2020. március 29., vasárnap

RÁADÁS: NEKED ÍROM A DALT #NEKEDENEKELEK

NEKED ÉNEKELEK
Szerző: PRESSZER GÁBOR
2020.03.28.



A miénk a hála szava: köszönjük!
Köszönjük a munkát mindazoknak, akik
ma gyógyítanak, beteget ápolnak,
tanítanak, a kereskedelemben dolgoznak,
vezetnek, embert, árut és csomagot
szállítanak, akik őrzik a rendet és
vigyáznak ránk, akik tájékoztatnak, és akik
most értünk tesznek, talpon vannak… Mi a
legtöbbet azzal segítünk, hogy otthon
maradunk, és a zene hídjával kötünk
össze mindenkit, aki velünk együtt
segítene.
--- NEKED ÍROM A DALT ---
Zene - Szöveg : Presser Gábor Az előadók: Karácsony James, Pátkai Rozina, Kontor Tamás, Sztevanovity Zorán, Varga Livius, Heincz Gábor Biga, Dorozsmai Blanka, Dér Heni, Péter Szabó Szilvia, Dallos Bogi, Puskás Peti, Nagy Sándor, Csemer Boglárka Boggie, Veréb Tamás, Nági, Sipos Péter, Sipos Tamás, Fehérvári Gábor Alfréd Freddie, Tompos Kátya, Veres Mónika Nika, Bereczki Zoltán, Kökény Attila, Horváth Boldi, Pál Dénes, Molnár Tamás, Ember Márk, Lola, Cserpes Laura, Peter Sramek, Gömöri András Máté, Oláh Gergő, Csobot Adél, Völgyesi Gabi, Kocsis Tibor, Wolf Kati, Tóth Gabi, Tóth Vera, Balanyi Szilárd, Polyák Lilla, Pély Barna, Nagy Betti, Horváth Charlie és Presser Gábor

ITT NÉZHETŐ MEG


RÁADÁS: ISKOLATÉVÉ: AZ ELSŐ 5 ÓRA EGYBEN

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.03.29.


A koronavírus járvány miatt a magyar iskolák is távtanulásra tértek át. Ez a helyzet új a tanároknak, új a diákoknak. Ki kell tapasztalni a lehetőségeket, és mint tudjuk, minden rosszban van valami jó: most felgyorsulhat a magyar oktatás digitális átállása

Ez a kísérletezgetés talán csak azoknak nem jön be igazán, akiknél nagy a tét: májusban vagy valamikor később érettségizniük és felvételizniük kell. Felkértünk ezért három kiváló tanárt, hogy matematikából, magyarból és történelemből ők is segítsék a középiskolások felkészülését. Egy hete indult el az Index Iskolatévé Repárszky Ildikóval és Kovács Péterrel, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanáraival, valamint Csapodi Csabával, az ELTE oktatójával.

Itt most egyben megtalálja mindenki az első 5 órát, de az előadások folyamatosan kerülnek fel a Youtube-ra is. A cikk végén ott lesz a következő hét órarendje. Mindenkinek jó felkészülést kívánunk.

Ezek az órák nemcsak az érettségizőknek hasznosak, 9-12. évfolyamig bárki megnézheti őket. Titokban még a szülők is belekukkanthatnak, ha szeretnék behozni a lemaradásaikat...

RÁADÁS: MARADJ OTTHON, ÉS NÉZD MEG BRÓDY JÁNOS TELJES KONCERTFELVÉTELÉT 2016-BÓL, A BUDAPEST ARÉNÁBÓL!

LÁNGOLÓ GITÁROK BLOG
Szerző: LÁNGOLÓ GITÁROK
2020.03.28.



  A Melody Produkció a GrundRecords   
  gondozásában elérhetővé teszi Bródy 
  János 70 című 2016. április 9-i 
  Arénakoncertjének teljes felvételét. 
  Maradjunk otthon és éljük át újra a koncert 
  hangulatát! Bő két órányi videó a hajtás 
  után!

  ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ



VESZÉLYESSÉGI PÓTLÉKOT AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKNAK, INGYENES PARKOLÁST MINDENKINEK

G7.HU
Szerző: RESZEGI LÁSZLÓ
2020.03.29.


...Az egészségügyi dolgozókkal mindannyian szolidárisak vagyunk, tudunk tapsolni, a főpolgármester ki tudja világítani a Lánchidat. A taxisok ingyen viszik haza a műszak után a kórházi dolgozókat, a vendéglős ételt szállít a kórházba. Tiszteletreméltó!

Azért jó lenne, ha ennél többet tennénk. Erre tett is az ellenzék egyik képviselője javaslatot. Mindegy, hogy ki kezdeményezte, lépni kellene. A kormány tud lépni, a kritikus helyzetbe került ágazatok esetében meg is tette. Elengedett adókat, járulékokat, aminek következtében ezen ágazatok megmaradt dolgozói nettó akár még többet is kereshetnek, mint előtte.

Miért nem lépünk az egészségügyi dolgozók esetében is? Korábban a veszélyes munkahelyeken – például a vegyiparban és a gyógyszeriparban – 40 százalékos veszélyességi pótlékot fizettünk. Az egészségügy dolgozói a fronton, a leginkább veszélyeztetett helyeken vannak. Jó lenne, ha nem a napi gondok, a számlák kifizetése foglalkoztatná az ápolókat. A statisztika alapján az elmúlt években nőtt a humán- egészségügyi, szociális ellátás szektor bérszintje is, de még mindig elmarad az országos átlagtól. A kritikus helyeken dolgozó nővérek, ápolók valós jövedelmét el is fedi az átlag, mára igazából ők váltak a nemzet napszámosaivá.

Adjuk meg nekik minimum ezt a 40 százalékos veszélyességi pótlékot a járvány idejére, és legyen meg az elhatározásunk arra, hogy a járvány után helyének és jelentőségének megfelelően kezeljük az egészségügyet.

Válsághelyzetben különösen fontos, hogy jó döntéseket hozzunk. A jó döntés mindannyiunk sikere, s nem a javaslattevő kizárólagos érdeme...

SIMA FELES TÖRVÉNNYEL IS MEGSZAVAZHATTA VOLNA AZ ORSZÁGGYŰLÉS A FELHATALMAZÁST

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: BÁNYAI GYÖRGY
2020.03.29.


Orbán Viktor azt mondta hétfőn a parlamentben – nem sokan figyeltek fel rá –, hogy az országgyűlés egyszerű többséggel is megszavazhatná a felhatalmazási törvényt. Akkor miért, mihez kellett (volna) a négyötödös támogatottság? Ellenzéki oldalon többen csalafintaságot feltételeznek.

A veszélyhelyzet kihirdetése az Alaptörvénybe foglalt lehetőség a különleges jogrendek közé sorolva. Ezen kívül van rendkívüli állapot, szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, a váratlan támadás – ezek valamilyen erőszakos, fegyveres cselekményhez vagy annak fenyegető esélyéhez kapcsolódnak. A veszélyhelyzet az „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében” teendő intézkedésekhez ad a szokásosnál tágabb teret a kormánynak. Az alaptörvény egyszersmind megengedi a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdessen ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket tegyen. Sőt nem egyszerűen rendkívülieket, hanem jogrenden kívülieket is: „rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet”. Tizenöt napig, „kivéve, ha „a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja”.

Ehhez, a tizenöt napon túli felhatalmazáshoz szükséges a sokat emlegetett – elterjedt formulával élve – felhatalmazási törvény. Ez nem kapta meg a héten a zöld jelzést az ellenzéktől. Csakhogy pusztán a felhatalmazáshoz eleve nem is lett volna szükség az ellenzékre, mert ahhoz bőven elegendőek a kormányoldal voksai.

A miniszterelnök meg is pendítette a témáról szóló hétfői napirend előtti vita során: „Egyszerű többséggel lehet ezeket a döntéseket meghozni.” Hozzátette, ez megvan kormányoldalon, sőt a „kétharmados” is...

AUSZTRIA VAGY BULGÁRIA? EZEKBEN A NAPOKBAN DŐL EL MAGYARORSZÁG SORSA

PORTFOLIO
Szerző: HORNYÁK JÓZSEF
2020.03.29.


A koronavírus-járvány miatt nem csak az országok egészségügyi rendszerei kerülnek nehéz helyzetbe, hanem a járvány visszaszorításának érdekében meghozott korlátozások miatt a gazdaságok is. Sokan – még a takarékoskodásról híres Németország is – gigantikus állami mentőcsomagokkal igyekeznek megóvni a vállalatok épségét és a munkahelyeket, hogy gyorsan kilábaljanak, vagyis V-alakú visszapattanásban reménykedhessenek. Vannak országok, ahol az átfogó mentőcsomagok késlekednek, így elhúzódhat és mélyebb lehet a recesszió, leépülhetnek a termelőkapacitások, ezekben az országokban egyre nagyobb esélye van az L-alakú válságnak. A rossz hír az, hogy ma még az utóbbiak közé tartozik Magyarország is. A jó hír viszont az, hogy ez a helyzet egyetlen pillanat alatt megváltozhatna.

Már most lépnie kellene a [magyar] kormánynak, be kéne vezetni a németek csodafegyverét, a Kurzarbeitot, azaz az állam vegye át a bajba került cégek bérfizetésének egy részét.

Március közepén mondta ezt az egyik magyar nagybank vezető közgazdásza, aki azonnali, komplex válságkezelő intézkedéseket szorgalmazott, hiszen már akkor látható volt, hogy a magyar gazdaság jelentős visszaesést szenvedhet el a koronavírus-járvány hatásai miatt.

