2019. november 14., csütörtök

NAGYON FÁJNA A KÉSZPÉNZES NYUGDÍJ MEGSZÜNTETÉSE VIDÉKEN

NAPI.HU
Szerző: HERMAN BERNADETT
2019.11.14.


Nem lesz könnyű életük a kistelepülések lakóinak, ha megvalósul, amit a bankok szeretnének, hogy a nyugdíjakat kizárólag bankszámlára utalják majd, a bármely ATM-ből történő ingyenes készpénzfelvételt pedig eltörlik, vagy korlátozni kezdik. A bankok ugyanis a kistelepüléseken alig üzemeltetnek ATM-eket, még akkor sem telepítenek ilyen berendezéseket, ha ügyfeleik tekintélyes hányada lakik községekben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint Magyarországon összesen valamivel több mint ötezer ATM található, ezek ötöde megyeszékhelyen van. A legnagyobb játékos a porondon az OTP, amely 1933 automatával rendelkezik. Szintén jelentős szereplő a piacon a Takarékbank a maga 900 ATM-jével, amelyek közül viszonylag sok kisebb településeken található. A nagy üzemeltetők között van még az Euronet is, amely főleg Budapestre és a nagyobb vidéki városokra koncentrál.

A bankok többsége azonban főleg a fiókjaiban üzemeltet ATM-et, a fiókok száma viszont folyamatosan csökken, az idei év közepén már csupán 1981 volt a hálózati egységek száma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. 2013 közepén még 3244 bankfiók volt Magyarországon, vagyis a hálózati egységek 38 százaléka szűnt meg hat év alatt. A megmaradt egységek pedig jellemzően a fővárosban vagy a nagyobb városokban vannak...

AZ AUTÓIPAR MENTHETETLEN: KÉSZÜLJÜNK FEL, EGY AUTÓGYÁR MARADHAT MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: SZANDÁNYI LEVENTE
2019.11.14.


Olyan forradalom zajlik a világban, amely totálisan átalakítja a járműgyártást a következő 20 évben. A digitalizáció, az elektromos-és önvezető járművek térnyerése, valamint a különböző járműmegosztó szolgáltatások előretörése az iparág konszolidációjához fog vezetni, amely során autógyártók tűnnek el örökre és fontos autóipari régiók veszítik el jelentőségüket – vetíti előre Kishonti László, az AImotive alapító-vezérigazgatója. Mindez hatalmas veszélyt jelent Magyarország számára, annál is inkább, mert Kishonti nem hisz abban, hogy meg tudjuk menteni majd az autóiparunkat. A vele készített beszélgetésünk során viszont elmondta, az oktatás kitörési pontot jelenthet számunkra, ez az a területre, amelyre hatalmas energiákat kell fordítanunk, ha labdába akarunk rúgni a következő évtizedekben...

A NER LESZÁLLÍTOTTA A TANKÖTELEZETTSÉGET, MOST A SZÜLŐT BÜNTETNÉK EZÉRT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.11.13.


Az esztelenség és a tisztességtelen eljárás mintapéldája az, hogy az Orbán-rezsim megszüntette a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, amely idő alatt szakmát (szakképzettséget) lehet szerezni. Most pedig a KDNP (egy soha senki által meg nem választott kormánypárt, amelynek támogatottsága nem éri el a parlamentbe jutási küszöb töredékét) a szülőket kötelezné arra, hogy a gyerekeiket taníttassák tovább 18 éves koráig, vagy legalább egy részszakma megszerzéséig. Ellenkező esetben anyagi megvonásokkal büntetnék a zömében úgyis hátrányos helyzetű családokat.

A NER most a szülőket kötelezi arra, amit maga szüntetett meg. A szülő a törvény szerint nem köteles 18 éves koráig taníttatni a gyerekét, de ha a gyerek nem szerez szakmát, márpedig ez 16 éves koráig nem minden esetben lehetséges, akkor a szülő felelőssége, hogy korrigálja az Orbán-rezsim rossz törvényét, amelynek következményei előre láthatóak voltak. A családbarát kormány a szülőket, a családot bünteti azért, amit ő maga követett el. A javaslat szerint a gyerek után járó minden jogosultságot meg kellene a szülőktől vonni, ha nem szerez a gyerek legalább egy részszakmát.

Az Orbán-rendszer több szempontból erkölcstelen, embertelen és tisztességtelen eljárása olyan dolgokat kapcsol össze, amelyek nem tartoznak egymáshoz. A gyerek után járó támogatásokat a család nem azért kapja, mert doktort nevelnek a gyerekükből, vagy akár csak kőművest, hanem azért, mert a törvények szerint az alanyi jogon jár, és a család nehéz körülményei között a gyerekek gondozását és ellátását szolgálja. Ehhez nincs hozzákötve az elérendő iskolai végzettség. A javaslat egyébként sem logikus, mert akkor a magasabb végzettségért és jobb iskolai előmenetelért több támogatás járna.

Az iskola elvégzése és a szakma megtanulása nem mindig csupán akarat vagy szándék kérdése. A NER azonban azzal, hogy alulra nivellál, és a következő generációk elbutításán munkálkodik, hogy nekik kisozlgáltatott, engedelmes alattvalókat neveljen, a tankötelezettség leszállításával megnyitotta az utat a szakképzettség nélküli életpályák tervezése előtt. A szabályozás el is érte a célját, egyre több gyerek nem szerez szakképzettséget, hanem elhagyja az iskolát, amint lehet és megy fizikai munkát végezni vagy tekeregni. Most ezért a szülőket büntetik és az eddig is tragikus családi helyzetüket tovább rontják...

GREENPEACE: A BUDAPESTI LEVEGŐSZENNYEZÉS SOKKAL SÚLYOSABB A HIVATALOS INFORMÁCIÓKNÁL

QUBIT
Szerző: qubit.hu

2019.11.13. 


A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace képviselője szerdán az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén arról számolt be a képviselőknek, hogy a legfrissebb légszennyezettségi mérések súlyosabb eredményeket mutatnak, mint a hivatalosan közölt adatok. 

A mérésekhez egy Magyarországon egyedülálló, a rendkívül apró részecskék számát és átlagos méretét is meghatározni képes műszert használtak. A forgalmas utak mentén mért részecskék átlagos átmérője 20-40 nanométer, a tömegük így annyira elenyésző, hogy a hivatalos mérőállomások – amelyek az egy köbméterben található részecskék tömegét mérik – mérési eredményeiben elhanyagolható tételt jelentenek még akkor is, ha hatalmas mennyiségben vannak jelen.

A Levegő Munkacsoport mérései szerint Budapest forgalmas útjai mentén egy köbcentiméterben (vagyis egy kockacukor méretű térfogatban) általában több mint 30 ezer részecske található, de helyenként a részecskék száma elérte a 470 ezret is, miközben egy viszonylag tiszta levegőjű helyen ez a szám mindössze 2000 körüli...

ORBÁN PONTOSAN AZT ADJA NEKIK, AMIRE IGÉNYÜK VAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.11.14.


Jó reggelt! Ha a fideszes parlamentben ülő fideszes képviselőkből álló fideszes többség elfogadja a fideszes javaslatokat, akkor hamarosan a fideszes házelnök mindenkit kitilthat a fideszes Parlamentből, aki csúnyát mond a fideszes miniszterekre vagy a fideszes Orbán Viktorra. De ez nem baj, mert a fideszes tévéből, fideszes rádióból és a fideszes portálokról értesülhetünk majd róla, milyen fideszes törvények születtek azon a héten.

De ez még nem minden, mert majd az is lesz – amint a fenti sorok valósággá válnak, tehát mindjárt -, hogy ezentúl a parlamenti képviselők csak úgy mehetnek be egy közintézménybe ellenőrizni annak működését, ha előtte egyeztettek a közintézménnyel. Nagyonröhögökszmájli.

Az így sterilizált Parlamentbe nyugodtan becuccolhatna pár vezető politikus a családjával, de esetleg az igen szapora Orbán család is elfoglalhatná. Mi, egyszerű adófizetők boldogan finanszírozzuk a szükséges átalakításokat, hogy elég komfortos legyen a bíborban születetteknek. A közintézményekbe már nem kell beköltözni a fideszeseknek, mert az már megtörtént.

