2022. február 13., vasárnap

ORBÁN VIKTOR MEGY, OKÉ, DE MI LESZ MÁS? – A MISSZIÓ MEGVAN, DE A VÍZIÓHOZ TÖBB KELL AZ ORBÁN-ELLENESSÉGNÉL

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2022.02.13.


Hiába nagy az ellenzéki oldalon az elégedetlenség, sokan tartanak attól, hogy az összefogás nem tud a kormányváltáshoz elegendő szavazót megszólítani, mert nincs világos alternatívája, határozott politikai elképzelése az ország jövőjéről. Pedig a szellemi háttér, a civil és a szakmai műhelyekből érkező tudás mögöttük áll, csak ki kellene aknázni. A vízionárius politizálásról, az ellenzéki megújulás Szent Gráljáról beszélgettünk Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével.

Visszatérő kifogás, hogy az ellenzéknek nincs víziója. Nem elegendő cél, hogy megdöntsék Orbán rendszerét és visszaállítsák a jogállam normális működését? 

– A hat párt együttműködését nagyrészt választásmatematikai szabályok kényszerítették ki. Politikai realitás, hogy ez egy Orbán-ellenes összefogás. De nem lehet spanyolfal, amely mögé bújva megússzuk a politizálást, és jó esetben a választás után tisztázzuk, mit kéne csinálni. Mi van a plakátokon? Orbán megy, rezsicsökkentés, családtámogatás, határkerítés marad. Oké, de mi lesz más? Itt jönne a vízió, amely szakpolitikákból egyébként kibontható. Az akut beavatkozási pontokon túl – több pénz az egészségügynek, oktatásnak, szociális szolgáltatásoknak – politikai cél a szegénység, az intézményes szegregáció fölszámolása? Át akarjuk alakítani az adórendszert, amely kisebb terhet ró a magasabb, mint az alacsonyabb jövedelműekre? Most olyan progresszív adó felé hajlik az ellenzék, amelynek a felső kulcsa 15 százalék. Ez egy hungarikum lenne. 

Nem gondolja, hogy a társadalmi megrendelés egyelőre nem több, mint hogy elég volt Orbánból? 

– Nem vitatom, hogy az első lépés a jogállamiság helyreállítása. De az igazi kérdés, hogy az 1990 utáni jogállamiság miben nem elégítette ki a társadalmi igényeket. Bele lehet-e építeni több társadalmi részvételt, ellenőrzést? Ki lehet-e alakítani olyan működési, önigazgatási formákat, amelyek beleszólást engednek az embereknek a politika ügyei­be? Ez már egy vízió szintje, amikor nem a pártok csatáira bízzuk csupán a társadalom működtetését, hanem közvetlenebb demokráciát építünk, hogy senki ne uralhassa a politikát...

FLASZTER 173. – MZP ÉS A VIDÉKI AGYMOSOTTAK

FLASZTER
Riporter: Dévényi István
2022.02.13.



Itt a csütörtök, itt a Flaszter! A héten Átlátszó melléklettel jelentkezik a Magyar Hang, ezért őket is látjuk vendégül; Dévényi István ugyanis Katus Eszterrel, az Átlátszó munkatársával és György Zsomborral, a Magyar Hang főszerkesztőjével beszélgetett.
Témáink: • Elképesztő bírósági ítéletek • Tej, méz és Kánaán a pedagógusoknak – majd • Már a pincér sem beszél magyarul
Ha nem szeretne lemaradni a következő epizódokról, iratkozzon fel Youtube-csatornánkra: http://bit.ly/2NbBeeV

ŐRÜLTSÉGBE RÁNGATTÁK BELE A BUDAPESTRŐL KITÖRŐ NÉMET ÉS MAGYAR KATONÁKAT

444.HU
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2022.02.13.


A második világháború magyarországi eseményei közül kevés van, amely még ma is olyan heves vitákat vált ki, mint az 1945-ös budapesti kitörés. A legtöbb embernek talán nem is maga a budapesti ostrom és az itt ragadt, több mint 20 ezer német és magyar katona története jut róla eszébe, hanem az évfordulót vonulásra és időnként náci cosplayre kihasználó szélsőjobboldali csoportok eseményei és az ellenük szervezett antifasiszta tüntetések. Ebben a zajban viszont elvész az emlékezés és a reflexió.

Ungváry Krisztián történész könyve azzal foglalkozik, hogy mi történt Budapesten és a környékbeli erdőkben 1945 februárjában, különösen azzal, hogy minderre hogyan emlékeznek vissza azok a katonák, akik a túlélők szerencsés kisebbségéhez tartoznak. Az Utak a senkiföldjén: Kitörés 1945 című könyvében, a kitörés elemzésén kívül a történész összegyűjtött leveleket, naplóbejegyzéseket, visszaemlékezéseket közöl, így a résztvevők szemén keresztül kaphatunk betekintést a kitörés borzalmaiba.

Ungváry Krisztiánnal arról beszélgettünk, mi volt a kitörés történelmi kontextusa, hősök vagy náci tömeggyilkosok voltak-e azok, akik részt vettek benne, és hogy mi a baj azzal, ahogy ma "megemlékezünk" erről az eseményről. Valamint, hogy mit kezdjen magával az ember, ha a könyv olvasása közben azon kapja magát, hogy nácikkal empatizál.

Mi motiválta önt arra, hogy megírja ezt a könyvet az 1945-ös kitörésről?

Ez a téma gyerekkorom óta kísért. Gyerekként apám a saját ostrom és a börtönélményeivel, ez a két téma otthon visszatérő téma volt. Ez talán picit szokatlan téma normális családban, de mi nem voltunk normális család. Ezért ez eleve érdekelt, történész is talán ezért lettem. Mert az véletlen, hogy mi most 2022-ben beszélgetünk, ezért érdemes végiggondolni, hogy mi lett volna, ha most mondjuk 1945 februárjában beszélgetnénk, egészen más körülmények között. Annál is inkább, mert a stresszes helyzetek nem szűntek meg. Hiába van vége a háborúnak, és gondoljuk azt, viszonylag megalapozottan, hogy itt ez még egyszer nem fog megtörténni, egy csomó minden más meg megtörténhet...

MINDENKI ISMERŐSE - A NYELVÉSZ – EMBERKÖZELBŐL: GRÉTSY LÁSZLÓ (ERDÉLYI ERZSÉBET INTERJÚI)

ÚJNÉPSZABADSÁG
Szerző: BEDŐ J. ISTVÁN
2022.02.13.


