2021. január 29., péntek

KSH: HIÁBA NŐTT A SZÜLETÉSSZÁM 2020-BAN, A HALÁLOZÁSI ADATOK A LEGROSSZABB ÉVEKET IDÉZIK

HVG / ITTHON
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2021.01.29.


Százhúsz év második legrosszabb demográfiai eredményét hozta 2020. Összesen 139 549 magyar halt meg – ilyen magas szám sem volt már 21 éve –, és ez 9946-tal magasabb az egy évvel korábbinál. Az is látszik, hogy tavaly szeptemberben ugrottak meg igazán a halálozási számok.


Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal a 2020-as demográfiai számok összesítésével. Ez már a végleges, az anyakönyvi hivatalok dokumentumai alapján készített adatsor, vagyis megbízhatóbb képet ad, mint a heti rendszerességgel közölt előzetes számok.

Ez alapján 2020-ban a természetes fogyás (vagyis a születések és a halálozások különbsége) 47 316 fő volt, 6906-tal több, mint egy évvel korábban. Ez 1900 óta, amióta vezetik a statisztikákat, a második legrosszabb adat.

A legrosszabb az 1999-es 48 565, abban az évben január-februárban és decemberben is volt influenzajárvány. Az eddigi második legrosszabb az 1998-as 43 569 volt.

Így az ország lakosságának becsült száma most 9 millió 722 ezer fő...

KÖKÉNY MIHÁLY: AZÉRT AZ EGÉSZSÉG MÉGSEM POLITIKAI JÁTÉKSZER!

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.01.28.


Ma a Magyar Közlönyben megjelent és holnap hatályba is lép az a kormányrendelet, amelyben a szakembereket átlépve, Magyarország európai uniós tagországként saját hatáskörben engedélyt ad egy kínai vakcinának, a Sinopharm készítményének. Kökény Mihály szerint mindezt azért, hogy Orbán Viktor megmutassa Európának, hogy igenis mi leszünk az elsők, az ország elé pedig bűnbakként állítsa az Európai Uniót. Pedig nem csak a brüsszeli bizottság, de minden tagállam, így Magyarország szakértői is, részt vettek a különböző elosztási és vakcinalekötési tárgyalásokon. A volt egészségügyi miniszter a magyar engedélyezést rendkívül botrányosnak és veszélyesnek tartja, mert nem tudni, hogy egyáltalán milyen következményei lehetnek és lesznek még. Azt mondja, azért az egészség mégsem politikai játékszer!


Mit jelent ez a kínai vakcinaengedélyezés?

– Az én olvasatomban egyértelműen átlép a kormány az eddigi engedélyeztetésen. Átlép az egyébként lojálisnak tűnő Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézeten. Nyilván az a cél, hogy így hozzanak be kínai oltóanyagokat. Már az orosz vakcinaengedélyezés kapcsán is a vészhelyzeti engedélyezés után kiderült, hogy eléggé hiányos dokumentációk alapján, bizonyos szakértői kétségek figyelmen kívül hagyásával adták ki ezt az engedélyt – nyilván politikai beavatkozásra. Aztán utólag magyarázkodtak. Az már nyilvánvalóvá vált, hogy a politikai lojalitás – de nevezhetjük szervilizmusnak is – felülírta az intézmény függetlenségét, komoly hitelességi válságba került. Ezek után a kormány a kínai üzletet nem akarta veszélyeztetni, félresöpörte az OGYÉI-t, és megjelentett egy furmányosan fogalmazott, rövid rendeletet, amely világossá teszi, hogy ezentúl az engedélyezéshez magyar szakemberek jóváhagyása sem kell, nemhogy európai uniósoké. Elég az, hogy legalább három országban már engedélyt kapott a vakcina, ezek közül az egyiknek EU tagnak, vagy tagjelöltnek kell lennie – Szerbia, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón véletlenül Dániának olvasott, amit aztán helyesbítettek is, hogy ő Szerbiára gondolt – és bárhol a világon beoltottak vele 1 millió embert. Ha ez a két feltétel megvan, akkor az engedélyt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv egyszerűen kiadja...

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.01.29.


P U B L I C I S Z T I K A

Fuchs Lívia: Egy hídember
Robert Cohan (1925–2021)

Cohan úttörő munkája megalapozta azt a folyamatot, amelyben a színházi tánc két történeti ellenpólusa, évtizedeken át ádáz ellenfele, a modern tánc és a balett lassan egymásba olvadt, szétbogozhatatlanul egybesimult, s ezzel megteremtődött a hetvenes-nyolcvanas évek sajátos lingua francája a táncban. A kilencvenes évek elejére viszont befejeződött mindaz, amit valaha Cohan indított el, a LCDT is – betöltve hivatását – megszűnt, az iskola pedig a posztmodern fordulat utáni kortárs irányzatok pedagógiai központja lett...

Kovács Zoltán: Pékek az online térben

Most akkor a Facebook és úgy általában a közösségi média szabályozása van napirenden, Varga Judit igazságügyi miniszter egy bejegyzésében meg is indokolta, miért: „Semmi mást nem szeretnénk elérni a nagy techcégekkel szemben, mint a törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést. Semmi mást, mint ami a többi cégre, nagyvállalatra vagy kisvállalkozóra is vonatkozik.”

Jól hangzik, de még jobban hangozna, ha nem annak a kormánynak a minisztere mondaná, amelyiknek a működése se nem átlátható, se nem ellenőrizhető. Ez a kormány tíz éve bevonult a hatalom erődítményei mögé, és onnét ki sem mozdul. Időnként butító erejű leveleket küldözget polgárainak, ezt valami tragikus félreértés folytán nemzeti konzultációnak nevezi, majd még jobban elsáncolja magát. A fönti két mondatból az is látszik, hogy az elmúlt tíz évben jól megtanulta, hogy a közösségi médiát ne nevezze a nevén, ne emlegesse a Facebookot, az internetet meg a hozzá hasonló kommunikációs csatornákat, ugyanis az már egyszer keserves órákat, napokat, sőt, heteket okozott neki, amikor kilátásba helyezte az internetes szolgáltatások megadóztatását. Most tehát a miniszter a techcégekkel szembeni fellépést emlegeti, igen egyszerű és félrevezető indoklással kiegészítve: „az elmúlt időszak eseményei megmutatták, hogy gyorsabban kell lépnünk az emberek védelme érdekében. (...) Ma már önkényesen bárki lekapcsolható az online térből bármilyen hivatalos, átlátható, tisztességes eljárás és jogorvoslat lehetősége nélkül. Lekapcsolhatóak a pékek, fodrászok, nyugdíjasok, tanárok, kis- és nagyvállalatok, valamint állami vezetők is.”...

Marosán György: Miért olyan nehéz elviselni a gazdagságot?

Gadó Gábor: Kormány és hagyomány

Gáspárik Attila: Egy kis szösz Erdélyből

Váncsa István: Legyen minden tilos!

