2023. december 8., péntek

A KERESZTÉNY ÉRTÉKRENDRŐL – FEJTÁGÍTÓ AZ EGYHÁZI ISKOLÁKAT TÁMADÓ FARIZEUSOKNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: NÉNYEI PÁL
2023.12.07.


„Ez a keresztény értékrend. Nem a Fidesz-hűség vagy a nemzeti politika, vagy a mindent elfogadó, drámaiatlan giccs” – írja Nényei Pál a Mandiner cikksorozatára reagálva. A kormányportál azért vette elő Nényei munkahelyét, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot, mert beszélgetést szerveztek a nem keresztény értékrendet valló Molnár Áronnal. Hogy mi is ez az értékrend és mi nem, miért virágzik a farizeusság az egyházban és az egyházi iskolákban is – erről szól ez a rendkívül fontos vendégcikk.

Mostanában több rövid, de velős cikk is megjelent a Mandineren a katolikus fenntartású egyházi iskolákról. Az elsőben, egy Szilvay Gergely neve alatt futó műben lerántották a leplet a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumról, ahol beszélgetés volt Molnár Áronnal úgy, hogy azt diákok is hallhatták, láthatták. A másodikban, amelyet Béres Sándor jegyez, a budapesti Piarista Gimnázium egyik fizikaóráján történt 444-es eredetű videóanyag levetítésének tényére világítottak rá. A harmadikban Francesca Rivafinoli vitriolos stílusban összefoglalta a két, „aggódó szülők a sajtó nyilvánosságához fordultak” eseményből levonható tanulságokat.

A cikkek nyilvánosak, mindenki olvashatja őket, én pedig most nem érzem feladatomnak, hogy tételesen válaszoljak rájuk. Egyrészt azért nem, mert Molnár Áronnal én beszélgettem (igaz, nem pályaorientációs napon, de ez is mellékes), másrészt azért nem, mert a Piarista Gimnáziumban is tanítottam, harmadrészt meg azért nem, mert nem tudom, ki az a Francesca Rivafinoli – és bevallom, nem is érdekel.

Amit viszont feladatomnak érzek: szeretném – reményeim szerint közérthetően – megfogalmazni, mi az, hogy egyházi, katolikus iskola, és mi az, hogy keresztény értékrend, illetve azt is, hogy ennek a kettőnek van-e köze egymáshoz. Bár eddigi cikkeimben próbáltam távoltartani magam a magyar, aktuális belpolitika mocsarától, most kivételt teszek – a téma most arra kényszerít, hogy „megmártsam habtestem” ebben a sárfürdőben.

Mi az a katolikus, egyházi iskola? Erre igen egyszerű a válasz. Az az iskola, amelynek fenntartója a Magyar Katolikus Egyház. Sok polgártársunk úgy tudja, hogy mivel az egyházi iskoláknak nem az állam a fenntartója, ezért például a katolikus iskolák tanárai is ki vannak tömve pénzzel. Ez (sajnos!) nem így van: mivel a katolikus egyház Magyarországon a rendszerváltás után nem kapta vissza azokat a vagyontárgyait, amelyekkel iskolafenntartói kötelességeinek anyagi hátteret tudna biztosítani, épp úgy közpénzből gazdálkodik, mint az állami iskolák – és ezekben az intézményekben épp ezért a tanárok fizetése is a központi bértábla szerint alakul. Egyébként ez is mellékes tény, csak megemlítettem, hátha sikerült néhány makacs félreértést eloszlatni. Azonban az egyházat a pénzosztó hatalomhoz épp emiatt bonyolultabb kapcsolat fűzi, mint ha anyagilag független volna. És talán épp „itt (is) van a kutya elásva”.

Ha egy iskolát a katolikus egyház tart fönn, akkor logikusnak tűnik, hogy mivel a katolikus egyház keresztény, ezért az iskolái is a keresztény értékrendet képviseljék. Hogy ez így van-e, nem tudom, de a kapcsolat a fenntartó és az „értékrendje” között adja magát. Viszont a „keresztény értékrend” szókapcsolat jelentése bonyolult ügy, és igen komoly kérdéseket vet föl. Amikor a Mandiner számonkéri, hogy egy katolikus iskolában leülünk Molnár Áronnal beszélgetni, aki az iskola értékrendjével ellentétes értékeket vall (ejnye-bejnye, aggódó szülők keresték lapunkat…), abból az derül ki, hogy őneki viszont ez nem kérdés, ő biztosan tudja, mi az a „keresztény értékrend”. Nemcsak tudja, hanem… nagyon-nagyon-nagyon tudja...

És ez keserves dolog.

Az evangéliumokban elég sok szó esik a farizeusokról, akik pontosan tudják, Jézus kivel ülhet egy asztalhoz és kivel nem; a farizeusok akarják neki előírni, mit szabad és mit nem,

kivel szabad, kivel nem, ki a szalonképes, ki nem, azaz beosztják az embertárasaikat jókra és rosszakra – csak akkor még a rosszak nem LMBTQ-aktivisták, NEResztények, migránssimogatók, esetleg papmalacok, hanem rossz nők, vámosok és bűnösök voltak. Változnak az idők, bizony! Viszont úgy látszik, mintha a Mandiner az „aggódó szülők” bejelentése nyomán írt cikkével, „Képzeljék, Molnár Áronnal beszélgettek!” kiváltotta volna a farizeus-igazolványt.

Ha az ember belenéz az Evangéliumba, elég hamar szembesül vele, hogy a keresztény értékrend nagyon más, mint amit a Mandiner annak tart – a keresztény értékrend alapja nem az ítélkezés, az „ez jó, mert velünk van, vele beszélgethettek, ez viszont nagyon rossz, tőle őrizkedjetek” értékrendje. A keresztény ember épp azért, mert keresztény, azaz krisztusi értékeket vall, igenis leül beszélgetni – minden emberrel.

A kereszténynek kötelessége nemcsak Molnár Áronnal, hanem Orbán Viktorral, Joe Bidennel, Vlagyimir Putyinnal, Gyurcsány Ferenccel, Teréz anyával, Soros Györggyel, Böjte Csabával, vámosokkal, bűnösökkel, rossz nőkkel, barátokkal, üzletfelekkel, jó emberekkel, messiáshívőkkel és börtöntöltelékekkel is szóba állni, mert a kereszténynek túl kell látnia a címkéken, sőt még inkább a társadalmi és a saját előítéletein! A keresztény embernek az a kötelessége, hogy minden emberben csak az embert lássa, azaz, hogy megtanuljon minden embert Krisztus szemével látni, hiszen minden ember esendő és irgalomra szorul. A keresztény embernek meg kell emésztenie a keserű pirulát: Krisztus a bűnösökért jött, az elveszett bárányokért és a tékozló fiúkért, nem a saját igazságuk fényében sütkérező, otthon ülő „jóemberekért”. A keresztény ember azt is tudja, hogy nehezebb a saját szemében meglátni a gerendát, mint máséban a szálkát; azaz, ha észreveszi a másik hibáit, abban a pillanatban önmagába kell néznie. Sőt, arra is föl kell készülnie, hogy ha valóban elkötelezi magát Krisztus követésében, hitéért – főleg ha azt tettekben is megéli – támadni fogják és ki fogják nevetni. Ha a politikai erőtér úgy alakul, hogy választania kell politikai irányultsága és a hite között, habozás nélkül a hitét választja...

ITT OLVASHATÓ

BAZÁRI ALKUDOZÁS VAGY STRATÉGIA, AMIT ORBÁN TESZ AZ UKRÁN EU-CSATLAKOZÁS ÜGYÉBEN?

HÁROMHARMAD / 24.HU
Szerző: 24.HU
2023.12.08.