Szerintem ideje lesz azokat a magyar állampolgárokat is megbüntetni, akik nem fideszes képviselőjelöltre, polgármesterjelöltre, vagy nem magára, szentséges Orbán Viktorra szavaztak, szavaznak vagy fognak szavazni. Ilyen esetben teljesen indokolt lenne a vagyonelkobzás, átnevelőtábor, visszaeső ellenzékiek esetében az állampolgárság megvonása, de akár a Dunába lövés sem tűnik túlzott óvintézkedésnek. Jól érzem a szarszagot? Szerintem igen. Igen nehéz lesz találni olyan területet, ahol ne lenne már most is tökéletes diktatúra. Tényleg csak a konkrét fizikai erőszak van hátra, a többi eszközt már elhasználtátok, drága kicsi fideszesek...

ELEKTROMOS ROLLER, A VESZEDELMES KÖZLEKEDÉSI TÉVEDÉS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SZTANKÓCZY ANDRÁS
2019.11.11.


Két elektromos roller a Dunában, egy a Városligeti-tóban – az elmúlt napok hírei alapján az e-roller alig pár hónappal a megjelenése után Magyarországon is kezdi betölteni a szerepet, amely Nyugat-Európában jutott neki. Ez pedig az utóbbi évek legkártékonyabb közlekedési találmányának szerepe. Olyan eszközé, amely megállíthatatlannak tűnik, holott szinte csak hátrányai vannak.

Az emberiség története tele van olyan találmányokkal, amelyek megszületésükkor kiváló ötletnek tűntek és kitalálói így is reklámozták őket. Így van ez a bérelhető elektromos rollerrel is. A Budapesten májusban megjelent kaliforniai Lime honlapján csak úgy sorakoznak a 21. században elengedhetetlen hívószavak a fenntarthatóságtól a mikromobilitásig, amelyek szerint

az e-roller gyakorlatilag a Föld guruló Béres-cseppje, amely minden bajra jó: összeköti a szétesett közösségeket és élhetővé teszi a benzingőzben fuldokló városokat.

Valójában az eddigi tapasztalatok alapján az e-roller közösségszervező ereje abban merül ki, hogy együtt gyűlölhetik az amúgy a közlekedésről teljesen mást gondoló autósok, kerékpárosok és gyalogosok. Olyannyira, hogy az összes érintett országban külön irodalma van már az e-roller utálatának, Magyarországon is viszonylag gyorsan Instagram-csoport alakult e célból.

De tényleg igazuk van a gyűlölködőknek, tényleg csak a baj van az e-rollerrel? Az ilyen jellegű retorikai kérdések után szokott jönni a téma kifejtése, amelyből kiderül, hogy a válasz mégsem annyira fekete és fehér. Az e-roller azonban ebben az esetben is unikális, mert itt nem arról van szó, hogy valami nem váltja be az összes hozzá fűzött reményt. Tényleg csak bajok vannak vele.

Vegyük sorba, melyek ezek...

GYÓGYSZERTÁRI SZIGORÍTÁS JÖN, BÖRTÖNBE KÜLDHETIK AZ ÁLDOKTOROKAT - SOKSZOR JÁTSZHATTÁK KI A SZABÁLYOKAT A PATIKÁK?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.11.14.


A patikák nem trükközhetnek majd a „költözködésnél”, de más szabályok is változnak a parlamenthez benyújtott törvénymódosítás alapján. A következő évben már szabadságvesztéssel lehet majd büntetni azt, aki jogosulatlanul, megtévesztően használ felsőoktatásban kapható címet.

Az egészségügyi szolgáltatások „fejlesztéséről” a parlamenthez benyújtott javaslatcsomagból (ez itt található) úgy tűnik, mintha a gyógyszertárak sorozatos trükközésekkel próbálnák kijátszani a szabályokat. Olyan módosítást kezdeményeznek például, amely az indoklás szerint kizárja, hogy a patika többszörös költözéssel jogszerűen átléphesse a maximális 1000 méteres távolságot. A jövőben tehát már nem lesz áthelyezhető a gyógyszertár az eredeti működési helyétől akár több kilométerrel távolabbra.

Egy „pontosítás” következtében 2020. július 1-jétől nem forgalmazhatók majd azok a homeopátiás gyógyszerek, amelyek tulajdonképpen most sem felelnek meg szabályoknak. Valójában – bár a törvény mostani megfogalmazása kissé félrevezető lehet – ez már január 1-jétől így lett volna, de a jogalkotók szükségesnek tartották a „megfelelő felkészülési időt biztosítani”.

A jogalkotók szükségesnek tartják szankcionálni, ha a működtető visszaél a vis maior helyzet nyújtotta felmentéssel a többletszolgáltatás teljesítése alól. Egy másik kiskaput is igyekeznek becsukni. A törvény jelenleg előírja, hogy a gyógyszertárat működtető társaságok tulajdonosi összetételét – a gyógyszerészi tulajdonlás előírásának betartását – ellenőrizendő a megalakuláskor be kell nyújtani a társasági szerződést az egészségügyi államigazgatási szerv részére. A létesítő okirat módosítását is jelenteni kell.

Az egészségügyi államigazgatási szerv által vizsgálandó kérdések körét a következő évtől kiterjesztik. A megállapodásokban és a hozzájuk kapcsolódó mellékletekben ugyanis – fejtik ki a mostani javaslat részletes indoklásában – gyakran szerepelnek olyan előírások, melyek a személyi joggal rendelkező gyógyszerész számára „biztosított jogok és előírt kötelezettségek gyakorlásának kijátszására, felülírására irányulnak”...

ÖT DOLOG, AMIT NEM SIKERÜLT MEGSZOKNI MAGYARORSZÁGON

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Bogdán
2019.11.14.


Amikor az ember már huzamosabb ideje külföldön él, hajlamos rácsodálkozni bizonyos magyarországi dolgokra, amit az otthoniak talán már észre sem vesznek, vagy csak megvonják a vállukat, annyira természetesnek tűnnek. Bogdán jó harminc éve választotta az Egyesült Államokat, de azért rendszeresen hazalátogat családjával, most pedig megírta, mi az az 5 dolog, amit nem tud megszokni.

„A nyolcvanas években hagytam el Magyarországot tanulmányaim végeztével. Igaz, akkor ezt még disszidálásnak nevezték. Az Egyesült Államokban telepedtem le.

Azóta pár évenként hazajárok egy rövid villámlátogatásra. Mindig feltűnik, mennyit fejlődött Magyarország. Vannak azonban olyan dolgok otthon, amelyek semmit sem változtak és soha nem sikerül megszokni.

#1 Időjárás

Talán a legfontosabb az időjárás. A magyar tél fogcsikorgatóan hideg tud lenni, a nyár pedig fojtogatóan meleg. Átmenet sajnos nincs.

A tavasz még hideg, szeles és kopár, szinte lehetetlen eldönteni, mit vegyen fel az ember. Az ősz pedig sötét lucskos és megint csak hideg. Mit mondjak még? Legutóbbi látogatásom ideje alatt kilenc napig folyamatosan esett az eső.

#2 Orvosi ellátás

Sajnos a magyar orvosi ellátás, illetve annak hiánya sok embert elűz az országból a határon túlra vagy annál is messzebbre, ahonnan már nincs visszatérés.

Magyarországi karrierem során csak egyszer voltam kórházban valamikor a nyolcvanas évek elején. Egyetlen éjszaka elegendő volt a diagnózishoz. Ha meg akarok gyógyulni, a siófoki kórházból sürgősen el kell menekülnöm.

A hatalmas kórteremben rajtam kívül még hét ember óbégatott. Illetve reggelre már csak hat, mert a mellettem fekvő idős bácsi elaludt örökre.

A reggeli viziten az orvos a többi beteg előtt hangosan megvitatta mindenkinek a baját, mint egy klubnapon. A doktor távozása után a betegek hozzáértő tanácsok sorával látták el egymást mintha mind az orvosi egyetemen diplomáztak volna. Másoktól tudom, hogy ez mostanra sem sokat változott.

Ismerősömet nyitott ablak mellett anyaszült meztelenül hosszasan várakoztatták vizsgálat előtt. Közben emberünk a nővérek megalázó viccelődéseinek volt kitéve.

#3 A magyar bankrendszer

Sok évvel ezelőtt Magyarországon vezettem egy devizaszámlát. Szerettem volna megszüntetni a magas kezelési költségek miatt. A bankban tudatták velem, hogy egy jelentős „számlazárási díjat” fognak ezért felszámolni.

Ekkor persze kivettem az összes pénzt, és a számlát kiürítve faképnél hagytam őket. A bank hosszú hónapokon keresztül levelekben fenyegetőzött. Elhatároztam, hogy ennek békés szándékkal véget vetek, és távhívással az ügyfélszolgálatot Amerikából felhívtam.

