2021. december 16., csütörtök

RÁADÁS: SÉTA LOS ANGELESBEN

YOUTUBE
Szerző: THE TABLE
?



LOS ANGELES TRAVEL - USA, WALKING TOUR (3 HOURS 13 MINUTES), Best Places to Visit in Los Angeles, California, 4K UHD - Rodeo Drive Beverly Hills Shopping Street
00:00:00
- Santa Monica Beach 00:19:51
- Hollywood Walk of Fame 00:37:48



RÁADÁS: AUTÓTÚRA KALIFORNIÁBAN (SAN CLEMENTE BEACH-SAN PEDRO)

YOUTUBE
Szerző: THET TABLE
?



CALIFORNIA PACIFIC COASTLINE 

Driving San Clemente Beach to San Pedro, Pacific Coast Highway, Orange County, California

VITÉZY TAMÁS: HA A MAFFIATAGOK SZEMET VETNEK MÁS VAGYONÁRA, A RENDSZER KISZOLGÁLJA ŐKET

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2021.12.16.


Az Orbán Viktor távoli rokonságához tartozó milliárdos üzletember novemberben – néhány nappal a Fidesz kongresszusa előtt – szokatlan nyíltsággal taglalta a Facebookon, kik, milyen háttérrel és milyen módszerekkel támadták meg azért, hogy megszerezzék a vagyonát.

Vitézy Tamás legerősebb állítása az volt, hogy „az igazságszolgáltatással is szövetkező bűnözői maffiák miatt” senkinek sincs biztonságban a vagyona.

A vállalkozó szerdán interjút adott a hvg.hu-nak. Ebben ezt mondta a novemberi írására emlékeztetve,

Lehetetlen, hogy fennmaradjon az a gazdasági maffia, amelynek a működéséről írtam. Nincs olyan főméltóság és miniszter ebben az országban, aki a bejegyzéseim után ne tudna róla, mi zajlik itt. Más kérdés, hogy az igazságszolgáltatásba nem avatkozhatnak bele, különösen az én esetemben, aki a bátyám első felesége révén, Orbán Viktor rokonságához tartozom. Az egyik letartóztatott végrehajtó egyébként velem szemben is eljárt.

De a lényeg az, hogy fény derüljön a bűnös módszerekre, amelyek nemcsak nemzetgazdasági, hanem nemzetbiztonsági kockázatot is jelentenek, mert a tisztességes vállalkozók biztonságos működését kérdőjelezik meg Magyarországon.
"

A vagyonok lenyúlásának módszeréről ezt mondta:

A dolog mindig onnan indul, hogy a más vagyonára szemet vető maffiatag vállalkozó kapcsolatot keres a bankkal, hiszen alig van olyan cég, amelynek ne lenne hitele. A kiszemelt adósnak a bank elkezdi szigorítani a feltételeit, egyre nagyobb pénzzavarba kerül, majd a vele szembeni követelést megveszi valaki potom áron. A vállalkozás ellen felszámolás, végrehajtás indul, a vagyonát, ami a hitel fedezete, leértékelik, így esélye sincs, hogy rendezze a tartozását, s végül elveszíti mindenét. Ebben a láncolatban minden résztvevő cinkos, a nyerészkedni akaró vállalkozó, a bank, a követeléskezelő, a vagyonértékelő, a végrehajtó, a felszámoló, a bíró."

Vitézy szerint általánosságban ez a rendszer lényege, amit saját horvátországi ingatlanainak elvesztéséből szűrt le. A vállalkozónak mintegy félmillió négyzetméternyi tengerparti területe volt a horvátoknál, amit 30 millió eurós adósság terhelt. A háta mögött lezajló bankos pénzügyi machinációk folytán megszorult, és a 43 ezer négyzetméteres területen álló, 1089 férőhelyes, felújított gradaci szállodáját leértékelték a bankok. Aztán a bankok eladták a vele szembeni követeléseket a milliárdos Jellinek Dánielnek...

DARJA EURÓPÁJA

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.12.16.


Kemény beszéd hangzott el tegnap az Európai Parlamentben, kemény de nagyon igaz: Darja Navalnaja mondta el, aki édesapja, Alekszej Navalnij helyet vette át a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat. Az már igaz, hogy Navalnijnak csak a gondolata szabad jelenleg – de az kiszállt a börtönből, és akkorát szólt, hogy visszhangzik egész Európában.

Legalábbis remélem, hogy visszhangot üt, mert sokunk lelkiismeretéhez szól, és sokunk nevében, sokunk helyett mondta el ez a húsz éves egyetemista lány, aki tisztábban látja az európai helyzetet, mint sok őszülő diplomata. Magyarul két helyen láttam beszámolót az eseményről, az Euronews nem vitte túlzásba a részleteket (minden okuk meg is volt rá), a Telex írása tárgyszerűbb, pontosabb és hosszabb, de az sem elemzi mélyebben a beszédet – nekem mindkettő megjelenése előtt volt szerencsém olvasni a Meduza.io-n az eredetit, tehát inkább azt idézném, mert érdemes.

Sőt: szükséges is. Eszünkbe juttatja azt, amit Jakab apostol úgy fogalmaz meg, hogy:

„A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak.”

Hátha az európai diplomáciának is felrémlik valami a jóra való restségről – de lássuk magát a beszédet.

Köszönjük szépen! Mielőtt belekezdenék a beszédembe, szeretném elmondani, hogy hihetetlenül hálás vagyok, hogy itt lehetek, és hogy átvehetem a díjat, amelyet apám megkapott. Ugyanakkor teljesen meg vagyok rémülve. Megtiszteltetés, hogy itt állhatok önök előtt. Húszéves egyetemistaként, aki nem sokat ért a politikához, nagyon félek és aggódom, hogy elrontom a dolgokat. Köszönöm!

Természetes, hogy megköszönte a díjat, ezt Európában így illik – még három bekezdésen keresztül udvariaskodik, aztán a lényegre tér:

„Nem csak Alekszej Navalnijról van szó. Hol vannak most a tavalyi Szaharov-díjasok – a fehérorosz ellenzék tagjai –? Főleg a börtönben. Hol van a 2010-es Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po? A börtönben halt meg. És ma azt kérdezem magamtól: miért olyan nehéz kiszabadítani a fogságból azokat, akik az emberi jogokért harcolnak? Miért kerülnek még mindig börtönökbe a XXI. században szerte a világon, beleértve a földrajzilag Európában fekvő országokat is.

Tényleg, miért is?

„Európa nagy és erős. Az európai emberek akaratát az Európai Parlament tagjainak állásfoglalásai fejezik ki. Ezek világos, helyes és őszinte állásfoglalások, amelyeket Nagy-Britannia, az USA, Ausztrália, Új-Zéland és a szabad világ többi része támogat. De még mindig vannak olyanok, akik továbbra is börtönökben ülnek, mint az apám, és nézik, ahogy egyre több támogatójuk kerül börtönbe.”

De jó szóban és főként nyilatkozatban nincs hiány. Illetve: nálunk abban is hiány van, mi vétólakájok vagyunk, minél undorítóbb egy autokrácia, annál többet igyekszik tőle tanulni a magyar kormány, annál jobban törleszkedik hozzá, kölcsön is kér, kezére is játszik, ha teheti. Oroszország, Törökország, Kína – ezek csak a nagyobb brigantik a nemzetközi életben, de mindegyik kenyeres pajtásunk. Már persze, míg megéri nekik: aztán úgy rúgnak majd minket farba, ahogy bárki mást is.

„Már sokszor hallottam, és valószínűleg itt a folyosókon is hallani fogom az ünnepség után. „Tudja, Dasha” – mondják majd nekem – Megértem, hogy mit érez, mert ez a családját és szeretteit érinti. De a való világban mégis pragmatikusabbnak kell lennünk." És azokon a folyosókon lehajtom a fejem, és azt válaszolom: „Igen, természetesen”. Mi mást mondhatnék még? Én csak egy 20 éves egyetemista vagyok, és nem érzem magam magabiztosnak, ha tapasztalt pragmatikusokkal vitatkozom.


Azért mégis megteszi – és jól teszi.

