2021. június 1., kedd

A JÁRVÁNY ALATT IS MILLIÁRDOKAT LEHETETT KERESNI A KORMÁNYPROPAGANDÁVAL

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.06.01.


Bár a koronavírus-járvány komolyan megviselte a reklámszektort is, az állami kommunikáció kizárólagos haszonélvezője, Balásy Gyula ezúttal is milliárdokat vett ki közpénzzel kitömött cégeiből. A vállaltan Fidesz-szimpatizáns vállalkozó cégcsoportjának két legfontosabb vállalata, a New Land Media és a Lounge Design a bevételeit még növelni is tudta, eredményességük pedig némileg ugyan csökkent, ám így is jelentős osztalékjövedelmet termeltek a tulajdonosuknak.

Kapcsolódó cikk:

Amióta kiposztolta, hogy Orbánra szavaz, 90 milliárdnyi megbízást kapott, most duplázhat

A következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt, a tender alapján újabb 90 milliárd forintot.

Ötvenmilliárd Rogán Antalról

Balásy csoportja lassan három éve tulajdonképpen monopóliumként uralja az állami hirdetési piacot. A kormány által megalkotott jelenlegi rendszerben lényegében csak ezen keresztül lehet elkölteni az állami reklámpénzeket...

4208 MILLIÓ FORINT OSZTALÉKOT TERMELTEK A KORMÁNYPROPAGANDÁS CÉGEK BALÁSY GYULÁNAK

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2021.06.01.


Rekordot döntött Balásy Gyula a kormánypropagandát kommunikáló cégeivel: a New Land Media Kft.-je tavaly 70 milliárd 428 millió forintos nettó értékesítés mellett 3 milliárd 93 millió forintos adózott eredményt tett le a asztalra, a Lounge Design Kft. pedig 10 milliárd 83 milliós bevétel mellett 1 milliárd 433 millió forintos nyereséget hozott össze.

Balásy összesen 4 milliárd 208 millió forintot vesz ki cégeiből, ezeket az idei évben fizetik ki. Az üzletember a New Land Media Kft.-ben 2 milliárd 282 millió forint, a Lounge Design Kft.-ben pedig 1 milliárd 926 millió forint osztalékot szavazott meg magának...

FUDAN EGYETEM: A REPUBLIKON SZERINT KÉTHARMADOS TÖBBSÉGBEN VANNAK AZ ELLENZŐK

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2021.06.01.


"Nem támogatják a választók a Fudan Egyetem budapesti kampuszának megépítését."


Ezzel a megállapítással indít a Republikon Intézet legújabb gyorselemzése

A reprezentatív közvélemény-kutatást a Republikon megbízásából a Závecz Research készítette: május 10-e és 15-e között ezer embert kérdeztek meg Magyarországon arról, hogy mit gondolnak a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervéről.

A Fudan Egyetemmel kapcsolatos terveket a megkérdezettek nagy többsége ismeri, ezért a kutatók szerint a kérdés kiemelt fontossággal bír a politikai közbeszédben.

A jelenlegi tervek szerint Ferencvárosban, részben a magyar diákok számára tervezett Diákváros helyén épülhet fel a Fudan kampusza. A 440 milliárd forintosra becsült projekt jelentős része kínai hitelből valósulna meg, hogy aztán elsősorban külföldi hallgatók elitegyeteme lehessen...

A LEGNEHEZEBB ELSŐ LÉPÉS

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2021.06.01.


Vajon melyik a határátkelés legnehezebb lépése? A megérkezés? Az ügyintézés? Az alkalmazkodás? Vagy valami teljesen más? Meték egészen a Fülöp-szigetekig mentek (már több történetet olvashattatok itt tőlük), de nekik valami más volt a legnehezebb pillanat.


„Eltelt az első hatvan nap. Megismertük Palawant, bebarangoltuk Puerto Princesa összes kis és nagyobb utcáját és felfedeztünk rengeteg helyi kis éttermet.

Nagyon szeretünk itt lenni és jól döntöttünk, hogy ezt a csodálatos szigetet választottuk. Nem tudtuk pontosan, hogy hova menjünk, de azt pontosan tudtuk, hogy mennünk kell valahova.

Pusztán azért választottuk Palawant, mert itt lakott egy barátunk, és amikor meglátogattam, akkor megtetszett a hely.

Sok különleges új dolgot kellett megtapasztalnunk, amik európai szemmel nézve nekünk furcsák voltak. A közlekedéstől a bevásárláson át a mindennapi élet lassúságáig mindent.

Most már mondhatom, hogy megszoktuk a körülöttünk lévő dolgokat. Azt hiszem, hogy mindegy az ember merre indul el, mindenhol találkozik olyan dolgokkal, amiket nem ért vagy másként csinálna.

Mi ide jöttünk és akartuk megérteni az itteni embereket és szokásokat. Még otthon úgy döntöttünk, hogy bármilyen nehéz is lesz az elején, nem adjuk fel és megoldunk minden felmerülő problémát.

Szerencsére az internet olyan jó, hogy az online munkánkat kitűnően tudjuk végezni innen a tengerpartról vagy a kis házikónkból....

MEGLEPŐ SZÁMOK A DRÁGULÁSRÓL - NEM MINDEGY, MI KERÜL A KOSARUNKBA

MÉRCE
Szerző: Azénpénzem
2021.06.01.


