2023. szeptember 23., szombat

MÉRLEGEN: BORBÉLY ALEXANDRA ÉS NAGY ERVIN: SZÍNHÁZ VS. TV, ÓVATOSSÁG VS. NYILVÁNOSSÁG

VASFÜGGÖNY / HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2023.09.21.



A Vasfüggöny első részében Alföldi Róbert színész-rendező és Zsedényi Balázs, az Átrium egyik vezetője mesélt a független színház jelenlegi helyzetéről, a második adásban pedig folytatjuk a szabad kulturális élet feltérképezését, kikacsintva a színházi függöny mögül: Kovács Bálint vendége ezen a héten Borbély Alexandra és Nagy Ervin színészek voltak. 

Borbély és Nagy nemcsak azért érdekes azonban, mert magánéletükben egy párt alkotnak, hanem azért is, mert a magyar film- és sorozatszínészek legismertebb képviselői, akik egyaránt társulatoktól függetlenül alkotnak. A beszélgetésből kiderül, mit adott nekik a szabadság, hogyan használja felvidéki származását és szlovák tudását a nemzetközi porondon Borbély Alexandra, miért hagyta ott a Katona József Színházat Nagy Ervin, de arról is szó lesz, milyen feszültség van (kialakulóban) a színház és a tévé között és miért (nem) érdemes a nyilvánosságban társadalmi ügyeket képviselni a szakmai életükön túl. 

Iratkozz fel a HVG Podcastok csatornájára Spotify-on, Apple Podcasts-on, Google Podcasts-on vagy hallgassa adásainkat és iratkozzon fel YouTube-csatornánkra! 

A HVG podcastjait most már külön-külön is megtalálod - csak keress rá a műsor címére podcastapplikációd keresőjében és hallgasd meg a Fülke, a zCast, a Mérlegen, a Vasfüggöny, a Kösz, jól és az Elvitelre adásait! 

0:42: Villámkérdések: Miben jók, aminek semmi köze a szakmájukhoz? 
3:56: Villámkérdések: Mi volt a legfontosabb fordulópont az életükben? 
10:36: Mit jelent a szakmájukban és az életükben a függetlenség? 
15:31: Alexandra cseh és szlovák filmekben is játszik – ez hozzájárul a szabadsághoz? 16:32: Ervin a függetlensége miatt is hagyta el a Katonát – sosem bánta meg? 
21:20: Mit jelent, hogy más egy színház és egy TV célja? 
23:38: Hogyan viszonyul egymáshoz egy színházi és egy tévésorozatos fizetés? 
25:42: Hollywoodban botrány volt abból, hogy a színésznőkent rosszabbul fizetik, mint azonos ismertségű színészeket – ez itthon is érzékelhető? 
26:28: Alexandra most fejezte be a Mellékhatás második évadját – nála is megjött az országos ismertség a Katona után? Hogyan viseli(k) a népszerűséget? 
32:39: Akkor most beengedik a bulvárt az életükbe, vagy sem? 
35:55: Mit jelent Alexandrának kisebbségből jönni? 
40:58: Ervin van, hogy a társadalmi szerepvállalásából enged, csak hogy ne legyen sok otthon? 
48:01: Nem visszás a luxusvillát bemutatni, és közben a színészek nehéz helyzetéről beszélni? 
52:58: A Szia, életem!-ügy, elvett lehetőségek, megteremtett esélyek 
1:03:06: Mit jelentenek Alexandrának a szlovákiai filmszerepek? Miért fontosak, mi vezetett ide? 
1:05:17: Hogyan befolyásolja egy színésznő karrierjét a gyerekvállalás? 
1:07:03: Kell azzal foglalkozniuk, hogy hogyan jutnak el a TikTok-generációhoz? Ők miért és hogyan használják a közösségi médiát? 
1:14:27: Mit ad a mai világnak a jó művészet?



RENGETEG ELSŐS KISDIÁK ISMÉTEL ÉVET, ÉS EGYRE TÖBB AZ SNI-S

SZABAD EURÓPA
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2023.09.23.



A kormány három évvel ezelőtt vezette be a hatéves korban kötelező beiskolázást, amelyet csak egy szakértői vizsgálat esetén lehet halasztani. Azóta egyre több gyerek érkezik éretlenül az iskolába, és egyre több gyerekről derül ki, hogy sajátos nevelési igényű státuszba sorolható. A szakértők szerint van összefüggés. Nem a gyerekeknek kellene változniuk, hanem az iskolarendszernek.


A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 94.342 gyermek járt első osztályba. 4906-an, vagyis 5,2 százalékuk másodjára, mert meg kellett ismételnie az első évet. Közben a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok aránya is nőtt az általános iskolás diákok között. A Népszava által a KSH-tól kikért adatok szerint létszámuk közel hatvanezer fő volt, ami az általános iskolások 8,3 százaléka.

A két adat és jelenség összefügg – állítja Gyarmathy Éva pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, évtizedek óta a hiperaktivitás és a tanulási zavarok kutatója, a téma egyik legnevesebb szakértője. Az Akadémia közoktatás-fejlesztési kutatóprogramjában készült legújabb tanulmányuk a hatéves kötelező beiskolázás aggasztó következményeit és a tanulási zavarokkal való összefüggéseket taglalja.

Ez a cikk tényfeltáró videós műsorunk, a Szabadon leirata alapján készült.
..

„AZ IDŐSEBB NŐVÉR ÉS MOHÓ RIVÁLISA” – ÍGY FORRT EGGYÉ BUDA ÉS PEST

QUBIT / PODCAST
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.09.21.


Volt idő, amikor még díjat szedett a parkőr, ha az ember le akart ülni a Múzeumkertben egy padra, a pipafüstös kávéházak mellett kinyitottak a fagylaldák, a ligetben térzene szólt és a cukrászdákba már gardedam nélkül is beülhettek az ifjú jegyesek. Ekkor született meg Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből fővárosunk, amelynek hihetetlen gyors, 19. századi fejlődéséről olyan férfiak gondoskodtak, mint Széchenyi István, József főherceg vagy a New Yorkig száműzött Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere. Budapest Főváros Levéltárának készülő várostörténeti monográfiája nyomán ebben az adásban is Géra Eleonóra történész, levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense vezet minket bolyongásainkban a város ismerős terein át...

