ezer Budapesten van. Ezekből a lakásokból azok számítanak problémásnak, ahol nemcsak kazánból, de gázmérési pontból is csak egy van. A költségek felosztása alapvetően négyzetméter-alapon, vagy – ha vannak erre mérők – az elfogyasztott hőmennyiség alapján történhet, ez azonban csak első pillantásra tűnik mindenki számára megnyugtató megoldásnak...

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NEM KOMMENTÁLJA ORBÁN FAJKEVEREDÉSES KIJELENTÉSEIT

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.07.27.


Az ukrajnai menekülthullám nagyságrendileg már most a legnagyobbak között van a 2. világháború óta zajló válságokhoz képest. Az Európai Bizottság nem kommentálja Orbán Viktor fajkeveredéses kijelentéseit. Ki a Balkán poroszai? Nemzetközi lapszemle.

Az Európai Bizottság nem volt hajlandó véleményt nyilvánítani a magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn elhangzott, kevert fajúakról szóló kijelentéséről. A Politico szerint Eric Mamer szóvivő például azért nem, mert mint mondta, az uniós végrehajtó testület soha nem kommentálja a tagállamok vezető tisztségviselőinek a beszédeit. Ugyanakkor utalt azokra az értékekre, amelyeket az EU alapító szerződéseibe beleírtak, így az emberi jogok védelmére, és hogy senkit sem szabad diszkriminálni rassz- illetve etnikai hovatartozás alapján.

A Politico emlékeztet arra, hogy a magyar kormány az elmúlt évtizedben gyakran összekülönbözött az uniós intézményekkel, amelyek a demokrácia és a jogállamiság magyarországi aláásásával vádolják Orbánt. Jelenleg az Európai Bizottság Magyarországnak szánt – járvány utáni helyreállítást szolgáló - eurómilliárdokat tart vissza, és ragaszkodik ahhoz, hogy Budapest reformálja meg igazságszolgáltatási rendszerét és a közbeszerzési eljárást. Azt is kilátásba helyezte Brüsszel, hogy jogállami aggodalmak miatt megnyesi az általános költségvetési támogatásokat. Eközben Orbán – olvasható a Politico helyzetleírásában – azzal háborítja fel az európai vezetőket, hogy szoros viszonyt ápol a Kreml vezetőivel, és a közelmúltban arra törekedett, hogy felvizezze a Moszkva elleni szankciókat.

Financial Times arról ír, hogy a második világháború befejezése óta az egyes konfliktusok mekkora menekülthullámot váltottak ki a világban, és hogy ezek közt hol helyezkedik el a mostani ukrajnai háború. A listavezető a gyarmati múltú India kettéosztása a független, hindu Indiára és a muszlim Pakisztánra a negyvenes évek végén, amikor 14 millióan vándoroltak el eredeti lakhelyükről.

A térséghez kötődik a második helyre került bangladesi felszabadító háború – Kelet-Pakisztán leválása Nyugat-Pakisztánról – a hetvenes évek elején, 10 millió földönfutóval. A harmadik már sokkal közelebbi: a 2010-es éveken át végighúzódó szíriai polgárháború nyomán 6,6 millióan menekültek el otthonukból.

A nyolcvanas években a szovjetek afganisztáni háborúja 6,2 millió menekülttel járt, a 2010-es évek második felében a venezuelai menekültválság 5,9 millió főt érintett, a negyvenes évek vége óta megoldatlan palesztin menekültválság pedig 5 millió embert. Ezeket a válságokat követi a mostani ukrajnai háború, a Financial Times adatai szerint eddig 4,5 millió menekülttel. A lista további helyein szerepel a kilencvenes évek délszláv háborúinak sora, ami 2,3 millió főt kényszerített menekülésre, a 2000-es években dúlt iraki háború 2,2 millió menekülttel, a kilencvenes években lezajlott ruandai népirtás ugyancsak 2,2 millió menekültet eredményezve, valamint a kilencvenes évek indokínai menekültválsága 1,4 millió fővel.