Az ügyfélszolgálat embere a telefonban tovább folytatta a fenyegető hangnemet, mondván „ha kell, ők még Amerikába is utánam mennek, nem ez lesz az első eset”. Erre a látogatásra már közel tíz éve várok.

Egy másik alkalommal hitelkártyát igényeltem volna egy banktól. Ők $10,000-t kértek volna letétbe és egy magas évi kezelési költséget. Mondanom sem kell, hogy ilyen feltételek mellett nem vettem igénybe a szolgáltatást...

IGAZSÁGOK, VÁLASZTÁSOK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2019.11.08.


...A közelmúltban nyilvánosságra került „magánlevél” kapcsán sok téves hír is elterjedt az akadémiai tisztújításról, még a magukat tájékozottnak tartó sajtótermékek körében is, az elnök „kinevezésétől” kezdve „a túl korán kezdett jelölési folyamatig”. Pedig csak a honlapról is hozzáférhető dokumentumokat kellett volna megnézni.9

A tisztségviselőket először is nem kinevezik, hanem a rendes, azaz májusi közgyűlésen maximum 2×3 évre választják, még ha az MTA elnökét a köztársasági elnök erősíti is meg hivatalában. Az elektronikus jelölési eljárás mindig az előző ősszel indul el, és minden választó (ld. fent) minden posztra 3‑3 akadémikust jelölhet. Mivel a jelölések száma fontos szempont, az előkészítő időszakban igyekeznek tájékozódni az esélyesekről a választók, nehogy veszendőbe menjenek a voksaik. E célból az akadémiai osztályok tárgyalhatnak a lehetséges jelöltekről, de ők maguk mint osztályok nem jelölnek senkit. A jelölések határideje október vége volt, a jelölőbizottság pedig lapzárta után, november 6‑án „bontotta fel a borítékokat”. Ettől kezdve saját ügyrendje szerint eldönti, hány jelöltet tekint „küszöb fölöttinek”, akiket aztán meg kell kérdezzen, hogy vállalják‑e a jelöltséget.

Az elnök‑, illetve főtitkárjelölteknek írásos koncepciókat kell benyújtaniuk, és ha ezután meghívják őket, illik megjelenniük a 11 osztály külön‑külön megtartott ülésein, ahol a választóik kérdéseket tehetnek fel nekik. Erre pedig csak jövő tavasszal kerülhet sor – hát ezért kell ilyen hosszan tartaniuk az előkészületeknek.

Ha...

Ezekbe az előkészületekbe kavart bele a Qubit által nyilvánosságra hozott néhány bekezdés Freund Tamásnak, az MTA alelnökének, az ELKH IT tagjának, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatójának, a nemzetközi hírű agykutatónak és jeles közéleti személyiségnek csaknem egy éve Orbán Viktorhoz írt leveléből.10 A portál cikkében sok tévedés és megalapozatlan feltevés szerepelt, ami a Freund‑idézetek hitelességét is kétségbe vonta. Két napra rá azonban Freund interjút adott az MTA‑honlap szerkesztőinek, és ebben nem tagadta a levél létezését, illetve az idézetek helytálló voltát.11

Habár Tamás Gáspár Miklós szerint nincsen erkölcsi alap egy magánlevél nyilvánosságra hozatalára,12 kétséges, hogy magánlevélnek lehet‑e tekinteni azt a küldeményt, amelyet valakinek a hivatali címére postáznak és ott iktatnak, illetve továbbküldenek. Intézményvezetői múltamból felidézve a szabályt, amennyiben „saját kezű felbontásra” jelzéssel érkezett egy nekem címzett levél, azt szigorúan tilos volt rajtam kívül bárkinek felbontania vagy iktatnia. Lehet, hogy a kormányfő biztonsági védelme a levélfelbontást megköveteli, de a magánlevelek, és különösen a baráti körbe tartozó ismert személyiségek levelének iktatását aligha. Az pedig már Orbán Viktor saját döntése volt, hogy továbbküldi az ITM miniszterének a küldeményt, amely viszont ezzel a gesztussal megszűnt magánlevél lenni – még ha szerzőjének ez volt is a szándéka.

Nem kétséges, hogy Freundot most ősszel sokan győzködték, hogy jelöltesse magát elnöknek, mint mondja, de mértékadó körökben már Lovász elnökké választása előtt nyílt titok volt, hogy ő az esélyes a Lovász után következő elnöki periódusra. Ennek tudatában írhatta az inkriminált sorokat is: „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot.”

„A közélet és az ifjúság mételyezésének” a mainál sokkal tragikusabb időket idéző, meghökkentő fordulatán most lépjünk túl, de emlékezzünk vissza, hogy amikor a levelet írta, még nem volt eldöntve, mi történik a KH‑val. Palkovics szeptemberi tervében a humán és társadalomtudományi intézetek MTA‑n belül tartása szerepelt, tehát a „nyakunkon maradást” így is érthette az MTA alelnöke. Akivel szemben felmerül a jogos kérdés, hogy az addig négy és fél éven át betöltött tisztségében és a KH intézetei (nyilvánosan is hozzáférhető) éves jelentései­nek13 ismeretében a vezetői kollégium, illetve az elnökség ülésein az MTA minőségi kutatómunkájának egyik felelőseként vajon miért nem vetette föl a levelében összefoglalt kifogásait. Ha erre azt válaszolná, hogy ez nem tartozik szakterületéhez, akkor vajon mennyiben volt megalapozott, amit a levelében írt?

Freund az interjúban erről így beszélt: „szerettem volna meggyőzni Miniszterelnök urat ennek [a kutatócsoportok elhallgattatásának] értelmetlenségéről és sikertelenségéről még akkor is, ha ez csak vélt szándék, vagyis arról, hogy a kutatóhálózatból esetleg kikerülve ezek a kutatók egyetemi állásaikat változatlanul betöltve fogják megírni ugyanazokat a cikkeket. Úgy tűnik, érvelésem működött, hiszen egyetlen kutatócsoport sem lett ellehetetlenítve, megszüntetve”. Vagyis, ha jól értem, végül is a „nyakunkon maradtak” (most már az ELKH‑ban), ahelyett, hogy „mételyeznének”. Akkor viszont a „jelentős mértékben általa kiharcolt” 2/3‑os szabállyal is simán megszüntethetők a már az ELKH IT intézkedési körébe tartozó „gyengén teljesítő” csoportok, különösen, mert az MTA oldaláról eredetileg jelöl három társadalomtudós közül végül csak egy vállalta a megbízatást.

Freund levelének címzettje a megbírált miniszterhez továbbította a levelet, régi pártállami gyakorlatot idézve föl, és egyben mintegy megerősítve, hogy minden akadémiai vagy kutatási kérdésben Palkovics az illetékes. Hogy Freund akkor kapott‑e rá választ, nem tudjuk. Majd talán ha megválasztják az Akadémia elnökének.


UNGVÁRY RUDOLF: ÉN CSAK MÁSOK ÁLTAL VAGYOK.

KLUBRÁDIÓ / DOBSZERDA
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2019.11.13.



  "A gondolkodás és a látás torzulása ellen 
  kevesen tettek annyit a mai    
  Magyarországon, mint Ungváry Rudolf" - 
  mondta a Szépírók idei nagydíjasáról 
  laudációjában Földényi F.László.

  A tavasszal megjelent Balatoni nyaraló, egy 

  ház és lakóinak története és a korábban 
  napvilágot látott A láthatatlan valóság című 
  könyve, amely a fasisztoid Magyarországról 
  szól, az irodalom-és művészettörténész 
  szerint a fehér foltokat feltérképezve új, 
  korábban nem sejtett ösvényeket tapos ki 
  saját és közös múltunk tájaiban, mint megannyi történelmi és archeológiai mélyfurat. S az válik belőlük bizonyossá, hogy a valóság ugyan láthatatlan, de mindennél szilárdabb.

A Dobszerda vendége Ungváry Rudolf mérnök, tudományos munkatárs, író.

Az adás felvétele előtt egészen hétköznapi dolgokról is faggattuk Ungváry Rudolfot, ami kiderül ebből a videóból. Ha pedig feliratkozik YouTube-csatornánkra, akkor nem marad le videós anyagainkról.


BIODÍSZLET SZEREPET SZÁN AZ ELLENZÉKNEK A FIDESZ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN, ZOLTAI ÁKOS
2019.11.14.