Részletek a műsorból: 

A csatornarendszerrel komoly gond volt, és bizonyos időszakokban visszament a kiszivárgó szennyvíz kétharmada a város alá és ez iszonyatosan sok gondot okozott, sok bűzzel és rossz higiéniai körülményekkel járt. Tudjuk, hogy Széchenyi István volt az első, akinek volt angol vécéje, de hogy jutott ki a városból az, amit a többi polgár ürített?

Géra Eleonóra: Nem minden jutott ki a városból, merthogy még egészen nagy bérházaknál is megtörténik igen sokáig, hogy nem kötik rá a csatornahálózatra. 14 nagyobb csatorna volt a pesti oldal alatt, voltak olyanok, amelyek még a középkorban vagy a törökök idején készültek, ezeknek egyrészt a lejtése sem felelt meg, másrészt amikor magasabb volt a Duna vízállása, az értelemszerűen a szennyvíz bizonyos mennyiségét visszaduzzasztotta a város alá. A pangó szennyvíz nem csak hogy dugulásokat okozott, de a szaga is rettenetes volt. Ennél még nagyobb gond, hogy nem minden folyt a csatornába, a nagy bérházaknál is előfordult, hogy emésztőgödröt ástak, amibe belement a latrináknak a tartalma, meg amit odaöntöttek, ugyanakkor az udvar közepén ott volt a kút is, ahonnan meg az ivóvizet vették. A kettő tartalma akár keveredhetett is. Ez elég komoly gondot jelentett, főleg azért, mert a XIX. században megjelenik egy új, rettegett betegség Európában, a kolera, amiről pontosan tudjuk, hogy a szennyezett ivóvízzel illetve az ürülékkel terjed. Az ilyen nagyvárosokban egyszerűen megállíthatatlan a kolera, ha felüti a fejét. A kolera kell ahhoz, hogy aztán majd a szennyvízhálózatot, illetve a vízvezeték-hálózatot bővítsék. A Duna-víz már egyre kevésbé fogyasztható, a pesti külső kerületeknek az utcaképéhez még a század legvégén is hozzátartoznak a vizes asszonyok, akik puttonyból árulják a Duna vizét és nem tudni, hogy ők a Duna melyik szakaszán veszik a vizet. Nekünk ma a víz nem zavaros, nem sárgás színű, mellékíze sincsen. Ebben az időszakban ez azért nem ennyire egyértelmű. Sok mindent megisznak víz néven, de azt azért tudják, hogy nem árt felforralni és hogy vannak eljárások, amelyekkel tisztítani lehet. Különböző textíliákon szűrik át, de azért ilyen megoldásokkal csak pár pohár vagy kancsónyi vizet lehet megtisztítani, többet nem. És miután itt elborzadtunk Pest példáján, hasonlítsuk össze a pesti 14 csatornát a budai viszonyokkal. Ott, ahol a Várnegyedben csupa előkelőség lakik, és a Krisztinaváros is arról híres, hogy a jobbmódúak, szép kertes villákban laknak ott és a Víziváros egy része is a tehetősöknek a lakhelye, ehhez képest legfeljebb a Víziváros alatt, vagy fent a Várban voltak csak csatorna részletek. Itt ezen a részen még sokkal rosszabb a helyzet.

A Nemzeti Múzeum volt a forradalom egyik kiindulópontja, de annak a hagyománya is ebből az időszakból ered, hogy szívesen ravatalozunk itt fel politikusokat.

Géra Eleonóra: 1837-ben fognak hozzá az építkezéshez, a valamikori Batthyány-major helyén. Előtte is volt kiállítás a régi Batthyány-palotában, de az az épület nem volt alkalmas arra, hogy múzeumnak használják tartósan, mert már akkor sem fértek el benne a gyűjtemény egyes darabjai. 1837-re beszerzik az építőanyagot, kiássák az alapokat, és aztán jön az 1838-as nagy árvíz, ami az építőanyag jelentős részét el is viszi. Azért olyan szép, nagy az az impozáns lépcsősor, amit ott látunk, mert ezután áttervezték az épületet. Az árvíz tapasztalatait levonták és olyan magasra tervezték a lépcsőt, hogy egy következő, hasonló mértékű árvíz ne tudjon kárt tenni a gyűjteményben. Akkor még nem gondolták, hogy akár szónoki emelvénynek is alkalmas ez a lépcső, különösen a kétoldali mellvéd. És hogy aztán miért lett belőle az 1848. márciusi eseményeknek egyik fontos színtere? Azért, mert bár akkor már áll az épület, sőt a gyűjtemények egy része is beköltözött, viszont a Nemzeti Múzeum körül, éppen azért, mert építési terület volt korábban, van egy nagy szabad terület, és az emberek ott találnak helyet, ahova összegyűlhetnek. Így aztán a forradalmi eseményeknek az egyik fő központja lesz a Nemzeti Múzeum, ott számos népgyűlést tartanak.

Lassan elérkezünk ahhoz a pillanathoz, amire emlékezve most beszélgetünk. 150 évvel ezelőtt egyesült Pest és Buda, de nagyon sok vita előzte meg ezt a lépést. Milyen érvek, ellenérvek voltak? Én csak egyet idéznék itt. Amikor fölvetődött ennek a lehetősége, akkor a pesti polgármester úgy fogalmazott: „Minek megterhelni Pestet a fejlődésképtelen, szegény, főként német Budával?”

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

SZLOVÁKIA VÁLASZT! MINDEN, AMIT TUDNOD KELL, HOGY ÉRTSD A TÉTEKET

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.09.22.



Szlovákiában szeptember 30-án előrehozott választásokat tartanak. A tét nagy: most dől el, hogy újra hatalomra kerül-e a Smer, amelynek elnöke, Robert Fico – egyfajta mini Orbánként – 2006 óta 10 évig ült a miniszterelnöki székben, és abba bukott bele 2018-ban, hogy véres kegyetlenséggel meggyilkolták Ján Kuciakot: az oknyomozó újságírót, aki a Fico-kormány, a szlovák titkosszolgálatok és a szervezett bűnözés közötti kapcsolatok után nyomozott. ‘18 óta káosz jellemezi a szlovák politikát: kormányok jöttek, kormányok mentek, és összesen öt miniszterelnököt fogyasztottak el öt év alatt, mert a Smer után hatalomra került jobboldali-konzervatív-centrista-liberális koalíciós kormány képtelen volt megteremteni a belső egységét: ez vezetett a mostani előrehozott választásokhoz. 

