2019. július 6., szombat

ORBÁN NÉLKÜL AVATTA FEL A VASAS AZ ÚJ STADIONJÁT

INDEX
Szerző: FLACHNER BALÁZS
2019.07.06.


Egy stadionavató alapvetően nem félelmetes dolog, de én azért egy kicsit mégis szorongtam, amikor péntek délután elindultam az Illovszky Rudolf Stadion ünnepélyes megnyitójára. Egyrészt azért, mert nemhogy stadionavatón, de focimeccsen se voltam még soha életemben, másrészt azért, mert amikor legutóbb megpróbáltam focimeccsre menni, annak az lett a vége, hogy bő 300 kilométernyi autózás után kivezettek minket a kisvárdai pályáról.

A Vasas új stadionjáról ráadásul született már cikk az Indexen a múlt heti tesztmérkőzést követően, így elöljáróban az egyetlen érdekes dolog talán az volt, hogy a szurkolók egyöntetű intelmei ellenére vajon a rendes avatón tiszteletét teszi-e majd Orbán Viktor miniszterelnök...

A SOTE TÖBB MŰTŐJÉBEN ROSSZ A KLÍMA, A KORMÁNY 600 MILLIÓT KÖLT EGY HÁZRA SZLOVÉNIÁBAN - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.07.05.


HVG: A kormány 600 millió forintért vesz házat Szlovéniában

617 millió forintból vesz meg és újít fel a magyar kormány a szlovéniai Lendván egy ingatlant, amiben a muravidéki magyar közösség új háza lesz. Az ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. fogja megvenni, majd a Külügyminisztérium vagyonkezelésébe adja, ami továbbadja a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség használatába, határozatlan időre. Még a helyiek közt is volt, aki meglepődött az újabb bőkezű ajándékon, hiszen van egy megfelelő székhelyük.

Index: Megint állami pénzt, most 5,6 milliárd forintot kapott Mészáros Lőrincék izocukorcége

A Tiszapüspökiben működő izocukorgyár, a Kall Ingredients kukoricából állít elő feldolgozott alapanyagokat. Az üzemet maga Orbán Viktor avatta fel, az állam már eddig is támogatta, és állami, államközeli bankok finanszírozták a gigaberuházást. A gyár most újabb, mintegy 17,5 millió euró (5,6 milliárd forint) értékű befektetési forráshoz jut az állami tulajdonú MFB Investtől, ami cserébe kisebbségi részt szerez az üzemben. Közérthetően fogalmazva: minden magyar állampolgár fejenként 2 eurót tesz Mészáros egyik érdekeltségébe, vagyis egy kétgombócos fagyira mindenki meghívja az ország leggazdagabb emberét.

Napi.hu: Kovács Ákos negyvenmillió forintot kap a Szerencsejáték Zrt-től

A Fidesz-közeli énekes cége, a Fehér Sólyom Bt. 40 millió forintos reklámszerződést írt alá május közepén az állami tulajdonú lottótársasággal. Kovács Ákos amúgy a Szerencsejáték Zrt. kulturális nagykövete, a vállalatnak köszönhetően valósult meg az énekes tavaly decemberi dupla Aréna koncertje.

Direkt36: Én nagyon szeretem Norvégiát! Így szerelte le Trump Orbán Viktor nyomulását

A magyar miniszterelnöknek valamiért nagyon nem tetszik, hogy a Norvég Alap támogatja a magyarországi civil szervezeteket. A norvégok ragaszkodnak hozzá, hogy egy független szervezet döntsön a támogatásokról, de a magyar kormány régóta bele akar szólni a pénz elosztásába. Orbán május 13-án a Fehér Házban tett látogatásán megpróbálta rávenni Donald Trump amerikai elnököt, hogy segítsen neki ebben, cserében pedig azt ajánlotta, hogy nem fog akadályokat gördíteni egy többszáz millió dolláros amerikai fegyverüzlet elé. Trump viszont elhajtotta.

Magyar Hang: Vérrel, verejtékkel – Nem működik a klíma több budapesti műtőben, emiatt is nő a fertőzésveszély

A Semmelweis Egyetem (SOTE) több klinikáján áldatlan állapotok vannak a műtőkben: sok helyen közel 40 fok van, a műtéti sebekbe csöpög a sebészek verejtéke, hiányzik a steril levegő. A problémáról beszámoló dolgozók szerint ennek az az oka, hogy nem működnek a klímák, és bár sok helyen otthoni használatra tervezett mobilklímákkal próbálják helyettesíteni, ez nem segít. A SOTE egy közleményben elismerte, hogy elavultak a klímáik, és emiatt nem tudnak megbirkózni a kinti hőséggel. Az egyik klinika igazgatója közölte, hogy ha egy dolgozó szivárogtat a sajtónak a problémákról, akkor azonnal kirúgják.

FELTÉRKÉPEZTÜK A ROSZATOM TERJESZKEDÉSÉT, ÉS AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS ALAKULÁSÁT

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.07.06.


Bemutattuk az orosz állami vállalat atomerőműveit a világban, és megnéztük, mi várható ősszel a magyarországi önkormányzati választásokon. Utánanéztük, hogy halad a nyomozás a Közgép által uniós pénzből felújított vasútvonalak ügyében, és mi áll a csepeli strand félbemaradt felújítása mögött. Infografikákra tettük magyar városok felmelegedését, és elolvastuk Sztehlo Gábor evangélikus lelkész megmentettjeinek visszaemlékezését.



