2021. január 6., szerda

ÚJ SOROS ELNÖKSÉG, RÉGI MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.01.06.


Portugália rotációs elnöksége alatt új bevándorlási és menekültpolitikát igyekszik kidolgozni. A portugál belügyminiszter szerint a kérdés egységes megoldást követel, így a szolidaritás nem lehetőség, hanem minden tagországra vonatkozó elvárás. A Reuters beszámolója szerint a belügyminiszter külön leül majd a lengyel és a magyar illetékesekkel is. A Washington Post cikkében kifogásolja, hogy az Európai Unió nagyon könnyedén belement egy Kínával való beruházásba. Bár a beruházást még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagyni, az Egyesült Államok aggódik, hogy ezzel szükségtelenül kötelezi el magát az Unió, az önkényuralmi jegyeket mutató Kína mellett.


Az ünnepek elmúltával a diplomaták is nagyot sóhajtanak, és előveszik az elintézetlen aktákat. Az Európai Unió ez év első napján hivatalba lépett portugál rotációs elnöksége például megkezdte konzultációit a tervezett új bevándorlási és menekültpolitikáról, amely arra lenne hivatott, hogy helyébe lépjen az úgynevezett dublini szabályozásnak. Ezt a 2015-ös menekülthullám teljesen idejétmúlttá, betarthatatlanná tette, hisz azon az elven alapul, hogy az érkező menedékkérő ügyében mindig annak a tagországnak kell eljárnia, ahol a menedékkérő először lépett az Unió területére. A hatalmas migránstömeg láttán logikus lenne a feltételezés, hogy az EU-országok a szolidaritás jegyében automatikusan megosztják egymással ezeket a terheket – de, mint tudjuk, ez koránt sincs így. A kvóta szerinti elosztás elvét némely tagországok kategorikusan elvetették, és az Unióban azóta is azzal kísérletezgetnek, hogy milyen más, működőképes mechanizmussal lehetne enyhíteni a déli tagországokra nehezedő migrációs nyomást. Az előző elnökséget adó németeknek ebbe beletört a bicskája, most a portugálok próbálkoznak. A tagországok belügyminisztereinek a tanácskozása január 28-án esedékes.

Eduardo Cabrita, aki a lisszaboni kormányban e tárca vezetője, először Görögország képviselőjével egyeztetett, majd sorra kerül a spanyol, az olasz és a máltai kolléga is. Ezek azok az országok, amelyek Európa szolidaritását várnák a migránskérdésben. A portugál belügyminiszter ezután a Reuters beszámolója szerint külön leül majd a lengyel és a magyar illetékesekkel – e kormányok azok, amelyek a legkeményebben elutasítják a migránsok befogadásának a gondolatát. A londoni székhelyű hírügynökség mindenesetre idézi a portugál belügyminisztérium nyilatkozatát, miszerint a migrációval kapcsolatos kérdések csakis a szolidaritás jegyében rendezhetők, és – itt a lényeg – a szolidaritás nem önkéntesség kérdése. Nos tehát, ez utóbbi kitételt kellene valamilyen tartalommal megtöltenie az Európai Uniónak.

Európa hozzáköti magát Kínához? Amerika aggódik

A Washington Post nem kevés szemrehányással ír arról, hogy az Európai Unió mindössze három héttel Joe Biden hivatalba lépése előtt beruházási megállapodást kötött Kínával, ahelyett, hogy még várt volna egy kicsit, és előbb konzultál az új, demokrata párti amerikai kormányzattal. Az alkut mindenesetre még meg kell erősítenie az Európai Parlamentnek is. A Washington Post megjegyzi, hogy a sietség a németeknek volt betudható, akik december 31-ig látták el a soros EU-elnökséget. A német autógyártó és egyéb ipari termelő szektor kiéhezetten várja a megrendeléseket, hogy termékeivel eláraszthassa az egyébként szigorúan ellenőrzött kínai piacot, és a megállapodás megkötését Angela Merkel kancellár forszírozta a washingtoni lap szerint.

A cikk olyan bíráló véleményeket idéz, miszerint Európa hozzákötözi magát az egyre inkább önkényuralmi jegyeket mutató Kínához, amely mind kevesebb hajlandóságot mutat arra, hogy tartsa magát a nemzetközi szabályokhoz. Jake Sullivan, akit nemzetbiztonsági tanácsadójának választott Joe Biden, nem volt ennyire elmarasztaló. A CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy az új washingtoni kormányzat le akar ülni a hasonlóan gondolkodó szövetségesekkel, és el akarja oszlatni azt a bizalmatlanságot, ami a Trump-kormányzat alatt köztük kialakult. Sullivan udvariasan arról beszélt, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben a szövetségesek osztják az Egyesült Államok Kínával kapcsolatos aggodalmait, és hogy ő bízik abban, sikerül közös eljárásrendet kialakítaniuk ezekben a kérdésekben.