Kitiltás és fizetéselvonás - ezek várnak azokra a képviselőkre, akiknek a viselkedésével elégedetlen a házelnök.

A kormánypárti kétharmados többség jelentősen bővítené Kövér László házelnök fegyelmezési jogkörét a képviselőkkel szemben. Ha elfogadják a mások mellett Kocsis Máté fideszes frakcióvezető által jegyzett javaslatot, akkor a házelnök akár 12 hónapra is megvonhatja egy képviselő fizetését, ráadásul több hónapos kitiltást is elrendelhet.
Ha például Kövér László úgy látja, hogy az egyik honatya „az Országgyűlés ülésén fizikai erőszak alkalmazásával közvetlenül fenyeget, alkalmazására felhív, mások kivezettetését akadályozza”, akkor a renitensnek talált képviselőt a jelenlegi kilenc nap helyett akár hatvan napra is kitilthatja a Parlamentből és a képviselői irodaházból, és fél évre megvonhatja tőle a fizetését.

Akik zavarják az ülések menetét vagy megsértik az országgyűlés méltóságát – jelentsen ez bármit –, azok ezért 12 napos kitiltást és négyhavi illetménymegvonást kaphatnak.

A büntetések ráadásul duplázódhatnak, ha a képviselő felszólításra nem hagyja el az üléstermet, így akár 12 hónapos illetménymegvonás is kiszabható. A kitiltott képviselők csak megbízottak útján szavazhatnak.

Kövér László döntése ellen egyébként a mentelmi bizottságnál lehet fellebbezni, a testületben azonban három kormánypárti és három ellenzéki képviselő ül, döntetlen esetén pedig az elnök szava dönt.
A kormánypárt képviselői emellett szigorúbb feltételeket írnának elő az országgyűlési képviselők közintézménybe történő belépésével kapcsolatban, valamint nehezítenék a közadatok megismerésének lehetőségeit is...

ÁLDÁS A STADIONRA: A NER ÁLTAL HOMÁLYOSAN

1000 LEÜTÉS
Szerző: HaFr
2019.11.10.


"Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek..." (Kölcsey)

...A díszes (fő)papi sereglet az üres betonkaréjban a groteszken túl már az abszurditás határát súrolja egy olyan rezsimben, amely az egyházakat célzott támogatásokkal tartja mézesmedzagon (és egyúttal gyeplőn, ezek mind klisék ebben az országban, már leírni őket is hányinger-közeli állapotot ér), az egyházak meg sporadikus megnyikkanásaik mellett széles vigyorral kántálják, amit megrendel tőlük a világi Felsőség; abban a rezsimben, amely nevezett szurkolókat (és nem szurkolókat) kiforgatja a vagyonukból és a választott méltóságok naponta szegnek meg minden létező pietást és vallási előírást -- miközben úton-útfélen, minden kanyarban (sic!) ezekre hivatkoznak. Ilyen körülmények között a műsoraival életét a tömegszórakoztatásra berendező szerző (GTG) csak egy újabb regiszterét kezdi használni az amorális népbutításnak: a "családjaikhoz hazatérő építőmunkások", a "magasba kúszó nemzeti lobogó", a "nemzeti imádság együtt éneklése", a "magyar labdarúgó válogatottnak új otthont adó" (ti. korrupciós) központ nyálas-negédes, szervilis-hazug, néhol nagyon rossz történelmi időket idéző kontextusában a papok bevonulása elnyeri épp azt az értelmet, amitől -- biztos mondhatom, bár nem vagyok felkent papja -- Jézus Krisztus hátán ebben a pillanatban is futkározik a hideg: az Út helyett a helyben topogásét, az Igazság helyett az álszent hazudozásét és az Élet helyett az Ember halálát jelentő örök kudarcét, a lélek haláláét.

Mi a stadion nekem ma? Maga a keresztfa, amelyet megáld az egyház.

NAGYAPÁK, FIÚK, TURULOK

HVG ONLINE / KULT
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2019.11.13.


Ha tudunk büszkék lenni őseink hőstetteire, tudnunk kellene szégyenkeznünk is bűneik miatt.

Pokorni Zoltán 2002 júliusában megtudta a Népszabadságból, hogy az apja, Pokorni János több mint harminc évig a kommunista állambiztonsági szolgálat besúgójaként működött. Ahogy ennek a körülménynek hírét vette, Pokorni lemondott minden politikai tisztségéről (a Fidesz alelnöke és frakcióvezetője volt), s csak egy évvel később, párttársai unszolására tért vissza. Tizenhét évvel később, 2019 novemberében megtudta a Mozgó Világból, hogy nagyapja, Pokorni József nyilas háborús bűnös volt, aki a hírhedt Kun páter oldalán civileket gyilkolt Budapesten. Pokorni József neve ott van a II. világháború áldozatainak emelt turulszobor talapzatán. A szobrot az előző polgármester, Mitnyán György készíttette.

Már az építése körül viták lángoltak: baloldaliak és liberálisok úgy vélték, hogy a turul nem lehet az áldozatok jelképe, hiszen az idő tájt éppen azok használták emblémaként a turult, akik eszmeileg és/vagy tettlegesen felelősek voltak a bűnökért. Sokan az úgynevezett balliberális értelmiségből eleve szélsőjobboldali szimbólumként értelmezték a turult, az úgynevezett jobboldal meg azzal érvelt, hogy a turul ősi magyar szimbólum, ideje rehabilitálni. (Azt hiszem, a mára kiteljesedett Nyírő-, Wass Albert-, Horthy-kultusz árnyékában, amikor pl. egy virtigli náciszimpatizáns, bizonyos Takaró Mihály belefirkálhat a Nemzeti alaptantervbe, simán visszasírhatjuk az elmúlt évtized emlékezetpolitikai problémáit.)

Pokorni Zoltánnak nem volt semmilyen tevékeny szerepe abban, hogy a nagyapja neve az áldozatok névsorába került, de most haladéktalanul intézkedett a név eltávolításáról. Szélsőséges reakciók keringenek: az egyik a hódolat Pokorni Zoltán emberi nagysága előtt, a másik a köpködés és a gyűlölködés. A hódolók azt mondják: ó, micsoda tartás, micsoda gerinc, micsoda példamutató gesztus; legszívesebben szobrot emelnének Pokorni Zoltánnak is. A másik: lám-lám, Pokorni megint lebukott, nicsak-nocsak, érdekes anyagból van a tanár úr: az apja komcsi besúgó, a nagyapja véreskezű nyilas gyilkos, és hát, mint tudjuk, nem esik messze az alma a fájától. Persze, most igyekszik elkerülni a botrányt, eltüntetni a nyomokat, hehehe.

Szerintem a történtek fényében sem alávalónak nevezni, sem hősként tisztelni nem kell Pokornit. Ahogyan a nyilvánvalóan megrázó felismerésre reagált, az egyszerűen csak normális. (Persze: normálisnak lenni egy ilyen helyzetben, főleg a mai időkben, ha nem is hőstett, egyáltalán nem kicsiny dolog.)...


ÉS A GYEREKEK ELLÁTÁSÁVAL MI LESZ? - MEGHÚZTÁK A VÉSZHARANGOT A HÁZI GYEREKORVOSOK

NAPI.HU
Szerző: SZEPESI ANITA
2019.11.13.


Miközben a kormány legfontosabb üzenete a családok támogatása és a születésszám növelés, a gondokkal küzdő gyerekorvosi ellátás kormányzati oldalról nem kap megerősítést. A 2020-as költségvetésben az alapellátásra szánt 10,5 milliárdos pluszból szinte semmi nem jut a házi orvosi, házi gyerekorvosi praxisok működtetésére, abból 9,5 milliárdot a fogorvosok finanszírozásának a kiegészítésére fordítanak - mondta egy szerdai háttérbeszélgetésen újságíróknak Póta György, a Házi Gyerekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke.

Rohamosan idősödik, és ebből fakadóan fogyatkozik a házi gyerekorvosi társadalom: az 1500-ra apadt házi gyerekorvosi praxist mára csupán 1400 gyerekorvos látja el, a praxisok 7 százaléka (106 praxis) kiürült, csak helyettesítéssel működik. A régóta megoldatlan strukturális és finanszírozási, egzisztenciális gondok miatt az orvosok egyre motiválatlanabbak, nem látják az alagút végét, a HGYE pedig hiába teszi le minden ciklus döntéshozói elé a konszenzuson alapuló, átfogó javaslatcsomagját a működőképes gyerekellátás érdekében, azzal senki nem foglakozik érdemben - mondta Póta György.