Tóth Mihály: A vádhatóság másfél évszázadának öröksége


Idén 150 éves a mai vádhatóság elődjeként felfogható magyar ügyészség. A jubileumhoz mérten igyekszem semleges maradni, ellenálltam például a kísértésnek, hogy a címben büntetőjogi terminológiára is utalva „hűtlenül kezelt örökség” szerepeljen. Növekvő aggodalmaim ellenére a manapság gyakori bírálatokhoz azért sem könnyű csatlakoznom, mert az ezredfordulót megelőző évtizedekben magam is csaknem huszonöt évig a szervezet tagja voltam, sok élményben, tanulságban és tapasztalatban volt részem egy akkoriban még igen jó szakmai közösségben. E rövid áttekintés során sem hallgathatóak azonban el az ügyészséget sűrűsödően érő szemrehányások, melyek elsősorban egyes pozitív vagy negatív döntések politikai indíttatását és azt róják fel, hogy ezek sokszor nem ellenőrizhetőek, nem is kérhetőek számon. Ha e vádak néha érzelmileg kissé túlfűtöttek is, olykor kimutathatóak esetükben is egyoldalú politikai felhangok, és a valóban megbízható állásfoglaláshoz nem is mindig áll rendelkezésünkre minden információ, nem tagadható, hogy a vádhatósági munkában valóban egyre határozottabb jelei vannak bizonyos ügyekben, ügycsoportokban a törvényességi-szakmai szempontok hatalmi szempontok alá rendelésének. E gyanút éppenséggel nem segít eloszlatni az Európai Ügyészséghez való csatlakozás határozott és meglehetősen elszigetelt elutasítása. A gondok gyökerei még a rendszerváltozás időszakában a szervezet alkotmányossági helyzetét érintő vitákig nyúlnak vissza...

Gyenge Dániel: Bűnös techcégek?

Sz. Bíró Zoltán: A kitépett villanyóra

Csillag István: A tragikus eszme


Bokros Lajos elképesztően gondolatgazdag, minden mondatában tűpontosan fogalmazott, lenyűgözően dokumentált kötetben a nagy öreg: a „renegát” Kautsky és öt későbbi kortárs, Hannah Arendt, Friedrich Hayek, Karl Polányi, Karl Popper, Joseph Schumpeter szocializmusról írott könyvei alapján vizsgálta meg a szocializmus lehetségességét, elkerülhetetlenségét, kívánatosságát. A politikai filozófia és a politikai gazdaságtan legnemesebb hagyományait követő kötet angol nyelven a svájci Springer kiadó gondozásában jelent meg a mű tartalmát előre összefoglaló címmel Socialism – The Tragedy of an Idea. Possible? Inevitable? Desirable? Mielőtt megismertetném az olvasóval a hallatlanul érdekes könyv gondolatmenetét, a tárgyalt kérdéseket és a vizsgált 1+5 szerző dilemmáit, sietek összegezni a könyv ítéletét: a (marxi) szocializmus sem nem lehetséges, sem nem elkerülhetetlen, sem nem kívánatos...

Kenesei István: Egyetemi snellpartik


Aki nem látta volna a Vezércsel című sikeres sorozatot, vagy nem tud sakkozni, annak mondom, hogy a villámsakk vagy snellparti néven ismert játékban a szokásos több órához képes igen rövid idő, akár 10 perc alatt is be kell tudni fejezni egy játszmát. Az egyetemek széplelkűen „modellváltásnak” nevezett átzsilipelését az alapítványi rendbe a véletlenszerű ötletekkel megtűzdelt tavalyi folyamat helyett idén már csupán egyetlen hónapig tartó, de szigorúan szabályozott eljárásban igyekeznek lezavarni...

Szerbhorváth György: Végel László 80 éves

F E U I L L E T O N

Végel László: A történelem árvája

I  N T E R J Ú 

Hegedűs Claudia: „A karaktereim a legszigorúbb cenzoraim”
Beszélgetés Anna Burnsszel

V I S S Z H A N G

Szekeres Imre: Európai közös haderő
Elképzelések, tervek, realitások

W. Németh Mária: Volt jó is

Fritz Géza: Lómészáros

Király G. István: A jog uralma


Bona Miklos: Pontosítás

Kemény Ádám: Szeplőtelen fogantatás

P Á R A T L A N 

/spányik/: TUTI

-átkai: KIKNEK SZÓL?

G. A.: GYÓGYSZEREK

Huszár Ágnes: CSONTLEGÓ

-hg-: INGYEN

Lázár György: KÍNAI PAMUT

ICs/: EGY VERS

pá- ti-: VÍRUSOK A PUSZTÁBAN


Lévai Júlia: A NYELVI HELYZET

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ


ÉLET ÉS IRODALOM 2021/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.01.29.


K R I T I K A

Károlyi Csaba: Öt mondat

Kácsor Zsolt: Cigány Mózes. Anarchista történet. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 270 oldal, 3990 Ft

Poétikájában izgalmas, stílusában megmunkált A cigány Mózes. Az ismétlések korábban is fontosak voltak, de A harminckét bolondban számomra sokszor fárasztónak tűntek. Most szépen fokozott ismétlésekkel találkozunk, mindezt az ószövetségi szövegre és a cigányfolklórra való rájátszás is indokolja. A számmánia, mely szintén jelen volt a korábbi regényben (32 halott, 32 fog, amiből egy se marad, mínusz 32 fok, 32 kártyalap, 32 festőnövendék) – most is virul, csak épp a számok sokféleségében (4 romagyilkos, 4 varázsló, 5 könyv, 12 kutya, 40 napos kivonulás, a gettóban hatszáztizenháromezren vannak, a Királynő haragja tizennégyezer hétszáz lázadót pusztít el). Ide tartozik, hogy a regény összesen öt mondatból áll. Minden fejezet egy-egy hosszú mondat. (Imádom az ilyen fogásokat: Esterházy Függője egyetlen, 185 oldalas mondat, Nádas Családregényében minden fejezet egy mondat!) Az öt mondatot – ez remek ötlet – oldalanként 2-3 fekete csíkon fehér betűvel futó kiemelés tagolja (érdekes, hogy mikor a negyedik fejezet ismétli az eredettörténetet, nem ugyanott vannak a kiemelések). ). Fontosak a motívumok: a kígyó, a felhő, az eső, a villám, a fasz, a vér, a szag, a kutya. Sajátos, hogy a kankutyaként szocializálódott falkavezér főhős kalandjai során mindig előkerülnek kutyatestvérei, amikor valami fontos történik – miként a Rettenetes Vlagyimirban is minden gyilkosság előtt megjelenik egy kutya. (...)

Gazdag, sűrű szövésű, káprázatos regény...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Domány András: Ex libris

Habsburg Ottó és az államhatalom
Tóth Imre: Két Anschluss között
Ügynökhistóriák a Lajtán innen és túl
Vakvágány

Schein Gábor: Felelőtlenségben eltelt életek

Géraldine Schwarz: Emlékezet nélkül. Fordította Ádám Péter, Kiss Kornélia. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2020,392 oldal, 3990 Ft

Géraldine Schwarz könyve a dokumentumok, levelezések és beszélgetések alapján rekonstruálható német-francia családtörténetet a saját emlékeivel együtt mesterien ágyazza a köztörténet folyamatába. Amikor a holokausztról beszél, a holokauszt eseményének és utótörténetének folytonossága érdekli, vagyis nem a tegnappal, hanem a mával foglalkozik. Elbeszélése nem az áldozatok és nem a tettesek nézőpontját rekonstruálja, hanem a Mitläufer tudatára kíváncsi. (...) A „Mitläufer” a szövetségesek kifejezése volt azokra, akik bizonyíthatóan se gyilkosságokat, se más háborús bűnt nem követtek el, valamilyen tudomással azonban rendelkeztek, becsukott szemmel, ellenállás nélkül sodródtak, és ha az új törvények bizonyos javak, előnyök megszerzésére módot adtak, habozás nélkül kihasználták a kínálkozó lehetőséget...