A Financial Times egyébként napi ukrajnai helyzetjelentésében arról ír, hogy Kijev azt reméli, még ezen a héten megkezdődhet annak az oroszokkal kötött megállapodásnak a megvalósítása, amely több millió tonna gabona fekete-tengeri útnak indításáról szól – annak ellenére, hogy az oroszok időközben rakétával támadták Ogyessza kikötővárost.

Miközben az egész világ szemtanúja, Ukrajna pedig elszenvedője a nagyorosz nacionalizmus pusztító erejének, kevésbé köztudott annak a nagybolgár nacionalista megszállottságnak az eredete és dinamikája, amelyet Moszkva támogat, és amely akadályozza az EU kibővítését – írja a bécsi Der Standardban Lendvai Pál. Bismarck „a Balkán poroszainak” nevezte a bolgárokat, akik 1912 és 1944 között két balkáni háborúba és két világháborúba is belekeveredtek, hogy visszaszerezzék azokat a területeket, amelyeket a san stefanói békeszerződésben 1878-ban még megígértek nekik, de ugyanabban az esztendőben a berlini kongresszuson mégis elveszítettek. A bolgár politikát a második világháború végéig az elveszített területek – főként Macedónia és Thrákia - visszaszerzésének a vágya vezérelte. Ez a nemzeti mítosz vezetett a Hitlerrel való szövetséghez, és annak eredményeként Jugoszlávia, illetve Görögország egy részének átmeneti elfoglalásához.

Ami a jelenkort illeti, a görögök éveken át akadályozták Macedónia uniós csatlakozási folyamatát, de végül hajlandóak voltak szabaddá tenni az utat, annak fejében, hogy az ország átnevezte magát Észak-Macedóniává. Ezután azonban a bolgárok támasztottak olyan követeléseket, amelyek a macedónokat saját identitásuk, nyelvük és történelmi tudatuk feladására kényszerítenék.

Lendvai szerint bumerángnak bizonyulhat, hogy az Európai Bizottság a kulisszák mögött nyomást gyakorolt Szkopjéra a bolgár követelések teljesítése érdekében. Bulgáriában, az EU legkorruptabb és politikailag legingatagabb államában az ősszel 18 hónap leforgása alatt a negyedik alkalommal kerülhet sor parlamenti választásra. Észak-Macedónia lakosainak egynegyede ugyanakkor albán, és az ő pártjaik az EU-hoz való közeledés érdekében támogatják a bolgár követelések elfogadását, ami azonban a szélsőséges macedón nacionalisták malmára hajtja a vizet. A macedón időzített bomba tovább ketyeg – írja Lendvai Pál a Der Standardban.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

HAVI 873 EZER FORINTÉRT ADOTT TANÁCSOT ÁDERNAK A CÖF SZÓVIVŐJE – LAPSZEMLE

HUPPA.HU
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.07.27.


Novák is beszállt némi lóvéval

Az RTL szerette volna megtudni a Köztársasági Elnöki Hivataltól, hogy milyen kiválasztási folyamat végén jutottak el Fricz Tamáshoz, illetve hogy a politológus szóban vagy írásban adott-e tanácsokat, választ azonban nem kaptak. Fricz Tamás pedig nem szerette volna kommentálni a megbízást.

Több mint 11 milliárd forint támogatást költhet ingatlanokra a Kommentár folyóirat

A lap egyik szerkesztője az MCC főigazgatója, Szalai Zoltán, a másik pedig L. Simon László fideszes politikus, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.

Bezuhant a Fidesz népszerűsége

A többség szerint megszegték a választási ígéretüket. Nyilván, más nézőpontból mindez másképpen néz ki. Azonban:

A kormánypárt támogatottságának visszaeséséből nem az ellenzék profitált, hanem a bizonytalanok tábora nőtt – mutatják a Publicus Intézet felmérésének adatai.

