2017. január 14., szombat

TGM: A LÉNYEGRŐL

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Tamás Gáspár Miklós
2017.01.14.



Ha megkérdezné tőlem valaki, mit mondanék a magyar baloldalnak, mit kell tennie annak érdekében, hogy elhárítsa az egyenlőségi politika (lásd a lehetséges kormányprogramról szóló írásomat) elől az akadályokat, s ezt csak a leglényegesebbre szorítkozva kellene összefoglalnom, vajon mit mondhatnék?

Azt hiszem, ezt.

A társadalmi igazságosság, s ezen belül az egyenlőség fokozatos kiterjesztésére tett erőfeszítések legnagyobb akadálya az, hogy az igazságosság érvényesítésnek reménybeli haszonélvezőit a létező előítéletekre támaszkodó jobboldali propaganda NEM osztályjellegű csoportokként írja le, hanem mint etnikai, regionális, nemzedéki és nemi populációkat. Ez a propaganda azt mondja, hogy a „nem produktív” romák, aprófalvak lakói, öregek, „a termelésből kimaradó” fiatal anyák lennének azok, akikhez az államhoz befolyó adójövedelmek javát irányítanák az egyenlősítő baloldaliak, azoktól „vennének el”, akik „keményen dolgoznak”, „vállalkoznak”, terveznek, takarékoskodnak, és így tovább.

A piaci fundamentalista neoliberálisok kivételével mindenki helyesli a béremeléseket, de alig javasolja valaki a segélyek és a szegényeknek juttatott más kedvezmények emelését, bővítését (vagy visszaállítását). Sokan sürgetik a köz- és fölsőoktatás színvonalának emelését vagy legalább a helyreállítását, de kevesebben tiltakoznak amiatt, mert a jobboldali oktatáspolitika intézkedései lehetetlenné teszik a munkásfiatalok mobilitását (a tankötelezettségi korhatár leszállítása, gimnáziumi férőhelyek csökkentése, a szakoktatás „lebutítása”, stb.), és még kevesebben helytelenítik az etnikai szegregációt a közoktatásban – ezt nem üdvözlik nyíltan, inkább letagadják a nyilvánvaló tények ellenére.

Vannak, akik – többnyire csak szavakban, de olykor tettleg is – beleegyeznének az egészséges, hagyományosan és digitálisan képzett, szüleik támogatásával lakás- és gépkocsivásárlásra képes fiatalabb munkásság és alsó középosztály helyzetének javításába állami eszközökkel, de azoknak a helyzetét, akik ezt állítólag „nem érdemlik meg”, nem javítanák úgy, hogy ezt népszerű állami beruházások megszenvedjék, vagy a fölső középosztály anyagi helyzete emiatt stagnáljon...

 ITT OLVASHATÓ



NEM CSODÁLOM, HOGY EL AKARSZ MENEKÜLNI MAGYARORSZÁGRÓL

IFL, AZ ŐSZINTE GAZDASÁG BLOG
Szerző: Szarvas Norbert
2017.01.14.


Nem hibáztatlak, ha elhúzol innen

Hátrakötött kézzel ülsz a kormány előtt és vezetned kéne. A családod életét! De még arra sem vagy gyakran képes, hogy a saját fenekedet megvakard. Elmondom, miért van megkötve reménytelenül a kezed:

Szellemileg visszamaradott buta emberek, akiket a tv és az internet példaképpé emelt. Ma ők a kultúra hírvivői, rájuk figyel mindenki és közben nem vesszük észre, hogy az élet lehet ennél jobb. Legyen egy Éjjel Nappal Budapest, egy Édes Élet, egy Való Világ, de mondhatnám akármelyik szórakoztatónak gondolt tv műsort.... Tele-tele szellemi fogyatékosokkal, akik kizárólag rombolásra hivatottak. Lerombolni minden szellemi örökségünket.

Elhülyítenek. Mindenkit. Téged is. Hiába nem nézed. A környezeteddel együtt hülyülsz (ezt hívják szociális akklimatizálódásnak).

Aztán megérkeznek a Szabó Péterek, Oravecz Nórák, akik sokkal kártékonyabbak, mivel még a végén komolyan is vesszük őket. Random bullshit generátorok maxra pörgetve és 0-24-ben tolják az önigazolás. Fegyvert adnak a kezedbe. Mentális fegyvert. Lassan elhitetik veled, hogy minden fejben dől el és hinni kell. Hinni kell abban, hogyha leugrasz az emeletről, akkor tova szállsz...


ITT OLVASHATÓ 


"A FÜGGŐSÉGEM AZ ÉN SZUPERERŐM"

ADDICTUS BLOG
Szerző: Papp Éva Mária
2017.01.13.



Petke Zsolt esete egy nem mindennapi történet arról, hogyan állhat talpra az ember, ha az ivásra már ráment a házassága, és a hagyományos terápiák meg a gyógyszeres kezelések is mind csődöt mondtak. És még valami: Petke Zsolt nem más, mint egy addiktológiai osztály vezetője. 


Mintha puszta létezését is szégyellnék, úgy eldugták a Lehel utcai kórházudvaron az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) addiktológiai osztályát. Elsőre alig találtuk meg az egyik félreeső sarokban megbújó "D" jelű épületet, amely kívülről inkább tűnt valamilyen elhagyatott raktárhelyiségnek, mint olyan helynek, ahol alkohol- és drogfüggőket gyógyítanak. Csak a málló vakolattól foltos falra kifüggesztett tábla jelezte, hogy jó helyen járunk.

Ilyen környezetben találkoztunk Petke Zsolttal, akinek függősége néhány éve súlyosbodott el annyira, hogy már nem telt el este két üveg bor elfogyasztása nélkül. Volt olyan reggel, amikor a másnaposságtól remegett a keze. Máskor súlyos munkafüggőségbe csapott át nála a szerhasználat: nem ritkán napi 16-18 órát dolgozott. Korábban is voltak hasonló periódusai – főleg alkohol és gyógyszerek (különféle nyugtatók, altatók) –, de évekig nem tudatosult benne, hogy problémája van.


Közben az ivásra szép lassan ráment a házassága, leépültek emberi kapcsolatai. Az igazi mélypontot az jelentette, amikor azt vette észre, hogy gyerekei is elfordultak tőle. Ha hazament munka után, inkább mással foglalkoztak, mint hogy vele legyenek. "Ez volt az az óriási csalódás, amikor rádöbbentem, hogy valamit nagyon elrontottam."

Coming out

Joggal kérdezhetik, hogy mi ebben a sztori, hiszen Magyarországon majdnem egymillió alkoholista van, naponta hallani hasonló történeteket.

Csakhogy Petke Zsolt az addiktológiai osztály vezetője, és nyíltan vállalja, hogy maga is felépülő függő.

"Ameddig nem jártam csoportba, egyszerűen letagadtam. Rengeteget segít a betegeimnek, ha ezt elmondom nekik, mert látják, hogy ez bárkivel megeshet. Az orvosuk nemcsak szentbeszédet tart, hanem maga is végigment azon, amin ők" – magyarázza Petke, hogyan fogadják betegei a coming out-ot...

DÖNTSÉK MÁR EL, TÉNYLEG CSAK ORBÁNT AKARJÁK LEVÁLTANI?

MAGYAR NARANCS - LIBERÁLIS SZEMMEL - REPUBLIKON BLOG
Szerző: Madlovics Bálint
2017.01.14.



Ha nem értenek egyet abban, hogy mire váltsák le a mostani rendszert, az együttműködésről szóló beszéd is értelmét veszti.”

Az ellenzéki nyilvánosság egyik leghevesebben vitatott kérdésévé vált az elmúlt hetekben, hogy a magukat hol baloldalnak, hol demokratikus ellenzéknek nevező pártok, melyek többsége a ’18-as választáson egymással szövetségben kíván indulni, együttműködjenek-e valamilyen formában a Jobbikkal. Az érintett politikusok mindkét oldalon igyekeznek minél világosabbá tenni, hogy nincs erre irányuló szándékuk, azonban a javaslatok szerint – bár az együttműködés mértékében megoszlanak a vélemények –, nagyon célszerű lenne a szövetségi tárgyalásokat folytató pártoknak megtalálni a közös hangot a legnagyobb ellenzéki párttal.