Ez a Szaharov-díj, és Andrej Szaharov valószínűleg az egyik legpragmatikusabb ember volt a világon. Nem értem, hogy azok, akik a diktátorokkal való pragmatikus kapcsolatokat támogatják, miért nem tudják egyszerűen kinyitni a történelemkönyveket. Ez egy nagyon pragmatikus lépés lenne. És ha ez megtörtént, nagyon könnyű lenne megérteni a kikerülhetetlen politikai törvényt: a diktátorok és zsarnokok megbékítése soha nem működik.”

Bizony. Nem működött Münchenben sem Chamberlainnek és Daladiernek, nem működött az soha. Csak azért műveli mégis a nemzetközi diplomácia, mert nehezen megy az épeszű ember fejébe, hogy az, akivel tárgyal: bolond, megszállott, cezaromániás. Pláne, ha van annyi sütnivalója, hogy a szalonképesebb bűntársait küldje tárgyalni: Lavrov orosz külügyminisztert például akár külleme, akár modora, akár műveltsége alapján bármelyik exkluzív londoni klub soraiba fogadhatná. Na jó, Szijjártót nem: de mi kis ország vagyunk, nekünk ilyenre telik.

Bármennyien is próbálják áltatni magukat, abban reménykedve, hogy a következő, hatalomba kapaszkodó gazember tisztességesen fog viselkedni az engedményekért és kacérkodásokért cserébe, ez soha nem fog megtörténni. A tekintélyelvű hatalom lényege az agresszió folyamatos fokozása és az új ellenségek keresése.”

Leírták ezt már százan, ezren, de mintha falra hányták volna a borsót: hátha most, hogy egy diáklány mondja Európa szemébe, lesz foganatja. Bár nehéz megmagyarázni a zsarnokság természetét annak, aki sosem élt ilyen rendszerben – és nehéz nem gyűlölni a zsarnokságot annak, aki benne él, és nem a szolgája. Nem könnyű hideg fejjel, elemző módon kiszámolni a sakkhúzásokat a nemzetközi porondon: „mit lép majd az Egyesült Államok, mit Kína”, mikor tudja az ember, hogy bármelyik telefonbeszélgetését lehallgathatják...

BAJNAI GORDON: „AZ ORSZÁG NEMCSAK KORMÁNYT VÁLASZT 2022-BEN, HANEM SORSOT IS”

HVG360
Szerző: HAMVAY PÉTER
2021.12.16.


Magyarországon olyan mély megosztottság van, ami minden válasz­tást élet-halál harccá tesz – mondja Bajnai Gordon volt kormányfő.


HVG: Mit gondol a Városháza-ügyben önt beugrató Gansperger Gyula szerepéről? Lapunk elemzése nemrég arra jutott, hogy ő valószínűleg nem áldozat volt.


Bajnai Gordon: Ezt nem tudom, azért tettem feljelentést, hogy kiderülhessen. A legutóbbi felvételekből az jön át, hogy olyasmiről beszél, amiről fogalma sem lehet. Az átlagos Mediaworks-fogyasztó konspirációs elméleteit meséli rendületlenül, amiket aztán a Mediaworks bizonyítékképpen tálal. A kígyó a saját farkába harap.

Mostanra persze világos, kinek állt érdekében ez a kampány: készültek arra, hogy a kormány legbelső köreiben korrupciós aknák robbannak, ezeket próbálták megelőzni ezekkel a petárdákkal...

A VÉGREHAJTÓI BŰNBANDA A HÉTKÖZNAPOKBAN

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.12.16.


A végrehajtók egy része bevallja, hogy tudott a területkiosztások és az ellenőrzések körüli visszaélésekről. Mások azt mesélik, hogy meglepődtek, ők teljesen tisztességesen működtek, nem is volt dolguk a korrupt vezetéssel. Ha az egyedi esetekbe beletúrunk, árulkodó összefüggések világítanak. Lesz mit megreformálni.


Mindenki máson akad fenn a végrehajtói bűnszervezet kapcsán, hiszen immár egyre többet lehet tudni a visszaélésekről, idézünk pár, általunk hallott végrehajtói reakciót.

- Ilyen amatőrök, milliókkal játszanak, és nem tudnak találkozónként venni egy-egy SIM-kártyát és mobilt, ennyire nem volt veszélyérzetük, hogy lehettek ennyire barmok?

- Ugye senki nem gondolja azt, hogy a rendőrség évek óta megfigyelte ezt a két embert, és leleste, hogy mennyi pénzt adtak át egymásnak? Nem, itt vagy egy nagyon pontos könyvelés került a rendőrök kezébe, vagy valaki „csiripelt”, és a saját enyhébb büntetése miatt mindent pontosan előadott.

- Ismerem az egyik Budapest környéki kollégát, három kicsi lánya van, két éve végrehajtó, nagyon rendes gyerek, nem egy bűnöző típus. Látszik a számokból, hogy többet fizetett a helyéért, mint amennyit az irodája kitermelt, vagyis ő még nem is keresett a leadója után, most meg várhatja, hogy mi lesz vele. Nincs túl nagy távolság a megvesztegetés és az elkövetői szerep, illetve a zsarolás és így az áldozati szerep között.

- Ha itt megbuksz, akkor vége, érted? Nem kapsz erkölcsit, eltiltanak a foglalkozásodtól is. Ügyvéd már nem lehetsz, elmehetsz névtelen „cselédnek” egy jogi irodába, éhen nem halsz, de nem sokkal kapsz többet, mint a minimálbér...


ÖSSZEFÜGGÉS VAN A MASZKHASZNÁLAT ÉS A COVID-HALÁLOZÁS KÖZÖTT

24.HU
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2021.12.16.


Most először vizsgálták nagyobb mintán a maszkhasználat és a COVID-19 miatti halálozás változását – írja az Eurekalerten megjelent sajtóközlemény. Az American Journal of Preventive Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint idővel a COVID-19-hez kapcsolódó halálozások számának növekedése lényegesen lassabb volt azokban az országokban, amelyek maszkkal kapcsolatos törvényeket vezettek be, mint azokban az országokban, amelyek nem.

„Míg ezt megelőzően számos tanulmány foglalkozott a maszkok COVID-19 esetekre gyakorolt hatásával, kevesebb tanulmány foglalkozott azzal, hogy a maszkviselés csökkentheti-e a COVID-19 okozta halálozások számát, és egyetlen tanulmány sem vizsgálta több ország adatait” – írta a közleményben Sahar Motallebi svéd kutató. A mostani kutatás azért különleges, mert kulturálisan sokszínű, nagyszámú alannyal dolgozik, a kutatók szerint pedig ez is igazolja a maszkok hatásosságát.

A kutatáshoz kiválogatták az ENSZ humánfejlettségi mutatója szerinti leginkább jóléti országokat, az időjárási sajátosságok miatt kihúzták a déli félteke országait, illetve az Egyesült Államokat és Kanadát, mert utóbbi kettőben állami szinten hozzák a szabályozásokat.

Az így maradt 44 országból több milliárd vizsgálható alany maradt a témában.


Az országok közül 27-ben hoztak kötelező maszkviselési szabályokat, 17-ben pedig nem. A kutatók 2020. február 15., azaz a vizsgált országokban az első megerősített haláleset időpontja és 2020. május 31. között vizsgálták a COVID-19 okozta haláleseteket. Tíz releváns demográfiai, társadalmi, klinikai és időfüggő tényezőt vizsgáltak meg...

BENNE VAN A POLITIKAI PAKLIBAN EGY ILYEN TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS - TÓTH ZOLTÁN A KLUBRÁDIÓBAN (2021.12.15.)

KLUBRÁDIÓ
Riporter: PARA-KOVÁCS IMRE
2021.12.15.



Benne van a politikai pakliban egy ilyen törvénymódosítás...

SEMMI JÓRA NEM SZÁMÍTHATUNK JÖVŐRE - HA EZ ÍGY MEGY TOVÁBB, NAGY LESZ A BAJ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.12.16.


Elszálló infláció, emelkedő kamatok – erre számíthatunk jövőre a kormány és a jegybank által kialakított gazdaságpolitikai mixnek köszönhetően. Míg az egyik fűti, a másik hűti a gazdaságot. A Kopint-Tárki előrejelzése szerint a jegybank várakozásánál nagyobb lesz a pénzromlás üteme, a gazdaságkutató 5,5 százalékos átlagos inflációval számol.


