2022. július 8., péntek

ÉRTENI KELL A SZÓBÓL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.07.08.


...12 év alatt sikerült egy végletekig kettészakadt társadalmat létrehozniuk. Most már ott tartunk, nemcsak szegényebb lesz, aki eddig is szegény volt, hanem már esélye sem lesz arra, hogy végtelenül rossz helyzetéből valaha is kilábaljon. De még a gyerekeinek sem! Sőt, azok gyerekeinek sem! Ám mit számít ez a „csekélység” egy olyan társadalomban, ahol – hála Lázár pajtás szíves közlésének – az a jelszó, hogy mindenki annyit ér, amennyije van. Ha nem kapartál eleget, kurta, magadra vess, itt te már nem is fogsz kaparni! Mert itt a felső középosztály, meg az új elit kapar. Na jó, aki a középosztályból felfelé törekszik és hűségesküt tesz a Fidesznek, a pálya szélére még aspirálhat. Merthogy van ilyen. No meg új felső középosztály és új elit is. Igaz, hogy nem tudással, verejtékes munkával, a világpiacon eladható termékek termelésével lettek azzá – és most elnézést kérek attól a néhánytól, aki mégis –, ők az állam csöcsén híztak kövérre. Könnyű is volt nekik az állam, vagyis mindannyiunk közös pénzén meggazdagodni, hisz' egymás közt osztották azt szét, és bizony, bővizű patakként folyt és még most is folyik az a pénz. Vagy netalántán bűnözésből eredt? Ugyan ki merte volna megkérdezni az olajszőkítőket, miből is lett meg az első egymilliójuk? Na, ugye! Nem is az a lényeg.

De leltározzunk tovább, ne álljunk meg félúton. Sikerült ezt a társadalmat egyosztatúvá tenni. Fideszes vagy, vagy nem vagy. Ellenzék, mint olyan, nem létezik, azok csak ellenségnek tekinthetők. (A külföldi libernyákokkal együtt, akikből Orbán Viktor többet is elvisz egyszerre a hátán.) És a miniszterelnök jóvoltából azt is tudjuk, ha mód van rá, az ellenséget azonnal el kell taposni. Még, hogy másképp gondolkodók? Ugyan kérem! Nem, hogy másképp, de még gondolkodókra sincs itt szükség. Ilyen úri huncutságot nem engedhetünk meg a plebsnek. Ez végül is nem Európa! Ami már amúgy is hidegrázást kap, ha meglát egy magyart közeledni, no de ezt is a Fidesznek köszönheti ez a balsorsú nép. De nálunk, idehaza, rend van. Kuss, és parancsteljesítés. A többi smafu. Jó, ifjúságunk legjava Nyugatra távozott, mert élni akart. És mivel még a továbbiakban is élni akar, egyáltalán nem kíván hazajönni. Ott gyarapszik vagyonában is, létszámában is. Itt ugyan fogy a magyar, de az nem számít. Majd megkérjük édes magyar testvéreinket, költözzenek ide. Biztos akad majd egy-kettő. (Bár, ha tovább tart a córesz, nem biztos.) Viszont ezek a nyugatimádó lelépők csak magukra vessenek, hogyha kimaradnak a buliból. Jobb is, hogy elhúztak.