A Washington Post azonban leszögezi: az EU és Kína bejelentett beruházási megállapodása „egy ettől eltérő valóságot jelez”. Felhívja a figyelmet arra, hogy Európának mind Merkel, mind Emmanuel Macron francia elnök szerint meg kell teremtenie a stratégiai autonómiáját, ki kell lépnie a Pax Americana védőernyője alól, ahol az elmúlt több mint fél évszázadban meghúzódott. A kínai megállapodással azonban Európa alááshatja a Pekinggel szembeni egységes frontban rejlő lehetőségeket – írja az amerikai lap, ezt a már kissé sarkos megállapítást azonban nem saját magának, hanem a beruházási ügylet úgymond bírálóinak tulajdonítva.

A Washington Post írásában Merkel címére megfogalmazott bírálatnak van magyar vonatkozása is. Idézi Noah Barkint, az Egyesült Államok Német Marshall Alapja elnevezésű elemző műhely vezető vendégkutatóját, aki a Foreign Policy folyóirat hasábjain azt írta: azt a növekvő mértékben fekete-fehér világot, amelyben a liberális demokráciákat létükben éri kihívás az önkényeskedők és populisták részéről, Merkel továbbra is szürkének látja, és nem csak Kínát illetően - hiszen ugyanerre volt példa az az alku, amelyet a kancellár a demokratikus visszaesést mutató Magyarországgal és Lengyelországgal kötött, azért, hogy elkerülje az EU költségvetése ügyében az összecsapást.

Annyi felmentést azért ad a Washington Post Angela Merkelnek, hogy megemlíti: a kancellár pragmatizmusát többen naivitásnak tartják. De mindenesetre idézi Gideon Rachmant, a Financial Times publicistáját is, aki arra figyelmeztetett, hogy a Kínára való gazdasági támaszkodás elmélyítésével, ha azt nem kíséri a többi demokráciával való politikai koordinálás, az európaiak sérülékenyebbé válnak Peking nyomásgyakorlásával szemben.

ÍGY LETT A NEMZETKÖZI ULTRAKATOLIKUS HÁLÓZAT MAGYAR EMBERÉBŐL A KORMÁNYMÉDIA HOMOFÓB BESZÉLŐ FEJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2021.01.06.


Nemzetközi hátterű, abortusz- és melegellenes szervezetek hálózata építkezne Magyarországon — egy pénzügyi vita óta a terveket egyelőre jegelik. Az alapítvány környékén megforduló arcokat azóta felszívta a kormánykommunikáció holdudvara: egyikük, a korábban a hungarista Pax Hungarica Mozgalomhoz tartozó Szász Péter a “szodómiát” a gyilkossággal felérő bűnnek tartja, mégis szexualitásról szakért “keresztény” szemszögből a kormánybarát médiában. Szász tavaly sikertelenül indult egy időközi polgármesterválasztáson, csapatában orosz és török kötődésű üzletemberekkel.

A „hitgyülis”: úgy beszélik, Balatonszepezden a helyiek tréfásan így emlegették az ultrakatolikus Szász Pétert, aki a mintegy háromszáz lelkes falucska polgármester-jelöltjeként indult tavaly ősszel egy időközi polgármester-választáson. A formálisan függetlenként induló Szász végeredményben sikertelen kampánya az országos média érdeklődését is kiváltotta, miután a település mérsékelt jelentősége dacára Fidesz-közeli médiás nagyságok sorát tudta megnyerni támogatónak.

A férfinek a valóságban a „hitgyülihez” semmi köze, annál több kapcsolata van viszont más, keresztény értékekre kétes felhatalmazással hivatkozó, radikális politikai mozgalmakhoz.

A korábban a szálasista Pax Hungarica Mozgalomhoz tartozó Szász az elmúlt években katolikus hitvédőként szereti bemutatni magát, de ő is bevallja, hogy nem élvezi az egyház hivatalos támogatását. Külföldi alapítók egy olyan alapítvány vezetését is rábízták, amit egy überkatolikus, középkori értékeket valló, lengyelországi erőközponttal működő közép-európai abortusz- és melegellenes politikai hálózat magyarországi leágazásának szántak...

A 168 ÓRA JANUÁR 7-I SZÁMÁNAK AJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2021.01.06.


Karácsony előtt megszületett hat ellenzéki párt választási összefogása. Úgy döntöttek, hogy minden választókerületben közös képviselőjelöltet indítanak, továbbá közös lesz a miniszterelnök-jelöltjük, a listájuk és a programjuk. Fekete-Győr András az ellenzéki összefogásról.

Úgy döntöttek, hogy eljutnak a Holdra

Nagy az izgalom, és ez most nem műizgalom az ellenzéki színtéren. A 2019. október 13-án nem várt sikerrel kipróbált ellenzéki együttműködés igazi erőpróbája a tervek szerint a májusban-júniusban lebonyolítandó hatpárti előválasztás lesz. A manőver a magyar ellenzéket („közös lista”) komoly logisztikai, pénzügyi, politikai feladat elé állítja. Maga a konstrukció: hat eltérő identitású, múltú, karakterű párt összesimítása, közös platformra állítása, a kormányképesség bizonyítása, 106 egyéni képviselőjelölt kiválasztása, ütőképes kampányember („miniszterelnök-jelölt”) megválasztása, a kölcsönös gyanakvások hálójának kibontása (mindez a világválság árnyékában) bonyolult feladatnak látszik. Ám ahogy az egykori amerikai elnök (JFK) mondta: „Úgy döntöttünk, hogy eljutunk a Holdra. Nem azért, mert a feladat könnyű, hanem mert nehéz.” Kikből áll most a Holdra szállók csapata?

