2019. január 18., péntek

TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁG

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2019.01.18.


Elmondom századszor is: a világtörténelem legnagyobb gazságait "törvényesen" hajtották végre. Azokat a törvényeket mindig a gazságok végrehajtói hozták, mely gazemberek ugyanúgy sűrűn hangoztatták, miszerint a törvényeket mindenkinek be kell tartani, ahogyan azt a szájszélnyalogató törpe minoritás szokta fejhangon belekukorékolni a légtérbe. Mely "törvényeknek" éppúgy nem volt semmi közük az alapvető emberi jogokhoz (amiket különböző korok közel 4000 éve, Hammurabi törvényoszlopai óta tartanak fontosnak újra és újra leírni), ahogyan ennek a rablógyilkos bandának sincs itt Magyarországon. Mi 2010. óta törvényen kívüli állapotban élünk, ezt az állapotot a mi birka népünk folyamatosan legitimálja a maga hagyományos emberi normákon nyugvó, többé kevésbé (inkább kevésbé) erkölcsös szokásainak napi használatával - azaz a többség úgy tesz, ahogyan akkor tenne, ha törvényes rend volna az országban.
A szakszervezetek tárgyalni akarnak, betartani a törvényes rendet. Kivel akarnak tárgyalni, miről?
Azt mondják, fél a csúti futballista, most már fél. Persze, hogy fél. Végig fogja rettegni az életét, amióta megszületett, mást sem tesz. Mi várható egy gyáva, mindenre alkalmatlan, törvényeken és emberire hasonlító létformán kívül élő, lángoló gyűlöletrakástól? De úgy különben mi a fenétől félne? A Szél Bernadett és Hadházy Ákos cirkuszi excentrikus duótól meg a néhány tornából felmentettől? Vagy attól a "tömegtől", ami nem éri el a lakosság számának a nulla egész egytized százalékát sem? Az erőszakszervezetek név szerint ismerik mindegyiküket, mindent tudnak róluk, azért nem bántják őket, mert veszélytelenek. Soha a világtörténelem során nem érezhette magát ilyen biztonságban egyetlen despota sem, soha ilyen szilárd nem volt egyetlen diktatórikus berendezkedés sem. Idegállapotomtól függően vagy begurulok vagy nevetek, amikor azt hallom taglalni, ez itt diktatúra-e. Ahhoz nagyon hülyének kell lenni, hogy valakinek ez kérdés legyen. Csak azt kellene észre venni, hogy a diktatórikus módszereket azért nem alkalmazzák minden téren, mert fölösleges és fárasztó. Miért kellene fenyegetődzni? Zavartalanul működik minden, amire berendezkedtek. Azzal szoktuk nyugtatni, biztatni magunkat, hogy az ilyenek váratlanul szoktak összeomlani. Lehet. De ez itt nem fog, mert nincs neki semmi oka az összeomlásra. Ez itt mindenkinek tetszik. Az a néhány hőbörgő direkt jól jön, ha nem volnának, valami hasonlót mesterségesen kellene létrehozni, mert így lehet hivatkozni rájuk, hogy itt még elégedetlenkedők vannak.
Fel tetszik háborodni, mikor a formátlanra hízott alak azt dödögi a baromi beszédhibás hangképző szerveivel, hogy a tüntetőknek nincs társadalmi támogatottságuk. Tetszik sorolni százalékokat. Pedig tényleg nincs. Semmiféle társadalmi támogatottsága nincs semmiféle elégedetlenkedésnek. Hiszen még azok sem érzik, hogy nekik igazuk van, akik elégedetlenek. Az ország feléről beszélnek, hogy ők az országnak már a nagyobbik fele, mondják a másik emberre nézve, hátha kapnak egy helybenhagyó pillantást, annyira bizonytalanok ebben is. Holott nyilvánvaló, hogy ennek a gazember bandának fénykorában, a legnagyobb rajongáskor sem volt harmadnyi támogatottsága, mint ahogyan ahhoz sem kellenek az én hajdanvolt kapcsolataim, hogy valaki tudhassa, tavaly áprilisban a szavazatok töredéke volt az övék, nem érte el az egymilliót sem. Ma mégis minden "mértékadó", azaz velünk egyetértő fórum az ország feléről beszél. Itt nincs diktatúra, a csúti futballista nem antiszemita, viszont tehetséges politikus és így tovább. Egy ilyen népben hol is tetszik keresni a bármilyen támogatottságot?
Majd március 14-én. Esetleg. Ha a kormány méltóztatik engedélyezni. De ha nem, jó lesz nekünk valamelyik szép nyári éjszaka is, majd csöndben maradunk, persze, hogy senkit ne zavarjunk, és ha esetleg sokallni tetszik a félpályás útlezárást, majd kiválasztunk egy jó kis földutat valamelyik patakparton, azt lezárhatjuk, ott a levegő is kellemesen páradús.
Többször mondtam már ezt is: menjen, aki még teheti. Maradunk itt elegen, akik végig nézik az ország kimúlását. Ez a szerencsétlen nép nem méltó és nem alkalmas másra, soha nem is volt, már régen túlélte önmaga minden lehetőségét. Az összeomlás viszonylag gyors lesz és a legkevésbé sem látványos. Leszünk páran, akik megsiratják. Néhány hozzám hasonló vén hülye, akik hajdan tele voltak illúziókkal, akiknek jelentett valamit Vörösmarty és Bartók. Akik ide még folyton haza akartak jönni.
Menjenek innen.

HWR: A MÚLT ÉV LEGFŐBB FEJLEMÉNYE, HOGY AZ EMBERI JOGOK HÍVEI KEMÉNYEN SZEMBESZÁLLNAK A POPULISTÁKKAL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.01.18.


- A kelet-európai államok arra éretlenül kerültek be az EU-ba és ez aláásta a szervezetet, ugyanakkor ha az unió elmismásolja a bevándorlást, akkor még inkább ajtót nyit a demagógok előtt

- Németország és Franciaország meggyengült, már nem képes vezetni az uniót, de az a baj, hogy más sem, ugyanakkor Európa igencsak megosztott a konzervatív nacionalizmus és a toleráns liberalizmus között

- Az EP beint a magyar és a lengyel kormánynak: pénz a jövőben csak akkor jön, ha be tetszik tartani a jogállami normákat és az alapokat nem vágják zsebre a rokonok és a haverok

New York Times

A Human Rigths Watch szerint világszerte egyre erősebb a fellépés az autokratákkal szemben. A nemzetközi jogvédő szervezet éves helyzetértékelése arra a következtetésre jut, hogy az államok, civil szervezetek és népi mozgalmak mind nagyobb ellenállást fejtenek ki a populistákkal szemben, akik korlátozni igyekeznek a szabadságjogokat. A dokumentum úgy véli, hogy ez az elmúlt leglényegesebb fejleménye. A HRW elnöke kifejtette, hogy a demagógok, akik a gyűlöletet és az intoleranciát terjesztik, egy füst alatt táplálják az ellenzéket, amely egyfolytában nyeri a csatákat. Márpedig ez új erőt ad nemzetközi keretekben az emberi jogok védelmének.

A Berlinben közzétett jelentés példaként említi meg, hogy milyen ellenállás tapasztalható Európában a demokrácia elleni támadásokkal szemben, az utcákon, illetve intézményes formákban. Így pl. Magyarországon sokan tüntettek Orbán Viktor fokozottan tekintélyelvű hatalma és a tanszabadság szűkítése miatt. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy autokrataként kifizetődő megszegni az emberi jogokat, mert az érdekeltek így uralmon tudnak maradni, képesek megtömni a zsebüket és kifizethetik a vazallusokat is. Ugyanakkor a jogvédő szervezetek feladata az, hogy ráébresszék a másik felet, hogy a végelszámolásnál sokba kerülhet nekik a jogsértés, ezért azok lassan kezdik visszafogni a visszaéléseket.

De persze azért a kép nem ennyire rózsás, vannak kudarcok is az emberi jogok frontján. Kínában erősödött az elnyomás, jócskán kiterjesztették a köznép megfigyelését és egy millió ujgurt vettek őrizetbe,hogy átneveljék őket, azaz, hogy lemondjanak az iszlám vallásról és etnikai hovatartozásukról. De mivel Kína hatalmas, a világ ezt is lenyeli tőle.