A várakozásnál valamivel nagyobb mértékben lassult a gazdaság növekedési üteme 2021 harmadik negyedévében. A bruttó hazai termék (GDP) 6,1 százalékos éves bővülése csak nagyon tompítva tükrözi vissza azt a drasztikus negatív fordulatot, ami az áru-külkereskedelem terén végbement – derült ki a Kopint-Tárki legfrissebb konjunktúrajelentéséből.

Az export ugyanis drasztikusan visszaesett, míg az import bővülése folytatódott. Az év első felében látott áruexport-növekedés a globális szállítási láncok korábbinál is fojtogatóbbá váló, főleg az ipart gúzsba kötő zavarai, a chiphiány, az alapanyag- és alkatrészhiány és a szállítási szűk keresztmetszetek miatt fordult csökkenésbe, tehát elvben átmeneti jelenség. A gyakorlatban azonban gyors javulásra egyre kisebb az esély, szinte biztosan csak jövőre kerül rá sor. A globális szállítások zavarai a jövő évi növekedésre is fontos kockázatot jelentenek.

Kisebb lesz az idei növekedés

Noha a fogyasztás és a beruházások jó ütemben nőttek tovább, a külkereskedelem a harmadik negyedévben olyan mértékben hatott negatívan az teljes növekedési ütemre, hogy az könnyen 4 százalék alá eshetett volna, ha nőnek jelentősen a készletek is. Utóbbi megismétlődése kérdéses, így a negyedik negyedévben a növekedési ütem jó eséllyel jelentősen tovább lassul. Az idei évre így csak 6,1 százalékos növekedést vár a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet. (Az októberi előrejelzésük még 6,8 százalék volt.)...

SANIOR PARS

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: DEÁK DÁNIEL
2021.12.10.


Korábban megjelent már egy cikk e lap hasábjain, amely a jogfolytonosság és a jogi formatisztelet fontosságát hangsúlyozta (Alkotmányos puccsok, ÉS, 2021/26., július 2.). Ebben az írásban a lex Zétényi ügyben hozott alkotmánybírósági határozatra (11/1992. [III. 5.] AB) figyelemmel ér­vek olvashatók amellett, hogy ha egy új rendet a választásokon – eset­leg – győztes, de a parlamentben csak egyszerű többséggel ren­del­kező demokratikus ellenzék nem a régi rendre vonatkozó szabályok betartásával kíván bevezetni, akkor a változtatás sem legális nem lesz, sem pedig legitim. Ezen a nyomvonalon haladva az is megkérdezhető, hogy – figyelembe véve a magyar társadalom mély megosztottságát – helyes lehet-e az elmúlt hetekben hangsúlyossá vált újraalkotmányozás gondolata.


Felvethető a kérdés: jó-e, ha mégoly demokratikus politikai akarat alkotja a jogot, vagy nem jobb-e a társadalomnak, ha a keletkező jog alulról építkezik, és belesimul egy meglévő rendbe, amelyben a jog ismert és hozzáférhető lesz mindenki számára, még ha sok tekintetben bírálhatjuk is annak egyes megoldásait. A létező joggyakorlat messzemenően nem azonos azzal az autokratikus uralmi struktúrával, amelyet a jelenlegi hatalom a magyar társadalomra kényszerített.

Az újraalkotmányozás ellen állást foglalni még akkor is észszerűnek látszik, ha a jelenleg hatályos Alaptörvény ideológiai terheltségére gondolunk, és különösen tudatában vagyunk az emberi méltóságot sértő rendelkezéseinek. Mégis megkockáztatjuk: az Alaptörvény tartalmaz megőrzendő elemeket, például azért, mert abba a megelőző jogállami alkotmánybírósági gyakorlat számos helyen, de különösen az alapjogvédelem terén beépült. Egy demokratikus irányultságú joggyakorlat újraalkotmányozás nélkül is kiemelheti, ami az alapjogvédelem és a hatalmi szerkezet kiegyensúlyozottsága szempontjából fontos, és lényegében spontán módon halott betűvé teheti (desuetudo), ami az itt jelzett értékeknek ellentmond.

Az alábbiakban abból a bölcsességből indulunk ki, amelyet már Kölcsey is felidéz Országgyűlési naplójában (1833. július 4.): demokrácia és joguralom nem a számosságon és erős akaraton múlik, hanem azon, hogy nagyobb súly essék a józanságra, az intellektuális bátorságra és az erkölcsi tisztaságra (maior et sanior pars). Ennek az elvnek az felel meg a legjobban, ha az új hatalom – még ha az alkotmányos rend kifejezett megváltoztatására szánja is el magát – óvatosságot tanúsítva minimalizmusra törekszik...


LEJÁRT A HATÁRIDŐ, NEM SOK ÁLLAMI ALKALMAZOTT HAGYTA AZ UTOLSÓ PILLANATRA A KÖTELEZŐ OLTÁST

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2021.12.16.


Tegnap volt a határideje annak, hogy azok az állami alkalmazottak, akik még nem tették meg, és erre kötelezettek, beadassák a koronavírus elleni védőoltást vagy – kétdózisos vakcina esetén – annak első adagját. Mivel ez egy sok emberre vonatkozó intézkedés, megnéztük, hogy az elérhető adatok alapján mennyire mozdította meg a kötelezettség az érintett kört.

Az erről szóló kormányrendelet október 28-án jelent meg – és a bejelentés is aznap történt –, ezért azt vizsgáltuk meg, hogy a következő naptól kezdve mennyien vették fel a védőoltás első adagját. A grafikonon szereplő dátumok az adatközlés napját jelölik, és mivel november 1. hétfőre esett, az az előző péntek-vasárnapi időszak (október 29-31.) adata. Az operatív törzs a negyedik járványhullámban nem változtatott a nyáron kialakított adatközlési gyakorlaton, így ehhez hasonlóan hétfőnként mindig az előző három nap összesített növekedése látszik...

HALOTTGYALÁZÓK, ÉLŐK GYILKOSAI

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.12.15.


Egykor Clemenceau-tervnek hívták, ma úgy hívják, Soros-terv. Amit egykor Párizs környéki békének hívtak, azt ma Európai Egyesült Államoknak hívják. Ami valaha az antant volt, az ma a nyílt társadalom, multikulturalizmus és genderideológia. Akkor fizikai, ma szellemi megszállás” – mondta soproni haknija során Orbán Viktor.
Valamikor a 90-es évek legelején Firenzében ültem végig egy a firenzei és a bolognai egyetem közös szervezésében megrendezett konferenciát. A tematika a történelem és a történelem „felhasználhatósága”, művészeti (irodalmi, képzőművészeti, filmes etc.) reflexiója köré szerveződött. Az előadók között volt Umberto Eco is, aki roppant izgalmas és szellemdús előadást tartott, hogy aztán parázs vita kövesse az elhangzottakat. A diszkusszió során szóba került A rózsa neve c. regénye, s úgy rémlik, említette A Foucault-ingát is, amely talán (nem vagyok ebben biztos) akkor még meg sem jelent, mintha csak dolgozott volna rajta. A vita során mondta Eco az alábbiakat (később valami nagyon hasonlót olvastam tőle valahol), amit annyira fontosnak tartottam, hogy a mondottakat máig őrzött jegyzetemben kisatírozott vastag kerettel ellátva kiemeltem. „Aki történelmietlen párhuzamokkal operál, s egyenlőségjelet tesz múlt és jelen közé, az egyszerre gyalázza meg a múlt emberét, s egyszerre a jelenben élőt. Számára sem a múlt, sem a jelen nem önmaga valóságáért fontos, kizárólag a becstelen és manipulatív felhasználhatóság okán. Aki ilyet tesz, az tiszteletlenül felzavarja a holtakat, az élőket pedig cinikus módon holtaknak tekinti.” (Picinyt stilizáltam a jegyzetemet, de ez volt a lényeg.)
Elképesztően pontos volt Eco.
Amúgy Orbán, Kövér és a többiek szakmányban vonják meg ócska és aljas történelmietlen párhuzamaikat, lásd például a nagyszerű Kövér Lászlót, aki a minap nagylöttyös indulatában az ellenzéket Kun Béla mozgalmához hasonlította (s a példák tetszőlegesen szaporíthatók).
Halottgyalázók, élők gyilkosai.

