2020. december 18., péntek

ÁLLAMADÓSSÁG

LIGET MŰHELY
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.12.18.


A kormány eredeti terve 2020-ra az volt, hogy csak egyszázalékos lesz az államháztartás hiánya a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva, ami az előző évi deficit megfelezését jelentette, az államadósság rátája[1] pedig – szintén a GDP-hez mérten – 63,4 százalékra csökken. A világjárvány azonban mindent felborított. 2020 végén – a Pénzügyminisztérium prognózisa szerint – a deficitráta az eredeti terv 8-9-szerese lesz, az államadósság rátája pedig visszanőhet a 2009-es globális válság szintjére (78-80%). Ám ezekben a számokban, megítélésem szerint, nemcsak a vírus okozta termeléskiesés és többletkiadás játszik szerepet. Erősen benne van a kormányzati politika is, amely az esztendő folyamán 180 fokos fordulatot vett korábban vallott költségvetési, eladósodási politikájához képest.

Harc az adósság növekedése ellen

Ez év márciusában Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában tartott előadásában a hitelek felvételét még „ördögtől valónak” tartotta, ami ellen mindenképpen harcolnunk kell. Az elkövetkező évekre két célt fogalmazott meg: hogy megőrizzük az Unióval szembeni 2 százalékpontos növekedési előnyünket, és hogy nullára csökkentsük a devizában fennálló adósságunkat. Még áprilisban is azt vallotta, hogy 2020-ban a válság ellenére 3 százalék alatt kell tartanunk az államháztartás hiányát[2], nem szabad a költségvetésnek efölött többletforrásokat bevonni, mert abból újra eladósodás lesz, és a spekulánsok martalékává válunk. Lényegében ezzel indokolta, hogy – más országokhoz, például Ausztriához képest – miért olyan szűkmarkú a kormány, miért nem kompenzálja vagy kompenzálja nagyobb mértékben a cégek és a háztartások válság miatt kieső jövedelmét.

Orbán a hitelek felvételét elutasító politikáját április végén, május elején is megerősítette, amikor kikelt Soros György örökjáradék-kötvényének ajánlata ellen. Soros az Uniónak javasolta, hogy a válság legyűrésére felállítandó Helyreállítási Alap forrásait olyan kötvények kibocsátásával teremtsék elő, amelynél csak a kamatokat kell fizetni, a kölcsön törlesztése tetszőleges időben történhet. Ennél jobb ajánlatot adós nem is kaphat, hiszen a tőkét korlátlan ideig használhatja, ráadásul igen alacsony, 0,5 százalékos kamat mellett. Ám Orbán ezt azonnal elutasította, rámutatva, hogy az „ördög” így akarja örökre eladósítani, „adósrabszolgaságba dönteni” Európát. Olyan súlyosnak ítélte a problémát, hogy beemeltette a június elejétől meghirdetett nemzeti konzultációba is. Ennek a 10. kérdése így hangzott: „Ön elutasítja Soros György tervét, amely beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná hazánkat?” Válaszolni igennel vagy nemmel lehetett. A kitöltött kérdőívet visszaküldő 1 682 295 fidesznevelte honfitársunk 96 százaléka igennel válaszolt...

AZ EGYENLŐ ELLÁTÁS LENNE A LEGJOBB GYÓGYMÓD A HÁLAPÉNZRE

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.12.18.


Hiánypótló beszélgetést láthattak szerdán a nézők a Mérce élő közvetítésében, amelyben az orvosok, a szülésznők és az anyák álláspontja is megfogalmazódott a hazai egészségügy egyik legérzékenyebb kérdésében, a hálapénz ügyében. A K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet által szervezett online kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) részéről dr. Lénárd Rita, az anyák helyzetének javításáért küzdő EMMA egyesület részéről Hofgárt-Ékes Noémi, a Szülésznők Egyesületének oldaláról pedig Szilágyi Enikő vett részt.

Az eseménynek két fontos apropója is volt: egyrészt az, hogy a K-Monitor által megkérdezett 11 ezer kismama beszámolói alapján készült kutatás eredményeit mutatták be a nagyközönségnek. A másik pedig, hogy 2021-től életbe lép az új egészségügyi jogállási törvény, amelynek minden bizonnyal komoly kihatása lesz arra, hogy mi történik a szülészeti hálapénzzel és a szülészeti ellátással.

A beszélgetés előtt Kremmer Sári és Szeitl Blanka mutatták be a kutatás eredményeit. A felmérés alapjául szolgáló kérdőívben többek között a szülés körülményeire, a szaksegítséghez fűződő kapcsolatra, a korai gyermekágyas (tehát a közvetlenül a kisbaba születése után a kórházban töltött) napok élményeire, valamint magára a hálapénzfizetés gyakorlatára, az anyák ehhez fűződő viszonyára kérdeztek rá a kutatók...

MÉSZÁROSÉKÉ LEHET AZ EGÉSZ TIGÁZ, BIGE LÁSZLÓT ŐRIZETBE VETTÉK

ÁTLÁTSZÓ / HETI MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.12.18.


Forbes: A teljes Tigáz Mészárosékhoz kerülhet


A lap több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a Mészáros Csoporthoz tartozó tőzsdei befektetőcég, az Opus Global Nyrt. tárgyalásokat folytat arról, hogy megvásárolja a Tigáz teljes részvénycsomagját – a szolgáltatóban az Opus eddig is érdekelt volt.


Telex: Őrizetbe vették Bige Lászlót, az egyik leggazdagabb magyart

Gazdasági bűncselekmények gyanújával őrizetbe vették Bige Lászlót, az ország egyik leggazdagabb emberét – értesült a lap, és infomációjukat a rendőrség is megerősítette. A nagyváradi születésű Bige elsősorban műtrágyagyártásból szerezte vagyonát. Bige László cégei (a Bige Holding) az elmúlt időszakban többször álltak rendőrségi és versenyhivatali vizsgálat alatt. Korábban egy környezetvédelmi ügyben megtörtént, hogy a rendőrség mintegy 300 rendőrrel vizsgálódott a csoport szolnoki üzemében. Bige mindig előszeretettel magyarázta a vizsgálatokat azzal, hogy ő nem része a NER-nek.

24.hu: Nyomoznak a Fidesz parlamenti képviselőjének birtokán elköltött uniós pénzek miatt

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Kovács Sándor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes országgyűlési képviselő birtokán elköltött európai uniós pénzek miatt. A lap szeptember elején tárta fel, hogy a kormánypárti politikus családi birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások. Habár az összegeket hivatalosan nem az országgyűlési képviselő kapta, a pénzekből mégis az ő telkén épült vendégház, filagória, turisztikai bemutatóház és „csónakszállás”.

Index: Razzia Pozsonyban, rendőrök és kommandósok jelentek meg a parlament épülete előtt

Rendőrök és kommandósok jelentek meg csütörtök kora délután a pozsonyi parlament épülete előtt – írta meg a Körkép. A szlovákiai magyar portál szerint a téren hat rendőrautót és 20 járőrt lehetett látni. Az egyik kormányzó párt, a Szabadság és Szolidaritás Facebook-posztban azt pendíti meg, hogy a rendőrök Peter Žigáért, a Robert Fico vezette, a 2006 és 2010 közötti kormány gazdasági miniszteréért mentek, akit a délelőtti órákban helyezett vád alá a a legsúlyosabb törvénytelenségeket vizsgáló Nemzeti Bűnügyi Ügynökség (NAKA).

444: Az Európai Néppárt elvette Deutsch Tamás felszólalási jogát, és visszahívták minden pozíciójából

Tanácskozott az Európai Néppárt (EPP) frakciója, és eldöntötték, mit kezdjenek a frakcióvezető Manfred Webert a gestapósokhoz hasonlító Deutsch Tamással és a Fidesszel. Az elfogadandó nyilatkozat szerint az EPP hitet tesz az európai értékek és a jogállamiság mellett, és történeti sikerként értékeli a jogállamiság-mechanizmust, amit a Fidesz hamarosan majd az EU bíróságán támadhat meg. Ezenkívül erőteljesen elítélik Deutsch nyilatkozatát, és kijelentik azt is, hogy az, ahogy a Fidesz rendszeresen az európai értékek meg az EU ellen támad, nem fér össze a pártcsoport alapértékeivel.