COVID: feltett kézzel

Újévi adat, hogy minden ezredik magyar életét vesztette COVID-fertőzésben. Az óév utolsó hetében a hazainál rosszabb halálozási arányt az EU országai közül csak Horvátországban és Bulgáriában regisztráltak. A lista első két helyén az elmúlt hetekben váltották egymást az országok, ám Magyarország tartotta harmadik helyét a szomorú listán, amely az elhunytak lakosságarányos számát mutatja az Európai Unió tagországaiban. December 20. fekete világrekordot hozott: százezer ember közül nálunk haltak meg legtöbben. Lantos Gabriella egészségügyi szakértőt a járványkezelés helyzetén kívül arról is megkérdeztük: miért nem jelentkeznek többen oltásra, és milyen következménye lehet annak, hogy az év végén ismét korlátozták a kórházigazgatók hatáskörét. 

A kivéreztetés anatómiája

A kormánypárti szavazók negyede is bosszút lát amögött, ahogy a kormány az ellenzéki irányítású önkormányzatokkal bánik. A harmaduk viszont úgy véli, a helyi bevételek elvonása indokolt lehet, ha a mértéke nem veszélyezteti az önkormányzatok pénzügyi stabilitását. 

Meddig éhes a proletár?

A nyugati kommunista pártok lassú eljelentéktelenedését mi sem mutatja jobban, mint hogy megalakulásuk századik évfordulója – ami legtöbbjük esetében tavaly volt – igen kevés visszhangot váltott ki a közvéleményben. Történetük a múlt részévé vált, kommunista tömegmozgalomnak megfelelő súlyú párt aligha lesz már Európában, bizonyos tanulságok azonban levonhatók. 

„Ha létezik a földön pokol, ez az”

Petrinja lakói úgy érzik: a háború végzett ekkora pusztítást a városban. Elölről kell kezdeniük az életüket. 

Még készül a leltár – Angela Merkel az idén visszavonul

Amíg nem tudni, ki lesz az utódod, addig talán nem is biztos, hogy távozol. De amint a pályázók egyike megnyeri a versenyt, minden visszavonhatatlanná válik – még Angela Merkel esetében is, aki idén befejezi politikai pályafutását. A Mutti, aki 2005 óta megszakítás nélkül tölti be Németország kancellári tisztségét, és akinek a mamiszerű megjelenése valójában egy sokkal keményebb és makacsabb nő személyiségét takarja, 2019-re már végleg megfáradni látszott – fizikai értelemben is, nyilvános szereplésein időnként remegési roham tört rá –, de aztán jött a járvány, és a rászakadó válság még egyszer, utoljára megsokszorozta tetterejét. Hamarosan körvonalazódik, miként sáfárkodnak majd az örökségével. 

Szlovák szigor

A magyarországinál jóval szigorúbb kapcsolattartási korlátozások léptek életbe Szlovákiában január elsejével, mert úgy látják, hogy az eddigi intézkedésekkel nem tudják megfékezni a koronavírus-járvány terjedését. 

Eladják a lányaikat, hogy mentsék a családot

Afrikában és Dél-Ázsiában is felfutott a kényszerházasságok száma a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt. A szegény sorsú családok sokszor a lányok háta mögött hozzák meg a végzetes döntést, aminek következtében ők iskolatáska helyett már csak a gyerekeiket vehetik a hátukra. 

Most kezdődik csak igazán a Brexit

Utolsó pillanatra hagyott döntés, nyögvenyelős átállás, nagy nehezen elért kompromisszum. Az Egyesült Királyság végleg elhagyta az EU-t, ám a megállapodás körül akadnak eldöntetlen kérdések. Ha a puding próbája az evés, akkor a Brexit pudingjába még csak most kóstolunk bele. 

Skót újratervezés: elszakadni az elszakadóktól

„Skócia hamarosan visszatér. Hagyjátok égve a villanyt!” – üzente Európának újévkor Nicola Sturgeon. A skót első miniszter azt reméli, hogy a májusi választáson támogatást szerezhet Londonnal szembeni törekvéseihez. 

Odabentről és idekintről

Cserhalmi Imre, az újságírószakma nagy öregje 2016 óta a zuglói Olajág Otthonok egyik apartmanjában él. A koronavírus-járvány első hullámában hatvanhat napig karanténban volt: a lehetőséget kötelességének érezve írta meg naplóját Idősotthon – belülről címmel. A nyolcvanhat éves szerzővel beszélgettünk. 

A történetmesélő állat

A 21. század legnépszerűbb történésze hozzászokott a politikai és ismeretterjesztő műsorok reflektorfényéhez, otthonosan mozog a TED-előadótermek színpadán, és saját YouTube-csatornája van – most képregényhősként teszi magát próbára. Hogy miért? Mert a tudománynak az emberek nyelvén kell szólnia. 