Washington Post

A neves amerikai külpolitikai elemző, Fareed Zakaria úgy látja, hogy az uniót két dolog ásta alá: az egyik az, hogy a Szovjetunió összeomlása után túl gyorsan vette fel a keleti államokat, amikor azok a gazdasági és társadalmi fejlettséget tekintve jócskán elmaradtak a nyugati országoktól. De hát akkor még a cél a piacok kinyitása, a szabályok egységesítése és új növekedési lehetőségek feltárása volt, ám az EU hamarosan elosztó hálózattá vált, azaz a tehetős nyugati tagoktól a feltörekvő államokhoz csoportosítja át a pénzeket. A magyar gazdaság még most is a GDP 3 százalékának megfelelő összeget kap Brüsszeltől.

A gazdag és szegény Európa közötti szakadék elkerülhetetlenül vezetett azután a migrációs válsághoz. 10 év alatt kétmillió lengyel települt át Nagy-Britanniába, illetve ugyanennyi román ment olasz és spanyol földre. Ennek tudatában kell azt nézni, hogy négy éve több mint egymillió közel- és közép-keleti menekült özönlött a földrészre. A bevándorlástól való félelem hatalmas lökést adott a szélsőjobbos nacionalistáknak, akik lejáratják a fennálló rendet, hiszen azt teszik felelőssé az ellenőrzés nélküli népvándorlásért.

A másik ok az euró, miután az egységes pénzügyi rendszert kényszerít 19 országra, ám azok költségvetési rendszere igencsak eltérő. Így amikor beüt a válság, a bajba kerülő országok nem tudnak mit tenni, ami azután stagnálást és politikai lázadást vált ki. Európának ki kell használnia a Brexitet, hogy számba vegye a dolgok állását, hogy mi sikeredett félre. Vissza kell térnie alapelveihez, és meg kell néznie, hogy mi az, ami jelenleg nem működik. A földrész ugyanis megfeneklik. Márpedig az EU az USÁ-val együtt a fő motor a világban a nyitott piacok, a demokrácia, a szabadság és törvény, az emberi jogok és az általános jólét számára. Ezek az értékek leomlanak, ha a két központ közül bármelyik még jobban meginog...

HAZUDNI RENDÜLETLENÜL

FÜHÜ
Szerző: FÜHÜ / ARA-KOVÁCS ATTILA
2019.01.18.


Talán mégsem olyannyira kifizetődő a sorosozás s talán mégiscsak túl költséges Horthy-örökösnek lenni.

Még, hogy Magyarország nem a következmények országa. Dehogynem, s még csak ezután lesz igazán azzá.

Talán nem volt véletlen, hogy épp akkor, amikor Orbán Viktor ismételten hatalomra került, ráadásul kétharmaddal – ez a gyászos 2010-es évben történt –, Magyarországról elszármazott, zömében amerikai, kanadai és ausztrál, valamint izraeli, s néhány magyarországi személy csoportos pert indított Magyarország és a MÁV ellen, rokonaik és a személyesen ellenük elkövetett bűnökért az 1941-1945-ös periódusban. Mint tudjuk több, mint félmillió magyar zsidó vesztette ekkor életét különböző haláltáborokban, elsősorban Auschwitzban. Nem feltétlenül lehetett véletlen az időzítés, hisz az egy ideje már a Jobbikot is szélsőjobbról előző Fidesz érzékelhetően a Horthy-kurzus egyedüli örökösének nyilvánította magát.

Mára az a feltételezés, hogy a per és a magyar kormány szélsőjobbra tolódása között van valamilyen összefüggés, bizonyossággá vált. Míg a csoport perigényét korábban egy chicagói bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy az 1947-ben megkötött párizsi békeszerződés kizárja egy efféle követelést a magyar állammal szemben, addig ezt a döntést most az amerikai Fellebbviteli Bíróság – a Legfelsőbb Bíróság mellett a másik legfőbb jogi fórum – megsemmisítette. Amint a kereset végigfut és végleges döntés születik, a magyar kormánynak és a MÁV-nak súlyos tízmilliárdokat kell majd fizetnie, természetesen dollárban, nem csak a gyilkosságok és kínzások, de az elkobzott vagyonok miatt is...

DIKTÁTOR A SZÍNPADON

MAGYAR HANG
Szerző: PETHŐ TIBOR
2019.01.18.



Diktatúrává változott Magyarország. Vagy mégsem? Hogyan lehetne hitelesen megragadni színpadon mindazt, ami ma idehaza velünk (és többnyire nélkülünk) történik? Mi okozza passzivitásunkat, ha tiltakozni kell, mitől olyan bonyolult a NER (miközben bizonyos vonásaiban primitív módon egyszerű)? Miért nem tudunk hitelesen beszélni arról, ami ma Magyarországon uralkodik? Erre próbáltunk meg két nemrégiben bemutatott előadás nyomán választ találni...

Ízlelgetem a szót: diktátor. A Római Köztársaságtól eredő kifejezést az utókor tette félelmetessé, növesztette a türannosszal, a zsarnokkal azonos jelentésűvé. Diktátor – látom a Vígszínház óriási plakátján, amely a 2018-as, a demokrácia külső jegyeit hordozó Magyarországon egészen világos üzenet.

A darab egyébként az ikonikus Chaplin-film alapján készült, hazai ősbemutatóját most tartották. Mai szemmel az 1940-es mozi – valljuk be őszintén – erősen középszerű, sokszor idétlen tréfákon alapuló alkotás. A némafilmes hőskorból érkező Chaplin (itt kettős szerepben, mint zsidó borbély és mint Hinkel diktátor – a Pfujrer – látható) zavarbaejtően nem találja helyét a hangos korszakban. Botladozik, kétségbeesetten ismételgeti korábban hatásos, ám a harmincas–negyvenes évek mozivilágában már érvénytelenné vált patronjait. A kölyök, az Aranyláz, a Modern idők keménykalapos hőse önmaga árnyékává vált első hangosfilmjében. Nem beszélve arról, hogy mára Hitlerről való beszédmódja is erősen meghaladott. Ami mégis figyelemre méltóvá teszi az A diktátort, az a népirtó zsarnokkal szembeni, a korban kivételes bátorsága...


MOST SZEMBESÜLNEK A MAGYAR VÁROSOK A FIDESZES VILÁG HÁTRÁNYAIVAL

HVG ONLINE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2019.01.18.


Az elszabadult építőipari árak miatt sorra dobja vissza a kormány a megyei jogú városok támogatási kérelmeit, ami azzal jár, máról holnapra le kell fújni vagy el kell halasztani közbeszerzéseket. Legutóbb a székesfehérvári polgármester kérte ki magának a Facebookon, hogy nincs, aki dolgozzon a városban, így nem tudni, mikor bővülhet tovább a megyei kórház és lehet kész az új jégkorongcsarnok. A vesztesek között van Veszprém és Szekszárd is.

Az építőipar bedönti a Modern Városok Programot? – ezzel a címmel kongatta meg a vészharangot az interneten a székesfehérvári polgármester. Cser-Palkovics András a Facebookon fakadt ki, miután a kormány két, a Modern Városok Program keretében beígért beruházást is elmeszelt. Az egyik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új épületének felépítése, amelyet a Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltségébe tartozó Fejér B. Á. L. Zrt., valamint az Épkar Zrt. építhetett volna meg 18 milliárd forintért. A másik az Alba Volán jégkorongcsapat jégcsarnoka, az Alba Aréna, ahol a tervek szerint 6 ezer ember férne el, ehhez hasonló multifunkciós csarnok csak egy van az országban: a Papp László Sportaréna. A beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt, a Market Építő Zrt.-t hívta meg az önkormányzat. Az Orbán Viktort is reptető Garancsi István cége a becsült árnál 7 milliárddal többért, 25,7 milliárd forintért vállalta a munkát.

Megkérdeztük Cser-Palkovics András polgármestert, hogy
- mennyi plusz pénzt szerettek volna még kapni a kormánytól a fejlesztésekre?
- mire költötték volna ezt a pénzt?
- pénz híján mennyit csúszhatnak a beruházások?

Azt a választ kaptuk, hogy a polgármester a témával kapcsolatos álláspontját teljes egészében ismertette a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében, további kiegészítést nem szeretne tenni...

ÖSSZEFOGTAK AZ ELLENZÉKI KÉPVISELŐNŐK NAGY BLANKA GIMNAZISTÁÉRT

INDEX
Szerző: BP
2019.01.18.