KÖTELEZŐ LESZ AZ ÚJ AUTÓKBAN A DIGITÁLIS RÁDIÓ, CSAK ÉPPEN DIGITÁLIS MŰSOROKAT NEM LEHET MAJD FOGNI VELE

TELEX
Szerző: FLACHNER BALÁZS
2020.12.18.


A legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg az a rendelet, melynek értelmében hétfőtől minden újonnan forgalomba helyezett magyarországi autóban gyárilag olyan rádiót kell építeni, amely alkalmas digitális rádiós műsorszolgáltatások vételére. A hír az ilyen rádiók gyártóit aligha lepte meg, ezek ugyanis nagyrészt képesek az ún. DAB+ technológiájú digitális csatornák vételére, abból a szempontból viszont mindenképpen érdekes, hogy Magyarországon szeptember eleje óta nincs olyan adás, amit ezeken a csatornákon lehetne hallgatni – írja a hvg.hu.

Miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem hosszabbított szerződést az Antenna Hungáriával, szeptember 6-ára virradóra az állami szolgáltató lekapcsolta a digitális műsorszórást. A döntést azzal indokolták, hogy nem mutatkozott tényleges piaci és hallgatói igény a digitális rádiózásra Magyarországon, ami bizonyos szempontból talán igaz is volt, az ilyen adások fogásához ugyanis digitális rádióra volt szükség, ami sokak számára jelenthetett akadályt. A Media1 ugyanakkor a vonatkozó cikkében kiemelte, hogy egyes vélemények szerint az NMHH-nak nem is igazán volt érdeke az, hogy segítse a technológia elterjedését. A digitális műsorszórásra nem jellemző az analóg technológiánál meglévő frekvenciaszűkösség,

vagyis ha népszerűvé vált volna Magyarországon, kisebb beleszólásuk lett volna abba, hogy ki indíthat rádiót...



KARÁCSONY ÉJJEL 2-IG FELOLDANÁK A KIJÁRÁSI TILALMAT?

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.12.18.


Nagyon valószínűnek tartja Falus Ferenc, hogy a kormány lazítani fog a karácsonyi kijárási tilalmon. „Minden bizonnyal ez valóban csak színjáték” – reagált feltevésünkre, hogy addig fokozzák a várakozást, míg már mindenki azt figyeli, mit jelent majd be hétfőn 24-ével kapcsolatban, s mit ad isten!,a bejelentés a lakosság legszélesebb rétegeinek az óhajait fogja majd tükrözni. Falus szerint 24-én hajnali 2-ig kellene feloldani a kijárási tilalmat. De nem ad hoc döntéseket kellene hozni. A korábbi országos tiszti főorvos szerint a járvány elérte a platót, „de még mindig nagyon magas a pozitivitási arány”.


December elsején 3951 frissen regisztrált fertőzöttről szólt a kormányzati tájékoztatás, rá egy hétre 2219, majd egy hét elteltével 1893, ma pedig 4428 volt a hivatalos adat. Közben le-fel mozgott a megbetegedettek száma, s még nagyobb mértékben (legalábbis a statisztikákban rögzítetten) az elvégzett teszteké. A csúcs a vizsgált időszakban 6197 volt (11.-én), a negatív rekord pedig a már említett 1893 (15.-én), ami egyben ötven napos rekordmélységet is jelentett. A trendvonal inkább lefelé mutat, de a koronavírus esetében annyit már megtanulhattunk, hogy semmi sem biztos, de minimum nem feltétlenül az, aminek látszik.

Szlávik János december eleje óta többször is mondta (mint például a hét végén), hogy Magyarországon platón van a járvány, amit elvben azt jelenti, hogy az új esetek, a kórházban fekvők és a halottak száma sem változik. Egyetért-e Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosának a véleményével? – kérdeztük Falus Ferencet...

AZ EMBERMINISZTER KARÁCSONYI LEVELÉBEN MEGHAMISÍTJA A KERESZTÉNYSÉGET A KERESZTÉNYSÉG NEM "SZAKRALIZÁLTA AZ ŐSI MAGYAR POGÁNY HAGYOMÁNYOKAT, HANEM ELTÖRÖLTE - A JÓ CSELEKEDETEKTŐL SENKI NEM ÜDVÖZÜL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.12.18.


A kulturális és az oktatási tárcát is magába olvasztó Emberi Erőforrások minisztere levelet írta tanároknak és az óvónőknek karácsony alkalmából. Lehet, hogy egy kis pénznek jobban örültek volna, mint a szép szavaknak, de a szép szavak helyett látszólag köszönetbe burkolt kioktatás lett a levél vége, hogy “az év minden napján a krisztusi parancsoktól vezérelve, kitartóan, alázattal, legjobb tudásuk szerint teljesítik küldetésüket a magyar oktatásért, a magyar ifjúságért”. Nem tudtuk, hogy abban az országban, ahol az egyház és az állam különváltan működik, az állam világnézeti semlegessége még deklarált, már “krisztusi parancsoktól” vezérelve kell tanítani az iskolákban.

A levél legmegdöbbentőbb üzenete azonban az, hogy a vallásügyet is magában foglaló minisztérium vezetője nincs tisztában a kereszténység lényegével és jelentésével. Kásler Miklós ezt írta: “Az emberiség történelmében Krisztus születése valódi fordulópontot jelentett. Világunkba érkezett a szeretet, az ige megtestesült, megkaptuk az alapvető, a földi léten túlmutató célunkat, és az ennek eléréséhez szükséges “módszertant”, a krisztusi tanítást. A magyarság esetében a kereszténységgel való találkozással egy ősi kultúra lett teljes, egészült ki, szakralizálódott.”

Ez utóbbi mindent kifejez abból a zűrzavarból, ami a miniszter fejében van, amikor azt képzeli, hogy a kereszténységgel csak “kiegészült”, szakralizálódott” az ősi magyar pogány kultúra. Ez a baj, hogy ez az ő “kereszténységük”, hogy nem ismerik meg a természetfölötti Isten országát, hanem a saját földi, ősi kulturális hagyományaikat “keresztényiesítik”, “szakralizálják”, csinálnak belőleegy hamis pogány vallást, aminek semi köze a kereszténységhez. Amelyik egyház bármi érdekből támogatja és “kereszténynek” nevezi ezt a katyvaszt, ahogy átírták az ősi pogány kultuszukat keresztény mázra, az megtagadja a Bibliát. A kereszténység nem “kiegészítette”, hanem eltörölte az ősi hagyományokat, a földi vallást és kultuszt. A kereszténység élet és szellem, személyes kapcsolat, Isten kegyelme Jézus Krisztusban. Az egy másik világ...

TÓTA W.: ROSSZKEDVÜNK TAVASZA, NYARA, ŐSZE ÉS TELE

HVG360
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2020.12.18.


Rettenetes év volt az idei, késekből és bogáncsokból kötött csokor. 2020 bűnlajstromából lapzártakor már csak egy vulkánkitörés hiányzik. A csapások és aljasságok sorát csak a jóságos, mindenki arcára derűt varázsoló szakállas öregúr szakította meg. Szubjektív körkép.


Első hullám

Márciusban érkezett meg a koronavírus Magyarországra, ajtóstul. Orbán Viktor óvatos volt, elkerülte brazil és amerikai bajtársai hibáját, és nem kezdett okoskodni arról, hogy ez influenza, amit csak a nyámnyilák kapnak el. A tömegekben tudatosult veszély így is hirtelen kormánymozdulatokat váltott ki: a délelőtt eligazított elemzőpapagáj még azt magyarázta, hogy iskolákat bezárni őrültség, és rögtön utána be kellett olvasni, hogy elkerülhetetlen.

Zárt velük minden egyéb, ami mozdítható, aranylemezes csapat lett az operatív törzs, egy egész világ tanulta meg újra a szakszerű kézmosást.

Erről szól még a cikk:

- Fürkészekről és portyázókról.

- A járványgörbéről.

- A második hullámról.

- Európa talán legszűkmarkúbb kormányáról.

- Az SZFE-ről.

- A magyar színházi élet Tojás Tóbiásáról.

DRÁGA GYERMEKEM – SOKBA KERÜL A SZÜLÉS

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PÁLINKÁS-SZÜTS RÓBERT
2020.12.18.