A Roszatom terjeszkedése: atomerőművek az orosz geopolitika szolgálatában

Oroszország állami tulajdonú nukleáris energia vállalata, a Roszatom piacvezető az atomreaktorok exportjának piacán, köszönhetően annak, hogy a beruházásokat a megrendelő érdekeire szabva rugalmasan állítják össze, ehhez vonzó finanszírozási lehetőségeket rendelnek, valamint diplomáciai eszközöket alkalmaznak a meggyőzés érdekében.

Akadozva, de alakul az ellenzék összefogása a vidéki városokban az önkormányzati választásokra

Szombathely, Pécs visszahódítható, Szeged megtartható az ellenzék számára, amely azonban továbbra sem tud (akar?) mit kezdeni a debreceniek elkötelezett fidesz-imádatával. Egyelőre Kaposvár évtizedes első embere, Szita Károly is nyugodtan alhat, a legizgalmasabb mérkőzéshez Hódmezővásárhelyen melegítenek – ez derül ki sok egyéb mellett az Átlátszó regionális tudósítóinak elemzéséből.

OLAF-jelzések: Négy éve eredménytelenül nyomoznak a Közgép által felújított Szajol-Püspökladány vasútvonal ügyében

Érték nem határozható meg a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szerint a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításánál történt költségvetési csalás ügyében, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján rendelték el a nyomozást. A 67,8 kilométeres vasúti pálya korszerűsítésének nyomozásában a Záhony térségi vasúti nagyberuházások ügye is szerepel.

A héten emellett:
- infografikákon mutattuk be magyarországi nagyvárosok felmelegedését
- megírtuk, hogy veszélyben van Budapest világörökségi címe
megnéztük a Kétfarkú Kutya Párt kátyúzási munkáját
körüljártuk a csepeli strand félbemaradt felújítását
elolvastuk Sztehlo Gábor evangélikus lelkész megmentettjeinek visszaemlékezését
További cikkeink:

ORBÁN VIKTOR TESTVÉRÉNEK BIRKÓZÓ ISMERŐSE VEZETETT EGY NAV-OS FŐOSZTÁLYT. HÁROM NAPPAL AZUTÁN MEGSZÜNTETTÉK, HOGY CIKKET ÍRTUNK RÓLA

DIREKT36
Szerző: ZÖLDI BLANKA, PETHŐ ANDRÁS
2019.07.05. 


Hiába kerestük telefonon Balogh Tamást a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál július elején: pár hónappal ezelőtt, március végén megszüntették a korábban általa vezetett Kiemelt Közbeszerzések Főosztályt.

Baloghról március végén írtuk meg, hogy két figyelemre méltó ismerőse is van. Az egyik a miniszterelnök testvére, ifj. Orbán Győző. A másik pedig Szentgyörgyi Gábor vállalkozó, akinek cégei számos alkalommal kaptak értékes megbízásokat állami intézményektől, többek között a NAV-tól. Baloghot, ifj. Orbánt és Szentgyörgyit a birkózás köti össze.

Három nappal a cikkünk megjelenése után azonban változások történtek az adóhivatalnál, egy pénzügyminiszteri utasítás alapján átalakították a szervezet struktúráját. A változás több főosztályt is érintett, kettőt teljesen megszüntettek. Ezek egyike volt a korábban Balogh által vezetett Kiemelt Közbeszerzések Főosztály. Április óta Balogh neve az adóhivatal vezetőiről közzétett listán sem szerepel...

ÚJ LAKÁSHOZ NAGYON MEGY A CSOK, HASZNÁLTHOZ VISZONT EGYÁLTALÁN NEM

G7
Szerző: BUCSKY PÉTER
2019.07.05.


Az ingatlanpiaci növekedésről sok hír érkezik, és a bővülés valóban jelentős, százalékban kifejezve. Érdemes azonban egy évtizedes időtávban is megnézni, hogy tényleg olyan nagy felfutás van-e az új lakások építésében. A KSH adatai alapján ugyanis az látható, hogy még a válság éveiben is több új lakás épült, mint manapság. A 2013-as mélyponthoz képest jól hangzik a 2,5-szeres növekedés 2018-ra, de ez az érték egy hajszállal még 
a 2008-as szint felétől is elmarad.

A változás nem egységes, a magánszemélyek építési kedve jobban megjött, a válság előtti csúcs 56 százalékánál járnak, míg a vállalkozók még mindig csak 41 százalékon tartanak. Az állam és az önkormányzatok továbbra is csak elvétve építenek lakóingatlant, annak ellenére is, hogy az önkormányzati lakásépítés felpörgetése segíthetett volna a korábbi piaci visszaesés ellensúlyozásában. Ezzel az igen egyszerű és hatékony módszerrel azonban nem élt, és ma sem él a magyar állam...

SENKI NE HALJON MEG AZÉRT, MERT NEM VETTÜK ÉSZRE, HOGY BETEG – INTERJÚ KARÁCSONY GERGELLYEL A FŐVÁROSI EGÉSZSÉGPOLITIKÁRÓL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: N. B. Gy.
2019.07.06.


A szűrőprogramokra és a kerületi szakrendelők munkamegosztásra kellene koncentrálnia a fővárosnak, a szuperkórház-projekt pedig egyszerűen őrület – így képzeli Karácsony Gergely a jobb budapesti egészségügyet.

A temetkezés egyértelműen a főpolgármester hatásköre, de ön épp azt ígérte, hogy hosszabbá és jobbá teszi a budapestiek életét – többek között az egészségügyi rendszer átmozgatásával. Az alapellátás, a szakrendelés és a kórházi kezelés közül mit tud érdemben befolyásolni, ha Budapest első embere lesz? 