Ellenzéki képviselők levelet írtak Nagy Blankának, annak a kiskunfélegyházi gimnazista lánynak, aki tavaly decemberben Budapesten, majd Kecskeméten is felszólalt a „rabszolgatörvény” elleni tüntetéseken.

A napokban a teljes kormánypárti, központi média gyalázni kezdte, hazugságokat terjesztettek róla többek között az iskolai teljesítményéről.

Ellenzéki képviselőnők írtak a védelmében bátorító levelet neki:

„Szeretnénk néhány támogató, bátorító szót mondani neked. Nem ismerünk, nem tudjuk valójában ki vagy, egy dolgot tudunk: iszonyatosan bántanak mostanában, mert volt bátorságod gimnazistaként pár mondatot mondani szívedből, lelkedből saját országod kormányáról. Voltak benne erős szavak, mondatok. Mi is szoktunk ilyeneket használni időnként. Nincs ezzel baj. A baj azokkal van, akik most bántanak, gyaláznak téged.

Tudod szerintünk mindegy, hogy igazad van-e vagy sem. Nekünk sincs mindig igazunk. De jogod és jogunk van ahhoz, hogy nyilvánosan beszéljünk hazánkról. Úgy, ahogy gondolkodunk róla.

A magyar Országgyűlés képviselőnőiként azt mondjuk neked, hogy nagyszerű ember vagy. Nem a valamelyik tantárgyból elért jegyed, hanem tisztességed, emberi becsületed, helytállásod, bátorságod minősít. És ezekből nálunk most ötöst kaptál. Ismeretlenül is becsülve fejezzük ki tiszteletünket és kívánunk neked erőt megküzdeni a saját ügyedet, ami a mi ügyünk is”.

A levelet Bangóné Borbély Ildikó, Bősz Anett, Demeter Márta, Gurmai Zita, Hohn Krisztina, Kunhalmi Ágnes, Potocskáné Kőrösi Anita, Schmuck Erzsébet, Szabó Tímea, Szél Bernadett, Vadai Ágnes és Varga-Damm Andrea írták alá, tehát az összes ellenzéki párt női parlamenti képviselői.

EGYÜTT MOZDUL A VIDÉK A FŐVÁROSSAL, FOLYTATÓDIK A TÜNTETÉSHULLÁM

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Z. Á.
2019.01.18.


Magyarországon több mint húsz, Nyugat-Európában tizenkét városban tartanak kormányellenes demonstrációt a hétvégén.

Nemcsak a fővárosban folytatódik a tavaly decemberben indult tüntetéshullám: az összes megyeszékhelyen szerveznek megmozdulásokat a hétvégére. Az események szervezői mindenhol szakszervezetek. Szegeden indul "Az álljon le az ország" gyűjtőnevű országos akciósorozat, a csongrádi megyeszékhelyen péntek délután "sétálós" demonstrációt tartanak, majd egy nyílt levelet adnak át a szakszervezetek a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének. A Facebook-oldaluk szerint az esemény iránt 1500-an érdeklődnek. Salgótarjánban autós felvonulást és félpályás útlezárást terveznek szombatra. Szekszárdon és Győrben is útlezárásokkal fejezik ki nemtetszésüket a tüntetők. Összesen több mint 20 magyarországi városban fognak tüntetni a kormány ellen. 

Országosan ismert politikusok a tatabányai demonstráción beszélnek majd. Itt szólal fel a szocialista Kunhalmi Ágnes, a párbeszédes Szabó Tímea, a DK-s Vadai Ágnes, a jobbikos Varga-Damm Andrea, az LMP-s Demeter Márta, illetve beszédet mond Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), valamint Boross Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKSZSZ) vezetője...

INTERJÚ A FARKASSAL, AKI ÁLLÍTÓLAG MEGETTE PIROSKÁT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- KLASSZIKUSOK
Szerző: ROMHÁNYI JÓZSEF
2019.01.18.


Az Uj Bárány riportere felkereste Ordast.
Interjút kér. Én leközlöm. Olvasd.
– Igaz volna ama vád,
hogy ön orvul elfogyasztott egy egész nyers nagymamát?
– Egy nagymamát? Egy grammot se!
Ez az egész csak Grimm-mese!
– Hogy Piroskát Ön falta fel, talán az is hamis vád?
Nem hagyott meg belőle mást, csak egy fél pár harisnyát!
– Hogy én őt ruhástul? Mit ki nem eszeltek!
Én még az almát is hámozva eszem meg.
– Furcsa, hogy a kunyhóban, hol megevődtek mindketten,
mégis piros farkasnyálnyom díszeleg a parketten.
– Az úgy történt, hogy ők aznap meghívtak a viskóba.
Nagyon finom uzsonna volt, szamóca és piskóta,
s mivelhogy én evés közben állandóan vicsorgok,
a vérveres szamócalé a pofámból kicsorgott.
– Én úgy tudtam, Önnél szabály,
hogy csak friss húsárut zabál.
– Kacsa! Füvet rágok lomhán legelészve,
zsengét, hogy a gyenge gyomrom megeméssze.
– És meddig lesz Önnél a juhhús is tiltva?
– Eddig! De erről már nem írhatsz, te birka!

MENNYIBE KERÜL VALÓJÁBAN A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGY?

PÉNZ BESZÉL BLOG
Szerző: KOHANECZ MARGÓ
2019.01.18.


Ahhoz képest, hogy Magyarországon elviekben teljes körű társadalombiztosítási rendszer működik, nagyon sokat költünk a járulékokon felül is saját pénzünkből az egészségünkre. A kiadások egyharmadát magánforrásból költjük el, a beteg által közvetlenül teljesített kiadások pedig szintén jelentős 29 százalékot tesznek ki a hazai egészségügyben. Mindkét érték magasnak mondható, a magánforrás aránya az EU-ban 23 százalék, a közvetlenül a beteg általi kifizetéseké pedig 15 százalék.

A jelenség hátterében az áll, hogy Magyarországon a magán és az állami ellátás nem kiegészíti egymást, hanem egymás alternatívái. Így a rendszer nagymértékben hagyatkozik a beteg által teljesített kifizetésekre. Ennek következtében sérül az egészségügyi esélyegyenlőség elve: a tehetősebbek hálapénzt fizetnek vagy magánba mennek, a szegények pedig lassan kiszorulnak az ellátásból.

Versenytárs vagy felmentő sereg?

A két rendszer párhuzamos létezése versengésként és együttműködésként is leírható. Az előbbi megközelítés azt hangsúlyozza, hogy a magánegészségügy erőforrásokat szív el az államitól, elszívja a munkaerőt, kisajátítja magának a megtérülő beavatkozásokat, és otthagyja a veszteséges kezeléseket. A másik narratíva szerint a magánegészségügy valójában tehermentesíti az államit, ahol magasak a várakozási idők és elégtelenek a kapacitások, tehát rá is szorul erre. Mindkettő mellett lehet érvelni és mindkettő cáfolható is.

A magánegészségügy kétségtelen vonzereje, hogy gyorsabb kezelést, több figyelmet, tájékoztatást, jobb bánásmódot ígér, és mindezt egy előre megállapított összegért teszi. A hálapénz esetében a motivációk zavarosabbak: a jó ellátás, a korrekt tájékoztatás és a soron kívüliség itt is szerepet játszik, de a kényelmi szempontok és a jobb ellátás sokszor nem érvényesíthetőek. A legfontosabb döntési szempont a betegek szemében valószínűleg a gyors hozzáférés, hiszen a magán szolgáltatásokat igénybe vevő páciensek jelentős része a munkaerőpiacon aktív, tipikusan A-B státuszú, 45 év alatti dolgozó.

Azonban a hátrányok is jól láthatóak. A rendszer szolidaritási szintje alacsony, mert a hozzáférés nagymértékben függ a fizetőképességtől. Ráadásul háttérbe szorul az „egészség nyereség”, mint a terápiák kiválasztásának legfontosabb szempontja, ennek szerepét a magánszférában átveheti a profitabilitás. Gyakori jelenség a „lefölözés”, vagyis a veszteséges tevékenységek átirányítása az állami szférába, valamint a dupla fizetés, vagyis az, hogy a beteg olyan ellátást vesz igénybe, ami az állami rendszerben is hozzáférhető lenne, így praktikusan kétszer fizet az ellátásért. A hátrányok közül pedig talán a legszembetűnőbb, hogy az orvosok több helyen dolgoznak, túlterheltek, fáradtak, emocionális képességeik csökkennek...