A kezem ügyében van Erdélyi Erzsébet nagy interjúkötete Grétsy Lászlóról: A nyelvész – emberközelből. Magánügy, de senki másnak nem adtam volna át recenzálásra. Ahogy rögtön a könyv elején elhangzik: a tanár urat mindenki ismeri, ugyanakkor leginkább csak közszerepléseiből, és még azon ritka alkalmakkor is jórészt szakmáztunk, amikor személyesen találkozhattunk, lazítottunk. Vagy játszottunk. Nem, vagy csak érintőleg került szóba egy-egy magánéleti pillanat, és mégis mint mentorra, idősebb barátra tekintettem rá.

A könyv most ezt az apró emlékcserepekből álló képet egészíti ki, rajzolja meg, és – talán furcsa így említeni, de – egy szelíd pályairányítást is felidéz.

Erdélyi Erzsébet sok órányi beszélgetést tömörített könyvvé, ámbár ezt csak a vele készült interjúból tudhatjuk meg, hiszen az közismert, Grétsy tanár úr (GL) abszolút nyomdakészen beszél, válaszol, szerkesztő aligha dolgozik sokat utána. A könyvet olvasva azért egy kicsit meginogtam, bizonyára nem emlékezetből idézett könyvcímeket és a folyóiratcikkek megjelenési dátumait. GL még a cédulázó generáció tagja, bizonyosan előkereste a céduláit is.

Abban a szerencsében volt részem, hogy sok évtizede a ma is aktív Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT egyik hétvégi programjába csöppenhettem bele, melynek Nyelvi Játékok Klubja volt a neve. A programot GL tanár úr vezette, legtöbbször Vargha Balázs üdítő és szórakoztató, de cseppet sem komolytalan társaságában, máskor Mészöly Dezsővel hármasban. Ez a szellemi pezsgőfürdő aztán később nagy hasznomra vált.

Erdélyi Erzsébet magáról szólva mondta el, hogy a pályájának egy jelentős szakaszát határozta meg Grétsy tanár úr személyisége. A barátságos stílusa, a türelme, a mindenről tudása – amit előtte és utána a rádiós és tévés néhány perceiben vagy óráiban élvezhettünk. No igen, és még az, hogy– szemben számos kategorikusan követelő vagy tiltó (jobbára délibábos) nyelvészkedővel – ő kizárólag a szakmai tudás, a tudományosság érveivel győzte meg hallgatóit, arról, hogy mi a helyes(ebb) szó, megszólalásforma, és hogy a normanyelv mellett (amit régebben irodalmi nyelvnek neveztünk) helye és íze (!) lehet a táj- (ma: regionális) nyelvi alakoknak is. Sosem mondta, hogy valami tilos, inkább azt: kerülendő… És ez sokkal hatásosabb...

A TETTES AZ ÁLLAM VAGY A TÁRSADALOM? – ATROCITÁSOK A KISEBBSÉGEK ÉS AZ IDEGENEK ELLEN

SZABAD EURÓPA / ARCHÍVUM
Szerző: SZER
1992.06.23.


Az emberi jogok helyzetéről készített összeállítást a Szabad Európa Rádió 1993. június 28-ai adásában Láng Júlia. A Világszerte című műsorban az elvekkel és a harminc évvel ezelőtti nemzetközi gyakorlattal is foglalkoztak egy bécsi konferencia nyomán.

ÁLOMÁLLÁS A MÁV-NÁL

FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2022.02.13.


Miközben a zuglói vasútállomás belefullad a mocsokba és szemétbe, a vécé meg 2022-ben is valami ismeretlen fogalom a MÁV számára, megtaláltam a Államvasutak álomállását: KÜLKÉPVISELETI ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ-HELYETTES 3 ÉVRE 240 EZER EURÓÉRT, azaz átszámolva HAVI 2.4 MILLIÓ FORINTÉRT.
Javaslom a mozdonyvezetőknek, kérjék át magukat ezekre a pozíciókra. Van még több is, összesen 37(!) igazgatója van a MÁV-nak, a vezér havi 5 milliót kap, de a legszerényebb fizetés is 1,5 millió fölötti. És ennek a sok okos embernek nem jut eszébe, hogy a zuglói állomásra (budapest egyik legforgalmasabb megállója) illene egy működő mosdót tenni és hogy érdemes lenne néha összeszedni a szemetet.
Egy jól működő óriásvállalat menedzsmentje persze megérdemelne komoly fizetéseket, de a MÁV egy szétlopott, lekoszlott csődtömeg. Az EU-s támogatásoknak hála persze vannak szép új járművek és a világon a legdrágábban végzett pályakarbantartások is, de jól is néznénk ki ha, az ÖSSZES pénzt ellopták volna.
A 37 igazgatót felsoroló linket és a MÁV szerződéseihez vezető hivatkozást az első kommentbe teszem...

...Pákozdi úr szerződéses állományban van, a szerződése és többek között a kommunikációs szerződések itt böngészhetők:

A 37 igazgatói pozíció itt:

FUDAN ÉS A KÉNYSZER SZERVELTÁVOLÍTÁS

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.13.



Élő emberek szerveit árusítják Kínában. Évente több ezret, több tízezret. Egy újságíró, Ethan Gutmann 2006-tól foglalkozik a kínai szervrablás feltárásával. Oknyomozó munkáiban azt állítja, hogy manapság évente 100-110.000 ember életébe kerül mindez Kínában. A különböző kisebbségek és elnyomott vallások képviselőinek szerveit veszik ki és ültetik be arra váró és pénzt fizető emberekbe. Többek között a FUDAN Egyetem gyakorló kórházával kapcsolatban is felmerült a gyanú, hogy ezt a gyakorlatot végzi. Nem véletlen, hogy számos nemzetközi szervezet tiltakozik a gyakorlat ellen. Mivel én nem értek a témához, Ginger meséli el neked, akivel már találkozhattál korábbi videómban is.
https://www.europarl.europa.eu/doceo/... https://www.europarl.europa.eu/RegDat... https://endtransplantabuse.org/dafoh-... https://www.google.com/search?q=dafoh... https://semmelweis.hu/nki/nemzetkozi-... https://en.sjtu.edu.cn/news/1049 http://en-zy.hzboso.com/department/do... https://chinatribunal.com/wp-content/... https://en.csu.edu.cn/

EGY KIS KÍNAI KIRUCCANÁS

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Steve
2022.02.13.


Kína kevésbé ismert részére látogatunk, a „boldog, Covid-előtti” időkből. Lesz parasztebéd, teaültetvény, száguldó vonat és egy felettébb szimpatikus idegenvezetőnk is. Steve posztja egy ismeretlen, de izgalmas világba kalauzol el minket.


„Két éve már, közvetlenül a Covid-járvány kitörése előtt, kisebbik fiunkat látogattuk meg Hongkongban. Szilveszterre jöttünk, majd pár nap múlva vonattal nejem és én egy 5 napos utat tettünk a „közeli” Guilin városába és annak környékére, Kínába.