Igazából csupán egyetlen kérdést érdemes fölvetni ennek a diskurzusnak a kapcsán, nevezetesen azt, hogy miért éppen most pattant ki – a gondolat ugyanis már évek óta benne volt a levegőben.

Ezzel most nem azokra a javaslatokra utalok, amikkel 2011-ben az akkor még LMP-s Karácsony Gergely hozakodott elő, vagy amelyek az elmúlt években többször is fölbukkantak különbözőellenzéki értelmiségiek tollából. Ezek az összellenzéki együttműködést vizionáló gondolatkísérletek legföljebb – Medgyessy Péter tavaly év végi nyilatkozatához hasonlóan – katalizátorai lehettek volna a vizsgált diskurzusnak, és csupán kikristályosíthattak volna egy már létező közgondolkodást. A diskurzus forrásvidéke valójában egy elvarratlan szál; egy logikai út, amelyet nyitva hagytak az ellenzéki oldal egyik legtöbbet használt érvelésében. Ez az érvelés pedig nem más, mint az, amelyik az összefogás szükségességét a választási rendszer kényszeréből vezeti le...


MÉG MINDIG VAN LEJJEBB A HAZAI EGÉSZSÉGÜGYBEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁTH JÓZSEF
2017.01.14.



Összeomolhat-e a magyar egészségügy? Újból és újból elhangzik ez a kérdés, mióta megkezdődött az erőltetett forráskivonás az ágazatból, amely az egész unióban és az egész OECD-ben egyedülálló. Mára eljutottunk odáig, hogy egészségügyi intézmények területén többnapos hullákat lehet találni, hogy sebészek olyan kórházakban végeznek el műtéteket, ahol nincsen fertőtlenítőszer. A bíróság börtönre ítélt egy orvost, aki hamis diagnózisokkal hajtott el olyan betegeket, akiktől nem várhatott pénzt. Az érintettek bele is haltak. Interjú Kincses Gyula kutatóval, egészségpolitikussal.

– Lehet, hogy a magyar egészségügy már összeomlott?


– Rossz hírem van, mindig van lejjebb. A válaszhoz meg kellene határoznunk, hogy milyen mutatók alapján állítjuk fel a diagnózist. Ha arról beszélünk, hogy mi lenne az ország gazdaságához, kulturális hagyományaihoz méltó egészségügy, és ezzel hasonlítjuk össze a mostani helyzetet, akkor tényleg kijelenthetjük: a magyar egészségügy összeomlott. Ha azt nézzük, hogy működnek-e az intézmények, fogadnak-e betegeket, végeznek-e gyógyító tevékenységet…

– Akkor megállapíthatjuk, hogy Burkina Fasóban például még rosszabb a helyzet.

– Nem csak ott. Romániában és Bulgáriában, sőt sok szempontból még Lengyelországban is. De tény: az egészségügy hagyományos, 2010 előtti rendszere már nem tartható fenn, és ha késik a be­­avatkozás, akkor a helyzet tovább­­ romlik majd. De nem lesz egy olyan határnap, amikor azt kell mondanunk: vége, Magyarországon nincs működő egészségügy.

– Van egészségügy, és úgy működik, hogy nálunk kétszer annyian halnak meg elkerülhető betegségekben, mint az uniós átlag, és másfélszer ­annyian, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országokban. Az infarktus, a méhnyakrák, a vastagbélrák másutt megelőzhető, elkerülhető. Nálunk 100 ezer lakosra 245 ilyen halálozás jut, míg például Szlovéniában 118. Mennyi ebből az egészségügy sara és mennyi a sajátunk? Hiszen mi, magyarok iszunk, dohányzunk, stresszben élünk.

– Ezekkel a halálokokkal kapcsolatban minden lehetséges körülmény rosszabb nálunk, mint a miénkhez hasonló fejlettségű országokban. Tény, hogy a daganatos megbetegedések új előfordulása is gyakoribb nálunk, mint bárhol a környezetünkben, és ezt nem lehet az egészségügy nyakába varrni.

– Magyarországon mérgező az élet?


– Igen, megbetegítő, ahogyan élünk. Minden, az egészségre ártalmas klasszikus tényező együtt van nálunk: a dohányzás, az ital, a mozgásszegény életmód, a túlsúlyosság, az egészségtelen étrend. De ehhez hozzá kell tenni, hogy a szív- és érrendszeri problémák, a daganatos betegségek kialakulásában nálunk nagy szerep jut a mentális közállapotoknak is...

ELTAKARÍTÁS

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2017.01.14.



Nehéz lehet demokráciában élni, ahol egy politikai hatalom nem tehet azt, amit akar. Márpedig Orbán Viktor és a Fidesz legszívesebben ezt tenné, és ennek érdekében minden féket és ellensúlyt megszüntetne, illetve kiiktatna, hogy aztán a saját politikai céljait, jelesül a mértéktelen meggazdagodást gátlástalanul megvalósítsa. Ma már nem csupán a finomabb megszüntetés, kiiktatás fogalmakat ismerhetjük, hanem az „eltakarítás” szót is. Én ebben a szavacskában érzek egyfajta rosszindulatú ízt, olyasmit, hogy létezik valami dolog, jelenség, ami ugyan már régen megérett arra, hogy felszámoljuk, de objektív okok miatt erre nem kerülhetett sor. Most viszont megnyílt erre is a lehetőség, tehát nagy sebbel-lobban gyorsan takarítsuk el ezt a szemetet. Ilyen „szemét” a Fidesz szemében a vélemény nyilvánítás szabadsága lehet, ami bár Uniós alapjog, mégis olyan csúnyán fest a mi kis uralkodásunk arculatán.

Merthogy másként nem lehet értelmezni Németh Szilárd Fideszes alelnök legutóbbi szavait, amikor is kijelentette több civil jogvédő szervezet kapcsán, hogy: „Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége Donald Trump amerikai elnökké választásával.” A politikus szerint három szervezetről van szó: Társaság a szabadságjogokért, a Transparency International és a Magyar Helsinki Bizottság. Németh Szilárd összefüggésbe hozta ezeket a szervezeteket Soros Györggyel is: „a Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött.” Annyi biztos, hogy a magyar származású nagytőkés liberális gondolkodású, s mint ilyen, híve a szólásszabadságnak és egyéb szabadságjogoknak, ezért nem sajnálja a pénzt sem arra, hogy az egész világon, így hazánkban is anyagilag támogassa ezeket a jogvédő szervezeteket. S ha már liberális, akkor egyúttal kozmopolita is, és ez a kettő együtt, tehát Soros György liberalizmusa és kozmopolitizmusa már szembemegy az orbáni erős állam és nemzeti identitás ki-, illetve túlhangsúlyozásának politikájával. Ezért tekintették és tekintik ma is rossz szemmel azt, ha egy magyar civil szervezetet külföldről támogatnak, mert az már az ő gondolkodásuk szerint beleszólás a politikájukba is. Ezért volt korábban olyan nagy csatazaj az egyik norvég alapítvány megleckéztetése során, amelyet bár nem sikerült megbüntetni, mégis kimutatták azt az igényüket, hogy senki se szóljon bele a hazai civil szervezetek támogatásának ügyébe. Majd ők támogatni fogják, és addig fogják támogatni, amíg a kezükből esznek...

RIPORT AZ ERZSÉBET-UTALVÁNNYAL MEGAJÁNDÉKOZOTT NYUGDÍJASOKRÓL


CSEPELIEK ÚJSÁGA BLOG
Szerző: 444.HU
2017.01.13.



A nyugdíjasoknak járó Erzsébet-utalvány apropóján mutatják be a legidősebb generáció életkörülményeit, hétköznapjait és a közéletről alkotott nézeteit

Az ajándék. Itt a közösségi dokumentumfilm az Erzsébet-utalvánnyal megajándékozott nyugdíjasokról.

„A Kádár-rendszer valahogy többet adott enni az embereknek. Az Orbán Viktor-rendszer
is valahogy kezdi összeszedni magát, kezd a népnek adni.”

November 29-én Orbán Viktor bejelentette, hogy minden magyar nyugdíjas 10.000 forintnyi Erzsébet-utalványt kap karácsonyra.

Ennek örömére a BÚÉK és a Magyar csapat - “...még 50 perc…” című filmek alkotói újabb önerőből megvalósuló projektbe kezdtek. Közösségi film készült Az ajándék címmel, amiben a nyugdíjasoknak járó Erzsébet-utalvány apropóján mutatják be a legidősebb generáció életkörülményeit, hétköznapjait és a közéletről alkotott nézeteit.