DOLLÁRTÍZMILLIÁRDOS BÜNTETÉSSEL TUDATOSÍTANÁK A MAGYAROKBAN, MI TÖRTÉNT A HORTHY-RENDSZERBEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.01.18.



"Az amerikai Fellebbviteli Bíróság által most befogadott perben Magyarországnak több tízmilliárd dollárt kell majd fizetnie a népirtásban való részvételért. A felperesek ügyvédje azt reméli, hogy ha más nem, akkor ez a bődületes anyagi kártérítés szembesíti a magyarokat azzal, hogy mi a Horthy-rendszer, és tudatosítja bennük, mi történt a Horthy-rendszerben."

Magyarország népe közönnyel nézi, ahogy Orbán újraépíti a Horthy-rendszert. Ugyanolyan közönnyel, mint ahogy az elhurcolt zsidók menetét nézte a függönyök és lehúzott redőnyök mögül. Azóta sem tudatosult a magyarokban, hogy mi volt a Horthy-rendszer. Nem fogták fel, hogy mi történt. Nem gondoltak bele, hogy annak a rendszernek az ideológiája alapján lemészároltattak félmillió embert. Akik a szomszédaik voltak. Akkor sem tettek semmit, most sem tesznek semmit.

Annál is inkább, mert a per és az Orbán által feltámasztott horthyzmus között szoros kapcsolat van. Ez derül ki Ara-Kovács Attila “Hazudni rendületlenül” című írásából, amelyben azt írja, hogy “Talán mégsem olyannyira kifizetődő a Soros-ozás s talán mégiscsak túl költséges Horthy-örökösnek lenni”. Magyarországról elszármazott, zömében amerikai, kanadai és ausztrál, valamint izraeli, s néhány magyarországi személy csoportos pert indított Magyarország és a MÁV ellen, rokonaik és a személyesen ellenük a Horthy-rendszerben elkövetett bűnökért. Félmillió magyar zsidó vesztette életét különböző haláltáborokban, elsősorban Auschwitzban. A népirtásban tevékenyen részt vett a magyar állam, a csendőrség, a köztisztviselők és a Magyar Államvasutak. Nélkülük ezt a mészárlást nem lehetett volna végrehajtani.

Ara-Kovács Attila szerint a magyar állam és a MÁV ellen indított pernek, valamint a per amerikai befogadásának köze van ahhoz, hogy Orbán Viktor újraépíti a Horthy-rendszert, amely a népirtást előkészítette, a vidéki magyar zsidóságot gettókba gyűjtötte, kegyetlenül bevagonírozta, és a biztos halálba küldte. Vagyonukat elkobozta, elrabolta, és pontosan tudta, hogy azokat a tulajdonosok már soha nem fogják keresni. Ara-Kovács Attila szerint “mára az a feltételezés, hogy a per és a magyar kormány szélsőjobbra tolódása között van valamilyen összefüggés, bizonyossággá vált. Míg a csoport perigényét korábban egy chicagói bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy az 1947-ben megkötött párizsi békeszerződés kizár egy efféle követelést a magyar állammal szemben, addig ezt a döntést most az amerikai Fellebbviteli Bíróság – a Legfelsőbb Bíróság mellett a másik legfőbb jogi fórum – megsemmisítette. Amint a kereset végigfut és végleges döntés születik, a magyar kormánynak és a MÁV-nak súlyos tízmilliárdokat kell majd fizetnie, természetesen dollárban, nem csak a gyilkosságok és kínzások, de az elkobzott vagyonok miatt is.”...


NEM AKART DNS.MINTÁT ADNI AZ ORBÁN RÁHEL ESKÜVŐJÉN ELLOPOTT MOBILOK ÜGYÉBEN, MOST ÚGY ÉRZI NINCS SZERENCSÉJE A RENDŐRSÉGGEL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.01.17.


Nem nyomoz a rendőrség abban az ügyben, amelyben egy weboldal feltörését jelezték számukra. A feljelentő az a Csókási László volt, akinek nem tetszett, hogy az Orbán Ráhel esküvőjén történt mobillopás miatt DNS-minta adására kényszerítette őt és másokat is a Nemzeti Nyomozó Iroda...

...Csókási László, mint megjegyezte, számított arra, hogy nem fogják megtalálni az illetőt, vagy illetőket. De azért az meglepte, hogy a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, ezért az eljárást megszüntették.

A férfi felidézte a T-Systems esetét, amikor egy diák úgy vett „ingyen” bérletet, hogy nem tört fel kódot, hanem kiválasztotta azt, hogy 50 forint legyen a bérlet ára, mert az applikációt úgy csinálták meg, hogy ezt meg lehetett tenni, aztán ezt a diákot előállította a rendőrség. Majd – mint emlékezetes – a diák szólt „a BKK-nak, hogy szar a rendszere”.

Csókási ehhez gúnyosan hozzátette: „Jah, hogy kiberbűnözés elleni osztálya is van a Nemzeti nyomozó Irodának?” Ezzel arra célzott, hogy lenne olyan szervezet, amely az ügyében eljárhatott volna, de semmi nem történt. A férfi megjegyezte azt is, hogy nem utálja a rendőröket, lévén, hogy vannak rendőrismerősei, mivel az Adyligeti rendőrszakközépből szerelt le.

Ugyanakkor szerinte egy korrupt rendszerben nincsen normális rendőrség. A testület tagjai pedig jelenleg szerinte négy dologra alkalmasak: vegzálni a hajléktalanokat, asszisztálni a kilakoltatásokhoz, védeni a korrupt politikát és büntetni az autósokat, hogy teljesítsék a kapitányságok által előírt havi büntetési kvótát.

A nyomozás megszüntetése ellen persze Csókási László élhetne panasszal. De mint megjegyzi, felesleges lenne, mert kapna egy elutasító határozatot. „Kösz, ezért inkább ne vágjunk ki fákat!”

"NEM HISZEK A TANTERVEKBEN, NEM EZEK VEZÉRLIK AZ ISKOLÁKAT"

HVG ONLINE / ÉLET+STÍLUS
Szerző: BALLA ISTVÁN
2019.01.18.


Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg.hu-nak adott interjúban a nemrég a pécs-somogyi iskolától elköszönt Csovcsics Erika. A korábban 10 évig a Gandhi Gimnáziumot vezető pedagógus szerint együtt kell tanítani a roma gyerekeket a többségi gyerekekkel. Interjú.

Pécs egyik külső területén, Somogyban működik egy általános iskola, amelyben négy éve olyan innováció indult, amelynek eredményeképp az intézmény egyre népszerűbb lett, javult az oktatás színvonala, a – már nem csak roma – diákok örömmel jártak, a szülők elégedettek voltak. Ám – mint az Index cikke nyomán mi is beszámoltunk róla – a helyi tankerület a változást elindító korábbi főigazgatónak először nem adott megbízást a kis iskola vezetésére, majd a benyújtott pályázatát is elutasította. Csovcsics Erika egy darabig még tanárként folytatta a munkáját ott, de végül a hagyományos (eredménytelen) útra visszatérő intézményből távozott.

hvg.hu: Azt nyilatkozta, hogy állami keretek között a pécs-somogyihoz hasonló esélyteremtő, a gyerekek egyéni igényeire figyelő iskolát csinálni nem lehet. Miért?

Csovcsics Erika: Nekem mindenesetre nem sikerült. Örülnék, ha lehetne, mert ez lenne a normális, ugyanis az állam feladata a gyerekek oktatásához szükséges feltételek biztosítása. Azért mentem négy éve a Pécs-Somogyi Iskolába pedagógiai vezetőnek, mert kihívásnak gondoltam, hogy ott valamit alkotni kell. Eltérő az igazgatói felfogásom az állami rendszerben megszokott vezetői felfogástól. Én inkább egy innovatív, menedzser szemléletet képzelek el ebben a pozícióban. Természetesen szükség van a bürokratikus, adminisztratív munkára is. De ritkán van meg egy emberben ez a két oldal. Az állami rendszer jobban elismeri és megköveteli az adminisztratív teendőket, és emellett nincs idő az innovációra. Nem azt állítom tehát, hogy nem engedik az állami iskolákban az innovációt, hanem azt, hogy nincs erre tér, idő...

A MAGYAR KORMÁNY KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁST KEZDEMÉNYEZ AUSZTRIA ELLEN - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.01.18.