Míg Hongkongba Kanadából simán vízum nélkül mehetsz, Kínába vízum kell. Ezt megszerezni nagy hercehurca, plusz fejenként száz dollár. Szerencsére Ottawában lakunk, itt van a kínai vízumhivatal, ott segítettek, mert a fénykép és más digitális követelmények, plusz a kérdések, amikre válaszolni kell, egy rémálom.

Például ilyesmi: „Hova járt iskolába édesanyád?” Nem vicc. Mindkét fülednek látszania kell a fényképen, a kínai arcfelismerőbe kerülsz, gondolom, az életed hátralevő részére. Az eredmény egy 10 évre szóló vízum, ami sokszori beutazásra érvényes.

Mivel mi nem szeretünk buszos szervezett utakra menni, amik persze jóval olcsóbbak (és talán ezek a vízumodat is egyszerűbben elintézik), egy kínai céghez fordultunk, akik külföldiek egyéni utazására voltak specializálva.

Jóval az utazás előtt megegyeztünk velük hova fogunk menni, ők mindent megszerveztek, megvették a vonatjegyet oda-vissza, lefoglalták a hoteleket, lett egy angolul tudó vezetőnk és egy kocsink, sofőrrel. Mindez, beleértve a legtöbb étkezést is, kettőnknek kb. 3000 (kanadai) dolcsiba kostált...

GATTYÁN ÉS AZ ÁLLAM MILLIÁRDJAI EGYÜTT ÉGNEK EL A TEQBALLBAN

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.02.13.


A pingpongszerű, de görbített asztalon focilabdával játszott teqball kapcsán az egyik legérdekesebb kérdés, hogy külső szponzorok hiányában ki finanszírozza. Eddig azt gondolhattuk, hogy az egyik leggazdagabb magyarként Gattyán György, de valójában a magyar adófizetők is szerepet vállalnak benne.

A hazai – főként a kormányközeli – médiában azt a képet igyekeznek festeni erről a sportról, hogy világsiker. Ez azonban egyelőre túlzásnak tűnik, a 2021. decemberi világbajnokság meccseinek nézettsége a Youtube-on 3-4 ezer megtekintésnél járt a mérkőzések után 2-3 héttel, a 2014-ben indított TEQ TV összes megtekintése éppen meghaladta a 17 milliót. A szövetség honlapja szerint világszerte 52 verseny volt 2021-ben, amit azért nehéz lenne tömegbázisnak minősíteni.

A teqball tehát még messze van attól, hogy egy világszerte népszerű sport legyen, de azért azt is meg lehet említeni, hogy például a nemzetközi öttusaszövetség Youtube-videóit 2010 óta még ennél is kevesebben, alig 600 ezren nézték meg. A Teqball Kft.-nél ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozták, hogy már 3,9 millió Facebook-, 800 ezer Instagram- és 1,5 millió TikTok-követőjük van. Idén pedig nagy előrelépés, hogy szerződést kötöttek a Eurosport és ESPN csatornákkal nemzetközi versenyeik közvetítésére. A 2021-es lengyelországi világbajnokságukat a Eurosporton a cég közlése szerint 12 millió egyedi néző látta. Az ESPN oldalán eddig összesen tíz hír jelent meg.

Nagy különbség más sportokhoz képest, hogy a teqball egy magánvállalkozás, nem egy nonprofit kezdeményezés. A sportvilágban alapvetően két modell létezik: a teljesen magántulajdonú ligák üzleti alapon működnek, saját versenyeket szerveznek saját szabályokkal. Ilyenek tipikusan az észak-amerikai ligák, mint az NBA vagy az NHL, vagy éppen a Forma-1. A hagyományos sportokat civilszervezetek működtetik, a versenyeket országos vagy nemzetközi sportszövetségek szervezik, és ezen sportok vesznek részt az olimpiákon.

Ami igazán újdonság a teqballban, hogy nem a sport iránti érdeklődés miatt kezdték el ezt játszani, hanem mert egy cég rengeteg pénzt fektetett ebbe...

ZÖLDÜGYI KÁOSZ VÁLASZTÁS ELŐTT: A KORMÁNY A HÍD TÚLSÓ, AZ ELLENZÉK AZ INNENSŐ FELÉT NEM ÉPÍTETTE MEG

VÁLASZ ONLINE
Szerző: HUSZÁR ANDRÁS
2022.02.10.


Áder János köztársasági elnök április 3-ra tűzte ki a 2022-es országgyűlési választások időpontját, ám a „zöld” kérdések egyelőre mérsékelten jelentek meg a kampányban. Talán a leginkább ismert ügy a „rezsicsökkentés”, vagyis az energiaárak témája, miközben a következő kormány tevékenysége kulcsfontosságú lesz mind a közép-, mind a hosszútávú magyar klímacélok teljesíthetősége szempontjából. A Green Policy Center vezetőjének alábbi elemzése tényalapon mutatja be, miért vagyunk kritikus helyzetben.


Nem egyedül a magyar klímateljesítményen, de még csak nem is az Európai Unión fog múlni, hogy az emberiség „elkerüli-e a klímakatasztrófát”. Az éghajlatváltozás hatásai nem egyszerre, nem mindenhol és nem ugyanolyan mértékben jelentkeznek. Ezek közül sokat már most is tapasztalunk, tehát van, amit már nem is tudunk elkerülni, alkalmazkodni kell hozzá. A jövőben előfordulhatnak ugyan láncreakció-szerű események, de ezek sem ugyanolyan mértékben érintenek majd mindenkit. Az éghajlatváltozás pont ezért különösen „igazságtalan”: épp azokat sújtja leginkább, akik a legkevésbé okozzák.

Az éghajlatváltozás elleni fellépés sokszereplős „játék”, ahol viszont minden szereplőnek a tőle telhető maximumot kell(ene) teljesítenie. Az, hogy nem egyedül rajtunk múlik a világ sorsa tehát éppen, hogy nem kifogásként, hanem sokkal inkább felelősségként értelmezendő még egy olyan „kis ország” számára is, amilyen Magyarország. A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás kompromisszuma ugyanis éppen arról szól, hogy a közös, de megkülönböztetett felelősség elve alapján mindenki saját magára nézve határozza meg a tőle telhető legnagyobb ambíciót. És persze teljesíti is azt. Utóbbi „apróság” sokszor lemarad a hangzatos ígéretek mögött, a gyakorlatban pedig még inkább. Elég, ha ránézünk a globális kibocsátások alakulására – hiába lett kevesebb többek között az EU vagy Magyarország éves kibocsátása 1990-hez képest, bizony nem látszik törés a több mint 200 éve emelkedő üvegházhatású-gáz koncentráció görbéjén...

FEJLŐDÉSI CSAPDÁBAN VERGŐDIK MAGYARORSZÁG ÉS A RÉGIÓ NAGY RÉSZE, DE LÁTSZIK KIÚT

PORTFOLIO
Szerző: WEINHARDT ATTILA
2022.02.12.


Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.


Szépnek tűnik az eredmény

Ha csak az alábbi ábrára nézünk, akkor egyből rávághatjuk, hogy jól látszik az Európai Unió felzárkóztatási (regionális támogatási) politikájának eredménye, hiszen a szegényebb keleti és déli térségek átlagosan jóval gyorsabb egy főre jutó GDP-növekedést produkáltak az előző évhez képest az elmúlt 20 évben, mint Európa nyugati fele. Magyarországon ez az ütem a 2-3%-os tartományban volt, míg az EU átlagában 1,2%-ot mértek 2001 és 2019 között...

HOSSZÚ VÁRÓLISTÁK MÁR A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYBEN IS

INDEX
Szerző: FORGCS MARIETTA
2022.02.13.


Soha nem látott mértékben nő a műtéti beavatkozások száma a magánegészségügyi intézményekben – árulta el Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász az Indexnek. Míg a pandémiát megelőzően leginkább csak egy szűk réteg vette igénybe a laborvizsgálatokat, illetve szűrőcsomagokat, a járvány felbukkanását követően a páciensek jelentős hányada a PCR- és antigéntesztek elvégzése miatt fordult magánszolgáltatókhoz.

A folyamatot tovább erősítette, hogy az elmúlt két évben több alkalommal is csak életmentő műtéti beavatkozásokat láthattak el a kórházak. Legutóbb 2021. novemberében kérte az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgatója a kórházak igazgatóit, hogy a nem életmentő vagy sürgős beavatkozást igénylő műtétekhez későbbi időpontokat adjanak meg a betegek számára.

A halasztásra került műtétekkel a kórházi várólisták hossza megnövekedett. Míg 2019-ben egy csípőprotézis-műtétre 291 nap volt az átlagos tervezett várakozási idő országosan, 2020 májusában 324 nap, s ez az időtartam is tovább növekedett: 2021 januárjában a NEAK adatai szerint 371 napot kellett országosan várni erre a beavatkozásra...

KOVÁCS ZOLTÁN: MEGFERTŐZTE A TÁRSADALMAT A FIDESZ-STÍLUS

KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2022.02.13.


„Megjelent egy olyan újságírás, ami minősíthetetlen. Sajnos amit a megyei lapokkal csináltak... A ’90-es években mindig mindegyiknél volt jó újságíró. Ha vidéken járok, meg szoktam venni ezeket a lapokat, de ma már nincs mit olvasni bennük. Vannak a vezércikkek, minősíthetetlenek. Ami pedig karácsonykor történt, hogy 19 megyei lap hozza le betűhíven ugyanazt az Orbán-interjút... erről már írni sem érdemes.”
– mondja Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője a Klikk TV Mélyvíz című műsorában.

A kór persze nemcsak a sajtót érinti: már régen megfertőzte a társadalmat a Fidesz-stílus. „Sokan észre sem veszik, hogy belekerültek egy olyan világba, ahol majdhogynem az a normális, hogy meggyőződésével ellentétesen nyilatkozik.

Az újságíróval Németh Péter beszélgetett.

ORBÁN, A FEKVŐ RENDŐR

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2022.02.12.


Tűnődtem előzetesen, vajon mennyire érdekel engem Orbán Viktor évértékelő beszéde. Várhatok-e tőle bármi újat, hiszen már közel huszadszor áll ki az övéi elé, magabiztos testtartással, nagyjából kiszámítható szöveggel. Illetve, ne legyek igazságtalan a miniszterelnökkel, ez így nem teljesen igaz; mindig hozott, húzott valami újat, tartalmazott az előadása olyan kijelentéseket, amelyek címlapra valók. Szóval nem szabad lebecsülni a teljesítményét, figyelmeztetem magam, a sok-sok hazugság, csúsztatás és másokat sértő gúny és humor mellett, azért a beszédek tartalmaztak olyan elemeket, amelyekre oda kell figyelni. Vagy azért, mert sokat elárult az előadóról, vagy azért mert – ha többnyire rejtett, vagy csak utólag értelmezhető módon – a jövőbeli elképzeléseiről. Ezért kellett mindig odafigyelni a tusványosi megszólalásaira, és ezért kell az évértékelőire. Ráadásul ez itt most több, mint egy esztendő, és több, mint tizenkét év összefoglalója, mi több a kampánynyitónál is több; esély arra, hogy megfigyeljük: van-e Orbánban bármi bizonytalanság. Hogy az idei Várkert performansz ugyanazt a magabiztosságot tükrözi-e, vagy 2010 óta először megbújik a szavak mögött a búcsú lehetősége?


Persze tudjuk: az a környezet, ahol a Fidesz elnöke beszél, eleve önbizalom növelő; csupa opálos szem, odaadó, hálás tekintet, a bennfentesség érzete. Ott vagyok, vele vagyok, ő az enyém, miénk, és csak a miénk. Mindazok, akik kívül rekedtek nem csak hozzá, de hozzánk sem érnek fel. És ez hihetetlen magabiztosságot, feszes testtartást kölcsönöz az előadónak is. Az otthon melegét. És ez az, amit nem érezhet semmilyen vita során, nem pusztán azért kerüli el a személyes összecsapást, mert 2006-ban Gyurcsány súlyosan megverte őt, azért is, mert – most már tudja – az nem az ő pályája. Neki szüksége van az akol melegére, a semjénzsolti hálás tekintetekre, a tapsra, nevetésre, és: az utolsó szó jogára.

Mégis, visszatérve a nyitó gondolatra, vagyis, hogy érdekel-e engem mit is akar mondani most, ebben a helyzetben Orbán Viktor, igen a válaszom. Tényleg azt fürkészem elsősorban, hogy, noha a körülmények számára adottak – Várkert, saját tábor – kikandikál-e a szavak mögül, tizenkét év után a vereség lehetősége. A válaszom pedig az, hogy igen. Elsősorban azért igen, mert még soha ennyire nem éreztem azt, hogy a végtelen önfényezés ideje érkezett el Orbán számára. Ötven perces beszédének majd’ minden eleme arról szólt, hogy ő és a kormánya milyen fantasztikus sikereket ért el, miközben szembement vele a Gyurcsány-Bajnai páros, szembement vele Soros György, a maga migránsaival, szembement vele, folyamatosan és minden területen Brüsszel. Orbán soha nem adott elő ennyire súlyosan propaganda szöveget, és talán még soha nem merült ennyire mélyen alá...

MIKÖZBEN MINDEN SZEM UKRAJNÁRA TAPAD, IZRAEL MÁR AZ IRÁNI NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK ELLENI CSAPÁSOKAT MÉRLEGELI

TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2022.02.13.