A karantén trendivé tette a magányt

Egyedül romantikázni a hálószobában, magányosan bolyongani a fák közt, vagy elkészíteni az év egyik legjobb lemezét a lakásban úgy, hogy belehallatszik a felvételbe a kutyaugatás. A közel egész éves bezártság egy különleges zenei irányzat megerősödését hozta, ami meghatározta a 2020-as évet. Ez a cottagecore.

ITT OLVASHATÓ

ÉVI CSAKNEM KÉTMILLIÁRDBA KERÜL A PUSKÁS ARÉNA ŐRZÉSE

NAPI.HU
Szerző: NÉMETH GÉZA
2021.01.05.


A Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte a Puskás Aréna őrzés-védelmét, nettó 1,8 milliárd forinttal.

A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő Nemzeti Sportközpontok közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.

A nyertes feladata a Puskás Aréna épületéhez és rendezvényeihez kapcsolódó vagyon- és biztonságvédelmi feladatok, továbbá a rendezvénybiztosítási feladatok ellátása.

A létesítmény "alap üzemelési" őrzési feladataihoz egy napra legfeljebb 12 fő szükséges. A tervezett idő napi 204 óra, évi 77 500 óra, amely lehívására az ajánlatkérő kötelezettséget vállal.

A korábbi kiírás alapján a keretmegállapodás a hatálybalépéstől számított egy év időtartamra jön létre. A megállapodás hatálya legfeljebb két alkalommal, további egy-egy évvel meghosszabbítható a szerződéstervezetben meghatározott feltételek szerint.

A nyertessel december 23-án kötött szerződést az ajánlatkérő. Indult még a tenderen az EUK-Holding Kft. is...

„A JÁRVÁNY NEM TART ÉVEKIG, DE A TANULÁSOM AZ EGÉSZ ÉLETEMRE KIHATÁSSAL LESZ”

HVG ONLINE
Szerző: BALA ISTVÁN
2021.01.06.


Eddig kiemelkedően népszerűek voltak a brit egyetemek a külföldön továbbtanuló magyar diákok körében, ez azonban gyorsan megváltozhat. 2021-től ugyanis a tandíj akár meg is duplázódhat számukra, miközben a diákhitel lehetősége megszűnt. A koronavírus viszont úgy tűnik, nem tántorítja el a külföldön továbbtanulni vágyó gimnazistákat...

KÓRKÉP-KÖRKÉP: ÍGY OLT EURÓPA

JELEN
Szerző: FÓTI TAMÁS
2021.01.05.


Európában a már jóval az ünnepek előtt elkezdődött szigorítások több országban is a Covid-fertőzések csökkenéséhez vezettek, de van, ahol drámai mértékű az emelkedés. Nagy-Britanniában például, ahol legelőször bukkant fel a gyorsabban fertőző új mutáció, attól tartanak, ha nem sikerül radikálisan fékezni a terjedést, megtelnek a már eddig is zsúfolt londoni kórházak. Az Amszterdamban székelő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) elsőként a német-amerikai vakcinát, a Pfizer-BioNTech cég termékét engedélyezte, így az EU tagállamai is ezt kapták meg legelőször. Az Európai Bizottság (EB) az év utolsó hónapjaiban hat gyógyszergyártóval kötött opciós megállapodást, vagyis az engedélyeztetések függvényében jut összesen 640 millió adag vakcinához.

A BioNTech termeléséből 300 millió ampullát kötött le. A cégnek gyártási nehézségei vannak, de már épül új üzemegysége ugyancsak a németországi Marburgban, és a tervezettnél sokkal korábban, február végén kezdődhet a gyártás. Itt az első félévben 250 millió dózist állítanak elő. Az EMA engedélyére vár a svéd-brit AstraZeneca-Oxford, a massachusetts-i Moderna, a szintén amerikai Johnson & Johnson, a német CureVac és a francia Sanofi...

TGM: A KIÁBRÁNDULÁSRÓL (2012)

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2021.01.05.


...A kiábrándulás az európai irodalom régi alakzata. Byrontól, Puskintól Arany Lászlóig és Térey Jánosig a verses beszély, Stendhaltól és Flaubert-től Thomas Bernhardig a regény, Chateaubriand-tól Déryig az önéletrajz, Széchenyitől Gide-ig és Julien Greenig a napló – nem szólva a téma olyan közvetlen-érzelmes kidolgozásairól, mint A nagy Gatsby, a Fiesta, az Elkéstél, Terry! (The Long Good-Bye), a Magányos vadász a szív, ahol az ifjúkori illúziók elvesztése magának Amerikának a metaforája – , tehát ezernyi dokumentum mutatja meg, hogy a modernségnek ez a toposza (amely a keresztyén vallomás középponti elemének, a megtérésnek a megfordítása) az egyik legfontosabb. (A keresztyén vallomásban tipikusan a bűnös ifjú megpillantja az Isteni Igazságot, megtér, töredelmesen elveti a bűnt, elmélkedik, és ideálokra tesz szert; a modern elbeszélésben a valamilyen értelemben ártatlan, valaminő eszmei kozmoszban otthonos, naiv ifjút a létvihar kihajítja a fészkéből, aki aztán magányosan, kijózanodva veszi szemügyre a valóságos világot, majd ideálokat ejt el: elfogadja bűnösségét.)