Bármilyen megdöbbentően hangzik, a budapestiek életminőségéhez a légszennyezésnek vagy a klímakrízisnek legalább annyi köze van, mint az orvosi ellátás minőségének. A levegő szennyezettsége ezrek halnak meg, és drámaian nő az asztmás és az allergiás gyerekek száma. 

Nem azért érdemes felpörgetni a gyógyító rendszert, hogy érdemben kezelje ezeket a bajokat? 

Egy egészséges város, így az egészségpolitika sem merülhet ki például a rendelőintézetek renoválásában. Nem lehet egészségesen élni penészes lakásban, az utcán pláne nem. Nem lehet egészségesen élni ott, ahol a rossz fűtési rendszerek miatt mindennaposak a szmogriadók, ahol nincsenek zöld felületek és a nyári hőguta közepette több mint tíz százalékkal megnő a halálesetek száma. Innen pár száz kilométerre, Bécsben, ma tovább élnek az emberek, mint Budapesten. Ez az igazi botrány. 

Nem vitás, de az átlagpolgárt nyilván az érdekli, mi lesz jobb, ha bemegy a háziorvosához vagy a szakrendelőbe? 

Az alapellátás a kerületeknél van, és jó helyen van. A legfontosabb, hogy ne legyen üres háziorvosi praxis – és ez már Budapesten sem magától értetődő. Ennek érdekében a kerületek jellemzően plusztámogatásokat biztosítanak, például Zuglóban 40 ezer forintos rezsitámogatást adunk. . Arra kellene rávenni az embereket, hogy ne hagyják ki a lépcsőfokokat, ne a kórházak sürgősségi osztályait célozzák meg azonnal, hanem menjenek el a háziorvosukhoz, akinek lehetővé kell tenni, hogy egy kattintással átirányítsa pácienseit a járóbeteg-ellátásba. Utóbbi szintén a kerületeknél van. Ezen nem változtatnék, azon viszont igen, hogy ma a járóbeteg ellátó intézmények és ügyeletek között semmilyen együttműködés nincsen, így egyes kerületek iszonyatosan túlterheltek, míg másoknak vannak szabad kapacitásaik. Tehát megteremteném a fővárosi járóbeteg-ellátás koordinációját. 

A kórházi ellátáshoz viszont…

 …amiről Tarlós István felemelt kézzel lemondott, hiszen a kórházakat a kormány államosította – hogy forrásokat vonhasson el az intézményektől. Vagyis Tarlós odadobta a budapestiek egészségét, és most, amikor összeomlik a szemünk láttára a sürgősségi ellátás, széttárja kezeit...

LEHET, HOGY MÉG TÖBB FÁVAL LASSÍTHATNÁNK A KLÍMAVÁLTOZÁST, DE AZ AMAZONASNÁL PONT MOST KAPCSOLTAK CSÚCSSEBESSÉGRE AZ ERDŐIRTÓK

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2019.07.06.


Miközben a klímaváltozás lassítására az egyik legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha világszerte minél több új erdőt telepítenénk, addig Brazília új szélsőjobbos elnöke úgy tekint az országban elterülő amazonasi esőerdőre, mint ami hátráltatja az ország gazdasági növekedését. Ma már a műholdképekről is látszik, mennyire felbátorodtak a brazil favágók attól, hogy tavaly Jair Bolsonarót választották az ország elnökének.

Idén júniusban 60 százalékkal több fát vágtak ki amazonasi esőerdőben Brazíliában az egy évvel ezelőttihez képest. A brazil űrügynökség (INPE) adatai szerint júniusban összesen 769,1 négyzetkilométernyi őserdő tűnt el, miközben tavaly ugyanebben a hónapban ez még csak 488,4 négyzetkilométer volt a fogyás. 

Ez azt jelenti, hogy most percenként másfél focipályányi területet taroltak le. 

A teljes első félévben közel 2300 négyzetkilométernyi veszteséggel számolnak, ami 2016 óta a legmagasabb értéknek számít. És a száraz időszak miatt a szezon csak most indul be igazán... 

ITT OLVASHATÓ

A KRÍMI-KONGÓI VÉRZÉSES LÁZ POTENCIÁLIS TERJESZTŐJÉT TALÁLTÁK MEG A MARGITSZIGETEN

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2019.07.04.


A Margitszigeten élő sünöket és a rajtuk élősködő kullancsokat tanulmányozva találta meg a Hyalomma marginatum egy nimfáját, vagyis még fejlődésben lévő, nem kifejlett egyedét az MTA Ökológiai Kutatóintézetének (MTA ÖK) – Földvári Gábor parazitológus, tudományos főmunkatárs vezette – csapata

A 30 százalékos mortalitású, védekezés híján az emberrel akár két hét alatt is végző krími-kongói vérzéses láz (CCHF) hordozójaként számon tartott kullancsfajnak egyetlen egyedét találták meg a vizsgált 10 ezer kullancs között, ezért a betegség még nem jelenhetett meg Magyarországon. Ugyanakkor a kutatók szerint már az is sokat mond az inváziós fajok terjeszkedésének sebességéről és léptékéről, hogy egy fővárosi közparkban is megjelent egy Afrikában őshonos, repülésre képtelen vérszívó.

Az MTA ÖK közleménye szerint a kullancsok terjedésében a nagyobb testű állatoknak, főleg a vándormadaraknak van szerepük. Az olyan trópusi, szubtrópusi kullancsokat, mint a Hyalomma marginatum, a vándormadarak valószínűleg időről időre behurcolják Európába, de eddig a hideg teleket nem tudták túlélni, így nem tudtak tartósan megtelepedni. Már Észak-Németországban is találtak kifejlett Hyalomma marginatum példányokat, vagyis bebizonyosodott, hogy képesek túlélni, és talán szaporodni is az európai környezetben. A szubtrópusi kullancsfajok hozzák magukkal kórokozóikat. ..