Miközben biztonságpolitikai elemzők regimentjei hetek óta próbálják kiolvasni a háború előjeleit az ukrán határ közelében végzett orosz csapatmozgásokból, felhalmozott fegyverkészletekből, vagy akár a talaj aktuális átfagyottságából, a mára pelmenyi tésztaként elnyúló orosz–ukrán-válságtól 2000 kilométerre egy másik, potenciálisan háborús szituációval fenyegető konfliktus bontakozott ki.

Február végére ugyanis a felek megfogalmazása szerint „kifut az időből” az iráni nukleáris megállapodás újraélesztését célzó bécsi tárgyalássorozat, miközben a közel-keleti ország amerikai információk szerint csak „hetekre” van az atomfegyverhez szükséges mennyiségű dúsított urán kinyerésétől.

Azonban a nukleáris megállapodást amúgy is hatástalannak és elégtelennek tartó Izrael többször is leszögezte, hogy soha nem fog beletörődni abba, hogy a zsidó állam megsemmisítésével napi szinten fenyegetőző Irán atomfegyverhez jusson, és nem titkolja szándékát, hogy kész akár egyedül is megsemmisítő csapást mérni iráni nukleáris létesítményekre. És ennek a forgatókönyvnek a realitását hallgatólagosan már az Egyesült Államok is elfogadja...


MI A BAJ A FIDESZ 12 ÉVES KORMÁNYZÁSÁVAL? – LAKNER & CEGLÉDI 6. ADÁS

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2022.02.12.



Lakner Zoltán és Ceglédi Zoltán ezen a héten azt veszi végig, hogy mik voltak szerintük a Fidesz 2010 óta tartó kormányzásának árnyoldalai. Mi történt az oktatással ebben a 12 évben? Mit csinált nagyon másképp az iskolákban és a családpolitikában a szintén jobboldali lengyel kormány, mint a magyar? Hogyan lett Schmitt Pál, majd Áder János Magyarország államfője? Mi történt a nyilvánossággal a NER-ben?

ÉS AKKOR AZ EGEKBEN LÉVŐ INFLÁCIÓ MELLÉ ÉRKEZIK MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB PÉNZOSZTÁSA - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG
Szerző: hvg.hu
2022.02.13.


2007 óta nem látott szintre nőtt az infláció; megkezdődött a választás előtti pénzszórás; újra vizes vb-t rendez Magyarország. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.


A legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb inflációs adatot közölt a KSH: januárban 7,9 százalékosra gyorsult a fogyasztói árak emelkedése, ennél magasabb 2007 augusztusa óta soha nem volt. Az elemzők most már ott tartanak, hogy éves szinten is van esély a 6 százalék fölötti inflációra, az élelmiszerárstop nagyjából fél százalékponttal foghatja vissza a drágulást. A tíz legjobban dráguló termék közül nyolc élelmiszer, a másik kettő a tavaly ilyenkor még ingyenes parkolást is magába foglaló csoport (az autópályadíjjal és az autókölcsönzéssel számolják egybe), valamint az üzemanyag.

Az is valószínű, hogy ezek után a kormány nem engedi el február 15-én az üzemanyagárakat, már csak azért is, mert valószínűleg drágább lesz idén a kőolaj, mint amire eddig számítottak – készült amúgy egy felmérés, amely szerint a magyarok többsége nem árrögzítést, hanem adócsökkentést szeretne. Nem boldog ettől az Ásványolaj-szövetség sem, szerintük ha marad a 480 forintos ár, akkor sok benzinkutas tönkremehet. Az MNB még az inflációs adat publikálása előtt közölte, hogy tartja az eddigi kamatemelési menetrendet...

MÁRKI-ZAY ORBÁNRÓL: VELEM FOGLALKOZOTT SOKAT, AZ ORSZÁG GONDJAIVAL SEMENNYIT

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2022.02.12.


Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje után az ellenzéki pártok is kommentálták a kormányfő évértékelőjét.


„Orbán Viktor évértékelőjének az egyetlen erénye az volt, hogy ez volt az utolsó miniszterelnökként. Velem foglakozott sokat, az ország valódi gondjaival semennyit. Úgy történt, ahogy sejtettem: üres szónoklat, zavaros képek, szóvirágok. És ha mindazt, amit mondott komolyan gondolná, kiállna velem vitázni” – posztolta a közösségi oldalon Márki-Zay Péter Orbán Viktor évértékelő beszédére reagálva.

Az ellenzéki pártok közül először a DK reagált az évértékelőre:

„Értesültünk arról, hogy Orbán Viktor ma évértekelő címén a fideszes kiváltságosok körében mondott beszédet. Az eseményen elhangzottakat sajnos nem tudjuk kommentálni, mert nem volt időnk szórakoztató showműsort nézni, a Demokratikus Koalíció politikusai és aktivistái ma egész nap az utcán vannak. Ajánlást gyűjtenek, kampányolnak, és meghallgatják az emberek problémáit, amelyekre a fideszes elit 12 éve süket és vak. Köszönjük megértésüket.”

Az MSZP Országos Központja az MTI-hez eljuttatott közleményében is a hallgatóságot emeli ki: „a Fidesz kiváltságosainak beszélt. Azoknak a kiváltságosoknak, akik az elmúlt 12 évben az irányított közpénz-lenyúlások nyertesei voltak, akik Magyarországot és a magyar embereket fentről nézik és lenézik. Akik migránsokkal riogatnak, de pénzért húszezer migránst engedtek be Magyarországra; akik Sorost és Brüsszelt szidják, de Soros és Brüsszel segítségével jutottak el oda, ahol tartanak; akik Michelin-csillagos étteremben vacsoráznak, jachtoznak, helikoptereznek az ellopott közpénzből, miközben nem látják a társadalom nagy részének mindennapi problémáit.”

Az ellenzéki párt úgy értékel, 12 év után Magyarország az Európai Unió egyik legkorruptabb állama lett, megduplázódott az államadóssága, és 15 éves csúcsra ugrott az infláció. „A kormányfő elhallgatta azt a tényt, hogy a Fidesz rárobbantotta a szegénységet az országra: a magyarok háromnegyede az uniós szegénységi küszöb alatt él; a dolgozói szegénység 2010 és 2017 között csaknem megduplázódott, az egyszülős családok szegénységi aránya pedig 2018 és 2020 között 21,6 százalékról 28,2 százalékra emelkedett; a miniszterelnök azt is elhallgatta, hogy a 65 év felettiek szegénységi aránya 11 év alatt több mint a háromszorosára nőtt!” – sorolja a Tóth Bertalan társelnök által aláírt MSZP-közlemény, amely szembeállítja a csirka far-hátra bevezetett hatósági árat a Völner Pállal szemben is zajló büntetőeljárással. Az ellenzéki párt utal a járvány elleni védekezésben hozott rossz döntésekre: „több mint 42 ezer honfitársunkat veszítettük el – mintha Hódmezővásárhely polgárai mind eltűntek volna! Erre mit mondana Orbán Viktor? Hoz majd egy rendeletet, mint amilyennel a kórházakból is kitiltotta a nyilvánosságot? Születik egy kormányhatározat, hogy az elveszített édesanyákról, édesapákról és gyermekekről tilos lesz beszélni?”

