2019. május 16., csütörtök

MEGINTETTE ORBÁNT A NÉMET BIZTOS, ÉS AZ ÚJ MERCEDES-GYÁRAT EMLEGETI - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE A KLUBRÁDIÓBAN.

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.05.16.


Épp új gyárat készül felhúzni az egyik legnagyobb német autógyártó Magyarországon, de több más nyugati cégnek is jelentős szerepe van a magyar gazdaságban. De. Ha Orbán Viktor miniszterelnök komolyan gondolja, és csatlakozik az európai szélsőjobbhoz, az hatással lesz a nyugati befektetők viselkedésére – erről beszélt Günther Oettinger uniós biztos egy német lapnak. Az amerikai Rolling Stone pedig Autokraták tavaszi virágzása címmel közölt cikket Orbán washingtoni látogatásáról. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.

Ha Orbán a szélsőjobb irányába kisodródik az uniós választások során, az eltávolítja a német befektetőket Magyarországtól – állította Günther Oettinger, az Európai Unió költségvetési biztosa a Reinische Postnak adott interjúban, amit a Der Standardtól kezdve számos mértékadó német nyelvű lap átvett. S erre épp akkor kerülhet sor, amikor a Mercedes Benz épp jelentős magyarországi gyártásbővítésre készül és más német, illetve francia ipari befektetők is mélyen beágyazódtak a magyar iparba.

Ugyanakkor Oettinger reméli, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő csak játékot űz a populizmusból, nem fog csatlakozni se Salvini, se Le Pen mozgalmához. Amúgy is kevés a hasonlóság köztük, Le Pen szét akarja verni az Uniót, Orbánnak azonban szüksége van az uniós piacra. Arra utaló jelek vannak, hogy Orbán Európa-párti bizottsági elnököt akar látni vezető poszton, ami egyben azt is jelzi, hogy Európa közepén jelölte ki magának a helyet. Másrészről Oettinger úgy véli, hogy az Európai Unió védelmet nyújt Trump elnökségével szemben. Ha mégiscsak bevezet Trump büntetővámokat, akkor a németek vissza fognak vágni, s majd azon veszi magát észre Trump, hogy kiszorult egy 510 milliós piacról. Jobb, ha háromszor átgondolja Trump mit tesz, mert a németek egyedül is meg fogják állni a helyüket...

BABAVÁRÓ

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2019.05.15.


Van a magyarországi kormányzatnak egy programja, amit az ellenzéki pártok – a DK kivételével megszavaztak. Ez az ún. babaváró program. A lényege, hogy július 1-től 10 millió forint kamatmentes hitelt kaphatnak azok a 18-40 év közötti feleségek, akik első gyermeküket szülik. Feltétel, hogy a gyermek házasságban szülessen, a pár legalább egyik tagjának legyen munkahelye (biztosítási jogviszonya) és mindketten büntetlen előéletűek legyenek. Amikor a házasságban megszületik a harmadik gyerek is, a kölcsön hátralévő részét elengedik.

Egy kérdés, hogy ez-e a legjobb ösztönző a minél több gyermek születésére, hiszen a rendelkezés – akár az összes többi ner-rendelet – egy elképzelt társadalmi állapotra vonatkozik, figyelembe se véve a valós viszonyokat. Emellett kizárólag az igen vékony, tehetős középosztályi rétegnek kedvez ismét – ahelyett, hogy segítene a középosztályi létben megkapaszkodni akaróknak. (Nekem ugyan a 10 milliós összeg is kérdéses: babakelengyére kicsit sok, otthonteremtéshez – még vidéki városban is – kevés.) De ez tudható évek óta, hiszen: mindenki annyit ér, amennyije van…

MTA-KUTATÓ: A TERVEZÉS HIÁNYA, A HELYI POLITIKA GYENGESÉGE ÉS A POSZTSZOCIALISTA FEUDÁLIS VISZONYOK MÉRGESÍTIK EL KONFLIKTUST A BULINEGYEDBEN

QUBIT
Szerző: OLT GERGELY
2019.05.16.


Nemrégiben megjelent a Qubiten egy turizmussal és a bulinegyeddel foglalkozó cikk. Az alapjául szolgáló, csak néhány kiemelt adatot tartalmazó MTA-sajtóközleményt kissé felületesen vagy kifejezetten ellenségesen értelmező reakciók miatt úgy éreztük, többet kell mondanunk a kutatásunkról. A közleményt feldolgozó cikkek abból a feltételezésből indultak ki, hogy nem tudunk többet, mint hogy a bulinegyben a turizmus és az éjszakai élet konfliktusokat okoz a látogatók és az ott lakók között, és ezért teljesen felesleges tudományra pazarolni az adófizetők pénzét. Ez a feltételezés természetesen téves.

Az egyetlen adóforintba sem kerülő hallgatói adatfelvételünk, amire az MTA-közlemény hivatkozott, csak kiegészítette a több mint tíz éve tartó terepmegfigyelésünket és interjús kutatásunkat. A módszertanilag korlátozott, de szisztematikus megfigyelés önmagában is érdekes eredményt hozott: cáfoltuk a mítoszt, ami szerint a bulinegyedbe érkező turisták egytől egyig kezelhetetlen brit futballhuligánok. Sokan közülük magas végzettségűek, és kulturális attrakciók is érdeklik őket. Ahhoz ugyanakkor, hogy ezeket elérjék, a jelenleginél látványosabb és tudatosabb turizmusmenedzsmentre lenne szüksége a városnak, ahogy ezt már korábban megállapítottuk. Barcelonában vagy Berlinben például a turizmus és kifejezetten a buliturizmus menedzsmentje fontos része a várospolitikának. De hogyan jutottunk a jelenlegi helyzetbe?

FORRADALMASÍTJÁK A VAK TANULÓK MATEMATIKA OKTATÁSÁT

ABCÚG BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2019.05.16.


Ma már minden technológiai feltétel adott, hogy a közoktatásban a látássérült diákok ugyanolyan szinten tanulhassák a matematikát, mint a látó társaik. A szükséges matematikai leírónyelv már régebb óta létezik, amit a képernyőolvasó programok már közel két éve fel is tudnak olvasni. Ez az újítás azonban még csak egyetemi szinten terjedt el, a közép és az általános iskolákban még gyakran felmentik a látássérült diákokat a természettudományos tárgyak alól. Ezen változtatna egy alapítvány, ami oktatóanyagot készített a leírónyelv használatához, és azt is sikerült kilobbiznia, hogy következő szeptembertől a tankönyvek akadálymentesítésekor már ezt a nyelvet használják. Mindez hosszabb távon nem csak a látássérült emberek oktatásában, hanem foglalkoztatásában is előrelépést jelenthet, hiszen új karrierlehetőségek nyílhatnak meg a vak emberek számára.

A képernyőolvasók nem ismerték fel a matematikai képleteket

"Törekednünk kell, hogy ugyanolyanok legyünk, mint a látó diáktársaink, ami nem fog teljesen sikerülni, mert csak nem jó a szemünk, de meg kell tennünk mindent a cél érdekében"

– mondja Velegi István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mérnökinformatikus hallgatója, akivel az egyetemre beszéltük meg a találkozót. Istvánnak nagy szüksége van a matematikai tanulmányaira, hiszen szakmájának elengedhetetlen része. Az alapokat a Vakok Általános Iskolájában sajátította el, ahol még pontírásban tanulta a matematikát. Később is nagy szerencséje volt, mert integrált oktatást is végző gimnáziumba járt, ahol “egy nagyon rendes” tanára utánajárt annak, hogyan kell a vak diákoknak ezt a tantárgyat oktatni.