Ezúttal közönség előtt, a pesti Három Hollóban ült össze a Háromharmad. Bita Dániel, Kerner Zsolt, valamint Nagy József először arról beszélgetett: a választási törvény belengetett módosítása hogyan befolyásolhatja a jövő évi önkormányzati választást, és hogy mi vehet rá egy ellenzéki politikust, hogy fideszest ajánljon főpolgármester-jelöltnek. Eztán az a kérdés került terítékre, hogy Orbán Viktor vajon miért gátolja oly hevesen Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát. A finisben előbb a Rózsaszín Farok rovat jelentkezett, majd hármat kérdezett a közönség.

00:00:00 A jövő évi önkormányzatin ki jár jól és ki jár pórul, ha ismét választási törvényt 
               módosít a fideszes kétharmad? 

00:10:00 Győztest vagy vesztest keres a Fidesz főpolgármester-jelöltnek? 

00:18:11 Mi motiválja az ellenzéki Ungár Pétert, hogy az ellenzéki Karácsony Gergely helyett 
               a fideszes Vitézy Dávidot javasolja főpolgármesterjelöltnek? 

00:26:00 Orbán törölné a jövő heti EU-csúcs programjából a tárgyalássorozatot, mely 
               Ukrajna uniós csatlakozásához vezethet – vajon miért? 

00:41:49 Mit kérhetne Orbán cserébe azért, hogy ne gátolja az ukrán csatlakozási 
               folyamatot? 

00:45:44 Mi értelme folyamatosan odaszúrni az ukránoknak? 

00:54:44 Lehet az a háború vége, hogy Oroszország megkapja Ukrajna területének egy 
               részét, a „maradék” Ukrajna pedig az EU része lesz? 

1:00:11 Rózsaszín farok: Eb-csoport, örményországi túra, az élet értelme 

1:07:05 Közönségkérdés 1.: kinyírja-e a nem fideszes sajtót a NER? 

1:12:24 Közönségkérdés 2.: irány a kétpártiság? 

1:16:41 Közönségkérdés 3.: mit akar és mire juthat Vona Gábor?



ŐK TROLLKODJÁK SZÉT AZ OROSZ PROPAGANDÁT – A NAFO MAGYAR MÉMHADSEREGE

444.HU
Szerző: 444.HU
2023.12.07.



A NAFO önkéntes, nemzetközi mémhadserege Ukrajna orosz inváziója után alakult a Twitteren. Hogy lehet nevetségessé tenni az orosz dezinformációt és annak terjesztőit? Lakmusz-444 videóinterjú a kutyás profilképek mögött lévő magyar tagokkal.

(Az interjúalanyok korábbi nevén, Twitterként hivatkoznak az Elon Musk óta X néven futó platformra, így a videóban és a cikkben mi is a "régi" nevet használjuk. Az egyes megszólalók hangját kérésükre elváltoztattuk.)

A teljes cikk ezen a linken olvasható: https://www.lakmusz.hu/fejbe-csapjuk-...

L. RITÓK NÓRA: EGYÉN, VAGY KÖZÖSSÉG?

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.12.08.


Meghallgattam a Friderikusz podcastban a Steigervald Krisztián, generáció-kutatóval készült beszélgetést. (Ajánlom mindenkinek.) Nagyon érdekes volt, ahogy végigvezette a generációs változásokat, átszűrtem az infókat a magam viszonylatában és a munkánk tekintetében is.

Ez utóbbi vonatkozásában leginkább elgondolkodtató volt számomra a közösségi fókuszok eltolódása az egyén irányába.

Én az 1960-as születési évemmel a “baby boommer” generációba tartozom, bár az amerikai viszonylatban kialakított kategória nem azonosítható a hazai helyzettel, legalábbis gazdasági elemeiben biztosan nem, de van, amiben igen. Nálam erős a közösségben gondolkodás, ami a következő generációknál, amit a generáció-kutató szemléletesen a walkman megjelenéséhez kötött, egyre kevésbé van jelen. (A példában a közösségi zenehallgatás, a koncertek közös élménye tevődött át az egyénire, amiben kizárva a többieket, kizárólag egy személyre korlátozódik a muzsika élvezete. Innen indulva jut el a mai énközpontú világig a generációkon átívelő változások sorozata.)

Sokáig gondolkodtam azon, hogy az Igazgyöngy modellje, ebben a kontextusban mennyire lehet helyes.

Tizennégy éve, mikor belekezdtünk az esélyteremtő modellbe, akkora már megvolt a megtapasztalás, hogy a szegregátumok világában nincs közösség, a túlélési stratégiákban a nyomorúság rendezte a szerepeket. Sokáig azt hittem, legalább családi egységekben találok közösségi elemeket, de hamar megértettem, hogy abban sem igazán: simán egymás ellen fordul gyerek-szülő, testvér is, ha az egyéni érdeke úgy kívánja. Persze voltak kivételek, de azt a mintát, amit a működő közösségekben láthatunk, itt nem találtuk meg.

Nagyon nagy küzdelem volt az egyéni érdekek rendszerbe foglalása, az átlátható, védhető, számukra is értelmezhető szempontok kialakítása a segítségnyújtásnál. Néha teljesen reménytelennek tűnt, hogy sikerül valaha olyan elveket megfogalmazni, amit mindenki el tud fogadni, igazságosnak tart. Ráadásul ezt mind úgy kellett próbálni, hogy ne kívülről, mi mondjuk meg, hanem ők mondják ki, mit tartanak jónak.

Néha egészen másképp közelítettünk, mert nagy kihívás volt a vitakultúra kialakítása, az adományozás átláthatóságának megértetése, az elfogadás kultúrájának megteremtése, a másik javára történő lemondás kezelése, az érzelmileg túltolt reakciók lecsendesítése, stb.

Volt, aki nagyon nehezen engedte el a “nekünk jár” szellemiséget, és visszatérően pusztította a többiekben már kialakított, másokat is számba vevő szemléletet, bíztatta ellenünk őket. És a nélkülözésben könnyű a tüzet szítani. Hányszor futottak neki, hogy “eltakarítanak minket” a településről, csak, mert nem az ő érdekük szerint működtünk. Nem fogadtuk el az ő irányításukat, mert tudtuk, ők mást értenek a segítségnyújtáson, mást az érdekeken, mert náluk is mást körvonalaz a szocializáció, mint amit mi, akik az inklúzió irányába szeretnénk vinni a dolgot, elképzelünk.

Sok zsákutca után kellett megfogalmaznunk, hogy miközben mi maximális alázattal és megértéssel fordulunk feléjük, egyre jobban tolódtunk abba az irányba, amiben a másik oldal szempontjai nem kaptak teret. Pedig a befogadó társadalom csak a kettős tudásból, viszonyulásból alakítható ki.

Szóval, világos volt, hogy kiút csak akkor lesz a konfliktusokkal zsúfolt helyzetekből, ha elindulunk a közösségfejlesztésben. Ha apró lépésenként, igazodva a helyi sajátosságokhoz, kiépítünk egy közösségi magot, amit aztán bővítünk tovább, folyamatosan. Nem kényszerként vagyunk jelen, hanem lehetőségként. Nem kötelező az együttműködés, de nekünk is vannak szempontjaink, amiket érvényesíteni szeretnénk. Nem kiszolgálni akarjuk őket, hanem elmozdítani a berögzült helyzetből.

Vannak, akik a kezdetektől velünk vannak. Mások időnként eltávolodnak, hosszabb-rövidebb időre, aztán visszatérnek. Az, hogy kinek, mikor, milyen lehetőséget tudunk adni, a mára már számunkra világossá vált háttértől függ, amiben benne vannak a saját, egyéni értékrendek, az összefonódások, a hierarchia, és a változások iránti fogékonyság is. Próbálkozunk, folyamatosan, működő kapcsolat pedig ott van, ahol az egyén el tud mozdulni a közösség irányába.