Az elemzőházak, bankok, nemzetközi szervezetek előrejelzési azóta szinte napról napra romlottak a világgazdaság, az Európai Unió, és benne Magyarország gazdasági teljesítményére vonatkozóan. Amíg március elején még 2-3%-os GDP-növekedésben is lehetett reménykedni, addig mostanra ugyanekkora visszaesést jósolnak a legtöbben. De már megjelentek olyan előrejelzések is, amelyek szerint a magyar gazdaság nagyobb recessziót fog elszenvedni idén, mint a világgazdasági válság időszakában...

FORINT, TE OLCSÓ! – A PÉNZÜNK VÉDTELEN A VILÁGGAZDASÁG VIHARAIBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: MIKLÓSI ZSIGMOND
2020.03.29.


A forint az elmúlt héten megjárta a poklok poklát, s amikor a bankközi piacról a devizakereskedők azt jelentették, hogy az euró árfolyama éppen csak egy hajszállal a 360 forintos szint alatt megállt, az elemzők felsóhajtottak: stabilizálódott a magyar fizetőeszköz. Azonban megkönnyebbülésre semmi okuk nem volt, megszólalt a miniszterelnök, és a 360 forintot máris elérte a kurzus. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint eddig már annyiszor, csendben maradt, ami annak a biztos jele volt, hogy nem törődik a legfontosabb feladatával: a forint stabilitásának megőrzésével.

Az MNB egyértelmű jelét adta annak, hogy számára az a megnyugtató, ha gyengül a forint. Csak emlékeztetőül: egy esztendővel ezelőtt még 312-313 forintos volt a kurzus, ilyen mértékű zuhanást még az új típusú koronavírus megjelenése és a magyar gazdaság teljesítményének várható visszaesése sem indokolt. A hazai közgazdászok egy része osztja a jegybanknak azt az álláspontját, hogy a forint védelmében nincs szükség beavatkozásra, de korántsem azért, mert a gazdaságnak érdekében állna a magyar deviza rohamos elértéktelenedése; ennek sokkal racionálisabb okai vannak. Egyrészt az MNB Monetáris Tanácsát 2013 márciusa óta vezető Matolcsy György, a jegybank elnöke elszabotálja Magyarországnak azt a kötelezettségét, hogy hazánkban bevezetjük az eurót, amelyet 2004 májusában vállaltunk, amikor felvételt nyertünk az Európai Unióba. Ezért kötelező a kormánynak évről évre beszámolnia Brüsszelnek, hogy a felvételhez szükséges maastrichti követelményeket – az úgynevezett konvergenciaprogram végrehajtása révén – miképpen teljesítjük. Azonban a jelenlegi kormány még a csatlakozás céldátumát sem tűzte ki. Az elmúlt években – köszönhetően az uniós támogatásoknak – volt olyan esztendő, amikor beléphettünk volna az euróövezet előszobájába. Ha Magyarországon már az európai pénzt használnák, akkor a mostani nehéz időkben a forint árfolyamának szabadesésszerű elértéktelenedésétől nem kellene tartani. Még a koronavírus-válság előtt bejelentette a Magyarországnál gyengébb gazdasági teljesítményt nyújtó Románia, Bulgária, sőt Horvátország is, hogy megkezdi az előkészületeket az euró bevezetésére, a rendkívüli helyzet miatt azonban ennek időpontja minden bizonnyal eltolódik...

JAKAB FERENC: „ÚGY TŰNIK, A JÁRVÁNYGÖRBÉT ELLAPOSÍTOTTUK”

444.HU
Szerző: plankog
2020.03.29.


Úgy tűnik, a járványgörbét ellaposítottuk” - mondta Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetének docense, az országos koronavírus-kutatócsoport vezetője. Jakab szerint az esetszámok nem emelkednek olyan drasztikusan Magyarországon, matematikai modellek szerint sikerülhet a megbetegedések számát az egészségügyi ellátórendszer kapacitásán belül tartani.

(Hogy mi a járványgörbe, és mi az ellaposítás jelentősége, arról a Qubit írt részletesen.)

Jakab szerint mindez a bevezetett korlátozó intézkedésének és a lakosság fegyelmezett viselkedésének köszönhető, ezek a tényezők nagyban lassítják a járvány terjedését. Erről a Pécsi Tudományegyetem Koronavírus-híradójának nyilatkozott. Azt is mondta, egyelőre nem tudjuk, mikor lépünk át a csoportosból a tömeges megbetegedések szakaszába, és azt sem lehet egyelőre megmondani, mikor cseng le a járvány. ..

MEGTELIK A BÖRTÖN ÚJSÁGÍRÓKKAL; A VÍRUS SZABAD MARAD

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.29.


Hamis, hazug tartalmú levél terjed Kásler Miklós aláírásával az interneten – számolt be az EMMI közleményéről a jobboldali sajtó. A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap például azonos, az imént idézett címmel, azonos tartalommal. Ami csak annyit jelez, hogy a központi sajtóirányítás ezekben a nehéz időkben is precízen működik; nincs kipofázás, nincs önállóskodás. Nem mintha korábban lett volna, de háborús időkben még fontosabb a fegyelem.

A levél egyébként ócska hamisítvány, messziről üvölt róla. Túl azon, hogy durva helyesírási hibákkal telített, olyan utasítást tulajdonít a miniszternek, amilyet épeszű ember nem ír le. Bármennyire is kevésre tartom Kásler úr kormányzati tevékenységét, és kommunikációs képességeit, még ő sem. (Például: a nyilvánosság csak pár halottról tud…)

Én magam a levéllel különben nem találkoztam a Facebookon, az Index beszámolójából értesültem róla. Arra nézvést nem jutottam információhoz, hogy a hamisítvány hol készült, ki csinálta, ki terjeszti, de a hatóságok nyilván felkutatják, leleplezik, megbüntetik, börtönbe zárják. És ennek így kell lennie. De legyen így akkor is, ha a csalást központi akaratból indították el, pusztán azért, hogy gyanúba lehessen keverni az ellenzéket. Ez pusztán arról jutott eszembe, hogy a kormányközeli lapok ily nagy jelentőséget tulajdonítanak a levélnek, illetve még véletlenül sem hagyják ki annak utolsó sorait, azt tudniillik, hogy a terjesztő a legundorítóbb módon próbál pánikot kelteni, ami már büntetőjogi kategória, és a hatóságok a legszigorúbban fognak fellépni ellene...

KRÍZISKEZELÉS JÁRVÁNY IDEJÉN

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.03.29.


Próbálom most úgy írni a blogokat, hogy mindig egy-egy területről szóljon, és időrendet is igyekszem tartani majd, hiszen változik a helyzet, hétről-hétre. A múlt heti poszt az oktatási helyzetről szólt, most írok kicsit a kríziskezelésbeli tapasztalatokról, a járvány idején.

Alapítványunk munkájának fontos részét képezi a kríziskezelés, amit mi “normális” időszakban összekapcsolunk a közösségfejlesztéssel, helyesebben a közösségi szabályok kialakításával és betartásával, és úgy hívjuk: fejlesztő segítségnyújtás. Vagyis, hogy nem “jár” alapból mindenkinek a segítség, mert szegény, neki is próbálkoznia kell a problémái megoldásával. Mi ehhez adunk segítséget, és nem az itt sokszor leírt “tanult tehetetlenséget” kívánjuk erősíteni. Sokat írtam e blogban már erről, mennyire nehéz ez, milyen fontos, hogy ők maguk érezzék a segítségnyújtás nehézségeit, és mérlegeljék az “igazságosságokat” ebben. Nem konfliktusmentes ma sem ez a dolog, folyamatosan módosítjuk az éppen velünk együttműködőkkel, hogy egy, a közösség működésében előremutató etikai kódex mentén alakuljanak a viszonyulások, helyzetek.

Ez működőképesnek is tűnt eddig, de jött a járvány, és ez mindent felülírt. Félre kellett tenni az aktivitást elváró elveket, és arra koncentrálni, hogy a tőlünk telhető eszközökkel próbáljuk az életet védeni. Fertőtlenítőszert adni, segélyt, élelmiszert, megnyugtatni, és persze a lehetőségekhez képest biztosítani a továbblépést, távoktatás, stb. terén. Stratégiát alkotni, hétről hétre, igazodva a változásokhoz, együttműködve mindenkivel, akivel csak lehet. Félretenni mindent, csak azt szem előtt tartani, hogy túléljük, a legkevesebb veszteséggel ezt az egészet.

Persze ez nem indult egyszerűen. A pánik óriási volt, és hiába tettük fel a kérdést két hete hétfőn, hogy most mi a baj, hiszen tulajdonképpen semmi sem változott még, csak annyi, hogy a gyerekek otthon maradnak, de kapják az ebédet, kiszállítják nekik, a helyzetet nem lehetett uralni. Ebben nagy ludas volt a közösségi média is, hergelték egymást az emberek a vásárlási lázzal, a rémhírekkel, pattanásig feszült sok helyen a hangulat. A feszültség leginkább az önkormányzatok ellen irányult, hiszen a média azt sulykolja, nekik a kötelességük segíteni, arra viszont, hogy a települések adottságai ezt mennyiben befolyásolják, az érintetteknek kevés a rálátása.

Ebben a helyzetben számunkra az első feladat volt a fertőtlenítőszerek célba juttatása (és persze ehhez gyors forrásteremtés), és folyamatos magyarázat a fontosságáról, különös tekintettel a kézmosásra. Ez nekünk volt lényeges, a megelőzésben mi ezt láttuk először fontosnak, az érintetteknek nem ez volt az első kérdés, hanem a megingott biztonságérzet, a tartalék nélküli háztartások helyzete. Mert mi lesz velük, ha nem tudnak miből élelmiszert vásárolni? És mi lesz, ha nem lehet kimenni, hogy vásároljanak?