A tanterembe érve meg is kérjük Istvánt, hogy tartson egy kis bemutatót a “matematikai trükkjeiről”, hogy megtudjuk, hogyan birkóznak meg a látássérült diákok a törtek, a négyzetre emelés és a gyökvonás olvashatóvá tételével. István félreteszi a fehér botját, majd szapora ujjakkal kezd dolgozni a billentyűzeten. A tízujjas gépelés nem okoz neki problémát, már egészen fiatalon elsajátította ezt a képességet. Nem használ egeret, billentyűparancsok segítségével navigál, miközben a képernyőolvasó felolvassa a kijelzőn megjelenő információkat. István kicsit lelassítja a felolvasás sebességét, neki már ráállt a füle a hadaró szintetizált beszédre, de mi egy kukkot sem értünk belőle...

A TUDÓS, AKI MILLIÁRDOKKAL HÚZTA LE A KASZINÓKAT

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: VILÁGI MÁTÉ
2019.05.16.


Mire megírtuk, hogy a titkos csel a kaszinók ellen az, ha be se megyünk, Richard Jarecki már régen maga mögött is hagyta a régi hobbiját, a kaszinók kifosztását. Az ötvenes évek egyik első számú kutatóorvosa felnőtt élete nagy részét vagy a műtő- vagy a rulettasztal mellett töltötte, és mindkettőnél kihasználta kitűnő megfigyelőképességét és analitikus gondolkodásmódját.

Jarecki 1931-ben született Németországban, zsidó családba. Mikor az egyre erősödő zsidóüldözés miatt már majdnem mindenüket elvesztették, az internálás elől az USA-ba, New Jerseybe menekültek. Az ifjú Richard már korán nagy örömöt lelt barátai kifosztásában römi vagy bridge közben, és később a szerencsejáték-szeretetével világszerte több mint kétmilliárd forintot nyert kaszinókban.

Valamikor a hatvanas évek elején rátalált a rulettre, és teljesen a megszállottjává vált, de szerencsére az ő története nem a klasszikus szerencsejáték-szenvedélyes lecsúszós sztori. Ahogy napokon át figyelte a kereket rájött, hogy míg a kártyákat és kockákat nap mint nap cserélik a kaszinókban, a rulettkerekek akár évtizedekig is használatban maradnak. Emiatt Jarecki nem osztotta azt az általános véleményt, hogy a kártyajátékokkal szemben a rulett pusztán szerencsén alapul.

MEG VOLT GYŐZŐDVE, HOGY IGENIS LE LEHET GYŐZNI A RULETTET.


Abból az egyszerű tényből indul ki, hogy bármilyen drágák is a rulettkerekek, így is csak gépek, úgyhogy idővel sérülnek, elhasználódnak. Az ilyen kopások, karcolások, vagy akár csak a talaj egyenetlensége is befolyásolhatja egy pörgetés kimenetelét, így néhány számon gyakrabban állhat meg a golyó, mint ha teljesen véletlenszerűen működne...

2 MILLIÁRDOS TAKARÉK-KÖLCSÖN KELLETT A HONVÉD MEGVÉTELÉHEZ

MFOR.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2019.05.16.


Május elején bejegyezték a cégkivonatba a Honvéd új tulajdonosát, aki hitelből is finanszírozta a focicsapat megvásárlását.

Április elején derült ki, hogy George F. Hemingway megválik a Budapest Honvéd fociklubtól, az új tulajdonos pedig mások mellett a fideszes kötődésű Bozó Zoltán érdekeltségébe tartozó MetALCOM-csoport egyik cége, a Reditus Equity Zrt.

Ám, mint az a cégnyilvántartásból kiderül, a Honvéd Futball Club Kft. közvetlen tulajdonosaként a Metalcom Sport Kft.-t jegyezték be, mely 100 százalékban a Reditus Equity leánycége. A 2017 nyarán 3 millió forintos jegyzett tőkével alapított cég fő tevékenységi köre üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, és csak technikai szereplőként, mint projektcég vett részt a felvásárlás folyamatában - tájékoztatta lapunkat a tulajdonos, Reditus Equity.

A tulajdonosváltás április 17-én történhetett meg a cégkivonat alapján, bejegyzésre pedig a napokban, május 9-én került sor...

KÖVÉR SZERINT AZ ÖRÖKBEFOGADÁS A PEDOFÍLIÁVAL AZONOS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.05.15.


Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, egy zuglói fórumon olyan állítást tett az örökbefogadásról és az örökbefogadó magyar állampolgárokról, amely felülmúlja minden korábbi botrányos kijelentését a kötéltől az aberrált baloldalon át, a háttérhatalom által háromdimenziós nyomtatóval legyártott és piacra dobott Macron elnökig.

Kövér azt állította, hogy az örökbefogadás a pedofíliával azonos, mert a gyerek mindkét esetben “tárgy, élvezeti cikk”, az önmegvalósítás és a kiteljesedés eszköze.

Kövér mindezt a homoszexuális magyar állampolgárokkal kapcsolatban fejtette ki, de az örökbefogadásról általánosságban állította azt, hogy erkölcsi értelemben a pedofíliával azonos. Akkor sem lenne sokkal jobb a helyzet, ha Kövér az örökbefogadást csak az azonos nemű párok esetében azonosítaná a pedofíliával, illetve tenne egyenlőségjelet erkölcsi értelemben az örökbefogadás és a pedofília között. Az Index híradása szerint az hangzott el, hogy a homoszexuálisok igénye arra, hogy örökbefogadhassanak szülők nélküli gyerekeket, erkölcsi értelemben olyan, mint a pedofília.

Kövér ezt mondta: “Semmi különbség nincs egy pedofil magatartása között, meg a között, aki ezt követeli. Mindkettő esetben a gyermek egy tárgy, egy élvezeti cikk, a kiteljesedés, az önmegvalósítás eszköze. Különböző okokból nem akarok gyereket, de igényt tartok rá, hogy más gyerekét jogom legyen felnevelni.” Ebben a gondolatmenetben Kövér az örökbefogadást a nemi orientációtól függetlenül úgy mutatja be, mint az “önmegvalósítás eszközét”. Egy örökbefogadó szülőnek a gyerek tárgy, a kiteljesedés eszköze.

Kövér nem tesz különbséget az örökbefogadás tekintetében szexuális identitások között, mert mi alapján feltételezné Kövér azt, hogy egy homoszexuális embernek az örökbefogadott gyerek “élvezeti cikk” (itt most tekintsünk el Kövér beteg aberrált áthallásaitól), míg egy heteroszexuális örökbefogadó szülő esetében a gyerek egy olyan elhagyott személy, akinek segítségre van szüksége, akiról gondoskodhat, és akivel a szeretetét megoszthatja. Mi alapján tesz Kövér különbséget a nemi identitás alapján ember és ember között?
...

AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB FÖLDESURA LETT MÉSZÁROS LŐRINC

G7
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2019.05.16.