A film készítésében bárki részt vehetett, aki felvételt készített az Erzsébet-utalványok kézbesítéséről, elköltéséről és azokról az öregségi nyugdíjasokról, akik részesülnek a rendkívüli támogatásban...

EGY MAGYAR FILM, AMI NEKIFUTÁSBÓL, TELI RÜSZTTEL TORKON RÚG

444.HU
Szerző: Ács Dániel
2017.01.14.



Bevallom teszetoszáskodtam a Toldi Mozi előtt, hogy: „kell ez nekem vagy sem? Akarok én egy menekültkérdésről szóló filmet végigülni?”

Egyrészt lassan két éve ezzel fekszem, ezzel kelek. Paráztatással, gyűlölettel, korlátoltsággal, bezárkózással volt hónapokig kitapétázva az ország. Minden csatornán összehangoltan és tervezetten okádják a hergelő hazudozást. Az ország egyik fele be lett oltva félelemmel, a másik részét pedig marcangolja a lelkiismeretfurdalás és a szégyen.

Másrészt egy szemernyit sem hittem benne, hogy meg lehet érteni és pontosan, okosan, őszintén, érdekesen meg lehet fogni azt, ami éppen most és itt történik velünk. Azt éreztem, hogy nem fogom elviselni, ha egy újabb hazugságot, akár egy hazug mondatot vagy gesztust be kell fogadnom a menekültkérdésről. Akármilyen jó szándékkal mondják is azt.
Jó és fontos

Szóval előítéletesen, és feszengve ültem be Vranik Roland Az állampolgár című filmjére. Aztán végül úgy támolyogtam ki róla, mint akit nekifutásból, teli rüszttel torkon rúgtak. Se köpni, se nyelni nem tudtam. Tehát most fájós gigával, de minden erővel azon leszek, hogy megpróbáljam önöket meggyőzni, hogy nézzék meg ezt a filmet, mert én nem emlékszem, hogy az életemben készült volna ilyen jó és egyszerre fontos magyar film.

Az Állampolgár egy háború sújtotta afrikai országból Magyarországra menekült kábé hatvanéves fekete bolti biztonsági őr, Wilson és egy mátyásföldi tanár, Herczeg Mária szerelmi története. Wilson évek óta Magyarországon él, szeretné megszerezni az állampolgárságot, de folyton elbukik az alkotmányos alapismeretek vizsgán. Ekkor jön a képbe Mari, aki vállalja, hogy korrepetálja, és sikeresen a fejébe veri a hungarikumokat.

Már önmagában az idős pár egymásra találása izgalmas és sokszor komikus sztori. De az igazi feszültséget Shirin, a kilátástalan helyzetben lévő menekült viszi a történetbe. Az iráni lánynak sürgősen búvóhelyet és magyar férjet kell találnia magának, különben visszatoloncolják hazájába, ahol kivégzés vár rá. Shirint Wilson és Mária a lakásukban bújtatják a hatóság elől, de a három ember összezártsága hamarosan feloldhatatlan konfliktusokat szül...

A JÓ NYUGDÍJRENDSZEREK

ÉLET ÉS IRODALOM ONLINE
Szerző: Simonovits András
2016.12.21.




Nemcsak egyetlenegy jó nyugdíjrendszer létezik, ezért írok többes számot a címben. De meg lehet adni néhány követelményt, amelyeket minden jó nyugdíjrendszernek ki kell elégítenie. Erre vállalkozom ebben az írásban. Kiindulásként felsorolom a nyugdíjrendszer két legfontosabb feladatát:



1. A nyugdíjrendszer pótolja az időskori jövedelemkiesést. A legtöbb ember egy bizonyos életkor fölött már nem tudja a korábbi teljesítményét nyújtani. Ilyenkor olyan rendszeres jövedelemre van szüksége, amelyből folytatni tudja további életét. A dolgozók rövidlátása és az életjáradék-piacok gyengesége jelentős államilag előírt kényszermegtakarítást indokol, s ennek gyümölcse a munkanyugdíj.

2. A nyugdíjrendszer gátolja meg az időskori elszegényedést. Még a fejlett országok közül is csak kevés biztosítja minden állampolgára tisztes megélhetését, de nagyobb hajlandóság mutatkozik legalább az időskori szegénység elleni védelemre. E kettősség alapja az egyébként vitatható elv: a fiatal szegények gondoskodjanak magukról (akár kolduljanak), de az idős, tehetetlen szegényeket a társadalom nem hagyja magukra.
E két alapkövetelménynek azonban számos következménye van. Ezeket sorolom föl a továbbiakban, elsősorban a társadalombiztosítási (tb-) rendszerekre szorítkozva.

3. A tb-nyugdíjat életjáradékként kell folyósítani, amelynek havi értéke független attól, hogy a nyugdíjas meddig él (a nyugdíjbiztosításnak ez az egyik legfontosabb feladata).

4. Nincs egyszerű szabály arra, milyen erős legyen a kapcsolat az életpálya-kereset és a havi nyugdíj között. Az amerikai tb-rendszerben gyenge a kapcsolat, a németben erős, de a maga módján mindkét rendszer jó. Szélsőséges esetben alapnyugdíj vagy rászorultsági nyugdíj egészíti ki a munkanyugdíjat.

5. Az átlagember számára a jó nyugdíj a korábbi jövedelménél kisebb, de nem sokkal kisebb része. Azért, hogy ne legyenek irritálóan magas nyugdíjak, érdemes a járulékalapot korlátozni: az átlagbér kétszerese-háromszorosa fölötti kereset után már nem kell járulékot fizetni, de nem is jár efölötti nyugdíj (nyugdíjplafon).

6. A nyugdíjat indexálni kell, mert a nominálisan rögzített nyugdíj vásárlóértéke az infláció miatt az idő haladtával a kezdőérték töredékére süllyedhet. Az indexálás követheti az árakat vagy a béreket, de akár a kettő kombinációja is lehet. Nem váltakozhat viszont aszerint, mikor melyik kedvezőbb a nyugdíjasoknak vagy a kormányzatnak.

7. A nyugdíjakat célszerű keresetarányos járulékokból fedezni. Ez az eljárás összhangban van a nyugdíjrendszer 1. feladatával, a jövedelempótlással, vagy másképpen szólva a kényszermegtakarítással. De jelentős súlyú alapnyugdíj esetén a nyugdíjkiadások egy része fedezhető személyi jövedelemadóból is (Dánia).

8. A nyugdíjba vonulási kornak rugalmasnak kell lennie. Bizonyos tág határon belül meg kell engedni, hogy a dolgozó maga válassza meg, mikor megy nyugdíjba. (Például a minimum lehet az általános korhatár mínusz két év; a maximum lehet plusz három év.) De döntésének pénzügyi következményeit a dolgozónak vállalnia kell: minél rövidebb a szolgálati ideje, és minél korábban megy nyugdíjba, keresete annál kisebb részét kapja vissza. Ebből következik, hogy egy jó nyugdíjrendszerben nincs nők 40, és nincs megtiltva az előrehozott nyugdíj (ellentétben hazánkkal).

9. A nyugdíjrendszernek méltányosnak kell lennie. Nem adhat túl kicsi/túl nagy járadékot a társadalom egyes rétegeinek vagy egyes korosztályainak, mert ezzel aláássa a nemzedékeken belüli és a nemzedékek közti társadalmi szolidaritást. Részben, de csak részben figyelembe kell vennie, hogy a jobban keresők tovább élnek, mint a rosszabbul keresők, ezért tovább élvezik magasabb nyugdíjukat. Az idősebbek inkább részt vesznek a parlamenti választásokon, mint a fiatalok, ezért a rövidlátó politikusok gyakran a reálisnál magasabb nyugdíjakat biztosítanak az éppen időseknek (13. havi nyugdíj 12 havi nyugdíjjárulékból).

10. A jó tb-nyugdíjrendszer figyelembe veszi, hogy jelenleg a nők kevesebbet keresnek, és rövidebb ideig dolgoznak, mint a férfiak. Ezért a tb-életjáradék uniszex, azaz nem veszi figyelembe, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. A legtöbb állam özvegyi nyugdíjat biztosít, de egyes államokban már felezik a házastársak együtt szerzett nyugdíjjogosultságait.