Körülbelül 7 milliárd forint hálapénzt kapnak a szülészek évente, az anyukák kétharmada fizet. Átlagosan 100-110 ezer forintot. Sokszor a semmiért.


Még a hálapénz megszüntetését célzó törvény is kivélt tesz a szülész-nőgyógyászokkal. A Magyar Orvosi Kamara ebbe nem törődik bele, nincs olyan, hogy egy belgyógyász megbüntetnek a hálapénz elfogadása miatt, egy szülészt pedig nem. No, de honnan lehet tudni, hogy ki és mennyit kap? A K-monitor végzett egy felmérést internetes kérdőívvel, és a válaszokból az derült ki, hogy a szülő nők 68 százaléka ad hálapénzt. Az átlagos mérték 100-110 ezer forintra jött ki. A válaszadók 15 százaléka mondta azt, hogy tőle kifejezetten kérte, sőt kikövetelte a szülész a pénzt. Mutatkozik egy területi megoszlás is, a Dunántúlon 50 százalék körüli az arány, Budapesten és a keleti országrészben sokkal nagyobb. Akiknek választott szülészük van, azoknak a 90 százaléka bevallottan fizet. Miért?

Léderer Sándor, a K-monitor ügyvezetője szerint azért, mert nem bíznak eléggé az egészségügyben, hiszen az ellátás színvonala egyenetlen, helytől és sok mástól függően változó. Bizalmat vásárolnak a szülő nők, illetve családjaik. A hálapénznek három jellemzőjét érdemes itt tárgyalni, az egyik, hogy fekete jövedelem, a másik, hogy a jobb ellátás reményében adják, és a harmadik, hogy szimplán csak a hála, az elégedettség kifejezője is lehet.

A biztonságra törekvés jele az is, hogy sokan fogadnak szülészt, vagyis tanácsadásra vizsgálatokra eljárnak az illetőhöz magánúton, aztán a szülés már állami keretek között történik ugyanazzal az orvossal. Azonban ennek is megvan a kockázata. Semmi sem mutatja jobban, mint az, hogy a fogadott orvosoknál sokkal nagyobb a császármetszések és a szülésindítások száma, mint mondjuk az ügyeleteken. Ünnepnapokon, a klasszikus szabadságos időszakban kevesebb gyermek születik, mint egy átlagos hétköznapon. A piac évi 7 milliárd forintos forgalmat jelent. Összemosódik az állami és a magánellátás. Persze, működhetne a magánorvosi rendszer tisztán, fehéren is, csak akkor számlát kellene adnia a szülésznek.

ANDOR LÁSZLÓ: A NÉPPÁRT KEZDI MEGTALÁLNI A GERINCÉT, SOKAK SZERINT KI FOGJA ZÁRNI AZ ODA NEM VALÓKAT

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.12.16.


Deutsch Tamás kizárása az Európai Néppártból egyelőre jegelődik. A szavazás szerda este arról szól, hogy a gestapózó fideszes politikai lehetőségeit minimálisra csökkentik. Andor László, volt EU-biztos, a FEPS elnöke első, zsigeri reakciója alapján: „ez a helyzet elég gáz Deutschra nézve.”

A volt uniós vezető szerint a náci időket idéző kijelentéseket tevő Deutsch és pártja: „kapaszkodik a pozícióért, ezért lehetett, hogy többször bocsánatot kért Deutsch Tamás.” Azonban „a Néppárt kezdi megtalálni a gerincét” – tette hozzá.

Andor László elmondta, hogy jelenleg „nem csak a költségvetést, de a Brexit megállapodást is meg kell szavazni, ezért van óvatoskodás a német oldalról. Ezután nem lesz belátható időn belül olyan esemény, ahol a szavazatukra szükség lesz, ezért mondják sokan, hogy ekkor vélhetően a Fidesz kikerül a Néppártból. Ezt támasztja alá az is, hogy a Néppárt elnöke, Donald Tusk erős, indulatos szavakat használ a magyar kormánypártra.”

MOST BELENDÜLNEK A HITELKÁRTYÁS KÖLTÉSEK IS - CSAK RÖVID IDŐRE FOGTÁK VISSZA MAGUKAT A PLASZTIKOK BIRTOKOSAI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.12.18.


A korábbi évek tapasztalatai szerint a karácsonyi időszak alaposan felfűti a hitelkártyás költéseket is. Az idén a járvány miatt ellentmondásosabb a helyzet, de akadnak bankok, amelyek így sem panaszkodnak
.

Az idén március 19-étől leállt az országban a március 18-án éjfélkor fennálló szerződések alapján folyósított vállalati és lakossági hitelek törlesztése, miután Orbán Viktor miniszterelnök előző nap bejelentette, hogy a koronavírus világjárvány miatt a kormány fizetési moratóriumot hirdet a tőke-, kamat- és díjfizetésre 2020. december 31-ig. Némi bizonytalankodás után kiderült, hogy ez az intézkedés a már meglévő hitelkártyás tartozásokra is vonatkozik. A 2020. március 18-át követő hitelkártyás vásárlásokra nem érvényes a fizetési moratórium, de – az érvelés szerint azért, mert korábbi szerződésen alapul – a meglévő keret alapján igénybevett kölcsönökre az amúgy a fogyasztási hitelekre megszabott kamatplafon sem. (Erről részletesebben még tavasszal írtunk.)...

KARSAI GYÖRGY: „CSAK ÍGY LEHET MORÁLISAN LÉTEZNI”

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2020.12.18.


...Az SZFE oktatója szerint a fenntartó az elmúlt időszakban folyamatosan félrevezette őket, hazudtak nekik és semmilyen beleszólást nem adtak az új kuratórium felállításába. A Republikon eseményén felmerült a kérdés, hogy honnan eredt az a bátorság és miből táplálkozott az az erő és kitartás, ami azt mondatta az egyetem közösségével, hogy ki kell állniuk és meg kell védeniük az egyetemüket. Karsai szerint a válasz abban keresendő, hogy az SZFE-n oktatók és hallgatók értékteremtő közösséget alkotnak, ahol nagyfokú bizalomra épülnek a kapcsolatok, illetve az SZFE összetartó közösségét sokkal nehezebb szétverni, mint más egyetemek lazább csoportokra osztott köreit.

Az pedig az SZFE oktatója szerint nem kérdés, hogy az új vezetés rombolni jött működtetés helyett. „Azt hiszem ilyen a világon nincsen, hogy létezik egy kuratórium, ami arra hivatott, hogy működtesse az intézményt, de mást se csinál hónapok óta, csak ellehetetleníti a képzést és ürügyeket keres arra, hogy érvénytelenítse a félévet” – fogalmazott Karsai. Hozzátéve, hogy egyelőre a törvényi keretek ezt nem teszik lehetővé, de egy éjszaka során persze ez is megváltozhat.

„De miért akarják elpusztítani az SZFE-t? Egy olyan intézményt, ami az országimázst pozitívan befolyásolja?” – tette fel a kérdést Karsai, aki szerint borzasztóan demagóg szövegek azok, amelyekkel a kuratórium érvel, miszerint nyitottabb intézmény szeretnének, illetve színesíteni a palettát.

„Hát csinálják meg a saját egyetemüket, ha ez nem tetszik. Miért kell ehhez elfoglalni a Vas utcát?”

- folytatta hozzátéve, hogy elég megnézni micsoda katasztrófa lett abból, amikor Vidnyánszky Attila a Kaposvári Egyetemhez került.

A jövő évi kilátásokkal kapcsolatban Karsai emlékeztetett arra, hogy az SZFE hallgatói blokádjának csak a járványhelyzet vethetett véget.

„A szabadságunkat meg kell védenünk, ez nem választás kérdése. Csak így lehet morálisan létezni, ha ebből engedünk, akkor önmagunkat számoljuk fel”

- zárta gondolatait a színművészeti tanára.

„A KÁRPÁT-MEDENCE AZÉ, AKI ELOLVASSA” – TRIANON: SZÁZ ÉV, SZÁZ KÖNYV

VÁLASZ ONLINE
Szerző: HETTYEY ANDRÁS
2020.12.16.


Az elmúlt négy év jelentős részében kizárólag szlovák, szerb, horvát, román és szlovén próza- és drámaírók műveit olvastam. Véletlenül éppen idén, a trianoni békeszerződés századik évfordulójának évében értem el a századik elolvasott könyvhöz – írja vendégszerzőnk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktató Hettyey András megdöbbenve tapasztalta, hogy az írások elvétve foglalkoznak csak magyarokkal, ahogy azt is, mennyi minden köti össze a környező népeket velünk. És hogy mennyire nem vagyunk ennek tudatában. Személyes hangú, kivételesen fontos esszé következik...