Miközben a kormány egyik legfontosabb üzenete a családpolitika, és a csökkenő szülésszám megfordítása, nincs nyoma a súlyos gondokkal küzdő gyerekellátás megerősítésének. Az elmúlt 4-5 évben 7 százalékkal csökkent a házi gyerekorvosi praxisok száma, s csak azért nem többel, mert egyes önkormányzatok ráébredtek, hogy akár helyettesítéssel is, de támogatni kell a praxis fennmaradását. Ez azonban hosszú távon nem megoldás, már csak azért sem mert a 70 év körüli házi gyerekorvosi gárda már fizikailag sem bírja a plusz terhelést. A finanszírozás is ez ellen dogozik, a helyettes ugyanis nem kapja meg a teljes összeget, így anyagilag is rosszul jár és segítőket sem tud felvenni - hangsúlyozta a HGYE elnöke...

MAGYARORSZÁG VÁSÁROLTA A LEGTÖBB FEGYVERT A NÉMETEKTŐL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT / KLUBRÁDIÓ
2019.11.14.


Szörnyű állapotokat tárt föl az EU számvevőszéke a menekülttáborokban. Orbán biztonságban érezheti magát az EPP-ben. Németország legnagyobb fegyvervásárlója Magyarország. Nemzetközi lapszemle.

A nemzetközi sajtó hírfolyamába is bekerült a 20 éve legnagyobb heroinfogásnak tekinthető szlovén-magyar rendőrakció – erről az amerikai AP hírügynökség beszámolóját vették át számos újságban, például a WestDeutsche Zeitungban. A Nagykanizsán tartott sajtótájékoztatót is idézik, amelyből kiderül, hogy a 730 kilós tételből több mint 660-at már Szlovéniában lefoglaltak, de K Richárd szállítmányát hagyták Budapestig menni, ahol lecsaptak a dílerre. Ugyanakkor kiderült az is, hogy az egész szállítmányt eredetileg Budapestre szánták, aminek becsült értéke csaknem 18 milliárd forint.
Áldatlan állapotok a menekülttáborokban
Szörnyű állapotokról számolt be az EU Számvevőszéke a menekülthelyzetet összegző jelentésében, amiről a Guardian adott hírt. Görögországban 700 fős helyen majdnem 4000-en vannak összezsúfolva, a gyerekek a földön alszanak és ablak nélküli helyiségekben töltik napjaikat. Sok a magára hagyott, egyedül bolyongó gyerek is, akik szintén mostoha körülmények között kénytelenek meghúzni magukat, mert az Európai Unió nem segítette a Szíriából, a polgárháború elől elmenekült bevándorlókat. Ahhoz képest, hogy a legválságosabb pillanatokban 160 ezer menekült befogadását ígérte Brüsszel, jóval kevesebbet vállalt be. Magyarország, Lengyel- és Csehország pedig szinte egyáltalán nem segített. Olaszország és Görögország erején felül teljesít, azonban a források fogytán vannak. A tábori körülmények egyre rosszabbak, számos helyen nincsenek tisztálkodási lehetőségek, állandó a rettegés vagy a tűztől vagy az esők okozta áradások miatt. Nem ritkák az erőszakos cselekedetek a táboron belül, ahol a fiatal lányokat is bántalmazzák. Az ügyintézésben pedig éves lemaradásokkal küszködnek, ezért van az, hogy sokan már 4 éve várják, hogy engedélyt kapjanak, hogy a sorsukról döntsenek. 

Orbán biztonságban van az Európai Néppártban?

Semmi különöset nem tett a magyar kormányfő, minthogy betámadta az Unió ortodox politikáját, s ezért őt szélsőségesként megbélyegezni, nem volt fair hozzáállás – nyilatkozta az Euraktivnak Geoffrey Van Orden a brit konzervatívok brüsszeli parlamenti frakcióvezetője Kijevben, a ’Szabadság’ elnevezésű csúcstalálkozón. Szerinte Orbán biztonságban érezheti magát az Európai Néppártban, mert az nem akar tagokat elveszíteni. A franciák által szervezett csúcstalálkozón a brit konzervatív politikus bírálta Macron minapi kijelentését is, miszerint a NATO agyhalott. Szerinte a bírálat részben a Trumppal szembeni nemzetközi ellenérzésre vezethető vissza, másrészt arra, hogy a franciák inkább szeretnének egy európai katonai szövetséget, hogy abban vezető szerepet tölthessenek be.
Be kellene tiltani a fegyverexportot

Magyarország volt a legnagyobb fegyvervásárló Németországban – mutatják az első féléves statisztikák, amiről a Deutsclandfunk számolt be. Az 1,7 milliárd eurós üzletet a második helyen álló Egyiptom követi, összességében pedig a most bekért hivatalos adatok szerint már 7,5 milliárd eurós üzletet ütöttek nyélbe, pedig még csak hat hónap adatait összesítették, miközben tavaly egész évben alig érte el az 5 milliárdos összeget. A kisméretű lőfegyverek eladása a tavalyihoz képest megduplázódott, ami igencsak aggasztó – vélte az adatokat elemző baloldali német képviselő, Sevin Dagdelen. A folyamatot meg kell állítani. Szerte a világon egyre több a fegyveres konfliktus, ami egyértelműen levezethető a megnövekedett eladásokból. A képviselőnő szerint szinte nincs olyan része a világnak, ahol ne használnának német fegyvereket. Ebből számára az következik, minél több fegyvert adnak el, annál több fegyveres konfliktus keletkezik. A fegyverexport általános tilalmát követeli Dagdelen...

SÚLYOS ARÁNYTÉVESZTÉS, ELFOGADHATATLAN ÁLLÁSPONT – KÖVÉR VÉLEMÉNYÉT ÉRTÉKELTÉK AZ ÁLLAMTITKÁROK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KONCZ TAMÁS
2019.11.14.


A minisztériumok képviselői hat pontból ötben nem értettek egyet házelnökkel, bár nem biztos, hogy tudták, kinek mondanak éppen ellent.

Miután Kövér László a jövő közszolgáinak kifejtette, hogy a fékek és ellensúlyok (tehát a hatalomkorlátozás) rendszere nettó hülyeség, Tóth Bertalan, az MSZP elnöke nekiállt, és minisztereket kezdett kérdezgetni a fideszes házelnök elhíresült kijelentéseivel kapcsolatban. 

Az államtitkári szintről érkező válaszok egy részéről korábban a Népszava is beszámolt; kiderült például, hogy ha Pintér Sándor belügyminisztert kérdezik, arra a Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs fog reagálni (ennyit az egymástól független hatalmi ágakról) Orbán szerint pedig a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik, ha Kövér hülyeségnek nevezi a fékek és egyensúlyok rendszerét...

SZTRÁJK HELYETT: A SZOCIÁLIS SZAKMAI ÖNBECSÜLÉS NAPJA

MÉRCE
Szerző: FERENCZ NORBERT
2019.11.13.


Tegnap volt hazánkban a szociális munka napja, ami 2017 óta munkaszüneti nap az ágazatban dolgozók számára. Ma pedig egyszerre két kezdeményezés is foglalkozik a szociális szakmával.

A szociális szakmai önbecsülési nap az ágazat alapjait meghatározó szociális törvényből (egészen pontosan a „szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény) vett idézettel hirdeti magát.

A másik kezdeményezés egy gyakorlatiasabb javaslat, melynek elkövetői a régóta magukról nem hallató Új Szemlélet néven ismert szociális szakmai akciócsoport. (Ők azok, akik jó pár évvel ezelőtt a józsefvárosi kukázást tiltó rendelet elleni radikális állásfoglalásukkal kerültek a nagyobb nyilvánosság elé.) A csoport tagjai most Szociális Munka Hete elnevezéssel a „sick-out strike” hazai megvalósítását vetik fel mint lehetséges és járható út a szakmában dolgozók előtt. Ez a beteg sztrájk egy formája, melynek során az ágazat dolgozói a fizikai és pszichikai megterhelésre hivatkozva beteget jelentenek.

Anélkül, hogy ezen sorok írója megítélné a kezdeményezéseket, ezen kezdeményezések hatására alább megosztaná saját gondolatait és tudását erről a méltatlanul elhallgatott ágazatról.