Akad olyan áruházlánc, ahol jelenleg az egy évvel korábbinál majdnem 60 százalékkal kerül többe az étolaj. A KSH hivatalos adatai igencsak mást mutatnak. Tény persze, hogy abban csak az áprilisi árakat találjuk meg
.

Az idén áprilisban – mint a KSH közzétette – a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek ára 2,4 százalékkal emelkedett. Ez az átlag persze olyan, mint az átlagok általában, így jókora árrobbanást is magában foglalt. A legerőteljesebben az étolaj drágult.

Az Azénpénzem.hu megnézte, hogy a legnagyobb áruházláncoknál jelenleg mennyivel kerül többe az étolaj, mint egy évvel ezelőtt (ezt azért tehettük meg, mert körülbelül pont egy éve is vizsgáltuk az árakat, az akkoriban összeállított kosarunkba pedig bekerült az étolaj). A legnagyobb áremelkedés a Prímában volt. Ott a tavalyi 430 forint helyett jelenleg 680 forintot kell kiadni egy flakonért, ami 58,3 százalékos drágulás. Az Auchannál majdnem harmadával kerül többe az étolaj, a Tesco pedig akciózással tartja 26,5 százalék alatt az áremelkedést. Az étolaj 480 forintos árával ott most a legolcsóbb. A legvisszafogottabbnak a Spart találtuk, ott az étolaj „mindössze” 14,4 százalékkal kerül többe.

Az árak az idén még tovább kúszhatnak fölfelé. Az elmúlt hónapok árrobbanásának legnagyobb nyertesei szakértők szerint a szántóföldi növények termelői voltak. Ezért kerül már most többe a kenyér, de többen számítanak arra, hogy a takarmányok drágulása szinte minden termék árát felfelé húzhatja. És akkor még nem is szóltunk a gyümölcsökről...


MIRE JÓ EGY BARÁTSÁG?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2021.05.28.


A jelen lapszám nyomdába adását követő napon az országgyűlés általános vitát tartott a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozását célzó törvényjavaslatról, és azt ujjongó örömmel elfogadta. Sajnos a vita részleteire nem áll módomban reflektálni, hiszen ezt a szöveget két nappal korábban írom, a szavazás eredményének megjósolásához azonban Teiresziász látnoki képességeire nincs szükség.

Az történik, amit főméltóságú kormányzó urunk akar, vagyis Fudan fölött ugyanolyan közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány bábáskodik majd, amilyeneket a kormány az elrabolt közjavak kevésbé monumentális kupacai fölé rendelt annak érdekében, hogy azokba senki bamba képű szegénylegény bele ne botolhasson. Vannak viszont árnyalatnyi különbségek is. Az elrabolt közjavak el vannak rabolva, ám a közpénz a továbbiakban is csordogál beléjük, míg ezzel szemben a Fudan nem elrabolva lesz, hanem befogadva, másrészt abba a közpénz nem csordogálni, hanem ömleni fog.

A másik különbség abban áll, hogy az energetikai vagy a pénzintézeti szektor, netán a médiapiac lenyúlásának az értelme köznapi ésszel is belátható, a Fudan körüli kavarás valódi céljára viszont sűrű homály borul. Abba felfoghatatlan összegeket tolunk anélkül, hogy hasznosságát illetően bárki kompetens személy bármiféle racionális magyarázattal próbálkozna előállni.

Hogy Kínának mért jó ez, arra van magyarázat. Azért, mert cementből, acélból és más efféléből sokkal többet gyártanak, mint amennyire szükségük van, továbbá munkaerőből se szenvednek hiányt, sőt. Az Út és Övezet programot részben épp a fölöslegek lekötésére találhatták ki. Hogy Magyarországnak mért jó, az már nehezebb kérdés. A választ talán csak egy ember ismeri, ő azonban nem beszél róla, vagy ha mégis, akkor rébuszokban, és közben kevélyen bazsalyog...



ÉVEKRE, DE AKÁR EGY ÉLETRE IS KIALAKULHAT A VÉDETTSÉG A KORONAVÍRUSSAL SZEMBEN

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.06.01.


A vér antitestjei és a T-sejtek után most a csontvelőben található, antitesttermelő plazmasejtek és a memória B-sejtek szerepét kutatták az immunitás kialakulásában, biztató eredményekkel.


Hosszú hónapok óta folyik a vita arról, hogy mennyi ideig tarthat a fertőzés és az oltás után kialakult immunitás a koronavírussal szemben, és hogy a különböző esetekben milyen típusú (sejtes, antitestes) védettséget lehet szerezni. A napokban két olyan tanulmány is megjelent, amiből arra lehet következtetni, hogy a védettség hosszú időre szól – azok, akik átestek a fertőzésen, és később a védőoltást is megkapták, a jelek szerint évekre, vagy akár egész életükre biztosították magukat a SARS-CoV-2 újabb fertőzése ellen.

A St. Louis-i Washington Egyetem orvoskutatói a Nature-ben közölték annak a kutatásnak az eredményeit, amely során olyan embereket vizsgáltak, akik körülbelül egy évvel korábban, többnyire enyhe tünetekkel estek át a koronavírus-fertőzésen. Az alanyok csontvelőjében olyan sejteket azonosítottak, amelyek a fertőzés után hosszú ideig termelnek antitesteket a SARS-CoV-2 ellen, így a szakértők szerint nem kell attól tartani, hogy a vérben található antitestek számának gyors csökkenésével megszűnik a szervezet vírus elleni védekezőképessége...