SOROSTÓL NEM KÉRT PÉNZT, ANTALL MEGHARAGUDOTT RÁ

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.07.06.


Névjegy

Márer Pál (Paul Marer) közgazdász, holokausztkutató, magyar-amerikai kettős állampolgár, Magyarországon él. 1936-ban született. 1956-ban kivándorolt az Egyesült Államokba. 1975-2000 között az Indiana University professzora Bloomingtonban.

A hetvenes évek derekától a szovjet blokk, és különösen a magyar gazdaság legkitűnőbb nyugati szakértői között tartották számon. Amerikai diplomatákat készített föl a régió gazdaságából. Dolgozott a Világbanknak, a Valutaalapnak, az ENSZ-nek, az OECD-nek és az amerikai kongresszusnak. A Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap igazgatótanácsának tagjaként, a magyar-amerikai közgazdásztalálkozók szervezőjeként építette a szakmai kapcsolatokat a két ország között. 1989-1990-ben a gazdasági átmenet kérdéseivel foglalkozó Kék Szalag Bizottság ötletadója és szervezője.

Huszonkét könyvet írt és szerkesztett, mintegy másfélszáz tanulmánya jelent meg. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktora. 2000-2016 között a CEU Business School tanulmányi vezetője. Az utóbbi években a magyarországi holokauszt kutatásával foglalkozik.

Magyarországnak volt a legjobb híre, a legnagyobb presztízse a régióban a rendszerváltás idején, de azóta elherdálta óriási előnyét - mondja az amerikai-magyar Márer Pál, aki a rendszerváltás idején gazdasági szakemberként vállalt aktív szerepet. Magyar és külföldi közgazdászok közös munkájával szerette volna segíteni az átalakulást, de ez az álma csak részben valósult meg.


hvg.hu: Az első pillanatban kirohant az országból, amint lehetett. Annyira nem találta itt a helyét?
Márer Pál: Osztályidegen voltam a kereskedő szüleim révén. Nem vettek fel az egyetemre, nem volt itt jövőm. November 7-én azonnal nekiindultam. Öt napig gyalogoltam a csonka lábammal, amíg halálos fáradtan megérkeztem Ausztriába.

hvg.hu: Csonka a lába? Nem látszik.

M. P.: A bal lábfejemet vesztettem el egy villamosbalesetben 11 éves koromban.

hvg.hu: Ön ott felépítette a karrierjét, és egy idő után Magyarország és a régió gazdaságának legelismertebb szakértői között tartották nyilván. Hogy jutott odáig?

M. P.: A doktori disszertációmat a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokról írtam. Kimutattam, hogy a háború utáni első évtizedben a Szovjetunió alaposan kizsákmányolta Magyarországot is. Nagyjából annyit vett ki az érdekszférájába került országokból, amennyit az amerikaiak a Marshall-tervvel adtak Nyugat-Európának. 1956 után azonban már Magyarország volt az üzleti kapcsolatok „nyertese”. Olcsón kaptuk a nyersanyagot, viszonylag jó áron adtuk el a szovjeteknek a termékeinket. De hosszabb távon ennek katasztrofális hatása volt, mert szovjet felvevőpiac miatt nem volt versenykényszer, és az ország gazdasága egyre versenyképtelenebb lett a világpiacon
...

LOS ANGELES-I FÖLDRENGÉS TESTKÖZELBŐL

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Tamás
2019.07.06.


Húsz éve nem látott földrengés rázta meg Kalifornia déli részét. A 6,4-es erősségű rengés epicentruma San Bernardino megyében volt, a Mojave-sivatagban található Searles-völgy közelében, de a rengést Las Vegasban és Los Angelesben is érezni lehetett. Mivel a Los Angeles-London-Budapest-tengely podcastsorozat egyik állandó szereplője, Tamás Los Angelesben él, gyorsan beszélgettünk egyet arról, ő hogyan élte át a rengést és miként reagáltak rá a helyiek.

Tamás elmesélte, hogy voltak előjelei a földrengésnek, de azokat ők nem igazán vették észre. Volt bő fél órával a nagyobb rengés előtt egy kisebb, de abból ők nem éreztek semmit. Los Angelesben a hivatalos adatok szerint körülbelül 4,5 földrengést lehetett érezni.

„Ez testközelből úgy néz ki, hogy mi egy magasabb épületben lakunk a 9. emeleten. Kicsit arrébb mozdult az ágy, lebegtek a szalagfüggönyök és a képek is elfordultak a falon. Tehát semmilyen komolyabb kár nem keletkezett.

Ugyanakkor mi utána még órákig szédültünk, mert a kis utórengések nagyon picit megmozgatták az épületet. Olyan volt, mintha tengeribetegek lennénk.

Mi két perc alatt kiértünk az épületből, ami nem olyan rossz idő, tehát azonnal tudtunk reagálni. Nem jöttek ki túl sokan, akik igen, azok nagy része pizsamában álldogált.

A rengés 10 óra körül történt, de ugye július 4. reggel volt, tehát nagyon sokakat az ágyból ugrasztott ki az egész.

Mi voltunk az egyetlenek, akik teljes túlélőszettel jöttünk le, nagy hátizsák, benne minden fontos. Mindkettőnknek be van készítve egy ilyen készlet. Erre egyébként különben is felhívják a figyelmet: legyen nálad víz, energiaszelet, készpénz, igazolványok, esetleg meleg ruha, stb. ...

