2020. február 8., szombat

RÁADÁS: 100000 FELIRATKOZÓS ÖSSZEVÁGÁS ZSÍROS DESZKA EDDIGI VIDEÓIBÓL

ZSÍROS DESZKA VLOGJA
Szerző: Zsíros
2020.02.03.



  Meg van a 100 Ezer feliratkozó. Köszönöm 
  nektek. Imádatom egyesével 
  mindanyiótoknak.

RÁADÁS: A LÉTEZŐ LEGNAGYOBB KRESZ-VITA! SEGÍTHETSZ MEGOLDANI! - 10000 FELIRATKOZÓ A KRESZ TV CSATORNÁJÁN -

KRESZ TV
Szerző: Kreszprofesszor
2020.01.26.



  Ebben a filmben arról a helyzetről 
  beszélgetünk, amikor a 3 sávos autópálya 
  középső sávjában döcögő autóst jobbról 
  leelőznénk. Írd meg neked mi véleményed! 
  Írhatsz kommentet is, vagy levelet a 
  Kreszprofesszornak a kreszklub@gmail.com 
  címre. 

  Vendégem Fábián László, a Sportautó 
  Magazin főszerkesztője volt. 

  Külön köszönjük, hogy már 10 ezren 
  feliratkoztatok a KRESZ TV csatornájára!

OSZTRÁK KÓRHÁZBAN: MAGYAR ORVOS, DE NEM MAGYAR SZÍNVONAL

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Zsolt
2020.02.07.


Sok szempontból jellemző Zsolt most következő története, melyben nem csak az osztrák egészségügy gyorsaságáról és színvonaláról ír, de az is kiderül, hogy végül magyar orvoshoz került…

„Hol kaphatsz gyorsabb ellátást, Magyarországon vagy Ausztriában? Biztosan többször felmerült már ez a kérdés, de most magam is megtapasztaltam és most meg is osztanám a tapasztalataimat.

Az eset a vakbélgyulladásom története, amit az elejétől kezdve igyekszek leírni. Kezdődött mindez másfél hete. Fájt mindenem, hátam, hasam stb. De semmi gyanús.

Mégis dolgoztam, mert nem gondoltam, hogy nagy baj lenne. Aztán egy nap mégis elmentem az orvoshoz és kiderült a baj. Vakbél. Mindezt egy háziorvos állapított meg úgy, hogy a rendelőben már vett vért, ultrahangot csinált.

Az eredményekre 1 órát kellett várnom vizsgálatokkal együtt, nem beszélve a kedvességről, a higgadtságról, amivel körbevettek. A 60 km-re lévő kórházba is sikerült minden komolyabb fennakadás nélkül eljutni. Taxit hívtak, amit a tb fizetett.

Gyakorlatilag kb. fél 9-kor érkeztem a háziorvoshoz és valamivel több, mint két órával később, 11 órakor már kórházban voltam, ahol az adategyeztetés után már látták a rendszerben a háziorvos által felállított diagnózist és eredményeket - vér, ultrahang...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 
Szerző: ÉS
2020.02.07.



P U B L I C I S Z T I K A

Giczy György: Manipulációs játszmák

Nyerges András: Színrebontás
Az „úgyszólván” ismeretlen író

Szilágyi Gyula. Transzállapotban

Mesterházi Márton: Kórházban

Molnár Erzsébet: Hevederzár



NYÍLT LEVÉL

A Pécsi Janus Pannonius Gimnázium magyar nyelv és irodalom munkaközösségének tagjai úgy érzik, eljött az ideje annak, amikor már nem hallgathatnak tovább, amikor cselekedni erkölcsi kötelességük.

Úgy gondoljuk, nem lehetünk kiszolgálói annak a NAT-nak, mely egyeztetés, érdemi vita nélkül, tartalmát és szerzőit a szakma előtt titokban tartva született. Ebben az országban a mi felelősségünk sem kisebb, mint a politikusoké.

Nem kívánunk végrehajtói lenni a politika és az ideológia által vezérelt oktatáspolitikának, amely még tovább ront a közoktatás helyzetén.

Mit gondolunk az új NAT-ról?

Gyerekellenes,


- mert bár csökkenti az óraszámokat, de tovább növeli a tananyagot,
- mert nem vesz tudomást a megváltozott olvasási szokásokról, a diákok érdeklődéséről, a megváltozott világról,
- mert lexikális ismeretek sokaságát írja elő kompetenciafejlesztés helyett,
- mert nem vesz tudomást a munkaerőpiaci elvárásokról,
- mert nem vesz tudomást a különböző iskolatípusok sajátosságairól, az ott tanulók igényeiről, lehetetlenné teszi a differenciálást, tehetséggondozást és felzárkóztatást,
- mert elfogadhatatlan, hogy a diákok saját koruk és problémáik megjelenítésére nem látnak példát, nem találkoznak kortárs szövegekkel, hiszen ezek teljesen hiányoznak a NAT-ból. -
Ezzel elidegenítjük őket az olvasástól, az irodalom világától.

Tanárellenes,


-mert szolgává alacsonyítja az önállóság és a választás lehetőségétől megfosztott kollégákat,
-mert önmagával való meghasonlásra készteti a kezdő pedagógust, illetve tanárszakos hallgatót, hiszen annak az ellenkezőjével szembesül, amire a tanárképzés során a modern --pedagógiatudomány szakemberei felkészítették,
-mert önmagával való meghasonlásra készteti a gyakorló tanárt is, mivel rutinjának, tapasztalatainak mond ellent a szinte csak lexikai ismereteket elváró követelményrendszer,
- mert ez a tananyagmennyiség lehetetlenné teszi, hogy örömmel olvasó diákokat neveljen.

Nemzetellenes,


- mert torzítja és leszűkíti a nemzeti kultúra fogalmát.

Felhívjuk az Nemzeti Pedagógus Kar vezetőit, hogy valóban képviseljék a tanárok és diákok érdekeit, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a most elfogadott NAT-ot visszavonják.

Minden felelősen gondolkodó kollégát arra kérünk, hogy bombázzuk tiltakozó levelekkel a minisztériumot az alábbi e-mail címen: info@emmi.gov.hu. Valamint kérjük, hogy csatlakozzanak az Iskola a határon elnevezésű Facebook-csoporthoz.

Pécs, 2020. február 4.

A Pécsi Janus Pannonius Gimnázium magyar munkaközösségének tagjai:

Dr. Almásiné Balatinácz Éva, Andok Zita, Bacskay Beáta, Gilincsek Tímea, Kádár Edit, Radics Ágnes, Sonzogniné Papp Katinka, Valusek Andrea

Kiegészítés a nyílt levélhez:

A Pécsi Janus Pannonius Gimnázium művészeti tárgyakat oktató tanárai kifogásolják az új NAT-ban ezen tantárgyak óraszámcsökkentését. Az óraszámok súlyos megnyirbálása gyerekellenes, hiszen rendkívül kevés idő jut így a képzőművészetek és a zene megismertetésére, megszerette-tésére, kreatív személyiségek nevelésére. Ugyanakkor tanárellenes intézkedés is, hiszen a kollégák az alacsony óraszámok következtében arra kényszerülhetnek, hogy egyszerre több intézményben tanítsanak.

A Pécsi Janus Pannonius Gimnázium tantestületének egyetértő tagjai:

Szlovák-Baris Katinka, Albóci Gabriella, Ódor Péter, Juhász László, Meiszterics Zoltánné, Molnár Eszter, Gergály Anikó, Lányi Vera, Hegyiné Király Krisztina, Kulcsár László, Lőrincz-Götzer Zsófia, Misnics Ildikó, Dombi Anna, Herner Mihály, Kiss Edit, Böhmné Nagy Hajnalka, Perger Attila, Pfeiffer Enikő, Huszár Nóra, Dlusztus Péter, Gyöngyiné Mester Henrietta, Róna Géza, Bordán Bence – egyetemi hallgató

Váncsa István: A miénken lement


Népünk megdöbbenve értesült arról a szomorú tényről, hogy az ország miniszterelnökének immár egyetlen fillér megtakarítása sincs.