11. A tb-nyugdíjrendszernek hatékonynak kell lennie. A társadalom zömének éreznie kell, hogy a nyugdíjrendszer értelmes és jó dolog; nem a kormányzat játékszere, amellyel a választások előtt megvesztegeti a szavazók egy részét. Nem helyes, ha a rendszer szabályai túl bonyolultak vagy túl gyakran változnak (lásd a magyar rendszert). De az sem kívánatos, ha a rendszer szabályai az igazságtalanságig egyszerűek (például a nyugdíj az életpálya-kereset helyett az utolsó év keresetével arányos), és nem tartanak lépést a változó környezettel (például alacsony általános korhatár az emelkedő várható élettartam ellenére).

Néhány további követelményt sorolok fel, amely nem tartozik szorosan a kötelező nyugdíjrendszerhez, de teljesülése mégis kedvezően befolyásolja a nyugdíjasok helyzetét.

12. A nyugdíjrendszeren kívül a társadalomnak legalább az idősek jó egészségügyi ellátásáról gondoskodnia kell. Ez a kívánalom hasonlít a 2. ponthoz, és valóban, az Egyesült Államokban a mai napig nincs kötelező egészségügyi biztosítás a dolgozók számára, de az időseké (a szegényekével együtt) már 1965-ben megvalósult. A mai magyar elosztási politika viszont a normális egészségügyi ellátás rovására emeli a megszabott mértéknél gyorsabban a nyugdíjakat, különösen a magasakat!

13. Az idősek sokkal nehezebben tudják kivédeni rossz gazdasági döntéseik következményeit, mint a fiatalok. Ezért kell mindent megtenni, hogy a nyugdíjazáshoz közeledve az idősek a lehető legkisebbre szorítsák vissza adósságaikat. Szerencsés helyzet, ha tehermentes saját lakásban laknak.

14. Az elmúlt két évtizedben a „pillérek háborúja” arról szólt, hogy a II. világháború környékén kialakult társadalombiztosítási, tőkefedezet nélküli nyugdíjrendszereket részben vagy egészben váltsák föl a kötelező tőkésített magánnyugdíjrendszerek. Egyes szakértők csodafegyvert láttak az ún. nyugdíjprivatizálásban, mások viszont az ősbűnt találták meg benne. Az igazság bonyolultabb: vannak tiszta tb-rendszerek, amelyek jók (német) vagy rosszak (magyar). És vannak vegyes rendszerek, amelyek jók (amerikai) vagy rosszak (brit). Függetlenül annak hatékonyságától, hazánkban a kötelező magánnyugdíjrendszert maffiamódszerrel szüntették meg.

15. Külön figyelmet érdemelnek az önkéntes magánnyugdíjrendszerek, amelyeket az állam egy bizonyos plafonig adókedvezményekkel támogat. Ha a kedvezménnyel befizethető tagdíjak plafonja magas, és a támogatási arány alacsony, akkor a rendszer csupán a tehetősek adóparadicsoma (hazánk). Ha a plafon alacsony, és a támogatás magas, akkor ez korrigálhatja a kötelező nyugdíjak szerény mértékét, különösen a tehetősek esetében (cseh).

A jó nyugdíjrendszer megteremtéséhez és fenntartásához nem csak jó szakértőkre és távlatos gondolkodású politikusokra van szükség. Olyan szavazók is kellenek, akik kikövetelik, hogy a demokratikusan választott kormány jó nyugdíjrendszert hozzon létre; és nem engedik, hogy a kormány elrontsa azt. Persze, ehhez fejlett demokrácia, jó oktatás és szabad média kell. Majd egyszer.

VAN-E TITKA A STRADIVARI HEGEDŰKNEK?

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: Göbölyös N. László
2017.01.14.



Azok az anyagok, amelyek arra szolgálnak, hogy védjék a híres Stradivari hegedűk fáját, adják egyedi hangját, összetételükkel tönkre is tehetik őket – írja a La Repubblica.

A tudomány már évtizedek óta kutatja, miért kedvelik a nagy zenészek a Stradivarit. A PNAS-ban megjelent egy tanulmány, amely kiderítette, hogy a hegedű bevonata aluminiumot, meszet, rezet, szódiumot, potassziumot és cinket tartalmazó folyadék, amelyben megmerítették a hegedű fáját. A cél a gombák és a szú eltávolítása volt, de amellett, hogy ez adta a hegedű különleges hangját, gyorsította fája bomlását.

A múltban leírt feltételezések között volt a lakk titkos formulája, egy kisebb jégkorszak, amelyet a fák átéltek és amely erősebbé tette molekuláris szerkezetüket.

A PNAS-ban megjelent tanulmány szerzőjének, a tajvani egyetem zenekedvelő idegorvos kutatójának, Hvan Csing Tainak az alaptézisét már 2007-ben kidolgozta Nagyváry József, a texasi egyetem biokémikusa. Az elképzelés módosított változata, hogy a keleti Alpokban kivágott juhar és fenyőfákat folyón úsztatták le a velencei lagunáig, ahol sós vízzel itatódtak át. Ezek a gyakorlatok ma már nem léteznek. Lehet, hogy ez adja a régi és a mai hegedűk hangja közötti különbséget...

"NEM TARTOM JÓNAK A TILTÁST" - INTERJÚ DR.LUKÁCS LIZA SZAKPSZICHOLÓGUSSAL A GYERMEKKORI TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOKRÓL

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Ur Anita
2017.01.14.



A mit egyen a gyerek kérdésre számos szakszerű táplálkozási tanácsot olvashatunk-hallhatunk és mi is fújjuk kívülről: sok friss zöldség-gyümölcs, kevés feldolgozott és cukros "műkaja", sok természetes íz és értékes tápanyagok. A hogyan egyen a gyerek és a hogyan segítsünk neki testileg-lelkileg egészséges étkezési szemléletű felnőtté válni kérdésről viszont annál kevesebb szó esik. 2 és 4 évesek a gyerekeim. Engem egyre inkább foglalkoztat, hogyan tudom szülőként támogatni őket abban, hogy az evés természetes öröm és ne tiltások sorozata legyen. Dr. Lukács Lizaszakpszichológust kérdeztem erről, akivel már korábban is készítettem egy nagy sikerű interjút a Lelkizóna blogra életmódváltás-fogyókúra témában. Ezúttal a gyerekek étkezési szokásai és az ehhez való felnőtt-szülői hozzáállás volt terítéken.

Mindannyian egyetértünk abban, hogy azt szeretnénk, gyermekünk kiegyensúlyozott, boldog, önmagával elégedett felnőtté váljon. Ennek része az egészségünkért érzett felelősségvállalás, a testünkkel való elégedettség és az evés túlzások nélküli, természetes mindennapi örömként megélése is. Hogyan tudom ebben támogatni a bárahány éves gyerekemet - milyen szemlélettel, szokásokkal tudom ezt segíteni?

Alapvető dolgok említésével kezdem. A hozzátáplálás első napjától a gyermek életében legyen helye és idői kerete az étkezésnek. „Reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora” – nagyjából azonos időben (egy-másfél órányi eltérés belefér, hacsak nem éhes nagyon a gyerek). Asztalnál, etetőszékben üljön, ne egyen tévé előtt, játék közben. Nyilván a kis étkezések (tízórai, uzsonna) megoldhatók a játszótéren is, de azért az étkezések 80%-az étkezőasztal mellett történjen.

Az étkezések közötti időben ne legyen számára elérhető helyen hagyott rágcsálnivaló, még gyümölcs sem, különben hozzászokik ahhoz, hogy az őt ért kisebb feszültségeket (amely teljesen normális módon keletkezik minden gyermeknél, akár játék közben is) rágással, evéssel oldja fel. Másrészt a következő étkezésnél nem fog enni, ami sokszor indulatokat generál a családi asztalnál, amely általában véve negatívan hat az étkezésre. Az egyes étkezések között csak szénsavmentes vízzel kínáljuk meg, illetve az legyen számára elérhető helyen.