MEGKEZDI MŰKÖDÉSÉT AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.06.01.


Az EPPO feladata, hogy felderítse az uniós támogatási pénzekkel való visszaéléseket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint már a delegált ügyészek kiválasztása során felmerült a gyanú, hogy egyesek nem feltétlenül a szakmai minősítésük alapján kerülnek be.


Ma megkezdi munkáját az EU intézményrendszerének újonnan létrehozott szervezete, a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészi Hivatal, angol rövidítéssel EPPO, amelynek az a feladata, hogy felderítse az uniós támogatási pénzekkel való visszaéléseket. Mennyire lesz független ez a hatóság a tagállamok befolyásától? – teszi fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes, konzervatív német lap Andrés Rittert, a korábbi rostocki főügyészt interjúvolta meg, aki most az EPPO vezetőjének, a román Laura Codruța Kövesinek az egyik helyettese. Ritter szerint az európai ügyészség létrejötte alapvető változást jelent. „Mi vagyunk az európai polgárok számára az ígéret, hogy semmilyen EU-eszközt nem fognak visszaélésszerűen felhasználni” – mondja.

Már négy évvel ezelőtt megszületett az a politikai döntés, hogy létre kell hozni egy európai nyomozó-bűnüldöző hatóságot. A tevékenységét most megkezdő EPPO a világon az első szupranacionális, vagyis nemzetek fölötti jellegű államügyészség – fogalmaz a német jogász. A projekthez ugyanakkor nem minden EU-tagország csatlakozott. Az uniós jog értelmében ilyenkor úgynevezett megerősített együttműködésre lépnek egymással a szorosabb integrációra hajlandó tagállamok. A 27 EU-tagországból öt nem részese az EPPO-nak: Írország, Dánia, Svédország, Magyarország és Lengyelország. Ezen tagállamok számára – írja az Allgemeine – túlságosan mélyen belenyúl a nemzeti joghatóságba.

Andrés Ritter úgy számol, hogy már az első hetekben több ezer ügy kerül az Európai Ügyészi Hivatal elé. Az EPPO illetékességéről szóló uniós irányelv ugyanis már 2017 novemberében hatályba lépett, és azóta gyűlnek az esetek, amelyeknek az áttekintésére hivatott szervezet eddig nem létezett. Az ügyhátralékon túl évente mintegy háromezer ügyre lehet számítani az Európai Bizottság becslése szerint. Ritter azonban úgy véli, hogy ennél lényegesen több lesz. Mindezek feldolgozásához az EPPO vezetése szerint mintegy 290 fős apparátusra lenne szükség, de a brüsszeli Bizottság eddig csupán 130 fős személyi keretet hagyott jóvá.

Az EPPO-t az különbözteti meg az EU régóta létező csalás elleni hivatalától, az OLAF-tól, hogy saját jogán vádat emelhet, míg az OLAF csak figyelemfelhívó-közvetítő szerepet láthat el, és az aktákat továbbíthatja a tagállami ügyészi szervekhez, amelyek aztán saját belátásuk szerint járnak el. Az uniós kimutatások szerint az ilyen OLAF-jelzéseknek csak mintegy a felét követi tényleges vádemelés – ez azonban az átlag, és igen nagyok az eltérések az egyes tagállamok között.

Az EPPO-nyomozásokat az úgynevezett delegált államügyészek végzik, akik ugyan a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerhez tartoznak, ám amikor az EU-hatóság nevében folytatnak nyomozást, akkor nem fogadhatnak el utasítást mástól. A Frankfurter Allgemeine szerint ez egyfelől előnyös, hiszen ők ismerik a legjobban saját államuk jogrendszerét, másrészt kétséges, hogy meg tudják-e őrizni saját függetlenségüket az őket delegáló államapparátustól. A választ csak az idő mondhatja meg, de már a delegált ügyészek kiválasztása során felmerült a gyanú, hogy egyesek nem feltétlenül a szakmai minősítésük alapján kerülnek be az EPPO-ba. A frankfurti lap szerint ez Bulgáriára, Máltára, illetve Portugáliára vonatkozik. Szlovéniában pedig Janez Janša minszterelnök a múlt héten leállította a jelölési eljárást, mire tiltakozásul lemondott az igazságügyi miniszter. „Harcolni fogunk a függetlenségünkért” – ígéri Andrés Ritter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva.

Digitális eszközökkel a bevándorlás ellen

És még egy téma, rövidebben. A világjárvány utáni Európa határán a migránsok valóságos digitális erődítménnyel találják szembe magukat – írja az AP amerikai hírügynökség, a Washington Post által is átvett, görögországi keltezésű cikkében.