DÖNTÖTT A KÚRIA, KI KELL ADNI A KÓRHÁZKIÜRÍTÉSRŐL SZÓLÓ ADATOKAT

HVG
Szerző: hvg.hu
2021.12.16.


Kásler Miklós tárcája mindent elkövetett, hogy az adatok ne kerüljenek nyilvánosságra, de a próbálkozás többször is elbukott.


Ki kell adnia az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak – számolt be a jogvédő szervezet a Kúria friss döntése után. Hozzáteszik, hogy a Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca „mondvacsinált érvelését”, hogy a közadat nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

„Az alperes minden konkrétumot mellőző hivatkozása nem támasztotta alá, hogy az adott esetben a kiadni kért közérdekű adatok megismerése [az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezése alapján] korlátozható” – indokolta ítéletét a Kúria a Helsinki szerint. Az alperes ez esetben az Emmi volt, a felperes pedig Tóth Balázs, a szervezet ügyvédje.

A cikkben emlékeztetnek, hogy 2020 áprilisában nagy felháborodást váltott ki, hogy előbb a kórházi férőhelyek 50, majd rövid idő múlva 60 százalékát kellett „felszabadítani”. A Helsinki szerint ezzel százaknak, akár ezreknek korlátozták az élethez, emberi méltósághoz, egészségügyi ellátáshoz való alapjogát – minden előzetes figyelmeztetés és látható előkészítés nélkül. Ennek ellenére a vonatkozó miniszteri döntést nem ismerhette meg a lakosság. A Magyar Helsinki Bizottság ezért adatkikéréssel fordult az Emmihez, de az tavaly májusban megtagadta ezt, arra hivatkozva, hogy a „kért dokumentum további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja”. Ezt a civil jogvédő szervezet nem fogadta el, és bírósághoz fordult...

A KÓRHÁZI ELLÁTÁSRA SZORULÓ COVIDBETEGEK AKÁR KÉTHARMADA IS SZENVEDHET AZ EGY ÉVEN TÚL IS ELNYÚLÓ TÜNETEKTŐL

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2021.12.16.


Ha a covidtünetei miatt egy fertőzött kórházi ápolásra szorul, nagy esélye van arra, hogy a későbbiekben úgynevezett hosszú covid szindrómában szenvedjen. Egy új, független szakértői felülvizsgálaton (peer-review-n) át nem esett tanulmány szerint a kórházban ápolt covidbetegek akár kétharmadának is lehetnek, esetenként súlyos posztcovid tünetei, a hazabocsátása után még egy évvel is. A brit egészségkutató intézet (National Institute for Health Research) lecicesteri kutatóközpontja által végzett vizsgálatot végzők ugyanakkor elismerték, még ha eredményük sokkoló is, az adatok bizonytalanságai miatt elképzelhető, hogy nem ennyire drámai a helyzet. Becslésük szerint ugyanakkor a hosszú covidban szenvedők aránya azok között, akik kórházi ápolásra szorultak, szinte biztosan eléri a 20 százalékot.

A kutatócsoport önbevalláson alapuló kérdőíves felmérést végzett, valamint objektív mérésekkel felmérték a vizsgálatban részt vevők fizikai teljesítőképességét is. Összesen 2320 olyan covidbeteget vizsgáltak, akiket öt hónappal korábban bocsátottak el a kórházból, az adatokat pedig összevetették 924 olyan betegével, akik már több mint egy éve megkapták a kórházi zárójelentésüket. Négy csoportra osztották a résztvevőket, aszerint, hogy mennyire érezték súlyosnak a saját maradéktüneteiket. Az enyhe maradványtünettől szenvedők átlagosan négy, míg az egy év után is kiemelten súlyos tünetekről, fájdalmakról és akut légzési nehézségről beszámolók átlagosan húsz különféle tünetet soroltak fel a gyógyulásuk után egy évvel is...

NEMZETROMBOLÁSI EGYSZEREGY – VAN, AMI MÉG RÁKOSINAK SEM SIKERÜLT, DE ORBÁN MEGOLDOTTA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁCS TIBOR
2021.12.16.


Az elmúlt évtizedben egyesítettük a nemzetet – mondta saját kormányzásáról Orbán Viktor e hét keddjén Sopronban. Vendégszerzőnk szerint azonban a nemzeti érzés közösségépítő és liberális értelmezésével szemben, a gyakorlatban a nacionalizmus ’30-as évekre emlékeztető formáját valósította meg a kormánypárt. Ezt erősítik szerinte Kövér László utóbbi időben tett kijelentései is. Kovács Tibor azt veszi számba, milyen károkat okoz mindez. Esszé.


Kisajátított nemzeti gondolat

A Fidesz kommunikációjának 2010 óta egyik legfontosabb eleme a nemzeti gondolat, a hazaszeretet. Szavakban mindez eleinte a nyugati és a 19. századi magyar nemzeti liberális hagyomány szerint a közösségteremtés, az egységben rejlő energiák mozgósításának mintáját követte. Az eltelt évek alatt azonban nyilvánvalóvá vált: valójában állami szintre emelt, sértődött, ellenségkereső, agresszív nacionalista lázadás ez, amely saját nemzete egy része ellen fordul – őket hazaárulónak bélyegezve. Célja nem a nemzet felemelése, csupán a Fidesz hatalmon tartása.

De kezdjük az elején. Orbán Viktor utoljára 2010-es győzelmekor használta kicsit áttételesen a győztestől kötelező fordulatot, hogy mindenki miniszterelnöke akar lenni. „Azt is tudom, hogy ez a feladat megoldható, de ennek a feladatnak a megoldásához szükségem lesz mindannyiukra, kivétel nélkül minden magyar emberre…” A kormányzás első időszakát olyan mondatok jellemzik, amelyek a nemzeti egységben rejlő energiák felszabadítását látszanak célként kitűzni, amelyet a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata fogalmazott meg: „Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat.”

Nem sokkal ezután az összefogás erejének hangsúlyozására még a nemzeti összetartozás napját is törvénybe iktatták, amely azt hivatott szimbolizálni, hogy a világon bárhol élő magyarok egy közösséget alkotnak. Ezek a mondatok nemzeti liberális manifesztóként is értelmezhetők és a 19. századi magyar hagyományt és a modern nyugati nemzetfelfogást követik, amely egyrészt minden rendű és rangú embert a közösség részének tekint, másrészt Antall József – „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke” – szellemében a határon túliakat is bevonja a közösségbe.

Persze a gondolat, hogy mindenki tehetségének bevonása a fejlődés alapja, jóval megelőzte annak elméletét, a humán tőke és a társadalmi tőke fogalmát. Széchenyi a Világban egy kétkerekű kocsihoz hasonlította az országot, amely nem tud rendesen járni, mert egyik kereke parányi „úgy fog forogni ennek következésében az ország nagy erőműve, miként a kétkerekű kocsi, amelynek csak egyik kerekét vették magasabbra. Ha leereszkedik a parasztsághoz a nemesség, az még nem elég, hanem magához néminemű módon fel is kell azt emelnie, s csak így lesz a haza erős és boldog – így lesznek egyes lakosai tehetségesek, s a királyi szék olyan sziklára építve, amelyet sem külföldi erő, sem az idő viszontagságai nem rendíthetnek meg.”

Kossuth ugyanezt az „érdekegyesítés” követelésében fogalmazza meg. A lényeg, hogy olyan társadalmat kell építeni, amelynek minden „korú, nemű, vallású, politikai nézetű” tagja bekapcsolódhat a nemzetépítésbe. A modern nyugati nemzetfelfogás ezt még kiegészíti az esélyegyenlőség jelszavával. Természetesen ehhez alapfeltétel az érdemalapú társadalom, mert hiába találjuk meg a tehetségeket, ha azok nem bontakozhatnak ki.

Minél kisebb egy ország, annál inkább szüksége van erre a szemléletre, annál kevésbé engedheti meg magának, hogy akár egy ember tehetségét is elveszítse.

Széchenyi szavai egyértelművé teszik, hogy a nemzeti érzés önmagában nem érték. A nemzeti érzés eszköz. Az ideológiává tett nemzeti érzés ennek ellentéte: önmagában való értéknek tekinti a hazaszeretetet. Általa nem egyesít, hanem diszkriminál...