Két fő kérdés van, amit szombaton választ kapunk: sikerül-e összeszednie-e magát a progresszív oldalnak, vagy visszatér Fico, és Szlovákia továbbhalad az orbánizálódás útján; illetve hogy sikerül-e összeszedniük magukat a szlovákiai magyar pártoknak, és – miután 2020-ban a szlovák demokratikus fordulat óta először nem került be egy sem közülük a parlamentbe – szeptember 30-án képesek lesznek-e megugrani az 5%-os küszöböt, vagy szomorú trenddé válik a magyar érdekképviselet hiánya a szlovák törvényhozásban. Nehéz dolguk van: hisz Orbán nem őket támogatja, hanem a magyarellenes Ficót – szüksége van ugyanis szövetségesre a meggyengült V4-ben, és az őt végleg partvonalra szorító EU-ban.

MIÉRT ÜRESEK A LABDARÚGÓ-STADIONOK LELÁTÓI? - BESZÉLGETÉS MUSZBEK MIHÁLY SPORTKÖZGAZDÁSSZAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: KARDOS ERNŐ
2023.09.22.


A Felcsúton élő 1800 falulakónak építettek egy 3800 személyt befogadó stadiont, miközben Magyarországon az első osztályú bajnoki mérkőzések átlagos nézőszáma alig éri el a 3500-at – hívta fel a figyelmünket Muszbek Mihály sportközgazdász, aki szerint az üres lelátókért a túlméretezett hazai stadionok építőit lehet felelőssé tenni. Muszbek szerint, ha a bajnoki meccsek színvonala nem javul jelentősen, akkor a közönség továbbra sem lesz kíváncsi a focira. A Testnevelési Egyetem címzetes docense szerint a magyar válogatott iránt megnövekedett nézői érdeklődés sem annyira a foci színvonalának emelkedésével magyarázható, hanem a politika által tüzelt nemzeti érzésnek köszönhető, ami szinte kötelező társasági eseménnyé tette a meccsekre járást. Muszbek Mihály állítja: a mérkőzéseken szotyizó politikusok viszont inkább távol tartják a jó ízlésű szurkolókat, bár a legtöbben akár élveznék is, hogy együtt köpködnek a miniszterelnökkel, ha nem magasodna a nézők és a „miniszterelnöki bagázs” társasága közé üvegfal
...


A VÁLSÁG ÁRNYÉKÁBAN IS VOLT 450 MILLIÁRDJA SPORTRA AZ ORBÁN-KORMÁNYNAK

MFOR
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2023.09.23.


Az elmúlt években megfigyelhető gyakorlattal szemben a kabinet a szokottnál némileg korábban elérhetővé tette a 2022-es költségvetés zárszámadási törvénytervezetét. Hogy miért találták úgy, hogy ezt az - amúgy tényadatokat tartalmazó - dokumentumot társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, az már egy másik kérdés.


Mindenesetre, ha már így alakult, mi is élünk a lehetőséggel és hagyományainkhoz híven megpróbáljuk összegezni, hogy a sporttal összefüggésben mennyit költött el a kormány. A helyzet ezúttal pikáns. Főként azért, mert a tavaly februárban kirobbant orosz-ukrán háború még egy újabb komoly kihívások elé állította a magyar gazdaságot és a kormányzatot. Az egyre inkább gyorsuló inflációs környezetre, az - elmaradó uniós pénzek és a korábbi költségvetési osztogatás miatt - egyre méretesebb költségvetési hiányra, valamit a remélttől elmaradó, majd recesszióba süllyedő gazdasági teljesítményre mind válaszokat kellett adnia a fiskális (és monetáris) politikának. Ennek eredménye volt az is, hogy hosszú idő után először kényszerült a már elfogadott költségvetés átírására és házon (vagyis tárcákon belüli) megszorítások bevezetésére, állami beruházások lefújására a kabinet.

Akad azonban egy olyan terület, egy stratégiai ágazat, ahol mindezekből a problémákból semmi sem látszik, hiszen a zárszámadásban szereplő tételek összesítése alapján az eredetileg tervezettnél majd' harmadával többet költött a kormány. Ez pedig a miniszterelnök egyik - ha nem az egyetlen - szíve csücske: a sport...

"EGY OSTROMLOTT VÁRAT KELL, HOGY VÉDJEK ORBÁN KICSINYES BOSSZÚJÁVAL SZEMBEN." | IVÁNYI GÁBOR

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2023.09.22 (08.26.)



Iványi Gábor metodista lelkész egy levelet juttatott el a Klubrádió munkatársainak, így kezdődik: A magyar kormány, a NAV közreműködésével a mai napon esedékes alapnormatívánkból minden eddiginél nagyobb, 175 millió forintos elvonást eszközölt, miközben az elmúlt évek során elvégzett munkánkért milliárdokkal tartozik nekünk.. Akik ezen az ördögi terven, a tönkretételünkön munkálkodnak, pontosan tudják, hogy kis-keresetű, maguk is súlyos gonddal küszködő munkavállalóinktól, több mint ezer személytől, valamint mintegy húszezer ellátottól veszik el a létfenntartáshoz szükséges jövedelmet, romba döntve azt a munkát… A továbbiakat itt, a Klubdélelőtt 2023. augusztus 26-i adásában Kun Zsuzsával beszéljük meg.

ORBÁN VIKTOR FENYEGETI A MÉDIÁT, ÁTVERI A TANÁROKAT ÉS FIZUT EMEL MAGÁNAK

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2023.09.22.



Orbán Viktor megemelte a saját fizetését, a tanárok meg sokkal több emelésre számíthatnak, mint a beígért 10 százalék: 5 százalékra! Az újságírók pedig nem fizuemelést fognak kapni, hanem szuverenitásvédelmi törvénycsomagot.

KÜZDELEM A TISZTÁBB KÖRNYEZETÉRT

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.09.22.


Azt talán mindenki megtapasztalta már, hogy ahol sok szemét van, ott könnyebben szemetelnek mások is. Nagy küzdelem nekünk is, hogy ne legyen lehangolóan szemetes minden. A házak zöme körül rendezett, vagy viszonylag rendezett már a környezet, ahol erősebb az önfenntartási képesség, ott mindig is rendezett volt, ahol ez gyengébb, nos, ott elég változtatos a kép. Van, ahol semmit sem tudunk hatni, és van, ahol szakaszosan.