90 NYILVÁNOS VÉCÉ JUT KÉTMILLIÓ BUDAPESTIRE

444.HU
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2020.12.18.


Összesen 90 nyilvános wc működik Budapesten, ennyin kell osztoznia minden, a városban járó-kelő budapestinek, a vidékről ideutazóknak, a hajléktalanoknak és a turistáknak. A Város Mindenkié csoport adatigényléssel kikérte a kerületektől és a legtöbb nyilvános wc-t üzemeltető Fővárosi Csatornázási Művektől, hogy hol is vannak ilyenek a városban, aztán pedig végig is látogatták az összes nyilvános wc-t, és siralmas állapotokat találtak.

Sok a romos, lezárt wc, az éppen “felújítás alatt” álló helyiség, azonban nehéz megmondani, hogy már évek óta ott csüng a tábla, vagy valóban dolgoznak a wc újításán. A működő 90 wc jelentős része nem ingyenes és nem akadálymentes, a legtöbb 250 forintba kerül.

Mindez azért is problémás, mert például a budapesti hajléktalan embereknek ez sok pénz, ők pedig nem tudják máshol intézni a dolgukat. Ha pedig nem egy ilyen köz wc-t használnak, akkor köztisztasági szabálysértés elkövetése miatt megbüntetik őket. Az AVM adatai szerint az ilyen szabálysértési bírságok 75 százalékát hajléktalan emberek kapják, pedig sok esetben egyszerűen nincs más választásuk, ha rájuk jön a szükség.

A hajléktalan aktivistákból és szövetségeseikből álló csoport közleménye szerint a közvécék hiánya a probléma jogi szabályozásának hiányosságaira vezethető vissza. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény nem tér ki a közillemhelyek létesítésének kérdésére, és bár a 253/1997. kormányrendelet alapján mindenütt, ahol a legalább 10 fő huzamosan tartózkodik, kötelező lenne nyilvános wc-t üzemeltetni, az illetékesek sokszor figyelmen kívül hagyják e jogszabályt, ezt ugyanis nem szankcionálja senki...

GÉMESI GYÖRGY: NE A PÁRTKÖZPONTBAN DÖNTSENEK RÓLUNK

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.12.17.


Nehéz anyagi helyzetbe kerültek az önkormányzatok 2020-ban. A tavaszi járványhullám idején feladatul kapták a rászorulók ellátását, ám ehhez nem járt központi segítség. Mozgásterüket megnyirbálta a gépjárműadó elvonása, a felfüggesztett idegenforgalmi adó, az ingyenessé tett parkolás, miközben bevételük csökkent, számos helyhatóság bérleti díjakat engedett el a bajba jutott kisvállalkozásoknak. Az önkormányzatok többsége nagyobb cégek helyi adóinak emelésével szerette volna konszolidálni a helyzetét, ezt azonban egy decemberi kormányrendelet megtiltotta. Közben az Európai Parlament bizottsági szavazásai megerősítették a többpárti indítványt: a helyreállítási csomag forrásainak egy részét kapják meg az önkormányzatok. Minderről Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét kérdeztük.


Ön reális ötletnek tartja-e, hogy az önkormányzatok esetleg a kormányt megkerülve juthassanak pénzhez az Európai Uniótól, ahogy ez a vétóvitában elhangzott?

Ez nem ötlet, hanem javaslat, és valójában már most is működik, hiszen az önkormányzatoknak van lehetőségük közvetlenül az Európai Uniónál pályázni, például az Európai Polgárok program keretében. Ez nem új dolog. Tudomásom szerint ezek a programok bővülnek, igaz, messze nem akkora összegekkel, amiből az önkormányzatok mai nehézségeit meg lehetne oldani. Tény ugyanis, hogy az elmúlt időszakban az önkormányzatokat egyszerre sújtotta nagyon komoly bevételkiesés, jelentős állami forrásmegvonás, miközben új pénzügyi terhek is keletkeztek. Ha mindezek kiváltására uniós forrásokra lehetne pályázni, ez számunkra egyfajta megoldás lenne, és bízunk abban, hogy erre az Európai Unió valamilyen formában módot talál. De még messze vagyunk attól, hogy mód legyen igazán nagy volumenű uniós támogatásra gondolni...


AMI AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL TÖRTÉNIK, AZ ’50-ES ÉVEKRE EMLÉKEZTET - SCHWARTZ BÉLA: TÚLÉLÉSRE ÁTKAPCSOLVA

JELEN
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2020.12.18.


HA TOVÁBBI PÉNZEKET VONNA EL A KORMÁNY AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL, AZ MÁR A MINDENNAPI MŰKÖDÉST VESZÉLYEZTETNÉ – MONDJA SCHWARTZ BÉLA, AJKA SZOCIALISTA POLGÁRMESTERE. A POLGÁRMESTER SZERINT ENNYIRE KISZOLGÁLTATOTT HELYZETBEN A RENDSZERVÁLTOZÁS ÓTA NEM VOLTAK AZ ÖNKORMÁNYZATOK. EZT IS CSAK HALKAN MONDJA, MERT TUDJA, AKI KIABÁL, MEGTORLÁSRA SZÁMÍTHAT. MONDJUK, NEM KAP UNIÓS TÁMOGATÁST.

Tavasszal azt mondta, idén legalább egymilliárd forint fog kiesni a város tízmilliárd forintos költségvetéséből. Hogy áll most Ajka? Mennyire lett nehéz az év?

Ajkán a gazdasági válság már tavaly elkezdődött. A város ipara régebben a szénbányászatra és a nehéziparra épült, amiből mára szinte semmi nem maradt, s a szerepüket az autóipar vette át. Az ágazat már tavaly is nehezebb évet zárt, mint korábban. Számszerűen ez azt jelenti, hogy az Ajkán működő autóipari vállalkozások nagyjából 20 százalékkal kevesebb árbevételt termeltek, mint 2018-ban. Ez amiatt is fontos, mert idén az iparűzési adót a 2019-es bevételek alapján fizették meg a cégek. Több mint egymilliárd forinttal kevesebb folyt be így tőlük, ami Ajka költségvetésének tíz százalékos bevételkiesést jelentett. Erre jönnek az idei év egyéb plusz kiadásai és elvonásai, amelyekkel nagyjából 1,5 milliárd forint mínusznál tartunk.

Miből adódnak a további kiesések?

Vannak cégek, amelyek az építményadót sem tudják kifizetni. A parkolási bevételekből, az ingyenes parkolás miatt, 60 millió forint esett ki, a gépjárműadó átcsoportosításából pedig több mint százmillió. Utóbbinak előbb csak 50 százalékát központosította a kormány, mostanra már az egészet. És jött egy újabb csapás...

TÖBB MINT 20 ÉV LEGHALÁLOSABB HÓNAPJA VOLT A NOVEMBER

444.HU
Szerző: haszanz
2020.12.18.


Frissítette a heti halálozási adatokat - amiket tegnap annyira hiányoltunk - és megjelentette a november havi gyorsjelentést is a Központi Statisztikai Hivatal.

Eszerint Magyarországon novemberben 15 366 fő vesztette életét. Óriási a különbség a tavaly novemberi adatokhoz képest: 5279-cel többen hunytak el most, mint egy éve. Ez 52 százalékos különbség.

A KSH azt írja, hogy

2000. január óta ez a legmagasabb havi halálozási szám, amelyet akkor a tetőző szezonális influenzajárvány okozott...

TÖBB MINT EZER HALOTT HIÁNYZIK A BELÜGY STATISZTIKÁJÁBÓL

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2020.12.18.


Újra összevetettük a KSH statisztikáját a koronavírus-portálon található adatokkal: a legfrissebb adatok szerint is indokolatlanul többen halnak meg, mint az elmúlt években, a Belügyminisztérium nyilvántartásából pedig sokan hiányoznak. Több mint húsz éve nem haltak meg annyian Magyarországon egy hónap alatt, mint az idén novemberben.