TÁRGYI TÉVEDÉSEK, ABSZURD ÖTLETEK, ROSSZ MEGOLDÁSOK – VÁROSKUTATÓK A BUDAPEST FELDARABOLÁSÁRÓL SZÓLÓ MATOLCSY-TERVRŐL

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2021.12.16.


„Tartalmatlan szlogenek egy botcsinálta geográfustól”. „Épeszű ember nem ír le ilyet ok nélkül”. „Tárgyi tévedések, abszurd elképzelések, valós problémafelvetések, rossz megoldások” – három városkutatót, urbanisztikai szakembert kérdeztünk Matolcsy György jegybankelnök Budapest feldarabolásáról szóló írásáról. Zubreczki Dávid, Ongjerth Richárd és Tosics Iván egyaránt úgy vélik: semmi szükség „történelmi igazságtételre” az 1950-ben Budapestbe olvasztott települések önállóságának visszaadásával, és Matolcsy javaslatai szó szerint szembemennek a kormány eddigi fejlesztéseivel is.


Matolcsy György a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában osztotta meg ötleteit Budapest átalakításáról. A jegybank elnöke szerint Budapest túlságosan nagy vízfej az ország méretéhez képest, nagymértékben centralizálja az ország anyagi és szellemi erőforrásait. Ezért akkor lenne ideális méretű és sikeresebb, ha az 1,7 milliós lakosság helyett csak 600 ezer körüli létszáma lenne.

Matolcsy javaslata szerint egyfajta történelmi igazságtételként lehetővé kellene tenni az 1950-ben Nagy-Budapestbe olvasztott 23 településnek az önállósodást, de a kerületek is népszavazásokon dönthetnének a kiválásról. A Budapest környékén önállóvá váló települések aztán inkább a Budapestet övező úgynevezett „patkóvárosokkal” (Székesfehérvár, Veszprém, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok, Eger, Esztergom, Győr) erősíthetnék a kapcsolataikat, és így kialakulna egy 4 millió főnél is nagyobb népességgel rendelkező központi városháló az országban. Három várostervezéssel foglalkozó szakembert kérdeztünk meg Matolcsy ötleteiről...


LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

HA MEG KELL ÁLLNI A PIROSNÁL, JÓ, HA NEM NYOMJÁK TOVÁBB A GÁZT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.12.16.


„Túlságosan sok pénzt nyomtak a rendszerbe és túlságosan nekilódultak az árak, ezen a problémán kis mértékben képesek segíteni az utóbbi napok intézkedései, dea probléma tovább fog fokozódni jövőre” – véli Bod Péter Ákos, akivel a jegybank minapi döntéseiről beszélgettünk. A Magyar Nemzeti Bank egykori elnökével szóba került a kormány által „halasztott fizetésűvé” tett 350 milliárd forint ügye is. „Ha meg kell állni a pirosnál, akkor jó, ha nem nyomjuk tovább a gázt” – fejtegette. Szerinte „az MNB most kilép egy-két olyan, az alaptevékenységéhez nem tartozó tevékenységből, amelyik mindegyike lazított, növelte a pénzmennyiséget és így hozzátett az inflációhoz”. Megjegyezte azonban azt is, hogy „van egy monetáris szigorítás, ami elvileg visszanyomja az inflációs hullámot, ugyanakkor azonban a szövegezésből az derül ki, hogy kivéve ha, illetve mégse’”.


Nagy meglepetést keltett a Magyar Nemzeti Bank a héten. Nem azzal, hogy a kamatdöntő ülésen megemelték a jegybanki alapkamatot, hanem azzal, hogy két fontos programját is érintő bejelentéseket tettek a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón.

A jegybanki alapkamatot 2,1-ről 2,4 százalékra emelték, ami azonban szakértők szerint nem is annyira érdekes, miután most az egyhetes betéti tender kamata az irányadó (csütörtök előtt 3,3 százalékos volt). Ami azonban igazán meglepetést okozott, az az, hogy az MNB lezárta az állampapír-vásárlásokat (igaz, nem teljesen, mert azt azért tudatták, hogy célzott vásárlásokkal esetenként még segítenek); továbbá bejelentették azt is, hogy lezárták a Növekedési Kötvényprogramot, azzal azonban, hogy ami a csőben van, az még realizálható, de újabb kör most nem lesz.

A kérdés csak az, hogy ez elég-e? Hiszen az infláció már 7,4 százalékos, az euróért pedig a döntés nyilvánosságra kerülése előtt 367 forintot adtak. Mindezt tetézi az egyre nagyobb költségvetési hiány és az állam eladósodása. És persze nagy kérdés az is, hiteles-e a monetáris politika annyira, hogy megállítsa a negatív folyamatokat?

ITT OLVASHATÓ

ROGÁN ANTAL KARÁCSONYA, MÉSZÁROS LŐRINC KÖNNYEI ÉS A MEIN KAMPF VONZEREJE – PODCAST A 444 ÚJ KÖNYVEIRŐL

444.HU
Szerzők: Sarkadi Zsolt, Csurgó Dénes, Botos Tamás, Herczeg Márk
2021.12.16.


- Rendeld meg új könyveinket csomagban, és nézz szét a 444 webshopban

- Ha nálunk veszel karácsonyi ajándékot, azzal a szabad sajtót is támogatod!

Mi a közös a müncheni sörpuccsban és egy felturbózott Zastavával egy fekete lyuk felé száguldó orosházi autószerelőben, az I. világháború utáni Németországban és Kecskemét-külsőben a koszovói bombázások alatt, vagy a Mein Kampfban és a Mercedesében zokogó Mészáros Lőrincben? Nem sok, azon kívül, hogy ilyen témákról adott ki a 444 két könyvet az év végén. Az egyik ilyen A tiltott könyv, Ewoud Kieft holland történész könyve a Mein Kampfról és annak születéséről, a másik pedig kollégám, Sarkadi Zsolt novelláskövete, A banánujjú ember.

A Belső kör tagjainak a hét elején tartottunk egy online eseményt, ahol erről a két könyvről beszélgettünk élőben Herczeg Márkkal, aki interjút készített Ewoud Kiefttel a könyvéről és Sarkadi Zsolttal személyesen. Ezt a beszélgetést most vágatlan videó és enyhén vágott podcast verzióban is közzé tesszük.

SZABAD SZEMMEL: BEFOLYÁSOLJA-E AZ EU A MAGYAR VÁLASZTÁSOKAT? - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.16.


Úgy néz ki, hogy az Orbán-kormány áprilisig egyetlen fillért sem lát a gazdasági újjáépítési csomagból. Lapszemle.

Frankfurter Rundschau

A német kormánykoalíció pártjai noszogatják az új kancellárt a mai uniós csúcs előtt, hogy álljon ki határozottabban a jogállamiság mellett. Katarina Barley, aki Scholzhoz hasonlóan szintén a szociáldemokratákhoz tartozik, azt várja, hogy az új vezetés ezen a területen konstruktívabb lesz, mint a Merkel-féle gárda volt. Merthogy a Bizottság túl sokáig szinte csak nézte, hogy milyen kirívó módon szegik meg a demokratikus normákat Magyarországon és Lengyelországban. A volt igazságügyi miniszter hozzátette, hogy a 3 párt által kötött program egészen világosan fogalmaz ebben a kérdésben.

A zöldek EP-szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a miniszterelnöknek egyértelművé kell tennie az irányváltást, ideértve, hogy Berlin a jogállam és a civil társadalom oldalán áll. Moritz Körner, aki a liberálisokat képviseli Strasbourgban, rámutatott, hogy Merkel simogatta az autokratákat, de ennek most már véget kell vetni. Nyíltan meg kell vitatni a gondokat az európai partnerekkel.

A jelentés magyarázatként megjegyzi, hogy a Bizottság évek óta a magyar és a lengyel vezetés szemére veti: közös alapértékeket sértenek meg, amikor átalakítják az igazságszolgáltatást és lagymatagon lépnek fel a korrupció ellen. Az Európai Bíróság jó pár panaszt tárgyal mindkét ország ügyében. Egy éve született meg a jogállami mechanizmus, amely lehetővég teszi, hogy a normák megszegését pénzvonással torolják meg, ám ezt a fegyvert Brüsszel mindezidáig nem vetette be.