Ehet édességet, de kontrollált mennyiségben és napi egy étkezés alkalmával, erre a legjobb a délutáni uzsonna. Nem tartom jónak a tiltást, mert tapasztalataim szerint gyakran visszafelé sül el: iszonyúan fog vágyakozni rá. Az édességek legtöbbje eleve csábító a gyermeki szemnek: színes, illatos, csillogós papírba van csomagolva. És hát finom is, az ember eredendően vonzódik az édes ízekhez (valaha ennek túlélési értéke volt). Kikerülhetetlen, hogy az óvodában vagy akár egy gyerekzsúron ne találkozzon édességgel, s az a gyerek, akitől ezt megvonják, nem fogja megtanulni a mértéket ezekkel kapcsolatban, továbbá felértékelődik számára az adott finomság (ez a „tiltott gyümölcs” tipikus esete). Sőt, olyat is hallottam már, hogy gyerekek pár szem cukorkával vették rá ilyen-olyan csínytevésre azt a társukat, aki bár nagyon vágyott rá, de soha nem kapott otthon ilyet.

Szintén fontos, hogy a még beszélni nem tudó gyermeknek is segítsünk megfogalmazni az evéssel kapcsolatos érzeteit: az étkezés közeledtével mondjuk neki, hogy „éhes vagy”, az utolsó falatnál pedig, hogy „jóllaktál”. Az étkezés végén küldjük el az asztaltól: „jóllaktál, mehetsz játszani”. Nagyon sok olyan túlsúlyos felnőttel találkozom, akinek gondot jelent az étkezések befejezése: csipegetnek, szednek még az ételből, pedig már nem éhesek, megeszik mások maradékát. Őket is arra kell kapacitálni, hogy az étkezés végén álljanak fel az asztaltól és fogjanak más tevékenységbe. Így idővel ez a rossz szokás (amelynek gyakran gyermekkori gyökere van), eltűnik.

Soha ne tegyünk rosszalló megjegyzést mások testsúlyára, szülőként a sajátunkra sem. Ne minősítsük a gyermek testét, ne kapcsoljuk össze a túlsúlyt személyiségvonásokkal, pl. lustaság, akaratgyengeség...

A POLGÁRI FELELŐSSÉG ÉTHOSZA

HUPPA BLOG
Szerző: Kósa-Somogyi László
2017.01.13.



Pár nappal ezelőtt, dumában és virtuálisan bedöntöttem Orbán Viktort észak felé, és nekifutásból, svungosan picsán rúgtam. Rám szóltak, hogy HOL MARAD A POLGÁRI FELELŐSSÉG ÉTHOSZA? – szó szerint ezt kérdezte egy ismerősöm. Igaza van. Teljesen igaza van.

Orbán Viktort kelet felé kellett volna bedöntenem – észak felé az ellenség Norvégia is van –, és úgy nekifutásból és svungosan… Mert keleti nyitás meg ilyesmi, és például Kazahsztán is arra van, ahol a seggberúgott elmondása szerint az ő rokonai vannak. Megspórolhattuk volna a repülőjegyet… Viszont például ott, Kazahsztánban sincsenek ilyen civil szervezetek zavaró tényezők. Van a kazah szent család, és mindenki eléjük rakja le a POLGÁRI FELELŐSSÉG ÉTHOSZÁT. Szerintem, ez nálunk is működhetne, ha például nem volnának az idegen hatalmak által befolyásolt civilek.

A POLGÁRI FELELŐSSÉG ÉTHOSZA például az is, hogy a politika szereplői nem mondhatják, hogy a politikailag korrekt beszéd ideje lejárt. Pusztán azért például, mert akkor az ilyen senki-semmi, mint én, bedöntöm Orbán Viktort kelet felé, és dumában, virtuálisan, svungosan kegyetlenül picsán rúgom. (Jaj, ha tehetném igazán, tömeg előtt, valami vásárnapon, de befizetnék rá… ) Ha azt mondja, hogy az ő politikusi beszédében a politikailag korrekt beszéd ideje lejárt, akkor nekem például soha nem is volt ilyen kötelezettségem. A politikailag korrekt beszéd ideje azonban valójában nem járt le Európában, hanem a hazai politika fideszes szereplői szellemileg ezt nem tudják teljesíteni. Mivel magas nekik az akadály, megszűntnek tekintették – oszt jó napot. Egyszerűek, ostobák, hüjjék hozzá… Nem kell, hogy legyen nekem POLGÁRI FELELŐSSÉG ÉTHOSZA! – például ezért sem…

LÁZÁR: HABONY NE BUJKÁLJON TÖBBÉ!

VARÁNUSZ BLOG
Szerző: Fabius
2017.01.14.


"Csináljunk rendet! Tegyük világossá a zemberek számára, hogy ki kicsoda! - dübörögte rizsaszilárd a minap, ezredszer magyarázva a civil kitakarítós kormányszándékot

"mindenkinek joga van megtudni azt, hogy ki akarja befolyásolni az ország ügyeit. Aki a politikában részt vesz, vállalnia kell a nyilvánosságot." - védte meg lézerjános a kormány nem okos, de hűséges öklének morálisan ingoványos kijelentéseit.
Helló,mi?!
Most aztán örülhetünk, mint kicsapódó paraffinban fuldokló gázolajszűrő a dermedéscsökkentőnek: ilyen hévvel még senki nem követelte kormányoldalon, hogy akkor tudjuk már meg habonyárpád pontosan kicsoda és micsoda, mert aki a politikában részt vesz annak vállalnia KELL a nyilvánosságot a miniszterelnöki miniszter szerint...

EXPAT, BEVÁNDORLÓ VAGY GAZDASÁGI MENEKÜLT?


HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.01.14.



Expat. Bevándorló. Gazdasági menekült. Ami közös bennük, hogy mindannyian a szülőhazájukon kívül keresik (ideig-óráig legalábbis) a boldogulást. De vajon azok a magyarok, akik külföldre mennek dolgozni, melyik csoportba tartoznak? Egyáltalán, lehet-e általánosítani, vagy minden történet más és más? Ezek a kérdések merültek fel bennem pár hete, és minél többet olvastam utána, a téma annál érdekesebb lett. Úgyhogy megpróbálom összefoglalni, milyen olvasatok vannak, utána pedig kíváncsi vagyok a ti véleményetekre.

Nem túl eredeti ötlet, de induljunk ki a Wikipédiából, ami azt mondja, hogy „az expat az a személy, aki ideiglenesen vagy állandó jelleggel másik országban telepedik le, mint ahol nevelkedett. A szó a latin ex- (ki valamiből) és patria (haza) szavak összetételéből jött létre”.

Definíció szerint tehát mindenki, aki másik országban telepedik le, vagy dolgozik, mint ahol született, expat, függetlenül a bőrszínétől vagy a származási helyétől.

Bárcsak ilyen egyszerű lenne!

A valóságban azonban ez a meghatározás jórészt a külföldön munkát vállaló nyugatiakra vonatkozik, és a nagy kérdés most már az, hogy mi, magyarok, beletartozunk-e ebbe a körbe vagy sem, és ha nem, akkor hol a határ.

Kicsit megpróbáltam körülnézni a nemzetközi lapokban, hogy melyikben hogyan határozzák meg a különbségeket, és meg kell mondanom, elég érdekes dolgokra bukkantam.

Aki nyugati országból érkezik, az expat?


A világ egyik vezető pénzügyi-gazdasági lapjának, a The Wall Street Journalnek van (illetve csak volt) egy kifejezetten a határátkeléssel, expatokkal foglalkozó blogja, ami az egyik posztbanfoglalkozott ezzel a kérdéssel is.

Nem mennék bele a részletekbe, csak a főbb következtetések közül idéznék: „Az, hogy valaki expat, migráns vagy menekült, a társadalmi osztálytól, a származási országtól és a gazdasági státusztól függ.

Furcsa, hogy például Hongkongban egyeseket expatnak neveznek, másokat viszont nem. Bárki, aki nyugati országból jött, az expat. A Fülöp-szigetekről érkezett otthoni kisegítők annak ellenére csak vendégként vannak kezelve, hogy sokan évtizedek óta itt élnek. A mandarin nyelvet beszélő, Kínából érkezettekre nagyon ritkán mondják azt, hogy expatok.”

Nagyjából ugyanez a helyzet Afrika és Európa esetében is. Például a magasan képzett, Afrikából érkezett szakembereket a legritkább esetben hívják expatnak, ők migránsok és kész.