Ha én fideszes volnék

“Ha én fideszes volnék, már egy ideje kezdeném kapiskálni, hogy itt minden csak szemfényvesztés, parasztvakítás. A rezsicsökkentés kezdettől az volt, mert nem mondták meg az embereknek, hogy évekig a világpiaci árnál drágábban adta nekünk az állam az energiát, amiből valamennyit nagy kegyesen visszaadott, az egészet pedig elnevezte rezsicsökkentésnek.”

Brüsszel a fajkeveredésről: no comment

A Bizottság szóvivője szerint sosem kommentálják politikusok kijelentéseit – de az EU-nak világos értékei vannak…

Hazug, erkölcstelen, romlott és elvtelen hordószónokok igézetében nem szabad élni

Feltehetően Jaksity György sem mond többet beszédet a Corvinus egyetem diplomaosztóján…

Nemzetközi Auschwitz Bizottság: Orbán Viktornak nincs jövője Európában

Christoph Heubner szerint az Európai Unió helyesen tenné, ha továbbra is a lehető legnagyobb mértékben elhatárolná magát az Orbán által megütött rasszista hangnemtől, és egyértelművé tenné Orbán úrnak, hogy nincs jövője Európában.

Hegedüs Zsuzsa ébredése

Arra a kérdésre, hogy akkor miért maradt a posztján, Hegedüs azzal reagált, hogy akkor még nem volt biztosítva a költségvetési forrás a vidék digitális felzárkóztatására, ami a szakember által támogatott egyik program volt…

Deák Dániel nem tartja nagy veszteségnek Hegedüs Zsuzsa lemondását

“Nem nagy veszteség: lemondott az elmúlt években a munka helyett inkább a pénzszóró botrányoktól hangos Hegedüs Zsuzsa miniszterelnöki megbízott Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde miatt, amit Gyurcsányhoz hasonlóan „nácinak” minősített.”

A jövőben a Megafonnak kiemelt szerepe lesz

„Most lendülünk be igazán. Nagy dolgokat készítünk elő, és ígérhetem, hogy sokkal markánsabban, erősebben jelen leszünk.”

Ez egy nagyon alapos dolgozat a Fidesz és a média kapcsolatáról, ha csak egy cikkre van idő, akkor ezt javasoljuk!

Ivan Korčok: „Egyre kevésbé értem Magyarország észrevételeit, és nem mi vagyunk az egyedüliek”

A szlovák külügyminiszter a pozsonyi sajtótájékoztatóján aggodalmát fejezte ki a magyar képviselők kitartó megjegyzései miatt az Oroszország elleni közös uniós szankciókkal kapcsolatban.

Félő, hogy Giorgia Meloni lesz Olaszország következő kormányfője

Ez nem sok jót ígér nem csak Olaszországnak, Európának sem, mivel nincs igazi programja.Szimplán posztfasiszta.

Pánik közeli hangulat az orosz parancsnokságokon

Nem az amerikai rakéta-sorozatvetők fogják megnyerni az ukránoknak a háborút, de olyan drámai változást hozhatnak, mint amit a Javelin páncéltörő rakéták okoztak a Kijev környéki harcokban.

VIKTOR MINISZTERELNÖK HEGEDÜSE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.07.27.


Lemondott hát Hegedüs Zsuzsa, Orbán szegényügyi tanácsadója. Hirtelen dolog volt, hiszen oly rég hallottunk felőle, s akkor is annyit, hogy istápoltjainak tyúkokat osztogat, miközben a pénzüket drága borokra költi. Hegedüs Zsuzsa akkor kiiratkozott közülünk, most azonban tett egy csámpás lépést visszafelé, amivel arra adott bizonyságot, hogy maradt benne valami abból, ami valaha volt. Kis lépés Hegedüs Zsuzsának, de nem nagy lépés senkinek sem, főleg úgy, hogy aztán kedélyesen elbeszélget azzal, akivel igazából szóba sem szabadna állnia. Tisztán nácinak, a legvérmesebb fajgyűlölőknek is tetsző beszédről írt elsőként Hegedüs, amiben igaza van, de aztán sikerül mindent elmaszatolnia.