Aztán sikerült megteremteni a Fidesz-újbeszélt is. Nem volt nagy kunszt, csak épp az ellenkezőjét kell érteni annak, amit mondanak. Gulyás is azt mondta a kormányinfón: „majd akkor lesz béremelés a közszférában, ha jobb idők jönnek.” Értsd, ha rajtunk múlik, sose. Mert ugyan mi a frász az a „jobb idők”? Olyan nálunk sosincs. Krahácsot igenis mindig nyomják! Még, hogy béremelés! Értsd már meg, az bércsökkentést jelent, mert, ha többet fizetnek, még több munkát követelnek majd! Be vagy árazva, ennyi az értéked. Jössz ilyenekkel, hogy tudás! Kinek hiányzik?! Csak az ilyen libernyákoltott pedagógusoknak, meg értelmiségieknek. Fölösleges népség. Amit a Fidesz tud, az bőven elég. Nekik. Az ő bőségükre. Azt is mondta Gulyás a kormányinfón: „ha jobb idők jönnek, véget ér a háború, kedvezőbb energiaárak lesznek, akkor ugyanazt a fizetésemelés-ütemet szeretnék fenntartani, amit az elmúlt tíz évben tapasztalni lehetett, akkor jöhet majd a közszférában és más szektorokban is béremelés.” Hát ez az! Nem lehetne esetleg eltérni attól? Ha már a miniszter úgyis elfelejtett arról beszámolni, hogy a kormányinfót megelőző éjjel kicsit „molyoltak” a költségvetés tervezetében, és 30 milliárddal növelték a titkosszolgálatok, 27 milliárddal a kormányzati kommunikáció és 37 milliárddal a sporttámogatások költségvetését. Mert ezek fontos dolgok. Számukra. A titkosszolgálatoknak kell a pénz a kordában tartás végett, a kormányzati kommunikációra költött pénz magától értetődik, csak nem fogják befogni a szájukat, a sportot meg szereti a miniszterelnök. Kell még ehhez magyarázat? Érteni kell a Fidesz-újbeszélt, és kész. A „mi megvédjük a családokat”, a „mi megvédjük a nyugdíjasokat”, a „mi megvédjük a rezsicsökkentést”, a „mi megvédjük a … is”, az rendes magyar nyelven azt jelenti, hogy eszünk ágában sincs senkit és semmit megvédeni, őrülj, ha majd nem halsz éhen a „mi megvédjük” jegyében hozott intézkedések következtében. Érteni kell a szóból!
...

„MOST BOSSZULJA MEG MAGÁT AZ A CENTRALIZÁLT ÉS ÖNKÉNYES GAZDASÁGPOLITIKA, AMELY AZT GONDOLTA: UNORTODOX MÓDON BÁRMIT MEGTEHET”

NÉPSZAVA
Szerző: VARGA DÓRA
2022.07.08.


Jelentősen, 200 bázisponttal megemelte csütörtökön az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az egyhetes betéti tendere meghirdetésekor, így a ráta az eddigi 7,75 százalékról 9,75 százalékra ugrott. A lépés nem volt váratlan: a forint hét eleji zuhanórepülése miatt a jegybank már szerdán jelezte, hogy be fog avatkozni. Ennek hatására már aznap 411 forintra ment vissza az euróárfolyam a kora délutáni 416 forintról. Vélhetően éppen ezért a csütörtök reggeli kamatemelés ténye már nem javította a piaci hangulatot, sőt: a döntés bejelentésekor még 409 forint közelében mozgó árfolyam 415 forintra ugrott. Később elkezdett visszakapaszkodni, de a 410 forintos szint alá a Magyarország energiafüggőségének csökkentéséről szóló kormánydöntés bejelentése sem tudta visszalökni. Az uniós megállapodással kapcsolatos engedékenyebb kormányzati hangnem és az újabb jegybanki bejelentés ugyanakkor a nap végére 403 forintra hozta vissza az euróárfolyamot.

Orbán Viktor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezvényén ugyanis elismerte, hogy az Unióval folytatott együttműködés is befolyásolja a magyar gazdasági helyzetet. Az MTI tudósítása szerint kijelentette: most úgy tűnik, hogy az Európai Unióvaló való megállapodás elől minden szakmai akadály elhárult, és tudtak tenni olyan javaslatot, amely megfelel az EU igényeinek. „Elvileg tehát készen áll minden, hogy megszülessen az együttműködési megállapodás, amelyre mind a két félnek szüksége van" – fogalmazott. Az MNB pedig szokatlan módon azt közölte délután: nem vár a hónap végéig, hanem már jövő kedden napirendre kerül az alapkamat és az egyhetes betéti kamat gyors összezárása. Leszögezték: az MNB szükség esetén az eszköztár minden elemével kész beavatkozni az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében...

„AZ AUTORITER NACIONALIZMUS RÉSZBEN A KAPITALISTA RENDSZER PRODUKTUMA” – MELEGH ATTILA TÖRTÉNÉSZ-SZOCIOLÓGUS A HÁBORÚRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.07.08.