„Mind a magán-, mind az állami szektorban dolgoztam és dolgozom nagy multinacionális vállalatoknak és szervezeteknek. Ha fekete vagy színes bőrű vagy, akkor nem leszel expat. Ha politikailag nagyon korrektek akarnak lenni, akkor magasan képzett bevándorló leszek maximum” – olvasható a cikkben...

SARKA KATA MESÉI

BEKIÁLTÁS BLOG
Szerző: Kabai Domokos Lajos
2017.01.13.



Töredelmesen bevallom, eddig egyetlen Sarka Kata történetet sem olvastam. A delnő létezéséről is csak a fodrásznál havonta egyszer átpörgetett bulvárlapok címlapjairól értesültem. Pironkodva mondom: még azt is sikerült elkerülnöm, hogy beleütközzek a nagyságos asszonyba valamely televízió ripacsutánzókkal foglalkozó műsorában. Most azonban megtört a jég.

Trump fel akarta vinni Sarka Katát a hotelszobájába Moszkvában – adta hírül az Index a Blikkre hivatkozva. Ez a bejelentés már az én ingerküszöbömet is áttörte. A kis írásból kiderült, hogy Sarka Kata 2016 májusában, amikor persze már egy jó éve zajlott az amerikai választási kampány, Kasza Tibi (Sic! Per Tibi) egyik videójában (5:45-től) nevetve beszélt arról, hogy Donald Trump pár évvel ezelőtt fel akarta őt szedni, és éppen Moszkvában. (A videót a 444.hu hozta elő újból, amiből ugye kiderül, milyen káprázatosan dolgoznak egymás keze alá a szerkesztőségek.)

Trump állítólagos ajánlatára a 2013-as Miss Universe szépségverseny moszkvai döntője utáni bulin került sor, ahol Sarka a Magyarország Szépe Kft. ügyvezetőjeként vett részt. Az eset bizonyítékául Sarka meg is mutatta a milliárdos privát névjegyét a Blikknek. (Kár, hogy egyetlen betű erejéig sincs rajta Trump keze nyoma! - KDL) Sarka a bulvárlapnak azt mondta, nem vette komolyan Trump közeledését, ráadásul ott volt férje, Hajdú Péter is – Trump viszont felesége, Melania nélkül érkezett Moszkvába.

A történet nagyon is hihető. Végtére, amit eddig megtudtunk Trumpnak a nőkkel kapcsolatos viszonyáról, abból kiderült, hogy a Shakespeare által A makrancos hölgyben megrajzolt vad Petruchio is csak tanulhatna tőle. Ugyanakkor megnézve Kasza Tibi (Per Tibi!) videóját, azt is meg kell mondanom: Kata és Tibi magát Petruchiot is két vállra fektetné azzal a kendőzetlenséggel, ahogyan a nő és férfi közötti üzekedésről a hivatkozott videón beszél...

TRUMP-GATE: NEM MAGÁNYOS HÍRSZERZŐ, HANEM A LONDONI KORMÁNY

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.01.13.



Ahogy azt sejteni lehetett, Christopher Steele, az MI6 egykori alkalmazottja nem saját szakállára adta át az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) a Donald Trumpról összegyűjtött kompromittáló adatokat, hanem a londoni kormány tudtával és engedélyével. Ez azt jelenti, hogy nem magányos volt ügynök, hanem a brit kormány áll az amerikaiak figyelmeztetése mögött. Ismert a polonium mérgezések kapcsán, hogy az angolok jobban tisztában vannak a Putyin-rendszer természetével.

A britek ott követték el a hibát, noha biztosan ez volt a hivatalos út, hogy a Trump útját egyengető FBI-hoz fordultak, amelynek igazgatója elhallgatta azt az amerikai közvélemény ellőtt, mert ártott volna a republikánus jelöltnek. Ezzel nyilvánvaló törvénytelenséget követett el, csakúgy, mint akkor, amikor minden elfogadható indok nélkül 11 nappal a választás előtt újraindította még egy hétre a Clinton email ügye miatti nyomozást. Ezt már vizsgálják.

A brit médiában megjelent értesülések szerint a 35 oldalas jelentést, amely Trump oroszországi kapcsolatait, illetve a róla állítólag Oroszország birtokában lévő kompromittáló titkosszolgálati anyagokat részletezi, Christopher Steele, az MI6 egykori alkalmazottja készítette. A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilap "magas beosztású" amerikai illetékeseket idézve azt írta, hogy Steele-lel az FBI vette fel a kapcsolatot még tavaly júliusban, azzal a kérdéssel, hogy "beszélhetnének-e" az általa Trumpról összegyűjtött anyagról. A brit lap név nélkül idézett amerikai forrásai szerint Steele brit kormányilletékesektől kért engedélyt arra, hogy tárgyalhasson az FBI embereivel, és az engedélyt meg is kapta. Ezután Steele Európában találkozott egy FBI-ügynökkel, akivel az "dossziéban foglaltak hátteréről értekezett".

A BBC szerint Steele-t a 2018-as labdarúgó-világbajnokság rendezési jogának elnyerésére benyújtott angol pályázat intézőbizottsága is alkalmazta adatgyűjtésre a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségről (FIFA), illetve a többi pályázó országról. A BBC szerint nem ismert, hogy a volt MI6-ügynök tevékenysége vezetett-e a FIFA korrupciógyanús ügyeinek feltárására indított vizsgálathoz, de a brit közszolgálati médiatársaság forrásai szerint Steele az ebben az ügyben összegyűjtött adatait is eljuttatta az FBI-nak. A 2018-as vb rendezési jogát Oroszország nyerte...

KARDÉLRE HÁNYNI!

GÉPNARANCS - GUMISZOBA BLOG
Szerző: Vasvári G. Pál
2017.01.13.


Viktor! Minden magyarok legnagyobb bika! Oltári nagy baj van! Óriási a zavar a centrális erőtérben. Nagyon komoly és roppant veszélyes. Ámerika új ura a hírek-jelek szerint szemet vetett sok kislányra és bizony mondom néked: elhághatja előled, a hűbéreseid, vitéz fegyvertársaid, s a többi igaz magyar férfiember elől a fehérnépet... Még elgondolni is szörnyűséges!

Viktor! A feledés éji homályába veszhet régi – mái napság csak pálinkaközi hangulatban elevenedő – dicsőségünk, ha össze nem kapod magad üstöllést!

Emlékezel még a hősies kalandozásokkal töltött, szép időkre, amikor huszáraink előtt hódolt a fél világ?… Ha netán elfeledted volna, itt a felvétel, tudod, az a fehérvári huszáros. Nemcsak a te nótád, a Nemcsák komádé is: „… erre-arra jártak, sok kislányt meghágtak…”. Szóval, nyomjál a gigádra öt-hat felest, azután nosza, dalra magyar!

Bizony-bizony, bajuszpödrős, kemény tökű, gyönyört ontó idők jártak hajdanában, amikor még híre-hamva nem volt semmiféle képmutató, liberális polkorrekt beszédnek. Ismeretlen volt még az őszintétlen, álságos viselkedés, és még NANE sem létezett. Nem is kaphatott a fehérnép sikítófrászt a hágás hallatán. Kivált nem az érzetén! Akkoriban a jányok, a jányok, a földi angyalok a magyar huszárember lábai elé kéveszám dőltek, mint a kasza járta búza; engedékenyen hajlottak a délceg hadfiak hízelgő, zamatos szavára, már első kacsintásra ugrottak is ki a rokolyájukból, azután országalma helyett egészen mást szorongattak oly igen szívesen…

Na, ezeknek az időknek valami Trump nevű ámerikai miatt mostan végük szakadhat. Mert mit nem hallok? Bár ő maga tagadja, s Putyin – aki épp úgy örvendez a Trump nevű megválasztásának, mint tenmagad – a kompániájával ugyancsak cáfolja, de azért úgy-e, jól tudjuk mink: nem zörög a haraszt… Szóval, a hírnökök szerént Moszkovában állítólag cemendék s cafkák egész csapatát rendelte magához ez a szégyentelen Trump a fogadó lakosztályába, hogy aranyesőzzék őt le. És ez még csak hagyján, mert hisz’, a legősibb női hivatás olykor efféle kért, és kellően honorált pisilésekkel is jár. Arról ugyan nem szól a fáma, hogy a jányok közül mennyi lehetett a vengerka, de az azért már mégiscsak tűrhetetlen, hogy testőreivel övezve, a szemük láttára, a fülük hallatára nyájas szóval és karon ragadással egy bizonyosan magyar honleánynál is bepróbálkozzék egy efféle gyüttment, kóchajú, trottyos újvilági milliárdos! Hát mi a jó fenét képzel ez?!