Nemrég vendégek voltak nálam, és kérdezték, hogy látom most a “kulcsember” dolgot, amit a modellfejlesztésünk elején fontosnak gondoltam. Azt válaszoltam, hogy szépen hangzott, és jó is lett volna, de már látom, abban a formában megvalósíthatatlan. Mert nem találunk olyan embert, aki ebben a szocializációban és a saját helyi beágyazottságában képes lenne kulcsemberként működni. Még nem. Ahhoz el kell jutnunk a közösségfejlődés egy bizonyos szintjére. Amikor a pozícióba helyezett ember nem “csábul el” a saját érdekei szerint, belerészegedve az irányító, döntéshozó szerepbe. Amikor a közösség eljut arra a szintre, hogy nem támadja azt, aki kiemelt szerepet kap, aki tudása és képessége alapján érdemes rá, hanem elfogadja és támogatja. Mindannyiuk érdekében.

Többször próbálkoztunk egyébként a kulcsemberi szemlélettel, amikor a helyi közösségből próbálunk valakit helyzetbe hozni. Volt, hogy nyolc év után dőlt be a dolog. Legutóbb pedig egy teljesen értelmetlen rivalizálás fokozta fel az indulatokat, felmondásig.

Mindig keressük azt az emberekben, amire építeni lehet. Önbecsülést, jövőképet, közösségi szemléletet. De mindig ott van mellette egy sor gátló tényező, hogy nincs meg a másik teljesítményének elismerése, hogy sokszor a gúny, a pletyka, a másik megbántása, megalázása, a másik fölé kerülés lesz a lényeg. Kicsinyes és értelmetlen helyzetek bogozásával kell töltenünk sok időt. És találunk mindig új pontokat is, pl. hogy a sok pozitív visszacsatolással nem támogatjuk a kritika elviselésének képességét, és a sértődések gyors indulattá emelkedése okoz újabb konfliktusokat.

De biztosan érzem, hogy csak a közösség erejével lehet ezeket a változásokat gátló tényezőket visszafogni az egyénben. Iszonyú bonyolult hatásokkal kell számolnunk, és ebből mi csak egy vagyunk. Ha nincs más, ami a mienkkel egy irányba húz, nem lesz változás. De ha van egy közösségi értékrend, egy íratlan etikai kódex, akkor lesz, ami erősödik. Mert nincs egyéni boldogulás közösség nélkül.

Minden embernek szüksége van másokra. Kisebb és nagyobb közösségekben működünk, és ezeknek a mentális állapotát mi alakítjuk. Mi, egyének. Együtt. A közösségek mentális állapota pedig visszahat ránk, egyénekre.

GENERÁCIÓK ÉS SZAKADÉKOK- INTERJÚ STEIGERVALD KRISZTIÁN GENERÁCIÓ-KUTATÓVAL

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.11.30.



Tulajdonképpen hány generáció is él egymás mellett egy országban, egy kisebb közösségben vagy egy családban, ők hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan érthetnék meg egymást a boldogabb élet reményében? Az elmúlt ötven-hatvan évben rohamtempóban változott meg szinte minden: az élet várható hossza, a társadalom korösszetétele, a jövőkép, de például a tisztelet fogalma, a várakozás jelentése vagy az agy leterheltsége is. Ennek az átalakulási folyamatnak az egyes korcsoportokra gyakorolt hatása jelentős, mert nem az van, ami eddig volt - és ez igen gyakran feszültségekhez vezet a különböző generációk között. 

Steigervald Krisztián a generációk kutatásával foglalkozik több mint húsz éve, e témában három éve és az idén két nagyon hasznos könyve is megjelent, többek közt azért, hogy szüleink, nagyszüleink, gyerekeink és unokáink ne furcsa idegenként tekintsenek egymásra és hogy a generációk között gyakran fennálló repedésekből ne legyenek árkok vagy szakadékok, hanem sokkal inkább hidakat építsünk föléjük. 

Friderikusz Sándor podcastjába ezúttal Steigervald Krisztián generáció-kutatót hívta meg, hogy nagyon sok olyan témáról beszélgessenek, amelyek a generációk megértését egymással kapcsolatban nagyban segíthetik. Igazán hasznos értelmezéseket és együttélési tanácsokat lehet kapni a szakértő válaszaiból.

KARÁCSONY GERGELY SAJÁT TERVVEL VÁLASZOLT A BUDAPESTI DUBAJ ÖTLETÉRE, EGY KISEBB FELHŐKARCOLÓ IS HÁROMSZOR OLYAN MAGAS LEHET, MINT GÁBRIEL ARKANGYAL A HŐSÖK TERÉN

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.12.08.


A főváros nem zárkózik el a magasházaktól Rákosrendezőn, de előtte látványvizsgálatot tartana. Előzetes egyeztetés nélkül azonban a budapesti vezetés semmit sem támogat.


A fővárosi önkormányzat pesti Dubajhoz való belegyezésének elnyeréséhez valóban elég, hogy a korábban beharangozott 220-240 méteresnél kisebb magasházak épüljenek és megvalósuljon a kormány által az arab befektetőknek ígért három infrastruktúra fejlesztési projekt? - kérdeztük Karácsony Gergely főpolgármestert a VSquare hírportál információja nyomán. Lázár János egy zártkörű eligazításon ugyanis a hírek szerint azt mondta: ráveszi az arab befektetőket, hogy kisebb épületekben gondolkodjanak, így már eladható lesz Karácsony Gergelynek, akinek jól jönne, ha állami pénzből megépülne az új városnegyedhez ígért három infrastrukturális beruházás: a Szegedi úti felüljáró, zuglói-angyalföldi villamosvonalak összekötése, a kisföldalatti meghosszabbítása. A hírlevél szerint Lázár János azt is mondta, hogy közelebb van a tízmilliárd dollárhoz a beruházás értéke, mint az ugyanazon a napon a sajtónak mondott ötmilliárd euróhoz.

Karácsony Gergely a Népszavának adott válaszában leszögezte, mindennek a feltétele, hogy hozzák nyilvánossága a budapestiek háta mögött elfogadott titkos határozatot és a kormányzati üzlet részleteit és előbb velünk állapodjanak meg. Nemcsak a beépítési magasság fontos, hanem a funkció is. – A 130 méter „csak” háromszor akkora, mint amilyen magasan Gábriel arkangyal alakja áll a Hősök terén, vagyis még mindig elcsúfítja a történelmi városképet. Mi nem idegeneknek készülő luxuslakásokat szeretnénk, hanem 8-10 ezer budapesti családnak megfizethető otthont – tette hozzá...

AZÉRT FAGY BE AZ UKRÁN FRONT, MERT A NYUGAT DÖNTÉSKÉPTELEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.12.08.


Az ukrán ellenállást Oroszországgal szemben alapvetően két nagy támogató, az Egyesült Államok és az EU finanszírozta. Most azonban Washingtonban és Brüsszelben is politikai viták veszélyeztetik a 2024-es támogatásokat. Ráadásul közel sem gyártanak Nyugaton annyi fegyvert, mint Oroszországban, így ha lesz is még pénz, nem látszik, honnan lesz elég anyag. El kell dönteni Amerikában és Európában: komolyan gondolják-e, hogy Oroszország ezt a háborút nem nyerheti meg.


Joseph Stiglitz amerikai Nobel-díjas közgazdász tavaly szeptemberben egy bécsi előadásában arról beszélt, hogy a nyugati társadalmaknak el kell dönteniük, háborúban állnak-e Oroszországgal vagy sem. És amíg ez a döntés nem lesz egyértelmű, addig a problémáik csak sokasodnak majd.

Stiglitz egyébként úgy vélte, hogy a második világháború óta először lenne indokolt a háborút vállalni, mert Európában a hódító agresszió morálisan elfogadhatatlan, és az egész Nyugat számára életveszélyes is. Az erőszakos területszerzést mindenképpen meg kell torolni szerinte.