Az MSZP szerint a miniszterelnök azt hiszi, Magyarországot lehet parancsokkal irányítani, és a pedagógusoknak elő lehet írni, hogy a sztrájk alatt is dolgozniuk kell, a válságot azonban nem másítják meg a rendeletek. A párt szerint az, hogy hosszú sorokban jöttek az emberek aláírni az Egységben Magyarországért jelöltjeinek ajánlóíveit, azt jelzi, a magyaroknak elegük van a Fideszből...


SZOCIALISTÁK, NE HAGYJÁTOK MAGATOKAT!

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2022.02.11.


Nem lenne jó, ha nem lenne!
Mármint, hogy Szocialista Párt Magyarországon!
Sőt, az se lenne baj, ha erős párt lenne, mely képes szervezni a baloldalt, képes valódi válaszokat adni a társadalom által feltett kérdésekre
Persze ehhez el kellene menni fül-orr-gége rendelésre, hogy ne elképzeljék, inkább meghallják a valódi kérdéseket, hogy aztán azokra erős hangú, határozott választ tudjanak adni.
És az is jó lenne, ha megéreznék a büdösséget, megorrontanák időben, ha valaki személyes okokból akarja felhasználni azt a nevet, melynek névadó eszméjéért nem csak elméleti síkon, de nagyon is valóságosan életüket adták a baloldal és a munkásmozgalom legjobbjai.
Az utolsó percben vagyunk, még mielőtt Orbán és szolgahada, a szélsőjobb futóbolondjai és Orbán jobboldali hasznos idiótái elégedetten hátradőlhetnének, hogy lám, sikerült megsemmisíteni a szervezett magyar baloldalt.
Van feladat, nem kevés, de van, amihez kevés a néhány elkötelezett öreg, akik - még ha talán nem is tudják - de a saját személyes sorsuk alakulásán keseregve a baloldali értékeket siratják.
Kellenének a fiatalok, hogy legyen lendület és lelkesedés, kellene a felismerés és tapasztalat, mely mára már kialakulhatott a középkorúakban.
A felismerés, hogy ez a rendszer a gazdagok rendszere, a maffia rendszere, mely magasról tesz a gyengére, a védtelenre, az öregre, a szegényre, a nincstelenre.
Ez a rendszer nem a gyalogosok rendszere, ebben a rendszerben a Lázár-doktrína érvényesül - mindenki annyit ér, amennyije van.

Jelenleg annak a baloldalnak, mely a szegénység felszámolását, valamiféle társadalmi igazságosság elérését tűzné ki célul, nincs valódi képviselete ebben az országban.
A párt mely erre tradícióiból adódóan is hívatott lenne, a neofasiszta restauráció harminc éve során elvesztette támogatását, ha azt mondjuk, hogy vegetál, akkor erősen szépítjük a helyzetét - mintha egy rákbetegnek azt mondanánk, hogy majd kezeljük a nátháját.
Ezer oka van ennek, legfőképp a világ változása.
Régen az emberek egymástól meglehetősen elszigetelten éltek, kénytelenek voltak a világ értelmezése során saját sorsukra, tapasztalatukra támaszkodni.
Ha valaki szegény volt, akkor tudta ezt magáról, nem csapta be magát, mint ma Közmunkás Józsi, aki ha valahol szert tett egy lepukkant Apple mobilra és jobb esetben vett valamelyik kínai portálon egy Longines replika-órát, akkor az élet császárának képzeli magát.
De az is lehet, hogy lopta, mert abban az országban, ahol a társadalom krémje intézményesen lop, rabol, talán még gyilkol is, ott miért érezzen szégyent a nincstelen csóringer, ha követi a példájukat - kicsiben?
Hogy az apja közmunkás volt, hogy a fia és az unokája is nagy valószínűséggel közmunkás lesz, az nem érdekli, mert az életet megváltoztathatatlannak tartja, és nincs, aki ellentmondana neki.
Ti lennétek azok, akik felnyitják a szemét, nektek kellene képviselni a hivatalok rabszolgáinak érdekeit, az ezerszer megalázott pedagógusokat, az egészségügy páriáit.
Nektek kellene kiabálni az öregasszony helyett, aki a lakásában fagy halálra.
Nektek kellene ordítanotok a kisgyerekért, akinek nem jut megfelelő táplálék, mert a rávalót a tolvaj kiosztja azok között, akik képesek magukról gondoskodni, és akiknek pár tízezer forint nem igazán jelent semmit, mégis százezrekkel lesznek gazdagabbak az adóvisszatérítésekből, míg a nyomorgó nem képes megfelelően táplálni sem magát, sem gyermekeit...

ÁLLAMOSÍTOTT TANKÖNYVPIAC, STRASBOURGI PER, ROSSZ MINŐSÉGŰ KIADVÁNYOK – A HAZAI TANKÖNYVPOLITIKA ELMÚLT 40 ÉVE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RADINSZKY ZSÓFIA
2022.02.11.


Magyarországon az elmúlt negyven év politikai változásai a tankönyvkiadásban, a tankönyvellátásban és a tankönyvek tartalmában is megmutatkoznak. Cikkünkben ezt a negyven évnyi utat járjuk be. Bemutatjuk, hogyan került újra állami kézbe a már egyszer liberalizált tankönyvpiac, milyen tartalmak jelennek meg az új tankönyvekben, és hogyan vélekednek minderről a pedagógusok.


A kezdetek

A magyarországi tankönyvpiacot 1949-es megalakulása óta az állami tulajdonban lévő Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat uralta. Monopolhelyzetét a közismereti tankönyvek piacán egészen 1991-ig megőrizte. Az országban működő egyéb könyvkiadók közül érdemes megemlíteni a főként szépirodalmi fordításokkal, a magyar helyesírási szabályzat kidolgozásával, valamint szótárak összeállításával foglalkozó Akadémia Kiadót, a szakkönyveket megjelentető Műszaki Kiadót, a szépirodalmi műveket és fordításaikat gondozó Corvina Kiadót, illetve a Medicina Kiadót, amit az állam főként tankönyvkiadás céljából alapított az ötvenes évek második felében...

VIDEÓAJÁNLÓ: KONRAD LORENZ, AZ ELSŐ ETOLÓGUS, AKI A TERMÉSZETBEN VIZSGÁLTA AZ ÁLLATI VISELKEDÉST

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2022.02.13.



Ki?