Jászberényi Sándor: Adom hírként és meseként

Kele Fodor Ákos: A szív vége. Cigány újmesék. Tea Kiadó, Budapest, 2018, 266 oldal,5900 Ft

Kele Fodor újcigány meséi minden archaizmusukkal és mágikus ismétlésükkel invokálják a beavatási rítusokat, ugyanúgy, akár a görög mítoszok. Ezt emeli ki Boldizsár Ildikó mesekutató és meseterapeuta is a könyv fülszövegében, hogy a cigány hiedelemvilág mellett A szív vége a mitikus-mágikus gondolkodásmódot szólítja meg minden emberben – azt a szorongásoldást, melyre mindannyian sóvárgunk az információ évezredében...

Svébis Bence: Kommentek kötve-fűzve

Lackfi János: Száll a kakukk a fészre. Helikon Kiadó, Budapest, 2020, 189 oldal, 3299 Ft

Nem egészen világos, kinek, kiknek szól ez a fajta humor, hiszen egyszerre van meg benne a közösségi média kommunikációjára jellemző laza, tömör és multikulturális nyelvezet, valamint ahhoz, hogy poénjai működjenek, az adott téma vagy költő alapos ismerete szükséges. A honfoglalás, a reformáció, az Ó- és Újszövetség, az impresszionisták, a szimbolisták, a nyugatosok üzenőfalába is bepillantást nyerhetünk, de mindez mit sem ér, ha nem ismerjük alaposan az adott közeget. A hangsúly itt az „alaposan” szón van, hiszen ez a fajta humor elsősorban akkor működik, ha nincs szükség hozzá tárgyának mélyre ható ismeretére...

Forgách Kinga: Kiszivattyúzott idő

Ketten egy új könyvről – Rakovszky Zsuzsa: Állapotváltozások. Válogatott versek 1981–2019. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 159 oldal, 3499 Ft

Rakovszky Zsuzsa új versgyűjteménye tavaly, hetvenedik születésnapja alkalmából jelent meg a Magvetőnél. A költő maga válogatta ki a számára legkedvesebb verseit eddig megjelent köteteiből, így az Állapotváltozásokat egyfajta költői önmeghatározásként is olvashatjuk, amelyben ő maga kísér minket végig pályájának legfőbb állomásain. Az Állapotváltozásokban nincsen se elősző, se utószó, és ciklusokba sincs rendezve az anyag, a versek szinte egymásba érnek, egymást értelmezik. Egy 1981-től 2019-ig tartó költői utat járhatunk be általuk: a fiatalkori versektől az idősebb koriak felé haladva merülhetünk bele Rakovszky Zsuzsa verseinek fény-árnyék játékába. A válogatást az ellentmondásos Állapotváltozások cím fonja egybe, amely a kötet végén olvasható rövid versesregény címe is egyben, és amely azt pedzegeti, hogy mi az állandó és mi a változó az életben, és mit lehet kezdeni az állandók változásával, illetve a változások állandóságával...

Domján Edit: „Árnyék elfutó vizen”

Ketten egy új könyvről – Rakovszky Zsuzsa: Állapotváltozások. Válogatott versek 1981–2019. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 159 oldal, 3499 Ft

Jelen és múlt sokrétű, ellentmondásos kapcsolata önmagában is tárgya sok Rakovszky-versnek. Az Egyirányú utca (1998) híres idő-versei a jelen örökös múlttá porladásának és a múlt jelenben való továbbélésének a tapasztalatát rögzítik tény- kép- és víziószerűen. S persze ott van a vágy is az idő visszaforgatására, a múlt korrigálására, egyúttal a fájdalom ennek megvalósíthatatlansága miatt: „És ha lehetne, ha mégiscsak visszatérne, / ki már soha, megint csak gázszámlákról beszélne, / csöpögő vízcsapokról, s te is csak azt felelnéd, / amit akkor, s nem mondanád: „Ne menj még! / Fél életem viszed magaddal, hogyha elmégy!” Az, hogy az élők maguk is árnyak, mert nem a saját életüket élik, a Téli napforduló (2006) című verses novellától lesz általánossá a Rakovszky-versek világában. Az árnylét egyik oka, hogy a történelem sodrába került ember nem alakíthatja az életét, elszenvedi, s így el is idegenedik tőle...

Wagner István: Fotográfus „furcsa páros”

(Shunk-Kender. Kunst durch die Kamera. Galerie für Zeitgenössische Kunst, Lipcse, február 14-ig tart, most járványzárlat.)...

Ruff Borbála: Csak túlél

(Bodor Ádám: A részleg. Előadja: Majsai-Nyilas Tünde. DIA-hangoskönyvek, dia.hu)

Aki ismeri Bodor Ádám A részleg című novelláját, a hosszas, ámde fontos felvezetés után megérti, miért írok elsőként erről a DIA-hangoskönyvről. Kiszolgáltatottság – legyen ez most az egzisztenciális kilátástalanság –, ameddig a szem ellát. Meg persze azért is, mert a szöveget előadó Majsai-Nyilas Tünde hangja összekeverhetetlen és izgalmas, és még nem hallottam hangoskönyvön felolvasni (ha jól tudom, ez az első ilyen munkája). A részleget pedig jó újra elővenni, noha azt gondolom, minden adaptáció nagyon markánsan újraírja Bodor Ádám 1982-es novelláját, így a „könyvformátumú” példány a hiteles forrás...

György Péter: Eltűnt idő, fennmaradt város


(Salgótarján, Dornyay Béla Múzeum)

Báron György: Auschwitz gyermekei

(Born in Auschwitz. Magyar dokumentumfilm. Rendező-operatőr: Cseke Eszter–S. Takács András. Spektrum Tv, jan. 27., jan. 31.)

Angéla ma Montrealban él, anya és többszörös nagymama. Bár Auschwitzról aligha lehetett személyes tapasztalata, túlélőnek mondja magát, miként annak tartja magát Kati, a lánya is. Az unokák talán már nem. Kérdés, a negyedik generáció, a dédunokáké, mit kezd a rémmesék világába hulló régmúlttal. Róluk, a túlélőkről s leszármazottaikról szól az On the Spot szerzőpárosa, Cseke Eszter és S. Takács András egészestés dokumentumfilmje, a Born in Auschwitz...

Végső Zoltán: Ügyes!

(Mandoki Soulmates: Living in a Gap – Hungarian Pictures – Sony, 2020)

A Living in a Gap egy hazaszeretetre egyszer csak ráébredő disszidens számvetése, és mivel a bevezetésben leírt okok miatt van is miért szeretnie eredeti hazáját, hát pántlikának elkészítette a magyar motívumokban bővelkedő Bartók-lemezt...

Herczog Noémi: Különutasok

(Szépművészeti Múzeum: Textúra 2020, eSzínház)

Az idősebb Jan Brueghel állatos képéhez tartozó etűd legnagyszerűbb részei pedig Keresztes Tamás elképesztő állathangjai. A tikkes teremőr a ráosztott majom mellett még számos további állat bőrébe belebújik, ami összehasonlíthatatlanul izgalmasabb, mint amiről beszél. Mert – reklám ide vagy oda – az idei Textúra legjobb jelenetei inkább arról szólnak, hogy mi most a magyar színház, mintsem a művészeti területek közti párbeszédről...