És még ráadásul: nem is volt megválasztva elnöknek, amikor ily hitvány tettre vetemedett! Már ha hihetünk egy igaz szavú és igaz szívű magyar honleány – a fullajtárok szerint épp válófélben lévő asszony, és szépséges szép modell – vallomásának. Amit pediglen ő nem is mostanság tett, és mégcsak nem is szándékoltan, hogy a néked és Putyinnak is oly igen kedvesnek tetsző, sárga üstökű milliárdost, aki közben elnökké választatott, lejárassa, hanem épp csak úgy cseverészve fedte fel még tavasszal a históriát...

A KRÍZIS ÁLTAL FEJLŐDÜNK - PSZICHOHÁTTÉR

OFOE BLOG
Szerző: Gyarmathy Éva
2017.01.12.



A fejlődés folyamat, amelyet fokozat-ugrások tesznek szakaszossá. Amikor egy-egy jelentős változásra megérett az idő, akkor el kell hagyni a korábbi szintet, és egy következőre lépni.

A rovaroknál például ez nagyon egyértelmű és látványos változás. Minden vedlés természetes krízisnek tekinthető, és attól függően kisebb vagy nagyobb az átalakulás a krízisek során, hogy mennyire tér el a kifejlett, érett életmód a fejlődés korábbi szakaszainak életmódjától.

Az ember fejlődése esetében sincsen ez másként. A lényeges különbség azonban, hogy az ember nem csak testi, hanem – és elsősorban – szellemi fejlődésében lép szinteket. Ezeket a szakaszokat a legátfogóbban Erik Erikson írta le a pszichoszociális fejlődést helyezve középpontba.

Az eriksoni „vedlés”

A fejlődés egy-egy adott pontján szükség van jelentős változásra és változtatásra, mert ezáltal lehet egy újabb szakaszba jutni. A változtatás elkerülhetetlen, hiszen a fejlődés a korábbi kereteket meghaladta. A változtatás elkerülése végzetes, mert a régi páncél szűkké vált, és megnyomoríthat.

Ahogyan a vedlés, a fejlődési krízis is egyszerre veszély és lehetőség. A korábbi páncél, azaz a kialakult viselkedési és önvédelmi rendszer megszűnik, s ez védtelenné tesz. A változással járó kockázatot azonban fel kell vállalni, hiszen a biztonságot adó korábbi keretek már akadállyá váltak.

Az ember önészlelése, önmagával és a társas környezettel való kapcsolata és az ehhez tartozó szemlélet és viselkedésmód, az identitás, ugyanúgy ismétlődően vedlésre szorul, mint a rovar páncélja.

Minden szakaszban teljesítenünk kell egy fő feladatot, hogy a fejlődés következő stádiumába léphessünk. Ezeket a feladatokat Erikson pontosan kríziseknek nevezte.

Az identitásunkat ezeknek a válságoknak, változási kényszereknek a megoldása formálja. Minden krízis egy következő új lehetőséget kínál, új módokat a világgal való kapcsolatra és a világ megismerésére...

VIKTOR, TE ALKALMATLAN VAGY A VEZETÉSRE, MERT NINCS ESZED

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2017.01.13.



Kedves Viktor!

Mici néni vagyok. Biztosan emlékszel rám, mert soha az életben nem találkoztunk. Te még klottgatyában rúgtad a műbőr labdát a libalegelőn, amikor én már Darwinba költöztem a családdal. Darwin nem egy ember – vagyis de, csak én nem bele költöztem -, hanem egy város. Ausztráliában. Na, itt lakunk mi a családdal. Ehhez még pont nincs semmi közöd, csak úgy mondom.

Képzeld, mekkora volt a meglepetésem, amikor karácsony után jött a postás és levelet hozott otthonról. Mármint Magyarországról. Meg is hatódtam egy pillanatra, mert azt hittem, a születésnapomra gratulál nekem valaki, ami akkortájt van. Gondolhatod, hogy meglepődtem, amikor egy marék cédula potyogott ki a borítékból. Erzsébet utalvány, ez volt ráírva. Egy asszony képe is rajta van, aki koronával a fején alszik. Gondoltam, valami álomfejtő kártya, vagy nem tudom mi. Aztán az otthoniak írták, hogy ezzel lehet vásárolni és azért kaptam, mert nyugdíjas vagyok és magyar. Mert minden magyarnak és nyugdíjasnak jár és te küldtél is mindenkinek. Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra, Norvégiába, mindenhová.

Te Viktor! Normális vagy te? Szerinted mi a jó eget kezdjek én ezzel itt? Azt hiszed, hogy a sarki boltos elfogadja a cetlit az alvó asszonnyal? Aztán mit csinál vele? De van még kérdésem. Most olvasom, hogy nem csak nekem küldtél ilyet, hanem még 32 449 másik embernek is, akik nem Magyarországon élnek. Azon túlmenően, hogy egyikünk se tud semmit kezdeni vele, még a postaköltség is drága. Kidobtál az ablakon 325 millió forintot, plusz a postaköltségre 52 milliót. Az 377 millió forint. A semmire.

Viktor! Ennyire gazdag ország lett Magyarország, amióta nem jártam ott? Merthogy tavaly hazamentem pár hétre és akkor még nem volt gazdag. Az unokatestvéreméknél voltam – pont karácsony körül – és nekem kellett fát hozatni, ha nem akartam megfagyni. Arra sem volt pénzük, hogy fűtsenek. Meg arra sem, hogy gyógyszert vegyenek a gyereknek, aki megfázott a fűtetlen lakásban és úgy köhögött, mint a ló. Az unokatestvérem anyjának én vettem kerekesszéket, mert nem tud járni a tropa csípőjével, de még egy évet kell várnia a műtétre.

Az egész falu – mert falun laknak a rokonaim – úgy lepusztult néhány év alatt, hogy az valami csuda. Kátyús utak, közvilágítás alig van, orvos, posta nincs, bolt is csak egy, az is bezár délben. A városba jár be hetente egyszer vásárolni az, akinek van pénze buszjegyre. Munka nincs a faluban, csak szegénység. Te Viktor! Hány ilyen falu van az országban? Mert ahogy elnéztem, nem csak ez az egy, ahol a rokonaim élnek. És nem csak a falu ilyen, a városok is. Olyan szürke, szomorú, kopott, reménytelen volt minden. Savanyú szagú, rosszkedvű. Nem láttam mosolyt az emberek arcán, csak ingerültséget, rosszindulatot.

Beteg az országod, Viktor! De te sem vagy egészséges, ha külföldre küldözgeted az utalványokat, amikor ezer helye lenne annak a pénznek otthon. Hát egy normális ember sincs a kormányodban, aki elmondaná neked, hogy pénzszórás az egész? Senki nem szólt, hogy ha elégetnéd azt a 377 millió forintot, akkor ugyanott lennénk, mint így? Nem csak azért, mert nekünk, külföldön élőknek nem sokat jelent az a 10 ezer forint, mert a gesztus a lényeg. De nem tudunk mit kezdeni vele, mert sehol nem fogadják el, csak Magyarországon.

Mit akartál ezzel elérni, Viktor? Meghirdetted az Gyere haza Öreg programot? Ha már a fiatalokat olyan ügyesen sikerült hazacsábítani? Miben reménykedsz? Hogy a 32 550 külföldön élő nyugdíjas hazaugrik bevásárolni, kárba ne vesszen a 10 ezer forintos utalvány? Hogy majd én is hazaugrom csirkefarhátért? Darwinból? És ha már otthon vagyunk, akkor elmegyünk szavazni is? Lehetőleg rád, mert annyira hálásak leszünk az ajándékért?

ELJÖN AZ IGAZSÁG UTÁNI VILÁG A MAGÁT KOMOLYAN VEVŐ SAJTÓBAN IS

MANDINER BLOG
Szerző: Pintér Bence
2017.01.13.