A New York Times közli az AP amerikai hírügynökség tudósítását arról, hogy az európai törvényhozók – a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzete miatt aggódva – fel akarják függeszteni az EU-források folyósítását azoknak az országoknak, ahol a hatalom beavatkozik a bíróságok ügyeibe, illetve ahol nem lépnek fel a korrupció, az adócsalások, illetve az uniós pénzek jogellenes felhasználása ellen.

Tegnap az Európai Parlament 397-158 arányban, 69 tartózkodás mellett megszavazta az erről szóló szabályozástervezetet – amit ezután még el kell fogadniuk a tagállamoknak is.

Az elképzelések szerint az Európai Bizottság független szakértők véleménye alapján állapíthatná meg a jogállamisági hiányosságok meglétét egyes tagállamokban. Az uniós végrehajtó testület döntene a büntetés szükséges mértékéről, és a lehetséges szankciók között szerepelne a tagállamoknak szánt költségvetési támogatások felfüggesztése vagy csökkentése. Az AP tudósítása szerint mindez az unió hosszú távú keretköltségvetéséről folyó tárgyalásokba illeszkedik. E tárgyalások várhatóan idén ősszel zárulnak le.

Ugyanerről a témáról írva a Politico című amerikai portál európai kiadása – az elfogadott szöveg finn társjelentéstevőjének a megállapításait ismertetve - azt emeli ki, hogy a leadott szavazatok elemzése kelet-nyugati megosztottságra világít rá. Az euroszkeptikusként emlegetett EP-képviselők azzal vádolták az Európai Bizottságot, hogy ezzel az elképzeléssel be kíván avatkozni a tagállamok belügyeibe. Az Európai Néppárt, a Fidesz pártcsaládja hivatalosan támogatta a javaslatot, de a néppárti EP-képviselők megosztottnak mutatkoztak: 139-en szavaztak az előterjesztésre, 24-en voltak ellene,15-en tartózkodtak, 40-en pedig egyáltalán nem szavaztak. Ellenszavazatot adtak le a fideszesek mellett a romániai magyar EP-képviselők, valamint a horvát, szlovén és szlovák néppárti EP-képviselők közül is többen. Az egyetlen nyugat-európai néppárti politikus, aki a tervezet ellen voksolt, Brice Hortefeux, a francia köztársaságpártiak EP-képviselője volt...

HADHÁZY: SZERVEZETT CSALÁS FOLYIK AZ EFOP-PROJEKTEK HÁTTERÉBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2019.01.17.


Kopipésztelt, azaz minden valószínűség szerint másolt, egy kaptafára készülő projektleírásokra bukkant Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az EFOP-transznacionális együttműködések program nyertesei között. A politikus, ha már „egyéb okból” a köztévé székházában tartózkodik, ott tartotta meg szokásos Korrupcióinfóját.

Az EFOP-projekt célja papíron „a közszolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztése, esélyteremtő szerepének javítása”, erre a célra 30-50 millió forint kérhető, összesen 109 pályázat minősült sikeresnek.

Hadházy már korábban is gyanakodott a projektre, a Zombai Romákért Egyesület 50 milliós projektjén keresztül mutatta be a program gyenge pontjait és vázolta aggályait. Például azt, hogy fejenként 700 ezer forint „ajándékpénzt” kaphatna minden zombai roma ebből az összegből, ehelyett workshopokra, rendezvényekre, tanulmányutakra megy a pénz.

Ezután az Átlátszó találomra kiválasztott 11 nyertest, akiktől közérdekű adatigénylésben kérte a pályázatuk alapján megkötött szerződéseik listáját. Az eredmény lesújtó volt: a 11-ből ketten válaszoltak, a többiek a fülük botját sem mozdították. Ellenben kiderült, meglehetősen fantomgyanús civil szervezetek is szép számmal akadnak a közpénzzel megtoltak között:...

HOGY ENNEK A SÜKET, VAK, MINDENTŐL ELRUGASZKODOTT MENETELÉSNEK MI LESZ A VÉGE...

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.01.18.


Üdvözlöm a tisztelt olvasóközönséget! Nem értettem egészen pontosan, hogy akkor most mi a szent szar van ezzel a sztrájkkal. Ugye nem az van vele, hogy még mindig reménykednek a szeretve szeretett érintettek (közszolgálati szakszervezetek) abban, hogy Orbán Viktor méltóztatik nem egyszerűen csak szóba állni, de lehetőleg meg is állapodni velük a követeléseikről? És ha ez valamilyen rejtélyes oknál fogva mégsem következne be (és ugye, ismerve a páciens elmúlt 30 évben tapasztalt viselkedését, ez aligha fordulhat elő… ja, de), akkor majd március 14-én országosan beszüntetik ők a munkát. Jó, persze, értem én, hogy szimbolikus a dátum, meg hogy 12 pont, meg a törvények tiszteletben tartása, de valahogy mégsem értem. Mert az világosan látszott már decemberben is, hogy itt semmiféle hajlandóság nem lesz a kormányban a párbeszédre (még a látszat kedvéért sem), hálából a kormány milliárdos médiagépezete napi 24 órában köszörüli a nyelvét azokon, akiknek elegük van ebből is, mindenből is. Ha jól értettem a tegnapi sajtótájékoztatón elhangzottakat, a saját apparátusát működésben tartó munkavállalóit is halálra szívatja a kormány (nem csak mindenki mást), és ehhez képest január 17-én kiderül, hogy az országos sztrájk l e h e t s é g e s időpontja március 14-e, a hosszú hétvégébe csomagolt, évek óta következetesen elfideszesített nemzeti ünnep előestéje. Ez számomra leginkább egy dolgot jelent: még mindig nem fáj eléggé.

Ehhes képest annyival vagyunk előrébb, hogy Győrben két órás figyelmeztető sztrájkot hirdetett péntek délelőttre az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ), miután a csütörtöki sztrájkbizottsági értekezleten egyhangúan elutasították az Audi Hungaria Zrt. bérajánlatát – ezt közölte csütörtök este az érdekképviselet (via MTI).

Apropó MTI. Azt azért szeretném kiemelni, hogy miközben a propaganda azon vergődik minden létező fronton (és van belőle néhány), hogy a hívek agyába égesse: semmiféle probléma nincs, az elégedetlenségnek nincs társadalmi támogatottsága, csak egy idióta kisebbség hőbörög, akik amúgy sem számítanak, a rabszolgatörvénnyel szembeni felháborodást nem indokolja semmi, nőnek a bérek, a nyugdíjasok megfogták a jóistenke lábát, csak az nem dolgozik, aki nem akar és egy 18 éves gimnazistában megtalálták minden bajok magyarázatát, a felcsúti küldetéstudat titokban Fehéroroszországban, Európa utolsó igazi diktarújában építi a magyar jövőt.

Nincs ennél cinikusabb, önleleplezőbb tényállás jelenleg: az állami-fideszes hírügynökség úgy számolt be Szijjártó Péter – ezekre a napokra időzített – fehéroroszországi diplomáciai turnéjáról, hogy kimaradt belőle a kvintesszencia. Az tudniillik, hogy Orbánt februárra hivatalos látogatásra várják Minszkbe, ahol várhatóan ismét találkozik az Európa utolsó diktátorának tartott Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel. Az már gyakorlatilag alapvetés, hogy ha Putyinnal nem találkozik évente legalább egyszer, akkor nem érzi jól magát, viszketni kezd és kiütései lesznek (nyugika: a derék orosz demokrata példakép idén is meglátogatja Moszkva felcsúti külvárosának atyaúristenét), de azért az elég groteszk, hogy miközben a fehérorosz hírügynökség Szijjártó látogatásának legfontosabb eredményeként tálalta a 2019-re várható Orbán-meghívást, itthon titkolóznak a világraszóló sikerrel. Miért is? Csak nem azért, mert a Gruevszki nevű köztörvényest világ szégyenére fehérorosz segítséggel csempészték, lopták Budapestre? Szarszagot érzek már megint...

MIKÖZBEN CSECSENFÖLDÖN EMBEREKET GYILKOLNAK MEG HOMOSZEXUALITÁSUK MIATT, A MAGYAR KÖZTÉVÉ HOMOFÓB NÉPBUTÍTÁST MŰVEL

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2019.01.18.


Éppen tegnapi hír: 4 ember halt bele a teljhatalmú csecsen elnök, Ramzan Kadirov rendőrségének ütlegeibe és kínzásába, és a helyi érdekű diktátor LMBT-ellenes kampányának legújabb hulláma keretében összesen negyven embert fogtak le csupán nemi hovatartozásuk miatt.