Fáy Miklós: Anderszewski elé

(Das wohltemperierte Klavier, Warner, 2021)

Nem tudok ellenállni a rossz humornak: enged a negyvennyolcból, nem kívánja a hallgatótól, hogy ott üljön a lemezjátszója előtt órákon át, hanem válogatást kínál a Wohltemperiertes Klavier második kötetéből, tizenkét prelúdiumot és fúgát ajánl a figyelmünkbe. Ami azt illeti, lehet, hogy nem is bennünket kímél, hanem önmagát, erről a tizenkettőről van sajátos mondanivalója vagy értelmezése, miért is kellene akkor megkínlódnia a maradékkal. Ez pontosan nem derül ki, annyi bizonyos, hogy a válogatás a kötet első darabjával indul és az utolsóval zárul, ami arra utal, hogy Anderszewski szerint a CD így kerek, így teljes, ne tessék a folytatást várni, hogy aztán gondos szerkesztők a helyes sorrendbe rakják a darabokat, és az egész ötlet elenyésszen...

Siba Antal: Piaci viszonyok

(Csatt, ATV)

A futballügyekben igen aktív kormányfő is kifejtette, hogy a tao-pénz magánpénz, hiszen a vállalkozó ajánlja föl, bár azügyben adós maradt, hogyan ajánlhat föl a vállalkozó olyan pénzt, amelyet be kell fizetni az államkasszába. Ennek a lehetetlen hercehurcának a végére bírósági ítélet tett pontot, amikor kimondta, hogy a tao-befizetés állami pénz, és azt nyilvánossá kell tenni a befizetés összegszerűségétől a felhasználásig.

IRODALOM

Benkő Attila: Álom az álmatlanságról

Benkő Attila: Reklám

Benkő Attila: A kertem és a ragály

Csobánka Zsuzsa Emese: Házszentelő

Csobánka Zsuzsa Emese: Androgün

Mészáros Gábor: Utópia és halogatás

Selyem Zsuzsa: Némán vonulók

A töltés folyó felőli oldalán különféle kidobott tárgyak kezdték el lassú, szívós beépülésüket a talajba, a színük már passzolt a terephez, állaguknak kéne még pár száz év. A töltés másik, civilizáció felőli oldalán az Emerson-telep, úgy is, mint a Ferguson, Missouriban székelő multicég kolozsvári leányvállalata. Szóval itt van, gondoltam magamban, ez az a hely, ahol alkalmazottnak lenni jó, versenyképes bérek, a szabad­idődet megszervezi a cég, nonstop a mosolygás. Klímaberendezések, elektromos divájszok, a kedves fogyasztók lenyugodhatnak a picsába, hogy nincs az a kihívás, amelyre ne állnának elő egy bravúros megoldással. Szlogenjük: a világot jobb állapotban hagyjuk, mint ahogyan kaptuk.

A következő látványosabb emberi megvalósítás a sintértelep, amely hangeffektjeivel, szagával jóval korábban hírt adott magáról, mintsem megpillanthattuk volna. Ha ember vagy, pontosan olyannak találod, amilyennek elképzeled, ha célszemély, akkor minden porcikád tiltakozik a szűk ketrecek ellen, a mézgás félelemszag és folyamatos ugatás ellen, amitől nő benned a félelem, újra meg újra nekicsapod magad a drótkerítésnek, és veszettül ugatsz. Álszent napok, Idő leányai, mezítlábas dervisként siketek, végtelen sorban némán vonulók – na, Ralph Waldo, a mi sorunk nem volt éppen végtelen, de a többi stimmelt...

Darvasi László: Halhatatlanok

A sofőr aztán hallgatott, kidobta a csikket, egy tócsa mellett kanyarította vékony füstjét tovább, hát jó, talán. Talán csak kap visszafelé egy kis négercsókos szájhabot. Erna! Eljátssza a grófnőt, a ruhájába öltözik. A gróf úr meg ne tudja, abból méretes botrány kerekedne! Kirakta szépen a lányt a fotográfusi műterem előtt, nem szállt ki a járműből, duzzogtatta a motort, várta, hogy Erna bemenjen Zalatnai úrhoz, aki akkor is ordított, amikor csak súgni akart valami különleges indiszkréciót. Kiszállt Bézsé, flegma tartást vett föl, a kocsi oldalának dőlt. Így várakoznak a komoly sofőrök. Fél keze volt, mégis mennyi barátnő itt-ott a városban! Női hódolók! Egy félkezű sofőr! Hogy pillognak rá a lányok, illegetik magukat, kacarásznak, mint a kicsi pávák. Elég szépen, férfiasan mutat, az már igaz. Sofőrsapka, kockás zakó, finom mintás sál a nyakban, ő is néz divatfüzeteket, és máshogy ölel, ahogy a kétkezűek. Erna te kis dög, te cafka.

Mészöly 100 – Tematikus próza-összeállítás

A „Mészöly-hónapot” Bazsányi Sándor esszéjével indítottuk három hete, majd Károlyi Csaba esszéjével folytattuk a múlt héten a Feuilleton rovatban, és – bár még biztosan találkozunk majd újraolvasási kísérletekkel az Élet és Irodalomban – az emlékezést Darvasi László és Péterfy Gergely Mészölynek dedikált prózájával és Mikola Gyöngyi esszéjével zárjuk...

Mikola Gyöngyi: Labazov herceg tündöklése

A Családáradás különös Tolsztoj-kódjának van azonban egy másik aspektusa is. Mindkét mű befejezetlen, pontosabban Mészöly műve szándékosan imitálja a befejezetlenséget: a szöveg a szó közepén marad abba, majd verzállal írja, hogy VÉGENINCS. Vagyis amikor Mészöly Tolsztojhoz utalja kódfejtő olvasóját, mintegy a tolsztoji nagyregény ellenstratégiájaként a megíratlan, mert megírhatatlan mű koncepcióját is fölkínálja az értelmezőnek.

Mészöly Tolsztoj-olvasásainak nyomait kutatva az alábbi noteszbejegyzésre bukkanok A tágasság iskolájában: „A homéri hömpölygés, a nyomasztóan nagyszabású etika stb. mögött (kiemelés az eredetiben) a magában elhallgattatott Tolsztoj! – mint a műbe szelídített kompenzálás nyersebb humusza. Nyers – de milyen normához képest, ami megérhetne bármilyen elhallgatást? Keveset (alig) foglalkozunk a megíratlan művek részletes, filológiai pontosságú elemzésével... Már csak ezért is, diagnózisaink féldiagnózisok...”