33 éve, 1989-ben halt meg az egyik legdinamikusabb fejlődő tudományág megalapítójaként ismert Konrad Zacharias Lorenz, aki 1903-ban született Bécsben. A modern etológiai kutatások úttörője előbb orvosnak tanult, de az állatok már gyerekkorában is jobban érdekelték, mint az emberek. Az altenbergi szülői birtokon tartott népes állatsereglet mellett sihederként elvállalta a Schönbrunni Állatkert beteg lakóinak gondozását. Orvosi diplomájának megszerzése után a Bécsi Egyetemen zoológiát és pszichológiát tanult, miközben otthonát már ekkor csókák, vadlibák, hollók és mindenféle négylábúak népesítettek be. Első etológiai eredménye a kacsa- és libafiókáknál a bevésődésének (imprinting) leírása volt 1935-ben.

1949-ben jelent meg első, magyarul Salamon király gyűrűje címen ismert tudományos ismeretterjesztő kötete, de a náci korszakban írt, nehezen vállalható ideológiai tételt is tartalmazó tanulmányai egészen haláláig árnyékot vetettek életművére. Lorenz a nem sokkal halála előtt diktálni kezdett önéletrajzában próbálta helyre tenni tévedéseit. „A propaganda tükre a nemzetiszocializmust nagyon ártalmatlan, sőt családias jelenségnek állította be. Azt a keveset, amit az új rezsim gaztetteiről és borzalmairól tudtam, nem tudtam és főleg nem akartam elhinni. A Freud által elfojtásnak nevezett folyamat démoni hatalommal bír az ember fölött".

1950-től a voltaképpen neki alapított németországi Max Planck Összehasonlító Magatartáskutató Központot igazgatta. 1963-ban jelent meg a világhírnevet hozó Az agresszió, tíz évvel később pedig A civilizált emberiség nyolc halálos bűne és A tükör hátoldala című művei az emberi megismerés természetrajzáról.

Lorenz 1973-ban Karl von Frisch-sel és Nokolaas Tinbergennel megosztva megkapta az orvosi Nobel-díjat az egyéni és szociális viselkedésminták felépítésével és működésével kapcsolatos felfedezéseiért...

PEDAGÓGUSSZTRÁJK LIKVIDÁLVA. A MOZDONYVEZETŐK KÖVETKEZNEK?

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2022.02.13.


A pénteki (február 11-i) Magyar Közlönyben megjelent 36/2022. (II.11.) sz. kormányrendelet gyakorlatilag ellehetetleníti a sztrájkot az oktatási intézményekben. A sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és középiskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kell felügyelni a gyerekekre. Előírás, hogy minden gyermek, illetve tanuló csak azokkal a társaival tartózkodhat egy helyiségben a felügyelet biztosítása során, akikkel a sztrájkot megelőzően is egy csoportba, illetve osztályba tartoztak – vagyis ezek összevonása sem lehetséges ideiglenes jelleggel. A hivatalos indok itt is a járvány terjedése elleni védekezés.


Néhány megjegyzés:

AZ ELSZÁMOLTATÁS FONTOSABB AZ ALKOTMÁNYOZÁSNÁL, NÉLKÜLE ORBÁN VIKTOR MARADHATNA, KORMÁNYT VÁLTANI SEM ÉRDEMES

NÉPSZAVA
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2022.02.13.


Ezt a cikket legszívesebben a Magyar Nemzetnek küldtem volna, mert elsősorban azoknak szól, akik a Fideszre készülnek voksolni.

A magyar sajtó különböző oldalai közötti átjárhatatlanság miatt kénytelen vagyok ide, a Népszavába írni, arra kérve ugyanakkor minden jóérzésű, az ország sorsáért felelősséget érző olvasót, hogy ha teheti, továbbítsa azoknak, akiket illet.

Bevezetőnek egy gondolatkísérlet: mit szólna a Fidesz választóközönsége, ha a következő (már nem Orbán-) kormány Simon Gábort, a bissau-guineai útleveles pénzrejtegetőt állítaná az Állami Számvevőszék élére, a „nokiás-dobozos” Hagyó Miklósból meg az állami beruházásokról döntő nemzeti fejlesztési minisztert csinálna?

Az előzmények alapján nem szólhatna semmit. Simon jogilag pontosan ugyanannyira megfelelő lenne, mint az ÁSZ jelenlegi elnöke, Domokos László, morálisan pedig éppen annyira alkalmatlan. Domokos megválasztása 2010-ben kifejezetten megalázó volt: a Fidesz azt demonstrálta vele, hogy bármit megtehet (akár egy notórius költségtérítés-csalót is kinevezhet a közköltség-felhasználások legfőbb ellenőrének, aki három parlamenti ciklus alatt összesen 15 millió forintot vett fel adómentesen lakhatási támogatásként, miközben Budapesten és szarvasi választókerülete mellett is volt saját lakása; a szóban forgó összeget nem is lakásbérlésre költötte), és hogy egy erkölcsileg ingatag vezetővel az ÁSZ kísérletet sem fog tenni az Orbán-kabinet vitatható pénzköltéseinek ellenőrzésére. Seszták Miklós, korábbi nemzeti fejlesztési miniszter pedig már a miniszterré választása előtt is rutinos, milliárdos tétekben játszó közpénzeltérítő volt – akit a részletek érdekelnek, keressen rá az Enternet-sztorira –, vagyis az alkalmasság-alkalmatlanság mezőben pontosan ugyanott áll, ahol a szintén közpénzeltüntetésen kapott Hagyó. Ráadásul az utóbbi pozícióba helyezésével ugyanazt üzenhetné az új hatalom, amit Orbán üzent Sesztákkal, hogy nekik most egy darabig mindent lehet.

Márki-Zay Péter kormányzati adminisztrációjában (amennyiben lesz ilyen) Simon és Hagyó természetesen semmilyen tisztséghez nem fog jutni. A képtelen fölvetéssel mindössze az írás alapállítását szerettem volna fölvezetni: azt, hogy még a Fidesz-szavazóknak is elemi érdekük, hogy egy esetleges kormányváltás után az új hatalom minden másnál fontosabb és sürgősebb feladatának tekintsenek egy alapos elszámoltatást. És hogy

az elszámoltatás az igazi nemzeti ügy

– sokkal jelentősebb az alkotmányozásnál is –, amit ha az új kormány elvégez, akkor érdemes kormányt váltani, ha pedig nem végzi el, akkor akár maradhatnak is Orbánék...

ORBÁN RÜKVERCBEN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.02.13.