AZ ÁLLAM IS SEGÍT. A SAJÁTJAIN - HERSKOVITS ESZTER JEGYZETE

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Szerző: HERSKOVITS ESZTER
2019.07.05.


Egy járókelőnek köszönhetően kezdhet új életet egy hajléktalan, egy színész szervez tábort a legszegényebb magyar gyerekeknek, de mit tesz eközben az állam? Üldözi a civil szervezeteket és legfeljebb Farkas Flóriánt segíti meg, aki nem tud elszámolni a romák felzárkóztatására szánt pénzzel.

Egy teljesen civil, értékesítési menedzserként dolgozó nőnek feltűnt, hogy a hajléktalan, aki mellett nap mint nap elmegy, mindig könyvet olvas. Szóba elegyedett vele, kiderült, hogy húsz éve az utcán él és egyetlen vágya egy, idézem, Tisza-parti kulipintyó. A teljesen civil, értékesítési menedzserként dolgozó nő végül közösségi gyűjtésbe kezdett és nagyon hamar teljesült a kívánság: a kulipintyó végül egy erősen használt lakókocsi lett, amit a Tisza-parton, egy üdülőövezetben tettek le. A helyi nyaralótulajdonosok hamar befogadták a férfit, aki végre új életet kezdhet, húsz év után, egy járókelőnek köszönhetően.

Simon Balázs színész nyaranta hátrányos helyzetű gyerekeknek szervez színházi fesztivált Magyarország legszegényebb falvaiban. A tapasztalat: a táborban a helyi fiatalok nagy része szívesen részt vesz, és ezek a fiatalok aztán nem kallódnak el. A színjátszás és a drámapedagógia keretet és célt ad az életüknek, sokan színiképzőbe mennek tovább, de aki nem, az is továbbtanul, mert itt rádöbben, mennyi pluszt adhat egy életcél.

És még hosszasan sorolhatnám, mennyit tud segíteni akár egyetlen ember elszántsága, a civil közösségek tenni akarása. És még mennyit tudna, ha az állam nem üldözné a civil szervezeteket, hanem mondjuk hagyná, hogy elvégezzék helyettük az állami feladatokat.

És hogy mit tesz eközben az állam? Például ott volt Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő vezette Híd a Munka Világába Szövetkezet, amely 1,6 milliárd forintos uniós támogatást kapott foglalkoztatásra. El is költötték a pénzt annak rendje és módja szerint: vettek belőle gellérthegyi villát, kacsalábon forgót, nyilván kellett irodaépületnek. Meg autót, meg több másik épületet. Mondjuk iroda sosem működött, ahogy maga a szövetkezet sem. De nem kell elveszni a részletekben. Különben már azon is fennakadnánk, hogy az Emmi visszavette a pénzt, majd kiutalt ugyanannyi rendkívüli támogatást. Vagy azon, hogy az ügyészség máig nem találja az ügy felelősét.

Legyen elég annyi, hogy az állam is segít. A sajátjain.

MILYEN BALATON?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2019.07.05.



...Miniszterelnökünk és stábja momentán Brüsszelben védi a magyar érdekeket, ami abban foglalható össze, hogy ingujját föltűrve a zavarosban halászik. Ezt a halászó életmódot néhány úgynevezett visegrádi kollégája társaságában saját kezűleg cipelte be az unióba, ahol nem talált túl nagy ellenállásra. A magányos halászból lassan kultúrateremtő figura lett: a 2010-es évek óta igen nagy problémákkal szembenézni vonakodó uniós irányítás vezető országai, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia először egymással voltak elfoglalva. Aztán nem sokkal később jött a migrációs válság és a Brexit. Ezek összessége kiváló politikai terepet teremtett annak a haszonszerző populista ideológiának, amelynek fáklyavivője épp a magyar kormány. Ezt a zavaros, politikai házalást nevezi Orbán a hazai érdekek megvédésének. Pártpolitikai hozama nyilván van, de hogy ezért egyszer milyen árat fizet az ország, azt legföljebb az a kisgyerek látja majd, akinek most épp azt magyarázza az apja, hogy milyen a Balaton. Milyen is?

Azt már most biztosan tudni, hogy a Balaton közember számára összemegy, mint a kimosott nadrág. Lassan gyakorlattá válik, hogy a Balaton-környék településeinek lakosai le sem juthatnak a vízhez. Miközben Akarattyán magyarázzák a kisdednek, milyen a Balaton, néhány kilométerrel odébb, Világoson a helyiek azt sérelmezik, hogy a tulajdonosok oda sem engedik a parthoz őket, gyakorlatilag lehetetlenné teszik a tópart használatát. A hvg.huhíre szerint a balatoni üdülőtelep új tulajdonosai ezt cáfolva közlik, hogy a Club Aliga területét a korábbiakhoz képest lényegében változatlan feltételek mellett használhatják a helyi lakosok és nyaralótulajdonosok. Az új tulajdonosok között amúgy megtalálható a kormányfő veje meg gázszerelő barátja, akik a jövedelmező vállalkozásokban olyan természetességgel és gyakorisággal teremnek meg, mint prézliben a zsizsik. A tulajdonos és az üzemeltetőként időközben belépő bérlő szokás szerint egymásra mutogat. A helyiek az egészből annyit tudnak, hogy elzavarják őket a parttól, vagy csak­is mindennapos veszekedések után jutnak le fürdeni. A Balaton elfoglalása természetesen hosszabb ideje tartó folyamat, kivételes szerepet játszik benne Tiborcz István és Mészáros Lőrinc. A vő meg a barát.