Mészöly 100 – Tematikus próza-összeállítás

A „Mészöly-hónapot” Bazsányi Sándor esszéjével indítottuk három hete, majd Károlyi Csaba esszéjével folytattuk a múlt héten a Feuilleton rovatban, és – bár még biztosan találkozunk majd újraolvasási kísérletekkel az Élet és Irodalomban – az emlékezést Darvasi László és Péterfy Gergely Mészölynek dedikált prózájával és Mikola Gyöngyi esszéjével zárjuk.Tovább

Péterfy Gergely: Szalamandra

Egy asszony felgyújtott hajjal rohan át az erdőn, miközben a szekér ráfodul a rómaiak után itt maradt borostyánútra, mely nyílegyenesen tart Észak felé. Az úton meztelen bűnbánók menete, ahogy meglátják a reverendát, a seggüket fordítják felé és széthúzzák farpofáikat. Nicolò, ahogy megérzi a világ szövetének fellazulását, egy pillanatra elbizonytalanodik; pont most járja be fél Európát egyetlen könyvért, mikor kétséges, hogy egyáltalán marad valaki jövő tavaszra, aki elolvassa? És pont akkor gyakorolja az erényt, amikor senki sincs, aki számon kérje rajta? Az egyetlen remény Vetahida, a kolostornak őriznie kell a józan önfegyelmet még akkor is, ha az emberiség odakint úgy dönt, hogy inkább felszámolja önmagát, mielőtt áldozatul esne a ragálynak.

Mészöly 100 – Tematikus próza-összeállítás

A „Mészöly-hónapot” Bazsányi Sándor esszéjével indítottuk három hete, majd Károlyi Csaba esszéjével folytattuk a múlt héten a Feuilleton rovatban, és – bár még biztosan találkozunk majd újraolvasási kísérletekkel az Élet és Irodalomban – az emlékezést Darvasi László és Péterfy Gergely Mészölynek dedikált prózájával és Mikola Gyöngyi esszéjével zárjuk.

ERRE A MŰTÉTRE VÁRNAK A LEGTÖBBEN AZ ORSZÁGBAN

MFOR.HU
Szerző: KORMOS OLGA
2021.01.29.


November 10. óta, azaz majdnem három hónapja halasztják azokat a műtéteket az egészségügyi veszélyhelyzet miatt, amelyek nem életbevágóan fontosak. Rápillantottunk a kórházi várólistákra, mit tükröznek a számok az egy hét híján egy negyedév számainak tükrében
.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere tavaly rendelte el az egyre növekvő számú koronavírusos beteg folyamatos ellátásának biztosítása érdekében a halasztható műtétek - ideértve az egynapos sebészetet is – felfüggesztését november 10-től. Kivételt képeznek a rendelkezés alól a sürgősségi ellátások, amelyek nélkül a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

Továbbra is meg kell kapniuk a szükséges ellátást a rákbetegeknek, menniük kell tovább a szervezett onkológiai szűrővizsgálatoknak, nem maradhatnak el a fontos kardiológiai ellátások, biztosítani kell meddőségi kezeléseket is, és szervátültetéseket is lehet végezni a járványügyi óvintézkedések szigorú betartása mellett...

A 168 ÓRA JANUÁR 28-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2021.01.28.


Nemrég debütált a Netflixen Mundruczó Kornél új filmje, a Pieces of a Woman. Az SZFE modellváltásáról és a film egyik szereplőjének zaklatási botrányáról is kérdeztük a rendezőt.

Mutánsok évadja

Magyarországra is megérkezett a COVID–19-járvány vírusának B.1.1.7. jelű mutánstörzse, amely a német vizsgálatok szerint 56 százalékkal gyorsabban fertőz – így sokkal több ember életét fenyegeti –, mint a korábban elterjedt domináns változat. A brit mutánsként emlegetett kórokozó a múlt év végén elsősorban az Egyesült Királyságban terjedt el, de ma már a világ 60 országában jelen van, az Európai Unió több államában újabb korlátozásokkal próbálnak védekezni ellene. Belgiumban március 1-jéig megtiltottak minden olyan utazást, amelyet nem igazol halaszthatatlan indok. Portugália felfüggesztette az Egyesült Királyságból érkező repülőjáratokat, Hollandia a Dél-Amerikából és a Dél-afrikai Köztársaságból érkező forgalmat is leállította. Szigorítottak a franciák és a finnek is.

A Szputnyik célba juttatása

Múlt szerdán még az orosz vakcinagyártók gépsorai mellett vizsgálódtak az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) ellenőrei, amikor az Origo honlap hírül adta: a hatóság engedélyezte a Szputnyik V oltóanyag behozatalát. Az OGYÉI honlapján erről csak másnap jelent meg közlemény, majd pénteken megtörtént, amit a politikusok jelzései már a szakhatóság bejelentése előtt valószínűsítettek. Szijjártó Péter külügyminiszter egyezményt írt alá az orosz diplomácia irányítójával, Szergej Lavrovval az oltóanyag behozataláról. Lapzártakor derült ki: a készítmény veszélyes lehet a krónikus betegségekben szenvedőkre.

Putyini naplemente

Vírusinvázió, gazdasági zuhanás, ukrán beavatkozás, sikertelen világhatalmi ambíciók, kétbalkezes merényletkísérletek, mindent átható csúcskorrupció. Húsz év után a volt KGB-ügynök, Vlagyimir Putyin rendszere láthatóan mélypontra zuhan. Sokan a főnök távozásáról, mások titokzatos betegségéről beszélnek, miközben elnökségének időbeli kereteit alkotmányos úton 2036-ig meghosszabbította. A pandémia a rendszer ingatagságát jól láthatóan felerősítette. Az idegméreggel támadott Alekszej Navalnij „moszkvai bejövetele”, a „palotajáró videó” online sikere az aluszékony orosz közvéleményt is megrendítette. És ráadásul nyakunkon a csúcsvakcina, a Szputnyik, amelyből Magyarország egymillió, két körben beadható adagot rendelt. Milyen megfontolásból? Sz. Bíró Zoltán történésszel, az orosz politika követőjével beszélgettünk.

Több vakcinát akar Európa

A koronavírus elleni oltóanyag-ellátás javítását sürgették, valamint a járványügyi intézkedések összehangolásáról vitáztak – jelentősebb kézzelfogható eredmény nélkül – az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői idei első videokonferenciájukon.

Amíg ereje engedi, Auschwitzról beszélnie kell – Fahidi Éva tanúsága

Tanúja azoknak a borzalmaknak, amelyeket csak kevesen éltek túl. Élete a haláltábor kapujában azon múlott, hogy Josef Mengele, a halál náci angyala, a birkenaui rámpán 18 évesen a „túlélő” oldalra állította. Kilenc hónapig az allendorfi hadüzemben végzett kényszermunkát, és a buchenwaldi táborba is fogva tartották. A családjából egyedül ő maradt életben, negyvenkilenc rokonát a krematóriumok nyelték el. Öt évtizedig magába zárta minden fájdalmát, nem beszélt a múltról. A 96 éves Fahidi Éva imádja az életet, és rendkívül aktív: kortárs szemtanúként különböző rendezvényeken vesz részt, rendszeresen felemeli hangját a rasszizmus, az antiszemitizmus ellen. Küldetésének tekinti, hogy a fiatal generáció megőrizze emlékezetében a holokausztot, és aktívan küzdjön a rasszizmus minden formája ellen. Auschwitz felszabadulásának évfordulóján beszélgettünk.

A Wichmann-nal együtt omlik össze az önkormányzatiság

A Wichmann-kocsma története tökéletesen demonstrálja, mennyit ér egy önkormányzat véleménye, illetve maga az önkormányzatiság Magyarországon. Bár úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzet és az állami elvonások jelentik a legnagyobb csapást az önkormányzatok számára, valójában ez csak egy régóta elindult folyamat újabb, ám rendkívül kellemetlen eleme.