A szociális ágazatban alapvetően négy típusú munkáltató van jelen (zárójelben, hogy az ágazatban dolgozók hány százalékát foglalkoztatják): önkormányzati (45%), állami (22%), egyházi (18%) és civil szervezetek (mintegy 15%). Ennek ellenére a szociális ágazat munkáltató oldala 30 év alatt nem látta annak értelmét, hogy érdekszövetséget hozzon létre. Ellenben a dolgozói oldal több érdekvédelmi szervezetet (szakszervezetet) is létrehozott.

A szociális ágazat több, mint hatvanféle szolgáltatást foglal magába, a 2016-os KSH adatok alapján a szolgáltatásokban ellátottak száma 686 936 fő volt. Jelentős a kereslet az idősgondozás és a bölcsődei ellátás területén, valamint a pszichiátriai problémákkal és demenciával érintettek és családjaik részéről...

MIT SZABAD AZ ELLENZÉKI KÉPVISELŐKNEK?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.11.14.


Kelt 2019. november 14-én, uralkodásunk sokadik évében. Ezennel kihirdettetik, és minden ellenzéki képviselő számára kötelezővé tétetik, hogy a királyi udvar használatának szabályaiban változások állnak be. Ezek a változások kizárólag és kivétel nélkül az ellenzéki képviselők számára érvényesek, rájuk viszont kötelező erővel bírnak, és megtorlás terhe mellett betartatnak.

Ezen dekrétum kihirdetése napjától, azaz mától, tilos az ellenzéki képviselőknek király urunknak, valamint a szolgálatába szegődött siserehad bármely tagjának kérdést feltenni. Tilos az ülésteremben hangoskodni, csöndben lenni, kicsinek lenni, nagynak látszani, a házelnök (a továbbiakban: házmester) bajuszára, elmeállapotára megjegyzést tenni. Tilos őt hülyének nézni, róla rosszat gondolni.

Az ellenzéki képviselők számára tilos az átlagostól eltérő viselkedés, megjelenésük során kizárólag házmester urunk által előírt és elfogadott viselet engedélyezett. Tilos az ellenzékieknek az ülésteremben obstruálni, bármit is jelentsen ez a kifejezés, a parlamenti demokrácia szabályait király urunkon, valamint a szolgálatába szegődött siserehad tagjain számon kérni. A parlamenti demokrácia szabályait király urunk, valamint házmester úr rigolyáihoz szabtuk, ahhoz kell mindenkinek alkalmazkodni...


VOLT, AMIKOR MAGYARORSZÁG NEM KICSINEK, HANEM NAGYHATALOMNAK KÉPZELTE MAGÁT

G7.HU
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2019.11.13.


Elterjedt közvélekedés szerint Magyarország egy kicsi ország. Egy ország mérete – akár kiterjedését, akár lakosságszámát nézzük – természetesen mindig relatív. Magyarország mindkét szempontból az erős középmezőnyben foglal helyet. Népesség szerint Európában Magyarország 48 országból a 18-as helyezést éri el. Ehhez képest széles körben tartja magát az a nézet, hogy Magyarország a kisebb országok közé tartozik.

Mindez nem volt mindig így. Az alábbi írás arra tesz kísérletet, hogy a magyar önértékelést ebből a szempontból történelmi keretbe helyezze.

A XIX. század közepéig Magyarország inkább nagynak számított. Kiterjedése alapján a török háborúkig Európa harmadik legnagyobb hatalma volt Franciaország és Spanyolország után. Az ország három részre szakadása ugyan súlyos krízist jelentett, de az erdélyi fejedelemség is nagyobb volt, mint Cseh- és Morvaország vagy Németalföld. Csak a német és olasz egység szorította Magyarországot némileg hátrébb, azonban a trianoni békeszerződésig Magyarországot mérete és ipari potenciálja alapján is a nagyobb hatalmak közé sorolták.

Johann Gottfried Herder német író a XVIII. század végén írt „Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról” című művének egy odavetett mondatában feltételes módban a magyar nyelv elenyészésének lehetőségét említette. Hozzá kell tennünk, ekkor a magyar királyságban a magyar etnikum aránya a 40 százalékot sem érte el. Herder „jóslata” – ami valójában egyáltalán nem jóslat volt, hanem csupán egy lehetőség említése – a XIX. század elejétől igen jelentős hatást gyakorolt a magyar szellemtörténetre. Önmagában érdekes, és a magyar lélek egyensúlyzavaraira utal, hogy miért kreáltak feltételezéséből jóslatot. Kazinczy Ferenctől kezdve hosszú azoknak a sora, akiket a nyelvi, etnikai vagy politikai nemzethalál víziója befolyásolni tudott – elég, ha csak a Szózat soraira gondolunk („A sírt hol egy nemzet süllyedt el…”).

A kiegyezés után a „nemzethalál” víziója visszaszorult. A kor értelmiségijei nem a magyarság fogyásának, hanem gyarapodásának lehettek tanúi. Néhány évtized alatt a kapitalista átalakulás teljesen megváltoztatta az ország képét, 1910-re a magyarság aránya 50 százalék fölé emelkedett. A kiegyezés után gyakorlatilag állandósuló közjogi viták mind arról tanúskodtak, hogy a magyar politikai döntéshozók éppenséggel nem kicsinek, hanem nagynak képzelték saját országukat és folyamatosan többet követeltek annál, mint amire az osztrák udvar hajlandó volt. Felvethető ezzel kapcsolatban, hogy a kiegyezés legnagyobb hibája nem abban ragadható meg, hogy túl keveset, hanem pont fordítva, túl sokat adott a magyar félnek, amely ezen felbátorodva lehetőségein messze túlmutató álmokat kezdett dédelgetni.

Ezekben az álmodozásokban a magyar politikai elit jelentős része osztozott. Mint ahogyan Romsics Ignác: A magyar birodalmi gondolat című kiváló tanulmányában bemutatta, Chorin Ferenctől, a Gyáriparosok Országos Szövetsége elnökétől Teleki Pálig igen sokan gondolták úgy, hogy a magyarság nemcsak arra képes, hogy nemzetiségeit néhány évtizeden belül tökéletesen asszimilálja, hanem ezen túlmenően kultúrpolitikai misszióra is hivatott a Balkán területén, amelyet egyfajta „közel külföldnek” képzeltek el. Rákosi Jenő drámaíró 30 milliós magyarságról vizionáló műveket írt, Jászi Oszkár pedig 1915-1916 között a Balkán magyar vezetéséről jelentetett meg tanulmányokat. A magyar nagyhatalmi ábrándok leginkább a 600 milliós magyar-török-sumér rokonságot hirdető turanizmus ideológiájában jelentek meg: ebben a magyarságra egyfajta hídszerep várt volna a nyugati civilizáció és a keleti értékek közvetítése terén.

Az elvesztett világháború elvileg kijózanodást hozhatott volna. Nem így történt.

A vesztes politikusok többsége nem azt szűrte le, hogy a kitűzött célok túlzóak voltak, hanem azt, hogy a magyarosítást nem folytatták elég erőszakosan...

MÉG SZOROSABB KARÁMBA TERELIK AZ ELLENZÉKET AZ ÁLPARLAMENTBEN - HA LENNÉNEK ELLENZÉKI JOGOK A HAMIS DÍSZLETTÉ SILÁNYÍTOTT PARLAMENTBEN, AKKOR NEM KELLENE ELFOGLALNI A PULPITUST, NEM KELLENE SÍPOLNI, TÁBLÁKAT FELMUTATNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.11.13.


A NER álellenzéke, amely kizárólag a pénz miatt tölti az idejét az államcsínnyel hatalomra jutott Orbán-rezsim álparlamentjében, eddig sem rendelkezett semmiféle jogokkal, amilyenekkel egy ellenzéknek egy valódi parlamentben rendelkeznie kell. Ezért kényszerültek arra, hogy különféle demonstrációkkal, performance-okkal hívják fel a figyelmet égbe kiáltó törvénytelenségekre, és magukra is, hogy léteznek, és szeretnének négy év múlva is annyi szavazatot kapni, hogy megéljenek az Orbán-rendszer legitimálásából.

Ha lennének ellenzéki jogok a hamis díszletté silányított parlamentben, ha lehetne vizsgálóbizottságokat felállítani, ha lehetne törvényjavaslatokat és módosításokat benyújtani annak esélyével, hogy azokról bármilyen érdemi tárgyalás lesz, akkor nem kellene elfoglalni a pulpitust, nem kellene sípolni, táblákat felmutatni. Ha egy tévedés miatt nem állítanának bíróság elé koholt vádakkal egy képviselőnőt, aki esetleg a miniszterelnök repülési szokásait firtatja, akkor lehetne a parlamenti működés rendjéről beszélni, így azonban ez csak újabb korlátozás az eddigiek mellé. Már ezt sem lehet a jövőben.