Nem számonkérés ez és nem sajnálkozás, mert Hegedüstől nem várt és nem is vár az ember semmit, ez a gesztus csak egy szépségtapasz, és annyit is ér. Hegedüs nincs abban a helyzetben, hogy akármit is tehessen, sőt, ezután még inkább nem lesz, mert tegnap délutánra Orbán pincsijei átharapták a torkát, a kebelbarátból kommunista lett, s ha míg eddig szó nélkül tűrték, hogy a szegények pénzét elissza, mert voltaképp ők is ezt teszik, nagy valószínűséggel most ezt is számon fogják kérni rajta, mert megvannak hozzá az eszközeik, és nem félnek használni. Hegedüst egy lendülettel lökték ki a paradicsomból, és címkézték át ellenséggé, nagy valószínűséggel nem lesz neki kegyelem, de meg sem érdemli.

Nem Hegedüst siratni vagyunk itt, hanem a helyzetet értelmezni, habár így is elég világos. Hegedüsből sztár lett egy pillanat alatt, vele volt tele az összes sajtó hümmögve az egyik oldalon, hogy na jó, ledolgozott valamit a vétkeiből, míg pedig a csürhe szempontjából éles hangú visítás kezdődött el, pedig a mutatvány alig is vette kezdetét, és már véget is ért. Valami széles társadalmi mozgalom élire képzeli magát a harcokban a kegyvesztett szegényügyes, ami nincs, és még csak az ellenséget sem jelölte ki világosan, amikor bájos levelezésbe kezdett Orbánnal arról, hogy nem vele van a baj, hanem csupán azzal, amit mond. És e ponton bicsaklik meg a nagy, morális fölhorkanás, amikor ezt a kettőt különválasztja.

Nehezen értelmezhető ugyanis az a kitétel, miszerint az Európa-ellenesség számláján nincs hatmillió zsidó halála. Ezt mondja Hegedüs Orbán védelmében, valamint azt is, hogy kizárja a tébolyodott Fidesz vezető rasszista voltát, csak éppen olyanokat beszél. Ha már Hegedüs arra a történelmi párhuzamra utal, amit a magam részéről Orbán kapcsán már tíz éve szajkózok, hogy miszerint módszerei, propagandája a Harmadik Birodaloméra hajaznak, akkor a teljesség kedvéért az is megjegyzendő, Hitler sem mondta ki soha, hogy a zsidókat el kell gázosítani, ő ilyen parancsot soha ki nem adott, megtette ezt helyette az általa létrehozott gépezet, és az általa kialakított birodalmi morál, amelyik jóváhagyólag mindezt elnézte.

S ha olykor Orbán habzó szájú uszítását azzal igyekeznek relativizálni, hogy csak a csürhét próbálja egyben tartani, sőt, levelében az irkálja, hogy ő „ab ovo” nem rasszista, mert Isten meg az ő dolgai, ellenben, ha a beszédje az, akkor az felhívás a hatmillió zsidó megölésére, holott nem is beszél róla. Ezért és éppen itt, igazolásul föltennénk a kérdést, miért pfújolják Orbán stadionjában a térdeplő másságot, miért bélyegzik meg a melegeket, amikor Orbán csak annyit mondott szelíden, hogy tartsák távol magukat a gyermekeinktől. Az ilyen utalgatásokkal tele van Orbán pályafutása, le nem tagadhatná fasiszta eszméit, hogy újólag be is nácult, az már csak hab a tortán. A nyílegyenes út vége...

GYERMEKJOGI CIVIL KOALÍCIÓ: BESZÉLJÜNK RÓLA...!

GYERMEKJOGI CIVIL KOALÍCIÓ
Szerző: GYERMEKJOGI CIVIL KOALÍCIÓ
2022.07.27.