Minimálbér, minimális emeléssel

Amióta az Orbán-kormány megszüntette az Érdekegyeztető Tanácsot, csupán formalitás, mit gondolnak a munka világának szereplői arról, hogy mekkora legyen a minimálbér összege. A kormány ugyanis azt nem szokta figyelembe venni, hogy a munkavállalók és a munkaadók mit javasolnak – hatalmi szóval dönt. Ebben pedig a munkaadók és a kisebb szakszervezeti szövetségek is partnerek szoktak lenni. A tárgyalások végén maguk is a kormányzati elképzelések mellett teszik le a voksot.

Iránytű nélkül

Amerikában egyszerű elnökváltásnál többnek mondható hatalomváltás zajlik, és az Egyesült Államok a korábbi külpolitikai hagyományokat felélesztve tér vissza a nemzetközi porondra. Eközben Kína világméretű gazdasági nyomulását – amely a távol-keleti tengereken katonastratégiai térhódítással is párosul – a pandémia sem tudta lassítani, sőt, a jelek szerint még gyorsította is. Az Európai Uniótól a britek kiválása után, a német–francia összhang jegyében, az eddiginél egységesebb nemzetközi fellépésre lehet számítani. Oroszországnak is döntenie kellene, kiket tekint partnernek és kiket vetélytársnak a globális sakktáblán. Valamiféle új stratégiának azonban még semmi jele Moszkvában.

Navalnij kiengedte az orosz szellemet a palackból

A Putyin-rezsim az eddigi legnagyobb kihívásával néz szembe, és ebben nagy szerepe van Alekszej Navalnijnak és alapítványának. Az Egyesült Oroszország Párt népszerűsége mélypontra került, az oroszok pedig már jobban érzik a bőrükön a gazdasági visszaesést, mint a fagyos időjárást, Jakutszkban még mínusz 50 fokban is sokan vonultak az utcára.

Hírhedt börtönben tartják Navalnijt

Az ellenzéki politikust abba a moszkvai börtönbe dugták, ahova általában a kegyvesztett politikusokat, oligarchákat, azaz Putyin ellenségeit zárják. Ott raboskodott Mihail Hodorkovszkij is, Szergej Magnyickij pedig ott halt meg.

A rejtekhely, ahonnan a halál árad

Onkalo nem templom, gát vagy felhőkarcoló. Onkalóban nincs semmi magasztos vagy művészi. Onkalóból csak a halál árad. Mégis ez az eddigi egyelten emberi alkotás, amely százezer év múlva is tanúskodni fog rólunk.

Tech gigászok a célkeresztben

Adottak-e a földi élet feltételei globális internetes keresőmotor hiányában? A kérdésre most „ausztrál kutatók” keresik a választ. Az internet nagyágyúi azonban nem csupán késhegyig menő üzleti viták főszereplői, hanem a politikai erőtérbe is belesodródtak.

Drónok harca

A dróntörvényként emlegetett módosítás rendkívüli szigora és bonyolultsága nagy ribilliót okozott a drónosok és a modellezők körében, pedig a többszintű hazai szabályozást eddig sem lehetett áttekinthetőnek, vagy felhasználóbarátnak nevezni. Egyelőre úgy tűnik, a kormány egyetlen szempontja a számára kellemetlen kukkolás megakadályozása, miközben egy sportág, egy szakma, és több szabadidős hobbi veszhet oda.

Tokióban nincs B terv

A japánok többsége is azt szeretné, hogy a járvány miatt tavaly elhalasztott olimpiát az idén se rendezzék meg. A tokiói kormány azonban egyelőre eltökélt, és arra készül, hogy megrendezik az eseményt. A magyar sportolók is bizonytalanságban élnek, de úgy számolnak: ha lesz olimpia, akkor tizenhárom érmet szerezhetnek.

Tízezer papírkönyv

A hazai kortárs gyermekirodalom egyik legtermékenyebb és legkeresettebb szerzője, díjnyertes meseíró, mindemellett négygyerekes anyuka, világjáró és könyvgyűjtő. Berg Judit legismertebb hőse, Rumini, a kisegér, épp a kínai piacot hódítja meg. Mesékről, hullámokról, illusztrációkról és a készülő felnőttregényéről beszélgettünk.

ITT OLVASHATÓ

ISTEN NEVET – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2021.01.28.


A TARTALOMBÓL:

– „A harsány Orbán-gyűlölet elriasztja a bizonytalanokat” – Bencsik János szerint megengedhetetlen luxus, hogy a NER-en és az O1G-n kívüli világot képviselők között ne legyen együtt gondolkodás. Interjú

– Csernus Imre: Isten nevet – A Noszvajon otthonra lelt pszichiáter a járvány lelki hatásairól, az élet tartalommal való megtöltéséről és a választás örökké meglévő szabadságáról. Interjú

– Az okos fiúk és a bunkó MSZP – Kőszeg Ferenc szerint az ezredforduló után kétpártrendszerű országgá váltunk, hiányzik a középpárt. Interjú

– Napi bevétel: 900 forint – Több népszerű étterem és kávézó feladta a küzdelmet a jánjványhelyzet miatt. Túl lehet élni a karantént?

– Túl a járvány csúcsán? – Továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a napi halálozásszám az Európai Unióban

– Rosszul áll a Fidesz fiataloknál? – Jöhet a 25 év alattiak adómentessége. Az oktatás hatékonyabbá tétele túlságosan fárasztó feladat

– Zsíros szerződést hoztak az ünnepek a volt miniszternek – Az ITM olyan feladatra szerződött a Fellegi-céggel, amelyért az már nem felel

– „Szabad akaratból” – egyetemek privatizálása Fidesz-módra – Az alapítványokhoz guruló adóforintok nemes egyszerűséggel elveszítik közpénzjellegüket

– Értelmezhetetlen ígéret a háziorvosi bérek rendezése – A kancelláriaminiszter bejelentésének hangzatos voltához aligha fér kétség, ám hogy pontosan mi várható az ágazatban, nem lehet tudni

– Te vagy a fény az éjszakában? – Őrzi a legendát, szarvasi lámpákat készít manufaktúrájában a bezárt gyár egykori mérnöke. Portré

– A sárkunyhótól a „szégyenházig” – Málnázás, mosoda, takarító-tanfolyam: Ötvöskónyi újabb romaintegrációs programba fogott. Riport

– A szárligeti oldschool suszter Achilles-sarka – Szőke Ferenc műhelyéhez hasonló Magyarországon talán ha öt-hat működhet még. Portré

– Conte megy, hogy maradhasson – A bizalmi szavazást túlélte az olasz kormány, a szenátusban azonban továbbra sincs többsége, így a miniszterelnök előre menekül

– Arab télbe fordult az arab tavasz – Fegyveres konfliktusok, polgárháborúk, több százezer halálos áldozat – így összegezhető röviden a tíz éve kezdődött arab tavasz egyenlege

– Hová lett az Iszlám Állam pénze? – Mire költik rengeteg pénzüket?

– Kijev egyre magabiztosabb – A kapcsolatok újabb mélypontra jutása után a párbeszéd fenntartása jegyében telt Szijjártó Péter vizitje

– Trump volt Amerika legrosszabb elnöke?

– Kékek kéke – Annak a művésznek, aki a kék non plus ultráját akarja vásznára kenni, igencsak a zsebébe kell nyúlnia

– Senki sem különálló sziget – A trauma hatása nem áll meg annál a generációnál, amelyik ténylegesen átéli, a megélt szenvedés hullámokat vet a leszármazottak életében is – mondja a Magyar Hangnak Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus. Interjú

– Fordítva főzni – a Magyarságkutató két éve – Évi sok száz millió forintból működik, de mit hoz létre? Van-e, és ha igen, mi értelme ennek az egésznek?