A Nyugat a mai napig csak lefelé tud nézni, koloniálisan, civilizációs szempontból degradáló módon – a baloldali történésznek interjúnkban ez csak az egyik provokatív gondolata. A háború újból fölerősítette a barbár Kelet orientalista mítoszát, amely a kapitalista világrendszer tudatgyarmatosító eszköze háromszáz éve. Putyin és az autoriter orosz birodalmi nacionalizmus is a kapitalista rendszer része, mondja Melegh Attila. Szerinte a háború nyomán újra kellene gondolni, milyen geopolitikai rendben lehetne menedzselni az ökológiai krízist és a globális kapitalizmus gazdasági rendszerének válságát.

A baloldali Noam Chomsky és a hidegháború diplomatapápája, Henry Kissinger egy véleményen van abban, hogy Ukrajnának területet kell adnia a békéért. Kiss Viktor politológus a Mércén az USA, az európai nagyhatalmak és Zelenszkij engedményekre és kompromisszumokra való hajlandóságának teljes hiányáról írt. Miért gondolják azt a baloldalon, hogy Ukrajnában nem Putyin háborúja zajlik?

A baloldal, akárcsak a migráció kérdésében, ebben is nagyon megosztott a korábbi törésvonalak mentén. Egy részüket a nyugati elkötelezettség és a nemzeti szuverenitás sérelme izgatja. Velük szemben állnak azok, akik azt figyelik, hogy az Egyesült Államok hegemón hatalma megtörik-e. Ők örülnek, ha látják, hogy kihívás előtt áll. Szisztematikus elemzés nélkül a multipoláris világ felé való elmozdulás lehetőségét látják ebben, amely alkalmat adna bizonyos kérdések újragondolására és -tárgyalására az egész emberiség vonatkozásában. Egy részük elviselhetetlenül vak a feltörekvő államok viselkedése kapcsán. Hiányzik mögülük a valós, komplex történeti elemzés arról, miért állt elő a mai helyzet, kinek milyen szerepe van benne.

A baloldal másik része azt látja, amit már Buharin megfogalmazott 1914-ben. Azt mondta, hogy sosem lesz szuperimperializmus, hanem a különböző blokkok harcának leszünk a tanúi: egy Ázsia-blokk, egy Európa-blokk és egy Amerika-blokk fog versenyezni egymással. Ez illik a mostani helyzetre is, hiszen Putyin az eurázsiai blokk egyik fő szervezője, vele szemben áll az USA által vezetett nyugati blokk, amelyen belül az EU egyre kisebb szerepet játszik. A baloldalnak a buharini tézist elfogadó része szerint egyik blokkot sem lehet támogatni, mert az csak versengő konfliktusokhoz vezet. Szerintük csak rendszerkritikai alapon érdemes elemezni. Ez a komplex antikapitalista szemlélet az Eszmélet folyóirat sajátja például...

ITT OLVASHATÓ

HOGY JUTOTTUNK EL A 11,7 SZÁZALÉKOS INFLÁCIÓIG?

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2022.07.08.


11,7 százalékkal júniusban ismét rekordot döntött a drágulás üteme, ma pedig már biztos, hogy 24 év után éves szinten is 10 százalék felett lesz az infláció. Ebben a cikkben körüljárjuk, hogy:miért pont most robbannak be az árak;

- mit tehet ez ellen a jegybank;

- hogyan hat ez az egész a gazdaságra;

- és milyen politikai következményei lehetnek a drágulásnak.

14-16 százalékkal tetőzhet az infláció szeptemberben – derül ki a borúlátással nem vádolható Magyar Nemzeti Bank előrejelzéséből, ez pedig éves szinten 11-12 százalékos átlagos drágulást jelent. A háború, az energiaárak és a világgazdasági folyamatok azonban még rátehetnek erre egy lapáttal, így ha rosszul alakulnak a dolgok, ennél is magasabb lehet majd az infláció.

Bárhogy is alakul, idén több mint húszéves rekord fog megdőlni a drágulás ütemét illetően, legutóbb ugyanis 1998-ban volt 10 százalék fölött a hazai inflációs adat. Akkor még a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás terhét nyögte az ország, így általánosak voltak a jóval magasabb árnövekedések.

Az azóta eltelt húsz évben viszont kisebb-nagyobb kilengésekkel, de viszonylag stabilan 0 és 8 százalék között alakult az éves drágulás mértéke, ez utóbbi adat is 2007-ből származik. Hogy jutottunk akkor el a mostani, durván tíz százalék feletti eredményhez, és mi sülhet ki ebből az egészből?
...