Két napos csúszással ugyan, de közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a halálozásokra vonatkozó, hetekre bontott statisztikáját. Az adatok a három héttel korábbi állapotot tükrözik, a legfrissebb számok így a november 16-ával kezdődő hétre vonatkoznak. Ahogy eddig, most is a 65 év felettiekre vonatkozó adatokban mélyedünk el, mert ott nyílik nagyra az olló a 2015 és 2019 közötti időszakhoz képest. Két hete arra jutottunk, nincs magyarázat arra, hogy miért halnak meg az idén sokkal többen (a kormányzati adatközlés szerint nem koronavírusban), mint tavaly, és az, hogy a Ratkó-gyerekek az idén léptek be az általunk vizsgált korosztályba, csak részben magyarázza ezt...

ÉRINTHETETLEN?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.12.18.


Véget ért a móka mára, zárul Brüsszel mókatára. Valahogy így. De ne legyek demagóg. Ne legyek ideges. Tényleg minek? Felesleges. Minek hallgatom a rádiót? Minek olvasom a híreket? Beszippantott a mainstream média? Dehogyis. Csak a szokásos. Ahogy azt sem gondoltam volna soha magamról, hogy egyszer majd jobbikos politikus(ok) felszólalásait tartom majd vállalhatónak, úgy az is feldolgozhatatlan számomra, hogy az EU-t immár ugyanolyan lavírozó, levegőbe beszélő, simulékony, elvtelen intézménynek találom, mint itthon a Fideszt. Érzelemből nem szabad politizálni, sőt. Hidegen, tényszerűen, taktikusan és soha nem részrehajlóan. Aha. Hát ez nem az én világom lenne, ha politikus lennék. De nem vagyok. Csak egy adófizető állampolgár, aki kapkodja a fejét, hogy akkor most megint mi van.

Mert most megint az van, hogy sehogy sincs. Az év a vége felé jár, minden uniós képviselő már fél lábbal otthon van a családjánál (vagy valami bárban temeti az évet), amit fontosnak találtak, lezsírozták, majd januárban folytatják ott, ahol abbahagyták. Kurva jó. Merkel hamarosan kivonul a színről, Weber meg lenyelte a nácizó békát. A frakció marad, Deutsch megúszta, a Fidesz szárnyal, sőt. Még a végén kitüntetik a felcsútit. Így élünk, éldegélünk mi itt, az Európa nevű kontinensen. Én hülye mindig abban reménykedtem, hogy majd az EP lesz az, amely ha nem is előbb, de legalább utóbb benyújtja Orbánnak a számlát a szemétkedéseiért. Mindig is azt hittem, hogy az Európai Unió valóban egy értékközösség és egy olyan klub, ahova érdemes tartozni. Lófaszt. Most kiderült, hogy milyen zsinórmérték mellett politizálnak, és valójában kiket képviselnek. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy lassú a mechanizmus, meg bürokratikus a rendszer, meg a jogszabályok és a jogrend, meg a blabla. Mindig azt gondoltam, hogy a 7. cikk majd eléri a kívánt hatást, hogy a kötelezettségszegési eljárások előbb vagy utóbb beérnek, hogy Orbán majd oda kerül, ahova való...

SZABAD SZEMMEL - A JOGÁLLAMI ÖSSZECSAPÁS EGYRE INKÁBB A KULTURKAMPF JELLEGÉT ÖLTI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.18.


FT


Miután Magyarország és Lengyelország egyre többször hivatkozik a „hagyományos” értékekre, a jogállami összecsapás mind inkább a kulturkampf jellegét ölti – írja a Financial Times, amely rövid időn belül másodszor foglalkozik vezércikkben a magyar kormánnyal és annak lengyel szövetségesével. (Korábban arra figyelmeztetett, hogy az Orbán-kabinet fogja a rövidebbet húzni, ha megvétózza az uniós költségvetést, illetve a mentőcsomagot – a szerk. megj.)

A szerkesztőségi állásfoglalás rámutat, hogy alig ült el a vita a jogállami mechanizmus ügyében, az összecsapás egyre élesebb válik a két fél között. Az Európai Bíróság éppen most döntött Budapest és Varsó ellen, de itt már nem is csak a demokráciáról van szó. Fokozódó kulturális háborúskodás zajlik. A nacionalista Fidesz úgy döntött, hogy éppen most módosítja az alkotmányt, megfosztva ily módon a meleg párokat az örökbefogadás jogától. A PiS pedig egyenesen hadjáratot folytat az LMBT-jogok ellen.

A városi fiatalság mindkét országban liberális, de két társadalom inkább konzervatív sok nyugati államhoz viszonyítva. A hatalmon lévő pártok a családi értékeket hirdetik és ez népszerű a vidéki idősebb szavazótáborban. Ám a hagyományos értékek propagálása elhomályosítja, hogy igazából mi is a tét Brüsszellel és a nyugati partnerekkel szemben: a demokrácia és a jogállam, az igazságszolgáltatás reformja, a sajtó korlátozása, a fékek és ellensúlyok leszalámizása. Ez mind arra szolgál a Fidesznek és a PiS-nek, hogy még jobban beássák magukat a hatalomba.

Mindkettő azt állítja azonban, hogy csupán védekezik, mert az EU „idegen” liberális értékeket szándékozik rájuk kényszeríteni, holott azt a két társadalom egyáltalán nem akarja. Emellett Magyarországon a hatalom azt a képtelen állítást terjeszti, hogy az unió 34 millió migránst kíván a tagállamokra erőltetni. Persze ez csupán arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet az értesülésekről, miszerint Orbán szövetségesei uniós programokon szedik meg magukat.

Brüsszelnek oda kell figyelnie arra, hogy tagjai eltérő szociokulturális háttérrel rendelkeznek. Ám mivel a szervezet a demokráciára és a jogállamra épül, nem engedheti meg, hogy egyes országokban lebontsák ezeket az értékeket, vagy hogy hátrányos megkülönböztetést alkalmazzanak sebezhető kisebbségek ellen. A mostani jogállami holtpont éppen azért állt elő, mert az EU igyekszik megvédeni ezeket az alapvető demokratikus elveket. De szó sincs arról, hogy idegen normákat szeretne bárkire is rátukmálni.

Politico

Minden eddiginél nehezebb feladat vár az Európai Bíróságra, mert a Bizottság és a Tanács rátestálta, hogy mondjon ítélet a magyar és lengyel demokrácia leépítése ügyében. A luxemburgi testület jó pár kényes ügyben határozott már, de egyiket sem hatotta át ennyire a politika. Úgy hogy a bírák idáig kerülték az ilyen témákat. Ám most a jogállami mechanizmus kapcsán rájuk hárul, hogy eldöntsék: összhangban-e még az EU jogával és értékeivel, amit Budapest és Varsó művel.

A Bizottság és jó pár nyugati tagország évek óta azzal vádolja a magyar és a lengyel kormányt, hogy az lebontja a demokratikus normákat, aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét és támadja a sajtószabadságot. Ám idáig nem sikerült egyiket sem jobb belátásra téríteni.

Egy uniós diplomata szerint a mostani esetben félő, hogy magyar és lengyel vezetők, illetve hatalompárti orgánumok azzal vádolják meg az EUB-t: az tisztességtelen, elfogult sőt, korrupt. Mindenesetre valószínű, hogy a két ország hamarosan a testülethez fordul, mert úgy ítéli meg, hogy ellentétes a közösségi joggal, ha a jövőben a közös játékszabályok betartásától függ a brüsszeli támogatások folyósítása.

A döntés várhatóan gyorsított eljárásban lát napvilágot és így van esély rá, hogy záros határidőn belül véget ér a patthelyzet. Ha a két ország nem engedelmeskedik, akkor következhet a büntetés, mégpedig ott, ahol az a lehető legérzékenyebben érinti őket: a zsebüknél. Gunther Krichbaum, a Bundestag Európai Ügyek Bizottságának CDU-s elnöke nyomatékosan igyekezett Budapest és Varsó lelkére kötni: eszükbe ne jusson ellenkezni, mert különben átlépik a vörös vonalat. Az EU alapja ugyanis az, hogy betartják a törvényeket és az ítéleteket, az igazságot pedig az Európai Bíróság szolgáltatja.