Lezárult a Talentis Agro Zrt.-hez tartozó agrár- és élelmiszer-ipari cégek integrációja, a csoport csaknem 38 ezer hektáron gazdálkodik – egyebek mellett erről beszélt Csák Gyula vezérigazgató egy hete Hódmezővásárhelyen. Első hallásra talán nem túl érdekes mindez, agráriumra szakosodott oldalakon és a 24.hu-n kívül nem is számolt be róla más internetes médium. Egy fokkal érdekesebbé teszi a dolgot, hogy a csoport tulajdonosa nem más, mint az ország második leggazdagabb embere, Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc.

Igaz, az átszervezések nem számítanak ritkaságnak Mészáros gyorsan gyarapodó birodalmában, amit azonban megtudhattunk a bevezető mondatnak köszönhetően, az nem más, mint hogy immár

Mészáros Lőrinc Magyarország legnagyobb földesura, az ő érdekeltsége gazdálkodik ugyanis a legnagyobb területen.

Ez a cím hosszú időn keresztül Csányi Sándort illette meg, az OTP-vezér magánérdekeltségébe tartozó vállalkozások ugyanis 35 ezer hektáron gazdálkodnak. Általában számítás kérdése volt, hogy ki állt hozzá legközelebb. Ha Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségeit egybeszámolták, akkor ők, ha nem, akkor egy időben Leisztinger Tamás, akinek azonban mára nagyon megcsappantak a területei. Mészáros Lőrinc hozzájuk képest későn érkezőnek számít a nagygazdák világában, de – akárcsak más szektorokban – ezt bőven ellensúlyozta a szerzés gyorsasága.

Földbirtoklásról egyébként azért nem lehet beszélni, mert a törvények szerint idehaza egy magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek (jogi személyek) pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehet sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak, amelyet az ő és családtagjai saját birtokai ebben a nagyságrendben inkább csak kiegészítenek. Múlt héten Csák Gyula is beszélt arról, hogy a 38 ezer hektáron belül 30 ezer a szántóföld, és ennek java része bérelt terület. (A 38 ezer hektár Budapest területének nagyjából 70 százaléka, az országban 5,35 millió hektáron folyik mezőgazdasági termelés.)

Az ilyen értelemben vett birtoknagyságra 2015 előtt úgy volt a legegyszerűbb következtetni, hogy az egy agrárvállalati csoportnak egy évben folyósított uniós területalapú támogatások összegét elosztották az egy hektárra jutó összeggel. Abban az évben azonban új uniós támogatáselosztási rendszer lépett életbe, a több mint 1200 hektárt használó társaságok a küszöb fölött már nem kapnak területalapú támogatást. Sok egyéb módosítás is történt, és ezek összességében használhatatlanná tették a korábbi módszertant.

Tavaly nyáron céges honlapok, vállalati beszámolók és – ahol nem állt rendelkezésre más – sajtóhírek alapján gyűjtöttem össze a legnagyobb területeken gazdálkodó csoportokat. Abban a cikkben részletesen bemutattam Csányi Sándor, a Simicska-agrárcégeket akkor szinte teljes egészében átvevő Nyerges Zsolt, valamint az akkor még a harmadik helyen szerénykedő Mészáros-család mezőgazdasági érdekeltségeit...

LAKÁJSIVALKODÁS

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.05.16.


Ezt kivételesen tessék végigolvasni. És, ha lehet, meg is érteni. Ígérem, érthető lesz: de kicsit bonyolultabb, mint a Mosó Masa Mosodája. Úgyhogy kéretik egy picit odafigyelni. A kormánysajtó nagy bánatáról, hatalmas gyászáról lesz szó ugyanis, az ő elkeseredett háborújukról a Facebookkal és a tényekkel, szóval izgalmas a történet, de érteni kell, nincs mese:...

5,3 SZÁZALÉK - HÁT MÉG, HA KORRUPCIÓ SEM LENNE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2019.05.15.


Magyarországon nincs korrupció, hiszen ha ellopnák a pénzt, nem növekedne a gazdaság - szól az örök kormányzati hazugság. Márpedig 5,3 százalékkal nőtt a GDP - mennyivel nőtt volna, ha tényleg nem lenne korrupció?

A KSH legfrissebb adatai szerint 5,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság január és március között, 2018 első negyedévéhez képest. Ezt az impresszív adatot az sem homályosítja el, hogy az előző negyedévet csak 1,5 százalékkal múlta fölül a GDP - igaz, épp annyival, mint az EU átlag, de hát a propagandát is etetni kell, ezért az 5,3 százalékkal kezdődik most a roadshow.

Tökéletes pajzsa ez – a propaganda szempontjából – Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, meg a többi NER-rablólovag vagyonosodását firtató kérdésre. Hiszen – ahogy az állampárt korifeusai szoktak érvelni: ha korrupció lenne, ha a pénzt ellopnák, nem lenne gazdasági fejlődés. Minthogy van - és milyen látványos -, nem létezhet korrupció. Sőt, Lörke maga adja be a jachtra valót a GDP-be.

Kétségtelen, hogy az egszeri honpolgár, aki nemhogy 300, vagy 30 milliárdos vagyont, de 3 milliót sem nagyon látott még egyben, úgy képzeli a korrupciót, hogy jön Mészáros az otthonról hozott párnacihával, belegyömöszköli a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításáért kapott 750 milliárdot, majd platós IFA-val hazaviszi. Az aréna is csak azért kellett Felcsútra, hogy valahol elférjen a della.

Aztán amikor megújul a vasútvonal, azt lehet mondani: lám, nem lehetett elleopni a 750 milliárdot, különben miből épült volna?

A korrupció természetesen nem így működik az oligarchák szintjén - még akkor se, ha az orvost borítékokkal fizetjük le a jobb ellátásért. Sőt, itt épp fordítva van: egyáltalán nem biztos, hogy a megkent közbeszerzések végén a jobb szolgáltatás lesz a nyerő. Sőt.

Az intézményesített, állami korrupció nem borítékokkal működik, hanem telefonhívásokkal. “Bélukám, Lőrinc is indul a pályázaton.” Ennél többet nem kellett mondani az illetékesnek. Mára pedig megfordult a rendszer: “Lőrinc, ezen a pályázaton elindulsz.” És persze Lörke megépíti a kis- vagy nagyvasútat, a stadiont, az utat, a bármit. Ebben rendelkezésére állnak a megfelelő beszállítók, kavicsbányák, miegymások. Mert ma Magyarországon csak Mészáros tud építeni. Meg Tiborcz...

A „MAGYAR ÉS AZ OLASZ FASISZTÁKRÓL” IS VITATKOZTAK AZ UNIÓS CSÚCSJELÖLTEK

MAGYAR HANG
Szerző: ARATÓ LÁSZLÓ
2019.05.16.


Másfél órája volt az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó hat politikusnak arra, hogy hat témában kifejtsék véleményüket az úgynevezett csúcsjelölti vitában. Az Európai Parlament brüsszeli plenáris üléstermét hatalmas stúdiónak rendezték be a belga Nico Cué (Európai Baloldal), a német Ska Keller (Zöldek), a cseh Jan Zahradil (Konzervatívok és Reformerek), a dán Margrethe Vestager (Liberálisok), a német Manfred Weber (Európai Néppárt) és a holland Frans Timmermans (Szociáldemokraták) „összecsapására”. Közülük az lesz következő bizottság elnöke, akinek a legtöbb mandátumot nyeri el a pártcsaládja. Azonban a végső döntést majd a tagállamok hozzák meg, ők szavaznak róla, tehát elvileg lehetséges az is, hogy valaki más lesz a befutó. Azonban mivel az Európai Parlamentnek is meg kell szavazni az új elnököt, így akár a parlament is vétózhat, ha más lesz a tagállamok jelöltje.