A településeken a háztartási hulladék kukába gyűjtése és elszállítása persze nagy segítség, mi is segítünk intézni, ha valaki költözik, és nincs kuka, hogy legyen mihamarabb, mert így megakadályozhatjuk, hogy a ház körül gyűljön a szemét. Mert pontosan tudjuk, hogy az elszemetesedett telek mellett hamarosan ott lesz a hulladék az utcán is, mindenhol az árokban, ott lesz az elhagyott telkeken, a bokrok alatt, majd a településre vezető úton is.

Ahol meg sok a szemét, ott hamar kialakulnak illegális szemétlerakók is, és a szomszédos településeken élők is azt gondolják, ha oda kiviszik, ahol már eleve van, az jó megoldás lehet. A szemét meg csak gyűlik…sok esetben veszélyes hulladékkal együtt.

Nemrég ért minket az a döbbenetes felismerés is, hogy bevált gyakorlat a háztartási hulladék elásása. Ami környezeti szempontból vállalhatatlan, ráadásul akadálya, hogy azon a területen művelés alá fogja a kertet bárki, miközben erre is gyúrunk, a kiskert-programban.

Megtörtént már korábban, hogy helyi kezdeményezésre, amihez mi is és az önkormányzat is kapcsolódtunk, volt települési szintű szemétgyűjtés. Konténerbe. Aminek a megrendelése, elszállíttatása horribilis összeg, nemrég a surányi tábor kialakításánál volt szükségünk erre, több mint 100 ezer Ft/konténer volt a számlán. A héten pedig, a zsáktelepülést a szomszédos kisvárossal összekötő út mentén felgyűlt szemét összeszedésére szerveztünk közösen egy új akciót. Ebéddel persze, hogy a bevonódás erősebb legyen..

A közös munka közben, a beszélgetésekben pedig folyamatosan a szemét volt a téma. Akik ott voltak, és összeszedték, egyértelműen elítélték azt, hogy valaki a természetben pakolja le a lakásfelújításból származó törmeléket, a kidobásra ítélt háztartási holmikat. Szörnyülködtek a kidobott holmikon, elásott zsákokon, melyeket alig tudtunk kihúzni a földből. Ám azt is tudjuk, hogy mikor meghirdettük, hangzottak el ilyen mondatok is: “mi szedjük fel mások szemetét?!” “Na én tuti, hogy nem….nem én dobtam el.” És persze volt, aki nem jött el.

Abban szinte biztosak voltunk, hogy az illegális szemétlerakó, ahová feltehetően legalább tíz éve, ha nem több, kerülnek ki a lomok, hulladékok, a szomszédos településről kerülnek ide. Nemrég egy friss kupacban az önkormányzat munkatársai megtalálták a nevet, címet egy borítékon, amivel be lehetett azonosítani is a szomszéd településen lakót, de hiába szólították fel, hogy vigye el, nem tette, hanem közölte, hogy “ellopták tőle”. Persze tudom, lehet feljelentést tenni, meg is büntethetik, stb. de mikorra lenne vége? Nincs itt gyakorlat ebben, nem volt még példa sem rá, úgyhogy nem vártunk, felszedtük most ezt is.

Szóval, most megtisztítottuk az utat, örültünk, hogy tiszta, egyetértettünk, hogy meg kellene őrizni így, aztán már reggel újra ott voltak a kocsiból kidobott üres műanyag palackok, sörösdobozok az út mellett. Ezek pedig nem a szomszédos településről kerültek ide, hanem nyilván azoktól, akik itt laknak, és akiknek nem volt fontos az előző napi ténykedésünk. Sajnos az is benne van, hogy még gúnyolódnak is rajtunk, miközben kihajítják. Szomorú, de jelen van ez is, hiszen mindenki tudta, hogy mire készülünk, és miért.

A környezettudatosság elérése ezen a területen gyakorlatilag lehetetlen. Ami átmegy, az a tiszta és a szemetes közötti különbség, mert a mondatok: “az én portámat meg lehet nézni”, “én nem állom a szemetet az udvaron”, “ilyen fiatal, és mégis mennyi mocsok van az udvarán” stb. ezt jelzi. Nyilván első lépésként ebbe kell kapaszkodnunk, hogy rangot jelentsen a tiszta környezet. Az idősebbek többször felvetették már, hogy hozzuk vissza a “Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat, mások azt a régi gyakorlatot dicsérték, mikor valakinek nem volt rendben a portája, és ezért pénzbüntetést kapott. Szóval, biztos, hogy ebbe a “látható tisztaságba” bele lehet kapaszkodni.

De az, hogy a jövőre nézve mit jelent az elásott szemét, vagy hogy a patkányok jelenlétét folyamatosan a szemétkupacok biztosítják, azt még nem tudjuk megértetni.

A beszélgetések közben felmerült egy másik érdekes szempont is. Amit leírok, mert pontosan mutatja a generációs szegénység problémájának összetettségét. Mert többen jelezték, hogy nem elég a kuka, a heti egy, központi szemét-ürítéssel. Ezért lett bevett gyakorlat, hogy ami nem fér bele, azt elássák. Rögtön jött a gondolat, vennünk kellene olyan szemétszállító zsákokat a családoknak, amit elvisz majd a kukásautó, ha a kuka mellé kiteszik. Persze ez drágább, mint egy sima szemeteszsák.

De itt azért felmerül egy ellentmondás: ha szegénységben élnek, miért nem elég egy kuka hetente? Másoknak, akiket nem érint ilyen mértékben a szegénység, nekik hogy elég? Sokszor még félig sincs….

No és itt jön be valami, ami aztán megnehezíti a megértést. Ami egyrészt a pazarló szokásokat jelenti, másrészt a nem környezettudatos vásárlást. Ott van ez abban, hogy míg egy környezettudatos ember kimossa a népkonyha műanyag tárolóit, amiben az ebédet kapja, a nem környezettudatos kidobja. A kuka tartalma pedig mutatja: pazarló szokások vannak a probléma mögött. Itt olyasmiről sem beszélhetünk, hogy pl. csökkentsék a műanyag zacskók számát a vásárláskor. Aki a háztartási szokásokat látja, az tudja, itt nem kerül kenyértartóba, zacskóba, ruhába a megmaradt kenyér, gyorsan, miután befejezték az evést, hanem ott marad, megszárad, majd megy a kukába. Megy az energiaitalos fémdobozok mellé….aminek a fogyasztása minden családban ott van, miközben lesújtó lakhatási szegénységben élnek.