FAZ

Teljes káosz alakult ki az Európai Néppárt frakciójában, mert két napja még annak állt a zászló, hogy sikerül kipiszkálni Deutsch Tamást, akkor pedig megy a többi magyar képviselő is, ám a Merkel-kormány és a CDU vezetése másként határozott. Emiatt azután kénytelen volt meghátrálni a csoport elnöke, Weber, noha ő volt a magyar delegációvezető brutális kirohanásának sértettje.

Deutsch kizárását a régi, polgári-liberális iskola híve, Othmar Karas vetette fel, éppen az említett inzultus miatt. Az osztrák politikus úgy érezte, hogy a csendes többség mellette áll, mert a pénzügyi csomag blokádja végképp a Fidesz ellen hangolta a képviselők zömét. Hozzáértők azt mondják, ha felteszik szavazásra a kérdést a szerda esti online frakcióülésen, biztosan meglett volna a kétharmad. Ezt persze nem lehet biztosra venni, de nem is jutottak el odáig a dolgok, mert Berlinből az a parancsolat jött, hogy nem kell kiélezni a helyzetet, hiszen a magyar Országgyűlésnek még el kell fogadnia a korona-alapot. Azon kívül a német kereszténydemokratáknak jelenleg nincs elnökük, de bárki is kapja meg a tisztséget, meg kell hagyni a lehetőséget számára, hogy véleményt nyilvánítson egy ilyen fontos kérdésben – szólt a másik érv.

Ezért azután Weber és a többi képviselő engedelmeskedett, pedig előtte három órán keresztül más sem lehetett hallani, hogy a Fidesznek már semmi közbe a pártcsalád értékeihez. A végén született egy határozat, ám amikor a részvevők másnap elolvasták a szöveget, sokan felháborodtak, mert abból hiányzott az a rész, amelyet a váratlan német közbeavatkozás után éppen Karas indítványára illesztettek bele, hogy ti. február végéig határoznak a Fidesz tagságáról, és hogy az alapszabály módosításával ezután a frakció is illetékes lesz ilyen kérdésben. Ezért másnap Weber válságtanácskozásra hívta össze a képviselőcsoport elnökségét, majd megerősítette, hogy marad az eredeti döntés, azaz közeleg a döntő összecsapás a Fidesszel.

NZZ

Az európai kereszténydemokraták visszariadtak attól, hogy szakítsanak Orbán Viktorral, miután frakcióvezetőjüket Deutsch Tamás pár hete a Gestapóval emlegette egy lapon. A német politikus mégis a magyar kormányfő bizalmasának kizárása ellen voksolt. A luxemburgi kereszténydemokrata Christoph Hansen úgy értékelte a helyzetet, hogy ha egy párt aláássa a jogállamot, korlátozza a média függetlenségét, továbbá összeesküvés elméleteket terjeszt, nos, akkor semmi keresnivalója az EPP-ben.

A Fidesz népszerűségét nem növelte az sem, hogy emberei heteken át lázítottak a jogállami mechanizmus ellen, noha az éppen az európai alapértékek megsértését „honorálja” a brüsszeli pénzek visszatartásával. A luxemburgi politikus, akinek a nagyapját és a nagybátyját is koncentrációs táborba vitték annak idején a nácik, azt mondja, hogy a Gestapo-hasonlat az utolsó csepp volt a pohárban. Itt nem csak Webert érte sérelem, hanem egy egész európai nemzedék érzi találva magát. Ha pedig Deutsch-sal együtt veszi a kalapját a többi 11 fideszes EP-képviselő, ez olyan veszteség, amit Hansen jól el tud viselni. Nélkülük is a Néppárt marad a legerősebb frakció.

Karas megpróbálta kicsikarni az erőpróbát, de a végén nem Deutsch kizárásáról voksoltak, hanem határozatban ítélték el annak szavait. De az alapvitát megint csak elhalasztották. Ebbe alighanem belejátszott az is, hogy jók a gazdasági kapcsolatok Berlin és Budapest között. Caspary, a CDU strasbourgi küldöttségének vezetője nemrégiben méltatta, hogy a fideszes törvényhozók milyen konstruktívan vesznek részt mind a bizottságok, mint a frakció munkájában.

Neue Kronen Zeitung

A lap úgy értékeli, hogy az Európai Néppárt már megint térdre rogyott Orbán Viktor előtt. Vagyis fontosabb volt számára a hatalom megtartása, kerül, amibe kerül, mint az, hogy kitartson az értékei mellett – akár azon az áron, hogy kisebb lesz a frakciója. Persze ha rövid úton megválik Deutsch Tamástól annak kellemetlen következményei lettek volna, ezért a pártcsalád megint csak odébb tolta, hogy összecsapjon a miniszterelnökkel. Akár úgy is, hogy az egész Fidesz-delegációnak kiteszi a szűrét. Miközben a magyar vezető a kisujját sem mozdítja, hogy visszaterelje pártját az EPP értékeihez. Esze ágában sincs, már rég elhagyta a kereszténydemokrata elveket. Célja, hogy Európa jobbra tolódjon.

A fogas kérdés az a pártcsalád számára, hogy Orbán könnyebben elviseli a kizárást, mint a frakció a 13 magyar képviseli elvesztését. Nélkülük is a legnagyobb csoportot alkotja, de a Fidesz visszaüthet. Egy osztrák politológus szerint ha a magyar párt átül az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába, akkor alighanem követnék a Néppártból a bolgárok, horvátok és más keleti szervezetek is.

De kiválhat Karas és 40 támogatója is. A pártcsalád így is, úgy is osztódik. A Fidesz ugyanakkor választhatja a szélsőjobbos Identitás és Demokráciát is, benne az AfD-vel és a Ligával. Így annak megnőnének az anyagi lehetőségei – az EPP rovására. Utána pedig a frakció diktálhatna a kereszténydemokratáknak. Ezért nem jutott el töréspontig a viszony két napja. Ugyanakkor a Néppárt a liberálisok soraiból erősíthet. Viszont ha a Fidesz a konzervatívokhoz és reformerekhez megy, akkor ott biztosan lesznek olyan pártok, amelyek nem kívánnak közösködni a PiS-sze vagy a Fidesszel és inkább a Néppárthoz állnak át.

A szakember ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a szociáldemokraták mintájára a kereszténydemokraták is kezdjenek hozzá a belső megtisztulási folyamathoz.

FT

Az Európai Bíróság legújabb ítélete csapást mér a magyar menedékpolitikára, miután a többi közt kimondta, hogy törvénytelen volt az emberek fogva tartása az azóta már bezárt tranzitövezetekben. De több más pontban is elmarasztalta a nacionalista magyar kormányt. Így azért, hogy a menedékkérők nem maradhattak az ország területén beadványuk elbírálásáig. A döntés az 5 éve húzódó eljárás végére tesz pontot. A Bizottság kezdeményezte még a menekülthullám csúcsán. A Helsinki Bizottság szerint az utóbbi 4 évben 50 ezer migránst tettek át a szerb határon.

A szervezet közleménye szerint Magyarország – Európában egyedülálló módon – meghonosította azt a gyakorlatot, hogy a rendőrség minden idegent átrakhat a déli határon, ha az illetőnek nincsenek érvényes papírjai. Nem kell meghallgatni és nem is kérhetik, hogy maradhassanak. Kiutasításukról soha nem egyedi elbírálás alapján döntöttek a hatóságok. Ráadásul a jelek szerint egyre többször fordul elő ilyen illegális kitoloncolás.

Libération

Az első számú európai bíróság az idén már negyedszer marasztalta el Magyarországot a közösségi jog megszegése miatt. Az ok ezúttal az volt, hogy magyar hatóságok módszeresen visszaküldik a migránsokat Szerbiába. Az EUB már jól ismeri Orbán Viktort. 2010 óta hét ítéletet hozott ellene, amihez társul az Emberi Jogi Bíróság 5 határozata. A legújabb verdikt előzménye az volt, hogy a Bizottság elfogadhatatlannak tartotta a menedékkérők kötelező elhelyezését a tranzitövezetekben. Azon kívül hogy az érintettek nem maradhattak Magyarországon, ha első fokon elutasították beadványukat, továbbá hogy az elfogott illegális bevándorlókat minden további nélkül visszaküldték Szerbiába.

