- Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Tolna megyékből mindössze kilenc olyan falu vagy város van, aminek a lakosságszáma tavaly érte el csúcspontját (ez a 343 rekordot elért település 2,6 százaléka), miközben összesen több mint hatszáz település – az összes ötöde – található ebben a négy megyében.
- Mindeközben a települések alig szűk hetedét adó Fejér, Győr-Moson-Sopron, illetve Pest megyék adják a tavaly tetőzött falvak és városok 57 százalékát.
Mi a jelentősége a március 26-án nyilvánosságra hozott hangfelvételnek?
Magyari Péter: Ez nem az őszödi beszéd, hiszen nem lehet belőle fél mondatokat úgy kiemelni, hogy az utcán skandálható jelszó legyen belőle. Ennek ellenére egyébként elképesztő gyorsasággal, néhány órával a meghirdetése után igen nagy tömeg gyűlt össze a Kossuth téren, vagyis igény volt – Budapesten legalábbis – , hogy az emberek kifejezzék elemi felháborodásukat, és ehhez jó gyújtópont volt ez a szöveg. Hogy ez a felháborodás meddig jut el, az nagyban függ Magyar Péter politikai képességeitől függ. (Kapcsolódó keddi írásunk itt olvasható.)
Stumpf András: Az éppen hivatalban lévő igazságügyi miniszter a törvénytelenséget pártolja, amikor nehezményezi, hogy „Polt nem ura a helyzetnek”, vagyis nem sikerült még törvénytelenebbnek lenni. Ez legalábbis második-harmadik hallgatásra számomra egyértelmű volt. Első hallgatásra azért nem, mert Magyar Péter az azt megelőző hat napban hihetetlenül felhype-olta ezt a felvételt, hogy bizony az ő exfelesége olyanokat mondott, hogy „ez egy maffia”, amiből „nem lehet kijönni”. Ehhez hasonló mondatokat vártam. Tehát nagyon magasan volt az ingerküszöb, amit át kellett vinni ennek a felvételnek. […] Hogyha megtörtént az ügyészségi anyagok manipulálása, az bizony bűncselekmény, mégpedig súlyos, évekig nehéz vasban kellene bűnhődnie annak, aki ezeket elkövette, vagy ebben segédkezett.
Elképzelhető egyáltalán, hogy valaki kívülről manipulál ügyészségi anyagokat?
Stumpf András: Az érdekes az, hogy a rendőrségi nyomozás nagyon tisztességesen és nagyon körültekintően zajlott, de a vádiratba aztán nem került bele egy csomó szempont, ami az eredeti rendőrségi nyomozásban benne volt. Ez tény. Ezt évek óta tudjuk. Ha beleveszik a vádiratba azokat a dolgokat, amiket a rendőrség kinyomozott, akkor még csomó minden hús lett volna ezen a csonton.
A Hajdú Péternek adott Varga Judit-nyilatkozattal új szintre lépett a magánéleti dráma. Mi lehet ennek a politikai következménye?
Magyari Péter: Ez a legősibb recept. Elég elolvasni Suetonius ókori római történetíró A Caesarok élete című munkáját. Ha éppen olyan család van hatalmon, amelyik utálta azt a családot, akinek a császáráról be kell számolni, akkor ott az jött ki az életrajzból, hogy a rossz császár rugdosta a terhes feleségét. És ezzel nem akarom azt állítani, hogy Varga Judit hazudik. Bármi megtörténhetett. Csak azt mondom, hogy ez egy toposz, hogyha valakit politikailag el akarunk lehetetleníteni.
Stumpf András: Tudjuk, hogy rossz volt a házasságuk, hiszen elváltak. Általában a jó házasságok nem így érnek véget. De a lényeg az, hogy ez itt csodálatos terelés, hogy erről kell beszélgetni, hogy most akkor ki volt a gonosz a házasságban. Mint valami bulvársorozatban, tényleg. Tegyük föl, hogy minden úgy igaz, ahogy Varga Judit mondja, és ő nagyon szenvedett, szörnyű volt tizenhat éven át. Ez mennyiben is változtat azon, ami a hangfelvételen van? Ami minket, minden magyar állampolgárt érint. […] Arra buzdítanék mindenkit, hogy kollégánk, Magyari Péter cikkére hallgasson: nem kell csomagban fogyasztani ezeket a dolgokat, lehet szolidárisnak lenni Varga Judittal és azt mondani, hogy nagyon-nagyon sajnálja az ember, hogy milyen szörnyű dolgokon kellett átmennie. Ettől még az, amit mint kormánytag, mondott és tett közügyekben, lehet botrány.
Magyar Péter már most a harmadik pólus megépítéséről és rendszerborításról beszél, miközben ebben a pillanatban úgy tűnik, a mozgalma a 2-2,5 milliós Fidesz-bázist nem veszélyezteti. Mit lehet így elérni?
Magyari Péter: 2010 óta mindenféle ellenzéki ötletet láttunk, és aztán mindig fideszes kétharmad lett a vége. […] Ha csupán annyi történik, hogy az ellenzéki oldal címkéit átnevezzük kicsit, és eltoljuk a súlypontokat, akkor abból még simán lehet újabb kétharmad 2026-ban. De ha Magyar Péter nem a harmadik pólus akar lenni, hanem a másik pólus egyedül, akkor hirtelen veszélybe kerülhet az Orbán-kormány stabilitása. Úgy írták át 2011-ben a magyar pártrendszert, hogy nagyon hangsúlyos lett az egyéni képviselők jelentősége, nagyon sok mandátumot lehet szerezni, szemben a kompenzációs listán elérhető helyekkel, másrészt pedig azzal, hogy egyfordulós az egyéni jelöltek megválasztása, és akár egyetlen szavazatos többséggel is el lehet vinni a mandátumot, ezért különösen igaz, hogy aki kicsit nyer, az a végén nagyon nagyot nyer. Tehát matematikailag nagyon-nagyon extrém, nagyon bizarr esetekben jöhetne létre az a helyzet, hogy van három erő, amiből az egyik tud választani, hogy kivel lép koalícióra, és úgy teremt többséget.