És megfigyeltem azt is, hogy nincs összenyomott palack, fémdoboz, összehajtott kartondoboz, nincs a kuka légterének teljes kitöltésére irányuló figyelem. Megy bele a nylontáska, teli szeméttel, bekötve, és hárommal már tele is van a kuka, miközben nagy rések maradnak a zacskók között. Ha erre figyelnének, kétszer annyi férne bele. De nem figyelnek.

Tehát egyszerre van jelen a nélkülözés és a pazarlás, és ezt pontosan tükrözi a szemét mennyisége és összetétele. A megoldás pedig csak távolról olyan egyszerű, hogy “mondjátok meg nekik”, vagy “ne adjatok semmit, ha ilyenek”, “büntessétek meg őket, és akkor majd megtanulják”. Mert a szocializációs minták, a fogyasztói társadalom hatása, a jövő értelmezhetetlensége, a mának élő túlélési stratégia, a tanulatlanság, mind itt van, ebben a problémahalmazban. Amit megváltoztatni kínkeserves munkával lehet, pláne, ha mindezzel, vagyis az okokkal nem foglalkozik az intézményrendszer.

Mert ott a megoldás ennyi: vannak szabályok, és büntetések. Na, ez azért árnyalt kicsit, mert nyilván települése, hatósága válogatja, hogy hol, miként tartják be. Ebben (is) nagy különbségek vannak ma az országban. És még ott van az is, hogy ki, mikor és hogyan szólhat bele azokba az életvezetésekbe, amelyeket felnőtt emberek visznek.

De mi nem beleszólni akarunk, hanem változtatni rajta. Úgy, hogy az környezettudatos legyen. Mert a környezet mindannyiunké. A Föld pedig nem kérdezi, ki, milyen viszonyulás mentén teszi tönkre. A felelősség az embereké. Így, együtt. Ezért van dolgunk azokkal a honfitársainkkal is, akik nem környezettudatosan élnek.

MINDEN ÉVBEN VESZÉLYBEN VANNAK A MAGYAR NYUGDÍJASOK - NAGYOT KELL MÉG IDÉN EMELNI A NYUGDÍJAKON

PORTFOLIO
Szerző: FARKAS ANDRÁS
2023.09.21.


A várt nyári rendkívüli nyugdíjemelési kiigazítás elmaradása miatt a nyugdíjasok szempontjából a legforróbb őszi téma, hogy végre lesz-e korrekciós nyugdíjemelés, és ha igen, akkor milyen mértékben.

A nyugdíjtörvény szerint kiegészítő nyugdíjemelésben akkor részesülhetnek a nyugdíjasok, ha a KSH január-augusztus hónapokban mért inflációs adatai alapján becsült éves inflációs mérték legalább egy százalékponttal meghaladja a januárban végrehajtott nyugdíjnövelés százalékát. Ilyenkor a különbözetet novemberben, januárig visszamenőleg megkapják a nyugdíjasok, vagyis a novemberi nyugdíj már emelt összegben érkezik, és a novemberi nyugdíjjal együtt egyösszegben megkapják az év első tíz hónapjára és a 13. havi nyugdíjra vonatkozó 11 havi emelési különbözetet is a jogosultak...

SZOBOSZLAI KATALIN: MÁR A SEGÍTŐK IS SEGÍTSÉGÉRT KIÁLTANAK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI KATALIN
2023.09.22.


Az energiaáremelés, a szociális törvény szabályozása, és az, hogy nincs béremelés a szociális szférában, komolyan mélyíti a válságot az ágazatban – mondta a Hírklikknek a Szociális Szakmai Szövetség elnöke. Szoboszlai Katalin szerint a szakma nagyon sok területén gyors segítségre lenne szükség, ami az állam feladata. Mert a szociális ágazatban se pénz, se szakember, a civilek közül pedig már vannak, akik bedobták a törölközőt, mert a civil szervezetek egyszerűen kimaradtak az energiaárak kompenzálásából. Jön a tél. Tavaly nem egy olyan intézmény volt, ahol maximum 15 fokra tudtak fűteni, mert nem tudtak többet kigazdálkodni. A kormány pedig mintha meg sem hallaná a segítők segélykiáltását. Emlékeztetett rá, több, mint tíz hónapja nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz és ehhez több szervezet is csatlakozott.

Lassan egy éve, hogy nyílt levélben fordultak Orbán Viktorhoz. Mi történt azóta?


Az elmúlt évben több nagy bejelentése volt a kormánynak, ami a szociális ellátórendszert érintette, és a bejelentések között ott volt az is, hogy jelentősen megemelkedtek az energiaárak. A miniszterelnöknek címzett levélben arra kértük őt, hogy a költségek kompenzálására a szociális és gyermekvédelmi intézményeknek biztosítson többletforrást a központi költségvetés. Az erre érkezett válaszban Fülöp Attila, a BM szociális ügyekért felelős államtitkára leírta a propaganda szöveget: háborús helyzet van, veszélyhelyzet van, és hogy a megoldást majd a béke hozza, illetve, hogy majd megnézzük, a költségvetésből mennyit tudnak a szociális ágazatra energiaár-kompenzációjára fordítani...

AKKORA AZ INFLÁCIÓ, HOGY MÁR AZ ÁFABEVÉTELEK NÖVEKEDÉSÉRE SEM SZÁMÍTHAT A KORMÁNY

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2023.09.22.


Válságos helyzetben a kormányok egyik mentsvára az inflációval együtt emelkedő fogyasztási adóbevétel, ám a meglepő fordulatokkal tűzdelt magyar gazdaságpolitikát ez a jelenség cserben hagyja. A Pénzügyminisztérium az idei hiánycél 97 százalékára rúgó államháztartási deficitet mutatott ki augusztusra, amiben szerepet játszik többek között:

- az áfabevétel csökkenése: augusztusban ugyanis az államkasszába 314 milliárd forintnyi áfabevétel folyt be, ami 14,5%-kal alacsonyabb a tavaly augusztusban látott 368 milliárd forintos összegnél,

- a kamatkiadások növekedése: idén augusztusig ugyanis közel nettó 1435 milliárd forintnyi kamatfizetést teljesített az állam, 452 milliárd forinttal meghaladva a tavalyi év első nyolc hónapja alatt ezen a soron kifizetett 982 milliárd forintot. Augusztus hónapra nézve 189 milliárdról 202 milliárd forintra nőttek a kamatkiadások.