A görög határőrök a török határon egyebek közt olyan hangágyút használnak, amely nem méretesebb, mint egy kisebbfajta tévékészülék, mégis szuperszonikus repülőgép hangerejét képes kibocsátani, és azt a fülsiketítő üzenetet küldi az illegális határátlépéssel próbálkozóknak, hogy maradjanak távol. A járványos időszak alatt alaposan megcsappant a személyek mozgása, és ezt az időszakot arra használták fel, hogy az Evrosz folyó mentén ahhoz hasonló acélfalat emeltek, amilyen az amerikai-mexikói határ mentén épült. A megfigyelő tornyokban nagy távolságra és éjjel is látó kamerákat, különféle érzékelőket helyeztek el. Az Európai Unió az AP adatai szerint hárommilliárd eurót fordított biztonságtechnikai kutatásra-fejlesztésre a 2015-16-os menekültválság után. A görög-török határ mentén tucatnyi ilyen projektet valósítottak meg, különböző futurisztikus elképzelések alapján. A személyek azonosítását mesterséges intelligenciát alkalmazó hazugságvizsgálók, virtuális kikérdező programok, illetve olyan biometrikus eszközök segítik, mint például a tenyérszkenner. A műholdképekből nyert információkat összekapcsolják a drónfelvételekkel, illetve víz alatti kamerák képeivel, hogy felderíthessék a határ közelében rejtőzködő embereket.

Az AP beszámolója ugyan a görögországi fejlesztésekről szól, de megemlíti, hogy hasonló technológiai kísérleteket Magyarországon, Lettországban, illetve az EU keleti határának más szakaszain is folytatnak.

A GYERMEKPSZICHIÁTRIÁN CSAK MOST KEZD KIDERÜLNI, HOGYAN ÉLTÉK MEG A FIATALOK AZ ELMÚLT ÉVBEN FELGYŰLT SZORONGÁST

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.06.01.


Úgy tűnik, lassan túl vagyunk a koronavírus-járvány harmadik hullámán, a gyermekpszichiátrián azonban csak most kezd el igazán megmutatkozni, milyen hatással volt a fiatalokra egy évnyi bezártság és távolságtartás.

A szorongás mindannyiunk életének része, egy bizonyos szintig kifejezetten hasznos társunk is, hiszen evolúciósan azért nem lépünk az úttestre, ha piros a lámpa, azért nem nyúlunk tűzbe, vagy nem ugrunk le nagy magasságból, mert megtanultuk, hogy mindez veszélyes. Bizonyos szorongásokkal meg kell tanulni élni, sőt van, amikor, kifejezetten jó hatással vannak a teljesítményre, abban az esetben viszont már célzottan érdemes foglalkozni velük, ha hátrányt okoznak.

A koronavírus-járvány globális szorongást idézett elő: félelmet a megbetegedéstől, a haláltól, a munkánk elvesztésétől, szeretteink féltését, magányt, motiválatlanságot. Még hosszasan folytatható a sor, hány fajta szorongás nyomta rá bélyegét az utóbbi egy évünk mindennapjaira. De hogyan élték meg mindezt a gyerekek, akik életkoruk, egyéni igényeik, kondícióik vagy helyzetük miatt alapvetően is sérülékenyebbek, mint a felnőttek? És felhőtlenül örülhetnek-e az élet újraindulásának?

Többek közt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban osztották meg tapasztalataikat egy online kerekasztal beszélgetésen a kisgyerekeknek és tinédzsereknek ambuláns, fekvőbeteg és nappali kórházi, valamint sürgős ellátást nyújtó Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és az UNICEF Magyarország szakemberei csütörtökön...

KÍNAI CÉGNEK HOZHAT HASZNOT A 220 HEKTÁR TERMŐFÖLDÖN ÉPÜLT NAPELEMPARK, VÉTÓZOTT AZ EMMI

ORSZÁGSZERTE BLOG 
/ HETI LAPSZEMLE
Szerző: KATUS ESZTER
2021.05.30.


Kapost.hu: Büszke lehet Kaposvár: 220 hektár termőföldet sikerült a kínai beruházónak hasznot hozó napelemparkká átlényegíteni


A napokban átadták Kaposváron a China National Machinery Import&Export (CMC) nevű kínai óriáscég fővállalkozásában, magyar állami támogatással megépült közel 100 megawattos napelemparkot. Kaposvárnak azonban „nincs köze” a beruházáshoz, miután azt a kormány a 322/2017. (XI. 8.) sz. rendeletével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Az itt termelt áram az országos energiarendszerbe kerül, a nyereséget pedig a kínai befektető fogja kivinni az országból. A földet pedig, amelyre telepítették (eredetileg a volt Kaposvári Egyetem által művelt) 220 hektárt, kivették a termelésből.

SzabadPécs: Megvétózta a minisztérium a pécsi Janus Pannonius Múzeum új igazgatójának kinevezését

A szakmai körökben egyértelműen kitűnő szakembernek tartott, mintegy 15 éve a Janus Pannonius Múzeumban dolgozó dr. Bertók Gábort nevezte ki nyílt pályázat útján a tulajdonos pécsi önkormányzat a pécsi múzeumok élére. A Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrás Minisztérium azonban megvétózta a tulajdonos döntését – értesült a hírről a Szabad Pécs. A portál úgy tudja, a városházán jelenleg jogászokkal értelmezik a helyzetet és mérik fel a lehetőségeiket. Azt nem tudni egyelőre, hogy indokolta-e a döntést a minisztérium.