2016 óta 33 990-an próbáltak menedékért folyamodni, de az Eurostat szerint közülük mindössze 5-en jártak sikerrel. Viszont a korábbi tapasztalatok, illetve Orbán és a jogállam viszonya alapján nem lehet tudni, lesz-e foganatja a mostani ítéletnek. Laurent Pech, a Middlesex-i Egyetem jogászprofesszora szerint pl. az autoriter magyar rendszer továbbra is tesz a civilek külföldi finanszírozása ügyében már korábban hozott határozatra, és valószínűleg ezúttal is így jár majd el, vagy de facto, vagy de jure.
FAZ

Az Európai Bíróság elítélte Magyarországot, amiért az gyakorlatilag őrizetben tartotta a menekülteket az időközben megszüntetett tranzitzónákban. Vagyis az Orbán-kormány menedékpolitikája újabb kudarcot szenvedett Luxemburgban. A lap megjegyzi, hogy a magyar hatóságok még ma is alkalmazzák a módszert, hogy szépen átteszik a kézre kerített migránsokat a déli határzár túloldalára. Az néhány méteres szélességben még magyar terület, ám a kizsuppolás gyakorlata a bíróság szerint így is kitoloncolással egyenértékű. Azon kívül minden érintett számára lehetővé kell tenni, hogy benyújtsa a kérelmét és arról egyéni alapon határozzanak az illetékes szervek.

Süddeutsche Zeitung

Egy nagy lengőt vitt be az Európai Bíróság az Orbán-kormánynak a menekültek ügyében, noha a viszony már így is feszült az EU-val a jogállami mechanizmus, a Fidesz EPP-beli szerepe, valamint a melegek jogait korlátozó új keletű alkotmánymódosítás miatt. Most ehhez jött hozzá a migránsok régi-új témája. Magyarország alapvetőn elutasítja az unió menedékpolitikáját. A kvótarendszerben kísérletet lát arra, hogy rákényszerítsék menekültek befogatására, megsértve ily módon a nemzeti szuverenitást.

Az ítélet azonban csapás a hivatalos budapesti irányvonal számára, így kemény reakcióra lehet számítani. Igaz, hogy a két tábort májusban felszámolták a szerb határ mentén, de a döntés kimondja, hogy a visszás állapotoknak már sokkal korábban véget kellett volna vetni. Hiszen a Bizottság idestova 5 éve eljuttatta kifogásait a magyar vezetésnek.

Az újság emlékeztet arra, hogy Orbán a minap még önmagához képest is igen szarkasztikus kommentárt fűzött a jogállami kompromisszumhoz, amikor arról beszélt, hogy elhárította a spekuláns Soros tervét. Mondván, hogy az üzletember sok ezer civil szervezetet, kutató intézetet, és aktivistát tart kézben, parlamenti képviselőket vesz meg, uniós biztosokat juttat pozícióba, mert ki akarja kényszeríteni a nyílt társadalmat, illetve a migrációt. 

Spiegel

A lap azt gondolja, hogy az Európai Bíróság döntése után javulnak annak a 6 ezer menekültnek az esélyei, aki jelenleg Szerbiában vesztegel, hogy bejusson az unió területére. Ha Magyarországra akarnak menni, akkor a kérelmet csakis Belgrádban, vagy Kijevben adhatják be a magyar konzulátuson, de a Bizottság emiatt is kötelezettségszegési eljárást indított. Úgy hogy az Orbán-kormány kénytelen változtatni az eddigi gyakorlaton és ez reményt ad annak a 450 migránsnak is, aki a Majdan nevű kis településen, a magyar-román határon dekkol, embertelen körülmények között.

A folyóirat munkatársa a helyszínen kérdezte meg az érintetteket, akiknek semmiféle tisztálkodási lehetőségük nincs, élelem legfeljebb csurran-cseppen nekik. Többen már megpróbáltak átkeveredni a határzáron, de hiába. A kapuk lezárultak Románia, Horvátország és Bosznia felé is. A településen gyakorlatilag hajléktalanként élnek, ezért régi, elhagyatott házakat törnek fel, hogy legalább aludni tudjanak hol. De bemennek olyan épületekbe is, amelyeknek van tulajdonosuk.

Der Standard

A kommentár ködgránátnak minősíti a legújabb magyar alkotmánymódosítást, kiemelve, hogy ezután még inkább kikerül az ellenzék és a média ellenőrzése alól a korrupció, valamint a kegyencrendszer. Merthogy a keresztény értékek állítólagos védelme csupán a klasszikus elkendőzést szolgálja. Ezt pontosan alátámasztja a mostani parlamenti vita. Mert teljesen jogos az európai kritika a melegek jogainak szűkítése miatt, ám közben nem szabad szem elől téveszteni, hogy az érzelmektől átitatott kérdés az elől igyekszik elvenni a rálátást, hogy mi történik a közpénzekkel.

Pontosan ezt akarja Orbán és jobboldali-nemzeti kormánya. A jóváhagyott javaslat ugyanis előirányozza, hogy elvesztik közpénzjellegüket azok a költségvetés tételek, amelyeket valamelyik hatalom közeli alapítványba irányítanak át. Ez kemény húzás, miután csak pár napja jött létre az egyezség Brüsszellel, aminek lényege, hogy a jogállami normák segítségével akadályozzák meg az uniós alapok lenyúlását. Oda kell rá figyelni, akárcsak az LMBT-jogokra.

ISMÉT MAGYAR JOGSÉRTÉSRŐL ÍR A KÜLFÖLDI SAJTÓ

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.12.18.


Okafogyottnak nevezi a magyar kormány az Európai Bíróság ítéletét, mely szerint itt jogsértően bántak a menekültekkel. Ami megtörtént, az megtörtént, akkor is ha későn mondták ki.


Ritka az a nap, amikor nincs napirenden valamilyen formában a magyar kormányzat – vagy ahhoz kapcsolódó személyek – kedvezőtlen uniós megítélése és annak a médiában való lecsapódása. Most sem maradunk ilyen ügy nélkül: ahogy a svájci Neue Zürcher Zeitung fogalmaz, „megint bosszantó posta érkezett Luxembourgból Orbán Viktornak”. Ezúttal arról szólnak a jelentések – egyebek közt a Reuters világhírügynökség hírfolyamában -, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kimondta: Magyarország megsértette az Európai Unió azon jogszabályait, amelyek a sérülékeny helyzetű migránsok és menekültek védelmét írják elő - megtagadta tőlük a menedékkérelem beadásának a jogát, és erőszakkal deportálta ezeket az embereket a szerb határra. Az ítéletben elutasították a közrend védelmére hivatkozó hivatalos magyar érvelést, miszerint a migrációs hullám igazolta az uniós jog megsértését. A magyar kormány okafogyottnak nevezte az ítéletet, mondván, időközben már bezárták a bíróság által kifogásolt tranzitzónákat.

A szigorú határőrizet marad

A Reuters beszámolója felidézi, hogy a migránsválság kicsúcsosodásakor Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte az ország déli határainak a lezárását, és egészen idén májusig az úgynevezett tranzitzónák csapdájában tartotta a menedékkérőket. E zónákat csak azért számolta fel, mert egy másik európai bírósági ítélet már kimondta, hogy az ilyen zónákban jogellenesen tartanak fogva embereket. A hírügynökség kitér arra, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a szigorú határőrizetet továbbra is fenntartják.

A mostani ítélet azt is tartalmazza, hogy Magyarország jogellenesen – a garanciákról szóló uniós előírásokat figyelmen kívül hagyva - toloncolta ki Szerbiába a nem uniós állampolgárokat. Magyarország arra hivatkozott, hogy Szerbia biztonságos ország a migránsok számára, ott nem fenyegeti őket erőszak.

Fekete Könyv

Ehhez kapcsolódó téma. A párizsi Le Monde arról közöl cikket, hogy az Európai Parlament számos politikai csoportja aggódik a migránsok kitoloncolása kapcsán követett gyakorlat miatt – nem csak magyar vonatkozásban. Úgynevezett Fekete Könyvet állítottak össze, amelyben összesen 12600 személyt érintő, kilencszáz különböző olyan esetet sorolnak fel, amikor megsértették azoknak az embereknek az alapvető jogait, akik megpróbáltak bejutni az EU területére. Az esetgyűjtemény felveti a Frontexnek, az EU határőrizeti ügynökségének a felelősségét is. Az 1500 oldalas, kétkötetes összeállítás olyan, nem kormányzati szervezetek közös projektben való együttműködésének az eredménye, amelyek a határokon elkövetett erőszakcselekmények figyelemmel kísérésére és dokumentálására vállalkoztak még 2016-ban. A tanúvallomásokat az úgynevezett balkáni útvonal uniós tagországaiban, Görögországban, Horvátországban, Szlovéniában és Magyarországon, valamint Olaszországban vették fel, és térképekkel, fotókkal egészítették ki. A Fekete Könyvet az Európai Egyesült Baloldal frakciója adja ma át Ylva Johansson belügyi EU-biztosnak – írja a Le Monde.