Miért fontos ez?
A költségvetés tarthatatlan helyzete spórolásra készteti a kormányt – Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön például a bankok további adóztatását és állami beruházások halasztását vetette fel –, miközben rontja az ország megítélését (Varga kijelentései nyomán esett a forint és az OTP árfolyama is), ami még drágábbá teheti az adósságfinanszírozást. Igaz, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pénteken igyekezett hűteni a kedélyeket, és azt mondta, nem akarnak bevezetni új bankadót...

ÚJABB JELZÉST KAPOTT ORBÁN VIKTOR KORMÁNYA, AZ EU SZAKÉRTŐI MÁR CSAK LAZA TÁRSULÁST AJÁNLANAK A RENDBONTÓKNAK

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)
2023.09.23.


A német-francia ajánlások célpontját nem nevezik meg, de többen Magyarországra ismernek, mondván, íme a recept, az EU hogyan próbáljon megszabadulni a legrenitensebb tagjától.


E hét elején Brüsszelben mutatták be azt a német és francia szakértők által összeállított tanulmányt, amely az Európai Unió működésének, döntéshozatalának és intézményrendszerének reformjára tesz ajánlásokat. A jelentést a berlini és a párizsi kormány rendelte meg, de nem a hivatalos álláspontjukat tükrözi. A két ország inkább gondolatébresztőnek szánja a javaslatcsomagot a tagállamok és az uniós intézmények számára.

Általános vélemény, hogy az újabb bővítési hullámra készülő integráció nem áll készen friss tagok befogadására, így a működését gyökeresen át kell alakítani. A németek és a franciák szerint a kezdő lépéseket még a júniusban esedékes európai választások előtt meg kell tenni. A reform témája már a jövő héten napirendre kerül az EU-ügyi miniszterek nem hivatalos ülésén, majd az állam- és kormányfők októberi granadai találkozóján. A szándék az, hogy a vezetők decemberben egyértelmű jelzést küldjenek arról, hogy a bővítésnek és a reformnak együtt kell járnia...

ÁBRÁNDOK A SZABADSÁGRÓL

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GADÓ GÁBOR
2023.09.22.


...Nádas Péter szinte napra pontosan tíz évvel ezelőtt tette közzé az ÉS hasábjain Ami mellette szól, s ami ellene című, máig aktuális esszéjét. (Lásd az Élet és Irodalom LVII. évfolyamának 37. számát, 2013. szeptember 13. Utóbb az írás megjelent válogatott esszéinek I. kötetében is: Leni sír, Jelenkor Kiadó, 2019, 437452. o.) Jó gondolat volt a szerkesztőségtől, hogy Facebook-oldalán most újra elérhetővé tette a szerző demokráciáról szóló tanulmányát. Az író ebben a munkájában vetette papírra azt a vakmerő állítását, hogy „[a] politikai szabadságnak sincsenek mértékei és fokozatai, vagy van politikai szabadság, vagy nincs”. Az „élet”, vagy, nagyképűbben fogalmazva, a „történelem” azonban igenis különbséget tesz a szabadsághiány eltérő szintjei között. A működő demokráciákban, ahogy azt Nádas szemléletesen megjegyzi: „(...) ez idáig nem sikerült az emberállat adottságait megváltoztatni, s még mindig minden földi ember nagyobb fizetséget remél, mint amennyiért megdolgozott, többet akar nyerni, mint amennyit befektetett...” De még az önzés és nyereségvágy tömeges jelenvalósága sem engedi meg azt, hogy a jogrend a lopást és a csalást, valamint a hatásköri abúzusokat a dicséretes tettek közé sorolja. Amíg a demokrácia megőrzi épségét, tartózkodnia kell az olyan hazugságtól, hogy ami „magasból nézvést” közönséges rablótámadásnak látszik, az közelebbről nem más, mint elszánt küzdelem a közjó előmozdítására.

Ettől érdemben eltér a politikai szabadság kimondottan „veszélyeztetettnek” tekinthető kategóriája, mikor is például a Kúria – a jogszabályok betűje és szelleme ellenében – rendben lévőnek találja, ha egy roma kisfiú nem iratkozhat át olyan általános iskolába, ahová nem csak cigány gyerekek járnak. Az ügyben végül a strasbourgi bíróság tett igazságot. (Lásd erről: hvg.hu.) A leépülő politikai szabadság következő fokozatához érve azt látjuk, hogy nem pusztán a jog alkalmazói engednek az elvárásoknak: a tettestárs törvényhozó az, aki a bűnöket „kodifikálja”, eltussolja. A jogállam korlátozása ennélfogva nem jár együtt szabályszegéssel. Ha például az állam az Alaptörvényben tiltja meg a hajléktalanoknak „az életvitelszerű közterületen tartózkodást” (lásd az Alaptörvény XXII. cikkének (3) bekezdését), ez az alkotmányozói aktus leveszi a felelősséget a parancsteljesítő rendőrök, közterület-felügyelők válláról. És még mindig nem értünk a gödör legmélyére: ahol is, mint egy „politikai pokolban”, a hatalom üldözni kezdi azokat, akik a jogfosztó törvények ellen lázadni mernek. Nem vitás persze, hogy a szabadság maradékának fölszámolásakor is különbség van aközött, hogy a despota munkatáborba küldi, megmérgezteti vagy pénzbüntetés fizetésére kötelezi-e azokat, akik nem bírnak magukkal... 

ITT OLVASHATÓ 

ÉLET ÉS IRODALOM 2023/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE 

ÉS : Nádas Péter - Ami mellette szól, s ami ellene

NÁDAS PÉTER FACEBOOK OLDALA

ORBÁN VIKTOR FIZETÉSE 600 EZERREL NŐTT, ÉS BÁRHOVA REPÜLHET HONVÉDSÉGI GÉPPEL - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.09.22.


444: Orbán fizetése nagyot ugrott júliusban


623 ezer forinttal nőtt Orbán Viktor miniszterelnöki bruttó fizetése júliusban – derült ki a 24.hu adatkéréséből. Orbán kormányfői jussa bruttó 3 millió 555 ezer forintról 4 millió 178 ezer forintra emelkedett nyáron. Ehhez jön még az országgyűlési képviselői fizetés, ami idén bruttó 1 547 428.Vagyis a miniszterelnök összfizetése jelenleg havi bruttó 5,7 millió forint, ami a KSH által megállapított 567 ezres átlagkereset tízszerese.