ORBÁN RÖPÜL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.07.08.


Születésem napja volt nemrég, következésképp lementem a szemközti pékségbe, hogy belecsapok a lecsóba, lesz ereszd el a hajam, meg ilyenek. Vásároltam tehát ennek megfelelően egy liter tejet, egy joghurtot emelendő az ünnep fényét, fél kiló kenyeret, három kiflit és két túrós táskát, mert nem bírok magammal. Ezért – ami máskor csak resztli lett volna a kosár alján – fizetnem kellett kétezerötszáz magyari forintokat. Ahhoz már elég öreg vagyok, hogy valami is megdöbbentsen, így most is inkább csendes melankóliával merengtem azon, kinek az anyukájára kellene gondolnom morcosan, de ott a boltban nem találtam ehhez megfelelő alanyt. Bántsam az eladókisasszonyt, akinek úgyis olyan szomorú a szeme?

Ugyan. Sőt, az is eszembe jutott, mennyivel jobb dolgom van, mint elődeimnek a Kárpátok alatt, akik azt is megérték, ha megkapták a fizetésüket reggel, és nem költötték el időben, délután már csak egy doboz gyufára volt elég. Ehhez képest én eltelten fütyörészhetek gazdagságomban, viszont a vége mégis csak az lesz, hogy éhen fogok dögölni, ha ez így megy tovább. Úgyhogy morcosságomnak tárgyat kellet keresnem, amit Orbán Viktor segedelmével tegnap meg is találtam, és ez így nagy általánosságban a Nyugat. Már nem Brüsszel meg Soros, hanem a tágabb életfilozófiát jelentő égtáj elrettentő értelemben, mint ahonnan minden baj fakad. Igaz, ez végül is magában foglalja Brüsszelt és Sorost, illetve más libernyákokat.

Akiket Orbán a hátán szokott cipelni. Amiket mond a kedves vezető, arra ma már nagy általánosságban fölösleges figyelni, de tegnap olyan tripet engedett meg, hogy az ember legszívesebben szólt volna neki, gyere vissza Viktor, ne röpülj annyira. A szövegből, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara küldöttgyűlésén előadott, immár egy jól megtermett téboly rajzolódott elénk olyan bőségesen buzogva, hogy muszáj foglalkozni vele, hátha egy ápoló végre észreveszi, és beadja neki a megfelelő szuriját. Mert, ha nem, abba bele fog gebedni az ország, atomjaira hullik, ami folyamat rég elkezdődött, csak mindenféle propagandával takargatják. A boltos élményeimet is ennek igazolására mutattam meg.

Az a gyakorlati lenyomata annak, ahogyan Orbán az országot veszejti el, miközben valami álomfelhőkön utazgat. Most is, a tátott szájú agrárembereknek azt adta elő, hogy a mostani nehéz helyzetben van olyan politikai logika – nyugaton persze – amelyik az agráriumra akarja hárítani a válság terheit. Itt kellett volna közbevetni azt a helyénvaló toldást, hogy csak egy ilyet mutassál csezmeg, de senki nem állt föl ilyennel az agráremberek közül. Úgyhogy folytatódhatott az álom a végkifejlettel, hogy Magyarországon ilyen soha nem fog történni, itt az agrárium kárára nem fognak válságot menedzselni. Igaz, máshol sem, de muszáj volt letenni a hazug alapkövet a nagy összeboruláshoz...

OSZKÓ A MAGYAR GAZDASÁGI KILÁTÁSOKRÓL: MOST LÁTSZIK, HOGY ORBÁNÉK OTT ÁLLNAK LETOLT GATYÁVAL

KLUBRÁDIÓ
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.07.07.


A gazdasági növekedés idején a kormány szigorúan saját elitjének kedvezett, közben nem gondoskodott a költségvetés tartalékairól – mondta Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint most, növekvő infláció mellett, szövetségesek és tartalékok nélkül néz szembe az ország az egyre valószínűbb recesszióval. "Lement a dagály, most látszik, kinek van letolva a gatyája" – értékelte a helyzetet.