A megtérés/kiábrándulás kettőse egyszerre van jelen a kommunista kiábrándultság számtalan híres, agyonolvasott tanúságtételében (újra megjelent az Egy regény regénye; kérem, rohanjanak el, vegyék meg, ameddig még kapható!): megvan a megtérés eleme (a burzsoá élvetegség, önzés, öntudatlanság földi poklából a kritikai igazság és a harci közösség meglelése, a legmagasabb ideálok felé), majd a csalódásé (a „kommunista” harci közösség kegyetlen, a fölépített eszményi társadalom hierarchikus, egyenlőtlen, kizsákmányoló, sovén, militarista, nőellenes, brutális, ostoba), amelyből leggyakrabban (nem mindig, mert lehet persze az eszményt választani „a valóságos mozgalommal” szemben) az ideálból való kiábrándulás következik („a tengervíz sós”, vagyis „a valódi emberi természet akvizitív és kompetitív”, „a kontroll nélküli hatalom a legnemesebb emberek – a legszebb gondolatok képviselői – kezében is iszonyatos”, és í. t.)...

TÍZEZER

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.06.


Tegnap meghaladta a tízezret csöppnyi hazánkban a Covidban meghaltak száma, tehát Orbán Viktor járványügyi védekezésből (is) megbukott. Ez nem az én önkényes mércém szerint van így, hanem az önmagának állított lécet nem ugrotta meg. Mert ugyanis szeptemberben, amikor még csak úgy hétszáz halottunk volt, és azt hitte a kedves vezető, hogy hiába töketlenkedik, viszonylag olcsón megússza, a saját cserepes szájával jelentette ki, hogy a járvány elleni védekezés sikerének mércéje a halottak száma. És tessék, itt állunk egy kisvárosnyival, mintha itt a környékemen mondjuk Kőszeg vált volna szellemvárossá, és azért ez már egy szint.

Ugyanakkor és ugyanott azt is volt szíves kijelenteni, hogy ez voltaképp a kormány, ebből fakadóan pedig ez ő személyes felelőssége, így most bátorkodom föltenni a kérdést, hogy akkor most mi van? Semmi sincs, mint láthatjuk, sőt, az ellenzék akadályozza megint a védekezést, ahogy hallani, sőt, Brüsszel. Mert ez a szeptemberi kijelentés felelősségről és mércéről úgyannyira tovatűnt, mintha soha el sem hangzott volna, ezért gondoltam, hogy miheztartás végett fel kellene idézni. Hogy lám, így jár az, aki mindig az aktuális helyzethez igazítja a mondandóját, tehát beszél összevissza, csak sajnos minálunk következmények nélkül.

Ennek kellene bekövetkeznie. Mármint a következményeknek, de ilyen csodában ne bízzunk, inkább gyűjtögessük tovább a bizonyítékokat a tárgyalásra/hoz. Szeptember óta, amióta hullunk, mint a legyek, a halottak száma, mint a sikeresség bizonyítéka eltűnt a diskurzusból, de nem található meg benne a mindenkit meggyógyítunk sem, következésképp semmi sem maradt járványügyileg az ígéretek között. Csak a nyunyók, meg, hogy a kisdedeket az ablakon kilógatva szellőztessük. És újként a vakcina, mint a menekülés egyetlen útja, úgy is, mint megváltó, viszont ebből elég szűkösen csordogál. Pedig Szijjártó röpcsit is vett, hogy azzal fürkésszenek utána...

VARGA MIHÁLY BEDOBTA A GYEPLŐT A LOVAK KÖZÉ, DE KÉRDÉS, MEDDIG BÍRJA AZ IRAMOT A MAGYAR GAZDASÁG

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.01.06.


Varga Mihály pénzügyminiszter a minap megjelent interjújában nem mondott túl sok újdonságot, volt azonban néhány mondata, melyek üzenetén érdemes eltűnődni. Például egyrészt elismeri, hogy a válság elleni védekezés néhány hónapja alatt veszendőbe ment minden eredmény, amit az államadósság elleni küzdelemben az előző 10 évben a kormány elért, ugyanakkor nem akar megszorító politikát folytatni annak ellenére, hogy 9 százalékos gazdasági visszaeséssel számol. Jegyezzük meg, már tudjuk, hogy Varga Mihály nem indul egyéni jelöltként a 2022-es parlamenti választáson.

Most isszuk meg annak a levét, hogy az elmúlt évek gazdasági növekedését nem használta ki eléggé a kormány arra, hogy radikálisan csökkentse az államadósságot. Mint korábban megírtuk, a GDP arányos államadósság tavaly év elején elérte a 65 százalékos szintet, ám a járvány hónapjai alatt visszakúszott ez az érték az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülésének értékére, így ma már a 80 százalékot ostromolja. Ez hihetetlen nagy terhet ró a következő évek kormányzati költségvetéseire, ezen keresztül pedig az adófizető magyar állampolgárokra.