Elvben a nyugati országok kormányai is ezt képviselik, de a valóságban nem háborús logika szerint cselekszenek. Stiglitz tavaly ősszel elsősorban arra gondolt, hogy számos gazdasági szabályozást drasztikusan át kellett volna szabni, és a hadigazdaság logikája szerint gyorsan fel kellett volna függeszteni a piaci logikán alapuló rendszereket, például az energetikában. Ám ugyanez igaz a fegyvergyártásra és az Ukrajnának szánt pénzügyi segítségre is. Amíg a Nyugat félszívvel, nehézkesen segít, és nem áll át háborús logikára, addig Ukrajnának nem lesz esélye győzelemre. És minél inkább az látszik, hogy Ukrajna esélyei romlanak, annál inkább bizonytalanodnak el a nyugati politikusok, illetve erősödnek a háborút feladni kívánó erők. Ez az öngerjesztő folyamat látszik elindulni 2023 végén.

Lemondás, lelkesedés, elkedvetlenedés

A tavaly februárban indult orosz invázió kezdetekor a nyugat-európai országok többsége úgy vélte, hogy az ukrán ellenállás napok, de legfeljebb hetek alatt összeomlik. Amikor például a berlini ukrán követ a támadás első napján fegyvereket kért a német kormánytól, azzal küldték haza, hogy mire az első szállítmány odaérne, addigra Kijev úgyis elesik. Washingtonban is nagy volt a bizonytalanság, és a komolyabb fegyvereket visszatartották, félve, hogy azok gyorsan orosz kézre kerülnének.

Amikor az ukránok elképesztő áldozatok árán visszaverték a Kijevet támadó orosz hadoszlopot, és ezzel párhuzamosan kiderült, hogy az oroszok micsoda rémtetteket követtek el a környékbeli kisvárosokban, például Bucsában, a nyugatiak megrázták magukat, és megígérték, hogy „addig támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak kell”. Elindultak a fegyverszállítások, a kiképzési programok, a pénzügyi és információs támogatások, illetve Oroszországgal szemben egymás után vezettek be újabb és újabb gazdasági szankciókat...

MINI VITYESZ, MAXI DUBAJ!

FLASZTER / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2023.12.07.



Orbán Viktor nem tűri a középszerűséget, tessék hát szépen nevén nevezni azt, ami itt épül. Hogy mi folyik itt Rákosrendezőn, arról Albert Enikővel, a Magyar Hang újságírójával és Reichert János publicistával beszélgettünk. A műsorvezető kivételesen György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője. Jövő héten visszatér Dévényi István is Szegedről, feltéve, ha nem esik le öt centi hó. 

További témáink: 

• Püspöki levél Karsai Dánielnek, bátor és bátortalan próbálkozások az egyházban 

• Miről árulkodik a PISA-teszt? 

• Mobilt az iskolába? 

• Sok a bizonytalan szavazó, hol vannak a fiatalok 

• Filézés Kárászon, lapajánlók



CSEPELI GYÖRGY: NEM A DIKTATÚRA ÉS A ZSARNOKSÁG A MEGOLDÁS

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Szerző: HÍRKLIKK
2023.12.08.


A természet erőforrásaival való visszaélés, a növekedés fenntarthatatlansága és a megtermelt javak igazságtalan elosztása azok a dolgok, amelyek válságba sodorták nemcsak a demokráciákat, hanem az egész világot. Erre a válságra nincs most recept, arra van szükség, hogy globálisan, mindenkinek az számítson, hogy ne csak én, hanem a másik is nyerjen – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Csepeli György szociálpszichológus, egyetemi tanár.

Zavarodottság, bizonytalanság és fenyegetettség van jelen a társadalomban. Ezzel foglalkozik Csepeli György nemrég megjelent könyvében is, amelyet az „összetörtek a kőtáblák” hasonlattal illetett, mert szerinte nincsenek új parancsok, viszont a régiek megszűntek. Azaz, a régi már nincs, az új még nem született meg és a kettő között idegesítő, kétértelmű, bizonytalan a jelen, ami tele van veszélyekkel, „Most éppen ezt az időszakot éljük” – vélte a szociálpszichológus.

Melyek voltak azok a „parancsok”, amelyek a II. világháborútól a 2000-es évekig irányították a világot? – kérdezte Bolgár György. „A XX. század meglehetősen sokáig tartott”, amelynek vége több dologhoz is köthető: a rendszerváltáshoz és az információs társadalom kibontakozásához. Az a fajta kétpólusú világ, amelyben mi szocializálódtunk, a hidegháború időszaka mindenesetre véget ért. Olyan volt, amilyen, de voltak benne fix pontok. Ezek viszont eltűntek. De közben jöttek válságok: a klíma-, a migráció és a kórokozók által okozott válság – felelte Csepeli György.

Majd azzal folytatta, az a növekedési őrület, ami korábban úgy tűnt, hogy nem ismer határokat, az most elérte a plafont. Fenntarthatatlanná vált az úgynevezett fejlődés, és ennek tulajdonítja a kőtáblák összeroppanását. „Nincs jövő, amiben hihetünk”, mert az a jövő, amit a fenntarthatatlan fejlődés mutat, „megmérettetett és könnyűnek találtatott.” A felvilágosodás után túlságosan sokan és sokáig hittünk az észben, és elfelejtkeztünk az ész alatti világról, amelyben szenvedélyek, érzelmek, vak indulatok kavarognak, és amelyekkel szemben az ész alulmarad. Amit fel kell tudnunk ébreszteni Csipkerózsika-álmunkból azok az értékek, amelyeknek egyetemes jelentése kiutat jelenthetne.

Volt jónéhány évtized, amikor az emberiség úgy gondolhatta, lehet win-win szituációkat kialakítani, amelyekben mindenki nyer. Megcsinálom, ami az érdekemben van, de úgy, hogy a másik érdeke se sérüljön. De ez eltűnőben van és úgy lesznek emberek sikeresek, hogy sérül a másik és amit elveszít azt a sikeres megnyeri – hozta fel következő témáját Bolgár György. „Ez egy kicsit nosztalgikus rekonstrukciója a múltnak, nem volt az win-win szituáció” - reagált Csepeli György. Éppen azt látjuk most, hogy akiket hajdan gyarmatosítottak, azokban semmiféle hála nincsen a civilizáció miatt, amit kaphattak a franciáktól, olaszoktól, vagy az angoloktól. Amerikában látszik, hogy egyfajta „visszafordulása van a történelemnek”, mindaz kezd fényleni, ami korábban fekete volt.

Van egy rossz lelkiismeret a ma élőkben – teljesen indokolatlanul, hiszen nem ők csinálták – a gyarmatosítás miatt, mert nagyon sok vérbe került, tehát nem volt win-win szituáció. „Most olvastam, hogy Magellán, akiről azt tanultuk, hogy a legnagyobb felfedezője volt a földkerekségnek, egy véreskezű tömeggyilkos volt.” Nem is erre gondolt Bolgár György, hanem arra, hogy a II. világháború egészen kivételesen tragikus tanulságai nyomán a fejlett demokratikus világ látta, hogy a Földet nem lehet kizsákmányolni, mert véges, és más társadalmakat, országokat sem. Tehát olyan megoldásokra kell törekedni a mindennapokban, hogy minden fél nyerjen vele. Ez látszik megbicsaklani.

Ennek a rövidebb periódusnak volt egy hatalmas vesztese: a természet, a környezet, a Föld, ahol élünk. Rómában hiába publikálták azt a jelentést, amelyben László Ervin pontosan megjósolta, hogy mi lesz. Ilyen mértékű visszaélés óhatatlanul megbosszulta magát a járványban, a tengerszint emelkedésében, a hőmérséklet elviselhetetlen ingadozásában – mondta a szociálpszichológus. Szerinte, csoportok törekedhetnek játékelméleti egyensúlyra, a természet bosszút fog állni.