Nyugat.hu: Új tulajdonosa van a balatonberényi gyermeküdülőnek

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) elárverezte az egykori balatonberényi gyermeküdülőt, amely korábban évtizedekig a Vas megyei önkormányzat tulajdonában volt. A licit május 15-én reggel 8-kor indult, de május 25-én este háromnegyed kilencig nem történt semmi. Ekkor valaki felajánlotta a kikiáltási összeget, majd a licitet 15 perc múlva, 21 órakor lezárták. A nyertes nemcsak egy Balaton-parti épülettel lett gazdagabb, de ingóságokkal is, amelyek hozzátartoznak a nyaralóhoz, és amelyeknek összértékét 710 ezer forintra becsülte a MNV Zrt. Ez kétezer tárgyat takar, többek között bútorokat, ágyneműket, 420 porcelántányért, 76 tollasütőt. A 16 ezer négyzetméteres ingatlan 527 millió 760 ezer forintért, azaz kikiáltási áron kelt el.

Gárdonyi Közlöny: Holdfény sétány szabadstand: fürdőzni tilos!

Az agárdi szabadstrand egy részének ellehetetlenítése után, egy újabb ingyenes fürdőzési lehetőségtől esik el a városi lakosság és a Gárdonyba látogató emberek – írja a Gárdonyi Közlöny. A város jegyzője Gárdony Város Hivatalos Oldalán közleményben jelezte, hogy a 40 éve fürdőterületként használt Holdfény Sétányon ezentúl fürdőzni tilos. Emellett tudatta, súlyos önkormányzati szankciók várnak arra, akinek mégis fürdőzni támadna kedve a tóparton. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert nincsenek meg a strandoláshoz szükséges feltételek. Azt viszont nem tudni, mit kellett volna tennie a városnak, hogy hivatalosan, a megyei és országos szervek által is elismert strandként üzemelhessen a terület.

KecsUP.hu: Hazaviszi a nyereségét Kecskemétről a Mercedes

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. a 2020-as üzleti évét 39,3 millió eurós (13,76 milliárd forintos) adózott eredménnyel zárta, amit teljes egészében kifizettek az alapító részére osztalékként – írja a portál a hvg.hu-ra hivatkozva. Vagyis a haszon nem maradt Magyarországon, hanem a német anyavállalathoz folyt be.

MAGYARORSZÁG LEGFELKAPOTTABB TELEPÜLÉSEI KÖZÉ KERÜLT KÉT APRÓ BORSODI FALU

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2021.05.31.


A Zemplén lábánál, a szlovák határ közelében fekvő Kéked sorsa sok szempontból hasonlít Északkelet-Magyarország nehéz sorsú településeihez. Az egykor 600-700 fős lakosság pár évtized alatt a harmadára esett, piaci munkalehetőségek nincsenek a községben. A roma lakosság csak közfoglalkoztatáson keresztül jut munkához, a nem romák közül pedig 
szinte minden fiatal elhagyta a falut.

Az elmúlt években azonban jelentős változás állt be Kéked életében a földrajzi helyzetének köszönhetően. A szlovákiai ingatlanok árnövekedése és egy útépítés hatására egyre többen költöztek Szlovákiából a borsodi faluba, és ez a folyamat tavaly vált statisztikailag is látványossá.

A magyar települések közül Kéked lakossága nőtt a harmadik legnagyobb mértékben 2020-ban. Állandó lakossága egy év alatt 189-ről 266 főre nőtt, ami 41 százalékos növekedés egy év alatt. Ennél is nagyobb mértékben, 60 százalékkal nőtt a szomszédos Pányok lakossága, 104 főre. Egyedül Pányok előzte meg a szintén a szlovák határ mentén fekvő Rajkát, amelynek 58 százalékos növekedéssel 6111-re nőtt az állandó lakossága...

MILLIÁRDOS NYERESÉG ? VEGYÜK KI AZ OSZTALÉKOT!

HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2021.06.01.


Nagyapám mesélte még az átkosban, hogy a kapitalizmusban nem kellett mindenkinek dogoznia. Voltak olyan tehetős emberek, akik vagyonukból részvényeket vásároltak szép, nagy mennyiségben, és amikor láblógatás után évente egyszer eljött az osztalékfizetés napja, akkor szépen levágták részvényeikről az osztalékszelvényeket, borítékba tették azokat, és pénzre váltották a papírdarabokat. Az értük kapott összegből azután vígan éltek újabb egy esztendeig.


Így megy ez mostanában is, több példa akad, ha az ember közel áll a miniszterelnökhöz. Itt van például a veje, Tiborcz István, aki a 2019-es eredmény után 2,3 milliárdos osztalékot, a 2020-as eredmény után pedig 1,2 milliárdos osztalékot (kis híján a teljes nyereséget!) vett ki a BDPST nevű cégéből. Így biztosan előbbre lép majd a 100 leggazdagabb magyar listáján, ahol eddig csak a 32. helyen állt.

Valamivel, de csak valamivel szerényebbek Orbán Viktor édesapjának cégéből, a Dolomit KFT-ből kivett osztalékok. Míg a 2019-es eredmények után 1,8 milliárdot vettek ki, a 2020-as eredményeket követően „csak” 1,1 milliárdot...

KI TUD NAGYOBB BÜNTETÉST KAPNI KÖVÉR LÁSZLÓTÓL? - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
201.06.01.


4 legfontosabb cikkünk most


- A Jobbik már kasztráltatna, az adatvédelmi biztos még pontosítaná a pedofilellenes törvényt

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

SOMLAI BÁLINT, A 31 ÉVES VÁLLALKOZÓ, AKI 54 MILLIÁRDÉRT ÉPÍTHETI ÚJJÁ AZ MNB SZÉKHÁZÁT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.06.01.