– Aki tőlünk vásárol, egy világot kap ajándékba – Autistic Art: az alapítvány, amely a művészet segítségével teszi láthatóvá az autizmussal élő embereket

– „Már gyermekkoromban is a kompromisszumokat kerestem” – Mintha a jobboldali fősodor magával a Mádl-karakterrel szakított volna

– Melyik kudarc fáj kevésbé? – Hatalmas anyagi és presztízsveszteség lenne Japánnak, ha lefújnák a járvány miatt idén nyárra halasztott tokiói olimpiát, mégis egyre kevesebb dolog szól az esemény megrendezése mellett

Publicisztika:
– Puzsér Róbert: Holokausztszorongás és holokauszt-bűntudat
– Lányi András: Temetni, nem dicsérni
– György Zsombor: Kés a szívben – Álláspont
– Tallár Ferenc: Levél Lányi Andráshoz
– Pápay György: Legyen-e minden körzetben előválasztás? – Több a zászló
– Mellár Tamás: Lemaradunk, mert nem akarunk változtatni
– Híd Jenő rajzol: Megújuló színészképzés
– Pethő Tibor: Ízlik? – Ószleng
– Gazda Albert: Írók és olvasók
– Szerető Szabolcs: Államfutball – Szotyola
– Dévényi István. Akasszuk fel? Könyörgöm…
– Marabu: Majdcsak

Tárca:
– Rácz Sarolta: Az unikornis sörénye
– Szenczi Tóth Károly: Diétázók

Kritika:
– Hogyan jönnek rá a tudósok a dolgokra? – Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
– Modern barlangrajzok – Yuval Noah Harari et al.: Sapiens – Rajzolt történelem
– Korszerű népzene – Erdőfű Népi Kamarazenekar
– Szalonzene másnapos démonoknak – En Minor: When the Cold Truth Has Worn Its Miserable Welcome Out
– Darálok, tehát vagyok – Zsolnai György: Spoiler – Esszék a minőségi sorozatok világáról (szerk.: Vass Norbert)
– Boldog emberek mindenhol élnek – Helen Russell: Boldogságatlasz – A boldog élet titka Dániától Bhutánig

ITT OLVASHATÓ

„SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY – MINDENNÉL FONTOSABB NEKEM” – ELŐSZÖR KORLÁTOZTA NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG A RENDŐR IGAZOLTATÁSI JOGÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐSZEG FERENC
2021.01.28.


...Magyar állampolgár tehát, ha jogait az állam, különösen, ha az állam legfontosabb és legerősebb szerve, a rendőrség sérti meg, mindenekelőtt a strasbourgi bíróságnál remélhet jogorvoslatot. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához 2013. szeptember 13-án benyújtott kérelem szerint a rendőrség eljárása három ponton sértette az emberi jogok európai egyezményét, amely Magyarországon 1992. november 5-én lépett hatályba.

Az Egyezmény 5. cikke tiltja a személyes szabadságtól való önkényes megfosztást; az 5. cikk első pontjának hat alpontja felsorolja azokat az eseteket, amikor a személyes szabadságtól való megfosztás jogszerű. Az igazoltatás, ha általában csak rövid időre is, megfosztja az igazoltatott személyt a szabadságától. Ezt nem alapozhatja meg olyan általános, időben nem korlátozott felhatalmazás, amilyent a fokozott ellenőrzés elrendelése jelent.

Az Egyezmény 8. cikke értelmében az emberek magán- és családi élete, lakása, levelezése védelmet élvez, ettől a védelemtől az állam az egyént csak indokolt esetben, szigorú szabályok szerint foszthatja meg, egy demokratikus jogállamban elfogadható mértékben. A jármű, a csomag, a ruházat átvizsgálására, az igazoltatott kikérdezésére vonatkozó szabályok a 2007-ben beiktatott módosítás ellenére, jelenleg is túlságosan általánosak, így nem zárják ki a visszaélésszerű alkalmazásukat.

Az Egyezmény 13. cikke szerint a kérelmező számára biztosítani kell e hatékony jogorvoslat lehetőségét.

A strasbourgi bíróság eljárása sokáig tart. Hét év alatt azonban megszületett az ítélet: 2021. január 14-én a bíróság kimondta, hogy az igazoltatásra, a fokozott ellenőrzésre vonatkozó magyar jogszabályok sértik az Egyezmény 5. és 8. cikkét. A 13. cikk vonatkozásában az állam azzal védekezett, hogy még egy Alkotmánybírósági panaszt is be kellett volna adni, továbbá a kérelmezőnek a magyar ítélettel szemben a Kúriához is kellett volna fordulni, de már az ítélet bevezetése nyilvánvalóvá teszi, hogy a kérelmezőnek nem állt rendelkezésére több hatékony jogorvoslat. Az ügy érdemével, vagyis az immár 26 éve fennálló korlátlan jogosultságokkal kapcsolatban a kormány nem válaszolt a kérelmező kritikus észrevételeire.

A nemzeti szuverenitás szép dolog, de azért azt nem teszi lehetővé, hogy az állam ne tartsa tiszteletben a nemzetközi szerződéseket, amelyekhez korábban csatlakozott.

A Bíróság 1000 Euró kártérítés és 4080 Euró perköltség kifizetésére kötelezte a magyar államot. A határozatot egyhangúlag hozta meg a hét bíróból álló kamara; ez azért érdekes, mert a testületnek Paczolay Péter is tagja volt, az Alkotmánybíróság volt elnöke. A döntés még nem jogerős, de kevéssé valószínű, hogy a magyar állam fellebbezzen ellene. A strasbourgi ítélet jelentős esemény, de nagy áttörést egyelőre nem várhatunk tőle. Az ítélet nem kötelezi az államot az elmarasztalt jogszabály megváltoztatására. A börtönzsúfoltság ellen sok elítélt fordult Strasbourghoz, de ők az elviselhetetlen fogva tartási körülmények miatt szánták rá magukat a pereskedésre. Az igazoltatott autósok a negyedórás késedelem miatt nem fogják tömegével vállalni az évekig tartó pereskedést.

De azért az Orbán-kormány hitele ezzel az ítélettel is tovább kopik. Fazekas Tasmásnak, Tóth Balázsnak, Víg Dávidnak bízvást gratulálhatunk a megnyert perhez. Dávidnak azért is, mert időközben ő lett az Amnesty International magyar szekciójának az igazgatója.

VENDÉGLÁTÓSOK: AZ ADÓSSÁGOK JÖNNEK, MEG AZ ÉHENHALÁS

TELEX
Szerzők: PINTÉR LUCA, BOZZAY BALÁZS
2021.01.29.


Kinyitás szigorú létszámkorlátozással, több adóelengedés, nagyobb anyagi segítség – néhány javaslat azok közül, amelyet az utóbbi időben a vendéglátósok, főként a kocsmárosok megfogalmaztak a kormány felé.

Az elmúlt hetekben egyre több vendéglátós emelte fel a hangját – páran ki is nyitottak –, egyre többen szeretnék, hogy a kormány enyhítsen a korlátozásokon, vagy adjon több segítséget, mert már hónapok óta szinte semmi bevételük nincs. Van, aki már csődbe ment, de 
akik talpon maradtak, azokat is szorítja az idő.