Mivel a fejlődés, növekedés, amire „a demokratikus masinéria alapozva volt”, az fenntarthatatlan volt, ráadásul globálisan igazságtalanságokat eredményezett, mert a megtermelt javak 80 százalékán a 20 százaléknyi demokráciák osztoztak, és a maradék 20 százaléka maradt a Föld lakossága 80 százalékának. Ehhez jött a természet erőforrásaival való visszaélés és a növekedés fenntarthatatlansága, amelyek válságba sodorták nemcsak a demokráciákat, hanem az egész világot, és erre a válságra nincs most recept. Nyilvánvalóan nem a diktatúra és a zsarnokság a megoldás, hanem az a globális szemlélet, hogy az számít, ha nemcsak én, hanem a másik is nyer – magyarázta Csepeli György.

A KlikkTV Tíz című műsorának teljes adását itt nézhetik meg.

RORATE, ARANYAPÁM, RORATE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.08.


Petminiszter olyan tripet nyomott a képünkbe tegnap, hogy még máma is tátva van tőle a szájunk, sállal fölfogatva az állunk leesés ellen. De ez se túl sokat segít. Megszoktuk tőle a hajnali bejelentkezéseket, például Moszkvából jumbósapkában folyóparti futkorászásról, reptéri megérkezésekről maciban, ilyenek. Tegnap viszont Afrikában celebráltatott különmisét magának egy bizonyos Ebenezer atyával, hogy le ne késse a saját különgépét.

A sztori, amit a bávatagok arcába nyomott ezerrel, Orbán nyomán úgy is leírható lett volna, hogy ember, most megyek a templomba, Petiminiszter azonban bővebb lére eresztette a trutymót, hogy még az is meghengergőzzön benne, aki nem is akar igazán. Mondom, egészen szürreális a sztori, ezért elmeséljük először a saját szavaival, majd pedig hozzá tesszük a jegyzeteinket, hogy teljes legyen a mi, és nyájasaink öröme is ezen a hideg téli napon.

Aszongya Petiminiszter a képhez írva, miközben egy fekete pappal parolázik, hogy: „Hétkor indul a repülőgépünk Csádba, így korábbi misére volt szükségünk, mint ahogy az itt szokásos. Ebenezer atya készséggel állt a rendelkezésünkre: reggel hat órakor csak a magyar delegációnak celebrálta a misét, hogy ne maradjon ki egyetlen rorate sem az adventi időszakban.” – A fotón a futsalos testhez simuló pólóban parolázik Ebenezer atyával.

Látszik még a védjegyévé vált jellegzetes frizura (kakadu), amit viszont hiányolunk a képről, mert Petiminiszter itt is olyan, egy hetvenezres cipő a kézből, mondjuk, vagy sóhajtás amiatt, mert mise közben nem lehet egyszerre kocogni is. Vagy ki tudja, neki tán ez is megoldható. Ha már a magyar külügy gépezete azon dolgozott Ghánában, hogy Szijjártó roratéja csorbát ne szenvedjen, mert különban röpül az összes csinovnyik a francba.

Monologizálhatnánk itt a hit bensőséges voltáról, hogy ez csak cirkusz, de akkor ki kellene térnünk egy másik, épp ezen a regelen fogant képre, amelyen Novák Sándorpalota a Mátyás templomban fotóztatta magát, és rajta keresztül eljutnánk magához Orbánhoz, aki kicsit korábban köpte szembe az újságírókat azzal a hárítással, „ember, most jövök a templomból”, hogy ezek szerint permanensen megüli őket az ál-ájtatos nyavalygás...

IKARUSSZAL CSÁDIG ÉS VISSZA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.12.08.


Jó reggelt kívánunk a párás, ködös, borult hétvége előtt!

Ez a Reggel 4, a 444 reggeli – és nem az egyedüli – hírlevele, benne az elmúlt nap legfőbb híreivel, mindenekelőtt pedig 4 kiemelt anyaggal:





MAGYAR VILÁG

Lázár János szerint az elmúlt 30 év legnagyobb tarifareformja készül, az építési és közlekedési miniszter azt szeretné elérni, hogy 65 év felett és 14 év alatt mindenki ingyen utazhasson Magyarországon.

90 milliós büntetésre számít az Állami Számvevőszéktől a DK, pedig állítása szerint soha nem kért, nem kapott és nem használt fel külföldről származó pénzügyi támogatást.

A Mi Hazánk most úgy érzi, a Fidesz átverte: a kormánypártok csavartak egyet Novák Elődék választási javaslatán, ezért most ők vádolják az ellenzéket paktumozással.

Megkérdezték Varga Mihályt, mit szól ahhoz, hogy Orbán lecserélte őt Nagy Mártonra a gazdasági kabinetben, a pénzügyminiszter szerint ez edzőkérdés. Nagy egyébként sokasodó gazdasági menekültekre számít – Németországból: a miniszter véletlenül nem a roskadozó magyar, hanem a német költségvetést elemezte.

Oldtimer Ikarusok a belvárosban: a Közlekedési Múzeum december 16-tól Ikarus 66-os és 311-es autóbuszokat indít a téli hétvégéken.

Az Integritás Hatóság megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert: elektronikus és automatizált rendszert javasolnak, sűrűbb ellenőrzések mellett.

- Miskolcon beállt a Momentum is a polgármester mögé, akit viszont sem a DK, sem az LMP nem támogat.

- Vitézy Dávid még nem mondott igent az LMP felkérésére, de megtisztelve érzi magát.

- Az önkormányzatok januártól a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium alá tartoznak majd.

- 10 milliárd dollárba is kerülhet a rákosrendezői „mini-Dubaj”.

- Karikó Katalin megtartotta a Nobel-előadását.

VILÁGOK HARCA

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter október elején jelentette be, hogy Magyarország humanitárius és katonai missziót indít Csádban. Ez lenne a Magyar Honvédség első önálló, bilaterális missziója, de már az is kétséges, hogy lesz-e művelet.

Szijjártó egy lehetséges Orbán-Zelenszkij találkozóról azt mondta: megfelelő előkészítés nélkül egészen biztosan nem fog tudni megtörténni.

- A finn határ mentén toboroznak migránsokat az orosz seregbe.

- Trükkös plakátkampány zajlik az orosz nagyvárosokban: a feliratokon ártatlan üzenet áll, de a QR-kód Navalnijék választási mozgalmához vezet.

- Hán Júniszban, a föld alatt bujkálhat a Hamász vezetője.

KÜLVILÁG

Az Európai Bizottság a tagállamokra mutogat a Pfizer Magyarország elleni pere miatt, a magyar kormány szerint viszont a túl sok vakcinát a bizottság kényszerítette a tagállamokra.

- Olaszország hivatalosan is jelezte Pekingnek, hogy kilép az Egy övezet, egy út programból.

Kiengedték a börtönből Alberto Fujimori volt perui elnököt.

AZ ERŐSZAK VILÁGA

Három emberrel végzett egy ámokfutó a Las Vegas-i egyetemen, mielőtt a rendőrök agyonlőtték, de lövöldözés volt Brüsszelben is, ahol egy EP-képviselő asszisztense is megsérült.

Pelé egykori csapata, a Santos 111 év után először esett ki a brazil élvonalból, lángba borult a város, felgyújtották a játékosok autóit is.

- Már négy nő vádolja szexuális erőszakkal Puff Daddyt.

- Újabb színésznő vádolja szexuális zaklatással Gérard Depardieu-t.

- Nyert a Liverpool, a sértődött Klopp így is majdnem felfalta a riportert.