Die Presse

A lap azt latolgatja, vajon befolyásolja az EU a magyar választásokat, miután nagyon úgy néz ki, hogy az Orbán-kormány áprilisig egyetlen fillért sem lát a gazdasági újjáépítési csomagból, és mind Németország, mind Franciaország keményebb fellépést sürget - a lengyelek ellen is. A berlini hatalomváltás, illetve a januártól hivatalba lépő soros francia uniós elnökség nem a legkedvezőbb fejlemény a Fidesz-kampány szemszögéből. Sőt, a párt igen nehéz helyzetbe került, mert vagy beadja a derekát, vagy igazolnia kell a lakosság előtt, hogy miért szabnak rá kemény pénzbüntetést.

A Bizottság már befagyasztotta a 7,2 milliárd eurós koronasegélyt. Azon kívül januárban be kívánja élesíteni a jogállami szankciókat, ami további támogatások megvonásával járhat. Magyar kormányzati körökben az vélemény, hogy Brüsszel a választások kimenetelére próbál kihatni ily módon. Macron azonban hétfőn Budapesten visszadobta a labdát, amikor arról beszélt, hogy a magyar vezetés nem kíván mozdulni a vitás kérdések kapcsán a választásig, ezért addig nem is kap pénzt. A francia politikus a maga részéről jottányit sem hajlandó engedni.

Az új német kormány is kész beleállni a dologba. Baerbock külügyminiszter azt hangsúlyozta: főleg a jogállam és az emberi jogok terén nem engedik meg, hogy szétporladjanak Európai alapjai. Márpedig ha a németek és a franciák beállnak a reformok mögé, akkor fokozódik a nyomás a Bizottságra, hogy vesse be az eszközeit. Az Európai Bíróság várhatóan a jövő hónapban dönt az új jogállami szankciórendszer ellen benyújtott magyar-lengyel keresetről, és ha elutasítja, akkor azonnal el lehet zárni a pénzcsapot.

A két kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon Brüsszel múlt havi levelére, amely részletesen felsorolja, milyen feltételeket kell teljesíteni az alapok folyósításához. Megállapodásra azonban nem lehet számítani, mivel Orbán alighanem már bekalkulálta a penitenciát és a választási harcban az EU elleni kampányra teszi tétjét. Azt veti az európai intézmények szemére, hogy azok támogatják a tömege bevándorlást és meggyengítik a hagyományos családot, mivel türelmet hirdetnek a nemi kisebbségekkel szemben.

Deutsche Welle

Az orbáni Magyarországon nemigen szokott előfordulni, hogy egy Völner-szintű vezetőt korrupció miatt felelősségre vonjanak, most mégis ez a kínos helyzet állt elő. De hát nagyon úgy néz ki, hogy a lemondásra kényszerült igazságügyi államtitkár, valamint a Végrehajtói Kamara elnöke azt csinált bírósági végrehajtás területén, amit csak akart és így most egy egész szakmát hozott rossz hírbe.

Az elemzés szerint Völner a Fidesz egyik fontos, de a nyilvánosság számára alig-alig látható háttérfigurája, saját választókörzetében a párt meghosszabbított karjának számít. A közvélemény előtt idáig inkább megbízható szakpolitikusnak tűnt, semmint pártkatonának. Nem sűrűn szerepelt a sajtóban, kivéve amióta kiderült, hogy ő engedélyezte a lehallgatásokat a Pegasussal.

Bíró-Nagy András a Policy Solutions igazgatója úgy látja, hogy az egész affér igen-igen kellemetlen a hatalom számára, mert Márki-Zay a korrupció elleni küzdelmet tette meg legfőbb kampánytémának. Márpedig az eset azt támasztja alá, hogy a kormánypárt intézményes hálózatot épített ki és a bűnszövetkezet immár az egész államot a markában tartja. Orbán ezzel szemben azt igyekszik bizonyítani, hogy Völner magányos tettes, nem rendszerszintű gondról van szó.

Ám még sok ellenzéki is meglepődhet azon, hogy a bukott államtitkár ellen nyomozás indult, mert hasonló esetekben az ügyészség korábban általában azt szokta közölni, hogy a gyanút nem támasztja alá érdemi bizonyíték. Így teljesen kifürkészhetetlen, miként kerülhetett nyilvánosságra egy ilyen látványos ügy, amikor Magyarországon javarészt Orbán határozza meg, miről tudhat a társadalom, ráadásul közeleg a választás.

Bíró-Nagy úgy véli: a hatalom azt kívánja bizonyítani, hogy az EU téved, amikor a közös normák megsértését veti a Fidesz szemére. Ám kérdéses, hogy a Bizottság ezek után felülvizsgálja véleményét. Macron már közölte, hogy a francia elnökség alatt beélesítik a jogállami mechanizmust.

FT

A vezércikk arra hívja fel a figyelmet, hogy Kelet-Európa jócskán lemaradt az oltottak számát tekintve ám ez jócskán szedi az áldozatait, pedig a térség jelenleg még a delta-variánssal küszködik, az omikron még csak ezután jön. Magyarország az egész földrészen vezet, ha a napi halottak számát a lélekszámhoz viszonyítjuk. Abszolút értékben Lengyelország a rangelső, szerdán 669 emberrel végzett a vírus.

Az áldozatok javarésze nem oltatta be magát, ez az egész régióra jellemző, ily módon nem sok jót ígér az új változat. Az érintett országok lakossága öregszik, ám az eddigi hullámokat viszonylag jól vészelték át. De az omikron átírhatja a halálozási statisztikákat. Ennek ellenére a védettek aránya általában jócskán elmarad a 68,2 %-os európai átlagtól. Az egészségügyi rendszer szintje ugyancsak hagy maga után kívánnivalót, viszont itt nem az a gond, hogy nincs elég ellenanyag. A volt szocialista rendszerekben általános az örökletes bizalmatlanság a kormányokkal szemben, az emberek tesznek a szabályokra és a hatóságokra. Ez pedig kedvező táptalaj a vakcinák elutasításának.

A hatalom általában óvakodik határozottan fellépni a meggyőzés érdekében, mert látnivalóan fél a tiltakozástól. Arra sem kapható, hogy korlátozásokkal kényszerítse ki a nagyobb beoltottságot. De mivel egyre több a halott és mind jobban csökken a szabad kórházi ágyak száma, lassan felül kell vizsgálni ezt fajta a hozzáállást.

Orbán Viktor szinte kizárólag az oltásra épít. Először kínai és orosz szert vett, noha főként a Sinopharm hatékonysága kérdéses. Ám az oltottak tömege nagyjából beállt 6,2 millió környékén, a miniszterelnök mégsem kíván szigorúbb intézkedéseket hozni, tekintettel a tavaszi választásra. De ha nem akarnak újabb lezárásokat azok az országok, amelyek hátul kullognak az oltottsági rangsorban, akkor nemigen marad más választásuk, mint hogy fokozzák a felvilágosító kampányt és minden érintettek határozottan rábeszéljenek a vakcina beadatására.

Die Presse

Bosznia az eltelt 30 év folyamatos válságának egyik legsúlyosabb szakaszát éli át, amiben nagy szerep van annak, hogy az EU most sem áll a sarkára, és még mindig nem találta meg a megfelelő receptet – állapítja meg a vezércikk. Mint rámutat, az egészben az a fura és egyben tragikus, hogy három évtizede nagyjából ugyanarról meg a vita: legyen-e működőképes közös állam, és hogy a szerb közösség részét képezze-e annak?

A szerb kisebbség erős embere, Dodik idegesítő rendszerességgel dobja be az elszakadás ötletét. Tehetséges populistáról van szó, aki tudja, hogy mivel lehet provokálni a nemzetközi közösséget. De ezúttal minden eddiginél tovább akar menni. Még akkor is, ha a teljes elszakadást aligha meri felvetni. De a légkör minden eddiginél mérgezettebb, az állam működőképessége forog kockán.

Az unió sokáig azzal etette a Nyugat-Balkán országait, hogy idővel bekerülhetnek a tagok közé. Ám a problémás államok esetében – Koszovó, Bosznia – elakadt a közeledés folyamata. Az EU azonban még mindig nem tudja, mitévő legyen az olyanokkal, mint Dodik, akik akadályozhatják a csatlakozás előkészítését. Mellesleg hatalmi megfontolásokból nem is nagyon erőltetik, hogy saját országuk átvegye az európai szabályokat.