Az a határozott véleményem, ha egyszer a kormányfő már mindenkitől megvédte Magyarországot, nekiláthatna, hogy saját magától, barátaitól és némely családtagjától is megvédje a hazát. Az, hogy helyben született emberek nem jutnak le oda, ahova gyerekkoruk óta jártak fürdeni, a családi meg a baráti vállalkozásoknak elenyésző mellékhatása: birtokuk lesz lassan az egész ország. Ez a balatoni fejezet csak egy a sok közül, amit jó érzésű ember evés közben el sem olvas, mert kifordul kezéből a kanál.


SZABAD SZEMMEL – ÚJABB ÖSSZECSAPÁS BONTAKOZIK KI AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.06.



Die Presse 

Újabb összecsapás bontakozik ki az EU és Magyarország között, ezúttal azért, mert az Orbán-kormány kantárra akarja venni a tudományt. A Bizottság szóvivője azt közölte, hogy megvizsgálják az MTA ügyében hozott törvényt, de általában véve is figyelik, mi történik a magyar tudomány területén. A nyilatkozat rámutatott, hogy nagyot lendít a tudomány eredményein, ha nyílt eljárásban döntenek a támogatásokról. Továbbá az unió alapjogi chartájában szerepel a művészetek és a tudományok szabadsága, amellett Brüsszel kiáll. A tudósítás rámutat, hogy a jobboldali-nemzeti hatalom igyekszik kiterjeszteni befolyását a kutatásra. 


Az osztrák konzervatívok régi-új strasbourgi frakcióvezetője, egyben az EP egyik újjáválasztott alelnöke azt mondta, hogy mind Macron, mind Orbán meggyengítené az uniót, illetve az Európai Parlamentet. Othmar Karas szerint ezért most olyan körülményeket kell teremteni, hogy ne ez a szövetség diktáljon a többieknek. Ő maga egyébként cseppet sem érti, hogy a francia elnök miként bújhat ágyba a jobboldali populistákkal. A politikus nincs oda von der Leyenért sem. Szükségmegoldásnak minősítette, akit azonban addig nem lehet megszavazni, amíg nem terjeszti elő a programját. Hozzátette, hogy az állam- és kormányfők elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan módon hozták meg a személyi döntéseket, ez az eljárás visszalépést jelent. Szerinte a politikus mögött nincs meg a szükséges többség, mert az EP-ben nagy a felháborodás és a kiábrándultság. Ő maga azonban rá fog voksolni. 


A kommentár arra igyekszik választ találni, megmentheti-e von der Leyen a transz-atlanti kapcsolatokat, miután azok páratlan mélypontra süllyedtek. A szerző, Judy Dempsey rámutat, hogy Trump minden tőle telhetőt megtett a szövetség egységének megbontására, megkérdőjelezi az elveket. A többi közt a magyar és lengyel populista, migrációellenes politikát méltatja. Ugyanakkor sokszor bírálja Merkelt, őt teszi felelőssé a többi közt a migrációs válságért, de kevesli a német védelmi kiadásokat is. Macron hiába próbálta megjavítani a viszonyt az Atlanti-óceán két partja között. A Bizottság leendő elnökének előélete kiválóan alkalmassá teszi a politikust arra, hogy szembenézzen a Trump jelentette kihívásokkal. Junckertől eltérően meggyőződéses atlantista. Azt is tudja, hogy amíg az európaiak nem költenek többet katonai célokra, addig nem lesz szavuk Washingtonban, ahol viszont von der Leyen sok barátot szerzett miniszterként az elmúlt 6 évben. Euro-atlanti háttere jól jön neki nem csak az USÁ-ban, hanem Északon, a Baltikumban, valamint Közép-Európában is. De a védelemnél sokkal fajsúlyosabb kérdés, minként lehet megerősíteni a nemzetközi szervezeteteket, amelyek ellen Trump hadjáratot folytat. Von der Leyen sokat tudna tenni például a klímaváltozás területén, ez a kérdés az élre ugrott a legtöbb tagállamban. Azon kívül még több kereskedelmi megállapodást köthetne 3. országokkal. Az eddigi egyezmények mutatják, hogy sok kormány akar szabályokra épülő rendet, demokratikus elveket, átláthatóságot. Délkelet-Ázsia és Csendes-óceán térsége pl. nagyon hevesen jelentkezik ehhez partnernek. De legfőképpen azért tehetne sokat, hogy megszűnjön a holtpont Amerika és Kína között. Von der Leyenre nem jellemző, hogy a partvonalról követné a fejleményeket.

Von der Leyen ugyan német, de ahogy az unióról vélekedik, az nagyon is megfelel Franciaországnak. Egy párizsi forrás azt közölte, hogy Macron már hetekkel ezelőtt bedobta a nevét. Hazai helyzete folytán Merkel nem támogathatta a politikust a döntő brüsszeli szavazáson, de nagyra értékeli. Így amikor kudarcot vallott a kancellár elképzelése Timmermans előléptetésére, a francia elnök gyorsan újra előkapta az ötletet. Ha most a kiszemelt vezető veszi az akadályt Strasbourgban, akkor mintaszerűen testesíti meg az integrált Európát, ahol ellenőrzés alatt tartják a nemzeti érdekeket. Akik mindkettejüket jól ismerik Macront és őt is, azok azt mondják, sok bennük a közös vonás: kemény, jövőképpel rendelkező reformpárti politikusok. Von der Leyen már a görög válság idején az Európai Egyesült Államokat szorgalmazta, utóbbi jelenleg tabu a Brexit és a populizmus miatt. Ezért legfeljebb csupán burkoltan találni meg Marcon terveiben. Nagy kérdés, hogy a kiszemelt politikus képes lesz-e előre lépni ebben a kérdésben, amikor Olaszország fel akarja rúgni a közösség pénzügyi szabályait, a keleti populisták pedig megszegik a bíróságok függetlenségét...