Jön egy szélvihar, összekócolja a cserepeket, tetőfedőt kell hívni, miből? Aki spórolt pénz híján tengődik, annak biztosítása se szokott lenni, honnan is lehetne. Betegség se zárható ki, kormányzó urunk öregszik és vastago­dik, sanszos tehát, hogy előbb-utóbb bekerül a te­rületileg illetékes Szent Margit Kórházba, amely olyan állapotban van, hogy az egyik osz­tályt nem is olyan régen a kórházi dolgozóknak kel­lett kifesteniük. Ta­lán praktikus volna, ha gazdánk tartana otthon vöd­röt, spaklit, glettva­sat, csi­szolóvásznat meg más effélét avval a céllal, hogy az in­tézmény bete­geként hasznossá tehesse magát, ha már hála­pénzre egy árva pe­tákja se lesz.

Munkanélkülivé válásra pedig gondolni se merünk, milyen állást találhat magának egy hatvan felé közeledő, potrohos adóalany, aki a politikai ármánykodáson kívül semmihez nem ért? Közmun­kát, ha sze­rencséje van. Neki azonban nem lesz, minthogy a közmun­kára szánt összeget nemrég ő maga metszette vissza a saját dolgos kezeivel, er­go hiába vágyna szép fővárosunk madár­füttyös közparkjaiban kutya­szart gyűjtögetni, számára ez mindörökre vágyálom marad...

Schein Gábor: Társadalmi helyzete: író
Téreyről és a Térey-ösztöndíjról

Gadó Gábor: Hamis színben

Kovács Zoltán: Variációk egy témára

Horn Gábor: Iskola a sírhatáron


Simonovits András: Meddig lehet feszíteni a húrt?

A magyar nyugdíjrendszerben középtávon három feszültség van jelen: az első, hogy a 2016 óta induló nyugdíjak reálértékben minden évben 8–10 százalékkal nagyobbak, mint az előző évben induló megfelelő nyugdíjak. A második: a progresszív szja 2012-es megszűnte miatt egyre nő az azóta megállapított magas és az alacsony nyugdíjak relatív különbsége. Végül a harmadik: az általános korhatár (idén már 64,5 év) meredek emelkedése miatt egyre többen szenvednek az előrehozott nyugdíj hiányától, ugyanakkor egyre többen vehetik igénybe a Nők 40 kétes értékű kedvezményét. Meddig lehet feszíteni a húrt?

Zgut Edit: Orbán és Kaczyński informális forradalma

Elhunyt Tornai József

V I S S Z H A N G

Kéri László: A kezdet végéről

Bócz Endre: Még néhány szó a kezdetekről...

Németh Gábor: Matek

Helyesbítés


Csapody Tamás: A derék magyar katona

Szakály Sándor: Csak egy kérdés...
Molnár Krisztina Rita: Tudat alatt se


P Á R A T L A N

Lázár György: SOROSRÓL NEM VOLT SZÓ

Haskó László: KÖNNYEN FELEJT

Márton János: HOL A HELYE?

szl: TÚL

-pé-: ARC ÉS LÉLEK

Á. P.: AZ ERÉNY BAJNOKA


msz: HÁTTÉR

Kuszálik Péter: FEJÉN A SZÖGET

Szilasi György: JOGELV

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ


ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.02.07.



I N T E R J Ú

Gyenge Enikő: Schiff Andrással, a Figaro ürügyén

FEUILLETON

Marsó Paula: Dekonstrukció és esztétika
A filozófus és az építőmester


K R I T I K A

Hermann Veronika: Gyertek haza, kik megfáradtatok

Marilynne Robinson: Itthon. Fordította Mesterházi Mónika. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2019, 455 oldal, 4999 Ft

Az Itthon nagyszerűsége pontosan ebben a kettősségben, profán és szakrális ütköztetésében, a magasztos nyelvezet és a hétköznapi problémák egymásra csúsztatásában rejlik. Rendre felmondja azokat a leckéket, amelyeket általában a modernség utáni nyugati családregények. Kérdéseket tesz fel sorsról és örökségről, a testvéri és a szülői szeretet természetéről, megértés és megbocsátás kapcsolatáról, de azt is felveti, hogy vajon az otthon egy magától értetődő közeg, vagy az embernek magában és másokban kell megtalálnia az oda vezető utat. Megjelennek benne a leszármazástörténetek bibliai képei, és a ház előtt emberemlékezet óta álló, szerteágazó tölgyfa is – az Itthon azonban mégsem átlagos családregény, mert a legtöbbet nem az együttlétről, hanem a magányról mondja. A Kálvin műveit rendszeresen újraolvasó és értelmező – sőt, azokról esszékötetet író – Robinson a protestáns teológiai fontos téziseivel metaforizálja ezeket a kérdéseket: a kegyelem, az eleve elrendelés és az üdvösség fogalmain keresztül. Boughton tiszteletes fiainak hagyományos, lányainak azonban ezekre a fogalmakra utaló keresztnevei vannak (Hope, Faith, Grace, Glory). Ez egyszerre forgatja ki és mutatja meg a nők szerepét ebben az erősen patriarchális világban, amelynek a tetején maga az Úr áll...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Gervai András: Ex libris

Bob Dent: A vörös város
Elisabeth Åsbrink: 1947
Daniel Kalder: A pokoli könyvtár
Timothy Snyder: A szabadság felszámolása Oroszország, Európa, Amerika

ÉS-KVARTETT – Moesko Péter Megyünk haza című novelláskötetéről

Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett 2020. január 29-én, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb február 26-án, szerdán Babarczy Eszter A mérgezett nő című novelláskötetéről lesz szó.

Cserhalmi Luca: Világégés idegenekkel

(Szurcsik József: Romantikus táj égő házzal című kiállítása február 14‑ig megtekinthető a B32 Galéria és Kultúrtérben.)
Mintha nem is lenne nagy baj: a Föld forog, az ég gyönyörű lilás‑rózsaszínes alkonyati fényekben játszik, és mindez mégis ég. A nyugalomban, elhagyatottságban zajló világvége nem egyezik az eddigi apokalipsziselméletekkel. A Tájkép lángoló UFOval című művön feltűnő repülő csészealj fogódzkodó lehetne, egy ismerős elem a megsemmisülés históriáiból, de még ennek az elemnek is a pusztulását látjuk: épp lefelé zuhan egy bukolikus tájba.

Wagner István: „Szent/nem szent”

(Hans Baldung Grien – „Heilig / unhei­lig”, Staatliche Kunsthalle Karlsruhe, megtekinthető március 8-ig.)

A maga korában botrányt kavart Grien fametszete a glóriás Lutherről a Szentlélek galambjával, amit istenkáromlásnak tartottak és sok helyen tiltottak, a bemutatott lapon arcát meg is rongálták. Itt a legkisebb képe Krisztus siratásának rézmetszete (5,6 cm), legnagyobb a Keresztre feszítés Berlinben őrzött vászna (163×106 cm), és még hosszasan folytathatnánk a tallózást...

Báron György: Régimódi történet

(Pilátus. Magyar film. Rendező: Dombrovszky Linda.)

Dombrovszky művészi bátorságára vall, hogy mer ómódi lenni, visszanyúlni az Őszi szonáta Bergmanjának, a Szerelem és az Egymásra nézve Makk Károlyának stílusához. Az ő hűsége Szabó Magdához nem külsőségeken – korabeli enteriőrökön, frizurákon, berendezési tárgyakon – alapul, hanem a regényben megörökített emberi kapcsolatok csipkefinom újraszövésén; vagyis nem korhoz kötött, hanem azt ragadja meg a regényből, ami kortalan és ma is érvényes...

Csengery Kristóf: Picasso emlékére?

(Roman Rabinovich zongoraestje. Zeneakadémia, január 30.)