A vitában komoly érdekütközésekre nem volt idő, bár a politikusok igyekeztek legnagyobb riválisaikon elhelyezni egy-két oldalvágást, de az este végig kulturált mederben zajlott. Erős szavak, kijelentések azonban így is elhangoztak. Nico Cué például azt mondta, hogy Európa a bankoké és a csalóké. Zahradil szerint olyan EU-ra van szükség, amit jobban decentralizálunk és a bizottságnak nem lenne szabad kioktatnia a tagállamokat. „Kevesebbet, de jobban” – így sűrítette mottóba a programját...

MIT TANULHATUNK AZ AMERIKAI BALOLDALTÓL?

MÉRCE
Szerző: MERKER IVÁN
2019.05.15.


Május elsején debütált a Netflixen a Knock Down the House, vagyis magyar fordításban kb. Döntsük le a házat című dokumentumfilm, amely négy amerikai nőt követ, akik a tavalyi félidős választásokat megelőző demokrata előválasztáson mérettetik meg magukat azért, hogy ők lehessenek a párt jelöltjei a lakóhelyükön. Hárman közülük a kongresszusi képviselőségre pályáznak, míg egy esetben a szenátori pozícióra. Egyikük sikerrel is jár.

A film kvázi-főszereplője és húzóneve Alexandria Ocasio-Cortez (becenevén AOC), a Demokrata Párt balszárnyának szupersztárja (és minden idők legfiatalabb kongresszusi képviselőnője), aki a szavazatok 57,5%-át megszerezve legyőzte Joe Crowley korábbi demokrata képviselőt a New York 14. választókörzet jelöltségéért zajló előválasztáson. Crowley a negyedik legmagasabb rangú demokrata volt a Kongresszusban, igazi politikai nagyhal. Mivel ebben a körzetben a demokraták általában 75 és 80% között szerepelnek (ami egyébként New Yorkban nem számít kimagaslóan jónak), így az előválasztás győztese gyakorlatilag automatikusan kongresszusi képviselő lett. (Végül AOC 78%-ot ért el a félidős választáson, a Working Families Party (Dolgozó Családok Pártja) jelöltjeként mégis elinduló Crowley pedig hatot – Ocasio-Cortez kétszer annyi szavazatot kapott, mint Crowley a négy évvel korábbi választáson.)

Nyilvánvaló, hogy AOC kiemelkedő tehetségű politikus, aki sokkal jobban kampányol, mint a másik három szereplő, és nem érthetetlen, hogy a vágásnál miért az országos hírű politikus került fókuszba az előválasztáson végül elbukó és lényegesen kevésbé ismert társai. Ugyanakkor szerintem a film egyik legnagyobb hibája, hogy AOC-t helyezi a középpontba, és míg neki megismerjük a családi hátterét, betekinthetünk a hétköznapjaiba (az egyik jelenetben pl. a barátja bevallja neki, hogy megette az összes fagyit otthon), addig ez a többieknél már kevésbé markáns elem.

Pedig a Missouriban induló Cori Bush, a nevadai Amy Vilela, vagy a nyugat-virginiai szenátori aspirációkkal bíró Paula Jean Swearengin mindhárman érdekes politikai személyiségek. Vilela például egy személyes tragédia (a lánya annak következtében halt meg 22 évesen, mert nem tudta, hogy van egészségbiztosítása, így nem látták el a kórházban) hatására kezdett politizálni, Bush körzetében van Ferguson városa, ahonnan elindult a Black Lives Matter mozgalom 2014-ben, Swearengin pedig a hegyeket letaroló szénbányászattól és fekete tüdőtől[1] sújtott bányászközösség tagjaként veszi fel a környezetet általánosságban és közvetlen közelében is leromboló széniparral a harcot. Őket mindenképp jobb lett volna jobban megismerni.

A film persze önmagában is nagyon érdekes, ahogy betekintést enged egy sikeres alulról jövő politikus hátterébe, és hogy milyen komoly munka kell ahhoz, hogy valaki eljusson egy manhattani étterem pincérségétől a Kongresszusig. Azonban komoly tanulságokkal is szolgálhat a magyar politikától a jelenleginél többet váró embereknek...

MÁR ANNYI BŰNÜK VAN, HOGY INKÁBB VETTEK MAGUKNAK NÉHÁNY EGYHÁZAT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2019.05.15.


Tárgy: Bűnbánat

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Távol állt tőlünk az irigység, sőt bennem lakozott a megnyugvás, hogy kend jól van ott, mert nincs itt, és az innen nézve már eleve csak jó lehet! Hiába, na! Nem látunk ki magunkból! Mondta a tata is; „mindenki el van a saját bajával”.

Meg azt is, hogy ez az urak érdeke. Azt hiszem úgy mondta, hogy „nagyonszakszerűen játsszák ki az embereket egymás ellen”. De ebben nem vagyok biztos, mert sok idegen szó közül halásztam ki ezt az értelmesnek tűnő mondatrészt, mikor egy szemüveges emberrel beszélgetett a buszon. Azt mondta a tata, hogy a bácsi szociológus, de nem adja a tudományát a kizsákmányolóknak. Inkább kétkezi munkás a megélhetésért. A sok idegen szó, meg a többszörösen összetett mondatok tömege kicsit sok volt nekem. Majd visszatérünk rá, ha okosabb leszek. Gondolom. De most fontosabb, mindennél fontosabb küldetésem van:

Én most nagy tisztelettel és még annál is nagyobb szeretettel megkövetem kendet. Egyénileg, meg családilag is. Bár az igazat megvallva kormány szinten kellene exkuzálni, de arra hiába vár! Nem fognak kendnek bűnbánó levelet írni, de még bűnbánó cédulát se vesznek. Már annyi bűnük van, hogy inkább vettek maguknak néhány egyházat. Ez hungarikum. Minden államban befogadott vallások vannak, csak nálunk vannak a pártállami célokra bevásárolt egyházak. Abban bíznak, hogy ha ipari méretekben imádkoztatják az alattvalókat értük/helyettük, akkor megússzák...

NAGYOT SZAKÍTOTTAK A BITCOINBA FEKTETŐK - ELŐRETÖRNEK A RIVÁLIS KRIPTOVALUTÁK IS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.05.16.


Másfél évi reménytelenség után ismét bizakodhatnak a bitcoin befektetői. Az árfolyam rövid idő alatt megduplázódott, akad elemző, aki hosszú távon már 500 ezer dollárt emleget. Azért ez még messze van, közben pedig előretörnek a rivális kriptovaluták is.

Nekilendült az utóbbi hetekben a bitcoin árfolyama. Vérmérséklettől függően nevezték naivnak, optimistának vagy kitartónak azokat, akik annak ellenére bíztak benne, hogy a bitcoin jegyzése 2017. végi csúcsa ellenére a legtöbb kereskedelmi platformon kevesebb, mint hatodára esett vissza, és számítógépes betörések sora is tépázta. Noha pezsgőbontásra talán még nincs okuk, könnyen lehet, hogy mégis bejöhet a számításuk, annak ellenére is, hogy nem csillapodik a kriptovaluták körüli vita.