Mindezt Varga Mihály szépen becsomagolva adja elő az Indexen megjelent interjújában: „Komoly eredménynek és sikernek tartom, hogy az elmúlt években 80 százalékról a GDP 65 százalékára tudtuk csökkenteni az államadósság arányát. Ez egyre kisebb terhet jelent a magyar államnak és a költségvetésnek. A járvány most mindent újraírt.” - vázolta a helyzetet a pénzügyminiszter. Mintha direkt keverné a jelenidőt a múltidővel. Mintha még mindig nagy könnyebbséget jelentene a magyar költségvetésnek a csökkentett államadósság, pedig ez már a múlté, hiszen hatalmas hitelfelvételek történtek az utóbbi hónapokban...

A BIZONYTALANSÁG KORA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.01.05.


...Közben meg nézhetjük, ahogy a kettéfűrészelt óriás hülyeségeket beszél, bizonygatja, hogy itt minden a legnagyobb rendben van és tíz év múlva tízmilló Alizka sétál majd csodaországban.
Semmi nincs rendben, legkevésbé a társadalom, mert már gyomorrontása van a hazudozástól, a be nem tartott ígéretektől, frusztrált a gyűlölködéstől, az egymással szembeni türelmetlenségtől, az országszerte divatozó agresszív viselkedéstől.
A beszari Harcimarci a kevlár alsógatyájában meg katonásdit játszik, tankokat vásárolgat, meg lehet, atombiztos bunkert épít magának a hatrvanpusztai majorságban, miközben emberek fagynak meg, gyerekek éheznek abban az országban, mely vele járatja le magát a világban.
Az ember nehezen viseli a feszültséget, márpedig a társadalmi bizonytalanság feszültséget generál, és lehet, ebbe többen halnak bele, mint a koronavírusba.
Szörnyű lesz ennek az oprszágrontó tíz évnek a következménye, húsz év alatt se lehet majd helyreállítani a társadalom nyugalmát, békességét, mert ez érdekli az embereket, nem a GDP meg a sportakadémiák a Kárpát-medencében.
Volt már mentálisan beteg politikus az ország élén, a Dunába robbantott hidak mellett fényképezték le hajdan.
Most mit fogunk fényképezni? A tönkrement családokat? Gyerekeket, akiknek nem jut hétvégén egy tányér meleg étel? Vagy az évente halálra fagyottak százait?
Orbán beírta magát a történelemkönyvekbe.
Előkelő társaságba, Szálasi, Horthy, Rákosi, meg a geszti bolond mellé.
Szánalmas.

SZABAD SZEMMEL: A MAGYAR ÉS A LENGYEL VEZETŐ KIBILLENT AZ EGYENSÚLYÁBÓL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.06.


Politico


Az elemzés azt ajánlja Bidennek, hogy egyelőre hagyja a csudába az általa bejelentett nemzetközi csúcstalálkozót a globális demokrácia védelmében, inkább Európában lépjen fel a tekintélyelvű erős emberek, Orbán és Kaczynski ellen. Emlékeztet arra, hogy a politikus tavalyelőtt maga jelentette ki: az autokrácia, a nacionalizmus és az illiberalizmus gyorsan terjed a világban, és nem csupán Oroszországban, valamint Kínában, hanem olyan szövetségeseknél is, mint Törökország és Magyarország.

Az jó, hogy felismerte a bajt, a demokrácia fenntartására fantáziadús és határozott politikára van szükség a tekintélyelvűséggel szemben. Az viszont nem biztos, hogy a helyes utat választja. Hiszen teljesen felesleges egy nemzetközi konferencián megerősíteni a magasztos elveket és értékeket, amikor sokkal többet lehet elérni egy jól irányzott csapással. Nem kell hozzá más, mint hogy hivatalba lépése után közölje, vagy személyesen, vagy a külügyminiszter útján, hogy az Egyesült Államok támogatja az EU intézkedéseit azoknak a tagoknak a megbüntetésére, amelyek nem tartják be a jogállami normákat. Az egyértelmű üzenetet a magyar és a lengyel vezetőnek kell címezni, kitérve arra, hogy az USA egyetért, ha az unió további nyomást gyakorol Budapestre és Varsóra.

A jogállami mechanizmus nagy valószínűséggel nem lép életbe még két évig, vagyis egy klasszikus diplomáciai halandzsát sikerült tető alá hozni. Brüsszel azonban nem lépett vissza az elveitől, csak késlelteti a szabályozás hatályba lépését, de hát nagyon kell az anyagi támogatás a járvány miatt súlyos helyzetben lévő országoknak. Ha Washington nyilvánosan kiáll, azzal nem buktatja meg a magyar és a lengyel vezetést, de betereli őket a sarokba, jelezve, hogy azok helyzetét a saját politikájuk fenyegeti a nyugati közösségen belül.