Tévedés azt hinni, hogy az ilyen koncertműsorok jók. A zene ellen való, hogy zenén kívüli szempontok logikáját érvényesítsék benne, ebből legtöbbször semmi érdemleges nem sül ki. Nincs értelme olyan koncerteket összeállítani, amelyeknek „témája” a hegyek, a tavasz, a macska vagy a vakbélgyulladás megjelenése-ábrázolása a zeneirodalomban. Mosolyogtató azért meghallgatni „a leghíresebb jezsuita zeneszerző”, Zipoli művét Picassóval összefüggésben, mert a festőnél jó kétszáz évvel korábban született komponista történetesen a festő szülőföldjén lépett be a jezsuita rendbe...

Molnár Zsófia: Országomat egy ölelésért

(W. Shakespeare: II. Richárd, Pesti Színház, január 12.)

A Kolozsvárról vendégrendező színházi mogul, Tompa Gábor ilyetén módon súlyozza át a darab mélystruktúráját. A történelmi konfliktusokat, a nem annyira akciókban, inkább gyászban és háttércselszövésekben gazdag shakespeare-i cselekményt természetesen teljességében megtartja, csak erősen lelki síkra tereli a két főszereplő viszonyát, amelyben magán- és közélet folyton összekoppan. Értelmezzük úgy, hogy ebben a felfogásban a II. Richárd egy barátság története, amelyben a két fél tudatában van egyrészt kötelességeinek, másrészt a másikkal szemben elkövetett akár személyes, akár politikai vétkeinek, csak az egyik jobban, a másik kevésbé mutatja ki az érzelmeit...

Fáy Miklós: Rómeó and Júlia

(Gershwin: Porgy és Bess – A Metropolitan Opera előadásának élő közvetítése a Müpában, február 1.)

Ez egy bonyolult opera. Nem azért, amit mondani szokás, hogy micsoda címszereplői vannak, egy súlyosan mozgássérült Rómeó és egy kiöregedőben lévő kábítószeres lotyó Júlia. Ha csak az operáknál és a címszereplőknél maradunk, volt erre már példa a Porgy előtti történelemben is, Rigoletto is biceg, és a traviata sem volna kellemes vendég a családban.

Grecsó Krisztián: Mindörökké revü

(NFL, „Half-time Show”, február 3.)

Hogy a színpadi show műfaja Amerikában meg tud-e újulni, és van értelme, például, a színpadi táncos revünek egy olyan korban, amikor a műfaj a netes ingeráradattal versenyzik, azt az ottani focidöntő félidejében, a második negyed utáni szünetében szokás lemérni. A Super Bowl úgynevezett „Half-time showja” ugyanis külön műfaj, és ezzel együtt a popkultúra különös lakmusza is. Az elmúlt években, onnan nézve, úgy látszott, mintha a revü végleg meghalt volna, minimalista látványvilággal dolgoztak az alkotók, hangszeres popzenével próbálkoztak, ami nyilván egyfajta ellenhatásról beszél.

Torma Tamás: Genius, lécci’!

(A Liget-projekt 10 éve)

Mi tetszik Orbán Viktornak? Tényleg akarják ezt, vagy csak kommunikációs kutyacsontként tartják fenn? Van elég pénz? Vagy van elég pénz, ha a Várból kell kiköltöztetni? A Liget-projektet illetően aztán évekre beállnak a dolgok: ligetvédők sátrakkal, kontra a győzködés magasfokon pörgő píár bullshitje, időnként néhány hevesebb biztonsági őr. Több lesz a zöld, mi nem vágunk ki fákat… ja, mégis. Akkor inkább átültetünk, mindegy mennyiért, de gyorsan, mert kell az eredmény.


I R O D A L O M

Egressy Zoltán: Lámpás

Egressy Zoltán: Leltár

Jenei Gyula: A világ összes országába

Kiss Tibor Noé: Egy pisszenés sem


Piros és sárga lufikat vettünk Judittal, mert a buli végén a srácok mindig kilyukasztják a lufikat azokkal a fogpiszkálókkal, amikkel átszúrjuk a szendvicseket. Mi készítjük a szendvicseket, a lányok, vagyis közülünk néhányan már feleségek, mint például én meg Judit, de a többiek közül is sokan. Kétféle piros aranyat veszünk, csípőset és csemegét, de a ruhán mind a kettő ugyanolyan foltot hagy. Van paradicsompaprika is, amit szeretek, mert édes, abból is veszünk. Judit szeleteli fel a kolbászt, nem bánnám, ha elvágná az ujját...

Szekrényes Miklós: Benzocaine

A belvárosban elrobog mellettem egy fazon. Elsőre az tűnik fel, hogy kopott farmerjának alja túlságosan fel van hajtva, talán azért, hogy jobban látsszon neonzöld műbőr sportcipője. Olyan kockás kabátot visel, amilyet iskoláskoromban örököltem a tesómtól. A nyaka vastagabb, mint a combom, kopaszodó fejbúbja körül vöröses tincsek tekergőznek. Testes, de nem pocakos. Oszlopszerű lábain elszánt határozottsággal tör utat a tömegben. Kábé harmincötnek néz ki, az a típus, aki vagy intézetben él, vagy az anyjával, akit rendszeresen terrorizál. Ő még eléri a zöldet, én már nem. Hirtelen szétnyílik, majd összezárul mögötte a fotocellás ajtó. Csikatilo. Valamiért ez a név ugrik be róla. Rémlik, hogy a srác említette, abban az épületben dolgozik, ahová most Csikatilo berongyolt. Hülyeség, gondolom, hülyeség sorozatgyilkost látni az első fura figurában. Hülyeség attól félni, hogy a gyerekemet bánthatja. Ez a város tele van megszállottakkal, ebben a városban a megszállottak közül is csak a legreményvesztettebbek maradtak még itt. Ez a város egy szemétlerakóhoz hasonlít, ahol szemétté silányítják azokat, akik nem tudják itthagyni. Ez a város nincs is a térképen, csak a beteg lelkek által kiokádott álmokban létezik...

Németh Ákos: Pacalpörkölt

A két lány a Gucci-kirakat előtt áll, az óriás üvegtábla vakít a mézszínű koraesti fényben, sehol egy árcédula, aki betér, semmi pénznemben nem foglalkozik ilyesmivel.

Legelöl fehér párnán női csizma, fehér lakkbetétek a combig érő grafitszürke száron, a lábfejen decens lyukacsokon szitál át a fény, talán festett kígyóbőr. A két lány, a fekete és a szőke, rá se pillant, bár rajtuk is hasonló feszül magasan térd fölé.

A kirakatokba takarózott sétálóutcán, ami nyugati tájolású, végigver a lenyugvó nap, szikrázik a végtelen üveg, mint egy ékszeresdobozka, nyílt fedéllel mutatja kincseit. Az ellenfényben a két miniszoknyás már pár méterről is csak derengő sziluett, nem látni, milyen szépek, igazán azok, sirályok kavarognak a vöröskristály ég alatt, ide már közel a víz...

Bartók Imre: A Demeter útja
(Kivágás a Daily Telegraphból)

A Demeter névre keresztelt szkúner 1897. augusztus 8-án futott be Whitbybe, miután emberemlékezet óta nem látott vihar sújtott le a partra. Délután már felkerekedett a délnyugati irányból fújó szél, ám a barometrikus nyelvhasználat által csupán „2-es erősségű, enyhe szellőnek” nevezett jelenség még nem jelezte előre azt az istencsapást, ami ezután várt a városra. Mielőtt még a nap alábukott volna Kettleness sötét, merészen a nyugati égtáj felé meredő sziklatömege mögött, lefelé tartó útját a színkavalkádban fürdő fellegek miriádja kísérte; volt köztük tűzpiros, mélykék, rózsaszín, zöld, lila, továbbá az arany ezernyi árnyalata, és mindezek között helyenként a tökéletes feketeség apró, a legkülönfélébb alakokat öltő foltjai, illetve néhol már egész jól kivehető, kolosszális sziluettek is. Aztán végül különösebb figyelmeztetés nélkül lesújtott a vihar, mégpedig olyan hirtelenséggel, ami ott helyben szinte felfoghatatlannak tűnt, és még utólag sem érteni, hogyan képes a természet egyetlen pillanat alatt így kifordulni önmagából. A hullámok haragosan felágaskodtak, mindegyik magasabbra hágott, mint az előző, és alig néhány perc elegendő volt hozzá, hogy az imént még csiszolt üvegre emlékeztető víztükör őrjöngő és mindent elemésztő szörnyeteggé változzon.