Magyar Hang: Nem nyomoznak tovább Orbán pisai repülőútjával kapcsolatban

A miniszterelnök február 27-én, hétfőn utazott el Kairóba, hivatalos útra népes kísérettel. Az utazásra a honvédség 3 repülőgépe vitte a delegációt. Hazafele az Orbán Viktor szállító repülő az olaszországi Pisa városa felé tett egy kitérőt, ahol le is fotózták a miniszterelnök. Emiatt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hivatali visszaélés bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentést, de azt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában elutasította. Hadházy fellebbezése után a Budai Központi Kerületi Bíróság döntése nyomán új nyomozás indult a hűtlen kezelés bűntettében, de az ügyészség azt is megszüntette bűncselekmény hiányában. Hadházy emiatti fellebbezését a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította, és megállapította, hogy a hűtlen kezelés bűntettének az egyszerű gyanúja sem állapítható meg.

Telex: Nem tudják befejezni a kínaiak a Budapest–Belgrád építését, és ez még súlyos tízmilliárdokba kerülhet nekünk

A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. Ebben az esetben a vonatok a tervezett 160 helyett csak 100 kilométer/órával tudnak majd közlekedni, és a forgalomszervezést is 20. századi technológiával, sokkal több dolgozóval kell majd megoldani.

24.hu: Titokzatos milliárdok fűtik a NER-propaganda nehéztüzérségét

Legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki. Miközben ebből a pénzből olyan hatást gyakorolnak a nyilvánosságra, ami a választás eredményét is befolyásolja. Csak a Megafon egyetlen év alatt kétszer annyi pénzhez jut így, mint amennyi a teljes ellenzék állami kampánytámogatása volt.

Hvg.hu: Szuverenitási törvénycsomaggal számolna le a „hazát külföldön áruló” újságírókkal és civilekkel a kormány

Már az őszi ülésszakban benyújtják a javaslatot, melyhez az Alaptörvényt és a büntető-törvénykönyvet is módosítanák, egyidőben a gyermekvédelmi törvénnyel – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis szerint a javaslat célja, hogy „megnehezítsék azoknak a dolgát, akik külföldön dollárért árulják hazánkat”, illetve „kicsit borsot törjenek azoknak a baloldali újságíróknak, álcivileknek és dollárpolitikusoknak az orra alá”, akik úgy gondolják, hogy amerikai demokrata dollármilliárdosoknak vagy brüsszeli multinacionális cégek érdekeinek eleget téve politikai hatalomhoz kívánnak jutni, és utána az ország gazdasági szempontjait feladva ki akarják fizetni ennek a támogatásnak az ellenértékét.

ORBÁN AZ OROSZ ÜGYNÖKTÖRVÉNYT VETI BE AZ ELLENZÉK ÉS A SAJTÓ ELLEN - A NYÍLT DIKTATÚRA FELÉ TETT ELSŐ LÉPÉS A "SZUVERENITÁSVÉDELMI" TÖRVÉNY

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.09.22.


Példátlanul durva törvénytervezetet jelentett be a Fidesz, amely börtönnel fenyegetné mindazokat az újságírókat, civilszervezetek képviselőit és politikusokat, akik Orbán uralmát meg akarják dönteni, a kormányzásról le akarják váltani. Ez bűncselekménynek számít. A bejelentés szerint első körben ezt külföldi támogatásokhoz kötnék, ami alapján idegen ügynökké nyilvánítanának bárkit, aki külföldről pénzt fogad el. Ez az orosz ügynöktörvény átvétele az Európai Unióba. Orbán ezzel elébe megy az Unióból való kizárásnak.

Az elhangzott definíció alapján pénz nélkül is külföldi ügynöknek számít, aki Orbánt és a Fideszt le akarja váltani, mert az Magyarország szuverenitása elleni támadásnak minősül. Ez az első bejelentett lépés a nyílt diktatúra felé. Ehhez képest még a megtámadott maradék sajtó is hallgat, a „dollárbaloldalnak” gyalázott ellenzékről azt sem lehet tudni, hogy létezik. Hangjukat sem lehet hallani. Annak ellenére, hogy ez nyílt felmondása az eddigi orbáni közmegegyezésnek: bűnözővé nyilvánítanák azokat, akik a demokrácia és sajtószabadság látszatát nyújtották a rendszeren belül.

A tervezett törvénycsomag alapja az a logika, hogy Magyarország érdekeit és szuverenitását egyedül Orbán Viktor jelenti és védi, ezért aki Orbán Viktort le akarja váltani, az Magyarország ellen követ el bűncselekményt, mert Magyarország szuverenitását sérti. Aki Magyarország szuverenitása mellett áll, az őt támogatja. Aki nem őt támogatja, hanem le akarja váltani, az külföldi idegen érdekeket szolgál, mert az ő leváltása azzal lenne egyenlő, hogy a döntéseket nem Magyarországon hozzák. Elmebeteg logika.

Orbán Viktor az Európai Unió átalakításának tervére, amely alapján a jogállamiság sérelme esetén Magyarországot ki lehet (és ki kell) zárni az Európai Unióból, paranoiás kirohanást rendezett a Fidesz esztergomi frakcióülésén, amelyben azt állította, hogy „Magyarország gazdasági, politikai és kulturális szuverenitását” veszélyeztetik az önkényuralmi intézkedésekkel szembeni európai uniós követelmények és szankciók. Kocsis Máté frakcióvezető a sajtótájékoztatóján felmondta az orbáni tételeket, majd ennek alapján „szuverenitásvédelmi” törvénycsomag tervét jelentette be.

Kocsis azt mondta, ennek célja, hogy „megnehezítsék azoknak a dolgát, akik külföldön dollárért árulják a hazánkat”. Így akarnak „borsot törni” a „baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá, akik szerinte „amerikai demokrata dollármilliárdosoknak vagy brüsszeli multinacionális cégek érdekeinek eleget téve politikai hatalomhoz kívánnak jutni, és utána az ország gazdasági szempontjait feladva ki akarják fizetni ennek a támogatásnak az ellenértékét”. Elmondása szerint ehhez még az alaptörvényt és a büntetőtörvénykönyvet is módosítani kell.