A két autoriter politikusnak főhet utána a feje, mert hazai közvéleményük támogatja az uniós tagságot és rokonszenvvel van az USA iránt. Így nem venné jó néven az elszigetelődést. Biden azután rátehet még egy lapáttal, ha a bírálatot megismétli nemzetközi fórumokon. És ott van még a gazdasági nyomásgyakorlás lehetősége is. Orbánnak és Kaczynskinak ugyanakkor nem nagy a mozgástere.

Nem jött be az az elképzelés, hogy ha Európa türelemmel van az orbáni illiberalizmussal szemben, akkor a nyájban tarthatja Magyarországot. A miniszterelnök az EU-tagok közül a legbensőségesebb viszonyt ápolja Putyinnal, bár messze nincs szó szövetségről. De a jó indulatú hallgatás itt már nem segít.

Az Egyesült Államoknak azért kell mielőbb cselekednie, mert a magyar és a lengyel kormány iskolát teremtett a földrészen. A washingtoni figyelmeztetés viszont jelezné a lehetséges követőknek, hogy következményekkel kell számolniuk. Egyben biztatást nyújtana a demokrácia magyar és lengyel híveinek. Ugyanakkor Bidennek ugródeszkát jelentene a demokrácia újjáélesztésére az egész világon. Hiszen amíg Budapest és Varsó belülről gyengíti az uniót, addig nehéz lesz elérni a globális szolidaritást.

Pedig az új elnöknek szüksége van a transz-atlanti szövetségre, Kína és Oroszország, a klímavédelem és más okok miatt. Sokszorosan megtérülhet számára, ha beáll az európai többség mögé, Orbán és Kaczynski ellenében. Még akkor is, ha temérdek teendője van odahaza. Az autokraták visszaszorítása nem sétagalopp, de a magyar és a lengyel vezető már kibillent egyensúlyából, miután Trump vereséget szenvedett. Itt az idő, hogy az új világ segítsen megoldani egy súlyos gondot az öreg kontinensen. 

Politico

Miután Krekó Péter és családja halálos fenyegetéseket kapott, a portál úgy értékeli, hogy a magyar kormánypárti sajtó és az ország politikai vezetése szándékosan félreértelmezi azt, amit a Political Capital igazgatója a minap a Politicónak mondott az oltásokról. Hiszen a szakember azt hangsúlyozta, hogy ha egy hatalom gyengíti az emberek hajlandóságát, mármint hogy beadassák maguknak a járvány ellenszerét, akkor annak a politikai következményei az adott kormányra (értsd: Orbán Viktorra) üthetnek vissza, hiszen a hivatalos stratégia hónapok óta a kínai és az orosz vakcina beszerzésére összpontosít.

Vagyis egyértelmű, hogy a megjegyzés kifejezetten a magyar állami irányvonalra vonatkozott. „Közeli” orgánumok mégis cikkek tucatjaiban úgy állították be, hogy Krekó a bizalom aláásására és így emberi életek feláldozására buzdított ellenzéki vezetőket. A miniszterelnök a hét végén kijelentette, hogy ritkán hallani ennél gonoszabb nyilatkozatot.

FT

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy nem szabad fellélegezni, mert járvány-ügyben még csak most jön a nagy próbatétel, ezért bármennyire is adják be az oltásokat, nem szabad enyhíteni a tilalmakon. A legnehezebb időszak pont akkor következik be, amikor már felcsillant a remény, hogy fokozatosan oldani lehet a korlátozásokon és hónapokon belül helyre lehet állítani a viszonylag normális állapotokat. Csakhogy a briteknél és Dél-Afrikában felbukkant két, minden eddiginél veszélyesebb törzs. Márpedig ezek hatalmas emberi és gazdasági veszteségekkel fenyegetnek. Az eddiginél is több lehet a halott és erősödik a nyomás az egészségügyi ellátásra.

Tudósok tudták persze, hogy a vírus mutálódhat, de arra nem számítottak, hogy ilyen nagy mértékben, és hogy ennyire gyorsan. Szerencsére úgy néz ki, hogy mindegyik reagál a meglévő vakcinákra, ráadásul a BioNTech/Pfizer ellenszerének feltalálója szerint ha mégsem, akkor hat héten belül elő tudják állítani a módosított oltást. De az is jelentős késedelemmel jár. Ezért a mostaninál nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy nyomon kövessék a kórokozó szerkezetének változását.

Emellett amilyen gyorsan csak lehetséges, oltani kell az embereket, miközben fenn kell tartani a szigorú szabályokat. Mindenekelőtt a leginkább veszélyeztetett rétegeknek kell beadni a vakcinát, mert akkor fokozatosan feloldhatják a korlátozásokat. De e pillanatban több szakember is attól fél, hogy kialakul egy rezisztens válfaj, mivel idáig csak viszonylag kevesen kapták meg az oltást, ugyanakkor változatlanul sebesen terjed a fertőzés.

Úgyhogy nagyon is helyénvalóak a kemény ellenintézkedések. A kormányok joggal igyekeznek egyensúlyt teremteni az emberéletek és a gazdaság megóvása között. Ha lazítanak a szigoron, az óhatatlanul az áldozatok számának megugrását vonja maga után és csak késlelteti a normális viszonyok visszaállítását. A célvonal már látszik, ám egyelőre kitartásra és elszántságra van szükség, ami persze sokba kerül.