Az, hogy maga a fertőzés mivel jár, az mit okozhat, az még most is csak valamiféle homályos félelmet jelent, még most sem ennyire égető kérdés, mint az, hogyan fogják az elzártságban források híján az alapfeltételeket biztosítani. Mondjuk, teljesen érthető ez, mert míg előbbiről nincs megtapasztalás, utóbbiról azért előfordult már, és az látható volt korábban is, hogy pénz nélkül mindez nehezen fog menni.

Nos, itt jön be most egy érdekes pont az egészben. Hogy vajon mi a megfelelő stratégia? Ha megoldjuk, viszünk, adunk, akkor elég furcsa helyzet alakulhat ki, vagyis, elindul és felerősödik közöttük, hogy oldjanak meg mindent mások, elkezdődhet a felelősség teljes áthárítása, a segítőkre, élelmezésben, gyógyszerben, fűtésben, világításban, mindenben, hiszen ők nem tudják megoldani, nincs tartalékuk, nem tudtak felhalmozni, nincs semmi, csak az egyik napról a másikra élés. “Hogy oldjuk meg, ha egyszer nincs miből!? Nem dögölhetünk éhen!” -hangozhat a kiáltás, egyre indulatosabban, követelve a segítséget, önkormányzattól, államtól, segítő szervezettől, majd attól, akinek van.

És pontosan tudjuk, hogy a közmunkabér meg a családi pótlék nem fedezi az alapszükségleteket sem egy hónapig, írtam már itt is arról, hányféle túlélési stratégia párosul ma ehhez a falvakban, a fekete zónából, ami most éppúgy bezárul, mint sok helyen a legális lehetőség a jövedelemszerzésre. Logikusnak tűnik, hogy segíteni kell, mert e nélkül a mozgás is nagyobb lesz, hiszen elindulnak pénzt keríteni, aztán azzal bevásárolni, ezáltal sokszorosára nő a fertőzés kockázata, ami a járvány terjedésnek felgyorsulásához vezethet.

Így úgy tűnik, jobb lenne egy hálózatot működtetni a tartalék nélküli családok túlélésének támogatására. De ez óriási erőforrásokat igényelne, ráadásul nem erősítené a befogadást sem, hiszen ma ez iránt a társadalmi csoport iránt van a legtöbb sztereotípiákból táplálkozó ellenérzés, ki tenné kockára a maga egészségét, hogy ellássa őket? És sajnos, azt kell, hogy mondjuk, nem a türelem és a “kevéssel is beérjük” jellemző a fogadói oldalon sem, elég csak a kiszállított iskolai ebédekre vonatkozó kritikákat hallani a részükről.

Önök szerint melyik növeli jobban a kockázatot? Ha támogatjuk őket, vállalva a segítők esetében a járvány kockázatát, és azt, hogy erősítjük a tanult tehetetlenséget, vagy, ha nem segítünk, és hagyjuk, hogy ők maguk növeljék a kockázatot a mozgásaikkal, amit a megélhetésük érdekében kénytelenek megtenni? Segíteni kell, ez vitathatatlan, de a pont, hogy mennyit, mivel, hogyan, és mikor, komoly mérlegeléseket igényel.

Most még úgy tűnik, uralható a helyzetet. A jövő héten megkapják a közmunkabért, utána a családi pótlékot. Az alkalmi, meg a feketemunka lehetőségei lassan teljesen bezárulnak, és ez újabb pánikhullámot indíthat el. Nekik nincs lehetőség bejelentkezni a munkaügyi központba, mert nem legális munkaviszonyt veszítenek el. Ahogy fogy a pénz, amit a megélhetésükre fordíthatnak, és ahogy szigorodnak a mozgás feltételei, úgy válik egyre nehezebbé a helyzet.

A probléma régóta fennáll, de eddig talán nem veszélyeztette mindannyiunk helyzetét. Most viszont fogja. Mert a vírus nem válogat. Csak terjed, és most isszuk majd meg annak a levét, hogy generációk óta magára hagytunk egy jelentős társadalmi csoportot, olyan túlélési stratégiákkal, ami most támogatja a vírus terjedését.

Jó lenne erről előre gondolkodni kicsit, állami szinten is.

Mert az eddig kezeletlenül hagyott probléma, amit a generációs szegénységben élő családok helyzete jelent, most a járvány terjedési kockázatát is növelheti…. hogy más, borúlátó jóslattal most ne éljek.

FLÓRA ÉS A VÍRUS

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Pável Melinda
2020.03.29.


Minél több nap telik el a korlátlan felhatalmazás nem megszavazása óta, annál valószínűbbnek tartom, hogy itt semmi, de tényleg semmi nem történik véletlenül. Emlékszünk még az esetre, ami miatt Demeter Mártát perbe fogták, mert kiszivárogtatta a nemzetbiztonságilag fontos információt, mi szerint létezik egy Orbán nevű katonatiszt és van neki egy Flóra nevű lánya, aki egy honvédségi repülőgéppel tért vissza Ciprusról. A képviselő a névazonosság alapján feltételezte, hogy a miniszterelnök lányáról van szó – hogy tényleg létezik-e a kérdéses békefenntartó és van-e neki lánya, az nem bizonyosodott be, végül is elképzelhető, az viszont kevésbé érthető, miért kerekedett ebből ekkora hírverés, hacsak azért nem, hogy ezzel a túl kotnyeles képviselőt móresre tanítsák. Feltételezem, hogy ügyesen megszervezett csapdáról volt szó, amelybe a gyanútlan képviselő szépen belesétált.

Most ismét egy mestertervet láthatunk megvalósulni. A korlátlan idejű felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot be lehetett volna terjeszteni korábban, hogy rendes ügymenetben tárgyalják, vagy ki kellett volna várni, amíg napirend szerint sorra kerül, így viszont remek lehetőség kínálkozott az ellenzék megtaposására. A napirendtől való eltérést ugyanis a négyötödnek kellett volna megszavaznia, az pedig várható volt, hogy ezt az ellenzék nem fogja megszavazni, így máris listázni lehet, kik a hazaárulók, a nemzet ellenségei. Ha megszavazták volna, az elveik és a normalitás ellen való lett volna, de mert nem szavazták meg, majd a jövő héten a 133 bátor ember úgyis megszavazza, tehát a kormánypártoknak semmi veszíteni valójuk nem volt, na jó, volt itt egy pár napos hézag, amikor elviekben eluralkodhatott volna a fejetlenség – bár ez elképzelhetetlen, de azért a kormány sebtiben megoldotta a problémát. Ha már ők nem vették ezt előre figyelembe.

A kormánymédia összes felületén és csatornáján egymást váltják a szakértők, akik versenyt pocskondiázzák az ellenzéket. Bármilyen sarokból elindulva jutnak el ugyanahhoz a végeredményhez...

A FUTÓTŰZ MÁRCIUSA

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2020.03.29.


Úgy múlt el az idei március 15., hogy észre sem vettük az ünnep hiányát. Úgy szűntek meg a hazai, az angol, a német és a spanyol focimeccsek közvetítései, hogy esténként csak néztünk… néztünk: de hiszen ezeket a meccseket már láttuk, ez most, itt mind-mind ismétlés??? Úgy tűntek el az amerikai kosármeccsek, a tenisztornák, a kézilabda-rangadók, hogy csak kapkodtuk a fejünket és tátottuk a szánkat: mit fogunk majd esténként bámulni? Egy hónappal ezelőtt még nem hittük volna: nem lesz júniusban foci EB, ám két hete már gyanítottuk, ezért már meg sem lepődtünk: elmarad az idei nyári olimpia. Is. Minden elmarad, minden megváltozik, minden megszűnik, még a munkahely, még a kocsma, még a nyári utazás és nyaralás is. Hogyan jutottunk idáig? Pontosabban szólva hogyan lehetséges, hogy ilyen gyorsan jutottunk el idáig? És egyáltalán: meddig jutottunk? Nem tudunk szinte semmit sem, legfeljebb csak azt tudjuk számba venni, hogy mi történt márciusban. Mi minden történt márciusban

Március harmadikán szűkszavú hírekből megtudhattuk, hogy már nálunk is találtak két koronavírus-fertőzött egyént. Hamar kiszivárgott, hogy két olyan iráni diákról van szó, akik itt tanulnak, de otthon is jártak, szóval ez a tagadhatatlan veszély el fog férni az öt éve jól begyakorolt migránsuszítási értelmezés keretei között. Igaz, a külvilágból mind borúsabb hírek érkeztek, de az meg a külvilág. Egyébként is, a kormány a helyén van, testületek, szóvivők, fórumok és felelősök termettek gombamód. A kormány olyannyira a helyén volt, hogy egy hét múlva (március 11-én) korlátozott vészhelyzetet hirdetett, bezáratták az egyetemeket, betiltották a száz főnél nagyobb létszámra tervezett rendezvényeket, beutazási korlátozásokat rendeltek el a legrosszabb hírű országokból. Na, ez azért már valamiféle ébresztő lehetett. Lehet, hogy minket is érint ez a távoli, idegenekre szabott járvány? Lehet, hogy nekünk is kéne valamit tenni?
...

TÍZMILLIÁRDOS BUKÁS FENYEGETI A JÁRVÁNY MIATT A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉST

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.03.29.


Február 1-je óta vezeti a fővárosi közlekedést irányító Budapesti Közlekedési Központot (BKK) Varga Ivett, akit egyebek mellett arról kérdeztem, hogyan érinti a koronavírus-járvány az ágazatot, milyen fejlesztések valósulhatnak meg a következő években, és mikor lesz végre elektronikus jegyrendszer Budapesten.