HOLLANDIA ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.02.08.


Sok magyar határátkelő számára jelent lehetséges alternatívát Hollandia a Brexit után (közben vagy bárhol is tartsunk éppen most), nekem is van olyan ismerősöm, akinek a munkahelyét éppen Londonból helyezték át Amszterdamba, de egyébként is az a mondás, hogy az Egyesült Királyság helyett (vagy éppen onnan távozva) népszerű célpont lett Hollandia. Nézzük hát meg, mi szól Emma szerint az ország mellett és mi ellene!


ITT OLVASHATÓ

MERT MOSTANTÓL MINDIG IS ZÖLD VOLT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2020.02.08.


Jó reggelt! Szombat van, tehát a szerencséseknek lustálkodás. Mindenki másnak mély együttérzésem, saját magamnak is.

És igen, ez is bekövetkezett! Vissza nem kotrom már, melyik cikkekben – több ilyenre emlékszem – írtuk le, hogy Orbán Viktor lenne holnaptól a legzöldebb környezetvédő, ha az érné meg neki. És lőn, az éri meg. Orbán Viktor hirtelenváratlanul zöldebb lett, mint egy dühös levelibéka. Sőt, most már egyből az a helyzet, hogy a rohadék baloldal el akarja zsákmányolni a fehérkeresztényheteroszexuáliskonzervatívmagyar (ha igaz, nem hagytam ki semmit. Szükség esetén majd bővítem a jelzősort) miniszterek elnökétől (vagy a Fidesztől vagy a kormánytól, totál mindegy a megnevezés, a lényeg ugyanaz) a klímavédelmet. Komolyan, nem füllentek.

A környezetvédő konzervatívokat támadják a témát kisajátítani próbáló baloldaliak

Ez a zorigó cikkének címe, amit kivételesen nem Manyika írt, hanem egy saját névvel rendelkező szerző. Alapvetően valami könyvet akart volna bemutatni, ami állítása szerint arról szól, hogy rabolja el a baloldal a jobboldaltól ezt a jó kis témát, de valami turulszaron megcsuszamlott a költő, mert ezt sikerítette bele a cikkbe:

"Orbán Viktor év elején bejelentett klímavédelmi akcióterve egy újabb meghatározó lépés– Áder János, államfő eddigi erőfeszítései mellett – a polgári jobboldal környezetvédelmi törekvései között. De a francia jobboldalon is megjelentek valódi zöld tervek.

Mindez azzal fenyegeti a baloldalt, hogy nem tudják kisajátítani a zöldpolitizálást.
"

Még hosszasan mesél a cikk írója az aljas baloldalról és a jó Orbán Viktorról (a könyv, amit promotálni óhajt a portál, szintén szóba kerül, bár abban aligha szerepel Felcsút fényes csillaga), én pedig tátom a számat nagy erőkkel. Ugyanis annyira nem vagyok szenilis, hogy ne emlékeznék a fideszes őrjöngésre, ami az EP választásokat követte, miután a vezér szélsőjobbos hatalomátvételi álmai léket kaptak. Greta Thunberg nélkül nap nem telt el a jobbszélen. Volt ő zombi, kiborg, szerencsétlen elmebeteg, kihasznált hülye, hazug képmutató, betanított papagáj. Ez csak ami hirtelen spontán eszembe jutott a témában. Megtudhattuk továbbá, hogy nincs is globális felmelegedés, sőt, lényegében klíma sincs, azt csak a rohadék libsik találták ki, az esőerdő önmagát gyújtotta fel, ahogy Ausztrália is. Ezer ilyen cikket, nyilatkozatot és bejegyzést hozhatnék az elmúlt hónapokból (természetesen fideszesektől), de nem szeretném teliszemetelni a szombat reggelt. Na, ehhez képest tartunk most ott, hogy Orbán Viktor a Bolygó Kapitánya, a rohadék balosok pedig ki akarják marcangolni óvó kezei közül a természet lágy ölét...

BEUGRATTÁK A TOMPÁNÁL TÜNTETŐ MENEKÜLTEKET? - REJTÉLYES ÜZENETEK A MOBILOKON.

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2020.02.08.


Riporttal jelentkezik a magyar-szerb határról szombati számában a Népszava.

A lap megszólaltat egy huszonéves, Aminaként bemutatkozó damaszkuszi nő, aki odahaza fotós volt, és gyerekeivel menekült el a háborúba süllyedő hazájából, Szíriából.

Batka Zoltán riporter kérdezte az asszonyt, miért mentek csütörtök délután a magyar határátkelőhöz, annak ellenére, hogy tudni lehetett, a magyarok nem fogják beengedni őket. 
Azt a választ kapta, hogy:

"Az előző napokban üzenetek kezdtek terjedni az általuk használt egyik mobiltelefonos alkalmazáson, a WhatsAppon arról, hogy a magyarok rövidesen megnyitják a határt. Azonban mint ráébredtek, az egész beugratás volt: a magyar határ nem nyílt meg."

A menekültek állítják, amint elérték a határátkelőt abbamaradtak a „rejtélyes WhatsApp-üzenetek”, és az indulásra, demonstrációra buzdító Facebook-csoportok is megszűntek.

A Népszava felhívja a figyelmet arra, hogy Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter csütörtök este szégyenletesnek nevezte, hogy a magyar határ megnyitásáról készült hamisított felvételekkel és álhírekkel vezetik félre egyes csoportok a Szerbiában tartózkodó menekülteket, akik ezért indulnak el Magyarország felé.

FUKUYAMA: IRONIKUS, HOGY MAGYARORSZÁG AZ ILLIBERALIZMUS EGYIK FELLEGVÁRA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2020.02.08.



Az egyik leghíresebb filozófus és politikai gondolkodó legújabb írásában megpróbálja összefoglalni, mi történt az elmúlt harminc évben a világpolitikában. Fukuyama szerint van abban valami ironikus, hogy azok az országok fordultak el a liberális demokráciától, amelyek a rendszerváltás után még éltanulónak számítottak.

Francis Fukuyama máig leghíresebb műve az 1992-ben megjelent A történelem vége és az utolsó ember (eredeti angol nyelvű címén The End of History and the Last Man), amelyben a kommunista rezsimek összeomlását követően azt állította: a történelmi haladás mint ideológiák közti harc tulajdonképpen véget ért, és a hidegháború időszaka, a berlini fal lebontása után a világban a liberális demokrácia uralmának kora következik, a politika és gazdasági liberalizmus elkerülhetetlen győzelmével.

Tavalyelőtt már azt fejtette ki – erről bővebben itt írtunk –, hogy kicsivel több mint negyed évszázaddal könyve megjelenése után az Egyesült Államoktól Oroszországig, Törökországtól Lengyelországig és Magyarországtól Olaszországig az illiberalizmus halad töretlenül előre, tehát nem lett örökös a liberális demokráciák uralma. Amikor megkérdezték tőle, mit gondol 1992-es könyvéről, azt mondta, amit A történelem végében leírt, az valami olyasmi, mint Donald Trump megválasztása és elnöklése. Harminc évvel ezelőtt két kockázatot említett, a nacionalizmust és a vallási szembenállásokat, most – akkori intelmére visszaemlékezve – leginkább Amerika, a Brexit és az Egyesült Királyság helyzete lepi meg a világban. Magyarország és Lengyelország mozgásai azonban nem...


AZ ÚJ NAT A NER PONTOS LENYOMATA LETT

SZEGED KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.02.07.