New York Times

Amit Trump művel ezekben a napokban, az ismerősen csenghet mindazoknak, akik figyelték az eseményeket például a tekintélyelvű Oroszországban vagy Magyarországon. Ruth Ben-Ghiath, az „Erős emberek: Mussilinitől napjainkig” c. könyv szerzője azt mondja, a mai autokraták választással kerülnek hatalomra, de utána manipulálják a szabályokat, mígnem annyira erősek lesznek, hogy ki tudják kényszeríteni örökös uralmukat. Pontosan ezt csinálta Putyin és Orbán.

Az Egyesült Államokban a választás elleni lázadás a Fehér Házból indul, Trump annak a demokráciának okozhat súlyos károkat, amit meg kellene védenie. Ennélfogva az amerikai jogállam nemzedékek óta nem nézett szembe ekkora töréspróbával. Igaz, 220 éve nem is volt olyan elnök, aki megtagadta volna a hatalom békés átadását. Elutasítja az elektorok döntését és keresztüllép a szavazópolgárok akaratán. De ettől még szinte bizonyos, hogy Bident két hét múlva beiktatják.

Ez azonban nem enyhít azon, hogy Trump rombolja a demokráciát, hiszen aláássa a közbizalmat a választási rendszer iránt. A republikánusok georgia-i képviselőjével folytatott beszélgetés lélegzetelállítóan mutatja, milyen messzire hajlandó elmenni uralma fenntartására. Persze már régóta vita tárgya, hogy mennyire elkötelezett a jogállami értékek mellett. Nem sokat tett, hogy eloszlassa a kétségeket, például amikor csodálatát fejezte ki az olyan erős emberek iránt, mint Putyin, Orbán, Hszi, és Erdogan. Irigyelte, hogy azokat nem kötik a fékek és ellensúlyok.

Két éve jelent meg a „Miként halnak meg a demokráciák” c. tanulmánykötet. Annak egyik társszerzője, Ziblatt most azt mondja, annak idején sokan lekapták őket a tíz körmükről, hogy miért riogatnak. Hát, bebizonyosodott, hogy nagyon is jogos volt az aggodalmuk. Az elemző szerint a demokráciához legalább két párt kell, amely tudja, miként kell versengeni és veszíteni. De aki végigkísérte, mit csinált Trump az eltelt 4 évben, az nem lepődhet meg a végjátékon.

Reuters

Portugália az unió soros elnökeként a január 28-án esedékes belügyminiszteri értekezlet előtt tárgyalni kíván mindazokkal a kormányokkal, amelyek közvetlenül érintettek a migrációs gondok miatt, így Magyarországgal és Lengyelországgal is, mert egyik sem hajlandó befogadni menekülteket. Lisszabon a következő hat hónap egyik fő feladatának tartja, hogy kimozdítsa a holtpontról a menedékpolitika reformját. Alaptétele az, hogy szolidaritás szükséges, ám az nem lehet önkéntes. Azt szorgalmazza, hogy alakítsanak ki rugalmas, de kötelező szolidaritást, mert rendezni kell a legális bevándorlás kérdését, illetve fel kell készülni az esetleges újabb válságra.

A Bizottság múlt szeptemberben felvetette, hogy minden tagállam vegyen át menedékkérőket, de a javaslat megfeneklett. A portugál vezetés most azon van, hogy megtalálja a közös pontokat, és így túl tudjon lépni az egyezség útjában álló akadályokon.

Der Standard

Paul Lendvai úgy látja, hogy Európa a háború óta nem került szembe akkora gondokkal, mint a járvány, annak gazdasági következményei, a Brexit vagy a magyar és lengyel nacionalisták vétófenyegetése, ám Merkel bebizonyította az elmúlt fél évben, hogy nincs párja az európai politikusok között. Nagy szerencse, hogy pont Németország volt a soros elnök az EU-ban, mert akkora a kancellár tapasztalata és tekintélye.

Szeptemberben ugyan visszavonul, de szó sem volt arról, hogy béna kacsa volna, kiállta a bátorságpróbát válságmenedzserként. Szakított azzal a német tabuval, hogy az unió csak ne vegyen fel hitelt, így létrejöhetett a 750 milliárdos segélycsomag, miközben új életre kelt a német-francia tandem. Az elnökség megkoronázását jelentette a Brexit-megállapodás, valamint a Kínával kötött beruházási szerződés.

Merkelt persze sokan bírálják, mondván, hogy rossz kompromisszumot alkudott ki Magyarországgal és Lengyelországgal, valamint Pekinggel. Úgy néz ki, hogy hosszabb távon megoldhatatlan az értékvita, nem csupán Magyarországgal és Lengyelországgal, hanem több más, olyan állammal, amely a korrupció mocsarába süpped. Így Bulgáriával, Romániával és Máltával.

Amikor az egyhangú döntéshozatal elvéről van szó, túl kellene lépni az értékközösség képmutató hangoztatásán. Itt az idő, hogy áttérjenek a többsebességes Európára.