PODCAST

Regények, nonfiction és két gyerekkönyv: nem titkoltan az ünnepi készülődésre is gondolva, csak idén itthon megjelent könyveket ajánlunk a Nem rossz könyvek legújabb részében.

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/49. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM ONLINE
Szerző: ÉS
2023.12.08.


PUBLICISZTIKA


Kovács Zoltán
A nagy átverés


Lapzártakori hír szerint Emmanuel Macron Párizsba hívta Orbán Viktort. Ez nyilván összefüggésben van azzal, hogy a magyar kormányfő – a Bloomberg amerikai csatorna értesülése szerint – levelet írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, arra kérve őt, hogy törölje a jövő heti uniós csúcstalálkozó napirendjén szereplő, az uniós költségvetéssel és az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatos pontokat. Orbán egyre több uniós diplomatát fordít maga ellen, és tegyük hozzá, egyben Magyarország ellen. Macron szerint még van remény, azért is hívta Orbánt, hogy kompromisszumra jusson vele.

Mielőtt Magyarország még az unió határán kívül találja magát, idézzük fel, honnét indult Orbán, és milyen utat járt be, mígnem lépésnyire került attól, hogy az országot nyugatról visszavezesse keletre, ahol nyilván tárt karokkal várják a neki már régóta szimpatikus utódállami féldiktátorok, a csodált török és belarusz elnök, nemkülönben az általa korrekt vezetőnek nevezett Vlagyimir Putyin.Tovább

A szerző további cikkei

Széky János
Az ész sikere (vagy kudarca?)

Henry Kissinger (1923–2023)

A szerző további cikkei







Kőszeg Ferenc
Baloldali aktivista?

Vitában Gulyás Mártonnal

A szerző további cikkei



FEUILLETON

Szummer Csaba
Egzisztenciális pszichológia

Gondolatok Kőváry Zoltán Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába című könyvének apropójából


IRODALOM

Szív Ernő
Dublőr


Miután a férfit kiválasztották, nem kerülhette el, hogy megkérdezze a feleségét, Irina Ivanovát, mit kíván tenni. Négy éve voltak házasok, nem olyan nagy idő, gyerekük se volt még, és a házassági évforduló napján még koccintottak az ajándékdoboz fölött. A konyhában ültek. Volt előttük egy üveg bor, a fajtája nem illett a környezetbe, hozzájuk, a férfi hozta valahonnan, francia bor volt. Dublőr lesz, mondta Lev Nyikolajevics Ivanov. Nem volt kérdés, kié, a férfit sokat húzták és nevették ifjabb korában is, milyen szembeötlő a hasonlóság. Egyre nehezebb felnőttkor. Az egyszerű séta, a hivatal, a vásárlás is nehézségekbe ütközött, ha nem tette föl a sötét szemüveget. Egyszer egy idős asszony eléje térdelt, átölelte a lábait.Tovább

A szerző további cikkei

Jenei Gyula
Öregek


Meghozták a pénzt, gondolta, amikor a csengő hangja belehasított az álmába. Sípcsontját az ágy szélébe verve botorkált ajtót nyitni, de nem a postás volt. A szomszéd töpörödött alakját csak akkor vette észre, amikor szemmagasságnál lentebb is körbekémlelt a szűk lépcsőfordulóban. Nem tenné fel a függönyömet, kedves, mosolygott a néni. Csókolom, most nem, ne tessék haragudni, beteg vagyok. Majd máskor, motyogta álmosan. Iiigen, húzta el a szót inkább kijelentve, mint kérdve az öregasszony, s ugyanazzal a bocsánatkérő, mégis erőszakos mosollyal hátrébb lépett.Tovább

A szerző további cikkei

Gajdó Ágnes
Halhatat­lanság


Biztonságban vagyok, suttogta maga elé, még akkor is, amikor beköszöntött a kegyetlen tél, amikor mindent rideg és hűvös hótakaró borított, amikor még a szárnyas jószágok is gondoskodásra szorultak. Fehér özvegy egyre sápadtabb lett. A vérpiros rózsák is megfeledkeztek a szépségápolásról, vacogtak, dideregtek, szenvedtek a jeges széltől, reggeltől estig s egész éjszaka. De összebújtak. A különc fehéret nem hívta senki.Tovább

A szerző további cikkei

Nattán-Angeli Nóra
Vonhausaus


Az építőipari áruk kint az udvari raktárakban kaptak helyet, ott sorakoztak a deszkák, festékek, téglák, ott állt a mész, a cement, a gálic, ott tartották a kútgyűrűket és a betonmedencéket, a hatalmas sóderkupacok mögött pedig egy süllyesztett helyiségben tetőcserepeket gyártottak. Hansi itt a boltban váltotta anyját, Juliannát, vagy a napszámosaikkal együtt a földeken dolgozott. Idősebbik húga, Trezka vigyázott a két kistestvérre, Szepire és Cecilre. Nagyapja, id. Wagner Vilmos, a falu leggazdagabb kereskedője akkoriban már gyengélkedett, nem tudott és nem is akart nekik segíteni, a második feleség, azaz a mostohamama ármánykodásai során a kapcsolat már egyébként is réges-rég megromlott. Fuchs Jozefa nem volt egy égzengős-földindulós asszony, inkább amolyan lassú-víz-partot-mos nőszemély, és alaposan kikezdte a fiatalokat, ifj. Wagner Vilmost és feleségét, Reger Juliannát.Tovább

A szerző további cikkei

Szarvas Ferenc
Zsani

Nem én akartam a gyereket. Ő akarta. Én utazgatni akartam, Dubai, Maldív, kijárni Milánóba outletezni, hétvégen meg wellness. Én tudtam, hogy nem ez az én utam. Az én életem a szépségről szól, nem családról, meg ilyen kispolgári dolgokról, nekem a szépség a karmám.

Én már tizenöt évesen tudtam, hogy nem akarok okos csaj lenni. Az okostojások zsíros szemüveget hordanak, szar ruhákban járnak, semmire sincs idejük a tanulás miatt, otthon ülnek, a pasik meg leszarják őket. A gimiben is ez volt. Voltam én, meg voltak a rusnya csajok. A pasik engem akartak, sztár voltam, de az iskola annyira nem az én világom, ott én nem tudtam kiteljesedni, örültem, hogy leérettségiztem. Kétszer ünnepeltük meg, külön a családdal, külön a csajokkal. Ja, az érettségi banketten a Csáki meg rám mászott.Tovább

A szerző további cikkei


Cserna-Szabó András
Bársonysakál



Cserna-Szabó András
Az Illyés szekerén


VISSZHANG

Sifter József
Oktatási reformok

Tovább

A szerző további cikkei


Ferencz Mónika – Szili Noémi
A szavak háborús kiszolgáltatottsága

Az izraeli–palesztin konfliktus történelmi áttekintése és értelmezése a Hamász októberi támadását követő sajtómegjelenések alapján


KRITIKA

Csuhai István
Kicsiben a nagyon nagyot


► Claire Keegan: Ilyen apróságok. Fordította Nemes Anna. 21. Szá­zad Kiadó, Budapest, 2023, 95 oldal, 3990 Ft