A 4 halálesettel kapcsolatban a Guardian például azt írja, a nemzetközi nyomás, amely az elmúlt évben a homoszexuális, leszbikus embereket szabályosan politikailag üldöző és sokszor emiatt őket meg is semmisítő rezsim és védelmezője, Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen indult, egyáltalán nem tántorította el a csecsen rendőrséget és Kadirovot rémtetteiktől, azok éppen december végén kezdtek bele az újabb letartóztatási hullámba.
Az amúgy is mostanában mélypontját élő nemzetközi diplomácia „nyomásgyakorlása” tehát esetükben szó szerint annyit ért, mint halottnak a csók.

Ez a helyzet már önmagában is borzongást, mélységes megütközést kellene, hogy kiváltson itthon is, és noha sok aljasságot el tudunk már képzelni az orbánista propagandagépezet által már régen elhódított MTVA munkatársaitól is (elég ha csak az M1 rendszeres „migránshíradóira” gondolunk és utalunk itt), az a teljesítmény amelyet Trombitás Kristóf és Szőnyi Szilárd, a szép emlékű régi Heti Válasz egykori szerkesztöje előadtak, még ebből a mezőnyből is alulról lóg ki.

Vessünk csak egy pillantást a 444 tegnapi összefoglalójára a műsorból, így annak megtekintését akár meg is spórolhatjuk. Már a téma, az LMBT-emberek mindennapjai és annak felkonferálása is vérforraló:

A legkevésbé gondolunk viszont azokra, akik ebben az állapotban(?), betegségben(?), másságban(?) kell, hogy éljenek nap, mint nap.

Noha mindezt újból elismételni igencsak fárasztó, emberek nemi identitása a magát valamennyire is komolyan vevő tudomány számára már évtizedek óta nem „betegség” és nem okoz önmagában szenvedést...

ÚJABB BONBON AZ ÁLLAMPAPÍRBA FEKTETŐKNEK - MÁR AZ ÁLLAMI SARCOT SEM KELL FIZETNI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.01.18.


Nemcsak a piacinál jóval magasabb kamatokkal, hanem olcsóbb pénzmozgatással is ösztönöznék a lakosságot az állampapírok vásárlására. A Babakötvény kamata februártól 5,8 százalék lesz, az ötéves államkötvény pedig hamarosan 4,5 százalékot fizet. 

Elvileg januártól olcsóbban utalhatnak a befektetők pénzt az államkincstárhoz és vissza a bankba, ennek a tranzakciós illetékét ugyanis eltörölték. Mint megírtuk, a tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény alapján 2019. január 1-jétől nem kell a 0,3 százalékos, de maximum 6 ezer forintos adót befizetniük a bankoknak a magánszemélyek 20 ezer forintot nem meghaladó átutalásai, a SZÉP-kártyára utalás és a magánszemélyek kincstárnál vezetett, állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet után.

Az állam ezzel is ösztönözné ugyanis az állampapírok vásárlását, sőt azt szeretné, ha a lakosság ezt egyenesen a kincstárnál tenné. A Magyar Államkincstárnál díjmentes a számlavezetés, nincsenek tranzakciós díjak az állampapírok vásárlásakor. Ugyanakkor eddig dilemmát okozhatott a megtakarítóknak, hogy megéri-e átutalni a pénzt a kincstárhoz, ott állampapírt venni, majd ha szükség van rá, akkor visszautalni a bankba, vagy készpénzben kivenni a kincstárból. Egyrészt pénzbe került a banki utalás, másrészt a kincstár is elkérte a tranzakciós illetéket (0,3 százalék, maximum 6 ezer Ft) a bankhoz utalás vagy a készpénzfelvét után (ez utóbbi is csak 0,3 százalék, maximum 6 ezer forint, szemben a bankok 0,6 százalékával). A másik lehetőség, hogy bankban vásárolunk állampapírt, ezt azonban csak értékpapírszámlán tehetjük, aminek ugyancsak vannak költségei...

MENNYIRE BEFOGADÓK A KANADAIAK?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Ákos
2019.11.18.


A címben feltett kérdésre az első, szinte ösztönös válasz az, hogy nagyon, hiszen az észak-amerikai ország egyike a bevándorlók irányába talán leginkább nyitott helyeknek a nagyvilágban. Azonban ebben az esetben is érdemes kissé megkapargatni a felszínt. Ezt tette ebben az írásban Ákos is, kérdés, változik-e a kép a poszt végére.

“Észak-Amerika és benne Kanada múltja szorosan összefügg a migrációval, ezért a társadalom alapvetően befogadó.

Ez volt az én képem Kanadáról, amikor azon gondoltunk Magyarországon, hogy melyik országba költözzünk. Most, hogy másfél éve élünk az országban, van már némi tapasztalatom az ügyben, de ezek megosztása előtt néhány adat arról, hogy mégis mekkora bevándorlásról beszélünk....

EZT ÍGY EGYRE NEHEZEBB LESZ TELJESÍTENIÜK ORBÁNÉKNAK

MFOR
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2019.01.18.


Ha csak egy hajszállal is, de ismét távolabb kerültünk az Európa 2020 stratégiában rögzített céltól a korai iskolaelhagyók arányát tekintve.

Tovább rontottunk a statisztikán a korai iskolaelhagyók arányát tekintve 2017-ben - derül ki az Eurostat nemrég frissített adataiból.

A 2016-os 12,4 százalék után 2017-ben már a 18-24 év közöttieknek a 12,5 százaléka hagyta félbe a tanulmányait valamilyen okból kifolyólag. Legutóbb 2006-ban volt ennyire rossz a helyzet, vagyis a friss statisztika 11 éves mélypontot jelent.

Az előző évtizedben, 2005-ben és 2006-ban is egyaránt a fiatalok 12,5 százaléka hagyta ott a tanulmányait, 2004-ben ennél is rosszabb volt a helyzet, 12,6 százalék volt az arányuk.

Ezzel a friss adattal az unión belül egyáltalán nem állunk előkelő helyen, hiszen a rangsor utolsó harmadában található Magyarország. Mögöttünk:
- Portugália 12,6 százalékkal,
- Bulgária 12,7,
- Olaszország 14,
- Málta 17,7,
- Izland 17,8,
- Románia 18,1,
- és Spanyolország 18,3 százalékkal.

Már ez alapján is sejthető, hogy kilógunk a régióból, és ezt igazolják is az adatok: nem túlzás azt állítani, hogy a visegrádi országoktól fényévekkel vagyunk elmaradva...

SZÉCHENYI ISTVÁN LEVELE PALKOVICS LÁSZLÓNAK

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.01.16.


Nemrég találtam egy levelet, amelyet Széchenyi István gróf írt szemereházi és taplószentpáli Palkovics Lászlónak Ferdinánd osztrák császár udvari fékmesterének, aki 1842-ben azt javasolta, hogy a Tudományos Akadémiát alakítsák át sertéshízlaldává.
...............................

Tekintetes Uram,

Igencsak afficiálva hallám, hogy Ön azt proponálta, hogy az Akadémia, mely munkázatom gyümölcsiből hozand, tsinosságától megfosztandván czéliránytalan módon használtassék. Látandom, hogy mikoron eltökéllett szándékom honunk felemelése, s iparkodandám fejledező nemzetünk jobbításán, egyes személyek felvigyáztatást nélkülözvén minden planum és calculus nélkül az disznyóknak kedveztessenek az közvirágzás és népünk gyámoltatása helyett. Nemesb czélom az valánd, hogy Hunniát porából és sarából az magasságba helyezém, melyet úgy érdemle meg, mint minden nemzet e földkerekén. Lámpást adék a Honnak, nem moslékos darát!

Hallám, Ön mestere az lóvontatású sínhajtányoknak, melyet Angolföldön már gőzszerkezetekkel pótoltattanak, és gondolám, hívebül szervicionálná a Császárt, ha az Akadémia megreparalása helyett tovább kutatkodna az lovak hátsójából szivárkodó rottyantás és peccentés feltakaríttatásán. Lelkinek az hasonlatossága ezen rottyantásokhoz és peccentésekhez, legott hívül segélyeztetné foglalkodásit.