"A gazdaságpolitikát, a forint árfolyamát és az inflációt nemcsak az olyan konkrét tényezők határozzák meg, mint a költségvetési és kamatintézkedések, legalább ugyanilyen részben hatnak rájuk az olyan puha tényezők is, mint a bizalom, a hitelesség, és az általános vélekedés adott döntéshozók tevékenységéről" – mondta Oszkó Péter a Klubrádiónak. A Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere szerint épp ezért kisebb jelentősége van annak, milyen szinten határozza meg a jegybank az alapkamatot, sokkal fontosabb, hogy a piacok jelentősebb döntéshozói hogyan vélekednek a magyar politikáról, mire számítanak, és mennyire bíznak benne.

A legnagyobb probléma Oszkó szerint az, hogy a magyar kormányt a piaci realitások, döntéseik gazdasági következményei semennyire sem érdekli. A kormány politikusai jelenleg csak a választóiknak "játszanak". Minden kockázatot és hibát másra kennek. Tizenkét éve minden jelentkező problémáért külső elemeket hibáztatnak. Így nem kell beismerniük a hibáikat, sem korrigálniuk azokat. "Sőt, az elkövetett hibákat súlyosbítják inkább" – tette hozzá. A piacok bizalmát így nagyon nehéz visszaszerezni.

Ilyen hibának tartja, hogy a 2008-ban bekövetkezett gazdasági világválság után 2010-től a gazdasági növekedés idején a magyar kormány nem halmozott fel tartalékokat, és a növekedés lehetőségét szigorúan saját elitjére korlátozta. Így a jövedelemkülönbségek nőttek, ahelyett, hogy a stabilabb hazai vállalkozói réteget sikerült volna felépíteni és jobb megélhetést biztsoítottak volna zoknak, akik fizetésből élnek. A költségvetés pedig nem takarékoskodott, folyamatos hiányt termelt. "A tíz éves konjunktúrát elpocsékoltuk költekezésre, és klientúra építésére" – sommázta. Amikor sok a pénz, akkor ez nem jelent akkora gondot, de amikor szűkös időszak jön, akkor derül ki, hogy ki és mennyire volt előrelátó. "Amikor lemegy a dagály, akkor látszik, kinek van letolva a gatyája" – jegyezte meg.

Hozzátette, a koronavírus-járvány kitörése idején is égette a kormány az addigra már erősen kifosztott tartalékokat, további adósságokat is vállalva. A pandémia alatt visszatermelte azt az államadósságot, amelyet korábban valamelyest lecsökkentett a növekedési időszakban. Oszkó szerint a pandémia enyhülése után úgy viselkedett a kormány, mintha

  • nem kellene gazdasági visszaeséstől, inflációtól tartani,
  • a választási időszakban ugyancsak nagy költségeket vállalt a kormány,
  • és ehhez társult az előre nem látható Ukrajna elleni orosz támadás is, amely a gazdaságra ugyancsak negatív hatást fejtett ki.

Oszkó szerint azzal, hogy sem a kedvező konjunktúra idején, sem bizonytalan átmeneti időszak alatt nem tartalékolt a kormány, lényegében minden mozgásterét feladta. Ezt látja a nagy mértékű inflációban visszaköszönni, és abban, hogy a választások előtt nem igazán emelt kamatot a jegybank, így forint értéktelenedett, ez pedig hozta magával a gazdasági döntéshozók bizalomvesztését is. Így, szövetségesek nélkül nézünk szembe a recesszió kockázatával.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KI BESZÉL ITT MEGSZORÍTÁSOKRÓL? MEGINT VAN EGY HELIKOPTEREZŐ MINISZTERÜNK – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA.HU
Szerző: Huppa-válogatás
2022.07.08.


Helikopterrel ment megnézni a huszárok lovait a honvédelmi miniszter

Aki saját költségen akar helikopterezni ma, annak egy 320 kilométeres útért nagyjából 600-700 ezer forintot kellene fizetnie.

Orbánnak nagyon kell a pénz, ezért új jelszót adott ki: több tiszteletet Brüsszelnek

“A kormány elfogadta az Európai Bizottság álláspontját.”