Mert Booker-díjra jelölő zsűritagnak kellett volna lennie annak a talpán, aki az 1968-ban Írországban született, tanulmányait az Egyesült Államokban végző, előbb Nagy-Britanniába, majd nagyrészt Írországba visszatelepedett írónő korábbi könyvei közül szeretett volna az előző években az Ilyen apróságoknál terjedelmesebbet jelölni. Keagan mindegyik könyve kicsiny, rövidke mű, vékonyka könyvtest, „ilyen apróság”. Legelső, debütáló novelláskötete, az 1999-ben megjelent Antarctica, vagy a második, a 2007-ben közreadott Walk the Blue Fields oldalszámát tekintve másfélszer hosszabb ugyan a mostaninál, de az elsőben tizenöt, a másodikban hét klasszikus, rövidre fogott novella olvasható. A csendes lány című film alapjául szolgáló novellafüzér, a Foster 2010-ből csupán feleekkora, az Ilyen apróságokat követő, három darabot tartalmazó So Late the Day című kötet (amely idén jelent meg) pedig már csak harmada a magyarul elsőként publikált mostani könyvnek. Mindebből az következne, és az ismertetésem fenti retorikája is mintha azt sugalmazná, hogy Claire Keegan amolyan minimalista csodabogár, de az általam elolvasott novellái alapján feltételesen, az Ilyen apróságok szerint pedig teljes meggyőződésből állíthatom, hogy éppen ellenkezőleg – Keegan mindenkori kis terjedelmű szövegei igen széles epikai alapanyagot rejtenek, és az író ezt az alapanyagot a nagy narratíva jellegzetes eszközeivel bontja ki.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Gervai András
Ex libris


Leonardo Padura: A férfi, aki szerette a kutyákat
Stejărel Olaru: Nadia Comăneci és a Securitate
Dalos György: Három Berlin
Peter Frankopan: Új selyemutakTovább

ÉS-KVARTETT – Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényéről


Károlyi Csaba Deczki Saroltával, O. Réti Zsófiával és Zelei Dáviddal beszélgetett 2023. november 29-én, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb január utolsó szerdáján Harag Anita Valakire mindig gondolni kell című novelláskötetéről lesz szó.

A mostani pontjaink:
Deczki Sarolta: 10 pont,
O. Réti Zsófia: 9 pont,
Károlyi Csaba: 9 pont,
Zelei Dávid: 8 pont,
ez összesen 36 pont, a maximális 40-ből.

A szerző további cikkei

Tóth Ádám
Bevert arcok, megtépázott életek


(Király Gábor Hétköznapi mikrokozmoszok című kiállítása december 21-ig látható az Artus Stúdióban.)

Az archaizáló kifejezésmód mint két­élű fegyver kerül elő: egyszerre sanyarú visszatekintés és figyelmeztetés a premodernitás feudális viszonyainak destruktív erejére, amely a jelenkori autokratikus hajlamú vezetők országaiban lebegő szellemként észrevétlenül visszatérhet. Ugyanakkor a saját testükben még éppen élő torzult alakok érzékeny pontra tapintanak rá: nevezetesen az őket is magában foglaló közösséggel való azonosságukra, hiszen éppen olyan magyarok, mint mi, egy önmaguk nyomorát konzisztens létállapotként érzékelő és értelmező roncstársadalom túlélői.Tovább

A szerző további cikkei

Wagner István
Őrület és eksztázis


(Az Arch of Hysteria – Zwischen Wahnsinn und EEkstase, a salzburgi Museum der Mederne kiállítása 2024. január 14-ig látható, a kölni Snoeck Verlag német–angol katalógusával, 176 oldalon, sok képpel.) Tovább

A szerző további cikkei

Takáts Fábián
Vajda újra, másképp


(A Vajda Lajos Szentendréje – Vajda motívumvilágának a nyomában című kiállítás a szentendrei Vajda Múzeumban tekinthető meg 2024. szeptember 8-ig.)

A tárlat inkább a „nagy látványokat” helyezi előtérbe. Az ősi városmag és a köré épült újabb, barokk városrészek, a ritmikusan felszökkenő szerb templomtornyok és ódon épületek különös formáit. Vajdának volt miből táplálkoznia sétái során. Pasztelljei, ceruzarajzai Szentendre páratlan vonzerejű formavilágát örökítik meg. Egyszerűen komponált, érzékeny vonalakra redukált műalkotásai nem csupán motívumrögzítések, hanem azt az inspirációs forrást mutatják meg, amely a tradícióból kiindulva progresszív, új szemlélethez vezetett Vajda művészetében.Tovább

A szerző további cikkei

Báron György
Semmelweis redivivus


(Semmelweis. Magyar film. Rendező: Koltai Lajos.)

Példázatos közép-európai, magyar dráma helyett hollywoodi hőstörténetet formáltak Semmelweis baljós életútjából. Ehhez arra volt szükség, hogy minden zavaró tényezőt kiemeljenek az életsorsból, elsősorban a második részéből, a hazatéréstől a megőrülésig. Amihez természetesen joguk volt, a régvolt históriák mindig szabad rablás tárgyai, ám Tóth Endrének kell igazat adnunk: egy nagy és igaz történet mellett mentek el, melynek nyomába sem ér az a mese, amellyel belőle sematikus melodrámát faragtak.Tovább

A szerző további cikkei

Molnár Zsófia
Aranykalitka


(Peter Schaffer: Amadeus, Pesti Színház, november 26.; Alexander Vantourn­hout / not standing: Through the Grapevine, Trafó, december 1.)

Shaffer darabja őszintén szólva nem túl bonyolult, megkockáztatom, kissé felszínes, ám ez nem szokta megakadályozni a rendezőket abban, hogy némi mélységet csempésszenek a karakterekbe. De kinek az árnyalás áll jobban kézre – mint például Szikszai Rémusznak (Orlai Produkció, 2014), aki az izgő-mozgó, a kisujjából is muzsikát csiholó, folyton vibráló Keresztes Tamás mellé Kulka Jánost kérte fel tépelődni és tragikusan önmarcangolni –, kinek az ecsetelgetés. A Pesti Színház novemberi bemutatóján inkább ez utóbbi módszer érződik: Hegedűs D. Gézának láthatóan fontos, hogy felfesse a teljes tablót, érzékeltesse az udvari viszonyokat, a kétpólusú szembenállásokat (olasz vs. német nyelvű opera, befutott vs. feltörekvő, nyalánkságokon élő vs. koplaló művész, tehetség vs. morál).Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Áriák a víz alól


(Philippe Jaroussky: Forgotten Arias – Warner, 2023)

Fárad a hang, és mintha ezt maga Jaroussky is tudná, nyilván nem véletlenül próbál a jövőjéről gondoskodni, vezényel, ki tudja, egyszer majd még rendezni is fog, valamit csinálni kell, és a kontratenor hang még az átlag énekhangnál is gyorsabban kopik. Amíg végképp el nem fogy, addig meg érdemes visszatérni a régi álmokhoz: megtalálni azt, amit elfelejtettek. Elfeledett áriák a lemez címe, és tényleg azok vannak rajta, jórészt elfelejtett szerzőktől. Vagy látszólag el nem feledettektől, mint Gluck és Johann Christian Bach, de vannak tényleg a Léthé vizébe alámerült komponisták, mint Tommaso Traetta vagy Giovanni Battista Ferrandini.Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
Etűdök és elődök


(Fejérvári Zoltán zongoraestje, Zeneakadémia, 2023. november 28.)

Ligeti 100 címmel a Zeneakadémia centenáriumi programsorozatot rendezett a zeneszerző születésének századik évfordulója tiszteletére. Ennek záró eseményeként adott szólóestet Fejérvári Zoltán (1986). Hangversenyét izgalmas koncepció tette különlegessé: a zongoraművész a koncert vörös fonalául Ligeti hat etűdjét és a zeneszerző egy korai kompozíciója, a Musica ricercata (1953) két tételét választotta.Tovább

A szerző további cikkei

Rákai Zsuzsanna
Túl szép


(Liszt Ferenc Kamarazenekar, Matic Kuder, Anreas Ottensamer – Zeneakadémia, 2023. december 3.)