A kilakoltatások és a rezsicsökkentés kivezetésének várható következményei miatt különösen aktuális a gyerekek lakhatási szegénységéről beszélni!

Koalíciónk Gyerekjóléti Munkacsoportja "Beszéljünk róla..!" gyerekszegénységről szóló sorozatának új része elérhető, letölthető mp4 és pdf formátumban!


BESZÉLHETÜNK-E ORBÁN POLITIKAI ESZKÖZKÉNT HASZNÁLT ÉS ÜZEMELTETETT ANTISZEMITIZMUSÁRÓL?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.07.27.


Hegedüs Zsuzsa tegnapi levele óta elindult egy fontos diskurzus, amely egyebek mellett arról szól, vajon Hegedüs Zsuzsának (és másoknak) már a korábbiakban is kellett volna érzékelnie Orbán politikai (és nem privát!) antiszemitizmusát, avagy sem. Egyáltalán: beszélhetünk-e Orbán politikai eszközként használt és üzemeltetett antiszemitizmusáról? Ehhez a diskurzushoz kívánom megosztani azt az írást, amelyet Vörös Katával írtunk 2018 márciusában, Orbán március 15-i beszédét elemezve. Az írás tehát négy éves, de szerzőtársammal négy év után is minden sorát érvényesnek tekintjük. (A szöveg a reklám megtekintése után szabadon olvasható.)

Gábor György–Vörös Kata
Orbán politikai antropológiája
Részeg jóslatok, veszélyes logika

GOEBBELSHEZ HASONLÍTOTTA ORBÁN BESZÉDÉT ÉS LEMONDOTT HEGEDÜS ZSUZSA MINISZTERELNÖKI MEGBÍZOTT

TELEX.HU
Szerző: TENCZER GÁBOR
2022.07.26.


Lemondott Hegedüs Zsuzsa miniszterelnöki megbízott Orbán Viktor tusványosi beszédének tartalma miatt, aminek egy része szerinte „tiszta náci szöveg”. Lapunknak azt is elmondta: „faji alapon meghatározni a bárkit, hát álljon meg a menet, ezt csinálta Hitler”. A miniszterelnök sajnálattal vette tudomásul a lemondást, és kijelentette: „fölfogásom szerint a Jóisten minden embert a saját képmására teremtett. Ezért a magamfajták esetében a rasszizmus ab ovo ki van zárva”. Hegedüs Zsuzsa reagált a miniszterelnöki válaszra is. Összefoglalónk
.

Lemondott a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki megbízotti tisztségéről Orbán Viktor egyik legrégebbi tanácsadója, Hegedüs Zsuzsa. A szociológus a Hvg.hu-nak megerősítette a döntését, és elküldte a lapnak az Orbán Viktorhoz írt és kedden reggel a miniszterelnöknek eljuttatott levelét. Ebben – a régi ismeretség okán a kormányfőt tegezve – azt írta:

„Őszintén sajnálom, hogy egy ilyen szégyenteljes állásfoglalás miatt kell megszakítanom azt a kapcsolatot, ami, bár az illiberális fordulatod óta egyre nehezebben volt kezelhető számomra, még rövidtávon fenntarthatónak látszott. Egy ilyen, az összes alapértékemmel ellentétes beszéd elhangzása után azonban nem maradt más választásom: annak ellenére, hogy az eredeti felkérésedben szereplő, teljes szabadságomat soha semmiben nem korlátoztad, most nyilvánosan kell szakítanom veled a Tusnádfürdőn elhangzottak miatt.”


Emlékeztette Orbánt a levélben arra is: már személyesen is elmondta neki, hogy szerinte az említett vállalhatatlanság határát már a „homofób” törvény is túllépte, ő mégis folytatta a felzárkóztatási programmal kapcsolatban kapott megbízását, munkáját, de a „tusványosi beszéded még ezen előzmények ellenére is meglepett”. Hozzátette: „Nem tudom, hogy’ nem vetted észre, hogy a korábbi migráns- és Európa-ellenességből egy Goebbels-hez méltó, tiszta náci szöveget adsz elő, amikor, szokásod szerint átolvastad a beszédet. De ettől, a tény súlyossága miatt, még közel 20 éves barátságunk okán sem tudok ezúttal eltekinteni.”