A Bitfinexen január környékén még – a megszokott jelentős volatilitás mellett - 4000 dollár körül jegyezték a bitcoint, március végétől azonban nekilendült az árfolyam, és az elmúlt napokban már többször átlépte a 8000 dolláros szintet. Az ugyan most is ingadozásokkal kísért, összességében azonban szinte töretlen emelkedést még az is csak kissé zavarta meg, hogy május 7-én a sanghaji Binance bejelentette, hogy hackerek több mint 7000 bitcoint (mintegy 41 millió dollárt) loptak el, miután kikerülték a biztonsági ellenőrzéseket, hozzáfértek felhasználói kulcsokhoz, kétfaktoros hitelesítési kódokhoz és „potenciálisan más információkhoz”. A kereskedelmi platform ezután egy hétre felfüggesztette a kereskedelmet, a be- és a kifizetéseket, az újraindítás után azonban vezérigazgatója még figyelmeztetett: „lehetséges, hogy a hackerek továbbra is irányítanak bizonyos felhasználói fiókokat.” ...

IRÁNY A MENNYORSZÁG!


HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Gábor
2019.05.16.


Úgy utazunk ma el a Karib-tengerre, hogy közben maradunk az Európai Unión belül. Ez úgy lehetséges, hogy a Kis-Antillák részét képező Martinique jogilag Franciaországhoz tartozik, ennek minden előnyével (és gondolom, hátrányával is, de most mi koncentráljunk az előnyökre…). Emellett Gábornak hála átugrunk St. Lucia szigetére is, ami már kevésbé egyértelműen pozitív élmény – mindezt persze rengeteg fotóval illusztrálva.

„Ez az út teljesen máshogy jött össze, mint ahogy terveztem. Az alapkiindulás az volt, hogy amikor tavaly ilyenkor megjártam Nicaraguát és Costa Ricát, nagyfokú kedvet kaptam újabb kalandozásokhoz a térségben.

Mivel egyszer már jártam errefelé, konkrétan a szuper Trinidad és Tobagón, két éve pedig itt forgott vállalatunk, a chocoMe kakaóültetvényes-csokoládékészítős image videója Saint Lucia szigetén, ezért kézenfekvő volt, hogy ez legyen a következő úticél.

Mivel utóbbira elég borsos áron mérik mindig a repjegyet, valaki azt javasolta anno, hogy repüljünk el Párizsból Martinique-ra, onnan meg át hajóval Saint Lucia-ra, az úgy sokkal barátibb lesz.

Így is lett, csak épp minden fordítva sült el: Martinique-on öt napot töltöttünk, a másik szigeten pedig csak egyet, és nem egyedül utaztam, hanem a feleségemmel és két kisgyermekünkkel. Végül így is minden remekül sült el - bár azért nem egészen.

„Karib köntösbe csomagolt Francia-EU”: ez Martinique!

Martinique egy, a Kis-Antillák részét képező sziget a Karib-tengerben, jogi státuszát tekintve Franciaország egyik tengerentúli megyéje. Ez lényegében azt jelenti, hogy szinte ugyanazok a jogok illetik meg a helyieket, mint az anyaországban élőket, az euró a hivatalos fizetőeszköz, és még a teló és net roamingdíja is európai (tehát filléres tétel).

Területe kb. 1100 m2, lakossága mintegy 400,000 fő, és fura kijelenteni, de több mint 8000 km távolságban is az EU területén tartózkodunk. (Útlevél azért kell, a személyi nem elég.)

Viszont mindenki franciául beszél szinte csak, ezért nem árt, ha néhány szót megtanulsz franciául, mert alapvető dolgokat fogsz félreérteni...

EMLÉKBESZÉD BIBÓ ISTVÁN FELETT

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENEDI JÁNOS
2019.05.10.


...Az 1848-as forradalom leverését követte az a szociológiai átváltozás, hogy a Nyugat-Európa felé tájékozódó, szakszerű értelmiség helyét – írja Bibó – „felváltotta az úriember rétege. (...) A magyar – úriember-értelmiséget óriási megrázkódtatásként [érte] az 1919. évi proletárforradalom. Csak egy olyan réteg, amely a munkásság társadalmi fejlődésével és problémáival szemben tökéletes ismeretlenségbe élt, volt képes a proletárforradalmat egész egyszerűen Isten és haza ellen törő zsidók összeesküvésének felfogni és így megmagyarázni próbálni. Ebből a megrázkódtatásból született meg többek között az ellenforradalom s az a szerep, melyet ebben az ellenforradalomban a magyar értelmiség vitt. Az azonos félelmekben élő polgári elemekkel való összekapcsolódást fejezi ki az úriember új neve: keresztény középosztály.
*
Ilyen középosztályt igyekszik összetákolni a NER, s nemzetállami keretbe erőltetni és száműzni az 1988 és 1990 közötti rendszerváltás fő eredményét, a politikai szövetségen alapuló, demokratikus államot. A NER nemcsak pusztít – egyetemeket, tankönyveket, mi több, a Magyar Tudományos Akadémiát –, de alapít is, például a Magyarságkutató Intézetet. Bibó István nem helytelenítette ezt a tudományágat, de kritikai fenntartással élt. Az ősmagyar keleti orientációt célzó eredetkutatást ugyan puszta „köldöknézésnek” tartotta, de elkülönítette a kutatásra, tanításra méltatlan tárgyakat az arra alkalmasoktól. „Felkutathatjuk a magyar népi zenét, a népi játékokat, a népi viseleteket, a népi jogszokásokat: a kutatások eredményéből nem következik magától értetődően, hogy mindezeknek a fenntartása és ápolása egyben a magyar kultúra megújulását és megerősödését is jelenti. A tudomány szempontjából egy népdal épp olyan érdekes, mint egy ruhadarab, egy játék vagy egy jogszokás; a kultúra jövendője szempontjából esetleg kiderülhet, hogy a népdal értékes, a játék kevésbé, a viselet csak igen határozott korlátozásokkal, a jogszokás fennmaradása pedig egyenesen kártékony lehet. Minden eddigi ún. magyarságtudományi kutatásnak az volt a tehertétele, hogy ezt a két szempontot nem választotta mindig világosan széjjel. Ez egyrészt korrumpálta, hátsó gondolatokkal terhelte meg a tudományos kutatást, másrészt meghamisította a közösségi kulturális kérdések helyes látását, s igen kártékony érdekeket engedett érvényesülni »a parasztság ősi, romlatlan állapotában való megtartása« jegyében. (...) Ennek az egész problémának a félresiklása talán sehol sem fenyeget annyira, mint éppen Magyarországon. A tőlünk nyugatra élő közép-európai népek parasztsága ugyanis a polgárosodás bizonyos fokára eljutott, a Balkánon viszont a vékony uralkodó réteg uralmának megdőlése után a parasztság valóban a megújulás forrásává vált nem azzal, hogy a maga ősi zártságát őrizte, hanem oly módon, hogy értelmiség, munkásság és minden egyéb belőle nőtt ki…”...


TRUMP MEGPECSÉTELTE ORBÁN SORSÁT, HOGY IKERTESTVÉRÉNEK NEVEZTE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.05.15.