A Raw Development Kft. nevű cég újíthatja fel, a hamarosan 100 éves Magyar Nemzeti Bank székházát. Egy 54 milliárd forintos műemléki rekonstrukciós munkát laikusként nehéz értékelni, ami biztos: Somlai Bálint ugyanannak a szűk baráti körnek a tagja, mint Matolcsy Ádám (Matolcsy György jegybankelnök fia), és ahol sokan találják magukat remek MNB-közeli üzletekben. Az üzletembertől is megkérdeztük, hogy a méretes megbízásnak inkább baráti vagy inkább szakmai alapjai vannak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy felújítja a székházát. A pletykákban már régóta hallható megbízást, és így a vélhetően már hónapok óta érlelt bejelentést itt lehet elolvasni. Kiderül belőle, hogy 

„a műemléki épület teljes külső és belső felújításának költsége 54 milliárd forint, amit a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez. A munkálatok az önálló magyar jegybank 1924. június 24-i alapításának centenáriumához igazodva, a Raw Development Kft.-vel kötött generálkivitelezői szerződés értelmében 2024-ben fejeződnek be.”

Cikkünkben a Raw Development Kft. és annak százszázalékos tulajdonosa, vagyis Somlai Bálint Fülöp bemutatására teszünk kísérletet...


SZABAD SZEMMEL: AZ INGYENES KORMÁNY KÖZELI KIADVÁNYOK AZ ELLENZÉK LEJÁRATÁSÁN ÉS A HATALOM DICSŐÍTÉSÉN DOLGOZNAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.06.01.


Der Standard


Arról nincs szó, hogy Ausztria máris olyan lenne, mint Magyarország, és a nagyobbik osztrák kormánypárt képviselői határozottan vissza is utasítanak minden párhuzamot a kancellár és Orbán Viktor között, ezzel együtt kétségek merülnek fel a kancellár demokrácia felfogása körül. Így értékeli az elemzés, miután a lap hét végi száma a Fidesz ismételt hatalomra jutásának 11-ik évfordulóján éppen azt taglalta, hogy milyen közös vonások vannak a két miniszterelnök között.

Mert ugyan az osztrák demokráciát nem lehet egy lapon említeni az egyre erősebb magyar tekintélyuralmi rendszerrel, Ausztriában még egyetlen fontos demokratikus intézményt sem hallgattatott el a hatalom, de a bírálók szerint ez nem azért van, mert a kormányfő ne követné szívesen a magyar példát. Hanem, mert még nem sikerült neki. Orbánnak is több nekifutásba és jó pár évébe telt, amíg be tudta betonozni uralmát.

A világban sok példát lehet találni arra, hogy a győzelem után a politikusok nem voltak hajlandók megválni a hatalomtól: Magyarországtól Lengyelországig, Brazíliától Mexikóig, de Trump alatt még az USA is idetartozott. Törökország, Oroszország és Belarusz pedig azt mutatja, hogy leváltásuk annál nehezebb, minél tovább maradnak posztjukon az ilyen autokraták. Merthogy közben szorgosan bontják le a demokratikus intézményeket.

A kérdés az, hogy mi a fontos egy vezető számára: a játék vagy a győzelem. A liberális demokráciákban az előbb sokkal többet számít, ezért menetközben nem változtatják meg a szabályokat, betartják a sportszerűséget és lovagiasan elfogadják a vereséget. Aki viszont ideológiai küldetéstudattól, személyes becsvágytól vagy korrupt személyes mohóságtól vezérelve 10 körömmel kapaszkodik a kormányzásba, az kész arra, hogy szükség esetén tönkre tegye az egész játékot.

Ausztriában lakmusz tesztként szolgál majd a Néppárti beállítottság felmérésére, amikor a nyáron megválasztják a közmédia új főintendánsát. Ha egy ÖVP-s vazallus lesz az illető, azt intő jelnek kell tekinteni. De leginkább a konzervatívoknak kell emlékeztetniük a kancellárt, hogy a választási győzelem szép dolog, ám nem éri meg érte meggyengíteni a demokratikus normákat. Ausztria a játék folytán oly sikeres, és nem attól, hogy ki a győztes.

Deutsche Welle

A magyar vidéken már megkezdődött a választási kampány, különösen ott, ahol két éve jól szerepelt az ellenzék: a kormány közeli KESMA új kiadvánnyal rukkolt ki, részben az ellenzék lejáratására, részben a hatalom dicsőítésére. A 24-oldalas, ingyenes City7-et kéretlenül bedobják mindenki postaládájába. A legutóbbi szám dicshimnuszt zeng a járvány elleni küzdelem sikereiről – Szalay Dániel, a media1.hu főszerkesztője szerint azért, hogy az ellenzékre kenje a felelősséget a bajért, a sok halottért.

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója azt mondja, figyelemelterelő hadművelet folyik, mert az emberek többsége elégedetlen az egészségüggyel. És a 30 ezer áldozat kifejezetten sok a lakosság összlétszámához viszonyítva.