Ahogy eddig is tudtuk, a Nemzeti Együttműködés Rendszere vegyíti a Kádár-korszak szellemiségét a Horthy-korszak elemeivel, ugyanakkor igyekszik modernnek, előremutatónak tűnni. A most nyilvánosságra hozott új Nemzeti alaptantervet is ezek jellemzik, azzal súlyosbítva, hogy a fent említett elemekből a lehető legrosszabb részeket veszi át. Tulajdonképpen semmi különös nincs abban, hogy közel 10 év vajúdás után egy ilyen szörnyszülöttet segített világra a NER.

Két és fél parlamenti ciklus kitöltése után végre valamire jutnia kellett az Orbán-kormánynak az oktatásban. Mivel a Fideszt főként ideológiai megfontolások vezetik a politikai döntésekben, várható volt, hogy előbb-utóbb egy olyan fontos területen, mint az oktatás, egy olyan szellemiségű alaptantervvel rukkol elő, amely visszatükrözi a hatalmon lévők világszemléletét.

Akik nekiveselkedtek már a vaskos dokumentum elolvasásának, úgy érzik magukat, mint aki alászáll a pokol legmélyebb bugyraiba. A kormánypárti ideológusok múltba révedő szemléleténél is nagyobb baj, hogy az amúgy is nagy bajban lévő magyar oktatás szekerét még inkább a szakadék felé löki. Ahogy a felsőoktatásban dolgozó tanárok nyílt levele fogalmaz: „Az alaptanterv bevezetése óriási visszalépést jelentene az irodalomtanításban egy olyan korábbi oktatási szerkezet felé, amelytől 1990 után mindenképpen el kellett mozdulni, sőt a 21. században egészen magunk mögött kellene hagyni.”

Valószínűleg a szakma szereplői még sok kritikát fognak megfogalmazni a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban, ám mi most szemléljük kicsit tágabb perspektívában a történteket. A NAT körüli bénázás, majd a nagy nehezen megszült új változat arra világít rá ugyanis, hogy a Fidesz a lényegi kérdések területén lényegében elszabotálta eddig azt a 10 évet, melyet a magyar választók biztosítottak számára.

Háromszor egymás után kétharmados felhatalmazással láthattak munkához az Orbán-adminisztráció emberei olyan kedvező világgazdasági környezetben, melyet még jelentős mértékben megtámogattak uniós források is. Ennek ellenére nem hajtottak végre sem államháztartási reformot, jelentős mértékben nem csökkentették az államadósságot, csak toldozgatták-foldozgatták az egészségügyi rendszert, azt oktatást pedig hagyták mély válságba süllyedni...

A BECSTELENSÉG NAPJA

MÉRCE
Szerző: SZÜCS ZOLTÁN GÁBOR
2020.02.07.


A magyar közélet egyik egyszerre bizarr és ijesztő rituáléja a Budapest második világháborús ostromára, annak is egyik emlékezetesen véres epizódjára, a nagyrészt kudarcba fulladt német-magyar kitörési kísérletre való szélsőjobboldali, nem kis részben neonáci megemlékezés.

Az egy dolog, hogy a magyar hatóságok miért olyan tehetetlenek az SS-egyenruhás bohóckodással szemben, az is zavarba ejtő, hogy mennyire gyenge a magyar politikai közösség antifasiszta része, s hogy mennyire nehezen tudják tevőlegesen kifejezni nemtetszésüket az egyenruhásdit játszó szélsőségesekkel és az általuk képviselt embertelen eszmékkel szemben.

Ám most nem erről szeretnék beszélni, hanem arról, hogy
ez az egész neonáci esemény egy ordas hazugságra épül. Azt mondani ugyanis, hogy a kitörési kísérlet bármilyen értelemben kapcsolatba lenne hozható bárkinek a becsületével, olyan arcpirító hazugság, hogy az ember nem is tudja eldönteni, hogy felháborodjon-e rajta vagy nevessen.

Gondoljunk csak bele, hogy a kitörésben kik is vettek részt, és hogy kerültek oda: az egyik részük német katona volt. Ők Budapestet azért „védték”, mert a német birodalom megszállta Magyarországot 1944. március 19-én, majd 1944. október 15-én erőszakkal akadályozták meg, hogy hazánk kiváljon a második világháborúból.

A céljuk pedig más nemigen lehetett, mint Bécs védelme. Aki tehát őket ünnepli, az idegen hódítókat ünnepel. Nehéz megérteni, hogy mi köze ennek a becsülethez. Aztán ott van a másik részük, a magyar katonák, akik legalább a hazájukat védték, bár ugye olyan tisztek vezetése alatt, akik pisztolylövés nélkül hagyták előtte megszállni a hazájukat márciusban, majd elárulták Legfelső Hadurukat 1944. október 15-én. Nevezzenek nyugodtan régimódinak, de én az ilyen magatartást szintén nem tartom a becsület ünnepelendő példájának.

Sokféle megfontolás felhozható lehet enyhítő körülményként azok magatartásával kapcsolatban, akik magyar létükre kitartottak a német megszállók oldalán, a halálfélelemtől, a szovjetektől való félelmen át a megtévesztettségig, de a becsülethez több kell, mint hogy valakinek van mentsége megtenni valamit.

Na, mármost ezek a megszálló erők és az őket kiszolgáló magyar katonák két rettenetes bűnt is elkövettek Budapesttel szemben. Egyrészt, minden józan megfontolást félretéve, Bécs, vagyis az akkori német érdekek védelmében rommá lövették a várost, pótolhatatlan anyagi veszteségeket, irtóztató szenvedést és hatalmas vérveszteséget okozva a civil lakosságnak. Erre igazán még mentség sem volt...


ALAGÚTON ÁT A NAPSÜTÖTTE NYUGATRA – MÁR CSAK A KIJÁRATOT KELL MEGTALÁLNI

24.HU
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2020.02.08.


Megrázkódtatást, a viszonylagos anyagi biztonság és a belakott kádári világ otthonosságának elvesztését hozta milliók számára a rendszerváltás Magyarországon. Pontosabban: a rendszerváltás egyik oka éppen az volt, hogy a kifulladó államszocializmus képtelen volt tovább fenntartani a saját magát legitimáló biztonságait. Az átmenet a csendben kínlódó többség számára nem a demokrácia diadalát jelentette, hanem olyan új feltételek kialakulását, amelyekhez esélye sem volt alkalmazkodni. A rendszerváltó demokrácia elbukásának egyik oka a társadalmi válságok egymásra halmozódása volt, érdemes tehát kísérletet tenni annak megértésére, mi történt a magyar társadalommal harminc évvel ezelőtt.

Még csak 1995-öt írtunk, amikor Berend T. Iván történész – aki akkor már Kaliforniában élt és tanított – felvetette, hogy az átmenet útja talán nem oda vezet, ahova Közép-Európa készült. Úgy vélte, nem írható le magától értetődően a rendszerváltó folyamat akként, hogy a „könnyek völgyén” átkelve a túloldalon „a nyugati szabadság és prosperitás napsütötte vidékére” érünk. Berend T. egy másik metaforán tépelődött, amit egy Dürrenmatt-novellából vett. Ebben az alagútba érő vonat soha ki sem jut onnan, a főhős legnagyobb rémületére ugyanis nem létezik kijárat.

Ez a borús írás a kilencvenes évek közepén, a Bokros-csomag idején született. Ezt követően ugyan évtizedes növekedésbe fordult a magyar gazdaság – a nemzeti össztermék az ezredfordulón érte el a tíz évvel korábbi szintet –, de a megszorítás idején tetőzött a szegénység. Ezt a szomorú rekordot majd csak a 2010-es évek elején haladta meg az ország.

Különféle adatok ismertek az ekkor lejátszódó folyamatokra vonatkozóan, de a mértékek és a tendenciák azért minden kutatás szerint nagyon hasonlóak. 1990 és 1992 között, amikor a gazdaság ötödével zsugorodott, több mint egymillió munkahely szűnt meg, hosszabb távot vizsgálva, 1989–1996 között másfél millió. Az ezt követő növekedés idején a korábban megszűnt munkapiaci státusok nagyjából negyedét pótolta vissza az eltérő szerkezetben megerősödő gazdaság.