Annál valószínűleg nincs lejjebb, minthogy valaki Donald Trump legyen. Annál már csak egy valaki lehet lejjebb, aki lehetne nem Donald Trump, de mégis olyan, mint Donald Trump: ha Trump úgy érzi, mintha az ikertestvére lenne. David Cornstein amerikai nagykövet bácsi, aki Trump megbízottja ezen a poszton, és mindennek ellentéte, amit valaha Amerikának vagy amerikai értéknek neveztek a világon, azt mondta a washingtoni megbeszélésről, hogy Trump a találkozó után azt mondta Orbánnak: úgy érzi, mintha ikrek volnának. Trump ezt dicséretnek szánta, Orbán talán büszke rá, de ezzel morálisan kivégezte Orbánt.

Annak ellenére, hogy Trump igazat mondott. De Orbán tíz éve igyekezik elrejteni rasszista, fasiszta és szélsőjobboldali jellegét. Szijjártó még most is behívatja a nagyköveteket, Kovács körmöli a buta olvasói leveleit a világlapoknak, ha valaki Orbánt diktátorként mutatja be, antidemokratikusnak nevezi a rendszerét, és populista hazudozóként, szélsőséges politikusként beszél róla. Trump a megtestesítője a hazug populista szélsőjobboldali demagógoknak, maga a megtestesült ördög. Normális ember szidalomnak tekintené, ha valaki Trumphoz hasonlítaná. Demokratikus politikusnak ez a legnagyobb sértés, ami érheti a világon. De Orbán olyannyira elveszítette a morális kontrollját, hogy minden bizonnyal büszke is arra, hogy Trump az “ikertestvérének” mondja. Ami azt jelenti, hogy Orbán olyan, mint ő maga.

Nem szükséges részleteznünk, hogy Trump egyesíti magában az emberiség legaljasabb és legmocskosabb tulajdonságait. Mondhatnánk, hogy személyében az emberi nemet és annak teremtőjét csúfolja meg az ördög. Trump mindenben a tökéletes ellentéte az emberré lett Krisztusnak, és a világról mindent elmond, hogy ennélfogva Trump a magát legmodernebb keresztény mozgalomnak nevező hívők támogatását élvezi, amellyel az ördög bebizonyította Istennek, hogy az általa megváltott, üdvözült ember nem lett jobb semmivel, mert szabad akaratából a Sátánt választja. Most is Barabbásra szavaz. Nem véletlen, hogy Orbán is ebből a sátáni fajzatból való, így semmi meglepő nincs abban, hogy nemcsak “kereszténynek”, de “keresztényvédőnek” is nevezi magát. Ahogy Pál apostol mondja: “Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát. Nem meglepő tehát, hogy szolgái is az igazság szolgáinak adják ki magukat”. A két nagy “keresztény” szörnyeteg, Trump és Orbán, nem keresztény, hanem sátáni.

Trump az emberi romlottság, aljasság és gonoszság esszenciája. A nőket veri, a nőket úgy tekinti, mint akiknek csak el kell kapni a pináját, mert ennyire valók. Trump alacsonyabbrendű embereknek tartja a feketéket, a spanyolajkúakat, a mexikóiakat, nyíltan rasszista, fajgyűlölő. Trump az őt támogató evangelikál karizmatikus mozgalomhoz hasonlóan az izraeli szélsőjobb támogatója, de közben antiszemita. A választási kampánya végén egy olyan kampányfilmet mutatott be, ami egybegyűjtötte a neonáci antiszemita klisék és összeesküvéselméletek velejét. Trump az Orbánhoz hasonló sorosozásával előidézője volt a pittsburgh-i zsinagóga elleni keresztény, fehér felsőbbrendűséget hirdető terrortámadásnak, amely az Egyesült Államok történetének legnagyobb antiszemita terrortámadása volt. Az elkövető Trumpra és az általa mondott bevándorlásellenes szövegre hivatkozott, hogy azt a zsidók (értsd: Soros) szervezik. Ez a bizonyíték, hogy a sorosozás nyílt antiszemita uszítás...

HIÁBA ÁLLNAK VÉDETT TERÜLETEN AZ ORSZÁG LEGÖREGEBB FÁI, BÁRMIKOR GOND NÉLKÜL KIVÁGHATJÁK ŐKET


444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR, HALÁSZ JÚLIA
2019.05.15.


- Alig egy hete derült ki, hogy a Bükk-fennsík peremén kivágták Magyarország egyik legrégebbi erdejét.

- A nálunk ritkaságnak számító 180 éves bükkfák hiába álltak védett területen, az állami erdészet itt is ugyanúgy vágásos üzemmódban végezheti a fakitermelést.
- Vagyis összefüggő területeket csupaszítanak le, ahonnan ilyenkor teljesen eltűnik az élővilág.
- A magasból nézve pedig jól látszik, hogy nem egyedi esetről van szó, a nemzeti park területét ugyanilyen vágások szabdalják szét.
- Megkerestük a kivágott fákat, de megnéztünk egy természetes erdőt is, ahol a fák saját magukat szabályozzák.

ÉPÜL A FRADIVÁROS, FELÁRAS TERVEZÉSSEL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BONTA MIKLÓS
2019.05.16.


A 2022-es Európa-bajnokság hipercsarnokának tervezője – közbeszerzési pályázaton kívül – gigadíjra számíthat a költségvetésből.

Nettó 955 millió forintért tervezik meg a Szlovákiával közös rendezésű 2022. január 12-én kezdődő férfi kézilabda-Európa-bajnokság 22 ezer főt befogadó budapesti gigacsarnokát – derült ki abból a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Nonprofit Zrt.-vel kötött szerződésből, amelyről a 24.hu internetes portál számolt be. A nyertes a Középülettervező Zrt. lett. Mivel a multifunkciós csarnok építését – a Népliget szomszédságában, a buszpályaudvar mellett, az egykori laktanya (katonai főiskola) helyén – a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektté nyilvánította, a megbízást a cég meghívásos-tárgyalásos eljárásban kapta meg. Bár Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos április elején még pályázatról és legolcsóbb ajánlatról beszélt, a kabinet a szabályos közbeszerzési eljárás lefolytatását azzal hárította el, hogy így gyorsabb lehet az előkészítés, mert hamarább beszerezhetők a szükséges hatósági engedélyek, ami meggyorsíthatja az előkészítést. 

A Papp László Sportaréna befogadóképességénél csaknem kétszerte nagyobb csarnok építési költségét 15 milliárd forintra becsülik. (A létesítmény csak később kap nevet, feltehetően a szponzorét.) A tervezett beruházási költségekhez képest a tervezés díjazását számos szakember eltúlzottnak tartja. 

Egy 2013-es kormányrendelet-tervezet szerint egy építmény tervezésének a becsült kivitelezési költség százalékában kell meghatározni. A 40 és 100 millió forint közötti kivitelezési költségnél a legalacsonyabb díj 5,9, míg a legmagasabb 9,6 százalék. Ahogyan emelkedik a kivitelezési költség, úgy csökkennek a szorzók. Esetünkben – 15 milliárd forintos becsült beruházási költséggel számolva – a végül el nem fogadott kormányrendelet 3-4,7 százalékos sávba helyezi az elfogadható tervezési díjat. Ha az épület kivitelezési értéke elérné a 20 milliárd forintot, a legalacsonyabb tervezési díja már csak 2,5, míg a legmagasabb 4 százalék lenne. A legalacsonyabb és a legmagasabb díjakat az építménytípus szerint felfelé, illetve lefelé is el lehet téríteni, mert más egy lóistálló felhúzása, illetve például a Zeneakadémia felújítása – érzékeltette egy építész. A bonyolult építkezéseknél a 1,2-szeres, az egyszerűbbeknél 0,8 szorzót alkalmazhatnak. A tervező és a megbízója végül az így kiszámított legalacsonyabb és legmagasabb tervezési díj között alkudhat meg...