Talán, ha az ángol szénbányákban használtattatott vaslapátit orczájával ütkeztetvén kellemesbé leende az fogainak férhetése, megértené mein lieber tekintetes uram, hogy helye hol találtassék meg az disznyóknak fogadójában és elfoglaltassék végre azt. Bátorkodék azt is javaslani, hogy a magát az muszka ulánusoknak csicsókáért felajánlandani kész tekintetes édesanyjának explanálja elképzelésit az Akadémiával kapcsolatosan, nemzetünk helyett.

Czenk, 1842 márczius, Széchenyi

RUANDAI VAGY MAGYAR MÉDIA?

444
Szerző: BEDE MÁRTON
2019.01.17.


Aki fogyasztja a magyar kormánymédia termékeit, nyilván találkozott azzal az egyre gyakoribb jelenséggel, ahogy akár fizikai erőszakra is uszítanak egyének és társadalmi csoportok ellen. Ez csak a rendszerváltás utáni Magyarországon számít újdonságnak, mind hazánkban, mind a világban számtalan előképe van a, nyilas Összetartástól a ruandai Radio Télévision Libre des Mille Collines-ig (RTLM), amely két sajtótermékben egyébként az is közös, hogy mindkettő főszerkesztőjét később háborús bűnökért ítélték el. 

A gyűlöletmédia-történelem állatorvosi lova a RTLM, amelynek komoly szerepe volt az 1994-es ruandai népirtásban. Az országban akkor szabadult el a pokol, amikor április 6-án valakik lelőtték az ország (és Burundi) elnökének repülőgépét. Az ezt követő száz napos vérengzés során a hutu többség fegyveresei és civiljei körülbelül 800 000 tuszit (és kisebb részben nem kellőképpen szélsőséges hutut) öltek meg, jó részüket a legprimitívebb eszközökkel, macsetékkel vagy botokkal.

A RTLM már a tömeggyilkosságok megkezdése előtt is uszított a tuszik ellen, amikor pedig beindult a népirtás, hisztérikus hangnemben éljenzett. A tuszikat rendszeresen állatokként, leginkább csótányokként emlegették, és arra buzdították a katonákat és az egyszerű hutu földműveseket, hogy minél többet pusztítsanak el közülük. Meg is lett az eredménye: egészen komoly tudományos folyóiratban jelent meg például az a kutatás, amely azt állította, hogy a népirtás áldozatainak tíz százalékát lehetett az RTLM uszításának számljára írni.

Ezeken a számokon persze lehet vitatkozni - sokan meg is teszik - ahhoz viszont nem fér kétség, hogy a RTLM fröcsögő gyűlölete igenis buzdított a népirtás elkövetőit. Erre jutott a Ruandai Nemzetközi Törvényszék is, amely a rádióadó több munkatársát is hosszú börtönbüntetésre ítélte.

A RTLM archívumát (franciául és angolul is) többek közt itt lehet megtalálni, ezeket böngészve mindenki eldöntheti, mennyiben hasonlított a hangvételük például a Karc FM Paláver című betelefonálós műsorához. Akinek ehhez nincs türelme, annak viszont itt egy szórakoztatóbb játék, a kvíz, amiből kiderül, hogy mennyire lehet megkülönböztetni egymástól a ruandai és a magyar propagandisták munkásságát. 22 kérdés, sok szerencsét!

Ruandai vagy magyar média?
...

ÉLET ÉS IRODALOM - LXIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.01.18.


I R O D A L O M

Szív Ernő: Főmű

Az történt, hogy végre Gárdony is megírta a főművét. Sok író és költő ír úgynevezett főművet, és bizony nem is egyszer, de ez most komolynak tűnt. Gárdony be is telefonált a szerkesztőségbe, és nem csak fölemlegette a szerkesztőnek a napokban postázott kéziratot, hanem arra is fölhívta a figyelmét, hogy nem kell nyomban közölni. Izgatott volt, mint kisgyerek a tetanuszoltás előtt. Nem kell mindjárt a következő lapszámban megjelennie. Befelé remegett a hangja. Lehet, hogy bajba kerül a közlés után, mondta, de vállalja. A szerkesztő előkereste a verset, figyelmesen átolvasta, és visszahelyezte a kövér, soha nem lappadó mappába.

Valahogyan mégis elterjedt, hogy Gárdony főművet írt.

Bodor Ádám: Pitvarszk

Az egész csak egy-két percig tartott. Vagy háromig. Hülye egy érzés volt. Nem kívánom senkinek.

Felálltam, hogy mi volt ez! Megráztam magam. Úgy látszik, semmi. Pillanatnyi elmezavar. Az érzékek durva tréfája. A Jack Daniel's, a Staropramen, plusz a Betty konyakja. Pedig ezek eddig békén hagytak, mindig jól meg bírtak férni bennem nagy szeretetben és egyetértésben.

Lássuk csak! Mit is csináltam utoljára? Ja, levetettem a cipőmet. Akkor rendben, mert ott hever mind a kettő a szőnyegen, ahova elrugdostam őket. Nagy baj akkor nincsen.

Lehajoltam a cipőmért, kivittem az előszobába, és letettem a fogas alá. Megráztam a fejem. A francba, hogy mik vannak! De most már úgy látszik, minden a legnagyobb rendben, nincs semmi baj. Itt állok Betty előszobájában, ott lóg a dzsekim a fogason. Persze, hogy ott lóg, hiszen oda akasztottam. Bal zsebe csücskéből valami papírdarab kandikál ki.

Belenyúltam a dzsekim bal zsebébe, és elővettem belőle Mihadass főhadnagy levelét. Fura egy név, egyből megjegyeztem: Mihadass, Mihadass! Mihadass a neve a fazonnak, aki Marlenkát elcsábította.

Csak úgy állva most már végigolvastam a levelet. Az elejétől, onnan, hogy jó napot, tisztelt uram.

Mihadass főhadnagy arra kér, hogy utazzam el hozzá mielőbb Pitvarszkba. Ott találom őket a garnizonnál, a déli határon, a Dvug partján, a pitvarszki révénél. És hogy vigyem a Marlenka papírjait is, mert ő nem talál holmija között semmit. Hiába látta a halottkém, csak így, bemondásra, hogy Marlenka, nem tud vele mit kezdeni, főleg pedig jelenlegi állapotáról nem tud igazolást adni. Aztán ha lesz hivatalos papír, úgy is, mint a férje, én majd rendesen el tudom temetni.

A levelet lassan újra kétrét hajtottam, visszadugtam a borítékba, és most a dzseki belső zsebébe tettem, legomboltam. Visszaültem a helyemre, a kis karosszékbe.
Magyar László András: Regensburg

Magyar László András: Kör

Szolcsányi Ákos: Pép

K R I T I K A

Csuhai István: Tétlenül megérni
Bernhard Schlink: Olga. Fordította Szijj Ferenc. 21. Század Kiadó, Budapest, 2018, 286 oldal, 3690 Ft

Az Olga nem a főleg a nyugatnémet irodalomban nagy hagyományokra visszatekintő „múltfeldolgozás” része, illetve modern módon, úgy mondanám, másod-, harmadgenerációsan az – a főhősben nagyfokú, ártatlan, nem manipulatív és egyértelműen balos érdeklődés van a napi politika, a német élet a korban többnyire éppen szörnyűségeket produkáló eseményei iránt. De a regény igazi érdeme, hogy visszafogott írói eszközei, kihagyásos szerkesztésmódja ellenére (vagy éppen ezeknek az eljárásoknak a révén) rendkívül áthatóan és magától értetődően közvetíti az emberi élet nagy érzéseit, szerelmet, várakozást, reménytelenséget, hiábavaló türelmet, magányt, elhagyatottságot, csupa olyasmit, ami 2018-ban, a regény német és magyar megjelenésének évében irodalmi értelemben inkább korszerűtlennek és elfelejtettnek hat.

A HÉT KÖNYVEI


A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Bod Péter: Ex libris

Régi és új világ határán
Standeisky Éva: Demokrácia negyvenötben
Romsics Ignác: A Horthy-korszak
Márai Sándor: A teljes napló 1982–1989

Pléh Csaba: Kurultájról olyan szél fú
Bakró-Nagy Marianne (szerk.): Okok és okozat. A magyar nyelv eredetéről, történeti, szociálpszichológiai és filozófiai megközelítésben. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018, 174 oldal, 2550 Ft

Bartók Béla a nacionalizmus és a népdalkutatás kapcsolatáról értekezve 70 éve még éppen hogy a nyelvre és a nyelvészekre nézve volt optimista. Úgy vélte, hogy „a nyelvtudósok sokkal okosabb emberek”, nem vesznek össze azon, hogy honnan is származnak egy nyelv kifejezései, a „nagy nyilvánosság” pedig közömbösebb lenne a nyelvtudományi problémák iránt. Bartók optimista és naiv volt. Szavai azonban máig fontosak. Ő még nyelvtudósokról beszélt. Mára azonban kiderült, hogy az egykori ugor-török háborúból az egyik fél, kiegészülve sumerológus és biblikus segédcsapatokkal, mára kilépett a tudomány világából. A küzdelem ma már nem tudományos iskolák között, hanem a tudomány és az áltudomány között zajlik.