Az sem sokat segít, hogy mindezidáig üresnek bizonyult a felvétel ígérete. Ám közben főleg Kína egyre nagyobb befolyásra tesz szert a térségben. Ennek láttán az uniós államoknak fel kellene ébredniük. Délkelet-Európa a földrészhez tartozik, ezért egy megbízható, egy nyelven beszélő EU-nak vezető szerepet kellene vinnie a válságkezelésben. Főként Boszniában, ahol 30 éve a 2. világháború utáni időszak legsúlyosabb viszálya robbant ki.

PHILIP, A FÉRFI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.12.16.


Rákay Kálmán akkor veszett el a józan ész számára, amikor annak idején kétmillió fideszeset delirált a Kossuth térre. Ezzel kijelölte a helyét a Fidesz-univerzumban, voltaképp ekkor döntötte el, hogy gazember lesz, és ehhez az elképzeléshez azóta is görcsösen ragaszkodik. Közpénzzel jól kitömve szolgálja az urát, hogy alkalmasint miképp, az őt minősíti. Az eltelt hosszú évek alatt az egyik legellenszenvesebb, ilyen csigataknyas megmondó emberré vált a galeriben/maffiában, de megvan az a képessége, hogy mindig tud mélyebbre süllyedni az ótvar kútjában, ami számára már-már Thomas Mann és az ő Józsefje mércéjével mérhető, miszerint mélységes mély.

Miként megállapítottuk Rákay Kálmán csigataknyas esszenciáját, ezzel a lendülettel azt is felismerhetjük benne, hogy beszari alak, aki, miután elvetette a gyűlölködés magvait, úgy vonul vissza, mintha ott sem lett volna soha, de a szaga azért jelzi, hogy arra járt. Ezúttal Fekete-Győrnek ment neki, de csak úgy, mint utcai harcos főnöke a függöny mögött kevlár mellényben. Fekete-Győr ugyanis közzé tett egy fényképet, amelyen a Baptista Szeretetszolgálat Cipősdoboz Akciója előtt tiszteleg úgy, hogy ő is adományoz, s mindeközben újszülött fia egy kendővel rá, azaz az apjára van kötve, mint az látható ma rend szerint más fiatal anyákon és apákon is.

Rákay Kálmán mindebből az adományozás gesztusát nagyvonalúan kikerülve, az apa és fia kapcsolatára fókuszál akkép, hogy a képhez csak ennyit ír: „Szép, új világ”. Sem többet, sem kevesebbet, hanem csak sugall annak, azoknak, akiknek erre van kiélezve az agya, tehát a buzizó, LMBTQ-zó, genderező hordáknak, hogy végezzék el ők az aljamunkát, amit Rákay Kálmán megálmodott. És ők a kommentjeikben végzik is alaposan. Ám mindezt, hogy el ne feledjük, azon a Facebook oldalon, amelyet a Megafon Központ közpénzekből stafíroz ki, Rákay Kálmán tehát az aljamunkával pénzt keres, mintha más csatornákon nem adna neki a kedves vezető épp eleget.

Nem mondunk ítéletet, és nem szabunk ki büntetést, azt megeszi majd a karma, és első ténykedését már abban is látjuk, amikor a néhai Rákay Kálmán Philipre módosította a nevét, ami úgy hangzik, mintha egy hímringyó volna, de ez legyen az ő baja. Ebben a cselekedetben, az akcióban azonban próbáljuk meglelni mintegy a mozgatórugót és Philip, a férfi alacsony horizontját, és ott tudunk rá akadni, hogy sugalmazása szerint az, hogy Fekete-Győr apaként magára kötve hordozza a gyermekét, valami egészségtelen, sőt, egyenesen perverz dolog. Mindebből az fakad, hogy Rákay Kálmán szerint egy ilyen bensőséges viszonyból a csecsemőnek, vagy az apjának baja származik.

Vagy mindkettőnek. Úgy véljük, az a delírium, hogy a fiú csecsemő attól, hogy egy férfi testének melegét érzi, meghasonlik nemi identitásában, és olyan zavarok támadnak bene, hogy felnőve Philippé keresztelkedik át netalán. Apai oldalról pedig az lehet a bírálat oka és a sugalmazott ítélet, hogy aki így viselkedik, az nem férfi, még vak komondorja sincsen, a felesége az ilyenre nem főz, noch dazu, még a futballt sem szereti, és még csak nem is utcai harcos. Benne van ebben a Fidesz bunkó férfiideálja, homofóbiája és nőgyűlölete, voltaképp a fasiszta erőkultusz, aminek ím, Fekete-Győr nem felel meg. Hogy is felelhetne, hiszen csak egy libernyák...

MNB: 80 SZÁZALÉKBAN KÜLSŐ OKAI VANNAK AZ INFLÁCIÓNAK, AMI MÁR EL IS INDULT LEFELÉ

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.12.16.


A jegybank szerint főleg a magas energiaárak, de az ellátási láncok zavari és a chiphiány is sújtanak minket.


A magas infláció globális jelenség, ez a járvány egyik szövődménye. Ugyanakkor azért mindent meg kell tenni, hogy a külső hatások ne épüljenek be az inflációs kilátásokba, vagyis ne alakuljanak ki másodkörös hatások

– mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank decemberi inflációs jelentését ismertető online sajtótájékoztatón. Ezt az értékelést „rendesen” Balatoni András (közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság) szokta tartani, de ő most megbetegedett, szerencsére csak enyhe tünetekkel – jelezték a szervezők.

A fő megállapítások

A fő megállapítások szerint a fogyasztói árindex (alapinfláció) a novemberi 7,4 százalékos csúcsértékről már csökkenő pályára lépett, de a maginfláció még emelkedik, és a közeljövőben a belső kereslet határozza meg a magyar gazdaságot.

Mit jelent mindez?

A két legismertebb inflációs mutató közül a „normál” inflációban minden benne van, amit fogyasztunk, míg a maginflációban a szezonális élelmiszerek és az üzemanyagok nem, ebben a mutatóban a szolgáltatások, a legtöbb termék és a feldolgozott élelmiszerek határozzák meg a változás mértékét.

Jellemzően a maginfláció kiszámíthatóbb, nem vesz fel szélsőséges értékeket, de most arra érdemes készülnünk, hogy ez még magasabb is lesz majd, mint az alapinfláció. A maginfláció ugyanis 6 százalék közelében alakulhat még 2022 közepén is...


EGÉSZ JUTÁNYOS ÁRON KÍNÁL ELADÁSRA EGY 44 SZOBÁS KASTÉLYT AZ ÁLLAMI VAGYONKEZELŐ

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.12.16.


Szálloda, gyermeküdülő és idősek otthona is volt már a néhai Károlyi-kastély, amelynek árverését múlt hét végén hirdette meg az MNV Zrt. Az épületet illetve nyolcezer négyzetméteres telkét 157,5 millió forintért értékesítené a nemzeti vagyonkezelő, de az ingatlan csak a szomszédos, közel két és fél hektáros telekkel együtt eladó, így a teljes kikiáltási ár 176 millió forint.

A különböző leírások szerint a kastély, amely a Tarna patak völgyében, egy dombhát tetején épült, 1872-ben készült el. Két évtizeddel később bővítették, és ekkor érte el jelenlegi méretét. Miután az első világháborút követően elkobozták, egészen a második világháborúig szállodaként működött, majd a szocializmus idején nagyjából negyven éven keresztül a Szakszervezetek Országos Tanácsa gyermeküdülőjeként üzemeltették. Néhány év szünet után lett idősek otthona, és egészen 2008-ig ilyen funkcióban működött.

Azóta azonban üresen áll, és ez az állapotán is látszik. Az árverési hirdetmény szerint

"a falak nedvesednek, a vakolat mállik, helyenként penészesedik. A faszerkezetek korhadnak, a nyílászárók sok"

helyen hiányoznak, vagy károsodtak, a vasszerkezetek rozsdásak.

A kastélyt és melléképületét tehát erősen fel kell újítani, de a 176 milliós vételár így sem tűnik magasnak. Az összesen 3600 négyzetméter alapterületű épületek különböző helyiségeit három oldalon keresztül sorolják fel a kiírásban.