MEGFOGTA AZ ISTEN LÁNYÁT, HOGYAN LETT TIBORCZ A LEGFIATALABB LEGGAZDAGABB?

HVG
Szerző: OROSZI BABETT
2019.05.16.


Simicskától a körözött szaúdi milliárdoson keresztül az adófizetőkig bezárólag sokak segítségérére rászorult a kormányfő saját lábán álló leányának férje, Tiborcz István, aki tíz év alatt az ország legfiatalabb milliárdosává nőtte ki magát. Ezt a tíz év alatt bejárt pályát követi végig az e heti HVG.

Idén is megjelent A 100 leggazdagabb című kiadvány, amely szerint Csányi Sándor 360 milliárd forintjával továbbra is a legvagyonosabb magyarnak számít. Tiborcz Istvánnak is van már 35 milliárdja.

Az idei 100-as listára öt új név került fel, közülük a legelőkelőbb pozíciót a 33 éves Tiborcz István érte el. A kormányfő veje ingatlanfejlesztéseinek köszönhetően 35 milliárd forintos vagyonával a 32. helyet foglalta el. De nemcsak itt lépett előre, a kiadványban megjelent Befolyás-barométer listáján is már a 22. helyet foglalja el. Ez azt jelenti, hogy a kiadvány szerkesztői szerint ő a 22. legbefolyásosabb magyar.

Csabdit és az ottani Tiborcz-tanyát alig néhány kilométer választja el a sok szempontból az ország közepének számító Felcsúttól. Ezen a kies, lankás tájon indult Tiborcz István mesébe illő meggazdagodásának története 2009-ben – idézi fel a kezdeteket a HVG. Ebben az évben hozta létre az akkor még csak 23 éves Tiborcz, valamint barátja, Erdei Bálint az ES Holding nevű céget, amelyből később megalakult a sokak számára sokkal ismerősebben csengő névvel bíró Elios Zrt.

Az ES Holding 2009-ben még szerénynek mondható, mindössze 8,4 millió forgalomról számolhatott be, igaz, már azon is 2 millió forintos nyereséget ért el. Tiborcz István ebben az időben már Orbán Viktor lányával járt, kapcsolatuk a második évbe lépett. A következő év (a következő tízhez hasonlóan) álomszerűen alakult. A hetilap évről évre, cégről cégre, üzletágról üzletágra követi Tiborcz István felemelkedésének, kapcsolati hálója erősítésének, gazdagodásának legfontosabb állomásait, a pufidzsekitől a Louis Vuitton táskákig és a G-osztályos Mercedes terepjárókig. Részletek, idővonal és felejthetetlen élményeket megörökítő fotók a HVG e heti számában...

ITT OLVASHATÓ

KATASZTROFÁLIS A ROMLÁS, A LEGJOBB DIÁKOK IS MEGSZENVEDIK

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2019.05.15.


A magyar közoktatásban zajló privatizáció és annak hatásai – ez a címe a hamarosan megjelenő tanulmánynak, melyet Ercse Kriszta és Radó Péter oktatáskutatók jegyeznek. Ők voltak Pikó András vendégei a Reggeli személyben, ahol többek közt arról beszéltek, az egyházi iskolák kiemelt állami támogatása csak mélyíti a társadalmi szakadékokat, miközben brutálisan romlik a diákok tanulási eredménye. Ma a magyar iskolásoknak már csak 2-5 százaléka képes a fejlett országokban élő diákok színvonalán teljesíteni.

Bár az elmúlt évtizedben főleg a központosítás és államosítás jellemezték a magyar közoktatást; ezzel párhuzamosan egy ellentétes folyamat is megfigyelhető. Az egyházi iskolák utóbbi időben megfigyelhető előretörése bizonyos értelemben privatizációnak nevezhető, hiszen a közösségi tulajdon a központi kormányzatól vagy az önkormányzattól magánintézményekhez kerül – az egyház is ilyen, mivel nem közintézmény.

A két oktatáskutató által jegyzett tanulmány bemutatja az egyházi iskolahálózat térnyerését, ami tehát egyértelműen privatizációs folyamatnak tekinthető: amekkora mértékben nőtt az egyházi intézményrendszer aránya, úgy csökkent a közösségi tulajdonban lévő iskolahálózaté. Ez már az egész rendszer működésére hatással van, Magyarországon ma 15 százalék fölött van a magániskolák aránya a közoktatásban.

Az eltolódás mögött a kormányzat intézkedései állnak, a hatalom politikai legitimitási okokból, illetve ideológiai megfontolásból támogatja a keresztény-nemzeti nevelést. A szülők azonban nem ideológiai okok miatt keresik az ilyen intézményeket, az iskolaválasztási döntéseknek nem a világnézeti elkötelezettség a fő hajtómotorja. Azaz nem egy létező igényt elégít ki a kormány, hanem létrehoz egy olyan helyzetet, ahol a szülők inkább választják az egyházi fenntartású iskolákat, mert ott kevésbé érvényesülnek az állami közoktatás hibái, melyek mögött részben az alulfinanszírozottság áll.

Az egyházi iskolák azon túl, hogy normatív alapon állami támogatást kapnak működésükhöz, mindenféle más csatornákon keresztül egyéb forrásokból is hozzáférnek. Ezzel szemben az állami iskolák nagyjából negyedannyi működési támogatással gazdálkodhatnak, a nem egyházi magániskolák pedig egyáltalán nem kapnak működési támogatást. Azaz a finanszírozási rendszer negatív ösztönzőkkel operálva az egyházi iskolahálózatot hatalmas előnyben részesíti, míg a szegény gyerekek tehetséggondozásával, a mélyszegénységben élő diákok oktatásával foglalkozó intézmények komoly anyagi gondokkal küzdenek – az ő esetükben a szülők támogatására sem nagyon lehet számítani...

LESZ EURÓPAI NYUGDÍJ ÉS MINIMÁLBÉR, VAGY LUFI AZ EGÉSZ?

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.05.16.


Európa országaiban a legnagyobb a társadalmi egyenlőség, mégis egyre többet hallani arról Brüsszelben is, hogy ha nem épül ki a szociális pillére az Európai Uniónak, akkor sosem teljesedik ki az egységes Európa ötlete, és a jövedelmi különbségek a populista pártok felé terelik a szavazókat. Ezt nemcsak a politikusok, hanem a magyar választók is így gondolják. Abban a közvélemény-kutatásban, amelyet a 24.hu megbízásából készített április második felében a Závecz Research,

a válaszadók 71 százaléka úgy válaszolt, jó lenne, ha szociális kérdésekben is lenne hatása az EU-nak, például közös minimálbért vagy közös minimálnyugdíjat határozna meg.