Smid Róbert: Ásít
Szendi Nóra: Természetes lustaság. Kalligram Kiadó, Budapest, 2018, 352 oldal, 2800

A főszereplőnek mint a XXI. századi Magyarország prototipizált Y generációs mizantrópjának nagy mélységektől nagy magasságokig jutó fejlődéstörténete akkor kezdődik, amikor a totális depresszió okozta homeosztázisából, avagy kényszerekkel súlyosbított természetes lustaságából – ahogy az egyik fejezet címe is szól – kibillen egy lánynak, Risch Blankának köszönhetően, aki alkatát tekintve egyébként a főszereplő kedvenc pornószínésznőjére hasonlít. Nem véletlen, hogy Blanka Tatjána-levélszerű üzenetéből értesülünk először a főszereplő nevéről is a regény közepe táján. Kapcsolatuk biztos kötőerejét elsősorban az jelenti, hogy mindketten fanatikus Való Világ-nézők, és erre épít a regény párhuzamosságot a villa és a főszereplő élete között, a sorsfordító eseményeknél (például a kórházba kerülése, az országgyűlési választás, a kapcsolati krízis), egymásba játszva a kettőt.

Pál Sándor Attila: Felelet

Reichert Gábor: Megfelelési kény­szer. Politikum és esztétikum össze­füg­gései Déry Tibor ötvenes évekbeli művészetében. Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Bu­da­pest, 2018, 294 oldal, 2490 Ft

Reichert rekonstruálja a hatalmi-politikai-irodalmi közeget is, amiben a Felelet-vita lezajlott, szakaszolva, a tágan értett, különféle reflexiókat hozzákapcsolva, kontextualizálva. Nem kevésbé érdekesek persze a következmények sem, a Bálint elindul című forgatókönyv és a Simon Menyhért születése című kisregény, majd az áttekintés a szocialista szatíráról A talpsimogatóval és társaival, többek között Déry és Örkény torzóban maradt négykezes regényével (utóbbi kiadástörténeténél egészen borzongatóak a levelek, amiket Örkény Aczél Györgynek, illetve Kardos György Aczélnak írt, ezek a viszonyok és engedélyek és sunyítások).

Visy Beatrix: Sorsjelek az üres ég alatt
Az ÉS könyve januárban – Radnóti Sándor: A süketnéma isten és más bírálatok. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 421 oldal, 4999 Ft

Az én olvasatomban az erős kezdés jelen esetben a „nagyágyúk” bevetését jelenti, az olyan kikerülhetetlen és jelentős életművel rendelkező alkotók szerepeltetését, akiket Radnóti bizonyára a kortárs magyar irodalom sarokköveiként helyez le. Esterházy utolsó regényéről, az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változatról írtak jelentőségét nemcsak az mutatja, hogy a bírálat címe az egész kötet élére kívánkozott, hanem jelezheti annak a komplexitásnak, a kérdésfeltevések fajsúlyának és az ezekre adott poétikai megoldásoknak körét, ami kiemelkedő műalkotásokkal szemben támasztható, de legalábbis a szépirodalom létének, működésének értelmet ad. Továbbá, hogy az életművek színvonalbeli egyenetlensége ellenére is a nagyívű pályák reprezentálhatják, hogy az újítás, a szerzői tétek változtatása és emelése az irodalom hajtóereje. Esterházy Péter, Bodor Ádám, Nádas Péter és érdekes módon – talán nemzedéki alapon – Kornis Mihály került egy társaságba mint a huszadik század „egészének” nagy látnokai, akik mindezt az ismeretet, tudást egyéni fiktív világgá és (próza)nyelvvé tudták formálni.

Wagner István: Hárman a tengernél
(„Ein Tag am Meer. Slevogt, Liebermann & Cassirer” Landesmuseum Mainz. Megtekinthető február 10-ig.)

Mélyi József: Összefűződések
(Tarr Hajnalka Tárgykapcsolat című kiállítása február 1-ig látható az acb Galériában.)

György Péter: Kicsinyítés, nagyítás
(A Lépték című kiállítás az Új Budapest Galériában február 17-ig látható.)

Báron György: Báron György
(Bánom is én, ha elítél az utókor. Román film. Rendező-forgatókönyvíró: Radu Jude.)

A mű tárgya nem egyszerűen az, hogyan kezeljük a múltunkat, hanem a jelen, amelyből ez a múlt látszódik, zavarosan – időnként szándékosan összezavarva – és töredékesen.

Csengery Kristóf: Egzaltált zenék
(Concerto Budapest – Zeneakadémia, január 12.)

Az már korántsem elterjedt szokás, hogy egy szólista két egymást követő estén két különböző versenyművet adjon elő: általában mindkét alkalommal ugyanazt a darabot szokták játszani. A hatvanéves angol muzsikus azonban előzékeny volt a magyar közönséggel: az első hangversenyen Saint-Saëns 1. (a-moll) csellóversenyét, a másodikon viszont már – továbbra is az a-moll hangnem keretei között maradva – Schumann versenyművét szólaltatta meg.

Molnár Zsófia: V1G
(Szuhovo-Kobilin: Az ügy, Katona József Színház, december 19.)

A pars pro toto tipikus esete, szabadon tágítható. Csakhogy Ascher a részletesség javára csupán részlegesen él a tágítás lehetőségével. Kiszínezi a vázlatos tablót, de a kelleténél jobban nem megy bele. Ügyel a színkódra, a meleg barnássárgákra, a szürke árnyalataira, a legfelsőbb kaszt hófehérjére és vörösére, a cipőfazonokra (jelmez: Szakács Györgyi), vizuálisan úgymond kiaknázza, amit lehet: fénykoronát, éles, szögletes csillárglóriát biggyeszt végül a nyertes fejére. (…) Izgalom, különösebb feszültség nincs, csendes gutaütés van, az is csak a színpadon, a néző közben nem kap sem a fejéhez, sem a szívéhez.

Fáy Miklós: Lemondtam Rostról
(Verdi: Simon Boccanegra – Müpa, január 10.)

Vajon mi ennek az értelme? És ha van, akkor miért épp a Müpában nincs? Miért jött ide az Operaház társulata, ha van nekik Erkel Színházuk is, bénáskodni ott is lehet. Mi értelme van kijönni a kuckóból, jól lebőgni, és aztán visszamenni?

Grecsó Krisztián. Kecske a hegyen
(Elfogták az öt éve barlangban bujkáló kecskét, Szilágyi Máté, Szilli Tamás és Bóna Samu filmje, Index.hu)

A kisfilm mosolygós, végigvigyorogja a néző, mert Czinkóckyt, ahogy látom, a saját családja segíti, gyerekek markolják nagy bátran a rémült patákat, közel sem veszélytelen művelet ez, és a nap végére az állatvédőknek jobb lesz, mert a bakkecske csinos kecskelányok közé kerül, és szabadon élhet tovább, és ők tényleg csináltak valamit, nem Facebook-környezetvédők vagy fotelforradalmárok, ennek végre igazán van értelme, és bár a film a szokásos, egészséges iróniával számol be a „nagy fogásról”, azért gúnyba sehol sem csap át, és amikor a rémült állatot látjuk közelről, amelyik már az ételt sem meri elfogadni, igazán nem kétfedelű a narráció. És mégis, valamiért nekem az emigráció jutott az egészről az eszembe.

Rákai Zsuzsanna: Zene londoniakra
(Londoni Szimfonikus Zenekar, Sir Simon Rattle – Művészetek Palotája, 2019. január 14.)

Az egész hangverseny azt a benyomást keltette, mintha az idő egyetlen végtelenül tágas pontba sűrűsödött volna, amely egy teljes, gyönyörűen rétegzett univerzumot rejt ugyan, de egy olyan világot, amelynek csaknem láthatóvá váló arányai és színei képekkel igazság szerint nem közelíthetők meg, csak a zene eszközeivel tárhatóak fel.