„MINTHA VALAKIT BASEBALLÜTŐVEL FEJBE VÁGNÁNAK” – HORN GYÖRGY AZ ÚJ OKTATÁSI JAVASLATRÓL

24.HU
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2019.07.05.


Derült égből villámcsapásként ért minket is a hír, olyan volt, mintha valakit baseballütővel fejbe vágnának

– mondta Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője a 24.hu-nak az oktatásban készülő újabb változások kapcsán.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés kedden az utolsó pillanatban elhalasztotta a köznevelési törvény módosítására vonatkozó kormányzati törvényjavaslat zárószavazását. A halasztást Semjén Zsolt, a törvényjavaslat benyújtója nem kívánta indokolni.

A törvénymódosítási javaslat számos olyan elemet tartalmaz, amely tiltakozást váltott ki a civil és szakmai körökben egyaránt. A törvénymódosítás megszüntetné a magántanulói státuszt, a rugalmas iskolakezdést, illetve az igazgatói kinevezések előtt eltörölné a tantestület véleményezési jogát.

A kormányzat részéről az intézkedések közül többre is megszületett a „megnyugtató“ magyarázat:

- A magántanulói státusz eltörlésével kapcsolatban Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy ezt a lehetőséget rendkívül eltérő módon, gyakran visszaélésszerűen alkalmazzák, így az intézkedésre azért lenne szükség, hogy a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákok ne szoruljanak ki a közoktatásból.
- A rugalmas iskolakezdés eltörlésével kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szólalt meg. Horváth Péter szerint a gyerekek 95 százaléka már háromévesen elkezdi az óvodát, az eddiginél több idő jut az iskolai felkészülésre, így kevésbé okozhat gondot a hatéveseknek az átállás.

Az eddig említett intézkedések már önmagukban is nagy visszhangot keltettek az iskolákban, ám a szavazás előtt alig néhány nappal újabb fejezettel bővült a tervezet, ami az alternatív iskolák működését célozza. A benyújtott módosítás olyan változásokat vár el az alternatív iskoláktól, amik nemcsak alapelveikkel ellentétesek, de az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete szerint több ponton teljesen indokolatlanok is...

HONT: IGAZI KARÁCSONY

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: HONT ANDRÁS
2019.07.05.


...az évek során a helyi fideszes végrehajtók többnyire belesimultak a környezetükbe, szerény tervekkel rendelkező, derék tanácselnökökké váltak. Néhány kirívó tulkot leszámítva más sem intézgetné jobban a helyi dolgokat ebben a rendszerben. Márpedig a rendszer marad, és az egészben ez a legálságosabb: az úgynevezett ellenzék a rendszerellenes indulatokat használja föl, hogy a rendszeren belül pozíciókhoz jusson, miközben egyetlen célja, hogy fenntartsa annak látszatát, hogy ő az alternatíva, és ennek érdekében kész a valódi alternatívákat is ellehetetleníteni. A budapesti bejelentéssel egy időben Szegeden is sajtótájékoztatót tartottak, ahol is kiderült, hogy a legkérlelhetetlenebbül Orbán-ellenes képződmény (muhaha) kifarolt a helyi polgármester mögül, csak azért mert a 2010-es özönvíz idején az egyetlen ellenzékinek megtartott megyei jogú város vezetője nem rokonszenvezik a Demokratikus (centralista) Koalícióval.

Tisztelt ellenzéki választó! Drága palira vett polgártársam! Ősszel lesz jó ideig az utolsó lehetőség, hogy megszabadulj ettől léhűtő, haszonleső bagázstól, különben még hosszú évekig ezek a látensorbánista kesztyűbábok fogják eljátszani neked, hogy van a NER-en kívül más lehetőség is. Nincs. Velük nincs.

BAKONDI, A MŰKERESZTÉNY BÁJGÚNÁR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.07.06.


– Öblözet – mondja Orbán Viktor.
– Az állomány ebben a pillanatban a vacsorát hajtja végre. – jelenti Szabó őrnagy a miniszterelnöknek.
– Mennyi ez még? – kérdi Orbán Bakondit.
– Már hogy értve? – kérdez vissza a tábornok. – Időben?
– Amíg fel fog jönni – mutat a Duna felé Orbán.
– Erre még nem hogy még egyszer ennyi, hanem még… – próbálja magyarázni a helyzetet egy szakember külsejű férfi, de Orbán Bakonditól várja a választ:
– Mennyi a víz? Szerinted mennyire jön még föl? Másfél méter?
– Onnan? Igen! – feleli Bakondi.

Emlékszünk erre a bájos jelenetre és párbeszédre még talán, amikor Orbán árvízi hajós volt, Bakondi pedig nem tanácsadó-szakértő-szarkeverő, hanem katasztrófás ember. De nem lógott ki a brancsból, ő így küzdött a víz ellen, hogy ne az legyen az úr. A főnöke pedig, a belügyminiszter sms-ekkel harcolt a hóval másik autóba ültetve a szavazópolgárokat, amiből is kitetszik, tele van a NER olyan organizmusokkal, akiknek a seggükben is fejük van. Az ilyenek adják az erejét, a szellemi nagyságát neki.