Ráadásul ez egy olyan kérdés, amelyben életkori vagy lakóhelyi alapon, sőt iskolai végzettség szerint sincs igazán jelentős különbség a magyarok között. A pártpreferencia már meghatározóbb, de még a Fidesz-szavazók 57 százaléka is helyeselné az európai minimálbér és -nyugdíj bevezetését, míg a pártnélküliek 78, az ellenzéki szimpatizánsok 89 százaléka támogatja az ötletet...

„AHOL TÚL SOK A RÉSZLET, OTT HIÁNYÉRZETEM TÁMAD” – INTERJÚ A LIBRI-DÍJAS SZVOREN EDINÁVAL

HVG ONLINE
Szerző: BALLA ISTVÁN
2019.05.16.


Nem szeretne tükröt tartani a társadalomnak, de bízik abban, hogy írásai a mai viszonyokról szólnak, akkor is ha nincs bennük aktuálpolitika, dátumok, azonosítható emberek – vallja a Verseim című kötetéért Libri Irodalmi Díjjal kitüntetett Szvoren Edina sajátos, elhallgatásokra, titkora épülő írásairól. A szerdán kitüntetett novellista szerint a másik ember iránti közönyünk az életképességünk egyik záloga.

hvg.hu: Rakovszky Zsuzsa, Jászberényi Sándor és Tompa Andrea után ön kapta meg negyedikként a szakmai zsűritől a Libri Irodalmi Díjat. Mennyire tartja fontosnak az ilyen elismeréseket?

Szvoren Edina: Egy díjnak, főleg, ha erős a marketingje, nagyon nagy a felhajtóereje. De azt is tudom, egy díj annyit jelent, hogy néhány ember most az én könyvemet tartotta érdemesnek kiemelni más, egyébként nehezen összehasonlítható kötetek közül.

hvg.hu: A kötet címe az, hogy Verseim, miközben abban 13 novella olvasható. Nem megtévesztő ez a címválasztás?

Sz. E.: Volt ehhez egy tematikus dobbantóm, hiszen jó pár írás szereplői irkálnak valamit, versekről beszélnek, vagy valamilyen alkotási folyamatban vannak. Minden előzetes elhatározás nélkül egyre több ilyen írásom születetett...

A FIDESZ NEM KÉNYEZTETTE EL A VÁLASZTÓIT – SZÁJER JÓZSEF: AZ ÁLLAM NEM HISZ ISTENBEN

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2019.05.16.


A Fidesz egyre távolabb sodródik a Néppárttól, már nyíltan a kereszténydemokrata pártszövetség ellen kampányol. A végső szakítást azonban mindkét fél halogatja: az EP-választások eredményétől teszik függővé. Orbán Viktor – miközben Heinz-Christian Strachéval, az Osztrák Szabadságpárt vezetőjével Budapesten pecsételte meg a „nemzetvédők” barátságát – kihátrált Manfred Weber csúcsjelölt mögül, alkalmatlannak nevezve őt arra, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen. A válasz nem sokáig késett, Joseph Daul, a kereszténydemokrata pártszövetség elnöke kijelentette: ha Orbán Viktor tovább becsmérli az Európai Uniót, akkor a Néppárt kidobja, vagy ő maga lép ki. Ebben a kiélezett helyzetben adott interjút a 168 Órának Szájer József, aki a Fidesz tagságának felfüggesztése ellenére továbbra is a Néppárt jogalkotásért felelős alelnöke. Szájer a napokban mutatta be „Ne bántsd a magyart!” című könyvét, amelyben javaslatokat tesz az unió reformjára.

- Lehetséges-e még egyáltalán, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja maradjon?

- Igen, egyelőre még nyitott kérdés, hogy mi történik a választások után. A Fidesz azonban mindenképpen fontos eleme marad az európai pártstruktúrának, akkor is, ha az most óriási változáson megy át, ha várható, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban, években jelentős pártpolitikai átrendeződés tanúi leszünk. A jelenlegi viszonyok között azonban azzal számolunk, hogy bár a Néppárt összezsugorodott, bár súlyos belső viták szabdalják, de nélküle sokkal nehezebb lenne elérni céljainkat. Beszéljünk akár a nemzetek Európájának megerősítéséről, akár a keresztény hagyományokhoz való visszakapcsolódásról, akár a számunkra kitüntetetten fontos bevándorlásról, a Néppárt még ma is kulcsszereplő. Mi úgy tekintünk erre a pártszövetségre, mint amely megnyerhető a nézeteink számára, és ezért nem írtuk le. Az elmúlt hónapok konfliktusait nem mi kerestük, legalábbis nem akartuk, hogy a viták pártpolitikai jelleget öltsenek. Ez a szövetség változatlanul stratégiánk fontos eleme, és érdemes szem előtt tartani: a Néppárt csak másodlagosan ideológiai párt, valójában egy „powerhouse”, olyan hatalmi mechanizmus, amely Európa ma még legfontosabb pártjai együttműködésének terepe. Pontosan ezért jelenik meg benne a mai Európát jellemző összes válságtünet is...

AGYMOSÓ MASA AGYMOSODÁJA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.05.26.


A Futrinka utca végében a Vakegér kocsma és Szorgos Hörcsög ABC között volt található Agymosó Masa néni mosodája, amely az Agypatyolat nevet viselte már mosómedvék nemzedéke óta. Ott nyikorgott a szélben a cégér, amely egy agy volt, amint Masa néni épp gyökérkefével súrolja, és csupa hab minden.

Jól ment a bolt mostanában, amióta a Fiatal Denevérek Szakszervezete vette át a hatalmat a Futrinka utcában, és az elejét meg a végét drótkerítéssel zárta le, hogy mindenféle turbános alakok, egerek, hangyák és katicabogarak be ne tehessék a lábukat. Ott éheztették őket a sarkon, kiguvadt a szemük, ahogyan a fődenevérek púpos kosarakkal cipelték a kaját a Szorgos Hörcsögből, és a képükbe vigyorogtak.

Az aldenevérek viszont házról házra jártak az utcában, begyűjtötték a lakók agyait, kis zacskóba tették, és vitték Masa nénihez. A szerencsétlenek, akik az agyukat mosásba adták, illetve elvették tőlük, ha akarták, ha nem, zombik lettek a tisztítás idejére, de, s ez volt a borzasztóbb, a visszakapott agyukkal sem lettek különbek. Kiveszett belőlük az élet, csak a hypóval elegyes Coccolino szagú fejük emlékeztetett arra, hogy valaha gondolkodtak is, de most már nem.

Egy nagymosás ugyanis felért egy lobotómiával, nemcsak kipucolta az agyakat Masa néni, hanem ki is vasalta simára és élire, mint a Berki heréit. Akinek így kezelték az agyát, olyan is lett, mint a kopasz celeb, és ők voltak többen. A fél Futrinka utca gyúrt, az izmait mutogatta, futballozott, hogy egymás talpára léptek. Néhány szemüveges hangya járkált csak könyvvel a hóna alatt, de aztán már ők sem, ki sem léptek az utcára, félvén, hogy a hypo-Coccolino kombós tömeg eltapossa őket.

Ilyen volt az élet az utcában. Most is egy denevér érkezett – fődenevér lehetett, mert huszárkabócák óvták karddal meg sisakkal -, kezében egy zacskó aggyal. Nagy bajusza volt ennek a denevérnek, fehér-boglyas, lóbálta a zacskó agyat, és köszönés nélkül verte a mosoda pultját, hogy szolgálják ki őt, de most rögtön. Így volt szokva...