Mik a fő kihívások a koronavírus járvány kapcsán a fővárosi közösségi közlekedésben?

– Felelős munkáltatóként a cégcsoport összes dolgozóját, akinek az esetében meg lehetett oldani – nagyságrendileg a munkatársak felét –, home office munkavégzésre küldtük haza, hogy ezzel is csökkentsük a megbetegedés kockázatát. A „frontvonalban” dolgozó kollégákat pedig, akiknek nem tudjuk ezt a lehetőséget biztosítani, elláttuk a szükséges védőfelszereléssel. Ami az utasforgalmat illeti: jelenleg a tanszüneti menetrend van érvényben Budapesten, de már ahhoz képest is nagyon jelentős elmaradás van:

a járatok átlagosan tíz százalékos kihasználtsággal futnak, egyes vonalakon üresen, vagy elvétve egy-egy utassal haladnak a buszok.

Amíg azonban nem rendelnek el kijárási tilalmat – és a hírek szerint erre jelenleg nem kell készülni –, addig mi biztosan fenntartjuk a közösségi közlekedési szolgáltatást, és folyamatosan vizsgáljuk a kihasználtságot, így akár még az is elképzelhető, hogy tovább ritkítjuk a járatszámot. (Interjúnk azelőtt készült, hogy a BKK csütörtökön bejelentette, április 1-jétől a tanszünetinél ritkább szombati menetrendre áll át a hétköznapokon is. A szombattól élő kijárási korlátozás feltételei nem olyan szigorúak, mint egy kijárási tilalomé.) A kijárási tilalom életbe lépése egy teljesen más helyzetet teremtene, abban az esetben Budapest Főváros Önkormányzatának vagy a kormányzatnak a döntése lenne az iránymutató a közösségi közlekedés kapcsán...

FÉLELEM ÉS TUDATLANSÁG A MAGYAR TÁRSADALOMBAN

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.03.28.


A nyugati civilizáció sikerei mögött én az ember alapvető természeti (=születéskori) állapotának intézményes felszámolását látom. Ez az állapot két tényezővel írható le: a félelemmel és a tudatlansággal.

A félelem -- életünk féltése -- és nyomában az önfenntartás pszichológiai és viselkedési kényszere a természeti állapot logikája szerint magányosságra ítélne minket, amíg nem áll rendelkezésre az az intézményrendszer, amely megnyugtatóan csökkenti az önfenntartásra leselkedő veszélyeket. Ez az intézményrendszer az ember életében: először az anya, majd a család, majd a többi közösség és civilizációs vívmány, mindenekelőtt az erkölcsi rend, amelyek azon az alapon működnek, hogy az ember élete érték, amelyet védeni kell. Ennek az intézményrendszernek a része az állam és a piac (a pénzgazdálkodás) is, amelyek a maguk eszközeivel kooperációra kényszerítenek minket. A kooperáció, a közösségek nyújtotta védelem, a szeretet stb. mind azt a biztonságot és biztonságérzetet nyújtják, amelynek segítségével elmúlik felőlünk az önfenntartás napi stressze és gondja. Nem úgy kell kilépni az utcára, hogy bármelyik pillanatban belénk márthat valaki egy kést, hanem úgy, hogy ez nagyon nagy valószínűséggel nem fog megtörténni. A nyugati civilizáció, azaz a polgári létforma lényege az így kialakult bizalom az élettel szemben...


ENNYIBE KERÜLNEK AZ ÚJ LAKÁSOK A FŐVÁROS KERÜLETEIBEN - NYAKUNKON A TELJES ÖSSZEOMLÁS?

PORTFOLIO
Szerző: FUTÓ PÉTER
2020.03.29.

A következő hetekben egy átfogó cikksorozat keretében mutatjuk be 10 ingatlanpiaci elemző és több mint 40 ingatlanértékesítő véleményét arról, hogy mit gondolnak a koronavírus miatt kialakult helyzet lakáspiaci hatásairól. A sorozat első részeként az új építésű lakásokat nézzük meg a Budapesti Lakáspiaci Riport elmúlt 4 évben közzétett adatai alapján. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik budapesti kerületben drágultak legnagyobb mértékben az új építésű lakások és mi szól a további áremelkedés és mi a csökkenés mellett.

Nemcsak a használt, hanem az új építésű lakások esetében is hatalmas áremelkedést tapasztalhattunk az elmúlt néhány évben. Míg Budapesten 2016 elején egy 50 négyzetméteres új lakás átlagosan 27,7 millió forintba került, addig 2020 elején már 48,3 millióért cserélt gazdát, ami 71 százalékos áremelkedésnek felel meg...

REICHSTAGTŰZ BUDAPESTEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐSZEG FERENC
2020.03.29.


Hatalomra kerülése előtt Hitler pártja a legjobb választási eredményt 1932. július 20-án érte el: ekkor a nácik a 37, 4 százalékos eredményükkel Németország legerősebb pártjaként foglalták el a helyüket a Reichstagban, azaz a Birodalmi Gyűlésben. Ugyanennek az évnek a decemberében ismét választás volt, de ekkorra a támogatottságuk 33,1 százalékra csökkent. Ennek ellenére 1933. január 30-án Hitler kapott kormányalakítási megbízást, első kormányában azonban csak két náci foglalt helyet: Frick beügyminiszter és Göring. Korántsem volt biztos, hogy a náci uralom tartós lesz. Kőszeg Ferenc publicisztikája.

Február 27-én kigyulladt a Reichstag ülésterme. A náci vezetők, Hitler, Göring és Goebbels perceken belül a helyszínen voltak és nyomban kijelentették, hogy a gyújtogatást a kommunisták követték el, annak ellenére, hogy már az épületben elfogták a gyújtogatót, Martinus van der Lubbét, munkanélküli kőművest, és megtalálták nála a gyújtogatáshoz használt eszközöket. Már másnap megjelent egy elnöki rendelet, amely „nép és az állam védelmében” korlátozta a szabadságjogokat, felállították az első koncentrációs táborokat, a kommunista képviselőket pedig megfosztották a mandátumuktól.

A cui prodest? (kinek használ?) elve alapján kézenfekvőnek tetszett, hogy a gyújtogatás a nácik műve, hiszen erre hivatkozva számolták fel a parlamenti rendszert, és tiltották be a magukén kívül az összes pártot. Ennek ellenére a nácik tettességét éppen úgy nem sikerült bebizonyítani, ahogy a kommunistákét sem. Van der Lubbe meggyújtotta az ülésterem függönyeit, attól lángra kaptak az ülésterem fabútorai, a terem szellőzése kitűnő volt, az ülésterem leégett. A tettest a bíróság halálra ítélte, kivégezték. Hitlerék megszerezték a kizárólagos hatalmat, és meg is tartották egészen Berlin elestéig.

A nácik rengeteg bűnt követtek el, a Reichstagot azonban nem ők gyújtották fel. De jól jött nekik.

A koronavírust nem Orbán Viktor tenyésztette ki, még csak azt sem állítanám, hogy a védelmi intézkedéseket, amelyeket meg lehetett volna tenni, hiszen a járvány Kínában már a múlt év decemberében felütötte a fejét, szántszándékkal mulasztotta el. De hogy a mostanra kialakult helyzet jól jön neki, azt látványosan bizonyítják a szereplései és az intézkedései. A gyökerek persze mélyebbre nyúlnak, és a mai járványhoz úgy kapcsolódnak, ahogy a fa ágán fészkelő madár élete is összekapcsolódik a maggal, amelyből az erdei fa húsz évvel korábban kisarjadt.

A mai helyzet hátterében ott van a tudatos uszítás a 2006-ban megkezdett egészségügyi reform ellen, a demagóg szociális népszavazás, a gúnyolódás a 2009-es influenza-járványon, amely szinte kötelező hűség-demonstrációja volt a Kék golyó utcai onkológiai intézet orvosainak. Ebbe a sorba tartozik persze az egészségügy kiszikkasztása, az életmentő diagnosztikai módszerek meg a gyógyszerek árának felemelése a kispénzűek számára elérhetetlen magasságba. Meg az is, hogy a kaján miniszterelnök egy futóbolondot tett meg minden emberi ügy gazdájává, akiről persze pontosan tudja, hogy mennyit ér. Kinevezése csak arra jó, hogy orrot mutasson vele minden magyar orvosnak, tanárnak, művésznek, újságírónak, aki nincs elájulva századunk mini-Széchenyijének géniuszától...

HETI ABSZURD: HARAMIAMESE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BALASSA TAMÁS
2020.03.29.


Hol volt, de bár sehol se lett volna, az Óperenciás-tenderen innen, a felcsúti Pénzköteg-hegyen túl, volt egyszer Pandémiában egy valaha fél-ázsiai, manapság kelet-közép-európai operatív törzs, amiről az utókor később egy hasábszerű, szürke kaspót nevez el. 

De ennek most szinte semmi jelentősége nincsen. Hanem a kósza rémhírnek. Ez a gólyahír nemzetségéből való, sötétben virágzó valódi kétszikű bizony alaposan szárba szökkent haramiaföldi Yodaszarvas-sztyeppén. Ki látta, ki nem, vakuljak meg, ha tudom, de fűbe harapott itt egyszer a négy égtájak felé kiküldött fürkész-portyász, egy szabályos Homo operatívusz, bele éppen a vadul burjánzó rémhírcsokorba. Ettől kezdve csak szelet meg rémhírt tudott vetni, terjeszteni meg pláne, így a családi almáriumában találták meg a következő történetet, tisztelt Vérbíró úr, magam sem értem, hogyan, hogyan nem; más opció nincs. 