A szegények aránya az 1980-as évek közepének 5 százalék körüli szintjéről 14 százalékra emelkedett az 1990-es évek közepére. Nőttek az egyenlőtlenségek is, hiszen a változások nagyon eltérően érintették a különböző társadalmi csoportokat. Ferge Zsuzsa a rendszerváltás utáni negyedszázad szociálpolitikájáról szóló könyvében azt írja, 1987 és 2014 között

"az olló úgy nyílt, hogy az alsó jövedelmi tizedben (20-szoros áremelkedés mellett) az egy főre jutó jövedelmek 12-szeresre, a felső tized jövedelmei 22-szeresre emelkedtek".

Kolosi Tamás és Róbert Péter szociológusok egy 1992-es tanulmányukban azt állapították meg, hogy az alsó négy decilishez tartozók (tehát a jövedelmi rangsor alsó negyven százalékának) nomináljövedelme nem érte el az 1988-as szintet.

Mindehhez jött még az is, hogy teljes, és persze régóta veszteséges iparágak tűntek el a semmiben, magukkal rántva nem csak az üzemekben dolgozó tíz- és százezreket, de egész régiókat is, ahol nem akadt közel s távol más munkalehetőség. Magyarország hét régiója közül ma is négy szerepel az EU leggyengébb teljesítményű húsz térsége között.

KÖZPÉNZBŐL UTAZGATTAK ÖNKORMÁNYZATI CÉGVEZETŐK, A KABINETIRODA KÖZADATOKAT TITKOL

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.02.07.


24.hu: A kerület pénzén járt Las Vegasba, 25 milliót utazott el az újbudai cégvezető

A László Imre vezette XI. kerületi önkormányzat megvált informatikai cégének igazgatójától, miután kiderült, hogy Las Vegas-i, londoni és szingapúri utakra utalt ki magának milliós összegeket. A lap infomációi szerint Janurik Lajos az elmúlt négy évben közel 25 millió forintot utazott el az Újbuda Smart 11 Nonprofit Kft. kasszájából, és ügyvezetőként nem kérte ehhez a tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzat gazdasági bizottságának jóváhagyását sem. Las Vegasban háromszor is járt, de más helyekre is utazott közpénzen. Az utakat azzal indokolta, hogy szakmai konferenciákon, kiállításokon és tanfolyamokon volt.

Magyar Nemzet: Közpénzből költekezett Szombathely baloldali média-cégvezetője

Az új, ellenzéki városvezetés által a a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft. élére kinevezett ügyvezető közpénzből utazott egy siófoki wellneshotelbe egy állítólagos konferenciára, és egy budapesti szállodaszámlát is közpénzből fizetett. Halmágyi Miklós a céges bankkártyával egyenlítette ki édesanyja temetésének költségeit is, de azt az összeget néhány nappal később visszafizette. Nemény András polgármester vizsgálatot rendelt el.

Hvg.hu: Hiába nyertünk pert, mégsem tudhatjuk meg, milyen munkát végzett 6,8 milliárdért a Századvég

Január közepén a lap munkatársa, Joó Hajnalka többévnyi pereskedés után végre átvehette a Miniszterelnöki Kabinetirodától azokat az előző Orbán-kormány idején készült tanulmányokat, amelyeket a 2015-ben kötött, több mint 6,8 milliárd forintos tanácsadói megbízása és annak kiegészítő szerződései keretében írt a kormánynak a Századvég. A Kabinetiroda viszont feldolgozhatatlan, vagyis kereshetetlen, másolhatatlan, és a szöveggé alakító programok ellen jelszóval védett (!) formában adta át a dokumentumokat. A jelszót “természetesen” nem adták ki az újságírónak – ahogy 350 szakpolitikai tanulmányt sem.

G7: Egy dokumentumból kiderül, hogy nem csak az államnak dolgoznak a NER-cégek: más NER-cégeknek is

Nem csak állami megbízásokkal van kitömve, lényegében a Fidesz teljes gazdasági holdudvara foglalkoztatja a kormány kedvenc biztonsági cégét, a Valton Sec Kft.-t. A cég a 2010-es kormányváltás óta sorra kapja az állami megrendeléseket (pl. vizes vb, Liget-projekt, Müpa stb.), ami a mérlegét is megdobta: árbevétele nyolc év alatt több mint tízszeresére nőtt, és többmilliárdos nyereséget hozott a tulajdonosainak, Bessenyei Istvánnak és Varga Lajosnak. Most kiderült, hogy kormányközeli cégek is foglalkoztatják a Valtont, ügyfeleik között van például többek között Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak, és a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyulának vállalkozása is.

Index: Az ügyészség ragaszkodik kollégánk megbüntetéséhez

Közleményben tudatta a Fővárosi Főügyészség, hogy sikeresen megfellebbezte a II. és III. Kerületi Bíróság augusztusi elsőfokú végzését, mellyel megszüntette a büntetőeljárást az Index újságírója, Dezső András ellen. A Fővárosi Törvényszék a bíróságot új eljárásra kötelezte. Az újságíró ellen azért indult büntetőeljárás, mert a 2018-as választási kampány idején egy svéd–magyar nő, Natalie Contessa af Sandeberg múltjáról írt szabadon hozzáférhető svéd online adatbázisok alapján.

A GYŰLÖLET KÖDFÜGGÖNYE MÖGÖTT SOK MINDENT MEG LEHET CSINÁLN

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.02.08.


„Kissé kifulladt a migráns téma: öt éven keresztül, ugyanolyan intenzitással fenntartani, ráadásul úgy, hogy alig érkezik ma már menedékkérő, nagyon nehéz, és ha érkezik is, szinte semmi esélye nincs arra, hogy bejusson, és elkezdjen valamilyen normális életet, ezért aztán kellettek új célcsoportok is” – mondja Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke. A jogvédő szervezet képviselője azt is elmondta a Hírklikknek adott nyilatkozatában, hogy a gyűlöletkeltés politikája – most éppen a migránsok után a romák, és az elítéltek, illetve ügyvédeik ellen – tudatos a kormány részéről; ennek ködfüggönye mögött eltakarható a hihetetlen gazdagodás, valamit az egészségügy, és az oktatás sok-sok problémája.

A legfrissebb hírek alapján, felszólították a magyar kormányt, hogy ne éheztesse a határon vesztegelő afgán fiatalembert. Megrendíti ez a magyar kormányt?
– Az éheztetés folyamatának megértéséhez érdemes áttekinteni a folyamatot. Ez úgy indul, hogy a menekülők, akik a határra, a tranzitzónába érkezek, benyújtanak egy menedékkérelmet, és ezt a menekültügyi hatóság elbírálja. Ha elutasítja, akkor megnyílik a lehetőség arra, hogy a menedékkérő jogorvoslatot kérjen, bírósághoz forduljon. Amikor az éheztetések elindultak – még a múlt évben –, a gyakorlat úgy nézett ki, hogy miután a hatóságtól megérkezett az elutasítás, a kérelmezők már nem kaptak enni a bírósági felülvizsgálat idejére sem – eredetileg ezért fordultunk a strasbourgi bírósághoz. Ez volt a gyakorlat, de később változott a helyzet: a hatóságok elkezdtek enni adni azoknak is, akiknek folyamatban volt a bírósági felülvizsgálata. Viszont abban nincs változás, hogy ha a bíróság is elutasítja a kérelmet, azaz a magyar fórumok szerint, nem megalapozott a menedékkérelem, és sem menekültként nem más jogcímen nem ismerhető el az ember, akkor innen kezdve, a magyar kormány úgy tekinti, hogy ő olyasvalaki, akit előbb-utóbb ki kell ebrudalni Magyarországról, és akiért Magyarország semmilyen felelősséggel nem tartozik. A magyar kormánynak ugyanis az a fikciója, hogy a tranzitzóna nem fogva tartás, hiszen onnan a külföldiek szabadon távozhatnak – ami különben nem igaz –, ezért aztán nem is köteles nekik ellátást biztosítani, ha egy – sokszor a tisztességes eljárás követelményeinek meg nem felelő procedúra után – nem kaptak menekült- vagy egyéb, jogszerű tartózkodást biztosító státuszt...