Akárhogy is, a produkció viszonylag csiszolatlanra sikerült, az összeszokás hiánya ugyanis mechanikussá, nehézkessé tette a zenekar játékát, nem is annyira tagok, mint inkább a karmester és a zenészek között. Pedig Ottensamer egyébként világos mozdulatokkal, élénken vezényelt, zenei elképzeléseit azonban mintha nem sikerült volna igazán közvetlenül közölnie a zenészekkel, és ez határozottan kilúgozta az előadásból a lendületet, a groteszk fénytöréseket és a nosztalgia önkritikus megnyilvánulásait.Tovább

A szerző további cikkei

Siba Antal
Profik és amatőrök


(Sztárboksz – RTL)

Tudom, hogy a csarnokban nagy volt a hangzavar, de lassan a magyar televízió megszokott beszédmódja lesz az ordibáló hang. Mint amikor bérházakban élő emberek kiállnak a függőfolyosóra, és az udvaron keresztül kiabálva beszélgetnek. Először ketten, aztán négyen, aztán nyolcan, a végén az egész ház üvölt. Üvölti a semmit, mert igazi kérdések itt sem voltak, és nem lehet annyira lekezelni ezt a szakmát, hogy addig jusson a riporter: de hát mit kérdeztem volna?


INTERJÚ

Antal Nikolett
„Régi Daciák”

Beszélgetés Kali Ágnessel


PÁRATLAN

Soproni András
GONDOLJON BELE

Levél Dúró Dóra képviselő asszonynak

A szerző további cikkei



„GYEREKEK, HOVÁ TŰNTEK A FIATALOK?” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAGYAR HANG
2023.12.07.


A TARTALOMBÓL:

– Gyerekek, hová tűntek a fiatalok?
 – Fideszesnek lenni egy vallás. Hann Endre és Závecz Tibor elemző a választási törvényről, ellenzéki esélyekről, a passzív ifjúságról. Páros interjú

– A gyereknek nem „hallgass!” a neve! – Szalai Kriszta: A fiatalok általában nem mernek szólni, nem mernek ellentmondani a felnőtteknek, csak hordozzák a sebeiket némán. Interjú

– „Ez már nem kapitalizmus” – Kerékgyártó István a magyar tőkés világ születéséről, női sorsokról és urambátyám szemléletről. Interjú

– A közvetlen főpolgármester-választás eltörlése is benne van a pakliban – Mit gondolnak a fővárosi választási szabályok megváltoztatásáról a szakértők, és mit a módosítás egyik potenciális nyertesének tartott Magyar Kétfarkú Kutya Párt?

– Még kevesebb lehet az orvos és az ápoló – Ismét nekifutnak az egészségügyi közellátás vállalkozó-mentesítésének

– Lakást üzletelt a Belvárossal az államtitkár – Mindössze másfél éve államtitkár Schmidt Ádám, máris jelentŌs gyarapodásnak indult az ingatlanvagyona

 Nem lesz tiltott, mégsem épül – Pedig már nem is olyan csúnyák a szélerőmÄvek, mint amilyennek a pletyka szerint Orbán Viktor látta őket

– Filippínók a Flandriában, ukránok a Góliátban – Egykori fővárosi „migránsgettókból” kormányközeli köröknek fialó munkásszállók. Riport

– Cseh vitézkedés – Megmozdult a fél ország. A prágai szakszervezetek rendes, fizető, aktív tagsággal rendelkeznek

– Eladták „a családi ezüstöt” Orbán barátságáért – Mit hoz nekünk a magyar miniszterelnök és Milorad Dodik barátsága? A boszniai Szerb Köztársaságban kutakodtunk

– Páran még nem adták fel, hogy kiüssék Trumpot – A világ egyik leggazdagabb milliárdosa beállt a volt republikánus elnök női riválisa mögé

– „Álmomban látom a gyerekeket fuldokolni, az anyjukat sikoltozni” – EU-s pénzt is felhasználva, a jogszerűséggel mit sem törődve kényszerítik vissza az afrikai partokra a migránsokat Líbiában és Tunéziában

– Most válhat igazán véressé a gázai háború – A tét délen jóval nagyobb

– Patthelyzet, bekerítés, bizonytalan fegyverszállítmány – Nehéz helyzetben várja a telet az ukrán hadsereg

– Ez az, amikor 19-re húzol lapot – Első magyarként, egy 1929-es, magyar gyártású Méray-JAP 600 SV nyergében teljesítette az Egyesült Államokat a keleti parttól a nyugatiig átszelő, veterán motoroknak kiírt versenyt Lukács Ottó. Vele beszélgettünk

– Csalódni Mindszenty Józsefben? – Ungváry Krisztián közelmúltban megjelent, Mindszenty József működését erősen bíráló könyve apropóján az egykori hercegprímás működésének két fontos időszakát, illetve a Mindszenty-kép 1990 óta eltelt átalakulását vizsgáltuk

– Népművész nomádok – A nomádok fél évszázada című dokumentumfilmjéről

– Elszaladt érésütem – Folyamatosan növekszik a borok alkoholtartalma, legfőképpen a klímaváltozás miatt, de az alkohol felszaporodása csak a legkisebb rossz, ami a borászatokra vár a globális felmelegedés korában

– Történelmi pillanat – kérdőjelekkel – Vajon a XXI. században van-e létjogosultsága egy ilyen nehezen indokolható fegyvernek, mint a vegyi fegyver? Az oroszok novicsokkal megmérgezett ellenségei azt mutatják, hogy nagyobb, mint hinnénk

– Tévén keresztül követett forradalom – A nagy fordulópontokról szóló történelmi filmeknél általában tudjuk, melyik fél mit vagy kit képvisel valójában. Tudor Giurgiu új filmje, a Libertate ’89 – Nagyszeben viszont az utóbbit is megkavarja

– Fradista vagy? Nem, katolikus! – Albert Levente, a Magyar vírus című, a Magyar Hang-könyvek kiadásában megjelent kötet szerzője az Aranycsapatról, szatíráról és Moldova Györgyről. Interjú

– Mindjárt karácsony! – Összeszedtünk néhány friss kötetet, amelyet nyugodt szívvel tudunk ajánlani olvasóinknak. Ezen a héten gyerek- és ifjúsági könyveket ajánlunk

– „Reggelre kirúgnak” – A csapatsportok esetében kimutatható előnyt jelent a buzdítás, de mi történik, ha a szurkolók a saját kedvenceik ellen fordulnak?

Publicisztika:
– Dévényi István: Arctalan, hangtalan, névtelen
– Lakner Dávid: Nem a sajtóra kell haragudni
– Reichert János: Mennyibe kerül egy pap?
– Szerető Szabolcs: Az ősbűn – Álláspont
– Rácz Miklós: Nemzeti minimumot!
– Verebes István: 120 óra
– Nagy Attila Tibor: Szidjam a kormányt? Ne szidjam? – A NER uralma alatt
– Szabó Antal: A Viharsarok messiása
– Gazda Albert: Szórakozni a lányokkal – Beszökött az ősz
– Fehér Anikó: A Harcos – Pár perc próza
– N. Fejérváry Gergő: Je suis Kadarka – Ásó, kapa, uzsonnabor
 Szerető Szabolcs: Soha rosszabb sorsolást! – Szotyola
– Puzsér Róbert: A hazazavart présember mégsem kotródik el
– Marabu: Felségjog

Átlátszó-melléklet
– Sokba kerül a fideszes lobbi Amerikában
– Hiába az uniós százmilliók, szellemkastély lett a kórházból
– A „fekete kasszában” maradt a közmunkásbérek fele
– Csányi Sándor földjeiért hússzor többet fizetett Szeged városa
– A hamis választási ajánlásokkal összefüggő ügyek alig több mint negyede zárult vádemeléssel
– Jött a fideszes ügyvezető, és vele a 1,5 milliárdos állami megrendelés is
– Nőtt, de még így is alacsony a hazánkban élő külföldiek száma

Nyugati tér – a Libri Kiadói Csoport melléklete

ITT OLVASHATÓ