Ebből az következik, hogy Orbán saját alaptörvényéből is ki akarják iktatni azokat a korlátokat, amelyek a sajtószabadságot és a civil társadalom szabadságát védik. A Btk. módosítása arra utal, hogy bűncselekménnyé akarják nyilvánítani azt, aki a sajtószabadságot támogató külföldi alapítványoktól és szervezetektől pénzt fogad el, mert szerintük az „Magyarország” szuverenitását sérti, mert ha Orbán korlátozni akarja a sajtószabadságot, kontroll alatt akarja tartani, és ki akarja éheztetni a propagandamédián kívül álló sajtót, az „Magyarország” szuverenitásába tartozó döntés.

Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy újságírókat, civil szervezetek képviselőit és politikusokat börtönnel fenyegetnek meg, ha külföldről támogatást fogadnak el olyan szervezetektől, amelyek a demokráciát, a jogállamiságot és a sajtószabadságot támogatják az egész világon. Elsősorban olyan országokban, amelyekben ezek az alapvető jogok sérülnek és a demokrácia híveit a diktatórikus hatalom elzárja a működési feltételektől, a belföldi támogatásoktól és bevételektől. A diktatúrák éppen ezért akarják elvágni ezeket a külföldi pénzforrásokat is. De többről is szó van...

AZ AKKUGYÁRAK KEDVÉÉRT ÁTÍRTÁK A JOGOT IS, ORBÁN VIKTOR JÓVOLTÁBÓL MEGÚSZHATJÁK A BÜNTETÉST A KÖRNYEZETSZENNYEZŐ CÉGEK

NÉPSZAVA
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2023.09.22.


Jön a „lex akkumulatorbontó”: ezután legalábbis valószínűleg nem kell üzembezárástól, bírságtól tartaniuk a környezetvédelmi előírásokat semmibe vevő vállalatoknak, elég, ha lebukás után szerződésben vállalják a jogkövető magatartást. A rendelet már hatályba is lépett, visszamenőleges érvényű.


Az ukrajnai háború miatt elrendelt háborús veszélyhelyzetre hivatkozva mentesítheti az Orbán-kormány a büntetés alól azokat a cégeket, amelyeket környezetszennyezés miatt szankcionálnának – derül ki az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt és pénteken már hatályba is lépett rendeletből.

A rendelet egészen pontosan úgy fogalmaz: A „veszélyhelyzet ideje alatt a környezetvédelmi hatóság az ügyféllel a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett környezetvédelmi hatósági szerződést köthet.” Ebben a környezetvédelmi hatósági szerződésben az ügyfélnek vállalnia kell, hogy felhagy a jogsértéssel és működését a megállapodásban meghatározott módon összhangba hozza a jogszabályokkal, az engedély előírásaival. A rendeletből kiderül az is, hogy a szerződést kötő céggel szemben a környezetvédelmi hatóság nem szabhat ki levegőtisztaság-védelmi bírságot sem.

Mindez ráadásul visszamenőleges érvényű, mert rögzítik, az új előírásokat hatálybalépésekor már megvalósult jogsértés megszüntetése érdekében is alkalmazni kell.

A Népszava érdeklődésére Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője mindezt azzal egészítette ki: a most kihirdetett szabály alapján a gyártói szennyezésnek nincs felső határa. Vagyis – tette hozzá – elvileg bármilyen súlyos szennyezés esetén mentesülnek a mulasztók a szankciók alól egy ilyen hatósági szerződéssel. Itt érdemes megemlíteni, hogy nem csak pénzbírságról van szó, a környezetvédelmi hatóság súlyos mulasztás esetén üzembezárással is büntetett eddig. A jelenlegi rendelet ehhez is kiskaput adott a környezetszennyező cégeknek...

BOD PÉTER ÁKOS: HAMAROSAN LECKÉT KAPHATUNK A VALÓSÁGTÓL

HÍRKLIKK
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2023.09.23.


Amíg Egerben, a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen a most égetően fontos gazdasági, pénzügyi, innovációs témákat vitatták meg, addig a kormánypárti képviselők Esztergomban megint távoli és képzelt ellenségekkel szembeni ideológiai harcról értekeztek. Ezt állapította meg Bod Péter Ákos a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke, aki maga is felszólalt az egri fórumon, ráadásul éppen az egymásnak feszülő Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter között. A közgazdász professzor szerint ugyan nem vigasztaló a kép, de ha a kormány akarná, könnyen jobbra fordíthatná a jelenleg sérülékeny és gyenge versenyképességű gazdaság helyzetét.

Bár a Matolcsy György és Varga Mihály vitája nem újkeletű, az azonban manapság egyre ritkább, szinte nincs is, hogy az államtól és a hatalomtól független szereplő is megszólalhat – szabadon – egy rangos eseményen, ráadásul közvetlenül egy miniszter előtt. Az, hogy létezik még ez a fórum, a Vándorgyűlés, és ott felszólalt a pénzügyminiszter mellett ön is, minek köszönhető? Varga Mihály higgadtabb vérmérsékletének, annak, hogy a kormánynak muszáj megtartania/visszaszereznie a pénzügyi világ bizalmát, vagy egyszerűen ezt a szférát még nem gyűrte maga alá az állampárt?

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) régi gyakorlata, hogy a nyitó és záró plenáris rendezvényre meghívnak hivatali tisztségviselőket is. Most az volt az újítás, hogy nem egymástól függetlenül, két külön napon, hanem egy panelben szerepelt a jegybank elnöke és a pénzügyminiszter, valamint jómagam, a társaság elnökének moderálása mellett. Én egyébként az MKT egyik alelnöke vagyok. Ez így teljesen normális felállás. De abban igaza van, hogy a mostani viszonyok között, amikor tisztségviselők csak a kormány által uralt fórumokra mennek, a szakmai vita ritka, mint a fehér holló, rá is lehet csodálkozni az ügyre. Viszont az is igaz, hogy a gazdaság mai bonyolult helyzetében, az európai rekorder magyar inflációs ütem, a gazdaság tartós zsugorodása mellett, van miről beszélnünk egy ilyen szakmai fórumon. Azt azért nem gondoltam volna, hogy Matolcsy György szókimondó kormánykritikával nyit, mint első előadó, megspórolva nekem, aki másodikként szólt, egy sor ügyet. Így inkább a magyar pénzügyi helyzet törékeny nemzetközi megítéléséről, valamint az elmúlt egy évtizedben kialakult energiaigényes, nem kellően igényes gazdasági szervezetből adódó drámai következményekről beszélhettem...