A magyar kormány EU-val kapcsolatos kommunikációjában szokatlan kijelentésről van szó: nem a Bizottság fogadta el a magyar érveket és nem is kompromisszum született a felek között – persze, ezt egyelőre remélhetjük inkább –, hanem Orbán Viktor fekete báránnyá avanzsált vezetése hódolt be a brüsszeli akaratnak, alárendelve a „szuverenitást” az EU-pénzeknek. (korlátozott elérésű tartalom)

Még itt: Neves professzorok követelik, hogy az EU állítsa le a Magyarországnak szánt ÖSSZES kifizetést

EUobserver-értesülés: Orbán szeretne visszasasszézni a Néppártba

Úgy tudni, hogy a magyar kormányfő puhatolózik, miként térhetne vissza pártja az európai konzervatívok szövetségébe, miután a politikus páratlan módon elszigetelődött az EU-ban. (korlátozott elérésű tartalom)

Jaksity György: A jegybank és a kormány miatt halad a játékpénz kategória felé a forint

A közgazdász azt mondja, egyértelmű, a kormány békét akar kötni az európai pénzek érdekében Brüsszellel, mert nagyon nagy baj van.

Ha a kormány bejelentené az európai ügyészséghez való csatlakozást, az javíthatná a bizalmat, de lehet, hogy már az sem lenne elég

„Most bosszulja meg magát az a centralizált és önkényes gazdaságpolitika, amely azt gondolta: unortodox módon bármit megtehet.”

Orbánnak az a fontos, arcvesztés nélkül legyen egyezség

A Republikon Intézet vezetője arra is felhívta a figyelmet – amivel sokszor nem számolnak itthon –, hogy ez Brüsszelnek is érdeke. (…) Horn Gábor úgy fogalmazott, van egy közös összekacsintás a dologban, mindkét oldalon úgy vélik, jó lenne, ha nem kellene az Orbán-problémával napi szinten foglalkozni. Ezt Budapesten is tudják.

Átrium: a minisztérium megfejthetetlen választ küldött, a kerület 12 millióval segít

A Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert 17 millió forintos működési támogatást sem kapták meg…

A kormány magukra hagyta a vasutasokat

A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) százezer forintot kért a MÁV-csoport minden dolgozójának, de a kormány a háborús környezetre és a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva elutasította az igényüket.

A magyar nyugdíjak teljesen elszakadtak a valóságtól, rossz vége lehet

… nagyon elszálltak az árak, így nem csoda, hogy a magyarok is mást gondolnak a tisztességes megélhetést biztosító összegről. Itt pedig nem csak az átlagos áremelkedésre kell gondolni, de arra is, hogy több alapélelmiszer 30-40 százalék körüli mértékben drágult.

A Lázár János által vezetett alapítvány kapott 15 milliárd forintot a Miniszterelnökségtől a választások előtt

A Ménesbirtok-alapítvány az Áder-féle Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egyik cégétől bérel irodát Budapesten a Rózsadomb mellett, de hogy mennyiért, azt az Átlátszó korábbi adatkérésére nem árulták el.

Megszűnik a kormánypárti Magyar Hírlap

Olyan minimális volt az olvasószáma, hogy szinte észrevehetetlen volt…

Donáth Anna pert nyert a TV2, az Origo és a Ripost ellen

2020-ban az összes általa indított sajtó-helyreigazítási pert megnyerte, most, két évvel később pedig a személyiségi jogi perben is neki ítélt a bíróság.

A britek 77 százalékának nem fog hiányozni Boris Johnson

A hat éve rendezett referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. A népszavazás kampányában Boris Johnson a kilépést pártoló tábor frontembere volt, és Nagy-Britannia az ő miniszterelnöksége alatt, 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból.

Merényletet követtek el Abe Sindzó volt japán miniszterelnök ellen

Abe volt Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. 2006-ban egy évig volt hivatalban, majd 2012-től 2020-ig, amikor egészségügyi okokból lemondásra kényszerült.

A Gazprom leányvállalata fizette az európai politikusokat átverő ál-Klicskókat

Nagyon emlékeztet a titkosszolgálati műveletekre az a módszeres eljárás, amivel a humoristák feltérképezték, megközelítették, behálózták, majd a videóhívással megtévesztették áldozataikat.

Putyin: Még el sem kezdtük igazán

Kardcsörgető beszédet tartott orosz parlamenti képviselőknek Vlagyimir Putyin.

Még itt: Szele Tamás: Ne feledjük Borogyinót!