A kiadó Mediaworks nem válaszolt arra, hogy az egyes helyeken mi alapján választják ki a témákat, és hogy mekkora a példányszám. Az bizonyosnak látszik, hogy a számokat a KESMA szerkesztői állítják össze, alighanem másodállásban, és a tartalom nagy hasonlóságot mutat azzal, ami a regionális lapokban megjelenik. Vagyis ráerősít a hivatalos mondandóra.

Güth Ervin, a Szabad Pécs független portál munkatársa úgy véli: itt bulvárba oltott kormányzati propagandáról van szó. Ilyen kísérlet már előfordult 2005-6-ban, csak akkor Magyar Vizslának hívták a megfelelő orgánumot. Akkor a célpont a Gyurcsány-kabinet volt. Egyébiránt független adatok azt mutatják, hogy KESMA-birodalom regionális lapjai két év alatt 72 ezer olvasót veszítettek, ezért Güth Ervin nem gondolja,hogy a City7 sikeres lesz.

Süddeutsche Zeitung

Félelmet nem ismerő, vakmerő szakemberként mutatja be a lap az erdélyi román jogászt, Codruta-Kövesit, a mától működő Európai Ügyészség vezetőjét, aki máris tengelyt akasztott a szlovén kormányfővel, miután az erősen orbáni vonásokat mutat a jogállam ügyében. A nyílt vitát az váltotta ki, hogy Jansa nem volt hajlandó kinevezni a két kiválasztott nemzeti jogászt a luxemburgi székhelyű szervezethez.

A szervezet fő feladata a korrupció elleni küzdelem, de alighanem más országok is megpróbálnak majd keresztbe tenni neki. Magyarország és Lengyelország, továbbá három másik tag eleve nem is csatlakozott hozzá, éppen akkor, amikor az EU-nak minden eddiginél jobban tartania kell a „belső eróziótól”, amint arra a német szociáldemokrata Katarina Barley volt igazságügyi miniszter, az EP alelnöke tegnap figyelmeztetett.

Az EPPO – jelenleg 130 munkatárssal – szakértők segítségével irányítja a nemzeti hatóságok nyomozását ott, ahol felmerül a csalás gyanúja a közösségi pénzek felhasználása kapcsán. Azaz nem lesz szükség az eddigi bonyolult jogsegélyeljárásra. Az európai ügyészek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint nemzeti kollégáik és ez hatalmas előny.

Independent

Már az amerikai védelmi miniszter sem állta meg és kikelt az őskonzervatív republikánus szenátor, Ted Cruz ellen, aki a magyar Alapjogokért Központ egyik munkatársának tézisét átvéve nyámnyilasággal, puhasággal vádolta meg az amerikai hadsereget. Lloyd Austin, aki maga is tábornok, azt mondta, nem érdekli, hogy mit mond Oroszország vagy Kína, Neki az a dolga, hogy megszervezze az ország védelmét, de nem jó az, ha egy törvényhozó lovat ad Moszkva és Peking alá. Ily módon nagyobb károkat okoz a katonaságnak, mint az orosz és kínai propaganda.

Cruz ugyanis lecsapott arra, hogy az Alapjogokért Központ egyik munkatársa, Koskovács Zoltán egymás mellé tette az amerikai, illetve az orosz fegyveres erők egyik toborzófilmjét és azt a következtést vonta be belőlük, hogy az első puhány, mert a sokszínűség jegyében azt hirdeti, hogy mindenkinek helye van a seregben, aki megfelel a kritériumoknak. A másik viszont annál férfiasabb. (Egyébként az újság szélsőjobbosnak minősíti a magyar kormányt, külön kiemelve, hogy az Putyin szövetségese.)

Bloomberg

A kommentár óv attól, hogy a koronaválság után autokraták uralják a világhálót, ezért a Nyugatnak sürgős dolgának nevezi, hogy véget vessen az ellenséges dezinformációnak, a hekkelési akcióknak és a zsarolóprogramok alkalmazásának, annál is inkább, mivel a szabadságjogok mindenütt szorulnak vissza. A járványnak persze a technológia oldalán volt kedvező hatása is, hiszen villámgyorsan elkészültek a vakcinák, a gazdaságon nagyot lendített a távmunka, és jobb lett a közegészségügy.

Ezzel szemben áll viszont, hogy nagy sebességre kapcsoltak az interneten a rosszindulatú szereplők, a tekintélyuralmi rendszerek. Az USA és Európa azzal vádolja Kínát és Oroszországot, hogy azok fokozzák az információs hadviselést, a Covid-19-cel kapcsolatos összeesküvés elméletektől kezdve az oltóanyagokról terjesztett álhírekig, de idetartozik a nyugati célpontok elleni sorozatos kíbertámadás, valamint saját polgáraik jogainak további szűkítése.

Moszkva és Peking felbátorította a hasonszőrű rezsimeket, lásd a belorusz gépeltérítést. Lukasenko blokkolja a világhálót, amióta kétes módon megnyerte a választásokat. Az emberrablás azt tanúsítja, hogy bírálói immár sehol sincsenek biztonságban. Ami az ellenstratégiát illeti, egy kockázatelemző azt mondja, a szankciókon túl fokozott támogatást kell nyújtani a fehérorosz civil társadalomnak, alternatív netes oldalakat kell nyitni.