A radai rosseb se kezdi megint a Hol volttal: a 2020-as Nagy Koronavírus-járvány idején, nem sokkal azután, hogy a népek nagyokat örömködtek a naptár különféle számcsodáin, úgymint évek, hónapok, napok és órák 20-as állása, akkor járta az a hír az Operatívuszok földjén, hogy összejöttek Rüszt Basi tanácsadói a Perügyminisztériumban. Hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, beszélgetést rögzített a hálás tekintetű Basi-helyettes bekapcsolva maradt mikrofonja, amit napokkal azelőtt ejtett ki sejtelmes köpönyegéből. Rüszt lépett a tetthelyre...

NEM INDULT ZÖKKENŐMENTESEN AZ IDŐSÁVOS BEVÁSÁRLÁS

INDEX
Szerző: ZED
2020.03.29.


Kijárási korlátozást jelentett be pénteken Orbán Viktor miniszterelnök, és ez a szombattól életbe lépő korlátozás tartalmaz egy olyan kitételt is, amely szerint 9 és 12 óra között csak 65 év felettiek tartózkodhatnak a még nyitva tartó élelmiszerboltokban, patikákban, piacokon és drogériákban.

Beszámoltunk arról, hogy a Tescóban hangosbemondóval terelik az embereket, és hogy a CBA-ban voltak, akik nemtetszésüket fejezték ki az új szabállyal kapcsolatban.

Szombat délelőtt mi is megnéztük a Lehel piacot a kérdéses idősávban, de emellett sok levelet is kaptunk, amelyben az olvasók leírták, mik az első benyomásaik a korlátozással kapcsolatban...

A BÖLLÉR ÉS A DISZNÓ ESETE, AVAGY ORBÁN VÁRFOGLALÁSA – CSOMAY ZSÓFIA ÉPÍTÉSZ: A CÉL MEGMUTATNI A HATALMI ÉS KULTÚRFÖLÉNYT

168 ÓRA
Szerző:RÓZSA PÉTER
2020.03.29.


Várkapitányság, lovarda már van, a királyi palota pedig Orbán álmaiban szintén hamarosan az övé lesz. Pedig nincs klasszikus értelemben vár – ami a funkciót illeti, legfeljebb élő műemlékegyüttes ez –, nincs lovashadsereg – szükségtelen ugyanis – és nincs király. Van viszont minden, ami ezek kellékeit jelenti, tehát díszlet. Operett is lehetne, csak nálunk ezt kormányzati negyednek hívják. Senkit nem kérdeztek meg, sem a lakókat, sem a szakembereket, hogy mit szólnak Orbánék várfoglalásához. Minek is egyeztetni – nemrég találóan az egyik klubrádiós hallgató mondta; a böllér és a disznó esetében nincs érdekegyezés. Akkor nézzük, milyen ez a disznó! Csomay Zsófia Ybl-díjas építész volt a Klubrádió Utcafront című műsorának vendége.

Az első elképzelés a 2014-ben Hauszmann-tervként megjelent vízió, amelynek részletezésére, továbbgondolására a kormány több jeles szakembert kért fel. Alig néhány hónap múlva Csomay Zsófia mellett elhagyta a tanácsadó testületet Lővey Pál művészettörténész és Schneller István volt budapesti főépítész. Mi ellen tiltakoztak?

Eleinte mindannyian azt gondoltuk, kíváncsiak a véleményünkre. Valójában nem ismerhettük meg a tervet, csöpögtették az információkat. Fél év elteltével gyanítani kezdtük, hogy eltitkolják előlünk a valódi, végső szándékokat, de ami ennél is durvább volt, hogy semmiféle kritikai vagy egyszerűen csak módosító javaslatunknak nem volt foganatja. Akkor nyílt levelet küldtünk Lázár Jánosnak – abban az időben ő felelt a kormányban ezért a beruházásért –, megfogalmaztuk az aggályainkat, de érdemi választ nem kaptunk. Ezután volt még két-három ülés, itt már egyértelművé vált, mi csupán falvédőnek számítunk egy előttünk sem ismert tervhez. Mára teljesen egyértelművé vált, annak a többszörösét építik újjá, alakítják át, ami a kezdetekben ismerhető volt.

Laikus számára hihetetlen, hogy egy történelmi városrészben, vagyis műemléknegyedben semmilyen előíráshoz nem kell tartania magát a kormánynak...

MARADJ OTTHON NÉMET MÓDRA

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.03.29. 


Ezekben a hetekben minden és mindenki azt tanácsolja (illetve mostanában inkább már felszólít arra), hogy maradjunk otthon. Mi pedig otthon maradunk, mert nem akarjuk elkapni a koronavírust és még véletlenül sem szeretnénk megfertőzni másokat. Csakhogy az otthonlét nem is olyan egyszerű, mint elsőre látszik, érdemes kialakítani szokásokat, rutinokat.

Így tett a Németországban élő Edit és családja is, akik egészen jó napirendet hoztak össze a gyerekekkel. Érdemes hát elolvasni a beszámolójukat, hátha van benne olyan, amit mi is hasznosíthatunk.

„Megbeszéltük, hogy most egy jó darabig össze leszünk zárva, kell majd sok kompromisszum, meg türelem, némi találékonyság, de ez egy igen jó lehetőség arra, hogy ne legyünk betegek.

Hálásnak kell lennünk azért, hogy itthon kell üldögélnünk, ahelyett, hogy a kórház előtt állnánk sorba. Ha a mi biztonságunk, egészségünk érdekében szabályokat hoznak, akkor azt mi márpedig betartjuk. Nincs kivétel, nincs kiskapu. (...)

Nem tudom elmesélni milyen a helyzet jelenleg a boltban, vagy a városban, mivel nem megyünk sehova. Itthon vagyunk, csak az udvarra járunk levegőzni, még sétálni sem megyünk, pedig kettesével megtehetnénk, de nem. A bolt is tényleg csak annyi, hogy odamegyünk, bevásárlás villámgyorsan, majd haza.

A Zuram is itthonról dolgozik, bár ő egy héttel tovább járhatott be a munkahelyére, mint a lányok. Szigorú szabályok voltak a Home Office-szal kapcsolatban, csak az maradhatott otthon, akinek 12 évnél fiatalabb gyereke van, vagy idősebb rokona van az országban, akinek segítenie kell.

Nos, a Zuram esetében egyik helyzet sem állt fenn, így ő és még vagy három ember bement az osztályukra dolgozni. Becsülöm a Zuram főnökét, aki bár otthon maradhatott volna mégis bejárt az irodába.

Most már senki nem mehet be náluk az irodaházba dolgozni, otthonról kell intézni mindent, és ez így is történik, szerencse, hogy van akkora a házunk, hogy mindenki zavartalanul intézheti a saját dolgait, anélkül, hogy a másikat zavarná.

A lányoknak kialakítottam egy napirendet, melynek a tanulás és a sport is a része. Sajnos alig kaptak valami leckeféleséget, mindössze 3-3 tantárgyból, és azt is csak két hétre, mivel egy hét múlva amúgy is szünet van, és szünetre nem adnak leckét. Pedig most adhatnának igazán, mert szünetben úgyse tudunk mást csinálni most, mint itthon lenni.

Kisebbik csinált egy napirendet, hogy melyik leckét hány nap alatt fogja megcsinálni, de már nagyjából végzett, mivel unatkozik annyira, hogy még a lecke is jobb, mint a semmittevés. Írt a gitártanára, hogy online megtartaná az órákat, remélem, összejön.

Csak vásárolni megyünk, ha nagyon muszáj. Vásárlás terén sokkal előrelátóbbnak kell lennem, mert most már nem opció az átszaladok a boltba.

A török boltban szerencsére jó volt az árukészlet még szombaton is, nyitásra mentünk, rajtunk kívül nem volt senki, így nem volt nehéz betartani az egyszerre csak 5 ember tartózkodhat a boltban szabályt.

Még pizzalisztet is kaptunk, meg húst is, pedig néhány bolt igen le volt már fosztva, bár ezt nem tudom megerősíteni, ezt csak mesélték, mi meg csak egy boltban voltunk.

A hentes mondta, hogy hús van, és lesz is náluk csak a csirkemell hibádzik, 250 kg-t rendelt, 20-at kapott. Ez van, abból főzünk, ami van. Amikor megtudtam, hogy nem lesz a lányoknak suli, pont ez volt az első gondolatom, hogy most majd mit fogok minden nap főzni, de szépen azért belejövök.

Normál esetben a suliban esznek, így nem volt szükség a mindennapi főzésre, most van, de igen egyszerűen megoldom a dolgot, előre egy hétre eltervezem mi lesz a menü, természetesen figyelembe véve, hogy mi van itthon, hogy ne kelljen boltba menni, és akinek nem tetszik az étel, az majd kevesebbet eszik, ami nem probléma, hisz alig mozgunk valamit.

A szünetben mentünk volna Londonba, ez volt, lett volna a lányok karácsonyi ajándéka. A Harry Potter stúdió, de ez most elmarad. A járatunkat törölték, a stúdió bezárt, szerencsére a pénzünk nem veszik el, visszakapjuk, egyedül a szállás árát nem, de az helyett kapunk egy vouchert, amit később bármikor felhasználhatunk.

Ezt meg is fogjuk tenni, a kérdés csak az, hogy mikor. Erre persze senki nem tud válaszolni, és csak remélni tudom, hogy ennek a helyzetnek mihamarabb vége lesz, és azt gondolom, hogy ezt nagyon sokan kívánják velem egyetemben...

HOGYAN LEHETNE HINNI?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2020.03.27.