Donald Trump következő négy éve olyan hullámvasút lesz, amilyet a világpolitikában rég nem láttunk. Ennek csak az egyik oka az, hogy a megválasztott amerikai elnök egy rendkívül ellentmondásos, karakán, makacs és kitartó ember, aki nem fél kíméletlenül és gyakran igazságtalanul beleszállni bárkibe, aki nem tetszik neki. A másik oka az, hogy a vele szemben – gyakran joggal – kritikus újságírók egy része úgy tűnik, hogy teljesen elveszítette az eszét.

Az elmúlt héten kirobbant botrány iskolapéldája a fenti felállásnak. Lássuk a tényeket: Trump politikai ellenfelei az amerikai szokásoknak megfelelően összeállítottak egy dokumentumot az akkor még csak jelöltaspiráns, majd elnökjelölt viselt dolgairól. Nyilván nem volt nehéz dolguk, Trump a befektetései mellett első számú celeb volt az elmúlt évtizedekben, van miből dolgozni. A dossziéban persze súlyos dolgok vannak, a celebségből fakadó blődségeknél sokkal súlyosabb dolgok.

A dosszié tavaly nyár óta keringett Washingtonban, látták azt politikusok és újságírók, megkapta a brit és az amerikai titkosszolgálat is. A New York Times szerint ez volt a legrosszabbul őrzött titok a fővárosban. Mégis: a dokumentumokban foglaltak minimális részét jelentették csak meg a nyilvánosság előtt a sajtómunkások. Egyszerű okuk volt erre: az újságírók egyszerűen nem tudták igazolni a szenzációs állítások valóságtartalmát. És egy normális világban valahol itt van vége a történetnek, a dosszié meg repül valami poros fiók mélyére. Ha majd bejön valami új infó, és tudják igazolni, akkor majd előkaparják onnan...

ORBÁN, AZ ELEKTRONSZERŰ LÉNY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.01.14.


Ha drága, egyetlen miniszterelnökünket szubatomi szinten tételezzük, akkor egyből magyarázatot kapunk különös viselkedésmódjára. Orbánt le lehet írni természeti törvények alapján, ha jól odafigyelsz, és most nem a méretén kajánkodok, pedig tehetném. Csupán a tudomány tiszta, érzelemmentes szemléletmódjával vizsgálom őtet, rezzenéstelen arccal.

Már jó ideje tudjuk, hogy a szubatomi részecskék titokzatosan viselkednek. Példának okáért egyetlen elektron egy azon időben „perdülhet” jobbra is és balra is, vagy pedig szimultán létezhet két különböző helyen. Az pedig egyenesen kvantum­mechanikai tantétel, miszerint abban a pillanatban, amikor valaki meg akar figyelni egy szuperpozíciót (például a fent említettek egyikét), a megfigyelni kívánt részecske azonnal „normális” viselkedésbe kezd.

Ez az oka annak, hogy Schrödinger híres macskája csak addig maradhat egyszerre élő is meg holt is, amíg valaki bele nem néz dobozába. Amint kinyitjuk a doboz fedelét a macska vagy él, vagy ki van múlva. Így aztán ez a titokzatos világ kifürkészhetetlen.

Továbbá: minden energia adagokban (kvantumokban) érkezik valahova, és szintén adagokban nyelődik el. Megfigyelték azt is, hogy más mennyiségek is adagokban közlekednek, ilyen a lendület, és az impulzus-momentum. Az elektron például egy pontszerű test, mégis van neki impulzusmomentuma. Viszont ez nagyjából olyan dolog, mintha egy kiterjedés nélküli test forogna folyamatosan, méghozzá úgy, hogy semmi, de tényleg semmi nem tudja befolyásolni a forgás sebességét csak az irányát. Ezt hivják spinnek.

Ha ezen túljutottunk, egyáltalán nem lepődünk meg Soros mostanság minálunk divatos kálváriáján. Hogy nem számít, a mi kis egyetlenünk is az ő csecsét szopta valaha, most pedig legszívesebben megfojtaná egy kávéskanálnyi vízben. Emberünk jobbra ugrik, balra röppen, itt is van meg ott is, mert tele van spinnel, és forog, mint egy rossz pulzár, hogy a csillagok csodálatos világába ugorgyunk csöppet...

A KATASZTRÓFAVÉDELEM NEM TÖRŐDIK AZ EMBEREK ÉLETÉVEL?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2017.01.13.


Mire jó egy közmunkás? Mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez valami rosszízű tréfa kezdete, gondoljuk végig, mi mindent akartak már csinálni a közmunkásokból... Most éppen kéményseprőt. Késői, kapkodó megoldás lenne ez, egy óriási problémára. Megint.

Elöregedő szakma ma a kéményseprőké, ráadásul meglehetősen mostoha is. A politika természetesen igyekszik rátenni lapátkezeit az ágazatra, ehhez viszont egy sor rossz, átgondolatlan megoldással is kísérleteznek. Pedig nem játékról, hanem emberek életéről van szó. Mindazokéról, akiknek kémény van a házuk tetején.

Tudjuk, hogy országos szinten óriási a kéményseprő szakemberek hiánya. Központi képzés jó ideje nincs, így a cégek és a mesterek maguk nevelik ki a következő generációt. Csakhogy nem kifejezetten vonzó az életpálya, így nagy a fluktuáció is. Mindeközben azonban a munka nem lesz kevesebb: kémények mindig lesznek, így kell valaki, aki a gondjukat viseli.

És akkor jön a kormány, és itt is, mint oly sok helyen, megpróbál intézkedni. A legújabb ötlet az, hogy közmunkásokból töltenék fel a hiányt. Így több legyet is lehet ütni egy csapásra. Mivel a közmunkás-lufi lassan kipukkan, vagyis sikerült több százezer embert belekényszeríteni a közfoglalkoztatásba anélkül, hogy érdemi munkahelyeket létrehoztak volna (és itt most ne arra gondoljunk, hogy az iskolákban a takarítókat átminősítik közfoglalkoztatottakká, mert az nem más, mint egyszerű trükközés, amivel bérüket tartósan megalázóan alacsony szinten lehet tartani), muszáj újabbnál újabb ágazatokba benyomni őket. Így elkerülhető, hogy munkanélküliként a statisztikákat rontsák (hiszen aki nem fogadja el a megadott időn belül a közmunkát, attól megvonják az álláskeresési járadékot is), emellett pedig tartósan alacsonyan lehet tartani a bérüket, hiszen a közmunka egyik legsúlyosabb vétke, hogy a létminimumon tartja a foglalkoztatottakat.

Így tehát amikor – mint most, a kéményseprők esetében – kiderül, hogy egy szakmában már a szolgáltatást veszélyeztetően nagy a munkaerőhiány, közmunkásokat passzíroznak be az üres helyekre.

Nézzük, mi ezzel a probléma:

BEPERELTÜK A TITKOSSZOLGÁLATOT AZ ELTITKOLT SOROS-TANULMÁNYÉRT

ÁTLÁTSZÓ - MUTYIMONDÓ BLOG
Szerző: Katona Fruzsina
2017.01.14.


Izraeli mintára ellenőrizné a civileket a kormány; letöltendő börtönbüntetést kapott a Fidesz volt ifjúsági vezetője; aranyáron újítják fel a Budapest-Esztergom vasútvonalat. A hét legfontosabb korrupciós hírei.
Heti Top 5 – Átlátszó:
Korrupcióinfo: Teleportált Simonka György családi cégének uniós pénzből épült autómosója
Fidesz-közeli “befektetők” állami segítséggel csavarnák ki a svájci tulajdonos kezéből a Zsolnayt
Itt az ÁSZ-tanulmány az olimpia korrupciós kockázatairól
Bepereltük a titkosszolgálatot az eltitkolt Soros-tanulmányért – Orbánék megint Finkelstein kottájából játszanak
Izraeli mintára bajos lesz bevezetni a magyar civilellenes szabályokat
Heti Top 5 – magyar sajtó:
Letöltendő börtönbüntetésre ítélték a Fidesz ifjúsági tagozatának volt elnökét (Magyar Nemzet/Index)
Ghaith Pharaonnak évtizedekig az volt a munkája, hogy politikai vezetők bizalmába férkőzzön (444)
Paks II.: két kapura játszott az Európai Bizottság? (MNO)
“Mészáros Lőrinc”-közeli bank hitelére cserélte az állami hitelt a TV2 (444)
Magyar aranyvonat: kilométere 2,3 milliárd lehet (HVG)