Ügyelni kell továbbá arra, hogy a világháló felügyeletére kidolgozott eszközök ne kerülhessenek az olyanok kezébe, mint a belorusz elnök. Hiszen az már most is amerikai berendezéssel blokkolja a netet. Egyben a nyilvánosság előtt néven kell nevezni a feltételezett számítógépes bűnözőket és meg kell fenyegetni azokat a kormányokat, amelyek nem hajlandóak felelősségre vonni őket. Jobban oda kell figyelni a darknet piacokra. Mert ha a demokráciák nem segítik a jó oldalt, ugyanakkor nem szabnak gátat a rossz fiúknak, akkor digitálisan hosszú árnyékot vet a járvány.

FT

Meglehetősen nyugtalan a német kormány nagyobbik ereje a vasárnap esedékes tartományi erőpróba előtt, mert ha a CDU szavazókat veszít Szász-Anhaltban, akkor szélsőjobbos előretörést hozhat a szeptember végén esedékes országos választás. Vagyis az eredmény afféle előrejelzésnek lehet tekinteni – írja az amerikai Brookings Intézet egyik munkatársa. Hozzáteszi azonban, hogy Berlinnek nem csupán az AfD miatt fáj a feje. Nagyon oda kell figyelnie, nehogy a párt helyi képviselői megint megpróbáljanak összeállni a radikálisokkal, ami nagy botrányt okozott tavaly Thüringiában. Majdnem belebukott a szövetségi kormány, az akkori pártelnöknek le kellett mondania.

A CDU kutyaszorítóban van az egykori NDK-ban, ahol igen erős az AfD, de népszerű a posztkommunista Balpárt is. Szász-Anhaltban a jóslatok alapján többféle koalíció is létrejöhet, de ha a szélsőjobb jól szerepel, az megnehezítheti az ősszel a konzervatívok kancellárjelöltjének a helyzetét. A leginkább persze úgy, hogy ha a CDU bizonyos körei netán megkísérlik beemelni a hatalomba a riválist. Ezért Laschetnek ajánlatos igen keményen szembeszállnia saját sorain belül a szélsőségesekkel. Már a párt ha nem akar az amerikai konzervatívok sorsára jutni.

Máskülönben azt is kockáztatja, hogy a jobbközép szavazók tömegesen állnak át a zöldekhez és a liberálisokhoz. Ez esetben a végkimenetel még az is lehet, hogy a környezetvédők adják a kancellárt és a kormányszövetségben nem kapnak helyet a kereszténydemokraták. Na, az volna csak a forradalom!

HÚSZ ÉV MÚLVA

REZEDA VIÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.06.01.


Azt mondta a kedves vezető tegnap a parlamentben, ha veszít is jövőre, akkor is marad a nyakunkon, illetve a mostani ellenzék nyakán, és még húsz évig fog ücsörögni képviselőként az ódon falak között. Vajda ugrott be elsőként, meg a hegyei, akiknek a jege húsz év múlva az ő szíve voltak, amit nem bántott már a szenvedély. Másodjára a most megült születésnap, az ötvennyolcadik, ami alapján Orbán azt delirálja, hogy hetvennyolc évesen még ott rontja a levegőt. Aztán sorban az ellenzéki léte kordonbontással, a haza ellenzéki létének tagadásával, és mindazzal, ami ebből fakadt.

Most képzeljük el, ahogyan a vénöreg Orbán mint ellenzéki haza ücsörög bepelenkázva, és boldog karácsonyt kíván a függöny mögül. Még továbbá eszünkbe jut Wolowitz az Agymenőkből, aki, mikor megtudta, hogy nem kell az űrbe mennie, megkönnyebbülten kiáltott fel, miszerint Istennek hála, nem fog Föld körül pályán meghalni. Ehelyett – sóhajtotta még hozzá – a Teremtő rendelése szerint halálozik majd el ötvenes éveiben zsírtól felrobbanó szívvel. Mindezzel csak arra utaltam, senki nem tudja, meddig él, Orbán korában húsz évre tervezni tehát felelőtlenség.

Főleg úgy, ha elég tökös a jelenlegi ellenzék, mert akkor ugyan megélheti a hetvennyolcat, de nem a parlament falai között, hanem valami zártabb intézményben. Ezek csak ábrándok bilibe lógó ujjakkal, az ilyen kijelentések azonban, hogy még húsz év múlva is a levegőt óhajtja rontani ez a semmitérő, lehangoló erősen. Azt mutatja, hogy a manusnak tényleg semmi víziója nincsen. Eszébe sem jut, hogy élvezze a lopott vagyont, játszódjon a kisunokákkal, lóbálódjon egy hintaszékben, süttesse a hasát, mert a szarkavarásra tette fel az életét. Ötven évig szeretné kavarni.

Látszik, hogy elméjében kijegecesedett, ő örök időkre a Fidesz nevű maffia vezetője lesz, ott ül haláláig vagy még tovább, mint egy igazi keresztapa a macskáját simogatva. Orbán ezzel a kiszólásával az ellenzéknek akart odaszúrni egyet, de csak magáról állított ki lehangoló bizonyítványt. Valószínűleg már a saját szobrának terve is készen áll a fejében, amely tíz méteres kell legyen, s valahol a Kossuth-tér közepén fog állani. Viszont emlékszünk a legutóbbi vereségére, ami úgy megütötte, hogy hetekig elő sem került, és egészen különös pletykák keringtek arról, hol is lehet valójában...