Figyelemre méltó, milyen szöveggel indokolja a Fidesz-KDNP bűnszervezet a szigorítást: “Az Országgyűlésnek hatékonyan és zavartalanul kell működnie, valamint meg kell őrizni annak tekintélyét és méltóságát”. A valódi szerepétől megfosztott parlamentnek, amely a végrehajtó hatalom korlát nélküli urának, Orbán Viktornak gyárt törvényeket az önkényuralom számára, hogy a diktatúrának törvényes és hamis demokratikus látszatot kölcsönözzön, a puccsisták szerint akadálytalanul kell működnie. A lefizetett ellenzéki díszletnek a néma díszlet szerepét szabad eljátszania, és nem zavarhatja a hazugsággyár hatékony működését. Ez a kívánalom.

A másik indok, hogy egy hazug, a lényegétől megfosztott álparlamentnek maradjon olyan látszata, mintha egy igazi parlament lenne, nem csupán egy képmutató színjáték, és a diktatúrának olyan méltóságot és tekintélyt akarnak kölcsönözni, mintha ez egy alkotmányos demokráciában működő valódi parlament lenne. A bűnözők tekintélyre és méltóságra vágynak, és ha ezt nem tudják a tetteikkel kivívni, akkor ezt törvénnyé teszik és erőszakkal szerzik meg. A tekintély és a méltóság a természeténél fogva olyan, amit nem lehet se kikényszeríteni, se kötelezővé tenni, azt csupán kiérdemelni lehetne. Ennek előfeltétele az lenne, hogy a parlamenti demokráciának lenne egy valódi parlamentje, amely valóban népképviselet és ellenőrzi a végrehajtó hatalmat...

LÉTSZÁMSTOP, TELJES ÁTSZERVEZÉS – FÉLELEMBEN TARTJA A KÖZSZOLGÁKAT A KORMÁNY TERVE

24.HU
Szerző: BITA DÁNIEL, TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA, VITÉZ F. IBOLYA
2019.11.14.


A teljes közszférában, a minisztériumoktól és az állami cégektől kezdve a rendőrségen keresztül egészen az egészségügyig létszámstopot rendeltek el november 6-ától. Arról, hogy az egészségügyben új jogviszonyt nem lehet létesíteni, azaz az intézmények nem vehetnek fel se orvosokat, se nővéreket – legfeljebb megbízási szerződéssel –, a Népszava írt először kedden egy kormányhatározatra hivatkozva. Lapunk birtokába került a 4116-os számú kormányhatározat (.pdf-ben itt elolvasható), amely nem titkos, de nem nyilvános, vagyis nem jelent meg a Magyar Közlönyben, ám közadat, így például egy adatigénylésre is ki kell adnia a kormánynak.

A létszámgazdálkodással kapcsolatos intézkedésekről szóló kormánydöntés – visszavonásig – tételesen megtiltja
- a minisztériumoknál,
- a kormányzati főhivataloknál,
- a központi hivataloknál,
- a fővárosi és megyei kormányhivataloknál,
- a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó egyéb szerveknél

új kormányzati/hivatásos/katonai szolgálati, hon- és rendvédelmi, valamint közalkalmazotti jogviszony és munkaviszony létesítését. A létszámstopról szóló rendelkezést az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságokra és alapítványokra is alkalmazni kell. Kivételt lényegében csak a szakmai felsővezetők kinevezése jelent, ezen kívül felmentést kizárólag Rogán Antal adhat a szabály alól.

Mindez azért is okozott megütközést, mert a teljes közszféra létszámhiánytól szenved. Nemrég írtunk arról, hogy a rendőrök egy év alatt átlagban másfél hónapot túlóráznak, munkaerőhiány miatt több kormányablakot bezártak már, vagy rövidebb ügyfélszolgálati idővel működtetnek, a NAV feladatellátását is veszélyezteti az emberhiány, a Magyar Nemzet még a héten is arról cikkezett, hogy több tucat álláshirdetésre várnak jelentkezőket az adóhivatalnál. Az állami cégek sem állnak jobban: a Magyar Postánál októberben 300 dolgozó hiányzott, az ország legnagyobb foglalkoztatója hiába keres kézbesítőket, egyes településeken az emberek járnak be a postahivatalba, ha meg akarják kapni a leveleiket, a vasutasoknál ezerfős, a volánosoknál 10-15 százalékos a létszámhiány...

HOGYAN FORDULHAT ELŐ?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SOMFAI PÉTER
2019.11.14.


Az emberi gyávaság, a félelem, a megalkuvás okozza a világban a tragédiákat. Talán tizenhat éves lehettem, amikor a gimnáziumban először tanultunk a náci Németország rémtetteiről. A pogromokról, a koncentrációs táborba hurcolt több millió zsidó ember kiirtásáról. Édesapám korábban csak annyit mesélt nekem „azokról az időkről”, hogy fegyvertelen katonaként megfordult a Donnál, és együtt raboskodott Radnótival. Anya múltjáról annyit tudtam, hogy ő is járt valami táborban, repülőgépeket szereltek Hitlernek. Tizenévesen nem értettem, hogyan fordulhatott elő, hogy az a sok százezer ember birkaként beszállt a vagonokba, és nem tiltakozott, nem ragadott fegyvert. Meghaltak volna, mondta apám. Így is meghaltak, vágtam rá én.

1980-ban, berlini tudósítóként, megrázó élményt jelentett számomra, ahogyan az NSZK-beli tévéállomások egymással versengve szembesítették az akkori fiatalokat a még élő apák, nagyapák nemzedékével. Nem volt olyan beszélgetés, amelyben ne tette volna fel valaki a kérdést: hogyan engedhettétek meg mindezt?

A hétköznapok rohanásában sokszor meg sem fordul a fejünkben, hogy valami nincs rendjén körülöttünk. Hogy meg kellene állni, és feltenni a kérdést a politika formálóinak: jó lesz ez így? Hová vezet, ha lépésről lépésre lecsippentenek egy kicsit a jogainkból? Átírják az alkotmányunkat, átszabják a választási rendszert. Ha egyszer csak azt látjuk, hogy ripsz-ropsz pártkatonák pottyannak minden közpozícióba, hivatalba, hatósághoz.

Csak megvonjuk a vállunkat.

A minap az egyik tévécsatorna bemutatott egy háromrészes francia filmsorozatot, amely a sztálinizmus születését és a diktátor hatalmának kiterjesztését mutatta be. A megdöbbentő, eredeti képsorokhoz mellékelt szöveg mélyen megfogott. Sztálin maga fogalmazta meg egy interjúban, hogy a papnevelde álnok világa kellett ahhoz, hogy azzá legyen, ami. El kellett sajátítania a kémkedést, el kellett fogadnia, hogy a magánszféra tisztelete és az érzelmesség a gyengék tulajdonsága. Alapszabály: soha ne mutasd ki az érzelmeidet, soha ne áruld el magad, ha hatalomra akarsz kerülni! Már húszévesen bandafőnöknek tekintette magát. Lázadó volt, nem volt hajlandó levágatni a haját, lobogó ingekben járt, szakállt növesztett és tiltott könyveket olvasott. Megértette, hogy a 20. századi orosz társadalom feudális, ezért el kell pusztítani, és egy másik társadalmat kell helyette építeni. Később már arról beszélt: Hitlertől megtanulta, hogy csak erőszakkal lehet kormányozni, az árulás, a hazugság, még a gyilkosság is megengedett bizonyos szint felett. Amikor a párt élére került, szakított egy „agyrémmel”, amelyet ő lelkiismeretnek nevezett...

A FIDESZ MEGÜZENTE: AZ ELLENZÉKNEK KUSS A NEVE

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2019.11.14.


Tovább korlátozza az ellenzéki képviselők lehetőségeit a Fidesz: nem lesz szabad mozgás a frakciók között, de nem lesz szabad bejárás sem a közintézményekbe. A büntetések súlyosabbak és gyorsabbak lesznek, Kövér Lászlón múlik, hogy igazolt-e egy hiányzás. Több "renitens képviselővel is beszélgettünk, mindenki úgy érezte, az ő akcióira válasz a javaslat.