A kormánypárti többség tíz éve veszi semmibe a parlamenti ellenzéket. Pökhendi és lekezelő. Most, a hét elején, amikor szüksége lett volna rá a négyötödös szavazati arányhoz, szemére veti, hogy nem együttműködő olyan döntés meghozatalában, amelyik beláthatatlan ideig hatalmazná föl a kormányt különleges rendelkezések meghozatalára és azok hatályban tartására. Erről folyt hétfőn a parlamenti vita. A kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amelyben a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbítását, az eddig hozott intézkedések megerősítését és a további intézkedésekre adott felhatalmazás megadását kéri. A vita lényegében arról szólt, hogy a felhatalmazás határozott ideig szóljon, vagy nem konkrét időpontig, hanem a járvány végéig, amit a kormány vagy az Országgyűlés állapítana meg. A kormánypárt egyik érve az volt, hogy ilyen helyzetben folyamatosan kénytelen hozni olyan szabályokat, amelyek a járvány egészségügyi és gazdasági hatásainak csökkentését szolgálják. Ma még az sem látszik pontosan, milyen körben válik szükségessé a szabályozás, az meg különösen nem, meddig tart a veszélyhelyzet. Vagyis arra kértek felhatalmazást, hogy a kormány bármiről és bármeddig dönthessen. Kétségtelen, tartalmilag korlátozó, hogy mindez a koronavírusra tekintettel történhet, de az elmúlt tíz év azt mutatja, ez a kormány a saját maga által meghozott garanciális szabályokra és döntésekre egyáltalán nincs tekintettel. Ha úgy gondolja, nem korlátozza szinte semmi. E körben először nyilván a migránsválság 2015-ös kihirdetésére gondolhatunk: pillanatnyilag sem migráns, sem ilyen jellegű válsághelyzet nincs, a ma is tartó hatálynak ezért ép ésszel felfogható indoka sincs, mégis hatályos. De ez csak a legutóbbi átmenetinek szánt intézkedés, aminek föloldásáról öt éve szó sem esik, könnyen összerakható egy korántsem teljes taxáció, kiknek mit mondott a miniszterelnök, aztán hogyan nem tartotta be!

Például a diákoknak: ingyenes lesz a felsőoktatás – nem lett. Pedagógusoknak: lesz pedagógusi életpályamodell – nem lett. A szakszervezeteknek: szociális kérdéseket érintő törvények előtt kikéri a véleményüket – nem kérte. A magán-nyugdíjpénztári tagoknak: csak átmenetileg veszi el a pénzüket – végleg elvette. A bankoknak: átmeneti lesz a banki különadó – végleges lett. Megszűnik a korrupció – mára Európa egyik legkorruptabb országa Magyarország. Magyarországnak semmi keresnivalója Keleten, mondta 2009-ben – ma máshol se hajlong, csak az oroszoknál és még keletebbre. A kormány megbízható partnere lesz az Európai Uniónak – nem lett megbízható partner, egyre inkább Európa szemete lesz a folytonos politikai kétszínűséggel. Csökkenti az állami kiadásokat – nem csökkentette, az elmúlt tíz év alatt többszörösére hízott az apparátus, a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok száma háromszorosa a korábbinak. (Sőt: a magyar állam az unióban újabban a két legdrágább egyike: az „általános közszolgáltatások” rovatban Görögország mellett Magyarországon is 8,3 százalék szerepel.) Megszűnik a kivételezés, átlátható lesz a pályázati rendszer – nem lett átlátható, az agrárgazdálkodókat például letakarították a földekről, a pályázatok egy részét titkosították. Felzárkóztatják a leszakadt régiókat – ilyen nem történt, ezek a régiók tovább szegényedtek. Ha mindent felsorolnék, ez a lapszám alsó pagina nélkül jelenne meg. Vajon miért kellene az ilyen kormánynak hinni, ki tehet arról, hogy mára ekkora bizalmi deficittel küzd?

...

KARANTÉN IDEJÉN VILÁGSZERTE TOMBOL A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2020.03.28.


A világ harmada kijárási tilalom alatt áll, ahol még nem rendeltek el ilyet, ott is gyakran korlátozzák, hogy ki és mikor léphet ki az utcára – ez pedig a családon belüli erőszak felerősödéséhez vezetett az egész világon Hupejtől Rióig. Egy volt kínai rendőrtiszt szerint háromszorosára emelkedett a rendőrségen bejelentett esetek száma, ezért pedig egyértelműen a COVID-19-járvány okolható.

A jelenség az egész világon megfigyelhető, legalábbis ott, ahol korlátozzák az emberek szabad mozgását: Adriana Mello brazil aktivista szerint az országban 40-50 százalékkal emelkedett az esetek száma, Katalóniában 20 százalékos emelkedésről számoltak be, Cipruson pedig 30 százalékkal hívták többen a segélyvonalat, mint általában.

Ha válság van, akkor erőszak is van

Katie Ray-Jones, az amerikai National Domestic Violence Hotline civil szervezet elnök-vezérigazgatója szerint az erőszak emelkedésében semmi meglepő nincsen: a 2008-as gazdasági válság idején is megemelkedett a bántalmazások száma a munka nélkül maradt népesség körében, akkor viszont még volt menekülési útvonal, a problémás családok nem voltak karanténban – most viszont össze vannak zárva. A stressz egyébként is növeli az erőszak kockázatát, ebből pedig a pandémia idején még azoknak is jut elég, akik nem bántalmaznak senkit, és őket sem bántalmazzák...

„NEKIINDULNÉK, DE ÚGYSEM JUTNÉK ÁT” – PÁROK, AKIKET ELSZAKÍTOTT A KORONAVÍRUS

24.HU
Szerző: BORDÁS GÁBOR
2020.03.29.


A koronavírus valamennyiünk életét megváltoztatta, ám míg a szerencsésebbek úgy vészelhetik át a járványt, hogy néhány hónapra bezárkóznak az otthonunkba szeretteinkkel, vannak olyanok, akiket hosszú és bizonytalan időre elválasztott társuktól a határok lezárása. Négy kényszerű távkapcsolat rövid története.

Vera nyolc éve van együtt a hét közben Szlovákiában élő párjával. Lóri 20 kilométerre lakik a magyar határtól, Vera budapesti lakhelyétől 150 kilométer a távolság, vagyis akár az országon belül is lehetnének messzebb egymástól, ám balszerencséjükre most közéjük áll a határ, ami eddig sosem jelentett problémát.

"A hétvégi apukák mintájára azt szoktam mondani, hogy mi egy hétvégi pár vagyunk. Minden hétvégét együtt töltünk, és nagyon jól kihasználjuk a közös időt. Lóri már úgy mondja, hogy hazajön hozzám, és én is kicsit hazamegyek hozzá Fülekre. Sajnos a munka engem ide, őt meg odaköti, ha tudnék ott olyan állást találni ott, amivel megkeresnék annyi pénzt, mint Budapesten már régen odaköltöztem volna."

Veráék harmadik hete vannak elzárva egymástól, megismerkedésük óta ez a leghosszabb idő, amit külön töltenek. Az érzelmi megpróbáltatáson túl egyéb zökkenőket is okoz a különlét: „Hétvégenként együtt szoktunk bevásárolni, autónk nincs, Lóri segít nekem cipekedni. Most többször kell lemennem a boltba, ami a jelenlegi helyzetben nem túl szerencsés. A biciklimet is mindig ő tartja karban, a minap ott álltam leeresztett kerékkel, ő pedig videocseten próbált instruálni, mit hova nyomjak. Szerencsére korlátlan telefonelőfizetésem van, sokat beszélünk, vasárnap együtt néztük az Álarcos énekest úgy, hogy végig vonalban voltunk. De azért nem ugyanaz” – mondja Vera, aki a párja súlyos beteg kutyája miatt is aggódik, könnyen lehet, hogy már nem láthatja többet.

Bár hozzá vannak szokva, hogy nincsenek állandóan együtt, egyre nehezebben viselik a másik hiányát. „A múltkor a boltban azt vettem észre, hogy a felvágottak közül önkéntelenül a felvidéki szalámit tettem a kosárba. Nyilván semmivel sem finomabb a többinél, mégis jobban esett. Lehet, hogy idővel ez majd elhatalmasodik rajtam, mint amikor egy macskaőrültnek még a pólója és kulcstartója is macskás, rajtam meg minden felvidéki lesz.

"Volt már olyan is, hogy Lóri közölte, őt nem érdekli semmi, elindul hozzám. Persze tudjuk, hogy nem lehet, sőt ha esetleg később enyhítenék is a korlátozást a határon, a munkahelyemen hozott szabályok szerint két hét otthon kéne maradnom, ha találkoznánk. De a tömegközlekedésnek sem tenném ki most egyikünket sem, márpedig busz vagy vonat nélkül nem tudnánk eljutni a másikhoz. Sokkal jobban belenyúlt az életünkbe ez a helyzet, mint amit valaha is képzeltünk volna"...

ORBÁN LETAGADTA AZ UNIÓ 2000 MILLIÁRDOS SEGÍTSÉGÉT ÉS A TÜRK TANÁCSOT ÉLTETTE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.27.


Az Európai Unió 2000 milliárd forinttal, 5,6 milliárd euróval segíti Magyarországot a koronavírus elleni küzdelemben. Ezt szavazta meg az Európai Parlament. Orbán rá egy nappal azt hazudta a propaganda céljára fenntartott rádióban, hogy az Unió nem segít Magyarországnak. Egészen pontosan ezt mondta: “Kínától és a Türk Tanácstól kaptunk segítséget. Így áll ebben a pillanatban a helyzet. Ettől mi még maradunk az EU tagjai. Ez az otthonunk, de látni kell, hogy most nem innen jön a segítség.”