Az delikátnak nevezhető minden bizonnyal, és hungarikum-fideszikumnak egészen biztosan, hogy a 2021-es év értékelőjében Neria örökös miniszterelnöke arról ábrándozott, hogy a választók tavasszal majd benyújtják a számlát a tizenkét éve ellenzékben lévő Gyurcsánynak, és az ugyanennyi ideje a politikának hátat fordító Bajnainak is. Ha ehhez még hozzá vesszük, nyergelésre szólította fel a rajongókat, hogy mintegy indiánok vagy cowboyok induljanak a harcmezőre, mindjárt megértjük, miért foglalkozom Orbán delirálásával, holott nem is akartam igazán.

Ám mégis csak tőle ered a világ uszkve másfél-kétmillió magyarnak, akik, ha olyanok mint Nagy Ferenc Csótány, országunk el fog veszni. Mindenki mást tart humorosnak, hogy miért, azt Bergson bácsi meséli el nekünk, viszont hogy Nagy Ferenc Csótány min röhögött tegnap, azt még ő sem tudná megmagyarázni sehogyan. Orbán sok mindennek nevezhető, csak viccesnek nem, így, ha valaki a szervilizmusban odáig jut, képes rajta percekig nevetni, attól már elakad az ember szava. De mégsem ez a baj igazán, hanem Mária néni és Feri bátyám, illetve a hasonszőrűek.

Egyrészt tudjuk, hogy Orbán, bár a válogatott közönsége előtt beszél, de mégis nekik üzen, mert szavazatot tőlük remél. Hogy bajnaizott, gyurcsányozott, annak oka van, ők vették el a nyugdíjat a legendárium szerint, vezették volna be a vizitdíjat szintén általános rémületre. Így hát, az Állatfarm zsigereire utazik örökös miniszterelnök elvtárs, amikor fölteszi a kérdést, akarják-e a népek, hogy visszajöjjön Mr. Jones. Ugye nem? Perszehogy, és már helyben is vagyunk. De még ez sem elég teljesen, mert Mária néni (Feri bátyám) elhagyta a protkóját, így meg is rágják nekik az eledelt.

Azt állítják a KESMA lapok, hogy a beszédben és a beszéd alatt „Tettre kész, ereje teljében lévő államférfit láthattunk”. Ezt olvassa majd ma reggel a magyari panelproli, és a fényképre nézvén elégedetten bólint, miszerint milyen fess és stramm ember miniszterelnökünk, széles háta mennyi libernyákot elbír, így szaladna neki kezet csókolni, és írni a táblára a feliratot, miszerint „Orbán Viktor ájlávjú”. Mi pedig túl léve minden jón és rosszon, tátott szájjal figyeljük, mi folyik a tájékunkon, és van mit. Rohadtul elkezdődött a kampány, és ember legyen, aki ép ésszel jut túl rajta...

„SZABADSÁG JÖN MOST, REMÉLEM” – LÁTSZIK AZ ÖTÖDIK HULLÁM VÉGE, DÁNIA ÚTJÁRA LÉPÜNK? [HETIVÁLASZ 110]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2022.02.10.


A heti adatok alapján immár biztosan kijelenthető, hogy Budapesten és országosan is tetőzött a járvány ötödik hulláma. Határponthoz érkeztünk tehát, ezért összeültünk, hogy értékeljük az elmúlt hónapok védekezését és levonjuk a tanulságokat lapunk covid-felelősével, Élő Anitával. Miért Vietnam és Dánia nyeri a járványkezelési versenyt? Hogy hívják Magyarország kormányának egészségügyi államtitkárát? Mire volt elég idehaza a katonai szemlélet? Ha az omikron volt az eddigi leggyengébb variáns, miért halt meg nálunk mégis napi 70-100 ember?
...

Részletek a műsorból:

A héten sok felé lehetett olvasni, hogy az ötödik járványhullám határponthoz érkezett. Miért?

Élő Anita: A heti adatok azt jelzik, hogy az új hivatalos fertőzések száma 13%-kal csökkent az előző héthez képest országosan. Budapesten ez a csökkenés 25 százalékos. Az azt megelőző héten pedig 9 volt, tehát a tendencia jó. A halálozás, illetve a kórházba kerülések száma mindig csúszik, hiszen, ugye, egy új eset sosem másnap kerül kórházba. A kórházba kerülésnél még láthatunk növekvő számot, de az is csökkenni fog. […] Szabadság jön most, remélem.

Miért sújtott a világjárvány egyes államokat súlyosabban, mint másokat? – tették fel a kérdést a Washingtoni Egyetem kutatói. A választ egy tanulmány rejti, mely a The Lancet című orvosi szaklapban jelent meg. Mik a fő állítások?

Élő Anita: Több mint 130 országot néztek meg, és azt tapasztalták, hogy teljesen váratlanul például Vietnam szerepelt jól, melyről nem gondolnánk, hogy annyira fejlett ország, fantasztikus egészségüggyel. De a covid-kezelésben leverte, például, az Egyesült Államokat. Dánia sokkal sikeresebb volt, mint az Egyesült Királyság – ez is meglepő, mivel hasonló sztenderdek alapján dolgoztak. Hogy lehet ekkora különbség? A legfontosabb tényező: a bizalom. A legsikeresebben védekező államok polgárai bíznak egymásban, a járványügyükben, a kormányukban. Az derül kit, hogy a briteknél végig egy nagyon éles politikai vita kísérte a járványkezelést. Dániában ilyen nem volt. […] Ebből a tanulmányból látszik, hogy – más-más okból – a kelet-európai volt szocialista államoknak mennyire roncsolt a társadalmi szövete, és hogy micsoda feszültségek vannak az USA-ban.

Hogyan értékelhetjük a magyarországi járványkezelést?

Élő Anita: Az eddigi öt járványhullám alatt nem hangzott el a magyar kormány egészségügyi államtitkárának neve. Horváth Ildikónak hívják: ő a valaha volt legláthatatlanabb egészségügyi államtitkár. […] Minden adaton az látszik, hogy Magyarország nagyon rosszul kezelte a járványt. Egyvalamiben voltunk jók: az átoltottságban. De aztán abban is lemaradtunk. És nézzük meg: az osztrákok napi 700-800 ezer tesztet végeznek ingyenesen. Magyarország a járványkezelés egyik legfontosabb pillérérét, a tömeges tesztelést elengedte. […] Katonai szemlélet érvényesült, zárt szemlélet érvényesült: nem engedik be a sajtót, nem válaszolnak kérdésekre, nem hoznak nyilvánosságra adatokat. […] Az omikron az eddigi leggyengébb variáns, nálunk mégis meghalt napi 70-100 ember.

Melyik országokra érdemes figyelni?

Élő Anita: Szerintem azokra az országokra érdemes figyelni hosszú távon is, akik tudtak tanulni a saját hibájukból. Például az olaszokra. Olaszországban 2020-ban nagyon nagy volt a baj. Az elején össze-vissza fertőzték egymást, helyi káosz és katasztrófa keletkezett. Aztán megtanultak védekezni, úgy, hogy valamelyest a turisztika is megmaradt...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