A kompromisszum nem az elvek győzelme

És mos térjünk vissza az elmúlt hét kiemelkedően jelentős - így vagy úgy, de mindenképpen messzemenő következményekkel járó - eseményére, arra, hogy az EU-csúcson elhárították a magyar és a lengyel vétó veszélyét, így életbe léphet az uniós költségvetés és a gazdasági helyreállítási intézkedéscsomag, valamint jogállamisági követelményrendszer is lesz, csak arról előbb még véleményt mond az imént éppen említett Európai Bíróság.

Igaza volt-e Merkelnek, hogy kompromisszumot kötött a populistákkal? Vagy azok a liberális bírálók látják helyesen a dolgot, akik szerint a kompromisszum az Európa-párti erők elárulásával ér fel? Ezt a kérdést próbálta megválaszolni a New York Timesban megjelent véleménycikkében Ivan Krastev neves bolgár politikai elemző, a lap rendszeres szemleírója.

Krastev meglehetősen erős képszerű megfogalmazással él, amikor azt írja: a Donald Trump veresége nyomán elárvult lengyel és magyar jobboldali vezetők öngyilkos robbanó mellénnyel érkeztek a csúcstalálkozóra. Ehhez képest kompromisszum született, ami – Ivan Krastev szerint – soha nem az elvek győzelmét jelenti. Ezzel az alkuval Merkel a szolidaritás fontosságát jelezte az európaiaknak, és közszemlére tette Varsó, illetve Budapest szuverenitási retorikájának az ürességét – azt, hogy ennek a két kormánynak csak a hatalmon maradás fontos. A szerző nem ért egyet azokkal, akik szerint a megkötött kompromisszum az illiberális erők győzelmét jelenti, bár hozzáteszi, talán évekbe is beletelhet, hogy tisztán lássuk, helyesen tudjuk értékelni a történteket. A kompromisszumok politikája – írja Krastev – olyan, mint a szumó, a japán küzdősport, ahol a győzelmet nem az ellenfél tönkreverése jelenti, hanem az, ha el tudod őt távolítani a ringből.

ELHERDÁLJA A KORMÁNY AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉT

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.12.18.


Gazdaságvédelem címszó alatt a kormány a hozzá közelálló üzleti körök támogatására költi a költségvetési forrásokat - hívja fel a figyelmet két kutatóintézet is.


A kormány szerda éjszaka megjelent határozatában újabb 260 milliárd forintot vett ki a többszörösen kiürített gazdaságvédelmi alapból, a járványhoz kicsit sem köthető kiadásokra fordítva azt. A jegybank összesítése szerint a kabinet a válság kitörése óta 2989 milliárd forintot költött el az alapból, annak ellenére, hogy abba annak felállításakor csak 943 milliárd forintot tett bele az állam. Az alapot azóta sem töltötték fel, ennek következménye a tetemes – 3300 milliárd forintos - államháztartási hiány november végén. Az újabb - a hiányt és az államadósságot is tovább növelő - tételből, akárcsak korábban, erősen vitatható célokra mentek a legnagyobb összegek: tízmilliárdok az Eximbankhoz, a Debrecen melletti MotoGP-pályát építő céghez, vagyonkezelő alapítványok feltőkésítésére, egyházi beruházások támogatására. De nem várhat a Budai Vár tatarozása sem, a Nemzeti Hauszmann tervet hirtelen 73 milliárd forinttal támogatta meg a kabinet. 

Az elmúlt hónapokban a kormányok világszerte tetemes költségvetési költekezéssel reagáltak a koronavírus válságra, ebből a szempontból a magyar kabinet költekezése sem lenne kirívó. Ám hazai hatalmas költségvetési hiányt csak részben magyarázzák a válság miatti adókiesések és a védekezés költségei. Az előbbit 1200 milliárd forintra teszik a Kopint-Tárki kutatói – ennek fényében megdöbbentő, hogy az államháztartás hiánya Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint elérheti a GDP 7-9 százalékát – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, a cég legfrissebb jelentését bemutató sajtótájékoztatón. Az egészségügyi védekezés költségei a GDP 1-1,5 százalékára rúgnak. A magyar kormány az amúgy szigorú Európai Uniós költségvetési és államadósság szabályok felfüggesztését arra használta, hogy olyan célokra költsön - turisztikai fejlesztés, sportberuházások, egyházi- és határon túli támogatások – amelyeknek nincs semmi köze a válság kezeléséhez. Palócz Éva szerint rendkívül aggasztó, hogy a kormány költekezései miatt az államadósság a bruttó hazai termék, a GDP 80 százalékára emelkedik az idén a tavalyi 65 százalékról. Ennek nem kellett volna így történnie - teszi hozzá. A kormány ezer milliárd forintokat költ el a hozzá közel álló társadalmi csoportok megnyerésére, a baráti cégek „nagyon súlyos” támogatására, ezzel gyakorlatilag elherdálták a költségvetési forrásokat – mondta az elemző...

NYUNYÓ NÉNI HOL VAGY?

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.12.18.


Valami történt. Valami iszonyú, valami felemelő vagy köznapi, de valami mégis. Hiszen ma már tizedik napja nem láthatjuk Ceci nénnyét, aki pedig régóta oly kedves része lett életünknek. És nem tudhatjuk, mi van. Olyanok vagyunk, mint a rajzolt reklámban a Red Bulltól betépve szállongó télapó bamba rénszarvasai, akik félve bámulnak az ismeretlenbe magukra hagyatván, és egyikük kérdi: „És mi?”, míg a másik rákontrázik a kétségbe esés iszonyú hangján: „És velünk mi lesz?” – Így vagyunk mi is elhagyva és kétségek közé lökve a jéghideg, végtelen űrben, és kérdezzük, Nyunyó néni hol vagy, Ceci nénnye merre bujkálsz, és esdeklünk érdeklődve. De nem felel rá senki rá a távol, háborúba ájult Neriából.

Pedig mily szívesen hallgatnánk akár ezt: „Azt javasoljuk, a babákat ne vigyék le, az erkélyeken szellőztessék.” Vagy ezt: „Készítsünk bevásárlólistát. Ilyenkor nem fogunk bolyongani az üzletekben.” Ilyen bölcsességek nélkül az ember elveszik a világban, Domestost iszik, és elviszi őtet a rézfaszú bagoly. Ha most olybá tűnnék, hogy csipkelődök netán, akkor jó az érzet, mert a kerítéses pörformansz után, amikor Nyunyó néni odament riogatni, elveszítette a jogait az elnézésre. Hogy fölemlegetem a hiátust, az azért van, mert másoknak hiányzik, akik Isaurának is gyűjtöttek, és ők azok is, akik most megrónak erősen, hogy illetlen vagyok, pedig nem. Nyunyó néni a NER terméke, szimbóluma, a köznapi nagymama létet rég odahagyta, és fogaskerékké vált a bűnös gépezetben.

Így megjelenése is, mostani eltűnése is, és az, hogy nem lehet tudni róla semmit, nem egyéb, mint látlelet a NER-ről, vele pedig a viszonyunk nem harmonikus egyáltalán. Szóval Müller Cecília nem jelenik meg a képernyőn, s akinek hiányzik, azt a választ kapja, nem tök mindegy? Mert és ugyanis – így az indoklás – „Az országos tisztifőorvos tartózkodása a kameráktól nem befolyásolja a tájékoztatást, mivel Müller Cecília előadásában is ugyanazok az információk hangozhatnának csak el, legfeljebb az előadásmódja lenne más.” Kétségtelen, nincs, aki mondja nekünk, hogy „A gyerekek ne vigyek be a nyunyót az óvodába! A szülők csenjék el a gyerekek nyunyókáját.” Mint kitetszik, enélkül tombol a járvány, és elszabadult nyunyókák tartják rettegésben a falvakat, kietlen sorosista városokat...