Tudomásunk szerint Kínától nem segítséget kaptak, hanem vásároltak, ami nem ugyanaz. A sötét kelet-ázsiai posztkommunista diktatúrákat és a török diktatúrát tömörítő Türk Tanács segítsége kimerült abban, hogy Üzbegisztán küldött 150 ezer maszkot, aminek értéke meg sem közelíti az Unió támogatásának mértékét. Orbán még ebben a helyzetben is hazudik és a jogállami EU ellen uszít, letagadja azt, hogy az európai liberális demokráciák megint euró milliárdokkal segítik Magyarországot.

Az pedig különösen félelemre ad okot, hogy a pénzt az egészségügyi rendszerek támogatása mellett “kis- és középvállalkozások, munkaerőpiacok támogatására, és az uniós gazdaságok más sérülékeny területeinek megerősítésére használhatják fel a tagállamok”. Szinte látjuk Tiborcz István középvállalkozót, ahogy igénybe veszi a támogatást, Mészáros Lőrincet, aki milliárdokat kap arra, hogy a munkaerőpiacot erősítse. Magyarul, Orbán letagadja az uniós ezermilliárdokat, és bármiben fogadunk, hogy annak egy jelentős részét az Orbán-család tagjai és a strómanjai nevén ellopják.

De éljen a Türk Tanács, a magyar kipcsak vezér keletre, a legsötétebb helyekre vezeti magyarországot és ezekkel azonosítja a magyar népet. Ezeket állítja példának, miközben a fejlett demokratikus jogállamokat gyalázza, miközben azok pénzét szipolyozza...

FÜRKÉSZEK ÉS PORTYÁZÓK

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.03.28.


Odakúrt nekünk ez a vírus? Oda. Erre senki nem számított, baromira nem látta előre senki, hogy ez lesz belőle. Mármint azt pár hónapja egész biztosan senki nem gondolta volna, hogy húsvétra bezárják, mint a bagzónyulat a ketrecbe. Ez még csak a kezdet. Most jön a java. Vizsgázni fog mindenki emberségből, toleranciából, odafigyelésből. Vagy nem, és becsavarodunk, mint a kedves vezető, akinél mondjuk nem most, hanem már sokkal régebben jelentkeztek az erre utaló tünetek.

Próbálok a fejével gondolkodni, de legtöbbször zsákutcába jutok, mert annyi itt a kérdőjel. Az első és legnagyobb az, hogy minek volt szükség erre a mikroszkópszínpadi szemfényvesztő előadásra hétfőn a parlamentben? Minek? Hát 11 éve nem azt csinálnak, amit a fényestekintetű mond? 11 éve nem az van, amit Orbán kinyilatkoztat? Akkor meg minek ez a korlátlan felhatalmazósdi? 2/3-dal át fogja vinni így is, úgy is, de előtte kellett a hattyú halála. Mégpedig az áldozat- és ellenségkreálás Habony-módra. Át kell tolni a felelősséget az ellenzék oldalára, és ha rosszul sül el valami (márpedig szerintem 90%, hogy rosszul fog elsülni), lehet megint mutogatni. Ennyi.

Az orvosi kamara jelezte, hogy az egészségügy jelenlegi állapotával felvenni a versenyt egy ekkora méretű, halálos áldozatokat is követelő járvány ellen, emberfeletti küzdelem lesz. Ez nem megnyugtató, hanem elszomorító. Főleg azok után, hogy 11 éve ugatja mindenki, hogy rendbe kellene tenni az egészségügyet, fel kellene zárkózni az európai uniós színvonalhoz. Pénz volt hozzá, csak azt ellopták annak volt jobb helye is. Munkaerő is volt hozzá, csak azok elmentek, mert szarba sem vették őket. Hagyták az orvosbáró hálózatot tovább ténykedni, mert majd azok megoldják okosba, ahogy Orbán is szokta csinálni. Hagyták lepusztulni az infrastruktúrát, az épületeket, 20-30 éves elavult gépekkel dolgoznak, nincsenek ágyak, felszerelések.

Tovább is van, mondjam még? Szopatják a mentősöket, ápólókat, a mai napig nincsenek fertőtlenítő szerek és védőfelszerelések sok rendelőben és a kórházi osztályokon. Mindenki panaszkodik, vagy fél, hogy ha esetleg jelzi a hiányosságokat, akkor még a végén ő húzza a rövidebbet. Pánik van. És ez a pánik most valós veszélytől van, nem a kitalált migránsoktól. Így állunk most. A törvénytervezetbe nem véletlenül tették bele az álhírterjesztés szankcionálását, amivel szinte egyik napról a másikra el lehet hallgattatni a valós tényeket feltáró újságírókat, orvosokat vagy éppen a kamarát. Fontos intézkedések ezek, mert ezek nélkül meztelen lesz az a király, aki mióta a jóisten és a hívei a trónra ültették, úgy beszél a nem őt nyalókról, mint a haza elárulóiról. Most bele fog látni mindenki a valóságba: ha kórházba kerül, akkor azért, ha meg nem, akkor azért, mert most minden tekintet az ellátórendszerre szegeződik. Nem beszélve arról, hogy az alapellátás is kényszerpályára került a vírus miatt, tehát egy szimpla vakbélműtét vagy szülés is sokkal körülményesebb és veszélyesebb is lesz a járvány ideje alatt. Már ha lesz orvos, aki meg fogja tudni csinálni...

SZABAD SZEMMEL - ORBÁN JAVÁBAN FŰRÉSZELI A DEMOKRÁCIÁT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.29.



Orbán Viktor mostanság javában fűrészeli a demokráciát, miután évek óta egymás után kapcsolja ki a demokrácia ellenőrző mechanizmusait. Az állam, a gazdaság és a társadalom kulcsfontosságú posztjait a saját híveivel tömte tele. Ezúttal pedig olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné, hogy a rendkívüli állapot közepette rendeletekkel irányítsa az országot, alighanem meghatározatlan ideig. Amúgy a kormány minden megkötés nélkül meghosszabbíthatná a különleges felhatalmazást. A bírálók attól félnek, hogy a jogszabály folytán az erőviszonyok a végrehajtó hatalom javára, a Parlament rovására változnának meg. Aggasztó az is, hogy mód nyílna kényszerszabadságra küldeni a képviselőket. A válság alkalmat kínál az Orbán-féle autokratáknak, hogy felmondják a demokratikus játékszabályokat. A kormányok persze mindenütt hatalmas feladattal kerültek szembe, ezért nagymértékben korlátozzák a mozgásszabadságot és más jogokat. Ám az adatok begyűjtése, a polgárok megfigyelése középtávon veszélyt rejt magában a magánszféra számára. 

FAZ 

Amióta tudni lehet, hogy a magyar miniszterelnök rendeleti úton kíván kormányozni, újra előkerült a gúnynév amit Juncker, a Bizottság korábbi elnöke akasztott rá: diktátor. Csak ezúttal nem ironikusan értik, hanem a lehető legkomolyabban. Ám nem ez a lényeg, mert a jelző csupán megkönnyíti a politikus számára, hogy lesöpörje az asztalról a bírálatot. Pedig kritikára jócskán van alap, a hatalmi visszaélésektől kezdve, a korrupcióig. Ha most jogot kap a politikus, hogy dekrétumokat bocsásson ki, az nem változtat lényegesen az orbáni hatalmon. A kétharmad révén eddig is olyan törvényt hozott, amilyet csak akart, hacsak az nem ütközött az alaptörvénnyel vagy az európai joggal. Hogy ezek után mire jó a különleges felhatalmazás? Egyrészt tényleg szükség lehet gyors cselekvésre. Másrészt a kormányfő erős és szuverén kríziskezelőnek akar látszani a választói előtt. Sok jel utal arra, hogy a válság rávilágít az egészségügy gyengéire, azokért 10 év után nem tolhatja rá a felelősséget az elődökre. Harmadrészt az egész történet remek alkalmat kínál neki, hogy megvezesse az ellenzéket. Az hajlandó lett volna áldását adni a tervezet soron kívüli megtárgyalására, ha időkorláthoz kötik a rendkívüli jogosítványt. Ám Orbán számára fontosabb volt a kompromisszumnál, hogy ellenfeleit hazátlan bitangoknak tüntesse fel. Machiavellista trükköt vetett be, de nem olyat, mint egy diktátor. Viszont a készülő jogszabályban van egy pont, ami elfogadhatatlan: a rémhírterjesztésért, illetve a válság leküzdésének akadályozásáért 1-5 évig terjedő szabadságvesztés jár. Ráadásul ez a gumiparagrafus benne marad a későbbiekben is a BTK-ban. Csakhogy ajtót-ablakot nyit a megfélemlítés és még annál is rosszabb előtt. És Kovács Zoltánt elhallgatva, egyáltalán nem megnyugtatóak a hivatalos biztosítékok.