Orbán Viktor november 9-én jelentette be, hogy az egyre intenzívebbé váló járvány miatt Magyarországon is komoly szigorításokat vezetnek be, és ezek a korlátozások azóta is – több mint két és fél hónapja – érvényben vannak. A vendéglátósokat ezek közül leginkább az este 8 utáni kijárási tilalom és a helyben fogyasztás tilalma sújtja.

Az elvben könnyebbséget jelenthet, hogy a vendéglátósoknak nem kell járulékot fizetniük a munkaviszonyban lévő alkalmazottaik után, és amennyiben a vendéglátóhelyek nem bocsátanak el senkit a járványügyi korlátozások ideje alatt, az állam megtéríti a munkaadónak az általa kifizetett bruttó munkabérek 50 százalékát is. Az iparűzési adó részleges elengedése viszont nem jelent segítséget, hiszen a nulla bevétel utána amúgy sem fizetnének. A szektort sújtó válság ennél jóval összetettebb, mondják azok a vendéglátósok, akikkel az elmúlt egy év tapasztalatairól beszélgettünk...


TRUMP VERESÉGE NEM JELENTI AZ EURÓPAI POPULISTA MOZGALOM VÉGÉT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.01.29.


Donald Trump veresége nem jelenti az európai populista mozgalom végét, hiszen az okok, amelyek lehetővé tették a felemelkedését, továbbra is fennállnak, jelzi azonban azt, hogy a populisták képzeletét már nem az Egyesült Államok ragadja meg, hanem készek tudatosabban együttműködni más autoriter rezsimekkel – olvashatjuk a Financial Timesban. Ivan Krasztev ismert bolgár elemző szerint különösen annak a veszélye jelentős, hogy Magyarország Kínát vagy Oroszországot illetően megtöri a Nyugat egységét. Kárpáti János lapszemléjében olvashatnak a Frontex magyarországi kivonulásáról is.


Két Trump-hívő meghal, és bejut a mennyországba, ahol fogadja őket az Úr. „Kérünk Urunk, mondd meg nekünk, mi volt a 2020-as elnökválasztás valódi eredménye? Ki állt a csalások mögött?” „Gyermekeim – válaszol az Úr – nem történt csalás.” Döbbent csönd, majd egyikük odasúgja a másiknak: „A szálak annál is magasabbra vezetnek, mint ahogy gondoltuk volna.”

Ezzel a viccel indította írását a londoni Financial Timesban Ivan Krasztev ismert bolgár elemző, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának a vezetője. A poénnal – mint folytatta - azt kívánta érzékeltetni, hogy a politikai megosztottságról most az derül ki, sokkal mélyebb, mint ahogy gondoltuk volna. Eddig azt hihettük, Trump imázsa olyannyira megsérült Európában, hogy nincs az a nacionalista vezető, aki arról álmodozna ezek után, hogy őt nevezik majd a „német Trumpnak” vagy az „olasz Trumpnak”. Ám a bekövetkezett fordulat nem változtatta meg sok populista szavazó azon meggyőződését, hogy Trump politikája helyes volt.

A szerző szerint a közép-európai populisták a saját bőrükön érzik Trump vereségének a hatását: Lengyelország és Magyarország nem csupán egy szövetségest veszített el - számukra egyenesen fenyegetésszámba megy Joe Biden Amerikája. De - folytatja – a legtöbb európai országról elmondható, hogy nem csitul az establishmenttel, a megállapodott elittel szembeni ellenszenv, a liberalizmus hibái nem nyertek bocsánatot. Ami megváltozott, az a Covid következtében változott meg: a politika ismét lokálisabb, a szűkebb környezethez erősebben kötődő dologgá vált.

Trump vereségének eredményeként az összeurópai populista mozgalom ígérete elveszítette lendületét. Kettévált az útja Trump eddigi európai szövetségeseinek - akik Nyugat-Európában ellenzékben, Közép-Európában viszont hatalmon vannak. Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban a nemzeti populista pártok igyekeznek hasznot húzni, választói támogatottságot szerezni a járványügyi lezárások miatti, növekvő haragból. Ezzel szemben Lengyelországban és Magyarországon a populisták annak bizonygatásával próbálják megőrizni a hatalmukat, hogy a lezárások meghozzák a maguk eredményét.

Krasztev emlékeztet Orbán Viktor azon állítására, hogy korábban megtapasztalták, az amerikai demokraták diplomáciája morális imperializmusra épült. Most pedig – állapítja meg a bolgár elemző - Budapest és Varsó a belügyeibe beavatkozás vágyaként értelmezi mind az új amerikai kormányzat azon elkötelezettségét, hogy saját prioritásai közé emeli a nemzetközi korrupció elleni harcot, mind az EU-nak azt a lépését, amellyel a pénzügyi támogatásokat a jogállamiságtól teszi függővé.

Trump veresége nem jelenti az európai populista mozgalom végét, hiszen az okok, amelyek lehetővé tették a felemelkedését, továbbra is fennállnak, jelzi azonban azt, hogy a populisták képzeletét már nem az Egyesült Államok ragadja meg, hanem készek szövetségeseket és támogatókat keresni a nyugati világon kívül – hangsúlyozza a Financial Times vendégszerzője. Közülük sokaknak rokonszenves volt az olyan autoriter vezető, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, vagy a kínai gazdasági modell. De a Trump-érában Orbán, továbbá az olasz Matteo Salvini és a lengyel Jaroslaw Kaczynski inkább Washington szövetségét választotta, és a Nyugat védelmezőjeként tüntette fel önmagát. Most, hogy Biden van a Fehér Házban, nem lesz meglepő, ha ezek a tényezők hátat fordítanak Amerikának, és tudatosabban működnek együtt más autoriter rezsimekkel.

Krasztev úgy véli, különösen annak a veszélye jelentős, hogy Magyarország Kínát vagy Oroszországot illetően megtöri a Nyugat egységét. A magyar kormány azon döntését, hogy Budapesten megnyithatja campusát a kínai Fudan egyetem, miután kiűzték a Közép-európai Egyetemet, a Soros György által alapított CEU-t, nyomatékos üzenetnek kell tekinteni.

A civilizálatlan kulturális háborúnak még nincs vége sem Amerikában, sem Európában – írja Kasztev. Az eredeti angol szövegben rejlő szójáték lefordíthatatlan: az „uncivil cultural war” kifejezést használja, utalva arra, hogy ami zajlik, az polgárháborúnak – civil war – sem nevezhető, „uncivil” jelenség.

E cikknek a némiképp hosszúra nyúlt ismertetése után már csak arra maradt időm, hogy röviden megemlítsem: a Frontexnek, az EU határvédelmi ügynökségének a Magyarországról történő kivonulását bőséges terjedelemben tálalja a világsajtó. A Washington Post által közölt AP hírügynökségi tudósítás azt emeli ki, hogy az EU figyelmezteti Magyarországot: változtatnia kell migrációs politikáján. Idézi Chris Borowski Frontex-szóvivőt, aki szerint akkor újítják majd fel magyarországi tevékenységüket, ha Budapest eleget tesz saját törvényhozásában az Európai Bíróság ítéletének - ez azonban a tudósító szerint még jókora időt igénybe vehet.