SZABAD SZEMMEL: WEBER SZABADKOZIK ORBÁN ÉS A FIDESZ MIATT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.02.08.


Kurier 

Az Európai Néppárt frakcióvezetője megértést kér, amiért továbbra is függőben van a Fidesz sorsa a pártcsaládon belül. Weber azzal érvelt, hogy kemény ügyben kell döntést hozni. Párhuzamként emlékeztetett arra, hogy amikor a brit konzervatívok vagy 13 éve elhagyták az EPP-t, az már a Brexit kezdetét jelentette. Most viszont éppen azon vannak a konzervatívok, hogy egyben tartsák a földrészt. Az is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar párt jelenleg semmiféle hatást nem képes gyakorolni a kereszténydemokratákra. Képviselői nincsenek jelen a néppárti döntéshozó testületekben, Orbán Viktor nincs ott, amikor találkozik Merkel és az osztrák kancellár. A bajor politikus súlyos hibának minősítette, hogy Thüringiában a CDU és az AfD támogatásával választották meg a szabaddemokraták miniszterelnök-jelöltjét. Mint mondta, ő igazán nem rokonszenvezik az egykori keletnémet állampárt utódszervezetének számító Balpárttal, amely meg akarta tartani a helyi hatalmat, ám a fő feladat az, hogy elhárítsák a jobbos veszélyt. Márpedig az ő szemében a jobboldali-populista Alternatíva minden, csak nem demokratikus, hanem nagyrészt szélsőjobbos erő. Annál is inkább, mert a párt mérgező retorikája már többször is erőszakcselekményekbe torkollott.

Politico 

A budapesti főpolgármester illetékes helyettese azt tanácsolja, hogy senki se ugorjon be a magyar kormánynak, mert az éppen nem a környezetvédelem bajnoka. Az olvasói levéllel Dorosz Dávid arra a vendégkommentárra reagál, amelyet másfél hete a magyar igazságügyi miniszter jelentetett meg, és amelyben Varga Judit azt állítja, hogy Magyarország joggal lehet büszke az éghajlatváltozás ellen tett lépéseire. A főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozza, hogy a magyar mérleg valójában katasztrofális és pontosan az fenyegeti a hatékony lépéseket, ha egyes konzervatív vezetők próbálják a ténylegesnél sokkal jobb színben feltüntetni a helyzetet. Az üzenet rámutat, hogy Orbán Viktor, akárcsak jobboldali-populista társai, Trump, Bolsonaro és a többiek, rutinszerűen fontosabbnak tekintik a vállalati érdekeket, mint azt, hogy megóvják a környezetet. A miniszterelnök jelentős kedvezményeket ad a nagy cégeknek, lepusztítja társadalmi és egészségügyi ellátórendszert, enyhít a foglalkoztatási szabályokon. Közben pedig az EU-s pénzek jelentős része a belső kör, sőt nem egyszer a miniszterelnök családjának zsebében köt ki. Mindennek azután a zöld politika látja a kárát. Az utóbbi 7 évben nőtt a széndioxid kibocsátás, viszont jelentősen visszaesett a megújuló energiaforrások aránya. Dorosz rámutat: Varga Judit célja nem más, mint az, hogy kormánya jelentős pénzeket akaszthasson le az uniós alapokból, miután az új Bizottság nagy összegeket szán a klímavédelemre. Ám nem szabad megbízni egy szélsőjobbos hatalomban, ezért az uniónak ezeket a forrásokat közvetlenül azoknak kell eljuttatnia, akik a felmelegedés elleni küzdelem élharcosai, vagyis a városoknak – emeli ki a főpolgármester-helyettes.

New York Times 

Salvini alig tudja elhinni, hogy ekkora szerencséje van, mármint hogy perbe fogják, amiért belügyminiszterként megtiltotta a bajbajutott menekülteket szállító hajók kikötését Olaszországban. Ily módon ugyanis újra reflektorfénybe kerül a migráció, miközben már igencsak megcsappant azoknak a száma, akik illegálisan próbálnak meg bejutni az országba. Márpedig ez – pár nappal az Emilia-Romagna tartományban elszenvedett súlyos választási vereség után - újabb jelentős fegyvert ad a kezébe, hogy növelje szavazótáborát. Neki, aki nagymester abban, miként tüntesse fel magát a politikai ellenfelek áldozataként. Alig tudja leplezni elégedettségét, jóformán csak erről tud beszélni. Szerinte a liberális tábor biztatta fel az ideológiailag vezérelt bíróságokat, hogy megakadályozzák az ő sikerét. Az ellenoldal ezzel szemben úgy látja, hogy a politikus a belügyi tárca élén megszegte a törvényt, nem beszélve azoknak a rettenetes szenvedéseiről, akik napokig vesztegeltek a kikötők előtt várakozó hajók fedélzetén. De azt még az ellenfelek is érzik, milyen kétélű fegyver politikai mártírt csinálni Salviniból a migráció kapcsán. A Liga vezére és nacionalista szövetségesei pontosan értik, továbbra is mennyire fontos téma a bevándorlás ez európai polgárok körében. Orbán Viktor kedden a nemzetközi konzervatívok római konferenciáján azt mondja: a 2015-ös válság jelentősége az, hogy onnantól kezdve már nem számít tabunak, ha valaki az identitásról és a nemzeti határokról beszél. Sürgette az eszmetársakat, hogy ragadják meg a menedékkérők által felkínált esélyt. Egyben azonban oldalvágást is intézett Salvini felé, amikor azt kérdezte a tömegtől: miként lehet segíteni egy nemzetnek, ha az nem elég ügyes, hogy megtartsa a hatalmat. Az olasz politikus ehhez képest a minap azt fejtegette, hogy alighanem szűklátókörűség őt egy lapon emlegetni olyan nacionalistákkal, mint Orbán és Le Pen, csak azért, mert valamennyien elutasítják a migrációt. Egyúttal azonban cáfolta, hogy el akarna határolódni a keményen nacionalista tábortól, amelyben globális vezetőként jelent meg. És bár a római tanácskozáson a többiek nagy sajnálatára nem vett részt, külön azonban leült a magyar kormányfővel és a további együttműködésről agyalt vele.

Die Presse 

A Kelebiánál lezajlott incidens után az osztrák belügyminiszter köszönetet mondott a magyar társszerveknek az uniós külső határok hatékony védelméért és a jó együttműködésért. Nehammer, aki telefonon beszélt Pintér Sándorral, úgy értékelte, hogy a magyar hatóságok jól reagáltak, amikor többen illegálisan próbálták meg átlépni a szerb-magyar határt. Kifejtette továbbá, hogy a görög menekülttáborokban uralkodó feszültség miatt változatlanul ébernek kell lenni, de igazából az a cél, hogy a migránsokat még az előtt tartóztassák fel, mielőtt az EU területére lépnek. Valamint megfelelő biztonság szükséges a kiinduló államokban, hogy senki ne is vállalkozzon a veszedelmes útra. Ezzel szemben egy belgrádi segélyszervezet vezetője úgy ítéli meg, hogy két napja azért vonult 3-400 menedékkérő a magyar határra, mert már teljesen kétségbe van esve, és így próbálta meg felhívni a figyelmet arra, mennyi ideig kell várakoznia, amíg beengedik a két magyar tranzitövezetbe. Egyes esetekben ez akár egy év vagy még több is lehet, miközben sokszor kisgyerekek vannak velük. Azt szeretnék elérni, hogy Magyarországon az uniós és a nemzetközi szabályokkal összhangban fogadják őket. És nem csupán naponta egy vagy két embert.