Az autokraták nem hagyják kihasználatlanul a járványt, a tekintélyelvű vezetők az egész világon gyengítik a demokráciát, meglovagolva az egészségügyi szükségállapotot. A koronavírus miatt persze mindenütt lecsipegetnek az egyéni szabadságjogokból. Több helyütt azonban a fertőzés mentségül szolgál és az autoriter elmozdulás tartóssá válhat a baj elülte után. Orbán Viktor olyan javaslatot nyomat, amely lehetővé tenné, hogy dekrétumokkal kormányozzon és bebörtönözze azokat, akik „hamis híreket” terjesztenek. Piri Katalin, az EP magyar származású holland tagja azt mondja, hogy az ilyen politikusok számára Isten ajándéka a kórokozó, mert ők nem szalasztanak el egyetlen válságot sem. És amikor nyugtalan a közvélemény, akkor bármi megtörténhet olyan országokban, amelyek már amúgy is erősen megosztottak. Tény, hogy egy sor országban példátlanul korlátozták az alapvető jogokat. Természetesen ezek önmagukban nem változtatják meg az adott nemzet demokratikus természetét. Egy francia elemző szerint a fő kérdés az, hogy egyes politikusok meg akarják őrizni az életmódot, a jogállamot, az autokraták viszont hatalmuk növelésén dolgoznak. De hogy melyik irányzat profitál többet az állapotokból, az attól függ, hogy mennyire tudják visszaszorítani a vírust. Látnivaló ugyanakkor, hogy a gond éppen akkor ütött be, amikor a demokrácia egyébként is támadás alatt áll a világban. Részben a tekintélyelvűség felemelkedése, részben pedig amiatt, hogy Kína alternatívát igyekszik kínálni a nyugati liberális modellel szemben. A washingtoni Európai Politikai Elemző Központ igazgatónője úgy fogalmazza meg, hogy szakadékhoz érkeztünk. Veszélyben van a demokratikus jövő, mert sokan úgy vélhetik a válság után, hogy a tekintélyelvű államok jobban meg tudnak birkózni az ilyen, rendkívüli körülményekkel. A kínai propaganda máris azt harsogja a betegség visszaszorítására hivatkozva, hogy az a pártállami rendszer felsőbbrendűségét bizonyítja. Oroszország ugyanezen a vágányon halad. A Russia TV számára a vírus gyors terjedése a nyugaton, majdnem olyan, mint egy négylevelű lóhere. De a tanulság a tekintélyelvű azeri vezér számára is az, hogy a nyugati politikai rezsimek nem hatékonyak. Alijev az ellenzéket árulónak minősítette, hozzátéve, hogy az a közegészségügyet veszélyezteti. Ezért jelezte, hogy el kell azt szigetelni, mert 5. hadoszlopot alkot.

A válságok mindig új politikai korszakot harangoznak be, a dilemma ezúttal az, hogy a koronavírus járvány megerősíti, vagy netán megtöri az olyanokat, mint Trump, Bolsonaro és Salvini. Azaz megadja-e a végzetes döfést a populizmusnak vagy éppen ellenkezőleg, felhozza azt. A 2008-as pénzügyi összeomlás az ilyen politikusok kezére játszott, hatalomra juttatta őket egy sor országban, és Kína javára módosította a nemzetközi erőviszonyokat. Lehet, hogy a mostani megpróbáltatás pontosan ilyen romboló hatást fejt ki. A kimenetelt egyelőre korai megjósolni. De az biztos, hogy nehéz feladat vár a demagóg vezérekre, akik szívesen állítják úgy be, hogy országuk ostrom alá került. Az ellenség ugyanis ez esetben láthatatlan, és nem könnyen illeszthető meg az elit-, migráns- és tudományellenes narratívába. Az emberek most nem másoktól félnek, hanem magukért aggódnak. Orbán először vírushordozó iráni diákokra engedte rá az indulatokat, ám amikor kezdett terjedni a kór, akkor dobta a bevándorlás-ellenes témát, noha azzal két éve megnyerte a választást. Az olaszoknál Salvini ugyanakkor hiába uszít a kormány ellen, az minden eddiginél népszerűbb. De majd meglátjuk, mire lesz ez elegendő, ha már véget ért a nehéz időszak. Ám az alighanem csupán vágyálom, hogy a végén a tények visszanyerik méltó helyüket az emberek gondolkodásában. Különösen áll ez az Egyesült Államokra. Merthogy sokan már nem hiszen a szaktudásban. De miként is hihetnének, amikor egy évtizede bombázzák az agyukat azzal, hogy nem létezik a klímaválság, nincs szükség oltásokra. Ezek után nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy igenis szükség van a szakértőkre.

Egyelőre teljesen nyitott, hogy milyen lesz a világ a válság után, de elképzelhető, hogy minden megváltozik. Kína a kezdeti melléfogások után azon dolgozik, hogy sikersztorit csináljon a történtekből. Segítséget küld Olaszországnak és más államoknak, megerősíti helyét a világ globális vezetőjeként. De leelőzheti még az USÁ-t is. Trump ugyanis jelenleg azzal küszködik, hogy cáfolja a róla kialakult képet, miszerint teljesen kétbalkezes. India, Brazília és Törökország egyértelműen a központosított, tekintélyelvű irányítás felé halad, ami már teljesen meghonosodott Kínában és Oroszországban. Ráadásul ez az irányzat egybeesett azzal, hogy Európában jobboldali, nacionalista-populista erők emelkedtek fel. Egyesek közülük követik a kínai példát, amikor politika célokra igyekeznek felhasználni a fertőzést. Orbán Viktor kísértést érezhet pl., hogy hosszú távon is fenntartsa a rendkívüli állapotot. Már tett rá kísérletet, amikor előterjesztette a felhatalmazási törvényt, beleértve, hogy akár öt év jár álhírek terjesztéséért, illetve ha valaki akadályozza az állam intézkedéseinek végrehajtását. Rövidtávon a legtöbben támogatják a megszorításokat. De mi van akkor, ha elhúzódik a válság? És mi történik, ha nem vonják vissza, illetve enyhítik a kemény intézkedéseket? Azt mindenesetre látni, hogy ha igazán nagy a baj, akkor csakis az állam tud érdemi és méltányos segítséget nyújtani. De a londoni Chatham House igazgatója arra figyelmeztet, hogy ezek után a világ visszatérhet a nyílt geopolitikai versengéshez. Az Eurasia Csoport egyik szakértője azt várja, hogy a nagyhatalmi tömbök jönnek létre, erősödnek az autokráciák és még inkább kiéleződnek a társadalmi és osztályellentétek, amelyek kiváltották a nacionalizmust és a populizmust. És lehet, hogy az országok tényleg a protekcionizmust pártolják majd, hogy ne legyenek annyira kitéve a globális veszélyeknek. Mindenképpen kezelni kell a mély egyenlőtlenségeket, mert mi fenyeget akkor, ha egy sor szegény államban kitör a tömeges elégedetlenség. Hiszen a vírus őket is sújtja, csak éppen sokkal kevésbé képesek orvosolni a bajt. Ezekben a napokban kiderült, hogy sokszor még a fejlettebb államokban egészségügye sem kap elég pénzt. Hogy több helyen is mozgósították a katonákat, az arról árulkodik, hogy a kormányok félnek: zavargások robbannak ki. Ebbe a vonalba illeszkedik, hogy fokozódhat a megosztottság az államok között, keményebbre válthatnak a migránsellenes érzelmek. Egy másik iskola szerint azonban meg is erősödhet a nemzetközi együttműködés, a párbeszéd - a katonai és gazdasági ütközés helyett. Szóval bőven elképzelhető, hogy a világ egy új kezdet, új típusú gyakorlatias és védelmet nyújtó nemzetköziség előtt áll.

A kommentár nem kíván állást foglalni az ügyben, vajon egyesek joggal gyanúsítják-e Ausztriában a kancellárt orbáni módszerekkel, de azt azért leszögezi, hogy a magyar autokrata a válság ürügyén változtatja országát az EU első demokráciaellenes tagállamává. A megpróbáltatások persze másutt is rásegítenek a tekintélyelvű kísértésre. Jóformán már visszaköszön, hogy a világ a háború óta nem szembesült ekkor kihívással. Ezért jogosak a drasztikus intézkedések. Ám közben a felnőtt polgároknak érdemes elgondolkodniuk azon, miként őrizhetik meg kritikus felfogásukat. Ki kell nyilvánítaniuk, hogy nincs szükség „erős emberekre”, a „kemény kéz politikájára”. A baj azért lett ekkora, mert a diktatórikus Kínában az elején eltitkolták. De nincs szükség olyan sarlatánokra sem, mint Trump és Johnson, akik kezdetben, merő populizmusból bagatellizálták a problémát. Ha ilyesmit tapasztalunk, azonnal riadót kell fújni, a neten van mód virtuális tömegmegmozdulásokra. És ott van a megbízható, komoly sajtó, amelynek léte egyébként most a vírus miatt veszélybe került. Ausztriában jelenleg tekintélyelvű az alaphang, ám nem szabad hagyni, hogy felülkerekedjen.

A lengyel kormányfő alaptalanul ugyan, de azzal vádolta meg a varsói parlamentben az EU-t, hogy az egyetlen centtel sem járult hozzá a vírus elleni küzdelemhez. Morawiecki hozzátette, hogy a jelek szerint ezekben a nehéz hetekben, hónapokban a nemzetállamok a legfontosabbak. A portál emlékeztet arra, hogy korábban a lengyel pénzügyminiszter is azt állította: országa nem kap új forrásokat a járvány visszaszorítására, jóllehet a lengyelek az e célra szolgáló uniós program legfőbb kedvezményezettjei. A Bizottság a pénzek egy részét abból akarja összeszedni, hogy mozgósít a felzárkózási alapból 8 milliárd eurót, amelyet a tagállamok nem használtak fel, ezért vissza kellene utalniuk Brüsszelnek. Azon kívül a kormányok a későbbiekben kapnak további 29 milliárdot. Varsó az első részletből 1,135 milliárdhoz jut, a második szakaszban pedig további 6,31 milliárdhoz. Ezen felül az EU elkülönít 10 milliárdot a kórokozó elleni kutatásra. A lengyel agrárbiztos, akit a PiS delegált az unió végrehajtó testületébe, elfogadta, hogy forrásokat csoportosítsanak át a ragály visszaszorítására. Egyébiránt von der Leyen azt is bejelentette, hogy közösen szereznek be alapvető orvosi felszereléseket, és repülőjáratokat szerveznek a 3. országokban rekedt európai polgárok hazaszállítására...