A teljes levél a Hvg.hu-n olvasható.

Hegedüs Zsuzsa nemcsak a miniszterelnöknek írt lemondó levelét juttatta el a Hvg.hu-nak, hanem egy másikat is, amit Frölich Róbert országos főrabbinak címzett. Orbán beszéde után ugyanis Frölich az elsők között tiltakozott az Orbán-beszéd miatt és úgy reagált: „Sokféle faj népesíti be a bolygónkat. Két lábon, dolgozva, beszélve, és néha gondolkodva azonban csak egyetlen faj él e földön: a Homo Sapiens Sapiens. Ez a faj egy és oszthatatlan.” A főrabbinak Hegedüs Zsuzsa azt írta: „mélységesen egyetértek a nyilatkozatával. Valójában azonban még annál is súlyosabbnak látom a helyzetet, mint amire Ön hivatkozik.”...


DEFINÍCIÓK KÁOSZA – REAKCIÓ NÉNYEI PÁL ÉS HORVÁTHNÉ VASS ILDIKÓ ESSZÉIRE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: POLYÁK-PÁSZTOR DIÁNA
2022.07.26.


A tanárt autonóm értelmiségi helyett biodíszletként kezelő Nemzeti Alaptantervnek köszönhetően bizonytalan időre stabilizált tartalmak mellett a magyar- és részben a történelemtanítás nehezen válhat a pályakezdésre hangolódó kamasz életének hasznos segítőjévé. Ám ha maguk a magyartanárok is elkezdenek úgy tekinteni a szaktárgyukra, mint a nagymamától örökölt csendéletre, amely ugyan nem illik a minimalista nappaliba, de a tisztesség úgy kívánja, hogy megtartsuk, az nem több annál, mint feltenni a kezünket, s elismerni létezésünk értelmetlenségét – véli gimnáziumi tanár vendégszerzőnk, aki a közoktatásról és humán műveltségről hasábjainkon kibontakozott vitához szól hozzá.


A tanár és az iskola szerepéről zajló szakmai viták az oktatásügy válságának kellemes tünetei – az, hogy mennyire különböző módon viszonyulunk hivatásunk, tantárgyunk kihívásaihoz, egyértelműen rámutat arra: a társadalom jelenleg rendkívül bizonytalanul fogalmazza meg, milyen funkciót szán nekünk a működésében. Alapvetően az organikus fejlődésben hiszek, így a pedagógusi életpálya kapcsán is azt vallom: az adaptáció fontos magatartásforma.

Hasznos? Tudás?

Mielőtt azonban körvonalaznám az alkalmazkodás általam üdvösnek tartott formáit, érdemes visszautalni kollégáim tudással és praktikummal kapcsolatban megfogalmazott gondolataira. Mindkét írásban azonosítható az a nagyon káros alapvetés, hogy a humán műveltség nem hasznos, hanem értékes, Nényei Pál egyenesen ebben a „haszontalanságban” látja a presztízsét, míg Horváthné Vass Ildikó szellemi luxusként hivatkozik az emberiség tudásának ezen szeletére.

Az emberek többsége a hasznosságot valószínűleg a munkaerőpiacon való érvényesülés, az anyagi boldogulás viszonylatában értelmezi – többek közt ebből szokás levezetni azt, hogy a szépirodalmi tájékozottság ma már nem képvisel értéket, nincs vonzereje, hiszen maximum magyartanárként elvárás a kanonizált szerzők beható ismerete, ez pedig nem a legvonzóbb karrierlehetőségek egyike.