FAZ 

Hogy Szlovéniában miként alakulnak a továbbiakban a dolgok, miután a kormány bedobta a törülközőt, az legnagyobbrészt Orbán nagy barátjától, Janez Jansától függ. Dönthet az új választások mellett, de úgy is, hogy megpróbálja összefogni az eddigi koalícióval szembefordult pártokat és úgy igyekszik kabinetet alakítani. Már többször járt a hatalom kézzelfogható közelségében, de valamilyen oknál mindannyiszor kudarcot vallott. Most azonban jobbak az esélyei. Sorra tárgyal a potenciális partnerekkel, és ha sikerül dűlőre jutniuk, akkor ő kerülhet a kormányrúdhoz, éppen akkor, amikor jövőre országa látja el az EU soros elnöki teendőit. Jansa igen megosztó személyiség, ellenségei számára ő a szlovén Orbán. Hívei viszont a továbbélő kommunista machinációk áldozatának tekintik. Ő pedig, aki egy korrupciós ügyben sokáig hadakozott az igazságszolgáltatással, azt mondja, ha miniszterelnök lesz, érvényt szerez annak a törvénynek, hogy nem láthatják el hivatalukat olyan bírák, akik a szocializmus idején jogsértéseket követtek el. Ám egyben arra panaszkodik, hogy amint hozzá akarnak nyúlni ehhez a kérdéshez, Brüsszel rögtön tiltakozik. Cáfolja, hogy a hatalom birtokában magyar mintára az utolsó szögig át kívánná alakítani a politikai rendszert. Szerinte ez csupán az ellenzék érve volt a kampányban, hiszen messze nincs meg hozzá a többsége. Még az alkotmányt sem képes megváltoztatni más pártok beleegyezése nélkül. De azért a barátságot ápolja Orbánnal és kitart amellett az Európai Néppártban is. Ám óvakodik attól, hogy nagyon határozottan állást foglaljon abban a vitában...

KAMPEC DOLORES C. – VÁRNI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.02.08.


A vodka hamar elpárolgott, viszont a dolgát jól végezte, mert megakadályozta, hogy jégbe záródjék a falu, így Béla azon kapta magát, hogy már csak kettőt kell sóhajtania és itt is a tavasz. Viszont, hogy ez mikor következik be, nem lehetett tudni, amióta a Varázshegyen összekeveredett az idő, gyorsult, lassult vagy megállt gusztus szerint, Macondoban meg már köbe is forgott. Így hát nem volt sejthető, mi várható tőle, az sem, hogy mikor lesz tavasz, és az sem, hogy lesz-e valaha egyáltalán. Ennek csak a rigók lehettek volna a megmondhatói, akikkel Béla cimboraságban volt, jókat beszélgettek cseresznyeérés idején a fa alatt vagy a csúcsain, mert a madarak nem is embernek tekintették őt, hanem egy társalkodó faágnak. Viszont most nem voltak sehol.

A madarak elmondják nekünk, mikor jön a tavasz, írta az újság, és a rigók holléte ekkor derült ki, elmentek a városba celebnek, fotóztatták magukat meg illegették, címlapra kerültek meg videókra ebben az elátkozott modern világban, egyet-kettőt füttyentettek, a sok hülye ember pedig következtetett, kombinált, hogy most a rigó azt mondja, hogy mindjárt tavasz van, míg a másik meg, hogy jajj, hosszú lesz még a tél, pedig csak azt mesélték a szárnyasok, hogy nézzétek ezt a sok hülyét. Béla viszont, aki értett a nyelvükön, ott maradt magára a jégtől gőzölgő vodka fölött, és senki sem volt, aki megmondta volna neki, meddig kell még várnia a kikeletre, amit azért várt már annyira, mert öreg volt nagyon, és ezt ő maga is most vette csak részre.

A várakozás legocsmányabb fajtája várt reá, mégpedig az, amelyikről nem tudható, mikor lesz vége. Mert, ha akár ezer évet is kell viselni türelemmel, míg eljön, amit annyira akarunk, legalább tudjuk, hogy bekövetkezik, az időben elhelyezhetjük a sövényt, jelzőkarókat, gátakat, míg azonban ilyen fogódzónk nincs, akkor a végtelennel találjuk magunkat szemben, ami maga a halál. És mindezt a rigók okozták a rivaldafény miatt. Nézte hát Béla az árnyékok hosszát, a nap állását és a csillagokat, de csak a kémények pipáltak reménytelenül, a duplagyűrűsök sóhajtoztak és a bánatos szeműek klopfolták a húst kilátástalanul, mintha mindig ugyanez lett volna, és valójában ez is volt mindig, mert nem változott semmi sohasem...

HOGY MINDENKI MEGÉRTSE: A GAZDA NEM BUKHAT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.02.07.



Hello, hello, jó estét kedves és drága olvasóink az úrban! A változatosság gyönyörködtető jellege okán mindenkit félrelöktem az útból, hogy ma kivételesen én zárhassam a napot, amit nem én kezdtem el. Nem azért, mert halaszthatatlan mondanivalóm lenne, hanem mert Selmeczi Gabriella jól időzített, kikezdhetetlen beszólását az úristennek nem bírom feledni: csak.

Nézzük, mi mindent fújt össze a szellő ezen a borongós februári napon, amelyen újabb dicsőséges negatív rekordott döntött a mi drága nemzeti forintunk. Amely – mi tagadás – a különben szintén gyengélkedő euróhoz képest is kegyetlenül szarul teljesít. Igaz, hogy a 339,23 még nem 340, de az attól elválasztó egy karnyújtás/köpés egyáltalán nem tűnik leküzdhetetlennek. Ezzel különben semmi baj nincs, mert amikor a bezzegelmúlthatszázévben volt gyenge a forint, az a balliberálisszocialistakommunista kormányok megbocsáthatatlan bűne és alkalmatlanságuk megdönthetetlen bizonyítéka volt. Ezzel szemben a mostani gyenge forint pedig micsaoda? Nemzeti érdek. Sőtpláne.

Járulékos irrelevanciaként mondom: úgy tűnik, a Központi Statiszikai Hivatal felett is átvette az irányítást Soros, vagy én nem tudom, mi történhetett, mert a ma közzétett közleményük szerint olyan, mintha romlanának Európa zászlóshajójának gazdasági kilátásai. Amennyiben hat hónap után először csökkent a magyar export éves alapon, és a külkereskedelmi mérleg többlete is olvadásnak indult. Tartok tőle, hogy nem a nem létező klímaváltozás miatt. Ámazonban ha valaki esetleg arra a következtetésre akarna jutni, hogy a sosem volt még ilyen gyenge forint hátterében Tolcsy bácsi nemzeti bankjának unortodox kamatpolitikája, és sok minden egyéb mellett esetleg a magyar kormány és az Európai Unió felhőtlennek nem nevezhető kapcsolata is felfedezhető, azt ki kell ábrándítanom. Ne tessenek spekulálni. Az MTI szerint nem a forint omlott össze történelmileg, hanem az euró erősödött, mint az állat:

Történelmi csúcsra erősödött az euró a forinttal szemben pénteken 10 órakor.

Hát nem? Hát de. Úgyhogy aki olyan baromságokkal jön, hogy belátható időn belül akár 350 körüli szintig romolhat a forint, az is rosszul tudja: valójában az euró erősödik, izmosodik megállás nélkül...


MEGHALT A WINDOWS 7, MÉGIS TÚLÉLTE

INDEX / TECH
Szerző: FLACHNER BALÁZS
2020.02.07.


Egy korszak zárult le idén januárban, amikor véget ért a Windows 7 kiterjesztett terméktámogatási időszaka, ez pedig azt jelenti, hogy a Microsoft egyik legsikeresebb operációs rendszere a jövőben nem kap többé biztonsági frissítéseket. A dolog valószínűleg senkit nem ért váratlanul, az azonban biztos, hogy sokan voltak szomorúak miatta. 

A Windows 7 a hivatalos halála ellenére, továbbra is hatalmas népszerűségnek örvend. Tavaly év végén a világ pécéinek több mint negyedén még mindig ez futott, amivel továbbra is ez volt a második legelterjedtebb asztali operációs rendszer a piacon (az első természetesen a Windows 10). De mitől lett ilyen sikeres, és miért nem hajlandóak sokan még most sem feladni a használatát, amikor már a 11. évébe lépett a rendszer?