A 44 szoba mellett irodák, számos WC és fürdő, két terasz, egy télikert, illetve a pincében több tároló és egy hulla kamra is található...

AKINEK EL KELL DÖNTENIE, HOGY ÉLELMET VÁSÁROLJON, VAGY A FŰTÉST FIZESSE AZ ÜNNEPEKRE

MÉRCE
Szerző: HORVÁTH ÉVA
2021.12.15.


Minden család nagyon várja már a karácsonyt. Főleg a kisgyermekes családoknál fontos a szeretet ünnepe, amikor a gyermekek, a szülők és nagyszülők együtt ünnepelve örülnek egymásnak, még akkor is, ha a koronavírus-járvány sokak életét keserítette meg az elmúlt 2 évben. Az én életem viszont a már több éve tartó a munkanélküliség keserítette meg úgy, hogy családom sincsen. A szüleimet már régen eltemettem, testvérem és gyermekem sincs, így nemcsak a család hiánya fájdalmas számomra, hanem az a fajta nélkülözés, melyet munkanélküliként kell elviselnem úgy, hogy még 2 évet kellene valahogyan kibírnom az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, hogy ne kegyelem kenyéren kelljen tengődnöm, a szociális segélyen. A 22 800,-Ft/hó összegű aktív korúak ellátása, amit kapok – egy észak-magyarországi kis faluban – még a fűtés-számlára sem elég télen. Az utóbbi években rendkívüli módon növekvő élelmiszerárakról már ne is beszéljünk.

Így aztán elgondolkodtam azon is, hogy mennyire „választékos” az ünnepvárás, mert van, akiknek semmi gondja nincs, dúskál a javakban, de van, akiknek a nélkülözés jut nemcsak a hétköznapokra, de az ünnepnapokra is.

Számomra „választékos” az ünnepvárás, hiszen el kell döntenem, hogy élelmet vásároljak, vagy a fűtés számlát fizessem, ha nem akarok megfagyni.

Az én történetem már ismerhetik a Mérce olvasói, mivel hozzájuk fordultam már régebben is, segélykiáltással – itt, itt és itt olvashatók korábbi írásaim.

Sajnos, azóta sem változott semmi – amióta segélykiáltásokkal próbáltam felhívni a közvélemény figyelmét az idősebb munkanélküliek helyzetére – és én továbbra is nélkülözök...

AZOK IS ELUTASÍTJÁK AZ ÁLLAM EGYIK LEGFONTOSABB FELADATÁT, AKIK JÓL JÁRNÁNAK VELE

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.12.16.


Az Egyesült Államokban az 1970-es évek óta nem nőtt az állami újraelosztás növelésének társadalmi támogatottsága, dacára annak, hogy ugyanezen idő alatt a reálértéken számított (azaz az inflációs hatással korrigált) órabérek alig változtak (bár a reálbérek változásának pontos mértékére nagy hatással van, hogy milyen módszertannal méri a dolgot az ember).

A növekvő vagyoni koncentrációt a jövedelmi és örökösödési adókulcsok csökkenése és (a 2009-es és a Covid-válság kivételével) az állami kiadások GDP-arányos stagnálása kísérte. Ez a jelek szerint politikailag kifizetődő stratégia: a progresszív jövedelemadó, a tőkejövedelmek erősebb sarcolása, az örökösödési illeték emelése vagy a jóléti programok kiterjesztésének népszerűsége valamelyest csökkenő tendenciát mutatott a lakosság körében a legnagyobb amerikai szociológiai felmérés, az általános társadalmi felmérés (GSS) adatai alapján, mint Ilyaba Kuziemko, a Princeton Egyetem professzora és szerzőtársai korábbi cikkéből kiderül.*

A jelenségre a szakirodalom több nagyobb elméleti magyarázatot hozott fel:

- az emberek nem ismerik az egyenlőtlenségek valós mértékét;

- nem tartják problémásnak az egyenlőtlenségeket;

- nem bíznak abban, hogy a kormányzat képes a hatékony újraelosztásra;

- a valósnál jobbnak ítélik a társadalmi mobilitást, ezért úgy gondolják, nincs szükség újraelosztásra.

Kuziemkóék kutatásának egyik résztvevője, Stefanie Stantcheva, a Harvard Egyetem professzora, az egyik legelismertebb fiatal közgazdász egy közelmúltbel írásában közérthetően járta körül az ezen potenciális magyarázatokkal kapcsolatos empirikus kutatások eredményeit. Ezek alapján a társadalmi-gazdasági tények megismerése relatíve keveset változtat az újraelosztás megítélésén, és a bevándorlóktól való félelem is nagy hatással van az adóemelés és a szociális programok népszerűtlenségére...

ORBÁN VIKTOR BESZÉDÉT DÍSZKIADÁSBAN POSTÁZTÁK EL A KATONÁKNAK – LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.12.16.


Egy szó még szerepelt a 444.hu címében: “generalisszimusz“


Piros volt a paradicsom, nem sárga…

Százezer forintra emeli a közmunkások bérét a kormány

Magyarország előre megy, nem hátra.. A választások előtti pénzosztás lassan mindenkit utolér.

Még itt: The New York Times: Orbán és Bolsonaro pénzesőt zúdít a szavazópolgárokra
Elképesztő osztogatásba kezdett az Orbán-kormány


“A NER-birodalmat vissza kell szorítani. Óriási károkat okoz a léte. Először is drágábbak a közbeszerzések. Megjegyezném: az is gond ma Magyarországon, hogy a gazdaság túl nagy hányadát érintik a közbeszerzések. Ennél talán még nagyobb kár keletkezik abból, hogy olyan közbeszerzések történnek, amelyekre egyáltalán nincs szükség. A legtipikusabb példái ennek a stadionépítések…”

Masniba csomagolt semmi, éhbéren vett győzelem

Hogyan hulljon az ölünkbe minden, ha egy kicsit emelünk a semmin? Ez jutott az eszembe, amikor Orbán Viktor kiírta a Facebookra, hogy 100 ezer forintra emelik a közmunkások bérét. (Hogy nettó, vagy bruttó összegről van szó, azt persze nem közölte a felcsúti lájkvadász.)

A Fidesz egyre csak erősödik

Szerdán kapták kézhez az ellenzéki pártok vezetői a legújabb, egyelőre nem nyilvános közvélemény-kutatást, amit már az új, összefogott kampányközpont rendelt meg. A számok kijózanítóak. Mindeközben az ellenzéki oldalon üléseznek, vitatkoznak, vétóznak.

Már leleplezhetők a voksturisták

Ehhez nem kell más, csak figyelni, hol következik be drasztikus változás.

Madarat tolláról, embert barátjáról

Semjén több szempontból is alkalmatlan köztársasági elnöknek, de nekem a friss hír hallatán mégis az ugrott be először kizáró tényezőként, hogy akinek Bayer Zsolt a barátja, az nem lehet az ország első embere!

Völner Pál jóval több volt egy szimpla államtitkárnál

Más területeken is komoly befolyása lehetett.

NER-közeli üzletembertől, tisztázatlan forrásból vásárolt a belvárosi polgármester 24 hektárt

Az eladó jelenleg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke…

Kíváncsi rá, miért szuper dolog a kínai kommunizmus?


Olvasson Magyar Hírlapot, abból megtudja!

Philip betelefonált Bolgár úrhoz

Hogy megvédje magát a kisbabahordozó-gate-ben…

Megállapodott az ATV és a Deutsche Welle, magyarul is látható az Europeo című hírmagazin

Az együttműködés keretében az ATV és az ATV Spirit tévécsatornák nézői mostantól magyar nyelven érhetik el a német közmédia által előállított Europeo című tévés hírmagazin egyes, az ATV szerkesztői által kiválasztott tartalmait.

Fejenként 2 millió forintos jutalmat kapnak a Mercedes-dolgozók

Németországban… Arról nincs hír, hogy a kecskeméti Mercedes-gyárban foglalkoztatottak is kapnak-e, és ha igen, mekkora éves prémiumot.

Új járványcsúcs jöhet

A várakozásokkal ellentétben az új mutáció legalább olyan súlyos, ha nem súlyosabb járványhullámot okozhat, mint az eddigiek.