A tanárt autonóm értelmiségi helyett biodíszletként kezelő Nemzeti Alaptantervnek köszönhetően bizonytalan időre stabilizált tartalmak mellett a magyar- és részben a történelemtanítás valóban nehezen válhat a pályakezdésre hangolódó kamasz életének hasznos segítőjévé. Ám ha maguk a magyartanárok is elkezdenek úgy tekinteni a szaktárgyukra, mint a nagymamától örökölt csendéletre, amely ugyan nem illik a minimalista nappaliba, de a tisztesség úgy kívánja, hogy megtartsuk – az nem több annál, mint feltenni a kezünket, s elismerni a létezésünk értelmetlenségét.

A munkaadók jelentős része a munkakörhöz közvetlenül kapcsolódó tudás és gyakorlat mellett olyan tulajdonságokat is keres a hozzájuk jelentkező aspiránsokban, mint a kommunikációs készség, az innovatív szemlélet, az empátia.

A humán tudományok pontosan az úgynevezett „soft skillek” területén képesek olyat nyújtani, amit más diszciplínák nem.

Sokszor fogalmazódik meg kritikaként e területek kapcsán, hogy nem adnak egzakt válaszokat, szemben a természettudományokkal, melyekről – egyébként tévesen – azt gondoljuk, hogy mentesek a bizonytalanságoktól. Épp ez adja az egyik nagy értékét, ha úgy tetszik, hasznosságát a humán területnek: arra tanít minket, hogy kinyilatkoztatás helyett mindig hagyjunk egy nyitott ablakot a sajátunktól eltérő szempontrendszerek irányába; arra, hogy minél többet tudunk, sokszor annál bizonytalanabbá válunk a világ ismeretét tekintve, s épp ezért hordoznunk kell magunkban némi alázatot; arra, hogy a megismerésnek sosincs vége. Ilyen alapállás bármilyen szakmában gyümölcsöző lehet.

A hasznosság egyéb területeit is érdemes felvetni, ilyen például a mentális egészségünk, vagy az emberi kapcsolataink minőségének ügye. Az önismereti kérdések, az emberi közösségek örökérvényű problémái minden korszak irodalmi – zenei, képzőművészeti stb. – termése mögött meghúzódnak. Ezeket az alkotásokat elemezve egészen egyszerűen szavakat adunk a diákjainknak azzal kapcsolatban, ami a saját lelkükben zajlik, s ezáltal eszközt is arra, hogy akár önmaguk, akár mások felé képesek legyenek megfogalmazni a legfontosabbakat: kik ők, mit jelent számukra egy másik ember, mitől lennének boldogabbak, mitől félnek… A szavak, s általában véve az árnyalt megfogalmazás képessége az egyik legkevésbé értékén mért kompetencia. Elfelejtjük, vagy talán soha nem is tudatosítottuk, hogy a világot nem csak a fizika törvényei, hanem a nyelv is formálja: általa építünk vagy rombolunk közösségeket, törlünk el vagy húzunk meg határokat, támogatunk vagy épp manipulálunk másokat. Ezt kell megértetnünk a diákjainkkal, ezt kell újra és újra, őket is (meg)érintő példákkal szemléltetni, hogy ne csupán „hatásvadász bölcsesség” legyen, amit hangoztatunk...

JAKSITY GYÖRGY A CORVINUS DIPLOMAOSZTÓJÁN ARRA SZÓLÍTOTTA FEL A VÉGZŐSÖKET, HOGY HARCOLJANAK KI VALÓS DEMOKRÁCIÁT AZ ORSZÁGBAN

444.HU
Szerzők: HASZÁN ZOLTÁN, SZILY LÁSZLÓ
2022.07.26.


A közgazdász szerint az a nagy kérdés, hogy Magyarországon demokrácia van vagy inkább csak annak megcsúfolása, esetleg kimondottan kleptokráciában élünk.