Jövő februártól jelentősen szűkülnek a független képviselők lehetőségei az Országgyűlésben, ha a Ház Fidesz-KDNP-s többsége elfogadja azokat a módosítókat, amelyeket a házszabályhoz nyújtottak kormánypárti képviselők. Ez a legsúlyosabb változás talán a házszabály és az Országgyűlési törvény módosításai közül. Eddig ugyanis a függetlenként bejutott képviselő beléphetett bármely frakcióba (így ült be Mellár Tamás a Párbeszédbe), illetve a frakcióból kilépett fél év elteltével csatlakozhatott máshoz. A jövőben ez tilos:

"A független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és képviselőcsoporthoz nem csatlakozhat"

- szól a szabály. Kiolvasható az is, hogy - szintén a választás utáni példát véve - egy MSZP-s képviselővel (Burány Sándor) nem lehet majd a szükségesre duzzasztani a Párbeszéd frakcióját. Az eddig is benne volt a házszabályban, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők egy képviselőcsoportot alakíthatnak, hozzáírják viszont, hogy "azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki a párt jelöltjeként indult a választáson." Ha közös jelöltet állítanak a pártok, az induláskor meg kell mondani, melyik párthoz tartozik...



SZABAD SZEMMEL – BUKÁSÁRÓL BESZÉLT TRÓCSÁNYI, A MAGYAR KORMÁNYNAK IS ÜZENT AZ ÚJ EP-ELNÖK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.14.


Bloomberg 

Akadozik a világgazdaság gépezete és ez kezdi éreztetni hatását Kelet-Európában is. A rendszerváltás évfordulóján a térség fenn tudta tartani a gyors fejlődési ütemet, miközben Németország már küszködik, de a legfrissebb adatok azt tanúsítják, hogy alighanem terjednek tovább a gondok kelet felé. Az EBRD szerint a gyengébb nemzetközi kilátások, a kínai-amerikai kereskedelmi feszültség, valamint az autóipar visszaesése folytán a régió veszít a növekedés üteméből. A 3. negyedév már gyengébb lett a magyaroknál, lengyeleknél és románoknál, habár éves szinten még mindig 4 százaléknál jár a tempó. A legfontosabb külföldi partnerek lehűléssel néznek szembe, bár idáig a hazai fogyasztás ellensúlyozza a csökkenő külföldi keresletet. A jegybankoknak eddig több fejtörést okozott, hogy mitévők legyenek a kialakuló inflációval, mint az, hogy átvegyék a fejlett államokban végrehajtott alapkamat mérséklést. Ám ez most már változóban van. A legtöbb helyen immár tartják a szintet, de például Lengyelország leszállításra készül. Rosszabb lett a munkaerőhiány, ami rövid távon felnyomja a béreket, és azzal fenyeget, hogy még inkább megakasztja a gazdaság bővülését. Derűlátók abban bíznak, hogy Peking és Washington tűzszünetet köt, azon kívül Kelet-Európában a legújabb elemzések is lassabb, de azért jelentős növekedésről jósolnak. Ám a lengyel és a cseh termelőipar pang.
FAZ 

Leszámolt a francia elnökkel az Európai Tanács két hét múlva távozó elnöke, aki a Bruges-i Európa Kollégiumban elhangzott búcsúbeszédében a többi közt azt vetette Emmanuel Marcon szemére, hogy az veszélyesen lebecsüli Oroszországot és megosztja Európát. Donald Tusk el is ismerte, hogy ha ugyanezt pár hónappal ezelőtt mondta volna el, még ki is rúghatták volna érte. Mert abban ugyan egyetért a francia politikussal, hogy Európának saját kezébe kell vennie a sorsát, csak nem úgy, hogy Párizs egymaga megakadályozta a felvételi párbeszéd megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával. Ugyanis – tette hozzá – nem lehetséges szuverén földrész stabil, az EU-ba integrálódott Balkán nélkül. Az is nehezményezte, ahogyan az államfő mostanában Moszkvához viszonyul, noha semmi sem változott a Krím megszállása ügyében. Ehhez képest Macron legutóbb az fejtegette, hogy osztja Orbán Viktor véleményét a Kremlről és azt reméli, hogy a magyar politikus ez ügyben át tudja hangolni a lengyeleket. Ám Tusk megjegyezte, hogy őt nem lehet az ellenkezőjéről meggyőzni. Majd kijelentette, hogy a kontinens egységét nem a szélsőséges euroszkeptikusok teremtik meg, de nem is az európai szövetségi állam radikális hívei. A briteknek pedig azt üzente, hogy a kilépés híveinek különleges helyet kíván a pokolban, mert szerinte a szigetország a kiválással vesz véglegesen búcsút birodalmi státuszától.

Trócsányi László azt mondja, hogy ő csupán marionettfigura volt az Európai Parlament számára, amikor meghallgatták biztos jelöltként, mert a Külügyi Bizottságnak egyáltalán nem állt szándékában komolyan foglalkozni a kérdéssel. Az elutasítással meg akarta büntetni Magyarországot, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt, a migrációról, a Balkánról valamint a 3. világról vallott nézetekért. Itt nem az ő személye volt a tét. Egy olyan folyamatban buktatták el, amely nem volt igazságos, még kevésbé jogszerű. Sorsát összekapcsolták azzal, mi lesz a román jelölttel. A szocialisták azt akarták, hogy ha Plumb nem tudja venni az akadályt, akkor Trócsányi is essen ki a versenyből. Szóval politikai játszma volt. A politikus visszautasítja azokat a vádakat, hogy nem vette volna komolyan a meghallgatást. Szerinte inkább arról volt szó, hogy bizakodott, hiszen már 13 éve megszakadt a kapcsolata egykori ügyvédi irodájával, így semmiféle összeférhetetlenség nem állt fenn. Mint kifejtette, azt sem bizonyították rá, hogy támogatná Oroszországot. A Bizottság csakis politikai szempontokat mérlegelt. Így az eredmény elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan lett. Utána senki sem kereste Brüsszelből. Trócsányi feltételezi, hogy Ursula von der Leyen eleve nem értett egyet a kiválasztásával. Orbán Viktor azonban köszönetet mondott neki. Utódjáról úgy véli, hogy az simán átmegy majd a vizsgán, éspedig a bővítési tárca leendő gazdájaként. Ugyanakkor nem tekinti jó üzenetnek, hogy Macron az EU reformja nélkül nem szeretne új tagokat látni a szervezetben. Hiszen az unió csak nagyobb és láthatóbb lett 2004 óta. Európát pedig egyesíteni kell a Balkánnal. Viszont azt elképzelhetőnek tartja, hogy az új francia jelöltet is kipöckölik a küzdelemből, mert a szocialisták nem tudnak veszíteni, noha itt lenne az ideje, hogy az új Bizottság végre munkához lásson.

Az Európai Parlament első embere nem aggódik, mert úgy látja, hogy az unió képes fenntartani a demokráciát a tagállamokban, ezt bizonyítja Magyarország és Lengyelország példája. David Sassoli az interjúban rámutatott, hogy az unió rajta tartja a szemét az Orbán-kormányon, pl. a különutas török politika miatt. Az olasz vezető nem tartja aggályosnak, hogy az EP az első körben elutasította a magyar, a francia és a román biztosjelöltet. Mert az csupán arról árulkodik, hogy Strasbourg komolyan veszi a saját szerepét, a polgárok érdekeit. De ez hozzátartozik a szervezet demokratikus működéséhez. Abban sem lát semmi kivetnivalót, hogy a nagy pártcsaládok kiközösítették a szélsőségeseket a közös parlamentben, hiszen ezek az irányzatok már arról beszéltek a májusi választás előtt, hogy szétzúzzák az EU-t. Ám a polgárok ezt nem szerették volna, ők erős és egységes Európát akarnak. Mert csak úgy lehet féken tartani a nacionalistákat, akik terjesztik a maguk vírusát. Sassoli nem gondolja, hogy válságban volnának az európai értékek. És Trump véleményével ellentétben az emberek nagy többsége jobban érzi magát az unióban, mint azon kívül, és nem hiszi, hogy az érdekeit a nemzetállamok jobban tudnák képviselni, mint a közösség. A bevándorlásra is csak együttes erővel lehet megoldást találni, a szolidaritás alapján. Azt is megemlítette, hogy minden nacionalista állítással szemben az Erdogannal kötött egyezmény értelmében az EU-támogatást nem az elnök kapta, hanem azok a szervezetek, amelyek működtetik a menekülttáborokat. Ám ezek az alapok lassan kimerülnek, ezért újabb pénzeket kell folyósítani a több millió ember ellátására...