Bakondi elvtárs ma már – mint tudhatjuk – a migráncsok elleni harc oszlopa vagy fundamentuma gusztus szerint, ha ő megszólal, rá oda kell figyelni, csak úgy, mint Georg Spöttlére, aki szintén festeni való bohóc, ezért képviselő lesz belőle. Viszont Szele kolléga lestipistopizta, hogy ő akar rajta kajánodni, marad nekem hát Bakondi, de nem panaszkodom, ő se rossz. Sőt, ha belegondolunk, még nekem könnyebb a dolgom, mert a Spöttle annyira síkhülye, hogy őt érdekessé tenni húzósabb feladat, mint Bakondit, aki már születetten maga a kabaré...

MÁR CSAK 33 EZER ÉV, ÉS MEGTUDJUK, HOVÁ TŰNT AZ ELLOPOTT 3 EZER MILLIÁRD FORINTUNK

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.07.05.


...van remény: ha máskor nem, legkésőbb 33 ezer év múlva biztosan fény derül egy sor mai rejtélyre. Például arra, hogy mi történt azzal a háromezer milliárd forinttal, amelyet a magyar emberek a magánnyugdíj-pénztárakban tartottak, megtakarítás végett. Az állam ugyanis ezt a pénzt elvette tőlük, még nevet is talált a gyereknek, azt mondta az embereknek, hogy megvédi a pénzüket. És tényleg megvédte, annyira jó helyen van az a háromezer milliárd, hogy azóta sem látta senki.

És persze vannak még rejtélyek. Hogy miért nincs klíma a méregdrágán felújított 3-as metrón, hogyan került a hazájában köztörvényes bűnökért elítélt volt macedón miniszterelnök Magyarországra, kik segítették a szökését, és kik bújtatják azóta is. Ki és mennyi pénzt kapott az azeri baltás gyilkos elengedéséért, kinek a pénztárcája lett vastagabb, amiért az első Orbán-kormány idején a svéd Gripeneket választották az amerikai F-16-osok helyett.

Sorolhatnánk napestig a máig megoldatlan rejtélyeket. Ha előbb nem, 33 ezer év múlva majd fellapozzuk az akkori újságokat. Hátha írnak valamit ezekről az esetekről.

MIÉRT NEM LEHET JÁRÓKA LÍVIÁRA SZAVAZNI?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.07.05.


A “Fidesz”, legalábbis a nem létező párt nevében Orbán bűnszervezete a szokásos magyarázatot adta arra, hogy magyar ellenzéki liberális képviselők nem támogatták Járóka Lívia európai parlamenti alelnöki megválasztását. Járóka Lívia elutasítását “magyarallergiával” magyarázták, és szerintük nincs mentség, mert Járóka Lívia “roma származású politikusként évek óta az európai mélyszegénység ellen küzd”.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a Járóka Lívia által képviselt “Fidesz” lassan tíz éve küzd a magyar mélyszegények ellen, a cigányságot szegregálja, mélyszegénységbe és rabszolgaságba kényszeríti. Ha Járóka Lívia a romákért és a mélyszegényekért küzdene, akkor először a “Fidesz” ellen kellene felvennie a harcot.


Járóka Lívia az általa képviselt cigányság és a mélyszegények árulója, Orbán eszköze arra, hogy amiképpen mindennek a hamis látszatát teremti meg, Járóka Lívia azt a hamis látszatot keltse, mintha a NER törődne a romákkal és bármit is tenne a mélyszegénység felszámolásáért. Járóka Lívia eladta magát és az ügyet egy olyan hatalomnak, amely üldözi a szegényeket, a hajléktalanokat, kilakoltatja azokat az embereket, akik képtelenek előteremteni a rezsiköltséget is. Ezért a mélyszegénység elleni küzdelem része az is, ha becsületes demokraták és emberi jogvédők nem szavaznak olyan emberekre, akik Orbán hazugságait védelmezik és leplezik egy brüsszeli állásért cserébe.

Ha Járóka Lívia bármit is tenni akarna a mélyszegénység ellen, akkor azt Magyarországon tehetné azokkal az emberi jogvédőkkel szemben, akiket Orbán rendszere üldöz, megbélyegez, korlátoz, továbbá Soros-ügynöknek nevez. Tehetne például azért, hogy az ugyancsak “Fidesz”-szolgálatban levő Farkas Flóriánt az EU elszámoltathassa 1,6 milliárd forint elsinkófálása miatt, amit az EU a romafelzárkóztatásra, a “Híd a munka világába” programra adott. Járókz Szilvia azonban az Európai Parlamentben Orbán rendszerének egyik “fügefalevele”, aki kirakatcélokat szolgál, és a jelenlétével egy emberellenes diktatúrát védelmez, és egy emberellenes diktatúrát szolgál ki.

Járóka Líviának tehát nem a “magyarságával” van a baj, a liberális képviselők nem azért nem szavaztak rá, mert magyar, hanem annak ellenére, mert mint mondták: “Számunkra elfogadhatatlan, hogy azok kerüljenek vezető pozícióba Európában, akik Európa szétverésén dolgoznak.” Orbán egy fasiszta állam modelljét hozta létre, és ezt terjeszti Európában. Az európai parlamenti választáson azért szavaztak az európai polgárok a baloldalra, a liberálisokra és a zöldekre, mert nem kérnek Orbán aljas és mocskos rendszeréből, valamint a bűnszervezete hazugságaiból. Orbán és rendszere miatt nem lehet Járóka Lívia mellett szavazni, aki ezt a rendszert képviseli, védelmezi és e rendszer mellett hazudik. Cseh Katalin és a liberális frakció tagjai nagyon helyesen tették, hogy nem támogatták a megválasztását...