Magyarországi diplomaosztón aligha mondtak eddig olyan kemény beszédet az ország állapotáról, mint amit Jaksity György közgazdász olvasott fel a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Nem kezdett harcosan, először csak felsorolta karrierje legfontosabb állomásait: részt vett a Budapesti Értéktőzsde megalapításában, aminek később elnöke is lett, 1993-ban létrehozták az azóta általa irányított Concorde Értékpapír Rt-t.

Ezek után viszont úgy folytatta, hogy „számunkra és sok, hozzánk hasonló idősebb vagy akár minket követő generáció képviselői számára lezajlott a rendszerváltás. Cégeinkben, társadalmi és civil, illetve tudományos tevékenységeink révén minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy Magyarországon modern, jól szabályozott, szabad versenyes piacgazdaság és demokrácia legyen. De nem így történt. Magyarország nem hogy nem vetkőzte le szörnyű XX. századi múltjának elhordott ruházatát, hanem némileg átszabva újra magára kanyarította. A szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre, és illebrálisnak mondott demokráciánk van”...

A VILÁG ÖSSZES RETTEGNIVALÓJÁT FELSOROLTA ORBÁN, CSAK AZT NEM, AMI ÉPP ELŐTTE VAN

AZONNALI
Szerző: FEKŐ ÁDÁM
2022.07.23.



A miniszterelnök Magyarország történetének talán legmelegebb napján sem tartotta a legküzdendő akadályok között említeni a klímaválságot, szemben a fajilag tiszta Európával természetesen.

...Orbán Viktor szokása szerint most is kissé fasisztoid beszédet mondott, ezúttal Tusványosi közönségét elvarázsolva gondolataival a veszélyes fajkeveredésről, a határok jövőbeli megvédéséről a más fajúakkal szemben, a nyugati világ 2030-as megdőléséről, és persze az igazságtalan magyar sorsról, ami miatt hamarosan benyújtjuk a számlát.

Tényleg nehéz ezen mit elemezni, Orbán a negyedik kétharmaddal zsebében halad tovább a megkezdett úton, amiben lassan Magyarország a normalitás egyetlen szigete.

A miniszterelnök tisztán és világosan elmondta, milyen elképesztően égető problémákkal kell megküzdeni a következő években: a demográfiai válsággal, a nyugat hanyatlásával, a migrációval, a genderkérdéssel és persze a háborúval. Valamiféle terve mindenre van, kivéve a genderre, de azt ha jól értem, a magyar agy eleve nem veszi be szerinte (olyannyira, hogy ő sem magyarázta el most sem, mit ért gender alatt), a többiből ugye vagy ki kell maradni, vagy át kell venni a hatalmat, vagy ilyesmi.

Érdekes, hogy a sok-sok probléma mellett a világ dolgaira mindig gyorsan reagáló tábornok annyira belemerült az európai faj védelmébe a problémák sorolásakor, hogy nem vett észre egy apróságot, amit ha már a saját testszagától, a gyöngyödző homlokából, és az egyre ritkásabb levegőtől nem vesz észre, akkor legalább a környékén lévő valamelyik politikus okostelefonjáról láthatna.










Szóval Magyarországon épp több településen vízhiány van, valószínűleg Orbán tusványosi beszédjének napja épp az ország történetének eddigi legmelegebb napja. Eltűnt gyakorlatilag Vekeri-tó, a Velencei-tó centikre van attól, hogy minden idők legalacsonyabb vízszintjével dolgozzon. Az előrejelzések szerint ez a rekordhőség nem lesz sokáig rekordhőség, vagy legalább is gyakrabban jönnek olyan időszakok, mint az elmúlt napok.

A miniszterelnöknek sikerült akkora európai víziót kicsapnia az asztalra a következő négy, de inkább nyolc évre, amiben konkrétan csak arról nem beszélt, ami körülötte van. Ez sok dologra utalhat, de egyik sem jó: a legrosszabb az, ha Orbán Viktornak egyszerűen tényleg nem tűnik fel a már szemünk előtt zajló sivatagosodás...